Hatályos állapot
Közlönyállapot
2003.11.06. - 2004.03.31.
2004.04.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.07.09.
2004.07.10. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.20.
2007.12.21. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.01.01.
2008.01.02. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2010.06.01.
2010.06.02. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.17.
2011.06.18. - 2011.07.08.
2011.07.09. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.07.23.
2012.07.24. - 2012.12.20.
2012.12.21. - 2013.03.26.
2013.03.27. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2015.10.31.
2015.11.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2003. évi LXXX. törvény

a jogi segítségnyújtásról

Annak érdekében, hogy létrejöjjön a szociálisan hátrányos helyzetben lévők számára egy olyan intézményrendszer, amelyben a támogatottak szakszerű jogi tanácsot és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése és jogvitáik megoldása során, az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
A JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS KERETÉBEN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOK ÉS IGÉNYBEVÉTELÜK FELTÉTELEI

I. FEJEZET
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOK

A támogatás formái

1. §
(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében jogi segítő e törvény szerinti igénybevételének jogát biztosítja peren kívül (a továbbiakban e Fejezetben: támogatás) a támogatott személynek (a továbbiakban: fél).
(2) A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít (a továbbiakban: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: a jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.
(2) A jogi segítő a fél számára jogi tanácsot ad vagy beadványt, egyéb iratot készít, valamint erre vonatkozó meghatalmazás alapján betekint ügyének irataiba (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás), amelynek jogszabályban meghatározott mértékű munkadíját és költségeit (a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás díja) az állam a fél helyett a jogi segítő részére megfizeti vagy megelőlegezi.
(3) A jogi segítő óradíját a központi költségvetésről szóló törvényben az Országgyűlés állapítja meg úgy, hogy annak összege az előző évi összegnél nem lehet alacsonyabb.
2. §
(1) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam viseli (5. §), a jogi szolgáltatás igénybevétele a fél számára nem jár költségekkel.
(2) Ha a fél a jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arra szerez jogosultságot, hogy helyette a jogi szolgáltatás díját az állam megelőlegezze (6. §), az előlegezett díjat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban megállapított határidőn belül kell az állam részére visszatérítenie. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.

Tárgyi hatály

A támogatás igénybevételének feltételei

3. §
(1) A támogatás abban az esetben biztosítható a félnek, ha
a) olyan jogvitában érintett, amellyel kapcsolatban a későbbiekben per lefolytatására kerülhet sor és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy a későbbi perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
b) peren kívül is lezárható jogvitában érintett és e felet a jogvita peren kívüli lezárásának lehetőségeiről indokolt tájékoztatni vagy részére olyan iratot készíteni, amely a jogvita lezárását szolgálja,
c) jogvita lezárását szolgáló peren kívüli közvetítésben vesz részt, és a közvetítést lezáró megállapodás aláírását megelőzően szükséges részére a jogi tanácsadás,
d) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról való tájékoztatás,
d) mindennapi megélhetését közvetlenül érintő kérdésben (így különösen lakhatással, munkajoggal összefüggő kérdések, közüzemi szolgáltatások igénybevétele) szükséges a jogról való tájékoztatás, beadvány, egyéb irat készítése,
e) kötelezettséget keletkeztető közigazgatási eljárásban vesz részt, és a fél eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
e) közigazgatási eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez jogi tanácsadásra vagy jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szükség,
f) részére abban a kérdésben szükséges jogi tanácsadás, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése érdekében beadvány készítésére van szükség,
f) abban a kérdésben van szüksége a jogi tanácsadásra, hogy jogainak védelme érdekében mely hatóságnál, szervezetnél milyen típusú eljárást kell indítania, illetve ilyen eljárás kezdeményezése vagy az eljárás során jognyilatkozat megtétele érdekében beadványt kell készíteni,
g) bűncselekmény sértettje, és a feljelentés megtételéhez, büntetőeljárásbeli jogainak megismeréséhez vagy a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése iránti eljárás megindításához van szüksége jogi tanácsadásra vagy beadvány készítésére,
g) bűncselekmény áldozata és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány szerkesztésére van szüksége,
g) bűncselekmény áldozata és a bűncselekménnyel okozott kár, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárításához szükséges eljárás megindításához jogi segítő szakjogászi tanácsadására vagy beadvány (kereset, kérelem, feljelentés, vádindítvány stb.) szerkesztésére van szüksége,
h) polgári vagy büntetőeljárásban rendkívüli jogorvoslati kérelem elkészítéséhez kér segítséget.
i) átmeneti vagy tartós nevelésből kikerült fiatal felnőtt tartós lakhatásának, első lakáshoz jutásának elősegítése érdekében okiratszerkesztésre van szükség.
j) folyamatban lévő bírósági eljárásban vesz részt, és eljárási jogainak, kötelességeinek megismeréséhez vagy a jogvita peren kívüli lezárásához jogi tanácsadásra, okirat készítésére vagy perbeli jognyilatkozat megtétele érdekében beadvány készítésére van szüksége, feltéve, ha az eljárásban nem rendelkezik jogi képviselővel, és a pártfogó ügyvéd biztosítása nem is lenne indokolt.
(2) Magyarországi lakóhellyel rendelkező személy ügyében jogi tanácsadásra akkor is sor kerülhet, ha az érintett bírósági vagy hatósági eljárás külföldön van folyamatban.
(2) A támogatás a félnek olyan ügyben vagy üggyel kapcsolatban biztosítható, amelynek tárgyában az eljárás lefolytatására magyar bíróság vagy hatóság rendelkezik joghatósággal, továbbá olyan jogvitával kapcsolatban, amelynek tárgya Magyarországon található. Magyarországi lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél ügyében támogatás akkor is biztosítható, ha az érintett polgári vagy kereskedelmi ügyben a bírósági eljárás az Európai Unió másik tagállamának (a továbbiakban: másik tagállam) bírósága előtt van folyamatban vagy ilyen bíróság rendelkezik lefolytatására joghatósággal.
(3) Nem lehet támogatást nyújtani
a) szerződés készítésére, kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyiük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei,
b) jogi tanácsadásra a következő területeken:
1. pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételei,
2. olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni, kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése,
c) alkotmányjogi panasszal kapcsolatban,
d) a magánszemély vállalkozási jellegű tevékenységével kapcsolatos ügyben,
d) a magánszemély vállalkozási, befektetési jellegű tevékenységével kapcsolatos ügyben, kivéve
1. az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyeket, ha az elkövetett bűncselekmény e tevékenységgel kapcsolatos,
2. a tevékenység folytatásáért járó díj érvényesítésével összefüggő ügyeket, ha a vállalkozási jellegű jogviszonyra vonatkozó szerződés természetes személy által végzendő tevékenység folytatására vonatkozik alvállalkozó igénybevételének kizárásával, a munkavégzés helyének meghatározásával és a díj részletekben történő megfizetésével,
e) társadalmi szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügyben,
f) vámügyekkel kapcsolatban.
(3) Az (1) bekezdés a)-h) pontjaiban foglalt esetben sem lehet támogatást nyújtani
a) szerződés készítésére, kivéve, ha a szerződést kötő felek közösen kérik a támogatást, és valamennyiük vonatkozásában fennállnak annak a feltételei,
b) jogi tanácsadásra a következő területeken:
1. pénzintézet által folyósított kölcsön felvételének feltételei,
2. olyan jogügylet tárgyában, amelyben a jognyilatkozatot csak ügyvéd által ellenjegyzett okiratba vagy közjegyzői okiratba foglaltan lehet tenni, kivéve, ha a jogügylet a fél és családja lakhatását szolgáló ingatlan elidegenítése vagy megterhelése,
c) alkotmányjogi panasszal kapcsolatban,
d) a magánszemély vállalkozási, befektetési jellegű tevékenységével kapcsolatos ügyben, kivéve
1. az (1) bekezdés g) pontja szerinti ügyeket, ha az elkövetett bűncselekmény e tevékenységgel kapcsolatos,
2. a tevékenység folytatásáért járó díj érvényesítésével összefüggő ügyeket, ha a vállalkozási jellegű jogviszonyra vonatkozó szerződés természetes személy által végzendő tevékenység folytatására vonatkozik alvállalkozó igénybevételének kizárásával, a munkavégzés helyének meghatározásával és a díj részletekben történő megfizetésével,
e) társadalmi szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügyben,
e) civil szervezet létrehozásával és működésével kapcsolatos ügyben,
f) vámügyekkel kapcsolatban.
(4) Bűncselekmény áldozata részére a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről szóló általános tájékoztatást külön törvény szerint a megyei (fővárosi) igazságügyi hivatal áldozatsegítő szolgálatai (a továbbiakban: területi áldozatsegítő szolgálat) adják meg.
(4) Bűncselekmény áldozata részére a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről szóló általános tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg.

Személyi hatály

4. §
(1) Támogatásban részesíthető a fél, ha
a) magyar állampolgár;
b) Magyarország területén bejelentett lakóhellyel rendelkező vagy menekültügyi eljárásban részt vevő külföldi személy;
b) vízum kiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy;
b) vízum kiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban, valamint a menekültügyi eljárásban részt vevő személy;
c) nem magyar állampolgár az államának a Magyar Köztársasággal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján;
c) nem magyar állampolgár, az államának Magyarországgal kötött nemzetközi megállapodása vagy viszonosság alapján;
d) az Európai Unió tagállamának állampolgára;
d) az Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának állampolgára;
d) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik;
e) az Európai Unión kívüli államnak az Európai Unió tagállamában jogszerűen tartózkodó állampolgára.
e) az Európai Gazdasági Térségen kívüli államnak Magyarországon vagy Európai Gazdasági Térség másik tagállamában lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező állampolgára.
e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik a Magyar Köztársaság területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
e) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkezik Magyarország területén, az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve olyan államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez;
f) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
f) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény hatálya alá tartozik, azonban lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel nem rendelkezik Magyarország területén, és akivel szemben az idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasító határozatot hozott;
g) humanitárius célú tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyminiszter nyilatkozata irányadó.
(2) A viszonosság fennállása tekintetében az igazságügyért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) nyilatkozata irányadó.
(3) E törvénynek az Európai Unió tagállamaira vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatók Dániára.

Rászorultság

5. §
(1) A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam viseli, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme (munkabére, nyugdíja, egyéb rendszeres pénzbeli juttatása), nem haladja meg a munkaviszony alapján megállapított öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum), vagyona pedig - a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével - nincs.
(2) Jövedelmi és vagyoni helyzetére tekintet nélkül rászorultnak tekintendő az a fél, aki
a) rendszeres szociális segélyben részesül,
a) rendszeres szociális segélyben részesül vagy rendszeres szociális segélyben részesülő, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
a) aktív korúak ellátására jogosult vagy aktív korúak ellátására jogosult, a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény szerinti közeli hozzátartozójával él közös háztartásban,
b) közgyógyellátásban részesül vagy egészségügyi szolgáltatásra való jogosultságát állapították meg, vagy
c) átmeneti szállást igénybe vevő hajléktalan személy,
d) menekült, menedékes, illetve menekültkénti vagy menedékeskénti elismerését kérő személy és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult.
d) menekült, menedékes, menekültkénti vagy menedékeskénti, illetve hontalankénti elismerését kérő, továbbá az ideiglenes vagy kiegészítő védelemben részesítését kérő személy, és a jövedelmi és vagyoni helyzetéről tett nyilatkozata alapján a számára biztosított ellátásra és támogatásra jogosult,
e) vízumkiadása, tartózkodási vagy letelepedési engedély megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy.
e) vízumkiadása, tartózkodási engedély vagy letelepedett jogállás megszerzése, illetve honosítás iránti üggyel kapcsolatban jogi segítségnyújtást kérő olyan személy, akinek a felmenője magyar állampolgár vagy az volt, továbbá a visszahonosításra irányuló eljárásban részt vevő személy,
f) a családjában olyan gyermeket gondoz, akinek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát megállapították.
g) a 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkében meghatározott jogosultként kér az 56. cikk szerinti eljárás lefolytatásához jogi segítséget.
h) a 4. § (1) bekezdés f) pontjának hatálya alá tartozik.
(3) A jogi szolgáltatás díját az állam viseli akkor is, ha az egyedülálló és a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével vagyontalan fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a nyugdíjminimum 150%-át.
6. §   A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a teljes munkaidőben történő foglalkoztatás alapján járó munkabér mindenkori legkisebb összegét (minimálbér), és vagyona - a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével - nincs.
6. §   A jogi szolgáltatás díját a fél helyett az állam előlegezi, ha a fél rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 43%-át, és vagyona - a 9. §-ban foglaltak figyelembevételével - nincs.
7. §
(1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában vagy államigazgatási eljárásban -, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.
(1) A rendelkezésre álló jövedelem számításánál a havi jövedelembe be kell számítani a féllel egy háztartásban élő személy jövedelmét is - kivéve, ha ellenérdekű személy a féllel fennálló jogvitában vagy közigazgatási hatósági eljárásban -, és ezt az összeget kell elosztani a féllel egy háztartásban élő személyek számával.
(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál az (1) bekezdés alapján kiszámított összegből le kell vonni
a) jogszabály alapján a fél által fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
b) lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének a félre eső összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigény külön jogszabályban meghatározott feltételeinek.
(2) A rendelkezésre álló jövedelem megállapításánál a közös háztartásban élők összjövedelméből le kell vonni
a) jogszabály alapján általuk fizetendő tartásdíj vagy járadék összegét, és
b) lakás vásárlásához, felújításához, építéséhez pénzintézet (munkáltató) által folyósított hitel havi törlesztőrészletének az általuk fizetett összegét, ha a lakás a hitel felvételekor megfelelt a méltányolható lakásigény külön jogszabályban meghatározott feltételeinek.
8. §
(1) A rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme az 5. vagy a 6. §-ban megállapított összeghatárt meghaladja, de a fél
a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy
c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
(1) A rászorultságot akkor is meg kell állapítani, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme a rászorultsági összeghatárt meghaladja, de a fél
a) a jogi szolgáltatás igénybevételét lehetetlenné tévő mértékben akadályoztatva van a jövedelmével való rendelkezési joga gyakorlásában,
b) számára a jogi szolgáltatás igénybevétele egyéb személyes körülményeire - így különösen fogyatékosságára, illetve a lakóhelye vagy szokásos tartózkodási helye államának magas megélhetési költségeire - tekintettel még ilyen összegű jövedelem mellett is lehetetlen, vagy
c) a jövedelmét a jogi szolgáltatás igénybevételétől eltérő más célra kell fordítania és ennek elmaradása a fél vagy a vele egy háztartásban élők életét, testi épségét, egészségét vagy megélhetését közvetlenül veszélyeztetné.
(2) Nem lehet a rászorultságot megállapítani, ha a félnek a támogatás iránti kérelem előterjesztését megelőző évben elért nettó átlagkeresete legalább 30 százalékkal meghaladja a rászorultsághoz vizsgált, levonások [7. § (2) bek.] nélküli havi nettó jövedelmét.
9. §
(1) Nem lehet a rászorultságot megállapítani akkor, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme nem haladja meg az 5. vagy a 6. §-ban megállapított összeghatárt, de a fél olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával (értékesítésével, megterhelésével stb.) a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. E szabály alkalmazásában nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.
(1) Nem lehet a rászorultságot megállapítani akkor, ha a fél rendelkezésre álló jövedelme nem haladja meg a rászorultsági összeghatárt, de a fél olyan vagyonnal rendelkezik, amelynek felhasználásával (értékesítésével, megterhelésével stb.) a jogi szolgáltatás igénybevételének költségeit fedezni tudná. E szabály alkalmazásában nem vehető figyelembe az a vagyontárgy, amelynek felhasználásával járó veszteség nem áll arányban a jogi szolgáltatás igénybevétele folytán elérhető előnyökkel.
(2) Nem lehet az (1) bekezdésben meghatározott vagyonnak tekinteni különösen
a) a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat,
b) a fél olyan ingatlanát, amely saját és az általa eltartottak lakhatását szolgálja,
c) a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azt a gépjárművet, amely nélkül a fél foglalkozásának gyakorlása lehetetlenné válik, és
d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek az 5. §-ban és 6. §-ban meghatározott mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.
d) azokat a vagyontárgyakat, amelyek a rászorultsági összeghatárnak megfelelő mértékű jövedelem megszerzéséhez szükségesek.
9/A. §   Ha a 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás iránti kérelmet előterjesztő félről a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a rászorultság 5-9. §-ban foglalt szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a fél helyett a jogi szolgáltatás díját az állam viseli, ha a rendelkezésre álló havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év - a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének 86%-át.

A támogatás kizártsága

10. §
(1) Nem lehet támogatást nyújtani, ha a szükséges támogatást az ügyben a fél korábban már megkapta, vagy ha a fél ügyében eljáró közigazgatási szerv a fél beadványának elkészítésében segítséget nyújtott.
(2) Nem részesíthető a fél támogatásban, ha
a) valamely, korábban nyújtott támogatást valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tőle, a megvonás időpontjától számított 2 évig,
a) valamely korábban nyújtott támogatást (ideértve e bekezdésben a II. és III. Fejezet szerinti támogatásokat is) valótlan adatok szolgáltatása miatt megvontak tőle, a megvonás időpontjától számított 5 évig,
b) a fél a korábban igénybe vett jogi szolgáltatás díját - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak, vagy
b) valamely, korábban részére vagy más személy részére nyújtott támogatás összegét - bár arra köteles lett volna - nem térítette vissza az államnak, vagy
c) a támogatás iránti kérelmében foglaltak ellenőrzésére irányuló vizsgálat elvégzését akadályozza.
d) támogatás iránti kérelme rosszhiszemű joggyakorlásra irányul, vagy a támogatással érintett eljárás a fél részéről már előre teljesen eredménytelennek látszik.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a fél kivételesen részesíthető támogatásban, ha igazolja, hogy a jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei olyan fokban romlottak meg, hogy önhibáján kívül nem képes a jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a fél kivételesen részesíthető támogatásban, ha igazolja, hogy a jövedelmi és vagyoni helyzete, egyéb személyes körülményei olyan fokban romlottak meg, hogy önhibáján kívül nem képes az általa igénybe vett jogi szolgáltatás díjának visszatérítésére.

II. FEJEZET
TÁMOGATÁS A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN

A támogatás formája

11. §   Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.
11. §   Az állam a jogi segítségnyújtás keretében a törvényben meghatározott polgári peres és - a végrehajtási eljárás kivételével - nemperes eljárásokban (a továbbiakban együtt: per) a felperes, az alperes, a beavatkozó (perbehívott), a kérelmező és a kérelmezett fél részére a pártfogó ügyvédi képviseletet biztosítja és annak költségét a fél helyett megelőlegezi vagy viseli.
11/A. §
(1) A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja e törvény szerint kerül megfizetésre és a pártfogó ügyvéd díját az állam - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi.
(1) A polgári perrendtartásról szóló törvény szerint költségmentességben (a továbbiakban e fejezetben: költségmentesség) részesülő fél pártfogó ügyvédjének államot terhelő díja - részleges költségmentesség esetén az engedélyezett mértéknek megfelelően - e törvény szerint kerül megfizetésre, és a pártfogó ügyvéd díját, részleges költségmentesség esetén a felet terhelő részre is kiterjedően, az állam - külön jogszabályban meghatározottak szerint - megelőlegezi.
(2) Ha az állam a pártfogó ügyvédi képviseletet a 14. § a) pontja alapján biztosítja a fél számára, és a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a bíróság nem kötelezi a perben az ellenérdekű felet, a pártfogó ügyvéd díját az állam viseli. Egyebekben a pártfogó ügyvéd díjazására az (1) bekezdésben foglaltak az irányadóak.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
11/B. §
(1) Ha az állam a fél számára a 15. § alapján biztosítja a pártfogó ügyvédet, a fél helyett a pártfogó ügyvéd díját megelőlegezi.
(2) Ha a bíróság nem kötelezte a perben az ellenérdekű felet a pártfogó ügyvéd díjának viselésére, a fél köteles a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat az állam részére visszatéríteni.
(3) Ha a bíróság a pártfogó ügyvéd díjának viselésére a perben az ellenérdekű felet kötelezte, ez a fél köteles megfizetni az államnak a megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.

A támogatás igénybevételének feltételei

12. §   Támogatásban részesül az a 13. §-ban meghatározott és rászorultnak tekintendő fél,
a) aki jogban járatlansága vagy az ügy bonyolultsága folytán személyesen eljárva nem lenne képes a perben érdekeit eredményesen képviselni, eljárási jogait hatékonyan gyakorolni, vagy
b) akinek a perében a jogi képviselet kötelező.
c) aki tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje, és a határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról értesítette a jogi segítségnyújtó szolgálatot, hogy ügyében eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani.
13. §   A támogatásban részesíthető
a) a 4. § (1) bekezdése szerinti feltételeknek megfelelő fél;
b) a menekültügyi eljárásban hozott határozat bírósági felülvizsgálata iránt kérelmet benyújtó személy;
c) külföldi fél olyan perben, amelyben tárgyi költségfeljegyzési jog áll fenn;
d) a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a kiemelkedően közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.
d) a 15. § alapján nyújtott támogatás esetében a közhasznú szervezet és a munkavállalói érdek-képviseleti szervezet az általa közérdekből, külön jogszabály felhatalmazása alapján indított perben.
14. §   A támogatásra rászorultnak tekintendő
a) az 5. §-ban és a 7-9. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő fél,
b) a költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is.
b) a személyes költségmentességben részesült fél, ha a költségmentesség kiterjed a pártfogó ügyvédi képviselet költségeire is, valamint a tárgyi költségmentes ügyben fellépő fél.
15. §   A támogatásra - a 14. §-ban foglaltakon túlmenően - rászorultnak tekintendő
a) a 6. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél;
b) a 9/A. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő fél, ha a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata, jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére és bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, illetve a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében indít pert, kivéve ha a 14. § szerint minősül rászorultnak;
c) a fél, ha tárgyi költségfeljegyzési jog illeti meg;
d) vagyoni helyzetétől függetlenül a 13. § d) pontjában megjelölt szervezet.

A támogatás kizártsága

16. §
(1) A feltételek teljesítése esetén sem lehet a támogatást engedélyezni a következő esetekben:
a) ha az ügyben a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta;
b) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. § (3) bekezdésében foglaltak alkalmazására.
c) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjaiban megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.
(2) Ha a fél rászorultsága a 14. § a) pontján vagy a 15. §-on alapul, a következő esetekben is kizárt a támogatás engedélyezése:
a) a fél pereskedése rosszhiszeműnek vagy már előre teljesen eredménytelennek látszik;
b) a fél mint engedményes lép fel, és valószínűnek mutatkozik, hogy az engedményezés a támogatás igénybevételével történő perlés lehetővé tételét célozta;
c) az eljárás előzetes bizonyítás lefolytatására irányul;
d) a fél a 3. § (3) bekezdésének d)-f) pontjában megjelölt tárgyú perhez kér támogatást.
d) a fél a támogatást közjegyző eljárásában kívánja igénybe venni.

III. FEJEZET
TÁMOGATÁSOK A BÜNTETŐELJÁRÁSBAN

A támogatás formái

17. §
(1) Az állam a jogi segítségnyújtás keretében büntetőeljárásokban a 18-20. §-ban foglalt feltételek fennállása esetén a következő támogatásokat nyújtja:
a) személyes költségmentesség a pótmagánvádló részére [a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (a továbbiakban: Be.) 343. § (3) bek.],
b) pártfogó ügyvédi képviselet a sértett, a magánvádló, a magánfél, és az egyéb érdekeltek [Be. 57. § (3) bek.], valamint a pótmagánvádló [Be. 343. § (3) bek.] részére (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás).
(2) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet tartalmát a Be. határozza meg.

A támogatás igénybevételének feltételei

18. §   A sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt részére a pártfogó ügyvédi képviselet; a pótmagánvádló részére a személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet az e törvényben foglalt egyéb feltételek teljesítése esetén az állampolgárságára tekintet nélkül engedélyezhető.
19. §
(1) A támogatásra a sértett, a magánvádló, a magánfél, az egyéb érdekelt és a pótmagánvádló - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor tekintendő rászorultnak, ha
a) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek, vagy
b) jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján megfelel a 9/A. § szerinti feltételeknek, továbbá a külön törvény szerinti eljárásban megállapították azt, hogy bűncselekmény áldozata és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatás igénybevételére.
(2) Nem engedélyezhető a támogatás
a) a 10. § (2) bekezdésében szabályozott esetekben, kivéve ha lehetőség van a 10. § (3) bekezdésének alkalmazására, vagy
b) ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.
(3) A kiskorú sértett és magánfél a jövedelmi és vagyoni viszonyaira tekintet nélkül jogosult a támogatásra; nem részesíthető azonban támogatásban, ha a jogi képviselet költségeit vagy a tényleges jogi képviseletet a fél más állami támogatási rendszerben biztosított támogatásként megkapta.
20. §
(1) A pártfogó ügyvédi képviselet joga azt a 19. § szerint rászorult sértettet, magánvádlót, magánfelet és egyéb érdekeltet illeti meg, aki az ügy bonyolultsága, jogban járatlansága vagy egyéb személyes körülményei folytán képtelen személyesen eljárva a jogainak hatékony érvényesítésére.
(2) A pártfogó ügyvédi képviseletre jogosultság az (1) bekezdésben foglalt körülmények mérlegelése nélkül megilleti
a) a kiskorú sértettet és magánfelet,
b) a költségmentességben részesült, jogi szakvizsgával nem rendelkező pótmagánvádlót.

II-III. FEJEZET

II-III. FEJEZET
TÁMOGATÁSOK A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN

II. RÉSZ
A TÁMOGATÁSOK IGÉNYBEVÉTELE, FOLYÓSÍTÁSA ÉS VISSZATÉRÍTÉSE

IV. FEJEZET
KÖZÖS ELJÁRÁSI SZABÁLYOK

Illetékesség

21. §   Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálatának a fél lakóhelye szerint illetékes megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el.
21. §
(1) Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el.
(1) Az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) engedélyezése iránti kérelmet az Igazságügyi Hivatalnak a fél lakóhelye vagy tartózkodási helye, ezek hiányában szálláshelye, illetve munkavégzésének helye szerint illetékes fővárosi, megyei hivatala (a továbbiakban: megyei hivatal) bírálja el.
(2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi esetében a kérelem elbírálására az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Fővárosi Hivatala illetékes.
(2) A magyarországi lakóhellyel, tartózkodási hellyel, szálláshellyel vagy munkavégzési hellyel nem rendelkező külföldi esetében a kérelem elbírálására a Fővárosi Igazságügyi Hivatal illetékes.
(3) Ha a kérelem alapján valószínűsíthető, hogy a fél a külön törvény szerint bűncselekmény áldozatának minősül és jogosult az áldozatsegítési szolgáltatások igénybevételére, a megyei hivatal ennek megállapítása céljából továbbítja a kérelmet a területi áldozatsegítő szolgálatnak, amely döntéséről haladéktalanul értesíti a megyei hivatalt.

A támogatás engedélyezése iránti kérelem

22. §
(1) A félnek a kérelmet egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat:
a) a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok (név, születési időpont, anyja neve, lakóhelye; foglalkozására, jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok; a vele egy háztartásban élő személyek ezen adatai),
b) azt, hogy az ügyben korábban vett-e már igénybe támogatást (vagy kapott arra engedélyt), és
c) azt, hogy korábban igénybe vett támogatásokkal kapcsolatban terheli-e őt az állam felé fizetési kötelezettség.
(1) A félnek a kérelmet az illetékes megyei hivatalhoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat:
a) a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok (név, születési időpont, anyja neve, lakóhelye; foglalkozására, jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok; a vele egy háztartásban élő személyek ezen adatai),
(1) A félnek az e törvényben meghatározott támogatások (a továbbiakban e Fejezetben együtt: támogatás) iránti kérelmet a jogi segítségnyújtó szolgálathoz egy példányban, az erre a célra rendszeresített nyomtatvány kitöltésével kell benyújtania, amelyben meg kell jelölni a következő adatokat:
a) a támogatásra való jogosultság megállapításához szükséges adatok (név, születési időpont, anyja neve, lakóhelye; foglalkozására, jövedelmére és vagyonára vonatkozó adatok; a vele egy háztartásban élő személyek ezen adatai),
(2) A kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár.
(2) A kérelemhez csatolni kell a támogatásra való jogosultságot igazoló okiratokat, hatósági bizonyítványt, illetve be kell mutatni a jogosultságot igazoló hatósági igazolványt.
(3) A határon átnyúló tartási ügyekben eljáró központi hatóság arról szóló értesítését, hogy a tartási igény külföldi jogosultja vagy kötelezettje kérelmére eljárást kell indítani vagy ilyen eljárásban a pártfogó ügyvédi képviseletét kell biztosítani, e törvény alkalmazásában a fél támogatás iránti kérelmének kell tekinteni. A fél részére szóló iratokat ilyen ügyekben a jogi segítségnyújtó szolgálat a központi hatóság részére kézbesíti.

A kérelem elbírálásának határideje

23. §
(1) A megyei hivatal a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor azonnal, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon belül határozattal dönt. A kérelem elutasításáról szóló határozatot indokolással kell ellátni.
(1) A megyei hivatal a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon belül dönt.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 15 napon belül dönt.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig 10 munkanapon belül dönt.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.
(1) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelemről - ha a támogatás igénybevételének feltételei annak alapján megállapíthatók - a kérelem személyesen történő benyújtásakor lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb öt napon belül, az írásban benyújtott kérelem alapján pedig tizenöt napon belül dönt.
(2) Ha a kérelem hiányos, a megyei hivatal a hiányok rövid határidővel történő pótlására hívja fel a felet.
(2) A kérelemről minden esetben határozattal kell dönteni; a határozatot nem szükséges indokolással ellátni, ha az a kérelemnek helyt ad.
(2) A támogatás engedélyezése iránti ügyben az ügy érdemében hozott döntésnek minősül:
a) a támogatás engedélyezése vagy a kérelem elutasítása,
b) a támogatás megvonása,
c) a támogatás összegének meghatározása,
d) a támogatás visszatérítésére kötelezés,
e) döntés részletfizetés, halasztás vagy méltányossági kérelem tárgyában.
(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasított személy jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelméről lehetőség szerint azonnal, de legkésőbb a kérelem beérkezését követő munkanapon dönt.

Adatváltozás bejelentése

24. §   A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat köteles a megyei hivatalnak 8 napon belül bejelenteni.
24. §   A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a megyei hivatal támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a megyei hivatalnak 3 munkanapon belül bejelenteni.
24. §   A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatnak 3 munkanapon belül bejelenteni.
24. §   A fél a támogatás engedélyezése során vizsgált adataiban bekövetkezett változásokat a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatás engedélyezése tárgyában hozott határozatának kézhezvételéig köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatnak öt napon belül bejelenteni.

A kérelemben foglaltak valódiságának ellenőrzése

25. §
(1) A megyei hivatal a kérelem elbírálásakor és a támogatás engedélyezésének felülvizsgálatakor a felet - a 11. §-ban meghatározott támogatások esetében ellenfelét is - meghallgathatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresheti vagy a kérelemben megjelölt adatok valódiságát a fél lakásán vagy tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanban is megvizsgálhatja.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelem elbírálásakor és a támogatás engedélyezésének felülvizsgálatakor a felet - a 11. §-ban meghatározott támogatások esetében ellenfelét is - meghallgathatja, a támogatás igénybevételének feltételeire vonatkozó adatokat nyilvántartó hatóságokat a közölt adatok valódiságának ellenőrzése érdekében megkeresheti vagy a kérelemben megjelölt adatok valódiságát a fél lakásán vagy tartózkodási helyéül szolgáló ingatlanban is megvizsgálhatja.
(2) A meghallgatásról és a vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatás céljából a fél és ellenfele személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a támogatás engedélyezése iránti eljárásban a fél ennek nem tesz eleget, a megyei hivatal a kérelméről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást, ha a tényállás nem állapítható meg.
(2) Az (1) bekezdés szerinti meghallgatás céljából a fél és ellenfele személyes megjelenésre kötelezhető. Ha a támogatás engedélyezése iránti eljárásban a fél ennek nem tesz eleget, a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelméről a rendelkezésre álló adatok alapján dönt vagy megszünteti az eljárást, ha a tényállás nem állapítható meg.
(3) A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság az adótitokról, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság pedig az 5. § (2) bekezdésében megjelölt támogatásokra való jogosultságról megkeresésre tájékoztatja a megyei hivatalt.
(3) A támogatás igénybevétele feltételeinek vizsgálata céljából az adóhatóság az adótitokról, az erre hatáskörrel rendelkező hatóság pedig az 5. § (2) bekezdésében megjelölt támogatásokra való jogosultságról megkeresésre tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

Kézbesítés

26. §   A határozatot a jelenlévő félnek át kell adni, egyébként részére postai úton kézbesíteni kell.

A támogatás felülvizsgálata és megvonása

27. §
(1) A felülvizsgálat során a megyei hivatal elrendelheti a támogatás engedélyezéséhez szükséges igazolások ismételt csatolását, és egyéb bizonyítást folytathat le.
(1) A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat elrendelheti a támogatás engedélyezéséhez szükséges igazolások ismételt csatolását, és egyéb bizonyítást folytathat le.
(1) A felülvizsgálat során a jogi segítségnyújtó szolgálat ellenőrzi a támogatás engedélyezéséhez szükséges feltételek fennállását.
(2) A megyei hivatal a támogatást megvonja és a támogatás összegének visszatérítésére kötelezi a felet, ha
a) a felülvizsgálat során - felhívás ellenére - nem nyilatkozik a támogatás engedélyezéséhez szükséges adatairól, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat,
b) a támogatás igénybevételének feltételei a kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a támogatás iránti kérelmében valótlan adatot szolgáltatott,
c) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást megvonja és a támogatás összegének visszatérítésére kötelezi a felet, ha
a) a felülvizsgálat során - felhívás ellenére - nem nyilatkozik a támogatás engedélyezéséhez szükséges adatairól, vagy nem csatolja a felhívásban megjelölt igazolásokat,
b) a támogatás igénybevételének feltételei a kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a támogatás iránti kérelmében valótlan adatot szolgáltatott,
c) a 10. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok áll fenn.

Segítségnyújtás a támogatás igénybevételéhez, egyéb tanácsadás

28. §
(1) A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről a megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(1) A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről, a jogi segítők személyéről és elérhetőségükről a jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet illeték- és díjmentesen tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben.
(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a megyei hivatalhoz személyesen forduló fél esetében - jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő ügyfél esetében írásban történik.
(2) A megyei hivatal a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a megyei hivatalhoz személyesen forduló fél esetében - jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő ügyfél esetében írásban történik. A bűncselekmény sértettje és áldozata részére a bűncselekmény elkövetése miatt indítandó vagy folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a hozzá forduló ügyfelet a jövedelmi és vagyoni helyzetének vizsgálata nélkül, illeték- és díjmentesen tájékoztatja arról, hogy a kérelmének elbírálása melyik bíróság vagy hatóság feladatkörébe tartozik, az eljárás megindítása és lefolytatása milyen költségekkel jár számára, továbbá rövid tájékoztatást ad az egyszerű megítélésű ügyekben felmerült jogi kérdésekben. A tájékoztatás megadása a jogi segítségnyújtó szolgálathoz személyesen forduló fél esetében - jegyzőkönyv és hivatalos feljegyzés készítése nélkül - szóban vagy távbeszélőn, a kérdését írásban feltevő ügyfél esetében írásban történik. A bűncselekmény sértettje és áldozata részére a bűncselekmény elkövetése miatt indítandó vagy folyamatban lévő büntetőeljárással kapcsolatos tájékoztatást külön törvény szerint az áldozatsegítő szolgálat adja meg.

Fellebbezés

29. §
(1) A fél a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalához (a továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat be, ha a megyei hivatal:
a) a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
b) a kérelmétől eltérően engedélyez számára támogatást (ideértve azt is, ha a fél részére kérelmétől eltérően illetékfeljegyzési jogot engedélyeznek), vagy
c) a támogatást megvonja.
(1) A fél (a támogatás visszatérítése esetén a visszatérítésre kötelezett személy) a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Igazságügyi Minisztérium Pártfogó Felügyelői és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalához (a továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat be, ha a megyei hivatal:
a) a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
b) a kérelmétől eltérően engedélyez számára támogatást (ideértve azt is, ha a fél részére kérelmétől eltérően illetékfeljegyzési jogot engedélyeznek), vagy
c) a támogatást megvonja,
d) a támogatás visszatérítésére kötelezi, vagy
e) a támogatás engedélyezése iránti eljárást megszünteti.
(1) A fél (a támogatás visszatérítése esetén a visszatérítésre kötelezett személy) a határozat ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül a Központi Igazságügyi Hivatalhoz (a továbbiakban: országos hivatal) címzett fellebbezést nyújthat be, ha a megyei hivatal:
a) a támogatás engedélyezésére irányuló kérelmét elutasítja,
b) a kérelmétől eltérően engedélyez számára támogatást (ideértve azt is, ha a fél részére kérelmétől eltérően illetékfeljegyzési jogot engedélyeznek), vagy
c) a támogatást megvonja,
d) a támogatás visszatérítésére kötelezi, vagy
e) a támogatás engedélyezése iránti eljárást megszünteti.
(2) A fellebbezést a megyei hivatalhoz kell benyújtani, amely annak saját hatáskörben helyt adhat, egyébként az iratokkal együtt három napon belül felterjeszti azt az országos hivatalhoz.
30. §
(1) Az országos hivatal az első fokú határozatot helyben hagyja, ha pedig helyt ad a fellebbezésnek, a határozatot megváltoztatja, vagy - ha a rendelkezésre álló adatok nem elégségesek a döntéshez - a hiányok megjelölésével új eljárás lefolytatására kötelezi a megyei hivatalt.
(2) A fellebbezés eredményeképpen hozott határozatot indokolással kell ellátni.
31. §   A megyei hivatal megismételt eljárására az első fokú eljárásra vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Bírósági felülvizsgálat

32. §
(1) A másodfokon jogerőre emelkedett határozat felülvizsgálatát a fél a kézhezvételtől számított 30 napon belül kérheti a bíróságtól. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban határoz, eljárására - ha az eljárás nemperes jellegéből más nem következik - a Pp. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A bíróság az ügyben a kérelem benyújtásától számított 30 napon belül határoz, a jogszabálysértő határozatot megváltoztatja vagy hatályon kívül helyezi és szükség esetén új eljárás lefolytatását rendeli el. A bíróság a megyei és az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja, a határozat meghozatala során - a támogatások engedélyezésére előírt mérlegelési szempontok szerint - méltányosságot is gyakorolhat.
(1) A fél a másodfokon jogerőre emelkedett határozat bírósági felülvizsgálatát kérheti. A kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja; a megyei és az országos hivatal mérlegelését felülvizsgálhatja és a határozat meghozatala során - a támogatások engedélyezésére előírt mérlegelési szempontok szerint - méltányosságot is gyakorolhat.
(1) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja; a jogi segítségnyújtó szolgálat mérlegelését felülvizsgálhatja és a határozat meghozatala során - a támogatások engedélyezésére előírt mérlegelési szempontok szerint - méltányosságot is gyakorolhat.
(1) A határozat bírósági felülvizsgálata iránti kérelemről a bíróság 30 napon belül, a közigazgatási nemperes eljárás szabályai szerint határoz; eljárása során az okirati bizonyításon kívül más bizonyítást is lefolytathat. A bíróság a jogszabálysértő határozatot megváltoztathatja.
(2) A felülvizsgálat iránti kérelmet az országos hivatalhoz kell benyújtani, amely azt 8 napon belül az iratokkal együtt továbbítja a bíróságnak.

A támogatás nyilvántartása

33. §
(1) A megyei hivatal a támogatás igénybevételéről - a támogatás iránti kérelmek elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében - nyilvántartást vezet.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevételéről - a támogatás iránti kérelmek elbírálása és a visszatérítési kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében - nyilvántartást vezet.
(2) A megyei hivatalok által vezetett nyilvántartás országos adatbázist alkot.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat által vezetett nyilvántartás országos adatbázist alkot.
34. §   A nyilvántartás a következő adatokat tartalmazza:
a) a fél nevét, születési időpontját, anyja nevét és lakóhelyét,
b) a kérelem elbírálására vonatkozó következő adatokat:
1. a határozat tartalma (engedélyezés, elutasítás),
2. a határozathozatal időpontja,
3. a jogorvoslati kérelem elbírálása, jogerőre emelkedés időpontja,
4. a megismételt eljárás adatai (1-6. pontok szerint),
5. a támogatás formája,
6. a támogatás felülvizsgálatára vonatkozó adatok.
35. §
(1) A megyei hivatal a nyilvántartásban rögzített adatokat a támogatás iránti kérelem előterjesztéstől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli, továbbá köteles azokat megvédeni a jogosultatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy jogszabályellenes felhasználás ellen.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartásban rögzített adatokat a támogatás iránti kérelem előterjesztéstől számított 10 évig tartja nyilván és kezeli, továbbá köteles azokat megvédeni a jogosultatlan hozzáférés, nyilvánosságra hozás vagy jogszabályellenes felhasználás ellen.
(2) A megyei hivatal a nyilvántartás adataiból megkeresésre tájékoztatást ad a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a bírósági és közigazgatási végrehajtást foganatosító hatóság részére, valamint a 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jogi segítő számára.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat a nyilvántartás adataiból megkeresésre tájékoztatást ad a büntető- vagy polgári ügyben eljáró bíróság, a büntetőügyben eljáró ügyész vagy nyomozó hatóság, a bírósági és közigazgatási végrehajtást foganatosító hatóság részére, valamint a 43. § (3) bekezdésében foglalt esetben a jogi segítő számára.

A támogatás visszatérítése

36. §   Ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a megyei hivatal kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte, és a tartozását a jogerős határozat alapján nyilvántartja.
36. §   Ha a félnek a támogatást vissza kell térítenie, erre az a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi határozattal, amelyik a támogatást engedélyezte, és a tartozását a jogerős határozat alapján nyilvántartja.
37. §   A visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén a megyei hivatal - a fél kérelmére, indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjedő halasztást vagy részletfizetést adhat a teljesítésre, kivéve, ha a visszatérítésre a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor.
37. §   A visszatérítési kötelezettség elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat - a fél kérelmére, indokolt esetben - egy alkalommal legfeljebb hat hónapra terjedő halasztást vagy részletfizetést adhat a teljesítésre, kivéve, ha a visszatérítésre a 27. § (2) bekezdésében foglaltak alapján kerül sor.
38. §
(1) Ha a fél a 37. § alapján megállapított fizetési feltételeket sem teljesíti, a megyei hivatal írásban felszólítja arra, hogy a hátralékot egy összegben 30 napon belül fizesse meg.
(1) Ha a fél a 37. § alapján megállapított fizetési feltételeket sem teljesíti, a jogi segítségnyújtó szolgálat írásban felszólítja arra, hogy a hátralékot egy összegben 30 napon belül fizesse meg.
(2) A támogatást az Igazságügyi Minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű fejezeti kezelésű célelőirányzatának (a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni.
(2) A támogatást az országos hivatal által kezelt, „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni: az országos hivatal a célelőirányzat felhasználásáról negyedévente tájékoztatja az Igazságügyi Minisztériumot (a továbbiakban: minisztérium).
(2) A támogatást a jogi segítségnyújtó szolgálat által kezelt, „Jogi segítségnyújtás” elnevezésű célelőirányzat (a továbbiakban: célelőirányzat) javára kell megfizetni: a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat felhasználásáról negyedévente tájékoztatja a minisztert.
(3) A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén a megyei hivatal megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.
(3) A vissza nem térített támogatás adók módjára behajtandó köztartozásnak minősül, a teljesítés elmulasztása esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat megkeresi a tartozás összegének behajtására hatáskörrel rendelkező szervet.

Méltányosság gyakorlása a támogatás visszatérítésével kapcsolatos eljárásban

38/A. §   A jogi segítségnyújtó szolgálat a félnek a visszatérítési kötelezettséget előíró határozat jogerőre emelkedésétől a visszafizetési határidő lejártáig előterjesztett kérelmére a fél tartozását - a támogatás megvonása alapján keletkezett visszafizetési kötelezettséget kivéve - mérsékelheti vagy elengedheti, ha a fél rászorultsága az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg és a körülményeiben bekövetkezett változást a 22. §-ban foglaltaknak megfelelően igazolja. A visszafizetendő összeg mérséklése vagy elengedése iránti kérelem tárgyában hozott döntés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Az államigazgatási eljárás szabályainak alkalmazása

Egyéb eljárási szabályok

39. §   A megyei és az országos hivatal eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben az államigazgatási eljárás szabályait kell alkalmazni.
39. §
(1) A megyei és az országos hivatal eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat eljárására az e törvényben nem szabályozott kérdésekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szabályait kell alkalmazni.
(2) A Ket. 10. §-ának (1) bekezdése szerinti, azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja.
(2) Azonnali jogvédelem iránti eljárás kezdeményezésének kell tekinteni a fél kérelmét, ha abból az állapítható meg, hogy a támogatásnak a kérelem előterjesztését követő haladéktalan, de legfeljebb 8 napon belül történő igénybevétele nélkül a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztaná, vagy a támogatás haladéktalan igénybevételét az ügy természete indokolja.
(3) Az e törvény szerinti eljárásban nem illeti meg az ügyfél joga azt a bíróságot és hatóságot, amelynek eljárásában vagy azzal kapcsolatban a támogatást nyújtják.
(4) A támogatással kapcsolatos eljárásban - a támogatás visszatérítését kivéve - jogutódlásnak nincs helye.
(5) Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni. Ha az eljárás során irat lefordíttatása válik szükségessé, a fordítás elkészítéséig az eljárás - hivatalból is - felfüggeszthető.
(5) Az e törvény szerinti eljárások lefolytatása során - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a nem magyar nyelven kiállított okirat nem csak hiteles fordításban fogadható el, és a külföldre továbbítandó magyar nyelvű okiratról sem kell hiteles fordítást készíttetni.
(6) Az eljárás irataiba a félen és képviselőjén kívül a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok tekinthetnek be.
(6) Az eljárás irataiba a 35. § (2) bekezdésében megjelölt személyek és hatóságok is betekinthetnek.
(7) A méltányossági eljárás lefolytatására az országos hivatalnak van hatásköre.
(7) A célelőirányzat javára teljesítendő fizetési kötelezettség elmaradásából eredő követelések behajtása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálat által tett intézkedések során felmerült költségek, így különösen a végrehajtási költség, a regisztrációs díj és a költségtérítés, a célelőirányzatot terhelik. A követelés behajtása esetén mind a követelés összegét, mind a követelések behajtása érdekében tett intézkedések során felmerült költségeket a célelőirányzat javára kell jóváírni.
(8) Nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha az ügyben nem az illetékes megyei hivatal járt el.
(8) Nincs helye a határozat megsemmisítésének, ha az ügyben a jogi segítségnyújtó szolgálat illetékesség hiányában járt el.
(9) Az e törvény szerinti eljárás kezdeményezése iránti kérelem előterjesztése illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár; az eljárásban felmerült tolmácsolási és fordítási költségek viselésére azonban köteles a fél, kivéve
a) a Ket. 9. §-ának (3) bekezdésében és 10. §-ának (1) bekezdésében foglalt esetben,
a) a kisebbségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy által benyújtott kérelem tárgyában hozott döntés fordítási költségeinek viselésére, valamint, ha a hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordult a hatósághoz,
a) a nemzetiségi szervezet nevében eljáró személy vagy a nemzetiségek jogairól szóló törvény hatálya alá tartozó természetes személy által benyújtott kérelem tárgyában hozott döntés fordítási költségeinek viselésére, valamint, ha a hatóság nem magyar állampolgárságú, a magyar nyelvet nem ismerő személy ügyében - ideértve a jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megbízásából eljáró természetes személyt is - magyarországi tartózkodásának tartama alatt hivatalból indít azonnali intézkedéssel járó eljárást vagy a természetes személy ügyfél azonnali jogvédelemért fordult a hatósághoz,
b) ha a 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kap tájékoztatást,
c) ha támogatásban részesül, vagy ha a támogatás iránti kérelmét nem a rászorultság hiánya miatt utasították el,
d) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
d) a menekültügyi eljárásban részt vevő, továbbá a 4. § (1) bekezdés f) és g) pontjában meghatározott személyt,
e) ha e törvény kifejezetten így rendelkezik.
(10) A tolmácsolási és fordítási díj megfizetésére a támogatás visszatérítésére vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(11) A megyei és az országos hivatal az e törvény szerinti ügyeket nem intézi elektronikus úton.
(11) A jogi segítségnyújtó szolgálat az e törvény szerinti ügyeket nem intézi elektronikus úton.
(11) A jogi segítségnyújtó szolgálatnak a jogi segítői névjegyzék vezetésével kapcsolatos hatósági döntéseivel szemben fellebbezésnek nincs helye.

V. FEJEZET
A PEREN KÍVÜLI TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A támogatásra irányuló kérelem

40. §   A félnek a támogatásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie a kért támogatást (jogi tanácsadás, okiratszerkesztés), de legalább annak rövid leírását, hogy milyen ügyben, kérdésben kér jogi segítséget.
40. §
(1) A félnek a támogatásra irányuló kérelmében meg kell jelölnie a kért támogatást (jogi tanácsadás, okiratszerkesztés), de legalább annak rövid leírását, hogy milyen ügyben, kérdésben kér jogi segítséget.
(2) A támogatás visszatérítésére köteles félnek - e kötelezettsége fennállásáig - a lakóhelyében, tartózkodási helyében és szálláshelyében bekövetkezett változást is be kell jelentenie a 24. § szerint.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fél kéri - a 24. § szerinti határidőben értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

Határozathozatal

41. §   A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:
a) a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését,
b) a jogi szolgáltatás tárgyát, célját,
c) a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi segítő jogi szolgáltatás nyújtására fordított idejének figyelembevételével hány óra díját téríti vagy előlegezi meg a fél helyett,
d) a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét,
e) a támogatás összegének állam részére történő visszatérítésére való kötelezést, ha a fél helyett az állam a jogi szolgáltatás díját csak előlegezi.
41. §
(1) A kérelemnek helyt adó határozat tartalmazza:
a) a kérelem alapjául szolgáló ügy, vita megjelölését,
b) a jogi szolgáltatás tárgyát, célját,
c) a támogatott jogi szolgáltatás formáját és azt, hogy az állam a jogi segítő jogi szolgáltatás nyújtására fordított idejének figyelembevételével hány óra díját téríti vagy előlegezi meg a fél helyett,
d) a jogi szolgáltatás igénybevételének határidejét,
e) a támogatás összegének állam részére történő visszatérítésére való kötelezést, ha a fél helyett az állam a jogi szolgáltatás díját csak előlegezi.
(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény 42. § (1) bekezdése vagy 43. § (2) bekezdése alapján kiutasított személy jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem előterjesztéséhez szükséges jogi segítségnyújtás iránti kérelmének helyt ad, a peren kívüli támogatásról hozott határozattal egyidejűleg végzésben jogi segítőt és szükség szerint tolmácsot rendel ki, aki a kirendelés alapján a jogi szolgáltatás nyújtása során a jogi segítő és a fél között tolmácsol. A kérelemnek helyt adó határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs.
(3) A (2) bekezdés alapján kirendelt tolmács díjazására a közigazgatási hatósági eljárásban közreműködő tolmácsok díjazásáról szóló jogszabályban foglaltakat kell alkalmazni.

A jogi szolgáltatás igénybevétele

42. §   A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban foglalt határidőn belül kezdheti meg. E határidő 1 hónaptól 3 hónapig terjedhet.
42. §   A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozatban foglalt határidőn belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg. E határidő 1 hónaptól 3 hónapig terjedhet.
42. §   A fél a támogatott jogi szolgáltatás igénybevételét a támogatás engedélyezéséről szóló határozat kézhezvételétől számított három hónapon belül, a határozat jogi segítőnek történő átadása ellenében kezdheti meg.
43. §
(1) Ha a jogi szolgáltatás legfeljebb két óra időtartamú, vagy a félnek a legfeljebb négy óra időtartamban nyújtott jogi szolgáltatást haladéktalanul igénybe kell vennie, a fél a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében közvetlenül a jogi segítőhöz fordulhat (jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás utólagos engedélyezésével).
(2) A félnek a jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében a támogatás engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint kell eljárnia, és a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratokat a jogi segítőnek át kell adnia. Ha a jogi segítő a támogatás igénybevételének feltételeit igazoló okiratok és a fél nyilatkozata alapján a feltételeket biztosítottnak látja, a fél részére a 3. §-ban meghatározott jogi szolgáltatást nyújtja.
(3) A jogi segítő a támogatás kizártságának megállapítása érdekében a megyei hivataltól rövid úton tájékoztatást kérhet arról, hogy a fél az ügyben részesült-e már támogatásban, azt tőle megvonták-e, vagy a részére korábban nyújtott támogatás összegét visszatérítette-e.
(3) A jogi segítő a támogatás kizártságának megállapítása érdekében a jogi segítségnyújtó szolgálattól rövid úton tájékoztatást kérhet arról, hogy a fél az ügyben részesült-e már támogatásban, azt tőle megvonták-e, vagy a részére korábban nyújtott támogatás összegét visszatérítette-e.
(4) Ha a jogi szolgáltatás e §-ban foglalt módon történő igénybevételének nincs helye, vagy a jogi segítő a bemutatott okiratok és a fél előadása alapján nem látja biztosítottnak a támogatás igénybevételének feltételeit, a felet tájékoztatja arról, hogy a jogi szolgáltatást csak a megyei hivatal támogatást engedélyező határozata alapján veheti igénybe.
(4) Ha a jogi szolgáltatás e §-ban foglalt módon történő igénybevételének nincs helye, vagy a jogi segítő a bemutatott okiratok és a fél előadása alapján nem látja biztosítottnak a támogatás igénybevételének feltételeit, a felet tájékoztatja arról, hogy a jogi szolgáltatást csak a jogi segítségnyújtó szolgálat támogatást engedélyező határozata alapján veheti igénybe.
44. §
(1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevételét a megyei hivatal utólag támogatásként engedélyezi, az erről szóló határozatban megállapítja a jogi segítő díjának összegét is.
(1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevételét a jogi segítségnyújtó szolgálat utólag támogatásként engedélyezi, az erről szóló határozatban megállapítja a jogi segítő díjának összegét is.
(2) A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén is részesül a jogi segítő díjazásban - a határozatban foglalt összegben -, ha a beadvány készítésének elmaradása azzal a következménnyel járt volna, hogy a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztja. Ilyen esetben a felet a megyei hivatal határozattal kötelezi a jogi segítő részére megfizetett díj megtérítésére.
(2) A támogatás iránti kérelem elutasítása esetén is részesül a jogi segítő díjazásban - a határozatban foglalt összegben -, ha a beadvány készítésének elmaradása azzal a következménnyel járt volna, hogy a fél valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidőt elmulasztja. Ilyen esetben a felet a jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal kötelezi a jogi segítő részére megfizetett díj megtérítésére.
45. §   A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását követően a támogatás igénybevétele feltételeinek utólagos vizsgálata érdekében megküldi a megyei hivatalnak a fél által részére átadott okiratokat, amelyeket a hivatal a támogatás engedélyezése iránti kérelemként kezel. A megyei hivatal a támogatás engedélyezéséről szóló határozatát a jogi segítőnek is megküldi, aki a kérelem elutasításáról szóló határozat ellen jogorvoslattal élhet (29-32. §).
45. §   A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtását követően a támogatás igénybevétele feltételeinek utólagos vizsgálata érdekében megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálatnak a fél által részére átadott okiratokat, amelyeket a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezése iránti kérelemként kezel. A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezéséről szóló határozatát a jogi segítőnek is megküldi, aki a kérelem elutasításáról szóló határozat ellen jogorvoslattal élhet (29-32. §).
46. §   Ha a támogatást engedélyező határozatban foglalt időtartam lejárt, a jogi segítő tájékoztatja a felet, hogy ezt követően csak a megyei hivatal további időtartamot engedélyező határozata alapján járhat el a fél ügyében, vagy ha ennek feltételei fennállnak, a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint nyújt jogi szolgáltatást (43-45. §).
46. §   Ha a támogatást engedélyező határozatban foglalt időtartam lejárt, a jogi segítő tájékoztatja a felet, hogy ezt követően csak a jogi segítségnyújtó szolgálat további időtartamot engedélyező határozata alapján járhat el a fél ügyében, vagy ha ennek feltételei fennállnak, a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint nyújt jogi szolgáltatást (43-45. §).
46. §   Ha a támogatást engedélyező határozatban foglalt időtartam lejárt, a jogi segítő tájékoztatja a felet, hogy ezt követően csak a jogi segítségnyújtó szolgálat további időtartamot engedélyező határozata alapján járhat el a fél ügyében, vagy ha ennek feltételei fennállnak, a támogatás utólagos engedélyezésére vonatkozó szabályok szerint nyújt jogi szolgáltatást (43-45. §). További óraszámemelést a jogi segítségnyújtó szolgálat legfeljebb egy esetben, különösen a fél hiánypótlásra vagy más irat benyújtására történt felhívása esetén engedélyezhet.
47. §   A támogatásról, a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának és visszatérítésének a feltételeiről a jogi segítő a hozzá jogi szolgáltatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja, részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt. E tevékenységéért a jogi segítő díjat nem számíthat fel.
47/A. §
(1) A 41. § (2) bekezdése szerinti kérelemnek helyt adó határozatot és kirendelő végzést a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz (különösen telefon, elektronikus levél) igénybevételével kézbesíti a jogi segítőnek, illetve a tolmácsnak. Ha a harmadik országbeli állampolgár az ügyében eljárt idegenrendészeti hatóság őrizetében van, a kérelemnek helyt adó határozatot és kirendelő végzést a jogi segítségnyújtó szolgálat az idegenrendészeti hatóság útján, más esetben a jogi segítő közreműködésével kézbesíti a harmadik országbeli állampolgár részére. A kérelmet elutasító határozatot a harmadik országbeli állampolgár részére postai úton is kézbesíteni kell.
(2) A harmadik országbeli állampolgár ügyében eljárt idegenrendészeti hatóság a harmadik országbeli állampolgár tartózkodási helyének megváltozásáról haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz útján tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(3) A jogi segítő és a tolmács a közreműködés megtagadásáról - a megtagadás okának megjelölésével - haladéktalanul, elektronikus hírközlő eszköz útján tájékoztatni köteles a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(4) A (2) és (3) bekezdésben foglalt esetben - szükség esetén - a jogi segítségnyújtó szolgálat haladéktalanul új jogi segítőt vagy tolmácsot rendel ki, egyúttal a korábbi kirendelő végzést visszavonja.
47/B. §
(1) A jogerős kiutasító határozat elleni bírósági felülvizsgálati kérelem elkészítése érdekében a jogi segítő, illetve a tolmács a kirendelés kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 napon belül személyesen köteles felvenni a kapcsolatot a harmadik országbeli állampolgárral.
(2) A tolmács és a jogi segítő a kirendelő végzés kézhezvételét követően haladéktalanul kötelesek egyeztetni a bírósági felülvizsgálati kérelem elkészítése érdekében szükséges intézkedéseket.
(3) A tolmács távtolmácsolás útján is közreműködhet. Ha a tolmács közreműködésére az idegenrendészeti hatóság telephelyén (igazgatóság, őrzött szállás) kerül sor, a távtolmácsolás technikai feltételeit az idegenrendészeti hatóság biztosítja.
47/C. §
(1) A jogi segítő a bírósági felülvizsgálati kérelmet a harmadik országbeli állampolgárral való személyes kapcsolatfelvételt követően köteles haladéktalanul vagy legkésőbb a következő munkanapon benyújtani a hatáskörrel rendelkező illetékes bírósághoz.
(2) A jogi segítő a bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának megtörténtét a jogi segítségnyújtó szolgálat felé a bírósági felülvizsgálati kérelem egy érkeztetett példányának bemutatásával igazolja.

A támogatás felülvizsgálata

48. §   A megyei hivatal a támogatás igénybevétele feltételeinek fennállását annak jogerős engedélyezésétől számított 1 éven belül bármikor felülvizsgálhatja.
48. §   A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás igénybevétele feltételeinek fennállását annak jogerős engedélyezésétől számított 1 éven belül bármikor felülvizsgálhatja.

A jogi szolgáltatás díjának fedezete

Egyes szolgáltatások díjának fedezete

49. §
(1) A jogi segítő részére a jogi szolgáltatás díját a célelőirányzat terhére kell megfizetni. A célelőirányzat csak a díj összegének megfizetésére használható fel.
(1) A jogi segítő részére a jogi szolgáltatás díját a célelőirányzat terhére kell megfizetni. A célelőirányzat - a 39. § (7) bekezdésében, valamint a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a díj összegének megfizetésére használható fel.
(2) A célelőirányzat terhére történő kifizetések célelőirányzat-módosítás nélkül teljesíthető kiadások.
(2) A 4. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott személy ügyében a tolmácsolási és fordítási díj megfizetése iránt a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat terhére intézkedik.
(3) A célelőirányzat terhére történő kifizetések célelőirányzat-módosítás nélkül teljesíthető kiadások.

A díj megfizetése a jogi segítő részére

50. §
(1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatást engedélyező határozat alapján, annak meghozatalát követően történik, a jogi szolgáltatás nyújtásáról a jogi segítő a külön jogszabályban foglalt módon értesíti a megyei hivatalt, amely intézkedik a díj megfizetése iránt.
(1) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatást engedélyező határozat alapján, annak meghozatalát követően történik, a jogi szolgáltatás nyújtásáról a jogi segítő a külön jogszabályban foglalt módon értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot, amely intézkedik a díj megfizetése iránt.
(2) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás feltételeinek utólagos vizsgálata mellett történik, a jogi segítő a támogatás feltételeit igazoló okiratok megküldésével együtt a jogi szolgáltatás nyújtásáról szóló, és a kifizetéshez szükséges dokumentumokat is megküldi a megyei hivatal részére. A megyei hivatal a támogatás engedélyezésével együtt, a jogerős határozatban foglaltak alapján intézkedik a díj megfizetése iránt.
(2) Ha a jogi szolgáltatás igénybevétele a támogatás feltételeinek utólagos vizsgálata mellett történik, a jogi segítő a támogatás feltételeit igazoló okiratok megküldésével együtt a jogi szolgáltatás nyújtásáról szóló, és a kifizetéshez szükséges dokumentumokat is megküldi a jogi segítségnyújtó szolgálat részére. A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás engedélyezésével együtt, a jogerős határozatban foglaltak alapján intézkedik a díj megfizetése iránt.
(3) A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezésétől számított 6 hónapon belül terjesztheti elő díjigényét a megyei hivatalhoz; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
(3) A jogi segítő a jogi szolgáltatás nyújtásának befejezésétől számított 6 hónapon belül terjesztheti elő díjigényét a jogi segítségnyújtó szolgálathoz; e határidő elmulasztása miatt igazolásnak nincs helye.
51. §   A megyei hivatal a tárgyhónapban hozott, a kifizetést lehetővé tévő határozatok alapján a tárgyhót követő hónap 10. napjáig küldi meg a minisztériumnak a célelőirányzat terhére teljesítendő kiadások listáját, amely alapján a minisztérium gondoskodik a díjak átutalásáról.
51. §   A jogi segítői díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelőirányzatot az országos hivatal kezeli és gondoskodik a díjak kifizetéséről; részére a megyei hivatal a tárgyhónapban beérkezett és jóváhagyott jogi segítői számlák, azzal egyenértékű egyéb okiratok alapján a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig küldi meg a kifizetéshez szükséges adatokat.
51. §   A jogi segítői díjak és e törvényben meghatározott egyéb költségek kifizetésére szolgáló célelőirányzatot a jogi segítségnyújtó szolgálat kezeli és gondoskodik a díjak kifizetéséről.

VI. FEJEZET
A POLGÁRI ELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A támogatás engedélyezése iránti kérelem

52. §
(1) Támogatásként a pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezését a fél a pert befejező határozatot megelőző tárgyalás berekesztéséig (nemperes eljárás befejezéséig) kérheti.
(2) A támogatás hatálya a támogatás engedélyezéséről szóló határozat jogerőre emelkedésétől kezdve a per jogerős befejezéséig tart.
53. §   A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást,
b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri; ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot.
53. §   A kérelemben a félnek - a határon átnyúló tartási ügyben a központi hatóságnak a támogatás biztosítása iránti megkeresésben - meg kell jelölnie
a) a kért támogatást,
b) a pert lefolytató bíróságot és annak a pernek a tárgyát és az ügyszámát, amelynek lefolytatásához a támogatást kéri;
ha pedig a per még nem indult meg, az ellenfél nevét, lakóhelyét (székhelyét), a jogvita tárgyát és az eljárás lefolytatására illetékes bíróságot.
54. §   A fél 24. § szerinti bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
54. §   A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles 3 munkanapon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
54. §   A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles öt napon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
54. §
(1) A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a per jogerős befejezésig áll fenn, ezt követően pedig a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles a változást követő öt napon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a fél kéri - az (1) bekezdés szerinti határidőben értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.

A támogatást engedélyező határozat

55. §   A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a) a perre vonatkozó adatokat (bíróság, - ha ismert - az ügyszám, felek neve, címe, a per tárgya);
b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta (14. és 15. §) alapján részesül támogatásban;
b) azt, hogy a fél melyik rászorultsági feltétel fennállta alapján részesül támogatásban;
c) azt, hogy a fél a támogatásra mely időponttól szerzett jogosultságot.

A támogatás felülvizsgálata és megvonása

A támogatás felülvizsgálata, módosítása és megvonása

56. §   A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) a per jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - kétévente,
b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek.
56. §
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás feltételeinek fennállását felülvizsgálja
a) a per jogerős befejezéséig - az engedélyezés időpontjához képest - kétévente,
b) a támogatás hatályának fennállása alatt bármikor, ha adat merül fel arra nézve, hogy a feltételek már az engedélyezéskor sem álltak fenn, vagy utóbb megszűntek,
c) a 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha számára a bíróság az ügyben a pártfogó ügyvédi képviselet költségeinek viselésére is kiterjedő személyes költségmentességet engedélyezett,
d) a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő fél kérelmére, ha számára a bíróság utóbb teljes költségmentességet vagy magasabb hányad szerinti részleges költségmentességet engedélyezett.
(2) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglaltak esetén a jogi segítségnyújtó szolgálat a költségmentesség hatályával egyező időponttól biztosítja a fél számára a 11/A. § szerinti támogatást és a támogatás módosításáról értesíti a bíróságot, valamint a pártfogó ügyvédet.
57. §
(1) Ha a támogatás megvonására azért került sor, mert az igénybevételének a feltételei a támogatás iránti kérelem előterjesztésekor sem álltak fenn és a fél a kérelmében valótlan adatot szolgáltatott, a fél a részére nyújtott támogatást köteles visszatéríteni. A jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi a felet, hogy a határozat jogerőre emelkedését követő 8 napon belül végrehajtás terhe mellett térítse vissza az állam által megelőlegezett pártfogó ügyvédi díjat.
(2) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatást azért vonja meg, mert az engedélyezés feltételei utóbb szűntek meg, vagy eredetileg sem álltak fenn, de a támogatás engedélyezése során a fél nem szolgáltatott ezzel összefüggésben valótlan adatot, a fél a megvonás időpontjától kezdve köteles az előlegezett pártfogó ügyvédi díjat megfizetni.
58. §   A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás jogerős megvonásáról értesíti a bíróságot és a pártfogó ügyvédet.
58/A. §
(1) Ha a rendkívüli jogorvoslat eredményeként a Kúria a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan megváltoztatja, vagy a jogerős határozat hatályon kívül helyezését követően hozott új jogerős határozatban a bíróság a költség viseléséről a hatályon kívül helyezett határozatban foglaltaktól eltérően rendelkezik, a jogi segítségnyújtó szolgálat a korábban hozott jogerős díj megállapító határozatát módosítja, a visszatérítésre kötelező határozatát visszavonja és új visszatérítésre kötelező határozatot hoz.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak szerint jár el a jogi segítségnyújtó szolgálat akkor is, ha az eljáró bíróság a jogerős határozatot a költségek viselésére is kihatóan kijavítja vagy kiegészíti.

A támogatás nyilvántartása

59. §   A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:
a) a bíróság megnevezése, a per ügyszáma, a felek neve és a per tárgya,
b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj összege,
c) a visszatérítésre köteles perbeli ellenfél adatai (név, anyja neve, születési időpont, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartási szám).

VI. FEJEZET

Eljárás az Európai Unió tagállamába irányuló jogi segítségnyújtás iránti kérelem előterjesztése esetén

60. §
(1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos tartózkodási hellyel rendelkező fél az Európai Unió valamely tagállamának bírósága, egyéb hatósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét a lakóhelye szerint illetékes megyei hivatalban is előterjesztheti.
(1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával a lakóhelye vagy szokásos és jogszerű tartózkodási helye szerint illetékes megyei hivatalban is előterjesztheti.
(1) Ha a Magyarországon lakóhellyel vagy szokásos és jogszerű tartózkodási hellyel rendelkező fél másik tagállam bírósága előtt folyó polgári vagy kereskedelmi jogvitában kíván jogi segítségnyújtást igénybe venni, az erre irányuló kérelmét az Európai Tanácsnak a határon átnyúló vonatkozású jogviták esetén az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés megkönnyítése érdekében az ilyen ügyekben alkalmazandó költségmentességre vonatkozó közös minimumszabályok megállapításáról szóló 2003/8/EK irányelvének a 16. cikke szerinti nyomtatványon és a nyomtatvány szerinti mellékletek benyújtásával a jogi segítségnyújtó szolgálatnál is előterjesztheti.
(2) A megyei hivatal az (1) bekezdés szerinti kérelmet - a külön jogszabályban meghatározottak szerint - továbbítja az Európai Unió tagállamának illetékes hatóságához.
(2) A megyei hivatal határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(2) A jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal megtagadja a kérelem továbbítását, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő, vagy ha a rendelkezésre álló adatok alapján egyértelműen megállapítható, hogy a kérelem nyilvánvalóan megalapozatlan. A határozatot indokolással kell ellátni; az ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(3) A megyei hivatal elutasítja a kérelmet, ha azt nem az (1) bekezdésben meghatározott ügyben terjesztik elő. Az elutasító határozatot indokolással kell ellátni, a határozat ellen a támogatás iránti kérelmet elutasító határozatra vonatkozó szabályok szerint van helye jogorvoslatnak.
(3) Ha a megyei hivatal nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a nyomtatványon terjesztették elő vagy az hiányos, a megyei hivatal a fél rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól.
(3) Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat nem tagadja meg a továbbítást, de a kérelmet nem a nyomtatványon terjesztették elő vagy az hiányos, a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél rendelkezésére bocsátja a nyomtatványt, és tájékoztatja őt a kérelem hiányosságairól.
(4) Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén terjesztették elő, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a megyei hivatal intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait.
(4) Ha a kérelmet nem a másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt nyelvén terjesztették elő, és mellékleteit sem ezen a nyelven nyújtották be, a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik azok lefordításáról, egyúttal tájékoztatja a felet a fordítási költségek viselésének szabályairól. Így kell eljárni akkor is, ha a fél a (3) bekezdésben megjelölt határidőn belül nem pótolja a kérelem hiányosságait.
(5) A megyei hivatal a - szükség esetén lefordított - kérelmet és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához.
(5) A jogi segítségnyújtó szolgálat a - szükség esetén lefordított - kérelmet és mellékleteit a továbbításukra szolgáló kitöltött nyomtatvánnyal együtt továbbítja a kérelemben megjelölt másik tagállamnak a kérelmek fogadására megjelölt hatóságához.
(6) Az e § szerinti eljárás illeték- és díjfizetési kötelezettséggel nem jár, de a fordítási költségeket a fél köteles visszatéríteni, ha a jogi segítségnyújtás iránti kérelmét a másik tagállam hatósága elutasította.
(7) A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozatát a kézhezvételt követő 30 napon belül benyújtani a megyei hivatalnak. E határidő elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(7) A fél köteles a másik tagállam hatóságának a jogi segítségnyújtás engedélyezése tárgyában hozott jogerős határozatát a kézhezvételt követő 30 napon belül benyújtani a jogi segítségnyújtó szolgálatnak. E határidő elmulasztása esetén a fél a fordítási költségek után a Ket. 138. §-a szerinti késedelmi pótlékot köteles fizetni.
(8) A fordítási költséget a megyei hivatal a célelőirányzat terhére előlegezi meg; annak visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célelőirányzat javára történik.
(8) A fordítási költséget a jogi segítségnyújtó szolgálat a célelőirányzat terhére előlegezi meg; annak visszatérítése és a késedelmi pótlék megfizetése pedig a célelőirányzat javára történik.

A pártfogó ügyvédi képviselet igénybevétele

61. §
(1) A fél - a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő átadása mellett - a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől számított 60 napon belül meghatalmazást adhat jogi segítőnek.
(1) A fél - a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő átadása mellett - a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül meghatalmazást adhat jogi segítőnek.
(1) A fél - a támogatást engedélyező jogerős határozat jogi segítőnek történő átadása mellett - a határozatban megjelölt perben a képviseletére a határozat kézhezvételétől számított 30 napon belül meghatalmazást adhat a jogi segítőnek.
(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja és ez - a határidőkre tekintettel - a jogainak a sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként jogi segítőt vagy kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(2) Ha a fél képviseletét pártfogó ügyvédként jogi segítő nem vállalja, és ez - a határidőkre tekintettel - a jogainak sérelmével járhat, a fél az eljárási határidő elmulasztása esetén erre hivatkozással a perben igazolási kérelmet terjeszthet elő, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig részére - kérelmére - pártfogó ügyvédként jogi segítőt, ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendelhet ki. A jogi segítségnyújtó szolgálat a kirendelésről a végzés egy kiadmányának egyidejű megküldésével, illetve amennyiben az eljáró bíróságról és a per ügyszámáról csak később szerez tudomást, a tudomásszerzést követően haladéktalanul megküldött végzéssel értesíti az eljáró bíróságot.
(3) A jogi segítő
a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának, visszatérítésének a feltételeiről, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja,
b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(3) Amennyiben az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, a jogi segítségnyújtó szolgálat a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki.
(3) A jogi segítségnyújtó szolgálat a határozat jogerőre emelkedését követően pártfogó ügyvédként jogi segítőt, kivételesen ügyvédet vagy ügyvédi irodát rendel ki
a) a fél kérelmére vagy hozzájárulásával, ha az ügy jellegére vagy a fél körülményeire tekintettel már a támogatás engedélyezésekor valószínűsíthető, hogy a fél képviselete meghatalmazás útján nem biztosítható, vagy
b) ha a támogatás nyújtására a külföldi fél határon átnyúló tartási ügyben történő jogi képviseletének biztosítása iránti központi hatósági megkeresés alapján kerül sor.
(4) A jogi segítő a (3) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.
(4) A jogi segítő
a) a támogatás engedélyezésének, felülvizsgálatának, megvonásának, visszatérítésének a feltételeiről, szükség esetén a (2) bekezdés szerinti igazolási kérelem előterjesztésének lehetőségéről a hozzá a támogatás igénybevétele érdekében vagy tájékoztatásért forduló felet tájékoztatja,
b) a fél részére a támogatás engedélyezése iránti kérelemhez szükséges nyomtatványokat rendelkezésre bocsátja és kitöltésükben segítséget nyújt.
(5) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő (vagy kirendelt más ügyvéd, ügyvédi iroda) a meghatalmazás elfogadásától (a kirendelést tartalmazó döntés kézhezvételétől) számított 8 napon belül köteles értesíteni
a) nevéről, irodájának címéről a jogi segítségnyújtó szolgálatot és a bíróságot, továbbá bankszámlaszámáról a jogi segítségnyújtó szolgálatot;
b) a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még nem tartalmazta), és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(5) A jogi segítő a (4) bekezdés szerinti tevékenységéért díjat nem számíthat fel.
(6) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás megvonása nélkül szűnik meg.
(6) A fél képviseletét pártfogó ügyvédként elvállaló jogi segítő a meghatalmazás elfogadásától számított 8 napon belül köteles értesíteni a bíróságot a meghatalmazásáról, nevéről és irodájának címéről; a jogi segítségnyújtó szolgálatot pedig az ügy elvállalásáról, a per ügyszámáról (ha azt a támogatást engedélyező határozat még nem tartalmazta), és a per tárgyában, a peres felek személyében bekövetkezett változásról.
(7) A fél képviseletére pártfogó ügyvédként kirendelt ügyvéd, ügyvédi iroda a kirendelést tartalmazó végzés kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles értesíteni bankszámlaszámáról, a per ügyszámáról (ha azt a kirendelő végzés még nem tartalmazta) és a per tárgyában, peres felek személyében bekövetkezett változásról a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
(8) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi képviselet a támogatás hatályának fennállása alatt, de a támogatás megvonása nélkül szűnik meg.

A pártfogó ügyvéd díjának kifizetése és visszatérítése

62. §
(1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére
a) megállapítja a pártfogó ügyvédi díj, illetve a fél helyett az állam által kifizetendő pártfogó ügyvédi díj összegét;
b) ha annak külön jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, megállapítja a pártfogó ügyvéd részére fizetendő pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét;
c) ha a pártfogó ügyvédi díj viselésére nem az állam köteles, kötelezi a pártfogó ügyvédi díj viselésére köteles perbeli ellenfelet a díj pártfogó ügyvéd részére történő megfizetésére, levonva belőle a (3) bekezdés szerinti pártfogó ügyvédi díjelőleg összegét.
(2) Ha a fél a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére köteles, a jogi segítségnyújtó szolgálat kötelezi az előlegezett pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére. A visszatérítésre legfeljebb egyéves határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.
(3) A (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles. A visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje ebben az esetben 30 nap.
(3) A 11/B. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, valamint a bíróság részleges költségmentességet engedélyező határozata alapján a 11/A. §-ban foglaltak szerinti támogatásban részesülő felet, kérelmére a jogi segítségnyújtó szolgálat méltányosságból mentesítheti a pártfogó ügyvédi díj vagy egy részének visszatérítésére vonatkozó kötelezettsége alól, ha igazolja, hogy a támogatást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően rászorultsága az 5. §-ban és a 7-9. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő mértékben változott meg.
(4) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez.
(4) A (2) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni akkor is, ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles. A visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje ebben az esetben 30 nap.
(4) Ha a pártfogó ügyvédi díjelőleg visszatérítésére a fél perbeli ellenfele köteles, a visszatérítési kötelezettség teljesítésének határideje 30 nap. Kérelemre, indokolt esetben a visszatérítésre legfeljebb hat hónapos határidő biztosítható, e határidőn belül pedig a részletekben történő teljesítés is engedélyezhető.
(5) A díj megállapítására irányuló eljárásról a felet és perbeli ellenfelét értesíteni nem kell.
(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a per jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő; ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a perköltség viseléséről szóló jogerős határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel köteles előterjeszteni.
(6) A határozat jogerőre emelkedését követően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik a fél helyett az állam által kifizetendő (előlegezendő) pártfogó ügyvédi díj kifizetése iránt; a díj kifizetése a célelőirányzat terhére történik.
(6) A díj megállapítására irányuló eljárásról a felet és perbeli ellenfelét értesíteni nem kell.
(7) A határozat jogerőre emelkedését követően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik a fél helyett az állam által kifizetendő (előlegezendő) pártfogó ügyvédi díj kifizetése iránt; a díj kifizetése a célelőirányzat terhére történik.

VII. FEJEZET
A BÜNTETŐELJÁRÁSOKBAN NYÚJTOTT TÁMOGATÁSOKRA VONATKOZÓ KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A támogatás engedélyezésére és igénybevételére vonatkozó eltérő szabályok

63. §
(1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a továbbiakban együtt: támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás folyósítására a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) A személyes költségmentesség és a pártfogó ügyvédi képviselet (e §-ban a továbbiakban együtt: támogatás) engedélyezésére, igénybevételére és a támogatás folyósítására a VI. Fejezetben foglalt szabályokat az e §-ban és a 63/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A támogatás iránti kérelmet - ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya a kérelem előterjesztésétől kezdve a büntetőeljárás jogerős befejezéséig, illetve a rendkívüli perorvoslati és különleges eljárás befejezéséig terjed és nem hat vissza a büntetőeljárás megindulására; a pártfogó ügyvédi képviseletre való jogosultság a büntetőeljárás bírósági szakaszára terjed ki.
(2) A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárás bírósági szakaszában - ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya
a) az elsőfokú, másodfokú és harmadfokú bírósági eljárásban a kérelem előterjesztésétől a per jogerős befejezéséig,
b) a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban és a különleges eljárásokban a kérelem előterjesztésétől az eljárás jogerős befejezéséig
(2) A támogatás iránti kérelmet a büntetőeljárásban - ha a büntetőeljárásról szóló törvény másként nem rendelkezik - legkésőbb a bíróság ügydöntő határozata meghozatalának céljából tartott tanácsüléséig lehet előterjeszteni a jogi segítségnyújtó szolgálathoz. A támogatás hatálya
a) a támogatás iránti kérelem előterjesztésétől a büntetőeljárás megszüntetéséig, a vádemelés részbeni mellőzéséig vagy az eljárás jogerős befejezéséig,
b) a rendkívüli jogorvoslati eljárásokban és a különleges eljárásokban a kérelem előterjesztésétől az eljárás jogerős befejezéséig
(3) A kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást (pártfogó ügyvédi képviselet, személyes költségmentesség),
b) a büntetőeljárást lefolytató hatóságot és az ügyszámot.
(3) A támogatás iránti kérelemben a félnek meg kell jelölnie
a) a kért támogatást (pártfogó ügyvédi képviselet, személyes költségmentesség),
b) a büntetőeljárást lefolytató hatóságot és az ügyszámot.
(4) A támogatás iránti kérelemben foglaltak ellenőrzése során a félen kívül a büntetőeljárásban szereplő egyéb személyek meghallgatására nem kerül sor.
(5) A támogatást engedélyező határozatnak tartalmaznia kell a következőket is:
a) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (büntetőeljárást lefolytató hatóság, büntetőügy száma, vádlott neve, bűncselekmény);
a) a büntetőeljárásra vonatkozó adatokat (büntetőeljárást lefolytató hatóság, büntetőügy száma, terhelt neve, bűncselekmény);
b) a támogatás formáját (pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló személyes költségmentessége);
c) a támogatás hatályát.
(6) A pártfogó ügyvéd díjának megfizetésére kötelezés és a díj kifizetése tekintetében a 62. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával kell eljárni.
(6) A fél adatváltozás-bejelentési kötelezettsége a büntetőeljárás megszüntetéséig, a vádemelés részbeni mellőzéséig vagy az eljárás jogerős befejezéséig áll fenn, ezt követően a támogatás visszatérítésére köteles fél a lakóhelyében, tartózkodási helyében, szálláshelyében és munkavégzésének helyében bekövetkezett változást köteles öt napon belül bejelenteni a visszatérítési kötelezettségének fennállásáig.
(7) A jogi segítségnyújtó szolgálat a támogatás jogerős megvonásáról értesíti a büntetőeljárást lefolytató hatóságot és a pártfogó ügyvédet.
(8) A támogatás nyilvántartása a következő adatokat is tartalmazza:
a) a büntetőeljárást lefolytató hatóság megnevezése, a büntetőeljárás ügyszáma, a felek neve és a bűncselekmény, amely miatt a büntetőeljárás folyik,
b) a fél helyett előlegezett pártfogó ügyvédi díj, illetve pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének összege,
c) a visszatérítésre köteles terhelt adatai (név, anyja neve, születési időpont, lakóhely; szervezet esetében elnevezés, székhely, nyilvántartást vezető szerv, nyilvántartási szám).
63/A. §
(1) A támogatás engedélyezésének ügyében eljárt jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvéd kérelmére, ha annak jogszabályban foglalt feltételei fennállnak, megállapítja a pártfogó ügyvéd részére fizetendő pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének összegét.
(2) A pártfogó ügyvéd a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének megállapítása iránti kérelmét a vádemelést követő 60 napon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a vádemelésről szóló értesítést 60 napon belül vette kézhez. Ha a büntetőeljárásban a vádemelésig a sértett képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására a pártfogó ügyvédi díja eljárási előlegének megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő.
(3) A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének megállapítására irányuló eljárásról a támogatott felet és a terheltet értesíteni nem kell.
(4) A pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegéről rendelkező határozat jogerőre emelkedését követően a jogi segítségnyújtó szolgálat intézkedik a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének kifizetése iránt; az eljárási előleg kifizetése a célelőirányzat terhére történik.
(5) A pártfogó ügyvéd a díjának megállapítása iránti kérelmét a büntetőeljárás megszüntetését, a vádemelés részbeni mellőzését vagy az eljárás jogerős befejezését követő 6 hónapon belül terjesztheti elő, ezt követően pedig akkor, ha igazolja, hogy a pártfogó ügyvédi díj viseléséről szóló határozatot 6 hónapon belül vette kézhez. Ha a perben a fél képviseletét több pártfogó ügyvéd látta el, a korábban eljárt pártfogó ügyvéd a jogi segítségnyújtó szolgálat felhívására díjának megállapítására irányuló kérelmét a felhívás kézhezvételétől számított 30 napos jogvesztő határidővel terjesztheti elő.
(6) A jogi segítségnyújtó szolgálat a pártfogó ügyvédi díj visszatérítésére kötelező döntésében a pártfogó ügyvédi díj eljárási előlegének visszatérítéséről is rendelkezik a díj visszafizetésére kötelezett terhelt vagy támogatott fél terhére.

VII. FEJEZET

VIII. FEJEZET
A JOGI SEGÍTŐ

A jogi segítő feladatokat ellátó személyek

64. §
(1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki az országos hivatal által vezetett jogi segítői névjegyzékben (a továbbiakban: névjegyzék) szerepel.
(1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). Jogi segítői tevékenységet az folytathat, aki a jogi segítségnyújtó szolgálat által vezetett jogi segítői névjegyzékben (a továbbiakban: névjegyzék) szerepel.
(1) A jogi segítő e törvény alapján peren kívüli jogi szolgáltatást nyújt és pártfogó ügyvédként jár el (e Fejezetben a továbbiakban együtt: jogi szolgáltatás). Jogi segítői tevékenységet a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítői névjegyzékbe (a továbbiakban: névjegyzék) történő felvétel útján engedélyezi.
(2) A névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat az országos hivatal a világhálón is közzéteszi.
(2) A névjegyzék adatai nyilvánosak, azokat a jogi segítségnyújtó szolgálat a világhálón is közzéteszi.
65. §
(1) A névjegyzék tartalmazza a jogi segítő
a) nevét (szervezet esetében képviselőjének nevét is),
b) irodájának, alirodájának címét, telefonszámát,
c) ügyvédi, közjegyzői kamarai tagságát,
c) ügyvédi kamarai tagságát,
d) közreműködési kötelezettségének terjedelmét
1. szakterületét vagy szakterületeit,
2. az általa havonta ellátni vállalt ügyek számát,
e) által megjelölt azt a nyelvet, amelyen a jogi szolgáltatás nyújtását vállalja,
f) azoknak az ügyeknek a számát, amelyekben a jogi segítő ténylegesen jogi szolgáltatást nyújtott.
g) névjegyzékbe való felvételéről szóló határozat számát,
h) szolgáltatási szerződése lejáratának időpontját.
(2) A jogi segítő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változásokról az országos hivatalt 8 napon belül köteles értesíteni.
(2) A jogi segítő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változásokról a jogi segítségnyújtó szolgálatot 8 napon belül köteles értesíteni.
(2) A jogi segítő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változásokról a jogi segítségnyújtó szolgálatot 5 munkanapon belül köteles értesíteni.
(2) A jogi segítő a névjegyzékben szereplő adataiban bekövetkezett változásokról a jogi segítségnyújtó szolgálatot nyolc napon belül köteles értesíteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti bejelentés azon adatok tekintetében, amelyeket más nyilvántartás közhitelesen tartalmaz, úgy is teljesíthető, hogy az adatváltozásról a közhiteles nyilvántartást vezető szerv - ha ezt tőle a jogi segítő kéri - a (2) bekezdés szerinti határidőben értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálatot.
66. §
(1) A névjegyzékbe felvételre kerül az országos hivatallal jogi segítői feladatok ellátására szolgáltatási szerződést kötő
a) jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet, alapítvány, kisebbségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban e Fejezetben együtt: jogi segítő szervezet),
b) ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
c) közjegyző.
(1) A névjegyzékbe felvételre kerül a jogi segítségnyújtó szolgálattal jogi segítői feladatok ellátására szolgáltatási szerződést kötő
a) jogvédelemmel foglalkozó társadalmi szervezet, alapítvány, kisebbségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban e Fejezetben együtt: jogi segítő szervezet),
a) jogvédelemmel foglalkozó egyesület, alapítvány, kisebbségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban e Fejezetben együtt: jogi segítő szervezet),
a) jogvédelemmel foglalkozó egyesület, alapítvány, nemzetiségi önkormányzat, jogi oktatást végző egyetem (a továbbiakban e Fejezetben együtt: jogi segítő szervezet),
b) ügyvéd, ügyvédi iroda és a tevékenységét Magyarországon állandó jelleggel végző európai közösségi jogász (a továbbiakban együtt: ügyvéd),
c) közjegyző.
(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja.
(2) Jogi segítő szervezet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha rendelkezik az ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel és ügyvéddel olyan határozott idejű megbízási szerződést kötött, amely alapján az ügyvéd - legalább a szolgáltatási szerződés időtartama alatt - a nevében és megbízásából a jogi szolgáltatást nyújtja. Ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítő szervezetet abból az okból törli a névjegyzékből, hogy a jogi szolgáltatást nem a vele szerződött ügyvéd útján nyújtotta, a névjegyzékből való törlést követően a jogi segítő szervezetet, annak jogutódját, illetve a törölt szervezetnek az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott vezető tisztségviselőjének a közreműködésével létrejött más szervezetet további három évig nem lehet ismételten felvenni a névjegyzékbe.
(3) Jogi oktatást végző egyetem (egyetem) akkor is kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha nincs ügyvéd megbízottja, de jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktatója által vezetett, ügyfelek fogadására alkalmas helyiséggel rendelkező szervezeti egysége folytat jogvédő tevékenységet.
(4) Az ügyvéd és a közjegyző akkor kérheti felvételét a névjegyzékbe, ha tevékenységét, illetve szolgálatát nem szünetelteti, nem áll fegyelmi eljárás hatálya alatt és felelősségbiztosításának fennállását igazolja.
(4) Az ügyvéd és a közjegyző akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a) tevékenységét, illetve szolgálatát nem szünetelteti,
b) fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, illetve szolgálatából nem függesztették fel, és
c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(4) Az ügyvéd akkor kérheti a felvételét a névjegyzékbe, ha
a) tevékenységét nem szünetelteti,
b) fegyelmi eljárás során tevékenységének gyakorlását nem függesztették fel, és
c) nem áll fegyelmi büntetés hatálya alatt.
(5) A jogi segítő a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni az országos hivatalnak.
(5) A jogi segítő a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni a jogi segítségnyújtó szolgálatnak.
(5) A jogi segítő a bankszámlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni.
(5) A jogi segítő a pénzforgalmi számlaszámát a szolgáltatási szerződés megkötése előtt köteles bejelenteni.

A szolgáltatási szerződés

67. §
(1) A szolgáltatási szerződésben a jogi segítő kötelezettséget vállal arra, hogy - a közreműködési kötelezettségének terjedelmén belül - a hozzá e törvény alapján forduló felek részére ingyenesen jogi szolgáltatást nyújt, amelyet csak e törvényben foglalt okból jogosult megtagadni.
(2) A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal - a minisztérium nevében és helyett eljárva - kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Az országos hivatalnak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel - erre irányuló kérelmükre - a szolgáltatási szerződést meg kell kötnie.
(2) A szolgáltatási szerződésben az országos hivatal - a minisztérium nevében és helyett eljárva - kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Szolgáltatási szerződés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel és szervezetekkel köthető; velük - erre irányuló kérelmükre - az országos hivatal szolgáltatási szerződést köt.
(2) A szolgáltatási szerződésben a jogi segítségnyújtó szolgálat - a miniszter - kötelezettséget vállal arra, hogy a jogi segítő által nyújtott jogi szolgáltatások díját a jogi segítő részére a jogszabályban foglalt módon megfizeti. Szolgáltatási szerződés csak a 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő személyekkel és szervezetekkel köthető; velük - erre irányuló kérelmükre - a jogi segítségnyújtó szolgálat szolgáltatási szerződést köt.
(3) A szolgáltatási szerződés hároméves időtartamra köthető: módosítására akkor van lehetőség, ha a jogi segítő névjegyzékben szereplő adataiban változás következett be, vagy ha szakterületét kívánja módosítani, illetve a havonta ellátni vállalt ügyek számát emelni.
(4) A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződés újabb három évre meghosszabbítható, ha a jogi segítő úgy nyilatkozik, hogy a névjegyzékbe vételt kizáró ok továbbra sem áll fenn.
(4) A hároméves időtartam lejártával a szolgáltatási szerződést a jogi segítő kérelmére meg kell hosszabbítani, ha a jogi segítőnek a névjegyzékbe való felvételét kizáró ok továbbra sem áll fenn.
(5) A szolgáltatási szerződés tartama alatt elvállalt ügyekben a szerződés megszűnését követően is köteles a jogi segítő - a támogatás hatályának fennálltáig - a szolgáltatási szerződésben foglaltak szerinti jogi szolgáltatást teljesíteni, a jogi segítségnyújtó szolgálat pedig a jogi szolgáltatásért járó díjazást a szerződés szerint megfizetni.

A jogi segítő közreműködési kötelezettsége

68. §
(1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és közjegyző, valamint a jogi segítő szervezet megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is.
(1) Jogi segítőként a névjegyzékben szereplő ügyvéd és a jogi segítő szervezet megbízásából tevékenykedő ügyvéd olyan jogi szolgáltatások nyújtását végezheti, amely a tevékenységére vonatkozó jogszabályok alapján hatáskörébe tartozik, és e jogszabályok irányadóak a jogi szolgáltatás nyújtásáért fennálló szakmai, etikai, fegyelmi és anyagi felelősségére is.
(2) Pártfogó ügyvédi képviseletet polgári eljárásban a névjegyzékben szereplő ügyvéd és - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - jogi segítő szervezet láthat el. A névjegyzékben szereplő jogi segítő szervezet büntetőeljárásban akkor láthatja el a sértett pártfogó ügyvédi képviseletét, ha megfelel a Be. 58. §-ának (3) bekezdésében meghatározott feltételeknek, egyéb személyek pártfogó ügyvédjeként büntetőeljárásban nem járhat el.
(3) Ha az egyetem a jogi segítői tevékenységének folytatására nem rendelkezik ügyvéd megbízottal, jogi segítői tevékenységére e törvény rendelkezései a következő eltérésekkel alkalmazandók:
a) csak peren kívüli segítségnyújtást végezhet,
b) az egyetemet terheli a polgári jogi felelősség a szakszerűtlen segítségnyújtásból eredő károk megtérítéséért,
b) a szakszerűtlen segítségnyújtással okozott
ba) károk megtérítéséért az egyetem tartozik polgári jogi felelősséggel, valamint
bb) a személyiségi jogi jogsértés miatt járó sérelemdíj megfizetésére az egyetem köteles a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint,
c) a jogi szolgáltatás nyújtását a szervezeti egységet vezető oktató felügyelete mellett jogi szakvizsgával vagy állam- és jogtudományi doktori fokozattal rendelkező egyetemi oktató végezheti.
69. §
(1) A jogi segítő szolgáltatási szerződésben megjelölt időtartamra vonatkozó közreműködési kötelezettsége vagy általános jellegű, vagy az általa megjelölt szakterületre, illetve az általa egy hónapra megjelölt számú ügyben történő jogi szolgáltatásra terjed ki.
(2) A jogi segítő a szakterületét a névjegyzékben a következők szerint jelölheti meg:
a) polgári és közigazgatási ügyek,
b) büntetőügyek,
c) az a) vagy b) pontban foglalt szakterületen belül egyéb szakterület (jogi segítő szervezet esetében).
(3) A büntetőügyekben történő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget vállaló jogi segítő büntetőügyben lát el pártfogó ügyvédi képviseletet, a 3. § (1) bekezdésének g) pontjában meghatározott szolgáltatást nyújtja, továbbá büntetőügyben rendkívüli jogorvoslati kérelmet készít.
(4) A polgári és közigazgatási ügyekben történő jogi segítségnyújtásra kötelezettséget vállaló jogi segítő polgári eljárásban lát el pártfogó ügyvédi képviselet és - a sértettek jogvédelme [3. § (1) bek. g) pontja], valamint büntetőügyekben rendkívüli jogorvoslati kérelmek készítése kivételével - peren kívüli szolgáltatásokat nyújt.
(5) A jogi segítő szervezet a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben, illetve milyen ügyfélkör számára nyújt jogi szolgáltatásokat.
(6) A jogi segítő a (2) bekezdés a) vagy b) pontjában foglalt szakterületen belül megjelölheti, hogy milyen típusú ügyekben tett szert kiemelkedő jártasságra.
70. §
(1) A jogi segítő - ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak - a szolgáltatási szerződésben megjelölt időszakban és szakterületen köteles a fél számára jogi szolgáltatást nyújtani, kivéve, ha
a) a közreműködést mint ügyvéd és közjegyző is köteles lenne megtagadni az ügyvédekről vagy a közjegyzőkről szóló törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,
a) a közreműködést mint ügyvéd is köteles lenne megtagadni az ügyvédekről szóló törvény alapján, vagy a reá vonatkozó etikai szabályzat értelmében,
b) már teljesítette a közreműködési kötelezettségét a szolgáltatási szerződésben meghatározott számú ügyben, illetve a jogi szolgáltatás nyújtása nem tartozik a szolgáltatási szerződésben meghatározott szakterületébe, vagy
c) a fél által kért vagy a hivatal által engedélyezett okirat vagy beadvány készítése, nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lehetséges.
c) a fél által kért vagy a jogi segítségnyújtó szolgálat által engedélyezett okirat vagy beadvány készítése, nyilatkozat megtétele csak a szakmai szabályok megsértésével lehetséges.
d) a szolgáltatás nyújtását lehetetlenné teszi az, hogy - a jogi segítőn kívül álló okból - a féllel nem tud együttműködni, és a közreműködés ezen okból történő megtagadásához a jogi segítségnyújtó szolgálat előzetesen hozzájárult.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjában foglalt körülményről a jogi segítő köteles a félnek részletes felvilágosítást adni, s ha ügyében a jogi segítségnyújtás más jogi szolgáltatás útján biztosítható, részére ezt a jogi szolgáltatást nyújtani.
(3) A jogi segítő a közreműködés megtagadásáról - a megtagadás okának megjelölésével - haladéktalanul tájékoztatja a megyei hivatalt, és ezen okirat másolatát a fél kérelmére részére is átadja.
(3) A jogi segítő a közreműködés megtagadásáról - a megtagadás okának megjelölésével - haladéktalanul tájékoztatja a jogi segítségnyújtó szolgálatot, és ezen okirat másolatát a fél kérelmére részére is átadja.

Törlés a névjegyzékből

71. §
(1) Az országos hivatal a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.
(1) A jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt törli a névjegyzékből, ha a szolgáltatási szerződés megszűnt. A szolgáltatási szerződés megszűnésére a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az e törvényben foglalt eltérésekkel megfelelően irányadóak, a (2) és (3) bekezdésben foglaltakon kívül a szerződés megszüntetésének és felbontásának nincs helye.
(2) A szerződést az országos hivatal felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy már a felvételkor sem álltak fenn, felmondhatja, ha a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították, vagy a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta.
(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy már a felvételkor sem álltak fenn, felmondhatja, ha a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították, vagy a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdésének b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta.
(2) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondja, ha a jogi segítői névjegyzékbe történő bejegyzés feltételei megszűntek vagy megállapítja, hogy azok már a felvételkor sem álltak fenn.
(3) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd vagy közjegyző igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi vagy közjegyzői tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.
(3) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.
(3) A szerződést a jogi segítségnyújtó szolgálat felmondhatja, ha
a) a jogi szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban a jogi segítő - vagy más ügyvéd megbízottal nem rendelkező jogi segítő szervezet esetében a nevében eljáró ügyvéd - fegyelmi vagy kártérítési kötelezettségét megállapították,
b) a jogi segítő a jogi szolgáltatást a 70. § (1) bekezdés b) pontja alapján legalább három alkalommal alaptalanul megtagadta, vagy
c) a jogi segítségnyújtó szolgálat hivatalos tudomást szerez arról, hogy a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást nem a 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja.
(4) A jogi segítő a szerződést akkor mondhatja fel, ha a névjegyzékbe történő felvétel feltételei megszűntek, vagy ha a jogi segítői névjegyzékbe felvett ügyvéd igazolja, hogy a szolgáltatási szerződésből eredő kötelezettségek teljesítése egyéb ügyvédi tevékenységének végzését lehetetlenné teszi.

A névjegyzékbe vételi eljárás

71/A. §
(1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban és csak az országos hivatalnál lehet előterjeszteni.
(1) A névjegyzékbe vétel iránti kérelmet írásban a jogi segítségnyújtó szolgálatnál lehet előterjeszteni.
(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére az országos hivatal 30 napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, az országos hivatal annak aláírását követő 15 napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti az országos hivatal a jogi segítőt.
(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat 30 napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő 15 napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt.
(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat 22 munkanapon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő 10 munkanapon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt.
(2) A 66. §-ban foglalt feltételeknek megfelelő kérelmező részére a jogi segítségnyújtó szolgálat harminc napon belül aláírás céljából megküldi a szolgáltatási szerződés tervezetét. Ha a visszaküldött szerződés valamennyi szükséges adatot tartalmazza, a jogi segítségnyújtó szolgálat annak aláírását követő tizenöt napon belül felveszi a kérelmezőt a névjegyzékbe. A névjegyékbe vételről külön határozatot nem kell hozni, arról az aláírt szerződés egyik példányának visszaküldésével és a névjegyzékbe vétel időpontjának megjelölésével értesíti a jogi segítségnyújtó szolgálat a jogi segítőt.
(3) Ha a kérelmező nem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a hivatal a kérelem elutasításáról határozattal dönt. A határozat ellen fellebbezésnek nincs helye, a határozat bírósági felülvizsgálata kérhető.
(3) Ha a kérelmező nem felel meg a névjegyzékbe történő felvétel feltételeinek, a jogi segítségnyújtó szolgálat a kérelem elutasításáról határozattal dönt.
(3) A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvénytől eltérve, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a rá irányadó ügyintézési határidőn belül nem hozott határozatot, a kérelmezőt nem illeti meg a jogi segítői tevékenység megkezdésének, illetve folytatásának joga, és a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a hatóság mulasztására vonatkozó általános szabályait kell alkalmazni.
(4) A névjegyzékből történő törlésről az országos hivatal határozattal dönt; a határozat ellen a (3) bekezdésben foglaltak szerint van jogorvoslatnak helye.
(4) A névjegyzékből történő törlésről a jogi segítségnyújtó szolgálat határozattal dönt; a határozat ellen a (3) bekezdésben foglaltak szerint van jogorvoslatnak helye.
(5) A névjegyzékbe vételi eljárás elektronikus úton nem folytatható le.

IV. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

IX. FEJEZET
A TÖRVÉNY HATÁLYBALÉPÉSE ÉS VÉGREHAJTÁSA

Hatálybalépés

72. §
(1) Ez a törvény - a (2)-(5) bekezdésben foglalt kivétellel - 2004. április 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 1. §-ának (3) bekezdése és 86. §-ának (2) bekezdése a kihirdetését követő napon lép hatályba.
(3) A törvény VIII. Fejezete és 74-75. §-a 2004. január 1-jén lép hatályba.
(4) A törvény 4. §-a (1) bekezdésének d) és e) pontja, 4. §-ának (3) bekezdése, valamint 60. §-a és 87. §-ának (1) bekezdése 2004. május 1-jén lép hatályba.
(5) 2006. január 1-jén lép hatályba a törvény II. és III., valamint - a 60. § kivételével - VI. és VII. Fejezete, 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, 77-85. §-a és 86. §-ának (1) bekezdése.
(5) 2008. január 1-jén lép hatályba a törvény II. és III., valamint - a 60. § kivételével - VI. és VII. fejezete, 76. §-a (2) bekezdésének az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény (Itv.) 57. §-a (1) bekezdésének r) pontját beiktató rendelkezése, 77-82. §-a, 85. §-a és 86. §-ának (1) bekezdése.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

73. §
(1) Ezt a törvényt a polgári és büntetőeljárásokban akkor kell alkalmazni, ha a támogatás iránti kérelmet e törvény hatálybalépését követően nyújtották be.
(2) A 3. § (1) bekezdésének g) pontja szerinti támogatás csak azon bűncselekmények esetén biztosítható, amelyeket e törvény hatálybalépését követően követtek el.
(3) E törvénynek a hagyatéki eljárásról szóló 2010. évi XXXVIII. törvény 122. § (1) bekezdésével megállapított 38/A. §-át a hatálybalépését megelőzően jogerősen megállapított, de még meg nem fizetett tartozásokra is alkalmazni kell.
(4) E törvénynek az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény 40. §-ával megállapított 58/A. §-át az igazságügyi és közigazgatási tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CXVII. törvény hatályba lépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(5) E törvénynek a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit - a törvény 2-5. §-ával, 6. § (2) bekezdésével, 7. §-ával, 9-11. §-ával, 17. §-ával és 18. §-ával megállapított rendelkezéseinek kivételével - a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.
(6) E törvény 71. § (3) bekezdés c) pontja alapján a jogi segítségnyújtó szolgálat a szerződést akkor mondhatja fel, ha a jogi segítő szervezet a jogi szolgáltatást a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény, valamint a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény módosításáról szóló 2013. évi XV. törvény hatálybalépését követően nem az e törvény 66. § (2) bekezdése szerint vele szerződött ügyvéd útján nyújtja.

Felhatalmazás

74. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendelettel állapítsa meg a megyei és országos hivatal létrehozására, szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat.
74. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy a jogi segítségnyújtó szolgálatot vagy szolgálatokat rendeletben jelölje ki.
75. §   Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat, a támogatásokra való rászorultság igazolásának módját, valamint a támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait,
b) a pénzügyminiszterrel egyetértésben a jogi segítő peren kívül nyújtott szolgáltatásának díját és a díj megfizetésének módját,
c) a jogi segítők adatait tartalmazó névjegyzék vezetésének részletes szabályait,
d) a megyei és országos hivatalban foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat.
75. §   Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése, folyósítása és visszatérítése iránti eljárás részletes szabályait,
b) az adópolitikáért felelős miniszterrel egyetértésben a jogi segítő peren kívül nyújtott szolgáltatásának díját és a díj megfizetésének módját,
c) a jogi segítők adatait tartalmazó névjegyzék vezetésének részletes szabályait,
d) a jogi segítségnyújtó szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat.

X. FEJEZET
MÓDOSULÓ JOGSZABÁLYOK

88. §   Ez a törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségek következő jogszabályával összeegyeztethető szabályozást tartalmaz: a Tanács 2003/8/EK irányelve a határokon átnyúló jogviták tekintetében a joghoz való hozzájutás javításáról, a jogi segítségnyújtásra irányadó közös minimumszabályok megteremtése útján.
89. §   Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 12. cikk (5) bekezdése;
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikk.
c) a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló, 2008. december 16-i 2008/115/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 13. cikk (3) és (4) bekezdése.
d) a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
90. §   E törvény 5. § (2) bekezdés g) pontja a tartással kapcsolatos ügyekben a joghatóságról, az alkalmazandó jogról, a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről szóló, 2008. december 18-ai 4/2009/EK tanácsi rendelet 46. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezést állapít meg.
  • A jogszabály 2003. november 6-án jelent meg a Magyar Közlöny 127. számában.
  • hatályba lépett 2004. április 1-jén.
A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. december 21-én lépett hatályba. 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. március 27-én lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2012. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 22-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2004. július 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2011. június 18-án lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 27-én lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2011. július 9-én lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 22-én lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. július 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2010. június 2-án lépett hatályba.A szakasz 2010. június 2-án lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2005. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. március 27-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. július 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 9-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 9-én lépett hatályba. 2011. július 9-én lépett hatályba. 2011. július 9-én lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 9-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 9-én lépett hatályba. 2011. július 9-én lépett hatályba. 2011. július 9-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. december 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba. 2013. március 27-én lépett hatályba. 2013. március 27-én lépett hatályba. 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. június 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. március 27-én lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2014. július 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. június 18-án lépett hatályba.