Hatályos állapot
Közlönyállapot
1997.05.08. - 1997.06.06.
1997.06.07. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.07.17.
2001.07.18. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.06.09.
2004.06.10. - 2004.06.30.
2004.07.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.11.30.
2007.12.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.05.02.
2009.05.03. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.02.28.
2010.03.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.08.11.
2011.08.12. - 2011.09.28.
2011.09.29. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2013.06.28.
2013.06.29. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.04.30.
2014.05.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.09.30.
2016.10.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1997. évi XXX. törvény

a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről

Az Országgyűlés a gazdasági növekedéshez szükséges hosszú lejáratú kölcsönnyújtás lehetőségének javítása érdekében a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
A TÖRVÉNY HATÁLYA

1. §   E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyar Köztársaság területén alapított és működő jelzálog-hitelintézetre, valamint a jelzáloglevélre.
1. §   E törvény rendelkezéseit kell alkalmazni a Magyarországon alapított és működő jelzálog-hitelintézetre, valamint a jelzáloglevélre.

II. RÉSZ
JELZÁLOG-HITELINTÉZET

A jelzálog-hitelintézet alapítása

2. §
(1) A jelzálog-hitelintézet szakosított hitelintézet.
(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapír-tőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási és kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységére pedig a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jelzálog-hitelintézet alapítására, működésére, felügyeletére a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.), a jelzálog-hitelintézet befektetési szolgáltatási tevékenységére és befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatására a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint jegyzett tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni.
(3) Jelzálog-hitelintézet legalább hárommilliárd forint induló tőkével alapítható, melyet pénzben kell befizetni.
(4) Jelzálog-hitelintézet jegyzett tőkéjében a Magyar Állam tulajdoni hányada a Hpt. 12. § (1) bekezdésében meghatározott arányt meghaladhatja.
(5) Jelzálog-hitelintézet nem köteles csatlakozni az Országos Betétbiztosítási Alaphoz.

A jelzálog-hitelintézet fogalma, tevékenységi köre

3. §
(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett, melyhez forrásait jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.
(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjog, ide értve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, melyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.
(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.
(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.
(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított, valamint a különvált jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.
(1) Jelzálog-hitelintézet pénzkölcsönt nyújt Magyarország, az Európai Unió más tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam (a továbbiakban: EGT-állam) területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog, ideértve az önálló zálogjogként alapított, átalakításos önálló zálogjoggá átalakított, valamint a különvált jelzálogjogot is (a továbbiakban együtt: jelzálogjog) fedezete mellett, amelyhez forrásait alapvetően jelzáloglevél kibocsátásával gyűjti.
(2) Jelzálog-hitelintézet kizárólag az alábbi pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeket végzi:
a) visszafizetendő pénzeszköz nyilvánosságtól történő elfogadása, ide nem értve a betét gyűjtését;
b) pénzkölcsön nyújtása, Magyarország területén levő ingatlanon alapított jelzálogjoggal biztosított fedezet mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);
b) pénzkölcsön nyújtása Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett (a továbbiakban: jelzáloghitel);
c) jelzálogjog kikötése nélküli kölcsönök nyújtása állami készfizető kezességvállalás esetén;
d) kezesség és bankgarancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség);
d) kezesség és garancia vállalása, valamint egyéb bankári kötelezettség vállalása (a továbbiakban együtt: bankári kötelezettség);
e) az Épt. 4. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrásai árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;
e) a Tpt. 81. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kereskedelmi tevékenység a kamatláb-csereügylet, illetőleg devizaforrásai árfolyamkockázatának fedezetére szolgáló deviza-csereügylet (swap) tekintetében;
e) letéti szolgáltatás;
f) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-letétkezelés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás;
g) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír letéti őrzés;
h) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan értékpapír-számla vezetés;
i) saját kibocsátású értékpapírhoz kapcsolódóan ügyfélszámla vezetés;
j) saját kibocsátású jelzáloglevél, kötvény, továbbá letéti jegy forgalomba hozatalának szervezése és az ehhez kapcsolódó szolgáltatás nyújtása.
(3) Jelzálog-hitelintézet kötvény, illetőleg letéti jegy lejárat előtti visszavásárlására nem vállalhat kötelezettséget.
(3) Amennyiben jelzáloghitel nyújtásához kapcsolódóan, azzal egyidejűleg jogszabályon alapuló állami készfizető kezességvállalás biztosítéka mellett további hitel nyújtása történik (a továbbiakban ezen hitelrész: kapcsolódó kölcsönrész), úgy az 5. § (1) bekezdésében, a 6. §-ban, a 7. §-ban és a 8. § (3)-(4) bekezdésében a jelzáloghitelre vonatkozó szabályokat a teljes kölcsönre kell alkalmazni azzal, hogy a kapcsolódó kölcsönrészre a fedezetül kikötött jelzálogjog nem terjedhet ki.
(4) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti hitelintézetek és biztosító részvénytársaságok részére.
(4) Jelzálog-hitelintézet kötvény, illetőleg letéti jegy lejárat előtti visszavásárlására nem vállalhat kötelezettséget.
(4) Jelzálog-hitelintézet jogosult a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényben szabályozott gyűjtőszámlahitel nyújtására.
(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti hitelintézetek és biztosító részvénytársaságok részére.
(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti. Az ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását névjegyzékben szereplő, felsőfokú végzettségű és a külön jogszabályban meghatározott feltételeket teljesítő ingatlanértékelők végezhetik.
(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti. A jelzálog-hitelintézet az ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározására vele munkaviszonyban álló személyt alkalmaz vagy ingatlanértékelő gazdálkodó szervezetet [Ptk. 685. § c) pont] bíz meg. Ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén az értékelési szakvéleményt a szervezet vezető szakértőjének jóvá kell hagynia. A jelzálog-hitelintézettel munkaviszonyban álló ingatlanértékelőnek vagy ingatlanértékelő szervezet megbízása esetén a szervezet alkalmazásában álló, az értékelést jóváhagyó vezető szakértőnek szerepelnie kell a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által a jelzálog-hitelintézeti ingatlanértékelőkről vezetett névjegyzékben (a továbbiakban: ingatlanértékelői névjegyzék).
(5) A jelzálog-hitelintézet a (2) bekezdésben meghatározott pénzügyi, befektetési, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatáson kívül üzletszerűen kizárólag ingatlanok forgalmi és hitelbiztosítéki értékének meghatározását végezheti.
(6) Jelzálog-hitelintézet csak kockázatkezelési és likviditási célból jogosult, kizárólag fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére.
(6) A Felügyeletnek az ingatlanértékelői névjegyzék vezetésével kapcsolatos eljárására a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni.
(7) A Felügyelet azt a természetes személyt jegyzi be az ingatlanértékelői névjegyzékbe, aki büntetlen előéletű, nem áll foglalkozástól eltiltó jogerős bírói ítélet hatálya alatt és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott végzettséggel, szakképzettséggel, illetőleg szakmai gyakorlattal.
(8) Az ingatlanértékelői névjegyzék az ingatlanértékelő következő adatait tartalmazza:
a) név, születési név,
b) születési hely és idő,
c) lakcím,
d) az ingatlanértékelő által megadott egyéb elérhetőség.
(9) A névjegyzékben szereplő a) és d) pont szerinti adatok közérdekből nyilvánosak, azokat a Felügyelet a honlapján teszi közzé. Az ingatlanértékelő tevékenységének megszűnése, illetőleg halála esetén adatait a névjegyzékből törölni kell. Az adatokat a névjegyzékből való törléstől számított legfeljebb 5 évig a Felügyelet az ingatlanértékelés jogszerűségének későbbi ellenőrzése céljából tovább tárolja.
(10) Jelzálog-hitelintézet csak kockázatkezelési és likviditási célból jogosult, kizárólag fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletek megkötésére.
3/A. §
(1) A jelzálog-hitelintézet EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett akkor nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg, előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghitelt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel-vásárlás), ha a fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog terheli, amely a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Az EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha
a) a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerül, és
b) a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a bírósági végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén más követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.
(1) A jelzálog-hitelintézet Magyarországon kívüli EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett akkor nyújthat pénzkölcsönt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel), illetve vásárolhat meg, előlegezhet meg és számítolhat le jelzáloghitelt (a továbbiakban: EGT-jelzáloghitel-vásárlás), ha a fedezetként szolgáló ingatlant a jelzálog-hitelintézet javára alapított olyan jelzálogjog terheli, amely a zálogjogosult részére a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot nyújt. Az EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog különösen akkor nyújt a magyar jog szerinti jelzálogjoggal azonos biztonságot, ha
a) a jelzálogjog közhiteles nyilvántartásba bejegyzésre kerül, és
b) a jelzálog-hitelintézet a javára bejegyzett jelzálogjog alapján a zálogtárgyból mind a bírósági végrehajtás, mind pedig felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárás esetén más követeléseket megelőzően kereshet kielégítést.
(2) Az EGT-jelzáloghitel nyújtásának, illetőleg vásárlásának további feltétele, hogy a jelzálog-hitelintézet
a) írásos elemzése hitelt érdemlően alátámassza, hogy az érintett EGT-állam jelzálogjogra, bírósági végrehajtásra, valamint a felszámolási vagy egyéb fizetésképtelenségi eljárásra vonatkozó szabályozása az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, és
b) módszertani és leíró szabályzatot készítsen az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett történő EGT-jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás feltételeiről, továbbá
c) benyújtsa a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (a továbbiakban: Felügyelet) az a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT-jelzáloghitel-nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz.
c) benyújtsa a Felügyelet részére az a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT-jelzáloghitel-nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz.
c) benyújtsa a Magyar Nemzeti Bank részére az a)-b) pontban megjelölt dokumentumokat, valamint a vagyonellenőr írásbeli állásfoglalását arról, hogy a módszertani és leíró szabályzatban foglaltaknak megfelelő EGT-jelzáloghitel-nyújtás és -vásárlás az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek eleget tesz.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti szabályzat tartalmazza a jelzálog-hitelintézet által az EGT-jelzáloghitel-nyújtás, illetve -vásárlás során alkalmazni kívánt szerződéses feltételek részletes bemutatását, a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelbiztosítéki értéke megállapításának módját, a hitelezési folyamat bemutatását, továbbá a fedezetül kikötött jelzálogjog rendelkezésre állása ellenőrzésének, valamint a jelzálogjog érvényesítésének módját.
(4) A jelzálog-hitelintézet az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett történő jelzáloghitel-nyújtást, illetve -vásárlást a (2) bekezdés szerinti dokumentumok Felügyelethez történő beérkezésétől számított egy hónap elteltével kezdheti meg, ha a Felügyelet nem emel kifogást.
(4) A jelzálog-hitelintézet az érintett EGT-állam területén lévő ingatlanfedezet mellett történő jelzáloghitel-nyújtást, illetve -vásárlást a (2) bekezdés szerinti dokumentumok Magyar Nemzeti Bankhoz történő beérkezésétől számított egy hónap elteltével kezdheti meg, ha a Magyar Nemzeti Bank nem emel kifogást.
(5) A jelzálog-hitelintézet köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az érintett EGT-állam jogrendjének változását. A hitelezést érintő lényeges változásról a jelzálog-hitelintézet a Felügyeletet és a vagyonellenőrt haladéktalanul köteles tájékoztatni.
(5) A jelzálog-hitelintézet köteles folyamatosan figyelemmel kísérni az érintett EGT-állam jogrendjének változását. A hitelezést érintő lényeges változásról a jelzálog-hitelintézet a Magyar Nemzeti Bankot és a vagyonellenőrt haladéktalanul köteles tájékoztatni.
(6) Ha az EGT-állam jogrendjének változása miatt a módszertani és leíró szabályzatot módosítani kell, a szabályzat módosítására a (2)-(4) bekezdésben foglaltak értelemszerűen irányadók.
(7) A teljes hitelállományban az EGT-jelzáloghitelek aránya nem lehet több 15%-nál.
4. §
(1) Jelzálog-hitelintézet bankári kötelezettséget csak ingatlan fedezet kikötése mellett és kizárólag azon ügyfele részére vállalhat, akinek (amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.
(2) A jelzáloghitel és a bankári kötelezettség együttes összege nem haladhatja meg a fedezetül lekötött ingatlan 5. § (3) bekezdése szerinti hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.
(2) Ugyanazon ingatlanra, illetőleg ingatlanokra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott egyes jelzáloghitelek és a bankári kötelezettségek együttes összege nem haladhatja meg a fedezetül lekötött valamennyi ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének összegét (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték).
(3) Jelzálog-hitelintézet letéti szolgáltatást kizárólag azon ügyfele részére végezhet, akinek (amelynek) jelzáloghitelt nyújtott.

Jelzáloghitelezés

5. §
(1) A teljes hitelállományban a legalább ötéves lejáratú jelzáloghitelek aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor a legalább ötéves lejáratú jelzáloghitelek aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, valamint az önálló zálogjogvásárlások időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, a különvált jelzálogjog fedezete mellett történő pénzkölcsönnyújtáskor (a továbbiakban: refinanszírozási jelzáloghitel), valamint az önálló zálogjogvásárlások időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(1) A teljes hitelállományban a kölcsönszerződések megkötésekor, a jelzáloghitelek megvásárlásakor, a különvált jelzálogjog fedezete mellett történő pénzkölcsönnyújtáskor (a továbbiakban: refinanszírozási jelzáloghitel), valamint az önálló és átalakításos önálló zálogjog (a továbbiakban együtt: önálló zálogjog) megvásárlásának időpontjában a legalább ötéves futamidejű jelzálog-hitelintézeti követelések aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(2) A jelzálog-hitelintézetnek a fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében jelzálogjogának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötnie.
(2) A jelzálog-hitelintézetet a fedezetül szolgáló ingatlan tekintetében jelzálogjogának biztosítására elidegenítési és terhelési tilalom illeti meg, melyet a zálogszerződéseiben köteles feltüntetni. A jelzálog-hitelintézetet megillető elidegenítési és terhelési tilalom tényét az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni.
(2) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával (önálló zálogjogával) terhelt ingatlant a jelzálogjognak (önálló zálogjognak) a jelzálog-hitelintézet által történő alapítása, illetve megszerzése időpontjától e jogának megszűnéséig csak a jelzálog-hitelintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni és megterhelni. Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat a jelzálogjog (önálló zálogjog) jelzálog-hitelintézet javára történő bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg - erre irányuló külön kérelem nélkül is - az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén azonban a jogosult azt nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.
(2) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjogával terhelt ingatlant a jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézet által történő alapítása, megszerzése, illetve a jelzálog-hitelintézetre történő átruházása időpontjától e jogának megszűnéséig csak a jelzálog-hitelintézet hozzájárulásával lehet elidegeníteni és megterhelni. Az ingatlant terhelő elidegenítési és terhelési tilalmat a jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézet javára történő bejegyzésével, illetve átjegyzésével egyidejűleg - erre irányuló külön kérelem nélkül is - az ingatlan-nyilvántartásban fel kell jegyezni, ennek elmaradása esetén azonban a jogosult azt nem érvényesítheti a jóhiszemű harmadik jogszerzővel szemben.
(3) A jelzáloghitelekből eredő tőkekövetelések állományának mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok hitelnyújtás alapját képező együttes értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) hetven százalékát.
(3) A jelzáloghitelekből, valamint önálló zálogjog visszavásárlásából eredő tőkekövetelések állományának mértéke - ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket, továbbá a visszavásárlási vételár kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét - nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.
(3) A jelzáloghitelekből, a refinanszírozási jelzáloghitelekből, valamint az önálló zálogjog visszavásárlásából eredő, továbbá a különvált zálogjog átruházásával biztosított tőkekövetelések állományának mértéke - ide nem értve a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkeköveteléseket, továbbá a visszavásárlási vételár, valamint a refinanszírozási jelzáloghitel kapcsolódó kölcsönrészre eső összegét - nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlanok együttes hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát.
(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) hagy jóvá.
(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.
(4) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit jogszabály határozza meg. Ennek alapján a jelzálog-hitelintézet értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Magyar Nemzeti Bank hagy jóvá.
(5) Ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökken, de az nem a tulajdonos magatartása miatt következik be, a jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel azonnali hatályú felmondásának jogát - ha az adós a jelzálog-hitelintézet által megjelölt határidőn belül az állagot nem állította helyre, vagy további biztosítékot nem adott - csak arra az összegre érvényesítheti, amelyre a zálogtárgy csökkent értéke már nem biztosítja a szerződés szerinti fedezetet.
(5) A jelzálog-hitelintézet a hitelbiztosítéki érték megállapításához szükséges, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos illetékhivatali adatokat - az illetékalanyok személyes adatainak kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával felhasználhatja. Az illetékhivatalok az adatokat külön térítés ellenében bocsátják rendelkezésre.
(5) A jelzálog-hitelintézet a hitelbiztosítéki érték megállapításához szükséges, az ingatlanok értékesítésével kapcsolatos állami adóhatósági adatokat - az illetékalanyok személyes adatainak kivételével - a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény banktitokra vonatkozó rendelkezéseinek megtartásával felhasználhatja. Az állami adóhatóságok az adatokat külön térítés ellenében bocsátják rendelkezésre.
(6) Ha a zálogtárgy állaga tartósan romlik vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökken, de az nem a tulajdonos magatartása miatt következik be, a jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel azonnali hatályú felmondásának jogát - ha az adós a jelzálog-hitelintézet által megjelölt határidőn belül az állagot nem állította helyre, vagy további biztosítékot nem adott - csak arra az összegre érvényesítheti, amelyre a zálogtárgy csökkent értéke már nem biztosítja a szerződés szerinti fedezetet.
(7) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelmét a földhivatal soron kívül, 8 napon belül intézi el.
(7) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelmét az ingatlanügyi hatóság soron kívül, 8 napon belül intézi el.
(7) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság soron kívül, öt munkanapon belül dönt.
(7) A jelzálog-hitelintézet jelzálogjog és a hozzá kapcsolódó elidegenítési és terhelési tilalom bejegyzésére, módosítására vagy törlésére irányuló kérelem tárgyában az ingatlanügyi hatóság soron kívül, nyolc napon belül dönt.
6. §   A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitel szerződést közokiratba kell foglalni.
6. §   A jelzálog-hitelintézet által kötött jelzáloghitelszerződést - a kölcsönszerződés és a zálogszerződés külön okiratba foglalása esetén mindkettőt - közjegyzői okiratba kell foglalni. Elegendő azonban csupán teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalni azt a kölcsönszerződést, illetve zálogszerződést,
a) amellyel a jelzálog-hitelintézet javára kizárólag keretbiztosítéki jelzálogjogot alapítottak, vagy
b) amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról és a jelzálog-hitelintézet követelései e szerződések alapján történő kielégítésének tűréséről.
b) amelynek összes kötelezettje a kölcsön folyósításának megkezdését - szerződésmódosítás esetén a módosítás hatálybalépését - megelőzően közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalást tesz a szerződés, illetve a szerződésmódosítás szerinti kötelezettsége fennállásáról.
7. §   A jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel szerződésben kikötheti, hogy a jelzáloghitel lejáratát megelőzően nem fizethető vissza.
7. §   A jelzálog-hitelintézet a jelzáloghitel szerződésben kikötheti, hogy a jelzáloghitel lejáratát megelőzően nem fizethető vissza. Előtörlesztés elfogadása esetén jogosult a lejárat előtti visszafizetéskor az elmaradt hasznát érvényesíteni.
7. §   A jelzálog-hitelintézet jogosult a lejárat előtti visszafizetéssel járó költségeit érvényesíteni.
7. §   A jelzálog-hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Fogyasztónak nyújtott hitel esetében az előtörlesztésre a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
7. §   A jelzálog-hitelintézet jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Fogyasztónak nyújtott hitel esetében az előtörlesztésre - törvény eltérő rendelkezése hiányában - a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
8. §
(1) Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel vásárlás).
(1) Jelzálog-hitelintézet kizárólag jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhat meg, előlegezhet meg (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint számítolhat le (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-vásárlás).
(2) Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt vásárolhatja meg, amely
a) megfelel a törvény előírásainak;
b) a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálójának igazolása szerint problémamentes minősítésű.
(2) Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,
a) amelyet Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett és
b) amelynek a még hátralévő futamideje a vásárlás időpontjában legalább öt év és
c) amely a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű és
d) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a hitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki érték hetven százalékát és
e) amelyre vonatkozó jelzáloghitel szerződést közjegyzői okiratba foglalták.
(2) Jelzálog-hitelintézet azt a jelzáloghitelt, valamint kapcsolódó kölcsönrészt vásárolhatja meg hitelintézettől, illetve biztosító részvénytársaságtól,
a) amelyet a jelzáloghitel tekintetében Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett, illetve a kapcsolódó kölcsönrész tekintetében a 3. § (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint nyújtottak, és
a) amelyet a jelzáloghitel tekintetében Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtottak elidegenítési és terhelési tilalom kikötése mellett, vagy azzal a szerződésbe foglalt tájékoztatással, hogy a jelzáloghitel, illetve a fedezetül szolgáló önálló zálogjog megvásárlása esetén a jelzálogjoggal (önálló zálogjoggal) terhelt ingatlanra a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, a kapcsolódó kölcsönrész tekintetében pedig a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint nyújtottak, és
b) amelynek a még hátralévő futamideje a vásárlás időpontjában legalább öt év, és
c) amely a jelzálog-hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű, és
c) amely az eladó hitelintézet vagy biztosító részvénytársaság könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű, és
d) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki érték hetven százalékát, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és
e) amelyre vonatkozó hitelszerződést közjegyzői okiratba foglalták.
(2) Jelzálog-hitelintézet olyan jelzáloghitel-szerződésből vagy kapcsolódó kölcsönszerződésből eredő követelést vásárolhat meg pénzügyi intézménytől, illetve biztosító részvénytársaságtól,
a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és a jogosult javára elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a jelzálogjogot alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog-hitelintézet az eredeti jogosult helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, és a kapcsolódó kölcsönrész esetében a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályok szerint kötöttek,
a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és - amennyiben az adott állam jogrendje az elidegenítési és terhelési tilalom kikötését lehetővé teszi - a jogosult javára elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a jelzálogjogot alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog hitelintézet az eredeti jogosult helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,
a) amely szerződést Magyarország vagy EGT-állam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog biztosít és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,
b) amely az eladó pénzügyi intézmény vagy biztosító részvénytársaság könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű,
c) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege nem haladja meg a hitelbiztosítéki értéket, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és
c) amelynek fedezetéül szolgáló ingatlan hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és a jelzáloghitel tőkeösszege a refinanszírozás időpontjában nem haladja meg a hitelbiztosítéki értéket, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és
d) amely szerződéseket tartalmazó okiratok megfelelnek a 6. §-ban foglalt követelményeknek függetlenül attól, hogy a 6. § b) pontja szerinti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kölcsön folyósítása előtt vagy azt követően tették.
(3) Amennyiben a felek az átruházásról szóló szerződésben másként nem állapodnak meg, úgy a jelzáloghitel megvásárlásával az annak alapjául szolgáló, illetve az azt biztosító szerződéses jogviszonyból származó és az átruházó hitelintézetet megillető valamennyi jog átszáll a jelzálog-hitelintézetre.
(3) Ha a felek a jelzáloghitel-vásárlásról szóló szerződésben másként nem állapodnak meg, úgy a jelzáloghitel-vásárlással az ennek tárgyát képező, illetve az ezt biztosító szerződéses jogviszonyból származó és az eladó pénzügyi intézményt vagy biztosító részvénytársaságot megillető valamennyi jog átszáll a jelzálog-hitelintézetre.
(4) Jelzálog-hitelintézet csak hitelintézettől és azt a Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot vásárolhatja meg,
a) amelyet a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi feltételnek megfelelő jelzáloghitel biztosítékaként kötöttek ki és
b) amelyre vonatkozó szerződést közjegyzői okiratba foglalták és
c) amelyet a hitelintézet - az eladással egyidejűleg - részletvétel keretében azzal a feltétellel vásárol vissza, hogy őt a jelzálogjog csak a vételár-fizetési kötelezettségének (az utolsó vételárrészlet megfizetésének) teljesítésével illeti meg.
(4) Jelzálog-hitelintézet olyan Magyarország területén lévő ingatlanon alapított önálló zálogjogot vásárolhat meg,
a) amelyet az eladó hitelintézet jelzáloghitel biztosítékaként a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi egyéb feltételnek megfelelően alapított, és
a) amelyet az eladó hitelintézet jelzáloghitel biztosítékaként a (2) bekezdésben meghatározott valamennyi egyéb feltételnek megfelelően alapított vagy ilyenné átalakított, és
b) amelyet az eladó hitelintézet - az eladással egyidejűleg - részletvétel keretében vagy halasztott fizetés mellett azzal a feltétellel vásárol vissza, hogy a jelzálogjog a visszavásárló hitelintézetre a teljes vételár megfizetése napján száll át.
(5) A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés c) pontja szerinti vételár-követelése (a továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből még fennálló követelés mértékét.
(5) A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés c) pontja szerinti vételár-követelése (a továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből még fennálló követelés mértékét,
(5) A jelzálog-hitelintézet (4) bekezdés b) pontja szerinti vételár-követelése (a továbbiakban: visszavásárlási vételár) nem haladhatja meg az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből még fennálló követelés mértékét.
(5a) Magyarország területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjognak a jelzálog-hitelintézetre történő átruházásával létrejött különvált zálogjog fedezete mellett a jelzálog-hitelintézet akkor nyújthat refinanszírozási jelzáloghitelt hitelintézetnek, ha
a) a jelzálog-hitelintézetnek a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelése a hitelintézettel szemben a refinanszírozási jelzáloghitel futamideje alatt nem haladja meg a különvált zálogjoggal biztosított jelzáloghitelből és a kapcsolódó kölcsönrészből (a továbbiakban a különvált zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész együtt: eredeti jelzáloghitel) még fennálló követelés mértékét,
b) a hitelintézet a refinanszírozási jelzáloghitel nyújtását megelőzően kötelezettséget vállal, hogy az eredeti jelzáloghitel elő- vagy végtörlesztése esetén a refinanszírozási jelzáloghitelt ugyanolyan mértékben haladéktalanul elő- vagy végtörleszti,
c) a hitelintézet javára a különvált zálogjog biztosítására elidegenítési és terhelési tilalmat kötöttek ki, vagy a jelzálogjogot alapító szerződésben szerepel az a tájékoztatás, hogy ha a jelzálog-hitelintézet az eredeti zálogjogosult helyébe lép, a jelzálog-hitelintézet javára elidegenítési és terhelési tilalom áll fenn, és a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,
c) a kapcsolódó kölcsönrész nyújtása esetén figyelembe vették a 3. § (3) bekezdésében meghatározott szabályokat,
d) az eredeti jelzáloghitelből eredő követelés az azt biztosító jelzálogjogot átruházó hitelintézet könyvvizsgálója szerint problémamentes minősítésű,
e) az eredeti jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét a refinanszírozási jelzáloghitelt nyújtó jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és az eredeti jelzáloghitel kölcsönszerződésben meghatározott tőkeösszege nem haladja meg a jelzálog-hitelintézetre átruházott különvált zálogjoggal terhelt ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és
e) az eredeti jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét a refinanszírozási jelzáloghitelt nyújtó jelzálog-hitelintézet az erre vonatkozó szabályok betartásával állapította meg, és az eredeti jelzáloghitel a refinanszírozás időpontjában nem haladja meg a jelzálog-hitelintézetre átruházott különvált zálogjoggal terhelt ingatlan vagy ingatlanok hitelbiztosítéki értékét, a kapcsolódó kölcsönrész tőkeösszege és kamata pedig nem haladja meg az állami készfizető kezességvállalással biztosított összeget, és
f) az eredeti jelzáloghitelre vonatkozó szerződéseket tartalmazó okiratok megfelelnek a 6. §-ban foglalt követelményeknek, függetlenül attól, hogy a 6. § b) pontja szerinti egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatot a kölcsön folyósítása előtt vagy azt követően tették.
(6) A visszavásárlási szerződésből származó fizetési kötelezettség megszegése esetén és ennek bekövetkezése időpontjától kezdődően az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával (Ptk. 328. § (4) bek.) tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető jelzáloghitel, illetve az abból még fennálló követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített.
(6) A visszavásárlási szerződésből származó fizetési kötelezettség megszegése esetén és ennek bekövetkezése időpontjától kezdődően az önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával [Ptk. 328. § (4) bek.] tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető hitel, illetve az abból még fennálló követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített.
(6) Ha a visszavásárló hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási szerződésből, illetőleg szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi, továbbá, ha a Felügyelet a visszavásárló hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával [Ptk. 328. § (4) bek.] tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető hitel, illetve az abból még fennálló, a hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített.
(6) Ha a visszavásárló hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási szerződésből, illetőleg szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi, továbbá, ha a Magyar Nemzeti Bank a visszavásárló hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és a kapcsolódó kölcsönrész a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményező értesítési kötelezettségének hatályával [Ptk. 328. § (4) bek.] tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzálog-hitelintézetet megillető hitel, illetve az abból még fennálló, a hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített.
(6) Ha a visszavásárló, illetve a refinanszírozási jelzáloghitelt felvevő hitelintézet a jelzálog-hitelintézettel megkötött visszavásárlási- vagy kölcsönszerződésből, vagy szerződésekből eredő bármely fizetési kötelezettségét megszegi, továbbá, ha a Magyar Nemzeti Bank a hitelintézet felszámolását kezdeményezte, a felszámolás iránti kérelem bírósághoz történő benyújtásának napjával valamennyi visszavásárlási szerződéssel érintett, önálló zálogjoggal biztosított jelzáloghitel és kapcsolódó kölcsönrész, továbbá valamennyi eredeti jelzáloghitel a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezménnyel a jelzálog-hitelintézetet illeti meg, amely - törvényi engedményesként - e tényről maga is jogosult a kötelezettet az engedményezőnek a Polgári Törvénykönyv szerinti értesítési kötelezettsége hatályával tájékoztatni. Ebben az esetben a jelzálog-hitelintézet az elszámolás során csak a visszavásárlási vételárnak azt a részét köteles a hitelintézetnek kiadni, amellyel az - a visszavásárlási vételár eddig törlesztett és a jelzáloghitelintézetet megillető jelzáloghitel, illetve az abból még fennálló, a hitelintézet könyvvizsgálója által jóváhagyott, elszámolt értékvesztéssel csökkentett követelés együttes összegét figyelembe véve - többet teljesített. A törvényi engedményezés alapján átszállt eredeti jelzáloghitelek esetében a jelzálog-hitelintézet kiadja a hitelintézetnek az eredeti jelzáloghitel alapján fennálló, a hitelintézet által elszámolt értékvesztéssel korrigált és könyvvizsgáló által jóváhagyott, összesített tőkekövetelés azon részét, amellyel az eredeti jelzáloghitelek alapján fennálló összesített tőkekövetelés a refinanszírozási jelzáloghitelek alapján fennálló tőkekövetelés összegét meghaladja.

Befektetések korlátozása

9. §
(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen, illetőleg közvetett tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely kizárólag a 10. § (2) bekezdés alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.
(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely kizárólag a 10. § (2) bekezdése alapján megszerzett ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.
(1) Jelzálog-hitelintézet közvetlen tulajdoni részesedést - más hitelintézet, biztosító részvénytársaság, befektetési alapkezelő, befektetési vállalkozás, illetve járulékos vállalkozás kivételével - csak olyan gazdasági társaságban szerezhet, illetve tarthat meg, amely ingatlanok kezelésével, hasznosításával, értékesítésével összefüggő tevékenységet végez.
(2) Az (1) bekezdés szerinti, tevékenységi korlátozás alá eső gazdasági társaságban szerzett összes befektetés nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet szavatoló tőkéjének tíz százalékát.
(3) A (2) bekezdés szerinti korlátozásnál nem kell figyelembe venni a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb hároméves időtartamra, felszámolás vagy végrehajtás következtében került - elkülönítetten nyilvántartott és elkülönítetten kezelt, rendszeresen minősített - tulajdoni hányadokat.

Ingatlanbefektetések korlátozása

10. §
(1) Jelzálog-hitelintézet összes ingatlanba történő befektetése nem haladhatja meg a szavatoló tőkéje öt százalékát, ide nem értve a közvetlen banküzemi célt szolgáló és a (2) bekezdésben foglaltak szerint szerzett ingatlanokat.
(2) Jelzálog-hitelintézet ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül - kizárólag
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitel-ingatlan csereügylet, továbbá
b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás
során szerezhet.
(2) Jelzálog-hitelintézet a szavatolótőkéje öt százalékát meghaladó mértékben ingatlanokat - a közvetlen banküzemi célt szolgáló ingatlanokon kívül - kizárólag
a) a pénzügyi szolgáltatásból származó veszteség mérséklése, illetve elhárítása érdekében hitelingatlan csereügylet, továbbá
b) az adósa ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárás
során szerezhet.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat három éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott módon megszerzett ingatlanokat hat éven belül nyilvános árverésen el kell idegeníteni.
(4) A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvény szerinti mező- és erdőgazdasági hasznosítású földnek minősülő ingatlan a jelzálog-hitelintézet tulajdonába csak átmenetileg, a szerzés időpontjától számított legfeljebb egy éves időtartamra, felszámolási vagy végrehajtási eljárás útján kerülhet.
(5) Ha a jelzálog-hitelintézet a tulajdonába került földet a szerzés időpontjától számított egy éven belül nem tudja értékesíteni, a föld az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerül. A földalapkezelő szervezet az állam tulajdonjogának ingatlan-nyilvántartási bejegyzésétől számított 90 napon belül megfizeti a föld hitelbiztosítéki értékét a jelzálog-hitelintézet részére. E bekezdés alkalmazása szempontjából a szerzés időpontjának a tulajdonjognak az ingatlan-nyilvántartásba való bejegyzése napját követő napot kell tekinteni.

III. RÉSZ
A JELZÁLOGLEVÉL

Jelzáloglevél kibocsátásának módja, feltételei

11. §
(1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott, bemutatóra vagy névre szóló, átruházható értékpapír.
(1) A jelzáloglevél kizárólag a jelzálog-hitelintézet által e törvény alapján kibocsátott névre szóló, átruházható értékpapír.
(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló 1982. évi 28. törvényerejű rendelet, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig az Épt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály, a jelzáloglevél forgalomba hozatalára pedig a Tpt. rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Magyar Köztársaság területén előállított jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Magyarország területén előállított jelzáloglevélre a kötvényről szóló jogszabály rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A Magyarország területén előállított jelzáloglevélre a kötvényre vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(3) A jelzáloglevélnek tartalmaznia kell:
a) a jelzáloglevél elnevezést;
b) a kibocsátó megnevezését és cégszerű aláírását;
c) a jelzáloglevél típusának megjelölését (bemutatóra vagy névre szóló);
d) névre szóló jelzáloglevél esetén a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;
d) a jelzáloglevél tulajdonosának megnevezését;
e) a jelzáloglevél sorozatának betűjelét, a jelzáloglevél kódját, sorszámát;
f) a jelzáloglevél névértékét;
g) a kamat mértékét, a kamatszámítás módját;
h) változó kamatozás esetén:
ha) az induló kamatláb mértékét,
hb) a kamatláb változtatásának elveit,
hc) a kamat számításának módját;
i) a jelzáloglevél lejáratát;
j) a kamatfizetés és a beváltás (törlesztés) időpontjait és mértékét;
k) az átruházásra vonatkozó esetleges korlátozást;
l) a kibocsátott sorozat össznévértékét;
m) a jelzáloglevél kibocsátásának helyét és idejét;
n) a vagyonellenőr igazolását az előírás szerinti fedezet meglétéről és annak fedezet-nyilvántartásba történt bejegyzéséről.
(4) Az az okirat, amelyből a (3) bekezdésben megjelölt kellékek valamelyike hiányzik, nem minősül jelzáloglevélnek.
(4) A jelzáloglevél más EGT-államban történő előállítása esetén a (3) bekezdés d) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a jelzáloglevél névre szólónak minősül, ha a nyilvántartására szolgáló számla tulajdonosa egyértelműen beazonosítható.
(4) Amennyiben a jelzáloglevél előállítására a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) más tagállamában kerül sor, a (3) bekezdés d) pontjában, a 12. § (2) bekezdésében és a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) 6. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat nem kell alkalmazni. Ebben az esetben a jelzáloglevél névre szólónak minősül, ha a nyilvántartására szolgáló számla tulajdonosa egyértelműen beazonosítható. Az ekként előállított jelzáloglevél nem veszíti el jelzáloglevél-minőségét abban az esetben sem, ha az értékpapír letéti őrzési, vagy értékpapír letétkezelési tevékenység végzésére jogosult szervezetnél letétbe helyezett, összevont címletű jelzáloglevelet az alapcímletnek megfelelő egyedi értékpapírrá alakítják. Az előállítás módjára az előállítás helyének joga az irányadó.
12. §
(1) Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket folyamatos sorszámozással kell ellátni, és azonos formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is kibocsáthatók.
(1) Egy sorozatban csak azonos jogokat megtestesítő, azonos névértékű jelzáloglevelek bocsáthatók ki. Az azonos sorozathoz tartozó jelzálogleveleket - a dematerializált formában kibocsátott jelzáloglevelek kivételével - folyamatos sorszámozással kell ellátni, és azonos formátumban kell kibocsátani. Az azonos sorozatban kibocsátott jelzáloglevelek összevont címletként is kibocsáthatók.
(2) A nyomdai úton előállított jelzáloglevélben kikötött kamat, valamint tőketörlesztési részletekről kamat- és tőketörlesztő szelvényeket kell kiállítani.
13. §
(1) Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén az Épt. 24. §-a (2) bekezdésében előírt feltételt nem kell alkalmazni.
(1) Jelzáloglevél nyilvános forgalomba hozatala esetén a Tpt. 23. §-a (3) bekezdésében előírt feltételt nem kell alkalmazni.
(2) A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak az Épt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.
(2) A jelzáloglevél kibocsátása esetén a tájékoztatónak a Tpt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.
(2) Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a Tpt. 45. §-ának (2) bekezdése szerint ismertető kerül közzétételre, annak a Tpt. előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.
(2) Ha a jelzáloglevél kibocsátása során a Tpt. 45. §-a (2) bekezdése szerint ismertető kerül közzétételre, annak az előírásain túlmenően tartalmaznia kell a kibocsátás alapjául szolgáló rendes és pótfedezet értékét is.
(3) A visszavásárolt jelzálogleveleket újból forgalomba hozni nem lehet. Az ilyen jelzáloglevelek forgalomból kivontnak minősülnek és azok fedezetét a jelzálog-hitelintézet nem köteles biztosítani.

A jelzáloglevelek fedezete

14. §
(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell legalább a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegével megegyező értékű fedezettel.
(1) A jelzálog-hitelintézetnek mindenkor rendelkeznie kell a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke és kamata összegét meghaladó értékű fedezettel. A fedezet rendes fedezetet és pótfedezetet tartalmazhat.
(2) A fedezet:
a) rendes fedezetet, és
b) pótfedezetet
tartalmazhat.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott követelményt a jelzálog-hitelintézetnek oly módon kell teljesítenie, hogy
a) a fedezetként figyelembe vett tőkekövetelések értékvesztéssel csökkentett együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének 100%-át,
b) a fedezetként figyelembe vett értékvesztéssel csökkentett tőkére járó kamat együttes értékének meg kell haladnia a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékére jutó kamatának 100%-át.
(3) Rendes fedezetként a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe.
(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár is figyelembe vehető.
(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött, elidegenítési és terhelési tilalommal biztosított jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat is figyelembe vehető.
(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel is figyelembe vehető.
(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető.
(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből, illetve refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog a jelzálog-hitelintézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető. Refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve önálló zálogjog vásárlása-visszavásárlása esetén a visszavásárlási vételár, továbbá a szerződés alapján járó kamat és kamat jellegű bevétel abban az esetben vehető figyelembe rendes fedezetként, ha a különvált zálogjog, illetve az önálló zálogjog alapítása, valamint a jelzálog-hitelintézet javára történő átruházása érvényesen megtörtént, és a jelzálog-hitelintézet feltétel nélkül jogosult kezdeményezni a különvált zálogjog, valamint az önálló zálogjog átjegyzését a saját javára az ingatlan-nyilvántartásban.
(3) Rendes fedezetként azon jelzáloghitelből, illetve refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint a fennálló tőkekövetelés százalékában meghatározott, a kölcsönszerződés szerint a futamidő alatt rendszeresen felszámítható kezelési költség (a továbbiakban: kamat jellegű bevétel) vehető figyelembe, amely fedezetéül kikötött jelzálogjog a jelzálog-hitelintézet javára az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került. Rendes fedezetként a visszavásárlási vételár, valamint a kapcsolódó kölcsönrészből eredő tőkekövetelés és a szerződés alapján járó kamat, valamint kamat jellegű bevétel, továbbá a származtatott (derivatív) ügylet (6) bekezdés szerinti értéke is figyelembe vehető. Refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve önálló zálogjog vásárlása-visszavásárlása esetén a visszavásárlási vételár, továbbá a szerződés alapján járó kamat és kamat jellegű bevétel abban az esetben vehető figyelembe rendes fedezetként, ha az önálló zálogjog alapítása, illetve jelzálognak átalakításos önálló zálogjoggá való átalakítása, és ezeknek, illetve a jelzálognak különvált zálogjogként a jelzálog-hitelintézet javára történő átruházása érvényesen megtörtént, és a jelzálog-hitelintézet feltétel nélkül jogosult kezdeményezni a különvált zálogjog, valamint az önálló zálogjog átjegyzését a saját javára az ingatlan-nyilvántartásban.
(4) Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb a hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe.
(4) Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb a hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe.
(4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét a jelenérték alapján kell megállapítani és biztosítani.
(4) A jelzáloglevelek mindenkori fedezetét - a (2) bekezdés szerinti megfelelés mellett - a jelzálog-hitelintézet a jelenérték alapján is biztosítani köteles.
(5) A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(5) Amennyiben a jelzáloglevelek és azok fedezetei nem azonos devizában állnak fenn, úgy a jelzálog-hitelintézet köteles az árfolyamkockázatot származtatott (derivatív) ügylet megkötésével kiküszöbölni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik naptári évétől kell elérnie.
(6) Amennyiben a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetőleg azok fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív) ügyleteket is jogosult - az erre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint - a jelzáloglevelek fedezeteként figyelembe venni.
(6) Ha a jelzálog-hitelintézet az általa kibocsátott jelzálogleveleket, illetőleg azok fedezetét érintő származtatott (derivatív) ügyletet köt, úgy ezen származtatott (derivatív) ügyletet jogosult a derivatív partner szerződésben megadott előzetes hozzájárulása esetén - az erre vonatkozó külön jogszabályi rendelkezések szerint - a jelzáloglevelek rendes fedezeteként figyelembe venni. A derivatív partner a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet tekintetében felmondási jogát a jelzálog-hitelintézet fizetésképtelensége esetén nem gyakorolhatja. Rendes fedezetként a származtatott (derivatív) ügyletből származó követelésnek vagy kötelezettségnek az ezek fedezetéül szolgáló biztosítékkal korrigált összegét kell nyilvántartásba venni. Ha a korrigált összeg a jelzálog-hitelintézet számára kötelezettség, akkor azt negatív előjellel kell a fedezetek között számba venni. A rendes fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések és kötelezettségek jelenértéken számított egyenlege nem haladhatja meg a forgalomban lévő jelzáloglevelekből származó kötelezettségek jelenértékének 12%-át.
(7) A jelzáloglevelek fedezetén belül a rendes fedezet aránya a jelzálog-hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb hatvan, a második évében pedig hetven százaléknál.
(7) Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb a hatvan százalék mértékéig vehető figyelembe.
(7) Ha a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként legfeljebb 60% mértékéig vehető figyelembe. Amennyiben a fedezetül lekötött ingatlan lakóingatlan [a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. §-a (4) bekezdésének a) pontja], akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe.
(7) Ha a jelzáloghitelből, a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként a tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege legfeljebb annak 60%-áig vehető figyelembe. Ha a fedezetül lekötött ingatlan a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés a) pontja szerinti lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe.
(7) Ha a jelzáloghitelből, a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege a fedezetül lekötött ingatlan hitelbiztosítéki értékének hatvan százalékát meghaladja, rendes fedezetként a tőkekövetelés, illetve a visszavásárlási vételár összege legfeljebb annak 60%-áig vehető figyelembe. Ha a fedezetül lekötött ingatlan a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 147. § (4) bekezdés a) pontja szerinti lakóingatlan, akkor a jelzáloghitelből és a refinanszírozási jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés, illetve visszavásárlási vételár összege a hitelbiztosítéki érték 70%-áig vehető rendes fedezetként figyelembe.
(8) A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:
a) a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz;
b) állampapír;
c) állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír;
d) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott hitel.
d) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésben szabályozott körbe nem tartozó - hitel.
(8) A fedezeten belül a rendes fedezet aránya nem lehet kevesebb nyolcvan százaléknál.
(9) A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha
a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak;
b) a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.
(9) Az (5) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik naptári évétől kell elérnie.
(9) A (8) bekezdésben meghatározott arányt a jelzálog-hitelintézetnek működése harmadik naptári évétől kell elérnie.
(10) A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.
(10) A jelzáloglevelek fedezetén belül a rendes fedezet aránya a jelzálog-hitelintézet működésének első évében nem lehet kevesebb hatvan, a második évében pedig hetven százaléknál.
(11) A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít, melyet a Felügyelet hagy jóvá.
(11) A pótfedezet a rendes fedezet kiegészítésére szolgál és a következő eszközökből állhat:
a) a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt bankszámlán tartott pénz;
a) a Magyar Nemzeti Banknál elkülönített, zárolt pénzforgalmi számlán tartott pénz,
b) állampapír;
b) a Magyar Állam által kibocsátott értékpapír,
b) az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség (a továbbiakban: EGT) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (a továbbiakban: OECD) tagállamainak nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír,
b) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamainak nemzeti bankjai, valamint az Európai Központi Bank által kibocsátott értékpapír,
c) állami készfizető kezességvállalással kibocsátott értékpapír;
c) az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térség és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,
c) az Európai Unió, az EGT és az OECD tagállamai, illetve teljes jogú tagjai által kibocsátott értékpapír,
d) állami készfizető kezességvállalás mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésben szabályozott körbe nem tartozó - hitel.
d) az Európai Befektetési Bank (EIB), a Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD), az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) által kibocsátott azon értékpapírok, melyek kötelezettje a kibocsátó,
e) a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett kibocsátott értékpapír,
f) azon értékpapírok, amelyek tőke- és kamattörlesztéséért a c) és d) pontban felsorolt kibocsátók valamelyike kezességet vállalt,
g) a Magyar Állam készfizető kezességvállalása mellett nyújtott - a 3. § (3) bekezdésében szabályozott körbe nem tartozó - hitel.
h) a hitelezési kockázat kezeléséről és tőkekövetelményéről szóló 196/2007. (VII. 30.) Korm. rendelet 14. §-ának (1) bekezdése szerint fedezett kötvénynek minősülő azon értékpapír, amelyet valamely tagállam nemzeti bankja, vagy az Európai Központi Bank elfogadható fedezetnek minősített, ide nem értve a jelzálog-hitelintézet saját kibocsátású jelzálogleveleit, valamint a Hpt. 2. számú mellékletének II/5. pontja értelmében a jelzálog-hitelintézettel szoros kapcsolatban álló hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott fedezett kötvényt.
h) a hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2013. június 26-i 575/2013/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 129. cikke szerint fedezett kötvénynek minősülő azon értékpapír, amelyet valamely tagállam nemzeti bankja, vagy az Európai Központi Bank elfogadható fedezetnek minősített, ide nem értve a jelzálog-hitelintézet saját kibocsátású jelzálogleveleit, valamint a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott, a jelzálog-hitelintézettel szoros kapcsolatban álló hitelintézet vagy befektetési vállalkozás által kibocsátott fedezett kötvényt.
(12) A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha
a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak;
b) a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.
(12) A (11) bekezdés c), d) és f) pontjaiban felsorolt egyazon kötelezettel szembeni összes követelés mértéke nem haladhatja meg az adott időpontban fennálló összes pótfedezet 2%-át.
(12) A (11) bekezdés c), d), f) és h) pontjaiban felsorolt egyazon kötelezettel szembeni összes követelés pótfedezetként legfeljebb a jelzálog-hitelintézetek által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 2%-áig vehető figyelembe. A (11) bekezdés h) pontjában felsorolt eszközök együttesen legfeljebb a pótfedezetek összegének 25%-áig vehetők figyelembe pótfedezetként, illetve összegük nem haladhatja meg a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, forgalomban lévő jelzáloglevelek névértékének 5%-át.
(13) A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.
(13) A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Felügyeletnek, ha
a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak;
b) a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.
(13) A jelzálog-hitelintézet haladéktalanul jelenti a Magyar Nemzeti Banknak, ha
a) a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg az (1) bekezdésben előírtaknak;
b) a fedezeten belül a rendes fedezet aránya nyolcvan százalék alá esik.
(14) A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít, melyet a Felügyelet hagy jóvá.
(14) A jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyakról, a rendes és a pótfedezeti értékekről a jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartást vezet, amelyben a fedezeteket egyedileg mutatja ki.
(15) A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít, melyet a Felügyelet hagy jóvá.
(15) A jelzálog-hitelintézet fedezet-nyilvántartási szabályzatot készít, melyet a Magyar Nemzeti Bank hagy jóvá.
14/A. §
(1) EGT-jelzáloghitel akkor vonható rendes fedezetbe, ha a jelzálog-hitelintézet
a) a megelőző két naptári évben az adott tagállamban jelzáloghitelt nyújtott, vásárolt, előlegezett meg, számítolt le;
b) a fedezethez kapcsolódó kockázatokról kellőképpen meggyőződött; és
c) fedezet-nyilvántartási szabályzata lehetővé teszi az adott tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel fedezetbe vonását.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő fedezet-nyilvántartási szabályzatot a Felügyelet abban az esetben hagyja jóvá, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételek az adott tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel esetében teljesülnek.
(2) Az (1) bekezdés c) pontjának megfelelő fedezet-nyilvántartási szabályzatot a Magyar Nemzeti Bank abban az esetben hagyja jóvá, ha az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételek az adott tagállam területén lévő ingatlanon alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott jelzáloghitel esetében teljesülnek.

Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása

Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átszállása

15. §
(1) A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a Felügyelet engedélyével, a jelzáloglevélből eredő kötelezettségét más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.
(1) A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a Felügyelet engedélyével a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettségét egészben vagy részben más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.
(1) A jelzálog-hitelintézet, átalakítása vagy felszámolása esetén, a Magyar Nemzeti Bank engedélyével a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettségét egészben vagy részben más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.
(1) A jelzálog-hitelintézet az átalakítása vagy felszámolása esetén valamennyi, a kibocsátott jelzáloglevelekkel és a megkötött derivatív ügyletekkel kapcsolatos szerződésből származó jogát és kötelezettségét a Magyar Nemzeti Bank engedélyével egészben vagy részben más jelzálog-hitelintézetre átruházhatja.
(2) Jelzáloglevélből eredő kötelezettség átruházása során a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél tulajdonos hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli.
(2) Jelzáloglevélből és származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség átruházása során a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) tartozásátvállalásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél-tulajdonos és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnerének hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség az átvevő jelzálog-hitelintézetet terheli.
(2) Jelzáloglevélből és származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség átvállalása során a Polgári Törvénykönyv szerződésátruházásra vonatkozó szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az átruházás esetén a szerződés biztosítékai nem szűnnek meg, továbbá az átruházáshoz nem szükséges a jelzáloglevél-tulajdonos és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügylet szerződött partnerének hozzájárulása. Az átruházással - az engedély kézhezvételének időpontjától - a jelzáloglevélből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletből eredő kötelezettség az átruházó jelzálog-hitelintézetet terheli.
(3) Az átruházás engedélyezése iránti kérelem legalább az alábbiakat tartalmazza:
a) az átruházó és az átvevő átadásra, illetve átvételre irányuló jognyilatkozatát;
b) az átruházandó jelzáloglevelekből eredő kötelezettség még nem törlesztett névértékét és kamatát;
c) az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetésével;
c) az átruházandó jelzáloglevelekhez kapcsolódó fedezetek tételes megjelölését, ezen belül a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekre vonatkozó részletes információkat, valamint a fedezetül lekötött ingatlanok hitelbiztosítéki értékének feltüntetését;
d) az átruházás ellenértékét, időpontját;
e) annak igazolását, hogy az átvevő jelzálog-hitelintézet rendelkezik a saját jelzáloglevél kötelezettség állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átveendő jelzáloglevél kötelezettség állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével, illetve a jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítéséhez szükséges fedezettel.
f) részleges átruházás esetén annak igazolását, hogy az átruházás a jelzálog-hitelintézet fizetőképességének folyamatos fenntartása és a jelzáloglevél-tulajdonosok kielégítése érdekében szükséges, illetve a vagyonellenőr írásbeli nyilatkozatát arról, hogy az átruházással nem érintett jelzáloglevelek tulajdonosai az átruházást követően nem kerülnek hátrányosabb helyzetbe.
(4) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését.
(4) A Felügyelet az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését. A Felügyelet részleges átruházás esetén az átruházás engedélyezését akkor is megtagadhatja, ha az az átruházással nem érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését veszélyezteti.
(4) A Magyar Nemzeti Bank az átruházás engedélyezését megtagadja, ha az veszélyezteti az átruházással érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését. A Magyar Nemzeti Bank részleges átruházás esetén az átruházás engedélyezését akkor is megtagadhatja, ha az az átruházással nem érintett jelzáloglevelekből eredő kötelezettségek teljesítését veszélyezteti.
(5) Jelzáloglevélből eredő kötelezettség csak rendes és pótfedezete egyidejű átadásával ruházható át.
(6) Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az átadó jelzálog-hitelintézet által meghatározott eredeti feltételeknek megfelelően új jelzálogleveleket hoz forgalomba.
(7) Az állományt átvevő jelzálog-hitelintézet az állomány átvételéről és az átadó jelzálog-hitelintézet által forgalomba hozott jelzáloglevelek bevonásáról - az engedélyező határozat kézhezvételétől számított harminc napon belül - egy országos napilapban és a tőzsde lapjában hirdetményt köteles közzétenni.

Vagyonellenőr megbízása

16. §
(1) A jelzálog-hitelintézet a 17. §-ban foglalt feladatok teljesítésére vagyonellenőrt bíz meg. A vagyonellenőr megbízásának érvényességéhez a Felügyelet engedélye szükséges.
(1) A jelzálog-hitelintézet a 17. §-ban foglalt feladatok teljesítésére vagyonellenőrt bíz meg. A vagyonellenőr megbízásának érvényességéhez a Magyar Nemzeti Bank engedélye szükséges.
(2) Vagyonellenőri megbízatást csak könyvvizsgáló társaság vagy devizabelföldi természetes személy kaphat.
(2) Vagyonellenőri megbízatást csak könyvvizsgáló társaság vagy természetes személy kaphat.
(3) Vagyonellenőri feladatokkal csak olyan könyvvizsgáló társaság bízható meg, amely rendelkezik a Hpt. 133. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a jelzálog-hitelintézet számára nem végez más könyvvizsgálói feladatot.
(3) Vagyonellenőri feladatokkal csak olyan könyvvizsgáló társaság bízható meg, amely rendelkezik a Hpt. 260. § (1) bekezdésében meghatározott feltételekkel és a jelzálog-hitelintézet számára nem végez más könyvvizsgálói feladatot.
(4) Vagyonellenőri megbízást csak olyan devizabelföldi természetes személy kaphat, aki
a) büntetlen előéletű,
b) szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint
c) szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik.
(4) Vagyonellenőri megbízást csak olyan természetes személy kaphat, aki
a) büntetlen előéletű,
b) szakirányú felsőfokú végzettséggel, valamint
c) szakmai felelősségbiztosítással rendelkezik.
(5) A (4) bekezdés b) pontjában megjelölt szakirányú felsőfokú végzettségűnek minősül az, aki jogi, közgazdasági, pénzügyi és számviteli vagy műszaki végzettséget igazoló egyetemi diplomával, illetve főiskolai oklevéllel rendelkezik.
(6) Nem lehet vagyonellenőr az a személy, aki
a) a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelő bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;
a) a jelzálog-hitelintézet alapítója, részvényese, vezető tisztségviselője, felügyelő-bizottsági tagja, könyvvizsgálója és ezek Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, a jelzálog-hitelintézet alkalmazottja;
b) az a) pontban felsorolt minőségét két évnél rövidebb ideje szüntette meg;
c) a jelzálog-hitelintézetben közvetett tulajdoni részesedéssel rendelkezik;
d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél befolyásoló részesedéssel rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;
d) a jelzálog-hitelintézettel, illetve az a) pontban meghatározott személyekkel üzleti kapcsolatban, illetve a jelzálog-hitelintézetnél minősített befolyással rendelkező tulajdonos alkalmazásában áll;
e) a jelzálog-hitelintézetnek - bármilyen jogcímen - tartozik.
(7) A vagyonellenőr határozott időre és legfeljebb öt évre kaphat megbízatást, de a megbízás időtartamának lejárta után ismételten is megbízható. A Felügyelet engedélye nélkül a jelzálog-hitelintézet és a vagyonellenőr között létrejött megbízási szerződés érvényesen nem mondható fel.
(7) A vagyonellenőr határozott időre és legfeljebb öt évre kaphat megbízatást, de a megbízás időtartamának lejárta után ismételten is megbízható. A Magyar Nemzeti Bank engedélye nélkül a jelzálog-hitelintézet és a vagyonellenőr között létrejött megbízási szerződés érvényesen nem mondható fel.
(8) A vagyonellenőrt megbízója - vagyonellenőri tevékenysége körében - nem utasíthatja.
(9) A vagyonellenőr bármikor betekinthet a jelzálog-hitelintézet olyan könyveibe és egyéb irataiba, amelyek a feladatai ellátásához szükséges adatokat tartalmaznak, és feladatai ellátásával kapcsolatosan felvilágosítást kérhet. A jelzálog-hitelintézet e nélkül is köteles a vagyonellenőrt folyamatosan tájékoztatni a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett jelzáloghitelek tőke- és kamattörlesztéseiről, valamint a zálogtárgyakat, illetve a pótfedezetet érintő változásokról.
(10) A vagyonellenőrt a tevékenysége során tudomására jutott tények, adatok, üzleti információk tekintetében - a 17. § (2) bekezdésében meghatározott eset kivételével - titoktartási kötelezettség terheli.
(11) A vagyonellenőr a törvényben szabályozott kötelezettségeinek teljesítése során az ilyen feladatot ellátó személytől elvárható gondossággal jár el, felelősségére egyebekben a polgári jogi felelősség általános szabályai az irányadók.

A vagyonellenőr tevékenységi köre, kötelezettségei

17. §
(1) A vagyonellenőr folyamatosan ellenőrzi és a 11. § (3) bekezdésének n) pontja, valamint 18. § (1) bekezdése alapján igazolja:
a) a jelzáloglevelek előírás szerinti fedezete mindenkori rendelkezésre állását;
b) a jelzáloglevelek rendes fedezetét biztosító zálogtárgyak, azok ingatlan-nyilvántartási adatai és hitelbiztosítéki értéke, továbbá a rendes és a pótfedezet fedezet-nyilvántartásba történő bejegyzését.
(2) A vagyonellenőr haladéktalanul írásban jelenti a Felügyeletnek, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében előírtaknak.
(2) A vagyonellenőr haladéktalanul írásban jelenti a Magyar Nemzeti Banknak, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek fedezete nem felel meg a 14. § (1) bekezdésében előírtaknak.
(3) A fedezet-nyilvántartásba bejegyzett zálogtárgyakra, valamint a rendes és a pótfedezetre vonatkozó adatokat csak a vagyonellenőr írásbeli hozzájárulásával lehet törölni.

Tájékoztatási kötelezettség

18. §
(1) A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követően a tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét, továbbá a vagyonellenőr által igazolt fedezetek értékét a felügyeleti szabályok szerint a Felügyelet részére benyújtja, majd ezt követően egy országos napilapban és a tőzsde lapjában a hónap utolsó napjáig közzéteszi.
(1) A jelzálog-hitelintézet minden naptári negyedévet követően a tárgynegyedév utolsó napjára megállapítottan a forgalomban levő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összegét, továbbá a vagyonellenőr által igazolt fedezetek értékét a felügyeleti szabályok szerint a Magyar Nemzeti Bank részére benyújtja, majd ezt követően egy országos napilapban és a tőzsde lapjában a hónap utolsó napjáig közzéteszi.
(2) A közzététel, illetve a bejelentés a fedezetre vonatkozóan tartalmazza
a) a rendes fedezet értékét, valamint
b) a 14. § (8) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.
b) a 14. § (11) bekezdése szerint részletezett pótfedezeti értékeket.
19. §   A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének az Épt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a forgalomban levő jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti fedezeti értékeit, a pótfedezet tételes felsorolásával;
b) az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-hitelintézet kérelmére indultak, a befejeződött árverések esetében az árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;
c) a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetőleg művelési ágba sorolását;
d) a jelzáloghitel-törlesztések összegét.
19. §   A jelzálog-hitelintézet éves jelentésének a Tpt.-ben előírt tartalmi követelményeken túl az alábbiakat is tartalmaznia kell:
a) a forgalomban levő jelzáloglevelek december 31-i állapot szerinti fedezeti értékeit, a pótfedezet tételes felsorolásával;
b) az olyan végrehajtási árverések számát, amelyek a jelzálog-hitelintézet kérelmére indultak, a befejeződött árverések esetében az árverési eredmény és a még fennállt jelzáloghitel értékkülönbségét;
c) a jelzáloghitelezéssel kapcsolatos veszteségek csökkentése, elhárítása érdekében vagy felszámolás, illetve végrehajtás következtében átvett ingatlanok számát, jogi jellegét, illetőleg művelési ágba sorolását;
d) a jelzáloghitel-törlesztések összegét.

IV. RÉSZ
FIZETÉSKÉPTELENSÉG ESETÉRE IRÁNYADÓ SZABÁLYOK

Jelzálog-hitelintézet felszámolása

20. §
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás során a hitelintézetek felszámolására vonatkozó szabályokat a (2)-(6) bekezdésben, valamint a 20/A. §-ban foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a felszámolási költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel
a) a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet, valamint
b) a jelzálog-hitelintézet vagyonának, elsősorban likvid eszközeinek az a része, amely a jelzáloglevelek alapján keletkező követelések a) pont szerinti fedezettel nem biztosított hányadának kiegészítésére szolgál.
(2) A jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések teljesítése érdekében a bíróság - a felszámolást elrendelő végzésében - a felszámolón túl fedezeti gondnokot is kirendel, a fedezeti gondnok pedig e feladat ellátására a vele létesített munkaviszony, tagsági viszony vagy megbízási jogviszony alapján a nevében eljáró természetes személyt nevez ki, aki nem lehet azonos a felszámoló által a jelzálog-hitelintézet felszámolásának lefolytatására kinevezett felszámolóbiztossal.
(3) Ha a jelzáloglevelekből eredő követelések fedezetére a jelzálog-hitelintézet teljes vagyona nem elegendő, a jelzáloglevelek tulajdonosai követelésarányosan kerülnek kielégítésre.
(3) Jelzálog-hitelintézet elleni felszámolási eljárás esetén a jelzáloglevelekből és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések a felszámolás kezdő időpontjában nem válnak lejárttá (esedékessé).
(4) A jelzáloglevelekből eredő követeléseket a fedezeti gondnok - a felszámolónak történő bejelentésükre tekintet nélkül - a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai terhére, a felszámolási eljáráson kívül, a jelzáloglevélben foglalt kamatfizetési és beváltási (törlesztési) időpontokban elégíti ki. A rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereit a fedezetbe vont ügyletből eredő követeléseik erejéig a jelzáloglevél-tulajdonosokkal azonos jogok illetik, ezen követeléseik kielégítésére a jelzáloglevelekből eredő követelések kielégítésére irányadó szabályokat értelemszerűen alkalmazni kell.
(5) Jelzálog-hitelintézet felszámolása esetén - a fedezeti gondnok díjának, és a jelen bekezdésben meghatározott egyes követelések nyilvántartásával és érvényesítésével, valamint a vagyonellenőr tevékenységével kapcsolatos költségek kiegyenlítését követően - kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel
a) a felszámolás kezdő időpontjában a fedezet-nyilvántartásba bejegyzett rendes és pótfedezet,
b) a rendes fedezeteknek a 14. § (7) bekezdésében meghatározott mértékét meghaladó, fedezetbe nem vonható hányada, valamint a jelzálog-hitelintézetnek a felszámolás kezdő időpontjában meglévő, de fedezetbe nem vont likvid eszközeinek az a része, amely megfelel a jelen törvény pótfedezetekkel szemben támasztott követelményeinek.
Az a) és b) pontban meghatározott fedezeti és likvid eszközök nem képezik a felszámolási vagyon részét.
(6) Ha a jelzáloglevelekből, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő követelések kielégítésére a követelések megnyíltakor a jelzálog-hitelintézet (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyai nem elegendőek, a jelzáloglevelek tulajdonosainak, és a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereinek követelései a fedezetből követelésük arányában kerülnek kielégítésre. Ha a követelés lejáratakor arányos kielégítés történt, úgy az (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyakból származó későbbi bevételek terhére és erejéig a fedezeti gondnok köteles a ki nem elégített követeléseket - a lejáratok sorrendjében, azonos lejáratú követelések tekintetében követelésarányosan - kifizetni. Késedelmes teljesítés esetén a jelzáloglevél-tulajdonos az érintett jelzáloglevélre vonatkozó kibocsátási feltételekben meghatározott mértékben késedelmi kamatra is jogosult. Az eredeti lejárati időtől kezdődően járó késedelmi kamatot a jelzáloglevelekből eredő tőke- és kamatkövetelések kielégítését követően kell kiegyenlíteni.
20/A. §
(1) A fedezeti gondnokra a pénzügyi intézmény felszámolójára, a fedezeti gondnoki feladatok ellátására kinevezett természetes személyre pedig a felszámolóbiztosra irányadó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.
(2) A fedezeti gondnok a felszámolás kezdő időpontjától kezdődően kizárólagosan jogosult a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak tekintetében - a vagyonellenőri jogosultságok változatlan fennállása mellett - a jelzálog-hitelintézet nevében eljárni.
(3) A fedezeti gondnok jogosult a 15. § szerinti jelzáloglevél-átruházást vagy a forgalomban lévő jelzáloglevelek visszavásárlását kezdeményezni, továbbá köteles a fedezetül szolgáló követeléseket a jelzálog-hitelintézet nevében érvényesíteni. A fedezeti gondnok jogosult továbbá fedezeti célú származtatott (derivatív) ügyletet kötni, az ilyen ügylet fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletnek minősül. A felszámolás kezdő időpontjától a 14. § (8) bekezdésének rendelkezését nem kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a fedezeti gondnok a 20. § (5) bekezdésben meghatározott vagyontárgyat értékesíti, úgy a vagyontárgy helyébe lépő érték kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére használható fel. A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyainak a felszámolási vagyontól elkülönült nyilvántartásáért a fedezeti gondnok a felelős.
(4) A fedezeti gondnok köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból mindenkor biztosított legyen a követelések esedékességkor történő teljes körű kielégítése (fizetőképesség folyamatos fenntartása). Ha ez maradéktalanul nem biztosítható, úgy a fedezeti gondnok úgy köteles eljárni, hogy - a jelzáloglevelek lejárati időpontjától függetlenül - a jelzáloglevél-tulajdonosok kielégítése tőkekövetelésük arányában történjen.
(5) A felszámolás kezdő időpontját követően a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakkal kizárólag a fedezeti gondnok rendelkezhet, ezen vagyontárgyak tekintetében a felszámoló rendelkezése semmis. A jelzáloglevél-tulajdonosok, valamint a rendes fedezetek nyilvántartásába bejegyzett származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnerei valamennyi követelésének kielégítését vagy más jelzálog-hitelintézetre történő átruházását követően a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak a felszámolási vagyonba kerülnek.
(6) A fedezeti gondnok a 3. § (2) bekezdésében felsorolt pénzügyi szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, illetve kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek végzésére nem jogosult.
(7) A fedezeti gondnok vagy bármely jelzáloglevél-tulajdonos a felszámolás kezdő időpontját követő két éven belül követelheti, hogy a bíróság a felszámolási vagyon terhére rendelje el a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyak kiegészítését, ha bizonyítja, hogy e vagyontárgyak a jelzáloglevél-tulajdonosok követeléseinek kielégítését nem fedezik. A határidő elmulasztása jogvesztő. Ha a bíróság a 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyakból álló vagyon kiegészítéséről határoz, úgy e határozat jogerőre emelkedését követően az érintett vagyon feletti rendelkezési jog kizárólag a fedezeti gondnokot illeti meg.
(8) A bíróság - ide nem értve a felszámolási zárómérleg elfogadását - azt követően jogosult a felszámolás befejezéséről, és a jelzálog-hitelintézet megszüntetéséről dönteni, hogy a jelzáloglevelekből, valamint a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből eredő valamennyi követelést kielégítették, más jelzálog-hitelintézetre átruházták, vagy az ezek fedezetére szolgáló vagyon teljes mértékben felhasználásra került.

Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás

21. §
(1) Jelzálog-hitelintézet elleni végrehajtási eljárás során a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvényt a (2)-(3) bekezdésben foglalt eltéréssel kell alkalmazni.
(2) A jelzálog-hitelintézet 20. § (2) bekezdésében meghatározott vagyonára - követeléseik erejéig - kizárólag jelzáloglevél tulajdonosok vezethetnek végrehajtást.
(2) A jelzálog-hitelintézet 20. § (5) bekezdésében meghatározott vagyontárgyaira - követeléseik erejéig - kizárólag a jelzáloglevél-tulajdonosok, valamint a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletekből fennálló követelések tekintetében ezen ügyletek szerződött partnerei vezethetnek végrehajtást.
(3) A jelzáloglevél tulajdonosokkal szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.
(3) A jelzáloglevél-tulajdonosokkal, illetve a fedezetbe vont származtatott (derivatív) ügyletek szerződött partnereivel szemben fennálló kötelezettség kielégítésére a végrehajtási költségek kiegyenlítését követően kerül sor.

V. RÉSZ
A FELÜGYELET ELLÁTÁSÁNAK ESZKÖZEI

A jelzálog-hitelintézet különleges felügyelete

22. §   A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez.
22. §   A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél legalább évenként átfogó helyszíni ellenőrzést végez.
22. §   A Felügyelet a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Felügyelet az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél évenként helyszíni ellenőrzést végez.
22. §   A Magyar Nemzeti Bank a jelzálog-hitelintézet felett a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl különleges felügyeletet gyakorol. A különleges felügyelet keretében a Magyar Nemzeti Bank az általa összeállított vizsgálati terv szerint a jelzálog-hitelintézetnél évenként helyszíni ellenőrzést végez.

Intézkedés és kivételes intézkedés

23. §   A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:
a) határidő megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét. A fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet;
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőke-megfelelési mutatója - 90 napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani. Ha a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség, a jelzáloghitel-állomány és a pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból eredő követelésállományt is (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-állomány), továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani. Ha a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség, a jelzáloghitel-állomány és a pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.
23. §   A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túlmenően a következő intézkedést és kivételes intézkedést alkalmazhatja:
a) határidő megjelölése mellett elrendeli a fedezet helyreállítását, ha a forgalomban lévő jelzáloglevelek még nem törlesztett névértékének és kamatának összege meghaladja a fedezet összegét. A fedezet helyreállítása pótfedezet bevonásával, újabb jelzáloghitel kihelyezésével vagy jelzáloglevél visszavásárlásával történhet;
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból eredő követelésállományt is (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-állomány), továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani. Ha a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség, a jelzáloghitel-állomány és a pótfedezet más jelzálog-hitelintézet számára nem adható át, azokat - a Felügyelet engedélyével - bank is átveheti.
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból eredő követelésállományt is (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-állomány), továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Felügyelet által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani.
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból eredő követelésállományt is (a továbbiakban együtt: jelzáloghitel-állomány), továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Magyar Nemzeti Bank által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani.
b) a jelzáloglevelekből eredő kötelezettség és a fedezetet képező jelzáloghitel-állomány, ideértve a visszavásárlási vételárból, valamint refinanszírozási hitelből eredő követelésállományt is, továbbá a pótfedezet átruházására kötelezheti a jelzálog-hitelintézetet, ha tőkemegfelelési mutatója - kilencven napot meghaladóan - négy százaléknál alacsonyabb, és azt a Magyar Nemzeti Bank által megállapított határidőn belül nem tudják helyreállítani.

Bírságok

24. §
(1) A Felügyelet a Hpt.-ben és az Épt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben alkalmazhat bírságot:
a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (9) bekezdésében foglalt jelentési, illetve a 18. és 19. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget;
b) a jelzálog-hitelintézet akadályozza a vagyonellenőrt tevékenységének ellátásában;
c) a vagyonellenőr megsérti a 17. §-ban meghatározott kötelezettségeit;
d) a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (1) bekezdése szerinti fedezeti elvet;
e) a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (5) bekezdése szerinti arányt.
(1) A Felügyelet a Hpt.-ben és a Tpt.-ben meghatározottakon túl az alábbi esetekben alkalmazhat bírságot:
a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (9) bekezdésében foglalt jelentési, illetve a 18. és 19. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem, vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget;
a) a jelzálog-hitelintézet a 14. § (13) bekezdésében foglalt jelentési, illetve a 18. és 19. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének nem vagy nem a törvénynek megfelelően tesz eleget;
b) a jelzálog-hitelintézet akadályozza a vagyonellenőrt tevékenységének ellátásában;
c) a vagyonellenőr megsérti a 17. §-ban meghatározott kötelezettségeit;
d) a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (1) bekezdése szerinti fedezeti elvet;
e) a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (5) bekezdése szerinti arányt.
e) a jelzálog-hitelintézet megsérti a 14. § (8) bekezdése szerinti arányt.
(2) A bírság mértéke
a) az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legfeljebb húszmillió forint;
b) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legfeljebb tízmillió forint;
c) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott esetben ötszázezer forinttól egymillió forintig terjedhet;
d) az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott esetben legfeljebb harmincmillió forint;
e) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben legfeljebb húszmillió forint.
(3) A bírság ismételten is kiszabható.
(4) A Felügyelet a jelzálog-hitelintézetre kiszabott bírságból származó teljes bevételt a Hpt. 139. § (5) bekezdésében felsorolt célokra fordítja.

VI. RÉSZ
EGYÉB RENDELKEZÉSEK

Az elnevezés védelme

25. §
(1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármilyen más módon a „jelzálog-hitelintézet” elnevezést, e fogalom összetételeit, jelzős alakját, továbbá rokon értelmű vagy idegen nyelvű megfelelőjét csak az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működő szakosított hitelintézet szerepeltetheti.
(2) A jelzáloglevél elnevezést vagy más olyan elnevezést, amely azt a látszatot keltheti, hogy valamely értékpapír vagy okirat jelzáloglevél, az e törvényben meghatározott értékpapíron kívül egyéb értékpapír vagy okirat nem viselheti.
(3) Vita esetén az elnevezés használatáról a Felügyelet dönt.

Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetre vonatkozó előírások

25/A. §
(1) Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetet kizárólag olyan külföldi hitelintézet létesíthet, amelynek jogában áll jelzáloglevelet kibocsátani. Jelzáloglevél alatt e rendelkezés szempontjából az alábbi feltételekkel kibocsátott értékpapírt kell érteni:
a) különleges felügyeletnek alávetett hitelintézet bocsátja ki;
b) a kibocsátó hitelintézet csődje esetén a jelzáloglevél tulajdonosok kielégítési elsőbbséget élveznek;
c) a fedezetet jelzálogkölcsön vagy a közszektornak nyújtott kölcsön képezi;
d) szigorú törvényi előírások szolgálják az értékpapír tulajdonosok védelmét.
(2) Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézetre vonatkozóan a külföldi hitelintézettől függetlenül, a számviteli, illetőleg egyéb nyilvántartások alapján elkülönítve kell betartani:
a) az 5. § (1) és (3),
b) a 9. § (2),
c) a 10. § (1),
d) a 14. § (1)
bekezdésében foglaltakat.
(3) Fióktelep formájában működő jelzálog-hitelintézet termőföldtulajdont nem szerezhet.

VII. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

26. §
(1) E törvény a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.
(2) E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás kihirdetéséről szóló 1994. évi I. törvény alapján - az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés érdekében - az EU 85/611. számú, az átruházható értékpapírokba történő kollektív befektetésekkel foglalkozó vállalkozásokról szóló direktívájának irányelveit vette figyelembe.
(2) E törvény az átruházható értékpapírokkal foglalkozó kollektív befektetési vállalkozásokra (ÁÉKBV) vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezések összehangolásáról szóló 85/611/EGK (1985. december 20.) tanácsi irányelvet módosító 88/220/EGK (1988. március 22.) tanácsi irányelvnek való megfelelést szolgálja.

Felhatalmazás

27. §   Felhatalmazást kap
a) a földművelésügyi miniszter, hogy a termőföld,
b) a pénzügyminiszter, hogy a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok
hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit rendeletben állapítsa meg.
27. §
(1) Felhatalmazást kap
a) a földművelésügyi miniszter, hogy a termőföld,
a) az agrárpolitikáért felelős miniszter, hogy a termőföld,
b) a pénzügyminiszter, hogy a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok
b) a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy a termőföldön kívüli egyéb ingatlanok
hitelbiztosítéki értéke meghatározásának módszertani elveit rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénzügyminiszter, hogy:
a) a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonására és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat, valamint
b) a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályait
rendeletben állapítsa meg.
(2) Felhatalmazást kap a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter, hogy:
a) a származtatott (derivatív) ügyletek fedezetbe vonására és nyilvántartására vonatkozó részletszabályokat, valamint
b) a jelzáloglevelek fedezete körében alkalmazandó jelenérték számítás szabályait,
c) az ingatlanértékelőkre vonatkozó személyi feltételeket
c) az ingatlanértékelői névjegyzékbe történő felvétellel és a névjegyzék vezetésével kapcsolatos részletes szabályokat
rendeletben állapítsa meg.

Módosuló jogszabályok

Az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1972. évi 31. törvényerejű rendelet módosítása

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény módosítása

A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény módosítása

A befektetési alapokról szóló 1991. évi LXIII. törvény módosítása

A biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló
1995. évi XCVI. törvény módosítása

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény módosítása

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló
1996. évi CXII. törvény módosítása

Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény módosítása

  • A jogszabály 1997. május 8-án jelent meg a Magyar Közlöny 39. számában.
  • hatályba lépett 1997. június 7-én.
A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. augusztus 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. május 3-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 29-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. szeptember 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba. 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 29-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 29-én lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba. 2004. június 10-én lépett hatályba. 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2003. július 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2002. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1998. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba. 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. június 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. június 10-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. június 10-én lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.