Hatályos állapot
Közlönyállapot
2000.12.24. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.08.06.
2007.08.07. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.10.10.
2008.10.11. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.06.08.
2012.06.09. - 2012.07.27.
2012.07.28. - 2012.12.29.
2012.12.30. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.12.30.
2013.12.31. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.04.30.
2014.05.01. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.12.30.
2014.12.31. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.12.
2015.03.13. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.03.22.
2016.03.23. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

250/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet

a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Tv.) 178. §-a (1) bekezdésének b) pontjában kapott felhatalmazás alapján a hitelintézetek, valamint a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítésének, az azt alátámasztó könyvvezetésnek a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások információszolgáltatási kötelezettségéből eredő sajátosságaira tekintettel a Kormány - a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) előzetes véleményének kikérésével - a következőket rendeli el:

A rendelet hatálya

1. §
(1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó hitelintézetre és pénzügyi vállalkozásra, valamint a külön törvény hatálya alá tartozó szakosított hitelintézetre.
(1) A rendelet hatálya kiterjed a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) hatálya alá tartozó hitelintézetre és pénzügyi vállalkozásra, valamint a külön törvény hatálya alá tartozó szakosított hitelintézetre.
(2) A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás (a továbbiakban együtt: pénzügyi intézmény) a Tv. előírásait e rendeletben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E rendelet alkalmazásában
1. látra szóló követelések és tartozások: a pénzügyi intézmény által elhelyezett, illetve a hitelintézetnél vezetett, nem lekötött betétekből származó követelések, illetve kötelezettségek;
2. alárendelt kölcsöntőke: a Hpt. 5. számú melléklete I. részében foglaltak szerint meghatározott kölcsöntőke (hátrasorolt kötelezettség);
2. alárendelt kölcsöntőke: a Hpt. 5. számú mellékletében meghatározott fogalom (hátrasorolt kötelezettség);
2. alárendelt kölcsöntőke: a a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerinti fogalom;
2. alárendelt kölcsöntőke: a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló, 2013. június 26-i 575/2013/EU rendelet (a továbbiakban: 575/2013/EU rendelet) szerinti fogalom;
3. pénzeszközök: az MNB-nél elhelyezett, forintban és devizában vezetett pénzforgalmi számlák, és éven belüli lejáratú betétszámlák, a külön jogszabály alapján más hitelintézetnél forintban vezetett pénzforgalmi betétszámla, az előbbi számlákhoz kapcsolódó - a pénztár és a pénzforgalmi számla, illetve a fiókok egymás és a központ közötti pénzmozgásánál használt - átvezetési számlák, a készpénz (ideértve a valutát is), az elektronikus pénzeszköz, a csekk és a törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfémérmék, bankjegyek (emlékbankjegyek);
4. a hitelintézetekkel szembeni, illetve az ügyfelekkel szembeni követelés vagy annak törlesztő részlete esedékes:
a) a szerződés szerinti lejárati idő (futamidő) végén a teljes hátralékos összegben (még nem törlesztett összegben), vagy a törlesztőrészlet szerződés szerint esedékes napján annak összegében,
b) a felmondás időpontjában a még nem törlesztett összegben,
c) a felszámolási eljárás megkezdésének időpontjában a még nem törlesztett összegben;
5. devizaeszköz: a 9. § (2)-(8) bekezdése alkalmazása szempontjából devizaeszköznek minősülnek az MNB-nél, hazai vagy külföldi hitelintézetnél vezetett deviza pénzforgalmi (elszámolási) számlák és devizabetétszámlák, továbbá a külföldi pénzértékre szóló értékpapírok és részesedések (függetlenül attól, hogy a befektetett eszközök vagy a forgóeszközök között szerepelnek a könyvviteli nyilvántartásokban) bekerülési devizaértéken és a külföldi pénzértékre szóló követelések;
6. bekerülési devizaérték:
a) a devizában kifizetett devizaérték, ha ugyanarra a devizanemre szól az értékpapír névértéke,
b) a más devizában kifizetett devizaértéknek a bekerülés napján érvényes keresztárfolyamon arra a devizanemre átszámított értéke, amelyre az adott értékpapír névértéke szól,
c) a névérték nélküli részvények, részesedések esetében, a kibocsátó létesítő okirata szerinti bejegyzett tőke devizanemének (a továbbiakban: létesítő okirat szerinti devizanem) megfelelő devizában kifizetett ellenérték, illetve az ettől eltérő devizában kifizetett ellenértéknek a bekerülés napján meghatározott keresztárfolyamon a létesítő okirat szerinti devizanemre átszámított értéke,
d) a forintban kifizetett beszerzési értéknek a beszerzés napján, a hitelintézet által meghirdetett és érvényesített árfolyamon vagy az MNB által közzétett hivatalos árfolyamon arra a devizanemre átszámított értéke, amelyre az adott értékpapír névértéke szól, illetve névérték nélküli részvény, részesedés esetén a létesítő okirat szerinti devizanemre átszámított érték;
7. devizakötelezettség: a 9. § (2)-(8) bekezdésének alkalmazása szempontjából devizakötelezettségnek minősül a külföldi pénznemre szóló hitelfelvételből, kölcsönfelvételből, betételfogadásból, importbeszerzésből vagy importszolgáltatás igénybevételéből, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásából, illetve egyéb szerződés vagy jogszabály alapján - jogszerűen - fennálló kötelezettség;
8. befektetési szolgáltatás: az értékpapírok forgalomba hozataláról, a befektetési szolgáltatásokról és az értékpapírtőzsdéről szóló 1996. évi CXI. törvény (a továbbiakban: Épt.) szerint meghatározott, a hitelintézet, illetve - az Épt.-ben meghatározott körben - a pénzügyi vállalkozás által végezhető befektetési szolgáltatások és kiegészítő befektetési szolgáltatások;
8. befektetési szolgáltatás: a tőkepiacról szóló törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerint meghatározott, a hitelintézet, illetve - a Tpt.-ben meghatározott körben - a pénzügyi vállalkozás által végezhető befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységek, árutőzsdei szolgáltatások, valamint az elszámolóház esetében a Tpt. szerinti értéktári szolgáltatások;
8. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások, árutőzsdei szolgáltatások, valamint az elszámolóház esetében a Bszt. szerinti központi értéktári tevékenységek;
8. befektetési szolgáltatás: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) szerint meghatározott befektetési szolgáltatási tevékenységek, kiegészítő szolgáltatások, árutőzsdei szolgáltatások;
9. közvetett szolgáltatási díj a 11. § (1) bekezdésének alkalmazása szempontjából: a befektetési vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló kormányrendelet szerint meghatározott fogalom;
10. mérlegen kívüli, devizában fennálló követelés: a határidős ügyletekből, az opciós ügyletekből és a swap ügyletek határidős ügyletrészéből adódó, valamely deviza jövőbeni beszerzésére vonatkozó jogosultság. [Így különösen: határidős devizavételi ügylet esetén a vevő adott devizára szóló követelése; devizára vonatkozó leszállítási vételi opció vevőjének az adott devizára szóló követelése; devizára vonatkozó leszállítási eladási opció kiírójának (kötelezettjének) az adott devizára szóló követelése; devizaswap ügylet esetén a lejáratkor cserébe kapott devizára szóló követelés; devizabetét vagy devizakötvény kamatára vonatkozó swap ügylet esetén a másik fél által vállalt fix, illetve változó kamat értékelés napján fennálló mértékével a devizabetétre vagy devizakötvényre számított kamatra szóló devizakövetelés stb.];
11. pénzügyi szolgáltatás: a Hpt. 3. §-ában meghatározott pénzügyi szolgáltatások és kiegészítő pénzügyi szolgáltatások;
12. éven belüli lejáratú követelés, bankbetét, értékpapír és kötelezettség: az egyéves és az egy éven belüli lejáratú követelés, bankbetét, értékpapír és kötelezettség;
13. hiteligérvény: a hitelszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;
13. hitelígérvény: a hitelszerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás, ide nem értve a lakás-takarékpénztárak által - alaptevékenységük keretében - kötött lakás előtakarékossági szerződésben lakáscélú kölcsön nyújtására vállalt kötelezettséget;
14. kötelezettségvállalásra vonatkozó igérvény: kötelezettségvállalásra vonatkozó szerződés előre meghatározott jövőbeni időpontban vagy feltételek bekövetkezésekor történő megkötésére vonatkozó kötelezettségvállalás;
15. leszállítási határidős, opciós és swap ügylet (delivery): ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet zárásakor - az azonnali adásvételi ügyletek általános szabályai szerint - az ügylet tárgyának tényleges átadásával (leszállításával) és a kötési ár (árfolyam) pénzügyi rendezésével valósul meg;
16. elszámolási határidős, opciós és swap ügylet: ha a szerződés szerinti teljesítés a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési árfolyam közötti különbözet felek közötti pénzügyi rendezésével valósul meg, és az ügylet tárgya nem kerül átadásra, leszállításra;
17. az ügylet zárásának időpontja: az ügylet lejáratának, az opció lehívásának (illetve lejáratának), az ügylet likvidálásának időpontja;
18. az ügylet likvidálása: tőzsdei határidős ügylet esetén a vételi vagy eladási kötelezettség határidő lejárta előtti megszüntetése kifejezetten erre a célra kötött, azonos tőzsdei termékre, azonos mennyiségre (kontraktusra), azonos határidőre vonatkozó ellentétes ügylettel (ellenügylettel, kifejezetten ilyen címen megjelölve), amelynek következményeként az eredeti határidős ügylet és az ellenügylet lezárul, a nyilvántartásokból kivezetésre kerül;
19. kamatabitrázs érdekében vagy meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és kamatozása céljából kötött swap ügylet: olyan devizacserére vonatkozó swap ügylet, amelynek célja,
a) valamely devizában felvett hitel, elfogadott betét más devizára vagy forintra való átváltása az abban történő kihelyezés érdekében és a lejáratkor megvalósuló visszacserélése - előre rögzített kötési árfolyamon - az eredeti devizában felvett hitel, elfogadott betét tőke, illetve kamat törlesztése érdekében, vagy
b) valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése érdekében és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében a két deviza közötti csere megvalósítása;
20. kamatarbitrázs ügylet: két ország, piac, régió kamatszint-különbségének kihasználása érdekében az egyik ország devizanemében felvett hitelnek, elfogadott betétnek a másik ország devizanemében történő kihelyezése a felvett hitel, elfogadott betét után fizetendő kamat és a kihelyezett deviza után kapott kamat különbözetének elérése céljából;
21. külön rendelet: a kintlevőségek, befektetések, mérlegen kívüli tételek és a fedezetek minősítésének és értékelésének szempontjairól szóló pénzügyminiszteri rendelet;
22. tőzsde: az Épt. 3. §-a (3) bekezdésének 1. pontja szerinti árutőzsde és a 7. pontja szerinti értékpapírtőzsde;
22. tőzsde: a Tpt. szerinti tőzsde;
22. tőzsde: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti tőzsde;
23. BUBOR: budapesti, bankközi pénzpiaci, rövid futamidőre vonatkozó, kínálati referencia forintkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate);
24. likviditás- és kockázatkezelési tevékenység: az Épt. 3. §-a (2) bekezdésének 30. pontja alapján, a hitelintézetek egymással, illetve más befektetési szolgáltatókkal vagy az MNB-vel az Épt. szerinti befektetési szolgáltatási eszközökre vonatkozó saját számlára kötött azonnali, illetve határidős adásvételi és csereügyletei.
25. értékpapír-kölcsönügylet, repóügylet, másodlagos értékpapír, hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéret, garanciaalap, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;
25. értékpapír-kölcsönügylet, másodlagos értékpapír, garanciaalap, elszámolóházi tevékenységet végző szervezet: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;
25. értékpapír-kölcsönügylet, másodlagos értékpapír, garanciaalap, központi értéktár: a Tpt. szerint meghatározott fogalom;
26. tőzsdeforgalmi számla: a szakosított hitelintézetként működő elszámolóháznál (a továbbiakban: elszámolóház) befektetési szolgáltatásokkal összefüggő fizetési forgalom lebonyolítása céljából nyitott pénzforgalmi számla;
26. tőzsdeforgalmi számla: a szakosított hitelintézetként működő központi értéktárnál, központi szerződő félnél befektetési szolgáltatásokkal összefüggő fizetési forgalom lebonyolítása céljából nyitott pénzforgalmi számla;
27. kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értéke: a felek által a kölcsönszerződésben rögzített érték, amely legalább a kölcsönbeadott értékpapír kölcsönbeadó által közölt könyv szerinti értéke és legfeljebb a kölcsönbeadáskor érvényes piaci értéke; ha a felek a szerződésben nem rendelkeznek róla, akkor a kölcsönbeadó által közölt könyv szerinti érték, befektetési célú értékpapír kölcsönbeadásakor minden esetben a kölcsönbeadó által közölt könyv szerinti érték.
28. deltaérték: az a mutatószám, amely kifejezi, hogy az opció tárgyának piaci értékében bekövetkezett egységnyi változás mekkora változást eredményez az opció piaci értékében.
29. vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelés: olyan követelés, amely nem az azt keletkeztető szerződés keretében, hanem utólag, más megállapodás, gazdasági esemény [csereügylet, tulajdonos által teljesített nem pénzbeli vagyoni hozzájárulás (apport), garancia, kezesség beváltása, egyéb esemény] kapcsán került a pénzügyi intézményhez az eredeti szerződés szerinti jogosulttól vagy más személytől [ide nem értve a 9. § (17) bekezdése szerint bekerült követelést, amely a saját követeléssel azonosan kezelt követelésnek minősül];
30. valós érték fedezeti kamat-swap ügylet: olyan kamat-swap ügylet, amely a fix kamatozású alapügylet, fedezett tétel valós értékváltozásának ellentételezésére szolgál;
31. cash-flow fedezeti jellegű kamatfedezeti célú kamat-swap ügylet: olyan kamat-swap ügylet, amely a változó kamatozású alapügylet, fedezett tétel kamatváltozásának ellentételezésére szolgál;
32. kamatlábopciós ügylet: a kamatlábcap, a kamatlábfloor és a kamatlábcollar ügylet;
33. kamatlábcap ügylet: a változó kamat egy meghatározott kamatszint (referencia kamat) feletti különbözetének megtérítésére vonatkozó opciós megállapodás;
34. kamatlábfloor ügylet: a változó kamat egy meghatározott kamatszint (referencia kamat) alatti különbözetének megtérítésére vonatkozó opciós megállapodás;
35. kamatlábcollar ügylet: egy kamatlábcap és egy kamatlábfloor ügyletből összetett ügylet, amelyben a kamatlábcap ügylet vevője egyben a kamatlábfloor ügylet kiírója és a kamatlábfloor ügylet vevője egyben a kamatlábcap ügylet kiírója. A felek a változó kamat egy meghatározott felső kamatszint és alsó kamatszint által határolt kamatsávhoz képest bekövetkező különbözetének megtérítésére vállalnak kötelezettséget;
36. fix kamat az 5. § (5) bekezdése e) pontjának, a 7. § (3) bekezdése d) pontjának, a 10. § (7) bekezdésének, a 17. § (8) bekezdésének alkalmazása szempontjából:
a) a kétéves és két éven túli lejáratú exporthitel és exportköveteléshez adott megelőlegezés, valamint külföldi hitelintézetnek nyújtott refinanszírozási hitel esetében a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kamatkiegyenlítési rendelet) 7. §-ának (3) bekezdése szerinti kamat,
b) a két éven belüli lejáratú exporthitel és exportköveteléshez adott megelőlegezés, valamint külföldi hitelintézetnek nyújtott refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 1. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat,
c) a belföldi hitelintézetnek nyújtott kétéves és két éven túli lejáratú refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 8. §-ának (2) bekezdése szerinti kamat,
d) a belföldi hitelintézetnek nyújtott két éven belüli lejáratú refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 8. §-ának (1) bekezdése szerinti kamat,
e) engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 3. §-ának c) pontja szerinti diszkontkamatláb,
f) kötött segélyhitel esetében az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kötött segélyhitelezési rendelet) 18. §-ában rögzített, a segélyhitel-szerződés szerinti kamatláb.
36. fix kamat az 5. § (5) bekezdés e) pontjának, a 7. § (3) bekezdés d) pontjának, a 10. § (7) bekezdésének, a 17. § (8) bekezdésének alkalmazása szempontjából:
a) a két éves és a két éven túli futamidejű közvetlen exporthitel és exportkövetelés megelőlegezés, valamint külföldi hitelintézetnek nyújtott refinanszírozási exporthitel esetén a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság kamatkiegyenlítési rendszeréről szóló 85/1998. (V. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kamatkiegyenlítési rendelet) 7. § (2) bekezdése szerinti kamat,
b) belföldi hitelintézetnek nyújtott két éves és két éven túli futamidejű refinanszírozási exporthitelek és egyéb export célú refinanszírozási hitelek esetében esetén a kamatkiegyenlítési rendelet 8. § (2) bekezdése szerinti kamat,
c) az a) és b) pontban fel nem sorolt hiteleknél közvetlen hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 7. § (1) bekezdése szerinti kamat, refinanszírozási hitel esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 8. § (1) bekezdése szerinti kamat,
d) engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés esetében a kamatkiegyenlítési rendelet 3. § c) pontja szerinti diszkontkamatláb,
e) kötött segélyhitel esetében az Eximbank által folyósítható kötött segélyhitelek feltételeiről és a segélyhitelnyújtás részletes szabályairól szóló 232/2003. (XII. 16.) Korm. rendelet (a továbbiakban: kötött segélyhitelezési rendelet) 18. §-ában rögzített, a segélyhitel-szerződés szerinti kamatláb;
37. hitelderivatíva: olyan határidős, opciós, illetve swap ügylet, amelynek célja a hitelezési kockázat átadása, tárgya egy minősített követelés, követelésállomány, hitelindex, illetve valamely követelés megtérülése (hozama), és az ügylet értéke a követelés (tőke-, illetve kamatkövetelés) törlesztésével kapcsolatos mulasztási esemény bekövetkezésétől, egy előre meghatározott hitelkockázati besorolás (hitelmérték, bonitás), hitelindex, illetve követelés megtérülés (hozam) alakulásától függ.
38. EGT-állam: az Európai Unió tagállama vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam.
39. ügynöki tevékenység: a 11. § (1) bekezdésének e) pontja szempontjából a Bszt. 111-116. §-a szerinti tevékenység;
40. értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység: a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének g) pontja szerinti tevékenység körébe tartozó tevékenység;
41. bizományi tevékenység: a Bszt. alapján végzett azon tevékenység, amely megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti bizományi megállapodásra vonatkozó rendelkezések szerint létrejövő szerződésen alapuló tevékenységnek;
42. tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó ígéret, a tőke megóvására, illetve hozamra vonatkozó garancia (tőke-, illetve hozamgarancia): a Bszt. szerinti tevékenységek.
43. devizakamat-csere ügylet (deviza kamat-swap ügylet): különböző devizákban meghatározott névleges tőkeösszegre vetítve, meghatározott mértékben történő kamatfizetésre és kamatvételre (kamatcserére) vonatkozó megállapodás;
44. kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet (currency swap ügylet): különböző devizák cseréjére kötött olyan éven belüli vagy éven túli futamidejű swap ügylet, amelynek során a deviza-tőkeösszegek azonnali cseréjére és a határidős cserére alkalmazott árfolyam megegyezik, és amelyek esetében a futamidő alatt meghatározott elszámolási időpontokban a cserébe adott deviza-tőkeösszeg után előre meghatározott mértékű devizakamatot kap, a cserébe kapott deviza-tőkeösszeg után előre meghatározott mértékű devizakamatot fizet a vállalkozás;
45. változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügylet: azonos devizanemben meghatározott azonos névleges tőkeösszegre vetítve a szerződésben meghatározott futamidő alatt, meghatározott elszámolási időszakonként változó piaci tényezőkhöz igazított változó kamatok cseréjére vonatkozó ügylet;
46. teljes hozamcsere-ügylet (total return swap ügylet): olyan, hitelderivatívának minősülő ügylet, amelynek során a szerződésben rögzített futamidő alatt és meghatározott elszámolási időszakonként, az egyik fél egy létező hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő eszköz, ilyen eszközökből kialakított eszközcsoport (kosár), leképezett index (a továbbiakban: referenciaeszköz) alapján járó kamatát, hozamát, jutalékait, és a referenciaeszköz szerződésben rögzített elszámolási időszakonként végrehajtott értékeléséből eredő pozitív értékkülönbözet (értéktöbblet) összegét cseréli el a másik féllel egy - a referenciaeszközzel - azonos névértékre vetített, szerződésben meghatározott piaci kamatra, hozamra, valamint a referenciaeszköz értékeléséből eredő negatív értékkülönbözet megtérítésére;
47. hitel nem teljesítéskori csereügylet (credit default swap ügylet): egy létező hitel, hitelállomány, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ilyen eszközökből kialakított mögöttes termék (a továbbiakban: hiteleszköz) meghatározott jövőbeni feltétel bekövetkezéséhez kötött - leszállítási vagy elszámolási típusú - határidős adásvételére vonatkozó - hitelderivatívának minősülő - megállapodás, amelynek értelmében az ügylet tárgyát képező hiteleszköz hitelkockázata elleni védelmet vevő fél (a továbbiakban: védelmet vevő) meghatározott díj kifizetése ellenében jogot szerez arra, hogy az adott hiteleszközhöz, kapcsolódó, a szerződésben meghatározott - a hiteleszköz megtérülését csökkentő, veszteséget eredményező - hitelesemény bekövetkezése esetén a még nem törlesztett, be nem váltott, meg nem térült hiteleszközt a hitelkockázat elleni védelmet eladó szerződő partnernek (a továbbiakban: védelmet eladó) a szerződésben előre rögzített kötési áron eladja, a védelmet eladó szerződő partner pedig kötelezettséget vállal arra, hogy azt megveszi;
48. átstrukturált hitelek (követelések): az adós vagy a pénzügyi intézmény kezdeményezésére a - követelést keletkeztető eredeti - szerződés módosítása keretében újratárgyalt, átütemezett (prolongált), átstrukturált hitelek, kölcsönök (beleértve a vásárolt követeléseket és egyéb, pénzkölcsönnek minősülő ügyletből, illetve más pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseket is), amelyek esetében
a) a szerződésmódosításra a nem fizetés elkerülése érdekében azért került sor, mert az adós, pénzügyi pozíciójának, fizetőképességének jelentős romlása miatt, visszafizetési kötelezettségének az eredeti szerződéses feltételek szerinti nem tud eleget tenni és
b) a szerződésmódosítás az eredeti szerződés szerinti feltételeket - az azonos típusú, azonos feltételekkel kötött szerződésekre vonatkozó piaci feltételektől (a továbbiakban: általános piaci feltételektől) eltérően, az ügyfél számára lényegesen kedvezőbb módon és - jelentősen megváltoztatja, amely vonatkozhat többek között a visszafizetések (kamat- és/vagy a tőketörlesztések) átmeneti időre (türelmi időre) történő elhalasztására, részletfizetésre, a kamatok mértékének megváltoztatására (átárazására például kamatkedvezmény formájában), a kamatok tőkésítésére, a devizanem megváltoztatására, a hitel futamidejének meghosszabbítására, a törlesztések átütemezésére, a megkövetelt fedezetek, biztosítékok mértékének csökkentésére, más fedezettel, biztosítékkal való kicserélésére, a fedezettől való eltekintésre (fedezetkiengedésre), újabb szerződéses feltételek kialakítására, az eredeti feltételek egy részének megszüntetésére, továbbá
c) sor kerülhet a felek, vagy az adós és az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozása között olyan kiegészítő megállapodásra, vagy új szerződés megkötésére, amely a fel nem mondott eredeti szerződés miatt fennálló tartozások (tőke- és/vagy kamattartozások) törlesztése céljára nyújtott új hitelre, illetve a kockázat növekedésének elkerülését és a veszteség mérséklését szolgáló további kötelezettségvállalásra vonatkoznak, ilyen esetben ezen kiegészítő megállapodások, illetve kapcsolódó új szerződések miatt a pénzügyi intézménynél (beleértve az eredeti hitelező kapcsolt vállalkozásának minősülő pénzügyi intézményt is) keletkezett követelések is átstrukturált hitelnek (követelésnek) minősülnek.
49. gyűjtőszámlahitel: a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítéséről és a lakóingatlanok kényszerértékesítésének rendjéről szóló törvényben (a továbbiakban: devizakölcsöntv.) meghatározott fogalom;
50. a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka: a devizakölcsöntv.-ben ilyenként meghatározott időszak.
51. mentesített követelésrész: a devizakölcsöntv.-ben meghatározott fogalom;
52. legmagasabb árfolyam: a devizakölcsöntv.-ben ilyenként meghatározott árfolyam.
53. központi szerződő fél: a Tpt. szerinti központi szerződő fél;
54. központi szerződő fél tevékenység: a Tpt. szerinti központi szerződő fél tevékenysége;
55. szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél: a Tpt.-ben meghatározott tevékenységek végzésére jogosult szakosított hitelintézetként való működésre jogosító engedéllyel rendelkező központi szerződő fél.

Beszámolási és könyvvezetési kötelezettség

3. §
(1) A pénzügyi intézmény az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni.
(1) A pénzügyi intézmény az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. Az elszámolóháznak az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 6. számú melléklet szerint kell továbbrészleteznie.
(1) A pénzügyi intézmény [ideértve a Hpt. szerint alapítványként működő pénzügyi vállalkozást is] az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. 95. §-a szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. Az elszámolóháznak az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 6. számú melléklet szerint kell továbbrészleteznie.
(1) A pénzügyi intézmény [ideértve a Hpt. szerint alapítványként működő pénzügyi vállalkozást is] az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. Az elszámolóháznak az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 6. számú melléklet szerint kell továbbrészleteznie.
(1) A pénzügyi intézmény [ideértve a Hpt. szerint alapítványként működő pénzügyi vállalkozást is] az 1. számú melléklet szerinti mérlegből, a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásból és a 25. § szerinti kiegészítő mellékletből álló éves beszámolót, valamint a Tv. szerinti üzleti jelentést köteles készíteni. A központi értéktárnak, a központi szerződő félnek az 1. számú melléklet szerinti mérlegét a 6. számú melléklet szerint kell továbbrészleteznie.
(2) A pénzügyi intézménynek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete és az MNB információs igényeit.
(2) A pénzügyi intézménynek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) és az MNB információs igényeit.
(2) A pénzügyi intézménynek a belső számviteli rendjét oly módon kell kialakítani, hogy annak adataiból év közben is kielégíthesse az MNB információs igényeit.
(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikája keretében elkészítendő belső szabályzatok körébe tartoznak - a Tv. 14. §-ának (3)-(5) bekezdésében foglaltakon túlmenően - a Hpt., illetve az ahhoz kapcsolódó rendeletekben előírt azon szabályzatok is, amelyek a hitelintézet könyvvezetéséhez és éves beszámoló készítési, továbbá jelentéstételi kötelezettségéhez kapcsolódnak. Ily módon a számviteli politika keretében elkészített szabályzatnak tekintendő a kockázatvállaláshoz, a betétgyűjtéshez, a számlavezetéshez, a befektetésekhez kapcsolódó, továbbá az eszközminősítésre (a kintlevőségek és a mérlegen kívüli tételek minősítésére), az adósminősítésre, az ügyfélminősítésre, a fedezetértékelésre, a céltartalékképzésre stb. vonatkozó belső szabályzatok is. A céltartalék-képzési szabályzatban kell rendelkezni - többek között - arról, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás gyakorlatát követi-e, továbbá arról, hogy amennyiben nem folytatja az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás rendszerét, akkor a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználja, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel, és a későbbiekben általános kockázati céltartalékot már nem képez.
(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalékképzésének rendjéről. E szabályzat keretében kell rendelkezni - többek között - arról, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás gyakorlatát követi-e, és amennyiben nem követi, akkor a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel, de általános kockázati céltartalékot már nem képez.
(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalékképzésének rendjéről. E szabályzat keretében kell rendelkezni - többek között - arról, hogy a hitelintézet az általános kockázati céltartalékképzés és -felhasználás gyakorlatát követi-e, és amennyiben nem követi, akkor a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel, de általános kockázati céltartalékot már nem képez. Az Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírások című részét a hitelintézet a 7. számú mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően, a pénzügyi vállalkozás - tevékenységének sajátosságait figyelembe véve - a maga által meghatározott követelményeknek megfelelően alakítja ki.
(3) A pénzügyi intézmény számviteli politikájának a Tv. 14. § (5) bekezdés b) pontja szerinti Eszközök és források értékelési szabályzata keretében, Sajátos értékelési előírások címen, elkülönítetten köteles rendelkezni a kintlévőségek, a befektetések, a követelés fejében kapott, készletként kimutatott eszközök, valamint a mérlegen kívüli kötelezettségek értékeléséről, értékvesztése elszámolásának és céltartalékképzésének rendjéről. E szabályzat keretében kell rendelkezni az általános kockázati céltartalék felhasználásának rendjéről, illetve arról, hogy a hitelintézet a 2001. január 1-je előtt megképzett általános kockázati céltartalékot teljes egészében felhasználta, vagy a követelések, értékpapírok és készletek könyvekből való kivezetésekor, illetve a mérlegen kívüli tételek megszűnésekor keletkező veszteség összegére fokozatosan használja azt fel. Az Eszközök és források értékelési szabályzatának Sajátos értékelési előírások című részét a hitelintézet a 7. számú mellékletben foglalt követelményeknek megfelelően, a pénzügyi vállalkozás - tevékenységének sajátosságait figyelembe véve - a maga által meghatározott követelményeknek megfelelően alakítja ki.
(4) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél a pénz- és értékkezelési szabályzatot kell érteni.
(4) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének d) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél a pénz- és értékkezelési szabályzatot kell érteni, azzal, hogy a hitelintézet esetében nem kell alkalmazni a Tv. 14. §-ának (9)-(10) bekezdését.
(5) A pénzügyi intézménynek a szigorú számadás alá vont bizonylatok, nyomtatványok kezeléséről, nyilvántartásuk és elszámoltatásuk rendjéről és azok ellenőrzéséről belső szabályzatot kell készítenie.
(6) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti, az eszközök és a források értékelési szabályzatában kell meghatározni az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével és értékvesztésének visszaírásával, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon előírásokat, amelyeket a (3) bekezdésben foglalt eszközminősítési, adósminősítési és ügyfélminősítési, valamint a fedezetértékelési és céltartalék-képzési szabályzatok nem tartalmaznak.
(6) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontja szerinti, az eszközök és a források értékelési szabályzatában kell meghatározni az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével és értékvesztésének visszaírásával, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon előírásokat, amelyeket a (3) bekezdésben foglalt Sajátos értékelési előírások nem tartalmaznak.
(6) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének b) pontjában rögzített, Eszközök és a források értékelési szabályzatának általános előírásai között kell meghatározni - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - az eszközök és források értékelésével (értékvesztésével és értékvesztésének visszaírásával, értékhelyesbítésével, értékcsökkenésével, a terven felüli értékcsökkenés visszaírásával, időarányos elszámolásával stb.) kapcsolatos mindazon további előírásokat, amelyeket a (3) bekezdés szerinti Sajátos értékelési előírások nem tartalmaznak.
(7) A számviteli politika keretében kell elkészíteni a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot.
(7) A számviteli politika keretében el kell készíteni a határidős, opciós és swap ügyletek elszámolására, nyilvántartására, a fedezeti ügyletek meghatározására és elkülönített kezelésére vonatkozó szabályzatot. A valós értékelést nem alkalmazó pénzügyi intézmények esetében ugyancsak a számviteli politika keretében kell elkészíteni a határidős, opciós és swap ügyletek piaci értékének meghatározására vonatkozó szabályzatot. E szabályzat keretében kell rendelkezni - többek között - arról, hogy a pénzügyi intézmény a piaci értékek meghatározása során a 22. § (6) bekezdésében foglalt értékektől eltérő értékeket kíván-e alkalmazni, és amennyiben igen, akkor az egyes ügyletekre vonatkozóan milyen módszerrel kívánja meghatározni a piaci értéket.
(8) A Tv. 14. §-a (5) bekezdésének c) pontjában foglalt szabályzat alatt a pénzügyi intézménynél olyan költségszámítási szabályzatot kell érteni, amely magában foglalja a saját vállalkozásban megvalósított beruházások, a saját vállalkozás keretében működtetett jóléti intézmények, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások közvetlen és közvetett költségeinek meghatározását, valamint alátámasztja azon pénzügyi és befektetési szolgáltatások díjainak megállapítását, amelyek bevétele a pénzügyi intézmény összes bevételében, ráfordításában jelentős részarányt képvisel, feltüntetve ezen szolgáltatások típusait is. A pénzügyi intézmény saját hatáskörben dönti el és határozza meg számviteli politikájában, hogy milyen mértéket tekint jelentős részaránynak.
(9) Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézménynek a számviteli politika keretében kell elkészítenie az összevont (konszolidált) éves beszámoló összeállítására vonatkozó szabályzatot.
(10) A pénzügyi intézménynek a számviteli politika keretében el kell készítenie a fióktelep és a központ közötti elszámolásra, illetve a fióktelepek egymás közötti elszámolásaira vonatkozó szabályzatot. A szabályzatban meg kell határozni többek között a belföldi központ és annak külföldi fióktelepe, illetve a külföldi központ belföldi fióktelepe esetében egyaránt, hogy:
a) milyen tételek (pénzeszközök és egyéb vagyontárgyak) képezik a központ által a fióktelep működéséhez - jegyzett tőke vagy jegyzett tőkén felüli vagyon címén - rendelkezésre bocsátott eszközöket,
b) milyen jogcímen történnek kifizetések a fióktelep és a központ, illetve a fióktelep és más országban működő fióktelepek között,
c) hogyan kell a fióktelep -, illetve a központ - könyveiben elkülöníteni a Tv. 50. §-ának (7)-(8) bekezdése szerinti eszközöket és a Tv. 78. §-ának (7) bekezdése szerinti szolgáltatások miatti költségeket és az azokból eredő kötelezettségeket, továbbá a Tv. 72. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti bevételeket és az azokból eredő követeléseket,
d) a központtal, illetve más fiókteleppel szembeni elszámolásokból eredően milyen követeléseket és kötelezettségeket lehet a fióktelepnél, annak beszámolójában nettósítani (beszámítani) a 12. § (6) bekezdése, valamint a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerint,
e) milyen követelések és kötelezettségek tekintetében nem lehet a d) pont szerinti nettósítást a fióktelep nyilvántartásaiban és beszámolójában alkalmazni,
f) hogyan kell az a)-c) pont szerinti tételek miatti halmozódásokat a központ könyveiből és beszámolójából kiszűrni,
g) milyen módon és gyakorisággal történik a fióktelep és a központ közötti bizonylatolás, adatszolgáltatás, egyeztetés, valamint belső ellenőrzés,
h) az adózás szempontjából milyen tételeket tekintenek belső elszámolásaikban külföldön adózó tételnek, léteznek-e menedzsmentszolgáltatási vagy más díj címén meghatározott összegek, amelyek a fióktelep beszámolójában, mint a központot megillető bevétel (költségként vagy bevételcsökkentő tételként) jelennek meg, míg a központnál adóalapot képeznek,
i) milyen tételeket kell a fióktelepnek, illetve a központnak az éves beszámoló kiegészítő mellékletében a fióktelep működése és az egymással való elszámolás miatt kimutatni.
(11) A pénzügyi vállalkozásnak a számviteli politikájában rögzítenie kell, ha a Hpt. előírásai alapján hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozásnak minősül. Az ilyen vállalkozásra e rendelet minden olyan előírása kiterjed, amely a hitelintézetekre vonatkozó szabályozást tartalmaz.
(12) A (11) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező felügyeleti határozat kiadására irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig köteles elkészíteni számviteli politikájának - a kifejezetten hitelintézetekre előírt sajátos szabályok (a továbbiakban: hitelintézeti szabályok) alkalmazására való áttérésből adódó - módosítására vonatkozó tervezetet, amely a felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napján lép hatályba. A számviteli politikában (annak módosításában) ki kell térni arra, hogy a hitelintézeti szabályok alkalmazására való áttérés, illetve a határozat visszavonása esetén a hitelintézeti szabályok alkalmazásának megszüntetése milyen könyvvezetési és beszámoló készítési feladatokat, rendező tételeket von maga után, hogyan befolyásolja az egyes eszközök és források, bevételek, költségek és ráfordítások nyilvántartását, a beszámolóban való bemutatását és az értékelést.
(12) A (11) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésre irányuló kérelem benyújtásának időpontjáig köteles elkészíteni számviteli politikájának - a kifejezetten hitelintézetekre előírt sajátos szabályok (a továbbiakban: hitelintézeti szabályok) alkalmazására való áttérésből adódó - módosítására vonatkozó tervezetet, amely a pénzügyi vállalkozásnak a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napján lép hatályba. A számviteli politikában (annak módosításában) ki kell térni arra, hogy a hitelintézeti szabályok alkalmazására való áttérés, illetve a határozat visszavonása esetén a hitelintézeti szabályok alkalmazásának megszüntetése milyen könyvvezetési és beszámoló készítési feladatokat, rendező tételeket von maga után, hogyan befolyásolja az egyes eszközök és források, bevételek, költségek és ráfordítások nyilvántartását, a beszámolóban való bemutatását és az értékelést.
(13) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával el kell számolni az áttéréssel kapcsolatos rendező tételeket.
(14) Ha a felügyelet a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező határozatot visszavonja, akkor a visszavonás hatálybalépésének időpontjával meg kell szüntetni a hitelintézeti szabályok alkalmazását és el kell számolni a visszatéréssel kapcsolatos rendező tételeket.
(14) Ha az MNB a hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítésről rendelkező határozatot visszavonja, akkor a visszavonás hatálybalépésének időpontjával meg kell szüntetni a hitelintézeti szabályok alkalmazását és el kell számolni a visszatéréssel kapcsolatos rendező tételeket.

A mérleg tagolása, tételeinek tartalma

4. §
(1) A mérleg előírt tagolását az 1. számú melléklet tartalmazza. A mérlegben az arab számos tételek részletezéseként feltüntetett kisbetűs tételek összege meg kell egyezzen a hozzájuk tartozó arab számos tétel összegével. A mérlegben az arab számos tételekből, illetve azok részletező kisbetűs tételeiből külön kiemelten - „Ebből:” megnevezés mellett - bemutatott tételek az adott arab számos, illetve kisbetűs tételbe tartozó tételek eltérő csoportosítási szempontok szerinti kiemelését jelentik, azokat nem kell összesíteni, összegük nem egyezik meg a hozzájuk tartozó arab számos vagy kisbetűs tétel összegével.
(2) A mérleg tartalmára, tételeinek értékelésére vonatkozó Tv. szerinti előírásokat e rendelet 5-9. §-ai figyelembevételével kell alkalmazni.
5. §
(1) A főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető - az elszámolóháznál vezetett tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - pénzösszeg nagysága a pénzeszközökön belül naprakészen megállapítható legyen.
(1) A főkönyvi számlák bontásával vagy az analitikus nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető - a központi értéktárnál, a központi szerződő félnél vezetett tőzsdeforgalmi számlára át nem utalt - pénzösszeg nagysága a pénzeszközökön belül naprakészen megállapítható legyen.
(2) Az állampapírokon belül forgatási célú és befektetési célú értékpapír-részletezésben kell bemutatni a Magyar Állam által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek, kárpótlási jegyek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkontértékpapírok, valamint az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A forgatási célú állampapírok között kell kimutatni az éven belüli eladásra szánt vagy éven belüli lejáratú állampapírokat és a hosszú lejáratú állampapírok közül a tárgyévet követő évben lejáró, forgóeszközzé átminősített értékpapírokat. A forgatási célú állampapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani a tőzsdén kötött ügyletekhez kapcsolódóan és - külön - az egyéb esetben az elszámolóháznál fedezetként letétbe helyezett, nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát. A befektetési célú állampapírok között kell kimutatni a befektetett eszköznek minősített állampapírokat.
(2) Az állampapírokon belül forgatási célú és befektetési célú értékpapír-részletezésben kell bemutatni az állam által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek, kárpótlási jegyek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkontértékpapírok, valamint az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A forgatási célú állampapírok között kell kimutatni az éven belüli eladásra szánt vagy éven belüli lejáratú állampapírokat és a hosszú lejáratú állampapírok közül a tárgyévet követő évben lejáró, forgóeszközzé átminősített értékpapírokat. A forgatási célú állampapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani a tőzsdén kötött ügyletekhez kapcsolódóan és - külön - az egyéb esetben az elszámolóháznál fedezetként letétbe helyezett, nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát. A befektetési célú állampapírok között kell kimutatni a befektetett eszköznek minősített állampapírokat.
(2) Az állampapírokon belül forgatási célú és befektetési célú értékpapír-részletezésben kell bemutatni az állam által kibocsátott kötvények, kincstárjegyek, kárpótlási jegyek és egyéb hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkontértékpapírok, valamint az MNB által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékét. A forgatási célú állampapírok között kell kimutatni az éven belüli eladásra szánt vagy éven belüli lejáratú állampapírokat és a hosszú lejáratú állampapírok közül a tárgyévet követő évben lejáró, forgóeszközzé átminősített értékpapírokat. A forgatási célú állampapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani a tőzsdén kötött ügyletekhez kapcsolódóan és - külön - az egyéb esetben a központi értéktárnál fedezetként letétbe helyezett, nyomdai úton előállított, illetve nyilvántartott dematerializált állampapírok állományát. A befektetési célú állampapírok között kell kimutatni a befektetett eszköznek minősített állampapírokat.
(3) a) Hitelintézetekkel szembeni követelések között kell kimutatni a hitelintézettel, valamint az MNB-vel szemben fennálló
- látra szóló követelés és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból, valamint a likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek minősülő befektetési szolgáltatásból eredő követeléseket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint
- befektetési szolgáltatásból eredő követelésként a - likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek nem minősülő - egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követeléseket.
b) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni a konzorcionális hitelezés és a lebonyolításra átadott hitel esetén a részt vevő hitelintézetnek a szervező, a lebonyolító hitelintézet részére átutalt hitel összegét, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a törlesztésig, az (5) bekezdés f) pontja szerinti esetben a hitelfelvevő felé történő továbbításig.
c) Az a)-b) pont és a 7. § (1) bekezdése alkalmazásában hitelintézetnek minősül az 1. § (1) bekezdésén túlmenően a külföldi jegybank, valamint az a külföldi vállalkozó is, amelyet hitelintézetként jegyeztek be, illetve megfelel a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 31. pontjában foglalt előírásoknak, fő üzleti tevékenysége a magyar jogszabályok szerint is pénzügyi szolgáltatás.
d) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven túli lejáratú követelések között kell kimutatni az MNB-nél elhelyezett éven túli lejáratú betéteket is.
e) A hitelintézetekkel, illetve az MNB-vel szemben a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő, de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősített, likviditás- és kockázatkezelési tevékenységből adódóan fennálló követeléseket a hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni, és a nyilvántartásokban elkülönítetten kell kezelni.
f) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken, valamint a befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül az éven belüli és az éven túli lejáratú követelésekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket, valamint az MNB-vel szembeni követeléseket.
- látraszóló követelés és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő követelés bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, valamint
- a befektetési szolgáltatásból eredő követeléseket.
b) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni a konzorcionális hitelezés és a lebonyolításra átadott hitel esetén a részt vevő hitelintézetnek a szervező, a lebonyolító hitelintézet részére átutalt hitel összegét, az (5) bekezdés b) pontja szerinti esetben a törlesztésig, az (5) bekezdés f) pontja szerinti esetben a hitelfelvevő felé történő továbbításig.
c) Az a)-b) pont és a 7. § (1) bekezdése alkalmazásában hitelintézetnek minősül az 1. § (1) bekezdésén túlmenően a külföldi jegybank, valamint az a külföldi vállalkozó is, amelyet hitelintézetként jegyeztek be, illetve megfelel a Hpt. 2. számú melléklete III. fejezetének 31. pontjában foglalt előírásoknak, fő üzleti tevékenysége a magyar jogszabályok szerint is pénzügyi szolgáltatás.
c) Az a)-b) pont és a 7. § (1) bekezdése alkalmazásában hitelintézetnek minősül az 1. § (1) bekezdésén túlmenően a külföldi jegybank, valamint az a külföldi vállalkozó is, amelyet hitelintézetként jegyeztek be, illetve eleget tesz a Hpt.-ben a külföldi hitelintézetekre vonatkozó előírásoknak, fő üzleti tevékenysége a magyar jogszabályok szerint is pénzügyi szolgáltatás.
d) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven túli lejáratú követelések között kell kimutatni az MNB-nél elhelyezett éven túli lejáratú betéteket is.
f) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken, valamint a befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül az éven belüli és az éven túli lejáratú követelésekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket, valamint az MNB-vel szembeni követeléseket.
g) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelések között kell kimutatni - többek között - az elszámolóházi tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél, az elszámolóházhoz letétként, elszámoló ár különbözetként és egyéb címen átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt - az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket -, jogcímenkénti bontásban, valamint az analitikus nyilvántartásban részletezve a sajátszámlás ügyletekhez és az ügyfél javára kötött ügyletekhez kapcsolódóan befizetett pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 18. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés.]
g) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló követelések között kell kimutatni - többek között - a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél, központi értéktárhoz, központi szerződő fél tevékenységet végző szervezethez letétként, elszámolóár különbözetként és egyéb címen átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt - az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket -, jogcímenkénti bontásban, valamint az analitikus nyilvántartásban részletezve a sajátszámlás ügyletekhez és az ügyfél javára kötött ügyletekhez kapcsolódóan befizetett pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 18. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés.]
h) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél - többek között - a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által, az elszámolóházi szabályzatok alapján létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) az elszámolóház részére befizetett összeget.
h) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő hitelintézetnél - többek között - a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által, a központi szerződő fél szabályzata alapján létrehozott és a központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) befizetett összeget.
i) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni az elszámolóháznál, az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltatónak minősülő hitelintézet - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében, valamint az elszámolóházi tevékenység során a hitelintézeteknek nyújtott kölcsön miatt fennálló követelést.
i) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból adódó éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni a központi értéktárnál, a központi szerződő félnél, az árutőzsdén, illetve az értékpapírtőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltatónak minősülő hitelintézet árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt a központi értéktár, a központi szerződő fél által történő teljesítés (helytállás) összegében, valamint a központi értéktár, központi szerződő fél által végzett tevékenység során a hitelintézeteknek nyújtott kölcsön miatt fennálló követelést.
j) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő éven belüli lejáratú követelések között kell kimutatni - többek között - az óvadéki repóba vétel esetén a repoba adó hitelintézettel vagy MNB-vel szemben fennálló követelést, értékpapír kölcsönnyújtás esetén a kölcsönbe vevő hitelintézettel vagy MNB-vel szemben a kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapírkölcsön összegét, illetve a más hitelintézetnek nyújtott befektetési hitel összegét.
k) A hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő éven túli lejáratú követelések között kell kimutatni - többek között - a jelzálog-hitelintézeteknél az önálló jelzálogjog kereskedelmi banknak halasztott fizetéssel történő viszonteladása esetén a kereskedelmi bankkal szemben - a hátralévő eladási ár összegében - fennálló követelést.
l) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni az elszámolóházi tevékenységet igénybe vevő hitelintézetnél - többek között - a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén, az elszámolóház részére átutalt, illetve a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számláról ilyen címen befizetett pénzösszeget.
l) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell kimutatni a központi értéktár, központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatást igénybe vevő hitelintézetnél - többek között - a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén, a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt, illetve a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számláról ilyen címen befizetett pénzösszeget.
(4) Ügyfelekkel szembeni követelések (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket is) között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból származó követeléseket. A pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseket éven belüli, illetve éven túli lejárat szerinti bontásban (kivéve az értékpapírokat) kell kimutatni. Az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő, éven belüli lejáratú követelésekből, valamint a befektetési szolgáltatásból eredő követelésekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követeléseket.
(5) Az ügyfelekkel szembeni követelések között, a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléseken belül kell kimutatni többek között:
a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból fennálló követeléseket, beleértve a hitelintézetnek nem minősülő - és az MNB-től eltérő - más befektetési szolgáltatóval szemben a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő - de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősített, likviditás- és kockázatkezelési - tevékenységből fennálló követeléseket is;
a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból fennálló követeléseket;
b) az állam által közvetlenül a hitelintézet rendelkezésére bocsátott világbanki hitelekből folyósított hitelek állományát, valamint minden olyan hitelt, amely a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által, illetve más hitelintézet által - konzorcionális hitelezés céljára vagy lebonyolításra átadott hitelként - a hitelintézet rendelkezésére bocsátott forrásokból a hitelintézet saját kockázatára -, illetve konzorcionális hitel és lebonyolításra átvett hitel esetén a szervező, lebonyolító hitelintézet visszkereseti kötelezettsége mellett - került kihelyezésre;
c) a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek - az ügyféllel kötött szerződés szerint - meg nem fizetett (halasztott) kamatának tőkésített összegét, valamint a tandíjhitel után a felek megállapodása alapján a türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatok, kamat jellegű jutalékok tőkésített összegét is az i) ponttal csökkentett összegben;
d) az ügyfél kötelezettségéért vállalt garancia beváltásából az ügyféllel szemben fennálló követelést, ideértve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásából származó követelést is;
d) az ügyfél kötelezettségéért vállalt garancia beváltásából az ügyféllel szemben fennálló követelést, ideértve a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásából származó követelést is mindaddig, amíg azt az ügyfél vagy az Állam meg nem téríti;
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek, valamint refinanszírozási hitelek, illetve kötött segélyhitelek fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési kormányrendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási hitel, exportköveteléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés, illetve kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, követeléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;
e) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, versenyképességet javító hitel, versenyképességet javító refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetéstől járó, állammal szembeni követelés összegét;
f) a b) pontban foglaltaktól eltérő konzorcionális hitelnyújtás esetén a részt vevő hitelintézetnek az általa nyújtott - és a szervező banknak átutalt - hitel összegét, valamint a b) pontban foglaltaktól eltérő lebonyolításra átadott hitel esetén a hitelnyújtó hitelintézetnek az általa nyújtott - és a lebonyolító hitelintézetnek átutalt - hitel összegét, ha a szervező bank, illetve a lebonyolító hitelintézet a hitel összegét a hitelfelvevő felé továbbította, és erről a részt vevő, illetve a hitelnyújtó hitelintézetet értesítette;
g) a halasztott fizetéssel eladott követelés, illetve a likviditás- és kockázatkezelési tevékenység keretében halasztott fizetéssel eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összegét;
g) a halasztott fizetéssel eladott követelés eladási árának összegében a vevővel szemben fennálló követelés összegét;
h) a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelést a Hpt. 2. számú melléklete I. részének 11. pontjában meghatározott, a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben kimutatott - beruházásként elszámolandó - eszközök számlázott (általános forgalmi adó nélküli) értékének - a lízingdíj tőketörlesztő részével még ki nem fizetett összegében - a következő lehetőségek közül választott módon:
- a lízingbe adáskor a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó követelés összegében. A számlázott összeg nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés után felszámított kamat összegét. A lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbe adáskor a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között, a számlázott összeget pedig a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás nettó árbevételeként kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a lízingbe vevőnél a kötelezettségekkel szemben a beruházások között kell nyilvántartásba venni a lízingbe vett eszközt,
- a beszerzéskor az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a pénzügyi intézmény által kifizetett, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték összegében. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a felszámított kamat összegét;
- a lízingbe adáskor a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó követelés összegében. A számlázott összeg nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés után felszámított kamat összegét. A lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbe adáskor a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között, a számlázott összeget pedig a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a lízingbe vevőnél a kötelezettségekkel szemben a beruházások között kell nyilvántartásba venni a lízingbe vett eszközt,
h) a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelést a Hpt.-ben meghatározott, a lízingszerződés tárgyát képező, a lízingbe vevő részére beszerzett és a lízingbe vevő könyveiben kimutatott - beruházásként elszámolandó - eszközök számlázott (általános forgalmi adó nélküli) értékének - a lízingdíj tőketörlesztő részével még ki nem fizetett összegében - a következő lehetőségek közül választott módon:
- a lízingbe adáskor a lízingbe adó által a lízingbe vevő felé számlázott, a fizetendő általános forgalmi adót nem tartalmazó követelés összegében. A számlázott összeg nem foglalja magában a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés után felszámított kamat összegét. A lízingbe adott eszköz könyv szerinti értékét a lízingbe adáskor a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításai között, a számlázott összeget pedig a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként kell elszámolni a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelésekkel szemben. Ezzel egyidejűleg a lízingbe vevőnél a kötelezettségekkel szemben a beruházások között kell nyilvántartásba venni a lízingbe vett eszközt,
- a beszerzéskor az eladó által a lízingbe vevő felé számlázott, a pénzügyi intézmény által kifizetett, az előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó ellenérték összegében. A pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelés összege nem foglalja magában a felszámított kamat összegét;
i) kamatkövetelések után képzett céltartalékként - a mérlegben az eszközöket csökkentő tételként figyelembe vett, de külön soron be nem mutatott - a hitelintézetnél a lakáscélú hitelek halasztott kamatának tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések, valamint a tandíjhitelek türelmi idő alatt esedékes és a türelmi idő lejáratáig elhalasztott kamatainak, kamat jellegű jutalékainak tőkésített összegében fennálló kamatkövetelések után képzett céltartalék állományát.
j) az óvadéki repóba vétel esetén a repóba adó hitelintézettől és MNB-től eltérő - ügyféllel szemben fennálló követelést, értékpapír kölcsönnyújtás esetén a kölcsönbe vevő - hitelintézettől és MNB-től eltérő - ügyféllel szemben a kölcsönbe adott értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapírkölcsön összegét, illetve az ügyfeleknek nyújtott befektetési hitel összegét.
k) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódó adományként a központi költségvetés által - az adós helyett - átvállalt összeg miatt, az állammal szemben fennálló követelés összegét.
l) a c) és i) pont alá nem tartozó tőkésített kamatok összegét.
(6) Az ügyfelekkel szembeni követeléseken belül, a befektetési szolgáltatásból eredő követelések között kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:
a) a tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként a tőzsdén saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét;
b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi), befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét (ideértve a halasztott fizetéssel, nem likviditás- és kockázatkezelési tevékenység keretében eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés miatt keletkezett követelés összegét is);
b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelésként a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi), befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett követelések mérleg fordulónapján fennálló összegét (ideértve a halasztott fizetéssel eladott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír vagy tulajdoni részesedést jelentő befektetés miatt keletkezett követelés összegét is);
c) a befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelésként a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység után felszámított díj, valamint a halasztott pénzügyi teljesítés miatt fennálló követelés összegét és a befektetési szolgáltatásból adódó ügyfelekkel szembeni kötelezettség év végi tartozik egyenlegét;
d) az elszámolóházzal szembeni követelésként - a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a forgalmazók által, a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és - az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe befizetett összeget, valamint az elszámolóházhoz letétként, elszámoló ár különbözetként és egyéb címen átutalt - a hitelintézet részére vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt -, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket, jogcímenkénti bontásban, valamint az analitikus nyilvántartásban részletezve a sajátszámlás ügyletekhez és az ügyfél javára kötött ügyletekhez kapcsolódóan befizetett pénzösszegekre [A hóvégi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján - a 18. § (4) bekezdésének megfelelően - ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki követelés];
d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelésként a Tpt. értelmében elszámolóházi tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi és értéktári tevékenység, illetve az általuk nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét (így különösen a klíring, a klíringelt ügylet nem pénzben történő teljesítése, az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése, az értékpapír-letéti őrzés, az értékpapír-letétkezelés, az értékpapírkölcsönzés, az értékpapír-számlavezetés, a központi értékpapír-számlavezetés és az egyéb elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek igénybevételével összefüggő követeléseket);
d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni követelésként a Tpt. értelmében elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi, központi szerződő fél és értéktári tevékenység, illetve az általuk nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét;
d) a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként a Tpt. értelmében a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet végző, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi szerződő fél által nyújtott szolgáltatás és értéktári tevékenység, továbbá a központi értéktár által nyújtható befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett követelések összegét;
e) a kereskedelmi tevékenységtől eltérő, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követeléseket - beleértve a hitelintézettől és az MNB-től eltérő más befektetési szolgáltatók részére végzett ilyen tevékenységből eredő követeléseket is.
Az a)-e) pontban a befektetési szolgáltatásból adódóan felmerült követelések teljes összegét kell bemutatni, beleértve a kapcsolt vállalkozással és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben fennálló követeléseket is, függetlenül attól, hogy azokat külön kiemelten - az a)-e) pontra összevontan - is be kell mutatni.
(7) Az ügyfelekkel, valamint a hitelintézetekkel szembeni követeléseken belül a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni az éven belüli lejáratú követeléseket (ideértve az egyéves lejáratú követeléseket is), valamint az éven túli lejáratú követelések tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét.
(7) Az ügyfelekkel, valamint a hitelintézetekkel szembeni követeléseken belül a rövid lejáratú követelések között kell kimutatni az éven belüli lejáratú követeléseket (ideértve az egyéves lejáratú követeléseket is), valamint az éven túli lejáratú követelések tárgyévet követő évben esedékes törlesztendő összegét, ide nem értve az MNB-nél elhelyezett éven túli lejáratú betétek tárgyévet követő évben lejáró összegét, esedékes törlesztését, amelyet a pénzeszközök között kell kimutatni.
(8) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - beleértve a rögzített kamatozásúakat is - között kell kimutatni minden - a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott - forgalomban részt vevő, elismert piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkontkötvényt, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (ide nem értve a kamatozó részvényt), függetlenül annak egyedi elnevezésétől. Idetartozik különösen:
a) az olyan értékpapír, amelynél a kibocsátó rögzített kamatot vagy a rögzített kamatlábon túlmenően saját nyereségétől vagy más tényezőtől függő prémiumot fizet,
b) az olyan értékpapír, amelynek kamatát a kibocsátási vagy az esedékességkori kifizetési ár részben vagy egészben tartalmazza (ideértve a diszkontértékpapírokat is),
c) az olyan értékpapír, amelynek kamatlába a kibocsátó hatáskörén kívüli tényezők (pl. a mindenkori jegybanki alapkamat) szerint változik,
d) minden egyéb változó kamatozású (hozamú) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ideértve a határozott futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket is.
(8) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok - beleértve a rögzített kamatozásúakat is - között kell kimutatni minden - a tőzsdei vagy jogszabály, illetve a tőzsde által szabályozott - forgalomban részt vevő, szabályozott piacon forgalmazott kamatozó vagy diszkontkötvényt, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt (ide nem értve a kamatozó részvényt), függetlenül annak egyedi elnevezésétől. Idetartozik különösen:
a) az olyan értékpapír, amelynél a kibocsátó rögzített kamatot vagy a rögzített kamatlábon túlmenően saját nyereségétől vagy más tényezőtől függő prémiumot fizet,
b) az olyan értékpapír, amelynek kamatát a kibocsátási vagy az esedékességkori kifizetési ár részben vagy egészben tartalmazza (ideértve a diszkontértékpapírokat is),
c) az olyan értékpapír, amelynek kamatlába a kibocsátó hatáskörén kívüli tényezők (pl. a mindenkori jegybanki alapkamat) szerint változik,
d) minden egyéb változó kamatozású (hozamú) hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, ideértve a határozott futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket is.
(9) A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokon belül - beleértve a rögzített kamatozásúakat is - elkülönítetten kell kimutatni a helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek, valamint a más kibocsátó által kibocsátott értékpapírokat forgatási célú és befektetési célú értékpapírok részletezésben. A más kibocsátó által kibocsátott értékpapírokon belül külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat.
(10) A részvények és más, változó hozamú értékpapírok elnevezéssel kell kimutatni a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó részvényeket, üzletrészeket, egyéb részesedéseket, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket, forgatási célú és befektetési célú értékpapírbontásban, amely tőzsdén, illetve más elismert értékpapírpiacon vagy jogszabály, illetve tőzsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat.
(10) A részvények és más, változó hozamú értékpapírok elnevezéssel kell kimutatni a forgatási célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó részvényeket, üzletrészeket, egyéb részesedéseket, valamint a tulajdoni részesedést jelentő befektetések közé tartozó más, változó hozamú értékpapírként a határozatlan futamidejű befektetési alapok által kibocsátott befektetési jegyeket, forgatási célú és befektetési célú értékpapírbontásban, amely tőzsdén, illetve más szabályozott piacon vagy jogszabály, illetve tőzsde által szabályozott piacon forgalmazott. A forgatási célú részvényeken és részesedéseken belül külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozás és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott értékpapírokat.
(11) A részvények, részesedések befektetési célra jogcímen kell kimutatni a tartós befektetési célú, befektetett eszköznek minősített tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket (részvény, üzletrész), amelyek nem kapcsolt vállalkozás által kerültek kibocsátásra. Külön kiemelten kell bemutatni a hitelintézetekben lévő részesedések értékét és a részesedések értékhelyesbítését.
(12) A részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban jogcímen kell kimutatni a kapcsolt vállalkozás által kibocsátott, tartós befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket. Külön kiemelten kell bemutatni a hitelintézetekben lévő részesedéseket és a részesedések értékhelyesbítését.
(13) A (11)-(12) bekezdés szerinti, tartós befektetési célú, tulajdoni részesedést jelentő befektetések között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:
a) a tőzsdetag hitelintézetnek - a tőzsde által megállapított - egyszeri belépési díj címén befizetett összeget, valamint a más tőzsdetagtól, illetve az árutőzsdei szekciók bővítésekor a vásárolt új kereskedési jogok megszerzéséért fizetett díjak összegét mindaddig, amíg a hitelintézet tőzsdetagsága meg nem szűnik, a tőzsdetagságot, illetve az adott szekcióhoz kapcsolódó kereskedési jogot át nem ruházza;
b) a befektetési vállalkozásban való részesedést;
c) valamint a más pénzügyi intézményben, biztosítóban való részesedést.
(14) A (8)-(12) bekezdés szerinti értékpapírok között elkülönítetten kell kimutatni - jellegétől függően, a befektetési vagy a forgatási célú értékpapírok között - a beszerzett másodlagos értékpapírokat és a kölcsönbe vett értékpapírokat is. A kölcsönbe vett értékpapírok között az analitikus nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni a saját ügyféltől kölcsönbe vett értékpapírokat.
6. §
(1) A tárgyi eszközök között külön kell kimutatni a nem közvetlen pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközöket.
(2) Saját részvények között csak a pénzügyi intézmény által visszavásárolt saját kibocsátású részvények állományát szabad szerepeltetni.
(3) Az egyéb eszközök között kell kimutatni a készleteket (ideértve az anyagokat, árukat, saját termelésű készleteket, a készletekre adott előlegeket), valamint az egyéb követeléseket.
(3) Az egyéb eszközök között kell kimutatni a készleteket (ideértve az anyagokat, árukat, saját termelésű készleteket, a készletekre adott előlegeket), valamint az egyéb követeléseket. A pénzügyi intézmény által nyújtott befektetési és pénzügyi szolgáltatás tekintetében nem alkalmazható a Tv. 28. §-a (2) bekezdésének b) pontjában a befejezetlen, még ki nem számlázott szolgáltatás készletként történő kimutatására előírt rendelkezés.
(4) Az egyéb követelések közé tartoznak a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján, nem hitelintézetekkel és nem ügyfelekkel szemben fennálló követelések, így különösen a munkavállalókkal és a költségvetéssel, illetve más jogi és természetes személyekkel szembeni követelések, amelyek nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódnak, továbbá az eseti jelleggel végzett egyéb üzleti tevékenységgel kapcsolatos követelések (ideértve a vevőköveteléseket, a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést).
(4) Az egyéb követelések közé tartoznak a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján, nem hitelintézetekkel és nem ügyfelekkel szemben fennálló követelések, így különösen a munkavállalókkal és a költségvetéssel, illetve más jogi és természetes személyekkel szembeni követelések, amelyek nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódnak, továbbá az eseti jelleggel végzett egyéb üzleti tevékenységgel kapcsolatos követelések (ideértve a vevőköveteléseket, a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést). Az elszámolóház az egyéb követelések között mutatja ki továbbá az elszámolóházi tevékenységből adódó követeléseket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató részére - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó követelés összegében - a tőzsdeforgalmi számlája, illetve bankszámlája javára az elszámolóház által átvezetett, illetve átutalt pénzeszköz miatt fennálló követelést;
b) az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató részére, azonnali ügyleteiből eredő követelések összegében - pénzügyi teljesítés címén - az elszámolóház által átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni követelésként, az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést; [A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.]
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelésként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak, árutőzsdei szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket; [Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.]
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget. [A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.]
(4) Az egyéb követelések közé tartoznak a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján, nem hitelintézetekkel és nem ügyfelekkel szemben fennálló követelések, így különösen a munkavállalókkal és a költségvetéssel, illetve más jogi és természetes személyekkel szembeni követelések, amelyek nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódnak, továbbá az eseti jelleggel végzett egyéb üzleti tevékenységgel kapcsolatos követelések (ideértve a vevőköveteléseket, a pénzügyi intézmény tulajdonába nem leszámítolás útján került váltóból adódó követelést). A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb követelések között mutatja ki továbbá az általa nyújtott szolgáltatásból adódó követeléseket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató részére - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó követelés összegében - a tőzsdeforgalmi számlája, illetve bankszámlája javára a központi értéktár, központi szerződő fél által átvezetett, illetve átutalt pénzeszköz miatt fennálló követelést;
b) a központi értéktár, központi szerződő fél által lebonyolított, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató részére, azonnali ügyleteiből eredő követelések összegében - pénzügyi teljesítés címén - a központi értéktár, központi szerződő fél által átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni követelésként, az árutőzsdének, illetve értékpapírtőzsdének nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak miatti követelést; [A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni követelések elkülönítetten megállapíthatók legyenek.]
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelésként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatóknak, árutőzsdei szolgáltatóknak felszámított egyéb díjak miatti követeléseket; [Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni követelések árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.]
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató tőzsdeforgalmi számlájára átvezetett, illetve bankszámlájára átutalt pénzösszeget. [A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.]
(5) A készleteken belül árukészletként kell nyilvántartani többek között:
a) a kereskedelmi célú nemesfémeket;
b) a törvényes fizetési eszköznek nem minősülő nemesfém érméket;
c) a követelés fejében átvett - értékpapírnak nem minősülő - azon eszközöket, amelyeket a pénzügyi intézmény nem saját célra használ, hanem értékesíteni kíván.
(6) Az aktív időbeli elhatárolásokon belül, a bevételek aktív időbeli elhatárolása között kell a mérlegben szerepeltetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, befolyt kamatok (késedelmi kamatok) és kamat jellegű jutalékok összegét, továbbá az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegfordulónap és a mérlegkészítés időpontja között befolyt pénzügyi szolgáltatási díjakat. A mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évre járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét csak akkor lehet az aktív időbeli elhatárolások között a mérlegben szerepeltetni, ha az olyan adóstól járó kamat, illetve kamat jellegű jutalék, amely adóssal szemben fennálló követelések problémamentes vagy külön figyelendő minősítésűek.
(7) Az aktív időbeli elhatárolások között kell kimutatni kamatozó értékpapír kibocsátása esetén a befolyt kibocsátási ár és a névérték közötti különbözet üzleti évet követő évekre jutó időarányos összegét, amennyiben a névérték meghaladja a kibocsátási árat. Az időbeli elhatárolást az üzleti évre időarányosan jutó összegben kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben.
(8) A valós értéken történő értékelés esetén a mérlegben az eszközökön belül, az állampapírok, a hitelintézetekkel szembeni követelések, az ügyfelekkel szembeni követelések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is, a részvények és más változó hozamú értékpapírok, a részvények, részesedések befektetési célra, valamint az egyéb eszközök után külön-külön önálló tételként kell bemutatni a felsorolt eszközökhöz, illetve az egyéb eszközökön belüli egyéb követelésekhez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, valamint a származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetének összegét.
7. §
(1) a) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettség között kell kimutatni a hitelintézettel, valamint az MNB-vel szemben fennálló
- látra szóló kötelezettség és meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettség bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból és a likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek minősülő befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat, valamint
- befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként a - likviditás- és kockázatkezelési tevékenységnek nem minősülő - egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket.
b) A meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni a más hitelintézettől lebonyolításra átvett hitelek - ideértve konzorciális hitelnyújtás esetén a szervező banknál a részére hitelnyújtás céljából a résztvevő bankok által átutalt hitelek - összegében befolyt pénzösszeget mindaddig, amíg azt a hitelintézet a hitelfelvevő felé tovább nem utalja, valamint a hitelfelvevő által átutalt törlesztő részletek befolyt összegét, amíg azt a hitelintézet a hitelnyújtó hitelintézet felé tovább nem utalja. Az 5. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti konzorcionális hitelezés, illetve lebonyolításra átvett hitel esetén mindaddig a részt vevő hitelintézettel, hitelt nyújtó hitelintézettel szembeni kötelezettségként kell kimutatni az átvett hitelt, amíg azt részére a szervező, lebonyolító hitelintézet nem törlesztette.
(1) a) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a hitelintézettel, valamint az MNB-vel szemben fennálló
- látraszóló kötelezettség és meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettség bontásban - ez utóbbit éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint részletezve - a pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettségeket, függetlenül azok egyedi elnevezésétől, kivéve a kötvényeket és más forgalomképes értékpapírokat, valamint
- a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeket.
b) A meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni a más hitelintézettől lebonyolításra átvett hitelek - ideértve konzorciális hitelnyújtás esetén a szervező banknál a részére hitelnyújtás céljából a résztvevő bankok által átutalt hitelek - összegében befolyt pénzösszeget mindaddig, amíg azt a hitelintézet a hitelfelvevő felé tovább nem utalja, valamint a hitelfelvevő által átutalt törlesztő részletek befolyt összegét, amíg azt a hitelintézet a hitelnyújtó hitelintézet felé tovább nem utalja. Az 5. § (5) bekezdésének b) pontja szerinti konzorcionális hitelezés, illetve lebonyolításra átvett hitel esetén mindaddig a részt vevő hitelintézettel, hitelt nyújtó hitelintézettel szembeni kötelezettségként kell kimutatni az átvett hitelt, amíg azt részére a szervező, lebonyolító hitelintézet nem törlesztette.
c) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló kötelezettségek között kell kimutatni az elszámolóháznál a más hitelintézetek, illetve az MNB által letétként, elszámoló ár különbözetként, valamint egyéb címen az elszámolóház részére átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt - az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket. [A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tartozás befektetési szolgáltatónként, azon belül jogcímenként, árutőzsdei, illetve értékpapír-tőzsdei ügylettípusonként (alapbiztosíték, pénzügyi fedezet, kiegészítő pénzügyi fedezet, árkülönbözet stb.), továbbá a határidős ügyletekhez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltató saját és ügyfeleket megillető pénzeszközei bontásban megállapíthatók legyenek.]
c) A hitelintézetekkel szembeni látra szóló kötelezettségek között kell kimutatni a központi értéktárnál, központi szerződő félnél a más hitelintézetek, illetve az MNB által letétként, elszámoló ár különbözeteként, valamint egyéb címen a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt, az ügyletek teljesítésére még fel nem használt - az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket. [A könyvviteli nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a tartozás befektetési szolgáltatónként, azon belül jogcímenként, árutőzsdei, illetve értékpapír-tőzsdei ügylettípusonként (alapbiztosíték, pénzügyi fedezet, kiegészítő pénzügyi fedezet, árkülönbözet stb.), továbbá a határidős ügyletekhez kapcsolódóan, a befektetési szolgáltató saját és ügyfeleket megillető pénzeszközei bontásban megállapíthatók legyenek.]
d) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között kell kimutatni az elszámolóháznál a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által az elszámolóházi szabályzatok alapján létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) az elszámolóház részére a hitelintézetek, illetve az MNB által befizetett összegeket. (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a közös pénzeszközök állománya fajtánként megállapítható legyen, valamint a befizetett, illetve a tőzsdei ügylet nem teljesítése miatt felhasznált pénzösszegek befektetési szolgáltatónként kimutathatók legyenek.)
d) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között kell kimutatni a központi szerződő félnél a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által létrehozott központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) a központi szerződő fél részére a hitelintézetek, illetve az MNB által befizetett összegeket. (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a közös pénzeszközök állománya fajtánként megállapítható legyen, valamint a befizetett, illetve a tőzsdei ügylet nem teljesítése miatt felhasznált pénzösszegek befektetési szolgáltatónként kimutathatók legyenek.)
e) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között kell kimutatni az óvadéki repóba adás esetén a repóba vevő hitelintézettel vagy MNB-vel szemben fennálló kötelezettséget, értékpapír kölcsönbevétel esetén a kölcsönbe adó hitelintézettel vagy MNB-vel szemben a kölcsönbe vett értékpapír szerződés szerinti értékében fennálló értékpapír-kölcsöntartozás összegét, illetve a más hitelintézettől igénybe vett befektetési hitel összegét.
f) A hitelintézetekkel szembeni meghatározott időre lekötött kötelezettségek között - éven túli lejáratú kötelezettségként - kell kimutatni a hitelintézetnek az önálló jelzálogjog jelzálog-hitelintézettől halasztott fizetéssel történő visszavásárlása esetén a jelzáloghitelintézettel szemben a hátralévő vételár összegében fennálló kötelezettséget.
g) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kell kimutatni elszámolóházzal szembeni kötelezettségként az elszámolóház szolgáltatásait igénybe vevő hitelintézetnél a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén az elszámolóház által a hitelintézet tőzsdeforgalmi számlájára átutalt - és onnan a pénzforgalmi számlájára átvezetett - pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján a 18. § (6) bekezdésének megfelelően ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a hitelintézet a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözeteket, és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.]
g) A hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kell kimutatni a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a központi értéktár, központi szerződő fél szolgáltatásait igénybe vevő hitelintézetnél a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó árkülönbözet címén a központi értéktár, központi szerződő fél által a hitelintézet tőzsdeforgalmi számlájára átutalt - és onnan a pénzforgalmi számlájára átvezetett - pénzösszegeket. [A hó végi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján a 18. § (6) bekezdésének megfelelően ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a hitelintézet a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözeteket, és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére.]
(2) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a nem hitelintézetekkel szembeni pénzügyi és befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeket (ideértve a pénzügyi vállalkozásokkal szembeni kötelezettségeket is) takarékbetétből, egyéb pénzügyi szolgáltatásból és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek bontásban, a pénzügyi szolgáltatásból adódó egyéb kötelezettségeket tovább részletezve éven belüli, illetve éven túli lejárat szerint.
(3) Az ügyfelekkel szembeni takarékbetétek miatt és egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül kell kimutatni többek között:
a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból adódóan fennálló kötelezettségek összegét, beleértve a hitelintézetnek nem minősülő - és az MNB-től eltérő - más befektetési szolgáltatóval szemben a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő - de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősített, likviditás- és kockázatkezelési - tevékenységből adódóan fennálló kötelezettségeket;
a) az ügyfeleknek nyújtott pénzügyi szolgáltatásból adódóan fennálló kötelezettségek összegét;
b) a hitelintézetnél takarékbetét-szerződés alapján gyűjtött takarékbetétek együttes összegét;
c) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltására a központi költségvetés által átutalt forrás összegében az állammal szemben fennálló kötelezettség összegét, valamint a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó követelésekre befolyt összegeket;
c) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál, illetve más pénzügyi intézménynél - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével, illetve állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltására a központi költségvetés által átutalt forrás összegében, illetve az Állam által megtérített összegben az Állammal szemben fennálló kötelezettséget, valamint a Kormány készfizető kezességével, illetve állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó követelésekre befolyt összegeket;
d) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - az általa nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében a - kamatkiegyenlítési rendszer keretében - központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;
d) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - az általa nyújtott exporthitelek, valamint refinanszírozási hitelek, illetve kötött segélyhitelek fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési kormányrendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;
d) a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - az általa nyújtott exporthitel, refinanszírozási hitel, exportköveteléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés, illetve kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;
d) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál, illetve más pénzügyi intézménynél - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - az általa nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, egyéb export célú hitel, egyéb export célú refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;
d) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál, illetve más pénzügyi intézménynél - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - az általa nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, versenyképességet javító hitel, versenyképességet javító refinanszírozási hitel, egyéb export célú hitel, egyéb export célú refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét;
e) a hitelintézetnél - a pénzügyi szolgáltatásból eredő egyéb kötelezettségek között - a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan azon ügyfeleket megillető pénzeszközöket, amelyek a hitelintézetnél vezetik pénzforgalmi számláikat.
f) az elszámolóháznál
- a látraszóló egyéb kötelezettségek között, a letétként, elszámoló ár különbözetként, valamint egyéb címen a - hitelintézettől és MNB-től eltérő - befektetési szolgáltatók által az elszámolóház részére átutalt és a részükre vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket,
- az éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek között, a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és az elszámolóház által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) - hitelintézettől és MNB-től eltérő - befektetési szolgáltatók által az elszámolóház részére befizetett összegeket.
f) a központi értéktárnál, központi szerződő félnél
fa) a látra szóló egyéb kötelezettségek között, a letétként, elszámoló ár különbözeteként, valamint egyéb címen a - hitelintézettől és MNB-től eltérő - befektetési szolgáltatók által a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt és a részükre vezetett tőzsdeforgalmi számlán kezelt, az ügyletek teljesítésekor elszámolásra kerülő összegeket,
fb) az éven belüli lejáratú egyéb kötelezettségek között, a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei szabályzatok alapján létrehozott és a központi szerződő fél által kezelt közös pénzeszközbe (garanciaalapba) - hitelintézettől és MNB-től eltérő - befektetési szolgáltatók által a központi szerződő fél részére befizetett összegeket.
(4) Az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között a befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségként kell kimutatni a befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnél:
a) a tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettségként a tőzsdén a saját számlára teljesített (nem bizományi) ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségeknek a mérleg fordulónapján fennálló összegét;
b) a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő kötelezettségként a tőzsdén kívül saját számlára teljesített (nem bizományi) befektetési szolgáltatási tevékenységnek minősülő ügyletekből adódóan keletkezett kötelezettségek összegét, valamint a 16. § (14) bekezdése szerint fennálló kötelezettséget;
c) a befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni kötelezettségként a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenységből adódóan az ügyfelet megillető pénzösszeget (ideértve az értékpapír-bizományi tevékenység esetén a vételi megbízásnál az ügyfél által átutalt vételár összegét, eladási megbízásnál a vevő által átutalt és az ügyfelet megillető eladási ár összegét, határidős, opciós ügyletek esetén az ügyfél által átutalt alapbiztosíték, árkülönbözet, illetve egyéb pénzügyi fedezet összegét, letétkezelés esetén az ügyfelet megillető, közvetlenül a kibocsátótól beszedett kamat és törlesztés, valamint a kibocsátótól a fő kifizetőhely útján beszedett kamat és törlesztés, továbbá osztalék összegét stb.), ha az ügyfél pénzforgalmi számláját más hitelintézet vezeti;
d) elszámolóházzal szembeni kötelezettségként a határidős tőzsdei ügyletekhez kapcsolódó, árkülönbözet címén az elszámolóház által a hitelintézet tőzsdeforgalmi számlájára átutalt - és onnan a pénzforgalmi számlájára átvezetett - pénzösszeget [A hóvégi záráskor, illetve a mérleg fordulónapján a 18. § (6) bekezdésének megfelelően ilyen címen csak saját számlás határidős ügyletből adódóan mutatható ki kötelezettség, illetve olyan határidős bizományi ügyletek esetében, amelyeknél a hitelintézet a lejárati idő előtt nem fizeti ki az ügyfelet megillető árkülönbözeteket, és nem használja azt fel az ügyfél más ügyletének teljesítésére];
d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettségként a Tpt. értelmében elszámolóházi tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi és értéktári tevékenység, illetve az általa nyújtott befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett kötelezettségek összegét (így különösen a klíring, a klíringelt ügylet nem pénzben történő teljesítése, az értékpapír-kölcsönzési rendszer működtetése, az értékpapír letéti őrzés, az értékpapír-letétkezelés, az értékpapír-kölcsönzés, az értékpapír-számlavezetés, a központi értékpapír-számlavezetés és az elszámolóházi tevékenységet kisegítő tevékenységek igénybevételével összefüggő kötelezettségeket);
d) az elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a Tpt. értelmében elszámolóházi, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben az elszámolóházi, központi szerződő fél és értéktári tevékenység, illetve az általa nyújtott befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett kötelezettségek összegét;
d) a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként a Tpt. értelmében a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységet ellátó, hitelintézetnek nem minősülő szervezettel szemben a központi szerződő fél és értéktári tevékenység, illetve a központi értéktár által nyújtott befektetési szolgáltatások igénybevétele során keletkezett kötelezettségek összegét;
e) a kereskedelmi tevékenységtől eltérő, egyéb befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségeket - beleértve a hitelintézettől és az MNB-től eltérő más befektetési szolgáltatók részére végzett ilyen tevékenységből eredő kötelezettségeket is.
Az a)-e) pontban a befektetési szolgáltatásból adódóan felmerült kötelezettségek teljes összegét kell bemutatni, beleértve a kapcsolt vállalkozással és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben fennálló kötelezettségeket is, függetlenül attól, hogy azokat külön kiemelten - az a)-e) pontra összevontan - is be kell mutatni.
(5) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell kimutatni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, ki nem fizetett kamatok és kamat jellegű jutalékok (késedelmi kamatok) összegét is. A mérleg fordulónapjáig esedékes és ez időpontig ki nem fizetett kamatok összegével a hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belüli tőketartozást kell növelni (a kamat összegét tőkésíteni kell), ha a felek a szerződésben így állapodtak meg, illetve külön jogszabály így rendelkezik.
(6) A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a pénzügyi intézmény csak a saját kibocsátású kötvényekből és a kibocsátott egyéb forgalomképes, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkontértékpapírokból származó kötelezettségeket - kivéve a részvényeket - mutathatja ki éven belüli és éven túli lejáratú értékpapírbontásban. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között - a kötvényektől és egyéb forgalomképes értékpapíroktól - elkülönítetten kell kimutatni, éven belüli és éven túli lejárat szerinti részletezésben, a Tv. által nevesítetten a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolt - de az Épt. szerint annak nem minősülő - hitelviszonyt megtestesítő okiratot (ideértve a takaréklevelet és a célrészjegyet).
(6) A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között a pénzügyi intézmény csak a saját kibocsátású kötvényekből és a kibocsátott egyéb forgalomképes, hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó, illetve diszkont értékpapírokból származó kötelezettségeket - kivéve a részvényeket - mutathatja ki éven belüli és éven túli lejáratú értékpapír bontásban. A kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek között - a kötvényektől és egyéb forgalomképes értékpapíroktól - elkülönítetten kell kimutatni, éven belüli és éven túli lejárat szerinti részletezésben, a Tv. által nevesítetten a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok közé sorolt - de a Tpt. szerint annak nem minősülő - hitelviszonyt megtestesítő okiratot (ideértve a takaréklevelet és a célrészjegyet).
(7) Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket.
(7) Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket. Az elszámolóház az egyéb kötelezettségek között mutatja ki továbbá az elszámolóházi tevékenységből adódó kötelezettségeket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató által - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó kötelezettségek összegében - az elszámolóháznak pénzügyi teljesítés címén átutalt, illetve tőzsdeforgalmi számlájáról teljesített befizetés miatt fennálló kötelezettséget;
b) az elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonnali ügyleteiből eredő kötelezettségek összegében - pénzügyi teljesítés címén - az elszámolóház részére átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni kötelezettségként, az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben az elszámolóházi tevékenységhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat; (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.)
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szemben keletkezett kötelezettséget (ide nem értve a befektetési, illetve a pénzügyi szolgáltatások miatti hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kimutatott tartozásokat); (Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.)
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató által a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből, bankszámlájáról, illetve egyéb módon az elszámolóháznak befizetett pénzösszeget. (A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.)
(7) Az egyéb kötelezettségek között kell kimutatni minden olyan kötelezettséget, amelyet az 1. számú melléklet szerint a mérlegben nem kell külön tételként szerepeltetni, ideértve a szövetkezeti formában működő hitelintézeteknél a tagoknak a hátrasorolt kötelezettségekhez nem tartozó más vagyoni hozzájárulását, továbbá a központi költségvetés, a helyi önkormányzatok és az elkülönített állami pénzalapok által közvetlenül rendelkezésre bocsátott világbanki és egyéb hitelek állományát, a szállítói tartozásokat, a tulajdonosokkal, a tagokkal, a munkavállalókkal és a költségvetéssel szembeni kötelezettségeket, valamint a jogszabály vagy egyéb szerződés alapján fennálló nem pénzügyi és befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeket. A központi értéktár, központi szerződő fél az egyéb kötelezettségek között mutatja ki továbbá az alaptevékenységből adódó kötelezettségeket, így különösen:
a) az azonnali értékpapír-tőzsdei ügyletek esetén, a befektetési szolgáltató által - a napi vételi és eladási ügyleteiből adódó kötelezettségek és követelések egyenlegeként keletkezett nettó kötelezettségek összegében - a központi értéktárnak, központi szerződő félnek pénzügyi teljesítés címén átutalt, illetve tőzsdeforgalmi számlájáról teljesített befizetés miatt fennálló kötelezettséget;
b) a központi értéktár, központi szerződő fél által történő lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő, tőzsdén kívüli állampapír-kereskedelem során, a befektetési szolgáltató azonnali ügyleteiből eredő kötelezettségek összegében - pénzügyi teljesítés címén - a központi értéktár, központi szerződő fél részére átutalt pénzösszeget;
c) a tőzsdével szembeni kötelezettségként, az árutőzsdével, illetve értékpapírtőzsdével szemben a központi értéktári, központi szerződő fél által végzett tevékenységéhez kapcsolódóan keletkezett tartozásokat; (A könyvviteli nyilvántartások keretében biztosítani kell, hogy az árutőzsdével és az értékpapírtőzsdével szembeni kötelezettségek elkülönítetten megállapíthatók legyenek.)
d) a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal szembeni kötelezettségként, az árutőzsdei, illetve az értékpapír-tőzsdei ügyletek elszámolása miatt a befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szemben keletkezett kötelezettséget (ide nem értve a befektetési, illetve a pénzügyi szolgáltatások miatti hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kimutatott tartozásokat); (Az analitikus, illetve a főkönyvi nyilvántartásokban biztosítani kell, hogy a tőzsdei ügyletekből adódó, befektetési szolgáltatókkal, árutőzsdei szolgáltatókkal szembeni kötelezettségek árutőzsdei és értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben megállapíthatók legyenek.)
e) a határidős ügyletek napi elszámoló ára és kötési ára közötti különbözet összegében, árkülönbözet címén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató által a tőzsdeforgalmi számláján ilyen címen rendelkezésre álló pénzösszegből, bankszámlájáról, illetve egyéb módon a központi értéktár, központi szerződő fél számára befizetett pénzösszeget. (A könyvviteli nyilvántartásokban az árkülönbözetet az árutőzsdei, valamint az értékpapír-tőzsdei ügyletek részletezésben elkülönítetten kell vezetni.)
(8) A hitelintézetekkel, valamint az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül az éven belüli lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni az éven belüli lejáratú kötelezettségeket (ideértve az egyéves lejáratú kötelezettségeket is), valamint az éven túli lejáratú kötelezettségek üzleti évet követő évben esedékes törlesztendő összegét.
(9) A passzív időbeli elhatárolásokon belül a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásai között kell a mérlegben feltüntetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, továbbá a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegben a pénzügyi intézmény által kibocsátott tőkearányosan jövedelmező értékpapír után az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan a pénzügyi intézményt terhelő, fizetendő kamat összegét.
(9) A passzív időbeli elhatárolásokon belül a költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolásai között kell a mérlegben feltüntetni a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő és a mérlegkészítés időpontjáig kifizetett, továbbá a mérleg fordulónapjáig időarányosan az üzleti évet terhelő (fizetendő), de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét. Passzív időbeli elhatárolásként kell kimutatni a mérlegben a pénzügyi intézmény által kibocsátott tőkearányosan jövedelmező értékpapír után az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan a pénzügyi intézményt terhelő, fizetendő kamat összegét. A passzív időbeli elhatárolások között kell kimutatni kamatozó értékpapír kibocsátása esetén a befolyt kibocsátási ár és a névérték közötti különbözet üzleti évet követő évekre jutó időarányos összegét, amennyiben a kibocsátási ár meghaladja a névértéket. Az időbeli elhatárolást az üzleti évre időarányosan jutó összegben kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel szemben.
(10) A céltartalékokon belül kell kimutatni a nyugdíjra és végkielégítésre szolgáló céltartalékot, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékot, az általános kockázati céltartalékot és az egyéb céltartalékot.
(11) A nyugdíjra és végkielégítésre szolgáló céltartalék a Tv. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékok közül ilyen címen képzett céltartalékot foglalja magában.
(12) Függő kötelezettségek és biztos (jövőben) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát.
(12) A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézeteknél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a külön rendelet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát. A függő kötelezettségek közül csak azok tartoznak céltartalék képzési kötelezettség alá, amelyek nem valamely mérlegben fennálló kötelezettséggel összefüggésben keletkeztek.
(12) A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézeteknél a Hpt. 87. §-ának (1) bekezdése alapján, a 7. számú melléklet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát. A függő kötelezettségek közül csak azok tartoznak céltartalék képzési kötelezettség alá, amelyek nem valamely mérlegben fennálló kötelezettséggel összefüggésben keletkeztek.
(12) A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell kimutatni - a mérlegben a források között - a hitelintézeteknél a Hpt. 84. § (1) bekezdése alapján, a 7. számú melléklet szerint meghatározott mértékben, a mérlegen kívüli tételekre képzett kockázati céltartalék állományát. A függő kötelezettségek közül csak azok tartoznak céltartalék képzési kötelezettség alá, amelyek nem valamely mérlegben fennálló kötelezettséggel összefüggésben keletkeztek.
(13) Általános kockázati céltartalékként kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdése alapján képzett céltartalék összegét.
(14) Egyéb céltartalékként a (11)-(13) bekezdések, valamint a 5. § (5) bekezdésének i) pontja szerinti céltartalékok közé nem tartozó, a Tv., illetve más jogszabályok által előírt céltartalékok állományának összegét kell kimutatni. Az egyéb céltartalékon belül kell kimutatni:
a) a (11)-(12) bekezdésben foglaltak kivételével, a Tv. 41. §-ának (1) bekezdése alapján a várható kötelezettségek fedezetére képzett céltartalékot, ideértve a nem pénzügyi garanciális kötelezettségek, és a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt, nem fedezeti célú, nagy valószínűséggel veszteséggel záruló határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős ügyletrésze után - a 23. § (2), (4)-(5) és a 24. § (5) bekezdése szerint - képzett céltartalék összegét is;
b) a Tv. 41. §-ának (2) bekezdése alapján, a várható, jelentős és időszakonként ismétlődő jövőbeni költségekre képzett céltartalékot;
c) a Tv. 41. §-ának (4) bekezdése alapján a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló - beruházáshoz, vagyoni értékű joghoz kapcsolódó - hiteltartozás értékelése miatti - elhatárolt - nem realizált árfolyamveszteség fedezetére képzett céltartalékot;
d) az egyéb jogszabály alapján - és nem a Hpt. szerint - képzett céltartalékot (ideértve a lakástakarékpénztáraknál képzett kiegyenlítési céltartalékot is).
(15) Hátrasorolt kötelezettségek között kell kimutatni:
a) az alárendelt kölcsöntőkét, és
b) a szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulását,
c) az egyéb hátrasorolt kötelezettséget
amennyiben a kötelezettség megfelel a Tv. 42. §-ának (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek.
A hátrasorolt kötelezettségeken belül a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az ötéves és öt éven túli, illetve az öt éven belüli hátralévő lejáratú kötelezettségeket. A hátrasorolt kötelezettségek tárgyévet követő évben esedékes törlesztő részletét, illetve lejáró összegét nem lehet átsorolni - sem a nyilvántartásokban, sem a mérlegben - az éven belüli lejáratú kötelezettségeket tartalmazó hitelintézetekkel, illetve ügyfelekkel szembeni kötelezettségek vagy az egyéb kötelezettségek közé.
(16) A hitelintézetekkel szembeni kötelezettségekből, az ügyfelekkel szemben fennálló kötelezettségekből, a kibocsátott értékpapírok miatti kötelezettségekből, az egyéb kötelezettségekből, valamint a hátrasorolt kötelezettségekből külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni kötelezettségeket.
(17) A valós értéken történő értékelés esetén a mérlegben a forrásokon belül a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek és az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve az egyéb kötelezettségek után külön-külön önálló tételként kell bemutatni az értékpapír kölcsön ügyletből a kölcsönbe vevőnél keletkezett kötelezettséghez kapcsolódó értékelési különbözet összegét, illetve a származékos ügyletek negatív értékelési különbözetének összegét.
8. §
(1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. §-ának (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény esetében a Hpt. 9. §-ának (7) bekezdése szerinti - kizárólag pénzben rendelkezésre bocsátott - dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési szolgáltatóban is van részesedése.
(1) Jegyzett tőkeként kell kimutatni a Tv. 35. § (3) bekezdése szerinti tőke összegét. A jegyzett tőke a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény esetében a Hpt. 12. § (5) és (6) bekezdése szerinti dotációs tőkét foglalja magában. Azon befektetési szolgáltatási tevékenységet végző hitelintézetnek, amely nem külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe, a jegyzett tőkén belül a főkönyvi, illetve az analitikus nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni az olyan befektetési szolgáltató tulajdoni részesedését, amelynek más befektetési szolgáltatóban is van részesedése.
(2) A takarékszövetkezetek esetében az 1988. december 31-ig a mérlegben állami vagyonként kimutatott, bejegyzett tőke összege részre a jegyzett tőkének, az nem minősül a Tv. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti lekötött tartaléknak.
(2) A takarékszövetkezetek esetében az 1991. december 31-i mérlegben szövetkezeti vagyonként kimutatott, bejegyzett tőke összege, valamint 1992. január 1-jét követően végrehajtott jegyzett tőke emelés szövetkezeti tagokra nem nevesített összege része a jegyzett tőkének, az nem minősül a Tv. 38. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti lekötött tartaléknak, feltéve, hogy annak összegét a szövetkezet nem minősítette az alapszabályában meghatározott célra szolgáló fel nem osztható szövetkezeti vagyonnak.
(3) Jegyzett, de még be nem fizetett tőkeként - a mérlegben a források között negatív előjellel - kell kimutatni a jegyzett tőkének a mérleg fordulónapjáig be nem fizetett összegét.
(4) A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül - a működéshez - tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyaknak a bekerüléskori értékét.
(4) A külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél tőketartalékkal szemben kell állományba venni a külföldi székhelyű vállalkozás által a jegyzett tőkén (dotációs tőkén) felül és azzal egyidejűleg (alapításkor vagy tőkeemeléskor) a működéshez tartósan és ilyen címen rendelkezésre bocsátott vagyontárgyaknak a bekerüléskori értékét.
(5) Általános tartalékként - a saját tőkén belül - kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 75. §-a alapján képzett tartalék állományát.
(5) Általános tartalékként - a saját tőkén belül - kell kimutatni a hitelintézetnél a Hpt. 83. §-a alapján képzett tartalék állományát.
(6) A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény a részjegy tőke állományában, illetve értékében a legutóbbi jegyzett tőke változás cégbírósági bejegyzését követően bekövetkezett változásokat részjegy visszaváltás esetén az egyéb követeléseken belül, tagokkal szembeni követelésként, részjegy jegyzés esetén az egyéb kötelezettségeken belül tagokkal szembeni kötelezettségként köteles kimutatni a cégbírósági bejegyzés időpontjáig.
(7) A szövetkezeti formában működő pénzügyi intézmény, ha az alapszabálya szerint közösségi alapot képez, akkor azt a lekötött tartalékon belül elkülönítetten köteles kimutatni.
(8) Az alapítványi formában működő pénzügyi vállalkozás jegyzett tőkeként az alapítók által az alapítvány céljára rendelkezésre bocsátott vagyont (induló tőkét) köteles kimutatni.

A mérlegtételek értékelése

9. §
(1) A hitelintézetnek a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 54-56. §-át és 60. §-át a (2)-(15) bekezdésében foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.
(1) A pénzügyi intézménynek a mérlegtételek értékelésekor a Tv. 54-56. §-át és a 60. §-át a (2)-(18) bekezdésben foglalt sajátosságok figyelembevételével kell alkalmaznia.
(2) A hitelintézet a devizaeszközt, valamint a külföldi pénzértékre szóló kötelezettséget (devizakötelezettséget) annak bekerülésekor, keletkezésekor - az ügylet jellegétől függően - az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon vagy a más hitelintézet, vagy a saját maga által jegyzett, illetve meghirdetett és érvényesített árfolyamon köteles felvenni könyveibe. A kizárólag devizaeszköz-, illetve devizaforrás- változással járó ügyletek esetén a (6) bekezdés szerinti napi átértékelést végző hitelintézet dönthet úgy, hogy az ügyletet annak keletkezésekor csak az adott devizanemben rögzíti nyilvántartásában, és a napi átértékelés során átszámított forintértékben könyveli a főkönyvi számlára a devizaeszköz és a devizakötelezettség összegét.
(3) A hitelintézet a devizaeszközeit, valamint a devizakötelezettségeit érintő árfolyamváltozásokból eredő különbözetnek e devizák forgalmában realizált eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai között köteles elszámolni.
(4) A hitelintézet a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során.
(4) A hitelintézet a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden hónap utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során. A pénzügyi vállalkozás a devizaeszközt és devizakötelezettséget az MNB által közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes hivatalos devizaárfolyamon köteles értékelni minden negyedév utolsó napján és a mérleg fordulónapi értékelés során.
(5) Az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.
(5) A hitelintézetnek az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a hónap utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig a hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni. A pénzügyi vállalkozásnak az MNB által nem jegyzett külföldi pénzértékre szóló követeléseket és kötelezettségeket, illetve deviza- és valutakészleteket országos napilapnak a világ valutáinak árfolyamaira vonatkozó tájékoztatójában közzétett, a negyedév utolsó napján és az év utolsó napján érvényes középárfolyamon, ennek hiányában pedig valamely hitelintézet által az értékelést megelőző legutolsó hónapban alkalmazott átlagos középárfolyamon kell értékelni.
(6) A hitelintézet dönthet úgy, hogy devizaeszközeit, valamint devizakötelezettségeit naponta a saját maga által jegyzett, illetve az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékre átértékeli.
(7) A (4)-(6) bekezdések szerinti átértékelésből adódó árfolyamnyereség és árfolyamveszteség összegét egy - az egyéb követeléseken belüli - elszámolási számlán kell elszámolni az átértékelt devizaeszköz, illetve devizakötelezettség számlával szemben. Az elszámolási számla egyenlegét év végén, a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - kell átvezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé.
(8) A hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a főkönyvi számlák zárásakor - jellegétől függően - át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára.
(8) A hitelintézetnek a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét havonta a főkönyvi számlák zárásakor - jellegétől függően - át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő hónap elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára. A pénzügyi vállalkozásnak a (7) bekezdés szerinti elszámolási számla egyenlegét negyedévente a főkönyvi számlák zárásakor - jellegétől függően - át kell vezetni az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai közé, és a következő negyedév elején annak összegét vissza kell vezetni az elszámolási számlára.
(9) A hitelintézetnél a befektetett eszköznek minősülő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, részesedések, valamint a forgóeszköznek minősülő értékpapírok, részesedések és a készletek
a) értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 54. és 56. §-ának rendelkezésein túlmenően a vonatkozó külön rendelet előírásait is figyelembe kell venni;
a) értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 54. és 56. §-ának rendelkezésein túlmenően a 7. számú melléklet előírásait is figyelembe kell venni;
b) állományát, ha azok követelés ellenében - pénzügyi rendezés nélkül - kerültek a hitelintézet tulajdonába, a Tv. 50. §-ának (1) bekezdése szerinti bekerülési értéken kell nyilvántartásba venni.
(10) A befektetett eszköznek minősülő részesedés esetében értékhelyesbítés és értékvesztés, illetve a tárgyi eszközök, valamint az immateriális javak esetében értékhelyesbítés és terven felüli értékcsökkenési leírás egyidejűleg nem mutatható ki a nyilvántartásokban és a mérlegben.
(11) A névérték felett vagy alatt vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözet hátralévő lejárati idő alatti időarányos eredményként való elszámolása, valamint értékelése (értékvesztésének és visszaírásának elszámolása) csoportos nyilvántartás és értékelés esetén - a könyvvizsgáló által is elfogadott és a számviteli politikában rögzített, a csoportszintű értékelést a valóságnak megfelelően biztosító - módszer alkalmazásával történik. Ilyen módszer hiányában a névérték alatt, illetve felett vásárolt befektetési célú kamatozó értékpapíroknál csak egyedi nyilvántartást és egyedi értékelést lehet alkalmazni (a csoportos nyilvántartás és értékelés nem folytatható).
(12) A hitelintézetnél a hitelintézetekkel, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések (beleértve a halasztott fizetéssel eladott értékpapírok és követelések miatt keletkező követeléseket) értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 55. §-a (1)-(3) bekezdésének előírásain túlmenően a vonatkozó külön rendelet előírásait is figyelembe kell venni.
(12) A hitelintézetnél a hitelintézetekkel, illetve az ügyfelekkel szembeni követelések (beleértve a halasztott fizetéssel eladott értékpapírok és követelések miatt keletkező követeléseket) értékelése (értékvesztés és visszaírás megállapítása) során a Tv. 55. §-a (1)-(3) bekezdésének előírásain túlmenően a 7. számú melléklet előírásait is figyelembe kell venni.
(13) A követelés ellenében megszerzett és tárgyi eszközként használni, hasznosítani kívánt eszközök beszerzési ára - az átvétel módjától függően - a Tv. 50. §-ának (1)-(2) bekezdés szerinti érték, ha az átvételt követően a Tv. 47. §-ának (1)-(2), (4)-(7) bekezdése, valamint a 48. § szerinti beszerzési, illetve előállítási költség nem merült fel.
(14) A bevételek aktív időbeli elhatárolásának értékvesztésére vonatkozó, a Tv. 55. §-ának (1) bekezdésében előírt rendelkezés nem alkalmazható e rendelet 17. §-ának (1) bekezdésében meghatározott kamatokra vonatkozóan.
(15) A (2)-(14) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő hitelintézetnek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - külföldi pénznemben fennálló követelései és kötelezettségei tekintetében is alkalmazni kell.
(16) A hitelintézetnél - a jelzálog-hitelintézetről és a jelzálog levélről szóló törvény alapján - az általa nyújtott jelzáloghitel esetében - a követelés értékelése szempontjából - fedezetnek kell tekinteni a hitel nyújtásakor a jelzáloghitel fedezeteként bejegyzett, a jelzáloghitelintézetnek - a hitel összegének értékén - eladott és egyidejűleg halasztott fizetéssel - a hitel összegének értékén - visszavásárolt önálló jelzálogjogot, amennyiben a hitelintézet és a jelzáloghitelintézet között kötött szerződéses megállapodás biztosítja, hogy végső soron a jelzálogjogot csak az adóssal szemben fennálló jelzáloghitel követelés közvetlen jogosultja érvényesítheti.
(17) Az átalakulással létrejövő pénzügyi intézmény - számviteli politikájában rögzített saját döntése szerint - az átalakulással megszűnő pénzügyi intézmény vagyonmérlegében szereplő pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásból eredő követelések átvett összegének - amennyiben a megszűnő pénzügyi intézmény nem élt a Tv. 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével - a könyv szerinti értékét a követelés hátralévő még nem törlesztett összege, valamint - a várható megtérülés különbözeteként - a jogelődnél kimutatott értékvesztés összege részletezésben is felveheti könyvviteli nyilvántartásaiba.
(17) Az átalakulással, egyesüléssel, szétválással létrejövő pénzügyi intézmény - számviteli politikájában rögzített saját döntése szerint - az átalakulással, egyesüléssel, szétválással megszűnő pénzügyi intézmény vagyonmérlegében szereplő pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatásból eredő követelések átvett összegének - amennyiben a megszűnő pénzügyi intézmény nem élt a Tv. 137. § (1) bekezdése szerinti átértékelés lehetőségével - a könyv szerinti értékét a követelés hátralévő még nem törlesztett összege, valamint - a várható megtérülés különbözeteként - a jogelődnél kimutatott értékvesztés összege részletezésben is felveheti könyvviteli nyilvántartásaiba.
(18) A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan.
(18) A saját és a vásárolt követelések könyv szerinti értékén túl befolyt (a bekerülési értéket meg nem haladó, legfeljebb a korábban elszámolt értékvesztésnek megfelelő) összegét értékvesztés visszaírásaként kell elszámolni a befolyás időpontjára, de legkésőbb az azt követő értékelés időpontjára vonatkozóan. Amennyiben egy követelés az értékesítéstől eltérő más ok miatt kerül ki az állományból (például behajthatatlanság miatti leírás, a követelés egészének vagy egy részének elengedése), akkor a pénzügyi intézmény számviteli politikájában dönthet úgy, hogy a korábban elszámolt értékvesztést a visszaírás szabályai szerint számolja el.
(19) A devizaalapon forintfizetéssel teljesítendő, szerződésből eredő követelések és kötelezettségek (ideértve a devizaalapú forinthitelezésből adódó devizaalapú forintkövetelések, illetve forintkötelezettségek) esetében a Tv. 60. §-ának (7) bekezdését alapul véve, a követelés, illetve a kötelezettség nyilvántartásba vétele és törlesztése a felek által a szerződésben meghatározott irányadó árfolyam folyósítás, illetve törlesztés napján érvényes értékén forintosított összegben történik. Az ilyen követelések és kötelezettségek alapösszegét, törlesztését és kamatait a szerződésben rögzített devizában is nyilván kell tartani és az értékelés szempontjából úgy kell azokat kezelni, mintha devizaeszközök, illetve devizakötelezettségek lennének.
(20) A hitelintézet a különleges bankkockázatra tekintettel, a Hpt. 87. §-át alapul véve, egyes kintlévőségeinek, befektetéseinek, követelés fejében kapott és készletként nyilvántartott eszközeinek, valamint mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenően a 7. számú melléklet előírásait alkalmazza.
(20) A hitelintézet a különleges bankkockázatra tekintettel, a Hpt. 84. §-át alapul véve, egyes kintlévőségeinek, befektetéseinek, követelés fejében kapott és készletként nyilvántartott eszközeinek, valamint mérlegen kívüli kötelezettségeinek értékelésére a Tv. rendelkezésein túlmenően a 7. számú melléklet előírásait alkalmazza.
(21) Ha a devizára szóló, vagy devizaalapon forintra szóló, még fennálló követelés vagy kötelezettség pénznemét szerződésmódosítás útján megváltoztatják, akkor a módosítás előtti pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség könyvekből kivezetett nyilvántartási forintértéke és a módosítás szerinti új pénznemre szóló követelés vagy kötelezettség könyvekbe felvett forintértéke közötti különbözet nem minősül átértékelési különbözetnek, annak összegét - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.

Valós értéken történő értékelés

9/A. §
(1) A pénzügyi intézmény a számviteli politikában köteles rendelkezni arról, hogy alkalmazza-e a valós értéken történő értékelést. Amennyiben a pénzügyi intézmény alkalmazza a valós értéken történő értékelést, akkor annak megfelelően köteles módosítani a számviteli politika 3. § (3)-(8) bekezdésében foglalt szabályzatait a valós értéken történő értékelés bevezetésének (első alkalmazásának) időpontjáig. Az olyan hitelintézetek esetében, amelyek - a külön rendelet szerinti - kereskedési könyvet vezetnek a számviteli politika módosításának legkésőbbi határideje a bevezetést követő 90. nap.
(2) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/F. §-ának (2) bekezdése és e rendelet 9/F. §-ának (1) bekezdése szerint áttérő pénzügyi intézmények a valós értéken történő értékelésre való áttérés (a valós értéken történő értékelés bevezetésének) időpontját követő harmadik év január 1-jét megelőzően a vonatkozó pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a bekerülési értéken történő értékelésre. A Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése szerinti pénzügyi intézmények, a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok tekintetében nem térhetnek vissza a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése és e rendelet 9/F. §-ának (2) bekezdése szerint a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra.
(3) A valós értéken történő értékelésre a Tv. 59/A-59/F. §-aiban foglaltakat az e §-ban, valamint a 9/B-9/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
(4) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazása esetén a 9. §, a 12. § (2) bekezdése, a 13. § (1)-(7), (9)-(10) bekezdése, 21-24. § előírásait az e §-ban, valamint a 9/B-9/F. §-okban előírt rendelkezések figyelembevételével kell alkalmazni.
9/B. §
(1) A pénzügyi eszközöknek és a pénzügyi kötelezettségeknek a Tv. 59/A. §-a (4) bekezdése szerinti besorolását azok bekerülésének napján kell végrehajtani, és az analitikus nyilvántartás vagy a főkönyvi számlák részletezésével biztosítani kell azok besorolási kategóriánkénti elkülönítését.
(2) A valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumokat a hitelintézetek esetében a Tv. 59/A. §-a (6) bekezdésében előírtakon túl negyedévente is értékelni kell, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján az értékelés havonta is végrehajtható. A negyedévenkénti, illetve a havi értékelésre a mérleg fordulónapjára vonatkozó értékelési szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a tárgyévben elszámolt értékelési különbözet tárgyévi ellentétes irányú módosítása azzal a bevétel, ráfordítás tétellel, illetve, a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra, amellyel szemben a korábbi évközi értékelési különbözet elszámolásra került. A valós értéken történő értékelés alá vont értékesíthető pénzügyi eszközök évközi értékvesztésének és értékvesztés visszaírásának elszámolása esetében a valós érték értékelés időpontjában érvényes értékét kell alapul venni, annak tartós alakulását nem kell vizsgálni. Az adott pénzügyi instrumentum valós értékének meghatározási módját, az alkalmazott értékelési eljárást és az értékelés során figyelembe vett tényezőket a számviteli politikában rögzíteni kell és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
(3) Az értékesíthető kategóriába sorolt eszközök esetében a pénzügyi intézmény - a számviteli politikában rögzítettek szerint - dönti el, hogy az adott eszközt valós értéken vagy bekerülési értéken értékeli és azt következetesen alkalmaznia kell. Az adott eszközhöz kapcsolódóan vezetett analitikus nyilvántartásban egyértelműen rögzíteni kell, hogy az valós értéken történő értékelés alá vont vagy bekerülési értéken értékelendő. Az adott eszközre alkalmazott értékelési rendszert annak bevezetését követő két éven belül nem lehet megváltoztatni. Az értékesíthető pénzügyi eszköznek minősített, hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint befektetési célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke alá történő értékelésére a bekerülési értéken történő értékelés általános szabályai vonatkoznak. Hitelintézetek esetében alkalmazni kell azokra a 13. § (1), (3) és (5) bekezdését. A törlesztésekkel csökkentett bekerülési érték fölé való értékelés a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kerül elszámolásra.
(4) A kereskedési célúvá át nem sorolt saját követelésnek minősülő hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelések, valamint a lejáratig tartott, vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és a valós értékelés alá nem vont értékesíthető pénzügyi eszköznek minősülő vásárolt követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékelése a bekerülési értéken történő értékelés szabályai szerint történik. Hitelintézeteknél alkalmazni kell azokra a 13. § (1)-(3), (5) bekezdését.
(5) A valós értéken történő értékelés alá vont devizaeszközök és devizakötelezettségek értékelésére is alkalmazni kell a hitelintézetek esetében a 9. § (4)-(8) bekezdését, a pénzügyi vállalkozások esetében a Tv. 60. § (2)-(4) bekezdését azzal, hogy a Tv. 60. § (8) bekezdése szerinti fedezeti ügylettel fedezett, kapcsolt vállalkozásnak minősülő külföldi gazdálkodó szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő, nem kereskedési célra tartott befektetés, valamint ezen gazdálkodó szervezettel szemben fennálló hosszú lejáratú követelés és kötelezettség évközi és év végi átértékelésének devizaárfolyam-különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékában kell elszámolni, az nem része a 9. § (7)-(8) bekezdése szerinti összevont átértékelési különbözetnek.
(6) A kereskedési célú pénzügyi eszköznek minősülő hitelintézetekkel, ügyfelekkel szembeni és egyéb követelés esetében nem alkalmazható az értékvesztés elszámolási szabály, hitelintézeteknél arra nem vonatkozik a 13. § (1) és (5) bekezdése.
(7) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt saját, illetve vásárolt követelések törlesztéssel csökkentett bekerülési értéke fölé és alá történő értékelés értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni.
(8) A kereskedési célú pénzügyi eszközök közé sorolt értékpapír (hitelviszonyt megtestesítő értékpapír és tulajdoni részesedést jelentő befektetés) után értékvesztést elszámolni nem lehet, azokra hitelintézet nem alkalmazhatja a 13. § (3), (5) bekezdését. Az ilyen értékpapírok beszerzési érték fölé és alá történő értékelésének értékelési különbözetét a befektetési szolgáltatások bevételein és ráfordításain belül a kereskedési tevékenység bevételeként és ráfordításaként kell elszámolni.
(9) Az értékesíthető pénzügyi eszközök (3) bekezdés szerinti, valamint a kereskedési célú követelések és értékpapírok (7) és (8) bekezdés szerinti értékelési különbözetét az eszközökhöz hozzárendelten, a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értéktől elkülönítetten kell kimutatni az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások keretében. A kereskedési célú pénzügyi eszközöknél az értékelési különbözet a törlesztésekkel csökkentett bekerülési értékkel együtt mutatja a könyv szerinti értéket.
(10) A valós értéken történő értékelés esetén is alkalmazni kell a 13. § (6) bekezdése szerinti céltartalék képzést és felhasználást, valamint alkalmazható a 13. § (7) bekezdésében előírt céltartalék képzés és felhasználás.
(11) A pénzügyi eszközök átsorolására csak az értékeléskor kerülhet sor. Az adott pénzügyi eszközt a tárgyévben vagy az azt követő évben történő értékesítésre, illetve beváltásra (lejáratra) való hivatkozással nem lehet az értékesíthető pénzügyi eszközök közül átsorolni a kereskedési célú pénzügyi eszközök közé. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök tárgyévet követő évben esedékes törlesztő összegét nem lehet - az értékelés szempontjából - a kereskedési célú vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé átsorolni. Az adott pénzügyi eszközt éven belül csak egy alkalommal lehet átsorolni. A lejáratig tartott pénzügyi eszközök esetében nem minősül a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából - a besorolás, illetve átsorolás követelményének megítélése tekintetében - értékesítésnek a pénzügyi eszköz valódi penziós ügylet, illetve opciós kikötés nélküli határidős visszavásárlási megállapodást magában foglaló nem valódi penziós ügylet, továbbá repóügylet (beleértve az óvadéki és a szállításos repóügyletet egyaránt), értékpapír kölcsönügylet, valamint adósságrendezési eljárás keretében és gazdasági társaságba nem pénzbeli betét teljesítéseként történő átruházása, átadása. A számviteli politikában rögzíteni kell, hogy a Tv. 59/A. §-a (11) bekezdésének alkalmazása szempontjából milyen mértéket kell jelentősnek tekinteni.
(12) A valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi eszközök bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó kategóriába való átsorolásakor, - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - meg kell szüntetni az értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatás bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy ráfordításaival szemben. A tárgyidőszakban elszámolt értékelési különbözet megszüntetése a különbözet jellegétől függően bevételt vagy ráfordítást csökkentő tételként, a tárgyévet megelőző évben elszámolt értékelési különbözet megszüntetését bevételként vagy ráfordításként kell elszámolni. Az értékelési különbözet megszüntetése után, ha az értékelés alapján indokolt, értékvesztést kell elszámolni az általános szabályok szerint.
(13) A bekerülési értéken történő értékelés alá tartozó pénzügyi eszköznek a valós értéken történő értékelés alá vonásakor, - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - meg kell szüntetni az értékvesztést az értékvesztés visszaírás szabályai szerint, és el kell számolni az értékelés alapján indokolt értékelési különbözetet, értékesíthető pénzügyi eszközök esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, illetve ha a piaci értéke a bekerülési értéket nem éri el, akkor értékvesztést kell elszámolni az indokolt összegben, kereskedési célú pénzügyi eszközök esetében a befektetési szolgáltatások bevételével vagy ráfordításával, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival szemben.
(14) Az értékpapír kölcsön miatt fennálló kereskedési célú pénzügyi kötelezettség piaci értéke az alapul szolgáló értékpapír piaci értéke alapján kerül meghatározásra. Értékelési különbözetét az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.
(15) A Tv. 59/B. § (14) bekezdése szerint a származékos leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszközt függetlenül attól, hogy - az 59/A. § (4) bekezdésében meghatározott - mely kategóriába kerül besorolásra, a kötési áron kell a könyvekbe felvenni és egyidejűleg át kell értékelni valós értékére a befektetési szolgáltatási bevételekkel vagy ráfordításokkal szemben - ha a származékos leszállítási ügylet kereskedési célú vagy kereskedési célú ügylet fedezeti ügylete -, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételeivel vagy ráfordításaival szemben, ha az ügylet fedezeti célú és az alapügylet eredménye is az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy bevételei között kerül elszámolásra, illetve kamatbevételekkel vagy kamatráfordításokkal szemben, ha az ügylet kamatfedezeti célú. Ez esetben a kötési árfolyam és az átértékelési különbözet együtt képezi a bekerülési értéket, amely megegyezik az eszköz valós értékével.
9/C. §
(1) A valós értéken történő értékelés esetén a származékos ügyletekre alkalmazni kell a 21. §-t, valamint a 24. § (1)-(4), (10)-(14) bekezdését.
(2) A hitelintézetek esetében a származékos ügyleteket - a 9/B. § (2) bekezdése alapján - negyedévente is kötelező értékelni, illetve a számviteli politikában rögzített döntés alapján havonta is értékelhetők.
(3) A származékos ügyletek értékelése során alkalmazott - a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti - általános értékelési eljárással meghatározott valós érték - a számviteli politikában rögzítettek szerint - lehet többek között:
a) határidős ügylet esetében
aa) az ügylet tárgyának értékeléskori azonnali piaci ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözete, illetve az azonnali piaci ára és a kötési ár (árfolyam) lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értékének különbözete,
ab) az ügylet tárgyának értékelés időpontjában fennálló - az ügylet lejárati időpontjára vonatkoztatott - határidős ára (árfolyama) és a kötési ár (árfolyam) különbözetének a lejárat időpontjától az értékelés időpontjáig diszkontált értéke;
b) opciós ügylet esetében
ba) az a) pontban meghatározott érték, mint egyszerűsített értékelési eljárással kialakított érték, amelynek során az opció vevője (jogosultja) esetében a piaci érték alsó határa nulla (negatív érték nem lehet), az opció kiírója esetében a piaci érték felső határa a kapott opciós díj összege (ennél magasabb a piaci érték nem lehet),
bb) az opció tárgyának piaci értéke és az opció delta értékének szorzata;
c) kamat-swap ügylet esetében a változó kamat és a fix kamat hátralévő lejárati idő alatt elszámolandó különbözetei értékelés napjára diszkontált összege;
d) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidős ügyletrésze külön értékelendő az a) pont szerint, az azonnali ügyletrésze az általános szabályok szerint kerül elszámolásra;
e) különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében a swap ügylet határidős ügyletrésze külön értékelendő az a) pont szerint, az azonnali ügyletrésze az általános szabályok szerint kerül elszámolásra.
(4) A (3) bekezdés szerinti értékelési eljárásokhoz szükséges piaci árfolyamok hiányában a (3) bekezdés a)-e) pontjaiban meghatározott ügyletek általános értékelési eljárásaként alkalmazható a számviteli politikában rögzített, a könyvvizsgáló által elfogadott egyéb piaci értékelési modell is.
(5) A (3) bekezdés d) és e) pontjai szerinti értékelést a kereskedési célú, valamint a 9/D. § (8) bekezdésében meghatározott swap ügyletek és azzal azonos rendeltetésű ügyletek esetében egyaránt alkalmazni kell.
(6) A (3) bekezdés szerinti származékos ügylet tárgyának piaci értéke a Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 12. pontja szerinti valós érték, amelynek meghatározásakor figyelembe vehetők a 22. § (6) bekezdésében foglalt értékek értékelés időpontjában fennálló összegei.
(7) A származékos ügyletek pozitív értékelési különbözetét követelésként, negatív értékelési különbözetét kötelezettségként kell elszámolni ügyletenként (szerződésenként) külön-külön és ennek megfelelően kell a mérlegben az egyéb követelések után, illetve az egyéb kötelezettségek után önálló tételként bemutatni.
(8) A kereskedési célú származékos ügyletek negatív értékelési különbözete (várható vesztesége) összegében nem lehet a 23. § (2), (4)-(5) bekezdése és a 24. § (5) bekezdése szerinti céltartalékot képezni.
(9) A kereskedési célú származékos ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözetét és zárásakor elszámolt eredményének összegét annak jellegétől függően, nyereség esetén a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve veszteség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni.
(10) A kereskedési célú kamat-swap ügyletek esetében a változó kamatláb és a fix kamatláb névleges tőkeösszegre vetített, az adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni az aktív vagy a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben. Egyidejűleg el kell számolni a hátralévő kamatkülönbözetek figyelembevételével a (3) bekezdés c) pont szerint meghatározott értékelési különbözetet a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között.
(11) A kereskedési céllal kötött [nem fedezeti célú, valamint nem a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti] forint és deviza cseréjére vagy különböző devizák cseréjére kötött swap ügylet esetében nem lehet a 9/D. § (8) bekezdése szerinti időbeli elhatárolásokat alkalmazni, a határidős ügyletrészt külön kell értékelni és elszámolni a (9) bekezdés szerint, az azonnali ügyletet az általános deviza adásvételi szabályoknak megfelelően kell elszámolni.
(12) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében - függetlenül attól, hogy az ügylet kereskedési vagy fedezeti célú - a 24. § (5)-(9) bekezdése nem alkalmazható, a fizetett opciós díj az opciós jog vevőjénél az ügylet bekerülési értékének részét képezi, amely a származékos ügylet pozitív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra és az ügylet zárásakor kereskedési célú ügylet esetében a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra, az nem képezi részét az opciós leszállítási ügylet keretében beszerzett pénzügyi eszköz beszerzési értékének.
(13) A származékos ügyletnek minősülő opciós ügyletek esetében a kapott opciós díj a kiírónál a származékos ügylet negatív értékelési különbözeteként kerül elszámolásra a kötelezettségek között, a pénzeszközök növekedésével egyidejűleg, amit az ügylet zárásakor kell megszüntetni a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben.
(14) A kereskedési célú származékos ügyletek korábban elszámolt értékelési különbözetét az ügylet zárásakor pozitív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő, negatív különbözet esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként kell kivezetni a könyvekből.
(15) A kamat-swap ügylelet a kamat elszámolási időpontokban, - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjaiban - is értékelni és az értékelési különbözetét módosítani kell kereskedési célú ügylet esetén a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival, cash-flow fedezeti ügylet esetében a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.
9/D. §
(1) A valós értéken történő értékelés esetén a fedezeti ügyleteket azok megkötésekor, - illetve az értékelési rendszerek közötti áttéréskor - a Tv. 3. §-a (8) bekezdésének 10. pontjában meghatározott fedezeti ügylet csoportokba kell sorolni.
(2) A valós érték fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célúak és egyéb - eredmény - fedezeti célú ügyletek. A valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege a fedezett alapügylet (tétel) értékeléskor, illetve ügyletzáráskor elszámolt ellenkező előjelű eredményének erejéig, azt csökkentő tételként kerül elszámolásra, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra. A fedezeti ügylet értékeléskori és záráskori nyereségének az alapügylet veszteségét meghaladó összegét a befektetési szolgáltatási bevételek között kell elszámolni, a fedezeti ügylet veszteségének az alapügylet nyereségét meghaladó összegét a befektetési szolgáltatások ráfordításai között kell elszámolni.
(3) A kamatfedezeti célú valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összegét, ha az nyereség a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordításokat csökkentő tételként, ha az veszteség a kapott kamatok, kamatjellegű bevételeket csökkentő tételként kell elszámolni. Az egyéb valós érték fedezeti ügyletek értékelésekor elszámolt értékelési különbözet és zárásakor elszámolt eredmény összege, ha az alapügylet kereskedési célú, akkor nyereség esetén a befektetési szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, veszteség esetén a befektetési szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra. Ha az alapügylet nem kereskedési célú, eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor az egyéb valós érték fedezeti ügylet pozitív értékelési különbözete és záráskori nyeresége az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a negatív értékelési különbözete és záráskori vesztesége az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra.
(4) Ha a 9/B. § (15) bekezdés szerinti fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumhoz kapcsolódó eredmények abban az eredménykategóriában jelennek meg, ahol az alapügylet eredménye elszámolásra kerül, akkor a fedezeti ügylet eredményének az alapügylet ellenkező előjelű eredményét meghaladó - a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kezelendő - részét is abban az eredménykategóriában kell elszámolni nyereségtöbblet esetén bevételként, veszteségtöbblet esetén ráfordításként.
(5) A valós érték fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni az alapügylet eredményével szemben elszámolt összeg (hatékony fedezeti rész) erejéig, pozitív értékelési különbözet esetében az ügylet jellegétől függően a fizetett kamatok, kamatjellegű ráfordítások, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításai vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, negatív értékelési különbözet esetében a kapott kamatok, kamatjellegű bevételek, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások bevételei között elszámolva. A fedezeti ügylet értékelési különbözetének az alapügylet eredményét meghaladó részét a kereskedési célú ügyletek értékelési különbözetének kivezetésére vonatkozó szabályok szerint, nyereség esetén az előző bevételek csökkentéseként, veszteség esetén az előző ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni.
(6) Ha a valós érték fedezeti ügylet olyan alapügyletet vagy tételt fedez, amely nem tartozik a valós értékelés alá, vagy az értékesíthető pénzügyi eszközök közé lett besorolva, akkor annak elszámolását a fedezeti ügylethez kell igazítani. Legfeljebb a fedezeti ügylet eredménye összegének erejéig, ellentétes előjellel az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve ráfordításaival szemben kell elszámolni a fedezett ügylet, tétel eredményét.
(7) Ha a valós érték fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor az alapügylet eredményét ellentételező összegként kell megszüntetni az alapügylet azzal szembeállítható ellenkező előjelű eredményének összegéig, az azt meghaladó rész a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kerül elszámolásra.
(8) A fedezeti célú, valamint a 22. § (7) bekezdés szerinti swap ügyleteket és a 22. § (8) bekezdés szerinti, a swap ügyletekkel azonos rendeltetésű ügyleteket kamatfedezeti célú valós érték fedezeti swap ügyletekként kell kezelni, és a 9/C. § (3) bekezdés d) és e) pontja szerint értékelés mellett - a számviteli politikában rögzített döntés szerint -alkalmazható azokra a 22. § (4) bekezdés a)-b) pontja szerinti, és ahhoz kapcsolódóan a 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolások elszámolása az értékelés és a zárás időpontjára vonatkoztatva. A 22. § (11) bekezdése szerinti időbeli elhatárolást a swap ügylet 9/C. § (3) bekezdésének d) és e) pontjai alapján elszámolt értékelési különbözet összegére is alkalmazni kell. A swap ügylet értékelési különbözetét és a kapcsolódó időbeli elhatárolásokat a swap ügylet határidős ügyletrészének zárásakor kell megszüntetni.
(9) A cash-flow fedezeti ügyletek lehetnek kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek, illetve előre jelzett alapügyleteket (adásvételi vagy pénzügyi ügyleteket) fedező ügyletek, továbbá áru leszállítási határidős vagy opciós alapügyleteket fedező ügyletek.
(10) A kamatfedezeti célú kamat-swap ügyletek 9/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügyletként szolgáló hitel vagy betétügylet időarányos, illetve pénzügyileg rendezett kamat bevételét vagy ráfordítását ellentételező, kiegyenlítő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamat elszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában - módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.
(11) Az előre jelzett ügyleteket és azok feltételeit (az ügylet fajtája, tárgya, nagyságrendje, időpontja, időtartama, egyéb feltételek) a Tv. 59/E. § (2) bekezdése szerint rögzíteni kell a fedezeti dokumentációban, valamint a fedezeti ügylethez kapcsolódó analitikus nyilvántartásban.
(12) Az eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügylet, valamint az áru leszállítási határidős vagy opciós vételi ügyletet fedező cash-flow fedezeti ügylet alapügyletei után a fedezeti ügylét lejárati ideje alatt eredményt, értékelési különbözetet nem lehet elszámolni. A fedezeti ügylet értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. A fedezeti ügylet lejártakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, és az ügylet nyereségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét csökkentő, a kötelezettség értékét növelő tételként, a fedezeti ügylet veszteségét az alapügylet kapcsán beszerzett eszköz értékét növelő, a kötelezettség értékét csökkentő tételként kell elszámolni.
(13) Az áru leszállítási határidős vagy opciós eladási ügylet vagy áru, illetve pénzügyi eszköz eladására vonatkozó előre jelzett ügylet formájában létező alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti ügylet zárásakor az értékelési különbözetet meg kell szüntetni és a fedezeti ügylet eredményét az alapügylet eredményét ellentételező tételként kell elszámolni az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig, az azt meghaladó részt pedig a kereskedési célú ügyletekre vonatkozó szabályok szerint, jellegétől függően a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell lekönyvelni. A fedezeti ügylet eredményét az ellentételezett összeg erejéig (a hatékony fedezet összegéig) abban az eredménykategóriában kell elszámolni, amelyben az alapügylet eredménye is elszámolásra került, amennyiben az alapügylet pénzügyi eszközre vonatkozik. Az áru eladási alapügylet esetében a fedezeti ügylet ellentétes előjelű eredményét nem lehet ellentételező tételként elszámolni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között, annak összegét az alapügylet ellentétes előjelű eredményének összegéig - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.
(14) Ha a cash-flow fedezeti ügylet lejárati ideje rövidebb, mint az alapügylet lejárati ideje, akkor a fedezeti ügylet zárásakor jelentkező eredményének (nyereségének vagy veszteségének) a Tv. 59/E. §-ának (10) bekezdése szerinti időbeli elhatárolását az alapügylet zárásakor kell a (12)-(13) bekezdés szerinti elszámolással megszüntetni.
(15) A valós érték fedezeti kamat-swap ügyletek 9/C. § (3) bekezdés c) pontja szerinti értékelési különbözetét az egyéb valós érték fedezeti ügyletekkel azonosan, a (3) bekezdésben meghatározott szabályok szerint kell elszámolni. A fix kamat és a változó kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását csökkentő módon kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamatelszámolási időpontokban - illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában -, módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a fedezett alapügylet, illetve tétel jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeit vagy ráfordításait csökkentő módon.
(16) A változó kamatozású alapügylet fedezetére kötött cash-flow fedezeti célú kamatláb opciós ügyletek változó kamata és a szerződés szerinti felső, illetve alsó kamatszinttel a szerződés szerinti névleges tőkeösszegre vetítve számított kamat adott elszámolási időszakra vonatkozó, az értékelés időpontjáig időarányosan számított összegének különbözetét, valamint az elszámolási időszakok végén és a lejárati idő végén elszámolt kamatkülönbözeteket az alapügylet kamatbevételét vagy kamatráfordítását módosító tételként kell elszámolni. Az ügylet(ek) értékelési különbözetét a valós értékelés értékelési tartalékával szemben kell elszámolni. Az értékelési különbözet a kamatelszámolási időpontokban, illetve a kamatok időbeli elhatárolásának időpontjában - módosításra és a lejárati idő végén megszüntetésre kerül a valós értékelés értékelési tartalékával szemben. A kamatlábcollar ügylet részügyleteinek minősülő kamatlábcap és kamatlábfloor ügyleteket külön kell a könyvekbe felvenni és elszámolni.
9/E. §
(1) A külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezeti ügyletét a hozzárendelt külföldi gazdálkodó szervezetben lévő részesedés, külföldi követelés és külföldi kötelezettség (fedezett tétel, tétélek) 9/B. § (5) bekezdése szerinti értékelésekor kell átértékelni, a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.
(2) Az (1) bekezdés szerinti fedezeti ügylet zárásakor annak értékelési különbözetét és a fedezett tétel (tételek) értékelési különbözetét meg kell szüntetni a valós értékelés értékelési tartalékával szemben, egyidejűleg el kell számolni a fedezeti ügylet és a fedezett tétel (tételek) eredményét az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között egymást ellentételező tételként.
(3) Ha az (1) bekezdés szerinti fedezett tétel, tételek lejárati ideje, tartási ideje meghaladja a fedezeti ügylet lejárati idejét, akkor a fedezeti ügylet zárásához kapcsolódó (2) bekezdés szerinti elszámolást követően újabb fedezeti ügylet köthető. Ilyen esetben a fedezett tétel, tételek folyamatosan fedezettnek tekintendők és a fedezeti ügylet zárásakor a fedezett tételek értékelési különbözetként megjelenő - a valós értékelés értékelési tartalékával szemben megszüntetendő - átértékelési különbözete közvetlenül az adott devizaeszköz vagy devizakötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra az eredménnyel szemben a (2) bekezdés szerint.
(4) Ha a fedezeti ügylet egy pénzügyi eszköz leszállítására vonatkozó határidős vételi ügylet, akkor az ügylet záráskori eredménye a pénzügyi eszköz beszerzés napján valós értékre történő átértékelésének eredménye, amelyet a 9/B. § (15) bekezdése szerint kell elszámolni, illetve, ha az egy eszköz vagy kötelezettség bekerülésével járó előre jelzett ügyletet vagy határidős, illetve vételi opciós leszállítási ügyletet fedez, akkor a fedezeti ügylet tárgyát képező pénzügyi eszköz - ügylet záráskori - átértékelési eredménye az alapügyletből származó eszköz vagy kötelezettség értékét módosító tételként kerül elszámolásra.
(5) A Tv. 3. §-a (9) bekezdésének 14. pontja szerinti fedezeti hatékonyságot - a számviteli politikában rögzített módon - az értékelési időpontokban kötelező vizsgálni és annak eredményét a fedezeti dokumentációban rögzíteni. Ha a lejárati időn belül az ügylet fedezeti jellege megszűnik, akkor azt a kereskedési célú ügyletek szabályai szerint kell elszámolni. Az előre jelzett ügyletek feltételeinek alakulását folyamatosan nyomon kell követni és annak változását a fedezeti dokumentációban rögzíteni kell.
9/F. §
(1) A valós értéken történő értékelés szabályaira történő áttéréskor, az áttérés napjára (az áttérés üzleti évének első napjára) vonatkozóan nyitó rendező tételként kell elszámolni
a) a valós értéken történő értékelés alá tartozó kereskedési célú értékpapírok értékvesztésének megszüntetését a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben;
b) a valós értéken történő értékelés alá tartozó kereskedési célú követelések értékvesztésének megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként, a könyv szerinti érték áttérés napi piaci értékre történő átértékelését az eszközhöz rendelt értékelési különbözetben az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival szemben;
c) a valós értékélés alá vont értékesíthető, a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozásban fennálló tulajdoni részesedést jelentő befektetések, valamint követelések piaci értékre történő átértékelését, amely ha meghaladja a bekerülési értéket, akkor az értékvesztés bekerülési értékig - illetve követelésnél a törlesztéssel csökkentett bekerülési értékig - történő visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak, valamint az egyéb ráfordításoknak a csökkentéseként és azt meghaladóan az eszközhöz rendelt értékelési különbözet elszámolását a valós értékelés értékelési tartalékával szemben;
d) a mérleg fordulónapjáig le nem zárt, az e) pontba nem tartozó származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások, céltartalékok megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival, valamint a kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendő) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, a befektetési szolgáltatások bevételeivel és a befektetési szolgáltatások ráfordításaival az egyéb bevételekkel szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását függetlenül attól, hogy fedezeti vagy nem fedezeti célú, a követelések vagy a kötelezettségek között megnyitott - származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival, valamint a kapott (járó) kamatokkal és kamatjellegű bevételekkel, illetve a fizetett (fizetendő) kamatokkal és kamatjellegű ráfordításokkal, továbbá a befektetési szolgáltatások bevételeivel, illetve a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben;
e) a mérleg fordulónapján le nem zárt cash-flow fedezeti célú, valamint külföldi gazdálkodó szervezetben lévő nettó befektetés fedezete céljából kötött származékos ügyletekhez kapcsolódóan a várható eredmény összegében elszámolt aktív és passzív időbeli elhatárolások megszüntetését az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaival szemben, illetve az ügyletek átértékelését - a várható nyereségének vagy veszteségének elszámolását - a származékos ügyletekhez kapcsolódó pozitív vagy negatív értékelési különbözetben a valós értékelés értékelési tartalékával szemben.
(2) A valós értéken történő értékelés szabályainak alkalmazásáról a bekerülési értéken történő értékelésre vonatkozó általános értékelési szabályokra való áttérés esetén a Tv. 59/F. §-ának (3) bekezdése szerint kell eljárni.

Az eredménykimutatás tartalma, tagolása

10. §
(1) Az eredménykimutatás előírt tagolását a 2. számú melléklet tartalmazza függőleges tagolású és vízszintes tagolású szerkezetben. A pénzügyi intézmény a számviteli politikájában rögzített döntésétől függően, az eredménykimutatást függőleges vagy vízszintes tagolású formában készíti el. Az eredménykimutatásban az arab számos tételek részletezéseként feltüntetett kisbetűs tételek összege meg kell egyezzen a hozzájuk tartozó arab számos tétel összegével. Az eredménykimutatásban az arab számos tételekből, illetve azok részletező kisbetűs tételeiből külön kiemelten - „Ebből:” megnevezés mellett - bemutatott tételek az adott arab számos, illetve kisbetűs tételbe tartozó tételek eltérő csoportosítási szempontok szerinti kiemelését jelentik, azokat nem kell összesíteni, összegük nem egyezik meg a hozzájuk tartozó arab számos vagy kisbetűs tétel összegével.
(2) A kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell szerepeltetni:
a) a hitelkintlevőségek, az egyéb követelések, illetve a hiteltartozások, az egyéb kötelezettségek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,
b) a betétek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,
c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a mérleg fordulónapjáig az üzleti évre időarányosan járó, illetve fizetendő, befolyt, illetve fizetett kamatot (beleértve a befektetési jegyek hozamát is),
d) a kihelyezett, illetve igénybe vett bankkölcsön után és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó követelések, illetve kötelezettségek, valamint az ügyleti kamat után felszámított és befolyt, illetve fizetett (fizetendő) késedelmi kamatot,
e) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített, illetve vételárában elismert - és a bevételeket csökkentő tételként elszámolt - kamatot,
f) az olyan pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó jutalékbevételt, illetve jutalékráfordítást, amelyekhez kamatbevétel, illetve kamatráfordítás is kapcsolódik.
A kapott kamatok és kamat jellegű bevételeken belül az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a c), e) pontok szerinti kapott, illetve időarányosan járó kamatbevételeket, továbbá az - a)-b), d), f) pontok szerinti - egyéb kapott kamatok, kamat jellegű bevételek összegét.
(2) A kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell szerepeltetni:
a) a hitelkintlevőségek, az egyéb követelések, illetve a hiteltartozások, az egyéb kötelezettségek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,
b) a betétek után befolyt, illetve fizetett (fizetendő) kamatot,
c) a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után a mérleg fordulónapjáig az üzleti évre időarányosan járó, illetve fizetendő, befolyt, illetve fizetett kamatot (beleértve a befektetési jegyek hozamát is),
d) a kihelyezett, illetve igénybe vett bankkölcsön után és az ahhoz közvetlenül kapcsolódó követelések, illetve kötelezettségek, valamint az ügyleti kamat után felszámított és befolyt, illetve fizetett (fizetendő) késedelmi kamatot,
e) a hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapírok eladási árában érvényesített, illetve vételárában elismert - és a bevételeket csökkentő tételként elszámolt - kamatot,
f) az olyan pénzügyi szolgáltatáshoz kapcsolódó jutalékbevételt, illetve jutalékráfordítást, amelyekhez kamatbevétel, illetve kamatráfordítás is kapcsolódik.
g) a Magyar Államtól, valamely önkormányzattól vagy az Európai Unió forrásaiból kapott kamattámogatás összegét.
g) az államtól, valamely önkormányzattól vagy az Európai Unió forrásaiból kapott kamattámogatás összegét,
h) a kamatbevétellel járó, nyújtott pénzügyi szolgáltatás teljesítéséhez más pénzügyi intézménytől, pénzügyi ügynöktől, illetve közvetítőtől igénybe vett pénzügyi szolgáltatás után fizetett (fizetendő), a (10) bekezdésbe nem tartozó díj-, illetve jutalék ráfordítást, feltéve, hogy az a nyújtott pénzügyi szolgáltatáshoz közvetlenül hozzárendelhető és annak igénybevevője felé - az f) pontnak megfelelő - kamatjellegű jutalékbevételként felszámításra került,
i) a kamatmentesen nyújtott hitel, kölcsön után felszámított kezelési költség azon részét (összegét), amely az üzletszabályzatban foglaltak alapján, tartalmában a pénz használatának ellenértékét kifejező kamatnak felel meg.
A kapott kamatok és kamatjellegű bevételeken belül az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a rögzített kamatozású hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok után kapott kamatok címen valamennyi hitelviszonyt megtestesítő értékpapír után a c), e) pontok szerinti kapott, illetve időarányosan járó kamatbevételeket, továbbá az - a)-b), d), f) pontok szerinti - egyéb kapott kamatok, kamatjellegű bevételek összegét.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamat jellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltóleszámítolási díj, illetve kamat, a faktoringdíj, illetve kamat, a 22. § szerinti fedezeti célú határidős, opciós, valamint swap ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyam-különbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett - nem kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamat jellegű ráfordítás -, illetve bevétel.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamatjellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktoring díj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után kapott, illetve fizetett kölcsönzési díj, az óvadéki repó és a valódi penziós ügyletek után járó vagy fizetendő kamatok, a 22. § szerinti fedezeti célú határidős, opciós, valamint swap-ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett - nem kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamatjellegű ráfordítás -, illetve bevétel.
(3) A (2) bekezdés f) pontja szerinti kamatjellegű jutalékbevételek, illetve jutalékráfordítások közé tartozik többek között: a rendelkezésre tartási jutalék, a kezelési költség, a folyósítási jutalék, a váltó leszámítolási díj, illetve kamat, a faktoring díj, illetve kamat, az értékpapírkölcsön után kapott, illetve fizetett kölcsönzési díj, az óvadéki repó- és a valódi penziós ügyletek után járó vagy fizetendő kamatok, a kamatfedezeti célú határidős, opciós, valamint swap ügyleteknél felmerülő, az üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető kamat- és árfolyamkülönbözetből származó kamatként elszámolt bevétel, illetve ráfordítás, ha a fedezett - nem kereskedési célú - alapügylet eredménye is kamat - vagy kamatjellegű ráfordítás -, illetve bevétel. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kamatfedezeti ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség kamatjellegű ráfordítást csökkentő tételként, a veszteség kamatjellegű bevételt csökkentő tételként vagy a kamatbevételt, illetve kamatráfordítást kiegyenlítő tételként kerül elszámolásra.
(4) Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve, a befizetett kamat a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki. Az ügyféllel kötött, ettől eltérő megállapodást nem lehet figyelembe venni.
(4) Ha a követelés egynél több kamatidőszakának esedékes kamatösszege nincs kiegyenlítve - eltérő rendelkezés hiányában - a befizetett kamat a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki.
(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. A befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a külön törvényben meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni.
(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. A befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a külön törvényben meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni. Befolyt összegnek kell tekinteni a követelés kiegyenlítéseként kapott eszköz beszámítási értéke, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke, szerződés szerinti, illetve számlázolt értéke és a végrehajtási határozatban megállapított értéke szerinti összeget, valamint a követelés kiegyenlítéseként kapott váltó értékét a kiváltott követelés összegében, továbbá az adóssal szemben fennálló kötelezettség beszámítási értékét is. Ez utóbbi esetekben felek közötti megállapodás függvényében kell a felszámított általános forgalmi adót a - beszámításra kerülő - befolyt összeg részének tekinteni.
(5) Ha a követelés egy vagy több kamatösszege is és egy vagy több tőketörlesztése is esedékes, de még nincs kiegyenlítve, - eltérő rendelkezés hiányában - a befolyt összeg a legkorábban esedékes kamat (ideértve a függővé tett kamatot, késedelmi kamatot, kamat jellegű jutalékot is) összegét egyenlíti ki először. Eltérő rendelkezés hiányában a befolyt összegből a kamatok kiegyenlítése után megmaradó összeggel kell a követelés alapösszegét csökkenteni. Felszámolási eljárás esetén a jogszabályban meghatározott kiegyenlítési sorrendet kell figyelembe venni. Befolyt összegnek kell tekinteni a követelés kiegyenlítéseként kapott eszköz beszámítási értéke, vagyonfelosztási javaslat szerinti értéke, szerződés szerinti, illetve számlázott értéke és a végrehajtási határozatban megállapított értéke szerinti összeget, valamint a követelés kiegyenlítéseként kapott váltó értékét a kiváltott követelés összegében, továbbá az adóssal szemben fennálló kötelezettség beszámítási értékét is. Ez utóbbi esetekben felek közötti megállapodás függvényében kell a felszámított általános forgalmi adót a - beszámításra kerülő - befolyt összeg részének tekinteni.
(6) A függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamat jellegű jutalék összegét a hitelintézetnél nem lehet a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között elszámolni és nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni.
(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitelek és refinanszírozási hitelek fix kamatlába és a bázisköltség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között, a központi költségvetéstől járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell elszámolni.
(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási hitel, exportköveteléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között, a központi költségvetéstől járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell elszámolni.
(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, egyéb export célú hitel, egyéb export célú refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a központi költségvetésből járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell elszámolni.
(7) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott exporthitel, refinanszírozási exporthitel, versenyképességet javító hitel, versenyképességet javító refinanszírozási hitel, egyéb export célú hitel, egyéb export célú refinanszírozási hitel, követeléshez adott megelőlegezés, engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés, illetve a kötött segélyhitel fix kamatlába és a bázisköltség, illetve a kötött segélyhitelezési rendeletben meghatározottak szerint számszerűsített forrásszerzési költség különbözetének összegében - a kamatkiegyenlítési, illetve a kötött segélyhitelezési rendszer keretében - a központi költségvetésbe fizetendő, állammal szembeni kötelezettség összegét a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordítások között, a központi költségvetésből járó, állammal szemben fennálló követelés összegét pedig a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell elszámolni.
(8) A kapott kamatok és kamat jellegű bevételekből, valamint a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordításokból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással kapcsolatban felmerült bevételeket és ráfordításokat.
(9) A bevételek értékpapírokból jogcímen belül az eredménykimutatásban elkülönítetten kell bemutatni a forgóeszközök között kimutatott részvények, részesedések, a befektetett eszközök között kimutatott kapcsolt vállalkozásokban lévő részesedések és az egyéb részesedések után kapott, illetve járó (a kibocsátó közgyűlése által jóváhagyott) osztalék, részesedés összegét.
(10) Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a hitelintézetek által folytatott, minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamat jellegű bevételek, illetve ráfordítások közé, valamint a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét, függetlenül annak pénzügyi realizálódásától. Idetartoznak többek között: a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, a postaforgalmi díjak, a garancia- és kezességvállalási díjak, lakossági folyószámla esetén a tételdíjak, a hitelvizsgálati díj, az egyéb pénzügyi szolgáltatások után felszámított díjak és a befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok, a vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege, a hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege stb.
(10) Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni, a hitelintézetek által folytatott, minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé, valamint a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét, függetlenül annak pénzügyi realizálódásától. Idetartoznak többek között: a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, a postaforgalmi díjak, a garancia- és kezességvállalási díjak, lakossági folyószámla esetén a tételdíjak, az elszámolóház esetében a tőzsdeforgalmi számlavezetési díjak, a hitelvizsgálati díjak, az egyéb pénzügyi szolgáltatások, a központi állami támogatások folyósításának lebonyolítása után felszámított díjak és a befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok, a vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege, a hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege stb.
(10) Egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni, a hitelintézetek által folytatott, minden olyan pénzügyi szolgáltatásból származó banküzemi bevételt, illetve ráfordítást, amely nem tartozik a kamat és kamatjellegű bevételek, illetve ráfordítások közé, valamint a befektetett eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét, függetlenül annak pénzügyi realizálódásától. Idetartoznak többek között: a lebonyolítási és pénzforgalmi jutalékok, a postaforgalmi díjak, a garancia- és kezességvállalási díjak, lakossági folyószámla esetén a tételdíjak, a központi értéktár, a központi szerződő fél esetében a tőzsdeforgalmi számlavezetési díjak, a hitelvizsgálati díjak, az egyéb pénzügyi szolgáltatások, a központi állami támogatások folyósításának lebonyolítása után felszámított díjak és a befolyt, illetve fizetett késedelmi kamatok, a vásárolt követelések hitelezési veszteségként leírt összege, a hitelezési veszteségként leírt vásárolt követelések utólag befolyt összege stb.
(11) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai közül a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalékok összegét az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között kell kimutatni. Minden egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást, amely a befektetési célú értékpapírok és részesedések eladásával, beváltásával, illetve a névérték felett és alatt vásárolt befektetési célú, kamatozó értékpapírok beszerzési ára és névértéke közötti különbözet időarányos eredményként való elszámolásával, a befektetési célú, évente tőketörlesztést fizető értékpapírok törlesztéskor - a befolyt törlesztő rész és a kivezetett arányos könyv szerinti érték különbözetében - elszámolt eredményével, a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével, a vásárolt követelés értékesítésével, vagy más ügyletből kifolyólag felmerül, azt a pénzügyi műveletek nettó eredményében - a befektetési szolgáltatások bevételeitől és ráfordításaitól elkülönítetten - kell kimutatni az eredménykimutatásban.
(11) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai közül a pénzügyi szolgáltatásokhoz kapcsolódóan kapott (járó) és fizetett (fizetendő) jutalékok összegét az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között kell kimutatni. Minden egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást, amely a befektetési célú értékpapírok és részesedések eladásával, beváltásával, illetve a névérték felett és alatt vásárolt befektetési célú, kamatozó értékpapírok beszerzési ára és névértéke közötti különbözet időarányos eredményként való elszámolásával, a befektetési célú, évente tőketörlesztést fizető értékpapírok törlesztéskor - a befolyt törlesztő rész és a kivezetett arányos könyv szerinti érték különbözetében - elszámolt eredményével, a devizaeszközök és devizakötelezettségek átértékelésével és pénzügyi rendezésével, a vásárolt követelés értékesítésével, vagy más ügyletből kifolyólag felmerül - beleértve a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti célra kötött határidős, opciós, valamint swap ügyletek üzleti év eredményében ilyen címen figyelembe vehető nyereségéből, illetve veszteségéből származó bevétel, illetve ráfordítás összegét is, ha az általa fedezett alapügylet (nem kereskedési célú alapügylet) eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra -, azt a pénzügyi műveletek nettó eredményében - a befektetési szolgáltatások bevételeitől és ráfordításaitól elkülönítetten - kell kimutatni az eredménykimutatásban. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a nem kamatfedezeti célú egyéb fedezeti célra kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra.
(12) Az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei és ráfordításai között, a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül kell kimutatni a más hitelintézettel, illetve az MNB-vel és egyéb befektetési szolgáltatókkal kötött szerződések alapján végzett, a befektetési szolgáltatás kereskedelmi tevékenység fogalmának megfelelő, de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősített likviditás- és kockázatkezelési tevékenységből - ideértve a határidős, opciós és swap ügyletekből, forgatási célú értékpapír-eladásból és -beváltásból - eredő bevételeket és ráfordításokat, amelyek a 11. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti bevételek és ráfordítások között nem mutathatók ki.
(13) A beváltás évét megelőzően a befektetett eszközök közül forgóeszközzé átminősített értékpapírok beváltásakor felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell kimutatni a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül. Az ilyen értékpapírok átsorolását csak a mérlegben kell feltüntetni, de azok értékelésével, befolyt tőketörlesztésével, névértéke és beszerzési értéke közötti különbözet időarányos elszámolásával összefüggésben felmerülő eredményt érintő tételek a befektetett eszköznek minősülő értékpapírokra vonatkozó szabályok szerint kerülnek elszámolásra, illetve az eredménykimutatásban beállításra.
(14) A kapott (járó), illetve fizetett (fizetendő) jutalék- és díjbevételeken, illetve ráfordításokon, valamint a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással összefüggésben felmerült bevételeket és ráfordításokat.
11. §
(1) A hitelintézetnél a befektetési szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között a könyvviteli nyilvántartásokban elkülönítetten kell kimutatni:
a) az értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapír forgalomba hozatalának lebonyolításáért, szervezéséért és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokért felszámított díjak és egyéb jutalékbevételek összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak összegét;
b) a bizományosi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a befektetési szolgáltatási tevékenységek - kötött ügyletek - után felszámított bizományi díjak, egyéb jutalékbevételek összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások, közvetített szolgáltatási díjak, közvetítői díjak (ügynöki díjak) összegét;
c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok és részesedések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét - függetlenül annak pénzügyi realizálódásától -, az ilyen értékpapírok és részesedések után elszámolt értékvesztés visszaírását, illetve az értékvesztés elszámolt összegét, a saját számlára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve - ráfordítás 21-24. §-ok szerint, az üzleti évben elszámolható - a 10. § (3) és (10) bekezdésében figyelembe nem vett - összegét [ide nem értve a 10. § (12) bekezdése szerinti likviditás- és kockázatkezelési tevékenység bevételét];
c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok és részesedések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét - függetlenül annak pénzügyi realizálódásától -, az ilyen értékpapírok és részesedések után elszámolt értékvesztés visszaírását, illetve az értékvesztés elszámolt összegét, a forgatási célú értékpapírok kölcsönbe adásakor a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték különbözetében elszámolt eredményt, a saját számlára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap-ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás 21-24. § szerint, az üzleti évben elszámolható - a 10. § (3) és (10) bekezdésében figyelembe nem vett - összegét;
c) a kereskedelmi tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a forgóeszközök között kimutatott, eladási célú értékpapírok és részesedések értékesítése során felmerült árfolyamnyereség, illetve árfolyamveszteség teljes összegét - függetlenül annak pénzügyi realizálódásától -, az ilyen értékpapírok és részesedések után elszámolt értékvesztés visszaírását, illetve az értékvesztés elszámolt összegét, a forgatási célú értékpapírok kölcsönbe adásakor a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték különbözetében elszámolt eredményt, a saját számlára, kereskedési célra (nem fedezeti célra), vagy kereskedési célú alapügylet fedezete céljára kötött határidős és opciós tőzsdei, tőzsdén kívüli, valamint swap ügyletekből származó, várható vagy ténylegesen realizált árfolyamnyereség, illetve -veszteség, kamatbevétel, illetve -ráfordítás üzleti évben elszámolható összegét, fedezeti ügylet esetében feltéve, hogy az alapügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként kerül elszámolásra. A valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a kereskedési célú alapügylet fedezetére kötött ügylet után a tárgyévben elszámolható nyereség a kereskedési tevékenység ráfordításait csökkentő tételként, a veszteség a kereskedési tevékenység bevételeit csökkentő tételként kerül elszámolásra;
d) a letétkezelési, a letétőrzési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a letétkezelés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülő költségek, ráfordítások (pl. elszámolóháznak fizetett őrzési, letéti igazolási, egyéb díjak stb.) összegét;
d) a letétkezelési, a letétőrzési tevékenység bevételeként, illetve ráfordításaként a letétkezelés miatt felszámított díjak, egyéb jutalékok összegét, valamint az ezzel összefüggésben felmerülő költségek, ráfordítások (pl. központi értéktárnak fizetett őrzési, letéti igazolási, egyéb díjak stb.) összegét;
e) az egyéb befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként az értékpapírszámla-vezetéssel, az ügyfélszámla-vezetéssel, a befektetési tanácsadással és befektetési hitelnyújtással, az ügynöki tevékenységgel kapcsolatban felszámított díjak, egyéb jutalékbevételek összegét (ide nem értve a befektetési hitel után járó kamatot, amelyet a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek között kell kimutatni), valamint az ezekkel összefüggésben felmerült költségek, ráfordítások összegét.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban szereplő befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában lévő bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban szereplő befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában lévő bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. Az elszámolóház az elszámolóházi és értéktári tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a klíringjogdíjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d)-e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban szereplő befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában lévő bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. Az elszámolóház az elszámolóházi és értéktári tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a klíringjogdíjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb - a Felügyelet által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d)-e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban szereplő befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában lévő bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. Az elszámolóház az elszámolóházi és értéktári tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a klíringjogdíjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb - az MNB által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d)-e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.
(2) Az (1) bekezdés a)-b) és d)-e) pontjaiban szereplő befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában lévő bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. Az elszámolóház az elszámolóházi és értéktári tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, az elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb - az MNB által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d)-e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.
(2) Az (1) bekezdés a) és b), valamint d) és e) pontjaiban meghatározott befektetési szolgáltatási bevételek, illetve ráfordítások közül a jutalék- és díjbevételeket, illetve ráfordításokat az eredménykimutatásban a kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, illetve a fizetett (fizetendő) jutalék és díjráfordítások között elkülönítetten kell feltüntetni. Minden egyéb befektetési szolgáltatási bevételt, illetve ráfordítást és az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott bevételeket, illetve ráfordításokat a pénzügyi műveletek nettó eredményében kell kimutatni az egyéb pénzügyi szolgáltatási bevételektől és ráfordításoktól elkülönítetten. A központi értéktár, központi szerződő fél tevékenységéért (szolgáltatásaiért) felszámított forgalmazási jutalékot, a tőzsdén, tőzsdén kívül, vagy külön törvény által meghatározott szervezett piacon pénzügyi eszközökre kötött ügylet elszámolására szóló jogosultságért felszámított díjat, a letétkezelési és őrzési díjakat a letéti igazolások kiállításáért, valamint az értékpapírok be- és kiszállításáért, az értékpapír transzferekért és értékpapírszámla vezetésért, a központi értéktári, központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységek után, továbbá az egyéb - az MNB által jóváhagyott díjszabályzatban rögzített - szolgáltatásokért felszámított díjakat (ide nem értve a tőzsdeforgalmi számlavezetésért járó díjakat) az (1) bekezdés d) és e) pontjában lévő bevételek között mutatja ki.
(3) Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. §-ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között. A céltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot] és az általános kockázati céltartalék felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni.
(3) Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. §-ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között. A céltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot, valamint az általános kockázati céltartalékot] felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni.
(3) Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. §-ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között. A céltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot, valamint az általános kockázati céltartalékot] felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni. A kötött segélyhitel követelés - névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő - adományelem részét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni.
(3) Az egyéb bevételek, illetve az egyéb ráfordítások üzleti tevékenységből jogcímen belül elkülönítetten kell az eredménykimutatásban bemutatni a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeit, illetve ráfordításait, valamint a Tv. 77. és 81. §-ai szerinti egyéb bevételeket és ráfordításokat. Az egyéb ráfordítások között kell elszámolni az adóssal szemben indított felszámolási eljárás és bírósági perek megelőlegezett költségeként a felszámolónak, a végrehajtónak, illetve az ügyvédnek kifizetett összegeket. Az ilyen költségek utólag befolyt összegét egyéb bevételként kell elszámolni. A nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként kell kimutatni a pénzügyi intézmények által folytatott, a pénzügyi szolgáltatások és az (1) bekezdés szerinti tevékenységek közé nem tartozó - eseti jelleggel vagy rendszeresen végzett - tevékenységek nettó árbevételét (bevételét), illetve költségeit és ráfordításait, amelyek nem szerepelnek az eddigiekben felsorolt tételek között, ideértve a visszavásárolt, a hitelintézet által korábban kibocsátott saját hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok bevonásként történő elszámolása során számított bevételt, illetve ráfordítást. A céltartalékok [ide nem értve a (8) bekezdés szerint, a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek utáni kockázati céltartalékot, valamint az általános kockázati céltartalékot] felhasználását, felszabadítását és képzését az egyéb bevételek és az egyéb ráfordítások között kell bemutatni. A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által nyújtott kötött segélyhitelekhez kapcsolódóan a központi költségvetésből adományelemként járó, állammal szembeni követelés összegét az egyéb bevételek között kell elszámolni. A kötött segélyhitel követelés - névleges tőkeértékének a hitelfelvevő által vissza nem térítendő - adományelem részét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni.
(4) Az általános igazgatási költségek között kell kimutatni pénzügyi intézmények működése során a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban felmerült összes általános banküzemi költséget a személyi jellegű ráfordítások és egyéb igazgatási költségek bontásban. A személyi jellegű ráfordításokon belül külön kiemelten kell bemutatni a bérköltséget, a személyi jellegű egyéb kifizetéseket és a bérjárulékokat. Az egyéb igazgatási költségek között az anyag jellegű ráfordításokat kell kimutatni.
(5) A személyi jellegű egyéb kifizetésekből és a bérjárulékokból külön kiemelten kell bemutatni a társadalombiztosítási költségeket, azon belül pedig a nyugdíjjal kapcsolatos költségeket. A társadalombiztosítási költségekben kell figyelembe venni a munkáltatót terhelő táppénzt, a korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás, a végkielégítés, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba és a magánnyugdíjpénztárakba fizetett tagdíjkiegészítés és tagdíj-hozzájárulás összegét, a nyugdíj-biztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás összegét. Nyugdíjjal kapcsolatos költségként kell figyelembe venni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba, a magánnyugdíjpénztárakba fizetett tagdíjkiegészítés és tagdíj-hozzájárulás összegét, a korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás és a nyugdíj-biztosítási járulék összegét.
(5) A személyi jellegű egyéb kifizetésekből és a bérjárulékokból külön kiemelten kell bemutatni a társadalombiztosítási költségeket, azon belül pedig a nyugdíjjal kapcsolatos költségeket. A társadalombiztosítási költségekben kell figyelembe venni a munkáltatót terhelő táppénzt, a korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakba és a magánnyugdíjpénztárakba fizetett tagdíjkiegészítés és tagdíj-hozzájárulás összegét, a nyugdíj-biztosítási járulék, az egészségbiztosítási járulék és az egészségügyi hozzájárulás összegét. Nyugdíjjal kapcsolatos költségként kell figyelembe venni az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárakba, a magánnyugdíjpénztárakba fizetett tagdíjkiegészítés és tagdíj-hozzájárulás összegét, a korengedményes nyugdíjhoz való hozzájárulás és a nyugdíj-biztosítási járulék összegét.
(6) Az üzleti évben elszámolt értékcsökkenési leírást az eredménykimutatásban önálló költségtételként kell bemutatni.
(7) A behajthatatlan és - szerződésmódosítás alapján - az elengedett saját követelés összegét egyéb ráfordításként, a vásárolt követelést az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg.
(7) A behajthatatlan saját követelés összegét egyéb ráfordításként, a behajthatatlan vásárolt követelést az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként kell elszámolni a követelés csökkentésével egyidejűleg. A behajthatatlannak nem minősíthető - szerződésmódosítás alapján - elengedett saját, illetve vásárolt követelések összegét rendkívüli ráfordításként kell elszámolni.
(7a) A devizakölcsöntv. alapján a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből a mentesített követelésrészt, valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettséget a pénzügyi intézmény az egyéb ráfordítások között hitelezési veszteségként, ezen belül elengedett követelésként számolja el. Ehhez kapcsolódóan a pénzügyi intézmény a devizakölcsönök törlesztési árfolyamának rögzítését érintő megtérítésről és a közszférában dolgozók támogatásáról szóló 57/2012. (III. 30.) Korm. rendelet 2. § a) és b) pontjában meghatározott támogatások igényelt (járó) összegét a hitelezési veszteség megtérüléseként, az egyéb ráfordításokat csökkentő tételként számolja el.
(8) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalékképzés összegét.
(8) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalék, továbbá az általános kockázati céltartalék képzésének összegét. Az eredménykimutatásban az általános kockázati céltartalék képzésének és felhasználásának különbözetét kell bemutatni.
(8) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításai, illetve az egyéb ráfordítások az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt értékvesztést, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után elszámolt kockázati céltartalék összegét. Az eredménykimutatásban az általános kockázati céltartalék felhasználásának összegét kell bemutatni.
(9) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve az egyéb bevételek az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt az üzleti évben visszaírt értékvesztéseknek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék tárgyévben felhasznált, elszámolt összegét.
(9) Az eredménykimutatásban külön be kell mutatni - ezért az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve az egyéb bevételek az eredménykimutatásban nem tartalmazzák - a befektetett eszközök közé tartozó hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt, illetve a követelések után elszámolt az üzleti évben visszaírt értékvesztéseknek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét, valamint a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalék, továbbá az általános kockázati céltartalék tárgyévben felhasznált, elszámolt összegét.
(10) A forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok és tulajdoni részesedést jelentő befektetések után elszámolt értékvesztések és az üzleti évben visszaírt értékvesztésnek az üzleti évi értékvesztés elszámolást meghaladó összegét a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatások ráfordításai és bevételei között kell kimutatni.
(11) Az eredménykimutatásban a kapott (járó), illetve fizetett (fizetendő) jutalék- és díjbevételek, illetve ráfordításokon, valamint a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból, valamint az egyéb bevétel üzleti tevékenységből jogcím alatt bemutatott bevételeken és ráfordításokon belül, a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeiből és ráfordításaiból, továbbá az egyéb bevételekből és az egyéb ráfordításokból külön kiemelten kell bemutatni a kapcsolt vállalkozással és az egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással összefüggésben felmerült bevételeket és ráfordításokat.
(12) A valós értéken történő értékelés esetén a pénzügyi műveletek nettó eredményén belül a befektetési szolgáltatás bevételeiből, illetve ráfordításaiból a (11) bekezdésben foglaltakon túl, valamint az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeiből, illetve ráfordításaiból a 10. § (14) bekezdésében foglaltakon túl, külön kiemelten kell bemutatni értékelési különbözet címén a kereskedési célú pénzügyi instrumentumok tárgyévi átértékelési különbözetének bevételként, illetve ráfordításként elszámolt összegét.
(13) A hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a pénzügyi szervezetek különadójaként fizetendő, bevallott adót az egyéb ráfordítások között számolja el annak az évnek az eredménye terhére, amelyre az a külön jogszabály szerint vonatkozik és az üzleti éven belül - a 12. § (2) bekezdése szerinti évközi zárlati munkálatok során - időarányosan mutatja be az eredményben az aktív időbeli elhatárolásokkal szemben.
(14) A hitelintézet a hitelintézeti különadót a társasági adóval azonos módon, attól elkülönítetten és közvetlenül azt megelőzően számolja el az eredmény terhére, továbbá az eredménykimutatásban az adófizetési kötelezettség soron mutatja be.
11/A. §
(1) A pénzügyi intézmény rendkívüli bevételként és rendkívüli ráfordításként a Tv.-nek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi CI. törvény hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti tételeket mutatja ki.
(2) A pénzügyi intézmény az (1) bekezdésben meghatározottak helyett a Tv. 2015. július 4-től hatályos rendelkezéseit is alkalmazhatja. E döntéséről a számviteli politikájában kell rendelkezni, és azt be kell mutatnia a kiegészítő mellékletében.

Könyvvezetési és egyéb előírások

12. §
(1) A pénzügyi intézmény számlarendjének a Tv. 161. §-ának (2) bekezdésén túlmenően tartalmaznia kell a pénzügyi intézmény által végzett tevékenységekhez kapcsolódó számlaösszefüggéseket, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott tételek bemutatását is.
(2) A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:
a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása (pénzügyi vállalkozásnál negyedévente, hitelintézetnél havonta);
b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;
c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál a mérleg fordulónapján);
d) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása (negyedévente);
e) az értékcsökkenés elszámolása (negyedévente);
f) a főkönyvi kivonat elkészítése;
f) a főkönyvi kivonat elkészítése. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyidőszaki nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, valamint tárgyidőszak végi záró egyenlegét;
g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta);
g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). A pénzügyi intézmény a zárlat keretében a főkönyvi számláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen a tárgyidőszakban elért halmozott eredmény. A pénzügyi intézmény a főkönyvi kivonathoz kapcsolódóan köteles bemutatni számlaosztályonként a forgalmi adatok összesítését;
h) a még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetése és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba való felvétele;
i) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között negyedévente a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalékképzést, valamint hó végén a le nem zárt fedezeti célú, határidős, opciós és swap ügyletek (beleértve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket is) jövőben várható eredményének időarányos elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A hó végéig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek [kivéve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket] után nem számolható el a jövőben várható eredmény időarányos összege időbeli elhatárolásként.
j) a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása (negyedévente, illetve havonta). Ez esetben az i) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni.
(2) A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - a Felügyelet, valamint a Magyar Nemzeti Bank részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:
a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása (pénzügyi vállalkozásnál negyedévente, hitelintézetnél havonta);
b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;
c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál a mérleg fordulónapján);
c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál negyedévente);
d) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása (negyedévente);
e) az értékcsökkenés elszámolása (negyedévente);
f) a főkönyvi kivonat elkészítése. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyidőszaki nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, valamint tárgyidőszak végi záró egyenlegét;
g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). A pénzügyi intézmény a zárlat keretében a főkönyvi számláit oly módon köteles zárni, hogy abból a Felügyelet által is ellenőrizhető legyen a tárgyidőszakban elért halmozott eredmény. A pénzügyi intézmény a főkönyvi kivonathoz kapcsolódóan köteles bemutatni számlaosztályonként a forgalmi adatok összesítését;
h) a még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetése és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba való felvétele;
i) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között negyedévente a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalékképzést, valamint hó végén a le nem zárt fedezeti célú, határidős, opciós és swap ügyletek (beleértve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket is) jövőben várható eredményének időarányos elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A hó végéig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek [kivéve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket] után nem számolható el a jövőben várható eredmény időarányos összege időbeli elhatárolásként;
j) a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása (negyedévente, illetve havonta). Ez esetben az i) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni.
(2) A pénzügyi intézmény minden hónap utolsó napjára vonatkozóan - az MNB részére készített évközi jelentések alátámasztása céljából - köteles eszköz- és forrásszámláit, valamint költség- és eredményszámláit lezárni, azok egyenlegét megállapítani, főkönyvi kivonatot, továbbá a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott mérlegen kívüli tételekről összesítést készíteni. A számviteli nyilvántartások havi, illetve negyedéves zárása során - a számviteli politikában is rögzítettek szerint - legalább a következő zárlati munkálatokat kell elvégezni:
a) az aktív és passzív időbeli elhatárolások elszámolása (pénzügyi vállalkozásnál negyedévente, hitelintézetnél havonta);
b) az analitikus nyilvántartások összesítése és a feladások elkészítése a főkönyvi könyvelés részére, valamint az analitikus és a főkönyvi nyilvántartások egyeztetése;
c) a devizaeszközök és devizakötelezettségek, valamint a devizaárfolyam változásához igazított, forintra szóló eszközök és kötelezettségek átértékelése, továbbá az árfolyam-különbözetek elszámolása (hitelintézet esetében havonta, pénzügyi vállalkozásnál negyedévente);
d) az eszközök minősítése alapján az értékvesztések és a visszaírások elszámolása (negyedévente);
e) az értékcsökkenés elszámolása (negyedévente);
f) a főkönyvi kivonat elkészítése. A főkönyvi kivonatnak tartalmaznia kell a könyvviteli számlák tárgyidőszaki nyitó egyenlegét, tartozik és követel forgalmát, valamint tárgyidőszak végi záró egyenlegét;
g) a főkönyvi számlák technikai zárása (csak az egyenleg meghatározását értve alatta). A pénzügyi intézmény a zárlat keretében a főkönyvi számláit oly módon köteles zárni, hogy abból az MNB által is ellenőrizhető legyen a tárgyidőszakban elért halmozott eredmény. A pénzügyi intézmény a főkönyvi kivonathoz kapcsolódóan köteles bemutatni számlaosztályonként a forgalmi adatok összesítését;
h) a még nem teljesített és pénzmozgással nem rendezett azonnali és határidős bizományi ügyletek miatt fennálló követelések és kötelezettségek könyvviteli nyilvántartásokból való kivezetése és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba való felvétele;
i) a mérlegen kívüli tételek értékelésével és elszámolásával kapcsolatos feladatok elvégzése [ideértve többek között negyedévente a függő és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítését és az utánuk történő kockázati céltartalékképzést, valamint hó végén a le nem zárt fedezeti célú, határidős, opciós és swap ügyletek (beleértve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket is) jövőben várható eredményének időarányos elhatárolását legfeljebb a fedezett alapügylet elszámolt ellenkező előjelű eredményének összegéig]. A hó végéig le nem zárt, nem fedezeti célú határidős, opciós és swap ügyletek [kivéve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti határidős és swap ügyleteket] után nem számolható el a jövőben várható eredmény időarányos összege időbeli elhatárolásként;
j) a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a valós értéken történő értékelés alá vont pénzügyi instrumentumok átértékelése kapcsán az értékelési különbözetek és azok módosításának elszámolása (negyedévente, illetve havonta). Ez esetben az i) pontban foglalt időbeli elhatárolásokat a származékos ügyletekre nem lehet alkalmazni.
(3) Konzorcionális hitelnyújtás esetén minden egyes részt vevő hitelintézetnek csak az általa nyújtott hitel összegét kell szerepeltetni mérlegében. Ha a hitelintézet konzorcionális hitel esetén a saját hitelhányada mellett garanciát is vállal, ennek összegét a függő kötelezettség között kell kimutatnia.
(4) A valódi penziós ügylet nem számolható el eszközeladásként. Az eszközt továbbra is az átadó pénzügyi intézmény eszközei között kell szerepeltetni, az ebből keletkezett pénzbevételt a források között mint kötelezettséget kell kimutatni. Az átvevő pénzügyi intézmény az eszköz ellenében fizetett összeget követelésként mutatja ki. Az eladási és visszavásárlási ár különbözete kamatnak minősül. A kamatot időarányosan kell elszámolni.
(5) A nem valódi penziós ügylet tényleges eladásnak minősül, azaz a vevő mutatja ki az eszközt a mérlegében. Ebben az esetben az eladó köteles a kiegészítő mellékletben mérlegen kívüli tételként bemutatni a visszavásárlási kötelezettség értékét.
(6) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézménynek a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szemben - az egymás közötti elszámolásból adódóan - azonos külföldi pénznemben fennálló - a Tv. 43. §-ának (3) bekezdése szerinti - egyéb követeléseit és egyéb kötelezettségeit év végén, hitelintézeteknél a 9. § (7) bekezdése szerinti, pénzügyi vállalkozásoknál a Tv. 60. §-ának (3) bekezdése szerinti átértékelési különbözetek elszámolását követően - elszámolási számla közbeiktatásával - egymással szemben a - követelés és a kötelezettség közül - kisebbik összegben össze kell vezetni. Az összevezetés utáni, azonos külföldi pénznemben fennálló követelés és kötelezettség egyenlegeként fennmaradó különbözet forintértékét kell egyéb követelésként vagy egyéb kötelezettségként a mérlegben kimutatni.
(7) Az óvadéki repóügyletet a valódi penziós ügyletekre vonatkozó szabály szerint kell elszámolni.
(8) A szállításos repóügyleteket az értékpapír adásvétel általános szabályai szerint azonnali eladásként, illetve vételként és határidős visszavásárlásként, illetve viszonteladásként kell elszámolni, a nem valódi penziós ügyletekkel azonosan.
(9) Az értékpapír letétkezelő hitelintézet által a saját tulajdonban lévő elsődleges értékpapírra vonatkozóan történő másodlagos értékpapír kibocsátásakor a befektetőktől befolyt kibocsátási ár összegét - a befektető jellegétől függően - az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek között kell kimutatni. Egyidejűleg a - bennefoglalt jogosultságok érvényesítésére nem alkalmas - elsődleges értékpapírt ki kell vezetni az értékpapírok közül az ügyfelekkel, illetve a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségek csökkentésével. Az elsődleges értékpapír könyv szerinti értéke és a kötelezettség értéke közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az elsődleges értékpapírt a másodlagos értékpapír bevonásáig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni beszerzési értékén és névértékén.
(10) A másodlagos értékpapír bevonásakor a befektetőknek kifizetett összeget (névértéket) az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, egyidejűleg az elsődleges értékpapírt fel kell venni az értékpapírok közé annak beszerzési értékén a követelések csökkentésével, és ki kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból. A követelés és az elsődleges értékpapír beszerzési értéke közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.
(11) A biztosítékként, óvadékként, fedezetként kapott eszközöket, garanciát és kezességet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódóan, elkülönítetten kell kimutatni. A biztosítékként, óvadékként, fedezetként adott eszközöket a megfelelő eszközökön belül elkülönítetten, pénzügyi és befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó részletezésben kell nyilvántartani.
(12) Ha a hitelintézet pénzváltási tevékenységet ügynökön keresztül végez, a pénzváltásból eredő árfolyamkülönbözet, illetve a pénzváltás céljára az ügynök rendelkezésére bocsátott valuta állományának átértékelési eredménye a hitelintézet könyveiben jelenik meg, mint saját számlás tevékenység eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között.
(13) A (12) bekezdés szerinti pénzváltási tevékenység elszámolása az ügynökkel kötött szerződéses megállapodástól függően az alábbi eljárások közül választott és a számviteli politikában rögzített módokon történhet:
a) a hitelintézet az ügynök rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az ügynökkel szembeni követelésként mutatja ki az ügyfelekkel szembeni követelések között devizanemenkénti részletezésben és a szerződésben rögzített elszámolási időszakon belül az ügynöktől kapott, a pénzváltást igazoló bizonylatok alapján naprakészen elszámolja ezen követelés számlák között a pénzváltást és a különbözetként jelentkező árfolyamnyereséget vagy árfolyamveszteséget, valamint a valutában lévő, az ügynök állományában szereplő pénzre szóló követelés általános szabályok szerinti átértékelését és az elszámolási időszak végén a szerződésben rögzített feltételek szerint az ügynöki díj pénzügyi rendezését;
b) a hitelintézet az ügynök rendelkezésére bocsátott pénzeszközöket az ügynökkel szembeni követelésként mutatja ki az ügyfelekkel szembeni követelések között forintban, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban devizanemenkénti részletezésben kimutatja a rendelkezésre bocsátott állományt, azonban az elszámolási időszakon belül az ügynöktől kapott, a pénzváltást igazoló bizonylatok, belső elszámolások alapján nem könyveli naprakészen a mérleg számlákon a pénzváltást és az átértékelést, kizárólag a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban rögzíti naponta - vagy a számviteli politikában rögzítettek szerint, ennél kisebb gyakorisággal, de legalább havonta - az ügynöknél rendelkezésre álló pénzeszközök állományában bekövetkezett változásokat összesítetten, devizanemenkénti részletezésben és az elszámolási időszak végén elszámolja a szerződésben rögzített feltételek szerint az ügynöki díj pénzügyi rendezését, valamint az elszámolási időszak kezdetén rendelkezésre bocsátott és az elszámolási időszak végén az ügynök rendelkezése alatt álló pénzeszköz különbözetét az ügynökkel szembeni követelés növekedéseként vagy csökkenéseként és árfolyamnyereségként vagy árfolyamveszteségként.
(14) A (13) bekezdés a) és b) pontjában rögzített eljárások esetén egyaránt fennáll, hogy
a) amennyiben az ügynök az elszámolási időszak alatt a rendelkezésére bocsátott pénzeszközből a hitelintézettől valutát vásárol vagy valutát ad el részére, azt a hitelintézet egyrészt elszámolja saját számlás valutaeladásként vagy -vételként, másrészt az ügynökön keresztül valutaváltásként a (13) bekezdés a) vagy b) pontja szerint;
b) amennyiben a felek megállapodása szerint az ügynök óvadékul pénzeszközt helyez el a hitelintézetnél az elszámolási időszak alatt, azt a hitelintézet az ügyfelekkel szembeni kötelezettségeken belül köteles kimutatni;
c) az ügynök rendelkezésére - pénzváltási célra - elszámolásra adott pénzeszköz az ügynök felszámolása esetén nem tartozik bele annak felszámolási vagyonába;
d) az ügynök az elszámolási időszak alatt lebonyolított pénzváltásról tételesen vezetett nyilvántartást köteles a hitelintézetnek bemutatni és az ahhoz kapcsolódó bizonylatok egy példányát vagy hiteles másolatát, és az arról készített elszámolásokat köteles a hitelintézet rendelkezésére bocsátani;
e) amennyiben a felek megállapodása szerint, folyamatos szerződéses kapcsolatban az elszámolási időszak végén a hitelintézet az ügynöknél rendelkezésre álló pénzeszközt nem vételezi vissza, hanem pénzváltás céljára otthagyja, akkor annak állománya a következő elszámolási időszakra rendelkezésre bocsátott pénzeszköznek minősül, ehhez kapcsolódóan kezelendő az óvadékba helyezett pénzeszköz is;
f) amennyiben a felek bizonyos feltételek fennállása esetén kártérítés fizetésében állapodnak meg, akkor a hitelintézet annak összegét az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között számolja el;
f) amennyiben a felek bizonyos feltételek fennállása esetén kártérítés, sérelemdíj fizetésében állapodnak meg, akkor a hitelintézet annak összegét az egyéb bevételek vagy az egyéb ráfordítások között számolja el;
g) a pénzváltó ügynök működésének megszűnése esetén a pénzváltással összefüggő bizonylatoknak a Tv.-ben előírt határideig való megőrzéséről a megbízó hitelintézet köteles gondoskodni.
(15) A pénzügyi intézmény a Tv. 20. §-ának (4) bekezdését nem alkalmazhatja.
(15) A pénzügyi intézmény a Tv. 20. § (4) és (5) bekezdését nem alkalmazhatja.
13. §
(1) A hitelintézetnek év közben legalább negyedévenként, a pénzügyi vállalkozásnak a mérleg fordulónapjával a kintlévőségeket minősítenie kell, és annak alapján, ha a követelés minősítése romlott, a - a hitelintézetnek a külön rendeletben meghatározott mértékben - értékvesztést kell elszámolnia a követelés után, illetve, ha a követelés minősítése javult, az értékvesztés visszaírásával kell a követelés könyv szerinti értékét növelni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő növelését vagy csökkenését (visszaírását) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő csökkentését - az értékvesztés visszaírását - üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni, az üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni.
(1) A hitelintézetnek év közben legalább negyedévenként, a pénzügyi vállalkozásnak a mérleg fordulónapjával a kintlévőségeket minősítenie kell, és annak alapján, ha a követelés minősítése romlott, a - a hitelintézetnek a 7. számú mellékletben meghatározott mértékben - értékvesztést kell elszámolnia a követelés után, illetve, ha a követelés minősítése javult, az értékvesztés visszaírásával kell a követelés könyv szerinti értékét növelni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő növelését vagy csökkenését (visszaírását) az egyéb ráfordítások növekedéseként vagy csökkenéseként kell elszámolni. Az értékvesztés állományának a minősítés szerint szükséges összegre történő csökkentését - az értékvesztés visszaírását - üzleti évben elszámolt értékvesztés összegéig az egyéb ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni, az üzleti évben elszámolt értékvesztést meghaladó visszaírás összegét pedig az egyéb bevételekkel szemben kell elszámolni.
(2) A halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek - ügyféllel kötött szerződés szerint - a mérlegkészítés időpontjáig meg nem fizetett (halasztott) kamatának megfelelő összegben a hitelintézetnek céltartalékot kell képezni. Az ilyen címen képzett céltartalék összegét csak akkor szabad felhasználni, ha a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek üzleti évre járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes (törlesztendő) kamata meghaladja az üzleti évben ilyen címen elszámolt kamatok összegét.
(2) Tőkésített kamatok esetében a következőképpen kell eljárni:
a) a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek, valamint a tandíjhitelek - ügyféllel kötött szerződés szerint - mérlegkészítés időpontjáig meg nem fizetett (halasztott), tőkésített kamatának megfelelő összegben a hitelintézetnek céltartalékot kell képezni és az ilyen címen képzett céltartalék összegét csak akkor szabad felhasználni, ha a halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek üzleti évre járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes (törlesztő) kamata meghaladja az üzleti évben ilyen címen elszámolt kamatok összegét, illetve amikor a tandíjhitelek halasztott kamata törlesztésre kerül,
b) az a) pont alá nem tartozó egyéb esetekben
ba) a tőkésített kamatot az alapköveteléssel azonos módon kell minősíteni, besorolni, értékelni és az arra vonatkozó mértékben kell utána értékvesztést elszámolni, amennyiben az alapkövetelés problémamentes vagy külön figyelendő kategóriába tartozik,
bb) amennyiben az alapkövetelés minősítése átlag alatti, kétes vagy rossz, akkor a tőkésített kamat után száz százalékos értékvesztést kell elszámolni.
c) a devizakölcsöntv. alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel nem minősül halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelnek.
(3) Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések minősítése alapján - hitelintézet esetében a külön rendeletben meghatározott mértékben - elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a hitelintézet külön rendelet alapján év közben is minősíti és értékeli a befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírokat és részesedéseket, akkor az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak és a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként kell elszámolni.
(3) Befektetett eszközök, illetve a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések minősítése alapján - hitelintézet esetében a 7. számú mellékletben meghatározott mértékben - elszámolt értékvesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításaként, illetve a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, az elszámolt értékvesztés visszaírását az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni. Abban az esetben, ha a hitelintézet 7. számú melléklet alapján év közben is minősíti és értékeli a befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírokat és részesedéseket, akkor az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításainak és a befektetési szolgáltatások ráfordításainak csökkentéseként kell elszámolni.
(4) A követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak minősítése alapján elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni. Abban az esetben, ha a hitelintézet külön rendelet alapján év közben is minősíti és értékeli a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyakat, akkor az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni.
(4) A követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak minősítése alapján elszámolt értékvesztést, illetve annak visszaírását az egyéb ráfordítások, illetve az egyéb bevételek között kell elszámolni. Abban az esetben, ha a hitelintézet 7. számú melléklet alapján év közben is minősíti és értékeli a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyakat, akkor az üzleti évben elszámolt értékvesztések üzleti év során visszaírt összegét az egyéb ráfordítások csökkentéseként kell elszámolni.
(5) A befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések, valamint a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után azok nyilvántartásba vétele óta elszámolt értékvesztés visszaírásokkal csökkentett állományát és a követelés hátralévő, még nem törlesztett összegét, valamint az értékpapír, a részesedés és a követelés fejében átvett, készletként kimutatott vagyontárgy beszerzési értékét a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartások összevont egyenlege mutatja az eszköz minősítés szerinti könyv szerinti értékét.
(5) A követelések, valamint a befektetett eszközök és a forgóeszközök közé tartozó értékpapírok és részesedések, továbbá a követelések fejében átvett és készletként kimutatott vagyontárgyak után azok nyilvántartásba vétele óta elszámolt értékvesztés visszaírásokkal csökkentett állományát és a követelés hátralévő, még nem törlesztett összegét, valamint az értékpapír, a részesedés és a követelés fejében átvett, készletként kimutatott vagyontárgy beszerzési értékét a főkönyvi és az analitikus nyilvántartás keretében elkülönítetten kell nyilvántartani. A nyilvántartások összevont egyenlege mutatja az eszköz minősítés szerinti könyv szerinti értékét.
(6) A függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek után képzett kockázati céltartalékként kell elszámolni a hitelintézetnél a - mérlegen kívüli tételek közé tartozó - függő kötelezettségek és a biztos (jövőbeni) kötelezettségek minősítése alapján az egyéb ráfordításokkal szemben képzett kockázati céltartalék összegét. Ha az évközi minősítés során a kockázati céltartalék állománya meghaladja a minősítés szerint szükséges szintet, akkor a céltartaléktöbbletet legfeljebb az üzleti évi képzés összegéig fel kell szabadítani az egyéb ráfordítások csökkentéseként, az üzleti évi képzés összegét meghaladó céltartaléktöbblet felszabadítását egyéb bevételként kell elszámolni. A függő, illetve a biztos (jövőbeni) kötelezettség megszűnésekor, illetve az abból adódó veszteség realizálásakor a kockázati céltartalékot fel kell használni az egyéb bevételekkel szemben.
(7) Ha a hitelintézet képez általános kockázati céltartalékot a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben, akkor azt az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a korrigált mérlegfőösszeget az üzleti évi általános kockázati céltartalékképzés összege nélkül kell figyelembe venni. Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekből való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség - céltartalékkal nem fedezett összege - miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni. Ha az üzleti év mérlegfordulónapján a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szintet meghaladja az általános kockázati céltartalék állománya, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell szabadítani.
(7) Ha a hitelintézet képez általános kockázati céltartalékot a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott mértékben, akkor azt az egyéb ráfordításokkal szemben kell elszámolni a mérleg fordulónapjával, illetve - amennyiben a hitelintézet számviteli politikájában a tartalék évközi felülvizsgálatáról és szükséges szintre való kiegészítéséről rendelkezett - a hó utolsó napjával vagy a negyedév utolsó napjával. Az általános kockázati céltartalék képzésekor a korrigált mérlegfőösszeget az üzleti évi általános kockázati céltartalékképzés összege nélkül kell figyelembe venni. Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekből való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség - céltartalékkal nem fedezett összege - miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltártalékot felhasználni. Ha az üzleti év mérlegfordulónapján, illetve - amennyiben a hitelintézet számviteli politikájában a tartalék évközi felülvizsgálatáról és szükséges szintre való kiegészítéséről rendelkezett, akkor - a hó utolsó napján vagy a negyedév utolsó napján az általános kockázati céltartalék állománya meghaladja a Hpt. 87. §-ának (2) bekezdésében meghatározott szintet, akkor a céltartaléktöbbletet fel kell szabadítani.
(7) Az általános kockázati céltartalékot akkor lehet felhasználni, ha az adott eszköz hitelezési, illetve befektetési veszteségként való leírásakor, értékesítésekor, a könyvekből való kivezetésekor veszteség keletkezik, valamint a mérlegen kívüli kötelezettség miatt veszteség realizálódik. Az eszköz, illetve a mérlegen kívüli kötelezettség - céltartalékkal nem fedezett összege - miatt keletkezett veszteség realizálásakor annak összegében kell az általános kockázati céltartalékot felhasználni.
(8) Általános tartalékot a hitelintézetnél csak az adózott eredmény pozitív összegéből lehet képezni. Amennyiben az adózott eredmény negatív, akkor az általános tartalékot fel kell használni, legfeljebb a veszteség összegéig, illetve az általános tartalék összegéig.
(9) A pénzügyi intézmény - a számviteli politikájában rögzített eljárásnak megfelelően - dönthet úgy, hogy a jövőbeni függő kötelezettségek, illetve várható kötelezettségek után - a Hpt. alapján - képzett kockázati céltartalék, illetve - a Tv. alapján képzett - céltartalék összegének a mérlegen kívüli kötelezettség megszűnésekor történő felhasználásakor - a mérlegen kívüli kötelezettséghez kapcsolódóan - keletkezett eszközt egyidejűleg értékeli és a szükséges mértékben értékvesztést számol el utána.
(10) A pénzügyi vállalkozás - a számviteli politikájában rögzített eljárásnak megfelelően - dönthet úgy, hogy a követeléseket év közben is értékeli - havi vagy negyedéves gyakorisággal és értékvesztést vagy értékvesztés visszaírást számol el azok összege után. A pénzügyi intézménynél a tárgyév során értékesített követelés után elszámolt értékvesztés visszaírható az értékesítéskor az eladási ár összegéig, legfeljebb a beszerzési értékig.
(11) A Magyar Fejlesztési Bank Rt. a Magyar Állammal kötött árfolyamgarancia megállapodás alapján a garanciaszerződés alapjául szolgáló devizakötelezettség devizaárfolyam-veszteségének térítéseként a Magyar Államtól járó összeget egyéb követelésként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a devizaárfolyam-nyereségének a Magyar Állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként köteles elszámolni. A garanciaszerződés alapjául szolgáló devizakötelezettség után fizetendő kamatra vonatkozó devizaárfolyam-veszteség térítés Magyar Államtól járó összegét egyéb követelésként és kamatráfordítást csökkentő tételként, a devizaárfolyam-nyereség Magyar Állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és kamatráfordításként kell elszámolni.
(11) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság az állammal kötött árfolyam-fedezeti megállapodás alapján a megállapodás alapjául szolgáló devizakötelezettség devizaárfolyam-veszteségének térítéseként az államtól járó összeget egyéb követelésként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások ráfordításait csökkentő tételként, a devizaárfolyam-nyereségének az állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeit csökkentő tételként köteles elszámolni. A megállapodás alapjául szolgáló devizakötelezettség után fizetendő kamatra vonatkozó devizaárfolyam-veszteség térítés államtól járó összegét egyéb követelésként és kamatráfordítást csökkentő tételként, a devizaárfolyam-nyereség állam részére befizetendő összegét egyéb kötelezettségként és kamatráfordításként kell elszámolni.
(12) Az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a hazai pénznemben denominált, uniós forrásokból alapok alapját végrehajtó szervezetként finanszírozott támogatási kölcsönöket, garanciákat és tőkebefektetéseket, mindezek fedezeteit és forrásait elkülönítetten, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, a mérlegen kívüli tételek között tartja nyilván, és azok nem képezik részét a függő és jövőbeni kötelezettségeknek, követeléseknek. A kölcsönök, garanciák és tőkebefektetések megtérülése, illetve behajthatatlanná válása esetén az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott támogatási kölcsönöket, garanciákat és tőkebefektetéseket, mindezek fedezeteit és forrásait mérlegen kívüli tételként, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból vezeti ki.
14. §
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között számolja el, ezzel egyidejűleg és azonos összegben a követelést átvezeti az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül - mint az állammal szembeni tartozás csökkenését - az ügyfelekkel szembeni kötelezettség számla követel oldalára.
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között kell elszámolni, ezzel egyidejűleg és azonos összegben a követelést át kell vezetni az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül - mint az állammal szembeni tartozás csökkenését - az ügyfelekkel szembeni kötelezettség számla tartozik oldalára.
(1) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által vállalt, állami készfizető kezességvállalással fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett kifizetett tartozást az ügyféllel szembeni követelések között kell elszámolni, és a követelés költségvetési forrásból finanszírozott részét ki kell vezetni - az egyéb elszámolásból eredő követelések számlán keresztül - az ügyfelekkel szembeni kötelezettség - mint az állammal szembeni tartozás - csökkentésével egyidejűleg.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett - költségvetési forrásból - kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles kimutatni mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi.
(2) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletek beváltásakor az ügyfél helyett - költségvetési forrásból - kifizetett tartozás összegében az ügyféllel szemben fennálló követelés összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni mindaddig, amíg az ügyfél annak összegét pénzügyileg nem rendezi.
(3) Év közben a pénzügyi intézménynek a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek, illetve az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek után időarányosan fizetendő, de még nem esedékes kamatok összegét legalább havonta passzív időbeli elhatárolásként - a költségek, ráfordítások időbeli elhatárolásai között - kell elszámolni a fizetett kamatokkal és kamat jellegű ráfordításokkal szemben.
(4) Az elszámolóháznak az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdei ügyletekből adódóan - a befektetési szolgáltatókkal szemben, azonnali értékpapír-tőzsdei ügyleteik nettó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezéséből kifolyólag fennálló a 6. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.
(4) A központi értéktárnak, a központi szerződő félnek az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdei ügyletekből adódóan - a befektetési szolgáltatókkal szemben, azonnali értékpapír-tőzsdei ügyleteik nettó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezéséből kifolyólag fennálló a 6. § (4) bekezdésének a) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdésének a) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.
(5) Az elszámolóháznak az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdén kívüli ügyletekből adódóan - a befektetési szolgáltatókkal szemben, elszámolóházi lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő tőzsdén kívüli azonnali állampapír kereskedelmi ügyleteiből származó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezéséből kifolyólag - fennálló a 6. § (4) bekezdésének b) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdésének b) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.
(5) A központi értéktárnak, központi szerződő félnek az egyéb követeléseken, illetve az egyéb kötelezettségeken belül, a tőzsdén kívüli ügyletekből adódóan - a befektetési szolgáltatókkal szemben, központi értéktárként, központi szerződő félként végzett lebonyolítás keretében, szabályozott módon történő tőzsdén kívüli azonnali állampapír kereskedelmi ügyleteiből származó követeléseinek és kötelezettségeinek pénzügyi rendezése miatt - fennálló a 6. § (4) bekezdés b) pontja szerinti követelés, valamint a 7. § (7) bekezdés b) pontja szerinti kötelezettség azonos napon történő pénzügyi rendezésekor a követelés és a kötelezettség összegét egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetnie.
(6) Az elszámolóház a nála őrzött, illetve nyilvántartott idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosonként névértéken köteles kimutatni.
(6) A központi értéktár a nála őrzött, illetve nyilvántartott idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapírokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fajtánként, megbízónként, értékpapír-számlatulajdonosonként névértéken köteles kimutatni.
(7) Az elszámolóháznak a nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.
(7) A központi értéktárnak a nyilvántartás során biztosítani kell, hogy az idegen tulajdonú, nyomdai úton előállított értékpapírok állománya és az abban bekövetkező változások fajtánként, megbízónként (letétbe helyezőnként) megállapítható legyen.
(8) Az elszámolóháznak az általa vezetett értékpapírszámlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapírfajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.
(8) A központi értéktárnak az általa vezetett értékpapírszámlákról nyilvántartást kell vezetnie a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban értékpapírfajtánként, értékpapír-számlatulajdonosonként.
(9) Az elszámolóháznak - központi értéktárként - a kibocsátott, adott fajtájú dematerializált értékpapírról vezetett központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetnie.
(9) A központi értéktárnak a kibocsátott, adott fajtájú dematerializált értékpapírról vezetett központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban nyilvántartást kell vezetnie.
(10) Az elszámolóháznál az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.
(10) A központi értéktárnál az idegen tulajdonú értékpapírok leltározása a nyilvántartásokkal és a megbízókkal, értékpapír-számlatulajdonosokkal való egyeztetés útján történik a mérleg fordulónapjára vonatkozóan.
15. §
(1) Betétállomány-átruházás esetén az átvevő hitelintézet az átvállalt kötelezettség teljes összegét köteles az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között nyilvántartásba venni, az átruházó hitelintézettől kapott térítés összegében a pénzeszközökkel, a térítéssel nem fedezett - átvállalt - kötelezettség összegében az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival, illetve a rendkívüli ráfordításokkal szemben. Ezen ráfordításokat az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként el kell határolni, amelyet a térítéssel nem fedezett, elkülönítetten kimutatott betétállomány (lejáratkori) visszafizetésekor kell megszüntetni az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival, illetve a rendkívüli ráfordításokkal szemben.
(1) Betétállomány-átruházás esetén az átvevő hitelintézet az átvállalt kötelezettség teljes összegét köteles az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, illetve a hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek között nyilvántartásba venni, az átruházó hitelintézettől kapott térítés összegében a pénzeszközökkel, a térítéssel nem fedezett - átvállalt - kötelezettség összegében a rendkívüli ráfordításokkal szemben. Ezen ráfordításokat az aktív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként el kell határolni, amelyet a térítéssel nem fedezett, elkülönítetten kimutatott betétállomány (lejáratkori) visszafizetésekor kell megszüntetni a rendkívüli ráfordításokkal szemben.
(2) A betétállományt átruházó hitelintézet a kötelezettség megszűnését a megtérítésként kifizetett összegben a pénzeszközök csökkentéseként, a térítéssel nem fedezett kötelezettség összegét pedig egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként, illetve rendkívüli bevételként köteles elszámolni.
(2) A betétállományt átruházó hitelintézet a kötelezettség megszűnését a megtérítésként kifizetett összegben a pénzeszközök csökkentéseként, a térítéssel nem fedezett kötelezettség összegét pedig rendkívüli bevételként köteles elszámolni.
(3) Követelés értékesítése esetén, ha a pénzügyi intézmény saját követelését adja el, akkor annak könyv szerinti értékét az egyéb ráfordításokkal szemben kell kivezetni, az eladási ár összegét pedig egyéb bevételként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben, illetve - halasztott fizetéssel történő eladáskor - az ügyfelekkel szembeni követelések között. Saját követelésnek minősül az olyan követelés, amelynek az alapját képező szerződés szerinti jogosultja eredetileg a pénzügyi intézmény, és az nem követelésvásárlás útján került a tulajdonába.
(4) Ha a pénzügyi intézmény vásárolt követelést értékesít, akkor a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét kell - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként elszámolni.
(4) Ha a pénzügyi intézmény vásárolt követelést értékesít, akkor a követelés könyv szerinti értéke és az eladási ár különbözetét - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaként, illetve az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell elszámolni. Amennyiben a pénzügyi intézménynek nem célja a követelések adásvétele, de célja a követelés portfolióban történő tartása, akkor választási lehetősége van abban, hogy a vásárolt követelés értékesítését bruttó módon számolja el, azaz annak könyv szerinti értékét az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival szemben vezeti ki, míg a követelés eladási árának összegét egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként számolja el. A számviteli politikában rögzíteni kell, és a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, hogy a pénzügyi intézmény vásárolt követelés értékesítése esetén, a bruttó vagy nettó módon történő elszámolást választotta.
(5) A követelést megvásároló pénzügyi intézmény a követelést annak vételárán köteles a könyveiben kimutatni az ügyfelekkel szembeni, illetve a hitelintézetekkel szembeni követelések között. Ezzel egyidejűleg a követelés - szerződés szerint az - adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban is köteles a pénzügyi intézmény kimutatni.
(5) A követelést megvásároló pénzügyi intézmény a követelést annak vételárán köteles a könyveiben kimutatni az ügyfelekkel szembeni, illetve a hitelintézetekkel szembeni követelések között. Ezzel egyidejűleg a követelés - szerződés szerint az - adóstól járó, még nem törlesztett összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban is köteles a pénzügyi intézmény kimutatni. A vásárolt követelésekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a vásárolt követeléssel azonosan kezelt követelésekre is.
(6) A vásárolt, törvényes fizetési eszköznek minősülő nemesfém érméket, bankjegyeket (emlékbankjegyeket) a pénzeszközök között kell nyilvántartásba venni azok névértékén, és a vételár, valamint a névérték különbözetét - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni. Az érme eladásakor a könyv szerinti érték (névérték) és az eladási ár közötti különbözetet az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételei, illetve ráfordításai között kell elszámolni.
(7) A hitelintézet - a jelzáloghitel-intézetről és a jelzáloglevélről szóló törvény alapján - az általa nyújtott jelzáloghitel fedezeteként szolgáló - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott - önálló jelzálogjog jelzáloghitel-intézet felé történő értékesítése és egyidejűleg halasztott fizetéssel való visszavásárlása esetén - a hitel értékében - kapott ellenérték összegében fennálló tartozást - amely egyben a halasztott fizetéssel való visszavásárlás pénzügyileg nem rendezett ellenértéke miatti kötelezettséget is megtestesíti - a hitelintézetekkel szembeni meghatározott lekötésű éven túli lejáratú kötelezettségek között számolja el és mutatja ki pénzeszközök növekedésével szemben. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban fedezetként kimutatott önálló jelzálogjogot - amennyiben az megfelel a 9. § (16) bekezdése szerinti feltételeknek - megkülönböztetett jelzéssel (besorolással) látja el. A hitelintézet csak a pénzmozgást számolja el a mérleget érintő főkönyvi számlákon az önálló jelzálogjog ellenértékének befolyásakor.
(8) A jelzáloghitel-intézet a (7) bekezdés szerint megvásárolt és egyidejűleg halasztott fizetéssel viszonteladott önálló jelzálogjog vételára összegében fennálló követelést - amely egyben a halasztott fizetéssel való viszonteladás pénzügyileg nem rendezett ellenértéke miatti követelést is megtestesíti - a hitelintézetekkel szembeni egyéb pénzügyi szolgáltatásból eredő éven túli lejáratú követelések között számolja el és mutatja ki a pénzeszközök csökkenésével szemben. Egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felveszi az önálló jelzálogjogot a 9. § (16) bekezdése szerinti feltételek fennállása esetén. A jelzáloghitel-intézet csak a pénzmozgást számolja el a mérleget érintő főkönyvi számlákon az önálló jelzálogjog ellenértékének kifizetésekor.
(9) A hitelintézetnél a (7) bekezdés szerint fennálló kötelezettséget, a jelzáloghitel-intézetnél a (8) bekezdés szerint fennálló követelést a halasztott fizetéssel visszavásárolt, viszonteladott önálló jelzálogjog ellenértékének törlesztése összegében kell folyamatosan csökkenteni a pénzeszközökkel szemben.
(10) Ha az önálló zálogjog jogosultja pénzügyi intézmény és létezik a felek által kötött olyan szerződéses megállapodás, amely biztosítja, hogy az önálló zálogjog biztosítékul szolgáljon, akkor a jogosult pénzügyi intézmény az önálló zálogjogot, mint fedezetet köteles kimutatni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.
(11) A (7)-(10) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben az önálló zálogjogra a vagyoni értékű jogokra vonatkozó - Tv. szerinti - általános szabályokat kell alkalmazni.
(12) A nem névre szóló (anonim) zálogjegyek kibocsátásával nyújtott zálogkölcsön esetén, amennyiben az ügyfél nem törleszti adósságát a kölcsön lejártakor és a hitelintézet
a) eladja zálogkölcsön követelését a zálogháznak, valamint az annak fedezetéül szolgáló zálogtárgyat is rendelkezésére bocsátja, akkor azt a saját követelések értékesítésére vonatkozó szabály szerint számolja el,
b) a zálogtárgyat, mint bizományos értékesíti a zálogház felé a kölcsön összegében meghatározott eladási áron, és az általános forgalmi adót is tartalmazó befolyt eladási árból elégíti ki követelését, akkor az eladási ár befolyt összegét egyéb kötelezettségként számolja el és egyidejűleg a kötelezettséget - egy elszámolási számlán keresztül - összevezeti a fennálló zálogkölcsön követelés összegével.
(13) A pénzügyi intézménynek minősülő zálogház, amennyiben követelés vásárlási tevékenységet végezhet és megvásárolja a zálogkölcsönt, a követelés vásárlás általános szabályai szerint jár el és a fedezetként átvett zálogtárgyat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki annak - zálogházi becsüs által - becsült piaci értékén.
(14) A pénzügyi intézménynek minősülő zálogház a (13) bekezdés esetén, a zálogtárgyat annak kényszerértékesítéséig a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban mutatja ki és a kényszerértékesítéskor az általános forgalmi adóval növelt együttes befolyt ellenértéket egyéb kötelezettségként számolja el a pénzeszközökkel szemben. A zálogház az ügyfelekkel szemben fennálló vásárolt követelést - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja) az egyéb kötelezettségekkel. A követelés többlet összegét a behajthatatlansági feltételek fennállása esetén hitelezési veszteségként leírja, a kötelezettség többlet összegét pedig a szerződés vagy jogszabály szerint előírt időpontig jelentkező ügyfélnek (adósnak) visszafizeti, illetve a határidő lejártával elengedett kötelezettségként számolja el a rendkívüli bevételekkel szemben.
(15) A vagyontárggyal fedezett kölcsön, hitel, más követelés fejében - az adós nem teljesítése miatt - kapott vagyontárgy tulajdonjoga csak a végrehajtási eljárás, a csődeljárás, a felszámolási eljárás során történő érvényesítéskor, illetve az óvadékul szolgáló vagyontárgy a követelés esedékességekor, egyéb esetben pedig csak a felek megállapodása - a hitel nyújtásakor előre kikötött vagy az adósságrendezés céljából utólag rögzített megállapodás, illetve egyéb megállapodás - alapján illeti meg a hitelezőt, és kerülhet be a vagyontárgy a Tv. szerinti piaci értéken a hitelező könyveibe az egyéb kötelezettségekkel szemben. Az egyéb kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - össze kell vezetni a fennálló követeléssel (beszámítás útján) és - a felek eltérő megállapodása hiányában - a fennmaradó követelés többletet a behajthatatlanság feltételeinek fennállása esetén hitelezési veszteségként, a kötelezettség többletet elengedett kötelezettségként kell a könyvekből kivezetni.
(16) A hitelintézet az önkéntes, illetve magánnyugdíjpénztárak részére végzett vagyonkezelési tevékenység esetén a birtokába került, nyugdíjpénztári vagyont megtestesítő pénzeszközök, illetve más vagyontárgyak tekintetében a bizományi ügyletekre, valamint a portfóliókezelési tevékenységre vonatkozó elszámolási szabályokat köteles alkalmazni.
(17) A követelés megelőlegezés címén kifizetett összeget a - közvetlen - kölcsönnyújtás általános szabályai szerint kell elszámolni. Az ilyen címen kifizetett összeget nem lehet vásárolt követelésként a könyvekben kimutatni, ha azt a később teljesülő követelés vásárlás előlegeként, vagy önálló kölcsönnyújtás formájában bocsátották rendelkezésre, függetlenül attól, hogy kölcsönnyújtás esetén, követelés kezelői vagy közvetítői minőségben annak behajtásáról - megbízottként - a pénzügyi intézmény gondoskodik.
16. §
(1) Év közben mind a saját, mind az idegen értékpapírállományról folyamatos mennyiségi és értékbeni nyilvántartást kell vezetni.
(2) A mérleg fordulónapján tételes leltározással kell ellenőrizni a nyilvántartások helyességét. Az idegen helyen tárolt értékpapírok leltározása a letéti igazolás és a nyilvántartások egyeztetése útján történik.
(3) A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban az elszámolóháztól kapott értékpapírszámla-kivonat, illetve a központi értékpapírszámla-kivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapírszámla-kivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapírszámla-kivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.
(3) A saját, illetve a megbízó tulajdonában lévő dematerializált értékpapírokról vezetett nyilvántartásban a központi értéktártól kapott értékpapírszámla-kivonat, illetve a központi értékpapírszámla-kivonat alapján kell az állományi és értékbeni változásokat elszámolni. A dematerializált értékpapírok leltározása a saját tulajdonú értékpapírok esetében az értékpapírszámla-kivonatnak, az idegen tulajdonú értékpapírok esetében a központi értékpapírszámla-kivonatnak a könyvviteli nyilvántartásokkal való egyeztetése útján történik.
(4) A hitelintézet az idegen tulajdonban lévő értékpapírok állományát és az abban bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles elszámolni és kimutatni.
(5) Az idegen értékpapírokon belül elkülönítetten kell nyilvántartani:
a) a letétkezelés, a letéti őrzés, a bizományi ügylet esetén átmenetileg a hitelintézet birtokába került, nyomdai úton előállított értékpapírokat, valamint
b) az ügyfél tulajdonát képező - az értékpapírszámlán nyilvántartott - dematerializált értékpapírokat.
(6) Ha - az Épt. előírásai szerint - a hitelintézet az ügyféllel kötött szerződés alapján annak értékpapírját saját számlás értékpapír eladási ügyletének teljesítésére használja fel - azzal a feltétellel, hogy meghatározott időn belül azonos fajtájú értékpapírt bocsát ügyfele rendelkezésére -, akkor az ügyfél értékpapírját az eladási ügylet eladási árának összegében fennálló követeléssel, illetve pénzeszközzel szemben kötelezettségként köteles elszámolni.
(6) A saját tulajdonú értékpapír kölcsönbe adásakor
a) a kölcsönbe adó
- az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal növelt együttes értéket) a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felveszi a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
- a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
- a kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadékot hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni,
- a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el,
aa) az értékpapírt a halasztott fizetéssel történő eladás szabályai szerint vezeti ki könyveiből könyv szerinti értékén - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéket (az esetleges felhalmozott kamattal növelt együttes értéket) a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit és ráfordításait vagy a befektetési szolgáltatás bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a kölcsönszerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba felveszi a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
ab) a kölcsön lejáratának időpontjában a visszakapott értékpapírt, illetve a felek megállapodása alapján azzal azonos jogokat megtestesítő értékpapírt a szerződés szerinti értéken az értékpapír beszerzés általános szabályai szerint veszi fel könyveibe a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben, és a kölcsönbe adáskor keletkezett követelést, valamint az értékpapír visszavételekor felmerült kötelezettséget - elszámolási számlán keresztül -összevezeti (beszámítja), egyidejűleg kivezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból a saját tulajdonú kölcsönbe adott értékpapírt,
ac) a kölcsön futamideje alatt pénzben kapott óvadékot a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni,
ad) a kapott kölcsönzési díjat kamatjellegű bevételként számolja el,
b) a kölcsönbe vevő
- a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben,
- a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből a szerződés szerinti értéken - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben és számolja el a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként a szerződés szerinti értéken az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
- a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadékot hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt az eszköz, értékpapír analitikus nyilvántartásában kell rögzíteni,
- a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.
ba) a halasztott fizetéssel történő értékpapír beszerzés szabályai szerint veszi fel könyveibe a kölcsönbe kapott értékpapírt - az értékpapírok között elkülönítetten - a kölcsönszerződésben meghatározott szerződés szerinti értéken az ügyfelekkel vagy a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő kötelezettségekkel szemben,
bb) a kölcsön lejáratának időpontjában visszaszolgáltatott értékpapírt az értékpapír eladás általános szabályai szerint vezeti ki könyveiből - jellegétől függően - az egyéb pénzügyi szolgáltatás ráfordításaival vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben, és számolja el a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként a szerződés szerinti értéken az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások bevételeivel szemben, egyidejűleg összevezeti az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeit és ráfordításait vagy a befektetési szolgáltatás bevételeit és ráfordításait a kivezetett könyv szerinti érték és a szerződés szerinti érték közül a kisebbik összegében, valamint a kölcsönbe vételkor felmerült kötelezettséget az értékpapír visszaszolgáltatásakor keletkezett követeléssel - elszámolási számlán keresztül - összevezeti (beszámítja),
bc) a kölcsön futamideje alatt pénzben fizetett óvadékot a hitelintézetekkel vagy az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból eredő követelésként mutatja ki a futamidő végén történő visszafizetésének időpontjáig, ha az óvadékul más vagyontárgy, illetve értékpapír szolgál, akkor azt az eszköz, értékpapír analitikus nyilvántartásában kell rögzíteni,
bd) a fizetett kölcsönzési díjat kamatjellegű ráfordításként számolja el.
(7) Az ügyfél értékpapírjával azonos fajtájú értékpapír visszaadásakor az új értékpapír könyv szerinti értékét a kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvviteli nyilvántartásokból kivezetni. Ha - az ügyfél értékpapírjának eladási ára összegében fennálló - kötelezettség meghaladja az új értékpapír könyv szerinti értékét, akkor a többlet (az ügylet nyeresége) összegét vissza kell fizetni az ügyfélnek. Ha az új értékpapír könyv szerinti értéke nagyobb, mint a kötelezettség összege, akkor a veszteség összegét a hitelintézet a befektetési szolgáltatás ráfordításai között a kereskedelmi tevékenység ráfordításaként köteles elszámolni.
(7) Az ügyfél megbízásából történő értékpapírkölcsönzés során:
a) Az ügyfél tulajdonát képező értékpapír - az ügyféllel kötött megállapodás alapján történő - kölcsönbe adása esetén a - kölcsönzésben bizományosként közreműködő - hitelintézet a kölcsönbe adott értékpapírt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kimutatott, az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált értékpapírokról vezetett értékpapírszámlákról, valamint a nyomdai úton előállított értékpapírokról vezetett letéti számlákról átvezeti a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a kölcsönadott értékpapírokról vezetett külön nyilvántartásba. A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban megnyitott, az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett külön nyilvántartásban ügyfelenként és értékpapír fajtánként, a kölcsönszerződés szerinti értéken és névértéken kell kimutatni a kölcsönbe adott értékpapírokat. A kölcsön lejártakor visszaszolgáltatott értékpapírt a hitelintézet a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban az ügyfelek kölcsönbe adott értékpapírjairól vezetett számlákról visszavezeti az ügyfelek tulajdonát képező dematerializált és nyomdai úton előállított értékpapírjairól vezetett számlákra. A kölcsönbe vevőtől kapott, az - eredeti értékpapírtulajdonos - ügyfelet megillető kölcsönzési díj összegét az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. A kölcsönzési díj ügyfél felé kifizetett összegét a kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.
b) Az ügyfél megbízásából, javára kölcsönbe vett értékpapír esetén az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban elkülönítetten kell kimutatni az ügyfél kölcsönbe vett értékpapírját és az ügyfél által - pénzben vagy más értékpapírban - teljesített óvadék összegét. Az ügyfél által pénzben teljesített óvadék, illetve befizetett kölcsönzési díj összegét a kölcsönbe adó felé történő továbbításáig (kifizetéséig) az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségként kell kimutatni a pénzeszközökkel szemben. Ha az ügyfél értékpapírkölcsön ügyletét nem az értékpapír letétkezelő hitelintézet bonyolítja, akkor ügyfele tájékoztatása alapján köteles az ügyfél tulajdonát képező értékpapírokról a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartásban azt elkülönítetten kimutatni.
(8) Az azonnali és a határidős bizományi ügyleteket a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani azok teljesítésének időpontjáig, ide nem értve azt az esetet, ha az azonnali bizományi ügyleteket a hitelintézet saját elhatározása szerint, a (10) bekezdésnek megfelelően, az üzletkötéskor az eladóval szemben kötelezettségként, illetve a vevővel szemben követelésként felveszi a könyveibe. A bizományi ügyletek teljesítése során a hitelintézet - a (10) bekezdésben foglaltak kivételével - csak a pénzmozgással járó gazdasági eseményeket számolhatja el a mérleget érintő főkönyvi számláin. Ezeket az eseményeket minden esetben az ügyféllel szembeni kötelezettség (ideértve a 18. § szerinti ügyfélszámlán kimutatott kötelezettséget is, amennyiben a hitelintézet az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött) növekedéseként, illetve csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.
(9) A (8) bekezdés szerinti - pénzmozgással járó - gazdasági események közé tartoznak többek között:
a) vételi megbízásnál az ügyféltől kapott vételár és annak az eladó részére történő kifizetése,
b) eladási megbízásnál a vevőtől kapott eladási ár és annak az ügyfél részére történő kifizetése,
c) a megbízásra történő kamatbeszedésnél a kibocsátótól beszedett kamat és annak az ügyfél részére történő kifizetése,
d) megbízásra történő kamatkifizetésnél a kibocsátótól (ügyféltől) átvett kamat és annak az értékpapír-tulajdonosok részére történő kifizetése,
e) határidős, opciós tőzsdei és tőzsdén kívüli ügyletek esetén a megbízótól pénzügyi fedezet, alapbiztosíték, árkülönbözet és egyéb fedezet címén, illetve az ügylet zárásakor pénzügyi teljesítésként kapott pénzeszközök és azok felhasználása a tőzsdei ügylet elszámolása során,
f) értékpapír forgalomba hozatalának szervezése esetén a jegyzett összeg beszedése és annak a kibocsátó felé történő átutalása stb.
(10) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (másik forgalmazóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a saját számlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei klíring elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell az elszámolóházzal pénzügyileg rendezni. Az elszámolóházzal történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:
a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,
b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.
(10) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (más befektetési szolgáltatóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a saját számlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei klíring elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell az elszámolóházzal pénzügyileg rendezni. Az elszámolóházzal történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:
a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,
b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.
(10) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (más befektetési szolgáltatóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a saját számlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell az elszámolóházzal pénzügyileg rendezni. Az elszámolóházzal történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:
a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,
b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.
(10) A tőzsdén teljesített - azonnali - bizományi ügylet esetén, a hitelintézet döntésétől függően az ügyletkötéskor, de legkésőbb a pénzügyi rendezéskor az eladóval, illetve a vevővel (más befektetési szolgáltatóval) szembeni kötelezettséget, illetve követelést is fel kell venni a könyvekbe egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlával (a továbbiakban: bizományosi elszámolási számla) szemben. Az adott tőzsdenapi ügyletek pénzügyi rendezésekor az eladásokból származó összes követelést, illetve a vételekből származó összes kötelezettséget - a saját számlás ügyletekkel azonos módon, az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára (a továbbiakban: tőzsdei elszámolási számla) kell átvezetni, és a számla egyenlegét kell a központi értéktárral, központi szerződő féllel pénzügyileg rendezni. A központi értéktárral, a központi szerződő féllel történő pénzügyi rendezést követően az ügyféllel történő elszámolás során:
a) vételi megbízás esetén az ügyféllel szembeni kötelezettséget kell csökkenteni a bizományosi elszámolási számlával szemben,
b) eladási megbízás esetén el kell számolni az ügyféllel szembeni kötelezettség keletkezését a bizományosi elszámolási számlával szemben, és az ügyfélnek kifizetett eladási ár összegével csökkenteni kell az ügyféllel szembeni kötelezettséget a pénzeszközök csökkenésével egyidejűleg.
(11) A bizományi ügylet esetén az ügyféllel való elszámoláskor, a felek közötti megállapodás alapján, az ügyféllel szembeni kötelezettség csökkenéseként is elszámolható a bizományi díj, valamint a - kifizetőhelyi minőségben - levont forrásadó összege. A bizományi ügylet során az ügyfél értékpapír-állományában bekövetkező változásokat a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban köteles a hitelintézet elszámolni.
(12) Bizományi ügyletek esetén a hitelintézet a mérleg fordulónapjára vonatkozóan köteles értesíteni ügyfelét a vállalt megbízások szerződés szerinti teljesítéséről (ideértve azt, hogy az adásvételi szerződést a vevővel vagy az eladóval megkötötte-e, és annak feltételeit).
(13) A bizományos hitelintézeten keresztül megkötött ügylet a megbízó, valamint a vevő és az eladó szempontjából sajátszámlás adásvételi ügyletként kezelendő a számviteli elszámolás során.
(14) Ha a hitelintézet, a tőzsdén kívül teljesített vételi megbízás esetén, az ügyféltől kapott vételár összegét a mérleg fordulónapjáig nem fizette ki (utalta át) az eladónak, akkor annak összegét az ügyfelekkel szembeni kötelezettségek csökkenéseként és a tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettségek növekedéseként kell a mérleg fordulónapjával elszámolni.
(15) Az ügynökön keresztül az ügyfél részére kifizetendő pénzeszközt az ügynöknek történő kifizetéskor az egyéb követeléseken belül, ügynökkel szembeni követelésként kell elszámolni. Ezzel egyidejűleg az ügyféllel szembeni kötelezettséget és az ügynökkel szembeni követelést egy - az egyéb követeléseken belül megnyitott - elszámolási számlára történő átvezetéssel kell megszüntetni (a könyvekből kivezetni).
(16) A 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban ki kell mutatni az ügynök részére kifizetett - az ügyfeleket megillető - pénzösszeget mindaddig, amíg az ügynök az ügyfél részére történő kifizetést - bizonylatokkal alátámasztottan - vissza nem igazolta.
(17) Az ügyfél által a hitelintézet részére ügynökön keresztül átutalt (fizetett), de a hitelintézetézethez még be nem folyt pénzösszeget az ügynök - pénz átvételéről szóló - igazolása alapján a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni.
(18) A mérleg fordulónapján, illetve a hóvégi záráskor a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - a (10) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve az eladóval (másik forgalmazóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján, illetve - az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében - a hóvégi záráskor azok összegét - ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hóvégi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendezőtételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben.
(18) A mérleg fordulónapján, illetve a hóvégi záráskor a pénzügyileg még nem rendezett, tőzsdén kötött bizományi ügyletekből - a (10) bekezdés szerinti elszámolásból - adódóan, a mérlegbe a vevővel, illetve az eladóval (más befektetési szolgáltatóval) szembeni követelést, illetve kötelezettséget nem lehet beállítani, ezért a mérleg fordulónapján, illetve - az összehasonlíthatóság biztosítása érdekében - a hóvégi záráskor azok összegét - ha a bizományosként eljáró hitelintézet a kötés napján és nem a pénzügyi rendezéskor vette fel könyveibe - a bizományosi elszámolási számlával szemben sztornírozni kell, és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben be kell mutatni. Az üzleti évet követő évben, illetve a hóvégi zárást követő hónap elején ezeket a tételeket nyitó rendezőtételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra felvenni a bizományosi elszámolási számlával szemben.
(19) Portfóliókezelési tevékenység során a hitelintézet ügyfelenként naprakész nyilvántartást köteles vezetni az ügyfél vagyonát képező pénzeszközkről - az ügyfélszámla alapján - és értékpapírokról, valamint részesedésekről (az ügyfél befektetéseiről) - a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban vezetett nyilvántartás alapján - azok kamatáról, osztalékáról, valamint az ügyfél javára megkötött ügyletekről és az ügylet realizált eredményéről (árfolyamnyereségéről, illetve árfolyamveszteségéről).
(20) A hitelintézet a (19) bekezdés szerinti nyilvántartás alapján ügyfelét folyamatosan köteles tájékoztatni vagyonáról és a javára kötött ügyletekről számlakivonatok formájában és elszámolás keretében.
(21) A hitelintézet a portfóliókezelési tevékenység során az ügyfél javára megkötött ügyleteket külön-külön, a bizományi ügyletekre vonatkozó (8)-(18) bekezdések szerint köteles elszámolni.
(22) A bizományi, ügynöki, letétkezelési és portfóliókezelési tevékenység esetében, az ügyféllel való elszámoláskor, az ügyfél vagyonát érintő gazdasági eseményekről tételes kimutatást kell az ügyfél rendelkezésére bocsátani. A kimutatás rendelkezésre bocsátásától el lehet tekinteni, ha az ügyfél - a vele való írásbeli megállapodás alapján - arra nem tart igényt.

Sajátos szállításos repo ügyletek elszámolása

16/A. §
(1) Sajátos szállításos repo ügyletnek minősül az olyan szállításos repo ügylet, amely megfelel az alábbi feltételeknek:
a) az értékpapír eladási ára a piaci értékével összhangban kerül meghatározásra,
b) az értékpapír eladási ára és visszavásárlási ára közötti különbözet megfelel a kölcsön után reálisan felszámítható kamatnak,
c) az ügylet futamideje alatt a repoba vevő által az értékpapír után felvett kamat, hozam a repoba adót illeti meg, annak összegét részére meg kell fizetni, vagy a visszavásárlási árba kell azt beszámítani,
d) az ügylet futamideje nem haladja meg az egy évet.
(2) A sajátos szállításos repo ügyletet az óvadéki repo ügyletekre vonatkozó számviteli szabályok szerint kell elszámolni a feleknél.
(3) A repoba adónál a mérlegben az értékpapírok között külön kell kimutatni a sajátos szállításos repoba adott értékpapírok értékét.
(4) A repoba vevőnél a futamidő alatt a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban elkülönítetten kell nyilvántartani a sajátos szállításos repoba vett értékpapírokat, és azokat az éves beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatni.
(5) Ha a futamidő alatt
a) a felek valamelyike csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolási eljárás, végrehajtási eljárás, illetve egyéb, jogszabály szerinti fizetésképtelenségi eljárás alá kerül, illetve
b) valamely fél nem teljesíti a szerződésből adódóan fennálló kötelezettségét,
akkor a felek közötti szerződés szerint az ügyletet le kell zárni, vagy az eredeti ügylet adásvételként történő elszámolásával vagy a visszavásárlási ügylet előrehozott elszámolásával.
(6) Ha a repoba vevő az értékpapírt harmadik félre átruházza, vagy egyéb ügyletéhez fedezetként felajánlotta és az fedezetként bevonásra kerül, vagy harmadik fél részére kölcsönbe adja, illetve egyéb ügylet keretében harmadik félre átruházza, akkor az értékpapír ellenértékét a repoba adóval szembeni kötelezettségként kell felvenni.
(7) A (6) bekezdés esetében a futamidő végén történő visszaszolgáltatás érdekében beszerzett értékpapírt a repoba adóval szembeni kötelezettség csökkentésével egyidejűleg kell a könyvekből kivezetni és azok értéke között fennálló különbözetet a kamatbevételek, illetve a kamatráfordítások között kell elszámolni, jellegétől függően.

Visszavásárolt, saját kibocsátású kötvények bevonása

16/B. §
(1) Amennyiben a hitelintézet a kibocsátott kötvényeit a futamidő előtt visszavásárolja, és azokat visszavonhatatlan és egyértelmű szándéka szerint nem kívánja a jövőben továbbértékesíteni, - mert csak korlátozottan vagy egyáltalán nem forgalomképesek, illetve a kibocsátási tájékoztató szerint azokat kötelező bevonni - az ügyletet a bevonás szabályai szerint kell elszámolni. A visszavonhatatlan szándék tényét és körülményeit a kiegészítő mellékletben be kell mutatni.
(2) Saját kibocsátású visszavásárolt kötvények bevonásának elszámolása során a hitelintézet:
a) a visszavásárolt és bevont kötvények után a visszavásárolt kötvények könyv szerinti értéke és névértéke közötti különbözetet - a különbözet jellegétől függően - a nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás bevételeként, illetve ráfordításaként számolja el, és
b) a bevonásig elszámolt kamatbevételeket és kamatráfordításokat - a kisebbik összegében - egymással szemben összevezeti.

A kamatok elszámolása és függővé tétele

17. §
(1) A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamat jellegű jutalékokat a pénzügyi intézményeknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:
a) év közben járó kamatokat, kamat jellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, és összegük nem folyt be. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;
a) év közben járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, vagy az alapkövetelés a problémamentes, illetve a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítést figyelembe véve) és összegük nem folyt be. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;
b) év közben járó kamatokat, kamat jellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában kamatkövetelésként és kamatbevételként kell elszámolni, ha azok összege nem folyt be, és ha azokat nem kell az a) pont szerint függővé tenni;
c) év közben - a b) pont szerint - követelésként kimutatott kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét függővé kell tenni -, azaz stornótételként való elszámolással csökkenteni kell azok összegével a kamatköveteléseket és a kamatbevételeket, ha azok az esedékességet követő 30 napon belül nem folytak be;
d) év közben a kamatok és kamat jellegű jutalékok még nem esedékes, időarányosan járó összegét legalább havonta az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek között el kell számolni. Nem lehet időbeli elhatárolásként és kamatbevételként elszámolni a még nem esedékes, időarányosan járó kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét,
- ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítését figyelembe véve),
- ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos, illetve azt meghaladó idejű késedelemben van, és összegük nem folyt be;
e) év végén függővé kell tenni a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, be nem folyt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét;
f) év végén függővé kell tenni az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét, ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott;
g) év végén az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes és befolyt kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes, a problémamentes vagy külön figyelendő minősítésű alapköveteléshez kapcsolódó kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek között kell elszámolni;
h) ha a járó kamat, kamat jellegű jutalék az esedékesség időpontjában befolyik, vagy a függővé tett kamat, kamat jellegű jutalék utólag befolyik, akkor azok összegét a pénzeszközök és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek növekedéseként kell elszámolni.
(1) A hitelintézetekkel szembeni követelések, valamint az ügyfelekkel szembeni követelések után járó - a 13. § (2) bekezdése alá nem tartozó - kamatokat (szerződés szerinti ügyleti kamatok, valamint késedelmi kamatok), kamat jellegű jutalékokat a pénzügyi intézményeknél év közben és év végén a következőképpen kell elszámolni:
a) év közben járó kamatokat, kamatjellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában függővé kell tenni, ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos vagy azt meghaladó idejű késedelemben van, vagy az alapkövetelés a problémamentes, illetve a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítést figyelembe véve) és összegük nem folyt be. A függővé tett kamatot, jutalékot nem lehet követelésként és bevételként elszámolni, továbbá nem lehet utánuk céltartalékot képezni, értékvesztést elszámolni, azok összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell elszámolni és kimutatni;
b) év közben járó kamatokat, kamat jellegű jutalékokat az esedékesség időpontjában kamatkövetelésként és kamatbevételként kell elszámolni, ha azok összege nem folyt be, és ha azokat nem kell az a) pont szerint függővé tenni;
c) év közben - a b) pont szerint - követelésként kimutatott kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét függővé kell tenni -, azaz stornótételként való elszámolással csökkenteni kell azok összegével a kamatköveteléseket és a kamatbevételeket, ha azok az esedékességet követő 30 napon belül nem folytak be;
d) év közben a kamatok és kamat jellegű jutalékok még nem esedékes, időarányosan járó összegét legalább havonta az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek között el kell számolni. Nem lehet időbeli elhatárolásként és kamatbevételként elszámolni a még nem esedékes, időarányosan járó kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét,
- ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott (a legutóbbi minősítését figyelembe véve),
- ha az alapköveteléshez kapcsolódó egy vagy több tőketörlesztő rész, illetve kamattörlesztő rész 30 napos, illetve azt meghaladó idejű késedelemben van, és összegük nem folyt be;
e) év végén függővé kell tenni a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes, be nem folyt kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét;
f) év végén függővé kell tenni az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét, ha az alapkövetelés a problémamentes vagy a külön figyelendő minősítéstől eltérő minősítést kapott;
g) év végén az üzleti évre időarányosan járó, a mérlegkészítés időpontjáig esedékes és befolyt kamatok, kamat jellegű jutalékok összegét, valamint a mérleg fordulónapján az üzleti évre időarányosan járó, de a mérlegkészítés időpontjáig nem esedékes, a problémamentes vagy külön figyelendő minősítésű alapköveteléshez kapcsolódó kamatok és kamat jellegű jutalékok összegét az aktív időbeli elhatárolások és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek között kell elszámolni;
h) ha a járó kamat, kamat jellegű jutalék az esedékesség időpontjában befolyik, vagy a függővé tett kamat, kamat jellegű jutalék utólag befolyik, akkor azok összegét a pénzeszközök és a kapott kamatok, kamat jellegű bevételek növekedéseként kell elszámolni.
(2) Az (1) bekezdés a), c) és e) pontjának előírásait alkalmazni kell az olyan pénzügyi szolgáltatási díjakra is, amelyek
a) olyan hitelintézetekkel szembeni, valamint ügyfelekkel szembeni követelések (alapkövetelések) után járnak, amelyekre a hitelintézet kamatot, kamat jellegű jutalékot számít fel,
b) egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételének minősülnek,
c) a hozzá kapcsolódó alapkövetelések után felszámított kamatok, kamatjellegű jutalékok összegét a hitelintézet függővé tette.
(3) A halasztott kamatfizetéses lakáscélú hitelek után szerződés szerint járó, esedékes - nem halasztott - kamat esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.
(4) A tandíjhitel után a szerződés szerint járó, esedékes - nem halasztott - kamat, kamat jellegű jutalék esetén is alkalmazni kell az (1) bekezdés a), c) és e) pontjait, ha annak összege az esedékesség időpontjában nem folyt be.
(5) A pénzügyi vállalkozásnál a követelés megvásárlása esetén, amennyiben az adóssal fennálló szerződést úgy módosítják, hogy a követelés vásárlásának időpontját követően a pénzügyi vállalkozás nem számít fel további kamatot (alapkamatot és késedelmi kamatot), akkor a követelés megvásárlásának időpontját követő időszakra nem jár újabb kamat, és ilyen címen további kamatokat nem lehet függővé tenni vagy követelésként és bevételként elszámolni.
(6) A vásárolt követelés esetében, ha a követelés kamatkövetelést és tőkekövetelést is tartalmaz, azok szerződés szerint fennálló összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni kamat- és tőkerész részletezésben, továbbá a vételár összegében el kell számolni az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelést a pénzeszközökkel szemben. A befolyt törlesztő résszel az ügyfelekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelést kell csökkenteni, és azt elsődlegesen a vásárolt követelés kamatkövetelést törlesztő részének kell tekinteni. A kamatkövetelést meghaladó vételár összegében befolyt törlesztést kell a tőkekövetelés törlesztésének tekinteni. A vételár összegét meghaladó törlesztést az egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben.
(7) A követelés vásárlásakor, a váltó leszámítolásakor, a hitelügylet futamidejének kezdetén felszámított faktoringdíj, forfetírozási díj, leszámítolási díj, kezelési költség, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatásoknál az ügylet kezdetén felszámított, a 10. § (3) bekezdése szerinti jutalék passzív időbeli elhatárolásként elszámolható, ha az ügylet, valamint a díj, illetve jutalék alapját képező (általa ellentételezett) szolgáltatás több elszámolási időszakot érint.
(8) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt exportkövetelés fix kamatlábának az így bekerült követelések hátralévő még nem törlesztett összegére (névértékére) vetítve meghatározott összege csak abban az esetben számolható el a követelés hátralévő futamideje alatt időarányos összegben (vélelmezett hozamként) a kamat jellegű bevételek között, ha az ilyen követelések vételára megegyezik azok névértékével és a felszámított faktordíj, forfetírozási díj, leszámítolási díj összege megegyezik a fix kamatlábbal a névértékre vetítve számított vélelmezett hozam összegével. Ez esetben alkalmazható a (7) bekezdés szerinti időbeli elhatárolás.
(8) A Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság által engedményezés (faktoring, forfeit ügylet) keretében megvásárolt, leszámítolt követelés fix kamatlábának az így bekerült követelések hátralévő még nem törlesztett összegére (névértékére) vetítve meghatározott összege csak abban az esetben számolható el a követelés hátralévő futamideje alatt időarányos összegben (vélelmezett hozamként) a kamat jellegű bevételek között, ha az ilyen követelések vételára megegyezik azok névértékével és a felszámított faktordíj, forfetírozási díj, leszámítolási díj összege megegyezik a fix kamatlábbal a névértékre vetítve számított vélelmezett hozam összegével. Ez esetben alkalmazható a (7) bekezdés szerinti időbeli elhatárolás.
(9) A (7) bekezdés szerinti kamatjellegű jutalékok időbeli elhatárolása időarányos vagy kamatarányos módon történhet. A kamatarányos elhatárolás a jutalék passzív időbeli elhatárolásának olyan ütemben és mértékben való megszüntetését jelenti, amilyen ütemben az adott szolgáltatáshoz kapcsolódó kamat felszámításra kerül és olyan mértékben, mintha az a szolgáltatásból adódó meglévő tőkekövetelésre kamatként lenne vetítve. A kamatarányos elhatárolás alkalmazásának tényét és módszerét a számviteli politikában kell rögzíteni.
(10) A könyvviteli nyilvántartás keretében biztosítani kell, hogy az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló törvény szerinti járadék fizetési kötelezettség alapjául szolgáló kamat- és kamatjellegű bevételek összege - ellenőrizhető módon - megállapítható legyen.
(11) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozástól eltérő pénzügyi vállalkozás a kamatfüggővé tétel szabályainak az alapkövetelés minősítésére utaló előírásait értelemszerűen köteles alkalmazni, megfeleltetve azokat a számviteli politikában rögzített, saját értékelési rendszerében kialakított minősítési kategóriáknak.

Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó ügyfélszámla vezetése

18. §
(1) Ha a hitelintézet az ügyféllel ügyfélszámla szerződést kötött, az ügyfélszámlát - a számviteli nyilvántartásokon belül - a főkönyvi könyvelés vagy az analitikus nyilvántartás keretében a pénzügyi szolgáltatásból eredő, illetve a befektetési szolgáltatásból eredő ügyfelekkel szembeni kötelezettségek között kell vezetnie.
(2) Az ügyfélszámlán kell elszámolni a pénzeszköz számlával szemben a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyféltől beszedett pénzösszeget és az ügyfelet megillető pénzbevételeket, illetve az ügyfél számára kifizetett pénzösszeget és az ügyfelet terhelő pénzkifizetéseket.
(3) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés és egyéb jogcímen átutalt összeget - az ügylet zárásáig - az elszámolóházzal szembeni tőzsdeforgalmi számlakövetelésén belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.
(3) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháznak átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés és egyéb jogcímen átutalt összeget - az ügylet zárásáig - hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.
(3) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktárnak, központi szerződő félnek átutalt, az ügyfelet terhelő alapbiztosíték, árkülönbözet, egyéb pénzügyi fedezet összegét, illetve pénzügyi teljesítés és egyéb jogcímen átutalt összeget - az ügylet zárásáig - hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követelések között - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni, egyidejűleg az ügyfélszámlán is köteles kimutatni az ügyféltől ilyen célra beszedett összegeket.
(4) Az ügyfelet terhelő, az elszámolóháznak befizetett árkülönbözet összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán - azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve - kell kimutatni a tőzsdeforgalmi számlakövetelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával - illetve a hóvégi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóház részére befizetett árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben - illetve a hóvégi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra - egymással szembeni elszámolással - felvenni.
(4) Az ügyfelet terhelő, az elszámolóháznak befizetett árkülönbözet összegét a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán - azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve - kell kimutatni a letétek céljára átutalt de az ügylet teljesítésére még fel nem használt pénzösszeg miatt a hitelintézetekkel szemben kimutatott követelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, - illetve a hóvégi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóház részére befizetett árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, - illetve a hóvégi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra - egymással szembeni elszámolással - felvenni.
(4) Az ügyfelet terhelő, a központi értéktárnak, központi szerződő félnek befizetett árkülönbözet összegét a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követelések között a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelések számlán - azon belül ügyfelek miatt fennálló követelésként elkülönítve - kell kimutatni a letétek céljára átutalt, de az ügylet teljesítésére még fel nem használt pénzösszeg miatt a hitelintézetekkel szemben kimutatott követelés csökkentésével egyidejűleg. A befizetett árkülönbözet összegével csak az ügylet zárásakor lehet csökkenteni az ügyfélszámla összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követelés számla csökkentésével szemben. A mérleg fordulónapjával, - illetve a hó végi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - a központi értéktár, központi szerződő fél részére befizetett árkülönbözet összegében - fennálló, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti követeléseket az ügyfélszámlával szemben ki kell vezetni a könyvekből és a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni. Az üzleti évet követő évben, - illetve a hó végi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét a követelés, illetve kötelezettség számlákra - egymással szembeni elszámolással - felvenni.
(5) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig az elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a tőzsdeforgalmi számlaköveteléssel szemben.
(5) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén az elszámolóháztól kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kimutatott elszámolóházzal szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a pénzeszközökkel szemben.
(5) A hitelintézet a tőzsdén teljesített megbízásos ügyletek esetén a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott, az ügyfelet megillető árkülönbözet, egyéb pénzeszköz összegét az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségek között kimutatott, a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségeken belül - legalább az analitikus nyilvántartásban - ügyfelenként elkülönítetten köteles elszámolni és kimutatni a pénzeszközökkel szemben.
(6) Az ügyfelet megillető, az elszámolóháztól kapott árkülönbözet összegét az elszámolóházzal szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, az elszámolóháztól kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a hitelintézet kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával - illetve a hóvégi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - az elszámolóháztól kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítésére felhasznált árkülönbözet összegében - fennálló, elszámolóházzal szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben - illetve a hóvégi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és az elszámolóházzal szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.
(6) Az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözet összegét a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni árkülönbözet miatti kötelezettségek számláról csak az ügylet zárásakor lehet átvezetni az ügyfélszámlára. Ha megállapodás alapján az ügyfelet megillető, a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott árkülönbözetet az ügylet zárását megelőzően a hitelintézet kifizeti az ügyfélnek, azt az ügyfélszámla-kötelezettség csökkentéseként kell elszámolni a pénzeszközökkel szemben. A mérleg fordulónapjával - illetve a hó végi záráskor - az ügyfél javára kötött, le nem zárt határidős ügyletekből adódóan - a központi értéktártól, központi szerződő féltől kapott és az ügyfél részére kifizetett, illetve más ügyletének teljesítésére felhasznált árkülönbözet összegében - fennálló a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettséget csökkenteni kell az ügylet zárását megelőzően az ügyfélnek kifizetett árkülönbözetek összegében az ügyfélszámlával szemben, egyidejűleg a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályba kell felvenni, valamint a kiegészítő mellékletben bemutatni annak összegét. Az üzleti évet követő évben - illetve a hó végi zárást követő hónap elején - ezeket a tételeket nyitó rendező tételként kell ismét az ügyfélszámla kötelezettség csökkentéseként és a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségek növekedéseként elszámolni.
(7) A (2)-(6) bekezdésben foglalt előírásokat abban az esetben is alkalmazni kell, ha a hitelintézet az ügyféllel nem kötött ügyfélszámla szerződést. Az ügyfélszámlára vonatkozó előírásokat az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekre kell alkalmazni.
(8) Ha a hitelintézet a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során az ügyfél általi - az ügylet teljesítését követő, meghatározott időn belüli - halasztott pénzügyi teljesítésben állapodott meg megbízójával, akkor a hitelintézet az ügyfél helyett teljesített pénzkifizetés összegében fennálló követelést nem az ügyfélszámlán, hanem az ügyfeleknek nyújtott befektetési szolgáltatásokból eredő követeléseken belül köteles ügyfelenként elkülönítetten kimutatni.

Befektetési szolgáltatásokhoz kapcsolódó értékpapírszámláról vezetett számviteli nyilvántartás

19. §
(1) A hitelintézetnek az ügyfél részére - a tulajdonát képező, dematerializált értékpapírról - vezetett értékpapírszámláról a számviteli nyilvántartásokban a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban, ügyfelenként, értékpapírfajtánként nyilvántartást kell vezetni névértéken.
(2) Az ügyfél értékpapírszámlájáról vezetett nyilvántartási számlán - az ügyfél írásbeli rendelkezése és a központi értéktár központi értékpapírszámláról kiállított értesítése alapján - könyvelni kell a bekövetkezett forgalmat, így különösen:
a) az ügyfél megbízása alapján jegyzett dematerializált értékpapír névértékét;
b) az ügyfél megbízása alapján vásárolt, illetve eladott dematerializált értékpapír névértékét;
c) az értékpapírszámlájukat különböző számlavezetőnél (forgalmazónál) vezető ügyfelek tőzsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névérértékét;
c) az értékpapírszámlájukat különböző számlavezetőnél (befektetési szolgáltatónál) vezető ügyfelek tőzsdén kívül egymással kötött megállapodása (ügylete) alapján az ügyfél számlájára, illetve számlájáról átutalt (transzferált) értékpapír névérértékét;
d) az egyéb növekedési és csökkenési tételeket.
(3) Az elszámolóháznak a központi értéktári tevékenység keretében, a kibocsátott dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva nyilvántartást kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.
(3) A központi értéktárnak a kibocsátott dematerializált értékpapírról vezetett Központi értékpapírszámláról értékpapír-számlavezetőnként megbontva nyilvántartást kell vezetni a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.

Mérlegen kívüli tételek

20. §
(1) A mérlegen kívüli tételnek minősülő, a (2)-(3) és az (5) bekezdésben felsorolt tételeket a kiegészítő melléklet részeként a mérleg hátoldalán összesítetten kell kimutatni.
(2) Függő kötelezettségek közé tartoznak többek között:
1. az opciós ügyletek (ideértve az eladási leszállítási opció kiírójának kötelezettségét, illetve a vételi leszállítási opció vevőjének és kiírójának, valamint az eladási leszállítási opció vevőjének kötelezettségét és az eladási, valamint a vételi elszámolási opció kiírójának kötelezettségét);
2. a garanciavállalás;
3. a kezességvállalás;
4. a visszavonható készenléti (standby) hitellevél;
5. a visszavonhatatlan hitellevelek és az akkreditívek;
6. a hitelszerződés alapján még igénybe vehető keretösszeg;
7. a harmadik fél tartozásaiért biztosítékként szolgáló, a mérlegben nem szereplő vagyontárgyak;
8. a nem valódi penziós ügyletek;
9. a hitelígérvények;
10. a kötelezettségvállalásra vonatkozó ígérvények;
11. a forint- vagy devizaértékre szóló, a névérték összegében a lejáratig fennálló váltókezességvállalás (avalizálás);
12. a továbbforgatott, eladott vagy az MNB-nél viszontleszámítoltatott váltó, névértékének összegében a lejáratig;
13. a hitelintézettel mint váltóforgatmányossal szemben támasztott, a mérleg fordulónapján fennálló megtérítési igény (visszkereset), a váltóban foglalt követelésből az utolsó váltóbirtokos által meghatározott (a főkötelezett által ki nem fizetett névértéke) érték a pénzügyi teljesítésig;
14. egyéb (váltón kívüli), a pénzügyi intézmény által megvásárolt (leszámítolt) és eladott (viszontleszámítolt) piacképes forgatható okmányokon alapuló pénzkövetelések olyan értékben, amelyen a pénzügyi intézménnyel szemben megtérítési igény érvényesíthető (fizetésre kötelezhető);
15. a le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatban várható kötelezettségek.
16. a hozamra, illetve a tőke megóvására vonatkozó ígéretek, amelyeket a 17. pont b) alpontja szerinti értéken kell kimutatni;
16. portfolió kezelés kapcsán saját ügyfelek felé vállalt tőkegarancia, illetve hozamgarancia, valamint tőke megóvására, illetve hozamra tett ígéret, amelyet az ügyfelek által a portfoliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének összegében, illetve annak az arra vetített garantált (ígért) hozammal növelt összegében kell kimutatni;
17. a befektetési alapkezelők és a befektetési szolgáltatók által a hozamra, illetve a tőke megóvására tett ígéretek után vállalt garancia, amelyet
a) a befektetési alap forgalomban lévő befektetési jegyeinek névértéke és az arra vetített ígért hozam összegében,
b) a befektetési szolgáltató - hozamra, illetve a tőke megóvására tett - ígérettel érintett ügyfelei által a portfóliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének és az arra vetített ígért hozamnak összegében,
mint kötelezettségvállalást kell kimutatni.
17. befektetési alapkezelők vagy portfoliókezelők által vállalt tőkegarancia, illetve hozamgarancia után vállalt bankgarancia, amelyet
a) a befektetési alap forgalomban lévő befektetési jegyeinek névértéke összegében, illetve a névértéke és az arra vetített garantált hozam együttes összegében,
b) a portfoliókezelő által vállalt tőkegaranciával, illetve hozamgaranciával érintett ügyfelek által a portfoliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének összegében, illetve annak az arra vetített garantált hozammal növelt összegében,
mint kötelezettségvállalást kell kimutatni;
17. befektetési alapkezelők vagy portfoliókezelők által vállalt tőkegarancia, illetve hozamgarancia után vállalt garancia, amelyet
a) a befektetési alap forgalomban lévő befektetési jegyeinek névértéke összegében, illetve a névértéke és az arra vetített garantált hozam együttes összegében,
b) a portfoliókezelő által vállalt tőkegaranciával, illetve hozamgaranciával érintett ügyfelek által a portfoliókezelési szerződés megkötésekor rögzített értékben rendelkezésre bocsátott pénzeszközök és értékpapírok együttes értékének összegében, illetve annak az arra vetített garantált hozammal növelt összegében,
mint kötelezettségvállalást kell kimutatni;
18. a Tv. 3. § (8) bekezdés 14. pontjában meghatározott, egyéb eszközre vonatkozó függő kötelezettségek.
(3) Biztos (jövőbeni) kötelezettségek közé tartoznak többek között:
1. a határidős adásvételi ügyletek,
2. a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatti kötelezettségek (a kamatok cseréje vonatkozó swap ügylet esetén a vállalt fix, illetve változó kamat értékelés napján - a mérleg fordulónapján - fennálló mértékével a teljes hátralévő futamidőre számított kamatra vonatkozó fizetési kötelezettség).
3. a Tv. 3. § (8) bekezdés 15. pontjában meghatározott, egyéb eszközre vonatkozó biztos (jövőbeni) kötelezettségek.
(4) A függő kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettség összegét.
(4) A függő kötelezettségeken belül elkülönítetten kell kimutatni a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál a Kormány megbízása alapján vállalt, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve az egyéb pénzügyi intézmények által vállalt részben vagy egészben állami kezességvállalással fedezett garanciaügyletekből adódóan be nem váltott kötelezettség összegét.
(5) Mérlegen kívüli követelésként kell kimutatni a határidős és az opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze miatt fennálló, forintra szóló követelések, valamint a 2. § 10. pontja szerinti mérlegen kívüli, devizában fennálló követelések összegét.
(5) Mérlegen kívüli követelésként kell kimutatni a Tv. 3. § (8) bekezdés 17-18. pontja szerinti függő és biztos (jövőbeni) követelések pénzeszközre és egyéb eszközre vonatkozó összegét, a pénzeszközre vonatkozókba beleértve a forintra szóló követelések mellett a 2. § 10. pontja szerinti mérlegen kívüli, devizában fennálló követelések összegét is. A pénzeszköztől eltérő egyéb eszközökre vonatkozó mérlegen kívüli tételnek minősülő kapott biztosítékok és fedezetek esetében a fedezetértékelési szabályzat alapján meghatározott értéket és abból a pénzügyi intézményt - a fennálló kintlévősége alapján - jogilag megillető értéket egyaránt be kell mutatni a kiegészítő mellékletben.
(6) A (2)-(3) és az (5) bekezdésben felsorolt mérlegen kívüli tételeket, azok szerződés szerinti értékén, a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell nyilvántartani. A devizára szóló mérlegen kívüli tételek esetén, ha a szerződés szerinti érték csak devizában rögzített, akkor annak a mérleg fordulónapján érvényes, MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértékét is ki kell mutatni 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban.
(7) Az elszámolási határidős és opciós ügyletek, valamint a kamat-swap ügyletek esetében a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban kell kimutatni az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumnak a 22. § (6) bekezdése szerint a mérleg fordulónapjára vonatkozó piaci értékét is. Ezeket az ügyleteket a piaci ár és a szerződés szerinti érték különbözetének összegében, annak jellegétől függően a mérlegen kívüli követelések és a függő vagy biztos (jövőbeni) kötelezettségek között kell kimutatni az (1) bekezdés szerint a kiegészítő melléklet részeként a mérleg hátoldalán. A leszállítási határidős és opciós ügyleteket, valamint a forint és deviza cseréjére, valamint a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügyleteket a szerződés szerinti összegben kell jellegétől függően a mérlegen kívüli követelések és a függő vagy a biztos (jövőbeni) kötelezettségek között kimutatni a mérleg hátoldalán.

Határidős, opciós és swap ügyletek elszámolása

21. §
(1) A tőzsdén, illetve tőzsdén kívül kötött határidős és opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetén az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentumra, egyéb árura vonatkozó követelést vagy kötelezettséget mindaddig mérlegen kívüli tételként kell nyilvántartani a szerződésben rögzített határidős áron, árfolyamon (a továbbiakban: kötési ár, árfolyam), amíg a szerződés szerinti határidő be nem következik (illetve az ügylet lezárásra nem kerül a lejáratkor, vagy a lejárati idő előtt tőzsdén kötött ellenügylet miatt, vagy a tőzsdén kívüli ügylettől való visszalépés miatt).
(2) Ha a szerződés szerinti határidő bekövetkezik (illetve az ügylet lezárul), akkor a határidős ügyletet, a swap ügyletek határidős ügyletrészét, valamint az érvényesített opciókat az azonnali adásvételi ügyletekre vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni - ha a szerződés szerint a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával, leszállításával történik - és mérlegtételként figyelembe venni. Ha a határidős ügylet teljesítése a szerződés szerint, a kötési ár és a lejáratkori piaci érték közötti különbözet pénzügyi rendezésével valósul meg - és az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, áru nem kerül átadásra, leszállításra -, akkor az ügylet (határidős elszámolási ügylet) lezárásakor csak a kötési ár és a 22. § (6) bekezdése szerinti piaci érték közötti különbözet összegét kell - pénzügyileg - elszámolni mérleget érintő tételként.
(3) Ha a határidős, opciós és swap ügyletekhez kapcsolódóan a szerződésben rögzített határidő (az ügylet lezárása) előtt pénzmozgással járó kifizetésre (például az ügylet biztosítékaként elhelyezett letét stb., kivéve az opciós díjat) került sor a felek között, akkor az így kifizetett összeget határidős ügylettel kapcsolatos követelésként, a befolyt pénzösszeget határidős ügylettel kapcsolatos kötelezettségként kell kimutatni. Az ilyen követeléseket és kötelezettségeket a mérlegben szerepeltetni kell és a szerződés szerinti határidő bekövetkezésekor - az ügylet azonnali ügyletként történő, végső elszámolásakor, lezárásakor - jogcímétől függően kell eredményt, beszerzési árat érintő tételként, pénz-visszafizetésként, illetve visszakapott pénzbevételként kivezetni a könyvviteli nyilvántartásból.
22. §
(1) A fedezeti ügyleteket azok megkötésekor fedezeti megjelöléssel kell ellátni és nyilvántartani. A fedezeti ügyletről vezetett nyilvántartásban a fedezeti ügylethez hozzá kell rendelni a fedezett ügylet (ügyletek) miatt fennálló nyitott pozíciót, és annak várható kamat-, illetve árfolyamveszteségét.
(2) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor - elszámolásakor - kell elszámolni kamatbevételként vagy kamatráfordításként, ha a fedezett ügylet eredménye is kamatként realizálódik, illetve egyéb pénzügyi szolgáltatás bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett ügylet eredménye is ilyen bevételként vagy ráfordításként realizálódik, illetve befektetési szolgáltatás bevételeként vagy ráfordításaként, ha a fedezett - kereskedési célú - ügylet eredménye árfolyam-különbözetként realizálódik.
(2) A fedezeti ügylet eredményét a fedezett ügylet (ügyletek) eredményének realizálásakor - elszámolásakor - kell elszámolni azon bevételek, illetve ráfordítások között, amelyben a fedezett ügylet eredménye is elszámolásra került.
(3) A fedezeti céllal tőzsdén, illetve tőzsdén kívül megkötött és a mérleg fordulónapjáig le nem zárt határidős ügyletek esetében az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, egyéb áru kötési ára (árfolyama) és a mérleg fordulónapján ismert piaci értéke közötti különbözetet legfeljebb a fedezett ügylet (ügyletek) mérleg fordulónapjáig felmerülő elszámolt időarányos eredményének - ellenkező előjelű - összegében el lehet számolni aktív időbeli elhatárolásként és bevételként, illetve passzív időbeli elhatárolásként és ráfordításként.
(4) A fedezeti céllal kötött, a mérleg fordulónapjáig le nem zárt,
a) forint és deviza cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes forintárfolyama (spot árfolyama) és a kötési árfolyama közötti különbözet üzleti évre jutó időarányos összegét a mérleg fordulónapjával - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben;
b) a különböző devizák cseréjére vonatkozó swap ügylet esetében, a két devizának a határidős szerződés megkötése napján érvényes keresztárfolyama (kötéskori spot keresztárfolyama) és a kötési keresztárfolyama közötti devizában fennálló árfolyam-különbözet üzleti évre jutó időarányos összegét, a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéken - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell elszámolni a mérleg fordulónapjával az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben;
c) a kamat-swap ügylet esetében a 23. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni az ügylet üzleti évre időarányosan jutó eredményének a mérleg fordulónapján elszámolható összegét. A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt fedezeti célú kamat-swap ügylet esetén, az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözetet, jellegétől függően, a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között kell elszámolni az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben.
c) a kamat-swap ügylet esetében a 23. § (6) bekezdése szerint kell meghatározni az ügylet üzleti évre időarányosan jutó eredményének a mérleg fordulónapjáig esedékes összegét. A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt fedezeti célú kamat-swap ügylet esetén, az üzleti év mérleg fordulónapjáig időarányosan számított fix és változó kamat közötti különbözetet az aktív időbeli elhatárolásokkal, illetve a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben azon bevételek és ráfordítások között kell elszámolni, amelyben a fedezett ügylet eredménye is elszámolásra került.
(5) Ha az a)-c) pontban meghatározott fedezeti célú swap ügylet nem kamatfedezeti célú és a fedezett alapügylet eredménye az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatás bevételei vagy ráfordításai között kerül elszámolásra, akkor a fedezeti célú swap ügylet eredményét is az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni.
(6) A (3) bekezdés szerinti, a mérleg fordulónapján ismert piaci értéknek kell tekinteni:
a) tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan az elszámolóház által megállapított elszámolóárát, árfolyamát;
a) tőzsdei ügyletek esetén a pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru tárgyévi utolsó tőzsdei kereskedési napjára vonatkozóan a központi értéktár, a központi szerződő fél által megállapított elszámolóárát, árfolyamát;
b) tőzsdén kívüli határidős devizaügyletek, deviza swap ügyletek esetén a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamot vagy a határidős piaci árfolyamot;
c) tőzsdén kívüli kamatlábügyletek (kamatalapú határidős és swap ügyletek) esetén a szerződésben rögzített irányadó kamatláb, ennek hiányában a szerződés szerinti időszakra vonatkozó BUBOR üzleti évben utoljára közzétett mértékét vagy a mérleg fordulónapján érvényes határidős piaci kamatláb mértékét;
d) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében az elismert piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival alátámasztott, az üzleti év végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.
d) egyéb tőzsdén kívüli ügyletek esetében a szabályozott piacon kialakult, a piaci ár tendenciáját is tükröző árajánlatokkal, illetve az üzleti év során történt értékesítés adataival alátámasztott, az üzleti év végén a piaci értékítéletet megfelelően jellemző árat.
(7) A kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében kötött swap ügyletek elszámolására a fedezeti céllal kötött swap ügyletekre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni [ide nem értve a (3) bekezdésben és a 23. § (3) bekezdésében előírt azon követelményt, hogy a mérleg fordulónapjáig felmerülő időarányos eredmény, illetve a mérlegkészítés időszakában realizált időarányos eredmény csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el].
(8) A kamatarbitrázs céljából vagy valamely meglévő deviza más devizában történő kihelyezése és a lejárati idő végén - előre rögzített kötési árfolyamon - való visszaváltása érdekében különböző felekkel tőzsdén kívül kötött azonnali és határidős devizaügylet egymáshoz rendelésével létrehozott - a swap ügyletekkel azonos jellegű - összetett ügyletek elszámolására a (7) bekezdés szabályait kell alkalmazni. A számviteli nyilvántartási rendszer keretében biztosítani kell, hogy az összetett ügyletben az azonnali ügylethez rendelt határidős ügylet a lejárati idő végéig (az ügylet zárásáig) megkülönböztetett megjelöléssel legyen ellátva.
(9) Nem minősíthető fedezeti ügyletnek az olyan - nem devizára szóló, leszállítási - határidős ügylet, amelynek lezárásakor a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával (delivery) és a kötési ár kifizetésével történik, továbbá a kötési ár (árfolyam), valamint a záráskori piaci ár (árfolyam) közötti különbözet csak elméleti (potenciális) hasznot vagy veszteséget jelent a felek számára, de annak pénzügyi elszámolására nem kerül sor, illetve ha az - tőzsdei ügylet esetén - árkülönbözet címén befolyt vagy befizetésre került, azt az ügylet zárásakor a felek - az elszámolóházzal való elszámolás útján - visszafizetik egymásnak vagy beszámítják a kötési ár pénzügyi rendezésébe.
(9) Nem minősíthető fedezeti ügyletnek az olyan - nem devizára szóló, leszállítási - határidős ügylet, amelynek lezárásakor a teljesítés az ügylet tárgyának tényleges átadásával (delivery) és a kötési ár kifizetésével történik, továbbá a kötési ár (árfolyam), valamint a záráskori piaci ár (árfolyam) közötti különbözet csak elméleti (potenciális) hasznot vagy veszteséget jelent a felek számára, de annak pénzügyi elszámolására nem kerül sor, illetve ha az - tőzsdei ügylet esetén - árkülönbözet címén befolyt vagy befizetésre került, azt az ügylet zárásakor a felek - a központi értéktárral, központi szerződő féllel való elszámolás útján - visszafizetik egymásnak vagy beszámítják a kötési ár pénzügyi rendezésébe.
(10) A (9) bekezdés szerinti határidős ügyletek lezárásakor nem lehet az elméleti (potenciális) nyereséget bevételként, az elméleti (potenciális) veszteséget ráfordításként és az ügylet tárgyát képező eszköz könyv szerinti (beszerzési) értékét módosító tételként elszámolni.
(11) A (4) bekezdés a) és b) pontja szerinti - fedezeti célú -, valamint a (7)-(8) bekezdés szerinti swap ügyletekhez - illetve a swap ügyletekkel azonos jellegű összetett ügyletekhez - kapcsolódó - és ahhoz hozzárendelten nyilvántartott - devizahitel, devizabetét, deviza- és valutakészlet átértékeléséből, átváltásából, illetve törlesztéséből származó, az üzleti évben felmerült árfolyamnyereség összegét passzív időbeli elhatárolásként, a felmerült árfolyamveszteség összegét aktív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a mérleg fordulónapjával. Az időbeli elhatárolásokat a swap ügylet zárásakor kell megszüntetni.
(12) Ha a fedezeti céllal kötött ügylet fedezeti jellege a lejárati idő alatt megszűnik, akkor annak eredményét a határidős ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni.
(13) Ha a (7)-(8) bekezdés szerinti ügyletek esetében a spot árfolyam és a határidős ügyletrész kötési árfolyama megegyezik és a határidős ügyletrész vagy egy swap ügylet határidős része önállóan fedez egy devizára vonatkozó alapügyletet, akkor a swap ügylet elszámolására nem kell alkalmazni a fedezeti célú swap ügyletekre vonatkozó (4)-(5) és (11) bekezdés szerinti előírásokat. Az ilyen swap ügyletek azonnali ügyletrésze önállóan kerül elszámolásra, határidős része pedig, a fedezeti ügyletekre vonatkozó (1)-(3) bekezdés szerinti általános szabályok alapján kerül elszámolásra a hozzárendelt alapügylet elszámolásához igazítva. Az erre vonatkozó döntést a számviteli politikában kell rögzíteni.
(14) A (7)-(8), (13) bekezdés szerinti swap ügyletekhez, illetve azzal azonos rendeltetésű összetett ügyletekhez kapcsolódóan vagy attól függetlenül egy devizában fennálló alapügylet, devizában történő kamatfizetései árfolyam különbözetének fedezete céljára kötött határidős devizavételi vagy devizaeladási ügyletek (ügyletsorozat) elszámolására
a) a fedezeti célú kamat-swap ügyletekre vonatkozó (4) bekezdés c) pontja szerinti szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a forintban fennálló fix kamatnak a deviza kötési árfolyamán forintosított összeget, a forintban fennálló változó kamatnak a határidős ügylet tárgyát képező devizaösszegnek az alapügylet időarányos vagy esedékes kamat elszámolásának napján érvényes árfolyamon forintosított összegét kell tekinteni, vagy
b) a fedezeti célú határidős ügyletekre vonatkozó (2)-(3) bekezdés szerinti szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a fedezeti ügylet várható eredményét az alapügylet időarányos kamatösszegét alapul véve, annak elszámolási napján érvényes árfolyam és a kötési árfolyam különbözetében - de legfeljebb az alapügylet időarányosan elszámolt kamatába beépült, annak elszámolásánál figyelembe vett árfolyam és az ügyletkötés napján érvényes azonnali árfolyam különbözetében - kell megállapítani. Az erre vonatkozó döntést a számviteli politikában kell rögzíteni.
(15) A hitelderivatívákat az ügylet tartalmának jellegétől függően kell elszámolni a határidős, az opciós, illetve a swap ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint.
(16) A változó kamatok cseréjére vonatkozó swap-ügyletet a fix és változó kamatok cseréjére irányuló kamat-swap ügyletekre előírt általános szabályok szerint kell elszámolni.
(17) A teljes hozamcsere-ügyletnek
a) a referenciaeszköz után járó kamatok, hozamok, kamatjellegű jutalékok és a referenciaeszköz névértékére vetített piaci kamat cseréjére vonatkozó részét elszámolási szempontból kamat-swap ügyletnek kell tekinteni és akként kell elszámolni, azzal, hogy ha az ügylet az adott fél szempontjából nem minősül fedezeti ügyletnek, akkor a hozamok közötti különbözetet - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai között kell elszámolni,
b) a referenciaeszköz szerződésben rögzített elszámolási időszakonként végrehajtott értékeléséből eredő pozitív, illetve negatív értékelési különbözet összegében egymás felé teljesített kifizetésekre vonatkozó részét úgy kell tekinteni, mint a referenciaeszköznek a futamidő végén elszámolási határidős ügylet keretében való adásvételéhez fizetett letétet, és annak összegét a felek egymással szembeni követelésként, illetve kötelezettségként kötelesek elszámolni. Az ebből eredően egymással szemben egyidejűleg fennálló követeléseket és kötelezettségeket egymással szemben ki kell vezetni. A futamidő végén fennmaradó követelést vagy kötelezettséget úgy kell tekinteni, mint a referenciaeszközre (annak futamidő végén meglévő állományára) vonatkozó elszámolási határidős ügylet zárása során a záráskori piaci ár és a kötési ár (amely a referenciaeszköz értékelésének kiindulási alapjául szolgáló futamidő eleji viszonyítási értéke, jellemzően a nyilvántartási értéke, csökkentve annak a törlesztett állományra jutó összegével) közötti különbözet összegében elszámolandó nyereséget vagy veszteséget, és a követelést vagy kötelezettséget az ügylet - fedezeti, illetve nem fedezeti - jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival, illetve a befektetési szolgáltatások bevételeivel vagy ráfordításaival szemben kell kivezetni.
(18) A hitel nem teljesítéskori csereügyletet a felek az eladási opciós ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint számolják el, amelynek során az ügylet megvalósulását (zárását) kiváltó hitelesemény bekövetkezését az opció lehívásaként kell értelmezni, az ügylet tárgyát képező hiteleszköz - záráskori állománya - eladásának jogáért (lehetőségéért) fizetett ellenértékre pedig az opciós díjra vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.
(19) A deviza kamat-swap ügylet, valamint a kamatcserével járó deviza-betétcserére vonatkozó swap ügylet esetében a különböző devizában megvalósuló kamatcserére - az értékelés és az elszámolás tekintetében - az azonos devizában fennálló, azonos névleges tőkeösszegre vetített fix és változó kamatok cseréjére vonatkozó swap ügyletek szabályait kell alkalmazni, azzal az eltéréssel, hogy azokat forintban kifejezve, azonos névleges tőkeösszegre vetített változó kamatok cseréjének kell tekinteni, amelynek során az eltérő devizában kapott, illetve fizetett kamatok az adott deviza elszámolásnapi árfolyamán forintosítva jelennek meg változó kamatként és azokat a szerződéstől függően bruttó módon kell elszámolni, ha pénzügyileg devizában rendezik, illetve nettó módon kell elszámolni, ha a pénzügyi rendezés azok forintban meghatározott különbözetében történik.
(20) A kamatcserével járó deviza-betétcsere ügylet elszámolásakor
a) a deviza-tőkeösszegek cseréjére a deviza-swap ügyletek általános szabályait kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben az ügylet fedezeti jellegű és az azonnali, valamint a határidős (kereszt)árfolyam megegyezik, akkor a (4) bekezdés a) és b) pontjai, továbbá a (11) bekezdés szerinti előírásokat nem kell alkalmazni. Az azonnali és a határidős ügyletrész a kapott deviza vonatkozásában vételnek, az átadott deviza vonatkozásában eladásnak minősül. A forintban kifejezett vételár, valamint eladási ár azonos és megegyezik a kapott deviza kötésnapján érvényes árfolyamán átszámított forintértékkel. A mérlegen kívüli tételek között a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályban a két különböző devizára vonatkozó mérlegen kívüli követelést és kötelezettséget kell kimutatni devizában, valamint - a forintban kifejezett vételáron, illetve eladási áron - forintértékben, és az értékelésnél is azokat kell alapul venni. Az azonnali ügyletrészt és az ügylet zárásakor a határidős ügyletrészt az azonnali ügyletekre vonatkozó általános szabályok szerint kell elszámolni;
b) ha az ügylet alapvetően forrásszerzéshez kapcsolódik és célja valamely devizakötelezettség árfolyamkockázatának más deviza árfolyamkockázatára való átalakítása, továbbá a szerződés a hitel (kölcsön) ügyletekkel egyenértékű garanciális feltételeket tartalmaz (ideértve azt is, ha a futamidő alatt a felek rendszeres időközönként az ügylet piaci értékének alakulása függvényében pénzügyi fedezetként letétet helyeznek el egymásnál), akkor az a) ponttól eltérően, alkalmazható az átadott deviza-tőkeösszegre a devizában nyújtott kölcsön, az átvett deviza-tőkeösszegre a devizában felvett kölcsön szabálya.
(21) A (20) bekezdés szerinti ügyletek esetében
a) a számviteli politikában kell rögzíteni, hogy a (20) bekezdés b) pontja szerinti elszámolást alkalmazza-e a pénzügyi intézmény és részletesen milyen feltételek alapján ítéli meg, támasztja alá az ügylet alapvetően forrásszerzési célját, továbbá azt, hogy milyen, a hitel (kölcsön) ügyletekkel egyenértékű garanciális feltételeket alkalmaz az ilyen ügylet kötésekor;
b) amennyiben a pénzügyi intézmény alkalmazza a valós értéken történő értékelést és az ügylet kereskedési célú, továbbá annak a deviza-tőkeösszegek cseréjére vonatkozó része a deviza-swap ügyletek általános szabályai szerint kerül elszámolásra, akkor annak tőke- és kamat áramlatait együtt kell értékelni.
(22) Ha (19) és (20) bekezdés szerinti ügylet fedezeti célú és több ügyletet vagy mérlegtételt fedez, akkor a fedezeti ügyletekről az (1) bekezdés szerint vezetett nyilvántartásban vagy valós értéken történő értékelésnél a fedezeti dokumentációban biztosítani kell, hogy a fedezeti ügylet eredménye a hozzárendelt fedezett ügyletek (mérlegtételek) miatt fennálló nyitott pozíciókra vonatkozó részletezésben, azok várható kamat vagy árfolyamváltozásának ellentételezéseként megállapítható legyen.
23. §
(1) A nem fedezeti céllal kötött tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciós ügyletek és a swap ügyletek [ide nem értve a 22. § (7)-(8) bekezdése szerinti ügyleteket] határidős ügyletrészének eredményét - a (2)-(6) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az ügylet lezárásakor lehet elszámolni, a ténylegesen realizált összegben.
(2) A nem fedezeti céllal kötött elszámolási határidős és opciós ügyletek, illetve a swap ügyletek határidős ügyletrésze és valamennyi határidős devizaügylet (függetlenül attól, hogy elszámolási vagy leszállítási ügylet) esetén, ha az ügylet jövőbeni eredménye a piaci ár (tőzsdei ár, árfolyam) alakulásának tendenciáját figyelembe véve nagy valószínűséggel veszteség lesz, akkor az ügylet tárgyát képező pénzügyi instrumentum, illetve egyéb áru mérleg-fordulónapi piaci értéke és kötési ára (árfolyama) közötti különbözet összegében - az eladónak az ár (árfolyam) emelkedése esetén, illetve a vevőnek az ár (árfolyam) csökkenés esetén - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(3) Az üzleti évben vagy azt megelőzően kötött olyan tőzsdei, illetve tőzsdén kívüli határidős ügyletek, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek határidős ügyletrésze esetében, amelyek az üzleti évet követő évben a mérlegkészítés időszakában kerülnek lezárásra (járnak le), és amelyek eredménye ez időszakban realizálódik, a realizált eredmény üzleti évre jutó időarányos részét, az üzleti év mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási bevételként (ha az eredmény nyereség), illetve passzív időbeli elhatárolásként és befektetési szolgáltatási ráfordításként (ha az eredmény veszteség) kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredmény üzleti évre időarányosan jutó összege csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el az üzleti év eredményét érintő tételként azon bevételek, illetve ráfordítások között, ahol a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.
(4) Forint- és devizacserére vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt - nem fedezeti célú swap ügylet esetén, ha a határidős ügyletrész nagy valószínűséggel veszteséggel zárul, akkor a deviza kötési árán - árfolyamán - és a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegében - amennyiben az veszteség jellegű - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(5) A különböző devizák cseréjére vonatkozó - a mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt - swap ügylet esetén, ha a határidős ügyletrész nagy valószínűséggel veszteséggel zárul, akkor a mérleg fordulónapjával a meglévő deviza forintértéke (az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke) és a kötési keresztárfolyamon átszámított - az azonnali ügyletrész keretében átváltott másik - devizának az MNB által a mérleg fordulónapján közzétett hivatalos árfolyamon átszámított forintértéke közötti különbözet összegében - amennyiben az veszteség jellegű - céltartalékot kell képezni, amelyet az ügylet zárásakor kell felhasználni.
(6) Kamat-swap ügylet esetén, a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a kapott kamatok és kamat jellegű bevételek, illetve a fizetett kamatok és kamat jellegű ráfordítások között. A mérlegkészítés időszakában pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet üzleti évre jutó időarányos összegét az üzleti évi mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként, illetve passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a kapott kamatok és kamat jellegű bevételekkel, illetve a fizetett kamatok és kamatjellegű ráfordításokkal szemben. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredmény üzleti évre időarányosan jutó összege csak a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű összegében számolható el az üzleti évi eredményt érintő tételként azon bevételek, illetve ráfordítások között, ahol a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.
(6) Kamat-swap ügylet esetén, a fix kamat és a változó kamat pénzügyileg rendezett különbözetét kell elszámolni - jellegétől függően - a befektetési szolgáltatások bevételei vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításai között, ha az ügylet nem fedezeti célú, illetve a 22. § (2) bekezdése szerinti bevételek vagy ráfordítások között, ha az ügylet fedezeti célú. Nem fedezeti célú kamat-swap ügylet esetében a mérlegkészítés időszakában pénzügyileg rendezett kamatkülönbözet üzleti évre jutó időarányos összegét az üzleti év mérlegfordulónapjával aktív időbeli elhatárolásként vagy passzív időbeli elhatárolásként kell elszámolni a befektetési szolgáltatások bevételeivel vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaival szemben. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor a mérlegkészítés időszakában realizált eredményének az üzleti évre időarányosan jutó összegéből a fedezett alapügylet üzleti évben elszámolt azonos nagyságú, ellenkező előjelű eredményével azonos összeget azon bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyben a fedezett ügylet eredménye elszámolásra került.
(7) Ha a (2), (4)-(5) bekezdés szerinti ügyletek - fedezeti ügylettel fedezett - alapügyletek vagy léteznek azokkal fedezeti kapcsolatban nem lévő olyan, azonos árura, illetve pénzügyi instrumentumra vonatkozó, azonos típusú, ellentétes irányú, azonos (vagy közel azonos) lejárati idejű, nagy valószínűséggel azonos nagyságrendű, ellentétes előjelű eredménnyel járó ügyletek, amelyek azokkal szembeállíthatók, akkor nem kell az ügyletek jövőben várható veszteségére a céltartalékot megképezni. Közel azonos lejárati idejűnek tekinthetők az éven belüli lejáratú ügyletek, ha a lejárati idejükben legfeljebb hét nap eltérés áll fenn, illetve az éven túli lejáratú ügyletek, ha a lejárati idejükben legfeljebb harminc nap eltérés áll fenn.
(8) A deviza vételére, eladására (cseréjére) szóló határidős ügyletek miatt az adott devizára vonatkozó - a mérlegben nem szereplő - jövőbeni követelés, illetve kötelezettség a mérleg fordulónapján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke és a határidős ügyletkötés napján érvényes, az MNB által közzétett hivatalos devizaárfolyamon átszámított forintértéke közötti - átértékelésből adódó - árfolyamnyereséget, illetve árfolyamveszteséget az üzleti évi eredményben nem lehet figyelembe venni. Az ilyen mérlegen kívüli tételek átértékeléséből adódó árfolyamnyereség és -veszteség együttes eredményhatását - amennyiben az jelentős - a kiegészítő mellékletben kell bemutatni.
24. §
(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz átutalt pénzügyi fedezet, alapletét és - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét összegét az ügylet lezárásáig az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő követeléseken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni követelésként - kell kimutatni.
(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén az elszámolóházhoz pénzügyi fedezetként és alapletétként átutalt az ügylet teljesítésére fel nem használt pénzösszeget a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül, továbbá a - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét céljára átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni követelésként - kell kimutatni.
(1) Tőzsdén kötött határidős és opciós ügyletek esetén a központi értéktárhoz, központi szerződő félhez pénzügyi fedezetként és alapletétként átutalt az ügylet teljesítésére fel nem használt pénzösszeget a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül, továbbá a - a kötési ár, valamint a piaci ár (árfolyam) közötti árkülönbözetként befizetett - változó letét céljára átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó követeléseken belül elkülönítetten - a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelésként - kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatásból eredő kötelezettségeken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként - kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén az elszámolóház által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeken belül elkülönítetten - az elszámolóházzal szembeni kötelezettségként - kell kimutatni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ügyletek esetén a központi értéktár, központi szerződő fél által árkülönbözetként átutalt összeget az ügylet lezárásáig a hitelintézetekkel szembeni befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettségeken belül elkülönítetten - a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettségként - kell kimutatni.
(3) A tőzsdei leszállítási (delivery) határidős ügylet zárásakor, ha az elszámoló ár csökkenése miatt a vevőnek a befizetett árkülönbözet összegében követelése áll fenn, akkor azt a kötési árra (szerződés szerinti vételárra) vonatkozó kötelezettség pénzügyi rendezésébe kell beszámítani (csökkenteni kell annak összegével a kötelezettséget).
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg, vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét összegét a pénzeszközök növeléseként és az ügyfelekkel szembeni befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követeléseken belül az elszámolóházzal szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor annak zárásakor az árkülönbözetet azok között a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyek között a fedezett alapügylet eredménye elszámolásra került.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. Az elszámolóháztól visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül az elszámolóházzal szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor annak zárásakor az árkülönbözetet azok között a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyek között a fedezett alapügylet eredménye elszámolásra került.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti ügyletek lezárásakor - az opció érvényesítésekor - a teljesítés csak az árkülönbözet pénzügyi rendezése formájában valósul meg vagy az ügylettel ellentétes irányú - azonos pénzügyi instrumentumra, illetve árura azonos időpontra és mennyiségre vonatkozó - ügylet kötésével (likvidálás) - az ügylet tárgyának leszállítása nélkül -, akkor a záráskori piaci ár (árfolyam) és a kötési ár közötti árkülönbözet követelésként kimutatott összegét a befektetési szolgáltatási ráfordítások között kell elszámolni a követelés csökkenésével egyidejűleg, illetve a kötelezettségként kimutatott összeget a befektetési szolgáltatások bevételeként kell elszámolni a kötelezettség csökkenésével egyidejűleg. A központi értéktártól, központi szerződő féltől visszakapott alapletét, pénzügyi fedezet összegét a pénzeszközök növeléseként és a hitelintézetekkel szembeni pénzügyi szolgáltatásból adódó követeléseken belül a központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelés csökkenéseként kell elszámolni. Ha az ügylet fedezeti célú, akkor annak zárásakor az árkülönbözetet azok között a bevételek, illetve ráfordítások között kell elszámolni, amelyek között a fedezett alapügylet eredménye elszámolásra került.
(5) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletnek - függetlenül attól, hogy fedezeti céllal vagy nem fedezeti céllal kötötték - a mérleg fordulónapjáig várható időarányos eredményét nem lehet az üzleti évi eredményben figyelembe venni és időbeli elhatárolásként a mérlegben kimutatni. Ha az opciós ügylet várhatóan veszteséggel zárul, akkor céltartalékot kell utána képezni a mérleg fordulónapjával.
(6) Az opció vevője a fizetett opciós díjat befektetési szolgáltatási ráfordításként köteles - a (9) bekezdésben foglalt kivétellel - a kifizetéskor elszámolni, az opció kiírója pedig befektetési szolgáltatási bevételként köteles elszámolni a kapott opciós díjat.
(7) A mérlegkészítés időpontjáig le nem zárt opciós ügyletek kifizetett opciós díját a mérleg fordulónapján a vevő aktív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási ráfordítások csökkenéseként, az opció kiírója passzív időbeli elhatárolásként és a befektetési szolgáltatási bevétel csökkenéseként köteles elszámolni.
(8) Az opciós díjat - a (9)-(10) bekezdésben foglaltak kivételével - annak az időszaknak az eredményében kell figyelembe venni, amelyben a határidős ügylet lezárásra kerül, azaz amikor az opciót érvényesíti az opció vevője. Ha az opciós ügylet a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között lezárul, és az opció vevője érvényesíti az opciót, akkor - az ügylet realizált eredménye üzleti évre jutó időarányos részének a 23. § (3) bekezdése szerint történő elszámolásával egyidejűleg - az opciós díj üzleti évre időarányosan jutó összegét az üzleti évi eredményt érintő tételként kell elszámolni.
(9) Ha a leszállítási (delivery) opciós ügylet tárgyát az opció vevője befektetett eszközként szándékozik hasznosítani, akkor a fizetett opciós díjat - az opció lehívásakor (érvényesítésekor) - a beszerzési ár részének kell tekinteni. Ha az opciós ügylet tárgyát a vevő forgóeszközként kívánja hasznosítani, akkor a fizetett opciós díj a beszerzési árban - a vevő döntésétől függően - figyelembe vehető. A beszerzési árban figyelembe veendő opciós díjat annak kifizetésekor egyéb követelésként kell elszámolni és az opció lehívásakor (érvényesítésekor) kell az eszköz beszerzési értékének növeléseként és az egyéb követelés csökkenéseként elszámolni.
(10) Ha az üzleti évben vásárolt opció a mérlegkészítés időszakában lejár, és az opció vevője az opciót nem érvényesíti, akkor az opciós díj teljes - kifizetett - összegét az üzleti évben kell elszámolni és kimutatni a befektetési szolgáltatás ráfordításaként.
(11) A tőzsdén kívül kötött határidős ügyletben vállalt pozíciónak - a szerződés szerinti kötelezettség átruházásával - harmadik fél felé történő értékesítése esetén a határidős ügyletet lezártnak kell tekinteni, és a felek megállapodása szerint kapott vagy fizetett díjat a befektetési szolgáltatások bevételeként vagy ráfordításaként kell elszámolni.
(12) A (11) bekezdés szerint vásárolt határidős pozícióért fizetett díjat a fizetett opciós díjakra vonatkozó szabályok szerint kell elszámolni az eszköz beszerzési árának részeként vagy a befektetési szolgáltatások ráfordításaként, illetve időbeli elhatárolásként.
(13) A tőzsdén kötött határidős elszámolási ügyletek lejárati ideje előtt kötött ellenügylet esetében az ellenügylet kötésének napja az ügylet zárása időpontjának tekintendő és a felek az ellenügylet kötésének napján érvényes tőzsdei elszámoló ár és a határidős kötési ár különbözetének összegét számolják el eredményként és rendezik pénzügyileg.
(14) Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetett, illetve kapott - kártérítés jellegű - összeget a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, illetve bevételeként kell elszámolni.
(14) Ha a tőzsdén kívül kötött határidős ügyletek esetén a lejárati idő alatt valamely fél visszalépése miatt az ügylet meghiúsul, akkor a felek által a szerződésben meghatározott módon fizetett, illetve kapott - kártérítés, sérelemdíj jellegű - összeget a befektetési szolgáltatás ráfordításaként, illetve bevételeként kell elszámolni.
(15) A likviditás- és kockázatkezelési tevékenység keretében kötött határidős, opciós vagy swap ügyletek - függetlenül attól, hogy az ügylet fedezeti vagy nem fedezeti célú - eredményét [beleértve az eredményt érintő tételként elszámolt opciós díjakat és a (11)-(12), (14) bekezdés szerinti kifizetéseket] minden esetben, jellegétől függően az egyéb pénzügyi szolgáltatások bevételei vagy ráfordításai, illetve a kamatbevételek vagy kamatráfordítások között kell kimutatni.

KIEGÉSZÍTŐ MELLÉKLET

25. §   A kiegészítő mellékletnek a Tv. előírásain túlmenően tartalmaznia kell:
1. a hitelintézet esetében az alapvető pénzügyi szolgáltatásokon (hitelezés, betétgyűjtés, pénzforgalmi számlavezetés) túlmenően végzett - volumenében jelentős - tevékenységeket;
2. a tárgyévi céltartalékképzés és -felhasználás összegét céltartalék fajtánkénti bontásban;
3. a hitelintézetekkel szembeni követelések, az ügyfelekkel szembeni követelések, a pénzügyi lízinggel kapcsolatos követelések, valamint a halasztott fizetéssel eladott értékpapírok, részesedések és követelések miatt fennálló követelések, továbbá a befektetett pénzügyi eszközök között és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok, részesedések, valamint a követelés fejében átvett, készletként kimutatott eszközök után - azok bekerülése óta - elszámolt értékvesztés nyitó állományát, tárgyévi növekedését, csökkenését és záró állományát;
4. a mérleg fordulónapján fennálló, a Hpt. szerinti nagy kockázatvállalásnak minősülő hitelek, értékpapírok, részesedések, váltó, csekk, vállalt kötelezettségek, pénzügyi lízing miatti követelés együttes összegét;
4. a mérleg fordulónapján fennálló, az 575/2013/EU rendelet szerinti nagykockázat-vállalásnak minősülő hitelek, értékpapírok, részesedések, váltó, csekk, vállalt kötelezettségek, pénzügyi lízing miatti követelés együttes összegét;
5. a hitelintézeteknek az Országos Betétbiztosítási Alapban, az önkéntes betétbiztosítási alapokban, valamint az intézményvédelmi alapokban, a befektetővédelmi alapban való tagságát és külön-külön az azokhoz való hozzájárulás összegét;
5. a hitelintézetnek az Országos Betétbiztosítási Alapban, az önkéntes betétbiztosítási alapokban, valamint az intézményvédelmi alapokban, a befektető védelmi alapban való tagságát, külön-külön az azokhoz való hozzájárulás összegét, továbbá a külföldön létrehozott fióktelep miatt külföldön igénybe vett kiegészítő betétbiztosítás, illetve ügyfélvédelmi rendszerhez való csatlakozás tényét és a befizetett összeget;
6. a hátrasorolt eszközök tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét. Ez a tájékoztatás kimaradhat akkor, ha az egyedi hátrasorolt eszközök összege az összes hátrasorolt eszközök 10%-ánál kevesebb;
7. a hátrasorolt kötelezettségek, ezen belül az alárendelt kölcsöntőke tételes összegét, kamatlábát, esedékességét, pénznemét és a jövőben lehetséges tőkésítés vagy átminősítés feltételeit. Ez a tájékoztatás kimaradhat akkor, ha az egyedi hátrasorolt kötelezettségek összege az összes hátrasorolt kötelezettségek 10%-ánál kevesebb, kivéve az alárendelt kölcsöntőkét, amelyről minden esetben tájékoztatást kell adni;
8. a mérleg eszköztételei közül a 3. b), 4. a) tételeknek, valamint forrástételei közül az 1. b), 2. ab), 2. ac), 2. bb), 2. bc) és 7. tételeknek a következő esedékesség szerinti bontását:
3 hónapon belül esedékesek,
3 hónapon túl és 1 éven belül esedékesek,
1 éven túl és 5 éven belül esedékesek,
5 éven túl esedékesek;

9. a saját eszköz terhére adott zálog- és ahhoz hasonló jogokat tételenkénti bontásban;
10. a valódi penziós ügylet esetén a penzióba adónál a visszavásárlási kötelezettség mellett penzióba adott vagyontárgyakat, a penzióba vevőnél pedig a penzióba kapott vagyontárgyakat;
11. a mérleg eszköztételeiben szereplő, tőzsdén jegyzett értékpapírokat mérlegtételenkénti bontásban;
12. az összes eszközökön, forrásokon belüli külföldi pénznemre szóló eszközöket, forrásokat forintban kifejezve, külön feltüntetve a külföldi értékpapírokat;
13. általános tájékoztatást fajtánként (az ügylet tárgya szerint) a még le nem zárt határidős, opciós ügyletek, valamint a swap ügyletek részét képező határidős ügyletek szerződés szerinti értékéről és az eredményre való várható hatásáról - külön bemutatva azokat, amelyek eredményhatását a 22. § (3)-(5), (7)-(8), (11) bekezdései, a 23. § (2)-(6) bekezdései és a 24. § (5)-(8), (10) bekezdései alapján már a tárgyévben figyelembe vette a hitelintézet -, illetve a cash-flowra való várható hatásáról, részletezve aszerint, hogy kamat-, árfolyamkockázat fedezeti vagy kereskedelmi célokat szolgálnak, továbbá bankközi piacon vagy tőzsdén (áru-, illetve értékpapírtőzsdén) kötött ügyletről van szó;
14. a függőleges tagolású I. eredménykimutatás 10. a) tétele, valamint a vízszintes tagolású II. eredménykimutatás 6. a) tétele alatt kimutatott nem pénzügyi és befektetési szolgáltatás ráfordításainak költségnemenkénti bontását;
15. a 2. pont szerinti bontásban a meg nem képzett céltartalékok, el nem számolt értékvesztés összegét [a Hpt. 5. számú melléklete II. részében az 1. pont d) alpontja szerint];
15. a Hpt. 5. számú melléklete szerinti el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összegét;
15. az 575/2013/EU rendelet szerinti el nem számolt kockázati céltartalék, illetve értékvesztés összegét;
16. a 3. számú melléklet A-D részeiben bemutatott változatok közül a pénzügyi intézmény által választott szerkezetben a pénzmozgásokat (a pénzforrásokat és azok felhasználását) bemutató cash-flow kimutatást;
17. a pénzügyi intézménynél függővé tett kamat (ügyleti kamat és késedelmi kamat), kamat jellegű jutalék és - a 17. § (2) bekezdése szerinti - pénzügyi szolgáltatási díjak összegét, valamint az előző év(ek)ben függővé tett kamatból, kamat jellegű jutalékokból és pénzügyi szolgáltatási díjakból az üzleti évben befolyt összeget;
18. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett garanciaügyletek beváltásából adódóan az ügyféllel szemben fennálló követelések, illetve az állammal szemben fennálló tartozások összegét a 0. Nyilvántartási számlaosztályból;
18. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt állami kezességvállalással részben vagy egészben fedezett garanciaügyletek beváltásából adódóan az ügyféllel szemben fennálló követelések, illetve az állammal szemben fennálló tartozások összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból;
19. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó és behajthatatlannak minősített követelések összegét a 0. Nyilvántartási számlaosztályból;
19. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaság esetében a Kormány által vállalt készfizető kezességgel fedezett, illetve más pénzügyi intézmények által vállalt állami kezességvállalással részben vagy egészben fedezett garanciaügyletek beváltásából adódó és behajthatatlannak minősített követelések összegét a 0. Nyilvántartási számlák számlaosztályból;
20. a megbízásra végzett befektetési szolgáltatási tevékenység során átvett, a megbízó tulajdonát képező értékpapírok, részesedések névértékét, továbbá az ügyfelet megillető pénzeszközök összegét (külön kimutatva azoknak az ügyfeleknek a pénzét, amelyek pénzforgalmi számláját - elszámolási betétszámláját - a hitelintézet vezeti, valamint azokét az ügyfelekét, amelyek pénzforgalmi számláját más hitelintézet vezeti);
21. a saját tulajdonú értékpapírok, részesedések állományát névértéken, valamint könyv szerinti értéken, ezen belül a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományát a mérleg-fordulónapi piaci értéken, az idegen tulajdonú értékpapírok, részesedések állományát névértéken részletezve aszerint, hogy nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapír, részesedés, továbbá a nyomdai úton előállított értékpapír őrzése az elszámolóházban, más helyen, illetve saját szervezés keretében történik;
21. a saját tulajdonú értékpapírok, részesedések állományát névértéken, valamint könyv szerinti értéken, ezen belül a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok állományát a mérleg-fordulónapi piaci értéken, az idegen tulajdonú értékpapírok, részesedések állományát névértéken részletezve aszerint, hogy nyomdai úton előállított, illetve dematerializált értékpapír, részesedés, továbbá a nyomdai úton előállított értékpapír őrzése a központi értéktárban, más helyen, illetve saját szervezés keretében történik;
22. a biztosítópénztárak részére végzett vagyonkezelés esetén pénztáranként külön - a 0. számlaosztályban elszámolt - a pénztár tulajdonát képező eszközök tárgyév január 1-jén és december 31-én meglévő állományát a vagyonkezelési szerződésben meghatározott nyilvántartás szerinti értéken, és a tárgyévben bekövetkezett változását, valamint a vagyonkezelési szerződés alapján kötött és a mérleg fordulónapján le nem zárt (érvényben lévő) határidős és opciós ügyleteket a szerződésben rögzített értéken;
23. a befektetési szolgáltatás bevételeit és ráfordításait
- értékpapír forgalomba hozatal szervezési tevékenység,
- bizományosi tevékenység,
- kereskedelmi tevékenység,
- letétkezelési, letéti őrzési és portfóliókezelési tevékenység,
- egyéb tevékenység
bontásban;
24. a pénzfeldolgozási tevékenység során átvett, idegen tulajdonú pénzeszközöket;
25. a Hpt. 75. §-ának (3) bekezdése szerint az általános tartalék képzése alól kapott felmentést;
25. a Hpt. 83. § (3) bekezdése szerint az általános tartalék képzése alól kapott felmentést;
26. az azonnali deviza adásvételi ügyletekből a mérleg fordulónapjáig nem teljesült ügyletek miatt devizában fennálló követelést, illetve kötelezettséget;
27. a lakástakarékpénztárnak a mérleg fordulónapján fennálló kiutalási összeget, a ki nem utalt összes szerződéses összeget, a kiutalási összegben lévő állami támogatást és annak kamatát, a nyújtott áthidaló kölcsönök összegét, a szabad eszközök összegét, a kiegyenlítési céltartalék állományának összegét, valamint tárgyévi képzésének és felhasználásának összegét;
28. a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézménynél a külföldi székhelyű vállalkozással vagy annak más fióktelepével szembeni követeléseit és kötelezettségeit - az üzleti évi összevezetést megelőzően -, előző évről áthozott egyenleg és tárgyévben keletkezett tételek bontásban, a keletkezés jogcímének megjelölésével;
29. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a központi költségvetés kockázatának felmérése céljából -, a Kormány készfizető kezességével fedezett exportcélú garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettségek saját kockázattal azonos módon történő minősítésének eredményét és a kötelezettségek egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagyságát;
29. a Magyar Export-Import Bank Részvénytársaságnál - a központi költségvetés kockázatának felmérése céljából -, a Kormány készfizető kezességével fedezett, illetve más pénzügyi intézménynél az állami kezességvállalással fedezett exportcélú, illetve egyéb célú garanciaügyletekből adódó be nem váltott kötelezettségek saját kockázattal azonos módon történő minősítésének eredményét és a kötelezettségek egyes minősítési kategóriákba tartozó állományának nagyságát;
30. az immateriális javakat fajtánként részletezve (beleértve az immateriális javak előlegét is);
31. a tárgyi eszközök között kimutatott ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékét fajtánként részletezve (földhasználati jog, haszonélvezeti jog, használati jog, bérleti jog, szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő - jogszabályban nevesített - közmű-hozzájárulások megfizetése alapján szerzett használati jog és egyéb jogok);
32. a készleteket vásárolt készletek és követelés kiegyenlítéseként kapott - értékesítésre szánt - készletként kimutatott eszközök bontásban, azon belül a vásárolt készleteket fajtánként (anyagok, saját előállítású készletek, kereskedelmi áruk, készletekre adott előlegek), a követelés kiegyenlítéseként kapott eszközöket pedig legalább ingatlanok; gépek, berendezések, felszerelések, járművek; egyéb eszközök szerint történő részletezésben;
33. a pénzügyi lízing követeléseket;
34. a pénzügyi intézménynek más hitelintézettel szemben fennálló, a befektetési szolgáltatások fogalmának megfelelő - de az Épt. szerint egymás viszonylatában annak nem minősíthető - tevékenységekből eredő követeléseket és kötelezettségeket;
35. a kamatkövetelések után képzett céltartalék mérleg-fordulónapi állományát.
36. az elszámolóház esetében továbbá:
a) a letétkezelésbe átvett, nyomdai úton előállított, idegen tulajdonú értékpapírokat értékpapírfajtánként, tőzsdén forgalmazott, illetve tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok részletezésben névértéken,
b) a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát értékpapírfajtánként (kibocsátónként) névértéken,
c) a befektetési szolgáltatók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok névértékét összesen,
d) a befektetési szolgáltatóknak nyújtott kölcsönöket,
e) tőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás - fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, az elszámolóház által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést,
f) a tőzsdeforgalmi számla vezetése miatt a befektetési szolgáltatókkal szemben fennálló kötelezettséget,
g) a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott, az elszámolóház által kezelt - közös pénzeszköz (garanciaalaphoz) való hozzájárulása miatti kötelezettséget;
36. a központi értéktár, a központi szerződő fél esetében továbbá:
a) a letétkezelésbe átvett, nyomdai úton előállított, idegen tulajdonú értékpapírokat értékpapírfajtánként, tőzsdén forgalmazott, illetve tőzsdei forgalomban nem szereplő értékpapírok részletezésben névértéken,
b) a központi értékpapírszámlákon nyilvántartott dematerializált értékpapírok állományát értékpapírfajtánként (kibocsátónként) névértéken,
c) a befektetési szolgáltatók, valamint a külföldi letétkezelők részére vezetett értékpapírszámlákon lévő értékpapírok névértékét összesen,
d) a befektetési szolgáltatóknak nyújtott kölcsönöket,
e) tőzsdén kötött határidős ügyletek esetén a befektetési szolgáltató, árutőzsdei szolgáltató - árkülönbözet, illetve közös pénzeszközhöz való hozzájárulás - fizetési kötelezettségének nem teljesítése miatt, a központi értéktár, a központi szerződő fél által történő teljesítés (helytállás) összegében fennálló követelést,
f) a tőzsdeforgalmi számla vezetése miatt a befektetési szolgáltatókkal szemben fennálló kötelezettséget,
g) a befektetési szolgáltatók által a tőzsdei ügyletek nem teljesítéséből eredő kockázat elkerülése céljából - a tőzsdei szabályzatok alapján - létrehozott, a központi értéktár, a központi szerződő fél által kezelt - közös pénzeszköz (garanciaalaphoz) való hozzájárulása miatti kötelezettséget;
37. a saját számlára, valamint az ügyfél megbízásából kölcsönbe adott és a kölcsönbe vett értékpapírok, továbbá a másodlagos értékpapírok állományát könyv szerinti és piaci értéken, értékpapír fajtánkénti részletezésben;
38. a biztosítékként, fedezetként, óvadékként kapott és adott eszközök és garancia-, illetve kezességvállalások értékét pénzügyi és befektetési szolgáltatásokkal kapcsolatban elkülönítve.
39. a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén az előre jelzett ügyletek típusait, várható szerződés szerinti értékét, teljesítési időpontját, valamint a pénzügyi instrumentumok esetében alkalmazott piaci érték meghatározásának módját, ideértve a származékos ügyletek esetében alkalmazott általános értékelési eljárások, modellek leírását is és az azokhoz kapcsolódó feltételezéseket, tényezőket (így különösen: diszkont tényezők, alternatív befektetések, alternatív befektetések hozama, növekedési ráták).
40. a külföldi felettes anyavállalat esetében a konszolidált éves beszámoló elkészítése alól mentesülő köztes anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény az alátartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatait a 26. § (6) bekezdésének f) pontja szerint.
41. a 2. számú melléklet szerinti függőleges tagolású I. eredménykimutatás 1., 3., 4., 6. a), 6. c), 7., illetve a vízszintes tagolású II. eredménykimutatás „Bevételek” része 1-3., 4. a), 4. b), 7. tételeit belföldi, Európai Unión belüli és Európai Unión kívüli részletezésben, valamint ez utóbbiakat további földrajzi piacok szerinti részletezésben feltéve, hogy a piacok egymástól alapvetően különböznek. E tekintetben a piacok különbözőségének feltételeit és annak alapján kialakított földrajzi piacokat a számviteli politikában kell rögzíteni;
42. a határon átnyúló szolgáltatás végzésének tényét, a nyújtott szolgáltatások fajtáit országonkénti részletezésben, valamint a nyújtott szolgáltatások kapcsán külföldi adóhatóságokhoz befizetett (fizetendő) adó együttes összegét;
43. a Tv. 54. §-ának (8) bekezdése szerinti befektetési célú, lejáratig tartott, hitelkockázati szempontból kockázatmentesnek minősített értékpapírok állományát.
44. a valós értéken történő értékelés alkalmazása esetén a pénzügyi instrumentumok más kategóriába való átsorolása kapcsán azt, hogy:
a) az átsorolásra milyen értékben került sor a pénzügyi instrumentumok egyes kategóriáinak vonatkozásában,
b) az átsorolás mivel indokolható, ideértve a Tv. 59/A. §-ának (11) és (12) bekezdése szerinti rendkívüli körülményt és az azt alátámasztó tényezőket is,
c) az átsorolt eszköz a valós értéken történő értékelés kapcsán az átsorolás évében milyen mértékű nyereség vagy veszteség elszámolását vonta maga után az eredményben vagy a saját tőkében,
d) ha a későbbi években (elszámolási időszakokban) a valós értéken történő értékelést folytatták volna az adott pénzügyi instrumentum vonatkozásában, akkor az az eredményben vagy a saját tőkében milyen nagyságú nyereség, illetve veszteség elszámolását vonta volna maga után,
e) mekkora volt az adott üzleti évben az átsorolt pénzügyi instrumentum után elszámolt bevétel, költség, ráfordítás, nyereség, veszteség,
f) milyen összegű pénzáramlás várható az átsorolt pénzügyi instrumentum megtérüléseként,
g) az átsorolt pénzügyi instrumentum tartásának ideje alatt az egyes üzleti években mekkora annak könyv szerinti értéke és valós értéke.
45. az átstrukturált hitelek (követelések) szerződés szerint fennálló tőkekövetelésre vonatkozó összegét és könyv szerinti (nyilvántartási) értékét;
46. a sajátos értékelési eljárás alá tartozó tételek könyv szerinti (nyilvántartási) értékét legalább követelések, értékpapírok, követelés fejében kapott készletek és mérlegen kívüli kötelezettségek bontásban, eszközminősítési kategóriánkénti, illetve csoportos értékelés alá vont követelések esetében értékelési csoportonkénti részletezésben.

Összevont (konszolidált) éves beszámoló

26. §
(1) Ha a pénzügyi intézmény anyavállalat (a továbbiakban: pénzügyi intézmény anyavállalat), a kiegészítő mellékletben ismertetni kell az alkalmazott konszolidálási módszereket.
(2) A leányvállalatnak, közös vezetésű vállalkozásnak minősülő pénzügyi intézmény (a továbbiakban: pénzügyi intézmény leányvállalat, közös vezetésű vállalkozás) az éves beszámoló mérlegét és eredménykimutatását az anyavállalat által kért szerkezetben köteles részletezni.
(3) A pénzügyi intézmény anyavállalat összevont (konszolidált) mérlegének előírt tagolása a 4. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el az 1. számú melléklet szerinti mérleg tagolásától.
(4) A pénzügyi intézmény anyavállalat összevont (konszolidált) eredménykimutatásának előírt tagolása az 5. számú melléklet szerinti kiegészítésekkel tér el a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatás tagolásától.
(5) A pénzügyi intézmény anyavállalatnak minősül a Tv. 3. §-a (2) bekezdése 1. pontjában foglaltakon túlmenően abban az esetben is, ha igazgatóságának, illetve felügyelő bizottságának irányítása, illetve ellenőrzése alatt áll egy másik vállalkozás (leányvállalat) függetlenül attól, hogy azt a létesítő okiratban rögzítették-e. Ez esetben az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény és a leányvállalat közös irányítás alatt áll. Ha a közös irányítás alatt álló két vállalkozás közül az egyik hitelintézet, a másik pénzügyi vállalkozás vagy befektetési vállalkozás, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában anyavállalatnak a hitelintézetet kell tekinteni. Ha a közös irányítás alatt álló mindkét vállalkozás hitelintézet, vagy az egyik biztosító intézet, akkor a Tv. 3. §-a (2) bekezdésének 1. pontja szerinti feltételek hiányában a létesítő okiratban vagy külön szerződésben kell rögzíteni az anyavállalati, illetve a leányvállalati minősítést.
(6) Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény a külföldi fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)-e) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:
a) a külföldi fölérendelt anyavállalat 100%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik a mentesülő pénzügyi intézményben, vagy legalább 90%-os tulajdoni hányaddal rendelkezik és a kisebbségi tulajdonosok elfogadták a mentesítést, nem igényelik, hogy a mentesülő pénzügyi intézmény összevont (konszolidált) éves beszámolót készítsen,
b) a külföldi fölérendelt anyavállalat hitelintézet,
c) a külföldi fölérendelt anyavállalat írásban nyilatkozik arról, hogy garanciát vállal a mentesülő vállalkozás valamennyi kötelezettségéért; az erről szóló nyilatkozat szerepel a mentesülő vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében,
d) a mentesülő pénzügyi intézmény nem tőzsdei kibocsátó,
e) a mentesülő pénzügyi intézmény gondoskodik a fölérendelt anyavállalat által elkészített összevont (konszolidált) éves beszámoló magyar nyelvre lefordított hiteles példányának magyarországi közzétételéről,
f) a mentesülő pénzügyi intézmény éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy az e) pont szerinti összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő pénzügyi intézmény alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatai.
(6) Az anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény a fölérendelt anyavállalat esetében a Tv. 116. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltételeken túlmenően akkor mentesíthető az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól, ha a következő a)-c) pont szerinti feltételek együttesen fennállnak:
a) a fölérendelt anyavállalat hitelintézet,
b) a fölérendelt anyavállalat írásban nyilatkozik arról, hogy garanciát vállal a mentesülő vállalkozás valamennyi kötelezettségéért; az erről szóló nyilatkozat szerepel a mentesülő vállalkozás éves beszámolójának kiegészítő mellékletében,
c) a mentesülő pénzügyi intézmény éves beszámolójának kiegészítő mellékletében vagy a fölérendelt anyavállalat összevont (konszolidált) éves beszámolójának kiegészítő mellékletében bemutatásra kerülnek a mentesülő pénzügyi intézmény alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozások befektetett eszközeinek, bevételeinek, tárgyévi üzleti eredményének, saját tőkéjének és foglalkoztatottai átlagos állományi létszámának összesített adatai.
A Tv. 116. §-a (1) bekezdésének b) pontja a pénzügyi intézmények mentesítésére nem alkalmazható.
(7) Ha a leányvállalatnak minősülő pénzügyi intézményt az anyavállalat nem vonja be a konszolidált éves beszámoló készítésébe, mert a benne lévő részvényeket átmenetileg tartja pénzügyi megsegítés vagy átszervezés miatt, akkor a mentesülő leányvállalat éves beszámolójának kiegészítő mellékletében és az anyavállalat által készített összevont (konszolidált) éves beszámoló kiegészítő mellékletében kell információt adni a mentesítés tényéről.
(8) A (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámolókészítéshez, továbbá a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.
(8) A (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámolókészítéshez, továbbá a Felügyelet felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.
(8) A (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő pénzügyi intézmény köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a fölérendelt anyavállalat felé az összevont (konszolidált) beszámolókészítéshez, továbbá az MNB felé az összevont alapú felügyelethez történő adatszolgáltatás teljesíthető legyen.
(9) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény, továbbá a (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan pénzügyi intézmény, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete felé az összevont alapú felügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Hpt. az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv.-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.
(9) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény, továbbá a (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan pénzügyi intézmény, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján a Felügyelet felé az összevont alapú felügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Hpt. az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv.-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.
(9) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény, továbbá a (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan pénzügyi intézmény, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján az MNB felé az összevont alapú felügyelethez szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen. E rendelkezés végrehajtása során, ahol a Hpt. az összevont alapú felügyeletre vonatkozó rendelkezések tekintetében a Tv.-re utal, ott a Tv. 10. §-ának (4) bekezdését figyelmen kívül kell hagyni.
(9) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény, továbbá a (6) bekezdés szerint az összevont (konszolidált) éves beszámoló elkészítése alól mentesülő, anyavállalatnak minősülő olyan pénzügyi intézmény, amelynek fölérendelt anyavállalata az összevont (konszolidált) éves beszámolót a nemzetközi számviteli standardok szerint készíti el, köteles nyilvántartásait oly módon részletezni, valamint az alá tartozó konszolidációs körön belüli kapcsolt vállalkozásoktól a konszolidációhoz szükséges adatokat bekérni és nyilvántartani, hogy azok alapján az MNB felé a szükséges adatszolgáltatás teljesíthető legyen.
(10) Az összevont (konszolidált) éves beszámolót a Tv. 10. §-ának (2)-(3) bekezdése alapján a nemzetközi számviteli standardok szerint készítő pénzügyi intézmény köteles az összevont (konszolidált) éves beszámoló
a) kiegészítő mellékletében bemutatni a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásának első üzleti évében a bázis évi összevont (konszolidált) beszámoló adatainak a nemzetközi számviteli standardok szerinti mérlegbe és eredménykimutatásba való átrendezését, valamint annak az eredményre gyakorolt hatását;
b) kiegészítő mellékletében vagy az összevont (konszolidált) éves beszámoló önálló részeként bemutatni számviteli politikájának a nemzetközi számviteli standardok szerint készített éves beszámolójára vonatkozó főbb szabályait, így különösen:
ba) az összevont (konszolidált) beszámoló részeit,
bb) az összevont (konszolidált) beszámolóban alkalmazott mérleg- és eredménykimutatás tagolást, valamint a tételek tartalmát,
bc) a kapcsolt vállalkozási kör meghatározását,
bd) az alkalmazott konszolidációs módszereket,
be) az alkalmazott értékelési eljárásokat és annak feltételeit,
bf) a nemzetközi számviteli standardok által adott választási lehetőségekből alkalmazott szabályokat,
bg) a konszolidációnál alkalmazott mentesítéseket.

Közzététel

27. §   A pénzügyi intézmény az 1. számú melléklet szerinti mérleget és a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatást, valamint a kiegészítő mellékletet köteles közzétenni. A kiegészítő melléklet egészének vagy egy részének közzétételétől a Tv. 154. §-ának (1) bekezdésében leírtak szerint el lehet tekinteni.
27. §   A pénzügyi intézmény a 3. § (1) bekezdés szerinti éves beszámolóját a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt a Tv. előírásainak megfelelően köteles közzétenni.

Fióktelepek közzétételi előírásai

27/A. §
(1) A külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepeként működő pénzügyi intézmény a Tv. 154/A. §-ának előírásait a (2)-(6) bekezdés figyelembevételével köteles alkalmazni.
(2) A fióktelep köteles közétenni és letétbe helyezni a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti tagállam jogszabályai alapján összeállított - könyvvizsgálói záradékkal ellátott - éves beszámolót, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót és azok vizsgálatáról szóló könyvvizsgálói jelentést magyar nyelven, hiteles fordításban.
(2) A fióktelep köteles közzétenni és letétbe helyezni a külföldi székhelyű vállalkozás által a székhely szerinti tagállam jogszabályai alapján összeállított - könyvvizsgálói záradékkal ellátott - éves beszámolót, illetve összevont (konszolidált) éves beszámolót és azok vizsgálatáról szóló könyvvizsgálói jelentést magyar nyelven, hiteles fordításban.
(3) A fióktelep saját tevékenységéről a Tv., valamint e rendelet alapján készített éves beszámoló közzététele és letétbe helyezése alól mentesül, amennyiben a külföldi vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, vagy amennyiben az Európai Unión kívüli országban található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel [az adott állam szerepel a Tv. 154/A. §-ának (2) bekezdése szerint a pénzügyminiszter által közzétett listán].
(3) A fióktelep saját tevékenységéről a Tv., valamint e rendelet alapján készített éves beszámoló közzététele és letétbe helyezése alól mentesül, amennyiben a külföldi vállalkozás székhelye az Európai Unió valamely tagállamában található, vagy amennyiben az Európai Unión kívüli országban található, azonban az adott állam jogszabályai által előírt éves beszámoló, összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési, könyvvizsgálati, letétbe helyezési és közzétételi kötelezettségek összhangban vannak az Európai Unió vonatkozó irányelveivel [az adott állam szerepel a Tv. 154/A. §-ának (2) bekezdése szerint a számviteli szabályozásért felelős miniszter által közzétett listán].
(4) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő fióktelep a (2) bekezdés szerinti közzététel teljesítése mellett köteles a saját tevékenységéről magyar jogszabályok szerint vezetett számviteli nyilvántartása és elkészített éves beszámolója könyvvizsgáló által felülvizsgált adatai alapján az alábbiakat közzétenni:
a) a fióktelepnél felmerült kapott (járó) kamatok, kamatjellegű bevételek, bevételek értékpapírokból, kapott (járó) jutalék- és díjbevételek, pénzügyi műveletek nettó eredménye, egyéb bevételek üzleti tevékenységből, általános igazgatási költségek, szokásos (üzleti) tevékenység eredménye;
b) a fióktelep dolgozóinak átlagos állományi létszáma;
c) a külföldi székhelyű vállalkozás valamennyi követelését és kötelezettségét, amely a fiókteleppel összefüggésben keletkezett, hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni követelések és kötelezettségek bontásban forintban kifejezve;
d) a fióktelepnél nyilvántartott állampapírok, hitelintézetekkel és ügyfelekkel szemben keletkezett követelések, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, forgatási célú részvények és más változó hozamú értékpapírok forgatási célú és befektetési célú bontásban, hitelintézetekkel és ügyfelekkel szembeni kötelezettségek, kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettségek, biztos (jövőbeni) kötelezettségek és pénzeszközre vonatkozó függő kötelezettségek.
(5) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek megfelelő fióktelep köteles biztosítani, hogy saját tevékenységéről a Tv., illetve e rendelet szerint elkészített éves beszámolóját és adózási célú kimutatásait a fióktelep székhelyen az érintett felek megtekinthessék, azokról másolatot készíthessenek.
(6) A (3) bekezdésben előírt feltételeknek nem megfelelő fióktelep a (2) bekezdés szerinti közzététel teljesítése mellett köteles a saját tevékenységéről a Tv., illetve e rendelet szerint elkészített éves beszámolóját az általános szabályok szerint könyvvizsgálóval felülvizsgáltatni, letétbe helyezni és közzétenni.

Pénzügyi vállalkozások sajátos előírásai

28. §   A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1-3. §; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja; 6. §; 7. § (1)-(2) bekezdés, (3) bekezdés a) pontja, (4)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14) bekezdés; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2)-(11) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-g), i) pontja, (3)-(6) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5) bekezdés; 14. § (3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés; 16. § (1)-(3) bekezdés; 17. §; 20. § (1)-(3), (5)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-17., 21., 23-24., 28., 30-33. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés.
28. §   A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1-3. §; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)-(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)-(7) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)-b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)-(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14) bekezdés; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(11) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-b), e)-g), i) pontja, (3)-(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5), (9)-(10) bekezdés; 14. § (1)-(3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés, (10)-(15) bekezdés; 16. § (1)-(3) bekezdés, (6) bekezdés; 17. §; 20. § (1)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-19., 21., 23-24., 28-33., 37-38. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés.
28. §   A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1-3. §; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)-(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)-b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)-(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16)-(17) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4), (6) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14) bekezdés; 9/A-9/F. §; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-b), e)-g), i)-j) pontja, (3)-(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5), (9)-(10) bekezdés; 14. § (1)-(3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés, (10)-(15) bekezdés; 16. § (1)-(3) bekezdés, (6) bekezdés; 17. §; 20. § (1)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-19., 21., 23-24., 28-33., 37-40. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés.
28. §   A pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1-3. §; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)-(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)-b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)-(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16)-(17) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4), (6) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14), (17) bekezdés; 9/A-9/F. §; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-b), e)-g), i)-j) pontja, (3)-(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5), (9)-(10) bekezdés; 14. § (1)-(3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés, (10)-(15) bekezdés; 16. § (1)-(3) bekezdés, (6) bekezdés; 17. §; 20. § (1)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-19., 21., 23-24., 28-33., 37-43. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés.
28. §
(1) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak nem megfelelő pénzügyi vállalkozás e rendeletnek a következő előírásait köteles alkalmazni: 1. és 2. §; 3. § (1)-(10) bekezdés; 4. §; 5. § (2)-(12) bekezdés, (13) bekezdés b)-c) pontja, (14) bekezdés; 6. § (1)-(3) bekezdés, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdés; 7. § (1) bekezdés a)-b), e), g) pontja, (2) bekezdés, (3) bekezdés a), c) pontja, (4)-(6) bekezdés, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdés, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a), c) pontja, (16)-(17) bekezdés; 8. § (1), (3)-(4), (6)-(7) bekezdés; 9. § (10)-(11), (13)-(14), (17) bekezdés; 9/A-9/F. §; 10. § (1)-(6), (8)-(14) bekezdés; 11. § (1) bekezdés c), e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdés; 12. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a)-b), e)-g), i)-j) pontja, (3)-(8), (11) bekezdés; 13. § (1), (3)-(5), (9)-(10) bekezdés; 14. § (1)-(3) bekezdés; 15. § (3)-(6) bekezdés, (10)-(17) bekezdés; 16. és 17. §; 20. § (1)-(7) bekezdés; 21-24. §; 25. § 2-3., 6-19., 21., 23-24., 28-33., 37-43. pontja; 26-30. §; 31. § (3), (7)-(8) bekezdés.
(1) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak nem megfelelő pénzügyi vállalkozás az 1. és 2. §; a 3. § (1)-(10) bekezdése; a 4. §; az 5. § (2)-(12) bekezdése, (13) bekezdés b) és c) pontja, (14) bekezdése; a 6. § (1)-(3) bekezdése, (4) bekezdés első mondata, (5)-(8) bekezdése; a 7. § (1) bekezdés a), b), e) és g) pontja, (2) bekezdése, (3) bekezdés a) és c) pontja, (4)-(6) bekezdése, (7) bekezdés első mondata, (8)-(11) bekezdése, (14) bekezdés a)-c) pontja, (15) bekezdés a) és c) pontja, (16) és (17) bekezdése; a 8. § (1), (3), (4) és (6)-(8) bekezdése; a 9. § (2) és (3) bekezdése, (4) és (5) bekezdés második mondata, (8) bekezdés második mondata, (10), (11), (13), (14) és (17) bekezdése; a 9/A-9/F. §; a 10. § (1)-(6) és (8)-(14) bekezdése; a 11. § (1) bekezdés c) és e) pontja, (2) bekezdés első két mondata, (3)-(12) bekezdése; a 12. § (1) bekezdése, (2) bekezdés a)-c), e)-g), i) és j) pontja, (3)-(8) és (11) bekezdése; a 13. § (1), (3)-(5), (9) és (10) bekezdése; a 14. § (1)-(3) bekezdése; a 15. § (3)-(6) bekezdése és (10)-(17) bekezdése; a 16. és 17. §; a 20.-24. §; a 25. § 2., 3., 6-19., 21., 23., 24., 28-33. és 37-43. pontja; a 26. és 27. §; a 29. és 30. §; továbbá a 31. § (7) bekezdése előírásait köteles alkalmazni.
(2) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá minősített pénzügyi vállalkozás az erről szóló felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával (az áttérés napjával) köteles főkönyvi számláit lezárni és főkönyvi kivonatot készíteni. Egyidejűleg köteles valamennyi eszközét és forrását a hitelintézeti szabályok szerint értékelni és az ebből adódó értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék képzéseket és céltartalék felhasználásokat elszámolni.
(3) A hitelintézettel egyenértékű prudenciális szabályozásnak megfelelő pénzügyi vállalkozássá való minősítés megszüntetésekor az erről szóló felügyeleti határozat jogerőre emelkedésének napjával (a visszatérés napjával) a pénzügyi vállalkozás köteles főkönyvi számláit lezárni és főkönyvi kivonatot készíteni, továbbá minden eszközét és forrását a Tv. általános előírásai szerint értékelni - a hitelintézetekre vonatkozó sajátos értékelési szabályok alkalmazása nélkül - és az ebből adódó értékvesztéseket, értékvesztés visszaírásokat, céltartalék képzéseket és céltartalék felhasználásokat elszámolni. Az általános tartalékot az eredménytartalékba való átvezetéssel kell megszüntetni.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti pénzügyi vállalkozás az áttérés, illetve a visszatérés üzleti évének éves beszámolójában a kiegészítő mellékletben köteles bemutatni, hogy az áttérés, illetve a visszatérés milyen hatást gyakorol az üzleti év mérlegére, illetve eredményére, a mérleg és az eredménykimutatás egyes tételeire.

A pénzügyi szolgáltatási tevékenységet év közben megkezdő, illetve megszüntető vállalkozások nyilvántartási kötelezettsége

28/A. §
(1) Az a pénzügyi intézmény, amely év közben szerzi meg pénzügyi szolgáltatás végzésére vonatkozó engedélyét és kezdi meg pénzügyi szolgáltatási tevékenységét, azonban megalakulása óta pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet végzett, a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépésének időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény főkönyvi kivonata alapján egyidejűleg köteles az e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleget és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni e rendelet szerinti nyilvántartások folyamatos vezetése céljára.
(3) Az (1) bekezdés szerinti pénzügyi intézmény a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély hatálybalépése évének mérlegfordulónapján e rendelet szerint elkészített éves beszámolója kiegészítő mellékletében köteles bemutatni, hogy a bázisadatokat hogyan rendezte át az 1. számú melléklet szerinti mérlegbe, illetve a 2. számú melléklet szerinti eredménykimutatásba.
(4) Az a pénzügyi intézmény, amely év közben szünteti meg pénzügyi szolgáltatási tevékenységét és a továbbiakban pénzügyi szolgáltatástól eltérő tevékenységet folytat, a pénzügyi szolgáltatás végzésére jogosító engedély visszavonásának időpontjára vonatkozóan köteles főkönyvi számláit lezárni, leltárt és főkönyvi kivonatot készíteni.
(4) Az év közben pénzügyi szolgáltatási tevékenységét megszüntető pénzügyi intézménynek tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése napjával e rendelet (5)-(7) bekezdései szerint kell tevékenységet lezáró beszámolóját elkészítenie.
(5) A tevékenységét megszüntető pénzügyi intézmény egyidejűleg köteles a (4) bekezdés szerinti főkönyvi kivonata alapján a Tv. vagy az általa meghatározott és felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet szerinti mérleget és eredménykimutatást alátámasztó főkönyvi számláit megnyitni és számviteli nyilvántartásait ennek megfelelően folyamatosan vezetni.
(5) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése és végelszámolásának kezdő időpontja megegyezik - azaz a végelszámolás kezdő napját megelőző napon a pénzügyi intézmény még tevékenységi engedéllyel rendelkezik - úgy a tevékenységet lezáró beszámolóját e rendelet szerint kell elkészítenie.
(6) Ha a pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése a végelszámolás, vagy a felszámolás kezdő napját megelőzően történt - azaz a tevékenységet lezáró beszámoló mérlegfordulónapján a pénzügyi intézmény már nem rendelkezik tevékenységi engedéllyel - akkor a tevékenységet lezáró beszámolóját a Tv. rendelkezései alapján kell elkészítenie.
(7) A pénzügyi intézmény tevékenységi engedélye visszavonásának jogerőre emelkedése után (végelszámolásának, felszámolásának ideje alatt) a felszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet, vagy a végelszámolás számviteli feladatairól szóló kormányrendelet előírásait köteles alkalmazni.

A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél sajátos előírásai

28/B. §
(1) A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél (az általa végezhető tevékenységek vonatkozásában) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet, valamint az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében működtetett garanciarendszer tekintetében e rendelet elszámolóházra vonatkozó rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.
(1) A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél (az általa végezhető tevékenységek vonatkozásában) az általa elszámolt, illetve az általa elszámolásra közvetített ügylet, valamint az általa garantált ügyletek teljesítésének biztosítása érdekében működtetett garanciarendszer tekintetében e rendelet központi szerződő félre vonatkozó rendelkezéseit a (2)-(5) bekezdésben foglalt eltérésekkel köteles alkalmazni.
(2) A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő félnek e rendelet
a) központi értéktári tevékenységgel,
b) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatással,
c) a Tpt. 336. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységgel,
d) értékpapír-kölcsönzéssel,
e) nemesfém letéti őrzéssel és letétkezeléssel
kapcsolatos, elszámolóházra vonatkozó előírásait nem kell alkalmaznia.
(2) A szakosított hitelintézetként működő központi szerződő félnek e rendelet
a) központi értéktári tevékenységgel,
b) a Bszt. 5. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott kiegészítő szolgáltatással,
c) a Tpt. 336. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott tevékenységgel,
d) értékpapír-kölcsönzéssel,
e) nemesfém letéti őrzéssel és letétkezeléssel
kapcsolatos, központi szerződő félre vonatkozó előírásait nem kell alkalmaznia.
(3) Ahol az elszámolóházzal kapcsolatos rendelkezések elszámolóházi tevékenységet segítő, kiegészítő tevékenységekről szólnak, az alatt a Tpt. 340/D. § (2) bekezdés f) pontjában meghatározott tevékenységeket kell érteni.
(3) Ahol a központi szerződő féllel kapcsolatos rendelkezések a központi szerződő fél tevékenységét segítő, kiegészítő tevékenységekről szólnak, az alatt informatikai, adatszolgáltatási, oktatási tevékenységeket kell érteni.
(4) A Hpt. 3. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott tevékenységek kapcsán a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő fél a rendelet hitel és pénzkölcsön, valamint pénzforgalmi szolgáltatások nyújtására vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(5) Ahol e rendelet a hatálya alá tartozó hitelintézet és pénzügyi vállalkozás elszámolóházzal szemben fennálló kapcsolatairól rendelkezik, az előírásokat a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolataira a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos előírások kivételével köteles alkalmazni.
(5) Ahol e rendelet a hatálya alá tartozó hitelintézet és pénzügyi vállalkozás központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolatairól rendelkezik, az előírásokat a hitelintézet és a pénzügyi vállalkozás a szakosított hitelintézetként működő központi szerződő féllel szemben fennálló kapcsolataira a (2) bekezdésben felsorolt tevékenységekkel kapcsolatos előírások kivételével köteles alkalmazni.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
HATÁLYBALÉPÉS

29. §   Ez a rendelet 2001. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit először a 2001. évben induló üzleti évről készített éves beszámolóra kell alkalmazni.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

Jogharmonizációs záradék

30. §   Ez a rendelet a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek, valamint azok tagállamai közötti társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban teljesen összeegyeztethető az Európai Közösségek Tanácsának 1986. december 8-i, 86/635/EGK számú, a bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és konszolidált éves beszámolójáról szóló irányelvében foglalt szabályozással.
30. §
(1) E rendelet megállapítja az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendeletének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket.
(1) E rendelet a következő uniós jogi aktusok végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg:
a) az Európai Parlament és a Tanács 2002. július 19-i, a nemzetközi számviteli standardok alkalmazásáról szóló 1606/2002/EK rendelete,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i, a hitelintézetekre és a befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendelete.
(2) E rendelet a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 1986. december 8-i, 86/635/EGK irányelve bankok és más pénzügyi intézmények éves beszámolójáról és összevont (konszolidált) éves beszámolójáról,
b) a Tanács 1989. február 13-i, 89/117/EGK irányelve a hitelintézeteknek és pénzügyi intézményeknek nem a székhelyük szerinti tagállamban létesített fiókjai éves beszámolójának a közzétételére vonatkozó, a fiókokat terhelő kötelezettségekről,
c) az Európai Parlament és a Tanács 2001. szeptember 27-i, 2001/65/EK irányelve a 78/660/EGK, a 83/349/EGK és a 86/635/EGK irányelvének az egyes társaságok, illetve a bankok, valamint egyéb pénzügyi intézmények éves és összevont (konszolidált) beszámolójára vonatkozó értékelési szabályok tekintetében történő módosításáról,
d) az Európai Parlament és a Tanács 2003. június 18-i, 2003/51/EK irányelve a meghatározott jogi formájú társaságok, a bankok és más pénzügyi intézmények, illetve biztosítóintézetek éves és összevont (konszolidált) éves beszámolóiról szóló 78/660/EGK, 83/349/EGK, 86/635/EGK és 91/674/EGK irányelvek módosításáról,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, 2006/48/EK irányelve a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról,
e) az Európai Parlament és a Tanács 2013. június 26-i, 2013/36/EU irányelve a hitelintézetek tevékenységéhez való hozzáférésről és a hitelintézetek és befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről, a 2002/87/EK irányelv módosításáról, a 2006/48/EK és a 2006/49/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről.
f) az Európai Parlament és a Tanács 2006. június 14-i, 2006/49/EK irányelve a befektetési vállalkozások és a hitelintézetek tőkemegfeleléséről.

ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

31. §
(1) A kamatkövetelések után 1996. január 1-jét megelőzően képzett céltartalékok összegét meg kell szüntetni az egyéb bevételekkel szemben, és egyidejűleg értékvesztést kell elszámolni az egyéb bevételek csökkentéseként.
(2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetnek a 2001. január 1-jét megelőzően a követelések után képzett kockázati céltartalékot meg kell szüntetnie az egyéb bevételekkel szemben, és egyidejűleg értékvesztést kell elszámolnia az egyéb bevételek csökkentéseként.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetnek és a pénzügyi vállalkozásnak a 2001. január 1-jét megelőzően az egyéb követelések után képzett céltartalékot meg kell szüntetnie az egyéb bevételekkel szemben, és egyidejűleg értékvesztést kell elszámolnia az egyéb bevételeket csökkentő tételként.
(4) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetnek a 2001. január 1-jét megelőzően a befektetett eszközök és a forgóeszközök között kimutatott értékpapírok (részesedések) után képzett kockázati céltartalékot meg kell szüntetnie az egyéb bevételekkel szemben, és egyidejűleg értékvesztést kell elszámolnia az egyéb bevételek csökkentéseként.
(5) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetnek a 2001. január 1-jét megelőzően a követelés fejében átvett és készletként kimutatott eszközök után képzett kockázati céltartalékot meg kell szüntetnie az egyéb bevételekkel szemben, és egyidejűleg értékvesztést kell elszámolnia az egyéb bevételek csökkentéseként.
(6) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetnek a 2001. január 1-jét megelőzően képzett árfolyamkockázati céltartalékot és országkockázati céltartalékot, valamint az árfolyamveszteségre képzett céltartalékot meg kell szüntetnie az egyéb bevételekkel szemben.
(7) A pénzügyi vállalkozás a kamat függővé tétel szabályát a 2001. január 1-je után szerződés szerint felszámított, időarányosan járó és esedékes kamatokra köteles alkalmazni.
(8) A pénzügyi intézmény a 2001. évi éves beszámolójának elkészítésekor a kiegészítő mellékletében köteles bemutatni a bázisul szolgáló 2000. évi éves beszámoló adatainak e rendelet 1. számú melléklete szerinti mérleg és 2. számú melléklete szerinti eredménykimutatás szerkezetébe való átrendezését és az áttérés, valamint a Tv. 2001. január 1-jével hatályba lépő új előírásai alkalmazásának a 2001. évi eredményre gyakorolt hatását.
33. §
(1) E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 11. § (13) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, azzal, hogy az a 2010. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazható.
(2) E rendeletnek a 345/2010. (XII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ával megállapított 11. § (14) bekezdését először a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(3) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 342/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 43. §-ával megállapított 2. § 49. és 50. pontját, 44. §-ával megállapított 13. § (2) bekezdés c) pontját, valamint 46. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (2a), (5a)-(5c) pontját először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni azzal, hogy azok a 2011. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(4) E rendeletnek a számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 114/2012. (VI. 8.) Korm. rendelet 26. §-ával megállapított 2. § 51. és 52. pontját, valamint 27. §-ával megállapított 11. § (7a) bekezdését először a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(5) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 382/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 20. §-ával megállapított 9. § (4) és (5) bekezdését, a 21. §-ával megállapított 12. § (2) bekezdés c) pontját, a 22. §-ával megállapított 28. § (1) bekezdését, a 24. §-ával megállapított 7. számú melléklet VII. fejezet (9) bekezdését először a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2012. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(6) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 22. §-ával megállapított 3. § (3) bekezdését, 27. §-ával megállapított 11. § (8) bekezdését, 28. §-ával megállapított 13. § (7) bekezdését, 33. § (1) bekezdésével megállapított 1. számú mellékletét, 33. § (2) bekezdésével megállapított 2. számú mellékletét, 33. § (3) bekezdésével megállapított 7. számú mellékletét először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, illetve a 35. §-ával hatályon kívül helyezett 7. § (13) bekezdését először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra nem kell alkalmazni.
(7) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 518/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet 23. §-ával megállapított 5. § (6) bekezdés d) pontját, 24. §-ával megállapított 7. § (4) bekezdés d) pontját, 26. §-ával megállapított 10. § (4) és (5) bekezdését, 30. §-ával megállapított 28/B. §-át először a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2013. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(8) A hitelintézet az általános kockázati céltartalék eredménytartalékba való átvezetésével kapcsolatban teljesítendő, az államháztartás egyensúlyát javító különadóról és járadékról szóló 2006. évi LIX. törvény 4/C. §-a szerinti egyszeri hitelintézeti hozzájárulást a Tv. 87. § (2) bekezdése szerinti adófizetési kötelezettségként számolja el.
(9) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló 362/2014. (XII. 30.) Korm. rendelet 29. §-ával megállapított 3. § (7) bekezdését, 30. §-ával megállapított 9. § (18) bekezdését, 31. §-ával megállapított 15. § (4) bekezdését, 32. §-ával megállapított 16/B. §-át, 33. §-ával megállapított 22. § (2) bekezdését, 34. §-ával megállapított 22. § (4) bekezdés c) pontját, a 36. §-ával megállapított 11. § (3) bekezdését, 12. § (14) bekezdés f) pontját, 24. § (14) bekezdését, 27/A. § (2) bekezdését először a 2015. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de azok már a 2014. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatók.
(10) Egyéb céltartalékként kell kimutatni a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény előírásai alapján képzett céltartalékot.
(11) A (10) bekezdés szerinti céltartalék összegének meghatározásánál csökkentő tételként figyelembe lehet venni a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 29/ZS. §-a alapján a 2015. évi, illetve a későbbi évek fizetendő társasági adóját várhatóan csökkentő összeget, amennyiben valószínű, hogy azt a pénzügyi intézmény a 2015. évben, illetve az azt követő években érvényesíteni tudja. Amennyiben a pénzügyi intézmény él ezzel a lehetőséggel, úgy az ezzel kapcsolatos jövőbeni elképzeléseit a 2014. üzleti évi beszámoló kiegészítő mellékletében be kell mutatnia.
(12) A pénzügyi intézmények a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény, valamint a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény hatálya alá tartozó devizaköveteléseiket, az azokhoz kapcsolódó értékvesztések, céltartalékok és elhatárolt kamatok összegeit 2014. december 31-én, az erre vonatkozó döntésük alapján - a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 60. §-ában rögzített szabályoktól eltérően - értékelhetik az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény 10. §-a szerinti árfolyamon is.
(13) Rendkívüli ráfordításként kell elszámolni a pénzügyi intézménynél a 2015. üzleti évben a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban: elszámolási törvény) 5. §-a szerinti fogyasztói követelés és a 3-4. §-a szerinti túlfizetés összegének különbözetét.
(14) Rendkívüli bevételként kell elszámolni a pénzügyi intézménynél a 2015. üzleti évben az elszámolási törvény alapján a fogyasztói követelésekkel (a pénzügyi intézmény részéről az ügyfelekkel szembeni kötelezettségekkel) szemben figyelembe veendő (beszámítandó) olyan összegeket, amelyeket korábban még nem számoltak el bevételként. Ilyen tételnek minősülnek különösen a korábban függővé tett, de az elszámolási törvény szerinti beszámítással kiegyenlítettnek minősülő kamatok, valamint kamatjellegű jutalékok, késedelmi kamatok összegei.
(15) A pénzügyi intézménynél az elszámolási törvény végrehajtásával összefüggésben az ügyfelekkel szembeni követelések értékvesztésének visszaírását a 2015. üzleti évben a 13. § (1) bekezdésnek megfelelően kell elszámolni.
(16) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 70. §-ával megállapított 1. és 2., valamint 5. és 6. számú mellékletet először a 2016. évben induló üzleti évről készített beszámolóra kell alkalmazni.
(17) A számviteli törvényhez kapcsolódó, sajátos számviteli szabályokat tartalmazó kormányrendeletek módosításáról szóló a 484/2015. (XII. 29.) Korm. rendelet 66. §-ával megállapított 28/A. § (4)-(7) bekezdése a 2015. évben visszavont tevékenységi engedély vonatkozásában is alkalmazható.

Jogszabályok hatályon kívül helyezése

32. §   E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg a hitelintézetek és a pénzügyi vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 198/1996. (XII. 22.) Korm. rendelet, valamint az azt módosító 285/1997. (XII. 23.) Korm. rendelet és a 220/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet, továbbá a tandíjhitelhez kapcsolódó állami kezesség vállalásának és érvényesítésének feltételeiről szóló 23/1998. (II. 13.) Korm. rendelet 11. §-ának (2)-(4) bekezdése hatályát veszti azzal, hogy rendelkezéseit a 2000. évről készített beszámolóra még alkalmazni kell.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 250/2000. (XII. 24.) KORM. RENDELETHEZ

Mérleg előírt tagolása

ESZKÖZÖK (aktívák)

1. Pénzeszközök
2. Állampapírok
a) forgatási célú
b) befektetési célú
2/A. Állampapírok értékelési különbözete
3. Hitelintézetekkel szembeni követelések
a) látra szóló
b) egyéb követelés pénzügyi szolgáltatásból
ba) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- MNB-vel szemben

- elszámolóházzal szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben

bb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- MNB-vel szemben

- elszámolóházzal szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben

c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- elszámolóházzal szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben

3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete
3/A. Hitelintézetekkel szembeni követelések értékelési különbözete
4. Ügyfelekkel szembeni követelések
a) pénzügyi szolgáltatásból
aa) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

ab) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

b) befektetési szolgáltatásból
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben







- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

ba) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés
bb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó követelés
bc) befektetési szolgáltatási tevékenységből eredő, ügyfelekkel szembeni követelés
bd) elszámolóházzal szembeni követelés
bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni követelés
bd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni követelés
bd) központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni követelés
be) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó követelés
4/A. Ügyfelekkel szembeni követelések értékelési különbözete
5. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, beleértve a rögzített kamatozásúakat is
a) helyi önkormányzatok és egyéb államháztartási szervek által kibocsátott értékpapírok (ide nem értve az állampapírokat)
aa) forgatási célú
ab) befektetési célú
b) más kibocsátó által kibocsátott értékpapírok
ba) forgatási célú
Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott

- visszavásárolt saját kibocsátású

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott

bb) befektetési célú
Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott

5/A. Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelési különbözete
6. Részvények és más változó hozamú értékpapírok
a) részvények, részesedések forgatási célra
Ebből: - kapcsolt vállalkozás által kibocsátott

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozás által kibocsátott

b) változó hozamú értékpapírok
ba) forgatási célú
bb) befektetési célú
6/A. Részvények és más változó hozamú értékpapírok értékelési különbözete
7. Részvények, részesedések befektetési célra
a) részvények, részesedések befektetési célra
Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés
b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés

7/A. Befektetési célú részvények, részesedések értékelési különbözete
8. Részvények, részesedések kapcsolt vállalkozásban
a) részvények, részesedések befektetési célra
Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés
b) befektetési célú részvények, részesedések értékhelyesbítése
Ebből: - hitelintézetekben lévő részesedés
9. Immateriális javak
a) immateriális javak
b) immateriális javak értékhelyesbítése
10. Tárgyi eszközök
a) pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
aa) ingatlanok
ab) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek
ac) beruházások
ad) beruházásra adott előlegek
b) nem közvetlenül pénzügyi és befektetési szolgáltatási célú tárgyi eszközök
ba) ingatlanok
bb) műszaki berendezések, gépek, felszerelések, járművek
bc) beruházások
bd) beruházásra adott előlegek
c) tárgyi eszközök értékhelyesbítése
11. Saját részvények
12. Egyéb eszközök
a) készletek
b) egyéb követelések
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szembeni követelés

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szembeni követelés

12/A. Egyéb követelések értékelési különbözete
12/B. Származékos ügyletek pozitív értékelési különbözete
13. Aktív időbeli elhatárolások
a) bevételek aktív időbeli elhatárolása
b) költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolása
c) halasztott ráfordítások
c) halasztott ráfordítások
Eszközök összesen
Ebből:

- FORGÓESZKÖZÖK
[1 + 2.a) + 3.a) + 3.ba) + 3.c) + 4.aa) + 4.b) + 5.aa) + 5.ba) + 6.a) + 6.ba) + 11 + 12+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei]

- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
[2.b) + 3.bb) + 4.ab) + 5.ab) + 5.bb) + 6.bb) + 7 + 8 + 9 + 10 + a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]
FORRÁSOK (passzívák)

- központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben

- központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben

- központi értéktárral, központi szerződő féllel szemben

1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete

Eszközök összesen

Ebből: - FORGÓESZKÖZÖK

[1+2.a)+3.c)+3.a)+3.ba)+4.aa)+4.b)+5.aa)+5.ba)+6.a)+6.ba)+11+12]

- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK

[2.b)+3.bb)+4.ab)+5.ab)+5.bb)+6.bb)+7+8+9+10]

FORRÁSOK (passzívák)

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
a) látra szóló
b) meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség
ba) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- MNB-vel szemben

- elszámolóházzal szemben

bb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- MNB-vel szemben

- elszámolóházzal szemben

c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- elszámolóházzal szemben

2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
a) takarékbetétek
aa) látra szóló
ab) éven belüli lejáratú
ac) éven túli lejáratú
b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból
ba) látra szóló
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

bb) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

bc) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben





ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség
cd) elszámolóházzal szembeni kötelezettség
cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség
ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség
3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség
a) kibocsátott kötvények
aa) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

ab) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
ba) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

bb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de az Épt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok
ca) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

cb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de a Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok
ca) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

cb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Egyéb kötelezettségek
a) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása

b) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

5. Passzív időbeli elhatárolások
a) bevételek passzív időbeli elhatárolása
b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
c) halasztott bevételek
6. Céltartalékok
a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre
b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
c) általános kockázati céltartalék
d) egyéb céltartalék
7. Hátrasorolt kötelezettségek
a) alárendelt kölcsöntőke
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása
c) egyéb hátrasorolt kötelezettség
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

8. Jegyzett tőke
Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
10. Tőketartalék
a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)
b) egyéb
11. Általános tartalék
12. Eredménytartalék (±)
13. Lekötött tartalék
14. Értékelési tartalék
15. Mérleg szerinti eredmény (±)
Ebből:

- FORGÓESZKÖZÖK
[1 + 2.a) + 3.a) + 3.ba) + 3.c) + 4.aa) + 4.b) + 5.aa) + 5.ba) + 6.a) + 6.ba) + 11 + 12+ a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 12/A és 12/B tételek előbbi altételekhez kapcsolódó értékei]

- BEFEKTETETT ESZKÖZÖK
[2.b) + 3.bb) + 4.ab) + 5.ab) + 5.bb) + 6.bb) + 7 + 8 + 9 + 10 + a 2/A, 3/A, 4/A, 5/A, 6/A, 7/A, 12/A és a 12/B tételek előbbi altételekhez, illetve tételhez kapcsolódó értékei]
FORRÁSOK (passzívák)

1. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek
a) látra szóló
b) meghatározott időre lekötött, pénzügyi szolgáltatásból adódó kötelezettség
ba) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- MNB-vel szemben

- elszámolóházzal szemben

bb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- MNB-vel szemben

- elszámolóházzal szemben

c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- elszámolóházzal szemben

1/A. Hitelintézetekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete
2. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek
a) takarékbetétek
aa) látra szóló
ab) éven belüli lejáratú
ac) éven túli lejáratú
b) egyéb kötelezettségek pénzügyi szolgáltatásból
ba) látra szóló
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

bb) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

bc) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) befektetési szolgáltatásból
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben







ca) tőzsdei befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cb) tőzsdén kívüli befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó kötelezettség
cc) befektetési szolgáltatási tevékenységből adódó, ügyfelekkel szembeni kötelezettség
cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szembeni kötelezettség
cd) elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség
cd) központi értéktárral, központi szerződő féllel szembeni kötelezettség
ce) egyéb befektetési szolgáltatásból adódó kötelezettség
2/A. Ügyfelekkel szembeni kötelezettségek értékelési különbözete
3. Kibocsátott értékpapírok miatt fennálló kötelezettség
a) kibocsátott kötvények
aa) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

ab) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

b) kibocsátott egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok
ba) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

bb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

c) számviteli szempontból értékpapírként kezelt, de a Tpt. szerint értékpapírnak nem minősülő hitelviszonyt megtestesítő okiratok
ca) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

cb) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4. Egyéb kötelezettségek
a) éven belüli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- szövetkezeti formában működő hitelintézetnél tagok más vagyoni hozzájárulása

b) éven túli lejáratú
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

4/A. Származékos ügyletek negatív értékelési különbözete
5. Passzív időbeli elhatárolások
a) bevételek passzív időbeli elhatárolása
b) költségek, ráfordítások passzív időbeli elhatárolása
c) halasztott bevételek
6. Céltartalékok
a) céltartalék nyugdíjra és végkielégítésre
b) kockázati céltartalék függő és biztos (jövőbeni) kötelezettségekre
c) általános kockázati céltartalék
d) egyéb céltartalék
7. Hátrasorolt kötelezettségek
a) alárendelt kölcsöntőke
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

b) szövetkezeti formában működő hitelintézetnél a tagok más vagyoni hozzájárulása
c) egyéb hátrasorolt kötelezettség
Ebből: - kapcsolt vállalkozással szemben

- jelentős tulajdoni részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben

- egyéb gazdálkodóval szemben

- egyéb részesedési viszonyban lévő vállalkozással szemben







8. Jegyzett tőke
Ebből: - visszavásárolt tulajdoni részesedés névértéken
9. Jegyzett, de még be nem fizetett tőke (-)
10. Tőketartalék
a) a részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)
a) részvény, részesedés névértéke és kibocsátási értéke közötti különbözet (ázsió)
15. Tárgyévi eredmény (±)
Források összesen
Ebből:

- RÖVID LEJÁRATÚ KÖTELEZETTSÉGEK
[1.a) + 1.ba) + 1.c) + 1/A + 2.aa) +2.ab) + 2.ba) + 2.bb) + 2.c) + 2/A + 3.aa) +3.ba) + 3.ca) + 4.a) + 4/A]

<