Hatályos állapot
Közlönyállapot
1986.06.26. - 1986.06.30.
1986.07.01. - 1987.01.31.
1987.02.01. - 1990.01.31.
1990.02.01. - 1991.12.31.
1992.01.01. - 1994.08.31.
1994.09.01. - 1995.08.31.
1995.09.01. - 1998.01.20.
1998.01.21. - 1998.11.06.
1998.11.07. - 2002.01.24.
2002.01.25. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2004.09.09.
2004.09.10. - 2005.11.24.
2005.11.25. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.02.05.
2008.02.06. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2011.09.14.
2011.09.15. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2015.12.10.
2015.12.11. - 2015.12.31.
2016.01.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

6/1986. (VI. 26.) IM rendelet

a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban

A Polgári perrendtartás (Pp.) 84. §-ának (3) bekezdésében és 88. §-ában foglalt felhatalmazás alapján a pénzügyminiszterrel - a 17. § (2) bekezdése tekintetében a belügyminiszterrel és a legfőbb ügyésszel is - egyetértésben a következőket rendelem:

I. KÖLTSÉGMENTESSÉG

Személyes költségmentesség

1. §   Személyes költségmentesség [Pp. 84. § (1) bekezdése] engedélyezése esetén a felet a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények illetik meg.

Tárgyi költségmentesség

Tárgyi költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog

2. §
(1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségmentesség [tárgyi költségmentesség, Pp. 84. § (3) bekezdés] illeti meg az alábbi perekben:
a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;
b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;
c) a gondnokság alá helyezés és a gondnokság alá helyezés megszüntetése iránti per;
d) a gyermek elhelyezésével és átadásával kapcsolatos per;
e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is;
f) a munkaviszonyból származó per;
f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;
g) a szövetkezeti tagsági viszonyból származó, a munkavégzési kötelezettséggel összefüggésben keletkezett per;
g) a bányakár megtérítése iránti per.
h) a fegyveres erők, a fegyveres testületek, valamint a rendészeti szervek és tagjaik között a szolgálati viszonnyal kapcsolatos kártérítési és megtérítési per.
h) bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.
(1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül a külön jogszabályban megállapított bírósági eljárásokban költségmentesség (tárgyi költségmentesség) illeti meg.
(2) E rendelet nem érinti a külön jogszabályban megállapított tárgyi költségmentességet.
(2) Tárgyi költségmentesség esetén a feleket a Pp. 84. §-ában meghatározott teljes költségmentesség illeti meg.
3. §
(1) Tárgyi költségmentesség esetén a feleket - a (2) és (3) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a Pp. 84. §-ában meghatározott kedvezmények illetik meg.
(1) A feleket jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a következő perekben:
a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;
b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;
c) a gondnokság alá helyezés iránti, valamint a Ptk. 14/A. §-ának (2) bekezdésében meghatározott egyéb, a gondnoksággal kapcsolatos per;
d) a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per;
e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is;
f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;
g) a bányakár megtérítése iránti per;
h) bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.
(1) A feleket - ha törvény számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a következő perekben:
a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;
b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;
d) a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per;
e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, továbbá a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert is;
f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;
g) a bányakár megtérítése iránti per;
h) bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.
(1) A feleket - ha törvény, az Európai Unió általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó jogi aktusa vagy nemzetközi megállapodás számukra tárgyi költségmentességet nem biztosít - jövedelmi és vagyoni viszonyaikra tekintet nélkül költségfeljegyzési jog (tárgyi költségfeljegyzési jog) illeti meg a következő perekben:
a) az apasági és a származás megállapítása iránti egyéb per;
b) a szülői felügyelet megszüntetése vagy visszaállítása iránti per;
d) a gyermek elhelyezésével és átadásával, valamint a kapcsolattartással összefüggő per;
e) a törvényen alapuló tartással kapcsolatos per, ideértve a tartásdíjnak a kötelezett járandóságait folyósító szervtől vagy más személytől való behajtása, a tartásdíj megszüntetése vagy összegének megváltoztatása, a tartásdíjra irányuló végrehajtás megszüntetése vagy korlátozása iránti pert, továbbá a határon átnyúló tartási ügyben a tartásra kötelezett adatainak beszerzése iránti eljárást is;
f) a munkaviszonnyal, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonnyal, más szolgálati viszonnyal, valamint a szövetkezeti tagsági viszony alapján létrejött munkaviszony jellegű jogviszonnyal kapcsolatos per (a továbbiakban: munkaügyi per), kivéve azokat a munkaügyi pereket, amelyekben a feleket tárgyi illetékfeljegyzési jog illeti meg;
g) a bányakár megtérítése iránti per;
h) bűncselekménnyel a személy életében, testi épségében vagy egészségében okozott kár megtérítése iránti igény érvényesítése.
(2) A tárgyi költségmentesség a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése és megfizetése alól, valamint a törvényen alapuló tartással kapcsolatos perekben a tartásra kötelezett jövedelmének megállapításához szükséges szakértői vizsgálat költségének megfizetése alól nem mentesít.
(2) Tárgyi költségfeljegyzési jog esetén a feleket - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - a Pp. 85/A. §-ában foglalt kedvezmények illetik meg.
(3) A 2. § (1) bekezdés f)-h) pontjaiban felsorolt perekben pervesztessége arányában a pervesztes munkáltatót és a szövetkezetet kötelezni kell az állam által előlegezett költség és a meg nem fizetett illeték, a pervesztes fegyveres erőt, fegyveres testületet vagy rendészeti szervet pedig az állam által előlegezett költség megfizetésére. E perekben, ha a kár bűncselekményből vagy szabálysértésből származott - pervesztessége arányában - a pervesztes felet kell kötelezni az állam által előlegezett költség és a meg nem fizetett illeték megfizetésére.
(3) A tárgyi költségmentes munkaügyi perben a munkáltatót, a bányakár megtérítése iránti perben a bányavállalkozót - pervesztességük arányában - kötelezni kell az állam által előlegezett költség és - ha a munkáltatót személyes illetékmentesség nem illeti meg - a meg nem fizetett illeték megtérítésére. E perekben, ha a kár bűncselekményből vagy szabálysértésből származott - pervesztessége arányában - a pervesztes felet kell kötelezni az állam által előlegezett költség és a meg nem fizetett illeték megfizetésére.
(3) A tárgyi költségfeljegyzési jog a vértulajdonság-vizsgálat és a származás megállapításához szükséges más orvosszakértői (élettani) vizsgálat költségének előlegezése alól nem mentesít.
(4) A 2. § (1) bekezdés h) pontja alá tartozó perekben a károkozót pervesztessége arányában kötelezni kell a tárgyi költségmentesség folytán le nem rótt eljárási illeték és állam által előlegezett költség megfizetésére.

Költségmentesség a nemperes eljárásban

4. §   A Pp.-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit - a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bekezdése], valamint az alábbi kivételekkel - a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések
a) a cégeljárásban,
b) a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban, kivéve az előzetes bizonyítást.
4. §
(1) A Pp.-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit - a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bekezdése], valamint az alábbi kivételekkel - a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések
a) a cégeljárásban,
b) a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban, kivéve az előzetes bizonyítást.
b) a hagyatéki és egyéb közjegyzői eljárásban.
c) arra a végrehajtási költségre, amely az adós által kért szakértő-becsüs közreműködésével vagy az árverésnek az adós által kért közhírré tételével merült fel.
(2) A tárgyi költségmentesség az alkoholisták kötelező intézeti gyógykezelésével kapcsolatos nemperes eljárásban az orvosszakértői vizsgálat költségének megfizetése alól nem mentesít.
4. §   A Pp.-nek, valamint e rendeletnek a költségmentességre vonatkozó rendelkezéseit - a végrehajtási eljárásra vonatkozó eltéréssel [Pp. 86. § (2) bek.], valamint az alábbi kivételekkel - a polgári nemperes eljárásokban is alkalmazni kell. Nem alkalmazhatók ezek a rendelkezések
a) cégeljárásban,
b) a közjegyző eljárásában, kivéve a közjegyző határozata ellen előterjesztett fellebbezés elbírálása iránti bírósági eljárásban,
c) arra a végrehajtási költségre, amely az adós által kért szakértő becsüs közreműködésével vagy az árverésnek az adós által kért közhírré tételével merült fel,
d) előzetes bizonyítás során,
e) a végrehajtási eljárásban a végrehajtást kérő munkáltatóra, illetve bányavállalkozóra.
f) végrehajtói kézbesítés során.

II. A MENTESSÉG ENGEDÉLYEZÉSE ÉS MEGVONÁSA

A személyes költségmentesség engedélyezése

5. §
(1) Annak a félnek, aki a személyes költségmentesség engedélyezését kéri, jövedelmi és vagyoni viszonyait a külön jogszabályban meghatározott módon kell igazolnia.
(2) A költségmentesség engedélyezését a fél akár az eljárás megindítása előtt, vagy azzal egyidejűleg, illetve az eljárást befejező határozat meghozataláig bármikor kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni.
(2) A költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmező) a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, az alperes (kérelmezett) legkésőbb a fellebbezés (ellentmondás) előterjesztésével egyidejűleg kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni, mellékelve a külön jogszabályban megjelölt igazolásokat. Ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság - a Pp. 3. §-a (1) bekezdésének megfelelően - tájékoztatja a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről.
(2) A költségmentesség engedélyezését a felperes (kérelmező) a per megindítása előtt vagy azzal egyidejűleg, illetve az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozataláig, az alperes (kérelmezett) legkésőbb a fellebbezés (ellentmondás) előterjesztésével egyidejűleg kérheti. A kérelmet egy példányban kell előterjeszteni, mellékelve a külön jogszabályban megjelölt igazolásokat. Ha a félnek nincs jogi képviselője, a bíróság - a Pp. 7. §-a (2) bekezdésének megfelelően - tájékoztatja a költségmentesség engedélyezésének feltételeiről.
(3) A per megindítása előtt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az igényt is, amelyet a fél érvényesíteni kíván. Ha a kérelmet a fél nem a perbíróságnál terjeszti elő, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyekből a perbíróság hatásköre, valamint illetékessége megállapítható és a kérelmet - elbírálás végett - ahhoz a bírósághoz kell megküldeni.
(3) A per megindítása előtt előterjesztett kérelemben meg kell jelölni azt az igényt, amelyet a fél az ellenféllel szemben érvényesíteni kíván. Ha a kérelmet a fél nem a perbíróságnál terjeszti elő, meg kell jelölnie azokat a körülményeket, amelyekből a perbíróság hatásköre, valamint illetékessége megállapítható és a kérelmet - elbírálás végett - ahhoz a bírósághoz kell megküldeni.
(4) A bíróság a kérelem elbírálásakor a szükséghez képest az ellenfelet is meghallgatja.
(5) Ha a fél a költségmentesség engedélyezését az eljárás megindítását követően kéri, a költségmentesség hatálya - ha e rendelet másként nem rendelkezik - nem terjed ki az eljárásnak az engedélyezés előtti szakaszára.
6. §
(1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki rendszeres szociális segélyt kap.
(1) Ha a fél jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása) nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét, vagyona pedig - a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakon felül - nincs, részére költségmentességet kell engedélyezni. Költségmentességben kell részesíteni - jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül - azt a felet is, aki aktív korúak ellátására jogosult, vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban.
(2) Ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, a bíróság a fél körülményeinek vizsgálata alapján a méltányosságnak megfelelően állapítja meg, hogy van-e helye - kivételesen - költségmentesség engedélyezésének.
(2) Kivételesen költségmentességet lehet engedélyezni akkor is, ha az (1) bekezdésben írt feltételek nem állnak fenn, de a bíróság a fél egyéb körülményeinek figyelembevételével megállapítja, hogy a fél létfenntartása veszélyeztetett.
7. §
(1) A költségmentességben részesített félnek azokon a beadványain, amelyeken egyébként illetéket kellene lerónia, a költségmentességre utalnia kell.
(2) A költségmentesség megtagadása esetén a felet fel kell hívni, hogy a meg nem fizetett illetéket elutasítás, illetőleg ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett nyolc napon belül pótolja.
(2) A költségmentesség megtagadásáról szóló határozatban a bíróság felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a meg nem fizetett illetéket beadványának elutasítása, illetőleg, ha ennek már nincs helye, lelet készítésének terhe mellett pótolja.

A személyes költségmentesség felülvizsgálata és megvonása

A személyes költségmentesség megvonása

8. §
(1) A költségmentességet az eljárás bármelyik szakaszában és az eljárás jogerős befejezése után is hivatalból meg kell vonni, ha kitűnik, hogy a költségmentesség feltételei már az engedélyezéskor sem voltak meg, vagy ha azok az engedélyezés után - de még a per jogerős befejezése előtt - megszűntek.
(1) A bíróság a személyes költségmentesség feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) az eljárás jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - évente,
b) a végrehajtható okirat kiállítása előtt, ha az eljárás jogerős befejezésétől számítva már egy év eltelt, továbbá
c) az eljárás bármely szakaszában - ideértve a felülvizsgálati kérelem (Pp. 270. §) elbírálását is -, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
(2) Ha a bíróság a költségmentességet megvonja, egyidejűleg kötelezi a felet arra, hogy a meg nem fizetett illetéket nyolc napon belül utólag, lelet készítésének terhével fizesse meg, a helyette előlegezett költséget pedig az államnak térítse meg. Ha a bíróság az eljárás során a költségmentességet megvonta, a felet a Pp. 89. §-ában foglalt feltételek fennállása esetén kötelezni kell a perköltségbiztosíték letételére is.
(2) A felülvizsgálat során a bíróság elrendelheti a külön jogszabályban megjelölt igazolások ismételt csatolását, és szükséghez képest egyéb bizonyítást folytat le. Ha a fél - felhívás ellenére - nem nyilatkozik, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat, a bíróság megvonja a személyes költségmentességet.
(3) A költségmentesség megvonása esetén a fél a pártfogó ügyvéd államot terhelő díját is köteles megfizetni.
(3) Ha a költségmentesség engedélyezésének feltételei már az eljárás megindításakor sem álltak fenn, a személyes költségmentesség megvonásának kérdésében hozott határozat hatálya visszahat az eljárás megindítására. A bíróság végzésében felhívja a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül.
a) leletezés terhe mellett rója le a meg nem fizetett illetéket,
b) végrehajtás terhe mellett fizesse meg az állam által előlegezett költségeket,
c) helyezze letétbe a perköltség-biztosítékot, ha ennek a Pp. 89. §-ában foglalt feltételei fennállnak,
d) köteles megfizetni a pártfogó ügyvéd államot terhelő díját.
(4) A költségmentesség megvonásának kérdésében döntő határozathozatal előtt a bíróság a felet szükség esetén meghallgatja és hivatalból is bizonyítást rendelhet el.
(4) Ha a bíróság a költségmentességet azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az esetleg felmerülő illetéket leróni, és a költségeket előlegezni.
9. §   Ha a felet pártfogó ügyvéd képviseli és a bíróság a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is kiterjedő költségmentességet megvonja, a bíróság erről a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot.

Költségmentesség engedélyezése az elsőfokú eljárást követően

9. §   Az eljárás jogerős befejezésétől számított öt év elteltével a költségmentesség megvonásának nincs helye.

A költségmentesség utólagos engedélyezése

10. §
(1) Az illeték és a költség megfizetésére köteles személyt (a továbbiakban: adós) az eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet költségmentességben részesíteni, ha:
a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott, vagy
b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt.
(1) A felet az elsőfokú eljárást befejező határozat meghozatala után csak akkor lehet személyes költségmentességben részesíteni, ha
a) az eljárás során ismeretlen helyen tartózkodott,
b) az ellene kibocsátott fizetési meghagyás, illetve bírósági meghagyás ellen ellentmondással nem élt, illetve
c) az engedélyezés feltételei utóbb következtek be.
(2) A költségmentesség utólagos engedélyezésének lehetőségére - az (1) bekezdésben meghatározott esetekben - a határozat kézbesítésével egyidejűleg az adóst figyelmeztetni kell. Az utóbb engedélyezett költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.
(2) Ha a fél kérelmét a fellebbezéssel egyidejűleg terjeszti elő, a költségmentesség tárgyában az elsőfokú határozatot hozó bíróság dönt. Egyéb esetekben a másodfokú bíróság, illetőleg a Legfelsőbb Bíróság.
(2) Ha a fél kérelmét a fellebbezéssel egyidejűleg terjeszti elő, a költségmentesség tárgyában az elsőfokú határozatot hozó bíróság dönt. Egyéb esetekben a másodfokú bíróság, illetőleg a Kúria.
(3) Ha a bíróság a költségmentességet az (1) bekezdés a) és b) pontjára tekintettel engedélyezi, a költségmentesség hatálya visszahat az eljárás megindítására.

A tárgyi költségmentesség fenn nem állásának megállapítása

A tárgyi költségmentesség és tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állásának megállapítása

11. §   Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségmentesség nem áll fenn, a felet lelet készítésének terhével kötelezni kell arra, hogy a meg nem fizetett illetéket nyolc napon belül utólag fizesse meg, a helyette előlegezett költséget pedig az államnak térítse meg.
11. §
(1) Ha a bíróság az eljárás folyamán állapítja meg, hogy a tárgyi költségmentesség nem áll fenn, a felet lelet készítésének terhével kötelezni kell arra, hogy a meg nem fizetett illetéket nyolc napon belül utólag fizesse meg, a helyette előlegezett költséget pedig az államnak térítse meg.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti esetben a felet pártfogó ügyvéd képviseli, a bíróság a tárgyi költségmentesség fenn nem állásáról szóló határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül a határozat megküldésével értesíti a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező jogi segítségnyújtó szolgálatot. Így kell eljárni akkor is, ha a bíróság a tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állását állapítja meg.

III. AZ ILLETÉK ÉS A KÖLTSÉG VISELÉSE

A költségjegyzék

III. AZ ILLETÉK ÉS A KÖLTSÉG ELŐLEGEZÉSE, VALAMINT VISELÉSE

III. A KÖLTSÉG ÁLLAM ÁLTALI ELŐLEGEZÉSE, VALAMINT AZ ILLETÉK ÉS A KÖLTSÉG VISELÉSE

A költségek előlegezése és a költségjegyzék kiállítása

12. §
(1) A meg nem fizetett illetékről és a fél helyett előlegezett költségről a bíróság költségjegyzéket vezet. A költségjegyzékbe az egyes tételeket azok felmerülésekor kell bejegyezni.
(1) A költség előlegezéséről az a bíróság intézkedik, amelynek eljárásban a költség felmerült. A költséget bírósági határozat alapján lehet előlegezni, és a jogosultaknak kifizetni. A határozatban fel kell tüntetni az eljáró bíróságot, a bíróság ügyszámát, a peres felek nevét és perbeli állását, az ügy tárgyát, a jogosult nevét és lakcímét, valamint az előlegezett összeget és a kifizetés jogcímét.
(2) Tárgyi költségmentesség esetén csak a 2. § f)-h) pontjaiban említett perekben kell költségjegyzéket vezetni. Nem kell költségjegyzéket vezetni, ha mindkét fél személyes költségmentességben részesült.
(2) Az előlegezett összeget a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH), illetőleg a megyei bíróság székhelyén kívül működő helyi bíróság esetén az ellátmány kezelésével megbízott dolgozó (a továbbiakban: az ellátmány kezelője) fizeti ki a jogosultnak.
(2) Az előlegezett összeget a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH), illetőleg a törvényszék székhelyén kívül működő helyi bíróság esetén az ellátmány kezelésével megbízott dolgozó (a továbbiakban: az ellátmány kezelője) fizeti ki a jogosultnak.
(2) Az előlegezett összeget a bírósági gazdasági hivatal (a továbbiakban: BGH), illetőleg a törvényszék székhelyén kívül működő járásbíróság esetén az ellátmány kezelésével megbízott dolgozó (a továbbiakban: az ellátmány kezelője) fizeti ki a jogosultnak.
(3) A költségjegyzékbe a perbíróság vezeti be azt a költséget is, amely a megkeresett bíróság előtt merült fel, függetlenül attól, hogy az összeget a megkeresett bíróság, vagy a perbíróság előlegezte-e. A megkeresett bíróság köteles az általa előlegezett összeget a perbírósággal közölni.
(3) A meg nem fizetett illetékről és a fél helyett előlegezett költségekről a bíróság, illetve a bírósági végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó költségjegyzéket vezet. A költségjegyzékbe az egyes tételeket azok felmerülésekor kell bejegyezni.
(3) A meg nem fizetett illetékről és a fél helyett előlegezett költségekről a bíróság, illetve a bírósági végrehajtási eljárásban a bírósági végrehajtó költségjegyzéket vezet. A költségjegyzékbe az egyes tételeket - a Kúria eljárása során felmerült költségek kivételével - azok felmerülésekor kell bejegyezni.
(4) Nem kell költségjegyzéket kiállítani, ha a feleket a per tárgyára tekintettel - a 2. § (1) bekezdése f)-g) pontjában említettek kivételével - tárgyi költségmentesség illeti meg, vagy a bíróság mindegyik fél részére személyes költségmentességet engedélyezett.
(4) Nem kell költségjegyzéket kiállítani, ha a feleket a per tárgyára tekintettel tárgyi költségmentesség illeti meg, vagy a bíróság mindegyik fél részére személyes költségmentességet engedélyezett.
(5) Bírói utasításra a perbíróság kezelő irodája állítja ki a költségjegyzéket, illetve vezeti be az illetéket és a költségeket. Ez a rendelkezés irányadó akkor is - függetlenül az előlegezést elrendelő bíróságtól -, ha a költség a megkeresett bíróság előtt merült fel.
12/A. §   A költségjegyzék kiállításával egyidejűleg a kezelőiroda a költségjegyzéket nyilvántartásba veszi, és csatolja az iratokhoz. A nyilvántartás tételszámát a költségjegyzéken fel kell tüntetni. A nyilvántartás tartalmazza a költségjegyzék kiállításának időpontját, a felek nevét és az ügyszámot. A bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtási ügy lajstromozásakor a költségjegyzéket a végrehajtási ügy borítóján állítja ki a bíróság, feltüntetve a bíróság eljárásában vezetett költségjegyzék tételszámát is.

A költségek viselése

13. §
(1) A felet, ha költségmentességben részesült - a 3. § (2)-(3) bekezdésében foglalt kivételekkel - nem lehet a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezni.
(1) A felet, ha költségmentességben részesült - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel - nem lehet a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére kötelezni.
(2) Költségmentesség hiányában a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére - a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel - a feleket kell kötelezni abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére is kötelesek lennének (Pp. 78-83. §, 290. § (2) bekezdése stb.).
(2) Költségmentesség hiányában a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetésére - a következő bekezdésekben foglalt kivételekkel - a feleket kell kötelezni abban az arányban, amelyben a perköltség viselésére is kötelesek lennének (Pp. 78-83. §, 290. § (4) bekezdése stb.).
(3) Egyezség esetén a felek a meg nem fizetett illetéket, valamint az állam által előlegezett költséget az egyezség tartalma szerinti perveszteség arányában, ha pedig ez az arány nem állapítható meg, vagy ha a bíróság határozata szerint mindegyik fél maga viseli a költségét, egyenlő arányban kötelesek megfizetni.
(4) A keresettől elállás és a per megszüntetésére irányuló közös kérelem esetén (Pp. 157. § e)-f) pontja) a meg nem fizetett illetéket és az állam által előlegezett költséget a felperes köteles megfizetni kivéve, ha a felek másképpen állapodtak meg. Ha a felperes olyan okirati bizonyítékot csatolt, amelyből kitűnik, hogy az elállásra, illetőleg a per megszüntetésére irányuló közös kérelem benyújtására azért került sor, mert az alperes a követelést a kereset benyújtása után elismerte vagy teljesítette, a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viselésére az alperest kell kötelezni.
(5) Ha a jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell indítani (Pp. 281., 295., 302., 312. §, Csjt. 57. §), az ügygondnok költségeit és díját, valamint az őt terhelő perköltséget az állam viseli.
(5) Ha a jogszabály értelmében a keresetet ügygondnok ellen kell indítani (Pp. 281., 295., 302., 312. §, Ptk. 4:139. §), az ügygondnok költségeit és díját, valamint az őt terhelő perköltséget az állam viseli.
(6) Az alperes részére kirendelt ügygondnok eljárásával felmerült illetéket és költséget az állam előlegezi, illetőleg viseli a felperes pernyertessége esetén.
(7) A részleges költségmentességben részesült felet nem lehet kötelezni a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költségek közül azok megfizetésére, amelyekre a költségmentesség kiterjedt.
14. §   A 13. § szerint meg nem térülő költséget az állam viseli.
15. §
(1) A meg nem fizetett illetéknek, valamint az állam által előlegezett költségnek a megtérítésére a felet e rendelet szerint kötelezi a bíróság az eljárást befejező, illetőleg a perköltség viseléséről döntő határozatában. Ha a marasztalás összegének a megállapítása bírói mérlegeléstől függ, vagy a bíróság a marasztalás összegét méltányosság alapján állapította meg, a perköltségben nem marasztalt felet a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetése alól egészben, vagy részben mentesítheti.
(2) Ha az állam által előlegezett költség megfizetésére a felet az eljárás folyamán kell kötelezni, továbbá, ha az illeték vagy az állam által előlegezett költség az eljárást befejező határozat meghozatala után merült fel, annak megfizetéséről a bíróság külön határozatban rendelkezik.
(3) A bíróság a határozatában a megtérítendő illetéket és az állam által előlegezett költséget összegszerűen megjelöli és felhívja az adóst, hogy az illetéket az állam javára a lakóhelye szerinti illetékhivatal felhívásában megjelölt módon és számlára, az állam által előlegezett költséget pedig a megyei (fővárosi) bíróság költségvetési elszámolási számlájára a bírósági gazdasági hivatal felhívásában megjelölt módon fizesse be.
(3) A bíróság a határozatában a megtérítendő illetéket és az állam által előlegezett költséget összegszerűen megjelöli és felhívja az adóst, hogy az illetéket az állam javára a lakóhelye szerinti illetékhivatal felhívásában megjelölt módon és számlára, az állam által előlegezett költséget pedig a törvényszék költségvetési elszámolási számlájára a bírósági gazdasági hivatal felhívásában megjelölt módon fizesse be.
(3) A bíróság a határozatában a megtérítendő illetéket és az állam által előlegezett költséget összegszerűen megjelöli és felhívja az adóst, hogy az illetéket az állam javára a lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóság felhívásában megjelölt módon és számlára, az állam által előlegezett költséget pedig a törvényszék költségvetési elszámolási számlájára a bírósági gazdasági hivatal felhívásában megjelölt módon fizesse be.
(4) Ha az adós a felhívásnak nem tesz eleget, az illeték behajtására, illetőleg megfizetésére a lakossági adóigazgatási eljárás általános szabályairól szóló jogszabályok rendelkezéseit, az állam által előlegezett költség behajtására pedig a bírósági végrehajtási eljárás szabályait kell alkalmazni.
(5) Ha az eljárás félbeszakadt, szünetel vagy a bíróság a tárgyalást felfüggesztette, a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség megfizetéséről nem kell intézkedni. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a bíróságnak a meg nem fizetett illeték és az állam által előlegezett költség viseléséről külön határozatban rendelkeznie kell.
(6) A gazdasági bírság kiszabása iránti perben az illeték mértékéről és viseléséről a bíróság az eljárást befejező határozatában dönt.
(6) A pártfogó ügyvéd díjának előlegezése és megfizetése külön jogszabály rendelkezései szerint történik.

A költségjegyzék lezárása és költségek behajtásával kapcsolatos eljárás

15/A. §
(1) Ha az eljárás jogerősen befejeződött, vagy ha a bíróság a személyes költségmentességet (illetékfeljegyzési jogot) jogerősen megvonta, az első fokon eljáró bíróság kezelőirodájának vezetője a költségjegyzéket - bírói utasításra - lezárja.
(2) A kezelőiroda vezetője a költségjegyzék lezárásakor ellenőrzi, hogy valamennyi tételt bejegyeztek-e. Az illeték és a költség megállapítása, valamint viselése kérdésében hozott jogerős határozat alapján a kezelőiroda a költségjegyzék záradékában feltünteti a megfizetésre köteles személy (a továbbiakban: adós) nevét, születési adatait, anyja nevét, lakóhelyét, esetlegesen a munkáltatóját, továbbá külön az illeték és külön a költség összegét.
(2a) Ha a Kúria eljárása során állam által előlegezett költség merül fel, az elsőfokú bíróság kezelőirodájának vezetője bírói utasításra a költségjegyzéket újból megnyitja, és abban feltünteti - a Kúria felülvizsgálati eljárásban hozott határozatának megfelelő tartalommal - a már lezárt tételek tekintetében a módosítás tényét és idejét, továbbá a felülvizsgálati eljárásban felmerült illetéket és költséget, majd a költségjegyzéket bírói utasításra ismét lezárja.
(3) Ha a bíróság az eljárás során kötelezi a felet meghatározott illeték vagy költség megfizetésére, az irodavezető a költségjegyzéket a felet terhelő összeg tekintetében a (2) bekezdésnek megfelelően zárja le. A kezelőiroda feltünteti, ha az illeték behajtása lelet alapján történik.
(4) Az eljárás félbeszakadása, szünetelése vagy a tárgyalás felfüggesztése esetén az irodavezető a költségjegyzéket a (2) bekezdésnek megfelelően lezárja. A záradékban és a nyilvántartásban csak azt tünteti fel, hogy a behajtást félbeszakadás, szünetelés vagy felfüggesztés folytán mellőzni kell.
(5) Ha az eljárás újból megindul, a felmerülő további illetéket és költséget a költségjegyzékbe folytatólag kell bejegyezni. A költségjegyzéket ilyen esetben új sorszám alatt kell nyilvántartásba venni. Ha az eljárás szünetelés folytán megszűnt, a (2) bekezdés szerint kell eljárni.
15/B. §
(1) A kezelőiroda a nyilvántartásban feltünteti a határozat jogerőre emelkedésének időpontját, az illeték, valamint a költség elkülönített összegét, továbbá - a költségjegyzék záradéka alapján - azt, hogy azokat ki és milyen összegben köteles megfizetni.
(2) A költségjegyzékben foglalt összeg behajtására tett intézkedést, illetve mellőzésének okát a nyilvántartásba a költségjegyzék lezárása után kell bejegyezni.
(3) A nyilvántartás alapján a kezelőiroda minden év április és október hónapjában ellenőrzi, hogy a fél évnél régebben kiállított költségjegyzékben foglalt összeg behajtása iránt a szükséges intézkedés megtörtént-e. Ha az ellenőrzés során késedelem állapítható meg, a behajtás iránt intézkedni kell.
(4) A kezelőiroda az adóstól - tartozásának kiegyenlítéseként - sem készpénzt, sem illetékbélyeget nem vehet át. Köteles azonban az adósnak a megfizetés módjára vonatkozó tájékoztatást megadni.
15/C. §
(1) A kezelőiroda az adóst terhelő illeték és költség összegéről értesítést állít ki, amely tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges adatokat, ideértve az adós belföldi vagyonára vonatkozó adatokat is. Az illetékre vonatkozó értesítést a kezelőiroda az adós lakóhelye szerinti illetékhivatalnak, a költségről szóló értesítést a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak küldi meg.
(1) A kezelőiroda az adóst terhelő illeték és költség összegéről értesítést állít ki, amely tartalmazza a végrehajtáshoz szükséges adatokat, ideértve az adós belföldi vagyonára vonatkozó adatokat is. Az illetékre vonatkozó értesítést a kezelőiroda az adós lakóhelye szerinti adó- és vámigazgatóságnak, a költségről szóló értesítést a bíróság székhelye szerint illetékes BGH-nak küldi meg.
(2) Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság - ha erről tudomása van - az értesítésben az illetékhivatalt és a BGH-t az adós belföldön lévő vagyonának hollétéről is tájékoztatja.
(2) Ha az adós ismeretlen helyen tartózkodik, a bíróság - ha erről tudomása van - az értesítésben az adó- és vámigazgatóságot és a BGH-t az adós belföldön lévő vagyonának hollétéről is tájékoztatja.
(2a) Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban a megtámadott jogszabálysértő határozat helyett új határozatot hoz, haladéktalanul gondoskodni kell az (1) bekezdés szerinti értesítés megküldéséről, mellékelve hozzá a Kúria határozatának egy példányát is.
(2b) Ha a Kúria a felülvizsgálati eljárásban hatályon kívül helyező végzést hoz és új eljárás lefolytatását rendeli el, az új eljárásra utasított bíróság kezelőirodája - bírói utasításra - a költségjegyzéket újból megnyitja, és a Kúria határozatának egyidejű megküldésével haladéktalanul értesíti az adóhatóságot és az illetékes BGH-t arról, hogy a lezárt költségjegyzékre tekintettel korábban megküldött értesítés alapján végrehajtásnak nincs helye.
(3) Ha az az összeg, amelynek megfizetésére az adós köteles, 500 forintot nem haladja meg, az értesítést mellőzni kell.
(4) Minden adósról külön értesítést kell kiállítani, és abban fel kell tüntetni a határozat jogerőre emelkedésének időpontját. Egyetemleges adóstársak esetén az egyetemlegességre, és az egyetemleges adóstárs személyi adataira is utalni kell.
(5) Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti, és havonként egyszer - a következő hónap 15. napjáig - kísérőjegyzékkel küldi meg az illetékhivatalnak, illetve a BGH-nak. A kísérőjegyzékben - minden értesítésre vonatkozóan - fel kell tüntetni az ügyszámot, a nyilvántartás sorszámát, az adós nevét és a behajtandó illeték, illetve költség összegét.
(5) Az értesítéseket a kezelőiroda összegyűjti, és havonként egyszer - a következő hónap 15. napjáig - kísérőjegyzékkel küldi meg az adó- és vámigazgatóságnak, illetve a BGH-nak. A kísérőjegyzékben - minden értesítésre vonatkozóan - fel kell tüntetni az ügyszámot, a nyilvántartás sorszámát, az adós nevét és a behajtandó illeték, illetve költség összegét.
(6) Az értesítés elküldésének időpontját a kezelőiroda a nyilvántartásban feljegyzi, a kísérőjegyzék másolatát pedig a nyilvántartáshoz csatolja.
(7) Ha a költségmentességet felülvizsgálati eljárásban a Legfelsőbb Bíróság engedélyezte, az értesítést a Fővárosi Bíróság Gazdasági Hivatalának kell megküldeni.
(7) Ha a költségmentességet felülvizsgálati eljárásban a Kúria engedélyezte, az értesítést a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Hivatalának kell megküldeni.
15/D. §
(1) A kezelőirodától kísérőjegyzékkel érkezett értesítések átvétele után a BGH ellenőrzi, hogy a kísérőjegyzék és az értesítések adatai a kísérőjegyzékben feltüntetett adatokkal megegyeznek-e.
(2) A BGH az értesítés alapján az államot illető követelést előírja, és az adóst azzal a figyelmeztetéssel hívja fel teljesítésre, hogy ha a követelést a felhívásban megjelölt határidő alatt nem fizeti meg - a teljesítésre felhívás postaköltségeivel együtt -, annak behajtása iránt bírósági végrehajtást kezdeményez.
(3) Ha az adós a felhívásnak nem tett eleget, a BGH megkeresi az értesítést kiállító bíróságot a végrehajtás elrendelése iránt. Az értesítéshez csatolni kell a BGH felhívásának másolatát. Ha az ügyben a végrehajtást a pernyertes fél kérelmére már - az előlegezett költségekre is - elrendelték, újabb végrehajtható okirat kiállításának nincs helye. Erről a bíróság a BGH-t haladéktalanul tájékoztatja.
(4) A bíróság a megkeresés beérkezését követően haladéktalanul elrendeli a végrehajtást. A bíróság a végrehajtható okiratban feltünteti a költség megállapítására és viselésére vonatkozó határozatot hozó bíróságot, a határozat ügyszámát, a jogerőre emelkedés napját, a végrehajtandó költség összegét, az adós személyi adatait, valamint a végrehajtási eljárásban felmerült illetéket.

A költségek előlegezésének a bírósági végrehajtásban irányadó szabályai

A költségek kifizetésének a bírósági végrehajtásban irányadó szabályai

15/E. §
(1) A bírósági végrehajtási eljárásban a bíróság - külön intézkedés nélkül - a végrehajtható okiraton (végrehajtási lap, végrehajtási záradék) köteles feltüntetni a tárgyi költségmentesség, személyes költségmentesség, személyes illetékmentesség, tárgyi és személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményét.
(1) A bírósági végrehajtási eljárásban a bíróság - külön intézkedés nélkül - a végrehajtható okiraton (végrehajtási lap, végrehajtási záradék) köteles feltüntetni a tárgyi költségmentesség, személyes költségmentesség, személyes illetékmentesség, tárgyi és személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményét. A bíróság a végrehajtható okiraton feltünteti annak a tényét is, hogy a végrehajtási ügyben a (11) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
(1) A bírósági végrehajtási eljárásban a bíróság - külön intézkedés nélkül - a végrehajtható okiraton (végrehajtási lap, végrehajtási záradék) köteles feltüntetni a tárgyi költségmentesség, személyes költségmentesség, tárgyi költségfeljegyzési jog, személyes illetékmentesség, tárgyi és személyes illetékfeljegyzési jog kedvezményét. A bíróság a végrehajtható okiraton feltünteti annak a tényét is, hogy a végrehajtási ügyben a (11) bekezdés rendelkezései szerint kell eljárni.
(2) A végrehajtási költséget a bírósági végrehajtó megkeresésére a végrehajtható okirat alapján lehet előlegezni, illetve kifizetni. A bírósági végrehajtó megkeresésének tartalmaznia kell a végrehajtható okirat számát, a végrehajtási ügyértéket, a munkadíj és a költségtérítés, illetve ezekhez képest a számított előleg összegét [a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet]. A megkereséshez csatolni kell a végrehajtható okirat fénymásolatát. Az előlegezett összeget a bírósági végrehajtási eljárásban a végrehajtást foganatosító bíróság székhelye szerint illetékes BGH fizeti ki a bírósági végrehajtónak.
(2) A bírósági végrehajtási eljárásban a költségek állam általi előlegezését a BGH a végrehajtási költség kifizetésével teljesíti. A bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 14/1994. (IX. 8.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) 17. §-a szerinti végrehajtási költséget (a továbbiakban: költség) a végrehajtást foganatosító bíróság székhelye szerint illetékes BGH a végrehajtható okirat alapján fizeti ki a bírósági végrehajtónak. A bírósági végrehajtó a kifizetés érdekében megküldi a BGH-nak a díjrendelet 17. §-ának (8) bekezdése szerinti jegyzőkönyvét, amelyhez csatolja a végrehajtható okirat fénymásolatát.
(2) A bírósági végrehajtási eljárásban a költségek állam általi előlegezése feltételeinek fennállása esetén a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelet (a továbbiakban: díjrendelet) 18-22. §-ai szerinti végrehajtási költséget (a továbbiakban: költség) a végrehajtható okirat alapján a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar (a továbbiakban: Kar) hivatali szerve fizeti ki a bírósági végrehajtónak. A bírósági végrehajtó a kifizetés érdekében megküldi a Kar hivatali szervének a díjrendelet 19. § (3) bekezdése szerinti jegyzőkönyvét, amelyhez csatolja a végrehajtható okirat fénymásolatát.
(3) Ha a BGH a megkeresésben megjelölt összeget elfogadja, intézkedik annak haladéktalan átutalása iránt. Ha az önálló bírósági végrehajtó megkeresése szerint előlegezni kért összeggel a BGH nem ért egyet, erről írásban értesíti a végrehajtót. Ezzel egyidejűleg 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságot keresi meg az előlegezés jogalapjának és összegének megállapítása iránt [Vht. 217. § (1) bek.]. A BGH az előlegezni kért összeg nem vitatott részét haladéktalanul, további részét a bíróság határozatának megfelelően utalja át a végrehajtó letéti számlájára.
(3) Ha a BGH a megkeresésben megjelölt összeget elfogadja, intézkedik annak haladéktalan átutalása iránt. Ha az önálló bírósági végrehajtó megkeresése szerint előlegezni kért összeggel a BGH nem ért egyet, erről írásban értesíti a végrehajtót. Ezzel egyidejűleg 15 napon belül a végrehajtást foganatosító bíróságot keresi meg az előlegezés jogalapjának és összegének megállapítása iránt. A BGH az előlegezni kért összeg nem vitatott részét haladéktalanul, további részét a bíróság határozatának megfelelően utalja át a végrehajtó letéti számlájára.
(3) A BGH intézkedik a költség haladéktalan átutalása iránt, ha pedig a költségfelszámítás nem felel meg a díjrendeletben foglalt rendelkezéseknek, vagy a készkiadás összegével a BGH nem ért egyet, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 217. §-a alapján végrehajtási kifogást terjeszt elő a költség megállapítása ellen és erről - a végrehajtási kifogás másolatának megküldésével - értesíti a végrehajtót. A BGH a kifizetni kért összeg nem vitatott részét haladéktalanul, további részét a bíróság határozatának megfelelően utalja át a végrehajtó számlájára. A végrehajtó az átutalt költség összegéről kiállított végrehajtási bevételi bizonylatot haladéktalanul megküldi a BGH-nak.
(3) A Kar hivatali szerve 15 napon belül intézkedik a költség átutalása iránt, ha pedig a költségfelszámítás nem felel meg a díjrendeletben foglalt rendelkezéseknek, vagy a készkiadás összegével a Kar hivatali szerve nem ért egyet, a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Vht.) 217. §-a alapján végrehajtási kifogást terjeszt elő a költség megállapítása ellen és erről - a végrehajtási kifogás másolatának megküldésével - értesíti a végrehajtót. A Kar hivatali szerve a kifizetni kért összeg nem vitatott részét haladéktalanul, további részét a bíróság határozatának megfelelően utalja át a végrehajtó számlájára. A végrehajtó az átutalt költség összegéről kiállított végrehajtási bevételi bizonylatot haladéktalanul megküldi a Kar hivatali szervének.
(4) A költségjegyzék vezetése, lezárása a végrehajtó feladata.
(4) Ha a BGH az előlegezni kért összeg nem vitatott részét, de legalább az előlegezni kért összeg felét kifizette, a végrehajtó köteles a végrehajtás foganatosítását az adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdeni.
(4) Ha a BGH a kifizetni kért összeg nem vitatott részét, de legalább a kifizetni kért összeg felét kifizette, a végrehajtó köteles a végrehajtás foganatosítását az adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdeni.
(4) Ha a Kar hivatali szerve a kifizetni kért összeg nem vitatott részét, de legalább a kifizetni kért összeg felét kifizette, a végrehajtó köteles a végrehajtás foganatosítását az adott ügyben irányadó szabályok szerint megkezdeni.
(5) A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 20/1994. (XII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - az előlegezett költség fedezésére befolyt összeget átutalja a megyei bíróság költségvetési számlájára. Az átutaláson feltünteti a BGH hivatkozási számát, az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzintézet által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.
(5) A végrehajtó köteles folyamatosan tájékoztatni a bírósági gazdasági hivatalt az ügyben foganatosított lényeges eljárási cselekményekről, illetve az ügy állásáról.
(5) A végrehajtó köteles folyamatosan tájékoztatni a Kar hivatali szervét az ügyben foganatosított lényeges eljárási cselekményekről, illetve az ügy állásáról.
(6) A bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a le nem rótt végrehajtási illeték és az állam által előlegezett végrehajtási költségre kell elszámolni.
(6) A költségjegyzék vezetése, lezárása a végrehajtó feladata.
(7) A végrehajtási ügy VÜSZ 34. §-a szerinti befejezésekor további munkadíj és költségtérítés előlegezésének nincs helye. Ha a végrehajtási eljárás később folytatódik, a végrehajtó csak az esetleg felmerülő készkiadásai előlegként történő előlegezését kérheti.
(7) A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 20/1994. (XII. 24.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - az előlegezett költség fedezésére befolyt összeget átutalja a megyei bíróság költségvetési számlájára. Az átutaláson feltünteti a BGH hivatkozási számát, az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzintézet által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.
(7) A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - a kifizetett költség fedezésére befolyt összeget átutalja a megyei bíróság költségvetési számlájára. Az átutaláson feltünteti a BGH hivatkozási számát, az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzintézet által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.
(7) A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - a kifizetett költség fedezésére befolyt összeget átutalja a megyei bíróság költségvetési számlájára. Az átutaláson feltünteti a BGH hivatkozási számát, az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzforgalmi szolgáltató által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.
(7) A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - a kifizetett költség fedezésére befolyt összeget átutalja a törvényszék költségvetési számlájára. Az átutaláson feltünteti a BGH hivatkozási számát, az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzforgalmi szolgáltató által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.
(7) A végrehajtó a végrehajtási ügy befejezésekor - a bírósági végrehajtási ügyvitelről és pénzkezelésről szóló 1/2002. (I. 17.) IM rendelet (a továbbiakban: VÜSZ) 33. és 34. §-ai esetén - a le nem rótt végrehajtási illeték fedezésére befolyt összeget a törvényszék költségvetési számlájára, a kifizetett költség fedezésére befolyt összeget a Kar hivatali szervének utalja át. Az átutaláson feltünteti az adós nevét, az átutalás jogcímét és a végrehajtói ügyszámot. Az átutalás pénzforgalmi szolgáltató által igazolt másolatát az ügy iratai között kell elhelyezni.
(8) A bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a le nem rótt végrehajtási illeték és az állam által előlegezett végrehajtási költségre kell elszámolni.
(8) A bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a le nem rótt végrehajtási illeték és az állam által kifizetett végrehajtási költségre kell elszámolni.
(8) A bírósági végrehajtás során befolyt összeget elsősorban a le nem rótt végrehajtási illetékre és az előlegezett végrehajtási költségre kell elszámolni.
(9) A végrehajtási ügy VÜSZ 34. §-a szerinti befejezésekor további munkadíj és költségtérítés előlegezésének nincs helye. Ha a végrehajtási eljárás később folytatódik, a végrehajtó csak az esetleg felmerülő készkiadásai előlegként történő előlegezését kérheti.
(9) A végrehajtási ügy VÜSZ 34. §-a szerinti befejezésekor a végrehajtó csak a felmerült, a végrehajtási ügy újraindulását követően pedig csak a folytatódó végrehajtási eljárásban felmerülő készkiadásainak kifizetését kérheti.
(10) A gyermektartás végrehajtása során is e § szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy
a) a BGH a bírósági végrehajtó részére előleget nem fizet,
a) a BGH a bírósági végrehajtó részére az eljárása kezdetén költséget nem fizet,
b) a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért megillető munkadíj és költségtérítés összegét részére a BGH a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján - a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával - 15 napon belül kifizeti.
(10) A gyermektartás végrehajtása során e § rendelkezései szerint kell eljárni azzal az eltéréssel, hogy
a) a Kar hivatali szerve a bírósági végrehajtó részére az eljárása kezdetén költséget nem fizet,
b) a végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért a díjrendelet 22. §-a szerinti mértékben megillető munkadíj összegét részére a Kar hivatali szerve a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján - a (3) bekezdés alkalmazásával - 15 napon belül kifizeti.
(11) Ha a végrehajtás során befolyt összegből a Pp. 85. §-a (6) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása miatt a végrehajtás költségei és a le nem rótt végrehajtási illeték nem vonhatók le a végrehajtandó követelés kielégítését megelőzően, a végrehajtó a követelés kielégítése után fennmaradó összeget számolja el a végrehajtási költségre és a le nem rótt végrehajtási illetékre. A végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért megillető díjazás összegét - a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján, szükség esetén a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a BGH 15 napon belül kifizeti a végrehajtó részére.
(11) Ha a végrehajtás során befolyt összegből a Pp. 85/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása miatt a végrehajtás költségei és a le nem rótt végrehajtási illeték nem vonhatók le a végrehajtandó követelés kielégítését megelőzően, a végrehajtó a követelés kielégítése után fennmaradó összeget számolja el a végrehajtási költségre és a le nem rótt végrehajtási illetékre. A végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért megillető díjazás összegét - a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján, szükség esetén a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a BGH 15 napon belül kifizeti a végrehajtó részére.
(11) Ha a végrehajtás során befolyt összegből a Pp. 85/A. §-ának (5) bekezdésében foglalt rendelkezés alkalmazása miatt a végrehajtás költségei és a le nem rótt végrehajtási illeték nem vonhatók le a végrehajtandó követelés kielégítését megelőzően, a végrehajtó a követelés kielégítése után fennmaradó összeget számolja el a végrehajtási költségre és a le nem rótt végrehajtási illetékre. A végrehajtás során befolyt összegből nem fedezhető, a végrehajtót eljárásáért a díjrendelet 22. §-a szerinti mértékben megillető díjazás összegét - a végrehajtó beterjesztett díjjegyzéke alapján, szükség esetén a (3) bekezdés megfelelő alkalmazásával - a Kar hivatali szerve 15 napon belül kifizeti a végrehajtó részére.
15/F. §   A megyei bírósági végrehajtó a felvett összeggel - a kifizetést igazoló okirat alapján - a visszaérkezését követő 48 órán belül köteles elszámolni.
15/F. §   A törvényszéki végrehajtó a felvett összeggel - a kifizetést igazoló okirat alapján - a visszaérkezését követő 48 órán belül köteles elszámolni.

A munkáltató, illetve a pénzintézet eljárása az illeték, illetve az előlegezett költség behajtása során

A munkáltató, illetve a pénzintézet eljárása az illeték, illetve a kifizetett végrehajtási költség behajtása során

A munkáltató, illetve a pénzforgalmi szolgáltató eljárása az illeték, illetve a kifizetett végrehajtási költség behajtása során

15/G. §
(1) Közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. és 25. §), a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §), átutalási végzés (Vht. 80. és 81. §) esetén a bíróság, a bírósági végrehajtó a munkáltatót, illetve a pénzintézetet arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből, illetőleg a bankszámlájáról elsősorban a meg nem fizetett illeték és az előlegezett költség összegét vonja le.
(1) Közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. és 25. §), a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §), átutalási végzés (Vht. 80. és 81. §) esetén a bíróság, a bírósági végrehajtó a munkáltatót, illetve a pénzintézetet arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből, illetőleg a bankszámlájáról elsősorban a meg nem fizetett illeték és a kifizetett végrehajtási költség összegét vonja le.
(1) Közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. és 25. §), a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §), átutalási végzés (Vht. 80. és 81. §) esetén a bíróság, a bírósági végrehajtó a munkáltatót, illetve a pénzforgalmi szolgáltatót arra hívja fel, hogy az adós munkabéréből, illetőleg a fizetési számlájáról elsősorban a meg nem fizetett illeték és a kifizetett végrehajtási költség összegét vonja le.
(2) A végrehajtási lap helyett kibocsátott közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. §) és a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §) esetén a munkáltató a levont összeget köteles haladéktalanul a megyei (fővárosi) bírósági költségvetési elszámolási számlára átutalni.
(2) A végrehajtási lap helyett kibocsátott közvetlen bírósági letiltás (Vht. 24. §) és a végrehajtói letiltás (Vht. 58. §) esetén a munkáltató a levont összeget köteles haladéktalanul a törvényszéki költségvetési elszámolási számlára átutalni.
(3) A végrehajtási záradékolás helyett hozott közvetlen letiltó végzés esetén, ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól a munkáltató nem kap értesítést (Vht. 25. §), vagy ha a bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről értesíti a pénzintézetet, a levont és visszatartott összeget az említett 45 nap, illetve a jogerőre emelkedésről szóló értesítés után a munkáltató, illetőleg a pénzintézet köteles átutalni a megyei (fővárosi) bírósági költségvetési számlára.
(3) A végrehajtási záradékolás helyett hozott közvetlen letiltó végzés esetén, ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól a munkáltató nem kap értesítést (Vht. 25. §), vagy ha a bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről értesíti a pénzforgalmi szolgáltatót, a levont és visszatartott összeget az említett 45 nap, illetve a jogerőre emelkedésről szóló értesítés után a munkáltató, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltató köteles átutalni a megyei (fővárosi) bírósági költségvetési számlára.
(3) A végrehajtási záradékolás helyett hozott közvetlen letiltó végzés esetén, ha a végzés kézbesítésétől számított 45 napon belül a bíróságtól a munkáltató nem kap értesítést (Vht. 25. §), vagy ha a bíróság az átutalási végzés jogerőre emelkedéséről értesíti a pénzforgalmi szolgáltatót, a levont és visszatartott összeget az említett 45 nap, illetve a jogerőre emelkedésről szóló értesítés után a munkáltató, illetőleg a pénzforgalmi szolgáltató köteles átutalni a törvényszéki költségvetési számlára.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben megjelölt végzések egy másolati példányát a bíróság megküldi a székhelye szerint illetékes BGH-nak.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
FELLEBBEZÉS

16. §   A fél a határozat ellen külön fellebbezéssel élhet, ha a bíróság:
a) a személyes költségmentesség engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
b) a személyes költségmentességet megvonja, végül
c) a tárgyi költségmentesség fenn nem állását állapítja meg.
c) a tárgyi költségmentesség vagy tárgyi költségfeljegyzési jog fenn nem állását állapítja meg.
16/A. §
(1) E rendelet szabályait az illetékfeljegyzési jog engedélyezésére, megtagadására, felülvizsgálatára, valamint megvonására megfelelően alkalmazni kell.
(2) Ha a fél a személyes költségmentesség engedélyezése mellett vagylagosan illetékfeljegyzési jog engedélyezését is kéri, és a személyes költségmentesség feltételei nem állnak fenn, a bíróság ennek megállapításával egyidejűleg illetékfeljegyzési jogot engedélyezhet.

Hatálybalépés

17. §
(1) Ez a rendelet 1986. július hó 1. napján lép hatályba.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/1976. (XII. 31.) IM rendelet, az azt módosító 5/1980. (VII. 10.) IM rendelet és a bűnügyi költségek előlegezéséről, továbbá az államot illető bűnügyi költségek behajtásáról és elszámolásáról szóló 120/1973. (IK. 1974. 1.) IM utasítás 2. pontjának (8) bekezdése, valamint a 10., 11. és 12. pontja a hatályát veszti.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a 16/1976. (XII. 31.) IM rendelet, az azt módosító 5/1980. (VII. 10.) IM rendelet a hatályát veszti.
18. §   E rendeletnek a bírósági végrehajtói díjszabásról szóló 35/2015. (XI. 10.) IM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) módosított 15/E. §-át a Módr. hatálybalépését követően indult végrehajtási ügyekben kell alkalmazni.
  • A jogszabály 1986. június 26-án jelent meg a Magyar Közlöny 24. számában.
  • hatályba lépett 1986. július 1-jén.
A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. február 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. szeptember 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba. 2011. szeptember 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. február 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. február 6-án lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. február 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. február 6-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. február 6-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. február 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1992. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2004. szeptember 10-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 25-én lépett hatályba.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 25-én lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. november 7-én lépett hatályba.A bekezdés 1998. november 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba. 2015. december 11-én lépett hatályba. 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. december 11-én lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 25-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. december 11-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.