Hatályos állapot
Közlönyállapot
2012.12.18. - 2012.12.29.
2012.12.30. - 2012.12.30.
2012.12.31. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.01.
2013.01.02. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.01.
2013.07.02. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.23.
2013.12.24. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.01.31.
2015.02.01. - 2015.04.14.
2015.04.15. - 2015.05.01.
2015.05.02. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.09.21.
2015.09.22. - 2015.12.11.
2015.12.12. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.17.
2016.06.18. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2012. évi CCV. törvény

a honvédek jogállásáról

Az Alaptörvény 45. cikk (1) bekezdésében foglalt alapvető feladatok megvalósítása érdekében az állam a Magyar Honvédség tényleges szolgálatot teljesítő katonáitól tántoríthatatlan hűséget, hivatásukhoz méltó, példamutató magatartást, bátor helytállást, magas fokú készenlétet és fegyelmet követel.
A honvédelem nemzeti ügyének elhivatott szolgálata, valamint a szövetségi kötelezettségek magas színvonalú teljesítése korszerű katonai ismeretek, képességek megszerzésére, és folyamatos fejlesztésére alapozható, továbbá kiszámítható életpályával biztosítható.
Az Országgyűlés elismeri a katonai szolgálattal együtt járó áldozatvállalást, és az azzal arányban álló erkölcsi, valamint anyagi megbecsülés indokoltságát, ezért - a nemzedékek közötti szolidaritást is alapul véve - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A TÖRVÉNY HATÁLYA, ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1. §
(1) E törvény hatálya a hivatásos és a szerződéses állományú katonákra (a továbbiakban együtt: állomány tagja), a tényleges szolgálatot teljesítő önkéntes tartalékos katonákra, a honvéd tisztjelöltekre, és a honvéd altiszt-jelöltekre terjed ki.
(2) E törvény hatálya az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állás időszakában, a nyugállományú katonákra, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli hozzátartozójára akkor terjed ki, ha ezt a törvény elrendeli.
(2) E törvény hatálya az önkéntes tartalékos katonákra a rendelkezésre állás időszakában, a nyugállományú katonákra, valamint az állomány tagja és a nyugállományú katonák közeli hozzátartozójára, élettársára akkor terjed ki, ha ezt a törvény elrendeli.
(3) A 178. § és a 238. § (2) bekezdés 35. pontjának hatálya kiterjed a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre és közeli hozzátartozójukra.
(3) A 178. § és a 238. § (2) bekezdés 35. pontjának hatálya kiterjed a hadkötelezettség alapján szolgálatot teljesített személyekre, közeli hozzátartozójukra és élettársukra.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. alacsonyabb beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben alacsonyabb elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján alacsonyabbnak minősül,
2. altiszti állomány tagja: az a katona, aki az 1. melléklet szerinti altiszti vagy zászlósi (a továbbiakban együtt: altiszti) rendfokozatot visel,
3. azonos beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben azonos rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben azonos elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján azonosnak minősül,
4. átszervezés: az Országgyűlés, a Kormány, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntése alapján a névváltoztatás kivételével minden olyan változás, amelynek következtében egyes szolgálati beosztások létesülnek, módosulnak vagy megszűnnek,
5. előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az állomány tagja szolgálati beosztásához kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni,
6. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely általános előmeneteli rendben magasabb beosztásba kinevezés, speciális előmeneteli rendben a magasabb elérhető rendfokozatú beosztásba kinevezés, illetve előléptetés, adott beosztáson belül a beosztásban rendszeresített vagy elérhető (a továbbiakban együtt: rendszeresített) rendfokozat eléréséig a rendfokozatban történő előléptetés útján valósul meg,
7. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
8. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek,
9. gyermekét egyedül nevelő: az állomány azon tagja, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, vagy nincs élettársa,
10. hivatásos állomány tagja: az állomány azon tagja, aki élethivatásként, határozatlan időre vállalja a katonai szolgálatot,
11. honvéd altiszt-jelölt: az iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt tanulói jogviszonyban és altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll,
12. honvéd tisztjelölt: a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és tisztjelölti szolgálati viszonyban áll,
13. honvédségi szervezet: a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hadrendje szerinti szervezet,
14. ideiglenes külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek időtartama tervezetten nem haladja meg a 90 napot,
15. illetményalap: a költségvetési törvényben a közszolgálati tisztviselőkre meghatározott illetményalap,
16. illetmény-megállapítás: a szolgálati viszony létesítésekor, módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság esetén az állomány tagja 122. § (1) bekezdése szerinti illetményelemeinek megállapítása, a beosztási illetménynek a 123. § (3) bekezdése szerinti magasabb összegben történő megállapítása, az illetménypótlékra való jogosultságnak, valamint az alsó-felső határral rendelkező illetménypótlék esetén a pótlék összegének megállapítása, felemelése, valamint a kiegészítő illetményre való jogosultság megállapítása,
17. jognyilatkozat: a 29. pont a), b), és d) alpontja szerinti munkáltatói döntések, a döntési lapról készített határozat, a szerződés, az ösztöndíjszerződés, valamint minden olyan nyilatkozat, amelyből jogok és kötelezettségek származnak,
17. jognyilatkozat: a 29. pont a), b), és d) alpontja szerinti munkáltatói döntések, a döntési lapról készített határozat, a megállapodás, a szerződés, a tanulmányi szerződés, az ösztöndíjszerződés, valamint minden olyan nyilatkozat, amelyből jogok és kötelezettségek származnak,
18. képzés: iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség vagy képzettség megszerzésére irányuló, hazai vagy külföldi, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás, továbbképzés és átképzés,
19. kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő: az a jognyilatkozatban meghatározott időtartam, amely alatt a Honvédség által támogatott képzésben, a honvéd tisztképzésben vagy a katonai szakképzésben részt vevő személy szolgálati viszonyát köteles fenntartani,
20. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs,
20. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelő szülő, a testvér,
21. közkatona: a szerződéses pályakezdő kivételével az a katona, aki rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot,
22. legénységi állomány tagja: a közkatona és az 1. melléklet szerinti tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona,
23. magasabb beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben magasabb rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben magasabb elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján magasabbnak minősül,
24. más kereső tevékenység: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és a megbízási szerződés, a gazdasági társaság tagja esetén a tényleges személyes közreműködés, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony, az egyéni vállalkozási tevékenység, az egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi tevékenység, valamint a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony,
25. Magyarországon települő katonai szervezet: nemzetközi szervezet döntése vagy nemzetközi megállapodás alapján létrehozott, Magyarországon települő olyan szervezet vagy alakulat, amely a létrehozó szervezet tagállamai vagy a részes államok érdekében katonai feladatot hajt végre,
26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervezetek, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),
26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a Miniszterelnökség, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozások, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),
26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozások, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),
26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, rendvédelmi szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozások, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),
27. megfelelő szolgálati beosztásba helyezés: az az azonos beosztásba áthelyezés vagy magasabb beosztásba kinevezés, amelynek betöltésére az állomány tagja iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota szerint, továbbá nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,
28. megfelelő szolgálati feladat: az a szolgálati feladat, amely végrehajtása az állomány tagjától iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján elvárható, továbbá arra nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,
29. munkáltatói döntés: a munkáltatói jogkör gyakorlása, amely formáját tekintve
a) határozat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem áll szolgálati viszonyban, továbbá, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozati formához köti,
b) parancs, ha a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozathoz köti,
c) döntési lap, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló több döntését egy dokumentumban összesíti, melyet a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője foglal határozatba, vagy
d) irat, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban, de nem az a)-c) pont szerint hozza meg,
30. nyugállományú katona: az állomány korábbi tagja,
a) akit a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerint katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyeztek, vagy
b) aki öregségi nyugdíjban, más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül, feltéve, hogy annak megállapítását közvetlenül megelőző utolsó szolgálati viszonya a Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) állt fenn,
kivéve, ha a szolgálati viszonya lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás, kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés, nemzetbiztonsági szempontból katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg,
31. önkéntes tartalékos katona: az a katona, aki önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
32. rendszeres illetménypótlék: a 126. §, a 127. §, a 128. § (1) bekezdés a), l)-q) és t)-v) pontja, (3) és (4) bekezdése, valamint a 199. § (3) bekezdés a) pontja szerinti pótlékok,
33. szerződéses állomány tagja: az állomány azon tagja, aki határozott időre szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
34. szerződéses pályakezdő: a közkatona kivételével a szerződéses állomány rendfokozattal nem rendelkező tagja, aki első alkalommal létesít szerződéses tiszti vagy szerződéses altiszti szolgálati viszonyt, és kizárólag e törvény alkalmazásában minősül pályakezdőnek,
35. szolgálati érdek: a Honvédség, illetve a honvédségi szervezet rendeltetésszerű működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény,
36. szolgálati hely: az a honvédségi szervezet, amelynek állományába a katona tartozik,
37. szolgálatteljesítési hely: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani,
38. szolgálatteljesítési idő: a szolgálatteljesítésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, a munkaközi szünet, továbbá - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szolgálatteljesítéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama azzal, hogy nem szolgálatteljesítési idő a lakóhelyéről a szolgálatteljesítés helyére, valamint a szolgálatteljesítés helyéről a lakóhelyére történő utazás időtartama,
39. szülő: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, továbbá az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a gyám, a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő,
40. tartós külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek megszakítás nélküli időtartama tervezetten meghaladja a 90 napot,
41. távolléti díj: a kifizetés esedékességekor járó alapilletmény, az illetménykiegészítés, a szolgálati időpótlék, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmény együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlaga,
42. tiszti állomány tagja: az állomány 1. melléklet szerinti tiszti, főtiszti (a továbbiakban együtt: tiszti) rendfokozatot viselő tagja, továbbá az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.
2. §   E törvény alkalmazásában
1. alacsonyabb beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben alacsonyabb rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben alacsonyabb elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján alacsonyabbnak minősül,
2. altiszti állomány tagja: az a katona, aki az 1. melléklet szerinti altiszti vagy zászlósi (a továbbiakban együtt: altiszti) rendfokozatot visel,
3. azonos beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben azonos rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben azonos elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján azonosnak minősül,
4. átszervezés: az Országgyűlés, a Kormány, a honvédelemért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) döntése alapján a névváltoztatás kivételével minden olyan változás, amelynek következtében egyes szolgálati beosztások létesülnek, módosulnak vagy megszűnnek,
5. előkészítő vagy befejező tevékenység: minden olyan feladat ellátása, amelyet az állomány tagja szolgálati beosztásához kapcsolódóan, szokás szerint és rendszeresen, külön utasítás nélkül köteles elvégezni,
6. előmenetel: szervezeti hierarchiában történő előrehaladás, amely szolgálati beosztásba történő kinevezéssel, illetve rendfokozati kinevezéssel, előléptetéssel valósul meg,
7. fogyatékos gyermek: az a gyermek, akire tekintettel a családok támogatásáról szóló törvény szerinti magasabb összegű családi pótlék került megállapításra,
8. gyermek: a családok támogatására vonatkozó szabályok szerinti saját háztartásban nevelt vagy gondozott gyermek,
9. gyermekét egyedül nevelő: az állomány azon tagja, aki gyermekét saját háztartásában neveli és hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él, vagy nincs élettársa,
10. hivatásos állomány tagja: az állomány azon tagja, aki élethivatásként, határozatlan időre vállalja a katonai szolgálatot,
11. honvéd altiszt-jelölt: az iskolarendszerű nappali tagozatos katonai szakképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt tanulói jogviszonyban és altiszt-jelölti szolgálati viszonyban áll,
12. honvéd tisztjelölt: a honvédtiszti alapképzésre felvételt nyert személy, aki annak időtartama alatt hallgatói jogviszonyban és tisztjelölti szolgálati viszonyban áll,
12a. honvédelmi illetményalap: az évente, a központi költségvetésről szóló törvényben megállapított honvédelmi illetményalap, amely nem lehet alacsonyabb összegű az előző évi honvédelmi illetményalapnál,
13. honvédségi szervezet: a miniszter által vezetett minisztérium, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatal, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezet, és a Magyar Honvédség (a továbbiakban: Honvédség) hadrendje szerinti szervezet,
14. ideiglenes külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek időtartama tervezetten nem haladja meg a 90 napot,
16. illetmény-megállapítás: a szolgálati viszony létesítésekor, módosításakor, valamint új illetményelemre való jogosultság keletkezésekor, vagy korábbi illetményelemre való jogosultság megszüntetése esetén az állomány tagja illetményének meghatározása,
17. jognyilatkozat: a 29. pont a), b), és d) alpontja szerinti munkáltatói döntések, a döntési lapról készített határozat, a megállapodás, a szerződés, a tanulmányi szerződés, az ösztöndíjszerződés, valamint minden olyan nyilatkozat, amelyből jogok és kötelezettségek származnak,
18. képzés: iskolai végzettség, szakképzettség, szakképesítés, tanfolyami végzettség vagy képzettség megszerzésére irányuló, hazai vagy külföldi, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás, továbbképzés és átképzés,
19. kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő: az a jognyilatkozatban meghatározott időtartam, amely alatt a Honvédség által támogatott képzésben, a honvéd tisztképzésben vagy a katonai szakképzésben részt vevő személy szolgálati viszonyát köteles fenntartani,
20. közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelő szülő, a testvér,
21. közkatona: a szerződéses pályakezdő kivételével az a katona, aki rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot,
22. legénységi állomány tagja: a közkatona és az 1. melléklet szerinti tisztesi rendfokozattal rendelkező szerződéses katona,
23. magasabb beosztás: az a státusz, amely
a) általános előmeneteli rendben magasabb rendfokozattal rendszeresített,
b) speciális előmeneteli rendben magasabb elérhető rendfokozatú,
c) az előmeneteli rendek közötti váltás esetén az a) és b) pontok összevetése alapján magasabbnak minősül,
24. más kereső tevékenység: a munkaviszony, a munkavégzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszony, a vállalkozási és a megbízási szerződés, a gazdasági társaság tagja esetén a tényleges személyes közreműködés, a vezető tisztségviselői vagy a felügyelő bizottsági tagsági tevékenység ellátására irányuló jogviszony, az egyéni vállalkozási tevékenység, az egyéni cég tagjaként végzett tevékenység, az ügyvédi tevékenység, valamint a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység végzésére irányuló jogviszony, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszony,
25. Magyarországon települő katonai szervezet: nemzetközi szervezet döntése vagy nemzetközi megállapodás alapján létrehozott, Magyarországon települő olyan szervezet vagy alakulat, amely a létrehozó szervezet tagállamai vagy a részes államok érdekében katonai feladatot hajt végre,
26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, rendvédelmi szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozások, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, a megyei és a fővárosi védelmi bizottságok titkárságait, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),
26. más szerv: a tudományos intézmények, a kutató intézetek, az egészségügyi intézmények, a bírósági szervezet, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezet, az ügyészi szervezet, a Köztársasági Elnöki Hivatal, az Országgyűlés Hivatala, az Alkotmánybíróság Hivatala, az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, a minisztériumok, a kormányhivatalok, a központi hivatalok, az autonóm államigazgatási szervek, az önálló szabályozó szervek, rendvédelmi szervek, a felsőoktatási intézmények, a honvédelmi vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló vállalkozások, továbbá a Honvédség tevékenységét elősegítő közhasznú szervezetek, egyesületek, kivéve a honvédségi szervezetnek minősülő szervezeteket, a minisztériumok védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeit, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet (a továbbiakban: NKE),
27. megfelelő szolgálati beosztásba helyezés: az az azonos beosztásba áthelyezés vagy magasabb beosztásba kinevezés, amelynek betöltésére az állomány tagja iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota szerint, továbbá nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,
28. megfelelő szolgálati feladat: az a szolgálati feladat, amely végrehajtása az állomány tagjától iskolai végzettsége, szakképzettsége, szakképesítése, egyéb felkészültsége, valamint egészségi, pszichikai és fizikai állapota alapján elvárható, továbbá arra nemzetbiztonsági szempontból alkalmas,
29. munkáltatói döntés: a munkáltatói jogkör gyakorlása, amely formáját tekintve
a) határozat, ha a munkáltatói jogkört gyakorló nem áll szolgálati viszonyban, továbbá, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozati formához köti,
b) parancs, ha a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati viszonyban áll, kivéve, ha jogszabály a munkáltatói jogkör gyakorlását határozathoz köti,
c) döntési lap, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló több döntését egy dokumentumban összesíti, melyet a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője foglal határozatba, vagy
d) irat, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban, de nem az a)-c) pont szerint hozza meg,
30. nyugállományú katona: az állomány korábbi tagja,
a) akit a fegyveres erők és a fegyveres testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló 1971. évi 10. törvényerejű rendelet, a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló 1996. évi XLIII. törvény vagy a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény szerint katonai szolgálati nyugállományba, rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugállományba helyeztek, vagy
b) aki öregségi nyugdíjban, más olyan pénzbeli ellátásban részesül, amelyet a nyugdíjkorhatár betöltésekor hivatalból öregségi nyugdíjként kell továbbfolyósítani, vagy megváltozott munkaképességűek ellátásában részesül, feltéve, hogy annak megállapítását közvetlenül megelőző utolsó szolgálati viszonya a Honvédséggel vagy a Katonai Nemzetbiztonsági Szolgálattal (a továbbiakban: KNBSZ) állt fenn,
kivéve, ha a szolgálati viszonya lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése fenyítés kiszabásával, büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával, vagy méltatlanná válás, kifogástalan életvitel követelményének való meg nem felelés, nemzetbiztonsági szempontból katonai szolgálatra alkalmatlanság miatt szűnt meg,
31. önkéntes tartalékos katona: az a katona, aki önkéntes műveleti tartalékosként vagy önkéntes védelmi tartalékosként szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
32. rendszeres illetménypótlék: a havi mértékben megállapított illetménypótlék,
32a. rendszeresített rendfokozat: általános előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a beosztáshoz rendelt, kettős rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztások esetén a beosztáshoz rendelt magasabb, speciális előmeneteli rendbe tartozó szolgálati beosztások esetén a beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat,
33. szerződéses állomány tagja: az állomány azon tagja, aki határozott időre szerződésben vállalja a katonai szolgálatot,
34. szerződéses pályakezdő: a közkatona kivételével a szerződéses állomány rendfokozattal nem rendelkező tagja, aki első alkalommal létesít szerződéses tiszti vagy szerződéses altiszti szolgálati viszonyt, és kizárólag e törvény alkalmazásában minősül pályakezdőnek,
35. szolgálati érdek: a Honvédség, illetve a honvédségi szervezet rendeltetésszerű működéséhez, jogszabályban, közjogi szervezetszabályozó eszközben vagy alapító okiratban meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, körülmény,
36. szolgálati hely: az a honvédségi szervezet, amelynek állományába a katona tartozik,
37. szolgálatteljesítési hely: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani,
38. szolgálatteljesítési idő: a szolgálatteljesítésre előírt idő kezdetétől annak befejezéséig tartó idő, a munkaközi szünet, továbbá - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a szolgálatteljesítéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartama azzal, hogy nem szolgálatteljesítési idő a lakóhelyéről a szolgálatteljesítés helyére, valamint a szolgálatteljesítés helyéről a lakóhelyére történő utazás időtartama,
39. szülő: a vér szerinti és az örökbefogadó szülő, az együtt élő házastárs, továbbá az, aki a saját háztartásában élő gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, valamint a gyám, a nevelőszülő, a mostohaszülő és a helyettes szülő,
40. tartós külföldi szolgálat: olyan külföldi szolgálat, amelynek megszakítás nélküli időtartama tervezetten meghaladja a 90 napot,
41. távolléti díj: az alapilletmény, a honvédelmi szolgálati díj, a rendszeres illetménypótlék, valamint a rendszeres kiegészítő illetmények havi együttes összege,
42. tiszti állomány tagja: az állomány 1. melléklet szerinti tiszti, főtiszti (a továbbiakban együtt: tiszti) rendfokozatot viselő tagja, továbbá az a hivatásos katona, aki tábornoki rendfokozatot visel.

2. A szolgálati viszony alanyai és jellege

3. §
(1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (a továbbiakban együtt: felek) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől a felek megállapodása akkor térhet el, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.
(1) A szolgálati viszony az állam és az állomány tagja (a továbbiakban együtt: felek) között szolgálatteljesítés céljából létesített különleges közszolgálati jogviszony, amely alapján a közszférában megvalósuló más foglalkoztatási jogviszonyokkal szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet a szolgálatteljesítéssel összefüggő többletkötelezettségek terhelik, és jogosultságok illetik meg. E törvény rendelkezéseitől a 2. § 17. pontja szerinti jognyilatkozat akkor térhet el, ha azt a törvény kifejezetten megengedi.
(2) A Honvédség feladatainak megvalósítása érdekében a szolgálatteljesítés szigorú függelmi rendben, egyes alapjogok korlátozásának elfogadásával, valamint az élet és a testi épség kockáztatásával valósul meg.

3. A munkáltatói jogkör gyakorlása

4. §   A miniszter által gyakorolt kiemelt munkáltatói jogköröket a 2. melléklet határozza meg. A további munkáltatói jogköröket, a munkáltatói részjogköröket, azok gyakorlóját, és gyakorlásuk rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy a munkáltatói jogkörök az állománycsoport, a rendfokozati csoport, a rendfokozat, a szolgálati viszony jellege, a szolgálati hely és a szolgálatteljesítés helye szerint differenciáltan meghatározhatók.

3a. A köztársasági elnök jogkörei

4/A. §   A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontjában meghatározott feladatkörében dönt
a) az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést is,
b) tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a határozott időre szóló előléptetést is,
c) tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről,
d) tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról,
e) tábornokkal szemben a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabásáról,
f) tábornokkal szemben méltatlanság megállapításáról,
g) tábornok szolgálaton kívüli állományba vételéről és annak megszüntetéséről,
h) tábornok hivatásos állományba visszavételéről,
i) a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve rendfokozat használatának megvonásáról.
4/A. §
(1) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés e) pontjában meghatározott hatáskörében dönt
a) az első tábornoki rendfokozatba történő kinevezésről, ideértve a határozott időre szóló és a kötelező várakozási idő letelte előtti kinevezést is, és
b) tábornok magasabb tábornoki rendfokozatba történő előléptetéséről, ideértve a határozott időre szóló előléptetést is.
(2) A köztársasági elnök a miniszter előterjesztésére az Alaptörvény 9. cikk (4) bekezdés j) pontjában meghatározott hatáskörében dönt
a) hivatásos szolgálati viszony létesítéséről tábornok esetén,
b) tábornok szolgálati viszonyának megszüntetéséről,
c) tábornok szolgálati viszonya megszűnésének megállapításáról,
d) tábornokkal szemben a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítés kiszabásáról,
e) tábornokkal szemben méltatlanság megállapításáról,
f) tábornok szolgálaton kívüli állományba vételéről és annak megszüntetéséről,
g) tábornok hivatásos állományba visszavételéről, és
h) a nyugállományú tábornok egyenruha viselésének, illetve rendfokozat használatának megvonásáról.
(3) A köztársasági elnök a (2) bekezdésben foglaltak teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtet, hogy az az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné.

II. FEJEZET
ALAPELVEK

4. Általános magatartási követelmények

5. §
(1) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegessége, a Honvédség iránti közbizalom megóvásának szem előtt tartásával kell eljárni. Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely szolgálati viszonyához méltatlan.
(1) A szolgálati viszonyban a szolgálat érdekének elsődlegességét, valamint a Honvédség iránti közbizalom megóvását szem előtt tartva kell eljárni. Az állomány tagja szolgálatteljesítési időn kívül sem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely a honvéd etika szabályait sérti, a szolgálati viszonyhoz méltatlan, vagy amely a pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné.
(2) A jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése során a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, kölcsönösen együttműködve kell eljárni, és nem lehet olyan magatartást tanúsítani, amely a másik fél jogát, jogos érdekét sérti.
(3) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni és teljesíteni. A jog gyakorlása különösen akkor rendeltetésellenes, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy ehhez vezet. A kötelezettség teljesítése különösen akkor rendeltetésellenes, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.
(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és a kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.

5. Az egyenlő bánásmód követelménye

6. §
(1) Az állam és a munkáltatói jogkört gyakorló az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani.
(2) Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének orvoslása nem járhat más jogának megsértésével vagy csorbításával.

6. Az alaki kötöttség

7. §
(1) A jognyilatkozatot írásba kell foglalni.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló döntését - a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével - miniszteri rendeletben meghatározott módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10-12. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(2) A (3) bekezdésben foglaltak kivételével írásbelinek kell tekinteni a jognyilatkozatot akkor is, ha annak közlésére a jognyilatkozatban foglalt információ változatlan visszaidézésére, a nyilatkozattevő személyének és a jognyilatkozat megtétele időpontjának azonosítására alkalmas elektronikus dokumentumban (a továbbiakban: elektronikus dokumentum) kerül sor.
(3) A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén jogszabály kizárhatja.
(3) A nyilatkozattevő személyének (2) bekezdés szerinti azonosításához nem szükséges a nyilatkozattevőnek az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló törvény szerinti elektronikus aláírása vagy minősített elektronikus aláírása.
(4) A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.
(4) A szolgálati viszony létesítésével, a miniszteri rendeletben meghatározott esetben a szolgálati viszony módosításával, továbbá a szolgálati viszony megszüntetésével kapcsolatos jognyilatkozat, a fegyelmi, a méltatlansági vagy kártérítési ügyben hozott határozat, a sérelemdíj megfizetése ügyében hozott határozat, az összeférhetetlenség megszüntetésére irányuló felszólítás és a fizetési felszólítás a munkáltatói jogkört gyakorló részéről elektronikusan legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással kiadmányozható.
(5) A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és kiterjesztően nem értelmezhető.
(5) A (4) bekezdés szerint elektronikusan kiadmányozott jognyilatkozatról a munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben kijelölt képviselője öt napon belül záradékolással hiteles papír alapú kiadmányt készít. A záradéknak tartalmaznia kell a záradékolásra jogosult személy aláírását, a záradékolás keltét és szöveges utalást arra, hogy a papír alapú kiadmány az alapul szolgáló elektronikusan hitelesített irattal megegyezik. Az állomány tagjával a papír alapú kiadmányt kell közölni.
(6) Többoldalú jognyilatkozat esetén, ha a munkáltatói jogkört gyakorló az iratot a (4) bekezdés szerint elektronikusan írja alá, az akarategységet hitelesen tükröző kiadmány az a papír alapú kiadmány, amely a munkáltatói jogkör gyakorlójának legalább fokozott biztonságú aláírását tartalmazó elektronikus iratról - az (5) bekezdés rendelkezései alapján - készült és egyidejűleg tartalmazza az iratot nem elektronikusan aláíró személy aláírását is.
(7) A munkáltatói jogkört gyakorló döntését - a teljesítményértékelés, a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési határozatok kivételével - miniszteri rendeletben meghatározott módon döntési lapon is meghozhatja. A döntési lapra a 10-12. §-t megfelelően alkalmazni kell.
(8) A jognyilatkozatot meg kell indokolni. Az indokolási kötelezettséget a munkáltatói jogkört gyakorló jognyilatkozata esetén e törvény, az állomány tagjának jognyilatkozata esetén jogszabály kizárhatja.
(9) A jogorvoslat módjára és határidejére a munkáltatói döntésben utalni kell. Ha törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a jogorvoslatról való tájékoztatásnak tartalmaznia kell az eljáró bíróság és az alperes megnevezését, a jogorvoslat előterjesztésére nyitva álló határidőt, valamint azt a felhívást, hogy a keresetlevelet vagy a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a határidő végéig postára kell adni. Ha a határidő jogvesztő, a felhívásnak arra is ki kell terjednie, hogy a keresetlevélnek a határidő végéig a bírósághoz vagy az intézkedésre jogosult első fokú hatósághoz meg kell érkeznie.
(10) A jogról lemondó vagy az abból engedő jognyilatkozat kizárólag írásban érvényes, és kiterjesztően nem értelmezhető.

7. A jognyilatkozat közlése

7. A jognyilatkozatok közlése

8. §
(1) A jognyilatkozatot a címzettel közölni kell.
(2) A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult más személynek átadják. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(2) A jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzett vagy az átvételre jogosult más személynek átadják, illetve az elektronikus dokumentum részükre hozzáférhetővé válik. A közlés akkor is hatályos, ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az átvételt megtagadja, vagy azt szándékosan megakadályozza. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, az átvétel megtagadásának napján,
b) ha a címzett által bejelentett elérhetőségi címen a kézbesítés a címzett ismeretlensége vagy elköltözése miatt meghiúsult, a kézbesítés megkísérlésének napján, vagy
c) egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követő 5. munkanapon.
(3) Az elektronikus dokumentum akkor válik hozzáférhetővé, amikor a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek lehetősége nyílik arra, hogy annak tartalmát megismerje.
(4) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.
(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló a jognyilatkozatot elektronikus dokumentum hozzáférhetővé tétele útján közölte, és a címzett vagy az átvételre jogosult más személy az elektronikus dokumentum átvételét követő öt napon belül nem igazolja vissza, a munkáltatói jogkört gyakorló másik írásbeli formában közli vele a jognyilatkozatot. Ilyen esetben a jognyilatkozat közlésének napja a második közlés napja.
(5) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerinti tértivevény többletszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni
a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadta, az átvétel megtagadásának napján,
b) ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át, az „nem kereste” jelzéssel érkezett vissza, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon.
(6) Az olyan jognyilatkozattal kapcsolatban, amellyel szemben e törvény alapján bírósági eljárásnak van helye, a (2) bekezdésben szabályozott kézbesítési vélelem megdöntése iránt az eljárás kezdeményezésével egyidejűleg, a kézbesítési vélelem beálltáról való tudomásszerzéstől számított 15 napon, de legkésőbb a vélelem beálltától számított 6 hónapon belül terjeszthető elő kérelem a bíróságnál. A kézbesítési vélelem megdöntésére egyebekben a polgári perrendtartásról szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A vélelem megdöntése esetén a bírósági eljárás kezdeményezésére előírt határidőt megtartottnak kell tekinteni.

8. A képviselet

9. §
(1) A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorló képviseli.
(2) A szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a 7. § (5) bekezdése szerinti jognyilatkozat csak személyesen tehető. Egyéb jognyilatkozatot az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint képviselője útján is tehet. Az állomány tagja nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.
(2) A szolgálati viszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével összefüggő, valamint a 7. § (10) bekezdése szerinti jognyilatkozat csak személyesen tehető. Egyéb jognyilatkozatot az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint képviselője útján is tehet. Az állomány tagja nem hivatkozhat arra, hogy képviselője jogkörét túllépve járt el, kivéve, ha a képviselet tartalma egyértelműen korlátozott.

9. Az érvénytelenség

10. §
(1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette, vagy mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben volt. Megtámadható akkor is, ha annak megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vették rá.
(1) A jognyilatkozat megtámadható, ha a fél annak megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta vagy azt felismerhette. Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tett volna jognyilatkozatot.
(2) A jognyilatkozatot az támadhatja meg, aki tévedésben, téves feltevésben volt, vagy akit annak megtételére fenyegetéssel, vagy kényszerítéssel vettek rá.
(2) A jognyilatkozatot bármelyik fél megtámadhatja, ha annak megtételekor lényeges tény vagy körülmény tekintetében a felek ugyanabban a téves feltevésben voltak. Nem támadhatja meg a jognyilatkozatot az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől, vagy jogellenes fenyegetés, kényszerítés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(3) A megtévesztés hatására tett jognyilatkozatot megtámadhatja az, akit a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejt vagy tévedésben tart.
(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(4) A jognyilatkozat megtámadható, ha annak megtételére a felet a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá. A jognyilatkozat megtámadására az a fél jogosult, akit a jognyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá.
(5) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.
(5) A (3) és a (4) bekezdésben foglalt szabályokat kell alkalmazni, ha a megtévesztés vagy a jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt, és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(6) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a jognyilatkozat érvényességét nem érinti.
(7) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés felismerésétől vagy jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai megfelelően irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(8) A megtámadásra irányuló jognyilatkozatot a (7) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell a másik féllel közölni.
(9) A sikeresen megtámadott jognyilatkozat érvénytelen.
11. §
(1) Semmis az a jognyilatkozat, amely jogszabályba vagy jó erkölcsbe ütközik, valamint amely jogszabály megkerülésével jött létre.
(2) A színlelt jognyilatkozat semmis, ha pedig mást leplez, azt a leplezett alapján kell megítélni.
(3) A semmis jognyilatkozat érvénytelen, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz.
(4) A semmisségre az érdekelt határidő nélkül hivatkozhat. A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
12. §
(1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyból származó, jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat, illetve kötelezettségeket úgy kell tekinteni, mintha azok érvényes jognyilatkozat alapján állnának fenn.
(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik. Ha az érvénytelenségi ok a Honvédség oldalán merült fel, a 62. § (1) bekezdés b) pontja szerinti felmentés szabályait kell alkalmazni. Ha az érvénytelenségi ok a szolgálatteljesítés
a) megkezdése előtt megállapításra kerül, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig az állomány tagja a szolgálatteljesítést nem kezdheti meg,
b) megkezdése után jut a munkáltatói jogkört gyakorló tudomására, az állomány tagját az érvénytelenség orvoslásáig a szolgálatteljesítéstől el kell tiltani.
(3) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a jogszabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
(4) Az érvénytelenségből származó kár megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

10. Az elévülés

13. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kár megtérítésére, illetve a személyiségi jog bűncselekménnyel történő megsértéséért járó sérelemdíj megfizetésére irányuló igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az elévülés az esedékessé válástól kezdődik. Az elévülést hivatalból kell figyelembe venni. Az elévült igényt bírósági úton érvényesíteni nem lehet. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.
(2a) A kártérítés, valamint a sérelemdíj - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - a kár vagy a személyiségi jogi sérelem bekövetkeztekor azonnal esedékes.
(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, az igény megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.
(4) Az elévülést megszakítja
a) az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás,
b) az igénynek a bíróság előtti érvényesítése, ha a bíróság az eljárást befejező jogerős érdemi határozatot hozott,
c) az igény megegyezéssel történő módosítása,
d) az egyezségkötés, valamint
e) a kötelezett elismerése.
(5) Az elévülés megszakítása és az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

11. A tájékoztatás

14. §
(1) A felek kölcsönösen kötelesek egymást minden olyan tényről, adatról, körülményről vagy ezek változásáról tájékoztatni, amely a szolgálati viszony létesítése, módosítása vagy megszüntetése, valamint az e törvényben meghatározott jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése szempontjából lényeges.
(2) A tájékoztatást olyan időben és módon kell megtenni, hogy az lehetővé tegye a jog gyakorlását és a kötelezettség teljesítését.

12. A határidő és az időtartam számítása

15. §
(1) Napon - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni. A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés történt.
(2) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdőnapnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdőnapnak megfelel, ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(3) Ha valamely jognyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(4) Határidőnek nem minősülő időtartam számítására az (1)-(3) bekezdéstől eltérően a naptár az irányadó.
16. §
(1) A határidőt - e törvény eltérő rendelkezése hiányában - akkor kell megtartottnak tekinteni, ha a lejárat napjának végéig a jognyilatkozatot közlik, vagy ezen időpontig az egyéb magatartás tanúsítása megtörténik.
(2) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi.

III. FEJEZET
ALAPVETŐ JOGOK GYAKORLÁSA

13. Az alapvető jogok korlátozásának általános keretei

17. §
(1) Az állomány tagja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)-e) és g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(1) Az állomány tagja a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény (a továbbiakban: Hvt.) 36. § (1) bekezdés a), b) és f) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot önfeláldozásig terjedő bátorsággal köteles végrehajtani. A Hvt. 36. § (1) bekezdés c)-e), g) és h) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok végrehajtására kapott parancsot az állomány tagja akkor is köteles teljesíteni, ha az az életét vagy a testi épségét közvetlenül vagy súlyosan veszélyezteti.
(2) A Hvt. 36. § (1) bekezdés a), c), d), f), g) pontjában és (2) bekezdés a) pontjában, továbbá a Hvt. 56. § (3) bekezdésében meghatározott szolgálati feladatok végrehajtása során az állomány tagja végszükségre nem hivatkozhat.

14. Az egyes alapvető jogok gyakorlásának korlátozása

18. §
(1) Az állomány tagja a parancsadásra jogosult személy, vagy a katonai rendész járőr felszólítására személyazonosságát igazolni köteles.
(2) A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyi szabadságát, továbbá az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény, szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja terhel, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyi szabadság korlátozásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb 6 órán át tarthat.
(2) A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyes szabadságát, továbbá az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény, szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja terhel, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyes szabadság korlátozásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes őrzés legfeljebb 6 órán át tarthat.
(2) A katonai rendész járőr korlátozhatja az állomány tagjának személyes szabadságát, továbbá az állomány tagját igazoltathatja és előállíthatja, ha az állomány tagját bűncselekmény, szabálysértés, vagy súlyos fegyelemsértés elkövetésének megalapozott gyanúja terhel, vagy ilyen cselekmény elkövetése közben tetten érték. A személyes szabadság korlátozásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy az előállítás és az ideiglenes őrizet legfeljebb 6 órán át tarthat.
(3) A Hvt. szerinti szükséges és arányos mértékű kényszerítő eszköz alkalmazható az állomány tagjával szemben az előállítás helyszínének önkényes elhagyása, vagy ennek megkísérlése, továbbá a katonai rendész járőr jogos intézkedésének való ellenszegülés esetén.
19. §   A különleges műveleti kiképzések, gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyi szabadsága előzetes írásbeli beleegyezés alapján a kiképzés céljának elérése érdekében a szükséges mértékben és ideig, de összefüggően legfeljebb 96 óra időtartamban korlátozható.
19. §   A különleges műveleti kiképzések, gyakorlatok alkalmával az állomány tagjának személyes szabadsága előzetes írásbeli beleegyezés alapján a kiképzés céljának elérése érdekében a szükséges mértékben és ideig, de összefüggően legfeljebb 96 óra időtartamban korlátozható.
20. §
(1) Az állomány tagja szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallási szertartáson.
(1) Az állomány tagja szolgálatteljesítési időben a szolgálatteljesítési kötelezettség sérelme nélkül vehet igénybe lelki gondozást, és vehet részt vallásos szertartáson.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak megvalósulását a Kormány rendeletében meghatározott keretek között a Tábori Lelkészi Szolgálat biztosítja.
21. §
(1) A honvédségi szervezet területén a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető a rendezvény, ha az
a) politikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
c) a Honvédség iránti közbizalom megingatására alkalmas vagy
d) a Honvédség feladataival ellentétes célra irányul.
22. §
(1) Az állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a Honvédség feladataival ellentétes.
(2) A szolgálati viszonyhoz nem kapcsolódó szervezettel fennálló, vagy újonnan létesülő tagsági viszonyát az állomány tagja köteles írásban haladéktalanul bejelenteni a munkáltatói jogkört gyakorlónak. A tagsági viszony nem tartható fenn, vagy nem létesíthető, ha azt a munkáltatói jogkört gyakorló írásban megtiltja, mert az a katonai szolgálattal vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(3) Az (1) és a (2) bekezdést alkalmazni kell a politikai célt szolgáló szerveződéshez való csatlakozásra és az abban történő részvételre is, függetlenül attól, hogy annak tevékenysége vagy programja utólag válik ismertté.
(4) A szerződéses állomány tagja a szolgálati viszonya idejére a párttagságát köteles felfüggeszteni.
23. §
(1) Az állomány tagja
a) párt nevében vagy érdekében közszereplést kizárólag a szolgálati viszonyának szüneteltetése idején vállalhat,
b) a parancsot nem bírálhatja, arról jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat,
c) a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet,
d) a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat,
e) nem állíthat elő, nem terjeszthet, nem tehet közzé, nem jelentethet meg, és nem hozhat nyilvánosságra a szolgálati rendet és fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket, ilyen tartalmú kiadványt, plakátot, hirdetményt, emblémát, más szöveges vagy képi adatot.
(2) Az állomány tagja más kereső tevékenységet a 81. § szerint folytathat, és az összeférhetetlenséget köteles haladéktalanul megszüntetni.
(3) A miniszter közjogi szervezetszabályozó eszközben megtilthatja, hogy az állomány tagja internetes felületen magánszemélyként való megnyilvánulásakor, magánvélemény nyilvánításakor az állományba tartozására vonatkozó adatot hozzon nyilvánosságra.
24. §
(1) Ha az állomány tagja az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáshoz, továbbá a népszavazáshoz szükséges ideig szolgálati érdekből nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazása esetén lehetővé kell tenni, hogy az állomány tagja a választási eljárásról szóló törvényben foglaltak szerint szavazhasson.
25. §
(1) Az állomány tagja tartózkodási helyét a szolgálati helye szerinti településen, vagy annak miniszteri rendelet szerinti vonzáskörzetében választhatja meg. E rendelkezéstől eltérést előzetesen, írásban a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyezhet.
(2) Az állomány tagja a szolgálati helyét és a szolgálatteljesítési helyét a honvédségi szervezet szolgálati rendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.
(3) Az állomány tagja a tartózkodási helyéről - különösen indokolt esetben szabadsága ideje alatt is - a szolgálati helyére visszarendelhető. A visszarendelésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. Nem rendelhető vissza az állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna.
(4) Az állomány tagja köteles külföldre utazását miniszteri rendeletben meghatározott módon a munkáltatói jogkört gyakorlónak bejelenteni.

IV. FEJEZET
ÉRDEKKÉPVISELET ÉS ÉRDEKVÉDELEM

15. KÖZÖS RENDELKEZÉSEK

26. §
(1) A szociális és gazdasági érdekek védelme, továbbá a szolgálati rend és fegyelem fenntartása érdekében e törvény szabályozza az érdekképviseleti szervezetek, ezen belül különösen a szakszervezet és a Honvédség kapcsolatrendszerét.
(2) Az állomány tagja szociális és gazdasági érdekei előmozdítása és védelme érdekében másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakíthat, az általa választott érdekképviseleti szervezetbe, annak szabályaitól függően beléphet, vagy az érdekképviseleti szervezetektől távol maradhat.
(3) Az érdekképviseleti szervezetek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat, szövetségeket létesíthetnek, ilyenekhez csatlakozhatnak, ideértve a nemzetközi szövetségeket is. Az érdekképviseleti szervezetek sztrájkot nem szervezhetnek, tevékenységükkel nem veszélyeztethetik a Honvédség iránti közbizalom fenntartását, valamint nem akadályozhatják meg a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, a szolgálati feladatok ellátását.

16. A szakszervezeti érdekképviselet

27. §
(1) Az állomány tagja szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és védelme érdekében a Honvédségnél szakszervezetet hozhat létre.
(2) A szakszervezet a Honvédségnél szervezeteket hozhat létre és működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja. A szakszervezet részére biztosított jogosultságok a Honvédségnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
(3) A Honvédség
a) nem követelheti meg, hogy az állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék,
b) nem teheti függővé a szolgálati viszony létesítését vagy fenntartását attól, hogy a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy vagy az állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, vagy megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát, vagy vállalja-e a Honvédség által megjelölt szakszervezetbe történő belépést,
c) nem tehet függővé valamely jogosultságot vagy juttatást szakszervezethez való tartozástól, vagy az attól való távolmaradástól, és
d) nem alkalmazhat megkülönböztetést szakszervezethez való tartozás, vagy szakszervezeti tevékenysége miatt.
(4) A munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló törvény az állomány tagjának tagdíjfizetésére nem alkalmazható.
(5) A Honvédség és a szakszervezet közötti kapcsolatrendszerben
a) tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, amely lehetővé teszi ennek megismerését, megvizsgálását, vélemény kialakítását és képviseletét,
b) érdekegyeztetés a véleménycsere és a párbeszéd, amelyet a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen a felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes egyeztetés, az érdemi tárgyalás és a megállapodás lehetősége.
(6) A Honvédség nem köteles tájékoztatást adni vagy érdekegyeztetést folytatni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a szolgálati érdeket, a Honvédség jogszerű és rendeltetésszerű működését, a közbizalom fenntartását, valamint a szolgálati feladatok ellátását veszélyezteti.
(7) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot a személyhez fűződő jogok megsértése, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
(7) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott, közérdekű adatnak nem minősülő tényt, információt, megoldást vagy adatot a személyiségi jogok megsértése, valamint a honvédelmi és a nemzetbiztonsági érdek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
28. §
(1) A Honvédség és a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről. Az érdekegyeztetésen a Honvédség kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A vitás kérdések egyeztetésébe szakértők is bevonhatók.
(2) A miniszter köteles kikérni az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet véleményét a szolgálatteljesítésre, a szolgálatteljesítési időre és a pihenőidőre, a jutalmazásra, valamint a juttatásokra vonatkozó, hatáskörébe utalt szabályozásról.
(3) A (2) bekezdésen túl az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet jogosult az állomány tagjainak legalább 10%-át érintő munkáltatói döntéssel vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a Honvédséggel közölni, és ezzel összefüggésben érdekegyeztetést kezdeményezni.
(4) Az állomány tagjainak legalább 10%-át képviselő szakszervezet tájékoztatást kérhet a Honvédségtől az állomány tagjainak szolgálati viszonyával összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban, így különösen a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogszabályok végrehajtásáról, és a Honvédséggel kötött megállapodások betartásáról. A tájékoztatást 15 napon belül meg kell adni.
(5) A szakszervezet kezdeményezheti az állomány tagját érintő szabályozás előkészítését és egységes értelmezését, valamint javaslatot tehet ezek tartalmára.
(6) A szakszervezet jogosult az állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni. A Honvédség a szakszervezettel egyeztetve biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a Honvédségnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(7) A szakszervezet a tagját szolgálati viszonyával összefüggő ügyekben joggyakorlásának elősegítése, valamint gazdasági és szociális érdekeinek védelme céljából képviselheti. A képviseletről az állomány tagja gondoskodik, a Honvédség e jogát tiszteletben tartja.
29. §
(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges az állomány legalább 10%-ával, de a honvédségi szervezetnél legalább 30 fő tagsággal rendelkező szakszervezetnél az állomány választott tisztséget betöltő, a szakszervezet által (2) bekezdés szerint megjelölt tagja szolgálati viszonyának a Honvédség által felmentéssel történő megszüntetéséhez, kivéve, ha e törvény szerint a felmentés kötelező. A tervezett munkáltatói döntésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) A szakszervezet honvédségi szervezetenként az állomány legfeljebb egy tagját jogosult az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosultként megjelölni. A szakszervezet az állomány védelemre jogosult tagja helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.
(3) A szakszervezet a tervezett - (1) bekezdés szerinti - munkáltatói döntéssel kapcsolatos álláspontját a Honvédség írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett munkáltatói döntéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a munkáltatói döntés végrehajtása ellentétes a 27. § (3) bekezdés d) pontjával. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a Honvédséggel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett munkáltatói döntéssel egyetért.
(4) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről az állomány védelemre jogosult tagja megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a Honvédséget.
(5) Feladata ellátása érdekében az állomány (2) bekezdés szerint védelemre jelölt tagját - ha a Honvédség és a szakszervezet közötti írásbeli megállapodás kedvezőbb szabályt nem állapít meg - a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje 10%-ának megfelelő szolgálatteljesítési időkedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési időkedvezmény igénybevételét legalább 10 nappal korábban be kell jelenteni.
(6) A szolgálatteljesítési időkedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő-kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(6) A szolgálatteljesítési időkedvezményt pénzben megváltani nem lehet.

17. Az ágazati érdekegyeztetés

30. §
(1) A miniszter az érdekképviseleti szervezetek képviselőivel a szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben az ágazati érdekvédelmi tanácson egyeztet.
(2) Az ágazati érdekvédelmi tanács az állomány tagjainak élet- és munkakörülményeivel, valamint foglalkoztatási feltételeivel kapcsolatban véleménynyilvánításra, tájékoztatás-kérésre és javaslattételre jogosult. Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente össze kell hívni.
(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat e törvény keretei között a miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza.
(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács titkársági feladatait a miniszter által vezetett minisztérium látja el.

V. FEJEZET
SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

18. A szolgálati viszony létesítésének feltételei

31. §
(1) Szolgálati viszony a 18. életévét betöltött, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező és a katonai szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas magyar állampolgárral létesíthető, akivel szemben a (2) és a (3) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn.
(2) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki büntetlen előéletű, de bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen 1 évet meghaladó tartamú, végrehajtandó szabadságvesztésre ítélték, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,
c) akivel szemben a bíróság lefokozás vagy szolgálati viszony megszüntetése büntetést szabott ki, az elítéléshez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alóli mentesülésétől számított 3 évig,
d) aki a betöltendő munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
e) aki próbára bocsátás intézkedés hatálya alatt áll,
f) akinek lefokozására vagy szolgálati viszonyának megszüntetésére fegyelmi fenyítésként vagy méltatlanság megállapítása miatt került sor, a jogerőre emelkedéstől számított 5 évig, vagy
g) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
(3) Az öregségi nyugdíjban, korhatár előtti ellátásban vagy szolgálati járandóságban részesülő személy állományba vételéről a munkáltatói jogkört gyakorló - az öregségi nyugdíjnak, korhatár előtti ellátásnak vagy a szolgálati járandóságnak a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 83/C. § (1) bekezdése, illetve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló 2011. évi CLXVII. törvény (a továbbiakban: Kenytv.) 11. § (1) bekezdése szerint történő szüneteltetés érdekében, az érintett személy nevének és társadalombiztosítási azonosító jelének megküldésével - haladéktalanul értesíti a nyugdíjfolyósító szervet.
(4) Azt a tényt, hogy a (2) bekezdésben meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, a szolgálati viszony létesítését megelőzően, a szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(5) A tábori lelkész szolgálati viszonyának létesítéséhez az egyház egyetértése is szükséges.
(5) A tábori lelkész szolgálati viszonyának létesítéséhez a bevett egyház egyetértése is szükséges.
32. §
(1) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető
a) a honvéd tisztjelölttel,
b) a honvéd altiszt-jelölttel,
c) a legénységi állomány azon tagjával, aki a Honvédség által szervezett, kizárólag katonai munkakör betöltésére jogosító honvéd altiszt-képzést eredményesen befejezte, vagy
d) a legalább 5 év szerződéses tiszti vagy altiszti szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel, feltéve, hogy az állománycsoport-váltással nem jár.
d) a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint legalább öt év szerződéses tiszti vagy altiszti szolgálati viszonnyal rendelkező személlyel, feltéve, hogy az állománycsoport-váltással nem jár,
e) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervtől áthelyezésre kerülő személlyel.
e) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományából áthelyezésre kerülő személlyel.
(2) Az (1) bekezdés szerinti korlátozást nem kell alkalmazni akkor, ha törvény a szolgálati viszony létesítését és fenntartását a hivatásos állományba vételhez köti.
(3) Szerződéses szolgálati viszony azzal létesíthető, aki első alkalommal
a) tiszti vagy altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén 5 év,
b) tisztesi rendfokozattal rendszeresített beosztás esetén 3 év
időtartamra vállalja a szolgálatot.
(4) A (3) bekezdéstől eltérő rövidebb időtartamra is létesíthető szerződéses szolgálati viszony az állomány tartósan távollevő tagjának helyettesítése céljából. A szolgálati viszony időtartamát naptárilag vagy más alkalmas módon, különösen meghatározott szolgálati feladat elvégzéséhez, vagy esemény bekövetkeztéhez kötődően kell meghatározni.
(5) Ha az állomány tagjának szerződéses szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnt meg, csak öt év időtartam lejártát követően vehető vissza hivatásos vagy szerződéses állományba.
(5) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya utoljára az 59. § (1) bekezdés d) pontja szerint szűnt meg, a szolgálati viszony 5 éven belüli ismételt létesítését miniszteri rendelet szolgálati érdekből kizárhatja vagy a szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés miniszteri rendeletben meghatározottak szerinti, teljes vagy részleges visszafizetéséhez kötheti.
(6) Nem kell az (5) bekezdést alkalmazni a szolgálati viszony létesítésekor abban az esetben, ha a szerződéses szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában a kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben visszafizetésre került.

19. A szolgálati beosztás betöltéséhez kapcsolódó feltételek

33. §
(1) A tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettség, az altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány, a legénységi beosztásokhoz pedig legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést, továbbá a nyelvi és más munkaköri követelményeket.
(1) A tiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább főiskolai vagy felsőfokú alapképzésben szerzett alapfokozatú végzettség, az altiszti rendfokozattal rendszeresített beosztás betöltéséhez legalább érettségi bizonyítvány, a legénységi beosztásokhoz pedig legalább alapfokú iskolai végzettség szükséges. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásokhoz kapcsolódó iskolai végzettséget, szakképzettséget, szakképesítést, továbbá más munkaköri követelményeket.
(2) Az állomány tagjának a katonai szolgálatra való 31. § (1) bekezdése szerinti alkalmasságon túl meg kell felelnie a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételeknek. Miniszteri rendelet határozza meg a szolgálati beosztásnak és életkornak megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeket. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmassági követelményeket az érintettek tudomására kell hozni.
(3) A szolgálati beosztás betöltésének további feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességkori teljesítése, a jogszabályban meghatározott fontos és bizalmas munkakörben pedig az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez indokolt, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek való megfelelés (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági alkalmasság).
(3) A szolgálati beosztás betöltésének további feltétele az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben előírt vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettség esedékességkori teljesítése, a jogszabályban meghatározott nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső munkakörben pedig az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez indokolt, valamint - amennyiben szükséges - a nemzetközi kötelezettségvállalásokból fakadó biztonsági feltételeknek való megfelelés (a továbbiakban együtt: nemzetbiztonsági alkalmasság).
(4) A munkáltatói jogkör gyakorlója a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó idegennyelv-ismereti követelményt munkakörelemzés alapján állapíthatja meg a Honvédség feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére és arra figyelemmel, hogy a szolgálati beosztásban várható, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladat igényel-e idegennyelv-ismeretet, és ha igen, akkor mely idegen nyelv és annak milyen szintű ismeretét, szóbeli, írásbeli vagy mindkét típusú idegen nyelvű kommunikáció szükséges-e, továbbá szaknyelvi nyelvvizsga letétele indokolt-e.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a szolgálati beosztáshoz kapcsolódóan idegennyelv-ismereti követelményt állapíthat meg, figyelemmel a Honvédség feladatainak végrehajtására, különösen a nemzetközi kötelezettségvállalások teljesítésére, valamint a munkaköri leírásban rögzített és a beosztásban várható szolgálati feladatokra. Idegennyelv-ismereti követelmény megállapítása esetén a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza az idegen nyelvet, az idegennyelv-ismeret szintjét, típusát, továbbá szaknyelvi nyelvvizsga meglétét is előírhatja.
(5) Amennyiben a szolgálati beosztás betöltéséhez idegennyelv-ismeret szükséges, a szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele az idegennyelv-ismereti követelménynek való megfelelés. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját a szolgálati beosztásba történő kinevezést megelőzően a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-ismereti követelmény alól egy alkalommal, határozott időre mentesítheti. Ha a mentesítés ideje eredménytelenül telt el, az állomány tagja megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.
(5) Amennyiben a szolgálati beosztás betöltéséhez idegennyelv-ismeret szükséges, a szolgálati beosztásba történő kinevezés feltétele az idegennyelv-ismereti követelménynek való megfelelés. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagját a szolgálati beosztásba történő kinevezést megelőzően a szolgálati beosztáshoz előírt idegennyelv-ismereti követelmény alól miniszteri rendeletben meghatározottak szerint mentesítheti. Ha a mentesítés ideje eredménytelenül telt el, az állomány tagja megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.
34. §
(1) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján a megüresedett vagy a megüresedő szolgálati beosztás betöltése pályázati eljárással történik, a szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ha a szolgálati beosztás betöltése szolgálati viszony létesítésével jár, a munkáltatói jogkört gyakorló a pályázat nyertesét állományba veszi.
(2) A kiválasztás során, a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben részesíthető az, aki a szolgálaton kívüliek állományába, vagy a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik.
(3) A pályázati eljárás szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
34/A. §   Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél - ha az a honvédségi szervezetek állományából nem biztosítható - a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, köztisztviselői jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket.
34/A. §   Az üres tiszti, altiszti szolgálati beosztás betöltésénél - ha az a honvédségi szervezetek állományából nem biztosítható - a szolgálati beosztás betöltéséhez előírt szakmai végzettséggel, szakképzettséggel, szakképesítéssel, szakmai tapasztalattal egyformán rendelkezők közül előnyben kell részesíteni a rendvédelmi szervek hivatásos állományából, továbbá a kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati jogviszonyból tartalékállományba helyezetteket.

20. Az állományba vétel

35. §
(1) A szolgálati viszony hivatásos állományú katona esetén állományba vételi okmánnyal és annak elfogadásával, szerződéses állományú katona esetén szerződés megkötésével létesül (a továbbiakban: állományba vétel).
(2) Az állományba vételi okmány tartalmazza a szolgálati viszony kezdetét és jellegét, továbbá az első rendfokozatot.
(3) A szerződésnek tartalmaznia kell a szolgálati viszony kezdetét, jellegét, a tervezett első rendfokozatot, a 32. § (3) vagy (4) bekezdése szerinti szolgálati idő vállalását, a próbaidő kikötését, az alapkiképzésen való részvétel követelményét, kezdő időpontját, és időtartamát, a szerződéses pályakezdő elfogadó nyilatkozatát az alapkiképzés teljesítésének kötelezettségére vonatkozóan, és a Honvédség vállalását, hogy a szerződéses pályakezdőt az alapkiképzés teljesítését követően kinevezi. A szerződéses pályakezdő esetén a szerződésben rögzíteni kell azt az első szolgálati beosztást is, amelyben az alapkiképzés teljesítését követően a Honvédség a foglalkoztatását tervezi.

21. Kinevezés az első rendfokozatba és az első szolgálati beosztásba

36. §
(1) Az állomány tagját az állományba vételt követően a munkáltatói jogkört gyakorló kinevezi az első rendfokozatába és az első szolgálati beosztásába. A szerződéses pályakezdő kinevezésének feltétele az alapkiképzés teljesítése.
(2) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell
a) a közkatona kivételével az állomány tagjának első rendfokozatát,
b) az állomány tagjának első szolgálati beosztását,
c) a szolgálati helyét,
d) a besorolási osztályát és a besorolási kategóriáját.
(3) A kinevezési okmány a szolgálati viszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet.
(4) A kinevezési okmányt és a munkaköri leírást az állomány tagjának legkésőbb a kinevezéssel egyidejűleg át kell adni.
(5) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony létesítésével összefüggő tájékoztatási kötelezettségét miniszteri rendeletben meghatározottak szerint teljesíti. A tájékoztatásnak ki kell terjednie a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelező adatkezelés körülményeire is.
37. §
(1) Az állomány tagja a 31. § (4) bekezdésen túl az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket igazolni köteles.
(2) A Honvédség az állományba vételhez és a kinevezéshez szükséges adatokat és tényeket, valamint az előírt feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt is ellenőrizheti.

22. A próbaidő

22. A próbaidő és az alapkiképzés

38. §
(1) Állományba vételkor a szerződésben
a) a szerződéses pályakezdő esetén 6 hónap
b) az a) pont alá nem tartozó szerződéses katona esetén legalább 3 hónap, legfeljebb 6 hónapig terjedő
próbaidőt kell kikötni.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, ha a szolgálati viszony kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel létesül.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően, ha a szolgálati viszony
a) a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény hatálya alá tartozó hivatásos szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, próbaidőt nem kell kikötni,
b) kormányzati szolgálati jogviszonyból, közszolgálati, közalkalmazotti vagy igazságügyi alkalmazotti jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
b) kormányzati szolgálati jogviszonyból, állami szolgálati jogviszonyból, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyból vagy igazságügyi alkalmazotti szolgálati jogviszonyból történő áthelyezéssel jön létre, legfeljebb hat hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
(3) A próbaidő nem hosszabbítható meg.
(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti. Ebben az esetben a szerződéses állomány tagja a próbaidős rendfokozatát elveszti.
(5) A fizikai alkalmassági követelményeket legkésőbb a próbaidő leteltéig kell teljesíteni.
(6) A szerződéses pályakezdőt a próbaidő alatt alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben kell részesíteni. Amennyiben a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában szerződéses pályakezdőnek minősül.
(6) Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint alapkiképzésben, valamint a Honvédség és a szolgálati beosztása sajátosságainak megfelelő tanfolyami képzésben köteles részt venni. Ha a szerződéses pályakezdő esetén a (4) bekezdés alkalmazására az alapkiképzés befejezése előtt kerül sor, későbbi állományba vétel esetén az érintett e törvény alkalmazásában ismételten szerződéses pályakezdőnek minősül.
(7) Ha az állomány tagjával a 32. § (1) bekezdés e) pontja alapján vagy a 32. § (2) bekezdése alapján létesítettek hivatásos szolgálati viszonyt, az alapkiképzést a kinevezését követő egy éven belül kell teljesítenie.
(8) Az alapkiképzés határidőben történő teljesítése hiányában a szolgálati viszony e törvény erejénél fogva megszűnik.

23. Szolgálat rendfokozat nélkül és a kezdő rendfokozat

39. §
(1) A legénységi állomány tagja a szolgálati viszony kezdő napjától számított 1 évig közkatonaként teljesít szolgálatot.
(2) A szerződéses pályakezdő a szolgálati viszony kezdő napjától a tiszti vagy az altiszti eskü letételéig rendfokozat nélkül teljesít szolgálatot.
40. §
(1) Tanulmányai sikeres befejezésekor a honvéd tisztjelöltet hadnagy, a honvéd altiszt jelöltet őrmester rendfokozattal kell állományba venni.
(1) Tanulmányai sikeres befejezésekor a honvéd tisztjelöltet hadnagy, a honvéd altiszt-jelöltet és a 32. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó személyt őrmester rendfokozattal kell állományba venni.
(2) A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hivatásos állományba vételkor, valamint a szerződéses állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettségnek és szakképesítésnek megfelelő szakmai gyakorlat idejére, valamint a speciális előmeneteli rend szerinti várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.
(2) A szerződéses állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettségnek és szakképesítésnek megfelelő szakmai gyakorlat idejére, valamint a speciális előmeneteli rend szerinti várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.
(2) A szerződéses állományba vétel, valamint a 32. § (1) bekezdés e) pontja és a (2) bekezdés szerinti hivatásos állományba vétel során az első rendfokozatot az (1) bekezdésre, a szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettségnek és szakképesítésnek megfelelő szakmai gyakorlat idejére, valamint a speciális előmeneteli rend szerinti várakozási időkre figyelemmel kell megállapítani úgy, hogy az tiszt esetén legfeljebb százados, altiszt esetén legfeljebb főtörzsőrmester lehet.
(3) A (2) bekezdéstől eltérő rendfokozatot a Honvéd Vezérkar főnöke javaslatára a miniszter engedélyezhet, ha a magasabb rendfokozattal történő állományba vételhez szolgálati érdek fűződik.
(4) Ha az állomány tagjának szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés k)-m) pontja szerint szűnt meg, a 31. § (2) bekezdés c) vagy f) pont szerinti időtartam lejártát követően - a korábban viselt rendfokozatától függetlenül - kizárólag szerződéses állományba vehető vissza hadnagy vagy őrmester rendfokozattal, vagy közkatonaként. Ebben az esetben a (3) bekezdés nem alkalmazható.
(5) A 32. § (1) bekezdés d) pontja szerint hivatásos állományba vett személy rendfokozata nem lehet alacsonyabb, mint a hivatásos állományba vételt megelőzően viselt rendfokozata.

24. Az eskü

41. §
(1) A legénységi állomány tagja, továbbá a szerződéses pályakezdő honvéd esküt tesz. A honvéd eskü szövegét a Hvt. tartalmazza.
(2) Az állomány tagja az első tiszti vagy az első altiszti rendfokozatba történő kinevezésekor tiszti vagy altiszti esküt tesz.
(3) A Honvéd Koronaőrség tagja koronaőri eskü letételére is köteles.
(4) A (2) és a (3) bekezdés szerinti eskü szövegét a 3. melléklet határozza meg.
(5) Az eskütétel elmaradása érvénytelenségi ok.

VI. FEJEZET
SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

25. A szolgálati viszony módosításának közös szabályai

42. §
(1) A szolgálati viszony fennállása alatt a kinevezésről, az áthelyezésről, az előléptetésről a munkáltatói jogkört gyakorló dönt. A munkáltatói jogkört gyakorló
a) kinevezheti az állomány tagját magasabb beosztásba, a legénységi állomány tagját az első altiszti és az első tiszti rendfokozatba, az altiszti állomány tagját az első tiszti rendfokozatba, vagy a hivatásos állomány tagját az első tábornoki rendfokozatba,
b) áthelyezheti az állomány tagját azonos beosztásba, alacsonyabb beosztásba, vagy rendelkezési állományba, illetve
c) előléptetheti az állomány tagját az a) pontban nem szereplő rendfokozatba.
(2) Az állomány tagja
a) szolgálati feladat ellátására,
b) Magyarországon települő katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre,
c) más szervnél történő szolgálatteljesítésre,
d) az NKE-n vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményben (a továbbiakban együtt: nem katonai oktatási intézmény) történő szolgálatteljesítésre,
e) a KNBSZ-nél történő szolgálatteljesítésre,
f) külföldi szolgálatra, és
g) képzésen történő részvételre
vezényelhető.
(3) Az (1) és a (2) bekezdésen túl a szolgálati viszony módosításának minősül különösen a szerződés módosítása, a megbízás, a szolgálati viszony szünetelése, a maximális várakozási idő meghosszabbítása és az illetmény nélküli szabadság biztosítása.
43. §
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati viszony módosításáról a szolgálat érdekében dönt. Jogszabály a jognyilatkozat megtételét az állomány tagjának kérelméhez, vagy beleegyezéséhez kötheti.
(2) Az azonos vagy az alacsonyabb beosztásba áthelyezés kérelemre is történhet.
(2a) A miniszter az állomány ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített, vezetői beosztást betöltő tagját beosztásából indokolás nélkül rendelkezési állományba helyezheti.
(2a) A miniszter az állomány ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített, vezetői beosztást betöltő tagját beosztásából indokolás nélkül rendelkezési állományba helyezheti.
(3) Az alacsonyabb beosztásba áthelyezéshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges.
(4) A magasabb beosztásba kinevezés, az azonos beosztásba áthelyezés, a rendelkezési állományba áthelyezés, a vezénylés, a megbízás és a maximális várakozási idő meghosszabbítása során az állomány tagja kérheti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekének figyelembe vételét.
(5) A hivatásos állományon belüli, valamint a szerződéses állományon belüli állománycsoport-váltás esetén a 40. § (2) és (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
44. §
(1) A szolgálati viszony fennállása alatt azt a tényt, hogy a 31. § (2) bekezdésében meghatározott kizáró ok vele szemben nem áll fenn, az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló írásbeli felhívására, az abban megjelölt határidőn belül, hatósági bizonyítvánnyal köteles igazolni. A felhíváshoz és annak teljesítéséhez kapcsolódó eljárási szabályokat, továbbá a Honvédséget terhelő megtérítési kötelezettséget miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A 33-34. §-t a szolgálati viszony módosítása során is alkalmazni kell.
(2) A 33-34. §-t a szolgálati viszony módosítása során, a kinevezésre és az áthelyezésre is alkalmazni kell.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítéssel együtt járó sajátos kötelezettségekről és juttatásokról, továbbá ezek teljesítéséhez és igénybevételéhez kapcsolódó feltételekről a szolgálati viszony fennállása alatt tájékoztatja az állomány tagját. A tájékoztatás tárgyköreit és módját miniszteri rendelet határozza meg.

26. A szerződés módosítása

45. §
(1) A felek a szerződésben vállalt szolgálati időt, annak letöltését követő naptól közös megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják (a továbbiakban: szerződés-hosszabbítás). A szerződés-hosszabbítás alkalmanként az 5 évet nem haladhatja meg. Szerződés-hosszabbítás esetén próbaidő nem köthető ki.
(1) A felek a szerződésben vállalt szolgálati időt, annak letöltését követő naptól közös megegyezéssel írásban meghosszabbíthatják (a továbbiakban: szerződés-hosszabbítás). A szerződés-hosszabbítás alkalmanként az 5 évet nem haladhatja meg, kivéve az 50. § (3) bekezdése, 51. § (5) bekezdése, 53. § (4) bekezdése, 88. § (2) bekezdése, a 89. § (2) bekezdése és 205. § (2) bekezdése szerinti eseteket. Szerződés-hosszabbítás esetén próbaidő nem köthető ki.
(2) A felek a szerződést állománycsoport-váltás érdekében közös megegyezéssel írásban módosíthatják. A Honvédséget a munkáltatói jogkört gyakorlók együttesen képviselik.

27. A rendelkezési állomány

46. §
(1) A Honvédség rendelkezési állományába tartozik,
a) az állomány azon tagja, aki Magyarországon települő katonai szervezetnél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
b) az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
b) az állomány azon tagja, aki más szervnél teljesít szolgálatot, az 51. § (3) bekezdésében foglalt kivétellel, a más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartamára,
c) az állomány azon tagja, aki nem katonai oktatási intézményben teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
d) a hivatásos állomány azon tagja, aki a KNBSZ-nél teljesít szolgálatot, a vezénylés időtartamára,
e) az állomány azon tagja, aki külföldön teljesít szolgálatot, melynek időtartama egybefüggően meghaladja az 1 évet, a vezénylés időtartamára, vagy aki 1 évet meghaladó időtartamra hosszabbított külföldi szolgálatot, a meghosszabbítástól annak megszűnéséig,
f) az állomány azon tagja, akivel szemben az a)-e) pont szerinti ok megszűnt, vagy megszüntetésre került, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
f) az állomány azon tagja, akivel szemben az a)-e), j) vagy m) pont szerinti ok megszűnt, vagy megszüntetésre került, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
g) az állomány azon tagja, aki a szolgálati beosztásának ellátására egészségi vagy pszichikai állapota miatt képtelen, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
h) az állomány azon tagja, aki - amennyiben ez feltétel - a szolgálati beosztásának ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
i) az állomány azon tagja, aki a teljesítményértékelése alapján a szolgálati beosztásának ellátására alkalmatlan, feltéve, hogy szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
j) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan önhibáján kívüli okból szolgálati feladatait képtelen ellátni, de legfeljebb az ok megszűnéséig,
k) az állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztása a felmentési védelem időtartama alatt megszűnt, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb a felmentési védelem idejére,
k) az állomány felmentési védelem alá tartozó tagja, aki megfelelő szolgálati beosztásba nem helyezhető, a felmentési védelem idejére,
l) a hivatásos állomány azon tagja, akinek a honvédtiszti alapképzés vagy a katonai szakképzés eredményes befejezésekor megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, de legfeljebb 1 évig,
m) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy hazai oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig, amennyiben a tanulmány befejezésekor részére szolgálati beosztás nem biztosítható legfeljebb 1 évig,
m) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy hazai oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig, amennyiben a tanulmány befejezésekor részére szolgálati beosztás nem biztosítható, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig,
m) az állomány azon tagja, aki 1 évet meghaladóan külföldi képzés keretében, vagy hazai oktatási intézmény nappali képzésén tanulmányokat folytat, a képző intézmény által előírt képzési idő tartamára, de legfeljebb a tanulmányai befejezéséig,
n) a tábornok, aki a szolgálati viszonya megszűnésére, megszüntetésére vonatkozó előterjesztési javaslattal szemben bírósághoz fordult, a kereset jogerős elbírálásáig,
o) az állomány azon tagja, akivel szemben méltatlansági eljárást rendeltek el, annak befejezéséig, ha a méltatlansági eljárás felfüggesztésre kerül és az állomány tagja nem tölt be szolgálati beosztást,
p) az állomány azon tagja, akinek a szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, szolgálati viszonyban történő továbbfoglalkoztatásra tervezett, megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig,
q) az állomány azon tagja, aki az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzési rendszerben szakorvos-jelöltként vesz részt, az előírt képzési idő tartamára,
r) a hivatásos állomány legalább százados vagy legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,
r) a hivatásos tiszti állomány legalább százados és a hivatásos altiszti állomány legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,
r) a hivatásos tiszti állomány legalább százados és a hivatásos altiszti állomány legalább főtörzsőrmesteri rendfokozattal rendelkező tagja, akinek szolgálati beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés következtében megszűnt, vagy maximális várakozási ideje letelt és annak meghosszabbítására a 86. § (3) bekezdése szerint nem került sor, vagy akivel szemben az e) pont szerinti ok megszűnt és továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,
s) a hivatásos állomány legalább 25 év szolgálati idővel rendelkező tagja, aki egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,
s) a hivatásos állomány legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkező tagja, aki egészségi, vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a kormányzati szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) bekezdésében meghatározott időtartamra,
s) a hivatásos állomány legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkező tagja, aki egészségi vagy pszichikai okból katonai szolgálatra alkalmatlan, a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb a 47. § (1) vagy (1a) bekezdésében meghatározott időtartamra,
t) a hivatásos állomány azon tagja, aki legalább 30 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, a szolgálat felső korhatárának elérése előtt 5 évvel, de legfeljebb a szolgálat felső korhatáráig (a továbbiakban: nyugdíj előtti rendelkezési állomány).
u) a 43. § (2a) bekezdése szerinti esetben az állomány ezredes, tábornok rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagja megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.
u) a 43. § (2a) bekezdése szerinti esetben az állomány ezredes vagy tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagja megfelelő szolgálati beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.
(2) Az (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett személyt az ok megszűnését követően megfelelő szolgálati beosztásban kell továbbfoglalkoztatni.
(2) Meg kell szüntetni az (1) bekezdés f)-i), k)-m), p) és u) pontja szerinti rendelkezési állományt, ha az állomány tagjának megfelelő szolgálati beosztásba helyezésére nincs lehetőség.
(3) Az állomány (1) bekezdés q) pontja alá tartozó tagjának szolgálati feladatait a Honvédség egészségügyi szervezetének vezetője határozza meg.
(4) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a rendelkezési állomány megszűnését vagy megszüntetését követően a munkáltatói jogkört gyakorló
a) az állomány tagját megfelelő szolgálati beosztásba helyezi,
b) az állomány tagját más rendelkezési állományba áthelyezi, ha az a) pont nem alkalmazható, feltéve, hogy az állomány tagja az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel, vagy
c) az eset összes körülményére tekintettel a 62. § szerint jár el, ha az a) és a b) pont nem alkalmazható.
(5) A (4) bekezdés a) pontja szerinti beosztásba helyezés során a kinevezés vagy az áthelyezés szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a beosztás szintjének meghatározása során szolgálati beosztás hiányában az utolsó betöltött beosztást kell figyelembe venni, ha pedig ilyen nem volt, akkor a viselt rendfokozatot.
47. §
(1) A 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pont szerinti rendelkezési állományba helyezés feltétele a hivatásos állomány tagjának kérelme. A rendelkezési állományba helyezéskor elért szolgálati viszonyban töltött időnek megfelelően a rendelkezési állomány időtartama
a) 3 év után 3 hónapig,
b) 5 év után 5 hónapig,
c) 8 év után 6 hónapig,
d) 10 év után 8 hónapig,
e) 13 év után 9 hónapig,
f) 15 év után 10 hónapig,
g) 16 év után 11 hónapig,
h) 20 év után 14 hónapig,
i) 25 év után 15 hónapig,
i) 25 év után 16 hónapig,
j) 30 év után 16 hónapig
j) 30 év után 18 hónapig
(1a) A hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés s) pontja alapján rendelkezési állományba helyezett tagjának kérelmére a rendelkezési állomány (1) bekezdés szerinti időtartama a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati vagy a közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéséig, de legfeljebb további 1 évvel meghosszabbítható. A hivatásos állomány tagja a meghosszabbítás időtartama alatt havonta a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes illetménye felére jogosult.
(2) A hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya
a) e törvény erejénél fogva megszűnik az (1) bekezdés szerinti időtartam utolsó napján vagy
a) e törvény erejénél fogva megszűnik az (1) vagy (1a) bekezdés szerinti időtartam utolsó napján vagy
b) az (1) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt megszűnik, ha ezt a hivatásos állomány tagja kéri, vagy ha a hivatásos állomány tagja az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerint áthelyezésre kerül.
b) az (1) vagy (1a) bekezdés szerinti időtartam lejárta előtt megszűnik, ha ezt a hivatásos állomány tagja kéri, vagy ha a hivatásos állomány tagja az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerint áthelyezésre kerül.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részének megfelelő távolléti díjra jogosult.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részére számított távolléti díjnak megfelelő összegre jogosult.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja munkaviszony létesítése miatt kéri a szolgálati viszonya megszűnésének megállapítását, az (1) bekezdés szerinti időtartam hátralevő részére számított távolléti díjnak megfelelő összegre, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összegre jogosult.
(4) A hivatásos állomány tagja, a Honvédség és a kormányzati személyügyi igazgatási feladatokat ellátó szerv a rendelkezési állomány időtartama alatt az 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti áthelyezés elősegítése érdekében kölcsönösen együttműködve kötelesek eljárni.
(5) Ha törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, vagy lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.
48. §
(1) A hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés t) pont szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba kérelmére vagy szolgálati érdekből helyezhető át. A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja
a) csak különleges jogrend idején hívható szolgálatba,
b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) a szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult, és
c) a szolgálatba hívása tartamára a ténylegesen betöltendő szolgálati beosztása szerinti illetményre jogosult, ami nem lehet kevesebb a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezését megelőző illetményénél, és
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti összeg megállapítása során alkalmazni kell a Kenytv. 20. §-át.
(3) A nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett illetményét a központi költségvetés a Honvédségnek megtéríti.

28. Vezénylés szolgálati feladat ellátására

49. §
(1) Az állomány tagja eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett megfelelő szolgálati feladat végrehajtására vezényelhető.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f), h), i), k), l), és p)-s) pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f), h), i), k), l), és p)-r) pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f), h), i), k), l), és p)-r) és u) pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k), l), és p)-r) és u) pontja alá tartozó tagját megfelelő szolgálati feladat ellátására vezényli. A vezénylés időtartama a 46. § (1) bekezdés r) pontja esetén nem haladhatja meg a rendelkezési állomány időtartamának felét.
(3) A más helységbe történő vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. E bekezdés szerinti korlátozásoktól az állomány tagjának kérelmére el lehet térni.
(4) Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja, a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját gondozza.
(4) Beleegyezésével vezényelhető más helységbe az állomány tagja, a várandóssága megállapításától gyermeke 3 éves koráig, ha kiskorú gyermekét egyedül neveli, vagy ha tartósan ápolásra szoruló közeli hozzátartozóját vagy élettársát gondozza.
(5) Ha a (4) bekezdésben meghatározott okok bármelyike a vezénylés ideje alatt következik be, az állomány tagjának kérelmére a vezénylést haladéktalanul meg kell szüntetni.

29. Vezénylés Magyarországon települő katonai szervezetnél történő szolgálatteljesítésre

50. §
(1) Az állomány tagja a Magyarországon települő katonai szervezetnél vezényléssel teljesít szolgálatot. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak tervezett időtartama az 1 évet nem haladja meg. A vezénylés a szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól.
(2) Az állomány beosztási kategóriába történő részletes besorolását, valamint az ezen beosztásokban rendszeresített rendfokozatokat miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A Magyarországon települő katonai szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány beosztási kategóriába történő részletes besorolását, valamint az ezen beosztásokban rendszeresített rendfokozatokat miniszteri rendelet határozza meg.
(3) A szerződéses állomány tagjának vezénylése nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Amennyiben a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, akkor a vezénylésre a szerződés módosítását követően kerülhet sor.
(3) A szerződéses állomány tagjának vezénylése nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Amennyiben a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, akkor a szerződésben vállalt szolgálati időt meghaladó vezénylésre csak a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.
(4) A vezénylést a munkáltatói jogkört gyakorló szolgálati érdekből megszüntetheti.
(5) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a vezényelt szolgálati viszonya megszűnt.
(6) A vezénylés megszűnésével vagy megszüntetésével egyidejűleg az e jogcímen történő rendelkezési állományba helyezés megszűnik.
(7) A szolgálatteljesítés nemzetközi jellegére figyelemmel a vezénylésre a 203. §-t és a 204. § (1) bekezdését alkalmazni kell.

30. Vezénylés más szervnél történő szolgálatteljesítésre

30. Más szervnél történő szolgálatteljesítés

51. §
(1) Az állomány tagja beleegyezésével, vezényléssel, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján teljesíthet szolgálatot más szervnél.
(1) Az állomány tagja beleegyezésével, a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodásával más szervnél történő szolgálatteljesítésre vezényelhető. A megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.
(2) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, a vezénylés legfeljebb 5 évre szól, és egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti megállapodás vagy törvény eltérően nem rendelkezik, a vezénylés legfeljebb 5 évre szól, és egy alkalommal, legfeljebb 5 évvel meghosszabbítható.
(2) A megállapodás megkötése alapján az állomány tagja a vezénylés tartamára további külön munkáltatói döntés nélkül kerül a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba.
(3) A vezénylés megszűnik, ha a vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem kerül sor. A vezénylés a miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján szolgálati érdekből megszüntethető.
(3) Ha a más szervnél történő szolgálatteljesítés nem haladja meg a hat hónapot, a miniszter - a szolgálati érdek figyelembevételével - az (1) bekezdés szerinti megállapodásban dönthet a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről is. Ha a miniszter a rendelkezési állományba helyezés mellőzéséről döntött, az állomány tagjának jogai és kötelezettségei azonosak az állomány 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezett tagjának jogaival és kötelezettségeivel.
(4) A vezénylésre az 50. § (2), (3), (5) és (6) bekezdését alkalmazni kell.
(4) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama legfeljebb öt év, amely egy alkalommal, legfeljebb öt évvel meghosszabbítható.
(5) A szerződéses állomány tagja vezénylésének időtartama nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati idejét. Ha a vezénylés tervezett időtartama meghaladja a szerződésben vállalt szolgálati időt, a vezénylésre a szerződés meghosszabbítását követően kerülhet sor.
(6) A más szervnél történő szolgálatteljesítés időtartama alatt a munkáltatói jogokat - ide nem értve a vezényelt szolgálati viszonyának fennállását, rendfokozatát, összeférhetetlenségét, fegyelmi felelősségét és méltatlanságát érintő munkáltatói döntéseket - a más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja.
(7) A vezénylés e törvény erejénél fogva megszűnik, ha a határozott idejű vezénylés időtartama lejár, és a meghosszabbítására nem kerül sor. A vezénylésre alkalmazni kell továbbá az 50. § (5) és (6) bekezdését.
(8) A miniszter és a más szerv vezetőjének megállapodása alapján megszüntethető a más szervnél történő szolgálatteljesítés, ha
a) az a szolgálat érdekében szükségessé vált,
b) a más szervnél történt átszervezés következtében a vezényelt feladatköre megszűnt,
c) a vezényelt olyan magatartást tanúsít, vagy cselekményt vagy mulasztást követ el, amely lehetetlenné teszi a vezényeltnek a más szervnél való további tevékenységét,
d) a vezényelt nem felel meg a vele szemben támasztott követelményeknek, vagy
e) azt a vezényelt különös méltánylást érdemlő egyéni érdekeire hivatkozással kéri.
(9) A (8) bekezdés szerinti megállapodás megkötését a miniszter vagy a más szerv vezetője kezdeményezheti.
52. §
(1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát, és a tevékenységére, a tevékenységének értékelésére, a munkarendjére, az egészségügyi szabadságának engedélyezésére, a szabadság megállapítására és kiadására, az illetményére és az illetményen kívüli juttatásaira, a pihenőidejére, a kártérítési felelősségére, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, és viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(1) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Az állomány más szervhez vezényelt tagjának tevékenységére, munkarendjére, teljesítményértékelésére, minősítésére, illetményére, illetmény jellegű juttatásaira, költségtérítésére, szociális ellátására, pihenőidejére, egészségügyi szabadságának engedélyezésére, szabadságának megállapítására és kiadására, továbbá a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértés jogkövetkezményeire, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szerv a honvédelmi pótléknak megfelelő mértékű pótlékot, a 119-120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű távolléti díjat és az e törvény szerint megállapított jubileumi jutalmat fizet.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szerv a 119-120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű távolléti díjat és az e törvény szerint megállapított jubileumi jutalmat, valamint a 140/A. § szerinti kiegészítő juttatásnak megfelelő juttatást fizet. Az állomány tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi bére nem lehet kevesebb, mint a vezénylését megelőző egész hónapra járó, távolléti díjba tartozó illetményelemeinek összege.
(2) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának a más szervnél megállapított illetménye vagy havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak együttes összege nem lehet kevesebb, mint a vezénylését megelőző napon érvényes illetménye alapján a távolléti díjba tartozó illetményelemek figyelembevételével számított összeg.
(3) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatási támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(3) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a 119. és a 120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű illetményre, és esedékességekor a 132. § szerinti jubileumi jutalomra jogosult.
(3) Az állomány más szervhez vezényelt tagja a 119. és a 120. § szerinti egészségügyi szabadsága idejére e törvény szerint megállapított mértékű illetményre, és esedékességekor az állomány más szervhez vezényelt tagjára irányadó, a vezénylés helye szerinti jogállási törvény alapján, de legalább a 132. § szerinti jubileumi jutalomra jogosult.
(4) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a Honvédség által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasság-vizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó miniszteri rendeleti szabályokat.
(4) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának kitüntetésére, fegyelmi felelősségének és méltatlanságának megállapítására, lakhatás-támogatására, egészségügyi ellátására és évi utánpótlási ruházati illetményére a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(5) Miniszteri rendeletben meghatározott esetekben az állomány más szervhez vezényelt tagjának előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.
(5) Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezetéhez, vagy az ügyészi szervezethez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére - az általa betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eléréséig - a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni.
(5) Az állomány más szervhez vezényelt tagja illetményének, havi alapbérének és rendszeres bérpótlékainak, illetmény jellegű juttatásának, (3) bekezdés szerinti juttatásainak, költségtérítéseinek, szociális ellátásának a költsége a más szervet terheli. Az évi utánpótlási ruházati illetményt a Honvédség saját költségvetése terhére biztosítja.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérő esetekben az állomány más szervhez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére a vezénylés időtartama alatt egyszer, kormányrendeletben meghatározott feltételek megvalósulása esetén, a más szerv vezetőjének kezdeményezésére a miniszter döntése alapján kerülhet sor.
(6) Az állomány más szervhez vezényelt tagja köteles részt venni a Honvédség által tartott egészségügyi, pszichikai, fizikai alkalmasságvizsgálaton, valamint továbbképzésen, és betartani az egyenruha viselésére vonatkozó szabályokat.
(7) Az állomány más szervhez vezényelt tagjának összeférhetetlenségére a más szerv foglalkoztatottjaira és a Honvédségnél szolgálati beosztást betöltőkre vonatkozó szabályokat együtt kell alkalmazni.
(8) A Honvédség és a más szerv a vezényelt más szervnél történő szolgálatteljesítésével összefüggő együttműködési feladatokat az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban rögzíti.
52/A. §
(1) A más szervnél történő szolgálatteljesítésre - ha törvény eltérően nem rendelkezik - az 51. §-t és az 52. §-t kell alkalmazni.
(2) Az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek eltérhetnek a más szervnél történő szolgálatteljesítés
a) 51. § (4) bekezdése szerinti időtartamától, és
b) költségei 52. § (5) bekezdés szerinti viselésének szabályaitól.
(3) A központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeihez történő vezénylés esetén az 51. § (1) bekezdése szerinti megállapodásban a felek - a (2) bekezdésben foglaltak mellett - a védelmi igazgatás egységes irányításának biztosítása érdekében, az ehhez szükséges mértékben eltérhetnek az 51. § (6) bekezdésben, valamint az 52. § (1) bekezdésében foglalt szabályoktól is.

31. Vezénylés nem katonai oktatási intézményben történő szolgálatteljesítésre

53. §
(1) Az állomány tagja nem katonai oktatási intézményben vezényléssel teljesít szolgálatot. Az állomány tagja oktatói, tudományos kutatói vagy pedagógus munkakörbe akkor vezényelhető, ha megfelel a nemzeti felsőoktatásról vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvényben meghatározott feltételeknek, továbbá az oktatáshoz, neveléshez szükséges naprakész ismeretekkel és gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik.
(2) A rektor vagy az intézményvezető hatáskörébe tartozó kinevezés, vezetői megbízás a vezényléssel válik érvényessé.
(3) A vezénylés indokolás nélkül a rektor vagy az intézményvezető előzetes értesítése mellett megszüntethető. Meg kell szüntetni a vezénylést, ha az állomány tagja az oktatói, a tudományos kutatói vagy a pedagógus munkakörben nem foglalkoztatható tovább.
(4) A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (2)-(6) bekezdését. A miniszter az 50. § (2) bekezdésének NKE-t érintő alkalmazása előtt kikéri az NKE Fenntartói Testületének véleményét.
(4) A vezénylésre alkalmazni kell az 50. § (3)-(6) bekezdését. Az NKE-nél rendszeresített szolgálati beosztásokat és azok besorolását az NKE Fenntartói Testület véleményének kikérésével a miniszter rendeletben határozza meg.
54. §
(1) A vezénylésre e törvény rendelkezései az irányadóak azzal, hogy
a) az állomány tagja részére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője, illetve felettese utasítást adhat,
b) a fegyelmi, a méltatlansági és a kártérítési eljárás megindítására, az állomány tagjának jutalmazására és más elismerésére a szolgálatteljesítés helye szerinti szervezeti elem vezetője, illetve annak felettese javaslatot tehet,
c) az állomány tagjának munkarendjére és a pihenőidejére a szolgálati érdek sérelme nélkül a szolgálatteljesítés helyén foglalkoztatottakra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, és
d) a rektor e törvényben meghatározottakon túl az NKE saját költségvetése terhére a vezényeltnek a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatást, támogatást, költségtérítést állapíthat meg.
(2) A vezényelt előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati előmeneteli szabályokat kell alkalmazni.
(3) A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra vezényelhető. A továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti. A távollét ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult.
(3) A vezényelt gyakorlati ismereteinek szinten tartása és fejlesztése érdekében csapatgyakorlatra vezényelhető. A csapatgyakorlatra történő továbbvezénylés a rendelkezési állomány jogcímét nem érinti.

32. Megbízás

55. §
(1) Az állomány tagja átmenetileg megbízható
a) ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával,
b) szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével,
c) kormányzati szolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszony keretében ellátható munkakör ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, valamint
d) szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával,
feltéve, hogy a szolgálati beosztás, a munkakör, vagy a szolgálati feladat ellátásához miniszteri rendeletben előírt végzettségi, képzettségi követelményeknek és az alkalmassági feltételeknek megfelel.
(1) Az állomány tagja megbízható
a) üres szolgálati beosztás ellátásával, vagy
b) szolgálati beosztása ellátásában legalább harminc napig akadályozott személy helyettesítésével,
feltéve, hogy a szolgálati beosztás ellátásához miniszteri rendeletben előírt végzettségi, képzettségi, rendfokozati követelményeknek és az alkalmassági feltételeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti megbízás az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel történhet. Az (1) bekezdés c) és d) pontja szerinti megbízás kizárólag az eredeti beosztás ellátása mellett történhet.
(2) A megbízásra az eredeti beosztás ellátása alóli mentesítéssel kerülhet sor, és a megbízás időtartama az egy évet nem haladhatja meg.
(3) A megbízáshoz az állomány tagjának beleegyezése szükséges, kivéve, ha annak időtartama a 30 napot nem haladja meg. Az (1) bekezdés a)-c) pontja szerinti megbízás alkalmanként az 1 évet nem haladhatja meg.
(3) A megbízás időtartama alatt az állomány tagja részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amelyből a távolléti díjba tartozó illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb az eredeti beosztása betöltésének utolsó napján járó illetménye távolléti díjba tartozó illetményelemeinek együttes összegénél.
(4) Ha az állomány tagját az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél. Ha az állomány tagja az eredeti beosztása ellátása mellett teljesíti a megbízást, részére miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az illetményalap 25-100%-ig terjedő összegű megbízási díj jár. A 30 napot meghaladó megbízás esetén az illetmény és a megbízási díj visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.
(4) A megbízás bármikor, indokolás nélkül megszüntethető.
(5) Nem jár az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti megbízásért megbízási díj, ha a helyettesítés a 30 napot nem haladja meg, vagy a helyettesítés rendes szabadság miatt szükséges.

33. A határozott időre szóló kinevezés, előléptetés

56. §
(1) A Honvéd Vezérkar főnöki beosztásba történő kinevezés határozott időre, legfeljebb 5 évre szól. A kinevezés legfeljebb 5 év időtartamban meghosszabbítható.
(2) A Honvéd Vezérkar főnöke - egyéb feltételek fennállása esetén - kizárólag kérelmére helyezhető át nyugdíj előtti rendelkezési állományba.
57. §
(1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés időtartamára magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.
(1) Ha az állomány 42. § (2) bekezdés b)-f) pontja alapján vezényelt tagjának viselt rendfokozata egy rendfokozati szinttel eltér a vezénylés idejére tervezett általános előmeneteli rendű beosztáshoz rendszeresített, illetve alacsonyabb a vezénylés idejére tervezett speciális előmeneteli rendű beosztásban elérhető, jogszabályban meghatározott rendfokozattól, az állomány tagja a vezénylés időtartamára egy rendfokozattal magasabb rendfokozatba előléptethető, kinevezhető vagy részére eggyel alacsonyabb rendfokozat állapítható meg.
(2) A vezénylés megszűnését, megszüntetését követően a 46. § (4) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy megfelelő szolgálati beosztásnak a viselt rendfokozatnak megfelelő beosztás minősül.

34. A szolgálati viszony szünetelése

58. §
(1) Az állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti képviselői, a főpolgármesteri, a polgármesteri, a helyi önkormányzati képviselői és a nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, és annak elmaradását. A jelöltként történt nyilvántartásba vételtől a választás befejezéséig, vagy a jelöltségtől való visszalépéséig, megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig az állomány tagjának szolgálati viszonya szünetel.
(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.
(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja illetményre nem jogosult, a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.
(2) A szünetelés időtartama alatt az állomány tagja illetményre és egyéb pénzbeli, valamint természetbeni ellátásra nem jogosult, a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja, az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha az állomány tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, katonai szolgálatát szolgálati beosztásában folytatja tovább.
(3) A szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya megszűnik, ha a szünetelés időtartama alatt a szerződésben vállalt szolgálati ideje letelik.

VII. FEJEZET
SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE, MEGSZÜNTETÉSE

35. A szolgálati viszony megszűnése és megszüntetése

59. §
(1) Megszűnik a szolgálati viszony
a) az állomány tagja halálával,
b) e törvény erejénél fogva, az e törvényben meghatározott esetekben,
c) bíróság jogerős ügydöntő határozatával lefokozás, szolgálati viszony megszüntetése, szolgálati viszony keretében betöltött munkakör ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás büntetés vagy közügyektől eltiltás mellékbüntetés kiszabása esetén,
d) a szerződésben vállalt szolgálati idő leteltével, vagy
e) a szerződéses állomány tagjának a hivatásos állományba vételével.
(2) A szolgálati viszony megszüntethető
a) közös megegyezéssel,
b) felmentéssel,
c) áthelyezéssel közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról szóló törvény hatálya alatt álló fegyveres szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,
c) áthelyezéssel közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,
c) áthelyezéssel közalkalmazotti, kormányzati szolgálati, állami szolgálati, közszolgálati, vagy a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szervnél fennálló hivatásos szolgálati jogviszonyba,
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt, vagy
e) lemondással vagy egyoldalú szerződésbontással.
(3) Nem alkalmazható az (1) bekezdés d) pontja, és a (2) bekezdés a méltatlansági eljárás elrendelésétől, annak befejezését követő 30 napig.
(4) Nem szűnik meg a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya az (1) bekezdés d) pontja alapján, ha
a) a felek a szerződésben vállalt szolgálati időt a szerződés módosításával meghosszabbítják, vagy
b) a szerződéses állomány tagja a 61. § (3) bekezdése szerinti feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz, az ott megjelölt időtartam alatt.
(5) A (3) bekezdés és a (4) bekezdés b) pontja esetén a vállalt szolgálati idő lejártakor a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva meghosszabbodik. E rendelkezés nem alkalmazható, ha a munkáltatói jogkört gyakorló a szerződéses állomány tagjának kérelmére, különös méltánylást érdemlő egyéni érdekre tekintettel, a szolgálati viszony szerződésben megállapított határozott idő letelte szerinti megszűnését megállapítja.

36. A közös megegyezés

60. §
(1) A felek a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
(2) A megegyezést írásba kell foglalni, és a szolgálati viszony megszüntetésének időpontját meg kell határozni.
(3) A megegyezésben rendezni kell, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, és kötelezettségek terhelik, így különösen a visszafizetési, illetve a megtérítési kötelezettséget, valamely kötelezettség alóli mentesítést, annak feltételeit, továbbá valamely kötelezettség ellentételezése érdekében, azzal arányban álló jogosultságról való lemondást. Ennek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarattal e törvénytől eltérhetnek.
(3) A megegyezésben rendezni kell, hogy a feleket a szolgálati viszonyból eredően milyen jogosultságok illetik, és kötelezettségek terhelik, így a visszafizetési, illetve a megtérítési kötelezettséget, valamely kötelezettség alóli mentesítést, annak feltételeit, továbbá valamely kötelezettség ellentételezése érdekében, azzal arányban álló jogosultságról való lemondást. Ennek során a felek kölcsönös és egybehangzó akarattal e törvénytől eltérhetnek.

37. A lemondás

61. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondhat. A lemondási idő 2 hónap, kivéve, ha a felek írásban ennél rövidebb határidőben állapodnak meg.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével rendfokozatát, valamint - a rögzített nyugdíjra és a korkedvezményre való jog kivételével - a szolgálati viszonnyal összefüggő jogosultságait elveszti.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően nem mondhat le a szolgálati viszonyáról a hivatásos állomány tagja
a) a katonai műveletben való részvételt engedélyező döntést követően, nemzetközi szerződésből eredő kollektív védelmi feladatok ellátásának időszakában, és az azt követő 30 napon belül,
b) a veszélyhelyzet időtartama alatt
feltéve, hogy a feladat-végrehajtásban személyesen részt vesz.
(4) A lemondást követően a hivatásos állomány tagja kizárólag szerződéses állományba vehető vissza. A szerződésben vállalt szolgálati idő leteltét követően a 32. § (1) bekezdés d) pontja alkalmazható.
(5) A szerződéses állomány tagjának egyoldalú szerződésbontása esetén a lemondás szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az (1) bekezdés szerinti időtartam nem haladhatja meg a szerződésben vállalt szolgálati időt.

38. A felmentés

62. §
(1) A szolgálati viszony felmentéssel megszüntethető, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a miniszter döntése alapján a Honvédségnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt az állomány tagjának további szolgálatára nincs lehetőség,
b) az állomány tagjának szolgálati beosztása átszervezés következtében megszűnt, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség,
c) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak ellátására teljesítményértékelése alapján alkalmatlan,
d) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert arra az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján alkalmatlan, vagy
e) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert annak ellátására nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlan.
(2) A szolgálati viszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) az állomány tagja nemzetbiztonsági szempontból a katonai szolgálatra alkalmatlan,
b) az állomány tagja az egészségi vagy a pszichikai állapota alapján a katonai szolgálatra alkalmatlan,
c) az állomány tagja a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett, feltéve, hogy ezt írásban kéri,
d) az állomány tagja szolgálati beosztásában nem foglalkoztatható tovább, mert a maximális várakozási időtartam lejárt és meghosszabbítására nem került sor,
e) a tiszti vagy az altiszti állománycsoport legalacsonyabb szintű, általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásában (a továbbiakban: kezdő beosztás) szolgálatot teljesítő hadnagy vagy őrmester a kötelező várakozási idő leteltekor teljesítményértékelése alapján nem léptethető elő,
f) az állomány tagja rendelkezési állományba nem helyezhető át, vagy abban tovább nem tartható, kivéve, ha a szolgálati viszonya megszűnésének módjára e törvény eltérően rendelkezik, vagy
g) az állománynak Tny. tv. 18. § (2a) bekezdés a) pontjában foglalt feltételt a felmentési idő leteltekor teljesítő tagja kérelmezi.
(3) Az (1) bekezdés c)-e) pontja alapján akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha
a) az állomány tagja a 43. § (2) bekezdése szerinti kérelmet nem nyújtott be,
b) az állomány tagja a 43. § (3) bekezdése szerinti beleegyezését nem adta meg,
c) az állomány tagja az erre vonatkozó, a 43. § (4) bekezdése szerinti különös méltánylást érdemlő egyéni érdekét a munkáltatói jogkört gyakorló figyelembe veszi, és más megfelelő szolgálati beosztás nem ajánlható fel részére, vagy
d) rendelkezési állományba nem helyezhető át.
(4) Az (1) bekezdés e) pontja akkor alkalmazható, ha a szolgálati beosztás betöltése nemzetbiztonsági alkalmassághoz kötött.
(5) A (2) bekezdés d) pontja szerint akkor szüntethető meg a szolgálati viszony, ha a hivatásos állomány tagja a 46. § (1) bekezdés r) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezését nem kérte, vagy arra nem jogosult. A (2) bekezdés d) pontjára is alkalmazni kell az 59. § (4) bekezdés b) pontját és az (5) bekezdését.
(6) A felmentés a (2) bekezdés alapján nem kötelező, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban tartható.
(7) A (2) bekezdés g) pontja szerinti feltétel megállapításához szükséges jogosultsági időt az állomány tagja részére a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv a Tny. tv. szerinti adategyeztetés és szolgálati idő, jogosultsági idő igazolása keretében hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
63. §
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a felmentést köteles megindokolni. A felmentés indoka az állomány tagjának szolgálati viszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével vagy a honvédségi szervezet működésével összefüggő ok lehet.
(2) Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie. A Honvédségnek kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
64. §
(1) A honvédségi szervezet legkésőbb a felmentés közlésekor írásban tájékoztatja az állami foglalkoztatási szervet a felmentéssel érintettek személyes adatairól, utolsó munkaköréről, képzettségéről és illetményéről.
(2) Az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kötelezettség feltétele, hogy a felmentésre a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerint kerüljön sor, és a honvédségi szervezetnél a felmentéssel érintettek létszáma 30 napon belül
a) 20, vagy annál több és 100-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább 10 fő,
b) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb rendszeresített beosztás esetén legalább az állomány 10%-a,
c) 300, vagy annál több rendszeresített beosztás esetén legalább 30 fő.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása szempontjából a szolgálati viszonyban, a kormányzati szolgálati jogviszonyban, és a közalkalmazotti jogviszonyban állók létszámát össze kell számítani.

39. A felmentési idő

65. §
(1) A felmentési idő legalább 2 hónap, amely a szolgálati viszonyban töltött
a) 5 év után 1 hónappal,
b) 10 év után 2 hónappal,
c) 15 év után 3 hónappal,
d) 20 év után 4 hónappal,
e) 25 év után 5 hónappal,
f) 30 év után 6 hónappal
meghosszabbodik. A felmentési idő a 8 hónapot, valamint a szerződéses állomány tagjának vállalt szolgálati idejét nem haladhatja meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) az állomány tagjának kérelmére a felek írásban rövidebb felmentési időben is megállapodhatnak,
b) nem illeti meg felmentési idő az állomány tagját a 62. § (2) bekezdés a) pontja esetén, és
c) 30 napos felmentési idő illeti meg az állomány tagját a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.
(3) A felmentés időpontját a felmentési okiratban meg kell határozni. A felmentési idő legkorábban a felmentés közlését követő napon kezdődhet.
66. §
(1) A felmentési idő legalább felére az állomány tagját a szolgálatteljesítési kötelezettség alól mentesíteni kell. A szolgálatteljesítési kötelezettségek alóli mentesítés az állomány tagjának kérelmére legfeljebb két részletben is történhet.
(2) Teljes felmentési időre mentesíteni kell az állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól, ha szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés c)-e) pontja vagy (2) bekezdése szerint szűnik meg.
(3) A mentesítés ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, amelyet havonta egyenlő részletekben kell folyósítani. A kifizetett távolléti díjat visszakövetelni nem lehet, ha az állomány tagját a szolgálatteljesítés alól végleg mentesítették, és a távolléti díj fizetését kizáró körülmény a szolgálatteljesítés alóli mentésítése után következett be.
(3) A mentesítés ideje alatt az állomány tagja távolléti díjra jogosult, amelyet havonta arányos részletekben kell folyósítani.

40. A felmentési védelem

67. §
(1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az a)-g) pont szerinti időtartam és az azt követő 30 nap alatt:
a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvos-bizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje,
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, továbbá a közeli hozzátartozó vagy élettárs otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság,
c) a várandósság ideje,
d) a szülést követő 3 hónap, a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljából kapott illetmény nélküli szabadság, és illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek 3 éves kora,
e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság,
f) az állomány nő tagjának jogszabály szerinti, az emberi reprodukciós eljárással összefüggő kezelésének ideje, de legfeljebb ennek megkezdésétől számított 6 hónap,
g) örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított 6 hónap, illetve, ha a gyermek a 6 hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Az (1) bekezdésben meghatározott körülményre az állomány tagja csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkört gyakorlót a felmentés közlését megelőzően tájékoztatta.
(2) Az (1) bekezdés szerinti védelem alkalmazása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó. Az (1) bekezdésben meghatározott körülményre az állomány tagja csak akkor hivatkozhat, ha erről a munkáltatói jogkört gyakorlót tájékoztatta.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette. A védelem az anyát illeti meg, ha az illetmény nélküli szabadságot mindkét szülő igénybe veszi.
(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti védelem illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.

41. A szolgálati viszony megszűnése e törvény erejénél fogva

68. §
(1) E törvény erejénél fogva szűnik meg az állomány tagjának szolgálati viszonya
a) a szolgálat felső korhatárának elérésekor,
b) a jogszabályban előírt képzési kötelezettség önhibából történő nem teljesítése esetén,
c) országgyűlési képviselővé, európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi önkormányzati képviselővé és nemzetiségi önkormányzati képviselővé történt megválasztásakor,
d) állami vezetővé történő kinevezésekor,
d) politikai vezetővé történő kinevezésével,
e) a magyar állampolgárság megszűnésével,
f) a más állam állampolgárságának megszerzésével akkor, ha az állampolgárság megszerzésére az állomány tagjának közrehatására, vagy kifejezett beleegyezésével került sor, és az befolyásolja közreműködését a Honvédség feladatainak ellátásában,
g) az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló törvényben meghatározott, jogviszony megszűnését eredményező esetekben,
h) tábori lelkész esetében, ha az egyház visszahívja, feltéve, hogy más megfelelő szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább,
h) tábori lelkész esetében, ha a bevett egyház visszahívja, feltéve, hogy más megfelelő szolgálati beosztásban nem foglalkoztatható tovább,
i) a 31. § (2) bekezdése szerinti követelmények igazolásának ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása esetén, ha az állomány tagja nem bizonyítja, hogy a kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye,
j) a katonai szolgálatra fizikai okból alkalmatlansága esetén,
k) a 147. § (1) bekezdés f) vagy g) pontja szerinti fenyítést kiszabó határozat jogerőre emelkedésével,
l) a 162. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja szerinti bírósági ítélet jogerőre emelkedésével, a 162. § (2) bekezdése kivételével,
m) a 162. § (1) bekezdés c) pontja szerinti katonai szolgálatra méltatlanság megállapítása esetén,
n) az a)-m) pontban nevesített eseteken kívül, ha e törvény azt kifejezetten elrendeli.
(2) A szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási szabályok szerinti öregségi nyugdíjkorhatárral.
(3) Az (1) bekezdés n) pontja nem alkalmazható akkor, ha az öregségi nyugdíj, vagy a más pénzbeli ellátás a szolgálati viszony fenntartása céljából szünetel, és ezt az állomány tagja a szüneteltetésről hozott határozattal igazolja. A miniszter által kijelölt honvédségi szervezet ellenőrzés céljából a nyugdíjfolyósító szervtől adatot igényelhet arról, hogy az állomány tagja öregségi nyugdíjban vagy más pénzbeli ellátásban részesül-e, továbbá arról, hogy annak folyósítását szolgálati viszony fenntartása céljából szünetelteti-e.

42. Az áthelyezés más jogviszonyba

69. §
(1) A Honvédség, az átvevő munkáltató és az állomány tagja megállapodhatnak a szolgálati viszony 59. § (2) bekezdés c) pontja szerinti megszüntetéséről.
(2) A Honvédség az áthelyezéshez való hozzájárulást akkor tagadhatja meg, ha az átvevő munkáltató megkeresésének kézhezvétele és az áthelyezés kért időpontja közötti időtartam a 2 hónapot nem haladja meg. E rendelkezés nem alkalmazható az állomány 46. § (1) bekezdés r) vagy s) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozó tagja esetén.
(3) Szolgálati beosztás nem katonai munkakörré történő átminősítése esetén az állomány tagja a közalkalmazotti jogviszonyba vagy a kormányzati szolgálati viszonyba beleegyezésével helyezhető át.
(4) Áthelyezés esetén az állomány áthelyezett tagjának jogviszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Az áthelyezést megelőzően az állomány tagját a szolgálaton kívüli állomány lehetőségéről tájékoztatni kell.

43. Eljárás a szolgálati viszony megszűnése, megszüntetése esetén

70. §
(1) Az állomány tagja munkakörét az előírt rendben köteles átadni, és a Honvédségnél elszámolni. A munkakör-átadás és az elszámolás feltételeit a Honvédség köteles biztosítani.
(2) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor az utolsó munkában töltött napon, de legkésőbb 15 napon belül az állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, valamint ki kell adni a miniszteri rendeletben előírt igazolásokat.
(3) A szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor miniszteri rendeletben meghatározott esetekben és feltételekkel az állomány tagja megtérítési kötelezettséggel tartozik, és elhelyezkedésének elősegítése érdekében szakmai át-, vagy továbbképzési támogatásban részesíthető.

44. A végkielégítés

71. §
(1) Végkielégítés illeti meg a hivatásos állomány tagját szolgálati viszonya 59. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén. A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) 3 év 1 havi,
b) 5 év 2 havi,
c) 8 év 3 havi,
d) 10 év 4 havi,
e) 13 év 5 havi,
f) 16 év 6 havi,
g) 20 év 8 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(1) Végkielégítés illeti meg
a) a tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (2) bekezdés b) pontja szerinti megszüntetése esetén, és
b) a szerződéses tiszti, altiszti állomány tagját a szolgálati viszonya 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti megszűnése esetén, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.
(1a) A végkielégítés összege, ha a tiszti, altiszti állomány tagjának szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egyhavi,
b) öt év: kettőhavi,
c) nyolc év: háromhavi,
d) tíz év: négyhavi,
e) tizenhárom év: öthavi,
f) tizenhat év: hathavi,
g) húsz év: nyolchavi,
h) huszonöt év: kilenchavi,
i) harminc év: tízhavi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a hivatásos állomány tagját a 62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a), c), g) pontja esetén, továbbá a végkielégítés összegének felére jogosult a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően nem illeti meg a végkielégítés a tiszti, altiszti állomány tagját a 62. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdés a), c), g) pontja esetén, továbbá a végkielégítés összegének felére jogosult a 62. § (1) bekezdés e) pontja esetén.
(3) Az 59. § (1) bekezdés e) pontja esetén az állomány tagja szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött szolgálati idejét - kivéve azt az időszakot, amelyre szerződés-hosszabbítási díjban részesült - a végkielégítés szempontjából hivatásos szolgálatban eltöltött időként kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.
(3) Ha a hivatásos állományba visszavett személy szolgálati viszonya felmentéssel kerül megszüntetésre, a végkielégítés alapjául a részére korábban kifizetett végkielégítés alapját képező szolgálati viszonyban töltött időt követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni. Ha a szolgálati viszony áthelyezéssel létesült, a végkielégítés szempontjából figyelembe kell venni az átvételt megelőző jogviszonyban folyamatosan eltöltött időt.
(4) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
(4) A végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.
(4) A végkielégítést az (1) bekezdés a) pontja esetén a felmentési idő utolsó napján, az (1) bekezdés b) pontja esetén a szerződés lejártakor kell kifizetni. Ha a tiszti, altiszti állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel, vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében illetményre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

45. A toborzópénz, a szerződés-hosszabbítási díj és a leszerelési segély

72. §
(1) A szerződéses állomány tagja részére a próbaidő leteltekor toborzópénz címén 2 havi távolléti díjnak megfelelő összeget kell folyósítani. A katonai képzést folytató oktatási intézményben végzettek esetén a toborzópénzt az első havi illetmény kifizetésével egyidejűleg kell folyósítani.
(2) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget - az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt kivételekkel - visszafizetni.
(2) Ha a szerződéses állomány tagjának szolgálati viszonya a vállalt idő letelte előtt szűnik meg, köteles a toborzópénzből a le nem szolgált időre eső összeget - az 59. § (1) bekezdés a) és e) pontjában, valamint a 62. § (1) bekezdés a), b) és d) pontjában, (2) bekezdés b) és f) pontjában foglalt kivételekkel - visszafizetni.

45. A szerződés-hosszabbítási díj és a visszailleszkedési támogatás

73. §
(1) Ha a szerződéses állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja, kérelmére, a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártakor szerződés-hosszabbítási díjat kell folyósítani.
(1) Ha a legénységi állomány tagja a szerződését a 45. § (1) bekezdése szerint meghosszabbítja, a szerződés-hosszabbításban vállalt további szolgálati évek alapján a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártával szerződés-hosszabbítási díjra jogosult.
(2) A szerződés-hosszabbítási díj összege
a) a 3. év letöltésekor 1 havi,
b) a 4. év letöltésekor 1,5 havi,
c) az 5. év letöltésekor 2 havi,
d) a 6. év letöltésekor 3 havi,
e) a 7. év letöltésekor 3,5 havi,
f) a 8. év letöltésekor 4 havi,
g) a 9. év letöltésekor 6 havi,
h) a 10. év letöltésekor 7 havi,
i) a 11. év letöltésekor, vagy az ezt követő első szerződés-hosszabbításkor 8 havi
távolléti díjjal azonos. A szerződés-hosszabbítási díj mértékét a korábban kifizetett szerződés-hosszabbítási díj havi mértékeivel csökkenteni kell.
(2) A szerződés-hosszabbítási díjat a szerződés-hosszabbítást megelőző időszakra vállalt szolgálati idő lejártát követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(3) A szerződéses állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja szerint megszűnik. Az utolsó szerződés módosításkor kifizetett szerződés-hosszabbítási díj teljes összegét köteles visszafizetni az a korábbi szerződéses katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a) vagy e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja szerint szűnik meg úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.
(3) A szerződés-hosszabbítási díj összegét a 92. § (1) bekezdése szerint számított tényleges szolgálati viszonyban töltött évek alapulvételével, a szerződés-hosszabbításkor vállalt további évekhez tartozó (4) bekezdés szerinti értékek összeadásával kell megállapítani.
(4) A tényleges szolgálati viszonyban töltött időt követő, a szerződés-hosszabbítással vállalt évekhez tartozó érték évenként
a) a negyedik vállalt szolgálati év esetén 0,3 havi,
b) az ötödik vállalt szolgálati év esetén 0,4 havi,
c) a hatodik vállalt szolgálati év esetén 0,5 havi,
d) a hetedik vállalt szolgálati év esetén 0,6 havi,
e) a nyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,7 havi,
f) a kilencedik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,
g) a tizedik vállalt szolgálati év esetén 0,9 havi,
h) a tizenegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
i) a tizenkettedik vállalt szolgálati év esetén 1,1 havi,
j) a tizenharmadik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,
k) a tizennegyedik vállalt szolgálati év esetén 1,4 havi,
l) a tizenötödik vállalt szolgálati év esetén 1,6 havi,
m) a tizenhatodik vállalt szolgálati év esetén 1,2 havi,
n) a tizenhetedik vállalt szolgálati év esetén 1,0 havi,
o) a tizennyolcadik vállalt szolgálati év esetén 0,8 havi,
p) a tizenkilencedik-huszonharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,6 havi,
q) a huszonnegyedik-huszonnyolcadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,3 havi és
r) a huszonkilencedik-harmincharmadik vállalt szolgálati évek esetén évente 0,2 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(5) A legénységi állomány tagja köteles visszafizetni az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét, ha szolgálati viszonya a vállalt szolgálati idő letöltése előtt az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja alapján szűnik meg.
(6) Az utolsó szerződés-hosszabbításkor részére kifizetett szerződés-hosszabbítási díj összegét köteles visszafizetni az a korábbi legénységi állományú katona is, akit az 59. § (1) bekezdés e) pontja szerint hivatásos állományba vettek, azonban a hivatásos szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, (2) bekezdés a), c), e) pontja, a 62. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja, (2) bekezdés a), c), g) pontja vagy a 68. § (1) bekezdés b)-n) pontja alapján szűnik meg, úgy, hogy a hivatásos szolgálati viszonyának időtartama nem éri el az utolsó szerződés-hosszabbításakor vállalt szolgálati idő kétszeresét.
74. §
(1) A szerződéses állomány tagja leszerelési segélyre jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, valamint (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik.
(1) A szerződéses állomány tagja leszerelési segélyre jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, valamint a 62. § (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik. Felmentés esetén a leszerelési segélyt a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(1) A legénységi állomány tagja visszailleszkedési támogatásra jogosult, ha szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés d) pontja, a 62. § (1) bekezdés a), b), d) pontja, vagy a 62. § (2) bekezdés b) vagy f) pontja szerint szűnik meg, kivéve, ha megszakítás nélkül hivatásos állományba veszik. A visszailleszkedési támogatást a felmentési idő utolsó napján vagy a szerződés lejártakor kell kifizetni.
(2) A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött
a) 1-3. évek után évenként 1,3 havi,
b) 4. év után további 1,4 havi,
c) 5. év után további 1,6 havi,
d) 6. év után további 1,8 havi,
e) 7. év után további 2,0 havi,
f) 8. év után további 2,2 havi,
g) 9. év után további 2,4 havi,
h) 10. év után további 2,4 havi,
i) 11. év után további 2,0 havi,
j) 12. év után további 1,5 havi,
k) 13. év után további 1,0 havi,
l) 14. év után további 0,6 havi,
m) 15-20. évek után évenként további 0,2 havi
távolléti díjjal azonos.
(2) A leszerelési segély összege a szerződéses szolgálatban ténylegesen eltöltött
a) 1-3. évek után évenként 1,3 havi,
b) 4. év után további 1,4 havi,
c) 5. év után további 1,6 havi,
d) 6. év után további 1,8 havi,
e) 7. év után további 2,0 havi,
f) 8. év után további 2,2 havi,
g) 9. év után további 2,4 havi,
h) 10. év után további 2,4 havi,
i) 11. év után további 2,0 havi,
j) 12. év után további 1,5 havi,
k) 13. év után további 1,0 havi,
l) 14. év után további 0,6 havi,
m) 15-20. évek után évenként további 0,2 havi
távolléti díjjal azonos. Tört időszak esetén a leszerelési segély mértékét időarányosan kell megállapítani.
(2) A visszailleszkedési támogatás összege, ha a legénységi állomány tagjának a tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) öt év: egyhavi,
b) nyolc év: kettőhavi,
c) tizenhárom év: háromhavi,
d) tizenhat év: négyhavi,
e) tizenkilenc év: öthavi,
f) huszonhárom év: hathavi,
g) huszonhat év: nyolchavi,
h) harmincegy év: kilenchavi, és
i) harmincöt év: tízhavi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3) A leszerelési segély mértékét csökkenteni kell az állomány tagjának korábban kifizetett toborzópénz és szerződés-hosszabbítási díj mértékével. Ismételten létesített szerződéses szolgálati viszony megszűnésekor, vagy a később létesített hivatásos szolgálati viszony felmentéssel történt megszüntetésekor a leszerelési segély - hivatásos szolgálati viszony esetében a végkielégítés - alapjául csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni.
(3) A (2) bekezdés szerintinél kéthavi mértékkel magasabb összegű visszailleszkedési támogatásra jogosult a legénységi állomány tagja, ha szolgálati viszonya megszűnésekor legalább 3 év időtartamra önkéntes műveleti tartalékos szolgálati viszonyt létesít.
(4) Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a végkielégítés vagy a leszerelési segély összegének megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.
(4) Ha a szerződéses állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében távolléti díjra nem jogosult,
c) leszerelési segélyre nem jogosult, azonban új jogviszony létesítése esetén a végkielégítés vagy a leszerelési segély összegének megállapításánál a megszüntetett jogviszony alapján leszerelési segélyre jogosító idejét is számításba kell venni.
(4) Ha a legénységi állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló, a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorlónak köteles haladéktalanul írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralévő idő tekintetében illetményre nem jogosult, és
c) visszailleszkedési támogatásra - a (3) bekezdés szerinti rész kivételével - nem jogosult, azonban az új jogviszony létesítése esetén a végkielégítés vagy a visszailleszkedési támogatás összegének megállapításánál a megszüntetett szolgálati viszony alapján visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati idejét is számításba kell venni.

46. A hivatásos állományba való visszavétel

75. §
(1) Nem vehető vissza hivatásos állományba, akinek szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja, vagy a 68. § (1) bekezdés k)-m) pontja szerint szűnt meg, vagy aki azt az 59. § (2) bekezdés e) pontja szerint megszüntette.
(2) A visszavétel esetén az állomány tagja rendfokozatát szolgálati beosztásának, iskolai végzettségének, szakképzettségének megfelelően kell megállapítani azzal, hogy a visszavételt követő kezdő rendfokozata nem haladhatja meg a korábbi hivatásos szolgálati viszonya megszűnésekor, megszüntetésekor viselt rendfokozatát.
(3) A visszavételkor legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki.
(3) A visszavételkor legfeljebb 6 hónapig terjedő próbaidő köthető ki, azzal, hogy ha a szolgálati viszony megszűnése és a hivatásos állományba visszavétel között több mint tíz év telt el, próbaidő kikötése kötelező.
(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantsága megszűnt, vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha részére egészségi állapotának megfelelő szolgálati beosztás biztosítható.
(5) A hivatásos állományba való visszavételre a 31. §-t, a 33. §-t, a 35-37. §-t, a 38. § (3)-(5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

47. A szolgálaton kívüliek

76. §
(1) Az 59. § (2) bekezdés c) pontja és a 68. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagját az áthelyezéssel, vagy a kinevezéssel egyidejűleg kérelmére fel kell venni a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli.
(1) Az 59. § (2) bekezdés c) pontja és a 68. § (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagját az áthelyezéssel, vagy a kinevezéssel egyidejűleg kérelmére felvehető a szolgálaton kívüliek közé. A szolgálaton kívülinek minősülő személy a nem katonai munkakörére irányadó jogállási törvény hatálya alatt áll. A szolgálaton kívülinek minősülő személyre e törvény rendelkezéseit akkor kell alkalmazni, ha azt a törvény kifejezetten elrendeli.
(2) A szolgálaton kívüli állományba tartozás időtartama egybefüggően, vagy megszakításokkal sem haladhatja meg a 6 évet. Ha a szolgálaton kívüli személy az (1) bekezdés szerinti áthelyezését vagy kinevezését közvetlenül megelőzően tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendelkezik, vagy a Honvédségen belül olyan nem katonai munkakört tölt be, amely tábornoki, ezredesi vagy főtörzszászlósi rendfokozattal rendszeresített szolgálati beosztásnak felel meg, e bekezdésben szereplő időbeli korlátozás nem alkalmazható.
(3) A szolgálaton kívüli személy
a) a pályázati eljárás során a 34. § szerint előnyben részesíthető,
b) az állomány tagjára vonatkozó, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön jelzéssel használhatja rendfokozatát és viselheti egyenruháját,
c) a hivatásos állományba visszavételhez szükséges képzésen, illetve kiképzésen önkéntes jelentkezéssel miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vehet,
d) hivatásos állományba való visszavétele esetén szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni,
e) hivatásos állományba való visszavétele esetén rendfokozata az előmeneteli feltételek teljesítése esetén legfeljebb egy rendfokozattal lehet magasabb, mint az a rendfokozat, amelyet szolgálati viszonya megszűnését közvetlenül megelőzően viselt, és
f) hivatásos állományba való visszavétele esetén próbaidőt nem kell kikötni.

VIII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

48. A szolgálatteljesítés általános keretei

77. §
(1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állomány tagja szolgálati beosztásban teljesít szolgálatot. A szolgálati beosztásokat, az azokhoz kapcsolódó előmeneteli rendet és a rendszeresített rendfokozatot jogszabály állapítja meg. A kezdő beosztásokat valamint az általános előmeneteli rendbe tartozó, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztásokat kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásként kell rendszeresíteni. Ahol e törvény rendszeresített rendfokozatot említ, azon a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén a magasabb rendfokozatot kell érteni. A kettős rendfokozattal rendszeresített beosztások esetén az állomány tagja által viselt és a rendszeresített rendfokozat eltérhet egymástól. A szolgálati beosztásokat, a szolgálati beosztáshoz kapcsolódó alapvető követelményeket munkaköri jegyzékben, állománytáblában rögzíteni kell.
(2) A Honvédség állományába tartozó, de a Honvédségnél szolgálati beosztást be nem töltő személy a 46-48. § szerinti feltételeknek való megfelelés esetén a 42. § (1) bekezdés b) pontja szerint rendelkezési állományba áthelyezhető és meghatározott időre rendelkezési állományban tartható.
(3) Szolgálati beosztás betöltése és rendelkezési állományba helyezés nélkül is a Honvédség állományába tartozik a szerződéses pályakezdő.
(4) Az állomány központi államigazgatási szervek, továbbá központi államigazgatási szervek területi és helyi szervei védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára az 54. § (1) bekezdés a)-c) pontját, valamint (2) bekezdését kell alkalmazni.
(4) Az állomány központi államigazgatási szervek védelmi igazgatással foglalkozó szervezeti elemeinél szolgálatot teljesítő tagjának szolgálati viszonyára az 54. § (1) bekezdés a)-c) pontját, valamint (2) bekezdését kell alkalmazni.
(5) Amennyiben nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik,
a) a műveleti területen, továbbá
b) a katonai feladatban közvetlenül közreműködő személyeken
katonai feladat végrehajtása közben meghatározott egészségügyi tevékenységet az állomány olyan tagja is végezhet, aki nem rendelkezik egészségügyi szakképesítéssel, azonban a Honvédség, vagy a szövetséges fegyveres erők által szervezett egészségügyi szakkiképzésen eredményesen részt vett, és ennek eredményeképpen a katonai tevékenységek során bekövetkezett különböző sérülések, betegségek felismerésére, elsősegélynyújtásra, harctéri sebesült-ellátásra, valamint életmentő feladatok végrehajtására alkalmas.
78. §
(1) A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló köteles különösen
a) az állomány tagjának feladatait, a munkakör betöltésével kapcsolatos követelményeket, a megállapított szolgálati rendet munkaköri leírásban rögzíteni,
b) az állomány tagját a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök és a munkaköri leírás szerint foglalkoztatni,
c) az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani,
d) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy az állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja,
e) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást megadni, a szolgálatteljesítést irányítani vagy vezetni,
f) az állomány tagjának illetményét és egyéb járandóságait megfizetni, a szolgálati viszonnyal összefüggő kötelezettségek teljesítése során indokoltan felmerült költségeit megtéríteni,
g) az állomány tagjának teljesítményértékelését elvégezni,
h) biztosítani annak lehetőségét, hogy az állomány tagja érdekképviseleti tevékenységével kapcsolatos jogait gyakorolhassa, és
i) előzetesen tájékoztatni az állomány tagját a szolgálatteljesítéssel összefüggő kötelezettség ellenőrzésére szolgáló technikai eszközökről.
(2) Az állomány tagja köteles különösen
a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni,
b) a szolgálatképes állapotának ellenőrzését tűrni,
c) a szolgálatteljesítési idő kezdetén a szolgálatteljesítést megkezdeni, a szolgálati feladatait a jogszabályoknak, a közjogi szervezetszabályozó eszközöknek, a parancsoknak és az intézkedéseknek megfelelően, szükség esetén a veszély vállalásával, elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani,
d) miniszteri rendeletben meghatározott esetekben szolgálatteljesítés céljából rendelkezésre állni, őr-, ügyeleti- és készenléti szolgálatot adni, valamint túlszolgálatot teljesíteni,
e) a 79. § szerinti kötelezettségének eleget tenni,
f) az előírt képzésben kiképzésen részt venni, a vizsgákat letenni,
g) a szolgálatteljesítés alatt és szolgálaton kívül is a Honvédség tagjához és szolgálati beosztásához méltó magatartást tanúsítani,
h) a rendelkezésére bocsátott fegyverzetet, felszerelést, ruházatot, egyéb eszközöket és anyagokat rendeltetésszerűen használni, megőrizni, és karbantartott állapotát fenntartani,
i) szolgálati feladatként közreműködni a honvédelmi nevelés programjának megvalósításában, a honvéd tisztképzésben, valamint a honvéd altiszt-képzésben, és
j) a minősített adatot megőrizni, továbbá azok védelmére vonatkozó szabályokat betartani.
(3) A (2) bekezdés a)-c) és e) pontja szerinti kötelezettség ellenőrzése, és az annak során alkalmazott eszközök, módszerek nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével.
(4) A miniszter az egészségügyért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetén a megbetegedési veszély, a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - az állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye.
(5) A kötelező védőoltást a Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szerv vezetőjének javaslata alapján a Honvéd Vezérkar főnöke rendeli el. A Honvéd Vezérkar főnöke által elrendelt kötelező védőoltás alól az egészségügyről szóló törvény szerinti mentesítést az állomány védőoltásra kötelezett tagja vagy kezelőorvosa a Honvédség közegészségügyi-járványügyi hatósági feladatokat ellátó szervének vezetőjénél kezdeményezheti.

49. Az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasság ellenőrzése

79. §
(1) A 33. § (2) bekezdés megtartása érdekében az egészségi, a pszichikai és a fizikai alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell. Ennek keretében az állomány tagja köteles a szükséges felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak alávetni magát.
(2) Ha az állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, miniszteri rendeletben meghatározott határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.
(3) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg az egészségi, illetve a pszichikai követelményeknek, a munkáltatói jogkört gyakorló dönt a rendelkezési állományba áthelyezésről, vagy a 62. § szerint jár el.
(4) Ha az állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felel meg a fizikai követelményeknek, szolgálati viszonya a 68. § (1) bekezdés j) pontja szerint megszűnik.

50. Az összeférhetetlenség

80. §
(1) Nem létesíthető szolgálati viszony, ha az állomány tagja ez által közeli hozzátartozójával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba.
(1) Nem létesíthető szolgálati viszony, ha az állomány tagja ez által közeli hozzátartozójával vagy élettársával kerülne közvetlen irányítási, felügyeleti, ellenőrzési vagy elszámolási kapcsolatba.
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti összeférhetetlenség a szolgálati viszony fennállása alatt keletkezik, és az a szolgálati viszony módosításával nem orvosolható, a munkáltatói jogkört gyakorló dönti el, hogy - a (3) bekezdés szerinti felmentés hiányában - az állomány melyik tagjának szűnik meg a szolgálati viszonya. A munkáltató döntése során elsődlegesen az érintettek érdemeit mérlegeli.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) és a (2) bekezdés alól kérelemre felmentést adhat.
81. §
(1) Az állomány tagja más kereső tevékenységet csak a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélyével létesíthet, kivéve a tudományos, az oktatói, a művészeti, a lektori, a szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység (a továbbiakban együtt: szellemi tevékenység) végzésére irányuló, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja a szellemi tevékenység, továbbá a közérdekű önkéntes tevékenység végzésére irányuló jogviszonyt
a) a létesítését megelőzően köteles bejelenteni, ha e jogviszony keretében végzett tevékenység a szolgálati feladataival közvetlenül összefügg,
b) kizárólag előzetes engedély alapján létesíthet, ha a munkavégzés időtartama érinti a szolgálati beosztás szerinti szolgálatteljesítési idejét.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány tagja köteles előzetesen bejelenteni, ha olyan gazdasági társaságnál vezető tisztségviselő vagy felügyelőbizottsági tag, amely önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban, vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá, ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke - a tőkepiacról szóló törvény rendelkezései alapján számítva - legalább 50%.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagja más kereső tevékenységet nem folytathat.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően az állomány miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagjának a munkáltatói jogkört gyakorló előzetes engedélye szükséges
a) a (2) és a (3) bekezdés szerinti jogviszony létesítéséhez,
b) egyesületben, érdekképviseleti szervezetben, valamint szövetkezetben tisztség viseléséhez,
c) alapítvány, közalapítvány kezelő szervezete tagi, vagy elnöki feladatainak ellátásához,
d) állami alapító vagy az állami alapító által létrehozott szervezet által önállóan, vagy más állami alapítóval, állami alapító által létrehozott szervezettel vagy államháztartáson kívüli szervezettel közösen alapított (köz)alapítványban felügyelőbizottsági tagsághoz,
e) az edzői, a versenybírói, a játékvezetői tevékenység végzéséhez, és
f) a tanszékvezetői tevékenység folytatásához.
(6) Az állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó közszerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.
(7) Az (1)-(3) és az (5) bekezdés szerinti előzetes engedély megadásáról vagy elutasításáról a munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálati érdeket mérlegelve dönt. Nem adható engedély, ha a más kereső tevékenység ellentétes a Honvédség feladataival vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan ellátását, illetve a Honvédség tekintélyét veszélyezteti.
82. §
(1) Az állomány tagja köteles haladéktalanul írásban bejelenteni, ha vele szemben összeférhetetlenségi ok merül fel, vagy ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlenségi helyzetbe kerül.
(2) A tudomására jutott összeférhetetlenség megszüntetésére a munkáltatói jogkört gyakorló haladéktalanul írásban köteles felszólítani az állomány tagját. Amennyiben az állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítás kézbesítésétől számított 30 napon belül nem szünteti meg, szolgálati viszonya e törvény erejénél fogva megszűnik.

51. Az előmenetel

83. §
(1) A belátható, tervszerű előmeneteli lehetőség a hivatásos állománynál életpályát, előmenetelt, a szerződéses állománynál pedig kiszámítható előmenetelt jelent. Az állomány előmenetelének tervezését és rangsorolásának módját miniszteri rendelet határozza meg.
(2) Az előmenetel feltétele
a) a megfelelő betölthető magasabb beosztás,
b) a viselt rendfokozathoz előírt kötelező várakozási idő letöltése,
c) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,
d) az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való alkalmasság, valamint a vezetői gyakorlati tapasztalat, és
e) az állomány tagjának előmeneteli rangsorolása.
(2) Az előmenetel általános feltétele
a) a megfelelő betölthető magasabb beosztás,
b) a viselt rendfokozathoz előírt kötelező várakozási idő letöltése,
c) a magasabb beosztáshoz, valamint az ehhez kapcsolódó rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettségi, szakképzettségi, szakképesítési és egyéb munkaköri követelménynek való megfelelés, az egészségi, a pszichikai és a fizikai, valamint a nemzetbiztonsági alkalmasság,
d) az elméleti és a gyakorlati teljesítmények alapján magasabb beosztás betöltésére való alkalmasság, valamint a miniszteri rendeletben meghatározott esetekben vezetői gyakorlati tapasztalat,
e) az állomány tagjának előmeneteli rangsorolása és
f) miniszteri rendeletben meghatározott szintű teljesítményértékelés.
(2a) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott rendfokozatú tagja előmenetele érdekében minősítő vizsgát tehet.
(3) Ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő.
(3) Ha az állomány kettős rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő tagjának a viselt rendfokozata eltér a beosztáshoz rendszeresített rendfokozattól, a viselt rendfokozatához előírt kötelező várakozási idő leteltét követően léptethető elő, ha rendelkezik a (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.
(4) A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy kinevezheti, ha
a) az állomány tagja rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) pontja szerinti feltétellel vagy
b) az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat.
(4) A miniszter egy alkalommal az állomány tagját a kötelező várakozási idő letelte előtt eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti, vagy a 4/A. § szerint előterjesztést tehet a kinevezésére, ha
a) az állomány tagja rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltétellel vagy
b) az állomány tagja által viselt rendfokozat alacsonyabb, mint az általa betöltött szolgálati beosztáshoz rendszeresített rendfokozat.
(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba akkor nevezhető ki, ha rendelkezik a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltétellel.
(5) Kötelező várakozási idő letelte előtt az állomány tagja kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba vagy speciális előmeneteli rendbe tartozó beosztásba a (2) bekezdés a), c), d) és f) pontja szerinti feltételek teljesülése esetén nevezhető ki.
(6) Az 57. § (1) bekezdése esetén az előléptetéskor és kinevezéskor a (2) bekezdés szerinti előmeneteli feltételeknek való megfelelést nem kell vizsgálni.
(7) A legénységi állomány tagja
a) állománycsoporton belül magasabb beosztásba a (2) bekezdés a), c) és f) pontja szerinti feltétel alapján nevezhető ki, és
b) az általa betöltött szolgálati beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig a (2) bekezdés b) és f) pontja szerinti feltétel alapján léptethető elő.
(8) Az állomány bírósági szervezethez, a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezethez vagy az ügyészi szervezethez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére - az általa betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozat eléréséig - a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni. A rendfokozati előmenetel feltétele az éves fizikai állapotfelmérés és az éves kiképzési feladatok eredményes végrehajtása.
(9) Az állomány (8) bekezdésben meghatározottaktól eltérő más szervhez vezényelt tagjának rendfokozati előmenetelére a speciális beosztást betöltőkre vonatkozó rendfokozati várakozási időket kell alkalmazni azzal, hogy előléptetésükre a vezénylés időtartama alatt egyszer, a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, a miniszter döntésével kerülhet sor, ha
a) a más szervnél teljesített szolgálat időtartama meghaladja az 5 évet,
b) az állomány tagja megfelel a (2) bekezdés b) pontja szerinti feltételnek, és az előléptetés szükségességét a más szerv vezetője részletesen megindokolta, és
c) az állomány tagja az éves fizikai állapotfelmérést és az éves kiképzési feladatokat eredményesen végrehajtotta.
84. §
(1) A magasabb beosztásba kinevezéskor a munkáltatói jogkört gyakorló dönt az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről.
(2) Az általános előmeneteli rendbe tartozó beosztások esetén a munkáltatói jogkört gyakorló döntése szerint nem kötelező a magasabb beosztásba kinevezéssel egyidejűleg az előléptetés vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezés.
(3) A (2) bekezdés szerinti döntéshozatal rendjét miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy
a) a viselt és a rendszeresített rendfokozat közötti eltérés időtartama nem haladhatja meg a magasabb beosztásba kinevezéstől számított 1 évet,
a) a viselt és a rendszeresített rendfokozat közötti eltérés időtartama a kettős rendfokozattal rendszeresített beosztásba kinevezett állomány kivételével nem haladhatja meg a magasabb beosztásba kinevezéstől számított 1 évet,
b) az előléptetésről vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésről a munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjáról készített teljesítményértékelés figyelembe vételével dönt, és
c) ha az előléptetésre vagy az első tábornoki rendfokozatba kinevezésre nem kerül sor, az állomány tagját viselt rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban kell továbbfoglalkoztatni, vagy rendelkezési állományba kell helyezni.
(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően az előmeneteli feltételek teljesülése esetén lép elő a következő rendfokozatba.
(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagja - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően akkor léptethető elő a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.
(4) Az állomány speciális beosztást betöltő tagját - az általa betöltött beosztásban elérhető legmagasabb rendfokozat eléréséig - a meghatározott várakozási idő leteltekor, vagy azt követően elő kell léptetni a következő rendfokozatba, ha rendelkezik a 83. § (2) bekezdés c), d) és f) pontja szerinti feltételekkel.
(5) Nem nevezhető ki, nem léptethető elő a magasabb rendfokozatba az állomány tagja, ha
a) a bíróság jogerős ügydöntő határozatával rendfokozatát érintő büntetést szabott ki,
b) fenyítés hatálya alatt áll, vagy
c) vele szemben büntető-, méltatlansági- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban, annak befejezéséig.
85. §
(1) Az állomány alacsonyabb beosztást betöltő tagja, ha a rendfokozatára előírt kötelező várakozási időt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásban letöltötte, és ezt követően került az alacsonyabb beosztásba, az alacsonyabb beosztásba helyezés időpontjától számított 1 éven belül a viselt rendfokozatánál eggyel magasabb rendfokozattal rendszeresített beosztásba - az előmenetel feltételeinek való megfelelés esetén - kinevezhető. 1 év leteltét követően az előmenetelére már csak a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezést követő 1 év után kerülhet sor.
(2) Ha az állomány tagja a rendfokozatára előírt kötelező várakozási időnél kevesebbet töltött el a rendfokozatának megfelelő beosztásban, és így került alacsonyabb beosztásba, akkor részére az előmenetelt a rendfokozatának megfelelő szolgálati beosztásba helyezés jelenti.

51/A. A szolgálati beosztásban történő továbbfoglalkoztatás fokozati vizsga alapján

85/A. §
(1) Az állomány miniszteri rendeletben meghatározott nem vezetői beosztást betöltő tagja a miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a motiváció fenntartása és a szervezeti tudás fejlesztése érdekében - fokozati vizsgát tesz. Állománycsoport-váltás esetén, valamint a tiszti és az altiszti állomány tagjának előmenetele esetén a fokozati vizsgakötelezettség - ha a fokozati vizsga letétele kötelező - a magasabb rendfokozathoz kapcsolódóan indul, illetve kezdődik újra.
(2) A tiszti és az altiszti állomány esetében a fokozati vizsga négyszintű, legénységi állomány esetében háromszintű.
(3) A tiszti és az altiszti állomány esetében az első fokozati vizsgát a kötelező várakozási idő leteltének évében, a következő fokozati vizsgákat pedig négyévente kell letenni. Az állomány speciális előmeneteli rendű beosztást betöltő törzszászlós rendfokozatú tagjának az első fokozati vizsgát a rendfokozatba lépés évétől számított hatodik évben kell letenni. A negyedik fokozati vizsga letételét követően további négyévente a negyedik fokozatnak megfelelő vizsga megújítása szükséges.
(4) A legénységi állomány tagja az első fokozati vizsgát az állományba vételtől számított harmadik évben, a következő fokozati vizsgákat pedig háromévente teszi le. A harmadik fokozati vizsga letételét követően további háromévente a harmadik fokozatnak megfelelő vizsga megújítása szükséges.
(5) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát legkésőbb a vizsgakötelezettség évének október 31. napjáig nem teszi le, vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya a vizsgatételi kötelezettség évének utolsó napján e törvény erejénél fogva megszűnik.
(5) Ha az állomány tagja a fokozati vizsgát a miniszteri rendeletben meghatározott határidőben nem teszi le, vagy sikertelen vizsgát tesz, fennálló szolgálati viszonya miniszteri rendeletben meghatározott időpontban e törvény erejénél fogva megszűnik.
(6) Az (5) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha az állomány tagja a fokozati vizsgát az (5) bekezdés szerinti határidőben önhibájából nem teszi le vagy sikertelen vizsgát tesz, indokolt kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló a vizsga letételére szolgálati érdekből a vizsgakötelezettség évétől vagy az utolsó sikertelen vizsga évétől számított további két év halasztást engedélyezhet azzal, hogy az engedély megadása nem érinti a várakozási idő meghosszabbítása tárgyában a 86. § (3) bekezdése szerint meghozható döntést. A munkáltatói jogkört gyakorló a halasztásra vonatkozó döntését legkésőbb a vizsgakötelezettség évének november 30. napjáig hozza meg.
(6) A fokozati vizsga halasztására, valamint a fokozati vizsga alóli mentesülésre vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet állapítja meg.
(7) A (3) és a (4) bekezdés szerinti vizsgakötelezettség alapjául szolgáló időbe be nem számítható időtartamokat miniszteri rendelet határozza meg.
(8) Az állomány vezetői beosztásból vagy - miniszteri rendeletben meghatározott esetben - rendelkezési állományból nem vezetői beosztásba áthelyezett tagjára az e §-ban foglaltakat kell alkalmazni azzal, hogy
a) az áthelyezés napjával a viselt rendfokozatában eltöltött idő alapján kell megállapítani, hogy mely fokozatra való vizsgakötelezettsége áll fenn, és
b) a vizsgakötelezettség évének az áthelyezés évét követő évet kell tekinteni.

52. A várakozási idő

86. §
(1) Általános előmeneteli rendbe tartozó beosztásoknál az egyes rendfokozatokban eltölthető kötelező és maximális, speciális előmeneteli rendbe tartozó és a legénységi beosztásoknál az egyes rendfokozathoz tartozó kötelező várakozási időket a 4. melléklet határozza meg.
(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány és az 57. § szerinti magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével.
(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezést vagy előléptetést tartalmazó jognyilatkozatban meghatározott naptól kell számítani, azzal, hogy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a várakozási idő számítása során a rendfokozatban korábban eltöltött időt figyelmen kívül kell hagyni. A várakozási időbe a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem számít be. A maximális várakozási idő meghosszabbodik a 46. § (1) bekezdés b) és m) pontja szerinti rendelkezési állomány és az 57. § szerinti magasabb rendfokozatba előléptetés, kinevezés vagy alacsonyabb rendfokozattal történő vezénylés idejével.
(3) A Honvéd Vezérkar főnöke
a) a tiszti állomány legalább főhadnagy rendfokozatot elért,
b) az altiszti állomány legalább törzsőrmesteri rendfokozatot elért,
általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét, annak leteltekor - az érintett beleegyezésével - rendfokozatonként legfeljebb 2 alkalommal, alkalmanként legfeljebb 3 évvel szolgálati érdekből meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további értékelése alapján tervezhető előmenetelre.
(3) A Honvéd Vezérkar főnöke
a) a tiszti állomány legalább főhadnagy rendfokozatot elért,
b) az altiszti állomány legalább törzsőrmesteri rendfokozatot elért,
általános előmeneteli rendbe tartozó beosztást betöltő tagjának viselt rendfokozata szerinti maximális várakozási idejét, annak leteltekor - az érintett beleegyezésével - alkalmanként legfeljebb 3 évvel szolgálati érdekből meghosszabbíthatja. A meghosszabbítás időtartama alatt az állomány tagja további értékelése alapján tervezhető előmenetelre.

53. A teljesítményértékelés

87. §
(1) Az állomány tagját a munkáltatói jogkört gyakorló mérlegelési jogkörében eljárva, írásban rendszeresen értékeli. A teljesítményértékelés célja az előmenetel objektivitásának biztosítása, az egyéni kezdeményezésen és a vezetői elgondoláson alapuló hatékony kiválasztási rendszer működtetése.
(2) A tiszti és az altiszti állomány tagjáról legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. Az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagját csak a várakozási idő leteltekor, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.
(2) A tiszti és az altiszti állomány tagjáról jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. Az állomány tisztesi rendfokozattal rendelkező tagját csak a várakozási idő leteltekor, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt, vagy szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanság felmerülésekor kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.
(2) A tiszti és az altiszti állomány tagjáról jogszabályban meghatározott esetekben, de legalább évente egyszer teljesítményértékelést kell készíteni. A legénységi állomány tagját csak a várakozási idő leteltekor, magasabb beosztásba kinevezése előtt, vagy az altiszti beosztásba történő felkészítése előtt, vagy szolgálati beosztás ellátására való alkalmatlanság felmerülésekor kell értékelni. A Tábori Lelkészi Szolgálat tagját nem kell értékelni.
(3) A teljesítményértékelésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek.
(4) A teljesítményértékelést az érintettel közölni kell, aki
a) arra az ismertetéskor azonnal, de legkésőbb 3 napon belül írásban észrevételt tehet,
b) ha szakszervezeti tag, azt az a) pont szerinti határidőn belül a szakszervezettel egyeztetheti, és
c) a hibás, a valótlan vagy a személyiségi jogát sértő megállapítás, észrevétel ellen szolgálati panaszt terjeszthet elő.
(5) A teljesítményértékelés tartalmi elemeit, szempontjait és szabályait jogszabály határozza meg.

54. Képzésre történő vezénylés, tanulmányi szerződés

88. §
(1) Az állomány tagja csak olyan képzésre vezényelhető, amely az előmeneteléhez, a szakmai vagy a vezetői ismereteinek bővítéséhez közvetlenül kapcsolódik, ahhoz szükséges vagy azt elősegíti. A vezénylésre a 43. § (1) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(2) A képzéshez a Honvédség által nyújtható támogatás formáját és mértékét miniszteri rendelet határozza meg. Kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő a képzés befejezését követő nappal kezdődik, és megegyezik a képzési idő kétszeresével, de legalább 1 év.
(3) A Honvédség által nyújtott támogatás megtérítésére köteles az állomány tagja, ha
a) a képzést neki felróható okból elmulasztja,
b) az előírt követelményeket meghatározott időre nem teljesíti, vagy
c) szolgálati viszonya a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő lejárta előtt, neki felróható okból megszűnik, vagy arányosan csökken, ha az állomány tagja a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő egy részét teljesíti.
(4) A megtérítési kötelezettség érvényesítésének eljárási szabályait, a megtérítési kötelezettség alóli mentesítés, és a fizetési könnyítés feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.
(5) A tiszti állomány továbbképzését - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - az NKE biztosítja.
89. §
(1) A miniszteri rendeletben meghatározott képzésen való részvételt a Honvédség tanulmányi szerződés megkötésével támogathatja.
(2) A tanulmányi szerződésben a Honvédség vállalja, hogy az állomány tagjának a tanulmányok alatt, annak elvégzéséhez támogatást nyújt, az állomány tagja pedig arra kötelezi magát, hogy a tanulmányait folytatja, és eredményes befejezését követően szolgálati viszonyát meghatározott ideig nem szünteti meg. A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a Honvédséget terhelő támogatás formáját és mértékét, továbbá a kötelezően szolgálati viszonyban töltendő idő tartamát. A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időt a felek a 88. § (2) bekezdésére és a Honvédség által nyújtott támogatás mértékére figyelemmel határozzák meg úgy, hogy az a 10 évet nem haladhatja meg. A tanulmányi szerződésben a felek közös megegyezéssel további kötelezettséget vállalhatnak, illetve jogosultságot köthetnek ki.
(3) A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni, és az közös megegyezéssel bármikor módosítható.
(4) Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a Honvédség lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól, és a szerződésszegésből eredő esetleges kárát érvényesítheti.
(4) Az állomány tagjának lényeges szerződésszegésére a 88. § (3) és (4) bekezdését alkalmazni kell. Ha a Honvédség lényeges szerződésszegést követ el, így különösen, ha a támogatást nem, vagy nem határidőben biztosítja, az állomány tagja mentesül a szerződésből eredő kötelezettségei alól. Bármely fél szerződésszegése esetén a másik fél a szerződésszegésből eredő esetleges kárát a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősségre vonatkozó rendelkezései alapján érvényesítheti.
(5) A tanulmányi szerződést lényeges szerződésszegésre hivatkozás nélküli is bármelyik fél felmondhatja, ha körülményeiben olyan lényeges változás következett be, amely a tanulmányi szerződésből eredő kötelezettsége teljesítését lehetetlenné tenné, vagy annak teljesítése aránytalan sérelemmel járna. Az állomány tagja általi felmondás esetén a Honvédség az általa nyújtott támogatást, vagy annak arányos részét visszakövetelheti. A Honvédség általi felmondás esetén a támogatás nem követelhető vissza.
(6) Az állomány tagja a Honvédségen kívüli más munkáltatóval tanulmányi szerződést csak a munkáltatói jogkört gyakorlójának előzetes engedélyével köthet.
90. §
(1) Ha az állomány tagja képzésen vesz részt, és
a) az érinti a szolgálatteljesítési idejét, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlóval előzetesen engedélyeztetni,
b) az nem érinti a szolgálatteljesítési időt, köteles azt a munkáltatói jogkört gyakorlónak előzetesen írásban bejelenteni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján a tanulmányok folytatásához szükséges időre az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, és annak időtartamára távolléti díjra jogosult. Ha tanulmányi szerződés vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, köteles a tanulmányi célú mentesítés időtartamát ledolgozni.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti engedély alapján a tanulmányok folytatásához szükséges időre az állomány tagja mentesül a szolgálatteljesítési kötelezettség alól. Ha tanulmányi szerződés vagy miniszteri rendelet eltérően nem rendelkezik, köteles a tanulmányi célú mentesítés időtartamát ledolgozni.
(3) A mentesítés mértékét a munkáltatói jogkört gyakorló az oktatási intézmény által kibocsátott, a kötelező tanulmányi foglalkozás és a szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolásnak megfelelően állapítja meg.
(4) A (3) bekezdésen túl a munkáltatói jogkört gyakorló
a) vizsgánként - ha egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beszámítva 4 munkanapra,
b) a diplomamunka, a szak- és évfolyamdolgozat elkészítéséhez 10 munkanapra
az állomány tagját mentesíti a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól.
(5) Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül. A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) és (4) bekezdés alkalmazása során az állomány tagjának kérelmét kizárólag szolgálati érdekből indokolt esetben utasíthatja el.
91. §
(1) A miniszter által vezetett minisztériumban, a miniszter irányítása alatt álló központi hivatalnál, a miniszter közvetlen alárendeltségébe tartozó szervezetnél, valamint a Honvédség azon katonai szervezeteinél, melyek az alapító okiratuk szerint közhatalmi tevékenységet folytatnak, az állomány tagja a beosztásba helyezésétől vagy a kinevezésétől számított 1 éven belül közigazgatási alapvizsgát tesz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti határidőbe nem számít be a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, valamint az (1) bekezdés hatálya alá nem tartozó honvédségi szervezethez történő, 30 napot meghaladó vezénylés.
(3) A vizsgakötelezettség alóli mentesülésre a Kormány rendeletét kell alkalmazni.
(4) Ha az állomány tagja vizsgakötelezettségét nem teljesítette, az állomány tagja más megfelelő szolgálati beosztásban foglalkoztatható tovább.

55. A szolgálati viszonyban töltött idő számítása

92. §
(1) A tényleges szolgálati viszonyban töltött idő az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének, megszüntetésének napjáig tart. A szolgálati viszony szünetelésének időtartama a tényleges szolgálati viszonyban töltött időbe nem számítható be.
(2) A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából
a) a 2002. január 1-je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött, és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és
b) a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt
tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.
(2) A felmentési idő, a végkielégítés, a nyugdíj előtti rendelkezési állomány, a pótszabadság mértéke és a jubileumi jutalom szempontjából
a) a 2002. január 1-je előtt a fegyveres szervek állományában szolgálati viszonyban eltöltött, és a korábbi szabályok szerint beszámítható szolgálati időt, és
b) a 2012. január 1-je előtt hatályos szabályok szerint rögzített szolgálati időt
tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell elismerni. A jubileumi jutalomra való jogosultság, valamint a felmentési idő számítása szempontjából a kormányzati szolgálati, az állami szolgálati, a közszolgálati és a közalkalmazotti jogviszonyban, valamint a 2013. június 30-ig közszolgálati jogviszonyban eltöltött, vagy ilyennek minősített időket, a pótszabadság mértéke szempontjából pedig ezek mellett a munkaviszonyban eltöltött időt is figyelembe kell venni.
(3) Az 1996. szeptember 1-je után létesített szolgálati viszony esetén a szolgálati viszonyban töltött időként csak a sor-, a tartalékos-, a póttartalékos, a továbbszolgáló és a szerződéses katonai, a fegyveres szervnél hivatásos és szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött, továbbá a katonai és a rendvédelmi felsőoktatási intézménynél 1996. szeptember 1-jét megelőzően hallgatói, növendéki és a tiszthelyettes-képző szakközépiskolában hallgatói jogviszonyban eltöltött idő vehető figyelembe.
(4) 1998. január 1-jét megelőzően az illetmény nélküli szabadság 30 napot meghaladó tartama a társadalombiztosítási szabályok szerint számít jogszerző időnek.
(5) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati időként kizárólag a tényleges szolgálati viszonyban töltött, kedvezmények nélkül számított idő vehető figyelembe.
(5) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, továbbá a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban töltött tényleges, szorzószámok nélkül számított szolgálati időt kell figyelembe venni.
(5) A honvédelmi szolgálati díjra való jogosultság szempontjából szolgálati viszonyban töltött időként kizárólag a hivatásos, a szerződéses, továbbá a 216. § (3) és (4) bekezdése alapján önkéntes tartalékos katonai szolgálati viszonyban töltött tényleges, szorzószámok nélkül számított szolgálati időt, valamint a szolgálaton kívüli állomány időtartamát kell figyelembe venni.
(6) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(6) Ha a szerződéses állomány tagja hivatásos szolgálati viszonyt létesít, az addig szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött ideje - a (8) bekezdésben meghatározottakra figyelemmel - hivatásos szolgálati viszonyban töltött időnek számít.
(7) A kötelezően szolgálati viszonyban töltendő időbe nem számít bele a szolgálati viszony szünetelése, a 30 napot meghaladó egészségügyi szabadság, a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság, a szülési szabadság időtartama, és a rendelkezési állomány azon időtartama, amikor az állomány tagja ténylegesen nem lát el szolgálati feladatot.
(8) A hivatásos állomány végkielégítése szempontjából nem vehető figyelembe a szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött azon időszak, amelyre vonatkozóan a szerződéses katona szerződés-hosszabbítási díjban részesült.
(9) Az állományba visszavett hivatásos katona, vagy ismételten létesített szolgálati viszony esetén a szerződéses katona végkielégítésre, illetve visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati idejeként csak az újabb szolgálati viszonyban eltöltött időt lehet figyelembe venni, kivéve, ha a szolgálati viszony korábbi megszűnése vonatkozásában részére kifizetett leszerelési segély, visszailleszkedési támogatás vagy végkielégítés a szolgálati viszony létesítéséig teljes összegben visszafizetésre került, vagy az a 71. § (4) bekezdés c) pontja vagy a 74. § (4) bekezdés c) pontja alapján nem került részére kifizetésre. A korábbi szolgálati viszony megszűnése vonatkozásában kifizetett, e bekezdésben említett juttatások visszafizetése esetén a végkielégítésre, illetve a visszailleszkedési támogatásra jogosító szolgálati időbe a korábbi szolgálati viszony időtartamát is be kell számítani.
93. §
(1) A szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni
a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állomány,
b) a szolgálati beosztásból való felfüggesztés,
c) az előzetes letartóztatás,
d) az ideiglenes kényszergyógykezelés,
e) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 132. § (1) bekezdése szerinti szabadságvesztés, és
f) a jogellenes távollét
időtartamát.
(2) Az (1) bekezdés a)-d) pontja nem alkalmazható akkor, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy a tábornok szolgálati viszonya nem kerül megszüntetésre.

IX. FEJEZET
SZOLGÁLATTELJESÍTÉSI IDŐ

56. A szolgálatteljesítési idő beosztása

94. §
(1) A szolgálatteljesítési idő beosztását a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, melynek során mérlegeli a honvédségi szervezet zavartalan működésének megfelelő szolgálatteljesítést, a honvédségi szervezet alapfeladatának jellegét, a munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladatok jellegét, ezen belül különösen a szükséges fizikai, vagy szellemi erőkifejtést vagy fokozott figyelmet, a pihenés és a pihentetés lehetőségét, továbbá az egészséges és a biztonságos szolgálatteljesítés követelményét.
(2) Az (1) bekezdés alapján a munkáltatói jogkört gyakorló a munkaköri leírásban határozza meg, hogy a szolgálatteljesítés
a) általános szolgálati rendben,
b) készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendben, vagy
c) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendben
valósul-e meg.
(3) A szolgálatteljesítési idő beosztására és számítására, és a kapcsolódó elszámolásra irányadó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg azzal, hogy
a) munkanapnak minősül a naptári nap vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 24 óra, ha a Honvédség működése miatt a napi szolgálatteljesítés kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik, és
b) hét a naptári hét vagy a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott megszakítás nélküli 168 óra, ha a Honvédség működése miatt a napi szolgálatteljesítési idő kezdete és befejezése nem azonos naptári napra esik.
95. §
(1) Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a napi szolgálatteljesítési idő 8 óra, a heti szolgálatteljesítési idő 40 óra. A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának indokolt kérelmére eltérő egyéni szolgálatteljesítést is engedélyezhet, feltéve, hogy az a napi 8 és a heti 40 órás szolgálatteljesítési idő mértékét nem érinti. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdés szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.
(1) Általános szolgálati rendben teljesít szolgálatot az állomány tagja, ha a szolgálati beosztásban a szolgálatteljesítési idő - szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén annak átlagában - heti negyven óra. Nem határozhat meg a munkáltatói jogkört gyakorló általános szolgálati rendet akkor, ha a 94. § (1) bekezdése szerinti körülmények a 94. § (2) bekezdés b) vagy c) pontja szerinti szolgálati rend alkalmazásának szükségességét támasztják alá.
(2) Készenléti jellegű beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha
a) a szolgálati feladatainak jellege miatt - hosszabb időszak alapulvételével - az állomány tagja a rendes szolgálatteljesítési ideje legalább egyharmadában fizikai vagy szellemi erőkifejtéssel járó, vagy fokozott figyelmet igénylő szolgálatteljesítés nélkül áll a Honvédség rendelkezésére, vagy
b) a szolgálatteljesítés - különösen a munkakör sajátosságára, a szolgálatteljesítés feltételeire tekintettel - az állomány tagja számára az általánoshoz képest lényegesen alacsonyabb igénybevétellel jár.
(3) Folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztáshoz kapcsolódó szolgálati rendet állapít meg a munkáltatói jogkört gyakorló, ha
a) a honvédségi szervezet alapfeladata megszakítás nélküli működést igényel,
b) az állomány tagjának munkaköri leírásban rögzített szolgálati feladata az a) ponthoz közvetlenül kapcsolódik, és
c) a szolgálati feladatok ellátása a szolgálatteljesítési idő több mint kétharmadában
ca) fizikai, vagy szellemi erőkifejtéssel jár, vagy
cb) fokozott figyelmet igényel.
(4) A készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban az (1) bekezdés szerinti időtartamnál hosszabb, de - a szolgálatteljesítési időkeret átlagában - heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(5) A készenléti jellegű beosztásban vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban beleegyezésével foglalkoztatható az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő tagja a gyermeke 3 éves koráig.
(6) A 24 órás őr-, ügyeleti- vagy készenléti szolgálatot nem lehet készenléti jellegű beosztásnak vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásnak tekinteni.
96. §
(1) A napi szolgálatteljesítési idő 4 óránál rövidebb, és - a készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével - 12 óránál hosszabb nem lehet.
(1) A napi szolgálatteljesítési idő - a készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások kivételével - négy óránál rövidebb és tizenkét óránál hosszabb nem lehet.
(1a) A készenléti jellegű beosztások és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztások esetén a napi szolgálatteljesítési idő
a) négy óránál rövidebb is lehet, ha a szolgálatteljesítési idő alatt végzett tevékenység nem kapcsolódik közvetlenül a szolgálati beosztás során jellemzően előforduló feladatok ellátásához, és
b) legfeljebb huszonnégy óra lehet, amely az eligazítás, a váltás, valamint a szolgálati felszerelések felvétele és leadása érdekében szükséges időtartammal meghosszabbítható.
(2) Az állomány tagjának napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdés szerinti időtartamot legfeljebb 1 órával haladhatja meg a téli időszámítás kezdetére figyelemmel.
(2) Az állomány tagjának napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) és (1a) bekezdés szerinti időtartamot legfeljebb 1 órával haladhatja meg a téli időszámítás kezdetére figyelemmel.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló - az állomány tagjának beleegyezésével - osztott napi szolgálatteljesítési időt is alkalmazhat úgy, hogy a napi szolgálatteljesítési időt legfeljebb két részletben határozza meg. A napi szolgálatteljesítési idők között legalább 2 óra pihenőidőt kell biztosítani.
(4) A napi szolgálatteljesítési idő - szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása nélkül is - beosztható egyenlőtlenül a hét minden napjára vagy az egyes munkanapokra is. Az (1)-(3) bekezdés ebben az esetben is irányadó. Miniszteri rendeletben meghatározott fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
(5) Az állomány nő tagját várandóssága megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre nem lehet beosztani. Éjszakai szolgálatteljesítésnek minősül a 22 és a 6 óra közötti időszakban történő szolgálatteljesítés.
97. §
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló a szolgálatteljesítési időt időkerettel is megállapíthatja úgy, hogy annak időtartama
a) a készenléti jellegű beosztásban legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét,
a) az általános szolgálati rendben és a készenléti jellegű beosztásban legfeljebb 4 hónap vagy 16 hét,
b) a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legfeljebb 6 hónap vagy 26 hét
lehet. Az a) és a b) ponttól eltérően miniszteri rendeletben meghatározott jellegű szolgálati beosztások esetén a szolgálatteljesítési időkeret legfeljebb 1 év lehet.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló köteles a munkaköri leírásban rögzíteni az alkalmazott szolgálatteljesítési időkeret tartamát.
(3) A szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját előzetesen írásban meg kell határozni, és azt közzé kell tenni azzal, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló az adott napra vonatkozó szolgálatteljesítési kötelezettséget előre nem látható körülmény esetén legalább 2 nappal korábban módosíthatja.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló időkeret alkalmazása esetén előzetesen írásban meghatározza és a helyben szokásos módon közli az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret kezdő és befejező időpontját, valamint a szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, az állomány tagjára irányadó napi szolgálatteljesítési idő és az általános szolgálati rend alapulvételével kell megállapítani.
(4) A szolgálatteljesítési időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az időkeret tartama, a napi szolgálatteljesítési idő és az általános szolgálati rend alapul vételével kell megállapítani. Az állomány tagjával a szolgálatteljesítési időkeret lejártakor miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell elszámolni azzal, hogy a munkaszüneti napon, valamint a heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret tartamán belül miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kijelöli, közli, és szükség esetén módosíthatja a tényleges szolgálatteljesítési időt és a pihenőnapokat. Az állomány tagjával a (3) bekezdés szerinti szolgálatteljesítési időkeret befejező időpontjával el kell számolni, azzal, hogy a munkaszüneti napon, valamint a rá irányadó heti pihenőnapon teljesített szolgálatot kétszeresen kell figyelembe venni.
98. §
(1) A szerződéses pályakezdők alapkiképzésének időszakában a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható azzal, hogy
a) a heti szolgálatteljesítési idő legfeljebb heti 60 óra lehet,
b) a pihenőidő nem lehet kevesebb napi 8 óránál, és
c) hetente legalább 1 pihenőnapot ki kell adni.
(1) Az alapkiképzés időszakában a szolgálatteljesítési idő e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható azzal, hogy
a) a heti szolgálatteljesítési idő legfeljebb heti 60 óra lehet,
a) a heti szolgálatteljesítési idő legfeljebb heti 70 óra lehet,
b) a pihenőidő nem lehet kevesebb napi 8 óránál, és
c) hetente legalább 1 pihenőnapot ki kell adni.
(2) A különleges műveleti kiképzésen résztvevők szolgálatteljesítési ideje e törvény rendelkezéseitől eltérően is meghatározható, de nem haladhatja meg a heti legfeljebb 96 kiképzési órát. Minden 24 órás vagy azt meghaladó folyamatos kiképzési foglalkozás során a résztvevő 24 óránként egészségügyi szakszemélyzet által végrehajtott ellenőrzésen vesz részt. Minden 48 órát meghaladó kiképzési foglalkozást követően az állomány tagjának összevontan biztosítani kell a napi 8 óra pihenőidőt, kiegészítve további egyszeri 8 óra regenerációs idővel.
(3) Ha az éves kiképzési tervekben meghatározott gyakorlat egyik napja vagy napjai pihenő- vagy munkaszüneti napra esnek, azokat azonos számú szabadnappal kell ellentételezni. A szabadnapot a gyakorlat befejeződését követő legkésőbb 90 napon belül kell kiadni.

57. A rész-szolgálatteljesítési idő

99. §
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a gyermeke 3 éves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagjának írásbeli kérelmére - legfeljebb a gyermeke 3 éves koráig, három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig - rész-szolgálatteljesítést engedélyez, ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem alapján a szolgálati beosztáshoz tartozó munkaköri feladatok jellegének és a szolgálatteljesítés körülményeinek mérlegelésével azt vizsgálja, hogy a rész-szolgálatteljesítés engedélyezése veszélyezteti-e a szolgálat érdekét. A miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban rész-szolgálatteljesítés nem engedélyezhető. Nem engedélyezhető a rész-szolgálatteljesítés akkor sem, ha az a munkáltatói jogkört gyakorló számára lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. Heti 20 óránál rövidebb rész-szolgálatteljesítés iránti kérelem érdemi vizsgálat nélkül is elutasítható. A rész-szolgálatteljesítés engedélyezése iránti kérelem tartalmi követelményeit és elbírálásának eljárási szabályait miniszteri rendelet határozza meg.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló a kérelem elutasításáról írásban indokolt döntést hoz.
(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.
(4) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló rész-szolgálatteljesítést engedélyez, az legkorábban a kérelem engedélyezését követő hónap első napján kezdődik, és az engedélyben meghatározott ideig, de legfeljebb a gyermek 3 éves koráig - három vagy több gyermeket nevelő állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig - tart. A rész-szolgálatteljesítés tényét a munkaköri leírásban rögzíteni kell.
(5) Ha az állomány tagjának szolgálati beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló más, rész-szolgálatteljesítési időben ellátható megfelelő szolgálati beosztást ajánl fel.
(6) Ha a munkáltatói jogkört gyakorló az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.
(7) A felajánlott szolgálati beosztás elfogadása esetén, az állomány tagját át kell helyezni.

58. A munkaközi szünet

100. §
(1) Ha a napi szolgálatteljesítési idő a 6 órát meghaladja, a szolgálatteljesítési időn belül, annak megszakításával, napi 30 perc, valamint minden további 3 óra szolgálatteljesítés után az állomány tagja részére legalább 20 perc munkaközi szünetet kell egybefüggően biztosítani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti munkaközi szünetre jogosít a túlszolgálat időtartama is.

59. A pihenőidő és a pihenőnap

101. §
(1) Az állomány tagja részére a napi szolgálatteljesítés befejezése és a következő napi megkezdése között általános szolgálati rend esetén legalább 11 óra, a készenléti jellegű beosztásban és a folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a napi pihenőidő 1 órával csökken, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik.
(3) Általános szolgálati rend esetén az állomány tagja hetenként két egymást követő pihenőnapra jogosult, melyek közül az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(3) Az állomány tagja hetenként szombaton és vasárnap pihenőnapra jogosult.
(4) Az állomány készenléti jellegű beosztásban, vagy folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásban szolgálatot teljesítő tagja esetén havonta legalább egy alkalommal a pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.
(4) Az állomány szolgálatteljesítési időkeretben szolgálatot teljesítő tagja hetente két pihenőnapra jogosult, de az a (3) bekezdéstől eltérően a hét bármely napján kiadható úgy, hogy havonta legalább egy pihenőnapnak vasárnapra kell esnie.
(5) A (3) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnapok - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadhatók, de legalább 1 pihenőnapnak ilyenkor is vasárnapra kell esnie.

60. A munkaszüneti napok

102. §
(1) Munkaszüneti napok január 1-je, március 15-e, húsvéthétfő, május 1-je, pünkösdhétfő, augusztus 20-a, október 23-a, november 1-je, és december 25-26-a.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakon túl munkaszüneti nap május 21-e, a Magyar Honvédelem Napja.
(3) A Közszolgálati Tisztviselők Napja munkaszüneti nap azon honvédségi szervezetnél, ahol az állomány tagja mellett kormánytisztviselők foglalkoztatására kerül sor.
(4) A foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter által évenként kiadott, az általános munkarendben foglalkoztatott munkavállalók munkaidő-beosztásának a munkaszüneti napok miatti változtatását szabályozó rendeletet az állomány tagjára is alkalmazni kell.

61. A túlszolgálat

103. §
(1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset megelőzése vagy elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése szükségessé teszi, az állomány tagja munkanapon, heti pihenőnapon, munkaszüneti napon a szolgálatteljesítési időn túl is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (a továbbiakban: túlszolgálat).
(2) Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti szolgálat, a készenléti szolgálat, a gyakorlaton való részvétel, és ha az állomány tagja az engedélyezett távollétének idejét megállapodás alapján ledolgozza.
(3) Nem kötelezhető túlszolgálatra az állomány nő tagja a várandósság megállapításától a gyermek 3 éves koráig, valamint a gyermekét egyedül nevelő a gyermeke 3 éves koráig.
(4) A túlszolgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló írásban rendeli el.
(4) A túlszolgálatot a munkáltatói jogkört gyakorló vagy az általa kijelölt személy írásban rendeli el.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a túlszolgálat időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló az időkeret lejártakor állapítja meg.
(6) A túlszolgálat naptári évenként legfeljebb 300 óra lehet.
(7) A (6) bekezdés szerinti mérték miniszteri rendeletben további 50%-kal növelhető, és arányosan csökken, ha a szolgálati viszony év közben kezdődött.
(8) A (6) és a (7) bekezdés szerinti korlátozás nem alkalmazható akkor, ha a túlszolgálatra a 61. § (3) bekezdése szerinti esetekben kerül sor.
104. §
(1) Az állomány tagjának évi 150 óráig terjedő túlszolgálatáért annak időtartamával azonos mértékű szabadidő jár. A szabadidőt a túlszolgálatot követően nyomban, de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni.
(1) A túlszolgálatért az állomány tagját annak időtartamával azonos mértékű szabadidő illeti meg. A szabadidőt a túlszolgálatot követően harminc napon belül kell kiadni. Ha a szabadidő e határidőben való kiadása a honvédségi szervezet zavartalan működését veszélyezteti, azt legkésőbb a túlszolgálatot követő hat hónapon belül kell biztosítani.
(2) Az állomány tagja a túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díjra jogosult
a) a munkáltatói jogkört gyakorló engedélyével, ha a túlszolgálat nem éri el az évi 150 órát, feltéve, hogy az (1) bekezdés alkalmazása a honvédségi szervezet zavartalan működését veszélyeztetné, vagy
b) az évi 150 órát elérő, vagy azt meghaladó túlszolgálatért,
melyet legkésőbb a tárgyhónapot követő havi illetménnyel egyidejűleg kell kifizetni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.
(3) A (2) bekezdés b) pontja esetén, annak alkalmazása helyett az állomány tagja kérheti az azonos mértékű szabadidő biztosítását.
(3) Szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén az (1) bekezdés szerinti határidőtől eltérően a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával - a 97. § (4) bekezdése megfelelő alkalmazásával - csökkenteni kell a következő időkeretben teljesítendő szolgálatteljesítési időt. Ettől eltérően, ha a szolgálatteljesítési időkeret lejártát követően az állomány tagjának foglalkoztatása a továbbiakban nem időkeretben történik, az (1) bekezdés alkalmazandó.
(4) Az (1) és a (2) bekezdés szerinti ellentételezés kétszeresére jogosult az állomány tagja, ha a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítette.
(4) Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.
(5) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően a szolgálatteljesítési időkeret alkalmazása esetén a 103. § (5) bekezdése szerint megállapított túlszolgálat időtartamával azonos mértékű távolléti díj jár.
(5) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.
(6) Miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztásokban akkor jár a túlszolgálatért szabadidő vagy távolléti díj, ha ezt a miniszter rendeletben lehetővé teszi.
(7) A túlszolgálat elrendelésének, nyilvántartásának és elszámolásának rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

62. Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat

105. §
(1) Őrszolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen kötött formájú fegyveres szolgálatot lát el, amelynek célja objektumok, javak, illetve személyek őrzése és védelme, vagy fogva tartott személyek szökésének megakadályozása.
(2) Ügyeleti szolgálatot teljesít az állomány tagja, ha a pihentetés biztosítása mellett, a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott helyen szolgálati feladatot lát el.
(3) Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre kell állnia, és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat végrehajtására kötelezhető. A készenléti szolgálat
a) laktanyán kívüli készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló, helyét az állomány tagja határozza meg úgy, hogy a munkáltatói jogkört gyakorló által kijelölt személy parancsára és az általa meghatározott időn belül - szolgálatteljesítésre alkalmas állapotban - a szolgálati feladat végrehajtását megkezdhesse,
b) laktanyai készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát és helyét a szolgálatvezénylésben a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, vagy
c) fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálat, ha a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, pihentetés biztosítása mellett, a készenléti szolgálat rendeltetése fegyveres szolgálatra, vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladatra történő felkészülés és feladatvégzés.
(3) Az állomány tagja készenléti szolgálatot teljesít, ha szolgálatvezénylés alapján előre nem tervezhető szolgálati feladat végrehajtásának biztosítása érdekében rendelkezésre áll, és a szolgálatvezénylés alapjául szolgáló körülmények bekövetkezése esetén szolgálati feladat végrehajtására köteles, azzal, hogy a készenléti szolgálat
a) laktanyán kívüli készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, helyét - beérkezési kötelezettségére tekintettel - az állomány tagja választja meg,
b) laktanyai készenléti szolgálat, ha a rendelkezésre állás időtartamát és helyét a szolgálatvezénylésben a munkáltatói jogkört gyakorló határozza meg, vagy
c) fegyveres vagy nemzetközi kötelezettségen alapuló készenléti szolgálat, ha a szolgálatvezénylésben meghatározott ideig, pihentetés biztosítása mellett, a készenléti szolgálat rendeltetése fegyveres szolgálatra vagy nemzetközi kötelezettségből fakadó feladatra történő felkészülés és feladatvégzés.
106. §
(1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálatok 105. § szerinti besorolását miniszteri rendelet határozza meg.
(2) A szolgálatvezénylést az állomány tagjával miniszteri rendeletben meghatározott módon és időben közölni kell. A 103. § (3) bekezdése esetén az állomány tagja 12 órát elérő, vagy azt meghaladó időtartamú szolgálatra nem vezényelhető. A vezényléshez az állomány tagjának beleegyezése szükséges, ha 6 éven aluli gyermekét egyedül neveli, és annak felügyeletét önerőből nem tudja biztosítani.
107. §
(1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja a (2) bekezdés szerint pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (1) bekezdés g) vagy h) pontja szerinti illetménypótlékra jogosult. A katasztrófavédelmi feladatok végrehajtásával összefüggésben elrendelt készenléti szolgálatokra a miniszter rendeletben határozhatja meg azokat az eseteket és körülményeket, amelyek bekövetkezése esetén - a feladatvégzés idejére - a készenléti pótlék helyett a túlszolgálat díjazására vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(1) Az őr-, az ügyeleti- és a készenléti szolgálat teljesítésének ellentételezéseként az állomány tagja a (2) bekezdés szerinti pihenőidőre, szabadnapra, illetve a 128. § (3) bekezdése szerinti illetménypótlékra jogosult.
(2) A 24 órás őr- és ügyeleti szolgálat esetén 1 nap pihenőidőt, a pihenőnapon és a munkaszüneti napon teljesített szolgálat után további még 1 szabadnapot kell biztosítani az állomány tagja részére. A laktanyai készenléti szolgálat esetén az első 24 óra után 1 nap, ezen túl 48 óránként további 1-1 nap szabadnapot kell biztosítani. Amennyiben az állomány laktanyán kívüli készenléti szolgálatot teljesítő tagja részére 24 órát elérően, a szolgálat céljával összefüggő feladat kerül elrendelésre, és a munkáltatói jogkört gyakorló meghatározza a szolgálatteljesítés helyét, úgy a szolgálatteljesítés helyére való megérkezéstől kezdődően a laktanyai készenléti szolgálatnak megfelelően kell a szabadnapokat biztosítani.
(3) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb 90 napon belül kell kiadni. Amennyiben a szolgálati elfoglaltság miatt a szabadnapot igazoltan nem lehet kiadni, az ezekre járó távolléti díjat legkésőbb a tárgyhónapot követő 4. havi illetménnyel együtt kell kifizetni.
(3) A pihenőidőt a szolgálat leadása után nyomban, a szabadnapot pedig legkésőbb kilencven napon belül kell kiadni.

63. Mentesülés a szolgálatteljesítési kötelezettség alól

108. §
(1) Mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól
a) az állampolgári kötelezettsége teljesítésének idejére,
b) a bíróság vagy a hatóság felhívására, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
b) a bíróság vagy a hatóság idézésére, értesítésére, vagy az eljárásban való személyes részvételhez szükséges időtartamra,
c) a különös méltánylást érdemlő személyi, családi vagy elháríthatatlan ok miatt indokolt távollét időtartamára,
d) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra,
d) közeli hozzátartozója vagy élettársa halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra,
d) közeli hozzátartozója vagy élettársa halálakor, esetenként legalább 2, legfeljebb 5 munkanapra,
e) az orvosi vizsgálat teljes időtartamára, továbbá az egészségügyi szabadságot nem igénylő egészségügyi kezelések időtartamára,
f) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára,
g) a szoptató anya a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1, ikergyermek esetén naponta kétszer 2 órára, a 9. hónap végéig naponta 1, ikergyermek esetén naponta 2 órára, ha egészségügyi szabadságot nem vesz igénybe,
h) a véradás miatt távol töltött teljes időtartamra, legalább 4 órára,
i) a legalább 14 napig tartó tartós igénybevétel után, esetenként legfeljebb 5 munkanapra,
j) az alapkiképzés befejezését közvetlenül követő 5 munkanapra, és
k) az önkéntes, vagy a létesítményi tűzoltói szolgálat ellátásának időtartamára.
(2) Az (1) bekezdésen túl mentesül az állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettség alól, ha jogszabály ezt előírja, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló írásban engedélyezi. A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés igénybevételének rendjét miniszteri rendelet határozza meg.
(3) A szolgálatteljesítési kötelezettség alóli mentesülés idejére távolléti díj jár.

64. Az alap- és a pótszabadság

109. §
(1) Az állomány tagját évi 25 munkanap alapszabadság illeti meg.
(2) Az alapszabadságon túl az állomány tagjának pótszabadság jár, amely
a) 2 évig terjedő szolgálati viszonyban töltött idő után 2 munkanap,
b) 3-5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap,
c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap,
d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap,
e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap,
f) 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap,
g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap, és
h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap.
(3) Ha az állomány tagja felsőfokú iskolai végzettségű, a pótszabadság (2) bekezdés szerinti mértéke 1-1 nappal emelkedik.
(4) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító veszélynek kitett, miniszteri rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.
(4) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító veszélynek kitett, miniszteri rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.
(4) Az állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, és a fizikai állóképességének megőrzése céljából miniszteri rendeletben meghatározottak szerint külön pótszabadságra jogosult, amely az egészségkárosító kockázatnak kitett, miniszteri rendeletben meghatározott beosztásban évente legfeljebb 10 munkanap, repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár beosztásban évente legfeljebb 14 munkanap.
(5) Az állomány tagjának a 16 évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után 2,
b) két gyermeke után 4,
c) kettőnél több gyermeke után összesen 7
munkanap pótszabadság jár. A pótszabadság fogyatékos gyermekenként 2 munkanappal nő.
(6) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság mértékének megállapításánál a magasabb pótszabadságot abban az évben kell először figyelembe venni, amikor az állomány tagja eléri az adott szolgálati viszonyban töltött szolgálati időt. Az (5) bekezdés szerinti pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
110. §
(1) Vezetői pótszabadságra jogosult
a) a szakasz- és a századparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 2 munkanap,
b) a zászlóalj- és az ezredparancsnok, valamint a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 3 munkanap,
c) a dandárparancsnok, valamint az ennél magasabb szintű parancsnok, és a velük azonos szintű vezető, a vezetői pótszabadság mértéke évente 4 munkanap.
(2) A honvédségi szervezet vezénylő-zászlósa a honvédségi szervezet parancsnokának jogállása szerint az (1) bekezdés szerinti pótszabadságra jogosult.

65. A szabadság megállapítása, kiadása

111. §
(1) A szabadság mértékének megállapításakor a szolgálati rend szerinti munkanapok mellett figyelembe kell venni a 108. § szerinti időtartamokat, a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapját, a hozzátartozó ápolása miatt kapott 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadságot, és minden olyan munkában nem töltött időt, amelyre az állomány tagja illetményre vagy távolléti díjra jogosult.
(1) A szabadság mértékének megállapításakor a szolgálati rend szerinti munkanapok mellett figyelembe kell venni a 108. § szerinti időtartamokat, a szülési szabadságot, a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság első 6 hónapját, a hozzátartozó ápolása miatt kapott 30 napot meg nem haladó illetmény nélküli szabadságot, és minden olyan munkában nem töltött időt, amelyre az állomány tagja illetményre jogosult.
(2) Az állomány tagja részére a szabadság arányos része jár, ha a szolgálati viszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg, továbbá, ha a szabadság mértékét érintő változásra év közben kerül sor.
(3) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, a szabadság címén engedélyezett távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani.
112. §
(1) A szabadságot a munkáltatói jogkört gyakorló, vagy az általa kijelölt személy adja ki. Az alap- és a pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, 25%-át, de legalább 10 munkanapot pedig az állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a Honvédség működőképességét ne veszélyeztesse. A munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott szabadság kezdő napját az állomány tagjával legkésőbb a szabadság kezdete előtt 15 nappal közölni kell.
(2) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha szolgálati érdekből erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év június 30-ig, az állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni, amennyiben az esedékesség éve letelt. Az állomány tagjának a szabadság kiadására vonatkozó igénye a szolgálati viszony fennállása alatt nem évül el.
(3) A tárgyévet követő első hónap végéig a munkáltatói jogkört gyakorló megállapítja az állomány tagja tárgyévben igénybe vett, és a ki nem adott szabadságának mértékét. A tárgyévben ki nem adott szabadságot a következő évben járó szabadság mértékéhez hozzászámítja. Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik, és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az 5 munkanapot.
(4) A szabadságok tárgyévi ütemezését a munkáltatói jogkört gyakorló által meghatározott rendben és határidőre elkészített éves szabadságolási terv tartalmazza.
113. §
(1) A szabadságot megváltani nem lehet.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - meg kell váltani a szabadságot, ha a Honvédség a szabadság arányos részét nem adta ki. A felek megállapodása alapján megváltható a gyermek ápolása, vagy gondozása céljára kapott illetmény nélküli szabadság első 6 hónapjára járó szabadság, ha azt az állomány tagja nem kapta meg.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - meg kell váltani a szabadságot, ha a Honvédség a szabadság arányos részét nem adta ki.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szolgálati viszony megszűnésekor, megszüntetésekor - ide nem értve az 59. § (1) bekezdés e) pontját - és a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba áthelyezéskor meg kell váltani a szabadságot, ha a Honvédség a szabadság arányos részét nem adta ki.
(3) Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett távolléti díjat köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.
(3) Ha az állomány tagja szolgálati viszonya megszűnéséig vagy megszüntetéséig több szabadságot vett igénybe annál, mint ami időarányosan megilletné, a különbözetre kifizetett illetmény összegét köteles visszafizetni. Nem követelhető vissza a túlfizetés az 59. § (1) bekezdés a) pontja, a 62. § (2) bekezdés g) pontja és a 68. § (1) bekezdés a) pontja esetén.
(4) Ha az állomány tagja az esedékesség évében a részére járó szabadságnál több szabadságban részesült, a következő évben arányosan kevesebb szabadságra jogosult.
(5) A szabadság megváltásával kapcsolatos igény elévülése a szolgálati viszony megszűnésének napján kezdődik.

66. Gyermek születése esetén járó pótszabadság

114. §
(1) Az apának gyermeke születése esetén, legkésőbb a születést követő 2. hónap végéig 5 munkanap, ikergyermekek születése esetén 7 munkanap pótszabadság jár, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság akkor is jár, ha a gyermek halva születik vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vérszerinti vagy örökbefogadó apát kell érteni.
(4) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság idejére távolléti díj jár, melynek kifizetése - a központi költségvetés terhére - a Kormány rendelete alapján történik.
(4) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság idejére távolléti díj jár.

67. A szülési szabadság és az illetmény nélküli szabadság

115. §
(1) Az anya egybefüggő 24 hét szülési szabadságra jogosult. A szülési szabadságot az anya kérelmére úgy kell kiadni, hogy legfeljebb 4 hét a szülés várható időpontja elé essen. A szülési szabadság időtartamára távolléti díj jár.
(1) Az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot az anya kérelmére úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen.
(2) A távolléti díj a szülési szabadság hátralevő tartamára
a) annak a nőnek is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
b) annak a gyámnak is jár, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának is jár, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
e) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
f) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától,
g) annak a férfinak is jár, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.
(2) A szülési szabadságot az (1) bekezdés szerinti időtartamból még hátralévő időre engedélyezni kell továbbá
a) annak a nőnek, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, a gondozásba vétel napjától,
b) annak a gyámnak, aki a csecsemőt jogerős döntés alapján gondozza, a kirendelés napjától,
c) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
d) a csecsemőt gondozó vér szerinti apának, ha a szülő nő meghal, az elhalálozás napjától,
e) annak a férfinak, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket vele együtt örökbe fogadni szándékozó nő az egészségügyi szolgáltató által igazoltan, az egészségi állapota miatt kikerül abból a háztartásból, ahol a gyermeket gondozzák, az igazoláson feltüntetett naptól ezen egészségi állapot fennállásáig,
f) annak a férfinak, aki a csecsemőt örökbefogadási szándékkal nevelésbe vette, ha a gyermeket örökbe fogadni szándékozó nő meghal, az elhalálozás napjától, és
g) annak a férfinak, aki a csecsemőt egyedül vette örökbefogadási szándékkal nevelésbe, a gondozásba vétel napjától.
(3) A szülési szabadság igénybe nem vett részét, ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülést követő 1 év elteltéig a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(4) A szülési szabadság tartamát - a kifejezetten szolgálatteljesítéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - munkában töltött időnek kell tekinteni.
(4) A szülési szabadság tartamát - a kifejezetten szolgálatteljesítéshez kapcsolódó jogosultságot kivéve - tényleges szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(5) Nem jár távolléti díj az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a szellemi tevékenységet.
(5) Nem jár illetmény a szülési szabadság alatt az állomány tagjának, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyban végzett tevékenységet - díjazás ellenében munkát végez, vagy hatósági engedélyhez kötött keresőtevékenységét személyesen folytatja, ide nem értve a szellemi tevékenységet.
116. §
(1) Az állomány tagja a gyermeke 3. életéve betöltéséig - a gyermek gondozása céljából - illetmény nélküli szabadságra jogosult, amelyet kérésének megfelelő időpontban kell kiadni.
(2) Az (1) bekezdés és a 115. § szerinti szabadság megszűnik
a) a gyermek halva születése esetén,
b) ha a gyermek meghal, a halált követő 15. napon,
c) ha a gyermeket - jogszabályban foglaltak szerint - ideiglenes hatállyal elhelyezték, átmeneti vagy tartós nevelésbe vették, továbbá 30 napot meghaladóan bentlakásos szociális intézményben helyezték el, a gyermek elhelyezését követő napon.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a szabadság időtartama - a szülést követően - 6 hétnél rövidebb nem lehet.
117. §
(1) Az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében - a 116. § (1) bekezdésén túl - illetmény nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozási segély folyósításának időtartama alatt.
(1) Az állomány tagjának gyermeke személyes gondozása érdekében - a 116. § (1) bekezdésén túl - illetmény nélküli szabadság jár a gyermek 10. életéve betöltéséig a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának időtartama alatt.
(2) Az állomány tagjának közeli hozzátartozója tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(2) Az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa tartós - előreláthatólag 30 napot meghaladó - személyes ápolása céljából, az ápolás idejére, de legfeljebb 2 évre illetmény nélküli szabadság jár. A tartós ápolást és annak indokoltságát az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa igazolja.
(3) Az állomány tagja illetmény nélküli szabadságra jogosult a házastárs vagy élettársa tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára. Az állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokból - illetmény nélküli szabadságot lehet engedélyezni, így különösen a nemzetközi szervezetek által kiírt pályázat elnyerése esetén, ha a munkakör betöltése a szolgálat érdekével nem esik egybe, a munkavégzés idejére.
118. §
(1) Az állomány tagja az illetmény nélküli szabadság igénybevételét legalább 15 nappal korábban írásban köteles bejelenteni.
(2) Az illetmény nélküli szabadság az állomány tagja által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozatának közlésétől számított 30. napon szűnik meg.

68. Az egészségügyi szabadság

119. §
(1) Egészségügyi szabadság jár az állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné.
(2) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, vagy a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb 1 évig jár. Az egészségügyi szabadság időtartamát naptári napokban kell meghatározni. A szolgálatképtelenség igazolására, valamint az egészségügyi szabadság időtartamának megállapítására vonatkozó szabályokat miniszter rendelet állapítja meg.
(3) A Honvédség által fenntartott, támogatott vagy az egészségbiztosítási szerv által finanszírozott egészségügyi intézményeknél az egészségügyi szolgáltatásra való igényjogosultság feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
120. §
(1) Gyermekápolás céljából egészségügyi szabadságra jogosult
a) a nő 1 évesnél fiatalabb - kórházi ápolás alatt álló - beteg gyermeke szoptatása esetén, a gyermek 1 éves koráig,
b) az állomány tagja beteg gyermeke ápolása címén, a gyermek betegségét megállapító orvosi igazolás alapján az abban foglalt időtartamra a gyermek 1 éves koráig,
c) az állomány tagja 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
d) az állomány tagja 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át,
e) az állomány tagja 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.
(2) A gyermek ápolására kapott egészségügyi szabadság mértéke - ha mindkét szülő az állomány tagja - a szülőket együttesen illeti meg.
121. §
(1) A távolléti díj
a) 100%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadsága időtartamára,
b) 100%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a 120. § szerinti, valamint a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára évente összesen 30 naptári napig,
c) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi szabadságok időtartamára a 31. naptári naptól,
d) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapításáig,
e) összege legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,
f) összege legfeljebb 50%-kal csökkenthető, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadság ideje alatt más kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a szellemi tevékenységet,
g) nem folyósítható, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta,
h) nem folyósítható, ha az állomány tagja a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozik, szolgálati beosztásból felfüggesztésre került, előzetes letartóztatásban van, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt áll, vagy a Btk. 132. § (1) bekezdése szerint szabadságvesztés büntetését tölti,
h) a 131. § alkalmazásával az egészségügyi szabadság alatt is visszatartható,
i) megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg, vagy
j) megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadsággal össze nem függő okból külföldre távozik.
(1) Az illetmény időarányos része
a) jár az állomány tagjának a szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadsága időtartamára,
b) jár az állomány tagjának a 120. § szerinti, valamint a nem szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy a nem szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára évente összesen 30 naptári napig,
c) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának a b) pont szerinti egészségügyi szabadságok időtartamára a 31. naptári naptól,
d) 90%-ának megfelelő összeg jár az állomány tagjának évente a b) pont szerinti időtartamot követően a 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapításáig,
e) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagjának betegsége vagy sérülése súlyos gondatlanságának következménye,
f) összegéből legfeljebb annak 50%-a megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadság ideje alatt más kereső tevékenységet folytat, ide nem értve a szellemi tevékenységet,
g) megvonásra kerül, ha az állomány egészségügyi szabadságon lévő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta,
h) részben vagy egészben visszatartható az egészségügyi szabadság alatt a 131. § alkalmazásával,
i) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg, vagy
j) részben vagy egészben megvonható, ha az állomány tagja az egészségügyi szabadsággal össze nem függő okból külföldre távozik.
(2) Az (1) bekezdés d) pontja esetén a baleset és a sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, vagy a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet az állomány tagja részére egy összegben kell folyósítani.
(3) Év közben kezdődő szolgálati viszony esetén az állomány tagja a naptári évre járó, az (1) bekezdés b) pontja szerinti 30 nap időarányos részére jogosult, amely azonban - ha az állomány tagja az év folyamán már szolgálati viszonyban állt - nem lehet több, mint a naptári évre járó időtartam még igénybe nem vett része. A naptári évben igénybe nem vett rész később nem igényelhető.

X. FEJEZET
ILLETMÉNY

69. A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék

69. Az illetmény általános szabályai

122. §
(1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult. Az illetmény
a) beosztási illetményből,
b) honvédelmi pótlékból,
c) illetménykiegészítésből,
d) szolgálati időpótlékból,
e) illetménypótlékból, valamint
f) jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből
(1) Az állomány tagja szolgálati viszonya alapján, ha e törvény eltérően nem rendelkezik, az állományba vétel napjától a szolgálati viszony megszűnésének napjáig, havonta illetményre jogosult. Az illetmény
a) beosztási illetményből,
a) alapilletményből,
b) honvédelmi pótlékból,
b) honvédelmi szolgálati díjból,
c) illetménykiegészítésből,
c) illetménypótlékból, valamint
d) szolgálati időpótlékból,
d) jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből
e) illetménypótlékból, valamint
f) jogszabály alapján meghatározott esetekben kiegészítő illetményből
(2) A beosztási illetmény és a honvédelmi pótlék együttes összege képezi az alapilletményt.
(2) Rész-szolgálatteljesítés engedélyezése esetén a 99. § (4) bekezdése szerinti időponttól az állomány tagja illetményre a rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosítva jogosult.
(3) Az alapilletmény szempontjából a tiszti állomány tagját az 5. melléklet szerint I., a legénységi és az altiszti állomány tagját a II. besorolási osztályba kell besorolni. Az I. és a II. besorolási osztály 10-10 besorolási kategóriából áll. Minden besorolási kategóriához egy-egy besorolási, minden rendfokozathoz egy-egy honvédelmi szorzószám kapcsolódik. A besorolási osztály besorolási kategóriái a beosztási illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett beosztásokhoz, a honvédelmi szorzók pedig a viselt rendfokozatokhoz igazodnak. A besorolási osztályokon belül a magasabb besorolási kategóriákhoz, valamint a rendfokozatokhoz magasabb szorzószámok tartoznak.
(3) A tört havi illetményt - figyelemmel a 102. § (4) bekezdésére is - a tárgyhónap munkanapjainak száma alapján kell meghatározni.
(4) A beosztási illetmény összegét az illetményalap és az 5. mellékletben a betöltött beosztás besorolási kategóriájához tartozó szorzószám szorzata adja. A honvédelmi pótlék az illetményalap és a viselt rendfokozathoz tartozó honvédelmi szorzó szorzatával egyenlő.
(4) Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról a munkáltatói jogkört gyakorló értesítést ad ki.
(5) Az illetményt a munkáltatói jogkört gyakorló állapítja meg, valamint az illetmény-megállapításnak nem minősülő illetményváltozásról értesítést készít. Az (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimumnál.
(5) Az egyes illetményelemeket egész összegre kerekítve, a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani.
(6) Az (1) bekezdéstől eltérően a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig az állomány 46. § (1) bekezdés j) pontja alá tartozó tagja illetményre nem jogosult.
(6) Amennyiben az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem éri el a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló kormányrendelet szerinti minimálbér vagy garantált bérminimum összegét - vagy rész-szolgálatteljesítés esetén annak arányosított részét - a különbözetet kiegészítő illetményként kell megállapítani.
(7) Rész-szolgálatteljesítés engedélyezése esetén a 99. § (4) bekezdése szerinti időponttól az állomány tagja a rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosított illetményre jogosult azzal, hogy az (1) bekezdés a)-d) és f) pontja szerinti illetményelemek együttes összege nem lehet kevesebb a jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum rész-szolgálatteljesítési idő alapján arányosított részénél.
(7) Az állomány tagja nem jogosult illetményre
a) az illetmény nélküli szabadság időtartamára,
b) ha a 46. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, vagy
c) a jogellenes távollét időtartamára.
(7) Az állomány tagja nem jogosult a (4) bekezdés szerinti illetményre
a) az illetmény nélküli szabadság időtartamára,
b) ha a 46. § (1) bekezdés b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, és illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok az irányadók,
c) ha a 46. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba tartozik, vagy
d) a jogellenes távollét időtartamára.

70. Alapilletmény

123. §
(1) Az állomány tagját az első és a magasabb beosztásba kinevezésekor, valamint az azonos és az alacsonyabb beosztásba történő áthelyezésekor a szolgálati beosztására meghatározott besorolási kategória, és a rendfokozatához igazodó honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni.
(1) Az alapilletmény szempontjából az állomány tagja által betölthető szolgálati beosztásokat a beosztás szerinti felelősség, a szervezeti hovatartozás és a vezetői jelleg alapján hét besorolási osztályba kell besorolni. Minden besorolási osztály az egyes rendszeresített rendfokozatok által meghatározott 20-20 besorolási kategóriából áll. A besorolási osztályokat, a besorolási kategóriákat, a rendszeresített rendfokozatokat, valamint az ezekhez tartozó alapilletmény-szorzószámokat az 5. melléklet tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdéstől eltérően
a) a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester beosztási illetményét a viselt rendfokozatának megfelelően kell megállapítani,
b) az állomány speciális beosztást betöltő tagját - mindaddig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásában elérhető legmagasabb rendfokozattól - az annál eggyel alacsonyabb rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória, és a viselt rendfokozata szerinti honvédelmi szorzószámok alapján kell besorolni,
c) a szerződéses pályakezdő beosztási illetményét a tervezett beosztásának megfelelően, honvédelmi pótlékát a közkatonákra vonatkozóan kell megállapítani,
d) a közkatonát a II. besorolási osztály I. besorolási kategória szerint kell besorolni,
e) az állomány 46. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja alá tartozó tagja beosztási illetményét a Honvédségnél létrehozott állománytáblában vagy munkaköri jegyzékben részére meghatározott beosztás alapján kell megállapítani,
f) az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-m), p)-s) pontja alá tartozó tagja beosztási illetményét a (6) bekezdés szerinti beosztási szint figyelembevételével kell megállapítani.
f) az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-m), p)-s) és u) pontja alá tartozó tagja beosztási illetményét a (6) bekezdés szerinti beosztási szint figyelembevételével kell megállapítani.
(2) Az egyes szolgálati beosztások besorolási osztályba és besorolási kategóriába történő részletes besorolását a miniszter rendeletben határozza meg.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, miniszteri rendeletben meghatározottak szerint a honvédségi szervezetek részére megállapított személyi juttatások előirányzatán belül a munkáltatói jogkört gyakorló - a szolgálati beosztással járó feladatok kiemelkedő teljesítése elismeréseként - az állomány tagját a 122. § (4) bekezdése szerinti beosztási illetmény összegénél 30%-ig terjedően magasabb összegben is besorolhatja. Az eltérítés a tárgyév december 31-éig terjedő időszakra állapítható meg.
(3) Az alapilletmény összegét a betöltött szolgálati beosztáshoz meghatározott besorolási osztály, besorolási kategória figyelembevételével az 5. melléklet szerinti alapilletmény-szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként kell meghatározni.
(4) Magasabb besorolási kategória szerinti beosztási illetményt kell megállapítani az állomány tagjának, ha magasabb besorolási kategóriához tartozó beosztásba kerül. A honvédelmi pótlék összege a viselt rendfokozathoz igazodó honvédelmi szorzószám szerint, előlépés alkalmával emelkedik.
(4) Az (1) és a (3) bekezdéstől eltérően
a) a közkatona alapilletményét az 1. besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,
b) az f) pontban foglalt kivétellel a szerződéses pályakezdő alapilletményét a tervezett szolgálati beosztásának megfelelő szorzószámmal,
c) a kezdő beosztást betöltő hadnagy vagy őrmester alapilletményét a viselt rendfokozatához tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal,
d) a miniszteri rendeletben meghatározott vezénylő zászlós beosztást betöltők alapilletményét 6,35-9,00 közötti szorzószámmal,
e) az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagjának alapilletményét a 6. melléklet szerinti szorzószámokkal, továbbá
f) az alapilletményt az állomány speciális beosztást betöltő tagja esetében addig, amíg a viselt rendfokozata elmarad a beosztásához rendszeresített rendfokozattól, valamint azon szerződéses pályakezdő alapilletményét, akinek tervezett első rendfokozata alacsonyabb a tervezett beosztásához rendszeresített rendfokozatnál, a rendszeresített rendfokozatba való előléptetésig a beosztásban elérhető rendfokozatnál eggyel alacsonyabb rendfokozathoz tartozó besorolási kategóriának megfelelő szorzószámmal
kell megállapítani.
(5) Ha az állomány tagját alacsonyabb beosztásba helyezik, részére az új beosztására meghatározott besorolási kategória szerinti beosztási illetmény, valamint a viselt rendfokozatához igazodó honvédelmi pótlék jár.
(5) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k)-s) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét
a) a 46. § (1) bekezdés adott pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes
aa) e törvény szerinti illetmény-megállapításban szereplő alapilletmény alapjául szolgáló besorolási osztály és besorolási kategória szerint, vagy
ab) ha az aa) alponttól eltérően e törvény alapján magasabb alapilletményben részesült, ez utóbbi alapján, vagy
b) ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a beosztás szintje, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján
kell megállapítani.
(5) Az (1)-(4) bekezdéstől eltérően az állomány 46. § (1) bekezdés f)-s) pontja, valamint - ha az állomány tagjának illetményére a más szerv foglalkoztatottjaira vonatkozó szabályok irányadóak - b) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagjának alapilletményét
a) a 46. § (1) bekezdés adott pontja alapján történő rendelkezési állományba helyezést megelőző napon érvényes
aa) e törvény szerinti illetmény-megállapításban szereplő alapilletmény alapjául szolgáló besorolási osztály és besorolási kategória szerint, vagy
ab) ha az aa) alponttól eltérően e törvény alapján magasabb alapilletményben részesült, ez utóbbi alapján, vagy
b) ha az a) pont aa) alpontja alapján nem állapítható meg a besorolás, vagy a rendelkezési állományba helyezést megelőzően betöltött beosztás a VII. besorolási osztályba tartozott, és nem részesült az a) pont ab) alpontja szerinti magasabb alapilletményben sem, akkor az I. besorolási osztály és a viselt rendfokozatnak megfelelő besorolási kategória alapján
kell megállapítani.
(6) Ha törvény eltérően nem rendelkezik, szolgálati beosztás hiányában a rendelkezési állományba tartozó esetén a beosztás szintje
a) az utolsó betöltött beosztással azonos, vagy
b) a viselt rendfokozatának megfelelő, ha nem rendelkezett utolsó betöltött beosztással, vagy ha rendelkezett, de az jogszabállyal nem beazonosítható.
(6) Az állomány 46. § (1) bekezdés u) pontja alapján rendelkezési állományba tartozó tagja a rendelkezési állományba helyezését megelőző napon érvényes alapilletményére jogosult.
(7) A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnök helyettese helyettes államtitkári illetményre és vezetői juttatásokra jogosult.
(8) A miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal vezetőjének és helyettesének illetményét és juttatásait e törvény alapján kell megállapítani.

70. Az illetménykiegészítés

124. §
(1) Az állomány tagja illetménykiegészítésre jogosult, ha
a) a miniszter által vezetett minisztérium vagy a miniszter irányítása alá tartozó központi hivatal állományában,
b) a minisztérium hivatalának vagy igazgatóságának, a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum, a Tábori Lelkészi Szolgálat, a középszintű vezető szerv és más magasabb szintű parancsnokság besorolású honvédségi szervezet állományában, az NKE-n vagy
c) az a) és a b) pont alá nem tartozó, Magyarországon települő honvédségi szervezet állományában, vagy a miniszter fenntartása alá tartozó, honvédségi szervezetnek nem minősülő köznevelési intézményben, továbbá a 46. § (1) bekezdés a), l) vagy q) pontjának hatálya alatt
teljesít szolgálatot. A szerződéses pályakezdő a tervezett beosztása szerint jogosult illetménykiegészítésre.
(2) Az illetménykiegészítés mértéke
a) az (1) bekezdés a)-c) pontja alá tartozó és felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezők esetén - a pontok sorrendjében - a beosztási illetmény 50, 35, és 20%-a,
b) az (1) bekezdés a) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetén a beosztási illetmény 15%-a,
c) az (1) bekezdés b) és c) pontja alá tartozó felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők esetén a beosztási illetmény 10%-a.
(3) Az állomány 46. § (1) bekezdés f)-i), k), m), p), r), és s) pontja alá tartozó tagjának illetménykiegészítését a rendelkezési állományba helyezését megelőző mérték szerint kell megállapítani.
(3) Az állomány 46. § (1) bekezdés g)-i), k), m), p), r), és s) pontja alá tartozó tagjának illetménykiegészítését a rendelkezési állományba helyezését megelőző mérték szerint kell megállapítani.
(3) Az állomány 46. § (1) bekezdés g)-i), k), m), p), r), és s) és u) pontja alá tartozó tagjának illetménykiegészítését a rendelkezési állományba helyezését megelőző mérték szerint kell megállapítani.
(4) Országos illetékességgel rendelkező vagy működési körű honvédségi szervezetnél szolgálatot teljesítő állomány illetménykiegészítését a miniszter rendeletben az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti vezetési szinttől eltérően, eggyel magasabb besorolásnak megfelelően állapíthatja meg. Az illetménykiegészítés mértékére a miniszter által meghatározott vezetési szintnek megfelelően a (2) bekezdést kell alkalmazni.
(5) A nem Magyarországon települő honvédségi szervezet állományának a szolgálatteljesítés körülményére figyelemmel a miniszter az (1) bekezdés c) pontja szerint vezetési szintnek megfelelő illetménykiegészítést állapíthat meg.
(6) A 46. § (1) bekezdés f) pontja szerinti rendelkezési állomány tagjának illetménykiegészítését
a) az e jogcím szerinti rendelkezési állományba áthelyezését megelőző mérték szerint kell megállapítani, ha a 46. § (1) bekezdés a), c) vagy d) pontja szerinti rendelkezési állományból
b) az (1) bekezdés c) pontja szerinti vezetési szintnek megfelelően kell megállapítani, ha a 46. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományból
c) a külföldi szolgálat megkezdését közvetlenül megelőző mérték szerint kell megállapítani, ha a 46. § (1) bekezdés e) pontja szerinti rendelkezési állományból
került áthelyezésre.
(7) A rendelkezési állomány 46. § (1) bekezdés j) pontja szerinti rendelkezési állományból más rendelkezési állományba áthelyezett tagjának illetménykiegészítését az (1) bekezdés c) pontja szerinti vezetési szintnek megfelelően kell megállapítani, feltéve, hogy illetményre jogosult, és az illetménykiegészítésének mértéke az (1) bekezdés a) vagy b) pontja vagy a 199. § (2) bekezdés alapján nem állapítható meg.
124. §   Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja részére a miniszter rendeletben a 6. mellékletben foglaltaktól eltérően magasabb szorzószámot állapíthat meg.

71. A szolgálati időpótlék

71. A honvédelmi szolgálati díj

125. §   Az állomány tagja a szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap %-ában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult, amelynek mértéke
a) 5 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 10%-a,
b) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,
c) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,
d) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 17,5%-a,
e) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,
f) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,
g) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.
125. §
(1) Az állomány tagja a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje alapján - a (2) bekezdés szerinti időponttól - a 7. mellékletben foglalt táblázat B oszlopa szerinti szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.
(2) Az állomány tagja a 7. melléklet szerinti, tényleges szolgálati viszonyban töltött évhez tartozó honvédelmi szolgálati díjra a szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő év első napjától jogosult.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően, amennyiben az állomány tagja a betöltött beosztásához rendszeresített rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik, a 92. § (5) bekezdése szerinti tényleges szolgálati viszonyban töltött ideje, az állománycsoportjához és a legmagasabb fokozati vizsgájához tartozó 7. mellékletben foglalt táblázat C-M oszlopa szerinti megfelelő szorzószám és a honvédelmi illetményalap szorzataként megállapított honvédelmi szolgálati díjra jogosult.
(4) Az állomány tagja a (3) bekezdés szerint megállapításra kerülő honvédelmi szolgálati díjra a fokozati vizsga sikeres letételét követő év első napjától jogosult.
(5) A (3) bekezdésben foglalt feltételeknek való újbóli megfelelésig az (1) bekezdés szerint jogosult honvédelmi szolgálati díjra
a) a tiszti és az altiszti állomány tagja beosztásban történő előmenetele,
b) az állomány tagja vezetői beosztásba történő áthelyezése, kinevezése, illetve
c) a legénységi állomány tagja állománycsoport váltása
esetén, az a), b) vagy c) pont szerinti áthelyezés, kinevezés napjától.
(6) Az állomány 85/A. § (8) bekezdése szerinti tagja az áthelyezés napjától a (3) bekezdés szerint jogosult honvédelmi szolgálati díjra, ha az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó 85/A. § szerinti fokozati vizsgával rendelkezik. Az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó fokozati vizsga után járó honvédelmi szolgálati díjra az áthelyezés napjától a fokozati vizsga letétele hiányában is jogosult az állomány áthelyezett tagja, azzal, hogy az áthelyezést követően betöltött beosztáshoz rendszeresített rendfokozathoz tartozó fokozati vizsgakötelezettségének a 85/A. § (8) bekezdés b) pontja szerinti határidőn belül eleget kell tennie.
126. §   A 125. §-ban foglaltaktól eltérően az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja honvédelmi szolgálati díjra nem jogosult.

72. Az illetménypótlékok

126. §
(1) Az állomány I. besorolási osztályba tartozó, miniszteri rendeletben meghatározott vezetői beosztást betöltő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult, amelynek mértéke
a) a IX. és a X. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 50%-a,
b) a VIII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 35%-a,
c) a VII. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 30%-a,
d) a VI. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 20%-a,
e) az V. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 16%-a,
f) a IV. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 14%-a,
g) a III. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 12%-a,
h) a II. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 10%-a,
i) az I. besorolási kategóriában a beosztási illetmény 5%-a.
(2) Az (1) bekezdés szerinti vezető helyettese a vezetőnél eggyel alacsonyabb mértékű vezetői illetménypótlékra jogosult.
127. §
(1) ldegennyelv-tudási pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges. Nem fizethető idegennyelv-tudási pótlék az állomány nyelvtanár, tolmács, a fordító vagy revizor-fordító beosztást betöltő tagjának a beosztása ellátásához szükséges idegen nyelv használata alapján.
(1) STANAG 6001 pótlékra jogosult az állomány tagja, ha olyan szolgálati beosztást tölt be, amelyben az idegen nyelv használata szükséges és rendelkezik a szükséges idegennyelv-tudással.
(2) Az idegen-nyelv tudását államilag elismert nyelvvizsgával, a hatályos NATO szabványnak megfelelő, a STANAG 6001 követelményrendszer szerinti eredményt igazoló bizonyítvánnyal, vagy azzal egyenértékű okirattal kell igazolni. A képzés szempontjából államilag elismert nyelvvizsga nélkül is komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának minősül a külföldön szerzett felsőfokú végzettség vagy az azt kiegészítő szakosító továbbképzésen, vagy a vezetőképzésen szerzett végzettség, ha a képzés időtartama az 1 évet meghaladta. A STANAG 6001 követelményrendszer szerinti nyelvvizsga esetén a 3333 vagy annál magasabb szint komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsgának, a 3333-nál alacsonyabb, de legalább 2222 szint a komplex középfokú (B2) nyelvvizsgának, a 2222-nél alacsonyabb, de legalább 1111 szint pedig a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsgának felel meg.
(2) Az (1) és a (4)-(6) bekezdéstől eltérően nem jogosult STANAG 6001 pótlékra az állomány nyelvtanár, tolmács, fordító vagy revizor-fordító szolgálati beosztást betöltő tagja a beosztása ellátásához szükséges idegennyelv-tudása alapján.
(3) A pótlék mértéke nyelvvizsgánként
a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetén az illetményalap 50%-a,
b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetén az illetményalap 30%-a,
c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetén az illetményalap 10%-a.
(3) A STANAG 6001 pótlékra való jogosultság szempontjából államilag elismert nyelvvizsga esetén a komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga STANAG 3333, a komplex középfokú (B2) nyelvvizsga STANAG 2222, a komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga STANAG 1111 idegennyelv-tudásnak minősül. Az egyes eltérő szinten teljesített STANAG nyelvvizsgák besorolását miniszteri rendelet állapítja meg.
(4) Az (1) bekezdéstől eltérően angol-, francia- vagy német nyelvek tekintetében a pótlék alanyi jogon jár. A miniszter további olyan nyelveket is meghatározhat, amelyek után kiemelt idegennyelv-tudási pótlék folyósítható. A (3) bekezdéstől eltérően a pótlék mértéke
a) komplex felsőfokú (C1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 100%-a,
b) komplex középfokú (B2) nyelvvizsga esetében az illetményalap 60%-a,
c) komplex alapfokú (B1) nyelvvizsga esetében az illetményalap 15%-a.
(4) A pótlék havi mértéke idegennyelv-tudásonként
a) STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 51,5%-a,
b) STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 30,9%-a,
c) STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 10,3%-a.
(5) Ha az állomány tagja az idegen nyelvből írásbeli vagy szóbeli nyelvvizsgával rendelkezik, a (3) és a (4) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult az idegennyelv-tudási pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző fokú, vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és fokú nyelvvizsgával rendelkezik, csak a magasabb összegű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult.
(5) Az (1) bekezdéstől eltérően angol, francia és német idegennyelv-tudás esetében a pótlék alanyi jogon jár. A (4) bekezdéstől eltérően ezen idegen nyelvek után a pótlék havi mértéke
a) STANAG 3333 vagy annál magasabb szint esetén a honvédelmi illetményalap 102,9%-a,
b) STANAG 2222 szint esetén a honvédelmi illetményalap 61,8%-a,
c) STANAG 1111 szint esetén a honvédelmi illetményalap 15,5%-a.
(6) A miniszter rendeletben további olyan idegen nyelveket is meghatározhat, amelyek után az (5) bekezdés szerinti összegű pótlék jár.
(7) Ha az állomány tagja az idegen nyelvből államilag elismert írásbeli vagy szóbeli típusú nyelvvizsgával rendelkezik, a (4) vagy az (5) bekezdés szerinti mérték 50%-ának megfelelő összegben jogosult pótlékra. Ha az állomány tagja ugyanazon idegen nyelvből azonos típusú, de különböző szintű vagy ugyanazon nyelvből különböző típusú és szintű idegennyelv-tudással rendelkezik, STANAG 6001 pótlékra az adott idegen nyelv után csak a magasabb összegű pótlék szerinti idegennyelv-tudás alapján jogosult.
128. §
(1) Egyéb illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva:
a) a repülési pótlék havi mértéke a repülőhajózó hadrafoghatóságától, beosztásától és a repült géptípustól függően 67-300%,
b) a repülőgép berepülési pótlék gépenként 23-31%,
c) az ejtőernyős ugrási pótlék az ugrások számától és bonyolultságától függően ugrásonként 4,2-34%,
d) az ejtőernyő beugrási pótlék az ernyő típusától függően ernyőnként 23-31%,
e) a tűzszerész pótlék óránként 4,7-15%,
f) a búvárpótlék óránként 2,6-3,5%,
g) a készenléti pótlék óránként 0,05-0,26%,
h) az ügyeleti pótlék óránként 0,16-0,31%,
i) a gyakorlati pótlék naponként 7,4%,
j) az orvosi ügyeleti pótlék óránként 0,45-4,5%,
k) a terepfelmérői pótlék naponta 4,2-8,4%,
l) az egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők pótléka havonta 45%,
m) az osztályba-sorolási pótlék havonta 6,3-12,6%,
n) a repülőműszakiak mester-kiegészítő pótléka havonta 10-13,8%,
o) a repülő és helikopter műszaki üzemben tartó pótlék havonta 20%,
p) a különleges igénybevételi pótlék havonta 50-100%,
q) az oktatói pótlék az oktatói fokozattól függően havonta 26-260%,
r) a gépjárművezetői pótlék havonta 13%,
s) a kórházban, krónikus egészségügyi és rehabilitációs intézetben három műszakban foglalkoztatott orvos, egészségügyi tiszt, altiszt, tisztes, közkatona délutáni, vagy éjszakai pótlékának óránkénti mértéke a délutáni műszakban 0,5-0,75%, az éjszakai műszakban pedig 1,0-1,5%,
t) az egészségügyi tiszt, altiszt, tisztes és közkatona munkahelyi pótléka havonta 15-80%,
u) a díszelgési pótlék havonta 50-150%,
v) a zenekari pótlék havonta 50%,
w) az atom-, biológiai-, vegyi katasztrófavédelmi pótlék óránként 1,2-2,5%.
(1) A veszélytől, fokozott igénybevételtől, illetve sajátos felkészültségtől, kockázatvállalástól függően az állomány tagja a miniszter által rendeletben meghatározott jogosultsági szabályok szerint veszélyességi, illetve fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.
(2) Az (1) bekezdésben hónapokra megállapított illetménypótlékok alapjául szolgáló körülmények közötti alkalomszerű szolgálatteljesítés elismerésére irányuló eseti illetménypótlékok az illetményalap %-ában meghatározva a következők:
a) az egészségkárosító veszélynek kitett beosztásban szolgálatot teljesítők eseti pótléka naponta 2,1%,
b) az eseti díszelgési pótlék naponta 1,6%.
(2) A veszélyességi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként - a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva
a) havonta 4-400%,
b) naponként 2%,
c) óránként 2-20% vagy
d) berepült repülőgépenként, beugrott ejtőernyőnként 20-35%
szerinti mértékben kerül megállapításra.
(3) A 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány tagja havonta a beosztási illetmény 50%-ának megfelelő szövetségesi együttműködési pótlékra jogosult.
(3) A fokozott igénybevételi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként - a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva
a) havonta 20-270%,
b) naponként 5-10% vagy
c) óránként 0,05-5%
szerinti mértékben kerül megállapításra.
(3) A fokozott igénybevételi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként - a honvédelmi illetményalap, vagy - a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat ellátása esetén - a távolléti díj százalékában meghatározva
a) havonta 20-270%,
b) naponként 5-10% vagy
c) óránként 0,05-5%
szerinti mértékben kerül megállapításra.
(3) A fokozott igénybevételi illetménypótlék - a miniszter által rendeletben meghatározott jogcímenként - a honvédelmi illetményalap százalékában meghatározva
a) havonta 20-270%,
b) naponként 5-10% vagy
c) óránként 0,05-5%
szerinti mértékben kerül megállapításra.
(3a) A fokozott igénybevételi illetménypótlék mértéke a Hvt. 36. § (1) bekezdés h) pontja, valamint (2) bekezdés a) pontja szerinti szolgálati feladat ellátása esetén a távolléti díj százalékában meghatározva naponként 1-10% lehet.
(4) A munkáltatói jogkört gyakorló a miniszter által meghatározott rendben munkaköri pótlékot állapíthat meg. Az állomány tagja részére legfeljebb a beosztási illetménye 30%-ának megfelelő összeg fizethető munkaköri pótlékként. Amennyiben az állomány tagja számára a 123. § (3) bekezdés szerinti eltérítést is megállapítottak, akkor a munkaköri pótlék és az eltérítés együttes összege nem haladhatja meg a beosztási illetmény 50%-ának megfelelő összeget.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túl a 46. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány tagja havonta az alapilletmény 30%-ának megfelelő összegű fokozott igénybevételi illetménypótlékra jogosult.
(5) Az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - ha a területi, illetve szerkezeti munkaerő-piaci hatás, továbbá a Honvédség szempontjából kiemelt jelentőségű felkészültség, magasabb szakmai követelmény vagy szakmai irányítói felelősség indokolja - munkaerő-piaci pótlékra jogosult. A munkáltatói jogkört gyakorló a munkaerő-piaci pótlékot miniszteri rendeletben meghatározottak szerint az állomány tagja részére határozott időre állapíthatja meg, havonta legfeljebb a honvédelmi illetményalap 650%-ának megfelelő mértékben.
(6) Az állomány 6. melléklet szerinti felsővezetői szolgálati beosztást betöltő tagja a 127. §, illetve az (1)-(5) bekezdés szerinti illetménypótlékokra nem jogosult.

73. Az illetményfolyósítás szabályai

129. §
(1) Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása alapján a fizetési számlájára átutalni. Az illetmény fizetési számlára történő átutalása, és a pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés az állomány tagjának többletköltséggel nem járhat. Az illetmény fizetési számláról történő felvételével összefüggő költségek megtérítéséhez a Honvédség hozzájárulhat.
(1) Az illetményt a hivatalos magyar pénznemben kell megállapítani, és havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig kell kifizetni, vagy az állomány tagja megbízása alapján fizetési számlájára átutalni. A Honvédség viseli az illetmény fizetési számlára történő átutalásának, illetve készpénzben történő kifizetésének a költségét. A fizetési számlához kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.
(1) Az illetményt havonta utólag, a tárgyhónapot követő hónap ötödik napjáig a hivatalos magyar pénznemben kell az állomány tagja megbízása alapján fizetési számlájára átutalni, vagy ha azzal nem rendelkezik, lakcímére postai úton történő kifizetéssel teljesíteni (a továbbiakban együtt: illetményfolyósítás).
(2) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.
(2) A Honvédség viseli az illetményfolyósítás költségét.
(3) Az illetményt az állomány tagjának kell kifizetni, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, bírósági vagy más hatósági határozat ebben korlátozza. Ha a szolgálati viszony a kifizetés előtt megszűnt, az illetményt a Honvédség köteles az esedékesség napján az állomány tagja által megadott címre elküldeni. Az elküldés költségei a Honvédséget terhelik.
(3) A fizetési számlához kapcsolódóan az állomány tagja részére legfeljebb havonta a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott mértékű bankszámla-hozzájárulás adható.
(4) Az illetmény késedelmes kifizetése esetén - ha az a Honvédség hibájából következik be - a polgári jog szerinti mindenkori késedelmi kamat jár.
(4) Az illetményt utalvány vagy fizetőeszköz helyettesítésére szolgáló más formában kifizetni nem lehet.
(5) Az állomány tagja részére a kifizetett illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
(5) Az illetményt az állomány tagja részére kell folyósítani, kivéve, ha erre mást felhatalmaz, vagy bírósági vagy hatósági határozat ebben korlátozza.
(6) Az illetmény késedelmes folyósítása esetén, ha az a Honvédség hibájából következik be, az állomány tagja a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti késedelmi kamatra jogosult.
(7) Az állomány tagja részére a folyósított illetményről részletes, írásbeli elszámolást kell adni, amelyből mind a kiszámítás helyessége, mind a levonások jogcíme és összege ellenőrizhető.
(8) Az állomány tagját, ha az illetmény tárgyhónapra vonatkozó elszámolását követően bekövetkező ok miatt az elszámolás módosítása szükséges, a tárgyhónapra vonatkozó illetményelszámolás módosításáról legkésőbb a következő havi illetmény elszámolásakor tájékoztatni kell. Az illetménykülönbözetet a következő havi illetménnyel egyidejűleg ki kell fizetni.
130. §
(1) Az illetményből levonásnak - a levonásmentes illetményrészig - csak jogszabály, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának hozzájárulása alapján van helye. A Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését - a levonásmentes illetményrészig - az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.
(1) Az illetményből levonásnak csak jogszabály, vagy - a levonásmentes illetményrészig -, végrehajtható határozat vagy az állomány tagjának írásbeli hozzájárulása alapján van helye. A Honvédség az előlegnyújtásból eredő követelését - a levonásmentes illetményrészig - az állomány tagja illetményéből levonhatja. Az illetménnyel szemben beszámításnak nincs helye. A levonásmentes illetményrész nem engedményezhető.
(2) A jogalap nélkül kifizetett illetmény 60 napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. Elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül felvett illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(2) A jogalap nélkül folyósított illetmény hatvan napon belül írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással az állomány tagjától visszakövetelhető. Elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(2) A jogalap nélkül folyósított illetmény hatvan napon belül az előlegnyújtásból eredő követelésre vonatkozó szabályok szerint az állomány tagjától visszakövetelhető. Elévülési időn belül visszakövetelhető a jogalap nélkül folyósított illetmény, ha annak jogtalanságáról az állomány tagja tudott vagy tudnia kellett volna.
(3) A Honvédség az állomány tagjának szolgálati viszonyával összefüggő egyéb tartozásának, továbbá az illetményen túl minden egyéb, jogalap nélkül kifizetett pénzbeli juttatásának megtérítésére irányuló igényét írásbeli felszólítással vagy fizetési meghagyással elévülési időn belül érvényesítheti.
(3) Az állomány tagja az illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.
(4) Az állomány tagja a 122. § (1) bekezdése szerinti illetményre vonatkozó igényéről előre nem mondhat le, és a levonásmentes illetményrészét nem ruházhatja át.
(4) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás vagy a fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.
(5) Az illetményből való levonásra, a fizetési felszólítás, vagy a fizetési meghagyás végrehajtására - a jogerőre emelkedést követően - a bírósági végrehajtás szabályai az irányadóak.

74. Az illetmény visszatartása

74. A távolléti díj és az illetmény visszatartása

131. §
(1) Az állomány 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományban lévő, szolgálati beosztásából felfüggesztett, előzetes letartóztatásban lévő, ideiglenes kényszergyógykezelés alatt álló, valamint a Btk. 132. § (1) bekezdése szerint szabadságvesztés büntetését töltő tagjának távolléti díj jár, amelynek legfeljebb 50%-át a munkáltatói jogkört gyakorló visszatartja. A munkáltatói jogkört gyakorló a távolléti díj 50%-ot meghaladó mértékű visszatartásáról is rendelkezhet, ha az állomány tagjának előzetes letartóztatását a bíróság meghosszabbítja, az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor, az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy ha az állomány tagjának a távolléti díj visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű, vagy az a szolgálati beosztásával közvetlenül összefügg.
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló döntése alapján az illetmény legalább 5%-át, de legfeljebb 50%-át vissza kell tartani
a) a 46. § (1) bekezdés n) vagy o) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozás,
b) a szolgálati beosztásból történő felfüggesztés,
c) az előzetes letartóztatás, a lakhelyelhagyási tilalom,
d) az ideiglenes kényszergyógykezelés, valamint
e) a katonai fogdán végrehajtani rendelt szabadságvesztés büntetés
időtartama alatt.
(2) A teljes illetményt vissza kell tartani a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó, a szolgálati viszony megszüntetését vagy a lefokozást kimondó bírói ítélet kihirdetésétől, vagy fegyelmi határozat kézbesítésétől azok jogerőre emelkedéséig.
(2) A munkáltatói jogkört gyakorló az (1) bekezdésben meghatározott esetekben az illetmény 50%-ot meghaladó mértékű, de legfeljebb az öregségi nyugdíj jogszabályban meghatározott mindenkori legkisebb összegét (a továbbiakban: nyugdíjminimum) meghaladó részének visszatartásáról is dönthet, ha
a) az állomány tagjának előzetes letartóztatását, lakhelyelhagyási tilalmát vagy ideiglenes kényszergyógykezelését a bíróság meghosszabbítja,
b) az állomány tagjával szemben vádemelésre kerül sor,
c) az állomány tagja vezető beosztást tölt be, vagy
d) az állomány tagjának az illetmény visszatartását megalapozó magatartása ismétlődő jellegű vagy a szolgálati beosztásával közvetlenül összefügg.
(3) A (2) bekezdés alkalmazása esetén is az állomány tagjának havonta a mindenkori öregségi nyugdíjminimum összegének megfelelő mértékű távolléti díjat folyósítani kell.
(3) Az (1) és a (2) bekezdéstől eltérően az illetménynek a nyugdíjminimum összegét meghaladó részét kell visszatartani
a) a szolgálatra méltatlanság megállapítását megalapozó határozat kézbesítésétől,
b) a szolgálati viszony megszüntetését vagy lefokozást kimondó fegyelmi határozat kézbesítésétől vagy
c) a szolgálati viszony megszüntetését, a közügyektől eltiltást vagy a lefokozást kimondó bírósági ítélet kihirdetésétől.
(4) A visszatartott távolléti díjat kamataival utólag ki kell fizetni, ha a fegyelmi, a méltatlansági vagy a büntetőeljárást a fegyelmi, vagy a büntetőjogi felelősség, valamint a méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, illetve a tábornok szolgálati viszonya nem szűnik meg.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott időtartamok alatt az állomány tagja nem jogosult a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra.
(5) Az állomány jogellenesen távollévő tagja a távollét időtartamára illetményre nem jogosult, és a távollét időtartamát a szolgálati idő számításánál nem lehet figyelembe venni.
(5) A visszatartott illetményre, valamint a 73. § (1) bekezdése szerinti szerződés-hosszabbítási díjra az állomány tagja a mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegben utólag akkor jogosult, ha
a) a fegyelmi eljárást felelősség megállapítása nélkül szüntetik meg,
b) a büntetőeljárást megszüntetik, vagy annak során felmentő ítéletet hoznak,
c) a méltatlansági eljárást méltatlanság megállapítása nélkül szüntetik meg, vagy
d) a 187. § (2) bekezdése szerinti kereset jogerős elbírálásával a tábornok szolgálati viszonya nem szűnik meg.

XI. FEJEZET
JUTTATÁSOK ÉS KÖLTSÉGTÉRÍTÉSEK

75. A jubileumi jutalom

132. §
(1) A hivatásos állomány tagja jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke
a) 25 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 2 havi,
b) 30 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 3 havi,
c) 35 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 5 havi,
d) 40 és azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő esetén 7 havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(1) A tiszti és az altiszti állomány tagja - ide nem értve a 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti rendelkezési állományba tartozókat - jubileumi jutalomra jogosult, melynek mértéke
a) huszonöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén kéthavi,
b) harminc év szolgálati viszonyban töltött idő esetén háromhavi,
c) harmincöt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén öthavi,
d) negyven és azt követő minden öt év szolgálati viszonyban töltött idő esetén héthavi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(2) A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján esedékes.
(2) A jubileumi jutalom az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes havi távolléti díj alapján utólag, a következő havi illetménnyel vagy távolléti díjjal együtt esedékes.
(2) A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes illetmény figyelembevételével számított távolléti díj alapján kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(2) A jubileumi jutalmat az arra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérésének napján érvényes, a 122. § (4) bekezdése szerinti illetmény figyelembevételével számított távolléti díj, illetve a 47. § (1a) bekezdése szerinti esetben az ott meghatározott összeg alapján kell megállapítani és a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati viszonyban töltött idő elérését követő hónap 5. napjáig kell folyósítani.
(3) A hivatásos állomány tagjának nyugdíjazásakor ki kell fizetni
a) a szolgálati viszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb van hátra,
c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb van hátra,
d) a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb van hátra.
(3) A hivatásos állomány tagjának ki kell fizetni
a) a szolgálati viszony megszűnése évében esedékessé váló jubileumi jutalmat,
b) a 30 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 1 év vagy ennél kevesebb idő van hátra,
c) a 35 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 2 év vagy ennél kevesebb idő van hátra,
d) a 40 év és az azt követő minden 5 év szolgálati viszonyban töltött idő után járó jubileumi jutalmat, ha a jubileumi jutalomra jogosító szolgálati idejéből 3 év vagy ennél kevesebb idő van hátra,
feltéve, hogy a hivatásos katona szolgálati viszonya a 62. § (2) bekezdés g) pontja, a 68. § (1) bekezdés a) pontja alapján, vagy a 60. § szerint azért szűnik meg, mert a hivatásos állomány tagja a Kenytv. 7. § (1) bekezdés c) pontja és (2) bekezdése szerint korkedvezményt érvényesít.
(3) Az állomány azon tagja részére, aki alapilletményre az 5. melléklet VII. besorolási osztály alapján jogosult, és a tartós külföldi szolgálata alatt válik jogosulttá jubileumi jutalomra, a jubileumi jutalmat a külföldi szolgálatot megelőző napon érvényes illetménye figyelembevételével számított távolléti díj alapján kell megállapítani.
(4) Ha a szolgálati viszony a hivatásos állomány tagjának halála miatt szűnt meg, a (3) bekezdés szerinti jubileumi jutalmat özvegyének, élettársának, ennek hiányában az örökösnek kell kifizetni.
(5) Az (1) bekezdésben foglaltakat a hivatásos állomány 46. § (1) bekezdés t) pontja szerinti nyugdíj előtti rendelkezési állományba tartozó tagja esetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a jubileumi jutalom összegének kiszámítása során távolléti díjként
a) a szolgálatba hívást követő tényleges szolgálatteljesítés időtartama alatt a 48. § (1) bekezdés c) pontja szerint számított távolléti díjat,
b) az a) ponttól eltérő esetben a 48. § (1) bekezdés b) pontja szerint számított és a személyi jövedelemadóval és járulékokkal megnövelt összeget
kell figyelembe venni.
(6) Az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a távolléti díjként figyelembe veendő összeg nem lehet kevesebb a 46. § (1) bekezdése t) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezést megelőző utolsó havi illetmény alapján számított távolléti díj összegénél.

75/A. Teljesítményjuttatás

132/A. §   Az állomány tagja a kimagasló teljesítményére, illetve az általa végrehajtott többletfeladatokra figyelemmel a miniszter által rendeletben meghatározottak szerint az erre a célra a személyi juttatások előirányzaton belül biztosított keret terhére teljesítményjuttatásban részesíthető.

75/B. Egyes felsővezetői juttatások

132/B. §   A Honvéd Vezérkar főnöke közigazgatási államtitkári, a Honvéd Vezérkar főnökének helyettese helyettes államtitkári vezetői juttatásokra jogosult.

76. A napidíj

133. §
(1) Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén az illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár. Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.
(1) Az állomány tagja a belföldi szolgálati kiküldetése esetén a honvédelmi illetményalap 1 munkanapra eső összegének 25%-ában megállapított mértékű napidíjra jogosult. Ha a kiküldetésben töltött idő a 8 órát nem érte el, a napidíj fele jár, ha a 4 órát nem érte el, napidíj nem jár. Amennyiben a belföldi szolgálati kiküldetés alatt a folyamatos távollét időtartama a 24 órát meghaladja, akkor a 8 órát el nem érő töredék időre félnapi, a 8 órát meghaladó időtartamra egész napi napidíjat kell megállapítani.
(2) A napidíj kiszámításánál havonta 21 munkanapot kell figyelembe venni. A napidíjat 10 forintra kerekítve kell megállapítani.

77. A repülőhajózók és az ejtőernyősök egyszeri juttatása

134. §
(1) Egyszeri juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős hivatásos katona
a) akit neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba helyeztek, valamint
b) akinek szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja, vagy egészségi alkalmatlanság miatt szűnt meg.
(1) Egyszeri juttatásra jogosult az a repülőhajózó vagy ejtőernyős tiszt, altiszt,
a) akit neki fel nem róható egészségi okból vagy a szolgálat érdekében földi beosztásba helyeztek, valamint
b) akinek szolgálati viszonya a 62. § (1) bekezdés a) vagy b) pontja, vagy egészségi alkalmatlanság miatt szűnt meg.
(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba-sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetve ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után - az illetményalap 25-75%-ában kell megállapítani.
(2) Az egyszeri juttatás összegét a beosztás és osztályba-sorolási kötelezettség fennállása esetén, az osztályos fokozat figyelembevételével - a repülőhajózó, illetve ejtőernyős beosztásokban eltöltött minden év után - a honvédelmi illetményalap 25-75%-ában kell megállapítani.
(3) Amennyiben a hivatásos katonát ismételten repülőhajózó vagy ejtőernyős beosztásba helyezik, és ezt követően újból bekövetkezik az (1) bekezdés szerinti feltétel valamelyike, ismét jogosulttá válik egyszeri juttatásra, azonban ez esetben a juttatás kiszámításánál az újbóli beosztásba helyezése óta eltöltött idő vehető figyelembe.
(3) Amennyiben a tisztet, altisztet ismételten repülőhajózó vagy ejtőernyős beosztásba helyezik, és ezt követően újból bekövetkezik az (1) bekezdés szerinti feltétel valamelyike, ismét jogosulttá válik egyszeri juttatásra, azonban ez esetben a juttatás kiszámításánál az újbóli beosztásba helyezése óta eltöltött idő vehető figyelembe.
(4) Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a földi beosztásba helyezés, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati viszony megszűnésének napján kell kifizetni.
(4) Az egyszeri juttatást az (1) bekezdés a) pontja szerinti esetben a tiszt, altiszt földi beosztásba helyezése napját követő hónap 5. napjáig, az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben pedig a szolgálati viszony megszűnésekor kifizetésre kerülő pénzbeli járandóságokkal együtt kell kifizetni.

78. A költségtérítések

135. §
(1) Az állomány tagjának miniszteri rendeletben meghatározottak szerint meg kell téríteni
a) a szolgálati érdekből történő áthelyezéssel vagy vezényléssel kapcsolatos költségeit,
b) a szolgálati feladat ellátásával összefüggésben váratlanul felmerült költségeit,
c) a szabadságról, a munkaszüneti és a pihenőnapról történő visszarendeléssel összefüggő költséget, és
d) a munkába járás helyközi utazási költségeit.
(2) A munkába járáshoz, valamint a szolgálatteljesítéshez szükséges és igazolt helyi közösségi közlekedési költség miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részben vagy egészben megtéríthető.

79. A természetbeni ellátás

136. §
(1) Az állomány tagját a természetbeni ellátás keretében térítésmentesen el kell látni a Honvédség feladatainak megfelelő fegyverzettel, felszereléssel, ruházattal és miniszteri rendeletben meghatározott esetben élelmezéssel.
(2) Az egyenruházati ellátmány fajtáit, mértékét, az igénybevételük rendjét, a szolgálati viszony megszűnéséhez, megszüntetéséhez kapcsolódó pénzbeli megváltásra, továbbá az állomány egyenruha viselésére nem kötelezett tagjának polgári ruházati cikkek vásárlására vonatkozó szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

80. A lakhatás-támogatási rendszer

137. §
(1) A Honvédség - különösen a 25. § (1) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítésének elősegítése érdekében - lakhatás-támogatási rendszert működtet.
(2) A lakhatás támogatása
a) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások juttatásával,
b) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő helyőrségi szálló-férőhelyek juttatásával,
c) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt álló, karba nem helyezett állapotban juttatott lakás részleges felújításához nyújtott hozzájárulással,
d) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésében lévő lakás elidegenítése esetén a honvédségi szolgálati idő elismerésével,
e) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezési jogától függetlenül a lakás fenntartási költségeihez való, a rászorultság mértékéhez igazodó hozzájárulással,
f) a miniszter által vezetett minisztérium vagyonkezelésébe nem tartozó lakások bérletéhez és lízingjéhez nyújtható pénzbeli támogatással, és
g) a magántulajdonú lakás építéséhez, vásárlásához, valamint a pénzintézeti lakáscélú kölcsön kiváltásához nyújtható visszatérítendő és vissza nem térítendő támogatással,
valósul meg. A legénységi állomány tagja, továbbá az állomány próbaidős tagja kizárólag laktanyai elhelyezésre vagy helyőrségi szálló férőhely juttatására jogosult.
(3) A lakhatási támogatások formáját és mértékét, az igényjogosultság feltételeit, a miniszter által vezetett minisztérium által bérbe adott lakások és szállóférőhelyek bérleti díját miniszteri rendelet a szolgálati viszony jellegére, az állománycsoportra, a rendfokozati csoportra, a szolgálati beosztásra, valamint a szociális és családi körülményekre tekintettel differenciáltan határozhatja meg.
(4) A hősi halottá nyilvánított részére nyújtott kamatmentes kölcsönből fennálló tartozást a miniszter kérelemre elengedheti. A kérelmet a túlélő házastársa, élettársa, örököse miniszteri rendeletben meghatározott eljárási rendben, a hősi halottá nyilvánítástól számított 1 éves jogvesztő határidőn belül terjesztheti elő.
(5) A (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás forrása
a) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel,
b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel, valamint
c) az e célra rendelt fejezeti kezelésű támogatás.
(5) A központi támogatáson felül, a (2) bekezdés g) pontja szerinti támogatás forrása
a) a miniszter által vezetett minisztérium rendelkezése alatt lévő lakások és nem lakáscélú helyiségek elidegenítéséből származó bevétel, és
b) a lakáscélú munkáltatói kölcsönök törlesztéséből származó bevétel.
(6) Az (5) bekezdés a) pontja szerinti, a miniszter által vezetett minisztériumot megillető bevétel a Honvédség technikai modernizációjára és infrastrukturális fejlesztéseire is felhasználható.
138. §
(1) Az állomány tagja a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényben meghatározott hitelintézetnél - önerő biztosítása nélkül, amennyiben a Kormány által rendeletben meghatározott feltételeknek megfelel - magántulajdonú lakás építéséhez vagy vásárlásához kedvezményes kamatozású, forint alapú lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés megkötését kezdeményezheti.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja által lakás építéséhez, vásárlásához hitelintézettől igényelt állami kamattámogatású kölcsön összege meghaladja e lakásingatlan hitelbiztosítéki értékének a hitelintézet által meghatározott legmagasabb arányát, a különbözetre az állam készfizető kezességet vállal. A hivatásos állomány tagja az állami kezességvállalást - az erre az állammal szerződésben kötelezettséget vállaló - hitelintézeten keresztül veheti igénybe.
(3) Az állam készfizető kezességet a (2) bekezdésben foglaltakon túl a hivatásos állomány azon tagjánál vállalhat
a) akinek a szolgálati viszonyban töltött ideje meghaladta a 3 évet,
b) akivel szemben nem folyik fegyelmi eljárás,
c) akivel szemben nem folyik - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - büntetőeljárás,
d) akinek nincs folyamatban a hivatásos szolgálati viszonyának megszűnése vagy megszüntetése,
e) aki a (2) bekezdés szerinti kezességvállalással biztosított hitelrészt a hitelintézetnek kiegyenlítette, illetve a vele közös háztartásban élő házastársa vagy élettársa - az igénylés időpontjában - az állami kezességvállalással biztosított lakáscélú hitel törlesztésére nem kötelezett.
(4) A hitelszerződéssel összefüggésben a hivatásos állomány tagját terhelő bejelentési kötelezettséget, a (3) bekezdés szerinti feltételek igazolásának rendjét, a kezességvállalási díjfizetési kötelezettséget, annak feltételeit és mértékét, a kezességvállalásból eredő helytállási kötelezettség teljesítésének módját a Kormány rendeletben határozza meg.

81. A kegyeleti gondoskodás

139. §
(1) A miniszter „Hősi halottá” nyilváníthatja az állomány elhunyt tagját, ha az életét a szolgálati kötelezettség teljesítése során, vagy azzal összefüggésben feláldozza.
(2) A miniszter, és a Honvéd Vezérkar főnöke az állomány elhunyt tagját a „Magyar Honvédség halottjává” nyilváníthatja szolgálati viszonyának fennállása alatt a honvédelem érdekében kifejtett kimagasló érdemeire figyelemmel.
(3) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány azon elhunyt tagját, akit az (1) vagy a (2) bekezdés alapján nem minősítettek, a „Katonai szolgálat halottjává” nyilváníthatja.
(4) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, és - az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően - egyházi vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(4) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, és - az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó kérésének megfelelően - vallási közösség által végzett szertartással vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(4) A kegyelet hivatalos kifejezéseként az elhunytat a minősítéstől függően a végtisztesség megadásaként katonai tiszteletadással, és - az intézkedésre jogosult közeli hozzátartozó vagy élettárs kérésének megfelelően - vallási közösség által végzett szertartással vagy polgári szertartással kell eltemetni.
(5) A kegyeleti minősítés szempontjait és feltételeit, a (4) bekezdés szerinti katonai temetés feltételeit, és a Honvédség által a kegyeleti gondoskodás keretében nyújtott költségtérítéseket, igénybevételük módját és feltételeit miniszteri rendelet határozza meg.

82. Egyéb juttatások

140. §
(1) Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében, visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő, pénzbeli, természetbeni, vagy személyes gondoskodást nyújtó, szociális, jóléti és kulturális támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója támogatását is előírhatja.
(1) Humánszolgálati vagy szociális gondoskodás keretében, visszatérítendő, vagy vissza nem térítendő, pénzbeli, természetbeni, vagy személyes gondoskodást nyújtó, szociális, jóléti és kulturális támogatások, juttatások (a továbbiakban együtt: juttatások) biztosíthatók. Miniszteri rendelet az állomány tagjának közeli hozzátartozója vagy élettársa támogatását is előírhatja.
(2) Az (1) bekezdés szerint juttatásnak minősül különösen
a) a családalapítási támogatás,
b) az illetményelőleg,
c) a szociális támogatás,
d) az étkezési hozzájárulás,
e) az utazási kedvezmény,
f) a prevenciós ellátások,
g) a foglalkoztatást elősegítő támogatások,
h) az üdülési támogatás,
i) a tanulmányi ösztöndíj, a képzési, a továbbképzési, az átképzési támogatás,
j) a személyes gondoskodást is nyújtó intézményben történő elhelyezés,
k) a családsegítő szolgáltatások, és
l) a sport- és a kulturális szolgáltatások.
(3) A juttatásokra jogosultak körét, formáját, mértékét, feltételeit, az elbírálás és elszámolás rendjét, valamint a visszatérítés szabályait miniszteri rendelet állapítja meg.
(4) Az állomány tagja - kiemelkedő munkateljesítménye alapján - üdülési támogatásban részesíthető. Az üdülési támogatás összege magában foglalja az állomány tagjával közös háztartásban élő házastársa, élettársa, valamint eltartott gyermeke üdülésének támogatását is.
(5) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal az állomány tagja is részt vehet, és a kormánytisztviselőkkel azonos feltételek szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
(5) A közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szerinti célfeladat végrehajtásában a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletben foglalt feltételekkel és korlátozásokkal az állomány tagja is részt vehet, és a kormánytisztviselőkre irányadó rendelkezések szerint a célfeladat eredményes végrehajtásáért céljuttatásra jogosult.
(6) A munkáltatói jogkört gyakorló az állomány tagja számára - részben vagy egészben európai uniós forrásból vagy nemzetközi megállapodás alapján egyéb programból származó támogatásból megvalósuló feladatok ellátása érdekében - célfeladatot állapíthat meg, amely alapján az állomány tagja miniszteri rendeletben meghatározottak szerint céljuttatásban részesíthető.
140/A. §   Az altiszti és a legénységi állomány tagja havonta tízezer forint kiegészítő juttatásra jogosult, melyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.
140/A. §   Az altiszti, a legénységi állomány tagja, valamint az altiszti állományba tervezett szerződéses pályakezdő havonta tízezer forint kiegészítő juttatásra jogosult, melyet az illetménnyel együtt kell folyósítani.
140/B. §
(1) Nem jogosult kiegészítő juttatásra az altiszti és a legénységi állomány azon tagja, illetve az az altiszti állományba tervezett szerződéses pályakezdő,
a) aki illetményre vagy távolléti díjra nem jogosult,
b) akinek illetménye vagy távolléti díja visszatartásáról a munkáltatói jogkört gyakorló döntött,
c) aki a 121. § (1) bekezdés e)-j) pont hatálya alá tartozik,
d) aki a 156. § (1) bekezdése szerint a fenyítés hatálya alatt áll, és
e) aki a szolgálatteljesítési kötelezettségek alól a 66. § szerint mentesítésre került.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a jogosultság a kizáró ok bekövetkezését követő hónap első napjától szűnik meg.
(3) A kiegészítő juttatás összegét nem befolyásolja, ha a szolgálati viszony hónap közben keletkezett vagy szűnt meg.
140/C. §   Ha belföldi kiküldetés esetén az utazással töltött idő, vagy annak egy része a szolgálatteljesítési idő szolgálati rend szerinti beosztásán kívülre esik, az utazási idő ezen hányadára az állomány tagja részére miniszteri rendeletben díjazás állapítható meg.
140/C. §   Ha belföldi szolgálati kiküldetés esetén az utazással töltött idő, vagy annak egy része a szolgálatteljesítési idő szolgálati rend szerinti beosztásán kívülre esik, az utazási idő ezen hányadára az állomány tagja részére miniszteri rendeletben díjazás állapítható meg.

83. A juttatások kifizetése

141. §
(1) Az állomány tagjának szolgálati viszonyából származó pénzbeli juttatása az általa meghatározott fizetési számlájára történő átutalással, ennek hiányában pénzforgalmi számláról történő készpénzkifizetés kézbesítése útján történik. Egyes nem rendszeres juttatások pénztárból történő kifizetésére miniszteri rendeletben meghatározott módon kerülhet sor.