Hatályos állapot
Közlönyállapot
2003.12.28. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.05.22.
2004.05.23. - 2004.06.09.
2004.06.10. - 2004.08.31.
2004.09.01. - 2004.09.07.
2004.09.08. - 2004.09.24.
2004.09.25. - 2004.11.14.
2004.11.15. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.07.07.
2005.07.08. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.11.14.
2005.11.15. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.02.16.
2006.02.17. - 2006.02.28.
2006.03.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.07.24.
2006.07.25. - 2006.08.31.
2006.09.01. - 2006.12.22.
2006.12.23. - 2006.12.29.
2006.12.30. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.01.23.
2007.01.24. - 2007.02.14.
2007.02.15. - 2007.03.31.
2007.04.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.11.15.
2007.11.16. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.01.31.
2008.02.01. - 2008.03.31.
2008.04.01. - 2008.06.30.
2008.07.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.11.30.
2008.12.01. - 2008.12.09.
2008.12.10. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.01.31.
2009.02.01. - 2009.03.12.
2009.03.13. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.09.26.
2010.09.27. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.03.31.
2011.04.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.14.
2011.07.15. - 2011.08.27.
2011.08.28. - 2011.10.31.
2011.11.01. - 2011.11.29.
2011.11.30. - 2011.11.30.
2011.12.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.01.31.
2012.02.01. - 2012.03.31.
2012.04.01. - 2012.04.30.
2012.05.01. - 2012.06.19.
2012.06.20. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.11.30.
2012.12.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.04.20.
2013.04.21. - 2013.04.30.
2013.05.01. - 2013.05.18.
2013.05.19. - 2013.05.31.
2013.06.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.11.29.
2013.11.30. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.11.26.
2014.11.27. - 2014.12.23.
2014.12.24. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.10.
2015.03.11. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.05.08.
2015.05.09. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.10.31.
2015.11.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.04.30.
2016.05.01. - 2016.05.19.
2016.05.20. - 2016.06.15.
2016.06.16. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.08.31.
2016.09.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. - Határozatlan
Határozatlan -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2003. évi CXXVII. törvény

a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól

A központi költségvetés feladatainak ellátásához szükséges bevételek biztosítása, a jövedéki termékek adóztatásához szükséges feltételek megteremtése érdekében, illetve abból a célból, hogy a jövedéki termékek piacán a versenysemlegesség érvényesülhessen, figyelemmel az Európai Unióhoz való csatlakozásból fakadó követelményekre, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) Jövedéki adóköteles a jövedéki termék belföldi előállítása és belföldre történő behozatala.
(2) Az adókötelezettség teljesítése és ellenőrzése érdekében érvényesítendő követelmény az, hogy
a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő,
a) az adóköteles jövedéki terméket kizárólag adóraktárban állítsák elő, kivéve a vámfelügyelet melletti előállítást,
b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül belföldre behozott jövedéki termék - kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére behozott jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és
b) a jövedéki adó (a továbbiakban: adó) megfizetése nélkül belföldre behozott jövedéki termék - kivéve a vámfelügyelet alatt álló vagy a bejegyzett kereskedő részére behozott jövedéki terméket - adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe, raktárába kerüljön, és
c) a jövedéki terméket az adó megfizetése nélkül - kivéve, ha a jövedéki termék vámfelügyelet alatt áll - csak adóraktárban, adómentes felhasználó üzemében, raktárában tárolják, raktározzák.
(3) Az a jövedéki termék,
a) amelyet adómentesen szereztek be, csak az adómentesség alapjául szolgáló célra használható fel;
b) amelyre adó-visszaigénylést (adólevonást) érvényesítettek, csak olyan célra használható fel, amely után e törvény rendelkezései szerint e jog érvényesíthető.
(4) Szabadforgalomban csak olyan jövedéki termék szerezhető be, tartható birtokban, használható fel, értékesíthető, szállítható, amely után az adót megfizették.

I. FEJEZET
HATÁLY, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

Területi hatály

2. §   A törvény rendelkezéseit a Magyar Köztársaság területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad és tranzitterület is.
2. §   E törvény rendelkezéseit Magyarország területén (a továbbiakban: belföld) kell alkalmazni. A belföld fogalmába beletartozik a vámszabad és tranzitterület is.

Tárgyi hatály

3. §
(1) A törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.
(1) E törvény rendelkezéseit a jövedéki termékek után fizetendő adóra, a dohánygyártmányok általános forgalmi adójára, a jövedéki termékek előállítására és forgalmazására, továbbá a jövedéki ügyekre kell alkalmazni.
(2) Jövedéki termékek:
a) az ásványolaj,
b) az alkoholtermék,
c) a sör,
d) a bor,
e) a pezsgő,
f) a köztes alkoholtermék,
g) a dohánygyártmány.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg, kivéve a 64. § (6) bekezdésében meghatározott adóból származó bevételt, amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott adókból származó bevétel a központi költségvetést illeti meg.

Személyi hatály

4. §   A törvény rendelkezéseit
a) a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint
b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre
kell alkalmazni.
4. §   E törvény rendelkezéseit
a) a jövedéki terméket és az annak előállítására alkalmas, e törvényben meghatározott terméket előállító, raktározó, tároló, szállító, forgalmazó, külföldről beszerző (beszállító), külföldre értékesítő, illetve egyéb módon birtokoló jogi személyre, jogi személyiség nélküli egyéb szervezetre és természetes személyre (a továbbiakban együtt: személy), valamint
b) a jövedéki termék adóztatásával, forgalmazásával összefüggő felügyeleti, ellenőrzési és más hatósági feladatokat ellátó szervezetekre
kell alkalmazni.

Hatáskör, illetékesség

5. §
(1) Jövedéki ügyben első fokon - ha e törvény másként nem rendelkezik - a Vám- és Pénzügyőrség külön jogszabályban meghatározott alsó fokú szerve jár el. Az eljárásra az adóraktárnak, az adómentes felhasználó üzemének, a felhasználói engedélyes telephelyének, a kereskedő üzletének, raktárának fekvése, az egyéb személy jogosulatlan tevékenységének helye szerinti vámhatóság az illetékes.
(1) Jövedéki ügyben a vámhatóság jár el.
(1) Jövedéki ügyben - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámhatóság jár el.
(1) Jövedéki ügyben - a (7)-(8) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámhatóság jár el.
(1) Jövedéki ügyben - a (7)-(9) bekezdésben meghatározott kivétellel - a vámhatóság jár el.
(1) Jövedéki ügyben - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a vámhatóság jár el.
(2) A jövedéki adóüggyel kapcsolatos feladatokat - kivéve a hatósági felügyelet keretében ellátott adóztatási feladatokat, valamint a 15. § (1)-(2) bekezdése és a 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettséggel kapcsolatos adóztatási feladatokat - első fokon a regionális jövedéki központ látja el, továbbá jogosult az engedélyezéssel kapcsolatos ügyben az eljárásra.
(2) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: vegyvizsgáló szerv) jár el.
(2) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: vegyvizsgáló szerv) jár el.
(2) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzés szabályai betartásának ellenőrzésével kapcsolatban - kivéve az előállított termék jogszabálysértő értékesítését - az önkormányzati adóhatóság jár el.
(3) Az adójeggyel, a zárjeggyel kapcsolatos ügyben - az adójegy és a zárjegy felhasználásának helyszíni ellenőrzése, elszámoltatása kivételével - első fokon a Pesti Jövedéki, Adójegy és Zárjegy Hivatal jár el.
(3) Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályainak jövedéki adóval kapcsolatos alkalmazása tekintetében a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi kapcsolattartó szerv) jár el.
(3) Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályainak jövedéki adóval kapcsolatos alkalmazása tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: központi kapcsolattartó szerv) jár el.
(4) A jövedéki termékek és az abból előállított termékek 48. § (20) bekezdés szerinti kötelező érvényű vámtarifa-besorolásával kapcsolatos ügyekben első fokon a Vám- és Pénzügyőrség Vegyvizsgáló Intézete (a továbbiakban: Vegyvizsgáló Intézet) jár el.
(4) Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.
(4) A csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője e törvény szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekben a vámhatóság Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv) jár el.
(4) A csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője e törvény szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv) jár el.
(4) A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője e törvény szerinti nyilvántartásba vételével kapcsolatos ügyekben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Kormány által kijelölt szerve (a továbbiakban: kijelölt vámszerv) jár el.
(5) Az Európai Unió adóügyi együttműködési szabályainak jövedéki adóval kapcsolatos alkalmazása tekintetében az eljárásra illetékes hatóság a Vám- és Pénzügyőrség Jövedéki Kapcsolattartó és Kockázatelemzési Központja (a továbbiakban: Kapcsolattartó Központ).
(5) Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.
(5) Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.
(6) A (2) bekezdés szerinti jövedéki ügyben - ha e törvény másként nem rendelkezik - az eljárásra
a) a jogi személy, a jogi személyiség nélküli szervezet székhelye,
b) székhellyel nem rendelkező vállalkozó esetében a telephely, több telephely esetén az elsőként bejelentett telephely,
c) telephellyel sem rendelkező személy esetén a lakóhely, ennek hiányában a tartózkodási hely szerinti vámhatóság az illetékes.
(6) Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.
(7) Helyszíni ellenőrzés keretében a jövedéki terméket forgalmazóknál az első fokú adóhatóság köteles jövedéki ellenőrzést is lefolytatni, az adófelfüggesztés alatt álló jövedéki termékek forgalmazásának ellenőrzése kivételével.
(7) A végrehajtási eljárás lefolytatására az adóhatóság jogosult.
(8) Halaszthatatlan ellenőrzési és eljárási cselekményeket a hatáskörrel rendelkező szerv az illetékességi területén kívül is végezhet, amelyről haladéktalanul tájékoztatja az illetékességgel rendelkezőt.
(8) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény tartalmazza.
(8) Az e törvény hatálya alá tartozó személyek vámazonosító szám megállapításával összefüggő nyilvántartásba vétellel és nyilvántartással kapcsolatos ügyben az állami adó- és vámhatóság jár el. Az említett eljárásra vonatkozó részletes szabályokat az adózás rendjéről szóló törvény (a továbbiakban: Art.) tartalmazza.
(9) Ismeretlen személy ügyében eljárásra az a vámhatóság illetékes, amely az ügyben az első intézkedést tette.
(9) A magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban az önkormányzati adóhatóság jár el.
(10) A belföldön lakóhellyel, tartózkodási hellyel, székhellyel vagy telephellyel nem rendelkező személy (a továbbiakban: külföldi személy) adó- és bírságfizetési kötelezettségének érvényesítése (beszedése) érdekében szükséges cselekményt az országos parancsnok által kijelölt vámhatóság teszi meg.
6. §
(1) Jövedéki adóügyben vagy azzal összefüggő más adóügyben az olyan ellenőrzést, amelynél beáll az ismételt ellenőrzés tilalmának hatálya, a vámhatóság és az adóhatóság előzetes egyeztetés alapján, egy időben, egymás megállapításaira tekintettel köteles lefolytatni.
(2) Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi felügyelőség, a közterület-felügyelet, az Országos Borminősítő Intézet, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.
(2) Amennyiben a rendőrség, a fogyasztóvédelmi hatóság, a közterület-felügyelet, a borászati hatóság, a vámhatóság hatósági feladatokat ellátó, de e törvény szerint hatáskörrel nem rendelkező szerve, továbbá bármely más hatóság a tevékenysége során a jövedéki termékkel összefüggő jogsértő magatartás gyanúját állapítja meg, a bizonyítékokat rögzíti, a jövedéki terméket a rá vonatkozó szabályok szerint lefoglalja, és ezt követően az ügyet az illetékes vámhatóságnak átadja.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

7. §   E törvény alkalmazásában
1. jövedéki termék belföldi előállítása: a belföldön bármilyen alapanyag, termék felhasználásával, bármilyen eljárással végzett termelési, feldolgozási, kiszerelési (palackozási) tevékenység, amelynek eredményeként jövedéki termék jön létre, kivéve:
a) a kétütemű motorolaj motorbenzinhez keverését,
b) az ásványolajok közé tartozó adalék legfeljebb 0,2 térfogatszázalék arányban üzemanyagba, tüzelő- és fűtőolajba történő bekeverését,
c) az ásványolajtermék színezését (beleértve a jelzőanyagot is), ha a színezés eredményeként a termék nyolc számjegyű vámtarifaszáma és adómértéke nem változik,
d) az azonos adómértékű ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, illetve terméktávvezetékben történő, felhasználási cél szerinti átminősítését,
d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolaj-tárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést pedig előzetesen - legkésőbb 5 munkanappal az átminősítést megelőzően - a vámhatóságnak bejelentik,
d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolaj-tárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést pedig előzetesen - legkésőbb 3 munkanappal az átminősítést megelőzően - a vámhatóságnak bejelentik,
d) az ásványolajtermék finomítói ásványolajraktárban, ásványolaj-tárolóban vagy terméktávvezetékben történő átminősítését, a finomítói ásványolajraktárban és az ásványolajtárolóban történő átminősítés esetében akkor, ha az ásványolajtermékek véletlen keveredése miatti átminősítést haladéktalanul, az egyéb okból bekövetkező átminősítést - kivéve a vámtarifaszám változással nem járó, felhasználási cél szerinti átminősítést - pedig előzetesen - legkésőbb 3 munkanappal az átminősítést megelőzően - a vámhatóságnak bejelentik,
e) a Magyar Gyógyszerkönyvben meghatározott alkoholtermék és benzin külön jogszabályban foglaltak szerint gyógyszer-nagykereskedelmi tevékenység folytatására jogosító engedéllyel rendelkezők által történő csomagolását (kiszerelését), az azt megelőzően végzett mechanikai szűrését, illetve a gyógyszertárak által végzett gyógyszertári kiszerelését,
f) a csokoládégyártáshoz felhasznált vagy felhasználásra kerülő alkoholos gyümölcsből az alkoholtermék gyártási melléktermékként történő visszanyerését, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették,
g) az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették,
g) az üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a végfelhasználó telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, ha azt a vámhatóságnak haladéktalanul bejelentették, illetve csővezetékes szállítás esetén az egymás után szállított ásványolajok keveredését,
g) az adózott üzemanyagoknak a fuvarozás során vagy az üzemanyagtöltő állomáson, vagy a jövedéki engedélyes kereskedő, illetve a végfelhasználó telephelyén a lefejtéskor bekövetkező keveredését, illetve csővezetékes szállítás esetén az egymás után szállított ásványolajok keveredését,
h) a vegyipari és gyógyszeripari hatóanyagok, intermedierek előállításához használt jövedéki termékek tisztítását, ha azt adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes végzi és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket a vegyipari vagy gyógyszeripari adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes az engedélyezett célra használja fel,
h) az adómentes felhasználói vagy a felhasználói engedélyes tevékenység során szennyezetté vált jövedéki termék tisztítását, ha azt adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes végzi és a tisztítással visszanyert jövedéki terméket az engedélyezett célra használja fel,
i) a növényi olajok oldószeres kivonással történő gyártásához zárt rendszerben felhasznált 2710 11 25 vámtarifaszámú ásványolaj visszanyerése, amennyiben a gyártási folyamatban újrafelhasználásra kerül,
j) az 52. § (1) bekezdés h) pontjában megnevezett biodízel és az igazoltan szabadforgalomba bocsátott, adózottan vásárolt 2710 19 41 vámtarifaszám alatti ásványolajterméknek a gépjármű vagy jármű üzemanyagtartályában, üzemanyagtöltő állomáson történő összekeveredését,
j) az ETBE [11. § (1) bekezdés e) pont] előállításához beszerzett 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék kőolajfinomító adóraktárban történő denaturálását,
j) a 2909 19 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) vagy a bioetanol [7. § 37. pont] előállításához beszerzett 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék kőolaj finomító adóraktárban, finomítói ásványolajraktárban vagy ásványolaj-tárolóban a külön jogszabály szerint, motorbenzinbe való bekeverés céljából történő denaturálását,
k) az üzemanyagtöltő állomás vagy az üzemi motorikus gáztöltő állomás tárolótartályában a 2711 12, 2711 13 és 2711 19 00 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogének keveredését,
l) a biológiai ecetet előállító üzemben a kettős fermentáció első lépéseként végzett alkoholos erjesztést, ha azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették, és a keletkezett félkész terméket ecet hozzáadásával haladéktalanul denaturálják;
m) hígító, oldószer célra gyártott egyéb ellenőrzött ásványolaj előállítását nem jövedéki termék és/vagy egyéb ásványolaj és/vagy megfigyelt termék komponensekből, összekeveréssel;
m) hígító, oldószer célra gyártott egyéb ellenőrzött ásványolaj előállítását nem jövedéki termék és/vagy egyéb ellenőrzött ásványolaj és/vagy megfigyelt termék komponensekből, összekeveréssel,
n) a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermék adózott alkoholtermékből történő előállítását;
n) a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékek közül a 64. § (4) bekezdés a)-b) pontja alá eső alkoholtermék előállítását (keletkezését).
n) a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholtermékek közül a 64. § (4) bekezdés a)-b) pontja, továbbá a 63. § (1) bekezdés b) pontja szerinti alkoholtermékek közül a 64. § (9) bekezdése alá eső alkoholtermék előállítását (keletkezését),
o) a cseppfolyósított szénhidrogénnek a külön jogszabály szerint pébégázpalackból turistahasználatú, legfeljebb 3 kg töltettömegű palackba történő átfejtését,
p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak és más megújuló üzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás).
p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a kutatás-fejlesztésről és technológiai innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás);
p) nemzeti vagy uniós támogatás igénybevételével megvalósuló, a tudományos kutatásról, fejlesztésről és innovációról szóló törvény szerinti kísérleti fejlesztés (a továbbiakban: kísérleti fejlesztés) keretében a külön jogszabály szerinti bioüzemanyagnak (a továbbiakban: bioüzemanyag) adózott benzinbe vagy adózott gázolajba adózottan történő bekeverését, amennyiben azt a vámhatóságnak előzetesen bejelentették (a továbbiakban: kísérleti célú előállítás),
q) a 76. § (4) bekezdése szerinti sör, a 80. § (3) bekezdése szerinti bor és a 89. § (3) bekezdése szerinti pezsgő előállítását;
r) az ásványolajtermékeknek az adómentes felhasználó telephelyén bekövetkező keveredését;
2. jövedéki termék importálása: jövedéki terméknek harmadik országból közvetlenül vagy más tagállam(ok)on keresztül belföldre történő behozatala, beleértve az e § 3. pontjának a) alpontjában megjelölt területekről és a Csatorna-szigetekről történő behozatalt is. Amennyiben a jövedéki termék a vámeljárás keretében lép be belföldre, az importálás a vámeljárásnak a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátását eredményező lezárásával egyidejűleg valósul meg;
2. jövedéki termék importálása: jövedéki terméknek harmadik országból közvetlenül vagy más tagállam(ok)on keresztül belföldre történő behozatala azzal, hogy amennyiben a jövedéki termék vámeljárás keretében lép be belföldre, az importálás a vámeljárásnak a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező lezárásával egyidejűleg valósul meg;
2/A. importálás helye: az a hely, ahol a jövedéki termék a vámjogi szabad forgalomba bocsátásakor van;
3. Közösség: az Európai Gazdasági Közösséget létrehozó szerződésben meghatározott tagállamok területe azzal az eltéréssel, hogy
a) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno és Campione d'Italia területe, valamint a Luganói-tó olasz vizei, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint a Kanári-szigetek, a Francia Köztársaság esetében a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak,
a) nem tekintendők a tagállamhoz tartozónak
aa) a Németországi Szövetségi Köztársaság esetében Helgoland szigete és Büsingen területe, az Olasz Köztársaság esetében Livigno és Campione d’Italia területe, valamint a Luganói-tó olasz vizei, a Spanyol Királyság esetében Ceuta és Melilla területei, valamint
ab) a Francia Köztársaság esetében a Francia Köztársaság tengeren túli megyéi, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) esetében a Csatorna-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Åland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,
ab) a Francia Köztársaság esetében az Európai Unió működéséről szóló szerződés 349. cikkében, valamint 355. cikkének (1) bekezdésében említett francia területek, a Spanyol Királyság esetében a Kanári-szigetek, a Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága (a továbbiakban: Egyesült Királyság) esetében a Csatorna-szigetek, a Finn Köztársaság esetében az Åland-szigetek, a Görög Köztársaság esetében az Athosz-hegy,
b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a Man-sziget Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága területéhez, San Marino az Olasz Köztársaság területéhez tartozónak tekintendő;
b) a Monacói Hercegség a Francia Köztársaság területéhez, Jungholz és Mittelberg (Kleines Walsertal) tartományok a Németországi Szövetségi Köztársaság területéhez, a Man sziget az Egyesült Királyság területéhez, San Marino az Olasz Köztársaság területéhez, az Egyesült Királyság ciprusi felségterületei (Akrotiri és Dhekelia) Ciprus területéhez tartozónak tekintendő;
4. tagállam: az Európai Unió tagállama a 3. pont a) és b) alpontjában foglalt eltérések alkalmazásával;
5. harmadik ország: a Közösségen kívüli területen található állam, ideértve az EFTA-országokat is;
5. harmadik ország: a Közösségen kívül található állam, illetve terület;
6. EFTA-ország: Norvégia, Svájc, Liechtenstein, Izland;
7. közösségi adófelfüggesztési eljárás: az adó fizetésének halasztása a Közösségen belül az e törvény 19-22. §-a és 24-26. §-a szerint szállított, illetve tagállam(ok)on keresztül harmadik országból vagy harmadik országba vámeljárásban szállított jövedéki termékekre;
7. közösségi adófelfüggesztési eljárás: az adó fizetésének halasztása a jövedéki termék 18. § (1)-(4) bekezdéseiben meghatározott viszonylatban történő, 19-22. §-ok és 24-26/B. §-ok szerint végzett szállítása során;
7/A. e-TKO: a jövedéki termékek szállításának és felügyeletének számítógépesítéséről szóló, 2003. július 16-ai 1152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi határozattal létrehozott, a Bizottság és a tagállamok illetékes hatóságai által működtetett számítógépes rendszerben (a továbbiakban: uniós számítógépes rendszer) a jövedéki termék feladója által kitöltött, a tagállam illetékes hatósága által megadott egyedi adminisztratív hivatkozási kóddal (a továbbiakban: AHK-szám) ellátott, a Bizottságnak a 2008/118/EK tanácsi irányelvnek a jövedéki termékek jövedékiadó-felfüggesztéssel történő szállításához kapcsolódó számítógépes eljárások tekintetében történő végrehajtásáról szóló 2009. július 24-ei 684/2009/EK rendeletében (a továbbiakban: EK rendelet) meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;
7/B. elektronikus átvételi elismervény: az e-TKO-val feladott jövedéki termék címzettje által a jövedéki termék átvételéről a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pont szerint benyújtott, az EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;
7/C. elektronikus kiviteli elismervény: az e-TKO-val harmadik országba történő kiszállítás céljára feladott jövedéki termék harmadik országba történt kiléptetéséről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által az uniós számítógépes rendszerben kiállított, az EK rendeletben meghatározott adattartalmú elektronikus okmány;
7/D. kiléptető vámhivatal: a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló 1993. július 2-ai 2454/93/EGK bizottsági rendelet 793. cikkének (2) bekezdésében említett kiléptető vámhivatal;
7/E. kivitel helye szerinti tagállam: az a tagállam, amelyben a vámjogszabályok szerinti kiviteli vámkezelést kérik;
7/F. üzemszüneti TKO: az e-TKO tervezetében [20. § (1) bekezdés] szereplőkkel azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, az EK rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kiállított papír alapú okmány;
7/G. üzemszüneti átvételi elismervény: az elektronikus átvételi elismervényben foglaltakkal azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, a címzett adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő által kiállított papír alapú okmány;
7/H. üzemszüneti kiviteli elismervény: az elektronikus kiviteli elismervényben foglaltakkal azonos adatokat és rovathivatkozásokat tartalmazó, a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított papír alapú okmány;
7/I. adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés: olyan cselekmény vagy olyan körülmény fennállása, amely nem eredményezi a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, 21. § (1) bekezdés, illetve 26/B. § (3) bekezdés szerinti mentesülést;
8. belső közösségi árutovábbítási eljárás: a Vámkódex 163. Cikkének 2. a) pontja szerinti, az áruk a Közösség vámterületén belüli szállítása során alkalmazandó eljárás;
9. vámtarifaszám: a Tanács 2658/87/EGK rendeletének
a) az ásványolaj, valamint a 11. § (1) bekezdés e) pontjában és az 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjában említett termékek esetében a Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével módosított, 2002. január 1-jén hatályos,
a) az ásványolaj, valamint a 11. § (1) bekezdés e) pontjában és az 50. § (4) bekezdés d)-f) pontjában említett termékek, továbbá a 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett aromák esetében a Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével módosított, 2002. január 1-jén hatályos,
a) az ásványolaj, az ETBE, valamint az 50. § (4) bekezdés d)-f) pontjában említett termékek, továbbá a 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett aromák esetében a Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével módosított, 2002. január 1-jén hatályos,
a) az ásványolaj, az ETBE, valamint az 50. § (4) bekezdés d)-e) pontjában említett termékek, továbbá a 68. § (1) bekezdés b) pontjában említett aromák esetében a Bizottság 2031/2001/EGK rendeletével módosított, 2002. január 1-jén hatályos,
b) egyébként a Bizottság 2587/91/EGK rendeletével módosított, 1992. október 19-én hatályos
1. számú mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező tartalmú, külön PM rendeletben kihirdetett áruazonosító számok. A nyolc számjegynél kevesebb számjeggyel megadott vámtarifaszám esetén annak valamennyi alszámos bontása is ideértendő;
9/A. KN-kód: a vám- és a statisztikai nómenklatúráról, valamint a Közös Vámtarifáról szóló 1987. július 23-i 2658/87/EGK tanácsi rendelet 1. mellékletében meghatározott Kombinált Nómenklatúrával megegyező árut megjelölő áruazonosító szám;
10. adóhatóság: az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal és szervei;
10. adóhatóság: az állami adóhatóság;
10. adóhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal adóztatási szerve;
11. vámhatóság: a Vám- és Pénzügyőrség és szervei;
11. vámhatóság: a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszerve vagy annak kirendeltsége;
12. adóraktár (ideértve a 82. § szerinti egyszerűsített adóraktárt is): az a fizikailag (pl. fallal, kerítéssel, mérési ponttal) elkülönített, - a terméktávvezeték adóraktár és a kikötői adóraktár kivételével - helyrajzi számmal beazonosított, egy technológiai egységet képező üzem, raktár, továbbá a 72. § (2) bekezdés a) pontja szerinti helyen kialakított üzlethelyiség a hozzá tartozó raktárral, ahol az e törvényben meghatározott engedély birtokában jövedéki termék előállítása folyik, illetve ahol olyan jövedéki termék tárolását, raktározását végzik, amely után az adót még nem fizették meg;
13. tagállami adóraktár: más tagállam illetékes hatósága által adóraktárként engedélyezett hely (üzem, raktár);
14. adóraktár engedélyese: az a személy, aki (amely) az adóraktárban - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jövedéki termék előállítására, illetve olyan jövedéki termék tárolására, raktározására jogosult, amely után az adót még nem fizették meg;
15. tagállami adóraktár-engedélyes: az a más tagállamban gazdasági tevékenységet folytató személy, aki adóraktár működtetésére a tagállama szabályai szerinti érvényes engedéllyel rendelkezik;
16. bejegyzett kereskedő: az a személy, aki a vámhatóság e törvényben meghatározott engedélye birtokában, illetve valamely tagállam illetékes hatóságának a jóváhagyása alapján jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék rendszeres fogadására;
16. bejegyzett kereskedő: az a személy, aki a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék rendszeres vagy eseti fogadására;
17. nem bejegyzett kereskedő: az a személy, aki a vámhatóság, illetve valamely tagállam illetékes hatóságának eseti jóváhagyásával jogosult más tagállamból a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék eseti fogadására;
17. bejegyzett feladó: az a személy, aki a vámjogi szabad forgalomba bocsátás helye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) által kiadott engedély alapján, gazdasági tevékenysége keretében jogosult arra, hogy - az e-TKO tervezetének kiállításával - rendelkezzen a harmadik országból behozott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek az importálás helyéről az adó fizetésének halasztása mellett az e törvényben meghatározott rendeltetési helyre történő továbbszállításáról;
18. adómentes felhasználó: a jövedéki termék adómentes beszerzésére az e törvényben meghatározott engedéllyel rendelkező, a jövedéki terméket az e törvényben meghatározott adómentes célra felhasználó személy;
19. felhasználói engedélyes: az a személy, aki - az e törvényben meghatározott engedély birtokában - jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj beszerzésére, felhasználására, kiszerelésére, megfigyelt termék beszerzésére, előállítására, felhasználására, kiszerelésére, a teljesen denaturált alkoholtermék kiszerelésére;
20. közjogi intézmény:
a) a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező országos hatáskörű és egyéb szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is -, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek;
a) a minisztériumok, a tárca nélküli miniszterek hivatali szervei, a központi költségvetésben önálló fejezettel rendelkező szervek, továbbá más, fejezeti jogosítványokkal felhatalmazott szervek - ideértve a Magyar Tudományos Akadémiát mint köztestületet is -, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek;
b) a helyi önkormányzatok és a helyi kisebbségi önkormányzatok, valamint a felügyeletük alá tartozó költségvetési szervek,
c) az elkülönített állami pénzalapok és azok kezelői,
d) a társadalombiztosítás pénzügyi alapjai és a társadalombiztosítási költségvetési szervek,
e) az országos kisebbségi önkormányzatok és az országos kisebbségi önkormányzati költségvetési szervek,
f) a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény hatálya alá tartozó jogi személyiségű területfejlesztési tanácsok és munkaszervezeteik;
21. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen végzett tevékenység;
21/A. gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében, légi közlekedési tevékenység keretében végzett személy- vagy áruszállítás;
21. gazdasági tevékenység: a bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen, független formában végzett tevékenység;
21/A. gazdasági célú légiközlekedési tevékenység: bevétel elérése érdekében vagy azt eredményező módon rendszeresen vagy üzletszerűen, ellenszolgáltatás fejében, légi közlekedési tevékenység keretében végzett személy- vagy áruszállítás;
22. szabadforgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból, tagállami adóraktárból, illetve adómentes felhasználó üzeméből történő kitárolása - kivéve, ha a kitárolás adóraktárba, tagállami adóraktárba, más tagállam bejegyzett/nem bejegyzett kereskedője részére, harmadik országba vagy adómentes felhasználó részére történik -; a jövedéki termék bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő általi fogadása; az adóraktárban a szőlőbornak a külön jogszabályban meghatározott termelői borkimérés céljára történő felhasználása; a harmadik országból behozott jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátását eredményező vámkezelése vagy a vámhatóság olyan intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket vámjogilag szabadforgalomba bocsátottnak kell tekinteni, ha a vámkezelést vagy az intézkedést követően a jövedéki terméket nem tárolják be adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz;
22. szabad forgalomba bocsátás: a jövedéki termék adóraktárból, tagállami adóraktárból, illetve adómentes felhasználó üzeméből történő kitárolása - kivéve, ha a kitárolás adóraktárba, tagállami adóraktárba, más tagállam bejegyzett kereskedője részére, harmadik országba vagy adómentes felhasználó részére történik -; a jövedéki termék bejegyzett kereskedő általi fogadása; az adóraktárban a szőlőbor termelői borkimérés céljára történő felhasználása; a harmadik országból behozott jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátását eredményező vámkezelése vagy a vámhatóság olyan intézkedése, amelynek eredményeként a jövedéki terméket vámjogilag szabad forgalomba bocsátottnak kell tekinteni, ha a jövedéki terméket a vámkezelést vagy az intézkedést követően nem tárolják be adóraktárba, adómentes felhasználóhoz, vagy azt nem adja fel bejegyzett feladó a 18. § (2) bekezdésben hivatkozott 18. § (1) bekezdés szerinti rendeltetési hellyel;
23. szabadforgalom: a szabadforgalomba bocsátott jövedéki termékekkel folytatott gazdasági tevékenység;
24. kitárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területét, az adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes üzemét, raktárát elhagyja;
25. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére vagy az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába beszállításra kerül;
25. betárolás: a jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék az adóraktár területére vagy az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába beszállításra kerül. Amennyiben a harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátása adóraktárban történik, a betárolás a jövedéki termék vámjogi szabadforgalomba bocsátásával valósul meg;
25. betárolás: az adófelfüggesztéssel, illetve a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fizikai mozgatása, amelynek közvetlen következményeként a jövedéki termék a címzett adóraktárába, illetve üzemébe, raktárába beszállításra és a címzett által az e törvény szerinti okmányon feltüntetett rendeltetési helyen ténylegesen átvételre kerül. Amennyiben a harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátása adóraktárban, illetve adómentes felhasználó üzemében, raktárában történik, a betárolás a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával valósul meg;
26. jövedéki termék fogadása: bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban belföldre szállított jövedéki termék átvétele a terméket kísérő okmányon [20. § (1)-(2) bekezdés] feltüntetett rendeltetési helyen;
26. jövedéki termék fogadása: bejegyzett kereskedő részére más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban belföldre szállított jövedéki termék tényleges átvétele az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési helyen;
27. jövedéki ügy: a jövedéki termékkel, az adójeggyel, a zárjeggyel összefüggő adó- és egyéb kötelezettségek teljesítése, hatósági felügyelete, jövedéki ellenőrzése és az ezekkel kapcsolatos eljárás;
28. jövedéki adóügy: az olyan jövedéki ügy, amely a jövedéki adóztatási feladat ellátásával függ össze - ideértve az adójeggyel megfizetett általános forgalmi adó bevallását és az egyéb adókötelezettségek teljesítését, ellenőrzését is -, valamint az ezekkel kapcsolatos eljárás;
29. importáló: az a személy, aki először szerez jogot arra, hogy az importált termék felett saját nevében rendelkezzen, illetve ilyen személy hiányában az, aki az adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontjában az importált jövedéki terméket birtokolja;
30. közösségi kereskedő: az a személy, aki jövedéki terméket gazdasági tevékenység keretében, más tagállam felé értékesít vagy továbbértékesítési célra más tagállamból beszerez;
31. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi forgalomban résztvevő külföldi vagy magyar lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző olyan légi jármű üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a vámhatóság regisztrálja;
31. exportáló: az a személy, aki olyan jövedéki terméket értékesít, amelyet a vámhatóság végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptet, ideértve azt is, aki az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint nemzetközi légi forgalomban részt vevő külföldi vagy magyar lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző olyan légi jármű üzemanyagtartályába tölti, amelynek külföldre távozását a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttesen igazolja;
32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, és terhére a jövedéki biztosíték e törvény 38. §-ának (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, e törvény 38. §-ának (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, és terhére a jövedéki biztosíték e törvény 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, e törvény 38. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, valamint az a személy, aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik;
32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték a 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását, illetve a jövedéki biztosíték hivatalból történő, a 38. § (8) bekezdése szerinti felülvizsgálat megkezdését megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték a 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 1992. október 12-ei 2913/92/EGK tanácsi rendelet 5a. cikke szerinti engedélyezett gazdálkodó státusszal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték a 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
32. megbízható adós: az a személy, aki legalább 2 éve engedéllyel végez adóraktárban folytatható tevékenységet, illetve aki legalább 2 éve folytat az e törvény szerinti jövedéki engedély birtokában jövedéki engedélyes kereskedelmi, export- és importtevékenységet, valamint aki a Közösségi Vámkódex létrehozásáról szóló 2913/92/EGK tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó rendelkezések megállapításáról szóló, 1993. július 2-i 2454/93/EGK bizottsági rendelet 14a. cikk (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodói tanúsítvánnyal (a továbbiakban: AEO tanúsítvány) vagy az Uniós Vámkódex létrehozásáról szóló, 2013. október 9-i 952/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 38. cikk (2) bekezdés a) pontja szerinti engedélyezett gazdálkodó engedéllyel (a továbbiakban: engedélyezett gazdálkodói engedély) rendelkezik, és terhére a jövedéki biztosíték a 38. § (5) bekezdése alapján történő megállapítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - a 2 éves vizsgált időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;
33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
33. megbízható adómentes felhasználó: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult jövedéki termék adómentes beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal vagy engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére jogerős határozattal a keretengedély iránti kérelem vagy a keretengedély módosítására irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek;
34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg;
34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik;
34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg;
34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal rendelkezik és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság jogerős határozattal nem állapított meg;
34. megbízható felhasználói engedélyes: az a személy, aki legalább 2 éve folyamatosan jogosult egyéb ellenőrzött ásványolaj vagy megfigyelt termék beszerzésére, valamint az a személy, aki AEO tanúsítvánnyal vagy engedélyezett gazdálkodói engedéllyel rendelkezik, és terhére a jövedéki biztosíték csökkentésére irányuló kérelem benyújtását megelőző 2 évben, illetve a jövedéki biztosíték 59. § (6) bekezdése szerinti csökkentését követő kétévenkénti időszakra összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg;
35. aroma: a Magyar Élelmiszerkönyv 1-2-88/388. számú, 1998. szeptember 1-jén hatályos előírásának 1. § 2. pontjában meghatározott kémiai anyag;
35. aroma: az élelmiszerekben és azok felületén használható aromákról és egyes, aroma tulajdonságokkal rendelkező élelmiszer-összetevőkről, valamint az 1601/91/EGK tanácsi rendelet, a 2232/96/EK és a 110/2008/EK rendelet, valamint a 2000/13/EK irányelv módosításáról szóló 2008. december 16-i 1334/2008/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben ekként meghatározott anyag;
36. intermedier: a nyersanyagtól a vegyipari és gyógyszeripari késztermékig terjedő gyártási folyamat egyes fázisaiban előálló gyártásközi vegyi termék;
37. bioetanol: a 2207 20 00 vámtarifaszám alá tartozó, kizárólag mezőgazdasági eredetű alapanyagból előállított alkoholtermék;
37. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, a Közösségben előállított alapanyagból gyártott, 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből az ETBE-t előállító üzemben a külön jogszabály szerint denaturált 2207 20 00 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék;
37/A. biodízel: a kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;
37/A. biodízel: a kizárólag növényi olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;
37. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, a Közösségben előállított alapanyagból gyártott, 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből a szeszüzemben, valamint kőolaj finomító adóraktárban, finomítói ásványolajraktárban vagy ásványolaj-tárolóban a külön jogszabály szerint denaturált 2207 20 00 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék;
37/A. biodízel: a kizárólag növényi olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;
37. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, a Közösségben előállított alapanyagból gyártott, 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből a külön jogszabály szerint denaturált 2207 20 00 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék;
37/A. biodízel: a kizárólag növényi olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;
37/A. biodízel: a kizárólag a Közösségben termelt alapanyagból gyártott növényi olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;
37/A. biodízel: a kizárólag a Közösségben termelt alapanyagból gyártott növényi olajból vagy a Közösségből származó állati olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;
37/B. E85: a legalább 70% bioetanolt tartalmazó, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célra előállított termék;
37/B. E85: a legalább 70%, legfeljebb 85% bioetanolt tartalmazó, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célra előállított termék;
37/C. tiszta növényi olaj: a 1507-1518 vámtarifaszám alá tartozó növényi olaj, amennyiben üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra vagy üzemanyagba való közvetlen bekeverés céljára állítják elő;
37. bioetanol: az igazoltan kizárólag mezőgazdasági eredetű, 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermékből a külön jogszabály szerint denaturált 2207 20 00 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék;
37/A. biodízel: növényi olajból vagy állati olajból átészterezéssel előállított, a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termék;
37/B. E85: a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyag célra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag Közösségben termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak;
37/B. E85: a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó, üzemanyagcélra előállított, legalább 70%, legfeljebb 85% olyan bioetanolt tartalmazó termék, amelyet kizárólag Közösségben termelt, mezőgazdasági eredetű alapanyagból gyártottak, és amely a biomassza, a köztes termékek és a bioüzemanyag fenntartható előállítására vonatkozó követelményekre vonatkozó részletes szabályokról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint fenntartható módon előállítottnak minősül;
37/C. tiszta növényi olaj: a 1507-1518 vámtarifaszám alá tartozó növényi olaj, amennyiben üzemanyagkénti vagy tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásra vagy üzemanyagba való közvetlen bekeverés céljára állítják elő;
37/D. biogáz: a külön jogszabály szerinti biomasszából vagy más megújuló energiából előállított gáznemű, nem sűrítettgáz-halmazállapotú termék;
37/E. olajtermék: az 52. § (2) bekezdés d) pontja alá tartozó ásványolaj, a biogáz kivételével;
37/E. olajtermék: az 52. § (2) bekezdés e) pontja alá tartozó ásványolaj, a biogáz kivételével;
37/E. olajtermék: az 52. § (2) bekezdés f) pontja alá tartozó ásványolaj, a biogáz kivételével;
37/F. üzemanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés, felhasználás: bármely termék belső égésű motorban való felhasználása, illetve a termék ilyen felhasználás céljára történő beszerzése, importálása, kínálása és értékesítése, kivéve azt az esetet, ha a helyhez kötött belső égésű motorban való felhasználás kizárólagos célja villamos energia előállítása, illetve a beszerzés, importálás, kínálás és értékesítés ilyen felhasználás céljára történik. Az utóbb említett esetet tüzelő-, fűtőanyagkénti felhasználásnak, illetve ilyen célra történő beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak és értékesítésnek kell tekinteni;
38. üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a járműbe szilárdan beépített azon tartály(ok), amely(ek) az üzemanyagnak közvetlenül a gépjármű motorjában való felhasználását teszi(k) lehetővé a jármű haladásához, illetve a jármű hűtő- és klímaberendezésének működését biztosítják. Üzemanyagtartály, továbbá a járművek azon szilárdan beépített gáztartálya is, amely közvetlenül a gázzal való üzemelést teszi lehetővé, valamint az egyéb berendezések tartályai, amelyekkel adott esetben a gépjárművet felszerelik;
39. kiegészítő üzemanyagtartály: a jármű gyártója által a konténerbe szilárdan beépített olyan tartály, amely a hűtőberendezések vagy a speciális konténerek egyéb berendezéseinek szállítás közbeni működéséhez az üzemanyag közvetlen felhasználását biztosítja;
40. speciális konténer: minden olyan tartály megfelelő berendezésekkel ellátva, amelyek speciálisan a hűtő-, oxigénellátó, hőszigetelő rendszerekhez vagy más rendszerekhez szükségesek;
41. jelölt gázolaj: az Európai Bizottságnak a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló 2001/574/EK határozata szerinti jelölőanyaggal megjelölt, a 2710 19 41, 2710 19 45 és 2710 19 49 vámtarifaszám alá tartozó gázolaj;
41. jelölt gázolaj: az Európai Bizottságnak a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló 2006/428/EK határozata szerinti jelölőanyaggal megjelölt, a 2710 19 41, 2710 19 45 és 2710 19 49 vámtarifaszám alá tartozó gázolaj;
41. jelölt gázolaj: az Európai Bizottságnak a gázolaj és a kerozin közös adóügyi jelölőanyagának létrehozásáról szóló 2011/544/EU határozata szerinti jelölőanyaggal megjelölt, a 2710 19 41, 2710 19 45 és 2710 19 49 vámtarifaszám alá tartozó gázolaj;
42. ömlesztett szállítás: ásványolajtermék közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban vagy tartályhajóban való szállítása. Nem valósul meg ömlesztett szállítás, ha az ásványolajat olyan csomagolóeszközbe (tartályba) kiszerelten szállítják, amely a szállítójárműről az ásványolajtermékkel együtt eltávolítható.
42. ömlesztett szállítás: ásványolajtermék közúti tankautóban, vasúti tartálykocsiban, tartályhajóban, tankkonténerben vagy 210 liternél nagyobb űrtartalmú kiszerelésben való szállítása;
43. pénzügyi biztosíték: a belföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott bankgarancia, a külföldi székhelyű hitelintézet által nyújtott, belföldi székhelyű hitelintézet által felülgarantált bankgarancia, az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;
43. pénzügyi biztosíték: az Európai Unió tagállamában, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államban székhellyel rendelkező hitelintézet által nyújtott bankgarancia és a biztosítási szerződés alapján kiállított kötelezvény;
44. háztartás: az egy lakásban életvitelszerűen együtt élő, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező természetes személyek közössége.
45. csomagátvizsgáló berendezés: olyan eszköz, amely a csomag felbontása nélkül a csomagban lévő tárgy körvonalait, formáját, méretét teszi láthatóvá.
46. teljes megsemmisülés vagy helyrehozhatatlan károsodás: a jövedéki termék tulajdonságaiból adódó vagy előre nem látható körülmények - kivéve lopás - vagy vis major miatt bekövetkezett olyan megsemmisülés vagy károsodás, amely a jövedéki termékként történő felhasználásra való alkalmatlanságot eredményezi;
47. magánszemély: jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy;
48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése.
48. termelői borkimérés: az egyszerűsített adóraktárban vagy az egyszerűsített adóraktár engedélyes tulajdonában, használatában lévő üzlethelyiségben a saját termelésű szőlőbornak elvitelre vagy borkóstolás céljából helyben fogyasztásra, nem a kereskedelemről szóló 2005. évi CLXIV. törvény (a továbbiakban: Kertv.) 2. § 30. pontja szerinti vendéglátás keretében történő értékesítése;
49. fenntarthatósági bizonyítvány: a bioüzemanyagok fenntartható előállításának szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint kiállított, a bioüzemanyag fenntartható módon történt előállítását igazoló okmány;
50. motorfejlesztés: a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214/3., 2008.8.9.) (a továbbiakban: csoportmentességi rendelet) 30. cikk 4. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés;
50. csoportmentességi rendelet: a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló, 2014. június 17-ei 651/2014/EU bizottsági rendelet;
51. kereskedelmi gázolaj: az 52. § (1) bekezdés d) pontja alá tartozó gázolaj, amelyet
a) ellenszolgáltatás fejében vagy saját költségre kizárólag közúti árufuvarozásra szolgáló, legalább 7,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű gépjárművel vagy nyerges járműszerelvénnyel (nyerges vontatóval) végzett közúti árufuvarozáshoz, vagy
b) akár menetrendszerű, akár nem menetrendszerű forgalomban, a közúti járművek műszaki megvizsgálásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott M2 vagy M3 kategóriába tartozó gépjárművel végzett személyszállításhoz
használnak fel.
52. légiutas-ellátási tevékenység: a gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi járművek fedélzetéről, az utasok részére felszolgálásra vagy értékesítésre szánt, a 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti jövedéki termékek utántöltési célú levétele, ideiglenes tárolása, illetve 15 napon belül gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző, a nemzetközi légi forgalomban részt vevő légi jármű fedélzetére történő felvitele, amennyiben a levételt, a tárolást és a felvitelt a jövedéki engedélyes kereskedő miniszteri rendeletben előírt módon igazolja.
53. regionális beruházási támogatás: a 2007-2013 közötti időszakra vonatkozó nemzeti regionális támogatásokról szóló iránymutatás (2006/C 54/08), valamint a csoportmentességi rendelet 13. cikke szerinti támogatás;
53. motorfejlesztés: a csoportmentességi rendelet 2. cikk 86. pontja szerinti kísérleti fejlesztés keretében a környezetet jobban kímélő motorokkal kapcsolatos technológiai fejlesztés;
54. környezetvédelmi beruházási támogatás: a környezetvédelem állami támogatásáról szóló közösségi iránymutatás (2008/C 82/01) 3.1.6.1 pontja szerinti támogatás, valamint a csoportmentességi rendelet 23. cikke szerinti támogatás;
54. állami támogatás: az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 2. § 1. pontja szerinti támogatás;
55. mezőgazdasági beruházási támogatás: az agrár- és erdészeti ágazatban nyújtott állami támogatásokról szóló közösségi iránymutatások, 2007-2013 (2006/C 319/1) IV.A és IV.B pontja szerinti támogatás.
55. csekély összegű (de minimis) támogatás: az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2013. december 18-i 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti támogatás;
56. szárított dohány: a tőről leszakított nyersdohány, valamint a 2401 vámtarifaszámú feldolgozatlan dohány, továbbá a dohányhulladék;
57. fermentált dohány: az a dohány, amelyben a megfelelő eljárások mellett olyan változások játszódtak le, amelyek következtében a dohány élvezeti célra alkalmassá vált;
58. dohánylevél-töltő: az a kizárólag emberi erővel - így különösen nem elemmel, akkumulátorral, vagy elektromos áramforrásról - működtethető eszköz, amelyik egyszerre egy vagy több, de legfeljebb óránként 200 darab kézi töltésű cigaretta elkészítésére szolgál.

II. FEJEZET
ADÓKÖTELEZETTSÉG, ADÓFELFÜGGESZTÉS, ADÓFIZETÉSI KÖTELEZETTSÉG

Adókötelezettség keletkezése

8. §
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha
a) a jövedéki terméket belföldön előállítják;
b) a jövedéki terméket importálják.
Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy - amennyiben a jövedéki termék előállítása adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes -, a b) pont esetében az importáló.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, adókötelezettség keletkezik, ha
a) a jövedéki terméket belföldön előállítják;
b) a jövedéki terméket importálják.
Az adó alanya az a) pont esetében a jövedéki terméket előállító személy - amennyiben a jövedéki termék előállítása adóraktárban történik, az adóraktár-engedélyes -, a b) pont esetében az importáló, illetve a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpont szerinti importálás esetében a bejegyzett feladó.
(2) Az adókötelezettség a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy helyett a betároló adóraktár engedélyesét, illetve adómentes felhasználót terheli a jövedéki termék adóraktárba vagy az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásának a visszaigazolásával. Ez nem érinti a jövedéki terméket belföldön előállító, illetve importáló személy bejelentési, bevallási, nyilvántartási, bizonylat kiállítási és megőrzési, valamint adatszolgáltatási kötelezettségét (a továbbiakban: egyéb adókötelezettség). E bekezdés szerinti adókötelezettség esetében az adó alanya a jövedéki terméket betároló adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó.

Adómentes jövedéki termék

9. §
(1) Adómentes a gépjárművek üzemanyagtartályában harmadik országból vámmentesen behozott üzemanyag, valamint a nemzetközi forgalomban résztvevő vagy javításra érkező légi járműből tranzitterületen lefejtésre kerülő üzemanyag, a Magyarországot kötelező nemzetközi szerződések rendelkezései alapján vámmentesen behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik országból vámmentesen behozott jövedéki termék.
(1) Adómentes a gépjárművek üzemanyagtartályában harmadik országból vámmentesen behozott üzemanyag, a Magyarországot kötelező nemzetközi szerződések rendelkezései alapján vámmentesen behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik országból vámmentesen behozott jövedéki termék.
(1) Adómentes a törvénnyel vagy kormányrendelettel kihirdetett vagy a Magyar Közlönyben közzétett nemzetközi szerződés kötelező rendelkezése alapján vámmentesen behozható jövedéki termék, továbbá a diplomáciai és konzuli képviseletek, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek és azok tagjai számára harmadik országból vámmentesen behozott jövedéki termék.
(2) Adómentes a 918/83/EGK Tanácsi rendelet 31. és 46. Cikke, illetve a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti mértéken belül vámmentesen, nem kereskedelmi jellegű áruként harmadik országból behozott jövedéki termék.
(2) Adómentes a 918/83/EGK Tanácsi rendelet 31., 46. és 112. cikke, illetve a közösségi vámjog végrehajtásáról szóló törvény szerinti mértéken belül vámmentesen, nem kereskedelmi jellegű áruként harmadik országból behozott jövedéki termék.
(2) Adómentes a 918/83/EGK Tanácsi rendelet 29-31., 45-46. és 112. cikkei alapján vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.
(2) Adómentes a 918/83/EGK Tanácsi rendelet 29-31. és 112. cikkei alapján vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.
(2) Adómentes a vámmentességek közösségi rendszerének létrehozásáról szóló 2009. november 16-i 1186/2009/EK tanácsi rendelet 25-27. és 107. cikkei alapján vámmentesen harmadik országból behozott jövedéki termék.
(3) Adómentes a magánfőzésben a magánfőző által évente legfeljebb 50 liter mennyiségben előállított párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont], feltéve, hogy az a háztartásában való személyes fogyasztásra szolgál.
(4) Adómentes a légiutas-ellátási tevékenység keretében harmadik országból behozott jövedéki termék.

Az adófelfüggesztés esetei

10. §
(1) Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés a) pontja és (2) bekezdése szerinti esetében az adófelfüggesztés az adómegállapítás és az adófizetés halasztása. Az adókötelezettség keletkezésének a 8. § (1) bekezdés b) pontja szerinti esetében az adófelfüggesztés az adó fizetésének halasztása. Az adófelfüggesztés nem érinti az adóalany egyéb adókötelezettségét.
(2) A jövedéki termék jogszerű belföldi előállításával keletkező, illetve az adóraktár engedélyesét, valamint az adómentes felhasználót a jövedéki termék adóraktárba, illetve az adómentes felhasználó üzemébe, raktárába történő betárolása következtében terhelő adómegállapítási és adófizetési kötelezettség adófelfüggesztés alatt áll, amíg a jövedéki terméket
a) az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolja, raktározza;
b) az adómentes felhasználó az üzemében, raktárában tárolja, raktározza;
c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából a 11. § feltételeinek megfelelően adófelfüggesztéssel szállítja, és a betárolás, a harmadik országba való kiléptetés visszaigazolása még nem történt meg, de legfeljebb a kitárolást követő 30. napig.
c) az adóraktár engedélyese az adóraktárából, illetve az adómentes felhasználó az üzeméből, raktárából a 11. § feltételeinek megfelelően belföldön adófelfüggesztéssel szállítja.
(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha a jövedéki terméket az importálást követően közvetlenül adóraktárba, illetve adómentes felhasználó üzemébe, raktárába szállítják, és a vámkezeléshez az importáló bemutatta annak az adóraktárnak az adóraktári engedélyét, illetve annak az üzemnek, raktárnak a keretengedélyét, ahová a jövedéki terméket szállítják. Amennyiben az importáló személye nem azonos az adóraktár-engedélyes, illetve az adómentes felhasználó személyével, az adófizetési kötelezettség felfüggesztéséhez be kell mutatni az adóraktár-engedélyesnek az importált jövedéki termék befogadásáról adott nyilatkozatát, vagy az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki termék importálására, továbbá nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési keretéről.
(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha a jövedéki terméket az importálást követően közvetlenül adóraktárba, illetve adómentes felhasználó üzemébe, raktárába szállítják (ideértve azt az esetet is, ha a harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki termék a vámjogi szabadforgalomba bocsátás időpontjában adóraktárban található), és a vámkezeléshez az importáló bemutatta annak az adóraktárnak az adóraktári engedélyét, illetve annak az üzemnek, raktárnak a keretengedélyét, ahová a jövedéki terméket szállítják. Amennyiben az importáló személye nem azonos az adóraktár-engedélyes, illetve az adómentes felhasználó személyével, az adófizetési kötelezettség felfüggesztéséhez be kell mutatni az adóraktár-engedélyesnek az importált jövedéki termék befogadásáról adott nyilatkozatát, vagy az adómentes felhasználó megbízását a jövedéki termék importálására, továbbá nyilatkozatát a még rendelkezésére álló adómentes beszerzési keretéről.
(3) A jövedéki termék importálásával keletkező adókötelezettség esetén az adófizetési kötelezettség felfüggesztésre kerül, ha
a) az importálás helye adóraktár, illetve adómentes felhasználó üzeme, raktára;
b) a jövedéki terméket az importálás helyéről e-TKO-val közvetlenül adóraktárba vagy adómentes felhasználóhoz szállítják, és amennyiben az e-TKO tervezetének kiállítója
ba) adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó, a 38. §, illetve a 42. § szerinti jövedéki biztosítékuk összege eléri a harmadik országból behozott jövedéki termékre megállapított adó összegét,
bb) bejegyzett feladó, a bejegyzett feladó jövedéki biztosítékot nyújt a feladott jövedéki termék adójának megfelelő összegben, illetve az általa nyújtott, - a 19. § (7) bekezdés rendelkezését is figyelembe véve - rendelkezésre álló jövedéki biztosíték a feladott jövedéki termék adójára fedezetet biztosít.
(4) Ha az adóraktári engedély megszűnik - kivéve a (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek másik adóraktárba történő betárolásáig vagy a szabadforgalomba bocsátásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.
(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik - kivéve a (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet -, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.
(5) Ha az adómentes felhasználó keretengedélye megszűnik - kivéve a (6)-(7) bekezdésben foglalt esetet -, az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek adóraktárba való betárolásáig, illetve másik adómentes felhasználó részére történő átadásáig, de legfeljebb az engedély megszűnését követő 30. napig.
(6) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelező részére történő kitárolásáig.
(6) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye felszámolási eljárás miatt szűnik meg, az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolási eljárás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig, vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki termék hitelező részére történő kitárolásáig.
(7) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szűnik meg, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.
(7) Ha az adóraktári engedély, illetve az adómentes felhasználó keretengedélye végelszámolás miatt szűnik meg, az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség továbbra is adófelfüggesztés alatt áll a készleten maradt jövedéki terméknek a végelszámolás keretében történő szabadforgalomba bocsátásáig vagy másik adóraktárba, adómentes felhasználóhoz való betárolásáig, illetve a vagyonfelosztást követően történő kitárolásáig, de legfeljebb a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napig.
(8) Amennyiben az adóraktári engedélynek vagy az adómentes felhasználó keretengedélyének megszűnését követő 30 napon belül felszámolási vagy végelszámolási eljárás indul, a készleten maradt jövedéki termék utáni adó-megállapítási és adófizetési kötelezettségre a (6)-(7) bekezdés rendelkezését kell alkalmazni.
(9) A jövedéki terméket belföldi rendeltetéssel feladó bejegyzett feladóra a 26/A. § (1), (3)-(5) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jövedéki biztosítéka az elektronikus átvételi elismervény 11. § (8) bekezdés szerint részére történő továbbításával egyidejűleg szabadul fel, illetve válik ismételten felhasználhatóvá.
(9) A jövedéki terméket belföldi rendeltetéssel feladó bejegyzett feladóra a 26/A. § (1), (3)-(6) bekezdés rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell azzal, hogy jövedéki biztosítéka az elektronikus átvételi elismervény 11. § (8) bekezdés szerint részére történő továbbításával egyidejűleg szabadul fel, illetve válik ismételten felhasználhatóvá.

Adófelfüggesztéssel történő szállítás

11. §
(1) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel szállítható
a) adóraktárból, adómentes felhasználótól, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követően adóraktárba;
b) adóraktárból, illetve a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követően adómentes célra, adómentes felhasználó részére;
c) adóraktárból végleges rendeltetéssel harmadik országba;
c) adóraktárból végleges rendeltetéssel harmadik országba belföldről történő kiléptetéssel;
d) adóraktárból az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részes államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a 13. § (1) bekezdésének f) pontja szerinti esetben;
e) - amennyiben bioetanol a szállított termék - az alkoholtermék adóraktárból a kőolaj-finomító adóraktárba a 2909 19 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) előállítása céljára;
e) - amennyiben 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék a szállított termék - az alkoholtermék adóraktárból a kőolaj-finomító adóraktárba a 2909 19 00 vámtarifaszám alá tartozó etil-tercier-butil-éter (a továbbiakban: ETBE) előállítása céljára;
e) a szeszüzemből kőolaj-finomító adóraktárba, finomítói ásványolajraktárba vagy ásványolaj-tárolóba, amennyiben a szállított jövedéki termék bioetanol vagy a 2207 10 00 vámtarifaszámú, legalább 99 térfogatszázalék alkoholtartalmú víztelenített alkoholtermék;
f) adómentes felhasználás esetén az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között;
f) adómentes felhasználás esetén
fa) az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei között,
fb) a keretengedély megszűnése esetén a készleten maradt jövedéki termék tekintetében más adómentes felhasználó részére;
g) az 53. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adómentes felhasználás esetében az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyről
ga) harmadik országban szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére végleges rendeltetéssel harmadik országba,
ga) harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség részére végleges rendeltetéssel harmadik országba,
ga) harmadik országban szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére végleges rendeltetéssel harmadik országba belföldről történő kiléptetéssel,
gb) rendkívüli helyzetben a Honvédelmi Minisztériumban felállított Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság által meghatározott helyre telepített, kijelölt repülőalakulatot ellátó üzemanyagtöltő-pontra,
gb) rendkívüli helyzetben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban felállított Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság által meghatározott helyre telepített, kijelölt repülőalakulatot ellátó üzemanyagtöltő-pontra,
gb) rendkívüli helyzetben a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztériumban felállított Katasztrófavédelmi Operatív Bizottság által meghatározott helyre telepített, kijelölt repülőalakulatot ellátó üzemanyagtöltő pontra, amely az adómentes felhasználó telephelyének tekintendő,
gc) az engedélyezett csapatmozgások, nemzeti és nemzetközi gyakorlatok esetén a gyakorlat helyszínén felállított üzemanyagtöltő-pontra.
gc) az engedélyezett csapatmozgások, nemzeti és nemzetközi gyakorlatok esetén a gyakorlat helyszínén felállított üzemanyagtöltő pontra, amely az adómentes felhasználó telephelyének tekintendő;
h) - amennyiben 2710 11 31, 2710 11 41, 2710 11 45 vagy 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzin a szállított termék - a kőolaj-finomító adóraktárból vagy finomítói ásványolajraktárból, illetve ásványolaj-tárolóból a 72. § (11) bekezdés szerinti szeszüzembe, E85 előállítása céljára.
(2) A jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő szállítása csak a (3) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal megengedett.
(2) A jövedéki termék - kivéve szőlőbor - adófelfüggesztéssel történő szállítása csak a (3) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal megengedett.
(2) A jövedéki termék - kivéve szőlőbor - adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.
(2) A jövedéki termék - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt - adófelfüggesztéssel történő szállításának e fejezet alkalmazásában az a szállítás minősül, amelyet a (3) bekezdés szerinti okmánnyal végeznek.
(3) A termékkísérő okmány olyan bizonylat, amely az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék származásának, eredetének, valamint adóraktárba való be-, illetve kitárolásának, adómentes felhasználó részére történő átadásának, átvételének, az adómentes felhasználó keretengedélyében szereplő telephelyei közötti szállításnak, harmadik országba való kiléptetésének, Közösségen belüli szállításának az igazolására szolgál. Termékkísérő okmányként a 20. §-ban meghatározott kísérő okmányt kell alkalmazni azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat termékkísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.
(3) Az e fejezet szerinti adófelfüggesztéses szállításhoz alkalmazható okmányok
a) - a b) pontban foglalt eltéréssel - az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre az e-TKO, illetve - a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt - az üzemszüneti TKO,
a) - a b) pontban foglalt eltéréssel - az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre - kivéve a szőlőbort - az e-TKO, illetve - a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt - az üzemszüneti TKO,
a) - a b) pontban foglalt eltéréssel - az adóraktárból, az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolt, valamint az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint szállított jövedéki termékre - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt - az e-TKO, illetve - a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt - az üzemszüneti TKO,
b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat (a továbbiakban a)-b) pontok együtt: termékkísérő okmány).
b) az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabály szerint e célra elfogadható egyéb okmány, bizonylat [a továbbiakban a)-b) pontok együtt: termékkísérő okmány]
(4) A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár, adómentes felhasználó, illetve az importáló állítja ki. A jövedéki terméket fogadó adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó a betárolást köteles a termékkísérő okmányon a kitároló adóraktárnak, az adómentes felhasználónak, illetve - importált jövedéki termék esetén - a vámjogi szabadforgalomba bocsátást végző vámhatóságnak visszaigazolni, és a jövedéki terméket az átvétellel egyidejűleg köteles a készletébe felvenni.
(4) A termékkísérő okmányt a jövedéki terméket kitároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó vagy a bejegyzett feladó állítja ki, az e-TKO és az üzemszüneti TKO esetében a (7) bekezdésben foglaltak szerint, az egyéb okmány, bizonylat alkalmazása esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint.
(5) A jövedéki termék harmadik országba való kiléptetése esetén a kiléptetést végző vámhatóság a kiléptetés megtörténtét igazolja a termékkísérő okmányon, amelyet haladéktalanul visszaküld a termékkísérő okmány kiállítójának, vagy átadja a termékkísérő okmányon (a 14. rovatban) megjelölt megbízottnak.
(5) A jövedéki termék harmadik országba való kiléptetése esetén a kiléptetést végző vámhatóság a kiléptetés megtörténtét igazolja a termékkísérő okmányon, amelyet haladéktalanul visszaküld a termékkísérő okmány kiállítójának, vagy átadja a termékkísérő okmányon megjelölt megbízottnak.
(5) A betárolást az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó
a) az e-TKO-val végzett szállítás esetén elektronikus átvételi elismervénnyel,
b) a (3) bekezdés b) pont szerinti esetben a külön jogszabályban foglaltak szerint
köteles visszaigazolni a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak.
(6) A jövedéki termék belföldről harmadik országba történő kiléptetéséről a vámhatóság elektronikus kiviteli elismervényt küld a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak.
(7) Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak
a) a jövedéki termék adóraktárból, adómentes felhasználó üzeméből, raktárából történő kitárolására, illetve az importálás helyéről adóraktár-engedélyes vagy adómentes felhasználó részére történő feladására a 20. § (4) bekezdés rendelkezését,
b) az e-TKO-ra a 20. § (1)-(2), (5)-(6) bekezdés rendelkezéseit,
c) az elektronikus átvételi elismervényre a 22. § (4)-(5) bekezdés rendelkezéseit, az elektronikus kiviteli elismervényre a 18. § (9) bekezdés rendelkezéseit
kell - értelemszerűen - alkalmaznia.
(8) Belföldön e-TKO-val végzett szállítás esetén a vámhatóság a feladó adóraktár-engedélyesnek és a bejegyzett feladónak, illetve a feladó adómentes felhasználónak - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - továbbítja
a) a fogadó adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó elektronikus átvételi elismervényét,
b) a jövedéki termék mentesített szervezet általi átvételét igazoló, a 18. § (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával a vámhatóság által kiállított elektronikus átvételi elismervényt,
c) a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről a vámhatóság által kiállított elektronikus kiviteli elismervényt.
(9) A belföldi rendeltetéssel, illetve harmadik országba történő kiléptetés céljából a 20/A. § szerinti üzemszünet időtartama alatt belföldön végzett kitárolásra, az importálás helyéről a 10. § (3) bekezdés b) pont szerint történő feladásra, valamint a betárolás, kiléptetés visszaigazolására a 18. § (11)-(12) bekezdés, a 20/A-20/B. §, és a 22/A. § (1), (3)-(4) bekezdés rendelkezéseit kell az adóraktár-engedélyesnek, a bejegyzett feladónak, az adómentes felhasználónak, illetve a vámhatóságnak értelemszerűen alkalmaznia azzal, hogy
a) a vámhatóság az üzemszüneti kiviteli elismervényt közvetlenül a kitároló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak, illetve a bejegyzett feladónak küldi meg,
b) a 20/B. § (2) bekezdésében hivatkozott 20. § (3) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni.
(10) A 10. § (3) bekezdés szerinti adófelfüggesztés esetén
a) az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak vagy a bejegyzett feladónak az e-TKO tervezetét a vámárunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg kell - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - a vámhatósághoz benyújtania,
b) a vámhatóság a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával egyidejűleg - a 20. § (2) bekezdés rendelkezéseinek alkalmazásával - hagyja jóvá az e-TKO tervezetét és küldi meg - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - az e-TKO-t az e-TKO tervezet kiállítójának,
c) a betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó az importált jövedéki termék adóraktárába, illetve üzemébe, raktárába való betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt állít ki és nyújt be - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - a vámhatósághoz, melyet abban az esetben, ha az e-TKO tervezetet bejegyzett feladó állította ki, a vámhatóság - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - megküld a bejegyzett feladónak.
(11) A jövedéki terméket betároló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki terméket a termékkísérő okmányon feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással (a 10. § (3) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék vámjogi szabad forgalomba bocsátásával) egyidejűleg köteles a készletébe felvenni.

Az adófelfüggesztés megszűnése

12. §   Az adófelfüggesztés megszűnik, ha
a) az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, az importáló az adófizetési kötelezettség alól véglegesen mentesül (13. §), illetve
b) az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beáll (14. §).

Végleges mentesülés az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól

13. §
(1) Az adóraktár engedélyese - ha törvény másként nem rendelkezik - a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a kitárolt jövedéki terméket
a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;
a) egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve - az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén - a külön jogszabály szerint visszaigazolta;
b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;
b) az adómentes felhasználó betárolta, és a betárolást elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve - az ásványolaj csővezetékes szállítása esetén - a külön jogszabály szerint visszaigazolta;
c) - amennyiben a kitárolt termék az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolaj -
ca) 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben hozta forgalomba, vagy
cb) 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelés esetén az 59. § szerinti felhasználói engedélyesnek vagy nyilvántartásba vett felhasználónak, illetve a 61. § (2) bekezdés szerinti nyilatkozatot adó exportálónak vagy közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőnek tárolta ki, és az átvételt a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az exportáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a 40. § (1) bekezdés b) pontja szerinti egyszerűsített kísérő okmány 1 példányán visszaigazolta;
d) végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették, és azt a kiléptetést végző vámhivatal igazolta;
d) végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették, és azt a vámhatóság igazolta;
d) végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették, és azt a vámhatóság által megküldött elektronikus kiviteli elismervény tanúsítja;
e) - amennyiben a kitárolt termék üzemanyag petróleum vagy repülőbenzin - külföldi vagy magyar lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző légi jármű üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorlórepülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából, és azt a vámhatóság igazolta;
e) - amennyiben a kitárolt termék üzemanyag petróleum vagy repülőbenzin - külföldi vagy magyar lajstromjelű, gazdasági célú légi közlekedési tevékenységet végző légi jármű, illetve katonai lajstromjelű légi jármű üzemanyagtartályába töltik nemzetközi repülés vagy a hatóságilag szabályozott éves légügyi felülvizsgálat, hajtóműcserék utáni hajtóműpróbák, gyakorlórepülések, valamint a kormányzati (állami) repüléseket megelőző kötelező hatósági berepülések során való felhasználás céljából, és azt a vámhatóság igazolta;
f) - amennyiben a kitárolt termék 2710 11 31, 2710 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 19 21, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifaszámú ásványolajtermék - az Észak-atlanti Szerződés tagállamainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett Békepartnerség más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyag-ellátása céljára, a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint szállították és igazolták vissza az átvételt;
f) - amennyiben a kitárolt termék 2710 11 31, 27 10 11 41, 2710 11 45, 2710 11 49, 2710 19 21, 2710 19 41, 2710 19 45, 2710 19 49 vámtarifaszámú ásványolajtermék - az Észak-atlanti Szerződés részes államainak és az 1995. évi CII. törvényben kihirdetett „Békepartnerség” más részt vevő államainak Magyarországon tartózkodó fegyveres erői és polgári állománya részére a szolgálati járművek, légi járművek és hajók üzemanyag-ellátása céljára, illetve - amennyiben a kitárolt termék a 3. § (2) bekezdés b)-g) pontja szerinti jövedéki termék - az Észak-atlanti Szerződésben részes állam fegyveres erőinek, illetve polgári állományának étterme, kantinja részére szállították és a címzett által történt átvételt a vámhatóság által - a 18. § (4) bekezdés rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával - kiállított, az adóraktár-engedélyesnek továbbított elektronikus átvételi elismervény, valamint a címzett adómentes beszerzési jogosultságát a külön jogszabályban meghatározott rendelkezések szerint a címzett által kiállított adómentességi nyilatkozat igazolja;
g) - amennyiben a kitárolt termék a 2710 19 41, 2710 19 45 vámtarifaszámú jelölt gázolaj - külföldi vagy belföldi lajstromjelű, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályába töltik és azt a termékkísérő okmány egy példányán a hajó üzemeltetője igazolja.
g) - amennyiben a kitárolt termék a 2710 19 41 és 2710 19 45 vámtarifaszámú jelölt gázolaj - külföldi vagy belföldi lajstromjelű, áru- vagy személyszállítást gazdasági tevékenység keretében végző hajó üzemanyagtartályába töltik és azt a külön jogszabályban foglaltak szerint a hajó üzemeltetője igazolja.
(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül
a) a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére tranzitadóraktárban [72. § (2) bekezdés a) pont] értékesített és onnan egyidejűleg az utas által kitárolt jövedéki termékre - dohánygyártmány esetén az adójeggyel el nem látott dohánygyártmányra -,
b) a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban értékesített és onnan egyidejűleg az utas által kitárolt adójeggyel ellátott dohánygyártmányra felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, amennyiben az utasok beszállókártyája számának dokumentálása alapján - az átszállóutasok esetében, továbbá a repülőjegy másolatával - a külön jogszabály szerint igazolja a kitárolás tényét.
(2) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül
a) a végső úti céllal harmadik országba utazó utas részére tranzitadóraktárban [72. § (2) bekezdés a) pont] értékesített, valamint az utasellátó adóraktárból [72. § (2) bekezdés b) pont] kitárolt jövedéki termékre - dohánygyártmány esetén az adójeggyel el nem látott dohánygyártmányra -,
b) a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban értékesített és onnan egyidejűleg az utas által kitárolt adójeggyel ellátott dohánygyártmányra
felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha - tranzitadóraktárból történő kitárolás esetén az utasok beszállókártyája számának dokumentálása alapján, az átszálló utasok esetében továbbá a repülőjegy másolatával - jogszabályban meghatározott módon igazolja a kitárolás tényét.
(3) Az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül az adóraktárban tárolt azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól,
a) amelyet az adóraktárban egy másik termék előállításához használtak fel, ideértve azt is, ha a kőolaj-finomító adóraktár az ásványolajtermék előállítását szolgáló hőtermelésre vagy e célból segédanyagként használ fel ásványolajterméket;
a) amelyet az adóraktárban egy másik termék előállításához használtak fel, ideértve azt is, ha az ásványolaj-adóraktár az ásványolajtermék előállításához kapcsolódó célra használ fel ásványolajterméket;
a) amelyet az adóraktárban
aa) másik jövedéki termék előállítására,
ab) az 53. § (1) bekezdés b) és c) pont, illetve a 68. § (1) bekezdés b) pont szerinti adómentes felhasználási célra,
ac) - amennyiben az ásványolajtermék - az ásványolaj-adóraktárban az ásványolajtermék előállításához kapcsolódó célra
használ fel;
a) amelyet az adóraktárban
aa) másik jövedéki termék előállítására,
ab) az 53. § (1) bekezdés b) és c) pont, illetve a 68. § (1) bekezdés b) pont szerinti adómentes felhasználási célra,
ac) - amennyiben az ásványolajtermék - az ásványolaj-adóraktárban az ásványolajtermék előállításához kapcsolódó célra
ad) ETBE előállítás céljára
használnak fel;
b) amelyet az adóraktárban a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerint felhasználtak;
b) amelyet minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerint felhasználtak, átadtak;
c) amelyet az adóraktárban az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;
d) amelyet az adóraktárban az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira átadtak;
e) amelyet az adóraktárban vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;
f) amely az adóraktárban vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adóraktár engedélyesének tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;
g) amely az adóraktárban az előállítás, tárolás, raktározás, illetve az adófelfüggesztéssel történő szállítás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig;
h) amelyet - amennyiben az alkoholtermék - az adóraktárban a külön jogszabály szerinti teljes denaturálási eljárással denaturáltak.
h) amelyet - amennyiben az alkoholtermék - az adóraktárban az e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott teljes denaturálási eljárással denaturáltak.
(3a) A 69. § (2) bekezdés b) pontja szerinti esetben az adóraktár engedélyese a teljesen denaturált alkoholtermék - alkalmazott teljes denaturálási eljárást bejelentő tagállami címzett általi - átvételét visszaigazoló EKO példány alapján mentesül véglegesen felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.
(4) Az adómentes felhasználó a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha
a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és azt az adóraktár engedélyese visszaigazolta a termékkísérő okmány egy példányán;
a) a kitárolt jövedéki terméket adóraktárba betárolták, és azt az adóraktár engedélyese az elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta;
b) a jövedéki terméket a keretengedélyében engedélyezett adómentes célra felhasználta;
b) a jövedéki terméket a keretengedélyében engedélyezett adómentes célra felhasználta, és annak mennyisége nem haladta meg az 54. § (2) bekezdés és a 68. § (5) bekezdés szerinti elszámolás szerint felhasználható mennyiséget;
c) a jövedéki terméket a 11. § (1) bekezdés g) pontjának ga) alpontja szerint végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették, és azt a kiléptető vámhivatal igazolta.
c) a jövedéki terméket a 11. § (1) bekezdés g) pontjának ga) alpontja szerint végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették, és azt a vámhatóság igazolta.
c) a jövedéki terméket a 11. § (1) bekezdés g) pontjának ga) alpontja szerint végleges rendeltetéssel harmadik országba kiléptették és azt a vámhatóság által megküldött, elektronikus kiviteli elismervény igazolja.
(5) Az adómentes felhasználó véglegesen mentesül azon jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól,
a) amelyet az üzemében, raktárában a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára a - hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzata szerint felhasznált;
b) amelyet az üzemében, raktárában az adóellenőrzés céljaira a vámhatóság felhasznált;
c) amelyet az üzemében, raktárában az illetékes hatóság által végzett minőség-ellenőrzés céljaira adtak át;
d) amelyet az üzemében, raktárában vagy onnan kitárolva a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisítettek;
e) amely az üzemében, raktárában vagy az adófelfüggesztéssel végzett szállítás során baleset vagy az adómentes felhasználó tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok következtében - kivéve a lopás esetét - igazoltan megsemmisült;
f) amely a tárolás, raktározás során keletkezett veszteség, legfeljebb a jogszabályban meghatározott mértékig.
(6) A (3) bekezdés b)-f) pontja és az (5) bekezdés a)-e) pontja szerinti végleges mentesítésre való jogosultságot a vámhatóság vizsgálati jegyzőkönyvével kell igazolni.
(7) Az importáló a felfüggesztett adófizetés alól véglegesen mentesül, ha az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe a vámhatóság által igazoltan betárolta és készletre vette, illetve vetette, és azt az adóraktár engedélyese vagy az adómentes felhasználó a vámjogi szabadforgalomba bocsátást végző vámhatóságnak visszaigazolta.
(7) Az importáló adóraktár-engedélyes, adómentes felhasználó, illetve a bejegyzett feladó az importálással keletkezett felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha az importált jövedéki terméket adóraktárba vagy adómentes felhasználó üzemébe betárolták, és - a 10. § (3) bekezdés b) pont szerinti esetben - az elektronikus átvételi elismervény a 11. § (10) bekezdés c) pont szerint kiállításra, illetve a bejegyzett feladó esetében részére megküldésre kerül.
(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba betárolták, és azt a betároló adóraktár engedélyese a termékkísérő okmányon visszaigazolta.
(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba, illetve egy másik adómentes felhasználó üzemébe, raktárába betárolták, és azt a betároló adóraktár-engedélyes, illetve adómentes felhasználó a termékkísérő okmányon visszaigazolta.
(8) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha jövedéki termékét egy másik adóraktárba, illetve egy másik adómentes felhasználó üzemébe, raktárába betárolták, és azt a betároló adóraktár-engedélyes, illetve adómentes felhasználó elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta.
(9) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és fizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha
a) a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket a szabadforgalomba bocsátják, feltéve, hogy azt megelőzően vagy azzal egyidejűleg a vevő az adót igazoltan megfizette, vagy a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket adóraktár engedélyese részére értékesítették, és az a jövedéki termék betárolását a termékkísérő okmányon visszaigazolta;
a) a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket a szabadforgalomba bocsátják, feltéve, hogy azt megelőzően vagy azzal egyidejűleg a vevő az adót igazoltan megfizette, vagy a felszámolási eljárás során a jövedéki terméket adóraktár engedélyese részére értékesítették, és az a jövedéki termék betárolását elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta;
b) a jövedéki terméket a hitelező részére - a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján - történő átadás céljából az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolták, feltéve, hogy azzal egyidejűleg a hitelező az adót igazoltan megfizette, vagy - ha a hitelező adóraktár engedélyese - a betárolást a termékkísérő okmányon visszaigazolta.
b) a jövedéki terméket a hitelező részére - a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján - történő átadás céljából az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából kitárolták, feltéve, hogy azzal egyidejűleg a hitelező az adót igazoltan megfizette, vagy - ha a hitelező adóraktár engedélyese - a betárolást elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta.
(10) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy másik adóraktár betárolta, és azt a termékkísérő okmányon visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás - a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül - megtörténik, és a jövedéki terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejűleg az adót igazoltan megfizették.
(10) Az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolás miatt felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül, ha a jövedéki terméket egy másik adóraktár betárolta, és azt elektronikus átvételi elismervénnyel visszaigazolta, illetve, ha a vagyonfelosztás - a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 napon belül - megtörténik, és a jövedéki terméket e célból kitárolták, s ezzel egyidejűleg az adót igazoltan megfizették.
(11) Amennyiben az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó a 14. § (2) bekezdésben meghatározott időpontban - az üzemszüneti eljárástól eltérő okból - nem rendelkezik elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes vagy az adómentes felhasználó mentesül az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól, amennyiben a kiléptető vámhivatal igazolást ad arról, hogy a jövedéki termék harmadik országba kiléptetése megtörtént.
(12) Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alól a (3) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint történő végleges mentesüléshez az adóraktár-engedélyesnek
a) előzetesen, legalább a jövedéki termék első felhasználását egy nappal megelőzően be kell jelentenie a vámhatósághoz a jövedéki termék felhasználási célját, - az 54. § (1) bekezdés c)-d) pont, illetve a 68. § (2) bekezdés b) pont rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával - a felhasználási arányszámot, illetve a 43. § (2) bekezdés szerinti tárgyidőszakban a jövedéki termék várhatóan felhasználásra kerülő mennyiségének levezetését, mely utóbbit a továbbiakban minden tárgyidőszakra vonatkozóan is be kell jelentenie a vámhatósághoz, legkésőbb a tárgyidőszak első munkanapjáig,
b) az adómentes felhasználókra vonatkozó szabályok szerint kell a jövedéki termék adómentes felhasználásáról elszámolnia.

Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség beállta

14. §
(1) A jövedéki termék szabadforgalomba bocsátásával - a (9) bekezdésben foglalt eltéréssel - továbbá a jövedéki terméknek - kivéve az adójeggyel ellátott dohánygyártmányt - a Közösségen belüli végső úti céllal utazó utas részére tranzitadóraktárban történő értékesítésével és egyidejűleg onnan az utas általi kitárolásával, annak napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség.
(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék 13. § (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, hajóba történő betöltésének, illetve a 13. § (1) bekezdésének f) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott esetben a végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a kiléptetést végző hatóságtól nem érkezett meg.
(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék 13. § (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, hajóba történő betöltésének, illetve a 13. § (1) bekezdésének f) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége, kivéve, ha az adóraktár engedélyese kétséget kizáróan igazolni tudja, hogy a 13. § (1) bekezdése d) pontjában meghatározott esetben a végleges mentesüléssel járó esemény bekövetkezett, de az erről szóló igazolás a kiléptetést végző hatóságtól nem érkezett meg.
(2) Amennyiben az adófelfüggesztéssel szállított jövedéki termék 13. § (1) bekezdése és (4) bekezdésének a) és c) pontja szerinti betárolásának, kiléptetésének, hajóba történő betöltésének, illetve a 13. § (1) bekezdésének f) pontja esetében az átvételnek a külön jogszabály rendelkezései szerinti igazolása a kitárolást követő 30 napon belül nem történik meg, a kitároló adóraktár engedélyesének, adómentes felhasználónak a kitárolást követő 31. napon beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(3) Amennyiben az adó kivetése nélkül zárult vámjogi szabadforgalomba bocsátással (adófelfüggesztéssel) importált jövedéki termék 13. § (7) bekezdés szerinti betárolásának az igazolása a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követő 30 napon belül nem történik meg, az importálónak a vámjogi szabadforgalomba bocsátást követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége.
(3) Amennyiben az importált jövedéki termék 13. § (7) bekezdés szerinti betárolásának az elektronikus átvételi elismervényen történő igazolása a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 30 napon belül nem történik meg, a 10. § (3) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti esetben az importáló adóraktár-engedélyesnek, adómentes felhasználónak, illetve a 10. § (3) bekezdés b) pont bb) alpontja szerinti esetben a bejegyzett feladónak a vámjogi szabad forgalomba bocsátást követő 31. napon beáll az adófizetési kötelezettsége.
(4) A jövedéki termék 46. § (1) bekezdés szerint nem adómentes célra történő felhasználása esetén az adómentes felhasználónak a megállapított különbözetre (készlethiányra) a tárgynegyedév utolsó napján beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(5) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (4), illetve (5) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, egyébként pedig az adóraktári engedély, illetve a keretengedély megszűnését követő 31. napon.
(6) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (6) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, valamint a kitárolás napján, ha a jövedéki terméket anélkül tárolják ki az adóraktárból, illetve az adómentes felhasználó üzeméből, raktárából, hogy a vevő, illetve a hitelező az adót igazoltan megfizette volna.
(7) A megszűnt adóraktári engedély jogosultjának, illetve a megszűnt keretengedély jogosultjának a 10. § (7) bekezdése szerint felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll az (1) bekezdés szerint, továbbá, ha a jövedéki termék betárolását a fogadó adóraktár a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza, a kitárolást követő 31. napon, illetve a kitárolás napján, ha anélkül tárolják ki a jövedéki terméket, hogy a vagyonfelosztás alapján a jövedéki terméket átvevő személy az adót igazoltan megfizette volna, egyébként pedig, ha a végelszámolás kezdő időpontjától számított 180 nap letelt.
(8) Az adóraktár engedélyesének felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége beáll arra a jövedéki termékre,
a) amelyet az adófelfüggesztés időtartama alatt az adóraktárban nem termék előállításához, nem alapanyagként, vagy az adóraktárban belső égésű motorok üzemanyagaként vagy tüzelő-, fűtőanyagként használnak fel;
a) amelyet az adófelfüggesztés időtartama alatt az adóraktárban a 13. § (3) bekezdésben foglaltaktól eltérő célra használnak fel;
b) amely a készletfelvétel során a nyilvántartás szerinti és a tényleges készlet olyan különbözete, amely meghaladja a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget;
c) amely betárolásának a 13. § (1) bekezdés a)-b) pontja, illetve e § (2) bekezdése szerinti igazolása a külön jogszabályban az adófelfüggesztéssel történő szállítás veszteségére meghatározott elszámolható veszteséget meghaladóan nem történt meg.
(9) A 13. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kitárolással történő szabadforgalomba bocsátás esetében az adóraktár engedélyesének adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége csak a cb) alpont esetében áll be akkor, ha a felhasználói engedélyes, a nyilvántartásba vett felhasználó, az exportáló vagy a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza az ellenőrzött ásványolajtermék átvételét. Az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.

Adófizetési kötelezettség keletkezésének egyéb esetei

15. §
(1) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha
a) a hatóságok által elkobzott, valamint a lefoglalt és előzetesen értékesíthető, vagy a vámhatóság által a vámraktárból értékesített jövedéki terméket nem adóraktár vásárolja meg;
b) az adóraktár engedélyesének, illetve az adómentes felhasználónak a felszámolása során a jövedéki terméket szabadforgalomba bocsátják, kivéve, ha a vevő adóraktár engedélyese;
c) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó felszámolásának befejezésével vagy a vagyonfelosztásról szóló végzés alapján a jövedéki terméket a hitelezőnek történő átadás céljából kitárolják, kivéve, ha a hitelező adóraktár engedélyese;
d) az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó végelszámolása esetén a vagyonfelosztást követően a jövedéki terméket e célból kitárolják;
e) a vámfelügyelet alatt álló, külső árutovábbítási eljárás alá vont jövedéki terméknek nem történik meg a bemutatása a kiléptetést végző vámhivatalnál a bemutatási határidő lejártáig;
e) a vámfelügyelet alatt álló, külső árutovábbítási eljárás alá vont jövedéki terméknek nem történik meg a bemutatása a vámhatóságnál a bemutatási határidő lejártáig;
f) az aktív feldolgozás, a vámfelügyelet alatti feldolgozás vagy az ideiglenes behozatal vámeljárás alá vont jövedéki termék harmadik országba történő visszaszállításával a vámrendelkezések szerint nem számolnak el.
(2) Adófizetési kötelezettség keletkezik, ha
a) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a harmadik országból, tagállamból belföldre jogellenesen behozott jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;
a) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a harmadik országból, tagállamból belföldre jogellenesen behozott, átvett jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;
a) adóköteles jövedéki terméket jogellenesen adóraktáron kívül előállítanak;
b) az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti és az 52. § (2) bekezdése alá tartozó ásványolajat üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik vagy használják fel;
b) az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti és az 52. § (2) bekezdése alá tartozó ásványolajat üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként, vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik vagy használják fel;
b) az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti és az 52. § (2) bekezdése alá tartozó ásványolajat üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként, vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik (az exportálás és a más tagállamba való értékesítés kivételével) vagy használják fel és azt megelőzően nem keletkezett e törvény egyéb rendelkezései szerint adófizetési kötelezettség;
b) az adóraktáron kívül jogellenesen előállított vagy a harmadik országból, tagállamból belföldre jogellenesen behozott, átvett jövedéki terméket megszerzik, birtokolják, szállítják, felhasználják vagy forgalomba hozzák, kivéve azt az esetet, ha a jövedéki termékkel egyéni vállalkozói tevékenységet nem folytató természetes személy bizonyítja, hogy az adott helyzetben a körülményekből egyértelműen következtethetett a jövedéki termék megszerzésének jogszerűségére;
c) a 0 adómérték alá tartozó biodízelt [52. § (1) bekezdés h) pont] a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően használják fel;
c) az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti vagy az 52. § (2) bekezdése alá tartozó, nem adóraktárban előállított ásványolajat üzemanyagként, üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként, vagy tüzelő-, fűtőanyagként, továbbá a fűtőolajat üzemanyagként kínálják, értékesítik (az exportálás és a más tagállamba való értékesítés kivételével) vagy használják fel és azt megelőzően nem keletkezett e törvény egyéb rendelkezései szerint adófizetési kötelezettség;
d) a 103. § (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában felsorolt üzemanyagok jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmét folytató személynél az üzemanyagok - vámhatóság által végzett készletfelvétellel megállapított - tényleges és nyilvántartás szerinti készletének 12 hónap forgalma alapján kimutatott különbözete meghaladja a külön jogszabály alapján elszámolható többletet.
d) a 103. § (2) bekezdése 1. pontjának b) alpontjában felsorolt üzemanyagok jövedéki engedélyes és nem jövedéki engedélyes kereskedelmét folytató személynél az üzemanyagok - vámhatóság által végzett készletfelvétellel megállapított - tényleges és nyilvántartás szerinti készletének különbözete meghaladja a külön jogszabály alapján elszámolható többletet.
(3) Nem tartozik a (2) bekezdés b) pontjának rendelkezése alá a kísérleti célú előállítással keletkezett üzemanyagnak kísérleti fejlesztés keretében történő felhasználása.
(3) Nem tartozik a (2) bekezdés c) pontjának rendelkezése alá a kísérleti célú előállítással keletkezett üzemanyagnak kísérleti fejlesztés keretében történő felhasználása.
16. §   Az adófizetési kötelezettség esedékessé válásának ideje:
a) a jogellenes előállítás, illetve belföldi forgalomba hozatal esetén a jogellenes magatartás tanúsításának időpontja, ha pedig ez nem állapítható meg, a hatóság tudomására jutásának időpontja;
b) a 15. § (1) bekezdés e)-f) pontja esetében a külön jogszabályban meghatározott határidő lejártát követő napon;
c) minden más esetben - ha e törvény másként nem rendelkezik - a meghatározott esemény bekövetkezésének időpontja.

Az adó fizetésére kötelezett személy

17. §
(1) Az adót a fizetés esedékessé válásakor - a (2) bekezdésben meghatározott eltérésekkel - a 8. §-ban meghatározott adóalany fizeti.
(2) Az adó fizetésére kötelezett
a) a 15. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a terméket megvásárló (átvevő) személy;
b) a 15. § (1) bekezdésének b) pontja esetében a vevő;
c) a 15. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben a hitelező;
d) a 15. § (1) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően átvevő személy;
e) a 15. § (1) bekezdés e)-f) pontjában meghatározott esetben az a személy, aki a vámkezelést kérte;
f) a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ásványolajterméket üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként felhasználó, kínáló, értékesítő személy;
f) a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ásványolajterméket üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként felhasználó, kínáló, értékesítő személy, illetve az ásványolajterméket üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként bekeverő vagy kínáló, értékesítő jövedéki engedélyes vagy nem jövedéki engedélyes kereskedő;
f) a 15. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott esetben az ásványolajterméket üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként felhasználó, kínáló, értékesítő személy, illetve az ásványolajterméket üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként felhasználó vagy kínáló, értékesítő felhasználói engedélyes;
f) a 15. § (2) bekezdésének c) pontjában meghatározott esetben az ásványolajterméket üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként felhasználó, kínáló, értékesítő személy, illetve az ásványolajterméket üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként felhasználó vagy kínáló, értékesítő felhasználói engedélyes;
g) a 15. § (2) bekezdésének d) pontjában meghatározott esetben a jövedéki engedélyes és a nem jövedéki engedélyes kereskedő.
(3) Adófizetésre kötelezett személy, továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza, továbbá az, aki a 0 adómérték alá tartozó biodízelt a külön jogszabályban foglaltaktól eltérően használja fel. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben eljárva követi el, a munkáltató, ha a megbízott a megbízási szerződés teljesítésével összefüggésben eljárva követi el, a megbízó minősül adófizetésre kötelezett személynek.
(3) Adófizetésre kötelezett személy, továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben eljárva követi el, a munkáltató, ha a megbízott a megbízási szerződés teljesítésével összefüggésben eljárva követi el, a megbízó minősül adófizetésre kötelezett személynek.
(3) Adófizetésre kötelezett személy, továbbá az is, aki az adózatlan jövedéki terméket e törvény rendelkezéseitől eltérő módon, jogellenesen előállítja, megszerzi, birtokolja, szállítja, felhasználja vagy forgalomba hozza. Ha az előbbi cselekményeket az alkalmazott a munkaviszonyával összefüggésben eljárva követi el, a munkáltató, ha a megbízott a megbízási szerződés teljesítésével összefüggésben eljárva követi el, a megbízó minősül adófizetésre kötelezett személynek.

III. FEJEZET
ADÓZÁSI SZABÁLYOK A KÖZÖSSÉGEN BELÜLI TERMÉKFORGALOMBAN

Közösségen belüli szállítás közösségi adófelfüggesztési eljárásban

18. §
(1) Az adóraktár-engedélyes közösségi adófelfüggesztési eljárásban az adómegállapítás és az adófizetés halasztása mellett
a) az adóraktárából jövedéki terméket kitárolhat, ha azt
aa) tagállami adóraktárba vagy más tagállam bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőjének szállítja,
aa) tagállami adóraktárba vagy más tagállam bejegyzett kereskedőjének szállítja,
ab) az Észak-atlanti Szerződésben részes tagállamok más tagállamban állomásozó fegyveres erői és polgári állománya részére, illetve a más tagállamban lévő diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint a tagállamban az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai (a továbbiakban együtt: mentesített szervezet) számára a nemzetközi egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztásra szállítja,
ab) az Észak-atlanti Szerződésben részes állam valamely tagállamban állomásozó fegyveres erői (kivéve e tagállam fegyveres erejét) és azok polgári állománya vagy étterme, kantinja részére szállítja,
ac) harmadik országba más tagállam(ok)on keresztül kiszállítja;
ac) a valamely tagállamban lévő diplomáciai és konzuli képviseletek és azok tagjai, valamint a tagállamban az ezekkel egy tekintet alá eső nemzetközi szervezetek vagy azok tagjai számára a nemzetközi egyezményekben, illetve székhely egyezményekben foglaltak szerint adómentesként meghatározott fogyasztásra szállítja (a továbbiakban: ab) és ac) alpont együtt: mentesített szervezet),
ad) harmadik országba más tagállam(ok)on keresztül kiszállítja,
b) az adóraktárába betárolhat
ba) tagállami adóraktárból szállított jövedéki terméket,
bb) más tagállam(ok)on keresztül harmadik országból behozott jövedéki terméket.
bb) más tagállam(ok)on keresztül harmadik országból behozott jövedéki terméket, ideértve a más tagállamban engedélyezett bejegyzett feladó által az importálás helyéről részére feladott, vámjogilag szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméket is.
(2) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő jogosult más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására.
(2) A bejegyzett feladó jogosult közösségi adófelfüggesztési eljárásban az importálás helyéről jövedéki terméket az (1) bekezdés a) pont aa)-ad) alpontjai szerinti rendeltetéssel feladni.
(3) A mentesített szervezet jogosult - a külön jogszabályban foglalt feltételek mellett - más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására. A mentesített szervezet az átvételt a TKO [20. § (1) bekezdés] visszaküldendő példányán igazolja és csatolja a 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti adómentességi igazolást, amelyen a vámhatóság az ellenjegyzését pecsétlenyomattal igazolja.
(3) A mentesített szervezet jogosult - a külön jogszabályban foglalt feltételek mellett - más tagállam adóraktárából közösségi adó-felfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására. A mentesített szervezet a feladó adóraktár engedélyesének megküldi a 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a vámhatóság ellenjegyzését pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást, és a jövedéki termék átvételét a TKO [20. § (1) bekezdés] visszaküldendő példányán igazolja.
(3) A bejegyzett kereskedő jogosult más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadására.
(4) A közösségi adófelfüggesztési eljárás alatt lévő jövedéki termék belföldön átszállítható.
(4) A mentesített szervezet (ide nem értve a Magyar Honvédséget) jogosult - a külön jogszabályban foglalt feltételek mellett - más tagállam adóraktárából közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki terméket belföldön fogadni. A mentesített szervezet a feladó adóraktár engedélyesének megküldi a 21. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, a vámhatóság ellenjegyzését pecsétlenyomattal tartalmazó adómentességi igazolást. A vámhatóság a mentesített szervezetet - faxon, telefonon vagy elektronikus levél útján - értesíti a jövedéki termék más tagállamból részére történt feladásáról. A mentesített szervezet - faxon, elektronikus levélben vagy a jövedéki termék átvételének helyszínén - írásos nyilatkozatot ad a vámhatóságnak - az EK rendelet szerinti adattartalommal - a jövedéki termék átvételéről. A vámhatóság a mentesített szervezet nyilatkozata alapján kiállítja és továbbítja az elektronikus átvételi elismervényt a feladó tagállam illetékes hatóságának. Ha a mentesített szervezet a 20/A. § (2) bekezdésben meghatározott üzemszünet időtartama alatt veszi át a jövedéki terméket, a 22/A. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni.
(5) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott jövedéki termék belföldön átszállítható, belföldről harmadik országba kiléptethető.
(6) Közösségi adófelfüggesztési eljárásban a jövedéki termék szállítása - a (7) bekezdésben foglalt kivétellel, illetve a 20/A. §-ban foglalt eltéréssel - kizárólag e-TKO alkalmazásával végezhető, és a jövedéki termék átvételéről elektronikus átvételi elismervényt, harmadik országba történt kiléptetéséről elektronikus kiviteli elismervényt kell kiállítani.
(7) Nem kell e-TKO-t alkalmazni, amennyiben adóraktárból a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítása
a) az (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti mentesített szervezet részére az Észak-atlanti Szerződésen közvetlenül alapuló valamely eljárás hatálya alatt történik,
b) az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpont szerinti rendeltetéssel (ideértve azt is, ha a bejegyzett feladó ad fel vagy a bejegyzett kereskedő részére adnak fel az (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpont szerinti relációban jövedéki terméket) harmadik országon keresztül külső árutovábbítási eljárásban történik,
c) a 20/A. § (2) bekezdés szerinti üzemszünet időtartamára esik, az üzemszünet időtartama alatt.
(8) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék
a) átvételének igazolására elektronikus átvételi elismervényt,
b) harmadik országba történt kiléptetésének igazolására elektronikus kiviteli elismervényt
kell kiállítani.
(9) Amennyiben a más tagállamból harmadik országba feladott jövedéki termék esetén a vámjogszabályok szerinti kivitel helye belföld,
a) a kiléptető vámhivatal vagy - a 7. § 3. a) pontjának ab) alpontja szerinti területre történő szállítása esetén - az áruknak a Közösség vámterületéről történő kiléptetésére a vámjogszabályok szerint megállapított alakiságokat teljesítő hatóság arról szóló igazolása alapján, hogy a jövedéki termék elhagyta a Közösség területét, továbbá
b) az igazolásban szereplő adatoknak az uniós számítógépes rendszerben történő ellenőrzését követően
a vámhatóság állítja ki az elektronikus kiviteli elismervényt.
(10) A vámhatóság az elektronikus kiviteli elismervényt a (9) bekezdés szerinti eljárást követően az uniós számítógépes rendszerben továbbítja a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(11) Amennyiben a vámhatóság a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított, harmadik országba belföldről kiléptetett jövedéki termék kiviteléről üzemszünet miatt vagy annak időtartama alatt amiatt nem tud elektronikus kiviteli elismervényt kiállítani, mert a feladó adóraktár-engedélyes vagy bejegyzett feladó még nem nyújtotta be az e-TKO tervezetét, illetve az még nem került jóváhagyásra, és amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható, a vámhatóság üzemszüneti kiviteli elismervényt állít ki és küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(12) A vámhatóság a (11) bekezdés szerinti esetben az üzemszünet megszűnését, illetve a jóváhagyott e-TKO rendelkezésre állását követően haladéktalanul kiállítja az elektronikus kiviteli elismervényt, melyet az uniós számítógépes rendszerben továbbít a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(13) Ha a feladó tagállami adóraktár-engedélyes vagy más tagállam bejegyzett feladója az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, kérelmére a vámhatóság igazolást ad ki a jövedéki termék
a) címzett által történt átvételéről, amennyiben a címzett az elektronikus átvételi elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmányt nyújt be a vámhatósághoz,
b) harmadik országba belföldről történt kiléptetéséről, amennyiben az megtörtént.

Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárból

19. §
(1) Az adóraktár-engedélyes - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - az adóraktárából a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba történő szállítása vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitele esetén köteles a közösség valamennyi tagállamában érvényes jövedéki biztosítékot (a továbbiakban: szállítási jövedéki biztosíték) nyújtani olyan összegben, amely a szállított jövedéki termék belföldi szabadforgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettségét fedezi.
(2) A szállítási jövedéki biztosíték nyújtása a 38. § szerinti jövedéki biztosíték - a dohánygyártmányok esetében a 98. § (6) bekezdés szerint a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő jövedéki biztosíték - összegéig teljesítettnek tekinthető, az - a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mértékéig - szállítási jövedéki biztosítéknak minősül, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek és - a bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték esetén - a bankgarancia a jövedéki termék kiszállítását követően legalább még 180 napig érvényes. Szállítási jövedéki biztosítékot akkor kell külön teljesíteni, ha a kiszállított, de a 21. § (1) bekezdése szerint [figyelembe véve e § (6) bekezdésének rendelkezését is] még vissza nem igazolt jövedéki termékekre számított adó összege a kiszállításra kerülő jövedéki termékekre számított adó összegével együtt meghaladja a 38. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték összegét. A dohánygyártmányok esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási biztosíték összege legfeljebb 600 millió forint.
(2) A szállítási jövedéki biztosíték nyújtása a 38. § szerinti jövedéki biztosíték - a dohánygyártmányok esetében a 98. § (6) bekezdés szerint a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő jövedéki biztosíték - összegéig teljesítettnek tekinthető, az - a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mértékéig - szállítási jövedéki biztosítéknak minősül, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek és - a bankgaranciában nyújtott jövedéki biztosíték esetén - a bankgarancia a jövedéki termék kiszállítását követően legalább még 180 napig érvényes. Szállítási jövedéki biztosítékot akkor kell külön teljesíteni, ha a kiszállított, de a 21. § (1) bekezdése szerint [figyelembe véve e § (6) bekezdésének rendelkezését is] még vissza nem igazolt jövedéki termékekre számított adó összege a kiszállításra kerülő jövedéki termékekre számított adó összegével együtt meghaladja a 38. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték összegét. A dohánygyártmányok és az alkoholtermékek esetében az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási jövedéki biztosíték összege legfeljebb 600 millió Ft.
(2) A szállítási jövedéki biztosíték nyújtása a 38. § szerinti jövedéki biztosíték - a dohánygyártmányok esetében a 98. § (6) bekezdés szerint a halasztott fizetési kötelezettség biztosítékaként figyelembe veendő jövedéki biztosíték - összegéig teljesítettnek tekinthető, az - a kiszállított jövedéki termék adótartalmának mértékéig - szállítási jövedéki biztosítéknak minősül, amennyiben megfelel az (1) bekezdésben foglalt feltételnek és - pénzügyi biztosítékban nyújtott jövedéki biztosíték esetén - a pénzügyi biztosíték a jövedéki termék kiszállítását követően legalább még 180 napig érvényes. Szállítási jövedéki biztosítékot akkor kell külön teljesíteni, ha a kiszállított, de a 21. § (1) bekezdése szerint [figyelembe véve e § (6) bekezdésének rendelkezését is] még vissza nem igazolt jövedéki termékekre számított adó összege a kiszállításra kerülő jövedéki termékekre számított adó összegével együtt meghaladja a 38. § szerint nyújtott jövedéki biztosíték összegét. Az adóraktár-engedélyes által nyújtandó szállítási biztosíték összege a dohánygyártmányok és az alkoholtermékek esetében legfeljebb 600 millió forint, az ásványolajtermékek esetében legfeljebb 3 milliárd forint.
(3) A (2) bekezdés rendelkezésétől eltérően nem kell szállítási jövedéki biztosítékot nyújtani az ásványolajnak más tagállamba csővezetéken történő, valamint az egyszerűsített adóraktár-engedélyes adóraktárából kitárolt szőlőbornak más tagállamba történő szállítása esetén.
(4) Kérelemre engedélyezhető, hogy
a) a szállítási jövedéki biztosíték teljesítéseként az adóraktár-engedélyest és a fuvarozót egyetemlegesen kötelező biztosítékot nyújtsanak,
b) az adóraktár-engedélyes helyett a szállítási jövedéki biztosítékot a fuvarozó, a címzett vagy - amennyiben az adóraktár-engedélyes nem tulajdonosa a kiszállított jövedéki terméknek - a jövedéki termék tulajdonosa nyújtsa.
(5) Szállítási jövedéki biztosítékként készpénz vagy hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia fogadható el. A készpénzben nyújtott szállítási jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Bankgaranciaként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a bankgaranciában, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a szállítási jövedéki biztosíték felszabadul. A szállítási jövedéki biztosíték a 21. § (4) bekezdés szerint beálló adófizetési kötelezettségre vehető igénybe. A követelés érvényesítésére a vámhatóság külön határozat nélkül jogosult.
(5) Szállítási jövedéki biztosítékként készpénz vagy pénzügyi biztosíték fogadható el. A készpénzben nyújtott szállítási jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a szállítási jövedéki biztosíték felszabadul. A szállítási jövedéki biztosíték a 21. § (4) bekezdés szerint beálló adófizetési kötelezettségre vehető igénybe. A követelés érvényesítésére a vámhatóság külön határozat nélkül jogosult.
(5) Szállítási jövedéki biztosítékként készpénz vagy pénzügyi biztosíték fogadható el. A készpénzben nyújtott szállítási jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a szállítási jövedéki biztosíték felszabadul. A szállítási jövedéki biztosíték a 21. § (4) bekezdés szerint beálló adófizetési kötelezettségre vehető igénybe. A követelés érvényesítésére a vámhatóság külön végzés nélkül jogosult.
(6) Amennyiben a jövedéki termék harmadik országba történő kivitele más tagállam(ok)on keresztül és a 83/1996. (VI. 14.) Korm. rendelettel kihirdetett Egységes Árutovábbítási Eljárásról szóló Egyezmény (a továbbiakban: Tranzitegyezmény) alapján történik, külön szállítási jövedéki biztosítékot nem kell nyújtani. Ebben az esetben a Tranzitegyezmény szerinti biztosíték szállítási jövedéki biztosítéknak minősül.
(7) A (2) bekezdés szerint nyújtott szállítási jövedéki biztosíték felszabadul, illetve ismételten felhasználhatóvá válik a 21. § (1) bekezdésében meghatározott visszaigazolás alapján, ideértve a visszaigazolást tartalmazó, visszaküldendő eredeti okmány faxon továbbított másolatának a megküldését is.
(7) A (2) bekezdés szerint nyújtott szállítási jövedéki biztosíték felszabadul, illetve ismételten felhasználhatóvá válik az elektronikus átvételi elismervény, illetve az elektronikus kiviteli elismervény szerinti visszaigazolás alapján, az elektronikus átvételi elismervénynek, illetve az elektronikus kiviteli elismervénynek a rendeltetési hely, illetve a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által az uniós számítógépes rendszerben a vámhatóságnak történt megküldésével egyidejűleg, illetve a 21. § (9) bekezdés szerinti esetben az a) pont szerinti igazolás vámhatósághoz történt benyújtásának vagy a b) pont szerinti igazolás vámhatóság általi elfogadásának napján.
20. §
(1) A jövedéki termék adóraktárból más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállításakor a 2719/92/EGK Bizottsági rendelet szerinti kísérő okmány 5 példányos változatát vagy a kísérő okmánynak megfelelő adattartalmú és a kísérő okmány rovathivatkozásaival ellátott kereskedelmi bizonylatot (a továbbiakban: TKO) kell alkalmazni.
(1) Az adóraktár-engedélyes az e-TKO kiállításához elektronikus úton,
a) az uniós számítógépes rendszerhez való kapcsolódásra a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszeren vagy
b) az ügyfélkapun
keresztül - legkorábban a kitárolást hét nappal megelőzően - benyújtja a vámhatósághoz az e-TKO EK rendeletben előírtak szerint kitöltött tervezetét, melyhez a jövedéki termékre vonatkozó, külön jogszabályban meghatározott kiegészítő adatokat is csatol (e törvény alkalmazásában: e-TKO tervezet).
(2) A TKO 1. példánya a feladó adóraktár-engedélyesé, a 2-4. példányt az adóraktár-engedélyes átadja a jövedéki termék szállítójának, az 5. példányt a kitárolással egyidejűleg megküldi a vámhatóságnak.
(2) A TKO 1. példánya a feladó adóraktár-engedélyesé, a 2-4. példányt az adóraktár-engedélyes átadja a jövedéki termék szállítójának, az 5. példányt annak kiállításával egyidejűleg megküldi a vámhatóságnak.
(2) A vámhatóság az uniós számítógépes rendszerben - alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából - ellenőrzi az e-TKO tervezetében szereplő adatokat. Amennyiben az adatok
a) nem megfelelőek, a vámhatóság - az (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - haladéktalanul értesíti az adóraktár-engedélyest, aki az értesítés alapján módosítja, kiegészíti az e-TKO tervezetét,
b) megfelelőek, a vámhatóság AHK-szám hozzárendelésével jóváhagyja az e-TKO-t, és arról - az (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - értesíti az adóraktár-engedélyest.
(3) Ha a szállítás során megváltozik a rendeltetési hely vagy a címzett, a változást a feladó adóraktár-engedélyes haladéktalanul jelenti a vámhatóságnak, és gondoskodik a változásnak a TKO-ra való feljegyzéséről.
(3) A vámhatóság a (2) bekezdés b) pontja szerint jóváhagyott e-TKO-t
a) a 18. § (1) bekezdés a) pont aa)-ac) alpontja és (2) bekezdése szerinti esetben a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságának,
b) a 18. § (1) bekezdés a) pont ad) alpontja szerinti esetben a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatóságának
az uniós számítógépes rendszerben továbbítja.
(4) Amennyiben a jövedéki terméket belföldről harmadik országba közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállam(ok)on keresztül szállítják ki, TKO-t kell alkalmazni. Ha jövedéki terméket más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban EFTA-országon keresztül szállítanak, akkor a TKO helyett a belső közösségi árutovábbítási eljárásban használt okmányt kell alkalmazni. Ha a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállítása más tagállamba nem EFTA-országon, hanem más harmadik országon keresztül történik, akkor a TKO helyett a külön jogszabály szerinti TIR vagy ATA Carnet okmány használata is megengedett. A 2913/92 EGK Tanácsi rendelet 84. Cikk (1) bekezdés a) pontja szerinti külső árutovábbítási eljárás során az ott meghatározott okmány használata szükséges.
(4) A jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolása csak az e-TKO (2) bekezdés b) pontja szerinti jóváhagyását követően lehetséges, feltéve, hogy a szállítást végző személy részére az adóraktár-engedélyes egyidejűleg átadja az e-TKO kinyomtatott példányát vagy az AHK-szám feltüntetését tartalmazó számlát, szállítólevelet vagy más fuvarokmányt, melyet a szállítás teljes ideje alatt be kell tudni mutatni a tagállamok illetékes hatóságának.
(5) Az adóraktár-engedélyes a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban adóraktárból történő kitárolását
a) megelőzően törölheti - az uniós számítógépes rendszeren keresztül - a jóváhagyott e-TKO-t,
b) követően megváltoztathatja - az uniós számítógépes rendszeren keresztül - az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet, kivéve, ha mentesített szervezet a címzett.
(6) Az (5) bekezdés szerinti esetekben az EK rendelet vonatkozó rendelkezései szerint kell eljárni.
20/A. §
(1) Az adóraktár-engedélyes a (2) bekezdés szerinti üzemszünet időtartama alatt jövedéki terméket közösségi adófelfüggesztési eljárásban e-TKO helyett üzemszüneti TKO-val tárolhat ki.
(2) Üzemszünetnek minősül
a) az uniós számítógépes rendszernek, illetve a vámhatóság számítógépes rendszerének (ideértve a 20. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendszert is) üzemszerű működésében bekövetkezett, a vámhatóság által valamennyi érintett adóraktár-engedélyessel, bejegyzett feladóval, bejegyzett kereskedővel, adómentes felhasználóval (a továbbiakban e § alkalmazásában: használó) közölt,
b) az ügyfélkapu üzemszerű működésében bekövetkezett, a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti, vagy
c) a használó számítógépes rendszerében bekövetkezett, a használó által a vámhatósághoz írásban bejelentett és a vámhatóság által nyilvántartásba vett
olyan üzemzavar, amely meggátolja az e-TKO tervezetére, az e-TKO-ra, valamint az elektronikus átvételi elismervényre vagy az elektronikus kiviteli elismervényre az e törvény és az EK rendelet vonatkozó rendelkezéseinek alkalmazását.
(3) Az üzemszünet időtartamának kezdete
a) a (2) bekezdés a) pont szerinti üzemszünet esetében az az időpont, amikor a vámhatóság a közlést megteszi,
b) a (2) bekezdés b) pont szerinti üzemszünet esetében az üzemzavarról az elektronikus közszolgáltatásról szóló 2009. évi LX. törvény szerinti Kormányzati Portálon (a továbbiakban: Kormányzati Portál) közzétett időpont,
b) a (2) bekezdés b) pont szerinti üzemszünet esetében az üzemzavarról a külön jogszabály szerinti Kormányzati Portálon (a továbbiakban: Kormányzati Portál) közzétett időpont,
c) a (2) bekezdés c) pont szerinti üzemszünet esetében az üzemzavarról a vámhatósághoz tett bejelentés és az azzal egyidejűleg történő nyilvántartásba vétel időpontja, illetve - a vámhatóság hivatali idején kívül történt bejelentés esetén - a bejelentésben az üzemzavar kezdeteként megjelölt időpont, ami nem lehet a bejelentés megtételét megelőző utolsó hivatali idő végénél korábbi időpont.
(4) Az üzemszünet időtartamának vége az az időpont,
a) amelyet - a (2) bekezdés a) pont szerinti üzemszünet esetében - ekként a vámhatóság valamennyi használóval közöl,
b) amely - a (2) bekezdés b) pont szerinti üzemszünet esetében - a Kormányzati Portálon közzétételre kerül,
c) amelyet - a (2) bekezdés c) pont szerinti üzemszünet esetében - a használó a vámhatóság részére bejelent.
(5) A vámhatóság, illetve a használó az üzemzavar elhárítását követően haladéktalanul megteszi a (4) bekezdés szerinti közlést, illetve bejelentést.
20/B. §
(1) Az adóraktárból jövedéki termék adófelfüggesztéssel történő kitárolása üzemszüneti TKO alkalmazásával csak az üzemszüneti TKO-n a szállítás megkezdésére (a kitárolásra) megadott időpontban és a szállítás megkezdésének a kitárolást megelőzően a vámhatósághoz történt bejelentése esetén lehetséges.
(2) Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes haladéktalanul kiállítja és a 20. § (1) bekezdés szerint benyújtja az e-TKO tervezetét. Ezt követően a 20. § (2)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) A jövedéki terméket a szállítás során az e-TKO jóváhagyásáig az üzemszüneti TKO kíséri. Az e-TKO jóváhagyásával egyidejűleg az üzemszüneti TKO helyébe a szállítás bizonylataként az e-TKO lép.
(4) A közösségi adófelfüggesztési eljárásban üzemszüneti TKO-val kitárolt jövedéki termék kitárolásának bizonylata a (3) bekezdés szerint kiállításra kerülő e-TKO, azonban az üzemszüneti TKO-t is köteles az adóraktár-engedélyes - az adó megállapításhoz való jog elévülési idején belül - megőrizni.
(5) Amennyiben az adóraktár-engedélyes a 20. § (5) bekezdés szerint a jövedéki terméknek az adóraktárból e-TKO-val történt feladását követően bekövetkezett üzemszünet ideje alatt kívánja a rendeltetési helyet (figyelemmel a 20. § (6) bekezdésének rendelkezésére) megváltoztatni, azt megelőzően köteles - fax, elektronikus levél útján - erről a vámhatóságot az EK rendeletnek a rendeltetési hely megváltoztatására vonatkozó rendelkezései szerinti adattartalommal és rovathivatkozások alkalmazásával értesíteni. Az üzemszünet megszűnését követően az adóraktár-engedélyes az EK rendeletnek az e-TKO-val végzett szállítás alatt történő rendeltetési hely megváltoztatásra vonatkozó rendelkezései szerint köteles a továbbiakban eljárni.
21. §
(1) Az adóraktár-engedélyes véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól, ha
a) a címzett tagállami adóraktár-engedélyes, bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a TKO visszaküldött példányán a jövedéki termék átvételét a tagállamában előírt szabályok szerint visszaigazolta, vagy az átvételt a fogadó tagállam illetékes hatósága által aláírt (ellenjegyzett) egyéb bizonylattal igazolják;
a) a címzett tagállami adóraktár-engedélyes, bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket átvette, és azt elektronikus átvételi elismervényével igazolta;
b) a mentesített szervezet a TKO visszaküldött példányán az átvételt visszaigazolta, és ahhoz csatolja a 31/96/EGK Bizottsági rendelet szerinti, az adómentes felhasználási jogosultságot igazoló, a fogadó tagállam szabályai szerint kitöltött adómentességi igazolást;
b) a mentesített szervezet megküldte a 31/96/EK Bizottsági rendelet szerinti, az adómentes felhasználási jogosultságot igazoló, a fogadó tagállam szabályai szerint kitöltött adómentességi igazolást, és a TKO visszaküldött példányán az átvételt visszaigazolta;
b) a címzett mentesített szervezet a jövedéki terméket átvette, és azt elektronikus átvételi elismervény igazolja, továbbá a mentesített szervezet megküldte az adóraktár-engedélyes részére a 31/96/EK bizottsági rendelet szerinti, az adómentes felhasználási jogosultságot igazoló, a fogadó tagállam szabályai szerint kitöltött adómentességi igazolást;
c) a más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitel esetén a Közösség területéről való kiléptetést végző vámhivatal visszaigazolta, hogy a jövedéki termék ténylegesen elhagyta a Közösség területét vagy annak megtörténtét a külön jogszabályban foglaltak szerint tanúsítják.
c) a más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba történő kivitel esetén a jövedéki termék elhagyta a Közösség területét, és ezt elektronikus kiviteli elismervény igazolja,
d) az elektronikus átvételi elismervényen, illetve az elektronikus kiviteli elismervényen feltüntetett hiányt vagy annak egy részét a hiány keletkezése szerinti tagállam illetékes hatósága az adóraktár-engedélyes kérelmére, az általa benyújtott bizonyítékok alapján teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként ismeri el.
(2) A nem bejegyzett kereskedő részére történt kiszállítás esetében az (1) bekezdés szerinti mentesülés feltétele az is, hogy az adóraktár-engedélyes rendelkezzen a nem bejegyzett kereskedő által a TKO-hoz csatolt, az adó fogadó tagállamban történt megfizetését vagy annak biztosítását igazoló, a fogadó tagállam illetékes hatósága által aláírt bizonylattal is.
(2) Amennyiben a jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság erről - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - értesíti az adóraktár-engedélyest. A vámhatóság által küldött értesítést követően az adóraktár-engedélyesnek 1 hónap áll rendelkezésére, hogy a vámhatóság felé igazolja - a (9)-(10) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - a jövedéki termék rendeltetési helyen történt betárolását, átvételét, illetve harmadik országba történt kiléptetését vagy azt, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés történt más tagállamban.
(3) Ha az (1)-(2) bekezdés szerinti visszaigazolás a jövedéki termék adóraktárból történő kitárolását követő 45 napon belül nem érkezik meg, vagy a visszaigazolt mennyiség - a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatósága által elfogadott szállítási veszteségen túl - hiányt vagy többletet mutat, az adóraktár engedélyese erről köteles írásban haladéktalanul bejelentést tenni a vámhatósághoz.
(4) Az adóraktár engedélyesének beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége
a) a kitárolt mennyiségre, ha megállapították, hogy a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítás során a jövedéki termék eltűnt;
a) a kitárolt mennyiségre, ha a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállítás során a jövedéki termék eltűnt;
b) a kitárolt mennyiségre, ha a kiszállítás napját követő 4 hónapon belül nem történt meg az (1) bekezdés a)-b), illetve c) pontja szerinti átvétel, illetve harmadik országba történő kivitel visszaigazolása;
b) a kitárolt mennyiségre az adóraktárból történt kitárolásának napjától számított 4 hónapot követő napon, amennyiben az átvétel, illetve kivitel (1) bekezdés a)-c) pont vagy (9)-(10) bekezdés szerinti igazolása nem történt meg, illetve a (2) bekezdés szerint az igazolást nem nyújtották be a vámhatósághoz;
c) a kitárolt és az (1) bekezdés a)-b) pontja szerint visszaigazolt mennyiség azon különbözetére, amelyet a TKO-n a fogadó tagállam illetékes hatósága adóköteles hiányként tüntetett fel, s az nem a jövedéki termék címzett általi átvételét követően keletkezett.
c) az elektronikus átvételi elismervényen, illetve az elektronikus kiviteli elismervényen hiányként kimutatott mennyiségre, kivéve az (1) bekezdés d) pont szerinti mennyiséget.
(5) Ha a jövedéki termék más tagállamba közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő szállítására nem az adóraktár engedélyese nyújtotta a szállítási jövedéki biztosítékot, a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség azt a személyt terheli, aki a szállítási jövedéki biztosítékot nyújtotta. A 19. § (4) bekezdés a) pontja szerinti biztosítéknyújtás esetén az adófizetési kötelezettség az adóraktár-engedélyest és a fuvarozót egyetemlegesen terheli.
(6) Az adófizetési kötelezettség (5) bekezdés szerinti teljesítésével az adóraktár engedélyese véglegesen mentesül a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamba kiszállított vagy más tagállam(ok)on keresztül harmadik országba kivitt jövedéki termékre felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól.
(7) Az adót a (4) bekezdés szerinti esetben abban a tagállamban kell - a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével - megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnt vagy a hiány keletkezett. Amennyiben ez nem állapítható meg, abban a tagállamban kell - a cselekmény felderítésekor a tagállamban hatályos adómérték figyelembevételével - az adót megfizetni, amelyben a jövedéki termék eltűnését vagy a hiány keletkezését felderítették. Ha az előbbiek közül egyik sem állapítható meg - ideértve a (4) bekezdés b) pontjában foglalt esetet is - a vámhatósághoz kell az e törvény szerint a kitároláskor hatályos adót megfizetni.
(8) Amennyiben a TKO kiállításától számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget kiváltó jogsértés elkövetésének helye más tagállam, akkor az adó e tagállamban történt megfizetésének igazolása esetén a (4)-(7) bekezdés szerint eredetileg megfizetett adót kérelemre a vámhatóság visszatéríti.
(8) Amennyiben a jövedéki termék adóraktárból történt kitárolásától számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettséget kiváltó jogsértést melyik tagállamban követték el, az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által a vámhatóságnak küldött hivatalos értesítés alapján a (4)-(7) bekezdés szerint eredetileg megfizetett adó visszaigényelhető vagy a fizetendő adóból levonható, feltéve, hogy azt az adóraktár-engedélyes - a vámhatóság által küldött értesítés kézhezvételét követően - kéri.
(9) Amennyiben az adóraktár-engedélyes az üzemszüneti eljárás alkalmazásától eltérő okból nem rendelkezik az (1) bekezdésben említett elektronikus átvételi elismervénnyel, illetve elektronikus kiviteli elismervénnyel, az adóraktár-engedélyes a felfüggesztett adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége alól abban az esetben is mentesül, ha
a) a rendeltetési hely szerinti, illetve a kiléptető vámhivatal helye szerinti tagállam illetékes hatóságai igazolják a jövedéki termék címzett által történt átvételét, illetve Közösségből történt kilépését, vagy
b) a jövedéki termék címzett által történt átvételének, illetve Közösségből történt kiléptetésének igazolására megfelelő bizonyítékot nyújt be a vámhatósághoz, és azt a vámhatóság elfogadja.
(10) A (9) bekezdés b) pontja alkalmazásában megfelelő bizonyítékként elfogadható különösen
a) a címzett által a jövedéki termék átvételéről kiállított, az elektronikus átvételi elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány,
b) a kiléptető vámhivatal által kiállított vagy ellenjegyzett, az elektronikus kiviteli elismervényben szereplőkkel azonos adatokat tartalmazó okmány,
c) a szállított jövedéki termék értékesítéséről a címzett nevére kiállított számla másolata és a számla ellenértékének az adóraktár-engedélyes pénzforgalmi számláján történt jóváírásáról a banki igazolás.
21/A. §   A vámhatóság - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - az adóraktár-engedélyesnek továbbítja
a) a címzett tagállami adóraktár-engedélyes vagy bejegyzett kereskedő elektronikus átvételi elismervényét,
b) a jövedéki termék mentesített szervezet általi átvételét igazoló, a rendeltetési hely szerinti tagállam szabályai szerint kiállított elektronikus átvételi elismervényt,
c) a jövedéki termék harmadik országba történt kiviteléről a kivitel helye szerinti tagállam illetékes hatósága által kiállított elektronikus kiviteli elismervényt.

Közösségen belüli szállítás belföldi adóraktárba

22. §
(1) Az adóraktár engedélyesének közösségi adófelfüggesztési eljárásban
a) más tagállamból szállított jövedéki termék betárolásával,
b) harmadik országból más tagállam(ok)on keresztül behozott jövedéki termék importálásával adókötelezettsége keletkezik, amely egyidejűleg - a 10-11. § rendelkezéseinek alkalmazásával - adófelfüggesztés alá kerül.
(2) Az adóraktár engedélyese az 52. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (1) bekezdés szerinti beszerzéséről a betárolás napján köteles a vámhatóságot - a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben - elektronikus úton értesíteni.
(2) Az adóraktár engedélyese az 52. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (1) bekezdés szerinti beszerzéséről a betárolás napján köteles a vámhatóságot elektronikus úton értesíteni.
(3) Az adóraktár-engedélyesnek
a) a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki terméket a TKO-n feltüntetett rendeltetési helyre érkezésével egyidejűleg, illetve
b) a harmadik országból más tagállam(ok)on keresztül behozott jövedéki terméket a vámeljárás lezárását követően, a TKO-n feltüntetett rendeltetési helyre érkezésével egyidejűleg
az adóraktári készletébe fel kell vennie.
(3) Az adóraktár-engedélyesnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban behozott, ténylegesen átvett jövedéki terméket az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési helyen történt betárolással egyidejűleg az adóraktári készletébe fel kell vennie.
(4) Az adóraktár-engedélyesnek a jövedéki termék adóraktárban történt átvételét igazolnia kell a feladó adóraktár-engedélyes által kiállított és a jövedéki termékkel együtt elküldött TKO 3. példányán, amelyet a vámhatósággal is ellenjegyeztetnie kell. Az adóraktár-engedélyes átvételi igazolásával és a vámhatósági ellenjegyzéssel ellátott 3. példányt legkésőbb az átvétel hónapját követő hónap 15. napjáig vissza kell küldeni a feladó adóraktár-engedélyesnek. A 4. példányt - az átvétel igazolásával - az adóraktár engedélyese a vámhatóságának adja át.
(4) Az adóraktár-engedélyes a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolását követő 5 munkanapon belül köteles a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elektronikus úton a jövedéki termék betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt a vámhatósághoz benyújtani.
(4) Az adóraktár-engedélyes a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolását követő 5 munkanapon belül köteles a 20. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti elektronikus úton a jövedéki termék betárolásáról elektronikus átvételi elismervényt - a külön jogszabály szerinti kiegészítő adatok megadásával - a vámhatósághoz benyújtani.
(5) Amennyiben az átvett mennyiség kisebb, mint a TKO-n feltüntetett (feladott) mennyiség, az adóraktár-engedélyes erre vonatkozóan tett bejelentése alapján a vámhatóság megállapítja a szállítás során keletkezett, külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget. Az e fölötti veszteséget és egyéb hiányt a vámhatóság a TKO visszaküldendő példányán adóköteles mennyiségként feltünteti, s annak egy másolati példányát megküldi azon tagállam illetékes hatóságának, ahol a veszteség vagy hiány keletkezett, illetve - ha ez nem ismert - a feladó tagállam illetékes hatóságának.
(5) A vámhatóság az uniós számítógépes rendszer alkalmazásával - alaki-formai szempontból, illetve a jövedéki termék feladására és fogadására való jogosultság, valamint e törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása szempontjából - ellenőrzi az elektronikus átvételi elismervényben szereplő adatokat. Amennyiben az adatok
a) nem megfelelőek, a vámhatóság - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - haladéktalanul értesíti az adóraktár-engedélyest, aki az értesítés alapján módosítja, kiegészíti az elektronikus átvételi elismervényt,
b) megfelelőek, a vámhatóság - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton - értesítést küld az adóraktár-engedélyesnek az elektronikus átvételi elismervény nyilvántartásba vételéről, és azt egyidejűleg továbbítja az uniós számítógépes rendszerben a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(6) Amennyiben a feladás helye szerinti tagállami adóraktár-engedélyes kéri a vámhatóságtól az adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli, a 21. § (1) bekezdés d) pontja szerinti mentesülés megállapítását, a vámhatóság a tagállami adóraktár-engedélyes által benyújtott bizonyítékok alapján elbírálja, hogy a belföldi adóraktár-engedélyes elektronikus átvételi elismervényén feltüntetett hiányból milyen mennyiség fogadható el adómentes hiányként, és arról a tagállami adóraktár-engedélyest, valamint a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságát értesíti.
(7) A vámhatóság
a) a szállítás során keletkezett tényleges veszteséget, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott mértékig,
b) a baleset vagy a tagállami adóraktár-engedélyes tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt, az annak során történt, igazolt megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást
fogadhatja el a (6) bekezdésben említett adómentes hiányként.
22/A. §
(1) Amennyiben üzemszünet miatt a közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék adóraktárba történt betárolásáról a betárolást követő 5 munkanapon belül nem nyújtható be az elektronikus átvételi elismervény, az adóraktár-engedélyes köteles üzemszüneti átvételi elismervényt benyújtani a vámhatósághoz.
(2) A vámhatóság - amennyiben az üzemszünet megszűnése rövid időn belül nem várható - az üzemszüneti átvételi elismervény másolatát megküldi a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(3) Az adóraktár-engedélyes az üzemszünet megszűnését követően haladéktalanul benyújtja az elektronikus átvételi elismervényt, melyet követően a 22. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
(4) Az üzemszünet időtartama alatt betárolt jövedéki termék betárolásának bizonylataként az üzemszüneti átvételi elismervény az elektronikus átvételi elismervény kiállításáig fogadható el.

A vámhatóság különös jogosultsága az adó beszedésére

23. §
(1) Amennyiben kétséget kizáróan, igazoltan megállapítható, hogy közösségi adófelfüggesztési eljárásban, belföldön keresztül szállított jövedéki termék belföldön tűnt el, vagy az adóköteles hiány belföldön keletkezett, vagy a jövedéki termék eltűnését, adóköteles hiányát belföldön derítették fel, a vámhatóság jogosult az adó beszedésére a cselekmény felderítésekor belföldön hatályos adómérték figyelembevételével.
(1) Abban az esetben, ha
a) a vámhatóság megállapítja, hogy a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott, belföldön átszállított jövedéki termék adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülése belföldön következett be, vagy
b) a közösségi adófelfüggesztési eljárásban más tagállamban feladott, belföldön átszállított jövedéki termék adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülésének helye ugyan nem állapítható meg, de azt a vámhatóság belföldön észleli,
a vámhatóság jogosult - az a) pont szerinti esetben a szabálytalanság megtörténtekor, a b) pont szerinti esetben a szabálytalanság felderítésekor belföldön hatályos adómérték figyelembevételével - az adó beszedésére.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben adófizetésre kötelezett az a személy, aki a közösségi adófelfüggesztési eljárásban végzett szállításra a jövedéki biztosítékot nyújtotta.
(3) A vámhatóság az adó (1)-(2) bekezdés szerinti beszedéséről köteles haladéktalanul tájékoztatni a jövedéki termék feladása szerinti tagállam illetékes hatóságát.
(3) A vámhatóság az (1) bekezdés a), illetve b) pontban foglalt esetről, illetve annak alapján keletkezett adóbeszedési jogosultságáról értesítést küld a feladás helye szerinti tagállam illetékes hatóságának.
(4) A vámhatóság adóbeszedési joga az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék más tagállam adóraktárából történt kitárolásától vagy más tagállam bejegyzett feladója általi feladásától számított 3 éven belül áll fenn.
(5) Az (1) bekezdés b) pontja alapján beszedett adót a vámhatóság a (2) bekezdés szerinti személynek - a vámhatóság által küldött értesítést követően benyújtott kérelme alapján - visszatéríti, ha a jövedéki termék kitárolásától, illetve feladásától számított 3 éven belül megállapítják, hogy az adófelfüggesztés alóli szabálytalan kikerülés ténylegesen mely más tagállamban következett be. Az adó-visszatérítés az adó más tagállamban történt kivetéséről a tagállam illetékes hatósága által kiállított, vámhatóságnak kiadott hivatalos értesítés birtokában teljesíthető.

Bejegyzett kereskedő

Bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő Közösségen belüli szállítása

24. §
(1) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő rendszeres behozatalát, aki
a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve - egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
b) a közösségi adófelfüggesztési eljárásban fogadott jövedéki termékről az adókötelezettség pontos megállapításához szükséges külön nyilvántartást (a továbbiakban: szállítási nyilvántartás) vezet;
c) biztosítja a jövedéki termék ellenőrzésének lehetőségét;
d) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c) és - a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
e) a szállítási nyilvántartás havi összesítéséről készített jelentés benyújtását, továbbá az adóbevallási kötelezettségét és a 25. § (2) bekezdésben előírt értesítési kötelezettséget - a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben - elektronikus úton teljesíti;
f) - az (5)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének megfelelő összegben.
(1) A vámhatóság - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - olyan személynek engedélyezi bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő behozatalát, aki
a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve - egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
b) a közösségi adófelfüggesztési eljárásban fogadott jövedéki termékről az adókötelezettség pontos megállapításához szükséges külön nyilvántartást (a továbbiakban: szállítási nyilvántartás) vezet;
c) biztosítja a jövedéki termék ellenőrzésének lehetőségét;
d) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c) és - a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
f) - az (5)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének megfelelő összegben.
f) - a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom - egyéb ellenőrzött ásványolaj esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó - egytizenketted részének megfelelő összegben.
f) - a (6)-(7) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki biztosítékot nyújt az éves szinten várhatóan beszerzésre kerülő
fa) egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adó,
fb) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel számított adó,
fc) - az fa) és fb) pontban nem említett - jövedéki termék mennyiségére számított adótartalom
egytizenketted részének megfelelő összegben.
(2) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi nem bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő eseti beszerzését, aki megfelel az (1) bekezdés a), c)-d) pontjában foglaltaknak - kivéve a 35. § (1) bekezdés e) pontjának alkalmazását - továbbá - a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - a beszerzésre kerülő, a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő mennyiségére számított adónak megfelelő összegben előzetesen jövedéki biztosítékot nyújt.
(2) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi nem bejegyzett kereskedőként a jövedéki termék más tagállamból közösségi adó-felfüggesztési eljárásban történő eseti beszerzését, aki megfelel a 35. § (1) bekezdés b)-c) pontjában foglaltaknak, továbbá - a (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - a beszerzésre kerülő, a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő mennyiségére számított adónak megfelelő összegben előzetesen jövedéki biztosítékot nyújt.
(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban, részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)-c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő mennyiségére számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő).
(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban, részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)-c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt jövedéki termék beszerzésre kerülő mennyiségére számított adónak - egyéb ellenőrzött ásványolaj esetében az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel számított adónak - megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő).
(2) Amennyiben a bejegyzett kereskedő eseti jelleggel hoz be jövedéki terméket más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban (a továbbiakban: eseti bejegyzett kereskedő), részére a vámhatóság esetenként egy szállítmányra vonatkozóan ad engedélyt a 35. § (1) bekezdés b)-c) pontban meghatározott feltételek teljesítése, valamint a kérelemben megjelölt, beszerzésre kerülő
a) egyéb ellenőrzött ásványolaj - kivéve a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - mennyiségére az 52. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott adómértékkel,
b) 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogén mennyiségére az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti legmagasabb adómértékkel,
c) - az a) és b) pontokban nem említett - jövedéki termék mennyiségére
számított adónak megfelelő összegben történő előzetes jövedékibiztosíték-nyújtás esetén.
(3) A bejegyzett kereskedő által egy hónap alatt ténylegesen beszerzett mennyiség - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a másfélszeresét, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő által egy hónap alatt ténylegesen beszerzett jövedéki termék mennyisége - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a másfélszeresét, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot a teljes összegre ki kell egészíteni.
(3) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő 25. § szerinti, nem teljesített adófizetési kötelezettségének összege - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - 50 százalékkal, de legfeljebb 50 millió forinttal haladhatja meg a jövedéki biztosíték összegét, egyébként a jövedéki biztosítékot legalább a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére ki kell egészíteni. A jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére, legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha a bejegyzett kereskedő a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság a bejegyzett kereskedői engedélyt visszavonja.
(4) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a bankgaranciában, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a 25. § szerinti adófizetési kötelezettségét teljesítette.
(4) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a 25. § szerinti adófizetési kötelezettségét teljesítette.
(4) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság akkor hagyja jóvá, illetve engedi meg a pénzügyi biztosítékban, illetve a készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték visszavonását, ha a bejegyzett kereskedő a 25. § szerinti adófizetési kötelezettségét teljesítette.
(5) A vámhatóság eltekint az (1), illetve (2) bekezdés szerinti biztosíték nyújtásától, ha a jövedéki termék beszerzését a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő a 26. § (1) bekezdés szerinti adóképviselő megbízásával végzi.
(5) Az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő jövedéki biztosítékára a 38. § (6)-(9) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.
(6) Amennyiben olyan személy kéri a bejegyzett kereskedőként való működés engedélyezését vagy nem bejegyzett kereskedőként az eseti beszerzést, aki adómentes felhasználóként érvényes keretengedéllyel rendelkezik, az engedélyt a külön jogszabály szerinti egyszerűsített eljárásban kell kiadni, és az e § szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön megkövetelni.
(6) Amennyiben olyan személy kéri a bejegyzett kereskedőként való működés engedélyezését, aki érvényes
a) keretengedéllyel, vagy
b) felhasználói engedéllyel
is rendelkezik és kizárólag a keretengedélyes vagy felhasználói engedélyes tevékenységi körében beszerezhető jövedéki termékekre kéri az engedélyt, részére azt a külön jogszabály szerinti egyszerűsített eljárásban kell kiadni, és az e § szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön megkövetelni.
(7) Ha a bejegyzett kereskedő dohánygyártmány beszerzését végzi, a jövedéki biztosíték nem lehet kevesebb az egy hónap alatt ténylegesen átvételre kerülő adójegyek utáni fizetési kötelezettség összegénél.
(8) Ha a nem bejegyzett kereskedő dohánygyártmányt szerez be, a jövedéki biztosítékot az átvett adójegyek értékének [98. § (2) bekezdés] megfelelő összegben kell nyújtani.
(8) Ha az eseti bejegyzett kereskedő dohánygyártmányt szerez be, a jövedéki biztosítékot az átvett adójegyek értékének [98. § (2) bekezdés] megfelelő összegben kell nyújtani.
(9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság a bejegyzett kereskedőnek a kérelem hiánytalan benyújtását követő 45 napon belül, a nem bejegyzett kereskedőnek 15 napon belül adja ki az engedélyt vagy utasítja el a kérelmet.
(9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság a bejegyzett kereskedő esetében negyvenöt napon belül, a nem bejegyzett kereskedő esetében tizenöt napon belül bírálja el a kérelmet.
(9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, a külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő esetében negyvenöt napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő esetében tizenöt napon belül bírálja el a kérelmet.
(9) Az (1) és (2) bekezdés szerinti engedély iránti kérelmet írásban, a külön jogszabály rendelkezése szerint kell benyújtani. A vámhatóság az (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő esetében harmincöt napon belül, az eseti bejegyzett kereskedő esetében tizenöt napon belül bírálja el a kérelmet.
(10) A bejegyzett kereskedő engedélyének megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni. A nem bejegyzett kereskedő engedélye egy alkalomra szól.
(10) A bejegyzett kereskedő engedélyének megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni. Az eseti bejegyzett kereskedő engedélye egy alkalomra szól.
24/A. §   A jövedéki termék bejegyzett kereskedő általi, más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése esetén
a) a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a jövedéki terméket annak fogadásával egyidejűleg köteles a szállítási nyilvántartásában rögzíteni,
b) a 22. § (4)-(7) bekezdésének és a 22/A. § rendelkezéseit - értelemszerűen - alkalmazni kell,
c) a 25. § (6) bekezdése szerint esetben is a bejegyzett kereskedő nyújtja be az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az üzemszüneti átvételi elismervényt.
25. §
(1) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadásával adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(1) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőnek a más tagállamból közösségi adó-felfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadásával adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(1) A bejegyzett kereskedőnek - kivéve a 24. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetet - a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék fogadásával adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(1) A bejegyzett kereskedőnek a más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban szállított jövedéki termék (nem értve ide a felhasználói engedélyes részére behozott egyéb ellenőrzött ásványolajat, illetve az 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésű egyéb ellenőrzött ásványolajat) fogadásával - kivéve a 24. § (6) bekezdés b) pontja szerinti esetet - adókötelezettsége keletkezik, és egyidejűleg - az (5)-(6) bekezdésben foglalt eltéréssel - beáll az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(2) A bejegyzett kereskedő az 52. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (1) bekezdés szerinti beszerzéséről a termék fogadásának napján köteles a vámhatóságot - a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben - elektronikus úton értesíteni.
(2) A bejegyzett kereskedő az 52. § (1) bekezdés a)-e) pontjában megjelölt ásványolaj és a 2207 vámtarifaszám alá tartozó alkoholtermék (1) bekezdés szerinti beszerzéséről a termék fogadásának napján köteles a vámhatóságot elektronikus úton értesíteni.
(3) A bejegyzett kereskedő a szállítási nyilvántartásának adatait havonta lezárja, és megállapítja - szállítónként, jövedéki termékenkénti részletezésben - a tárgyhóban beszerzett jövedéki termékek mennyiségét. A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz, kivéve a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet, vagy azt az esetet, ha a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is.
(3) A 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a szállítási nyilvántartásának adatait havonta lezárja, és megállapítja - szállítónként, jövedéki termékenkénti részletezésben - a tárgyhóban beszerzett jövedéki termékek mennyiségét. A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz, kivéve a 26. § (2) bekezdése szerinti esetet vagy azt az esetet, ha a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes is.
(3) A 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő a szállítási nyilvántartásának adatait havonta lezárja, és megállapítja - szállítónként, jövedéki termékenkénti részletezésben - a tárgyhóban beszerzett jövedéki termékek mennyiségét. A szállítási nyilvántartás havi zárását az adóbevallással egyidejűleg be kell nyújtani a vámhatósághoz, kivéve azt az esetet, ha a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó vagy felhasználói engedélyes is.
(4) A nem bejegyzett kereskedő - a 48. § (9) bekezdésétől eltérően - az adófizetési kötelezettsége keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót, kivéve, ha a nem bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is.
(4) Az eseti bejegyzett kereskedő - a 48. § (9) bekezdésétől eltérően - az adófizetési kötelezettsége keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót, kivéve, ha az eseti bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is.
(5) Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettségét - az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően - az adómentes felhasználókra meghatározott rendelkezések szerint állapítja meg és teljesíti, melynek során a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése a belföldi adóraktárból való betárolással azonos megítélés alá esik.
(5) Amennyiben a bejegyzett kereskedő egyben adómentes felhasználó is, az adómegállapítási és adófizetési kötelezettségét - az (1)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezésektől eltérően - az adómentes felhasználókra meghatározott rendelkezések szerint állapítja meg és teljesíti, melynek során a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése a belföldi adóraktárból való betárolással azonos megítélés alá esik.
(6) A jövedéki termék bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő általi, más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése esetén a 22. § (3)-(5) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. A nem bejegyzett kereskedőnek továbbá az adó megfizetését vagy annak biztosítását igazoló, a vámhatóság által aláírt okmányt is csatolnia kell a TKO visszaküldendő példányához.
(6) Amennyiben a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat, és a TKO-n feltüntetett rendeltetési hely egy adómentes felhasználó üzeme, a jövedéki termék fogadásával az (1) bekezdés szerint belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli a jövedéki terméknek az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásával. A vámhatóság a TKO visszaküldendő 3. példányának ellenjegyzését csak abban az esetben teljesíti, ha az adómentes felhasználó a betárolást külön jogszabályban foglaltak szerint külön igazolja.
(6) Amennyiben a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket és a TKO-n feltüntetett rendeltetési hely egy adómentes felhasználó üzeme, a jövedéki termék fogadásával az (1) bekezdés szerint belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli a jövedéki terméknek az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásával. A vámhatóság a TKO visszaküldendő 3. példányának ellenjegyzését csak abban az esetben teljesíti, ha az adómentes felhasználó a betárolást külön jogszabályban foglaltak szerint külön igazolja.
(6) Amennyiben a bejegyzett kereskedő más tagállamból kizárólag adómentes felhasználó részére, az adómentes felhasználó üzemébe való közvetlen szállítással szerez be ásványolajat vagy alkoholterméket, és az e-TKO-n feltüntetett rendeltetési hely egy adómentes felhasználó üzeme, a jövedéki termék fogadásával az (1) bekezdés szerint belföldön keletkezett adókötelezettség a bejegyzett kereskedő helyett az adómentes felhasználót terheli a jövedéki terméknek az adómentes felhasználó üzemébe történő betárolásával.
(7) A (6) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedőnek nem kell az adóbevallást benyújtania, a szállítási nyilvántartása havi zárását adómentes felhasználónkénti részletezésben kell elkészítenie és benyújtania.
(8) A jövedéki termék bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő általi, más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt beszerzése esetén a 22. § (3)-(5) bekezdésének rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell. A nem bejegyzett kereskedőnek továbbá az adó megfizetését vagy annak biztosítását igazoló, a vámhatóság által aláírt okmányt is csatolnia kell a TKO visszaküldendő példányához.

Adóképviselő

26. §
(1) A bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő - kivéve, ha egyben adómentes felhasználó is - a jövedéki termék más tagállamból közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő beszerzése során alkalmazhat egy olyan belföldi székhellyel rendelkező személyt, akit a más tagállamból jövedéki terméket szállító adóraktár-engedélyes bízott meg a közreműködésre, és akinek ezen tevékenységére a vámhatóság engedélyt adott (a továbbiakban: adóképviselő).
(2) Amennyiben a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő adóképviselőt alkalmaz, a 25. § (1) bekezdés szerinti adókötelezettséget a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő helyett és nevében az adóképviselő teljesíti, amelyhez havonta lezárja a (3) bekezdés c) pontja szerinti nyilvántartást, és megállapítja a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére tárgyhóban beszerzett jövedéki termék mennyiségét.
(3) Adóképviselőként való működésre az kaphat engedélyt, aki
a) rendelkezik a tagállami adóraktár-engedélyes által az (1) bekezdés szerinti közreműködésre adott írásos megbízással;
b) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve - egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
c) a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére szállított, közösségi adófelfüggesztési eljárásban fogadott jövedéki termékről szállítási nyilvántartást vezet;
d) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c) pontjaiban és - a 35. § (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
e) a c) pont szerinti nyilvántartásának havi összesítését és az adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti;
f) jövedéki biztosítékot nyújt a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére szállított jövedéki termék után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkező adókötelezettségre.
f) jövedéki biztosítékot nyújt a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő részére szállított jövedéki termék után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkező adókötelezettségre, figyelemmel a 24. § (3) bekezdésének rendelkezésére is.
(4) Az adóképviselőként való működés engedélyezése iránti kérelem benyújtására a 24. § (9) bekezdését, a kiadott engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni. A vámhatóság a kérelem hiánytalan benyújtását követő 45 napon belül adja ki az engedélyt vagy utasítja el a kérelmet.
(4) Az adóképviselőként való működés engedélyezése iránti kérelem benyújtására a 24. § (9) bekezdését, a kiadott engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni. A vámhatóság a kérelem tárgyában negyvenöt napon belül dönt.
(5) Az adóképviselő alkalmazásával végzett beszerzés esetén a 22. § (4)-(5) bekezdésében az adóraktár engedélyesére előírt, valamint a 25. § (6) bekezdés második mondatában meghatározott kötelezettség teljesítéséért a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő helyett az adóképviselő felelős.
(5) Az adóképviselő alkalmazásával végzett beszerzés esetén a 22. § (4)-(5) bekezdésében az adóraktár engedélyesére előírt, valamint a 25. § (8) bekezdés második mondatában meghatározott kötelezettség teljesítéséért a bejegyzett/nem bejegyzett kereskedő helyett az adóképviselő felelős.
(6) Az adóképviselő által benyújtott jövedéki biztosítékra a 24. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bejegyzett feladó

26/A. §
(1) A vámhatóság olyan személynek engedélyezi bejegyzett feladóként a harmadik országból behozott jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történő feladását, aki
a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve - egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
b) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c), - a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - e) és g) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
c) a (2) bekezdés szerint jövedéki biztosítékot nyújt.
(2) A bejegyzett feladónak a jövedéki biztosítékot olyan összegben kell nyújtania, amely a feladásra kerülő jövedéki termék belföldi szabad forgalomba bocsátása esetén beálló adófizetési kötelezettséget fedezi. Jövedéki biztosítékként csak a Közösség valamennyi tagállamában érvényes biztosíték fogadható el.
(3) A bejegyzett feladó jövedéki biztosítékára a 19. § (5) és (7) bekezdését kell értelemszerűen alkalmazni.
(4) A bejegyzett feladó engedélyének benyújtására, kiadására a 24. § (9) bekezdését, az engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság tizenöt munkanapon belül bírálja el a kérelmet.
(4) A bejegyzett feladó engedélyének benyújtására, kiadására a 24. § (9) bekezdését, az engedély megszűnésére és visszavonására a 39. § rendelkezéseit kell - értelemszerűen - alkalmazni azzal, hogy a vámhatóság húsz napon belül bírálja el a kérelmet.
(5) A bejegyzett feladó köteles - a külön jogszabály szerinti adattartalommal - a felfüggesztett adófizetési kötelezettsége beálltának megállapítására alkalmas nyilvántartást vezetni, amelyet havonta köteles lezárni.
(6) Ha a bejegyzett feladó egyúttal jövedéki engedéllyel rendelkező importáló vagy adóraktár-engedélyes, a bejegyzett feladói tevékenységre a (2) bekezdés szerinti jövedéki biztosítékot nem kell külön teljesítenie, amennyiben azt az import tevékenységére, illetve az adóraktári engedélyéhez nyújtott jövedéki biztosítéka meghaladja. Ellenkező esetben a bejegyzett feladói engedély megadásához, illetve érvényességéhez a különbözetre kell jövedéki biztosítékot nyújtani.
26/B. §
(1) Ha a harmadik országból behozott jövedéki terméket bejegyzett feladó közvetlenül az importálás helyéről e-TKO-val a 18. § (2) bekezdés szerinti rendeltetéssel feladja, az importáló helyett az adó alanya a bejegyzett feladó, akinek (amelynek) az importálással keletkezett adófizetési kötelezettsége a feladással egyidejűleg felfüggesztésre kerül.
(2) A bejegyzett feladó az e-TKO tervezetét a vámárunyilatkozat benyújtásával egyidejűleg nyújtja be a 20. § (1) bekezdésben előírt módon. A vámhatóság a 20. § (2) bekezdés szerinti ellenőrzést követően a 20. § (2) bekezdés b) pont szerinti esetben és amennyiben a jövedéki biztosíték megfelel a 26/A. § (2) bekezdés előírásainak, a vámjogi szabad forgalomba bocsátással egyidejűleg megadja az AHK-számot, és a jóváhagyott e-TKO-t továbbítja az uniós számítógépes rendszeren keresztül a rendeltetési hely szerinti tagállam illetékes hatóságához. A bejegyzett feladónak a 20. § (4) bekezdésének rendelkezéseit - értelemszerűen - alkalmaznia kell. A vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt, illetve az elektronikus kiviteli elismervényt a 21/A. § rendelkezéseinek értelemszerű alkalmazásával továbbítja a bejegyzett feladónak.
(3) A bejegyzett feladó a harmadik országból behozott, közösségi adófelfüggesztési eljárásban feladott jövedéki termékre felfüggesztett adófizetési kötelezettsége alól véglegesen mentesül
a) a jövedéki termék
aa) átvételének a 21. § (1) bekezdés a)-b) pont szerint a címzett által történt,
ab) harmadik országba történt kiléptetésének a 21. § (1) bekezdés c) pont szerint a vámhatóság által történt
visszaigazolásával,
b) a 21. § (1) bekezdés d) pontja és (9)-(10) bekezdése szerinti rendelkezés értelemszerű alkalmazásával.
(4) A bejegyzett feladó adófizetési kötelezettsége a 21. § (2)-(4) bekezdésben foglalt rendelkezések értelemszerű alkalmazásával áll be, továbbá alkalmazni kell - értelemszerűen - a 21. § (7)-(8) bekezdés rendelkezéseit is azzal, hogy a 21. § (4) bekezdés b) pontja, illetve a 21. § (8) bekezdés szerinti határidőt a vámjogi szabad forgalomba bocsátás napjától kezdődően kell számítani.
(5) Ha a bejegyzett feladó által feladott jövedéki termék nem érkezett meg a rendeltetési helyére, a vámhatóság a 21. § (2) bekezdésben foglaltak szerint jár el.
(6) Más tagállam bejegyzett feladója esetében a 22. § (6)-(7) bekezdés rendelkezéseit - értelemszerűen - alkalmazni kell.
26/C. §
(1) A bejegyzett feladó a jövedéki terméket az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val adhatja fel. A 20/B. § rendelkezéseit - értelemszerűen - alkalmazni kell.
(2) A bejegyzett feladó a jövedéki termék közösségi adófelfüggesztési eljárásban történt feladását követően a 20. § (5) bekezdés b) pontja, illetve (6) bekezdése szerint megváltoztathatja az e-TKO-n szereplő rendeltetési helyet.

Szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék beszerzése más tagállamból gazdasági tevékenység keretében

27. §
(1) Más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék gazdasági tevékenység keretében, kereskedelmi vagy felhasználási céllal vagy egy közjogi intézmény céljaira történő beszerzésével adókötelezettség keletkezik, kivéve az Európai Bizottság 3199/93/EGK rendelete szerinti teljesen denaturált alkoholtermék 69. § (2) bekezdés szerinti beszerzését, továbbá az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajnak 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben vagy a 62. § (6) bekezdés szerint végzett beszerzését. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket saját számlára beszerezte, adókötelezettsége akkor keletkezik, amikor a jövedéki terméket belföldön átveszi, vagy a más tagállamban átvett jövedéki terméket belföldre beszállítja vagy beszállíttatja.
(1) Más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék gazdasági tevékenység keretében, kereskedelmi vagy felhasználási céllal vagy egy közjogi intézmény céljaira történő beszerzésével adókötelezettség keletkezik, kivéve az Európai Bizottság 3199/93/EK rendelete szerinti teljesen denaturált alkoholtermék 69. § (2) bekezdés szerinti beszerzését, továbbá az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajnak 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben vagy a 62. § (6) bekezdés szerint végzett beszerzését. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket saját számlára beszerezte, adókötelezettsége akkor keletkezik, amikor a jövedéki terméket belföldön átveszi, vagy a más tagállamban átvett jövedéki terméket belföldre beszállítja vagy beszállíttatja.
(1) Más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék kereskedelmi céllal belföldön történő birtokolásával - figyelemmel a (6) bekezdésben foglaltakra is -adókötelezettség keletkezik, kivéve a 3199/93/EK bizottsági rendelet szerinti teljesen denaturált alkoholtermék 69. § (2) bekezdés szerinti beszerzését, továbbá az 52. § (1) bekezdés i) pontja szerinti egyéb ellenőrzött ásványolajnak 5 liter/5 kilogramm vagy annál kisebb kiszerelésben vagy a 62. § (6) bekezdés szerint végzett beszerzését, valamint a járművek üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany a 3649/92/EGK bizottsági rendelet szerinti előírásoknak megfelelő kísérő okmányon (ideértve a rendelet szerinti kereskedelmi bizonylatot is) (a továbbiakban: EKO) címzettként feltüntetett személy, ennek hiányában az a személy, aki a belföldre beszállítást követően a jövedéki terméket kereskedelmi célból birtokolja.
(2) Amennyiben a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket az (1) bekezdésben nem említett esetben hoznak be belföldre - nem értve ide a 29. § szerinti és az (1) bekezdésben kivételként említett eseteket -, az adókötelezettség azáltal keletkezik, hogy a jövedéki terméket gazdasági tevékenység céljára belföldön birtokba veszik vagy felhasználják, kivéve a járművek üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket birtokba vette vagy felhasználta.
(2) Amennyiben a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket az (1) bekezdésben nem említett esetben hoznak be belföldre - nem értve ide a 29. § és a 31. § szerinti, valamint az (1) bekezdésben kivételként említett eseteket -, az adókötelezettség azáltal keletkezik, hogy a jövedéki terméket belföldön birtokba veszik vagy felhasználják, kivéve a járművek üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában található üzemanyagok behozatalát. Az adóalany az a személy, aki a jövedéki terméket birtokba vette vagy felhasználta.
(2) Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Nem minősül kereskedelmi célú birtokolásnak a más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba nem magánszemély által EKO-val vagy magánszemély által - a 29. § értelmében - saját felhasználásra szállított jövedéki termék birtokolása a belföldi szállítás során, valamint a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén lévő azon jövedéki termékek birtokolása, amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik.
(2) Kereskedelmi célú birtokolásnak a jövedéki termék nem magánszemély általi birtokolása vagy a magánszemély által nem a 29. § szerint adómentes jövedéki termék birtokolása minősül. Nem minősül kereskedelmi célú birtokolásnak a más tagállamból belföldön keresztül egy másik tagállamba nem magánszemély által EKO-val vagy magánszemély által - a 29. § értelmében - saját felhasználásra szállított jövedéki termék birtokolása a belföldi szállítás során, valamint a két tagállam között közlekedő hajók vagy repülőgépek fedélzetén lévő azon jövedéki termékek birtokolása, amelyeket nem hoznak forgalomba mialatt a hajó vagy a repülőgép belföldön tartózkodik, továbbá a légiutas-ellátási tevékenység keretében más tagállamból behozott jövedéki termék birtokolása.
(3) Az adóalanynak az adókötelezettség keletkezésével egyidejűleg beáll az adófizetési és adómegállapítási kötelezettsége. Az adóalany - a 48. § (9) bekezdésében foglaltaktól eltérően - az adófizetési kötelezettség keletkezését követő 5 napon belül tesz adóbevallást és fizeti meg az adót.
(4) Az adóalany a beszerzést megelőzően köteles
a) a belföldön keletkező adókötelezettségnek megfelelő összegben, illetve annak azon részére külön jövedéki biztosítékot nyújtani, amely meghaladja a 104. § (2) bekezdés a) pontja szerint rendelkezésre álló jövedéki biztosítékot;
b) a beszerzésről - a jövedéki termék beszerzésének, mennyiségének és felhasználási céljának megjelölésével - a vámhatóságot értesíteni.
(5) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (4) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jövedéki biztosíték csak az adófizetési kötelezettség teljesítését követően szabadul fel.
(5) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni azzal, hogy a jövedéki biztosíték csak az adófizetési kötelezettség teljesítését követően szabadul fel.
(5) Az e § szerinti jövedéki biztosítékra a 19. § (5) bekezdésének rendelkezését kell értelemszerűen alkalmazni. A jövedéki biztosíték felszabadul az adófizetési kötelezettség teljesítését, illetve az illetékes tagállami hatóság (6) bekezdés szerinti igazolásának bemutatását követően.
(6) Az (1)-(2) bekezdés szerinti adóalany a jövedéki terméket kísérő okmány [28. § (1) bekezdés b) pont] visszaküldendő példányán igazolja az átvételt, és haladéktalanul visszaküldi a feladónak.
(6) Nem keletkezik adófizetési kötelezettség, illetve a megfizetett adó visszaigényelhető az EKO-n szereplő feladott mennyiségből arra a mennyiségre,
a) amelyet teljes megsemmisülésként vagy helyrehozhatatlan károsodásként ismer el a bekövetkezés helye szerinti tagállam illetékes hatósága az adóalany kérelmére, az általa benyújtott bizonyítékok alapján, és arról - a tagállam vonatkozó szabályai szerint - igazolást ad,
b) amelynek átvétele nem fejeződött be a 27-28. §-ban foglaltak értelmében (a továbbiakban: szabálytalanság), de amelyre az adót a szabálytalanság elkövetésének helye szerinti tagállamban megfizették, és azt a tagállam illetékes hatósága - a tagállam vonatkozó szabályai szerint - igazolta.
(7) A vámhatóság - kérésre - a kísérő okmány visszaküldendő példányának hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását.
(7) Az (1) bekezdés szerinti adóalany az EKO visszaküldendő példányán igazolja az átvételt, és haladéktalanul visszaküldi a feladónak.
(8) A más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság egyszerűsített eljárást engedélyezhet.
(8) A vámhatóság - kérésre - az EKO visszaküldendő példányának hátoldalán igazolja a jövedéki termék utáni adókötelezettség teljesítését vagy annak biztosítását.
(9) A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék ugyanazon adóalany általi rendszeres beszerzése esetén a vámhatóság - az Európai Bizottság értesítése mellett - egyszerűsített eljárást engedélyezhet.

Adózott jövedéki termékek szállítása más tagállamba

28. §
(1) Belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, nem magáncélú beszerzés céljára történő kiszállítása esetén a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhető (adóraktárból történő kiszállítás esetén levonható), ha
a) a jövedéki termék feladását megelőzően az adó-visszaigénylésre kérelmet nyújtanak be, és igazolják a jövedéki termék adózott beszerzését (vagy adóraktárban adózottan történő tárolását);
b) a jövedéki termék kiszállítását a 3649/92/EK Bizottsági rendelet szerinti előírásoknak megfelelő kísérő okmánnyal (ideértve a rendelet szerinti kereskedelmi bizonylatot is) (a továbbiakban: EKO) végzik;
c) bemutatják az EKO-nak a jövedéki termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányát, és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról;
d) betartják e törvény 47. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezését.
(1) Belföldön szabadforgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, nem magáncélú beszerzés céljára történő kiszállítása esetén a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhető (adóraktárból történő kiszállítás esetén visszaigényelhető vagy levonható), ha
a) a jövedéki termék feladását megelőzően az adóvisszaigénylésre kérelmet nyújtanak be, és - kivéve, ha adóraktár adózatlan készletéből történik a kiszállítás - igazolják a jövedéki termék adózott beszerzését;
b) a jövedéki termék kiszállítását a 3649/92/EGK Bizottsági rendelet szerinti előírásoknak megfelelő kísérő okmánnyal (ideértve a rendelet szerinti kereskedelmi bizonylatot is) (a továbbiakban: EKO) végzik;
c) bemutatják az EKO-nak a jövedéki termék címzett tagállamban történt átvételét igazoló példányát, és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról;
d) betartják e törvény 47. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezését.
(1) Belföldön szabad forgalomba bocsátott jövedéki termék más tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára történő kiszállítása kizárólag EKO-val végezhető, és a jövedéki termék után belföldön megfizetett adó visszaigényelhető (adóraktárból történő kiszállítás esetén visszaigényelhető vagy levonható), ha
a) a jövedéki termék feladását megelőzően a feladásról értesítik a vámhatóságot;
b) bemutatják az EKO-nak a jövedéki termék címzett által történt átvételét igazoló példányát, és a címzett tagállam hatóságának igazolását a jövedéki adó megfizetéséről vagy annak biztosításáról;
c) betartják e törvény 47. § (2)-(3) bekezdésének rendelkezését.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre (-levonásra) jogosult személy a kiszállítást közösségi kereskedelmi tevékenység keretében, saját számlára végző jövedéki engedélyes kereskedő vagy az adóraktár-engedélyes.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adó-visszaigénylésre (-levonásra) jogosult személy a kiszállítást közösségi kereskedelmi tevékenység keretében, saját számlára végző jövedéki engedélyes kereskedő vagy az adóraktár-engedélyes, illetve a 63. § (1) bekezdés c) pontja szerinti alkoholterméket gazdasági tevékenység keretében más tagállamba értékesítő személy.
(3) Az adó visszaigénylése az (1) bekezdés c) pontja szerinti okmányok vámhatósághoz történő benyújtásának napjától esedékes, és legfeljebb a jövedéki termék feladásának napjától számított 45 napon belül érvényesíthető.
(3) Az adó visszaigénylése az (1) bekezdés c) pontja szerinti okmányok vámhatósághoz történő benyújtásának napjától esedékes, és legfeljebb a jövedéki termék feladásának napjától számított 90 napon belül érvényesíthető.
(3) Az adó visszaigénylése az (1) bekezdés b) pontja szerinti okmányok vámhatósághoz történő benyújtásának napjától esedékes, és legfeljebb a jövedéki termék feladásának napjától számított 90 napon belül érvényesíthető.
(4) A bioetanol más tagállam benzin előállítását végző adóraktárába a 19-21. § rendelkezéseitől eltérően végzett kitárolása szabadforgalomba bocsátásnak minősül azzal, hogy a kitároló adóraktár-engedélyes adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége csak akkor áll be, ha a fogadó adóraktár engedélyese a kitárolást követő 30 napon belül nem igazolja vissza a bioetanol átvételét. Az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség a kitárolást követő 31. napon áll be.
(5) A bioetanol (4) bekezdés szerinti szállítása csak abban az esetben megengedett, ha azt a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint előzetesen bejelentik és azt a vámhatóság jóváhagyja, továbbá a kitárolt mennyiségre számított adó összege nem haladja meg az adóraktár-engedélyes által nyújtott jövedéki biztosíték összegét.
(5) A bioetanol (4) bekezdés szerinti szállítása a 19. § (2) bekezdés rendelkezéseinek megfelelő szállítási jövedéki biztosíték nyújtása mellett és csak abban az esetben megengedett, ha a szállítást a vámhatósághoz a külön jogszabály rendelkezései szerint előzetesen bejelentik és azt a vámhatóság jóváhagyja.
(6) Az adó - az (1) bekezdésben foglaltakon túl - kérelemre visszaigényelhető a 27. § (6) bekezdésének a) és b) pontjában foglalt esetekben is, az ott meghatározott feltételek fennállása mellett.
(7) Az adó-visszaigénylésre, -levonásra jogosult személy az EKO adatait a kiállítással egyidejűleg a 20. § (1) bekezdés szerinti módon megküldi a vámhatóságnak.
(8) A 68. § (1) bekezdés b) pontja szerinti aroma az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseitől eltérően EKO-val is szállítható más tagállamba.

Szabad forgalomba bocsátott termékek szállítása belföldön keresztül

28/A. §
(1) Amennyiben a vámhatóságtól a más tagállamban szabad forgalomba bocsátott jövedéki terméknek egy másik tagállamba, a 27. § (2) bekezdés szerinti kereskedelmi célú beszerzés céljára, vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében szállítása esetén a jövedéki termék belföldön történt teljes megsemmisülésének vagy helyrehozhatatlan károsodásának elismerését kérik, a vámhatóság ilyenként
a) a szállítás során keletkezett tényleges veszteséget, legfeljebb a külön jogszabályban meghatározott mértékig,
b) a baleset vagy a tagállami adóraktár-engedélyes tevékenységi körén kívül eső elháríthatatlan ok miatt történt igazolt megsemmisülést vagy helyrehozhatatlan károsodást
fogadhatja el, amelyről írásos igazolást állít ki.
(2) Amennyiben a más tagállamban szabadforgalomba bocsátott jövedéki terméket egy másik tagállamba a 27. § szerint vagy a 30. § szerinti csomagküldő kereskedelem keretében belföldön keresztül szállítanak, és a jövedéki termék szállítása során a teljes mennyiségre vagy annak egy részére történt szabálytalanságot belföldön követik el vagy belföldön észlelik, a szabálytalansággal érintett mennyiség után a vámhatóság jogosult az adót - a szabálytalanság megtörténtekor (ha ez nem állapítható meg, akkor a szabálytalanság felderítésekor) hatályos adómérték figyelembevételével - beszedni oly módon, hogy az adó megfizetésére a szabálytalanságot elkövető személyt és a jövedéki biztosíték nyújtóját egyetemlegesen kötelezi. Ha a szabálytalanság elkövetője nem ismert, a vámhatóság az adó megfizetésére a jövedéki biztosíték nyújtóját kötelezi.
(3) Ha a (2) bekezdés szerint belföldön észlelt szabálytalanság alapján történt adófizetés esetében a jövedéki termék beszerzésétől számított 3 éven belül minden kétséget kizáróan, bizonyítottan felderítésre kerül, hogy a szabálytalanság elkövetésének helye nem belföldön, hanem más tagállamban volt, akkor az adó e tagállamban történt megfizetésének igazolása esetén a megfizetett adót a (2) bekezdés szerinti, az adó megfizetését teljesített személynek - kérelemre - a vámhatóság visszatéríti.

Magáncélú behozatal más tagállamból

29. §
(1) A gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy által más tagállamban szabadforgalomba bocsátott és ott magáncélra megvásárolt, birtokolt, közvetlenül a természetes személy által belföldre behozott jövedéki termék belföldön adómentes.
(1) A más tagállamban szabad forgalomba bocsátott, magánszemély által más tagállamban megvásárolt és általa belföldre behozott, a magánszemély saját felhasználására szolgáló jövedéki termék belföldön adómentes.
(2) A 27. § (1)-(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termék magáncélú vagy gazdasági célú beszerzést, felhasználást szolgál-e, az alábbiakat együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:
a) a jövedéki termék tulajdonosa az adott jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet-e [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont];
a) a jövedéki termék tulajdonosa az adott jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet-e [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)];
b) a birtokban tartás indoka;
c) a szállítás módja, a birtokban tartás, illetve tárolás helye;
d) a jövedéki termék bizonylatai;
e) a jövedéki termék mennyisége, az utóbbi esetében tekintettel e törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiségekre.
(2) A 27. § (1)-(2) bekezdése, a 28. § (1) bekezdése és e § (1) bekezdése rendelkezésének alkalmazása során annak megítéléséhez, hogy a belföldre behozott, illetve belföldről kivitt jövedéki termék kereskedelmi célú vagy magánszemély saját felhasználására szolgál, az alábbiakat együttesen, valamint a (3) bekezdésben foglaltakat kell figyelembe venni:
a) a jövedéki termék tulajdonosa az adott jövedéki termékkel gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet-e [a Polgári Törvénykönyvről szóló, többször módosított 1959. évi IV. törvény 685. § c) pont (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet)];
a) a jövedéki termék tulajdonosa olyan, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet (a továbbiakban: gazdálkodó szervezet), amely az adott jövedéki termékkel folytat gazdasági tevékenységet;
b) a birtokban tartás indoka;
c) a szállítás módja, a birtokban tartás, illetve tárolás helye;
d) a jövedéki termék bizonylatai;
e) a jövedéki termék jellege, mennyisége, az utóbbi esetében tekintettel - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - e törvény 110. § (5) bekezdésében meghatározott kereskedelmi mennyiségekre.
(3) A folyékony tüzelőanyagok, valamint az e törvény szerinti kereskedelmi mennyiséget meghaladó üzemanyag, amelyet nem a jármű üzemanyagtartályában és kiegészítő üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhetnek gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének.
(3) A folyékony tüzelőanyagok, valamint a 10 liter mennyiséget meghaladó üzemanyag, amelyet nem a jármű üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhetnek gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének.
(3) A folyékony tüzelő-, fűtőanyagok, valamint a 10 liter mennyiséget meghaladó üzemanyag, amelyet nem a jármű üzemanyagtartályában szállítanak, nem minősülhetnek gazdasági tevékenységet nem folytató természetes személy magáncélú beszerzésének.

Csomagküldő kereskedelem

30. §   Csomagküldő kereskedelmet folytat az a személy, aki jövedéki terméket a székhelye szerinti tagállamból (beleértve a belföldet is) más tagállamba, gazdasági tevékenységet nem végző természetes személyeknek szállít, és a szállítást - közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve - maga végzi, s e tevékenységét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a vámhatóság) engedélyezte (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő).
30. §   Csomagküldő kereskedelmet folytat az a személy, aki jövedéki terméket a székhelye szerinti tagállamból (beleértve a belföldet is) más tagállamba, magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek értékesít, és az e célból végzett szállítást - közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve - maga végzi, s e tevékenységét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága (belföldön a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv) nyilvántartásba vette (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő).
30. §   Csomagküldő kereskedelmet folytat az a személy, aki jövedéki terméket a székhelye szerinti tagállamból (beleértve a belföldet is) más tagállamba, magánszemélynek vagy független gazdasági tevékenységet nem folytató személynek értékesít, és az e célból végzett szállítást - közvetlenül vagy megbízottja útján közvetve - maga végzi, s e tevékenységét a székhelye szerinti tagállam illetékes hatósága nyilvántartásba vette (a továbbiakban: csomagküldő kereskedő).
31. §
(1) A jövedéki termék más tagállam csomagküldő kereskedőjétől történő beszerzése belföldön adóköteles. Az adó fizetésére kötelezett a csomagküldő kereskedő, aki helyett és akinek a nevében az adókötelezettséget a (3)-(4) bekezdés szerinti adóügyi képviselője teljesíti.
(1) A jövedéki termék más tagállam csomagküldő kereskedőjétől történő beszerzése - figyelemmel a (8) bekezdésben foglaltakra is - belföldön adóköteles. Az adófizetési kötelezettség a jövedéki termék belföldre érkezésekor keletkezik. Az adó fizetésére kötelezett a csomagküldő kereskedő, aki helyett és akinek a nevében az adókötelezettséget a (3)-(4) bekezdés szerinti adóügyi képviselője teljesíti.
(2) Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldre kizárólag abban az esetben szállíthat jövedéki terméket, ha adókötelezettségének teljesítésére belföldi székhelyű, a vámhatóság engedélyével rendelkező adóügyi képviselőt bízott meg, aki nem lehet a címzettel azonos személy.
(2) Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldre kizárólag abban az esetben szállíthat jövedéki terméket, ha adókötelezettségének teljesítésére belföldi székhelyű, a csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv által nyilvántartásba vett adóügyi képviselőt bízott meg, aki nem lehet a címzettel azonos személy.
(2) Más tagállam csomagküldő kereskedője belföldre kizárólag abban az esetben szállíthat jövedéki terméket, ha adókötelezettségének teljesítésére belföldi székhelyű, a kijelölt vámszerv által nyilvántartásba vett adóügyi képviselőt bízott meg, aki nem lehet a címzettel azonos személy.
(3) A vámhatóság a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként azt a személyt ismeri el és annak ad ki adóügyi képviselői engedélyt, akit a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőként kijelöl, és erről a vámhatóságot értesíti, továbbá, aki
a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve - egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
b) a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékről az adókötelezettség pontos megállapításához szükséges külön nyilvántartást vezet;
c) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c) és - a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
d) a b) pont szerinti nyilvántartásának havi összesítését és az adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti;
e) jövedéki biztosítékot nyújt a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékek után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkező adókötelezettségre.
(3) A csomagküldő kereskedő nyilvántartásba vételét végző szerv a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként azt a személyt veszi nyilvántartásba, akit a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőként kijelöl, és erről a vámhatóságot értesíti, továbbá aki
a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve - egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
b) a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékről az adókötelezettség pontos megállapításához szükséges külön nyilvántartást vezet;
c) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c) és - a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
e) jövedéki biztosítékot nyújt a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékek után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkező adókötelezettségre.
(3) A kijelölt vámszerv a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjeként azt a személyt veszi nyilvántartásba, akit a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőként kijelöl, és erről a vámhatóságot értesíti, továbbá aki
a) könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai szerint, illetve - egyéni vállalkozó esetében - a 35. § (2) bekezdésében foglaltak szerint tesz eleget;
b) a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékről az adókötelezettség pontos megállapításához szükséges külön nyilvántartást vezet;
c) megfelel a 35. § (1) bekezdésének b)-c) és - a 35. § (2) bekezdésében foglalt eltéréssel - e) pontjában, valamint (3) bekezdésében foglaltaknak;
e) jövedéki biztosítékot nyújt a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termékek után egy naptári hónap alatt várhatóan keletkező adókötelezettségre.
(4) Az adóügyi képviselő köteles minden szállítmányt legkésőbb a belföldre történő feladás napját követő első munkanapon a vámhatósághoz bejelenteni.
(5) Az adóügyi képviselő a tárgyhóban keletkezett adókötelezettsége megállapításához havonta lezárja a (3) bekezdés b) pontja szerinti nyilvántartását és megállapítja a csomagküldő kereskedő által belföldre szállított jövedéki termék mennyiségét.
(6) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak olyan, a természetes személy nevére kiállított számlával igazolható, amelyen a jövedéki terméket belföldön terhelő adó külön feltüntetésre került.
(6) A csomagküldő kereskedőtől beszerzett jövedéki termék eredete csak olyan, a 30. §-ban megjelölt személy nevére kiállított számlával igazolható, amelyen a jövedéki terméket belföldön terhelő adó külön feltüntetésre került.
(7) A vámhatóság az adó megfizetéséről - kérésre - igazolást ad a csomagküldő kereskedőnek.
(8) A csomagküldő kereskedő adófizetési kötelezettségére, illetve adó-visszaigénylési jogosultságára a 27. § (6) bekezdést értelemszerűen alkalmazni kell.
(9) A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője által nyújtott jövedéki biztosítékra a 27. § (5) bekezdésének rendelkezését kell - értelemszerűen - alkalmazni.
32. §
(1) Belföldi székhelyű csomagküldő kereskedő más tagállamba jövedéki terméket abban az esetben szállíthat, ha
a) a tevékenységét a vámhatósághoz előzetesen írásban bejelenti;
a) e tevékenységét a vámhatósághoz előzetesen írásban bejelenti és azt a vámhatóság nyilvántartásba veszi;
b) a más tagállam rendelkezéseinek megfelelően garanciát ad az adó megfizetésére;
b) a más tagállam rendelkezéseinek megfelelően garanciát ad a más tagállam illetékes hatóságának az adó megfizetésére;
c) külön nyilvántartást vezet a más tagállamba történő szállításairól.
(2) A belföldi csomagküldő kereskedő a belföldön általa megfizetett, a beszerzésről kiállított számlán feltüntetett jövedéki adót a vámhatóságtól visszaigényelheti, ha a jövedéki termékre az adó más tagállamban történt megfizetését a tagállam illetékes hatósága igazolja, és a csomagküldő kereskedő betartotta az (1) bekezdés rendelkezéseit.
(2) A belföldi csomagküldő kereskedő a belföldön általa megfizetett, a csomagküldő kereskedelem útján értékesített jövedéki terméke beszerzéséről kiállított számlán feltüntetett jövedéki adót a vámhatóságtól visszaigényelheti arra a mennyiségre, amelyre vonatkozóan az adó más tagállamban történt megfizetését a tagállam kijelölt hatósága igazolja, és a csomagküldő kereskedő betartotta az (1) bekezdés rendelkezéseit.
(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségen felül az adó - kérelemre - visszaigényelhető a szállítás során a 28/A. § (2) bekezdése szerinti, más tagállamban keletkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termékre, ha e tagállam szabályai szerint felszámított adó ott megfizetésre került, és a tagállam illetékes hatóságának erről szóló igazolását a csomagküldő kereskedő bemutatja.
(3) A (2) bekezdés szerinti mennyiségen felül az adó - kérelemre - visszaigényelhető a szállítás során a 28/A. § (2) bekezdése szerinti, más tagállamban keletkezett szabálytalanság esetén az érintett jövedéki termékre, ha e tagállam szabályai szerint felszámított adó megfizetését a tagállam illetékes hatósága igazolja.

Jövedéki adóügyi együttműködés

33. §   A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködési eljárásban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) V. fejezetének rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
33. §   A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködési eljárásban az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) V. fejezetének, valamint az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély részletes szabályairól szóló külön jogszabálynak a rendelkezéseit kell értelemszerűen alkalmazni.
33. §   A tagállamok illetékes hatóságaival folytatott, jövedéki adóval kapcsolatos adóügyi együttműködés során
a) az adómegállapítási jogsegély tekintetében a jövedéki adók területén való közigazgatási együttműködésről szóló európai közösségi rendelet szabályai szerint,
b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvénynek (a továbbiakban: Art.) az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására vonatkozó rendelkezései, valamint az Európai Közösség tagállamai közötti adóbehajtási jogsegély részletes szabályairól szóló külön jogszabály rendelkezései megfelelő alkalmazásával
b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.) az Európai Közösség adóügyi együttműködési szabályainak alkalmazására vonatkozó rendelkezései, valamint az egyes lefölözésekből, vámokból, adókból és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2008/55/EK tanácsi irányelv egyes rendelkezéseinek végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló 1179/2008/EK bizottsági rendelet rendelkezései megfelelő alkalmazásával
b) a behajtási jogsegély tekintetében az adózás rendjéről szóló törvénynek (a továbbiakban: Art.) az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgáló rendelkezései, valamint az említett irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedések alkalmazásával - a jogkövetkezményekkel (bírság és egyéb szankció) kapcsolatban az e törvényben meghatározott eltérésekkel -
b) a behajtási jogsegély tekintetében az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló törvénynek az adókból, vámokból, illetékekből és egyéb intézkedésekből eredő követelések behajtására irányuló kölcsönös segítségnyújtásról szóló 2010/24/EU tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgáló rendelkezései, valamint az említett irányelv 26. cikke alapján az Európai Bizottság által elfogadott részletes végrehajtási intézkedések alkalmazásával - a jogkövetkezményekkel (bírság és egyéb szankció) kapcsolatban az e törvényben meghatározott eltérésekkel -
kell eljárni.

IV. FEJEZET
AZ ADÓRAKTÁR MŰKÖDTETÉSÉNEK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI

Adóraktári engedély

34. §
(1) Adóraktár kizárólag a vámhatóság által kiadott érvényes engedéllyel (a továbbiakban: adóraktári engedély) működtethető.
(2) Jövedéki termék
a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő - ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik;
a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő - ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik, kivéve a párlat [63. § (2) bekezdés 1. pont] 63. § (2) bekezdésének 11. pontja szerinti előállítását;
a) kizárólag olyan adóraktárban állítható elő - ideértve a jövedéki termék palackozását, kis egységű kiszerelését is -, melynek működtetője e termék előállítására vonatkozó adóraktári engedéllyel rendelkezik;
b) importálás esetén az adó megfizetése nélkül - az adómentes felhasználó üzemén, raktárán kívül, illetve a 62. § (1) és (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - csak adóraktárba tárolható be, és ott tárolható, raktározható;
c) betárolás esetén az adó megfizetése nélkül - az adómentes felhasználó üzeme, raktára kivételével - csak adóraktárban tárolható, raktározható.
(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) és (3) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre és a 7. § 37/A. pontjában meghatározott biodízelre kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a biodízelre és az E85-re kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra és az E85-re kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra, a tiszta növényi olajra és az E85-re kell alkalmazni.
(3) A (2) bekezdés rendelkezését az ásványolajok esetében az 52. § (1) bekezdésében meghatározott ásványolajtermékekre, valamint a bioüzemanyagra, a tiszta növényi olajra és az E85-re, továbbá az olajtermékre kell alkalmazni.
(4) Az adóraktárban az adóraktár engedélyesének saját tulajdonú jövedéki termék előállítása, betárolása és raktározása, más termék előállításához való felhasználása mellett
a) más személy tulajdonát képező jövedéki termék adóraktár-engedélyes általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,
b) nem az adóraktár-engedélyes tulajdonát képező jövedéki termék más személy általi előállítása, más termék előállításához való felhasználása,
c) más személy tulajdonát képező, betárolt jövedéki termék raktározása
is végezhető, feltéve, ha az a)-c) pont szerinti előállításról, felhasználásról, betárolásról, raktározásról a felek írásban megállapodtak.
35. §
(1) Adóraktári engedélyre olyan személy jogosult,
a) aki könyvvezetési kötelezettségének - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kettős könyvvezetés szabályai szerint tesz eleget, továbbá olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a felhasznált alapanyag, valamint a termelt, a raktározott jövedéki termék mennyiségi számbavétele ellenőrizhető;
b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
b) akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá, aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
d) aki a 38. § szerinti jövedéki biztosítékot nyújtja (rendelkezésre bocsátotta, letétbe helyezte vagy átutalta);
e) aki az adóraktári engedély kiadása évét követő évtől független könyvvizsgáló által hitelesített (auditált) mérleggel rendelkezik;
f) aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti;
f) aki a termékmérlegre vonatkozó adatszolgáltatási és az adóbevallási kötelezettségét, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel és adózottan történő kitárolására vonatkozó, a 40. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti;
f) aki a jövedéki termék adófelfüggesztéssel és adózottan történő kitárolására vonatkozó, a 40. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettséget a vámhatósággal közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben, elektronikus úton teljesíti;
f) aki a 40. § (9) bekezdésében előírt adatszolgáltatási kötelezettségét elektronikus úton, a vámhatósággal létesített közvetlen számítógépes kapcsolati rendszerben teljesíti;
g) aki jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, illetve ilyen szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat.
g) aki
ga) jövedéki ügyintézői szakképesítéssel rendelkezik, vagy
gb) külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlatot elismerő igazolással rendelkezik [a továbbiakban ga)-gb) pont együtt: jövedéki ügyintéző], vagy
gb) külön jogszabályban meghatározott egyéb szakképesítést vagy szakmai végzettséget igazoló bizonyítvánnyal és szakmai gyakorlattal rendelkezik [a továbbiakban ga)-gb) pont együtt: jövedéki ügyintéző], vagy
gc) jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.
(2) Az egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező személy, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.
(2) Az egyéni vállalkozó, továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja törvény) szerinti mezőgazdasági őstermelő mentesül a kettős könyvvezetés és a mérleg hitelesítés kötelezettsége alól, ha az egyéni vállalkozókra az Szja törvény 5. számú mellékletében előírt nyilvántartást vezet.
(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(3) Nem adható engedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
36. §
(1) A kérelmező a 35. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal, amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.
(1) A kérelmező a 35. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén is csak arra a termékgyártásra, raktározásra, tárolásra használt üzemre, raktárra kaphat engedélyt, ahol az előállított, raktározott jövedéki termékek biztonságos tárolásához, pontos mennyiségi számbavételéhez, a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak, továbbá, amelyre rendelkeznek azokkal a hatósági engedélyekkel , amelyeket jogszabály az adóraktárban folytatni kívánt tevékenység gyakorlásához külön előír.
(2) Az adóraktári engedély (1) bekezdés szerinti feltételeit a vámhatóság előzetesen a helyszínen is megvizsgálja.
37. §
(1) Az adóraktári engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a tevékenység és a jövedéki termék megjelölését;
b) az éves szinten várhatóan előállításra kerülő adóköteles jövedéki termék mennyiségét, valamint az adó megfizetése nélkül betárolt, raktározásra, tárolásra kerülő jövedéki termék mennyiségét;
c) a kérelmező nevét, megjelölését (adóraktár engedélyese);
d) a nyilvántartási és bizonylati rend bemutatását;
e) az adóraktár címét, helyrajzi számát, helyszínrajzát és berendezésének, valamint a technológiának a leírását;
f) a termékkísérő okmány aláírására jogosultak körét;
g) a kérelmező nyilatkozatát a felajánlott jövedéki biztosíték összegéről és teljesítésének módjáról;
h) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy vállalja az engedély kiadását követő évtől a mérleg hitelesítési kötelezettséget;
i) a kérelmező nyilatkozatát a közvetlen számítógépes kapcsolati rendszernek a 35. § (1) bekezdés f) pontja szerint történő kialakításáról;
j) a jövedéki ügyintézői szakképesítést igazoló bizonyítvány hiteles másolatát.
(2) Több adóraktárra kért engedély, illetve az engedély módosítása esetében a kérelmező, illetve az engedélyes az (1) bekezdés b) pontjában foglalt adatokat összesítve - az adóraktárak közötti átszállításokból adódó halmozódásokat kiszűrve - adja meg.
(3) Az engedélykérelemhez csatolni kell a 35. és 36. §-ban előírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.
(3) Az engedélykérelemhez csatolni kell - a 35. § (1) bekezdés b) és c) pontjában foglaltak kivételével - a 35. és 36. §-ban előírt feltételek teljesítését igazoló eredeti okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat vagy azok hitelesített másolatát.
(4) A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően a kérelem benyújtásától számított 60 napon belül engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 38. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.
(4) A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően hatvan napon belül bírálja el. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 38. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.
(4) A vámhatóság az adóraktár működését a kérelemben foglaltaknak megfelelően negyvenöt napon belül bírálja el. A vámhatóság az adóraktári engedélyt a 38. § szerinti jövedéki biztosíték nyújtásának igazolását követő 15 napon belül adja ki.
(5) Az adóraktári engedély a kérelmező nevére szól. Az adóraktári engedély mellékletét képezi az adóraktár-engedélyes által működtethető adóraktárra, több adóraktár esetén az adóraktáranként kiállított adóraktár-betétlap.
(6) Az adóraktári engedély mellékleteként az adóraktárra kiállított adóraktár-betétlapon kell rögzíteni a tevékenységet és a jövedéki terméket, amelyre az engedély szól. Adóraktár a 3. § (2) bekezdésének a)-g) pontjában foglalt termékcsoportok egyikére engedélyezhető azzal az eltéréssel, hogy
a) a 3. § (2) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók,
a) a 3. § (2) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában megjelölt jövedéki termékek - kivéve szőlőbor - ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók,
a) a 3. § (2) bekezdésének b), d), e) és f) pontjában megjelölt jövedéki termékek - kivéve a kannás és hordós szőlőbort - ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók,
a) a 3. § (2) bekezdésének b)-f) pontjában megjelölt jövedéki termékek - kivéve a kannás és hordós szőlőbort - ugyanabban az adóraktárban is előállíthatók,
b) a 72. § (1) bekezdés g) pontjában, a 78. § (1) bekezdés e) pontjában, a 84. § (1) bekezdés e) pontjában, a 91. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamint a 94. § szerint létesíthető tároló adóraktárak esetében a 3. § (2) bekezdés b)-f) pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is raktározhatók, illetve tárolhatók,
b) a 72. § (1) bekezdés g) pontjában, a 78. § (1) bekezdés e) pontjában, a 84. § (1) bekezdés d) pontjában, a 91. § (1) bekezdés d) pontjában meghatározott, valamint a 94. § szerint létesíthető tároló adóraktárak esetében a 3. § (2) bekezdés b)-f) pontjában megjelölt jövedéki termékek ugyanabban az adóraktárban is raktározhatók, illetve tárolhatók,
c) a vegyipari és gyógyszeripari felhasználás során szennyezetté vált alkoholtermék, illetve ásványolaj önálló tevékenység keretében történő tisztítása (regenerálása) egy adóraktáron belül is végezhető az alkoholregeneráló és -denaturáló üzemre és az ásványolaj regeneráló üzemre előírt feltételek egyidejű betartása mellett,
d) a 2207 vámtarifaszámú alkoholtermék és az E85 a 72. § (11) bekezdése szerinti esetben ugyanabban az adóraktárban is előállítható,
a 38. § (4) bekezdésének figyelembevételével.
(7) Az adóraktár engedélyese az engedélykérelemben megadott, illetve az engedélyben rögzített adatok változását haladéktalanul köteles a vámhatósághoz bejelenteni, abban az esetben is, ha az egyébként az adóraktári engedély módosítását nem igényli.
(7a) A (7) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle az adóraktár engedélyese kéri - haladéktalanul értesíti a vámhatóságot.
(8) Ha az adóraktár engedélyese további adóraktár működtetését, vagy adóraktárában az engedélyezett tevékenység bővítését vagy szűkítését kéri, az adóraktári engedélye módosítására irányuló kérelmet kell benyújtania.
(9) Ha az adóraktár engedélyesének személye pusztán más társasági vagy gazdálkodó szervezeti formává való átalakulás miatt változik, a (8) bekezdésben, illetve az e törvény végrehajtási rendeletében (a továbbiakban: végrehajtási rendelet) foglaltak szerint az adóraktári engedély módosítását kell kérni.
(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan, illetve a 38. § (8) bekezdésében foglaltak szerint vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 36. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.
(10) A vámhatóság az engedély megadásánál figyelembe vett feltételeket folyamatosan vizsgálja. A tevékenység gyakorlása helyi körülményeinek olyan megváltozása esetén, amely az adóraktárban az adófizetési kötelezettség szempontjából jelentős adatok megállapítását, ellenőrzését, illetve a 36. § (1) bekezdésében előírt feltételek fennállását veszélyeztetik, az adóraktár engedélyesét a vámhatóság felszólítja a hiányosság megszüntetésére. Ha arra a felszólításban megadott határidőn belül nem kerül sor, a vámhatóság az adóraktárra kiállított engedélyt visszavonja.

Jövedéki biztosíték

38. §
(1) Az adófelfüggesztéssel belföldön történő szállítással és az adófizetési kötelezettség teljesítésével járó adókockázatra az adóraktár engedélyesének az e § szerinti jövedéki biztosítékot kell nyújtania. A felajánlott jövedéki biztosíték összegét és teljesítésének módját a vámhatóság az e törvényben és a végrehajtási rendeletben foglaltak alapján elfogadja, vagy az engedély iránti kérelemmel együtt visszautasítja.
(2) A jövedéki biztosíték összegét - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a jövedéki termék 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének alapulvételével kell meghatározni. A 37. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az adóraktár engedélyesére kell megállapítani.
(2) A jövedéki biztosíték összegét az e törvényben meghatározott értékhatárok között, a jövedéki termék 37. § (1) bekezdés b) pontja szerinti mennyiségére számított adótartalom egytizenketted részének alapulvételével kell meghatározni. A 37. § (2) bekezdésében foglalt esetben a jövedéki biztosítékot az adóraktárakra összesített adatokat figyelembe véve, az adóraktár engedélyesére kell megállapítani.
(3) A 72. § (2) bekezdés b) pontja szerinti adóraktári engedély esetében jövedéki biztosítékként a külön jogszabályban előírt és teljesített vámbiztosíték szolgál.
(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 37. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.
(4) Ha az adóraktár engedélyesének adóraktárában vagy adóraktárainak egyikében a 37. § (6) bekezdés szerint többféle jövedéki termékcsoport is előállítható, raktározható, tárolható, a nyújtandó jövedéki biztosíték értékhatárainál - a 37. § (6) bekezdés d) pontja szerinti eset kivételével - a termékcsoportokra meghatározott értékhatárok közül a legmagasabbat kell figyelembe venni.
(5) A jövedéki biztosíték a (2) bekezdésben meghatározott összeg fele, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.
(5) A nyújtandó jövedéki biztosíték összege feleződik, ha az adóraktári engedélyt kérelmező vagy az adóraktár engedélyese megbízható adós.
(6) A jövedéki biztosíték összegét hivatalból vagy kérelemre módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak. A jövedéki biztosíték csökkentése - ideértve az (5) bekezdés alapján lehetséges csökkentést is - kizárólag kérelemre történik.
(6) A jövedéki biztosíték összegét módosítani kell, ha az annak elfogadásánál figyelembe vett feltételek vagy körülmények megváltoztak.
(7) Az adóraktár engedélyese köteles a vámhatóságnak bejelenteni a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatainak olyan eltérését, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több, mint 25 százalékkal való megemelése indokolt.
(7) Az adóraktár engedélyese köteles a jövedéki biztosítékát megemelni, amennyiben a jövedéki biztosíték megállapításánál figyelembe vett és az időarányos tényszámok alapján éves szinten várható termék-előállítás és betárolás mennyiségi adatai olyan eltérést mutatnak, amelynek alapján a jövedéki biztosíték több mint 25 százalékkal való megemelése indokolt. A vámhatóság a jövedéki biztosíték megemelésének elmaradása esetén az adóraktári engedélyt az eset összes körülményeinek figyelembevételével, - különös tekintettel a nem teljesített adófizetési kötelezettség összegére - legfeljebb 30 napra felfüggesztheti. Ha az adóraktár engedélyese a felfüggesztés elrendelésétől számított 30 nap elteltével jövedéki biztosítékát nem emeli meg, a vámhatóság az adóraktári engedélyt visszavonja.
(8) Hivatalból kötelező a jövedéki biztosíték összegének felülvizsgálata az adóraktári engedély kiadását követő legfeljebb 6 hónap elteltével, illetve azt követően évente, továbbá a (7) bekezdés szerinti esetben.
(9) A biztosíték összegének hivatalból történő felemelése esetén az adóraktár engedélyese az első fokú határozat, illetve - fellebbezés esetén - a másodfokú határozat közlésétől számított 30 napon belül köteles gondoskodni a biztosíték kiegészítéséről. A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról, illetve visszafizetéséről.
(9) A biztosíték összegének csökkentése esetén a vámhatóság haladéktalanul intézkedik a különbözet felszabadításáról vagy visszafizetéséről.
(10) Ha az adóraktári engedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó, illetve a 21. § (4) bekezdés szerinti adófizetési kötelezettség teljesítését követően szabadítható fel.
(11) A jövedéki biztosíték készpénz, vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia, vagy az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítvány által adott garancia (a továbbiakban együtt: bankgarancia) lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Bankgaranciaként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a bankgarancia visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár-engedélyesnek nincs adótartozása. A bankgarancia érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb bankgaranciát kell a vámhatósághoz benyújtani, hogy a 35. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesítettnek tekinthető legyen.
(11) A jövedéki biztosíték készpénz vagy a 7. § 43. pontja szerinti pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy a kizárólag olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adóraktár-engedélyesnek nincs adótartozása. A pénzügyi biztosíték érvényességének lejártát legalább 60 nappal megelőzően az érvényesség lejártának napját követő naptól érvényes újabb pénzügyi biztosítékot kell a vámhatósághoz benyújtani, hogy a 35. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt feltétel teljesítettnek tekinthető legyen.
(12) A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], a 98. § (7) bekezdés rendelkezései szerint teljesíteni elmulasztott halasztott fizetési kötelezettségre és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön határozat nélkül a vámhatóság jogosult.
(12) A jövedéki biztosíték az esedékességkor, végrehajtható adó-, adóelőleg-, bírság-, pótléktartozás, zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], a 98. § (7) bekezdés rendelkezései szerint teljesíteni elmulasztott halasztott fizetési kötelezettségre és az adóraktár engedélyesét terhelő költség fedezetére vehető igénybe a végrehajtás szabályai szerint, ha az adóraktár engedélyese önkéntesen nem teljesít. A követelés érvényesítésére külön végzés nélkül a vámhatóság jogosult.

Adóraktári engedély megszűnése

39. §
(1) Az adóraktári engedély megszűnik, ha
a) az adóraktár természetes személy engedélyese meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse az adóraktárban végzett vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;
b) a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;
c) az engedélyt visszaadják;
d) az engedélyt a vámhatóság visszavonja.
(2) A vámhatóság visszavonja az adóraktári engedélyt, amennyiben
a) az adóraktár engedélyese ellen felszámolási eljárás indult;
b) az adóraktár engedélyese az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;
b) az adóraktár engedélyese az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét vagy vámtartozását a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;
b) az adóraktár engedélyes
ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,
ba) a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,
bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az adóraktári engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy
bb) a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az engedélyes az adóraktári engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy
bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja;
bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (2) bekezdése kizárja;
bc) terhére a vámhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (2) bekezdése kizárja;
bc) terhére a vámhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.) 171. § (2) bekezdése kizárja;
c) az adóraktár engedélyese a 37. § (10) bekezdése szerinti hiányosság megszüntetésére a vámhatóság által megadott határidőn belül nem intézkedik;
d) a felemelt biztosíték összegét a határozat kézbesítését követő 30 napon belül nem teljesítik;
e) a 35. § (1) bekezdés a), d)-f) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek;
e) a 35. § (1) bekezdés a) és e) pontjában és (3) bekezdésében meghatározott feltételek nem teljesülnek;
f) a 35. § (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feltétel nem teljesül.
(3) Az engedély visszavonásáról hozott határozat a fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható.
(4) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktár működtetésére rendelkezik jogosultsággal, és e jogosultsága csak az egyik adóraktárára vonatkozóan szűnik meg, a megszűnést, illetve az engedély visszavonása esetén az erről szóló határozat közlését követő 30 napon belül köteles az adóraktár termékmérleg-nyilvántartását a megszűnés napjával lezárni, és készletfelvétellel megállapítani a tényleges zárókészletet. Ennek megtörténtét a vámhatóság a helyszínen igazolja.
(5) Ha az adóraktár engedélyesének az adóraktári engedélye (jogosultsága) szűnik meg, valamennyi adóraktárára vonatkozóan kell a (4) bekezdés szerint eljárni, és adóraktáranként részletezve és összesítve kell az ott meghatározott kötelezettséget teljesíteni. A jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti rendezését követően szabadítható fel.
(6) Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély visszavonásáig adóraktárként működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a korábbi adóraktár-engedélyesnek a jövedéki termék utáni adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került.
(6) Annak a fizikai helynek, amely az adóraktári engedély megszűnéséig adóraktárként működött, ismételten adóraktárként való működése csak azt követően engedélyezhető, ha a korábbi adóraktár-engedélyesnek a jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozása megfizetésre került.
(6) Egy fizikai hely adóraktárként való működése bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.
(7) Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhivatal részére.
(7) Az adóraktári engedély megszűnése esetén az adóraktár engedélyese - az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott adóraktári engedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

Az adóraktár bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettsége

40. §
(1) Adóraktárból a jövedéki termék
a) adófelfüggesztés mellett csak a 11. § (3) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal tárolható ki,
b) szabadforgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható. Egyszerűsített kísérő okmányként a 28. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kísérő okmányt (EKO) kell alkalmazni azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat egyszerűsített kísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.
(1) Adóraktárból a jövedéki termék - kivéve szőlőbor -
a) adófelfüggesztés mellett csak a 11. § (3) bekezdés szerinti termékkísérő okmánnyal tárolható ki,
a) adófelfüggesztés mellett [ideértve a 13. § (1) bekezdés e)-g) pont szerinti célra történő kitárolást is]
aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabályban meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,
b) szabadforgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható. Egyszerűsített kísérő okmányként a 28. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott kísérő okmányt (EKO) kell alkalmazni azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat egyszerűsített kísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.
b) szabad forgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.
(1) Adóraktárból a jövedéki termék - kivéve a szőlőbort, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt -
a) adófelfüggesztés mellett [ideértve a 13. § (1) bekezdés e)-g) pont szerinti célra történő kitárolást is]
aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben a külön jogszabályban meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,
b) szabad forgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.
b) szabad forgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.
(1) Adóraktárból a jövedéki termék - kivéve a szőlőbort, a 80. § (2a) bekezdése szerinti terméket, valamint 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgőt -
a) adófelfüggesztés mellett (ideértve a 13. § (1) bekezdés e)-g) pont szerinti célra történő kitárolást is)
aa) belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára e-TKO-val (az üzemszünet időtartama alatt üzemszüneti TKO-val),
ab) ásványolaj-adóraktárból csővezetékes szállítás esetén, illetve a repülőtéri adóraktárból, valamint a 11. § (1) bekezdés g) pont gb) és gc) alpont szerinti esetben az adópolitikáért felelős miniszter rendeletében meghatározott egyéb okmánnyal, bizonylattal tárolható ki,
b) szabad forgalomba - kivéve a sűrítettgáz-töltő adóraktárból történő kiszállítást és a cseppfolyósítottgáz-töltő adóraktárból a cseppfolyósított gáz 25 kilogramm vagy annál kisebb palackban történő kiszállítását, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pontjának ca) alpontja és a 72. § (14) bekezdése szerinti esetet - az eredet igazolására alkalmas bizonylat (a továbbiakban: egyszerűsített kísérő okmány) egyidejű kiállításával, és a szállítást végző részére történő átadásával bocsátható.
(2) A termékkísérő okmány és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(2) Az adóraktár-engedélyes az e-TKO alkalmazásával beszerzett jövedéki terméknek az adóraktárában történt betárolásáról - a 22. § (4) bekezdés rendelkezésének értelemszerű alkalmazásával - elektronikus átvételi elismervényt állít ki és küld meg a vámhatósághoz.
(3) Az adóraktár-engedélyes bizonylatokkal alátámasztott nyilvántartási rendjének alkalmasnak kell lenni arra, hogy annak alapján az adóraktárban keletkezett adókötelezettség, a felfüggesztett és az esedékessé vált adófizetési kötelezettség bármikor megállapítható, illetve ellenőrizhető legyen.
(4) Az adóraktárban jövedéki termékenként - a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában - külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság - az ásványolajtermékek kivételével - a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmány termékekre kell a termékmérleget vezetni.
(4) Az adóraktárban - a (15) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki termékenként - a dohánytermékek kivételével a vámtarifaszám legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában - külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság - az ásványolajtermékek kivételével - a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmányokra kell a termékmérleget vezetni.
(4) Az adóraktárban - a (15) bekezdésben foglalt eltéréssel - jövedéki termékenként - a dohánytermékek kivételével a KN-kód legalább 6 számjegyű, illetve az ásványolajtermékeknél 8 számjegyű bontásában - külön-külön termékmérleg-nyilvántartást is kell vezetni. A vámhatóság - az ásványolajtermékek kivételével - a termékmérleg ennél mélyebb termékbontású vezetését is előírhatja az ellenőrizhetőség érdekében. A dohánygyártmány esetében cigaretta, szivar, szivarka és fogyasztási dohány bontásban, ezen belül az azonos fajlagos adómérték (ezer darab cigarettára, szivarra és szivarkára, 1 kilogramm fogyasztási dohányra számított adó) alá tartozó dohánygyártmányokra kell a termékmérleget vezetni.
(5) A jövedéki termék mennyiségét az adó alapjaként meghatározott mennyiségi egységben, illetve a cigaretta, szivar, szivarka esetében ezer darabban, a fogyasztási dohány esetében kilogrammban kimutatva kell a termékmérlegben szerepeltetni.
(6) A termékmérleg tartalmazza az adóraktárban előállított, tárolt jövedéki termék mennyiségének napi nyitó- és zárókészletét, valamint a készletnövekedéseket és -csökkenéseket, az adófizetési kötelezettség megállapításához szükséges jogcímek szerinti részletezettségben.
(7) A termékmérleg adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a jövedéki termék zárókészletének mennyiségét.
(8) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve köteles tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.
(8) Az adóraktár engedélyese az adóraktárában tárolt adózott jövedéki terméket - kivéve az 52. § (1) bekezdés f) pontja szerinti, valamint a 2901 10 vámtarifaszámú cseppfolyósított szénhidrogént - az adózatlan jövedéki terméktől elkülönítve köteles tárolni és a nyilvántartásaiban kimutatni.
(9) A termékkísérő okmány 5. példányát, az egyszerűsített kísérő okmány másolati példányát a 35. § (1) bekezdésének f) pontja alá tartozó adóraktár-engedélyes kiállítással egyidejűleg megküldeni a vámhatóságnak.
(9) Az adóraktár-engedélyes az (1) bekezdés a) pont ab) alpont szerinti egyéb okmány, bizonylat, valamint a 13. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontban említett és az (1) bekezdés b) pont szerinti egyszerűsített kísérő okmány adatait, illetve a sörfőzde az EKO másolati példányát a kiállítással egyidejűleg (ásványolajadóraktár-engedélyes a csővezetékes szállítás esetén a külön jogszabályban foglaltak szerint) megküldi a vámhatóságnak.
(10) Az adóraktár-engedélyes, amennyiben a tárgyéven belül a 49. § (3) bekezdés a) pontjában megjelölt készletfelvételen kívül több időpontban is végez tételes leltárkészítéssel készletfelvételt, és annak időpontját évente, a tárgyévet megelőző évben előzetesen a vámhatósághoz bejelenti, az elszámolt időszakra a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül is - jegyzőkönyv felvételével - megállapíthatja a 49. § (4) bekezdése szerinti különbözetet, amelyet az elszámolt időszak zárókészletébe beszámít. Amennyiben a vámhatóság a bejelentett időpontra vonatkozó készletfelvételt a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.
(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (5) bekezdése szerinti megfigyelt termék (biodízel, üzemanyag-adalék) nyilvántartására, elszámolására e § (4)-(7) bekezdése, az 50. § (4) bekezdése szerinti egyéb megfigyelt termék nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (5) bekezdése szerinti megfigyelt termék (biodízel, üzemanyag-adalék) nyilvántartására, elszámolására e § (4)-(7) bekezdése, az 50. § (4) bekezdése szerinti egyéb megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(11) Az adóraktár-engedélyesnek az 50. § (4) bekezdése szerinti megfigyelt termék, valamint az adóraktárban felhasználásra kerülő teljesen denaturált alkohol nyilvántartására, elszámolására a 60. § (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12) A harmadik országból vámeljárás keretében behozott és közvetlenül adóraktárba beszállított jövedéki terméket az adóraktár engedélyese a vámjogi szabadforgalomba bocsátással egyidejűleg veszi adóraktári készletre.
(12) Az (1) bekezdés alkalmazásában egyszerűsített kísérő okmányként EKO-t kell alkalmazni, azzal, hogy jogszabály egyéb bizonylat egyszerűsített kísérő okmányként való elfogadásáról is rendelkezhet.
(13) A (9) bekezdésben előírt adatszolgáltatási kötelezettséget - a sörfőzde kivételével - a 20. § (1) bekezdés szerinti elektronikus úton kell teljesíteni.
(14) Adóraktárból a szőlőbor belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint - a külön jogszabályban foglalt eltéréssel - szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.
(14) Adóraktárból a szőlőbor, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint - a külön jogszabályban foglalt eltéréssel - szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.
(14) Adóraktárból a szőlőbor, a 80. § (2a) bekezdése szerinti termék, valamint a 82. § (1) bekezdése szerinti pezsgő belföldi rendeltetéssel vagy harmadik országba belföldről történő kiléptetés céljára adófelfüggesztés mellett történő kitárolása, valamint - jogszabályban foglalt eltéréssel - szabadforgalomba bocsátása borkísérő okmány [79. § (2) bekezdés 4. pont] kiállítása mellett történhet.
(15) A sörfőzde adóraktár engedélyese olyan nyilvántartást köteles vezetni, amelyből megállapítható a felhasznált alapanyag mennyisége, az előállított sör mennyisége és az adó alapját képező alkoholfoka, valamint a szabadforgalomba bocsátott sör mennyisége. A nyilvántartást úgy kell kialakítani, hogy az megfeleljen a számviteli törvényben előírt számviteli bizonylati fegyelemre vonatkozó előírásoknak. Az alapbizonylatokon rögzített termelési, készletezési és értékesítési műveletek során bekövetkező változásokat, eseményeket a nyilvántartásba folyamatosan, az események sorrendiségének megfelelően rögzíteni kell. A vezetett nyilvántartást havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és a zárókészlet mennyiségét.
41. §
(1) Az adóraktár engedélyese - a sűrítettgáz-töltő adóraktár és a tranzitadóraktár engedélyese kivételével - a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként (címzettenként), - ásványolaj-tároló adóraktárból a raktározott ásványolajtermék tulajdonosának történő kitárolás esetén tulajdonosonként - külön nyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített, kitárolt jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.
(1) Az adóraktár engedélyese - a sűrítettgáz-töltő adóraktár és a tranzitadóraktár, valamint az utasellátó adóraktár engedélyese kivételével - a jövedéki termék értékesítéséről vevőnként (címzettenként), - ásványolaj-tároló adóraktárból a raktározott ásványolajtermék tulajdonosának történő kitárolás esetén tulajdonosonként - külön nyilvántartást is köteles vezetni, és az értékesített, kitárolt jövedéki termék értékét és mennyiségét havonta, tárgyhó végén összesíteni.
(2) A vevőnyilvántartás tartalmazza
a) vevőnként az értékesített terméket, annak számla szerinti mennyiségét és értékét, a számla számát, a termékkísérő okmány vagy az egyszerűsített kísérő okmány számát,
a) vevőnként az értékesített termék megnevezését, vámtarifaszámát, számla szerinti mennyiségi egységét, mennyiségét és értékét, a számla számát, a termékkísérő okmány vagy az egyszerűsített kísérő okmány számát,
b) a vevő (címzett) nevét, székhelye (telephelye) címét, adóazonosító számát és - kereskedő vevő esetén - az e törvényben meghatározott engedélye számát,
c) a vásárlás és a teljesítés (kitárolás) időpontját.
(3) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék vámtarifaszámát is feltüntetni.
(3) Az adóraktár engedélyese a vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, melyeket - kérésre - köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.
(3) Az adóraktár engedélyese - a sörfőzde adóraktár engedélyese kivételével - a vevőnyilvántartás adatait számítógépes adathordozón köteles tárolni, amelyeket - kérésre - köteles elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül a vámhatóság rendelkezésére bocsátani.
(4) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék vámtarifaszámát is feltüntetni.
(4) Az adóraktár engedélyese a jövedéki termék értékesítéséről kiállított számlán köteles a jövedéki termék KN-kódját is feltüntetni.

V. FEJEZET
A JÖVEDÉKI TERMÉK ADÓMENTES FELHASZNÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Engedélykérelem, az engedély megadásának feltételei

42. §
(1) A jövedéki termék adómentes célokhoz kötődő adómentes beszerzéséhez a jövedéki termék felhasználójának külön engedéllyel (a továbbiakban: keretengedély) kell rendelkeznie.
(2) Keretengedélyre az a kérelmező jogosult,
a) aki könyvvezetési kötelezettségének a kettős könyvvezetés szabályai, illetve egyéni vállalkozó esetében az Szja törvény rendelkezései szerint tesz eleget, és olyan nyilvántartási, bizonylati rendszert alkalmaz, hogy annak alapján a beszerzett, felhasznált, készleten lévő jövedéki termék mennyisége megállapítható és ellenőrizhető;
b) akinek a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
b) akinek a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, társadalombiztosítási járulék tartozása, kivéve, ha arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek, továbbá aki nyilatkozik arról, hogy egyéb köztartozása sem áll fenn;
c) aki nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt;
d) aki a (6) bekezdésben foglaltak szerint a keretengedély kiadását megelőzően jövedéki biztosítékot nyújtott;
e) aki az e törvényben meghatározott egyéb feltételekkel is rendelkezik;
f) aki jövedéki ügyintézői képesítéssel rendelkezik, illetve ilyen szakképesítéssel rendelkező személyt foglalkoztat.
f) aki jövedéki ügyintéző, illetve aki jövedéki ügyintézőt foglalkoztat.
(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(3) Nem adható keretengedély, ha a kérelmező természetes személyt vagy a kérelmező szervezet vezetőjét, vezető tisztségviselőjét
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni,
b) a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott
bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen elítélték, és a kérelem benyújtásakor még nem mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól.
(4) A kérelmező a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállása mellett is csak akkor kaphat keretengedélyt, ha
a) a jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra felhasználó üzem, illetve a jövedéki termék raktározására, tárolására szolgáló raktár kialakítása, berendezése a beszerzett jövedéki termék biztonságos tárolására és a felhasználás, valamint a készlet pontos megállapítására alkalmas;
b) nyilvántartási és bizonylati rendje a felhasznált és a jövedéki termék felhasználásával előállított termék pontos számbavételét lehetővé teszi;
c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági engedélyekkel és szakhatósági hozzájárulásokkal;
c) rendelkezik az üzemre, a raktárra, illetve az ott folytatott tevékenységre jogszabályban külön megkövetelt hatósági engedélyekkel;
d) a hatósági felügyelet ellátásához, az ellenőrzések folytatásához szükséges tárgyi feltételek adottak.
(5) A vámhatóság a keretengedély megadása előtt vizsgálja a felhasználási célt és a kérelemben az e törvény szerint megadott igény megalapozottságát, továbbá a kérelmező üzemében, raktárában előzetesen helyszíni szemlét tart.
(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [43. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie.
(6) Az adómentes felhasználási cél megvalósulásának kockázatára, valamint a jövedéki termék adófelfüggesztéssel belföldön történő szállításával járó adókockázatra a keretengedély megadásához jövedéki biztosítékot kell előzetesen felajánlani, és annak vámhatósági elfogadása után teljesíteni a tárgyidőszakra [43. § (2) bekezdés] engedélyezett keretmennyiség havi időarányos mennyisége és a hatályos adómérték alapján számított adóösszeg erejéig, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig. A jövedéki biztosítéknak a keretengedély érvényességét követő 90 napig a vámhatóság által még érvényesíthetőnek kell lennie.
(7) A megbízható adómentes felhasználó esetében a jövedéki biztosíték a (6) bekezdés szerinti összeg felére csökken.
(8) A jövedéki biztosíték készpénz vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált bankgarancia lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Bankgaranciaként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható bankgarancia fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a bankgarancia visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.
(8) A jövedéki biztosíték készpénz vagy belföldi székhelyű hitelintézet által vállalt vagy felülgarantált pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.
(8) A jövedéki biztosíték készpénz vagy pénzügyi biztosíték lehet. A készpénzben nyújtott jövedéki biztosíték után a vámhatóságnak kamatfizetési kötelezettsége nincs. Pénzügyi biztosítékként a visszavonhatatlan vagy kizárólag az olyan visszavonható pénzügyi biztosíték fogadható el, amely a visszavonás lehetőségét a vámhatóság jóváhagyásához is köti. A vámhatóság a pénzügyi biztosíték visszavonását akkor hagyja jóvá, ha az adómentes felhasználónak nincs adótartozása.
(9) Ha a keretengedély megszűnik, a jövedéki biztosíték csak a készleten maradt jövedéki termék utáni adó e törvény szerinti teljesítését követően szabadítható fel.
(10) A keretengedélyben a jogszerű felhasználás ellenőrizhetősége céljából az elszámolásra külön feltételek köthetők ki.
(11) Az adómentes felhasználó jövedéki biztosítékára a 38. § (12) bekezdésének rendelkezését értelemszerűen alkalmazni kell.

Keretengedély

43. §
(1) A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem benyújtását követő 30 napon belül a felajánlott jövedéki biztosítékot elfogadja és az adómentes beszerzést engedélyezi vagy a kérelmet elutasítja. A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.
(1) A vámhatóság a keretengedély iránti kérelem tárgyában harminc napon belül dönt. A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.
(1) A keretengedélyt a vámhatóság az elfogadott jövedéki biztosíték teljesítésének igazolását követő 15 napon belül adja ki.
(2) A keretengedély a kérelmező nevére szól. A vámhatóság a keretengedélyben az e törvény szerint részletezett, számításokkal alátámasztott igény alapján, továbbá - termék-előállításhoz való felhasználás esetén - az üzem gyártási kapacitásának figyelembevételével meghatározza a jövedéki terméknek a kérelemben megjelölt, de legfeljebb egyéves időszak (e § alkalmazásában a továbbiakban: tárgyidőszak) alatt adómentesen beszerezhető mennyiségét (a továbbiakban: keretmennyiség), és feltünteti a felhasználás helyét, valamint az engedélyezett felhasználási célt.
(3) A keretmennyiség tárgyidőszakon belüli módosítását, illetve a tárgyidőszakot követő újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezését a keretengedély módosítása iránti kérelem benyújtásával kell kérni. A módosított, illetve az újabb időszakra szóló igényt a kérelmezőnek az e törvényben foglaltak szerint kell megadnia. A keretmennyiség engedélyezésére irányuló kérelem elbírálásánál a 42. § (5)-(8) és e § (1)-(2) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) A keretengedéllyel egy hónap alatt beszerzett mennyiség nem haladhatja meg annak a mennyiségnek a háromszorosát, amelynek adókockázatára a jövedéki biztosíték fedezetet nyújt. Ennél nagyobb mennyiségben történő beszerzéshez a jövedéki biztosítékot a keretengedélyben elfogadott jövedéki biztosíték összegének háromszorosára, de legfeljebb a különös rendelkezésekben meghatározott mértékig ki kell egészíteni.
(5) A keretengedély megszűnik, ha
a) az adómentes felhasználó újabb időszakra szóló keretmennyiség engedélyezésére a tárgyidőszak leteltét követő 15 napon belül nem nyújt be kérelmet;
b) az adómentes felhasználó természetes személy meghalt, kivéve, ha özvegye vagy örököse a vállalkozói tevékenység folytatásának szándékát az esemény bekövetkezését követő 30 napon belül a vámhatósághoz bejelenti, és az e törvényben előírt feltételeknek megfelel;
c) a felhasználó jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélkül megszűnik;
d) az engedélyt visszaadják;
e) az engedélyt a vámhatóság visszavonja;
f) az érvényessége lejár.
(6) A vámhatóság visszavonja az engedélyt, amennyiben
a) az adómentes felhasználó ellen felszámolási eljárás indult;
b) az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, termékdíj, vámteher fizetési vagy a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;
b) az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét vagy vámtartozását a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;
b) az adómentes felhasználó az adóhatósághoz, illetve a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási, adófizetési, társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségét vagy vámtartozását a határidőt, illetve az esedékességet 60 nappal meghaladóan késedelmesen teljesítette, vagy azt követően sem teljesítette, vagy a vámhatóság, illetve az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. §-ának (2) bekezdése kizárja;
b) az adómentes felhasználó
ba) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,
ba) a vámhatósághoz teljesítendő adóbevallási kötelezettségét a határidőt követő 60 napon belül nem teljesítette,
bb) az adóhatósághoz vagy a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az adómentes felhasználó az engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy
bb) a vámhatósághoz teljesítendő adófizetési, társadalombiztosítási járulékfizetési kötelezettségét vagy vámtartozását az esedékességet követő 60 napon belül nem teljesítette, feltéve, hogy a kötelezettség összege a 100 ezer forintot meghaladja, kivéve, ha az adómentes felhasználó az engedély visszavonására irányuló hatósági eljárás megkezdéséig a kötelezettségét megfizette, vagy
bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (1) bekezdése kizárja;
bc) terhére a vámhatóság vagy az adóhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (2) bekezdése kizárja;
bc) terhére a vámhatóság a vizsgált időszakra vonatkozó adókötelezettség 10 százalékát meghaladó adóhiányt jogerősen állapít meg, és a magatartás jellegére tekintettel az adóbírság mérséklését az Art. 171. § (2) bekezdése kizárja;
c) a keretengedély megadásánál figyelembe vett, illetve az engedélyben szereplő feltételek nem teljesülnek.
(7) Az engedély (6) bekezdésben foglaltak szerinti visszavonásáról hozott határozat - fellebbezésre tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.
(8) A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes felhasználására, amelyre vonatkozóan a keretengedélyt visszavonták, újabb keretengedély csak a jövedéki termék nem adómentes célra való felhasználása utáni adóval kapcsolatos tartozás megfizetését követően adható.
(8) A jövedéki terméknek olyan üzemben való adómentes felhasználására, amelyre vonatkozóan a keretengedély megszűnt, újabb keretengedély csak a jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval és vámmal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetését követően adható.
(8) Egy fizikai hely a keretengedélyben az adómentes felhasználó üzemeként, raktáraként bármely kérelmező részére csak azt követően engedélyezhető, ha a korábban ott folytatott, e törvény hatálya alá tartozó tevékenységgel összefüggésben megállapított, jövedéki terméket terhelő adóval, általános forgalmi adóval, vámmal és e törvény szerinti bírsággal kapcsolatos valamennyi tartozás megfizetésre került.
(9) Az adómentesen beszerzett jövedéki termék feldolgozását végző üzemtől térben elkülönülő, más - nem összefüggő - helyrajzi számon nyilvántartott, az adómentesen beszerzett jövedéki termék betárolására, raktározására és feldolgozásra történő kitárolására szolgáló raktárnak a keretengedélyben telephelyként való engedélyezése abban az esetben lehetséges, ha a jövedéki termék feldolgozása és ugyanazon helyen történő tárolása hatósági előírásba ütközik, vagy annak megszüntetése csak aránytalanul nagy költségráfordítás mellett lenne lehetséges.
(10) A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó - az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhivatal részére.
(10) A keretengedély megszűnése esetén az adómentes felhasználó - az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben annak özvegye vagy örököse - köteles a kiadott keretengedély eredeti példányát és annak hiteles másolatait a megszűnés napjától számított 5 munkanapon belül visszaszolgáltatni az engedélyt kiadó vámhatóság részére.

Jövedéki termék adómentes beszerzése, felhasználása, nyilvántartása

44. §
(1) Az adóraktár csak akkor tárolhat ki adófelfüggesztéssel jövedéki terméket az adómentes felhasználó részére, ha az érvényes keretengedéllyel rendelkezik.
(2) A keretmennyiségre történt beszerzéseket az adómentes felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget és az engedélyezett felhasználási célt.
(2) A beszerzéseket az adómentes felhasználó készletre veszi, s az erre a célra rendszeresített, a vámhatóság által hitelesített nyomtatványon vezeti. A nyomtatványra a vámhatóság a hitelesítéskor rávezeti az engedélyezett keretmennyiséget és az engedélyezett felhasználási célt.
(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító adóraktár, import, mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének mennyiségét.
(3) Az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a termék beszerzésének (időpont, szállító, mennyiség) és felhasználásának (időpont, a felhasználás jogcíme, mennyiségi adatai) részletezését. A nyilvántartás adatait havonta le kell zárni, meg kell állapítani a tárgyhavi készletváltozásokat és az adómentes termék zárókészletének mennyiségét.
(4) Az (1)-(3) bekezdés rendelkezését a 11. § (1) bekezdése f) pontjának fb) alpontja szerinti esetben is - megfelelően - alkalmazni kell.
45. §
(1) A keretengedéllyel beszerzett jövedéki termék adómentesen csak az e törvényben meghatározott célra használható fel, és azt az adómentes felhasználónak hitelt érdemlően igazolnia kell.
(2) A feleslegessé vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság előzetes jóváhagyása alapján és felügyelete mellett adóraktárba termékkísérő okmány kiállításával szállítható.
(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá - a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén - a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja). A tisztítással visszanyert jövedéki termék készletre vétele az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.
(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá - a vegyipari és a gyógyszeripari felhasználás esetén - a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja).
(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá - a vegyipari, élelmiszeripari és a gyógyszeripari felhasználás esetén - a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja).
(3) A szennyezetté, illetve az engedélyezett felhasználási célra alkalmatlanná vált, adómentesen beszerzett jövedéki termék a vámhatóság felügyelete mellett megsemmisíthető, adóraktárba szállítható, továbbá azt a jövedéki terméket beszerző adómentes felhasználó tisztíthatja (regenerálhatja).
(4) Az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított.
(4) Az adómentes felhasználást követően a technológiából visszanyert, valamint a (3) bekezdés szerinti regenerált jövedéki terméket készletre kell venni, amely az adókötelezettség keletkezése szempontjából betárolásnak minősül.
(5) Az aroma előállítása során keletkezett (visszamaradt) vizes alkoholos oldat aroma előállítására újra felhasználható, amennyiben az oldatban lévő alkoholtermék mennyiségével való elszámolás biztosított.

Elszámolás a jövedéki termék adómentes felhasználásáról

46. §
(1) Az adómentes felhasználó a tárgynegyedévet követő hó 15. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 15. napig elszámolást készít a jövedéki terméknek a 13. § (4)-(5) bekezdése szerint adómegállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó tárgynegyedévi felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Ha az elszámolás alapján kimutatott nyilvántartás szerinti tárgynegyedévi zárókészlet meghaladja a 49. § (3)-(4) bekezdése szerint készletfelvétellel megállapított tényleges zárókészletet, a különbözetet (készlethiányt) nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni. A vámhatóság az elszámolásban szereplő adatokat a helyszínen ellenőrzi és igazolja.
(1) Az adómentes felhasználó negyedévenként, a tárgynegyedév utolsó napjával készletfelvétellel telephelyenként megállapítja a tényleges készletet, és a tárgynegyedévet követő hó 12. napjáig, illetve a jogosultság megszűnésének napját követő 12. napig elszámolást nyújt be a vámhatósághoz az adómentesen beszerzett jövedéki terméknek a 13. § (4)-(5) bekezdése szerinti adó-megállapítási és adófizetési kötelezettség alóli mentesüléssel járó felhasználásáról (készletcsökkenéséről). Az elszámolás alapján kimutatott készlethiányt nem adómentes célra történő felhasználásnak kell tekinteni.
(2) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti készletfelvétel a vámhatóság helyszíni ellenőrzése nélkül történik, az adómentes felhasználó az (1) bekezdés szerint megállapított készlet különbözetet - jegyzőkönyv felvételével - a tárgynegyedév zárókészletébe beszámítja. Amennyiben a készletfelvételt a vámhatóság a helyszínen ellenőrzi, a 49. § (4) bekezdése szerint kell eljárni.
(3) Az adómentes beszerzésre való jogosultság megszűnésének napján készleten maradt jövedéki termék adóraktárnak, adófelfüggesztéssel történő szállítás esetén másik adómentes felhasználónak csak a vámhatóság előzetes jóváhagyása és felügyelete mellett, a 11. §-ban foglalt rendelkezések alkalmazásával adható át.

VI. FEJEZET
ADÓ-VISSZAIGÉNYLÉS

47. §
(1) Ha törvény másként nem rendelkezik, a megfizetett adó visszaigénylésére (levonására) jogosult
a) az adóraktár engedélyese, ha jövedéki terméket a szabadforgalomból igazoltan adóval növelt áron vásárolt, vagy a szabadforgalomba bocsátott üzemanyagot a lefejtéskor bekövetkezett keveredés miatt saját jövedéki engedélyes telephelyéről vagy üzemanyagtöltő állomásáról adóraktárába visszaszállította, és azt jövedéki termék előállításához felhasználta;
b) az az importáló, aki a vámhatóság által kivetett adót megfizette, ha az importból származó jövedéki terméket változatlan állapotban, harmadik országba igazoltan visszaszállítja;
c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a vámjogszabályok szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a határvámhivatal regisztrálja;
c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a vámjogszabályok szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a vámhatóság felügyelete mellett a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a vámhatóság regisztrálja;
c) az exportáló, ha az adóval növelt áron adóraktárból vagy importálótól beszerzett jövedéki termékét a vámhatóság - a vámjogszabályok szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttesen igazolja;
c) az exportáló, ha az adóval növelt áron beszerzett, illetve az adó megfizetése mellett más tagállamból behozott jövedéki termékét a vámhatóság - a vámjogszabályok szerinti - kereskedelmi forgalom keretében végleges rendeltetéssel harmadik országba kilépteti, ideértve azt is, ha az üzemanyag petróleumot és a repülőbenzint a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi vagy belföldi lajstromjelű olyan repülőgép üzemanyagtartályába töltik, amelynek külföldre távozását a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttesen igazolja;
d) az a személy, aki adóraktárból vagy importálótól adóval növelt áron beszerzett jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra használt fel, ideértve a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára történő - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerinti felhasználást is.
d) az a személy, aki adóraktárból, importálótól, illetve bejegyzett vagy nem bejegyzett kereskedőtől, közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőtől adóval növelt áron beszerzett jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra használt fel, ideértve a belső minőségellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára történő - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerinti felhasználást is.
d) az a személy, aki adóraktárból, importálótól, illetve bejegyzett/nem bejegyzett kereskedőtől, közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy - a keretengedély megszűnése esetén - adómentes felhasználótól adóval növelt áron beszerzett jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra használt fel, ideértve a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára történő - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerinti felhasználást is.
d) az a személy, aki adóraktárból, importálótól, illetve bejegyzett kereskedőtől, közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedőtől vagy - a keretengedély megszűnése esetén - adómentes felhasználótól adóval növelt áron beszerzett jövedéki terméket az e törvény szerinti adómentes célra használt fel, ideértve a belső minőség-ellenőrzéshez szükséges vizsgálatok céljára történő - a hatályos jogszabályoknak, valamint szabványoknak megfelelő - mintavételi szabályzat szerinti felhasználást is.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szervezet mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő magyar fegyveres erők részére kerül kiszállításra.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) alapján kincstári finanszírozás körébe tartozó gazdálkodó szervezet mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség részére kerül kiszállításra.
(2) Az (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti visszaigénylés esetében az alkoholtermék és a dohánygyártmány adója visszaigénylésének feltétele az is, hogy az importáló, az exportáló az alkoholtermékről a zárjegyet, illetve a dohánygyártmányról az adójegyet a vámhatóság képviselőinek jelenlétében eltávolítsa és megsemmisítse, vagy felülragasztással érvénytelenítse. A megsemmisítésről, illetve az érvénytelenítésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amely a visszaigénylés kötelező bizonylata. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.) szerint az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szerv mentesül az e bekezdésben megjelölt kötelezettségek alól, amennyiben az általa exportált jövedéki termék harmadik országban szolgálatot teljesítő Magyar Honvédség részére kerül kiszállításra.
(3) A dohánygyártmány adójának (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigénylése (levonása) esetében a (2) bekezdésben foglalt rendelkezést értelemszerűen alkalmazni kell.
(4) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti visszaigénylési jog érvényesítéséhez a jövedéki termék beszerzését, a felhasználási célt és a felhasználási arányszámot a vámhatóságnak előzetesen be kell jelenteni, továbbá arra a termékre vonatkozóan, amelyre adó-visszaigénylést érvényesítenek, vezetni kell a 44. § (3) bekezdésében és a külön jogszabályban előírt nyilvántartást.
(5) Az adó visszaigénylése (levonhatósága)
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a jövedéki termék másik jövedéki termék előállításához történt felhasználásának napjától,
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a jövedéki termék harmadik országba történt, igazolt kiléptetésének napjától,
c) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben a jövedéki termék harmadik országba történt igazolt kiléptetésének, illetve az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetében a repülőgép külföldre távozásának napjától,
d) az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben a jövedéki termék adómentes célra történt felhasználásának napjától esedékes.
(6) Visszaigényelhető (levonható) adóként
a) az adóraktár és az exportáló, illetve az (1) bekezdés d) pontja szerinti személy - a (7) bekezdésben foglalt eltéréssel - a jövedéki termék adóval növelt áron történt beszerzését igazoló bizonylat kiállításának napján érvényes adómértékkel számított adót,
b) az importáló a vámhatóság által kivetett és megfizetett adót
veheti figyelembe.
(7) A (6) bekezdés a) pontja szerinti esetben az adómérték változását követő 3 hónapon belül a változást megelőzően hatályos adómértéket kell figyelembe venni, kivéve, ha a visszaigénylésre (levonásra) jogosult a nevére szóló, az adóraktár vagy az importáló által kiállított, az adót elkülönítetten tartalmazó számlával igazolja a vételárban felszámított, általa megfizetett adót.
(8) Az adóraktár engedélyese és az importáló az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.
(8) Az adóraktár engedélyese, az importáló, illetve a bejegyzett és a nem bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.
(8) Az adóraktár engedélyese, az importáló, illetve a bejegyzett kereskedő, a közösségi kereskedelmi tevékenység folytatására jogosult jövedéki engedélyes kereskedő az általa megfizetett, vételárban felszámított adót a vevő kérésére köteles a számlán elkülönítve feltüntetni.
(9) A visszaigénylés (levonás) jogosultságát a jövedékitermék-adóval növelt áron való beszerzését, illetve importálását igazoló eredeti bizonylattal, továbbá
a) az (1) bekezdés a) pontja esetében a jövedéki terméknek adóraktárban másik jövedéki termék előállításához történt felhasználását igazoló belső bizonylattal,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetében a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállítását (visszaszállítást) igazoló, a vámhatóság által kiállított bizonylattal,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetében - a d) pontban foglalt eltéréssel - a jövedéki termék harmadik országba történő kiszállítását igazoló, a vámhatóság által kiállított, az exportáló nevére szóló vámokmánnyal,
d) az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetén az üzemanyagnak a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályba való betöltése és a repülőgép külföldre távozása határvámhivatal általi igazolásával,
d) az üzemanyag petróleum és a repülőbenzin esetén az üzemanyagnak a nemzetközi légi közlekedésben részt vevő külföldi és belföldi lajstromjelű repülőgép üzemanyagtartályba való betöltése és a repülőgép külföldre távozása a légi jármű parancsnoka (megbízottja) és a repülőtér üzembentartója (megbízottja) együttes igazolásával,
e) az (1) bekezdés d) pontja esetében a jövedéki termék adómentes felhasználását igazoló, a vámhatóság által ellenjegyzett belső bizonylattal
kell dokumentálni, alátámasztani.
(10) Az adó-visszaigénylés (-levonás) joga kizárólag a (9) bekezdésben, illetve az alkoholtermék és a dohánygyártmány exportálása esetén ezen felül a (2) bekezdésben meghatározott bizonylat csatolásával, illetve azok birtokában érvényesíthető.
(11) A vámhatóság az adó-visszatérítésnél figyelembe vett mennyiséget, valamint a visszatérített adó összegét a (9) bekezdésben meghatározott bizonylatokon hitelt érdemlő módon feltünteti.
47/A. §
(1) A Közösség területére delegált diplomáciai és konzuli képviselet (a továbbiakban: képviselet) a hivatalos célra, valamint a képviselet tagja a személyes célra belföldön beszerzett jövedéki termékek után viszonosság esetén jogosult az árban foglalt (termékimport esetén a határozatban közölt) és általa megfizetett adó, valamint - az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében - a dohánygyártmányok után általa megfizetett általános forgalmi adó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adók) visszaigénylésére. A viszonosság tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(1) A diplomáciai és hivatásos konzuli képviselet (a továbbiakban: képviselet) a hivatalos célra, valamint a képviselet tagja a személyes célra belföldön beszerzett jövedéki termékek után viszonosság esetén jogosult az árban foglalt (termékimport esetén a határozatban közölt) és általa megfizetett adó, valamint - az adójeggyel ellátott dohánygyártmány esetében - a dohánygyártmányok után általa megfizetett általános forgalmi adó (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: adók) visszaigénylésére. A viszonosság tekintetében a külpolitikáért felelős miniszter nyilatkozata az irányadó.
(2) Képviselet tagjának a diplomáciai kapcsolatokról szóló, 1961. április 28-án aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének e) és f) pontja alá tartozó természetes személy, valamint a konzuli kapcsolatokról szóló, 1963. április 24-én aláírt bécsi egyezmény 1. cikkének c)-e) pontja alá tartozó természetes személy minősül, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosító hatósága ilyen minőségében elismeri.
(3) Az (1) bekezdésben említett hivatalos célra történő beszerzésnek az minősül, amelyet a képviselet számviteli nyilvántartásában, a rendeltetésszerű működéshez szükséges pénzügyi kiadások között mutat ki.
(4) Az adók visszaigénylésére jogosult - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett - a Közösség területén működő, a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), valamint tisztviselője is, amennyiben a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés értelmében az adó tekintetében mentesség illeti meg.
(4) Az adók visszaigénylésére jogosult - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett - a Magyar Köztársaság által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), valamint tisztviselője is, amennyiben a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés értelmében az adó tekintetében mentesség illeti meg.
(4) Az adók visszaigénylésére jogosult - az (1) és (3) bekezdésben foglaltak értelemszerű alkalmazása mellett - Magyarország által nemzetközi szervezetként elismert szervezet vagy képviselete (a továbbiakban: nemzetközi szervezet), valamint tisztviselője is, amennyiben a nemzetközi szervezetet létrehozó vagy a nemzetközi szervezet székhelyegyezményéről szóló és jogszabályban kihirdetett nemzetközi szerződés értelmében az adó tekintetében mentesség illeti meg.
(5) Nemzetközi szervezet tisztviselőjének az a természetes személy minősül, akit a (4) bekezdésben említett nemzetközi szerződésben meghatározottak szerint az adók alóli mentesség személyében megilleti, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyen minőségében elismeri.
(6) Nem illeti meg az adó-visszaigénylés joga a képviselet tagját, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselőjét, ha magyar állampolgár vagy állandó magyarországi tartózkodásra jogosult személy.
(7) Az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet, valamint a nemzetközi szervezet hivatalos célú beszerzéseként évente legfeljebb az 1. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.
(8) A képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője a személyes célra beszerzett jövedéki termék után az árban foglalt, általa megfizetett adókból - a (9) bekezdésben foglaltak figyelembevételével - legfeljebb 300 ezer forintot igényelhet vissza naptári évenként, mely összegbe bele kell számítani az egyéb termékek és igénybe vett szolgáltatások után az általános forgalmi adóról szóló törvény (a továbbiakban: áfatörvény) szerint visszaigényelt általános forgalmi adót is.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott értékkereten belül az üzemanyag, az alkoholtermék és a dohánygyártmány tekintetében a képviselet tagja, valamint a nemzetközi szervezet tisztviselője személyes célú beszerzéseként évente legfeljebb a 2. számú melléklet szerinti mennyiségek vehetők figyelembe.
(10) E § alkalmazásában a képviselet tagja, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselője az a családtag is, aki a képviselet tagjával, illetve a nemzetközi szervezet tisztviselőjével igazoltan közös háztartásban él, feltéve, hogy az illetőt a fogadó állam arra jogosított hatósága ilyenként elismeri, kivéve, ha az illető magyar állampolgár vagy állandó belföldi tartózkodásra jogosult személy.
47/B. §   Ha a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés kifejezetten a termékek árába rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességről vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkezik, az előzőekben említett nemzetközi szerződésben meghatározott jogosultat megilleti a 47/A. § szerinti adó-visszaigénylés joga úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat
a) nemzetközi szervezet tisztviselőjének kell tekinteni, ha az illető természetes személy,
b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet.
47/B. §   Ha a 2003. évi uniós csatlakozási szerződést kihirdető törvény hatálybalépésének napját megelőzően kötött és törvényben vagy kormányrendeletben kihirdetett nemzetközi szerződés kifejezetten a termékek árába rendszerint belefoglalt közvetett adók alóli mentességről vagy azok elengedéséről, visszatérítéséről rendelkezik, az előzőekben említett nemzetközi szerződésben meghatározott jogosultat megilleti a 47/A. § szerinti adó-visszaigénylés joga úgy, hogy annak alkalmazásában a jogosultat
a) nemzetközi szervezet tisztviselőjének kell tekinteni, ha az illető természetes személy,
b) nemzetközi szervezetnek kell tekinteni, ha az az a) pont alá nem tartozó személy, szervezet.

VII. FEJEZET
EGYES ADÓZÁSI ÉS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

48. §
(1) A harmadik országból behozott jövedéki termékre a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, valamint a belföldről harmadik országba kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre - az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban - a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) A harmadik országból behozott jövedéki termékre a jövedéki termék nem közösségi áru jellegének fennállásáig, illetve - a vámjogszabályok szerinti alakiságok elvégzése tekintetében - a 7. § 3. pont a) alpont ab) alpont szerinti területről behozott jövedéki termékre, valamint a belföldről harmadik országba kiszállításra kerülő adózatlan jövedéki termékre - az e törvényben szabályozott rendelkezésekkel összhangban - a vámjogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak kivételével
a) az ellenőrzésre, az adóigazgatási eljárásra, a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, továbbá az adó visszaigénylésére az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-t,
a) a vámhatósághoz teljesítendő adózói kötelezettségre, az adó visszaigénylésére, az ellenőrzésre, - a kézbesítési szabályok kivételével - a hatósági eljárásra, a végrehajtási eljárásra, valamint a jogkövetkezményekre az e törvényben meghatározott eltérésekkel az Art.-t,
b) a vámjogszabályokban, illetve az Art.-ban nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó más államigazgatási ügyben az e törvényben foglalt eltéréssel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Áe.)
b) a vámjogszabályokban, illetve az Art.-ban nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatósági ügyben az e törvényben foglalt eltéréssel a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvényt (a továbbiakban: Ket.)
b) a vámjogszabályokban, illetve az Art.-ban nem szabályozott kérdésekben, továbbá az (1) bekezdés és e bekezdés a) pontja alá nem tartozó egyéb közigazgatási hatósági ügyben az e törvényben foglalt eltéréssel a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvényt
kell megfelelően alkalmazni.
(3) Az adóalany az adót önadózással állapítja meg, vallja be és fizeti meg, ha e törvény szerint nincs helye az adó hivatalból történő megállapításának.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként bemutatott termékmérleg ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a bemutatott termékmérleg ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatóságnak bemutatott termékmérleg a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül. Az ellenjegyzett termékmérleg havi zárásának adatait az adóraktár engedélyese átadja az adóellenőrzésre jogosult vámhatóságnak.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve a 46. § (1) bekezdés szerinti, telephelyenként benyújtott elszámolás ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, vámtarifaszámára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatósághoz benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.
(4) A hatósági felügyeletet ellátó vámhatóság az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó adóbevallása alapjául szolgáló tények, körülmények, az adóraktáranként benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve a 46. § (1) bekezdés szerinti, telephelyenként benyújtott elszámolás ellenőrzése alapján jegyzőkönyvvel igazolja, hogy a bevallással érintett jövedéki termékek összetételére, KN-kódjára és mennyiségére vonatkozó adatok a valóságnak megfelelnek. A vámhatóságnak a benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás ellenőrzésére 5 munkanap áll rendelkezésére. A vámhatósághoz benyújtott termékmérleg-havizárás, illetve elszámolás a jogkövetkezmények szempontjából adóbevallásnak minősül.
(5) Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérlegben szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a bevallásra feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.
(5) Amennyiben a vámhatóság által megállapított adatok, tények, körülmények eltérnek az adóraktár engedélyese, illetve az adómentes felhasználó által bemutatott termékmérleg-havizárásban, illetve elszámolásban szereplő adatoktól, a vámhatóság az eltérés tényét és okát jegyzőkönyvbe veszi, s a felvett jegyzőkönyv egy példányát az adóalanynak átadja, aki a jegyzőkönyvre 8 napon belül észrevételt tehet. Az észrevételt a vámhatóság másodfokú szerve bírálja el, az adóalany kérelmére helyszíni vizsgálatot folytat. A másodfokú vámhatóság döntését a jegyzőkönyvre feljegyzi, szükség esetén kiegészítő jegyzőkönyvet vesz fel. A vámhatóság az eredménytelen adategyeztetést tartalmazó jegyzőkönyv és kiegészítő jegyzőkönyv egy példányát adóellenőrzés végett az ellenőrzés lefolytatására illetékes vámhatósághoz továbbítja annak kiállítását követő 15 napon belül. Az ellenőrzés eredményeként megindult adóigazgatási eljárásban az adóalanynak a vámhatóság jegyzőkönyvére tett, el nem fogadott észrevételeit és indokait is el kell bírálni.
(6) Ha az adóraktár engedélyese több adóraktárra rendelkezik engedéllyel, az illetékes vámhatósághoz - valamennyi adóraktárának adataira kiterjedő - összesített adóbevallást nyújt be. E rendelkezést megfelelően alkalmazni kell az adómentes felhasználóra is, ha több üzemben, illetve raktárban tárol adófelfüggesztés alatt álló terméket.
(7) A vámhatóság határozattal állapítja meg az adót
a) termékimport esetén;
b) a 15. § (1)-(2) bekezdése, illetve a 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettség keletkezése esetén;
c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.
(7) A vámhatóság állapítja meg az adót
a) termékimport esetén;
b) a 15. § (1)-(2) bekezdése, illetve a 65. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti adófizetési kötelezettség keletkezése esetén;
c) a hatáskörébe tartozó egyéb adóügyben.
(8) A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás miatti megszűnését követően
a) a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolás során szabadforgalomba való értékesítésénél a vevő,
b) a vagyonfelosztás megtörténtével a hitelező, illetve - végelszámolás esetén - a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően az átvevő személy
adófizetési kötelezettsége esetén - a vevő, a hitelező, illetve a jövedéki terméket átvevő személy kérelmére - határozattal állapítja meg az adót.
(8) A vámhatóság az adóraktári engedély vagy a keretengedély felszámolási eljárás miatti visszavonását, illetve végelszámolás miatti megszűnését követően
a) a készleten maradt jövedéki terméknek a felszámolás során szabadforgalomba való értékesítésénél a vevő,
b) a vagyonfelosztás megtörténtével a hitelező, illetve - végelszámolás esetén - a jövedéki terméket a vagyonfelosztást követően az átvevő személy
adófizetési kötelezettsége esetén - a vevő, a hitelező, illetve a jövedéki terméket átvevő személy kérelmére - állapítja meg az adót.
(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20-áig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége.
(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20-áig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adó-megállapítási és adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra nem kell adóbevallást benyújtani.
(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra nem kell adóbevallást benyújtani.
(9) Önadózás esetén az adó alapját és az adót naptári hónaponként kell megállapítani, kivéve, ha jogszabály másként rendelkezik. Az adómentes felhasználó az adóbevallási kötelezettségének azon tárgynegyedévet követő hó 20. napjáig köteles eleget tenni és az adót megfizetni, amelyben a 14. § (4) bekezdése szerint beállt az adómegállapítási és adófizetési kötelezettsége. A bejegyzett feladó havonta tesz adóbevallást abban az esetben is, ha a tárgyhónapban nem keletkezett adófizetési kötelezettsége. A nulla adómértékű szőlőborra, valamint a 80. § (2a) bekezdése szerinti termékre nem kell adóbevallást benyújtani.
(10) A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján kivetett adót az adókivetésről szóló határozat kézhezvételét követő 8 napon belül meg kell fizetni.
(10) A vámhatóság által a (7) bekezdés b), c) pontja alapján kivetett adót az adókivetésről szóló határozat közlését követő 8 napon belül meg kell fizetni.
(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a csődeljárásról, a felszámolási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(11) A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés kivételével, az adóraktári engedélyének vagy a keretengedélyének megszűnését követő 30 napon belül az adóraktár engedélyesének vagy a keretengedélyesnek bevallást kell benyújtania. A felszámolási és a végelszámolási eljárás miatti megszűnés esetében az adóbevallásra az Art., illetve a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, illetve a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(12) Az adóraktár engedélyese adóelőleget fizet, amennyiben az előző év azonos negyedévében keletkezett adófizetési kötelezettsége elérte a hatmillió forintot. Az adóelőleg mértéke az előző év azonos negyedévében keletkezett adó egyhatod része. Ha az adóraktár engedélyese a tárgyévet megelőző évben nem fizetett adót, de a tárgyév első negyedévében az adó várható összege eléri a hatmillió forintot, akkor a várható adóösszeg egyhatodát kell adóelőlegként fizetni. A II., III., IV. negyedévben akkor kell adóelőleget fizetni, ha az előző negyedévi adó összege a hatmillió forintot meghaladja. Az adóelőleg összege az előző negyedévi adó egyhatod része.
(13) Az adó-visszaigénylést a vámhatóság az adó-visszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést (adó-visszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra - igényelheti. Az adó-visszaigénylési (adó-visszatérítési) kérelemhez az annak elbírálásához szükséges valamennyi iratot csatolni kell. Az adó-visszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.
(13) Az adó-visszaigénylést a vámhatóság az adó-visszaigénylésre jogosult kérelmére, a kérelem e törvényben foglaltak szerinti elbírálása után teljesíti. Az adó-visszaigénylésre jogosult az adó-visszaigénylést (adó-visszatérítést) havonta - a tárgyhó 1. napjától a tárgyhó utolsó napjáig terjedő időszakra - igényelheti. Az adó-visszaigénylés megtagadásáról a vámhatóság határozatot hoz.
(14) Az adóraktár engedélyese adó-visszaigénylési jogosultságát a tárgyhavi adóbevallásában, a fizetendő adójából történő levonással vagy visszaigényléssel érvényesítheti.
(15) Amennyiben a vámhatóság által a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, a bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy [ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is] követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóság illetékes szervét keresi meg.
(15) Amennyiben a vámhatóság által a pénzforgalmi bankszámlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében azonnali beszedési megbízással, a bankszámlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy [ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is] követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóságot keresi meg.
(15) Amennyiben a vámhatóság által a fizetési számlával rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében hatósági átutalással, a fizetési számlával nem rendelkező adófizetésre kötelezett személy esetében munkabérből vagy egyéb rendszeres járandóságból, továbbá a kifizetőtől járó kifizetésből történő letiltással foganatosított végrehajtási cselekmény nem, vagy aránytalanul hosszú idő múlva vezetne eredményre, a vámhatóság az adófizetésre kötelezett személy - ideértve a jövedéki bírság, a zárjegyhiány [73. § (5) bekezdés], az adójegy utáni halasztott fizetési kötelezettség [98. § (5) bekezdés] megfizetésére kötelezett személyt is - követelésének, továbbá ingó és ingatlan vagyontárgyainak végrehajtása érdekében az adóhatóságot keresi meg.
(16) A (15) bekezdés szerint végrehajtás alatt álló tartozást a vámhatóság megkeresésére az adóhatóság nyilvántartásba veszi, és az adók módjára behajtandó köztartozásra vonatkozó szabályok szerint hajtja be.
(17) Az adó bevallásában az Art. 1. számú melléklet I/A/1. pontjában meghatározott kerekítési szabályokat kell alkalmazni.
(18) A vámhatóság által végzett, ellenőrzéssel lezárt időszakot nem eredményező jövedéki ellenőrzés folytatása, valamint a hatósági felügyelet ellátása esetében általános megbízólevél szükséges, általános megbízólevélnek a vámhatóság tagjának intézkedésre jogosító szolgálati igazolványa minősül.
(19) A vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása, továbbá a zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhivatali eljárás (zárjegy levétele) esetén - az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével - a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (a továbbiakban együtt: költségtérítés).
(19) A vámhatóság hivatalos helyén kívül, kérelemre végzett eljárása, továbbá a zárjeggyel ellátandó jövedéki termékek utáni adó-visszatérítéshez szükséges vámhatósági eljárás (zárjegy levétele) esetén - az engedélyezési eljárás és ahhoz kapcsolódóan a hivatalos zár felhelyezése kivételével - a kérelmezőnek szemledíjat kell fizetni, és - ha jogszabály ettől eltérően nem rendelkezik - meg kell fizetni az eljárás során felmerülő szakértői és más vizsgálati díjat, szállítási, kiszállási és más vizsgálati költségeket (a továbbiakban együtt: költségtérítés).
(20) Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a Vegyvizsgáló Intézettől kérheti, illetve a jövedéki ügyben, a jövedéki adóügyben eljáró vámhatóság - az engedélyes egyidejű értesítése mellett - a Vegyvizsgáló Intézetnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes jövedéki termékére, a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál - a termék változatlan összetétele esetén - kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifabesorolás). A Vegyvizsgáló Intézet a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról a határozatban rendelkezik, amely a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.
(20) Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a vegyvizsgáló szervtől kérheti, illetve a vámhatóság - az engedélyes egyidejű értesítése mellett - a vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes jövedéki termékére, a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál - a termék változatlan összetétele esetén - kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifabesorolás). A vegyvizsgáló szerv a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról a határozatban rendelkezik, amely a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.
(20) Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a bejegyzett kereskedői engedélyt, a felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a vegyvizsgáló szervtől kérheti, illetve a vámhatóság - az engedélyes egyidejű értesítése mellett - a vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes által előállított vagy beszerzett jövedéki termékre, a bejegyzett kereskedő által beszerzett jövedéki termékre, valamint a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál - a termék változatlan összetétele esetén - kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifabesorolás). A vegyvizsgáló szerv a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról határozatban rendelkezik, amely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.
(20) Az adóraktári engedélyt, a keretengedélyt, a bejegyzett kereskedői engedélyt, a felhasználói engedélyt kérelmező vagy az adóraktári engedéllyel, keretengedéllyel, bejegyzett kereskedői engedéllyel rendelkező adóalany, a felhasználói engedélyes a vegyvizsgáló szervtől kérheti, illetve a vámhatóság - az engedélyes egyidejű értesítése mellett - a vegyvizsgáló szervnél kezdeményezheti az adóraktári engedélyes által előállított vagy beszerzett jövedéki termékre, a bejegyzett kereskedő által beszerzett jövedéki termékre, valamint a keretengedélyes vagy a felhasználói engedélyes által beszerzett, felhasznált jövedéki termékre és előállított termékre az adófizetési kötelezettség meghatározásánál, illetve az adómérték alkalmazásánál - a termék változatlan összetétele esetén - kötelező érvénnyel bíró vámtarifaszám és KN-kód megállapítást (a továbbiakban: kötelező érvényű vámtarifabesorolás). A vegyvizsgáló szerv a kérelemre vagy hivatalból az engedélyes nevére kiadott kötelező érvényű vámtarifabesorolásról határozatban rendelkezik, amely fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható, rendelkezéseit a határozat közlésének napját követő naptól kell alkalmazni.
(21) Az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó vagy a felhasználói engedélyes terhére a kötelező érvényű vámtarifabesorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifabesorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.
(21) Az adóraktár-engedélyes, az adómentes felhasználó, a bejegyzett kereskedő vagy a felhasználói engedélyes terhére a kötelező érvényű vámtarifabesorolással vagy annak megváltoztatásával összefüggő adókötelezettség, illetve jogkövetkezmény a vámtarifabesorolás kötelezővé válásának napját megelőző időszakra nem állapítható meg.
(22) Az adóraktári engedélynek, a keretengedélynek vagy a felhasználói engedélynek a kötelező érvényű vámtarifabesorolás miatt szükségessé váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozat kézhezvételének napját követő 15 napon belül kell benyújtani vagy az engedélyt visszaadni.
(22) Az adóraktári engedélynek, a keretengedélynek, a bejegyzett kereskedői engedélynek vagy a felhasználói engedélynek a kötelező érvényű vámtarifabesorolás miatt szükségessé váló módosítása iránti kérelmet a kötelező érvényű vámtarifabesorolásról szóló határozat kézhezvételének napját követő 15 napon belül kell benyújtani vagy az engedélyt visszaadni.
(23) A termékkísérő okmány, az üzemszüneti TKO, az üzemszüneti átvételi elismervény és az egyszerűsített kísérő okmány szigorú számadású bizonylat, amellyel kapcsolatban elkövetett jogsértésre a számlára, a nyugtára vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(24) Fizetési halasztást, részletfizetést a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő csak akkor kérhet, ha
a) bejegyzett kereskedői tevékenységét a tevékenysége megkezdésének napjától a fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelme benyújtásának napjáig számítva legalább 12 hónapon keresztül folytatta,
b) terhére az a) pont szerinti időszakban összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság vagy az adóhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - az a) pont szerinti időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, és
b) terhére az a) pont szerinti időszakban összességében a jövedéki biztosíték értékének 10 százalékát meghaladó összegű jövedéki bírságot vagy adóbírságot a vámhatóság jogerős határozattal nem állapított meg, továbbá a jövedéki biztosíték értékének - az a) pont szerinti időszakban összességében - 10 százalékát meghaladó összegű, az esedékességet 30 nappal meghaladóan rendezett vagy rendezetlen adótartozása nem volt, kivéve az olyan adótartozást, amelyre fizetési könnyítést (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyeztek, és
c) az adó összege, amelyre fizetési halasztást, részletfizetést kér, nem haladja meg az általa nyújtott jövedéki biztosíték azon adótartozással csökkentett összegét, amelyre fizetési halasztást, részletfizetést engedélyeztek, illetve amelyre vonatkozóan a bejegyzett kereskedő ezt megelőzően fizetési halasztás, részletfizetés iránti kérelmet nyújtott be és annak elbírálása folyamatban van.
(25) A bejegyzett kereskedői engedély 24. § (3) bekezdése vagy az adóraktári engedély 38. § (7) bekezdése és 72. § (8a) bekezdése szerinti felfüggesztésének időtartama alatt a vámhatóság az elektronikus átvételi elismervényt nem továbbítja, az adóraktár engedélyese jövedéki terméket nem állíthat elő, szabadforgalomba nem bocsáthat, adófelfüggesztés alatt álló jövedéki terméket adóraktárából nem tárolhat ki és adóraktárába nem tárolhat be, a bejegyzett kereskedő pedig jövedéki terméket nem fogadhat.
48/A. §
(1) Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a Ket. 29. § (9) bekezdését, 36. § (2)-(4) bekezdését, 112. §-át és 113. §-át.
(1) Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait.
(1) Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint 71. § (7) bekezdésében foglaltakat, és az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait.
(1) Jövedéki ügyekben nem kell alkalmazni a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71. § (7) bekezdésében foglaltakat, és az újrafelvételi eljárásra vonatkozó szabályait.
(1a) E törvény vagy e törvény végrehajtási rendelete szerinti engedélyezési eljárásban nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 71/A. § (2) bekezdés c) pontja.
(2) Nem lehet elektronikus úton intézni:
a) az e törvény szerinti engedélyek kiadása, módosítása iránti kérelemnek, valamint a jövedéki üggyel kapcsolatos egyéb kérelmek közokiratként vagy eredeti bizonylatként (ezek hiteles másolataként) csatolandó mellékleteinek benyújtását,
b) az 58. § (11) bekezdés, az 59. § (2) bekezdés és a 71. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatásának bejelentését,
b) a 31. § (2) bekezdés, a 32. § (1) bekezdés, az 58. § (11) bekezdés, az 59. § (2) bekezdés és a 71. § (1) bekezdés szerinti tevékenység folytatásának bejelentését,
c) a jövedéki adóbevallás és a jövedéki adó-visszaigénylési (adóvisszatérítési) kérelem benyújtását,
d) a jövedéki ügyekben eljáró vámhatóság eljárási cselekményeit,
e) az a)-c) pontban meghatározott ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás iránti kérelem benyújtását.
e) az a) és b) pontban meghatározott ügyekkel kapcsolatos jogorvoslati eljárás iránti kérelem benyújtását.
(3) Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat az ügyintézés hagyományos és elektronikus formája között.
(3) Az ügyfél kizárólag a jövedéki ügy megindításakor választhat a kapcsolattartás hagyományos és elektronikus formája között.
(4) A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban nem minősül írásbeli kérelemnek a telefax és más elektronikus eszköz útján benyújtott kérelem.
(4) A jövedéki üggyel kapcsolatos eljárásban az ügyfél - a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelmek benyújtása során - telefaxon, a központi elektronikus szolgáltató rendszeren kívüli informatikai alkalmazás vagy szöveges üzenetközvetítési szolgáltatás útján nem tarthatja a kapcsolatot a vámhatósággal.
(5) A hivatalból indult hatósági eljárás felfüggesztésének az ügyfél kérelmére nincs helye.
(6) A vámhatóság szakértő kirendelése esetén, illetve szakvélemény kérésekor az eljárást a szakvélemény megérkezéséig felfüggesztheti.
(7) Az e törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy nem tekinthet be a Ket. 68. § (2) bekezdésében felsoroltakon túl a vámhatóság és a felettes szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe sem.
(7) Az e törvény 4. § a) pontjában meghatározott személy nem tekinthet be a vámhatóság és a felügyeleti szerv döntés-előkészítéssel összefüggő belső levelezésébe.
(8) Önálló fellebbezésnek van helye az első fokon hozott
a) az eljárást felfüggesztő,
b) az eljárást megszüntető,
c) a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül elutasító,
d) a bevallás, a bejelentés és a fellebbezés határidejének elmulasztásával kapcsolatban benyújtott igazolási kérelmet elutasító,
e) az iratbetekintési jog korlátozását elrendelő,
f) a visszatartási jog gyakorlásáról hozott,
g) a végrehajtási kifogást elbíráló,
h) az eljárási bírságot kiszabó,
i) az eljárási költség viselésének kérdésében hozott, valamint
j) a kézbesítési vélelem megdöntése tárgyában hozott elutasító
végzés ellen.
(9) A fellebbezést az ügy összes iratával a fellebbezés beérkezésének napjától számított 15 napon belül kell felterjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult szervhez, kivéve, ha a vámhatóság a megtámadott határozatot (végzést) a fellebbezésben foglaltaknak megfelelően kijavítja, kiegészíti, módosítja vagy visszavonja. A felterjesztés során az első fokon eljáró vámhatóság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról nyilatkozik.
(9) A fellebbezést tizenöt napon belül kell felterjeszteni a vámhatóság másodfokú szervéhez.
48/B. §
(1) Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a külön jogszabályban foglalt módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz
a) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett kereskedő, az adóképviselő, az adóügyi képviselő,
a) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő, az adóügyi képviselő,
b) az állami adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő, a 129. § (1) bekezdés a) pontja szerinti adó-visszaigénylési jogosultság esetében a polgári törvénykönyvről szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezetnek nem minősülő adó-visszaigénylő kivételével,
b) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,
c) választása szerint az a)-b) pont alá nem tartozó adóalany, adó-visszaigénylő.
(1) Adóbevallási kötelezettségét elektronikus úton a jogszabályban meghatározott módon és technikai feltételekkel teljesíti a vámhatósághoz
a) az adóraktár engedélyese, a bejegyzett feladó, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő, az adóügyi képviselő,
b) az adóhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,
b) a vámhatóság hatáskörébe tartozó adók tekintetében egyébként elektronikus adóbevallásra kötelezett adóalany és adó-visszaigénylő,
c) a mezőgazdaságban felhasznált gázolaj utáni jövedékiadó-visszatérítés feltételeiről és szabályairól szóló kormányrendelet hatálya alá tartozó mezőgazdasági termelő,
d) választása szerint az a)-c) pont alá nem tartozó adóalany, adó-visszaigénylő.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adóalany, adó-visszaigénylő Art. szerinti képviselője
a) az (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti esetben az első adóbevallás benyújtása hónapjának 5. napjáig, illetve a nem bejegyzett kereskedő és a 27. § szerinti adóalany esetében az adófizetési kötelezettség, a 28. § szerinti adó-visszaigénylő esetében az adó-visszaigénylési jogosultság keletkezésének napjáig,
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben azon adóbevallási időszakot követő hó 5. napjáig, amelynek tekintetében az adóalany, az adó-visszaigénylő első ízben kívánja alkalmazni az adóbevallás elektronikus benyújtását, a vámhatósághoz bejelenti az elektronikus adóbevallásra szóló képviseleti jogosultságát, valamint a képviselt adóalany, adó-visszaigénylő nevét, adóazonosító számát és vámazonosító számát.
(2) Az adóraktár engedélyese a termékmérleg-havizárásnak, a bejegyzett kereskedő és az adóképviselő a szállítási nyilvántartás havi összesítésének, az adóügyi képviselő a 31. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartás havi összesítésének a benyújtására vonatkozó kötelezettségét elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül teljesíti.
(2) Az adóraktár engedélyese a termékmérleg-havizárásnak, a 24. § (1) bekezdés szerinti bejegyzett kereskedő és az adóképviselő a szállítási nyilvántartás havi összesítésének, az adóügyi képviselő a 31. § (3) bekezdésének b) pontja szerinti nyilvántartás havi összesítésének a benyújtására vonatkozó kötelezettségét elektronikus úton, ügyfélkapun keresztül teljesíti.
(3) Ha az adóalany, adó-visszaigénylő élt az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott választási jogával, választásától a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.
(3) Ha az adóalany, adó-visszaigénylő élt az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott választási jogával, választásától a választása évét követő naptári év végéig nem térhet el.
48/C. §   Ha az e törvény szerinti, vámhatóság által kiadott engedély engedélyese jogutódlással szűnik meg, a jogutódnak az engedély módosítását kell kérnie.
48/D. §
(1) Az e törvény szerinti engedélyt - kivéve az egyszerűsített adóraktári engedélyt - kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy gazdasági bűncselekmény vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére - annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(1) Az e törvény szerinti engedélyt - kivéve az egyszerűsített adóraktári engedélyt - kérelmező természetes személy, kérelmező szervezet vezetője vagy vezető tisztségviselője az engedély iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vámhatóság részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény szerinti gazdasági vagy a közélet tisztasága elleni bűncselekmény, illetve a Btk. XXVII. vagy XXXVIII-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen nem ítélték el, vagy jogerősen elítélték, de az engedély iránti kérelem benyújtásakor már mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a vámhatóság részére - annak az e törvény szerinti engedély birtokában folytatható tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(2) A vámhatóság hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az e törvény szerint kiadott engedély birtokában folytatott tevékenység gyakorlásának időtartama alatt fennállnak-e az (1) bekezdés szerinti tények. A hatósági ellenőrzés céljából a vámhatóság adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy az engedélyes természetes személlyel, az engedélyes szervezet vezetőjével vagy vezető tisztségviselőjével szemben az (1) bekezdés szerinti tények fennállnak-e.
(3) A vámhatóság
a) az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az engedélyezési eljárás jogerős befejezéséig vagy
b) a (2) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatósági ellenőrzés időtartamára vagy az engedély visszavonására irányuló eljárásban az eljárás jogerős befejezéséig
kezeli.
(4) A csomagküldő kereskedő adóügyi képviselője esetében a nyilvántartásba vételi eljárás kezdeményezése és lefolytatása, illetve a nyilvántartásba vételhez meghatározott, a 35. § (3) bekezdése szerinti feltétel fennállásának hatósági ellenőrzése során az adatigénylésre, adatátvételre és adatkezelésre vonatkozóan az (1)-(3) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket megfelelően kell alkalmazni.
(5) Az adóraktári, bejegyzett kereskedői, bejegyzett feladói, felhasználói engedélyhez, a keretengedélyhez, a jövedéki termék szabad forgalomban végzett kereskedelméhez, importálásához, exportálásához szükséges jövedéki engedélyhez, valamint a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételéhez szükséges kérelemhez az e törvényben vagy végrehajtási rendeletében előírt feltételek teljesítését igazoló okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat eredeti vagy hitelesített másolati példányban kell csatolni e törvény vagy e törvény végrehajtási rendeletének eltérő rendelkezése hiányában. A kérelmezőnek nem kell igazolást csatolnia arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá arról, hogy a vámhatóság, az adóhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, vagy ha van, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.
(5) Az adóraktári, bejegyzett kereskedői, bejegyzett feladói, felhasználói engedélyhez, a keretengedélyhez, a jövedéki termék szabad forgalomban végzett kereskedelméhez, importálásához, exportálásához szükséges jövedéki engedélyhez, valamint a csomagküldő kereskedő és a csomagküldő kereskedő adóügyi képviselőjének nyilvántartásba vételéhez szükséges kérelemhez az e törvényben vagy végrehajtási rendeletében előírt feltételek teljesítését igazoló okmányokat, iratokat, nyilatkozatokat, dokumentációkat eredeti vagy hitelesített másolati példányban kell csatolni e törvény vagy e törvény végrehajtási rendeletének eltérő rendelkezése hiányában. A kérelmezőnek nem kell igazolást csatolnia arról, hogy nem áll csőd-, felszámolási vagy végelszámolási eljárás alatt, továbbá arról, hogy a vámhatóság felé nincs meg nem fizetett vám- vagy adótartozása, vagy ha van, arra részletfizetést vagy fizetési halasztást engedélyeztek számára.
48/E. §
(1) A vámhatóság az adóraktári engedéllyel, a bejegyzett kereskedői engedéllyel, a bejegyzett feladói engedéllyel, a keretengedéllyel, a felhasználói engedéllyel, a jövedéki engedéllyel rendelkező személyekről, továbbá a csomagküldő kereskedőkről, a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőiről, az üzemi motorikus gáztöltő állomás üzemeltetőiről, a nyilvántartásba vett felhasználókról és a mobil palackozóval rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(1) A vámhatóság az adóraktári engedéllyel, a bejegyzett kereskedői engedéllyel, a bejegyzett feladói engedéllyel, a keretengedéllyel, a felhasználói engedéllyel, a jövedéki engedéllyel rendelkező személyekről, a csomagküldő kereskedőkről, a csomagküldő kereskedők adóügyi képviselőiről, az üzemi motorikus gáztöltő állomás üzemeltetőiről, a nyilvántartásba vett felhasználókról, a mobil palackozóval rendelkező személyekről, az ásványolaj előállítására alkalmas desztillálóberendezés előállítására, importálására, a szeszgyártásra alkalmas desztillálóberendezés előállítására, a sör előállítására alkalmas főzőüst és komlóforraló üst előállítására, továbbá a hivatalos zár előállítására engedéllyel rendelkező személyekről közhiteles hatósági nyilvántartást vezet.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok minősülnek közhitelesnek.
(2) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az engedélyes vagy a nyilvántartásba vett nevére, engedélyszámára vagy nyilvántartási számára, az engedélyben vagy nyilvántartásban szereplő jövedéki termék vagy eszköz megnevezésére, az engedély kiadása vagy a nyilvántartásba vétel időpontjára, valamint az engedély érvényességére vonatkozó adatok tekintetében minősül közhitelesnek. A vámhatóság ezen adatokat az (1) bekezdés szerinti tevékenységek ellenőrzése érdekében, az engedély hatályának megszűnését vagy a nyilvántartásból történő törlést követő 5 évig kezeli.
(3) A vámhatóság az (1) bekezdésben felsorolt személyekre vonatkozó, közhitelesnek minősülő adatokat hivatalos honlapján közzéteszi.
(3) A vámhatóság a hatályos engedélyek vagy nyilvántartások azon adatait, amelyek tekintetében az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás közhiteles, a honlapján közzéteszi.
48/F. §   A jövedéki eljárásokban alkalmazandó vámtarifaszámoknak megfelelő KN-kódokat a vámhatóság legkésőbb a KN-kódok változását megelőző 15. napon internetes honlapján közzéteszi.

VIII. FEJEZET
HATÓSÁGI FELÜGYELET

49. §
(1) A vámhatóság felügyelete alatt végezhető
a) a jövedéki termék előállítása, az adózatlan jövedéki termék raktározása, adófelfüggesztés alatt történő szállítása, az adómentesen beszerzett jövedéki termék felhasználása,
b) az adóraktári engedély megszűnése után az adóraktár engedélyese, illetve a keretengedély érvényességének megszűnése után az adómentes felhasználó jövedéki termékkel kapcsolatos tevékenysége, a készleten maradt jövedéki termék utáni adófizetési kötelezettség rendezéséig.
(2) A hatósági felügyelet gyakorolható folyamatos jelenléttel és vizsgálattal vagy helyszíni, eseti vizsgálattal.
(3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó folyamatosan olyan nyilvántartást vezet a jövedéki termék készletéről, amelynek alapján a nyilvántartott és a tényleges készlet bármikor összevethető. Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó három havonta, a tárgynegyedév utolsó napjával a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.
(3) Az adóraktár engedélyese és az adómentes felhasználó
a) évente, a tárgyév utolsó napjával, illetve a számviteli törvény hatálya alá tartozó adóraktár-engedélyes és adómentes felhasználó esetében az üzleti év mérlegfordulónapjával,
b) az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének napjával,
c) a vámhatóság által kezdeményezett készletfelvétel esetén az ellenőrzés napjával
a vámhatóság jelenlétében és ellenőrzése mellett készletfelvétellel megállapítja a tényleges készletet.
(4) A készlet felvételével meg kell állapítani a jövedéki terméknek az adóraktárban és az adómentes felhasználónál a tárgynegyedév utolsó napján, illetve az adóraktári vagy a keretengedély megszűnésének utolsó napján ténylegesen készleten lévő mennyiségét, a leltár és a nyilvántartás szerinti készlet különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó hiányt, illetve a többletet (együtt: különbözet). A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.
(4) A vámhatóság a (3) bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet (együtt: különbözet). A különbözetet az elszámolási időszak zárókészletébe be kell számítani.
(4) A vámhatóság a (3) bekezdés szerinti esetekben, az ott megjelölt időpontra vonatkozóan jegyzőkönyvvel megállapítja a készleten lévő jövedéki termék tényleges mennyiségének és nyilvántartás szerinti készletének különbözetét, a külön jogszabály szerint elszámolható veszteséget és az azt meghaladó készlethiányt, illetve a készlettöbbletet (együtt: különbözet). A különbözettel az elszámolási időszak zárókészletét módosítani kell.
(5) Adó-visszaigénylés (adó-visszatérítés) esetén a kérelem elbírálása során végzett kiutalás előtti ellenőrzés a hatósági felügyelettel egy tekintet alá esik.
(6) A hatósági felügyelet keretében a vámhatóság által végzett vizsgálat nem minősül az Art. alkalmazásában ellenőrzéssel lezárt időszaknak.

MÁSODIK RÉSZ
KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK

IX. FEJEZET
ÁSVÁNYOLAJ

Termékmeghatározás

50. §
(1) E törvény alkalmazásában ásványolajnak
a) a 2706 vámtarifaszám alatti termék,
b) a 2707 10, 2707 20, 2707 30, 2707 50, 2707 91 00, 2707 99 11 és a 2707 99 19 vámtarifaszám alatti termék,
c) a 2709 és a 2710 vámtarifaszám alatti termék,
d) a 2711 vámtarifaszám alatti termék, ideértve a vegytiszta metánt és propánt, de kivéve a földgázt,
e) a 2712 10, 2712 20, 2712 90 31, 2712 90 33, 2712 90 39, 2712 90 91 és a 2712 90 99 vámtarifaszám alatti termék,
f) a 2715 vámtarifaszám alatti termék,
g) a 2901 vámtarifaszám alatti termék,
h) a 2902 11 00, 2902 19 90, 2902 20 00, 2902 30 00, 2902 41 00, 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alatti termék,
i) a 3403 11 00, 3403 19, 3811 és 3817 vámtarifaszám alatti termék
minősül.
(2) Ásványolajnak minősül, továbbá e törvény alkalmazásában az (1) bekezdésben megjelöltektől eltérő, bármely olyan termék, amelyet belső égésű motorok üzemanyagaként vagy üzemanyagok adalékaként vagy hígítóanyagaként, továbbá tüzelő-, fűtőanyagként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel, ez utóbbiak közül kivéve a 2713 vámtarifaszámú petrolkokszot, a tőzeget vagy egyéb szilárd szénhidrogént, valamint a fűtési, tüzelési célú földgázt.
(2) Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában
a) bármely olyan, az (1) bekezdésben megjelöltektől eltérő termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként vagy hígítóanyagaként,
b) az 1507-1518 és a 3824 90 99 vámtarifaszám alatti olyan termék, valamint bármely olyan, az (1) bekezdésben meg nem jelölt szénhidrogén - kivéve a 2713 vámtarifaszámú petrolkokszot, a tőzeget vagy egyéb szilárd szénhidrogént, valamint a fűtési, tüzelési célú földgázt -, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként
kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel.
(2) Ásványolajnak minősül továbbá e törvény alkalmazásában
a) bármely olyan, az (1) bekezdésben megjelöltektől eltérő termék, amelyet üzemanyagként vagy üzemanyagok adalékaként, hígítóanyagaként,
b) az 1507-1518 és a 3824 90 99 vámtarifaszám alatti olyan termék, valamint bármely olyan, az (1) bekezdésben meg nem jelölt szénhidrogén - kivéve a 2713 vámtarifaszámú petrolkokszot, a tőzeget vagy egyéb szilárd szénhidrogént, valamint a fűtési, tüzelési célú földgázt -, amelyet tüzelő-, fűtőanyagként
történő felhasználásra állítanak elő vagy ilyenként kínálnak, értékesítenek vagy használnak fel.
(3) E törvény alkalmazásában ellenőrzött ásványolajterméknek
a) a 2707 10, 2707 20, 2707 30 és 2707 50 vámtarifaszám alatti termék,
b) a 2710 11 11 és a 2710 19 69 vámtarifaszámok közé tartozó termék,
c) a 2711 (kivéve a 2711 11 00 és 2711 21 00) vámtarifaszám alatti termék,
d) a 2901 10 vámtarifaszám alatti termék,
e) a 2902 20 00, 2902 30 00, 2902 41 00, 2902 42 00, 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alatti termék
f) a 3811 11 10, 3811 11 90, 3811 19 00 és a 3811 90 00 vámtarifaszám alatti termék
minősül.
(4) E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,
a) 2709 00 10 vámtarifaszám alatti termék,
a) 2709 00 10 vámtarifaszám alatti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint,
b) 2710 19 71, 2710 19 75 vámtarifaszám alatti termék,
c) 3811 vámtarifaszám alatti termék,
d) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
e) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmaz,
f) a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó biodízel
f) 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó biodízel
minősül.
(4) E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek - az (5) bekezdésben foglalt eltéréssel - az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,
a) 2709 00 10 vámtarifaszám alatti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint,
b) 2710 19 71, 2710 19 75 vámtarifaszám alatti termék,
c) 3811 vámtarifaszám alatti termék,
d) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
e) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmaz,
f) 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó biodízel
minősül.
(4) E törvény alkalmazásában megfigyelt terméknek az 5 liternél/5 kilogrammnál nagyobb kiszerelésű,
a) 2709 00 10 vámtarifaszám alatti termék, kivéve a stabilizálatlan (50 °C-on 0,7 barnál nagyobb gőznyomású) gazolint,
b) 2710 19 71, 2710 19 75 vámtarifaszám alatti termék,
c) 3811 21 00 és 3811 29 00 vámtarifaszám alatti termék,
d) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 95 térfogatszázalékban kőolajból és bitumenes ásványokból nyert olajat tartalmaz,
e) 3814 00 90 vámtarifaszám alatti termék, amennyiben legalább 85 térfogatszázalékban etilalkoholt tartalmaz,
minősül.
(5) A (4) bekezdés c) pontjában megjelölt, 3811 vámtarifaszám alatti termékek közül az üzemanyagok adalékanyaga, hígítóanyaga (a továbbiakban: üzemanyag-adalék) és a (4) bekezdés f) pontjában megjelölt biodízel a kiszerelés nagyságától függetlenül tekintendő megfigyelt terméknek.

Adóalap, adómérték

51. §
(1) Az adó alapja az ásványolaj mennyisége, az adómértéknél megjelölt mennyiségi egységben mérve.
(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően az MSZ ISO 3675 vagy az MSZ ISO 3838 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.
(2) Ha az adómértéknél megadott mennyiségi egység liter, akkor azt +15 °C-ra átszámított térfogaton kell megállapítani. Az ásványolaj +15 °C hőmérséklethez tartozó térfogatát a mérésügyről szóló 1991. évi XLV. törvény előírásainak megfelelően MSZ EN ISO 3675, az MSZ EN ISO 3838 vagy az MSZ EN ISO 12185 jelű, a kőolajtermékek sűrűségének meghatározására vonatkozó szabványokban idézett MSZ ISO 91-1 szabványban ismertetettek szerint (csőkészlet esetén számítással) kell meghatározni.
52. §
(1) Az adó mértéke - a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel -:
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41 és a 2710 11 45 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinekre, továbbá a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél kisebb és összaromástartalma nem haladja meg a 35% értéket, 103 500 Ft/ezer liter,
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41 és a 2710 11 45 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinekre, továbbá a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma legfeljebb 10 ppm, 103 500 Ft/ezer liter,
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma legfeljebb 10 ppm, 103 500 Ft/ezer liter,
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma legfeljebb 10 ppm és legalább 4,4 térfogatszázalék bioetanolt - közvetlen bekeveréssel és/vagy ETBE formájában - tartalmaz, 103 500 Ft/ ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre, továbbá a 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 50 ppm-nél nagyobb vagy összaromástartalma meghaladja a 35% értéket, 111 800 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre, továbbá a 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 10 ppm-nél nagyobb, 111 800 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre, továbbá a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 10 ppm-nél nagyobb, 111 800 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinekre, továbbá a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszámú ólmozatlan benzinre, ha annak kéntartalma 10 ppm-nél nagyobb vagy 4,4 térfogatszázaléknál kevesebb - közvetlenül bekevert és/vagy ETBE-ben lévő - bioetanolt tartalmaz, 111 800 Ft/ ezer liter,
c) a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 111 800 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, üzemanyag vagy tüzelő-, fűtőanyag célra értékesített vagy importált gázolajra 85 000 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, legfeljebb 10 ppm kéntartalmú, üzemanyag célra értékesített vagy importált gázolajra és a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célra értékesített vagy importált gázolajra 85 000 Ft/ezer liter, a 2710 19 41, a 2710 19 45 és a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, 10 ppm-nél nagyobb kéntartalmú, üzemanyag célra értékesített vagy importált gázolajra 90 000 Ft/ezer liter,
e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 3900 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 102 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 102 000 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 47 900 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 10 500 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 24,50 Ft/nm3,
h) a 3824 90 99 vámtarifaszám alá tartozó termékek közül a kizárólag növényi olajból észterezéssel előállított termékre (a továbbiakban: biodízel) - amennyiben azt az 58. § (1) bekezdés g) pontja szerinti biodízel-adóraktárban állítják elő és a külön jogszabály szerint, zárt rendszerben forgalmazzák - 0 Ft/ezer liter, egyébként - ideértve a 0 Ft/ezer liter adómértékkel beszerzett biodízel külön jogszabályban foglaltaktól eltérő felhasználását is - 85 000 Ft/ezer liter,
i) a 2707 10, a 2707 20, a 2707 30, a 2707 50, a 2710 11 11, a 2710 11 15, a 2710 11 21, a 2710 11 25, a 2710 11 70, a 2710 11 90, a 2710 19 11, a 2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29, a 2710 19 31, a 2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10, a 2902 20 00, a 2902 30 00, a 2902 41 00, a 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alá tartozó, valamint a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszámú, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített vagy importált ellenőrzött ásványolajra (a továbbiakban: egyéb ellenőrzött ásványolaj) az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az üzemanyagkénti, vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelő, az a)-d) pontban megjelölt ásványolaj adója.
i) a 2707 10, a 2707 20, a 2707 30, a 2707 50, a 2710 11 11, a 2710 11 15, a 2710 11 21, a 2710 11 25, a 2710 11 70, a 2710 11 90, a 2710 19 11, a 2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29, a 2710 19 31, a 2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10, a 2902 20 00, a 2902 30 00, a 2902 41 00, a 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alá tartozó, valamint a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszámú, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött ásványolajra (a továbbiakban: egyéb ellenőrzött ásványolaj) az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelő, az a)-f) pontban megjelölt ásványolaj adója.
i) a 2707 10, a 2707 20, a 2707 30, a 2707 50, a 2710 11 11, a 2710 11 15, a 2710 11 21, a 2710 11 25, a 2710 11 70, a 2710 11 90, a 2710 19 11, a 2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29, a 2710 19 31, a 2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10, a 2902 20 00, a 2902 30 00, a 2902 41 00, a 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alá tartozó, valamint a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszámú, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött ásványolajra (a továbbiakban: egyéb ellenőrzött ásványolaj) az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az üzemanyagkénti, vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelő, az a)-f) pontban megjelölt ásványolaj adója.
(1) Az adó mértéke - figyelemmel a (3)-(4) bekezdés rendelkezéseire is -:
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 108 300 Ft/ezer liter, illetve amennyiben legalább 4,4 térfogatszázalék bioetanolt - közvetlen bekeveréssel és/vagy ETBE formájában - tartalmaz, 103 500 Ft/ezer liter,
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 109 000 Ft/ezer liter,
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre 120 000 Ft/ezer liter,
a) a 2710 11 31, a 2710 11 41, a 2710 11 45 és a 2710 11 49 vámtarifaszám alatti ólmozatlan benzinre
aa) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára az 50 amerikai dollár (a továbbiakban: USD)/hordó értéket meghaladja, 120 000 Ft/ezer liter,
ab) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 125 000 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 111 800 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 117 300 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra 124 200 Ft/ezer liter,
b) a 2710 11 31, a 2710 11 51 és a 2710 11 59 vámtarifaszám alatti ólmozott benzinre és a 2710 19 21 vámtarifaszám alatti petróleumra
ba) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 124 200 Ft/ezer liter,
bb) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 129 200 Ft/ezer liter,
c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 85 000 Ft/ezer liter,
c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,
c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 97 350 Ft/ ezer liter,
c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra 110 350 Ft/ezer liter,
c) a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszám alatti, tüzelő-, fűtőanyag célú gázolajra
ca) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 Ft/ezer liter,
cb) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 88 900 Ft/ezer liter, illetve amennyiben legalább 4,4 térfogatszázalék biodízelt tartalmaz, 85 000 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 90 500 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 97 350 Ft/ezer liter,
d) a 2710 19 41 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra 110 350 Ft/ezer liter,
d) a 2710 1941 vámtarifaszám alatti, üzemanyag célú gázolajra
da) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára meghaladja az 50 USD/hordó értéket, 110 350 Ft/ezer liter,
db) ha a kőolaj (9) bekezdés szerinti világpiaci ára nem haladja meg az 50 USD/hordó értéket, 120 350 Ft/ezer liter,
e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 3900 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 102 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 102 000 Ft/ezer kg,
e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4425 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ ezer kg,
e) a 2710 19 61 vámtarifaszámú fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 4 655 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is -116 000 Ft/ezer kg; a 2710 19 63, a 2710 19 65 és a 2710 19 69 vámtarifaszám alá tartozó fűtőolajok közül azokra, amelyek viszkozitása 40 °C hőmérsékleten nagyobb, mint 4,5 mm2/s és a desztillációs vizsgálatnál a 250 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 25%-ot és a 350 °C hőmérsékletig átdesztilláló rész mennyisége nem haladja meg a 80%-ot és 15 °C-on mért sűrűsége nagyobb 860 kg/m3-nél, 40 000 Ft/ezer kg, egyébként - ideértve az üzemanyagkénti kínálást, felhasználást, értékesítést is - 116 000 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 47 900 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 10 500 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 47 900 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 71 850 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 095 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
f) a 2711 12, a 2711 13, a 2711 14 00, a 2711 19 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a cseppfolyósított szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 95 800 Ft/ezer kg, egyéb motorikus célú értékesítés, importálás vagy felhasználás esetén 12 725 Ft/ezer kg, egyébként 0 Ft/ezer kg,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 24,50 Ft/nm3,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáz termékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 0 Ft/nm3,
g) a 2711 21 00 és a 2711 29 00 vámtarifaszám alatti gáztermékekből arra a sűrített gáz halmazállapotú szénhidrogénre, amelyet közúti járművek üzemanyagaként értékesítenek, importálnak vagy használnak fel, 28 Ft/nm3,
h) az 50. § (3) bekezdés f) pontja szerinti termékek közül az ólmozatlan benzin adalékanyagára, hígítóanyagára az a) pont szerinti adómérték, az üzemanyag célú gázolaj adalékanyagára, hígítóanyagára a d) pont szerinti adómérték, egyébként 0 Ft/ezer liter,
i) a 2707 10, a 2707 20, a 2707 30, a 2707 50, a 2710 11 11, a 2710 11 15, a 2710 11 21, a 2710 11 25, a 2710 11 70, a 2710 11 90, a 2710 19 11, a 2710 19 15, a 2710 19 25, a 2710 19 29, a 2710 19 31, a 2710 19 35, a 2710 19 51, a 2710 19 55, a 2901 10, a 2902 20 00, a 2902 30 00, a 2902 41 00, a 2902 42 00, a 2902 43 00 és a 2902 44 00 vámtarifaszám alá tartozó, valamint a 2710 19 41, a 2710 19 45, a 2710 19 49 vámtarifaszámú, nem üzemanyagként vagy tüzelő-, fűtőanyagként értékesített, beszerzett vagy importált ellenőrzött ásványolajra (a továbbiakban: egyéb ellenőrzött ásványolaj) az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzés, importálás, kínálás, értékesítés vagy felhasználás esetén az üzemanyagkénti, vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti beszerzésnek, importálásnak, kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelő, az a)-f) pontban megjelölt ásványolaj adója.
(2) Az adó mértéke az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolaj esetében az üzemanyagkénti, vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálásnak, értékesítésnek vagy felhasználásnak megfelelően a hozzá legközelebb álló, az (1) bekezdés a)-d), f)-g) pontjában megjelölt ásványolaj adója, figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is.
(2) Az adó mértéke - figyelemmel a (3) bekezdés rendelkezésére is - az 50. § szerinti, de az (1) bekezdésben nem említett ásványolaj esetében az üzemanyagkénti vagy a tüzelő-, fűtőanyagkénti kínálásnak, értékesítésnek vagy fel