Hatályos állapot
Közlönyállapot
2008.06.25. - 2011.04.14.
2011.04.15. - 2011.06.10.
2011.06.11. - 2011.06.29.
2011.06.30. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.07.04.
2011.07.05. - 2011.09.30.
2011.10.01. - 2011.11.29.
2011.11.30. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.05.29.
2012.05.30. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.27.
2012.12.28. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.02.
2013.03.03. - 2013.03.13.
2013.03.14. - 2013.04.03.
2013.04.04. - 2013.04.10.
2013.04.11. - 2013.05.09.
2013.05.10. - 2013.06.28.
2013.06.29. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.10.21.
2013.10.22. - 2013.10.31.
2013.11.01. - 2013.11.21.
2013.11.22. - 2013.12.25.
2013.12.26. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.08.31.
2014.09.01. - 2014.09.29.
2014.09.30. - 2014.09.30.
2014.10.01. - 2014.10.06.
2014.10.07. - 2014.11.04.
2014.11.05. - 2014.11.13.
2014.11.14. - 2014.12.29.
2014.12.30. - 2015.03.10.
2015.03.11. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.04.07.
2015.04.08. - 2015.04.15.
2015.04.16. - 2015.05.08.
2015.05.09. - 2015.06.06.
2015.06.07. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.11.27.
2015.11.28. - 2015.12.11.
2015.12.12. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.04.25.
2016.04.26. - 2016.06.21.
2016.06.22. - 2016.06.30.
2016.07.01. - 2016.09.30.
2016.10.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2008. évi XL. törvény

a földgázellátásról

Az Országgyűlés a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakítása, az energiahatékonyság, és az energiatakarékosság elvének a fenntartható fejlődés érdekében történő érvényesítése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátása, a magyar gázpiacnak az Európai Közösség egységesülő gázenergia piacaiba történő integrációja, és a mindezek megvalósítását biztosító objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő szabályozás kialakítása érdekében, az európai közösségi jogi követelményekre figyelemmel a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §   E törvény célja
a) a földgázigények és a számításba vehető földgázforrások összhangjának megteremtése, a felhasználók biztonságos, zavartalan, megfelelő minőségű és átlátható költségszerkezetű földgázellátásának biztosítása,
b) a gazdaság versenyképességének segítése a hatékonyan működő földgáz-versenypiac kialakításán keresztül,
c) a fenntartható fejlődés érdekében az energiahatékonyság, az ésszerű energiatakarékosság és a legkisebb költség elvének érvényesítése,
d) az együttműködő földgázrendszerhez objektív, átlátható és az egyenlő bánásmód követelményének megfelelő hozzáférés biztosítása,
e) a felhasználók érdekeinek hatékony védelme,
f) a földgáz versenypiacra új szereplőként belépők - beleértve a hazai termelésű földgázforrásokat is - hatékony piaci megjelenésének elősegítése,
g) a vezetékes gázellátásra vonatkozó európai közösségi jog átültetése és végrehajtása a magyar földgázpiacnak az Európai Közösség egységesülő földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,
g) a vezetékes gázellátásra vonatkozó európai közösségi jog átültetése és végrehajtása a magyar földgázpiacnak az Európai Unió egységesülő földgázpiacaiba történő integrációjának elősegítése,
h) új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és tárolókapacitások létesítésének, fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása,
h) új hazai és nemzetközi szállító, elosztó és földgáztároló kapacitások létesítésének, fejlesztésének elősegítése, az együttműködő földgázrendszer hatékony és gazdaságos üzemeltetésének biztosítása, a hazai földgázforrások hasznosításának elősegítése,
i) a földgázrendszer kapacitásainak kiegyensúlyozott és átlátható működtetési, felosztási, szolgáltatási, valamint fenntarthatósági szabályainak meghatározása.

A törvény alkalmazási köre

2. §
(1) E törvény alkalmazási köre kiterjed
a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására,
a) a földgáz vezetéken történő szállítására, elosztására, tárolására, kereskedelmére, fogyasztására, felhasználására, elszámolására,
b) az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására,
c) a telephelyi szolgáltatásra,
d) a célvezeték létesítésére, üzemeltetésére,
e) az infrastruktúrafejlesztésre,
f) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére,
f) az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetésére, az ilyen vezetéken történő kapacitásértékesítésre,
g) a vezetékes PB-gáz szolgáltatásra,
h) a PB-gáz tartályban vagy palackban történő forgalmazására és hatósági felügyeletére,
i) az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységeket végzőkre, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenység egy részét kiszervezés alapján végzőkre, az engedélyhez kötött földgázipari tevékenység iránti kérelmet benyújtókra a kérelem elbírálásáig, az e törvény szerint engedélyköteles tevékenységet engedély nélkül végzőkre, az integrált földgázipari vállalkozásokra, a felhasználókra, a földgázipari vállalkozásokban részesedést, befolyást vagy irányítást szerezni kívánókra, amennyiben a tervezett jogügylet megvalósítását e törvény bejelentéshez vagy előzetes hivatali hozzájáruláshoz, jóváhagyáshoz köti, a szállítóvezeték tulajdonosára, a földgáz termelőire, továbbá az e törvény hatálya alá eső természetes személyek, jogi személyek, jogi személyiség nélküli jogalanyok közötti jogviszonyokra.
(2) A földgáztermelőre és a földgázrendszer tulajdonosára vonatkozó rendelkezéseket a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) rendelkezéseivel összhangban kell alkalmazni.
(3) Az együttműködő földgázrendszer részét nem képező elszigetelt rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott elosztói rendszerre az együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.
(3) Az együttműködő földgázrendszerrel fizikai kapcsolattal nem rendelkező elszigetelt szigetüzemű rendszert alkotó, termelővezetékről ellátott földgázelosztói rendszerre az együttműködő földgázrendszerre vonatkozó szabályokat - beleértve a rendszerüzemeltetés napi gázforgalmazással kapcsolatos feladatait is - megfelelően alkalmazni kell.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

3. §   E törvény alkalmazásában:
1. Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének folytatását biztosítják.
1. Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének folytatását biztosítják.
1a. Bértárolás: a Magyar Köztársaság területére átszállítás céljából behozott földgáznak a tárolására nyújtott, nem belföldi felhasználás céljára igénybevett földgáztárolói szolgáltatás.
1. Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének folytatását biztosítják.
1a. Bértárolás: Magyarország területére átszállítás céljából behozott földgáznak a tárolására nyújtott, nem belföldi felhasználás céljára igénybevett földgáztárolói szolgáltatás.
1. Alapvető eszköz: a működési engedélyben felsorolt azon eszközök és vagyoni értékű jogok összessége, amelyek a földgázipari vállalkozás alaptevékenységének folytatását biztosítják.
1a. Bértárolás: Magyarország területére átszállítás céljából behozott földgáznak a tárolására nyújtott, nem belföldi felhasználás céljára igénybevett földgáztárolói szolgáltatás.
1b. Betáplálási-kiadási pont: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó, a földgáztárolói engedélyes, a felhasználó vagy a földgáztermelő földgázrendszere közötti fizikai vagy egyesített csatlakozási pont, valamint a rendszer-összekötési pont, ide nem értve az összekapcsolási pontot.
2. Célvezeték: a földgáztermelőhöz, határon túli földgázrendszerhez, a szállító-, elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz közvetlenül csatlakozó olyan földgázvezeték, amely kizárólag egy felhasználó egy felhasználási helyének ellátására szolgál.
3. Csatlakozási szerződés: a földgázszállító vagy földgázelosztó és a leendő rendszerhasználók között létrejött szerződés, amely biztosítja a rendszerhasználók szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozási jogát, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.
3. Csatlakozási szerződés: a szállítási rendszerüzemeltető vagy földgázelosztó és a leendő felhasználó, vagy a földgáztermelő között létrejött szerződés, amely biztosítja a felhasználók és a földgáztermelők szállító- vagy elosztóvezetékre való csatlakozási jogát, a vásárolt kapacitás mértékét, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.
3. Csatlakozási szerződés: a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó és a leendő felhasználó vagy a földgáztermelő között létrejött szerződés, amely biztosítja a felhasználó vagy a földgáztermelő szállító- vagy elosztóvezetékre történő csatlakozási jogát, az érintett csatlakozási ponton vásárolt kapacitás mértékét, valamint rögzíti a csatlakozás műszaki-gazdasági feltételeit.
4. Csatlakozóvezeték: a felhasználási hely telekhatárától a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.
4. Csatlakozóvezeték: a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan telekhatárától, mint elosztói kiadási ponttól a fogyasztói főcsapig terjedő vezeték.
5. Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték kapacitását értékesíti.
5. Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely a Hivatal által kiadott engedély és az üzemeltetővel kötött jóváhagyott megállapodás alapján az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezetéken két vagy több szállítási rendszerüzemeltető kapacitását értékesíti.
5. Egyablakos kapacitásértékesítő: az a földgázipari vállalkozás, amely a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott engedély és az üzemeltetővel kötött jóváhagyott megállapodás alapján az egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezetéken két vagy több szállítási rendszerüzemeltető kapacitását értékesíti.
6. Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték: a Magyar Köztársaság és rajta kívül egy vagy több ország területét érintő - a hazai együttműködő földgázrendszernek részét nem képező - földgázszállító-vezeték, amelynek egy vagy több országot érintő szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni.
6. Egyablakos kiszolgálású nemzetközi földgázszállító-vezeték: Magyarország és rajta kívül egy vagy több ország területét érintő - a hazai együttműködő földgázrendszernek részét nem képező - földgázszállító-vezeték, amelynek egy vagy több országot érintő szakaszára vonatkozóan egyetlen ügylettel lehet kapacitást lekötni.
7. Egybefüggő telephely: a gázfelhasználó(k) tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, vagy bérlemény, ahol a gázfelhasználók felhasználói berendezése(i), és a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó(k), a gázmérőhely(ek) vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat.
7. Egybefüggő telephely: telephelyi szolgáltatás esetén a gázfelhasználó tulajdonában, kezelésében vagy használatában lévő egybefüggő ingatlan, ahol a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van. Egy telephely több felhasználási helyet is tartalmazhat.
8. Egyetemes szolgáltatás: a jogosult felhasználók földgázellátására vonatkozó, e törvényben és külön jogszabályban meghatározott szolgáltatások értékesítése.
9. Egyetemes Szolgáltató: az az engedélyes, aki az egyetemes szolgáltatás végzésére engedélyt kapott.
9. Egyetemes szolgáltatási szerződés: az egyetemes szolgáltatást igénybevevő felhasználó és az egyetemes szolgáltató között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződés.
9. Egyetemes szolgáltatási szerződés: az egyetemes szolgáltatást igénybevevő felhasználó és az egyetemes szolgáltató között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződés.
9a. Egyensúlyozó platform: az együttműködő földgázrendszer napi egyensúlyozását és a gáznap végi egyensúlytalanságok elszámolását segítő speciális, interneten keresztül elérhető elektronikus felület, amelyen a rendszerüzemeltetők és rendszerhasználók napi egyensúlyozási feladataik ellátásához szükséges kapacitás és földgáz adásvételi ügyleteket köthetnek.
9. Egyetemes szolgáltatási szerződés: az egyetemes szolgáltatást igénybevevő felhasználó és az egyetemes szolgáltató között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződés.
9a. Egyensúlyozó platform: a 312/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk 6. pontjában meghatározott fogalom.
10. Együttműködő földgázrendszer: az egymással összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, valamint a földgáztároló.
10. Együttműködő földgázrendszer: az összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó elosztóvezeték, a földgáztároló, valamint a részleges szigetüzem.
10. Együttműködő földgázrendszer: a rendszer-összekötési pontokkal határolt, összekapcsolt szállítóvezeték, a szállítóvezetékhez kapcsolódó elosztóvezeték, a földgáztároló, valamint a részleges szigetüzem.
11. Ellátás biztonsági szint: meteorológiai viszonyok jogszabályban meghatározott előfordulási valószínűsége, amely feltételek mellett a felhasználók földgázellátása még biztosítható.
11. Ellátás biztonsági szint: a földgázellátásnak a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott felkészülési feltételei, amelyek mértékéig a felhasználók földgázellátása rendkívüli intézkedések nélkül még biztosítható.
11a. Elosztóhálózat-használati szerződés: a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött szerződés, amely alapján a felhasználó az elosztóvezetéket a földgázelosztói csatlakozási szerződésben meghatározott vásárolt kapacitás mértékéig használhatja.
12. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.
12. Elosztóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja Magyarország államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontja, a földalatti gáztároló vagy a földgáztermelő üzem betáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára vagy a felhasználási hely telekhatára.
12. Elosztóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz elosztása történik, és amelynek kezdőpontja a gázátadó állomás kiadási pontja, vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem elosztói betáplálási pontja, végpontja pedig a felhasználási hely telekhatára mint elosztói kiadási pont, ahol a földgáz a felhasználó részére átadása kerül.
13. Előre fizető mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a földgáz ellenértékének előzetes megfizetését követően biztosítja a földgáz vételezését.
13. Előre fizető mérő: olyan fogyasztásmérő berendezés, amely a földgáz ellenértékének előzetes megfizetését követően biztosítja a földgáz vételezését.
13a. Elszámolási időszak: szerződésben megállapított, elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak.
14. Elszámolási mérés: a földgázforgalomnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított, a földgázszállító, a földgázelosztó vagy földgáztároló (a továbbiakban együtt: rendszerüzemeltető) által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezésekkel történő meghatározása.
14. Elszámolási mérés: a földgázforgalomnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított a rendszerüzemeltető által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezésekkel történő meghatározása.
14. Elszámolási mérés: az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kialakított, rendszerüzemeltető által működtetett, a mérésügyi jogszabályok szerint mérésre alkalmas fogyasztásmérő berendezés adatainak rögzítése a földgázforgalom meghatározása érdekében.
15. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energia Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik.
15. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik.
15. Engedélyes: aki e törvény szerint engedélyköteles tevékenység végzésére a Hivatal által kiadott érvényes engedéllyel rendelkezik.
16. Felhasználási hely: a felhasználó tulajdonában vagy használatában lévő ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely vagy a fogyasztói főcsap van.
16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a felhasználói berendezés, a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó, a gázmérőhely, vagy a fogyasztói főcsap van.
16. Felhasználási hely: az az ingatlan, ahol a csatlakozóvezeték, a felhasználói berendezés, a gázmérőhely, a fogyasztói főcsap vagy a gázfogyasztást szolgáló nyomásszabályozó van, ide nem értve a közvetlen szállítóvezetéki felhasználó ellátását szolgáló gázátadó állomást.
17. Felhasználó: aki földgázt vagy vezetéken keresztül PB-gázt saját felhasználás céljára vásárol.
18. Felhasználói berendezés: a fogyasztói vezeték, a gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológiák, valamint az azok rendeltetésszerű és biztonságos használatához szükséges tartozékok összessége.
19. Fogyasztói főcsap: a gázmérőnél lévő, ennek hiányában a csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték közé beépített elzáró szerelvény, amely a csatlakozóvezeték tartozéka.
20. Fogyasztói főelzáró: a telekhatáron vagy annak közelében létesített elzáró szerelvény, amely az elosztóvezeték tartozéka.
21. Fogyasztói vezeték: az a vezetékszakasz tartozékaival együtt, amely a gázmérőtől - ennek hiányában a fogyasztói főcsaptól - a gázfogyasztó készülékig terjed.
22. Fogyatékkal élő fogyasztó: e törvény alkalmazásában a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, aki, vagy aki után szülője vagy eltartója a családok támogatásáról szóló törvény szerint magasabb összegű családi pótlékban részesül.
22. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása közvetlenül veszélyezteti.
22a. Forrásoldali kapacitás (MJ/nap): a felhasználó napi csúcskihasználási óraszámának (óra/nap) és a kiadási ponti kapacitásigénynek (MJ/óra) a szorzata.
22. Fogyatékkal élő fogyasztó: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a földgázellátásból való kikapcsolás vagy annak megszakadása közvetlenül veszélyezteti.
22a.
23. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 26. pont szerinti gázfajtákat is.
23. Földgáz: olyan természetes éghető gáz, amely a földkéregben keletkezett, bányászati tevékenység során kerül a felszínre, valamint bármely, az e törvény szerint alkalmazott berendezésben környezetvédelmi és műszaki biztonsági szempontból megfelelő módon, biztonságosan felhasználható, ideértve a 26. pont szerinti gázfajtákat is.
23a. Földgázbányászati célú vezeték: a földgáztermelésben, -előkészítésben és -feldolgozásban használt kútbekötő-, mezőbeli gerinc- és mezők közötti technológiai csővezeték.
24. Földgázelosztás: a földgáznak elosztóvezetéken történő továbbítása a felhasználóhoz.
25. Földgáz-kereskedelem: a földgáz üzletszerű, ellenérték fejében, nem saját felhasználási célra történő vásárlása és értékesítése.
26. Földgáz minőségű biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták: olyan mesterségesen előállított gázok, amelyek külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz szabványban meghatározott minőségi követelményeknek.
26. Földgáz minőségű, biomasszából és egyéb nem bányászati forrásból származó gázok: olyan mesterségesen előállított gázkeverékek, amelyek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott feltételek mellett, környezetvédelmi és műszaki-biztonsági szempontból megfelelő módon az együttműködő földgázrendszerbe juttathatók (szállíthatók, eloszthatók és tárolhatók), a földgázzal keverhetők, és ez a keverék a földgázrendszerbe juttatáskor megfelel a földgáz minőségére vonatkozó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott minőségi követelményeknek.
27. Földgáz-nagykereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt viszonteladónak, és nem közvetlenül a felhasználónak értékesíti.
27. Földgáz-nagykereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt viszonteladónak, és nem közvetlenül a felhasználónak értékesíti.
27a. Földgáz-kereskedelmi szerződés: a földgázkereskedő és a felhasználó között létrejött, földgáz adás-vételére irányuló szerződés.
27. Földgáz-nagykereskedelem: a III. Fejezet vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt más földgázkereskedőnek értékesíti.
27a. Földgáz-kereskedelmi szerződés: a földgázkereskedő és a felhasználó között létrejött, földgáz adás-vételére irányuló szerződés.
28. Földgáz-kiskereskedelem: e törvény III. Fejezete vonatkozásában az a tevékenység, amelynek során a földgázkereskedő a földgázt közvetlenül a felhasználónak adja el.
29. Földgázipari tevékenység: e törvényben szabályozott engedélyköteles tevékenység.
29. Földgázipari tevékenység: e törvényben szabályozott engedély- vagy bejelentésköteles tevékenység.
30. Földgázipari vállalkozás: olyan gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe, amely létesítő okiratában meghatározott tevékenységként e törvény alapján engedélyköteles földgázipari tevékenységek közül legalább egyet folytat.
30. Földgázipari vállalkozás: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 685. § c) pontja szerinti gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely legalább egy földgázipari tevékenységet folytat.
30. Földgázipari vállalkozás: gazdálkodó szervezet, valamint az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban bejegyzett külföldi vállalkozás és annak belföldön bejegyzett fióktelepe, amely legalább egy földgázipari tevékenységet folytat.
30. Földgázipari vállalkozás: az a földgázipari tevékenységet folytató természetes személy, aki az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államnak az állampolgára, továbbá olyan, az ezen államokban jogszerűen nyilvántartásba vett vállalkozás, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló törvény szerinti fióktelep, szövetkezet vagy európai részvénytársaság, amely földgázipari tevékenységet folytat.
31. Földgáztárolás: a földgáz engedély alapján végzett tárolása.
32. Földgáztároló: az a besajtoló és kitermelő technológiai létesítménnyel ellátott földalatti természetes földtani szerkezet, mesterségesen kialakított földalatti üreg, vagy a földfelszínen létesített építmény, amely földgáz tárolására alkalmas.
33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Polgári Törvénykönyv 685. § c) pont], amely a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.
33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], amely a Magyar Köztársaság területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.
33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet [Ptk. 685. § c) pont], amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.
33. Földgáztermelő: az a gazdálkodó szervezet, amely Magyarország területén földgázbányászati tevékenységet végez, vagy biogáz és biomasszából származó gázok, valamint egyéb gázfajták előállítását üzletszerűen végzi.
34. Földgázszállítás: a földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása.
34. Földgázszállítás: a földgáznak szállítóvezetéken történő továbbítása.
34a. Gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti gazdálkodó szervezet.
35. Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a földgázelosztáshoz szükséges nyomáscsökkentés történik.
35. Gázátadó állomás: a szállítóvezeték alkotórészét képező létesítmény a szállítóvezeték kilépési pontján, ahol a szállítóvezetékről a gáz átadása, mérése és a szükséges nyomáscsökkentés történik.
36. Gázév: a tárgyév július 1-jei gáznap kezdetétől a következő év június 30-ai gáznap végéig terjedő időszak.
36. Gázév: a tárgyév október 1-jei gáznap kezdetétől a tárgyévet követő év szeptember 30-ai gáznap végéig terjedő időszak.
37. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint propán- vagy butángázzal és ezek elegyeivel üzemeltetett készülék.
37. Gázfogyasztó készülék: földgázzal, valamint PB-gázzal üzemeltetett készülék.
38. Gáznap: az adott nap reggel 06:00-tól a következő nap reggel 06:00-ig tartó időszak.
38. Gáznap: a 984/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 7. pontjában meghatározott fogalom.
39. Határkeresztező gázvezeték: azon szállító- vagy elosztóvezeték, amely a Magyar Köztársaság államhatárát keresztezi, és földgáz mérőállomással rendelkezik.
39. Határkeresztező gázvezeték: azon szállító- vagy elosztóvezeték, amely Magyarország államhatárát keresztezi, és földgáz mérőállomással rendelkezik.
39. Határkeresztező gázvezeték: olyan szállítóvezeték, amely Magyarország államhatárát keresztezi.
40. Hidraulikai egyensúly: az együttműködő földgázrendszer azon állapota, amikor minden ponton biztosított az előírt nyomásérték.
40. Hidraulikai egyensúly: az együttműködő földgázrendszer azon állapota, amikor minden ponton biztosított a működéshez szükséges nyomásérték.
41. Integrált földgázipari vállalkozás:
a) Vertikálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás vagy vállalkozások csoportja, amelyek irányítására közvetlenül vagy közvetve ugyanazon személy vagy személyek jogosultak, és ahol a földgázipari vállalkozás vagy vállalkozáscsoport a földgázszállítás, a földgázelosztás vagy a földgáztárolás mellett egyidejűleg a földgáztermelés és a földgáz-kereskedelem közül legalább az egyik tevékenységet végzi, vagy arra engedéllyel rendelkezik. A vertikálisan integrált vállalkozás részének minősül az említett vállalkozás vagy vállalkozások csoportja felett közvetlen irányítást gyakorló személy vagy személyek is.
b) Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan vállalkozás, amely a földgáztermelést, vagy az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari tevékenységet is folytat.
41a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat.
b) Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás, amely a földgáztermelést, vagy az e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységek közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari tevékenységet is folytat.
41a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat.
b) Horizontálisan integrált vállalkozás: olyan földgázipari vállalkozás, amely a földgáztermelést, vagy az e törvény szerinti engedély- vagy bejelentésköteles tevékenységek közül legalább az egyik tevékenységet végzi, valamint egyéb nem földgázipari tevékenységet is folytat.
41a. Irányítás: a vállalkozások közötti összefonódások ellenőrzéséről szóló, 2004. január 20-i 139/2004/EK tanácsi rendelet 3. cikk (2) bekezdésében meghatározott kapcsolat.
42. Kapacitás: adott szállító- és elosztóvezeték, valamint földgáztároló időegységre vonatkoztatott teljesítő képessége.
42. Kapacitás: a szállító- és elosztóvezeték adott pontjának, valamint a földgáztárolónak időegységre vonatkoztatott teljesítő képessége.
42. Kapacitás: a szállítóvezeték és az elosztóvezeték adott pontjának, a földgáztároló betáplálási-kiadási pontjának időegységre vonatkoztatott teljesítőképessége, valamint a földgáztároló tárolási képessége.
43. Kapacitáslekötési szerződés: az a földgázszállítási, földgázelosztási, földgáztárolási szerződés, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a szállító- és elosztóvezeték vagy a tároló kapacitását leköti.
43. Kapacitáslekötési szerződés: az a szerződés, amelyben a rendszerhasználó adott időszakra a szállító- vagy elosztóvezeték, illetve a földgáztároló kapacitását leköti.
43a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti vállalkozás.
43. Kapacitáslekötési platform: olyan, interneten keresztül elérhető elektronikus felület, amelyen a rendszerhasználó a betáplálási-kiadási pont szabad kapacitását kötheti le.
43a. Kapcsolt vállalkozás: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) 3. § (2) bekezdés 7. pontja szerinti vállalkozás.
44. Kereskedelmi egyensúly: az az egyensúlyi állapot, amikor adott gáznapon a rendszerhasználó által az együttműködő földgázrendszerbe betáplált és onnan vételezett földgáz mennyisége megegyezik.
44. Kereskedelmi egyensúly: az az egyensúlyi állapot, amikor adott gáznapon a rendszerhasználó által az együttműködő földgázrendszerbe betáplált és onnan vételezett földgáz mennyisége megegyezik.
44a. Kereskedési platform: a 312/2014/EU bizottsági rendelet 3. cikk 4. pontjában meghatározott fogalom.
45. Kiegyensúlyozó földgáz: adott gáznapon a rendszerhasználók által az együttműködő földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a földgázszállító által felhasznált földgázmennyiség.
45. Kiegyensúlyozó földgáz: adott gáznapon a rendszerhasználók által az együttműködő földgázrendszerbe beadott és a ténylegesen vételezett földgázmennyiségek közötti különbség kiegyenlítésére a szállítási rendszerüzemeltető által felhasznált földgázmennyiség.
46. Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly helyreálljon és fenntartható legyen.
46. Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly fenntartható vagy helyreállítható legyen.
46. Korlátozás: földgázellátási zavar esetén az egyes korlátozási kategóriákba besorolt felhasználók gázfogyasztásának csökkentése vagy megszüntetése annak érdekében, hogy az együttműködő földgázrendszeren vagy annak egy részén a hidraulikai egyensúly fenntartható vagy helyreállítható legyen.
46a. Központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer: az együttműködő földgázrendszerben az e törvényben meghatározott elszámolási és egyéb feladatok - ideértve a földgázfelhasználás felosztását felhasználási hely egyedi azonosítónként (POD), a felhasználási hely egyedi azonosítónkénti tényleges földgázvételezés és a felhasználási hely egyedi azonosítónként felosztott földgázmennyiség különbségéből adódó eltérések korrekcióját, valamint a mérési adatok átszámítását - elvégzése érdekében létrehozott, és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes által működtetett adatforgalmi és informatikai rendszer.
47. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
47. Lakossági fogyasztó: az a felhasználó, aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol földgázt földgáz vételezésére megkötött szerződés alapján, és az így vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a lakóépületet, mint felhasználót a közös fogyasztás vonatkozásában úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vételez és a vásárolt földgázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
48. Legkisebb költség: az engedélyezett tevékenység gyakorlásához az engedélyesnél, illetve nemzetgazdasági szinten szükséges és indokoltan felmerülő ráfordítás.
49. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználók kapacitáslekötési szerződéssel lekötnek.
49. Lekötött kapacitás: a szállító- és az elosztóvezeték, valamint a földgáztároló értékesíthető kapacitásának az a része, amelyet adott időszakra a rendszerhasználó kapacitáslekötési szerződéssel leköt, és amely a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt energia egységben kifejezett két kapacitásértékkel - kiadási ponti és forrásoldali kapacitásigénnyel - szerepel a rendszerüzemeltető nyilvántartásában.
49. Lekötött kapacitás: a betáplálási-kiadási pont, valamint a földgáztároló technikai kapacitásának az a része, amelyet adott kapacitáslekötési időszakra a rendszerhasználó rendszerhasználati szerződéssel leköt.
49a. Másodlagos kapacitáskereskedelem: a lekötött, de fel nem használt kapacitás továbbértékesítése.
50. Nominálás: a rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása.
50. Nominálás: a rendszerhasználó által a betáplálási és kiadási pontokra - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - igénybe venni tervezett kapacitás, valamint a szállítási, elosztási, tárolási feladat gáznapra történő megadása.
50a. Nyilvántartott kapacitás: a felhasználó által, az éves kapacitáslekötési folyamatban hosszú távú szerződéssel leköthető, a rendszerüzemeltetőnél garantáltan rendelkezésre álló kapacitás, amely a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt energia egységben kifejezett két kapacitásértékkel - kiadási ponti és forrásoldali kapacitásigénnyel - szerepel a rendszerüzemeltető nyilvántartásában.
50. Nominálás: a betáplálási-kiadási ponton, valamint az összekapcsolási ponton betáplálni vagy vételezni tervezett földgázmennyiség gáznapra vagy gáznapon belüli időszakra történő megadása a lekötött kapacitásokra figyelemmel, a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint.
50a. Összekapcsolási pont: az együttműködő földgázrendszeren belül, különböző szállítási rendszerüzemeltetők által üzemeltetett szállítóvezetékek közötti üzemeltetési határ.
51. Rendszerhasználó: aki a szállító- vagy az elosztóvezetékbe, valamint a földgáztárolóba kapacitáslekötési szerződés alapján földgázt betáplál, valamint abból földgázt vételez.
51. Rendszerhasználati szerződés: a rendszerhasználó által a szállítási rendszerüzemeltetővel, a földgázelosztóval vagy a földgáztárolói engedélyessel az e törvényben, az e törvény végrehajtására kiadott rendeletekben, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, a kapacitáslekötési platform szabályzatában, valamint a rendszerüzemeltető működési engedélyében és üzletszabályzatában meghatározott tevékenységek végzésére és szolgáltatások biztosítására kötött szerződés.
51a. Rendszerhasználó: az a felhasználó, földgáztermelő, földgázkereskedő - beleértve a korlátozott földgázkereskedelmi engedélyest és az egyetemes szolgáltatót is -, illetve rendszerüzemeltető, aki rend szerhasználati szerződés alapján a földgázrendszer kapacitását leköti, vagy azt földgáz betáplálására vagy vételezésére igénybe veszi.
52. Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.
52. Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.
52a. Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó.
52b. Részleges szigetüzem: olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermelői vezetékről és szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása.
52. Rendszerirányítás: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott irányítási és koordinációs feladatainak ellátása.
52a. Rendszerüzemeltető: a szállítási rendszerüzemeltető, a földgáztárolói engedélyes és a földgázelosztó.
52b. Részleges szigetüzem: olyan elosztóvezeték, amelybe földgáztermelői vezetékről és szállítóvezetékről együttesen biztosítható a földgáz fizikai betáplálása.
52c. Rendszer-összekötési pont: a 984/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikk 10. pontjában meghatározott fogalom.
52d. Rendszerösszekötő: olyan határkeresztező gázvezeték, amely kizárólag Magyarország együttműködő földgázrendszerét és más EU-tagállam földgázszállító hálózatát kapcsolja össze.
53. Szabad kapacitás: a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók rendelkezésre álló műszaki kapacitásának kapacitáslekötési szerződéssel le nem kötött, a rendszerhasználók részére rendelkezésre álló része.
53a. Szállítási rendszerüzemeltető: a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését végző engedélyes.
53b. Szállítási rendszerirányitó: az együttműködő földgázrendszer működtetését végző szállítási rendszerüzemeltetők közötti irányítási és koordinációs feladatok ellátását végző engedélyes.
53. Szabad kapacitás: a betáplálási-kiadási pont, valamint a földgáztároló technikai kapacitásának rendszerhasználati szerződéssel le nem kötött, rendszerhasználók számára rendelkezésre álló része.
53a. Szállítási rendszerüzemeltető: a földgázszállítást, a szállítóvezetékek üzemeltetését, karbantartását és fejlesztését végző engedélyes.
53b. Szállítási rendszerirányító: az együttműködő földgázrendszer e törvényben meghatározott képviseleti, irányítási és koordinációs feladatainak ellátására a Hivatal által kijelölt szállítási rendszerüzemeltető.
54. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, és amelynek kezdőpontja a Magyar Köztársaság államhatára, a termelés betáplálási pontjai, a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja, végpontja pedig a Magyar Köztársaság államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontjai - illetve az engedélyben foglaltak szerint a felhasználó telekhatára -, vagy a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja.
54. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, és amelynek kezdőpontja Magyarország államhatára, a termelés betáplálási pontjai, a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontjai - illetve az engedélyben foglaltak szerint a felhasználó telekhatára -, vagy a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja.
54. Szállítóvezeték: az a csővezeték tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgázt továbbítják, és amelynek kezdőpontja Magyarország államhatára, a termelés betáplálási pontjai, a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja, végpontja pedig Magyarország államhatára, a gázátadó állomások kilépő pontjai - illetve az engedélyben foglaltak szerint a felhasználó telekhatára -, vagy a földgáz tároló be- és kitáplálási pontja.
54a. Szállítóvezeték-létesítő: szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel nem rendelkező földgázipari vállalkozás, amely e törvény szerinti szállítóvezeték létesítési engedély alapján szállítóvezetéket létesíthet.
54. Szállítóvezeték: az a csővezeték a tartozékaival együtt, amelyen keresztül a földgáz továbbítása történik, és amelynek kezdőpontja a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont, vagy a földgáztároló vagy a földgáztermelő üzem szállítói betáplálási pontja, végpontja pedig a rendszer-összekötési pont, összekapcsolási pont, a gázátadó állomás szállítói kiadási pontja, a szállítóvezetékről közvetlenül ellátott felhasználó telekhatára vagy a földgáztároló szállítói kiadási pontja.
54a. Szállítóvezeték-létesítő: szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel nem rendelkező földgázipari vállalkozás, amely e törvény szerinti szállítóvezeték létesítési engedély alapján szállítóvezetéket létesíthet.
55. Szervezett földgázpiac: speciális árutőzsde, ahol a földgáz-kereskedelem szabványosított ügyletek formájában folyik.
55. Szervezett földgázpiac: a szervezett földgázpiaci engedélyes által működtetett, a regionális földgázforgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.
55. Szervezett földgázpiac: a szervezett földgázpiaci engedélyes által működtetett, a regionális földgázforgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.
55a. Szigetüzem: olyan elszigetelt földgáz vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez csatlakozik és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható.
55. Szervezett földgázpiac: a szervezett földgázpiaci engedélyes által működtetett, a regionális földgázforgalmat elősegítő kereskedési rendszer, amelyben az energiakereskedelem és az ahhoz kapcsolódó ügyletek megkötése és lebonyolítása szabványosított formában történik.
55a. Szigetüzem: olyan elszigetelt földgáz vezetékrendszer, amely csak termelői rendszerhez csatlakozik és a földgáz fizikai betáplálása az együttműködő földgázrendszerről nem biztosítható.
55b. Tárolói év: a tárgyév április 1-jei gáznap kezdetétől a tárgyévet követő év március 31-ei gáznap végéig terjedő időszak.
55c. Technikai kapacitás: a rendszeregyensúly fenntartásának és a rendszerüzemeltetési követelményeknek a figyelembevételével meghatározott maximális, nem megszakítható kapacitás, amelyet a rendszerüzemeltető fel tud ajánlani a rendszerhasználónak.
56. Telephelyi felhasználó: a telephelyi vezetéken földgázt vételező, a telephelyi szolgáltató által földgázzal ellátott felhasználó.
57. Telephelyi szolgáltatás: a telephelyi vezeték üzemeltetése és a vezetékhez kapcsolódó telephelyi felhasználók ellátásának biztosítása.
58. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.
58. Telephelyi vezeték: az egybefüggő telephelyen belül lévő földgázt vételező fogyasztók vagy telephelyi felhasználók földgázellátását szolgáló vezeték.
59. Település: a Központi Statisztikai Hivatal által évente kiadott, „A Magyar Köztársaság Helységnévtára” (a továbbiakban: helységnévtár) kiadványban meghatározott központi belterületi egység az adott településnél nevesített egyéb belterület, és a nevesített külterület kivételével.
59. Település: a Magyarország Helységnévtárában (a továbbiakban: helységnévtár) meghatározott központi belterületi egység az adott településnél nevesített egyéb belterület, és a nevesített külterület kivételével.
60. Településrész: a helységnévtárban nevesített egyéb belterület és külterület.
61. Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása.
61. Teljesítmény: a felhasználók időegységre eső gázfogyasztása, gázfelhasználása.
62. Terület: a helységnévtárban külön nem nevesített, önálló helyrajzi számmal, számokkal azonosított földrészlet.
63. Újranominálás: a gáznapra vonatkozó nominálásnak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása.
63. Újranominálás: a gáznapra vagy gáznapon belül egy meghatározott időszakra vonatkozó nominálásnak a 312/2014/EU bizottsági rendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített eljárási rend szerint történő módosítása.
64. Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat: az együttműködő földgázrendszer technikai működésére, valamint a kereskedelmi folyamatra vonatkozó főbb szabályokat tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.
65. Üzemzavar: minden olyan a földgáz termelését, tárolását, szállítását, elosztását korlátozó vagy megszüntető esemény, amelynek oka az együttműködő földgázrendszer normál üzemmenettől eltérő olyan működése, amelynek következménye veszélyeztetés vagy földgázellátási zavar, és amely egy vagy több felhasználó földgázellátásának szünetelését okozza.
66. Üzletszabályzat: az engedélyesek, felhasználóik és más szerződéses partnereik közötti jogviszonyt rendező szabályzat.
66. Üzletszabályzat: az engedélyes általános szerződési feltételeit, valamint a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott elemeket tartalmazó, a Hivatal által jóváhagyott szabályzat.
67. Vásárolt kapacitás: a földgáz átadás-átvételi ponton a felhasználó rendelkezésére álló kapacitás, amelyet fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó megvásárolt, vagy egyéb igazolt módon megszerzett.
67. Vásárolt kapacitás: a földgáz átadás-átvételi ponton fejlesztési megállapodás alapján, hálózatfejlesztési hozzájárulással vagy csatlakozási díj megfizetésével a felhasználó által megvásárolt, vagy egyéb igazolt módon megszerzett kapacitás.
67. Vásárolt kapacitás: felhasználási helyen vagy szállítóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználó esetén a szállítórendszer érintett kiadási pontján a felhasználó, vagy földgázszállító vagy földgázelosztó rendszer betáplálási pontján a földgáztermelő által megvásárolt vagy egyéb jogcímen, igazolt módon megszerzett kapacitás.
68. Védendő fogyasztó: a lakossági fogyasztók azon köre, akik (jogszabályban meghatározott szociális helyzetük, vagy valamely egyéb tulajdonságuk alapján) a földgázellátásban megkülönböztetett feltételek szerint vehetnek részt.
69. Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgáz ellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő vagy az egyetemes szolgáltató biztosít azon felhasználók részére, akiket kereskedőjük vagy egyetemes szolgáltatójuk valamilyen okból nem képes ellátni.
69. Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgázellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő biztosít azon egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére, akiket földgázkereskedőjük valamilyen okból nem képes ellátni.
69. Végső menedékes szolgáltatás: ideiglenes földgázellátás, amelyet a Hivatal által kijelölt földgázkereskedő biztosít azon egyetemes szolgáltatók vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók részére, akiket földgázkereskedőjük valamilyen okból nem képes ellátni.
70. Vezetékes PB-gáz szolgáltatás: a felhasználók részére propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló gázok csővezetéken keresztül történő elosztása és értékesítése.
70. Vezetékes PB-gáz szolgáltatás: a felhasználók részére PB-gáz csővezetéken keresztül történő elosztása és értékesítése.
71. Irányítás: bármely olyan jogosultság, szerződés vagy más megállapodás, illetve egyéb eszköz, amely akár külön-külön, akár más eszközökkel együttesen - és a kapcsolódó jogi és ténybeli körülményekre tekintettel - lehetővé teszi meghatározó befolyás gyakorlását egy vállalkozás felett. Meghatározó befolyás gyakorlását teszi lehetővé különösen:
a) a tulajdonjog vagy a vállalkozás eszközei egészének vagy egy részének a használatának joga,
b) bármely olyan jogosultság, szerződés vagy egyéb megállapodás, amely meghatározó befolyást biztosít a vállalkozás döntéshozó, illetve ellenőrző szerveinek összetételére, szavazatára vagy döntéseire,
c) a szavazási megállapodás vagy más összehangolt magatartás.
71. Lakossági PB-gáz fogyasztó: aki saját háztartása - egy felhasználási helyet képező egy vagy több lakóépület, lakás, üdülő vagy hétvégi ház, továbbá lakossági célra használt garázs - fogyasztása céljára vásárol tartályban forgalmazott PB-gázt vagy vezetékes PB-gázt, és az így vásárolt PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet. Ha a lakóépületben a műszakilag megosztott, önálló lakások száma meghaladja az épületben lévő önálló nem lakás céljára szolgáló helyiségek számát, a felhasználót úgy kell tekinteni, hogy saját háztartás céljára vásárol, és a vásárolt, tartályban forgalmazott vagy vezetékes PB-gázzal nem folytat jövedelemszerzés céljából gazdasági tevékenységet.
72. PB-gáz forgalmazó: aki PB-gáz forgalmazási tevékenység végzésére a bányafelügyelet által kiadott, érvényes engedéllyel rendelkezik.
72. PB-gáz forgalmazó: aki PB-gáz forgalmazási tevékenység végzésére a műszaki-biztonsági hatóság által kiadott, hatályos engedéllyel rendelkezik, vagy a forgalmazási tevékenység folytatására irányuló szándékát a műszaki-biztonsági hatóságnak bejelentette.
73. PB-gáz kiskereskedő: aki
a) a PB-gáz palackos PB-gáz értékesítőhelyen vagy üzemanyagtöltő állomáson történő értékesítéséhez szükséges, a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerinti bejelentést megtette, illetve a PB-gáz palackból turista használatú palackba történő átfejtés végzésére engedéllyel rendelkezik, vagy
b) önálló kereskedelmi ügynöki tevékenység keretében, a PB-gáz forgalmazóval fennálló szerződéses kapcsolat alapján a PB-gáz forgalmazó tulajdonában lévő palackos PB-gázt értékesít, és a kereskedelmi tevékenység folytatásának feltételeiről szóló jogszabály szerint a tevékenységét bejelentette.
74. PB-gáz: propán-, butángázok és ezek elegyei.

II. FEJEZET
FÖLDGÁZIPARI TEVÉKENYSÉGEK

Földgázszállítás

4. §
(1) A földgázszállítási tevékenység gyakorlásához a szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a szállítási rendszerüzemeltető által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyv szerinti értékét kell figyelembe venni.
(1) A földgázszállítási tevékenység gyakorlásához a szállítási rendszerüzemeltetőnek - a 121/I. § szerinti eset kivételével - rendelkeznie kell az általa üzemeltetett szállítóvezeték tulajdonjogával.
(2) A szállítási rendszerüzemeltetőnek rendelkeznie kell a földgázszállítási tevékenység gyakorlásához, valamint az e törvény szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi, valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a) mérő- és adatátviteli eszközökkel,
a) a működési területéhez tartozó mérő- és adatátviteli eszközökkel,
b) saját szervezetén belül a mérő- és adatátviteli eszközök folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó, valamint a szállítóvezeték karbantartását és az üzemzavar elhárítását irányító szervezeti egységekkel,
c) a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, a napi szállítási feladatteljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,
c) a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyessel és saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, a napi szállítási feladat teljesítését biztosító, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal,
d) saját alkalmazásában álló, a földgázszállítás gyakorlásához és a mindennapi vállalati feladatok ellátásához és a vállalat jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosításához szükséges személyzettel,
e) a 121/G. §-ban meghatározott feltételeknek megfelelő megfelelési ellenőrrel,
f) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piaccal, valamint a szervezett földgázpiaccal való együttműködést is, valamint
f) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja az egyensúlyozó platformmal, valamint a szervezett földgázpiaccal való együttműködést is, valamint
f) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a kereskedési platform vagy az egyensúlyozó platform, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyes adatforgalmi és informatikai rendszerével való együttműködést is, valamint
f) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerrel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a kereskedési platformmal vagy az egyensúlyozó platformmal, valamint a szervezett földgázpiaci engedélyes adatforgalmi és informatikai rendszerével való együttműködést, valamint
g) saját, a vertikálisan integrált vállalkozástól független informatikai berendezésekkel és biztonsági rendszerrel.
5. §   E törvény alkalmazásában a földgázszállítás gyakorlásába beletartozik különösen:
a) a szállítóvezeték gazdaságos, biztonságos, megbízható és hatékony módon történő üzemeltetése, karbantartása és fejlesztése, az ellátásbiztonság és a környezetvédelem szempontjaira is tekintettel,
b) tartózkodása rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai közötti, különösen a kapcsolt vállalkozások javára történő megkülönböztetéstől,
c) a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók megfelelő információval történő ellátása,
d) a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben meghatározott határkeresztező kapacitás kiépítése az európai szállítási infrastruktúrához való kapcsolódáshoz,
e) megkülönböztetés-mentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
e) a szállítóvezetékhez való megkülönböztetésmentes hozzáférés biztosítása a rendszerhasználók vagy a rendszerhasználók csoportjai számára,
f) kapcsolattartás harmadik felekkel, a Hivatallal és az Európai Unió más tagállamainak energiapiaci szabályozó hatóságaival,
g) a szállítási rendszerüzemeltető által nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatos valamennyi díj beszedése,
h) a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös vállalkozások, illetve szervezett földgázpiac létrehozása,
h) a regionális piacok kialakítása, illetve a liberalizációs folyamat megkönnyítése érdekében közös vállalkozások létrehozása, valamint a szervezett földgázpiac kialakításának elősegítése,
i) a napi üzemvitelhez szükséges valamennyi vállalati szolgáltatás, így különösen a napi üzemvitelhez szükséges jogi, könyvvezetési és informatikai szolgáltatások biztosítása.
j) a csatlakozó nemzetközi földgázrendszerek és a szállítóvezeték működésével összefüggő feladatok összehangolása.
6. §   A szállítási rendszerüzemeltető köteles úgy működni, hogy a földgázszállítási tevékenység megfelelő és hatékony gyakorlásához, valamint a szállítóvezeték üzemeltetéséhez, karbantartásához és fejlesztéséhez szükséges erőforrások a rendelkezésére álljanak.
7. §   A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait a napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek, valamint a saját rendelkezésében lévő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával végzi.
7. §   A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait az egyensúlyozó platformról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek, valamint a saját rendelkezésében lévő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával végzi.
7. §   A szállítási rendszerüzemeltető hidraulikai egyensúly fenntartására köteles az általa üzemeltetett szállítóvezeték rendszeren, amelyhez napi egyensúlyozási feladatait
a) elsősorban a kereskedési platformról, annak hiányában az egyensúlyozó platformról vagy a szervezett földgázpiacról átvett gázmennyiségek felhasználásával,
b) a saját rendelkezésében lévő, az e törvényben, valamint az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott egyensúlyozó eszközök felhasználásával,
c) a rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére bocsátott források felhasználásával,
d) a rendszerhasználó újranominálásra kötelezésével, vagy
e) korlátozással
8. §   A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a földgázkereskedők számára a gáznapon belüli kiegyensúlyozó földgáz, valamint a gáznap zárásakor kialakult egyensúlytalansági pozíciók feloldására irányuló kereskedelemnek a lehetőségét a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacon annak szabályzata és az Üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásai szerint.
8. §   A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a földgázkereskedők számára a gáznapon belüli kiegyensúlyozó földgáz, valamint a gáznap zárásakor kialakult egyensúlytalansági pozíciók feloldására irányuló kereskedelemnek a lehetőségét az egyensúlyozó platformon annak szabályzata és az Üzemi és kereskedelmi szabályzat előírásai szerint.
8. §
(1) A szállítási rendszerüzemeltető kereskedési platform hiányában a kereskedelmi egyensúly fenntartása érdekében újranominálási lehetőséget biztosít a rendszerhasználók részére a betáplálási-kiadási vagy összekapcsolási ponton.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a szállítóvezetéki betáplálási-kiadási pontok szabad kapacitásának lekötését a kapacitáslekötési platformon az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a kapacitáslekötési platform szabályzata szerint.
9. §
(1) A szállítási rendszerüzemeltető kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenysége nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A szállítási rendszerüzemeltető által, a rendszerhasználók részére biztosított kiegyensúlyozó földgáz ára üzleti eredményt nem tartalmazhat. A szállítási rendszerüzemeltető jogosult a kiegyensúlyozó gáz biztosításához közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket és a rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott pótdíjat, a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piaci tagsággal nem rendelkező rendszerhasználók felé az egyensúlyi földgáz napi földgáz és kapacitáskereskedelmi piacról történő beszerzésével kapcsolatban felmerülő költségeket felszámolni.
(1) A szállítási rendszerüzemeltető kiegyensúlyozó földgáz biztosításával kapcsolatos tevékenysége nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek. A szállítási rendszerüzemeltető által, a rendszerhasználók részére biztosított kiegyensúlyozó földgáz ára üzleti eredményt nem tartalmazhat. A szállítási rendszerüzemeltető jogosult a kiegyensúlyozó gáz biztosításához közvetlenül kapcsolódó igazolt költségeket és a rendszerhasználati díjak megállapításáról szóló rendeletben meghatározott pótdíjat, az egyensúlyozó platformon tagsággal nem rendelkező rendszerhasználók felé az egyensúlyi földgáz egyensúlyozó platformon történő beszerzésével kapcsolatban felmerülő költségeket felszámolni.
(1) A szállítási rendszerüzemeltető rendszeregyensúlyozási tevékenységének végzéséhez szükséges földgáz adásvétele nem minősül az e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a kiegyensúlyozás bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
(2) A napi kiegyensúlyozási díjat a 312/2014/EU bizottsági rendeletben előírtak szerint meghatározott módszertan alapján kell kiszámítani. A módszertant a kereskedési platform szabályzata vagy - kereskedési platform hiányában - az egyensúlyozó platform szabályzata tartalmazza.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető a kereskedési platformon vagy az egyensúlyozó platformon tagsággal nem rendelkező rendszerhasználó felé a kiegyensúlyozó földgáz biztosításához közvetlenül kapcsolódó, igazolt napi kiegyensúlyozási díjakat, a Hivatal elnökének rendelete alapján meghatározott pótdíjat és a kiegyensúlyozó földgáz adott platformon történő beszerzésével kapcsolatban felmerült indokolt költségeket felszámolja az üzletszabályzatban foglaltak szerint.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető köteles az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott olyan nyilvántartást vezetni, amely biztosítja a kiegyensúlyozó intézkedéseihez kapcsolódó bevételeinek és kiadásainak átláthatóságát és ellenőrizhetőségét.
10. §   A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internetalapon, valós idejű adatokkal biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások, újranominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.
10. §   A szállítási rendszerüzemeltető olyan informatikai rendszert működtet, amely internet alapon, valós idejű adatokkal biztosítja az együttműködő földgázrendszer hidraulikai egyensúlyának fenntartásához, valamint a nominálások, az újranominálások és az elszámolások lebonyolításához szükséges adatforgalmat, ideértve a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerrel történő adatcserét. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből származó földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos gázforgalmi feladatok kezelésére is.
10/A. §
(1) A szállítási rendszerüzemeltető részt vesz a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti Földgázpiaci Szállítási Rendszerüzemeltetők Európai Hálózatának (ENTSOG) és az egyéb nemzetközi szervezeteknek a munkájában, amely részvétel során köteles képviselni az országos igényeket és fejlesztési terveket.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében
a) a Hivatal felkérésére részt vesz a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b) figyelembe veszi a rendszer-összekötési pontokon jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a csatlakozó szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait, valamint a többirányú, valós forrásbetáplálási lehetőségeket, továbbá a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési tervben foglaltakat, és
c) tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket a földgázszállító rendszerek műszaki előírásainak változásairól annak érdekében, hogy a szállítóvezetékek, valamint a szállítóvezetékekhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése a gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális, valamint az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerüzemeltető a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált rendszer-összekötési pontokon megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, a szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a szállítási rendszerüzemeltető az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

Rendszerirányítás

11. §
(1) Egy szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a szállítási rendszerüzemeltető látja el az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatait.
(2) Több szállítási rendszerüzemeltetési engedéllyel rendelkező engedélyes esetén a Hivatal - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - állapítja meg, hogy az együttműködő földgázrendszer irányítási és koordinációs feladatainak ellátására, mely szállítási rendszerüzemeltető köteles.
12. §   A rendszerirányítási tevékenység körében a szállítási rendszerirányító feladata:
a) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tervezetének elkészítése, és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
b) az együttműködő földgázrendszernek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása, valamint a 10 éves fejlesztési javaslat elkészítése és a Hivatalhoz történő beterjesztése,
c) az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
c) az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, az egyensúlyozó platform működtetése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
d) földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő földgázrendszeren a szükséges korlátozás elrendelése és a jogszabály alapján előírt intézkedések irányítása,
e) a csatlakozó nemzetközi földgázrendszerek és az együttműködő földgázrendszer működésével összefüggő feladatok összehangolása, és
f) közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából szükséges pályázat előkészítésében.
12. §   A rendszerirányítási tevékenység körében a rendszerirányítást végző szállítási rendszerüzemeltető feladata:
a) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tervezetének elkészítése, és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
b) az együttműködő földgázrendszernek az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges fejlesztéseinek összehangolása, valamint a 10 éves fejlesztési javaslat elkészítése és a Hivatalhoz történő beterjesztése,
b) az együttműködő földgázrendszer - az ésszerű keresletnek való hosszú távú megfelelés és az ellátásbiztonság garantálása érdekében szükséges - fejlesztéseinek összehangolása a szállítási rendszerüzemeltetők által a hozzájuk csatlakozó egyéb rendszerüzemeltetők javaslatainak figyelembevételével a 10 éves fejlesztési javaslat elkészítése és a Hivatalhoz való beterjesztése,
c) az együttműködő földgázrendszer együttműködő képességének megőrzése érdekében szükséges intézkedések megtervezése, a földgázelosztók által összeállított földgázelosztói szintű, valamint a szállítási rendszerüzemeltetők által összeállított, a közvetlen szállítóvezetéki felhasználókra vonatkozó korlátozási besorolások alapján az országos szintű korlátozási besorolás összeállítása és a Hivatalhoz jóváhagyásra történő beterjesztése,
d) földgázellátási zavar vagy földgázellátási válsághelyzet esetén az együttműködő földgázrendszeren a szükséges korlátozás elrendelése és a jogszabály alapján előírt intézkedések irányítása,
f) közreműködés az együttműködő földgázrendszer fejlesztése céljából szükséges pályázat előkészítésében.
13. §
(1) A szállítási rendszerirányító részt vesz a földgázszállító hálózatokhoz való hozzáférés feltételeiről és az 1775/2005/EK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló, 2009. július 13-i 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 715/2009/EK rendelet) szerinti földgázpiaci szállítási rendszerüzemeltetők európai hálózatában (ENTSOG) és az egyéb nemzetközi szervezetekben, amely részvétel során köteles képviselni az országos igényeket és fejlesztési terveket.
(2) A szállítási rendszerirányító az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében
a) a Hivatal felkérésére részt vesz a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált földgázszállítási kapacitáshiány-kezelési eljárásokban,
b) figyelembe veszi a határkeresztező kapacitások rendelkezésre bocsátása, valamint a határkeresztező gázvezetéken jelentkező kapacitáshiány kezelése során mind a hazai, mind a csatlakozó európai szállítóvezetékek állapotát és műszaki sajátosságait, valamint a többirányú, valós forrásbetáplálási lehetőségeket, továbbá a regionális és közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési tervben foglaltakat, és
c) tájékoztatja a rendszerüzemeltetőket az európai földgázszállító rendszerek műszaki előírásainak változásairól, annak érdekében, hogy a szállítóvezetékek, valamint a szállítóvezetékekhez kapcsolódó elosztóvezetékek tervezése, fejlesztése és üzemeltetése az európai gázhálózatok műszaki előírásaival és a regionális, illetve az egységes európai gázpiac működésével összhangban történjen.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott képviselet keretében a szállítási rendszerirányító a regionális vagy európai szinten szervezett és koordinált határkeresztező gázvezetékeken megjelenő kapacitáshiány-kezelési eljárásokat, valamint a szállító- és elosztóvezeték, valamint a földgáztároló együttműködő képességét alapvetően befolyásoló megállapodásokat a Hivatal előzetes hozzájárulásával jogosult megkötni. A megkötött megállapodásokról a szállítási rendszerirányító az energiapolitikáért felelős minisztert (a továbbiakban: miniszter) és a Hivatalt tájékoztatja.

Földgázelosztás

14. §
(1) A földgázelosztási tevékenység gyakorlásához az engedélyesnek rendelkeznie kell az általa üzemeltetett elosztóvezeték többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgázelosztó által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(1a) Elosztóvezeték az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett, a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. Az elosztóvezetéket csak az a földgázelosztó üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.
(2) A földgázelosztónak rendelkeznie kell továbbá mérő és adatátviteli eszközökkel, a saját vagy a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységet végző személy szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó szervezettel, valamint a saját szervezetén belül karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, továbbá a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal.
(2) A földgázelosztónak rendelkeznie kell továbbá mérő- és adatátviteli eszközökkel, a saját vagy a Hivatal jóváhagyásával kiszervezett tevékenységet végző személy szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó szervezettel, valamint a saját szervezetén belül a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, továbbá a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyessel és a saját szervezetén belül a rendszerhasználókkal kapcsolatot tartó, folyamatosan működő műszaki irányító szolgálattal.
(3) A földgázelosztó és az elosztóvezeték - (1) bekezdés szerinti tulajdonosától különböző - tulajdonosa az üzemeltetni kívánt vezetékszakaszok működtetésére, karbantartására vonatkozóan üzemeltetési szerződést köt. Az üzemeltetési szerződés tartalmi elemeit külön jogszabály tartalmazza.
(4) A földgázelosztónak rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást, valamint a rendszerhasználók felé az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat és adatcserét. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből eredő földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos nominálások, allokálások kezelésére is.
(4) A földgázelosztónak rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszerrel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást, valamint a rendszerhasználók felé az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott adatokat és adatcserét. Az informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a szigetüzemhez vagy részleges szigetüzemhez csatlakozó termelésből eredő földgázmennyiség napi forgalmazásával kapcsolatos nominálások, allokálások kezelésére is.
15. §   A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a telephelyi szolgáltatókkal, a rendszerirányítóval, és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni.
15. §   A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a telephelyi szolgáltatókkal, és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni.
15. §   A földgázelosztó az együttműködő földgázrendszer fejlesztésének és üzemeltetésének biztosítása érdekében köteles a csatlakozó rendszerüzemeltetőkkel, a telephelyi szolgáltatókkal, a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyessel és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni.
16. §
(1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását megtagadhatja, ha:
a) a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
b) a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
c) a felhasználó a csatlakozási vagy kapacitáslekötési szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó vagy a földgázkereskedő írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a gázmérő ellenőrzését, illetve a mérő leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a gázmérő nélküli fogyasztás - üzletszabályzatban meghatározott - feltételeit megszegte,
ce) a fogyasztáskorlátozási - illetve megszakítható felhasználó esetén a megszakítási - rendelkezéseknek nem tett eleget,
d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a külön jogszabályban meghatározott esetekben, az üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás szüneteltetését,
e) a felhasználó a gázmérőt szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a gázmérőn, a gázmérő ki- és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetőleg ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a kereskedőnek nem jelenti be,
f) ha a rendszerhasználó nem rendelkezik érvényes szerződéssel.
(1) A földgázelosztó a felhasználó bekapcsolását, a földgázelosztási szolgáltatás megkezdését megtagadhatja, vagy a földgázelosztási szolgáltatás folytatását felfüggesztheti, ha:
a) a felhasználó a csatlakozóvezetéket, a felhasználói berendezést az életre, a testi épségre, az egészségre vagy a vagyonbiztonságra veszélyes módon használja,
b) a felhasználó a nyomás alatti szállító- és elosztóvezetéket vagy a csatlakozóvezetéket megbontja, továbbá, amennyiben a felhasználó vagy a megbízásából eljáró, gázszerelőnek nem minősülő személy a fogyasztói vezetéket megbontja,
c) a felhasználó a csatlakozási szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellenőrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási -, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási -rendelkezéseknek nem tett eleget,
c) a felhasználó a csatlakozási vagy elosztóhálózat-használati szerződésben megállapított lényeges kötelezettségének a földgázelosztó írásbeli felszólítása ellenére nem tett eleget, különösen, ha
ca) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés működését befolyásolja,
cb) a nyomásszabályozó vagy a fogyasztásmérő berendezés ellen őrzését, illetve a fogyasztásmérő berendezés leolvasását a földgázelosztó vagy megbízottja részére nem teszi lehetővé,
cc) a szerződésben meghatározott felhasználási helyen kívüli területre vezet át földgázt,
cd) a fogyasztáskorlátozási -, illetve megszakítható kapacitásra szerződött felhasználó esetén a megszakítási - rendelkezéseknek nem tett eleget,
d) a felhasználót ellátó földgázkereskedő a földgázelosztónál - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározott esetekben, a földgázelosztó üzletszabályzatban meghatározott módon - kezdeményezi a földgázelosztás felfüggesztését,
e) a felhasználó a fogyasztásmérő berendezést szándékosan vagy gondatlanul megrongálja, a fogyasztásmérő berendezésen, vagy annak ki-és belépő pontján, a kerülővezeték elzáróján, vagy a csatlakozóvezeték egyéb pontjain elhelyezett zárópecsétet (plombát) eltávolítja, illetve ezek sérülését, hiányát a földgázelosztónak vagy a földgázkereskedőnek nem jelenti be,
f) a felhasználó nem rendelkezik érvényes kapacitáslekötési szerződéssel, valamint érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel.
f) a felhasználó nem rendelkezik érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel, továbbá ha a saját magát ellátó felhasználó nem rendelkezik érvényes kapacitáslekötési szerződéssel.
f) a felhasználó nem rendelkezik hatályos földgáz-kereskedelmi szerződéssel,
f) a felhasználó nem rendelkezik érvényes elosztóhálózat-használati és kapacitáslekötési szerződéssel, valamint érvényes földgáz-kereskedelmi szerződéssel,
g) a felhasználót ellátó rendszerhasználó vagy a saját jogon eljáró felhasználó nem rendelkezik hatályos szállítói vagy elosztói rendszerhasználati szerződéssel, vagy
h) a szállítási rendszerüzemeltető felfüggesztette a szállítói rendszerhasználati szerződések teljesítését a felhasználó vagy a felhasználót ellátó rendszerhasználó vonatkozásában.
(1a) A földgázelosztó az elosztási szolgáltatás megkezdésének vagy folytatásának megtagadásáról, felfüggesztéséről, a felhasználó kikapcsolásáról, a felhasználó által kezdeményezett rendszerhasználat szüneteltetésről és a szolgáltatás igénybevételének felhagyásáról köteles a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyest tájékoztatni.
(1b) A földgázelosztó az elosztási szolgáltatás megkezdéséről, folytatásáról, a felhasználó visszakapcsolásáról, a rendszerhasználat szüneteltetését követő újraindításról köteles a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyest tájékoztatni.
(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig tagadható meg, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást haladéktalanul, de legkésőbb 2 munkanapon belül biztosítani kell.
(2) A szolgáltatás nyújtása csak a kizárás alapjául szolgáló helyzet fennállásáig függeszthető fel, annak megszűnését követően a felhasználó részére a földgázelosztási szolgáltatást a megszűnés tényéről való tudomásszerzéstől számított 2 munkanapon - lakossági fogyasztó esetében 24 órán - belül biztosítani kell.
(3) A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a felhasználó megtagadja:
a) a gázmérő leolvasását, ellenőrzését,
b) szerződésszegés vagy szabálytalan vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolást,
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(3) A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében az illetékes jegyzőhöz fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztést,
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(3) A földgázelosztó a felhasználási helyre való bejutás érdekében a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalához (a továbbiakban: járási hivatal) fordulhat, amennyiben a felhasználó akadályozza vagy meghiúsítja:
a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasását, ellenőrzését, cseréjét,
b) szerződésszegés vagy szerződés nélküli vételezés esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztést,
c) a felhasználói berendezés ellenőrzését.
(4) A jegyző határozatában
a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének,
b) a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
(4) A járási hivatal határozatában
a) a fogyasztásmérő berendezés leolvasásának, ellenőrzésének, cseréjének,
b) a földgázelosztási szolgáltatásból történő felfüggesztéshez szükséges intézkedéseknek, vagy
c) a felhasználói berendezés ellenőrzésének
a tűrésére és együttműködésre vonatkozó kötelezettséget állapíthat meg.
17. §
(1) A földgázelosztó a külön jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyeket, valamint azok jellemző és előírt adatait. Ezen adatokat a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az őt ellátó földgázkereskedő kérésére köteles átadni.
(1) A földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyek azonosítóit, a fogyasztási és kapacitás adatait, amelyeket a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az általa megnevezett földgázkereskedő kérésére köteles átadni.
(1) A földgázelosztó az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyek azonosítóit, fogyasztásmérő berendezése adatait, mérési és elszámolási adatait, valamint kapacitás adatait, amelyeket a felhasználási helyen vételező felhasználó vagy az általa megnevezett földgázkereskedő kérésére köteles átadni.
(1) A földgázelosztó az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja az elosztóvezetékről vételező felhasználási helyek azonosítóit, fogyasztásmérő berendezése adatait, mérési adatait és kapacitás adatait, amelyeket a felhasználási helyen vételező felhasználó kérésére köteles az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint átadni.
(1a) A földgázelosztó az (1) bekezdés szerinti adatokat - ide nem értve a vásárolt kapacitás adatokat - és az átszámításhoz szükséges adatokat az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott módon és formában köteles megküldeni a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyesnek.
(1b) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint nyilvántartja a földgázelosztó által megküldött adatokat, a felhasználási hely elszámolási adatait és az annak kiszámításához szükséges adatokat.
(2) A felhasználó személyében történő változás esetén az elosztó köteles a gázmérő állapotáról jegyzőkönyvet készíteni, és ennek másolatát a felhasználót ellátó kereskedő részére megküldeni.
(2) A felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő részére a földgázelosztó köteles a felhasználó mérési adatait átadni.
(2) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes köteles a felhasználó mérési és elszámolási adatait az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint átadni
a) a felhasználó részére a földgázelosztó közreműködésével vagy
b) a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő és a saját jogon eljáró felhasználó részére.
(3) A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó köteles jegyzőkönyvben rögzíteni a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát, és ennek egy példányát az új felhasználó, valamint a felhasználót ellátó földgázkereskedő részére megküldeni.
(3) A felhasználó személyében történő változás esetén a földgázelosztó köteles jegyzőkönyvben rögzíteni a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a zárópecsétek (plomba) szemrevételezéssel megállapított állapotát, és ennek egy példányát az új felhasználó, továbbá elektronikus úton a felhasználót ellátó földgázkereskedő, valamint a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére megküldeni.
18. §   Ha a felhasználó közvetlenül a szállító vezetékre csatlakozik, részére a földgázelosztói feladatokat a földgázszállító biztosítja.
18. §   Ha a felhasználó közvetlenül a szállító vezetékre csatlakozik, részére a földgázelosztói feladatokat a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja.
19. §   A földgázelosztói szolgáltatással kapcsolatos részletes előírásokat külön jogszabály és a földgázelosztási szabályzat határozza meg.
19/A. §   Az elosztóhálózat-használati szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékével és alkalmazásukkal kapcsolatos rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.

Központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer

19/B. §
(1) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyesnek rendelkeznie kell az e törvény szerinti kötelezettségei ellátásához szükséges eszközökkel és műszaki, tárgyi, személyi valamint pénzügyi erőforrásokkal, így különösen:
a) az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó és a telephelyi szolgáltató informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a földgázelosztók, a földgázszállítók és a földgázkereskedők, valamint ezek vertikálisan integrált vállalkozásaitól, leányvállalatai adatforgalmi, informatikai és biztonsági rendszereitől független adatforgalmi, informatikai és biztonsági rendszerrel,
b) saját szervezetén belül az adatforgalmi és informatikai rendszer folyamatos üzemeltetését, felügyeletét ellátó szervezeti egységekkel, és
c) saját szervezetén belül a rendszerüzemeltetőkkel, a rendszerhasználókkal és a telephelyi szolgáltatóval kapcsolatot tartó, valamint az e törvényben meghatározott feladataihoz kapcsolódó adatkezelést és adatfeldolgozást biztosító személyzettel.
(2) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyesnek meg kell felelnie a földgázelosztóra vonatkozó, XIII. fejezetben meghatározott szétválasztási szabályoknak.
(3) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes főbb feladata az elosztóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználók, valamint a telephelyi vezetékhez közvetlenül csatlakozó, a földgázt közvetlenül földgázkereskedőtől beszerző telephelyi felhasználók felhasználási helye azonosítóinak, fogyasztásmérő berendezése adatainak, elszámolási mérési adatainak, lekötött kapacitás adatainak, elszámolási adatainak és az elszámolási adatok kiszámításához szükséges adatoknak, a felhasználót ellátó földgázkereskedő feltüntetésével együtt, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti nyilvántartása.
(3) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes főbb feladatai az elosztóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználók, valamint a telephelyi vezetékhez közvetlenül csatlakozó, a földgázt közvetlenül földgázkereskedőtől beszerző telephelyi felhasználók vonatkozásában:
a) a felhasználási hely azonosítóinak, fogyasztásmérő berendezés adatainak, elszámolási mérési adatoknak, lekötött kapacitás adatoknak, elszámolási adatoknak és az elszámolási adatok kiszámításához szükséges adatoknak, a felhasználót ellátó földgázkereskedő feltüntetésével együtt, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti nyilvántartása,
b) a földgázfelhasználás felhasználási hely egyedi azonosítónkénti (POD) mennyiségekre történő felosztása,
c) a mérőleolvasás alapján meghatározott tényleges fogyasztás és felhasználási hely egyedi azonosítónként felosztott földgáz vételezés közötti különbség meghatározása és továbbítása a földgázelosztó, valamint a rendszerhasználók felé,
d) a mérési és az elszámolási adatok szolgáltatása a felhasználók és a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő részére.
(4) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését az e törvényben előírtak szerint biztosítani. A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes tevékenységének a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie.
(5) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes köteles a nyilvántartott adatokat az adott jogviszonyból eredő igények elévüléséig, visszakereshetően megőrizni, és jogszabályban meghatározott esetben, a jogszabályi feltételek fennállása esetén az arra jogosult rendelkezésére bocsátania.
(6) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes az általa kezelt és nyilvántartott adatokat kereskedelmi célra másnak nem értékesítheti, illetve törvényben előírt adatszolgáltatási kötelezettségén túlmenően másnak nem adhatja át.
(7) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes e törvény szerinti más engedélyköteles tevékenységet nem folytathat.
(8) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert a magyar állam közvetlen vagy közvetett, kizárólagos tulajdonában lévő zártkörűen működő részvénytársaság működteti. A társaság átalakulásához, megszüntetéséhez, a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetését érintő vagyonelemeinek megterheléséhez vagy biztosítékul való lekötéséhez, elidegenítéséhez a Hivatal előzetes hozzájárulása szükséges.
(9) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes az általános biztonsági, minőségi, műszaki, informatikai és adatvédelmi előírásainak szabályozására köteles szabályzatot készíteni. A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer szabályzatát a Hivatal hagyja jóvá.
(9) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes az általa nyújtott szolgáltatások általános biztonsági, minőségi, műszaki, informatikai és adatvédelmi előírásainak szabályozására, az elszámolási adatok meghatározására vonatkozó részletes szabályokra, valamint a részére fizetendő díjak elszámolási és fizetési szabályainak meghatározására köteles szabályzatot készíteni. A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer szabályzatát a Hivatal hagyja jóvá.
(10) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer szabályzata tartalmazza.
(11) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer működtetésének finanszírozása a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére fizetendő, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott földgáz elszámolási díjból történik.

Telephelyi szolgáltatás

20. §
(1) A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz az általuk 2005. augusztus 1-jét megelőzően létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók kérelmére, vagy hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.
(1) A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezetek jogosultak a Hivatalhoz a 2005. augusztus 1-jét megelőzően általuk létesített vagy üzemeltetett telephelyi vezeték működtetésére vonatkozó telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelmet benyújtani. Ha az érintett gazdálkodó szervezetek nem élnek e jogosultságukkal, a Hivatal a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó kérelmére, vagy ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet nem tartja be az (1b) bekezdés rendelkezéseit, hivatalból telephelyi szolgáltatói engedély iránti kérelem benyújtására kötelezheti a telephelyi vezeték tulajdonosát.
(1a) Ha a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet vagy a telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó az (1) bekezdés szerint nem nyújt be kérelmet a Hivatalhoz vagy a Hivatal a kérelmet elutasítja, a földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet kizárólag a földgázelosztó hozzájárulásával végezheti tevékenységét.
(1b) A telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosíthatja a földgáz továbbadását a vételező fogyasztó igénye esetén a fizetendő díjaira vonatkozó részletes tájékoztatása mellett.
(1c) A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztó nem minősül felhasználónak.
(2) A telephelyi szolgáltató a tevékenységét a telephelyi felhasználók részére végzi.
(2) A telephelyi szolgáltató a tevékenységét kizárólag a telephelyi felhasználók részére végzi.
(3) A telephelyi szolgáltatási tevékenység keretében a telephelyi szolgáltató a telephelyi felhasználók részére köteles az általa üzemeltetett telephelyi vezetékhez való hozzáférést biztosítani, vezetékes szolgáltatást nyújtani, valamint a telephelyi felhasználó igénye esetén a vele kötött szerződés alapján földgázt értékesíteni.
(4) A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók jogosultak a szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a telephelyi vezeték üzemeltetője a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a földgázszállítóval vagy a földgázelosztóval együttműködni.
(4) A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező felhasználók jogosultak a szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a telephelyi vezeték üzemeltetője a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a szállítási rendszerüzemeltetővel vagy a földgázelosztóval együttműködni.
(4) A telephelyi vezetéken keresztül földgázt vételező fogyasztók és telephelyi felhasználók jogosultak a szállító- vagy az elosztóvezetékhez történő csatlakozást kérni. Ebben az esetben a telephelyi vezetéken földgázt értékesítő gazdálkodó szervezet a csatlakozásig köteles a telephelyi vezetékhez való hozzáférést változatlan feltételekkel biztosítani, valamint a csatlakozás érdekében a szállítási rendszerüzemeltetővel vagy a földgázelosztóval együttműködni.
(5) A telephelyi szolgáltató köteles:
a) az általa üzemeltetett vezetéket biztonságosan, a környezetvédelmi és műszaki követelmények figyelembevételével fenntartani és üzemeltetni,
b) a karbantartási, javítási és felújítási munkákat időben elvégezni,
c) a vezetékhez való hozzáférést és a vezetékes szolgáltatást az üzletszabályzatában közzétett méltányos, költségalapú térítés ellenében biztosítani.
21. §
(1) A telephelyi vezeték létesítésére és üzemeltetésére, a csatlakozóvezetékekre és a felhasználói berendezésekre vonatkozó jogszabályokat kell megfelelően alkalmazni.
22. §   A telephelyi szolgáltatónak a feladatai ellátásához rendelkeznie kell telephelyi vezeték hálózattal, adatforgalmi és informatikai rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, továbbá saját szervezetén belül, a telephelyi vezeték folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást, valamint az üzemzavar elhárítását irányító szervezettel. Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a telephelyi szolgáltató tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre.
22. §   A telephelyi szolgáltatónak a feladatai ellátásához rendelkeznie kell telephelyi vezeték hálózattal, adatforgalmi és informatikai rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, továbbá saját szervezetén belül a telephelyi vezeték folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást, valamint az üzemzavar elhárítását irányító szervezettel. Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a telephelyi szolgáltató tevékenységeire vonatkozó információk - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és telephelyi felhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a telephelyi felhasználókkal való szerződéskötésre.
23. §   A telephelyi szolgáltató köteles azzal a rendszerüzemeltetővel együttműködni, akinek a rendszeréhez a telephelyi vezeték közvetlenül csatlakozik. Az együttműködés részletes feltételeit az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
24. §   A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezetékről vételező felhasználási helyeket és azok jellemző adatait köteles nyilvántartani.
24. §   A telephelyi szolgáltató a telephelyi vezetékről vételező felhasználási helyeket és azok jellemző adatait köteles nyilvántartani, és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon, a közvetlenül földgázkereskedő által ellátott telephelyi felhasználók vonatkozásában a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére megküldeni.
25. §   A telephelyi szolgáltatásra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.

Földgáztárolás

26. §
(1) Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgáztároló által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(1) Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgáztároló engedélyes üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(1) Az engedélyesnek a földgáztárolói tevékenység gyakorlásához rendelkeznie kell az általa üzemeltetett földgáztárolók többségi tulajdonával, vagy a földgáztárolókra vonatkozó vagyonkezelői joggal. A többségi tulajdon meghatározásánál a földgáztároló engedélyes által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni.
(1a) Földgáztároló az előírt műszaki-biztonsági, pénzügyi és gazdasági feltételek megtartása mellett a Hivatal által kiadott működési engedély alapján, a bányafelügyelet hatáskörébe tartozó sajátos építményekre vonatkozó egyes építésügyi hatósági eljárások szabályairól szóló jogszabályban foglaltak szerint létesíthető. A földgáztárolót csak az a földgáztároló engedélyes üzemeltetheti, akinek az a működési engedélyében szerepel.
(2) A földgáztárolónak rendelkeznie kell továbbá saját méréssel, vagy a csatlakozó rendszerüzemeltető által biztosított hiteles méréssel, adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, valamint műszaki irányító szolgálattal.
(2) A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell továbbá saját méréssel, vagy a csatlakozó rendszerüzemeltető által biztosított hiteles méréssel, adatátviteli eszközökkel, saját szervezetén belül mindezek folyamatos üzemeltetését és felügyeletét ellátó, a karbantartást és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel, valamint műszaki irányító szolgálattal.
(3) A földgáztároló engedélyesnek rendelkeznie kell az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint kialakított, a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel történő adatcserére alkalmas, a vertikálisan integrált vállalkozástól és annak leányvállalataitól független olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel, amely biztosítja a szállítási rendszerüzemeltető részére a napi gázforgalmazás megbízható helyzetére vonatkozó adatszolgáltatást.
27. §   A földgáztároló a rendszerhasználó által szerződéses biztosítékként felajánlott mobil földgázkészlet értékesítését az üzletszabályzatban meghatározott módon, a Hivatal által jóváhagyott eljárás szerint végezheti. A felajánlott mobil földgázkészlet értékesítése nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.
27. §   A földgáztároló engedélyes a rendszerhasználó által szerződéses biztosítékként felajánlott mobil földgázkészlet értékesítését az üzletszabályzatban meghatározott módon, a Hivatal által jóváhagyott eljárás szerint végezheti. A felajánlott mobil földgázkészlet értékesítése nem minősül e törvény szerinti földgáz-kereskedelemnek.
27/A. §
(1) A földgáztároló engedélyes köteles a tárolói mobilkapacitást, valamint a be- és kitárolási kapacitást csomagként és egyedileg az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdetni, és biztosítani a rendszerhasználó számára a meghirdetett szolgáltatások közötti szabad termékválasztást.
(1) A földgáztároló engedélyes köteles tárolói évre, továbbá jogosult tárolói éven belüli kapacitáslekötési időszakra a földgáztároló mobilkapacitását, valamint be- és kitárolási kapacitását csomagként és egyedileg az üzletszabályzatában rögzített módon meghirdetni és biztosítani a rendszerhasználó számára a meghirdetett szolgáltatások közötti szabad termékválasztást.
(2) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott kapacitáslekötési időszakban a lekötött kapacitásokkal igénybe nem vett földgáztárolói szabad kapacitásokat egy gázévre történő értékesítésre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fel kell ajánlani. Nyilvántartásba vett új kapacitások esetében gázév közben is a kapacitáslekötési időszakban alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.
(2) Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt kapacitáslekötési időszakban a földgáztárolói szabad kapacitásokat értékesítésre - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - fel kell ajánlani. Új kapacitások esetében gázév közben is a kapacitáslekötési időszakban alkalmazott szabályok szerint kell eljárni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kötelezettség nem vonatkozik a biztonsági földgázkészletezést végző engedélyesnek azon földgáztárolói szabad kapacitásaira, amelyekre vonatkozóan jogszabály alapján hosszú távú tárolási kötelezettsége van.
(4) Földgáztárolóban elhelyezett, a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvényben (a továbbiakban: Fbkt.) meghatározott biztonsági készlethez szükséges kapacitásokat a földgáztároló engedélyes külön jogszabályban meghatározott versenytárgyalási feltételek szerint biztosítja. Földgázellátási válsághelyzet esetén a biztonsági földgázkészlet kitárolását a miniszter által elrendelt módon, a földgáztároló engedélyes üzletszabályzatában rögzített feltételek szerint kell végezni. A Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetség a rendelkezésre álló kapacitásait - külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - másodlagos kereskedelem keretében értékesítheti.
(5) A földgáz Magyar Köztársaság területén, az együttműködő földgázrendszeren történő átszállítása során a szállíttatót és a bértároltatót a hazai felhasználókkal azonos bánásmódban kell részesíteni, és megilletik őket a szállított, vagy a tárolt földgázkészlet felhasználásával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és európai uniós jogszabályok által biztosított garanciák.
(5) A földgáznak az együttműködő földgázrendszeren történő átszállítása során a szállíttatót és a bértároltatót a hazai felhasználókkal azonos bánásmódban kell részesíteni, és megilletik őket a szállított, vagy a tárolt földgázkészlet felhasználásával kapcsolatos nemzetközi megállapodások és európai uniós jogszabályok által biztosított garanciák.

Kereskedelem

28. §
(1) Földgáz-kereskedelmet, működési engedélye alapján földgázkereskedő végezhet.
(1a) Lekötött kapacitáson vagy másodlagos kapacitáskereskedelem keretében átvett kapacitáson harmadik személy javára lebonyolított rendszerhasználat - a (2) bekezdés szerinti eset kivételével - földgáz-kereskedelemnek minősül.
(2) Az a gazdálkodó szervezet, amely az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait nem a Magyar Köztársaság területén lévő felhasználási hely ellátására használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles. A Magyar Köztársaság területén történő átszállítás részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.
(2) Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait a Magyar Köztársaság területén történő átszállítására használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles.
(2) Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait Magyarország területén történő átszállítására használja, kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles.
(2) Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait Magyarország területén történő átszállítására használja, földgáz-kereskedelmi engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles.
(2) Aki az együttműködő földgázrendszer szabad kapacitásait földgáz Magyarország területén történő átszállítására vagy bértárolására használja, földgáz-kereskedelmi engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére nem köteles. Átszállítás esetén igazolni kell a szállítási rendszerüzemeltető felé, hogy a szállítás átszállításnak minősül, bértárolás esetén pedig a földgáztárolói engedélyes felé, hogy a tárolás bértárolásnak minősül. Az igazolás részletszabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza. Az átszállíttatóra és a bértároltatóra a rendszerhasználóra vonatkozó előírások alkalmazandók.
(2a) A közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban elhelyezett földgáz tulajdonjoga szabadon átruházható, ahhoz nem szükséges földgáz-kereskedelmi engedély vagy korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély.
(2b) A közvámraktárként üzemeltetett földgáztárolóban történt földgáztulajdon-átruházásokról és a közvámraktári földgázkészlet-változásokról a földgáztárolói engedélyes köteles a Hivatalt haladéktalanul tájékoztatni.
(3) A felhasználók részére földgázt olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott és rendelkezik a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
(3) A felhasználók részére földgázt olyan gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott és rendelkezik a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
(3) A felhasználók részére földgázt olyan gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott.
(3) A felhasználók részére földgázt olyan földgázipari vállalkozás értékesíthet, amely erre a Hivataltól földgáz-kereskedelmi engedélyt kapott.
(4) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban gazdasági társaságként bejegyzett, ott jogszerűen földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytató külföldi gazdálkodó szervezet kap, amely
a) Magyarország területén történő elérhetőségét kézbesítési megbízott útján biztosítja, és
b) megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
(4) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyt azon külföldi földgázipari vállalkozás kaphat, amely az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban nyilvántartásba vételre került, jogszerűen földgáz-kereskedelmi tevékenységet folytat, és amely
a) Magyarország területén történő elérhetőségét kézbesítési megbízott útján biztosítja, valamint
b) megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek, és azt hitelt érdemlően igazolja.
(4a) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosult továbbá az a belföldi szakosított hitelintézet tulajdonában álló belföldön bejegyzett gazdasági társaság, amely megfelel a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
(4a) Korlátozott földgáz-kereskedelmi engedély megszerzésére jogosult a (4) bekezdésben foglaltakon felül a belföldön nyilvántartásba vett Ptk. szerinti gazdasági társaság, az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló törvény szerinti egyéni cég, továbbá a szövetkezet, az európai részvénytársaság, amely megfelel az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek.
(5) A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyes a szervezett földgázpiacon történő értékesítés kivételével a felhasználó részére földgázt nem értékesíthet.
(6) A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesre a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 28/A-29/A. §-ban, a 31-31/C. §-ban, a 62. § (2) bekezdés a) pontjában, a 63. § (1) bekezdésében és a 113. §-ban foglaltak kivételével.
(6) A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesre a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 28/A-29/A. §-ban, a 31-31/C. §-ban, a 62. § (2) bekezdés a) pontjában, a 63. § (1) bekezdésében, a 113. §-ban és a 122-123. §-ban foglaltak kivételével.
(6) A korlátozott földgáz-kereskedelmi engedélyesre a földgázkereskedőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni a 28/A-31/C. §-ban, a 62. § (2) bekezdés a) pontjában, a 63. § (1) bekezdésében, a 113. §-ban és a 122-123. §-ban foglaltak kivételével.
28/A. §
(1) A földgázkereskedő a földgáz-kereskedelmi szerződés alapján köteles a felhasználók ellátásához szükséges földgázmennyiséget beszerezni, annak a felhasználási helyre való eljuttatásához szükséges kapacitásokat lekötni, és a szerződésben meghatározott mennyiséget a felhasználók részére értékesíteni.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó és a földgázkereskedő között létrejött földgáz-kereskedelmi szerződésnek legalább a 36. § (1) bekezdés a), d)-h), k), n) és p) pontjai szerinti lényeges tartalmi elemeket kell tartalmaznia.
(3) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esett, a földgázkereskedő kezdeményezheti a földgázelosztónál a felhasználási hely kikapcsolását. A kikapcsolásra és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó értesítést tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas más módon kell az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval közölni.
(3a) Az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó kikapcsolásának és visszakapcsolásának kezdeményezésére vonatkozó szabályokat a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(3b) A kikapcsolás felhasználónak felróható elmaradásából vagy késedelméből eredő földgázfogyasztás, valamint rendszerhasználat ellenértékét a kikapcsolásig a felhasználó köteles megfizetni.
(4) A földgázkereskedő köteles a felhasználó elosztóhálózat-használati és földgáz-kereskedelmi szerződéseinek megbízottként történő összevont kezelésére, ha a felhasználó ezt kéri.
(5) A földgázkereskedő és a földgázelosztó a (4) bekezdés szerinti kötelezettség teljesítése érdekében az üzletszabályzatukban meghatározott feltételek szerint megállapodást kötnek.
(6) A földgázkereskedő és a felhasználó közötti földgáz-kereskedelmi szerződésből, valamint a földgázelosztó és a felhasználó között létrejött elosztóhálózat-használati szerződésből eredő polgári jogi igények két év alatt évülnek el. Az elévülés a követelés esedékességének napján kezdődik.
29. §
(1) A felhasználók részére földgázt olyan jogi személyiséggel rendelkező gazdasági társaság vagy az Európai Unió tagállamában, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes valamely más államban székhellyel rendelkező külföldi vállalkozás belföldön bejegyzett fióktelepe értékesíthet, amely erre a Hivataltól engedélyt kapott és rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott pénzügyi biztosítékkal.
(2) A lakossági fogyasztókat ellátó, nem egyetemes szolgáltatónak minősülő földgázkereskedő az üzletszabályzatában meghatározott feltételeknek megfelelően biztosítja a fogyasztói kapcsolattartás szervezetének és működésének, valamint a fogyasztói panaszok ügyintézésének rendjét.
(2) Földgázkereskedő egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat akkor láthat el, ha az erre vonatkozó részletes feltételrendszert az üzletszabályzata tartalmazza.
(3) A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a lakossági fogyasztóval kötött csatlakozási szerződésben részes engedélyesnél:
a) a lakossági fogyasztó legalább 3 havi számlatartozást halmozott fel,
b) a földgázkereskedő által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetések a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,
c) a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább háromszor, postai vagy - a felhasználó hozzájárulása esetén - elektronikus úton írásban értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és külön jogszabály alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.
(3) A földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását fizetési késedelem esetén kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén jogosult kezdeményezni a földgázelosztónál:
a) a lakossági fogyasztó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a lakossági fogyasztó által, fizetési haladék adásáról vagy részletfizetési lehetőségről kezdeményezett egyeztetés esetén azok a lakossági fogyasztóval nem vezettek eredményre,
c) a földgázkereskedő a tartozásról és a kikapcsolás lehetőségéről a lakossági fogyasztót legalább kétszer értesítette, és az értesítésben a lakossági fogyasztó figyelmét felhívta a szociálisan rászoruló fogyasztókat az e törvény és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet alapján megillető kedvezményekre, valamint az előre fizető mérő felszerelésének a lehetőségére.
(3a) A (3) bekezdés c) pontja szerinti esetben a lakossági fogyasztó első értesítése postai vagy - a lakossági fogyasztó előzetes hozzájárulása esetén - elektronikus úton, a kikapcsolás lehetőségére és az azzal járó szolgáltatás-szüneteltetésre vonatkozó második értesítése tértivevényes levélben vagy a lakossági fogyasztó általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik.
(3b) Ha a (3) bekezdés a) pontja szerinti fizetési kötelezettség nem vagy nem kizárólag számlatartozásból ered, a földgázkereskedő a lakossági fogyasztók földgázellátásból történő kikapcsolását a nem számlatartozásból eredő fizetési kötelezettség vonatkozásában akkor kezdeményezheti, ha annak polgári peres vagy fizetési meghagyásos eljárás útján történő érvényesítését igazolható módon megindította.
(4) A lakossági fogyasztó kikapcsolására nem kerülhet sor:
a) munkaszüneti napon,
b) ünnepnapon,
c) munkaszüneti napot vagy ünnepnapot közvetlenül megelőző munkanapon,
d) külön jogszabályban meghatározott pihenőnapon.
(5) Amennyiben a földgázellátásból kikapcsolt lakossági fogyasztó rendezi a földgázkereskedővel szemben felhalmozott tartozását, a kereskedő 24 órán belül köteles kezdeményezni a lakossági fogyasztónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását.
(5) Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló rendeletben meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a földgázkereskedő a tudomására jutást követően legkésőbb 24 órán belül köteles kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
(5) Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a földgáz rendszerüzemeltetők és egyetemes szolgáltatók által külön díj ellenében végezhető, valamint ingyenesen biztosítandó szolgáltatásokról szóló rendeletben (a továbbiakban: külön díj rendelet) meghatározott külön díjat (a továbbiakban: külön díj) is megfizeti, a földgázkereskedő annak tudomására jutását követően legkésőbb 24 órán belül köteles kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
(5) Ha a földgázellátásból kikapcsolt felhasználó rendezi valamennyi lejárt tartozását és a 106. § (3) bekezdés szerinti határozatban és a 106/A. § (1) bekezdés szerinti rendeletben meghatározott külön díjat (a továbbiakban: külön díj) is megfizeti, a földgázkereskedő annak tudomására jutását követően legkésőbb 24 órán belül köteles kezdeményezni a felhasználónak az ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.
(6) Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles haladéktalanul eleget tenni.
(6) Az engedélyes a (3) és az (5) bekezdés szerinti kezdeményezésnek köteles az azt követő munkanapon eleget tenni.
29/A. §   A földgázkereskedő köteles a felhasználók ellátására vonatkozóan részletes tervet készíteni, amely igazolja, hogy a földgázkereskedő által a felhasználók részére szerződésben vállalt ellátási szint figyelembevételével megállapított gázévenkénti fogyasztásnak megfelelő források a földgázkereskedő számára rendelkezésre állnak (a továbbiakban: forrásterv). A forrástervnek tartalmaznia kell az felhasználók ellátásához szükséges forrásszerződések mennyiségi feltételeit, továbbá az engedélyben meghatározottak szerint legalább havi vagy annál gyakoribb bontásban a források finanszírozhatóságát igazoló adatokat. A forrástervet a Hivatal jogosult ellenőrizni.
29/B. §
(1) A földgázkereskedő a fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolást a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti olyan távhőtermelő engedélyessel szemben, amely lakossági felhasználókat vagy külön kezelt intézményeket is ellátó távhőszolgáltató számára értékesít távhőt, illetve távhőszolgáltató engedélyesként lakossági felhasználókat vagy külön kezelt intézményeket is ellát távhőszolgáltatással, kizárólag az alábbi feltételek együttes fennállása esetén kezdeményezheti a földgázelosztónál
a) a távhőtermelő fizetési kötelezettségével 90 napot meghaladó késedelembe esett,
b) a földgázkereskedő a tartozásról a távhőtermelő engedélyest legalább kétszer értesítette, és
c) a fizetési haladék adásáról vagy részletfizetésről szóló egyeztetés nem vezetett eredményre.
(2) Az (1) bekezdés b) és c) pontja szerinti esetben a távhőtermelő engedélyes első értesítése postai vagy elektronikus úton, második értesítése tértivevényes levélben vagy a távhőtermelő engedélyes általi átvétel igazolására alkalmas egyéb módon történik. Az első és második értesítés elküldése között legalább 15 napnak el kell telnie.
(3) Ha a földgázellátásból kikapcsolt távhőtermelő engedélyes rendezi valamennyi lejárt tartozását és a külön díj ellenében végezhető szolgáltatásokról szóló rendeletben meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a földgázkereskedő legkésőbb a lejárt tartozások és költségek megfizetésétől számított 24 órán belül köteles kezdeményezni a távhőtermelő engedélyes ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A földgázelosztó a földgázkereskedő bekapcsolásra irányuló kezdeményezéséről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül biztosítja a földgázelosztási szolgáltatást.
(3) Ha a földgázellátásból kikapcsolt távhőtermelő engedélyes rendezi valamennyi lejárt tartozását és a 106. § (3) bekezdés szerinti határozatban meghatározott egyéb költségeket is megfizeti, a földgázkereskedő legkésőbb a lejárt tartozások és költségek megfizetésétől számított 24 órán belül köteles kezdeményezni a távhőtermelő engedélyes ellátásba történő ismételt bekapcsolását, e kötelezettség elmulasztása a földgázkereskedő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül. A földgázelosztó a földgázkereskedő bekapcsolásra irányuló kezdeményezéséről való tudomásszerzéstől számított 24 órán belül biztosítja a földgázelosztási szolgáltatást.
(4) A földgázelosztóval szemben fennálló (1) bekezdés szerinti fizetési késedelem esetén a földgázelosztási szolgáltatásból történő kikapcsolásra az (1)-(3) bekezdés rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a földgázelosztónak a lejárt tartozás megfizetésétől számított 24 órán belül biztosítania kell a földgázelosztási szolgáltatást.
30. §   A földgázkereskedő kereskedelmi egyensúlytartásra köteles, jogosult a kereskedelmi egyensúly Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon történő helyreállítására, vagy viseli mindazon költségeket, amelyek a tevékenysége következtében felmerült egyensúlyi eltérésekkel kapcsolatosak.
31. §   Ha a földgázkereskedő lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés kereskedő általi egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.
31. §   Ha a földgázkereskedő nem egyetemes szolgáltatás keretében lakossági fogyasztót is ellát, a 36. § rendelkezéseit megfelelően kell alkalmazni a lakossági fogyasztóval megkötésre kerülő földgáz-kereskedelmi szerződés vonatkozásában, azzal, hogy a szerződés földgázkereskedő általi egyoldalú módosítása közzétételének és az árváltozás bejelentésének módjára és határidejére a kereskedő üzletszabályzatában rögzített előírások az irányadók.

Kereskedőváltás

31/A. §
(1) Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető a felhasználónak díjat nem számíthat fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-kereskedelmi szerződést megköti.
(1) Ha a felhasználó földgázkereskedőt kíván váltani, annak lebonyolítását az engedélyesek térítésmentesen végzik, és azzal összefüggésben díjat nem számíthatnak fel. A kereskedőváltás lebonyolítása céljából a felhasználó megbízása alapján az a földgázkereskedő is eljárhat, akivel a felhasználó az új földgáz-kereskedelmi szerződést megköti.
(2) A felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződését az abban meghatározott feltételek szerint - a (3) bekezdésre figyelemmel - írásban felmondhatja. A felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződésének kereskedőváltás miatti felmondása az elosztóhálózat-használati szerződés hatályát nem érinti.
(3) Az egyetemes szolgáltatást igénybe vevő felhasználó a határozatlan időtartamra kötött egyetemes szolgáltatási szerződést 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel.
(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. A felhasználó és a földgázkereskedő az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint a földgázkereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, ha az nem befolyásolja az érintett rendszerüzemeltető e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését.
(4) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát időben korlátozó vagy kizáró szerződési kikötés semmis. A felhasználó és a földgázkereskedő az e törvény és a végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, valamint a földgázkereskedő üzletszabályzatában rögzített feltételek betartásával a felmondás feltételeiben megállapodhat, ha az nem befolyásolja az érintett rendszerüzemeltető vagy a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott, kereskedőváltással kapcsolatos kötelezettségei teljesítését.
31/B. §
(1) A földgázkereskedő köteles a felhasználó és - ha a felhasználó megbízásából az új földgázkereskedő jár el - az új földgázkereskedő részére a felmondás kézhezvételtől számított 5 napon belül írásban értesítést küldeni
a) a felmondás visszaigazolásáról a felhasználási hely egyedi azonosító számának és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, és a 71. § (3) bekezdése szerinti igazolásokat átadni, vagy
a) a felmondás visszaigazolásáról a felhasználási hely egyedi azonosító számának és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, és a 71. § (4) bekezdése szerinti igazolásokat átadni, vagy
a) a felmondás visszaigazolásáról a felhasználási hely egyedi azonosító számának és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontja feltüntetésével, és a 72. § (6) bekezdése szerinti igazolásokat átadni, vagy
b) a felmondás benyújtásakor nem teljesített szerződéses feltételekről.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti esetben a földgázkereskedő a feltételek teljesítése érdekében határidőt biztosít. A felhasználó felmondása a megjelölt szerződési feltételek teljesülésével hatályosul.
(3) Ha a felhasználó önállóan jár el, köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a kézhezvételt követően az új földgázkereskedőnek megfelelő időben eljuttatni a földgázkereskedő (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése érdekében.
(3) Ha a felhasználó önállóan jár el, köteles az (1) bekezdés a) pontja szerinti értesítést a korábbi kereskedő által kibocsátott utolsó számla másolatával együtt a kézhezvételt követően az új földgázkereskedőnek megfelelő időben eljuttatni a földgázkereskedő (4) bekezdés szerinti kötelezettsége teljesítése érdekében.
(4) A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást, és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját, a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezni a kapacitáslekötési szerződés módosítását. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltető részére bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezi a kapacitás lekötési szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos kapacitáslekötési szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni.
(4) A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást, és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltető részére bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezi a kapacitás lekötési szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos kapacitáslekötési szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni.
(4) A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél bejelenteni az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltető részére bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezi a rendszerhasználati szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos rendszerhasználati szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni, és a kapacitásadatokról a szállítórendszeri kapacitások átadás-átvételének határideje előtti munkanapig a rendszerhasználó részére tájékoztatást nyújtani, amely határidőről a szállítási rendszerüzemeltető értesíti a rendszerhasználókat és földgázelosztókat.
(4) A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles az érintett rendszerüzemeltetőnél és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyesnél vagy a szállítási rendszerüzemeltetőnél bejelenteni az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően az érintett rendszerüzemeltető és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes vagy szállítóvezetékről közvetlenül vételező felhasználó esetében a szállítási rendszerüzemeltető részére bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját, továbbá a felhasználási hely egyedi azonosító számának alkalmazásával kezdeményezi a rendszerhasználati szerződés megkötését vagy módosítását. A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos rendszerhasználati szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni, és a kapacitásadatokról a szállítórendszeri kapacitások átadás-átvételének határideje előtti munkanapig a rendszerhasználó és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére tájékoztatást nyújtani, amely határidőről a szállítási rendszerüzemeltető értesíti a rendszerhasználókat, földgázelosztókat és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyest.
(4) A korábbi földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolással egyidejűleg köteles a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyesnél vagy szállítóvezetékről közvetlenül vételező felhasználó esetében a szállítási rendszerüzemeltetőnél bejelenteni az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a kereskedőváltást és a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját. Az új földgázkereskedő az (1) bekezdés a) pontja szerinti visszaigazolás kézhezvételét követően haladéktalanul, de a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját legalább 21 nappal megelőzően a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes vagy szállítóvezetékről közvetlenül vételező felhasználó esetében a szállítási rendszerüzemeltető részére bejelenti az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját.
(4a) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes a (4) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételét követően haladéktalanul értesíti az érintett földgázelosztót a kereskedőváltásról, megjelölve a felhasználási hely egyedi azonosító számát, az érintett rendszerhasználókat és az új földgáz-kereskedelmi szerződés hatálybalépésének időpontját.
(4b) A rendszerüzemeltető köteles a kereskedőváltással kapcsolatos rendszerhasználati szerződések megkötését vagy módosítását legkésőbb a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontját megelőző 4. napig elvégezni, és a kapacitásadatokról a szállítórendszeri kapacitások átadás-átvételének határideje előtti munkanapig a rendszerhasználó és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére tájékoztatást nyújtani, amely határidőről a szállítási rendszerüzemeltető értesíti a rendszerhasználókat, a földgázelosztót és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyest.
(4c) A (4) bekezdésben előírt bejelentési, tájékoztatási és értesítési kötelezettséget szállítóvezetékre közvetlenül csatlakozó felhasználó esetén kizárólag az érintett szállítási rendszerüzemeltető felé kell teljesíteni.
(4c) A (4) bekezdésben előírt bejelentési és a (4b) bekezdésben előírt tájékoztatási és értesítési kötelezettséget szállítóvezetékre közvetlenül csatlakozó felhasználó esetén kizárólag az érintett szállítási rendszerüzemeltető felé kell teljesíteni.
(5) Kereskedőváltás esetén az érintett földgázkereskedők az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel a felhasználó ellátása érdekében lekötött gázátadó állomási és elosztói kiadási ponti kapacitások földgázkereskedők közötti átadásának részletes feltételeiről. Az engedélyesek kötelesek az egyeztetéseket úgy lefolytatni, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 30 napon belül megtörténjen. Az egyeztetések eredménytelensége esetén a felhasználó a Hivatalhoz fordulhat, és kezdeményezheti a kapacitásátadásról történő döntést. A Hivatal 15 napon belül dönt a kapacitáslekötésekről.
31/C. §
(1) Az érintett rendszerüzemeltető köteles a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi földgázkereskedő a felhasználóval és az új földgázkereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett földgázkereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és az érintett rendszerüzemeltetőkkel együttműködni.
(1) Az érintett rendszerüzemeltető és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes köteles a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben a kereskedőváltással kapcsolatban meghatározott feladatait a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének időpontjáig teljesíteni. A földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésétől számított 20 napon belül a korábbi földgázkereskedő a felhasználóval és az új földgázkereskedővel egyeztetve köteles végszámlát kibocsátani. A kereskedőváltással érintett földgázkereskedők és a felhasználó kötelesek egymással és az érintett rendszerüzemeltetőkkel, valamint a kereskedőváltással érintett földgázkereskedők és az érintett rendszerüzemeltetők a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyessel együttműködni.
(2) A határozott időre kötött földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnése esetén - ha a felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnésének napját követő napi hatállyal másik földgázkereskedővel szerződést köt - akkor a kereskedőváltásnak a határozott idejű szerződés megszűnését követő nappal történő végrehajtása érdekében az új szerződés megkötését legalább a határozott idejű szerződés megszűnését 30 nappal megelőzően köteles a földgázkereskedőnek bejelenteni. Ebben az esetben a 31/A. § (1) és (4) bekezdése, a 31/B. § (1) bekezdés a) pontja, (3) és (4) bekezdése, valamint a 31/C. § (1) bekezdése szerinti rendelkezéseket kell alkalmazni azzal, hogy a 31/B. § (1) bekezdés a) pontjában a felmondás visszaigazolása alatt az e bekezdés szerinti bejelentést kell érteni.
(3) Ha a felhasználó a (2) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a földgázkereskedő és a rendszerüzemeltető - a 31/A-31/C. § szerinti határidők betartása esetén - nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.
(3) Ha a felhasználó a (2) bekezdés szerinti határidőt elmulasztja, a földgázkereskedő, a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes és a rendszerüzemeltető - a 31/A-31/C. § szerinti határidők betartása esetén - nem felel azért, hogy a kereskedőváltás a határozott idejű földgáz-kereskedelmi szerződés megszűnését követő nappal nem kerül végrehajtásra.
(4) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó földgáz-kereskedelmi szerződése megszűnését követően ismét egyetemes szolgáltatást kíván igénybe venni, az egyetemes szolgáltató jogosult a felhasználótól a földgázkereskedő arra vonatkozó igazolását kérni, hogy a földgáz-kereskedelmi szerződése nem a nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg. A földgázkereskedő köteles az igazolást - a feltételek fennállása esetén - az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztó kérésére kiállítani.
(5) Ha a földgázkereskedő megtagadta az igazolás kiadását, mert az egyetemes szolgáltatásra jogosult nem lakossági fogyasztóval kötött szerződés nemfizetésből eredő kikapcsolás miatt szűnt meg, az egyetemes szolgáltató jogosult az egyetemes szolgáltatási szerződés megkötésének feltételeként pénzügyi biztosítékot kérni, amelynek összegét a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza.

Egyetemes szolgáltatás

32. §
(1) Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat - igényük esetén - egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint a 140. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott felhasználók, az ott meghatározott ideig.
(1) Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató olyan földgázkereskedő, amely az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat - igényük esetén - egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint a 140. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott felhasználók, az ott meghatározott ideig.
(1) Egyetemes szolgáltatást a működési engedélyben meghatározott szolgáltatási területen az egyetemes szolgáltatói engedélyes végezhet. Az egyetemes szolgáltató olyan földgázkereskedő, amely az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat - igényük esetén - egyetemes szolgáltatással látja el. Egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó a lakossági fogyasztó és a 20 m3/óra kapacitást meg nem haladó vásárolt kapacitással rendelkező egyéb felhasználó, valamint az önkormányzati bérlakásban élők felhasználási helyei ellátása biztosításának mértékéig a helyi önkormányzat.
(2) Ha e törvény ettől eltérően nem rendelkezik, az egyetemes szolgáltatót az e törvényben és a külön jogszabályban a földgázkereskedőre vonatkozóan meghatározott jogok illetik és kötelezettségek terhelik.
33. §
(1) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyt a Hivatal az engedély iránti kérelemben megjelölt szolgáltatási területre adja ki, ha a kérelmező az e törvényben, és a külön jogszabályokban foglalt feltételeket teljesíti. Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó engedélyek kiadása során a Hivatal biztosítja, hogy a földgázellátásba bekapcsolt valamennyi település, településrész, terület egyetemes szolgáltatással lefedett legyen.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra vonatkozó működési engedély az ország egész területére vagy annak meghatározott területi egységére, határozatlan időre adható ki. Jelen bekezdés alkalmazása szempontjából a legkisebb területi egységet külön jogszabály határozza meg. Egy területi egységre több egyetemes szolgáltatói engedély is kiadható.
34. §
(1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az erre vonatkozó igénybejelentéstől számított 30 napon belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez.
(1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében - az e törvény szerinti feltételekkel - egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az új felhasználók esetében a szerződéskötési szándék bejelentésétől számított 30 napon belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződésben meghatározott időponttól a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez és a felhasználó átadta a lekötött kapacitás lekötésének a jogát az egyetemes szolgáltatónak.
(1) Az egyetemes szolgáltatót a működési engedélyében meghatározott szolgáltatási területen lévő egyetemes szolgáltatást igénylő jogosultak tekintetében - az e törvény szerinti feltételekkel - egyetemes szolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az egyetemes szolgáltató köteles az új felhasználók esetében a szerződéskötési szándék bejelentésétől számított 30 napon belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóval a szerződést megkötni, és a szerződésben meghatározott időponttól a szolgáltatás nyújtását megkezdeni, ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó már csatlakozott a szállító- vagy az elosztóvezetékhez és a felhasználó átadta a kapacitás lekötésének a jogát az egyetemes szolgáltatónak.
(2) Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató köteles a szerződés megkötését követő hónap első napjától kezdődően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak folyamatosan földgázt értékesíteni, a felhasználó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.
(2) Az egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltató köteles az (1) bekezdésben meghatározott időponttól kezdődően az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználónak folyamatosan földgázt értékesíteni, a felhasználó pedig ennek ellenértékét rendszeresen megfizetni.
35. §   Az egyetemes szolgáltató által kötött egyetemes szolgáltatási szerződés alapján az egyetemes szolgáltatás keretébe tartozik:
a) a külön jogszabályban meghatározott típusú termékcsomagok és árszabások alapján biztosított földgázellátás,
b) az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározott szolgáltatási színvonalú ügyfélszolgálat,
c) a védendő fogyasztóknak e törvény és külön jogszabály alapján nyújtott szolgáltatások.
36. §
(1) Az egyetemes szolgáltatási szerződésnek legalább a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és idejének, az anyja nevének, valamint a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának feltüntetésével,
a) a szerződő felek megnevezése, természetes személy esetén a nevének, a születési helyének és idejének, az anyja nevének, a lakcímének, gazdálkodó szervezet esetén a székhelyének és a cégjegyzékszámának, adószámának feltüntetésével,
b) a szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja,
c) a nyújtott szolgáltatások megnevezése, azoknak a jogszabályban foglalt rendelkezésekkel összhangban felajánlott minőségi színvonala, valamint az ettől eltérő színvonalú szolgáltatás jogkövetkezménye, ideértve az arra való hivatkozást is, hogy az eltérő színvonalú szolgáltatás miatt fizetendő kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól,
d) a szolgáltatásnak a szerződés megkötésekor érvényes ára,
e) a szolgáltatás díját, valamint a választható fizetési és elszámolási módokat tartalmazó üzletszabályzat, továbbá - ha az üzletszabályzat azt nem tartalmazza - a díjak, fizetési és elszámolási módok közötti váltás lehetőségére, módjára, feltételeire, az igénybe vehető kedvezményekre és az igénybevétel feltételeire vonatkozó aktuális tájékoztatás elérhetősége,
e) a számlázási és fizetési mód, a leolvasási, az elszámolási és a számlázási időszakok,
f) a szerződés időtartama,
g) a szerződés meghosszabbításának, megszüntetésének, felmondásának feltételei,
h) a szerződésszegés esetei és jogkövetkezményei, különös tekintettel a szolgáltatásból való kikapcsolás részletes feltételeire,
i) a lakossági fogyasztó, illetve egyéb felhasználók panaszai benyújtásának és ügyintézésének lehetőségéről, módjáról és határidejéről való tájékoztatás, valamint a fogyasztóvédelemről szóló törvényben meghatározott, a fogyasztói jogvita egyezségen alapuló rendezésének megkísérlésére, továbbá ennek eredménytelensége esetén az ügy eldöntésére irányuló eljárások kezdeményezésének módja és feltételei, továbbá
j) a külön díj ellenében nyújtott kiegészítő, illetőleg karbantartási szolgáltatások megnevezése és feltételei, ha az egyetemes szolgáltató ilyet biztosít.
j) a külön díj ellenében nyújtott szolgáltatások megnevezése és feltételei,
j) a külön díj ellenében végzett szolgáltatások megnevezése és feltételei,
k) annak a földgázelosztónak a megnevezése, székhelye, amelynek rendszeréhez a felhasználó közvetve vagy közvetlenül csatlakozik,
l) arra vonatkozó megbízás, hogy a földgázkereskedő a rendszerüzemeltetőkkel a szükséges, szállítási, tárolási, valamint - a felhasználó erre vonatkozó szándéka esetén - az elosztóhálózat-használati szerződéseket megkösse,
l) arra vonatkozó megbízás, hogy a földgázkereskedő a rendszerüzemeltetőkkel a szükséges kapacitáslekötési, valamint - a felhasználó erre vonatkozó szándéka esetén - az elosztóhálózat-használati szerződéseket megkösse,
l) arra vonatkozó megbízás, hogy a földgázkereskedő a rendszerüzemeltetőkkel a szükséges rendszerhasználati, valamint - a felhasználó erre vonatkozó szándéka esetén - az elosztóhálózat-használati szerződéseket megkösse,
m) az egyetemes szolgáltató ügyfélszolgálati irodájának és az adott területre működési engedéllyel rendelkező földgázelosztó ügyfélszolgálati irodájának elérhetősége,
n) a felhasználási hely és a csatlakozási pont megjelölése,
o) a szolgáltatott földgáz minőségi jellemzői,
p) a vásárolt, a nyilvántartott és a lekötött kapacitás mértéke,
p) a vásárolt és a lekötött kapacitás mértéke,
q) a szerződött szolgáltatásért fizetendő díj meghatározásának módja.
(2) Az egyetemes szolgáltató köteles az egyetemes szolgáltatási szerződés üzletszabályzatban meghatározott, általa egyoldalúan változtatható feltételeinek várható módosítása esetén, azok hatálybalépése előtt legalább 30 nappal
a) a módosítás tartalmát legalább egy országos napilapban és legalább egy helyi lapban, legalább 2 alkalommal közzétenni,
b) a módosítást az ügyfélszolgálati irodákban és honlapján közzétenni,
c) az érintett felhasználókat a tervezett módosítás tartalmáról, valamint a szerződés felmondásának lehetőségéről írásban értesíteni.
(3) Az árváltozás bejelentésére a 107. § (4) és (5) bekezdésében foglaltak az irányadók.
37. §
(1) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó az egyetemes szolgáltatási szerződést a bejelentést követő második hónap első napjára írásban felmondhatja. A felmondási jog gyakorlásának feltétele, hogy a felhasználó az egyetemes szolgáltatóval szemben fennálló lejárt számlatartozását rendezze. Az egyetemes szolgáltató köteles a felmondást a kézhezvételtől számított három munkanapon belül levélben visszaigazolni. Az egyetemes szolgáltatási szerződésben a felek az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználóra nézve kedvezőbb felmondási feltételekben is megállapodhatnak. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó felmondási jogát korlátozó vagy kizáró bármely egyéb szerződési kikötés semmis.
(2) Az egyetemes szolgáltatáson kívül ellátott, de egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó kezdeményezheti az adott szolgáltatási területen működő egyetemes szolgáltatók bármelyikénél az egyetemes szolgáltatás keretén belüli földgázellátás biztosítását. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó egyetemes szolgáltatásra vonatkozó igényét köteles az egyetemes szolgáltatóhoz írásban bejelenteni. Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentéstől számított 3 munkanapon belül köteles a bejelentést levélben visszaigazolni. Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentés elfogadását annak igazolásától teheti függővé, hogy a felhasználónak nincs az őt korábban ellátó földgázkereskedővel szemben fennálló lejárt számlatartozása. Az egyetemes szolgáltató az igénybejelentéstől számított 30 napon belül köteles az egyetemes szolgáltatási szerződést megkötni, és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni.
38. §
(1) Az egyetemes szolgáltató szerződésszegésének minősül különösen, ha
a) a földgázellátást a szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg,
b) az általa értékesített gáz jellemzői nem felelnek meg a szerződésben, a műszaki előírásban vagy a szabványban előírtaknak,
c) a földgázellátást nem az egyetemes szolgáltatási szerződésben meghatározott módon biztosítja,
d) a földgázellátás minőségi és szolgáltatási színvonala, az alkalmazott árak az engedélyben vagy az üzletszabályzatban előírtaknak nem felel meg,
e) nem értesíti az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználót az üzletszabályzatban, illetve a szerződésben meghatározott időben és módon a földgázszállító vagy földgázelosztó által végzett előre tervezhető karbantartási, felújítási munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,
f) a földgázellátásból kizárt egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó részére az arra okot adó szabálytalanság vagy szerződésszegés megszűnését, és az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó erről szóló értesítésének kézhezvételét követő 2 munkanapon belül az ellátást nem folytatja,
g) olyan fogyasztásmérő berendezésen keresztül szolgáltat és számláz, amely érvényes hitelesítéssel nem rendelkezik.
(2) Az egyetemes szolgáltató köteles a felhasználók részére kötbért fizetni az (1) bekezdés szerinti szerződésszegés esetén.
(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének módját, megszűnésének és a szerződés nélküli vételezés eseteit, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és - ezzel összhangban - az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.
(3) Az egyetemes szolgáltatási szerződés létrejöttének és megszűnésének módját, a szerződésszegés és a szerződés nélküli vételezés eseteit és jogkövetkezményeit a Kormány rendeletben, és - ezzel összhangban - az engedélyes az üzletszabályzatában határozza meg.
(4) Az egyetemes szolgáltatási szerződés felek általi megszegésére vonatkozó jogkövetkezmények mértékével és alkalmazásukkal kapcsolatos rendelkezéseket a Hivatal elnöke rendeletben határozza meg.
39. §   Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az engedélyes legalább a következő 3 gázévre rendelkezzen a szolgáltatási területén lévő - általa ellátott - egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók garantált ellátási szintje figyelembevételével megállapított gázévenkénti gázfogyasztásnak megfelelő, külön rendeletben meghatározott mértékű kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással, valamint a várható téli napi csúcsfogyasztásuk külön rendeletben meghatározott időtartamon keresztül történő kielégítéséhez szükséges mértékű hazai földgáztárolóban elhelyezett földgázkészlettel, vagy a Hivatal által jóváhagyott egyenértékű forrás készlettel.
39. §   Az egyetemes szolgáltatás megkezdésének és a tevékenység folytatásának feltétele, hogy az engedélyes legalább a következő 3 gázévre rendelkezzen a szolgáltatási területén lévő - általa ellátott - egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátás biztonsági szintje figyelembevételével megállapított adott gázévi gázfogyasztásnak megfelelő, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű, kereskedelmi szerződésben lekötött földgázforrással vagy forrásopcióval, földgáztárolói földgázkészlettel. Az egyetemes szolgáltatók kötelesek a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint a Hivatal felé igazolni a források rendelkezésre állását.
40. §   Az egyetemes szolgáltatást nyújtani szándékozó részére a földgázelosztó az engedélykérelem benyújtását megelőzően és kizárólag ebből a célból, a 39. §-ban előírtak teljesítéséhez köteles a gázforgalomról adatot, információt biztosítani.

Végső menedékes szolgáltatás

41. §
(1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be és földgázbeszerzése ellehetetlenül, vagy a Hivatal a működési engedélyét visszavonta és ezáltal az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázellátását a Hivatal által - külön jogszabály alapján - kijelölt végső menedékes földgázkereskedő biztosítja.
(1) Ha az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy földgázbeszerzése ellehetetlenül, vagy a Hivatal a működési engedélyét visszavonta és ezáltal az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázellátását a Hivatal által - külön jogszabály alapján - kijelölt végső menedékes földgázkereskedő biztosítja.
(1) Ha az egyetemes szolgáltatókat vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi ellehetetlenülése, fizetésképtelensége következik be, vagy földgázbeszerzése ellehetetlenül, vagy a Hivatal a működési engedélyét visszavonta és ezáltal az egyetemes szolgáltatók vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett egyetemes szolgáltatók vagy egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók földgázellátását a Hivatal által - külön jogszabály alapján - kijelölt végső menedékes földgázkereskedő biztosítja.
(1) Ha a felhasználókat ellátó földgázkereskedő gazdasági-pénzügyi helyzetének, földgázbeszerzésének vagy rendszerhasználatának ellehetetlenülése következtében a felhasználók földgázzal történő ellátása veszélybe kerül, az érintett felhasználók földgázellátását a végső menedékes földgázkereskedő kijelöléséig - a végső menedékes szolgáltatásról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a biztonsági földgázkészletből kell biztosítani.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti kijelölést követően a végső menedékes földgázkereskedő biztosítja a felhasználók földgázellátását.
(2) A végső menedékes földgázkereskedőt a Hivatal az egyetemes szolgáltatók közül jelöli ki. Amennyiben az (1) bekezdés szerint érintett egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátására egyetemes szolgáltató nem jelölhető ki, a Hivatal a végső menedékes földgázkereskedőt a földgázkereskedők közül jelöli ki. A kijelölés a külön jogszabályban meghatározott feltételek teljesüléséig, de meghatározott időtartamra érvényes.
(2) A kijelölés legfeljebb kormányrendeletben meghatározott időtartamra hatályos, azonban a kijelölés az időtartam lejártát megelőzően hatályát veszti, ha a kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülnek.
(3) A végső menedékes kijelölését követően a Hivatal a korábbi földgázkereskedő engedélyét visszavonja.
42. §   Annak érdekében, hogy a végső menedékes szolgáltatás időben biztosítható legyen, a Hivatal folyamatosan figyelemmel kíséri a földgázkereskedők földgázpiaci tevékenységét. A földgázkereskedők kötelesek az ehhez szükséges - a Hivatal által előírt - adatokat szolgáltatni.
43. §   A végső menedékes szolgáltatásra vonatkozó részletes rendelkezéseket, a kijelölést, a végső menedékes szolgáltatási szerződés tartalmát, megszűnésének eseteit, valamint a kijelölési eljárás szabályait a Kormány - a csődeljárásról és felszámolásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Csődtv.) rendelkezéseivel összhangban - rendeletben szabályozza.
44. §   A végső menedékes kereskedő tevékenységére - eltérő rendelkezés hiányában - az egyetemes szolgáltatásra és a kereskedelemre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
45. §
(1) A végső menedékes szolgáltatás jogintézményének alkalmazhatósága érdekében a földgázkereskedők esetében a Csődtv.-t az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) A földgázkereskedő gazdálkodó szervezet vezetője a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.
(2) A földgázkereskedő vezetője a csődeljárás vagy a felszámolási eljárás lefolytatása iránti kérelmének bírósághoz történő benyújtásával egyidejűleg, illetve a hitelező által kezdeményezett felszámolási eljárás esetén a bíróság által küldött értesítés kézhezvételét követően haladéktalanul tájékoztatja a Hivatalt.
(3) A bíróság a földgázkereskedő adóssal szembeni felszámolási eljárásnak a Csődtv. 22. §-ának (2) bekezdése szerinti hivatalból történő megindítása esetén az eljárás megindításával egyidejűleg tájékoztatja a Hivatalt.
(4) A bíróság a földgázkereskedő adós felszámolásának elrendeléséről a Csődtv. 29. §-ában felsoroltakon kívül a Hivatalt is értesíti.
(5) A felszámoló nem gyakorolhatja a Csődtv. 47. §-ának (1) bekezdésében meghatározott azonnali hatályú felmondás, illetőleg elállás jogát a földgázkereskedő adós felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződései, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések tekintetében. A felhasználókkal kötött földgáz kereskedelmi szerződések, valamint az azok szerződésszerű teljesítéséhez szükséges szerződések felmondására vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(6) A felszámoló a földgázkereskedő adós vagyonának a Csődtv. 48. §-a szerinti nem pénzbeli betétként történő rendelkezésre bocsátására, valamint a Csődtv. 49. §-a szerinti értékesítésére vonatkozó jogait annyiban gyakorolhatja, amennyiben az nem veszélyezteti a felhasználók földgáz ellátását vagy az ahhoz szükséges eszközrendszer és földgázmennyiség rendelkezésre állását.
(7) A földgázt értékesítő engedélyes adós egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókkal kötött földgáz-értékesítési szerződéseinek teljesítéséhez szükséges szerződésekből eredő költségek a Csődtv. értelmében az adós gazdasági tevékenységének ésszerű befejezésével kapcsolatos költségnek tekintendők.

Szervezett földgázpiac

46. §   A szervezett földgázpiaci tevékenységre és a tevékenység engedélyezésére - az e törvényben meghatározottakkal összhangban - külön törvény rendelkezései irányadók. A szervezett földgázpiac működtetése e törvény szerint engedélyköteles tevékenység.
46. §
(1) A szervezett földgázpiacon földgáz, kapacitás, kiegyensúlyozó földgáz vételére és eladására irányuló ügylet köthető, függetlenül attól, hogy azokat pénzben kell kiegyenlíteni, vagy az ügyletben részt vevő felek valamelyikének választása szerint - a szervezett földgázpiaci szabályzattal összhangban - fizikai leszállítással kell teljesíteni.
(1) A szervezett földgázpiacon tárolói kapacitás és földgáz vételére és eladására irányuló ügylet köthető, függetlenül attól, hogy azokat pénzben kell kiegyenlíteni, vagy az ügyletben részt vevő felek valamelyikének választása szerint - a szervezett földgázpiaci szabályzattal és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzattal összhangban - fizikai leszállítással kell teljesíteni.
(2) A szervezett földgázpiacon a földgáztermelő, a földgázkereskedő, a felhasználó, a rendszerüzemeltető, valamint az egyablakos kapacitásértékesítő köthet ügyletet, amennyiben megfelel a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeknek, továbbá a szervezett földgázpiaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, az elszámolást végző szervezettel az ügyletek elszámolására szerződést kötött.
(2) A szervezett földgázpiacon az egyensúlyozó platform azon tagja köthet ügyletet, aki
a) megfelel a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeknek, és
b) az ügyletkötési tevékenység megkezdését megelőzően szerződést kötött
ba) a szervezet földgázpiaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, és
bb) az elszámolást végző szervezettel az ügyletek elszámolására.
(2) A szervezett földgázpiacon a kereskedési platform vagy egyensúlyozó platform azon tagja köthet ügyletet, aki
a) megfelel a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeknek, és
b) az ügyletkötési tevékenység megkezdését megelőzően szerződést kötött
ba) a szervezett földgázpiaci engedélyessel a kereskedésben történő részvételre, és
bb) az elszámolást végző szervezettel az ügyletek elszámolására.
(3) A szervezett földgázpiacon a kereskedésben résztvevők száma nem korlátozható. Ha a kereskedésben részt venni kívánó piaci szereplő a jogszabályban, az ÜKSZ-ben és a szervezett földgázpiaci szabályzatban előírt feltételeket teljesíti, a szervezett földgázpiaci engedélyes a részvételre irányuló szerződéskötést nem tagadhatja meg.
47. §
(1) A szervezett földgázpiac működtetője az adásvételek lebonyolítását folyamatosan, elektronikus felületen biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a földgázkereskedők, a saját jogon eljáró felhasználók, a földgáztermelők, és a rendszerüzemeltetők jogosultak hozzáférni.
(1) A szervezett földgázpiaci engedélyes az adásvételek lebonyolítását elektronikus felületen folyamatosan biztosító kereskedési rendszert üzemeltet, amelyhez a 46. § (2) bekezdés szerinti résztvevők jogosultak hozzáférni.
(2) A szervezett földgázpiacot működtető engedélyes köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. A működés feltételeit, valamint az adás-vételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit külön jogszabály tartalmazza. A szervezett földgázpiaci tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie.
(3) A szervezett földgázpiachoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szervezett földgázpiaci engedélyessel szerződést köt.
48. §
(1) A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti engedélyes tulajdoni hányada vagy szavazatainak száma - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 10%-át.
(1) A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban egy részvényes tulajdoni hányada vagy szavazatainak száma - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 10%-át.
(2) A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti engedélyes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak (3) bekezdés szerint számított összege nem érheti el a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 50%-át.
(2) A szervezett földgázpiacot működtető részvénytársaságban az e törvény szerinti engedélyes tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak (3) bekezdés szerint számított összege nem érheti el a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 50%-át.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott hányad számítása során a részvényes tulajdoni hányadának vagy szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott hányad számítása során a részvényes tulajdoni hányadának vagy szavazati arányának a részvényes és kapcsolt vállalkozásai tulajdoni hányadainak vagy szavazatainak összegét kell tekinteni. Tulajdoni hányad a tulajdonolt részvények névértéke összegének a társaság alaptőkéjéhez viszonyított százalékos formában kifejezett aránya.
(4) A rendszerirányító tulajdoni hányada nem haladhatja meg a társaság alaptőkéjének vagy a leadható szavazatok számának 30%-át.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény szerinti átviteli rendszerirányítóra és annak számviteli törvény szerinti leányvállalatára nem kell alkalmazni.
48/A. §
(1) A szervezett földgázpiaci engedélyes - az ÜKSZ rendelkezéseivel összhangban - szervezett földgázpiaci szabályzatot készít, és jóváhagyásra benyújtja a Hivatalhoz.
(2) A szervezett földgázpiaci engedélyes kötelező adatszolgáltatására és az adatok, információk közzétételére vonatkozó szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, valamint a működési engedély tartalmazza.
(3) A szervezett földgázpiaci engedélyes vagy a szervezett földgázpiaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy e törvény szerinti földgáz-kereskedelmi, földgáztárolási, földgázelosztási, egyablakos kapacitásértékesítői, továbbá a harmadik személy e törvény szerinti szervezett földgázpiac működtetési tevékenységet nem folytathat.
(3) A szervezett földgázpiaci engedélyes vagy a szervezett földgázpiaci engedélyesnek szolgáltatást nyújtó harmadik személy e törvény szerinti földgáz-kereskedelmi, földgáztárolási, földgázelosztási, egyablakos kapacitásértékesítői tevékenységet, valamint a harmadik személy e törvény szerinti szervezett földgázpiac működtetési tevékenységet nem folytathat.
48/B. §   A szervezett földgázpiacon azonnali és határidős ügylet, valamint ezek kombinációja köthető.
49. §   Földgázellátási zavar és válsághelyzet esetén, legfeljebb annak időtartamára a Hivatal jogosult a szervezett földgázpiacon folyó kereskedést a külön törvényben meghatározott módon felfüggeszteni.
49. §   Földgázellátási zavar és válsághelyzet esetén, legfeljebb annak időtartamára a Hivatal jogosult a szervezett földgázpiacon folyó kereskedést felfüggeszteni.

Vezetékes PB-gáz szolgáltatás

50. §
(1) A vezetékes PB-gáz szolgáltató a működési engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a propán-, butángázok és ezek elegyeiből álló gázokkal a vele szerződést kötő felhasználók részére gázelosztási szolgáltatást és gázértékesítést végez.
(1) A vezetékes PB-gáz szolgáltató a működési engedélyében meghatározott településeken, településrészeken, területeken a PB-gázzal a vele szerződést kötő felhasználók részére gázelosztási szolgáltatást és gázértékesítést végez.
(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatót a vele szerződést kötő felhasználók tekintetében ellátási kötelezettség terheli.
51. §
(1) A vezetékes PB-gáz szolgáltatási tevékenység gyakorlásához a gázszolgáltatónak rendelkeznie kell az elosztóvezeték hálózat többségi tulajdonával - amely esetben a gázszolgáltató által üzemeltetett teljes eszközvagyon könyvszerinti értékét kell figyelembe venni - vagy érvényes üzemeltetési szerződéssel.
(2) A vezetékes PB-gáz szolgáltatónak rendelkeznie kell továbbá adatforgalmi és információs rendszerrel, mérő és adatátviteli eszközökkel, az elosztóvezetékek folyamatos felügyeletét ellátó, valamint a karbantartást, és az üzemzavar elhárítást irányító szervezetekkel és ügyfélszolgálattal.
52. §   A PB-gáz szolgáltató elosztási tevékenységére e törvény földgázelosztásra vonatkozó, míg értékesítési tevékenységére a földgáz-kereskedelemre vonatkozó rendelkezéseket kell megfelelően alkalmazni. Ezek részletes szabályait külön jogszabály tartalmazza.

Egyablakos kapacitásértékesítés

53. §   Az egyablakos kapacitásértékesítő a működési engedélyében meghatározottak szerint jogosult az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéken kapacitást értékesíteni.
53. §
(1) Az egyablakos kapacitásértékesítő a működési engedélyében meghatározottak szerint jogosult az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezetéken kapacitást értékesíteni.
(2) Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték üzemeltetője köteles betartani a földgázellátási zavar vagy válsághelyzet kezelésére vonatkozó szabályokat és utasításokat.
54. §
(1) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszán a szabad kapacitás igazolt felhasználói igény nélkül is leköthető. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére az 1775/2005/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak irányadók.
(1) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszán a szabad kapacitás igazolt felhasználói igény nélkül is leköthető. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére a 715/2009/EK rendeletben foglaltak irányadók.
(1) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán a szabad kapacitás igazolt felhasználói igény nélkül is leköthető. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére a 715/2009/EK rendeletben foglaltak irányadók.
(1) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán az együttműködő földgázrendszerrel való kapcsolódási pontjainak technikai és szabad kapacitását a kapcsolódó rendszerüzemeltetővel közösen kell meghatározni.
(1a) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódási pontjait az együttműködő földgázrendszer belépési vagy kilépési pontjának kell tekinteni.
(1a) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódási pontjait a két rendszer közötti rendszer-összekötési pontnak kell tekinteni. A lekötött, de fel nem használt kapacitás értékesítésére a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendeletben foglaltak irányadók.
(2) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa a Magyar Köztársaság államhatárán belüli vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitás értékesítő részére adhatja el vagy adhatja át, az e tárgyban a Hivatal által kiadott felmentésben foglaltaknak megfelelően. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyar Köztársaság államhatárán belüli szakaszán lévő kapacitásra a felmentésében meghatározott mértékig nem vonatkoznak az e törvényben szabályozott hozzáférési, árszabályozási és árfelügyeleti szabályok.
(2) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa Magyarország államhatárán belüli vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitás értékesítő részére adhatja el vagy adhatja át, az e tárgyban a Hivatal által kiadott felmentésben foglaltaknak megfelelően. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán lévő kapacitásra a felmentésében meghatározott mértékig nem vonatkoznak az e törvényben szabályozott hozzáférési, árszabályozási és árfelügyeleti szabályok.
(2) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszának tulajdonosa Magyarország államhatárán belüli vezetékszakasz kapacitását kizárólag az egyablakos kapacitás értékesítő részére adhatja el vagy adhatja át, az e tárgyban a Hivatal által, a 85. § alapján kiadott felmentésben foglaltaknak megfelelően. Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték Magyarország államhatárán belüli szakaszán lévő kapacitásra a felmentésében meghatározott mértékig nem vonatkoznak az e törvényben szabályozott hozzáférési, árszabályozási és árfelügyeleti szabályok.
(3) Az egyablakos kiszolgálású nemzetközi szállítóvezeték és az együttműködő földgázrendszer kapcsolódása esetén az egyablakos kapacitásértékesítő és a csatlakozó rendszerüzemeltetők kötelesek együttműködési szerződést kötni.

III. FEJEZET
A FÖLDGÁZPIACI VERSENY ELŐSEGÍTÉSE

Jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes

55. §
(1) A Hivatal a hatásos piaci verseny elősegítése, a piaci erőfölénnyel való visszaélés megelőzése, valamint a felhasználók érdekeinek védelme céljából piacelemzést köteles végezni az alábbi piacokon:
a) földgáz-nagykereskedelem,
b) földgáz-kiskereskedelem.
(2) Ha a piacelemzés alapján valamely azonosított piacon a verseny nem kellően hatékony, a Hivatal jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesként azonosíthatja azt az engedélyest, aki piaci erőfölényben, azaz olyan piaci helyzetben van, amely lehetővé teszi, hogy tevékenységét a versenytársaitól, a tevékenysége végzésével összefüggő szerződésekben részes más engedélyesektől és vállalkozásoktól, valamint végső soron a felhasználóktól nagymértékben függetlenül folytassa.
(3) A jelentős piaci erő megállapítása során a Hivatal figyelembe veszi:
a) az engedélyesnek az adott piac földrajzi területén, illetve a kapcsolódó piacokon való jelenlétét, ha az adott érintett piac és a kapcsolódó piac közötti kapcsolatból eredően az engedélyes az egyik piacon fennálló gazdasági erejét átviheti a másik piacra, és ezzel gazdasági erejét erősítheti,
b) az engedélyes méretét és piaci részesedését az adott piacon,
c) az engedélyes és az általa a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvény szerint irányított vállalatok, az őt irányító vállalat, vagy az engedélyest irányító vállalat által irányított vállalatok tevékenységi körét, a vertikális integrációt és az azonosított piacok kapcsolódási sajátosságait, a termékdiverzifikációt, valamint a csomagban értékesíthető termékek, szolgáltatások körét,
d) a piacralépési korlátokat és a növekedési és terjeszkedési korlátokat,
e) a kiegyenlítő vásárlóerő hiányát, vagy alacsony szintjét,
f) a lehetséges verseny hiányát,
g) a méret- és tevékenység-gazdaságosságot.
(4) A piacok területi meghatározására, valamint a piaci verseny hatékonyságának elemzésére, a nem kellően hatékony piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosítására, valamint az 58. § és az 59. § szerinti kötelezettségek tartalmára, alkalmazási feltételeire vonatkozó további előírásokat külön jogszabály tartalmazza.
56. §   A Hivatal az azonosított jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesekre az 58. § és az 59. §, valamint a külön jogszabály rendelkezései szerint meghatározott kötelezettségek közül az adott piacon a kellően hatékony verseny kialakulásának elősegítéséhez igazodó, indokolt és arányos mértékű kötelezettséget vagy kötelezettségeket írhat elő.
57. §
(1) A Hivatal a piacelemzést az érintett piacokon szükség szerint, de legalább az előző piacelemzési eljárás befejezését követő 3 éven belül ismételten elvégzi.
(2) Amennyiben valamely érintett piacon fennálló verseny megítélése szempontjából jelentős körülmény jut tudomására, a Hivatal a piacelemzést haladéktalanul lefolytatja.
(3) A piacelemzés lefolytatását az adott érintett piacon engedéllyel rendelkező piaci szereplő is kérelmezheti, ha az adott piacon a verseny körülményei a legutolsó piacelemzés óta lényegesen és alapvetően megváltoztak, valamint a Hivatal legutolsó vonatkozó határozatának meghozatala óta legalább egy év eltelt.
(4) A (3) bekezdésben foglalt kérelem elbírálásakor a Hivatal értékeli a piacelemzés lefolytatásának szükségességét, valamint erre vonatkozóan véleményt kér a Gazdasági Versenyhivataltól.
58. §
(1) A Hivatal az 55. § (1) bekezdése szerinti piacokon a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a hatékony és a fenntartható verseny előmozdítása, valamint a felhasználói érdekek védelme érvényesítéséhez szükséges mértékben
a) meghatározott információk - így különösen számviteli és műszaki információknak, értékesítési szerződések meghatározott adatainak, a szolgáltatás nyújtás és igénybevétel feltételeinek, valamint az árak - nyilvánosságra hozatalára vonatkozó és az átlátható működést biztosító kötelezettségeket írhat elő,
b) az egyenlő elbánás biztosítására vonatkozó kötelezettségeket, különösen a szerződések lényeges tartalmi elemei körében alkalmazott indokolatlan megkülönböztetés megszüntetését - ideértve olyan árak, fizetési határidők, megkülönböztető eladási-, vételi feltételek vagy módszerek alkalmazását, amelyek egyes üzletfeleknek hátrányt okoznak a versenyben, valamint a szerződéskötés olyan kötelezettségek vállalásától történő függővé tételét, amelyek természetüknél fogva vagy a szokásos szerződési gyakorlatra figyelemmel nem tartoznak a szerződés tárgyához - írhatja elő, ha az engedélyes az azonos jellegű ügyletek tekintetében a szerződéses feleket megkülönbözteti,
c) árkorlátok vagy költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettséget írhat elő, melynek során költségszámítási és díjképzési módszer alkalmazását, illetve a díjak ellenőrizhetőségének feltételeit is meghatározhatja, ha a hatékony verseny hiánya azt eredményezheti, hogy az érintett engedélyes indokolatlanul magas vagy alacsony díjakat alkalmazhat. A költségalapú árképzés alkalmazására vonatkozó kötelezettségek kezdeményezésénél és meghatározásánál figyelembe kell venni az engedélyesi tevékenység végzésével összefüggésben felmerült költségeket, befektetéseket, és biztosítani kell ezek méltányos - az üzleti kockázatot figyelembe vevő - megtérülését.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség esetén a kötelezett engedélyes a Hivatal - határidő tűzésével tett - felhívására köteles tájékoztatást adni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó adatokról. Ha az engedélyes az adatszolgáltatási kötelezettségének határidőben nem tesz eleget vagy valótlan adatot közöl, eljárási bírság kiszabásának van helye.
59. §
(1) Az 55. § (1) bekezdés a) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára a Hivatal átlátható értékesítési kötelezettséget írhat elő. Az értékesítésre kerülő földgáz mennyiségét és az értékesítés feltételeit a Hivatal hagyja jóvá.
(2) A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek előírja az átláthatóság biztosítása érdekében a határozatában foglaltaknak megfelelő bontású és részletezettségű - így különösen a szolgáltatási árat, a fizetési formákat, valamint a szolgáltató-váltáshoz kapcsolódó ügyintézési kötelezettségeket tartalmazó - mintaajánlat készítését. A mintaajánlat készítésére köteles engedélyes a jogszabályban meghatározott, illetőleg a piacelemzést követően a Hivatal által meghatározott feltételekkel közzétett minta ajánlatához annak hatálya alatt kötve van, attól a másik szerződő fél beleegyezésével sem térhet el.
(3) A Hivatal az 55. § (1) bekezdés b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyes számára az 58. § (1) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettség céljának elérése érdekében megtilthatja
a) az engedélyesnek a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (a továbbiakban: Sztv.) szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,
a) az engedélyesnek az Sztv. szerinti kapcsolt vállalkozása versenyhelyzetének javítása érdekében a kapcsolt vállalkozás versenytársaival szemben indokolatlanul magas árak alkalmazását,
b) a versenytársak piacra lépését vagy a versenyt akadályozó, nem a versenytársakéhoz viszonyított nagyobb hatékonyságon alapuló, indokolatlanul alacsony árak alkalmazását,
c) az egyes felhasználók indokolatlan megkülönböztetését, vagy
d) az indokolatlan árukapcsolás alkalmazását.
(4) Az 55. § (1) bekezdésének a) és b) pontja szerinti piacon jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesnek - ha az engedélyes vertikálisan integrált földgázipari vállalkozás tagja - a 121. § szerinti szétválasztási kötelezettségeken túl a Hivatal előírhatja az integrált földgázipari vállalkozás olyan belső átszervezését, hogy az engedélyesnek ne legyen részesedése földgázszállítói vagy földgázelosztói engedéllyel rendelkező gazdasági társaságban.
60. §   A földgáz nagykereskedelmi piacon jelentős piaci erővel rendelkező szereplők részére a Hivatal ellátási kötelezettséget írhat elő az egyetemes szolgáltatók földgázellátásának biztosítása érdekében.
61. §   Az 55. § szerinti piacelemzés elvégzésével kapcsolatban a jelentős piaci erővel rendelkező engedélyesek azonosításával és a rájuk vonatkozó kötelezettségek előírásával kapcsolatos eljárások során a Hivatal a versenyhatósággal együttműködik, szakmai álláspontját figyelembe veszi, ha attól eltér, annak indokait a határozat indokolásában megjelöli.
61/A. §   A Hivatal vizsgálja a földgáz-nagykereskedelmi piacon kialakuló ajánlati és ügyleti árakat, és elemzi ezen árak kialakulásának okait. A vizsgálat lefolytatása érdekében a Hivatal tájékoztatást kérhet az e törvény szerinti engedélyesektől a földgáz-nagykereskedelmi ügyleteik, ajánlataikban érvényesülő árakról, ezen árak kialakítására alapot adó információkról, körülményekről, összefüggésekről. A megküldött adatokat a Hivatal - az üzleti titoknak minősülő adatok bizalmas kezelése mellett - kizárólag a nagykereskedelmi piac működéséről és aktuális helyzetéről készített elemzéshez használhatja fel.

III/A. FEJEZET
A NAGYKERESKEDELMI ENERGIAPIACOK INTEGRITÁSÁVAL ÉS ÁTLÁTHATÓSÁGÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK

Általános szabályok

61/B. §
(1) E fejezet rendelkezéseit kell alkalmazni minden olyan, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti nagykereskedelmi energiatermékkel összefüggő, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben szabályozott cselekményre, amely
a) Magyarország területén valósul meg, vagy
b) külföldön valósul meg, de hatása Magyarország területén érvényesülhet.
(2) Az e fejezetben használt fogalmakat a 3. §, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet, valamint az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kiadott általános hatályú közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusok, európai uniós jogi rendelkezések és az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynöksége (a továbbiakban: Ügynökség) által kiadott kötelező erejű rendelkezések szerint kell értelmezni.
(3) Az e fejezet alapján lefolytatott eljárások nem érintik a XII. Fejezet szerinti eljárásokat.
61/C. §
(1) A Hivatal a 61/F. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 61/G-61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3-5. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.
(1) A Hivatal a 61/F. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 61/G-61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3-5., 9. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.
(1) A Hivatal a 61/F. § szerinti ellenőrzési eljárás és a 61/G-61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3-5., 8-9. és 15. cikke szerinti kötelezettség teljesítését.
(2) A Hivatal az (1) bekezdés szerinti eljárás során jogosult bármilyen adathordozóról fizikai tükörmásolatot készíteni és a tükörmásolat felhasználásával az adathordozón tárolt adatokat átvizsgálni.
(3) A Hivatal - a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott cselekmény ellenőrzési vagy nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás során történő vizsgálata, valamint a 61/B. § (1) bekezdésében meghatározott cselekménnyel összefüggő vagy ezt megalapozó cselekmények vizsgálata céljából - jogosult a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) szerinti védett adat megismerésére és a cselekménnyel szorosan összefüggő személyes adat kezelésére.
(4) A Hivatal a személyes adatot az (5) bekezdésben meghatározott időtartam elteltéig, az eljárás megindítása esetén az eljárás jogerős lezárásától számított 5 évig kezeli.
(5) A Hivatal e fejezetben szabályozott eljárása a tilalom megszegésétől, illetve a kötelezettség elmulasztásától számított 5 éven belül indítható meg.
61/D. §
(1) Ha az e fejezetben szabályozott eljárás során a Hivatal azt állapítja meg, hogy az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet alapján kötelezett az előírásoknak nem vagy nem megfelelően tesz eleget,
a) a jogkövetkezményre való utalás mellett felszólítja az előírások betartására, illetve
b) a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.
b) ha az a) pont szerinti felszólításnak a kötelezett határidőben nem tett eleget, a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot szab ki.
(2) Bírság kiszabása során a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

A bennfentes információkra vonatkozó közzétételi kötelezettség

61/E. §
(1) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a bennfentes információ közzétételére szolgáló honlap (a továbbiakban: közzétételi honlap) működtetése érdekében szabályzatot készít. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.
(1) Az a piaci szereplő, amelyet az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatal vesz nyilvántartásba, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (1) bekezdése szerinti kötelezettségének a bennfentes információ - szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett - honlapra (a továbbiakban: közzétételi honlap) történő feltöltésével tesz eleget.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szabályzat legalább
a) a kidolgozásának, egyeztetésének, módosításának rendjét;
b) a közzétételi honlap igénybevételéhez szükséges regisztráció rendjét;
c) az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatalnál történő nyilvántartásba vételre kötelezett piaci szereplő által a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére fizetendő, a közzétételi honlap fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeknek megfelelő mértékű hozzájárulás legmagasabb összegét és megfizetésének módját;
d) a közzétételi honlap működtetése során alkalmazandó, adatkezelésre, adatbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket;
e) a közzétételi honlappal kapcsolatos műszaki, funkcionális követelményeket
tartalmazza.
(2) Az (1) bekezdés szerinti piaci szereplő a közzétételi kötelezettségét az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (4)-(7) bekezdésére figyelemmel teljesíti.
(3) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a Hivatal részére a közzétételi honlaphoz folyamatos hozzáférést biztosít.
(4) Az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 4. cikk (3) bekezdése szerinti kötelezettség teljesítése tekintetében az (1)-(2) bekezdés alkalmazandó.
(5) A Hivatal az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés c) pontja szerinti kötelezettségének a bennfentes információ szervezett villamosenergia-piaci engedélyes által működtetett honlapra történő feltöltésével tesz eleget.
(6) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ tartalmáért nem felel.
(7) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a közzétett bennfentes információ módosítására nem jogosult.
(8) A bennfentes információ közzétételének részletszabályait miniszteri rendelet határozza meg.
(9) A szervezett villamosenergia-piaci engedélyes a bennfentes információ közzétételére szolgáló honlap (a továbbiakban: közzétételi honlap) működtetése érdekében szabályzatot készít. A szabályzatot a Hivatal hagyja jóvá.
(10) A (9) bekezdés szerinti szabályzat legalább
a) a kidolgozásának, egyeztetésének, módosításának rendjét;
b) a közzétételi honlap igénybevételéhez szükséges regisztráció rendjét;
c) az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 9. cikk (1) bekezdése alapján a Hivatalnál történő nyilvántartásba vételre kötelezett piaci szereplő által a szervezett villamosenergia-piaci engedélyes részére fizetendő, a közzétételi honlap fejlesztésével és működtetésével kapcsolatban felmerült költségeknek megfelelő mértékű hozzájárulás legmagasabb összegét és megfizetésének módját;
d) a közzétételi honlap működtetése során alkalmazandó, adatkezelésre, adatbiztonságra vonatkozó rendelkezéseket;
e) a közzétételi honlappal kapcsolatos műszaki, funkcionális követelményeket
tartalmazza.

Az ellenőrzési eljárás

61/F. §
(1) A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 3. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentéstételi és 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség teljesítését.
(1) A Hivatal ellenőrzi az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 3. cikk (4) bekezdés b) pontja szerinti jelentéstételi kötelezettség,
a) 3. cikk (4) bekezdésének b) pontja szerinti jelentéstételi kötelezettség,
b) 9. cikk (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel, és
b) 8. cikk (1)-(4) bekezdése szerinti, nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekre vonatkozó jelentéstételi kötelezettség,
c) 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség
c) 8. cikk (5) bekezdése szerinti információ-szolgáltatási kötelezettség,
d) 9. cikk (1)-(2) és (4)-(5) bekezdése szerinti nyilvántartásba vétel, és
e) 15. cikke szerinti értesítési kötelezettség
teljesítését.
(2) Ha a Hivatal az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó előírás megsértését a 61/G-61/I. § szerinti nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárása során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre az ellenőrzési eljárás szabályai irányadóak.
(3) Ha a piaci szereplő az ellenőrzési eljárás hatálya alá tartozó kötelezettségét a bírság kiszabása ellenére továbbra sem teljesíti, a bírság ismételten kiszabható. Bírság ismételt kiszabása esetén a 61/D. § (2) bekezdése alkalmazandó.
(4) A piaci szereplő vagy a nevében eljáró, az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (4) bekezdés b)-f) pontja szerinti személy vagy hatóság az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 8. cikk (1) bekezdésében foglalt, a nagykereskedelmi energiapiacokon megvalósuló ügyletekkel kapcsolatos információkat a Hivatal részére is megküldi.

A nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás

61/G. §
(1) A Hivatal nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás keretében vizsgálja az 1227/2011/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet
a) 3. cikke szerinti bennfentes kereskedelemre vonatkozó tilalom,
b) 4. cikke szerinti bennfentes információ közzétételére vonatkozó kötelezettség, és
c) 5. cikke szerinti, a piaci manipulációra és a piaci manipuláció megkísérlésére vonatkozó tilalom
megsértését.
(2) A Hivatal a 61/B. § (1) bekezdése szerinti cselekmények vizsgálata céljából jogosult az eljárása alá vont ügyfélre vonatkozó,
a) a számlaforgalommal, a terhelendő és a jóváírandó számla számával, tulajdonosával, a terhelés, a jóváírás jogcímével és az átutalás pénzforgalmi azonosító kódjával,
b) az elektronikus hírközlésről szóló törvényben meghatározott előfizetői állomás számával vagy egyéb azonosítójával, a hívó és a hívott előfizetői számokkal, valamint a hívás és egyéb szolgáltatás dátumával és kezdő időpontjával
kapcsolatos adatok megismerésére és kezelésére.
(3) A Hivatal feladatának ellátása érdekében jogosult a (2) bekezdés alapján felmerült, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szempontjából valószínűsíthetően további bizonyítékokkal rendelkező természetes személy beazonosításához szükséges családi és utónév, születési név és lakcím megismerésére és kezelésére.
(4) A (2)-(3) bekezdésben meghatározott adat igénylésekor a Hivatal köteles valószínűsíteni, hogy a tényállás maradéktalan tisztázása érdekében az adat megismerése szükséges.
(5) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat megismeréséhez az ügyész előzetes jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az ügyész abban az esetben tagadja meg, ha a Hivatal a (4) bekezdésben foglaltakat nem valószínűsíti vagy az adatkezelés egyéb törvényi feltételei nem állnak fenn.
(6) A Hivatalnak az elektronikusan vezetett ingatlan-nyilvántartás adatbázisából történő, a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás lefolytatásához szükséges lekérdezése tekintetében az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 70. § (1) bekezdése nem alkalmazható.
61/H. §   Ha a Hivatal a 61/G. § (1) bekezdése szerinti tilalmak megsértését ellenőrzési eljárás során észleli, az eljárás lefolytatására és az alkalmazható intézkedésekre a nagykereskedelmi piacfelügyeleti eljárás szabályai irányadóak.
61/I. §   Ha az ellenőrzési eljárás keretében megállapított tényállás alapján a 61/G. § (1) bekezdése szerinti tilalmak megsértése is megvalósult, a Hivatal valamennyi jogsértésre egységes intézkedést is alkalmazhat.

IV. FEJEZET
FELHASZNÁLÓK, FOGYASZTÓVÉDELEM

A felhasználók jogai, felhasználói panaszok

62. §
(1) Minden felhasználó jogosult az e törvényben, külön jogszabályban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, az üzletszabályzatokban, valamint a Hivatal által kiadott határozatokban előírt minőségben, átlátható, összehasonlítható, ésszerű, a felhasználó által igénybe vett földgázfogyasztáshoz igazodó pénzügyi és műszaki feltételek szerint csatlakozási szerződés alapján szállító- és elosztóvezetékhez csatlakozni, ha a felhasználó vállalja a csatlakozásra és a rendszerhasználatra külön jogszabályban előírt műszaki-gazdasági feltételeket.
(2) A felhasználó a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint jogosult:
a) a földgázkereskedőtől,
b) a földgáztermelőtől - saját termelése mértékéig -,
c) a szervezett földgáz piacon,
d) a földgáz határon keresztül történő beszállítása útján saját fogyasztására földgázt vásárolni.
(3) Ha a felhasználó, külön jogszabályban meghatározott módon földgázkereskedőt - beleértve a termelőt is - kíván váltani, annak lebonyolítását a rendszerüzemeltetők és az érintett földgázkereskedők és termelők térítésmentesen végzik.
(3) A felhasználási helyet a csatlakozási szerződéssel megszerzett vásárolt kapacitás mindaddig megilleti, amíg a felhasználási hely tulajdonosa arról írásban le nem mond. A vásárolt kapacitás feletti rendelkezés joga a felhasználási hely átruházásával átszáll az új tulajdonosra.
(3) A felhasználási helyet a vásárolt kapacitás mindaddig megilleti, amíg a felhasználási hely tulajdonosa arról írásban le nem mond. A vásárolt kapacitás feletti rendelkezés joga a felhasználási hely átruházásával átszáll az új tulajdonosra.
(4) A nyilvántartott kapacitás igénybevételének felhasználói jogát annak tulajdonosa - ha azt nem veszi igénybe - írásba foglalt szerződéssel a felhasználási helyen felhasználónak minősülő személynek átadhatja. Ha a nyilvántartott kapacitás átadását szabályozó jogviszony megszűnik, a kapacitásjog a tulajdonosára visszaszáll.
(4) A vásárolt kapacitás igénybevételének felhasználói jogát annak tulajdonosa - ha azt nem veszi igénybe - írásba foglalt szerződéssel a felhasználási helyen felhasználónak minősülő személynek átadhatja. Ha a vásárolt kapacitás átadását szabályozó jogviszony megszűnik, a kapacitásjog a tulajdonosára visszaszáll.
(4) A vásárolt kapacitás tulajdonosa az igénybe nem vett vásárolt kapacitás mértékéig a kapacitáslekötési jogot írásbeli szerződéssel az adott felhasználási helyen más felhasználónak az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben foglaltak szerint átadhatja.
63. §
(1) Az egyetemes szolgáltató a lakossági fogyasztók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és a lakossági fogyasztók tájékoztatására köteles ügyfélszolgálatot működtetni telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben.
(1) A földgázkereskedő - a (2)-(3) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására köteles - a székhelyén vagy az üzletszabályzatában meghatározott egyéb helyen - biztosítani a felhasználói kapcsolattartás szervezetét és működtetését személyes ügyintézési lehetőséggel, valamint az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét.
(1) A földgázkereskedő - a (2)-(5) bekezdésekben foglalt eltéréssel - a felhasználók bejelentéseinek intézésére, panaszainak kivizsgálására, orvoslására és tájékoztatására köteles a kapcsolattartást írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés keretében biztosítani.
(2) Az ügyfélszolgálat működési rendjét, félfogadási idejét az egyetemes szolgáltató úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a lakossági fogyasztók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltató köteles különösen:
a) minden ügyfélszolgálati irodát a hét legalább egy napján este 20 óráig nyitva tartani,
b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a lakossági fogyasztók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(2) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályban meghatározottak szerint ügyfélszolgálatot működtet állandó ügyfélszolgálati irodában vagy ügyfélszolgálati fiókirodában (a továbbiakban együtt: ügyfélszolgálat), és biztosítja a felhasználók részére az írásban, telefonon és elektronikus úton történő ügyintézés lehetőségét. Az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza.
(3) Az ügyfélszolgálati irodák elhelyezését a tömegközlekedéssel történő elérés és az ellátott lakossági fogyasztók számának szempontjaira figyelemmel kell kialakítani, azzal, hogy az egyetemes szolgáltató a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálati irodát köteles létesíteni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 10 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát külön jogszabály, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály és az üzletszabályzat tartalmazza.
(3) Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő legalább egy ügyfélszolgálatot működtet abban a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvény szerinti régióban (a továbbiakban: régió), ahol az általa ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 15 000-et. Abban a régióban, amelyben a földgázkereskedő által ellátott egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók száma meghaladja a 45 000-et, ott a földgázkereskedő legalább két ügyfélszolgálatot működtet, különböző településeken.
(4) Az egyetemes szolgáltató által működtetett ügyfélszolgálati irodákra a fogyasztóvédelmi törvényben foglalt rendelkezések az e törvényben foglalt eltérésekkel alkalmazandók.
(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1)-(2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásáról szóló 2004. évi CVII. törvény mellékletében felsorolt kistérségenként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon kistérségekben, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 000-et, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos kistérségre kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza.
(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1)-(2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Azon járásokban, ahol az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználók száma nem haladja meg a 15 ezret, az egyetemes szolgáltató jogosult több, egymással szomszédos járásra kiterjedő összevont ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza.
(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1)-(2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.
(5) Az egyetemes szolgáltató az ügyfélszolgálatok fenntartása tekintetében - az (1) és (2) bekezdésben és a 63/A. § (1) bekezdésében foglaltakon felül - köteles a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásonként legalább egy ügyfélszolgálatot működtetni. Ha a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló kormányrendeletben felsorolt járásnak csak egy része tartozik az egyetemes szolgáltató működési területéhez, úgy az egyetemes szolgáltató jogosult az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint az ügyfélszolgálatot összevontan kezelni. A főváros területén a lakossági fogyasztók arányában létesítendő ügyfélszolgálatok minimális számát az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az ügyfélszolgálatok elhelyezésére, típusára és működtetésére vonatkozó részletes szabályokat az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az üzletszabályzat tartalmazza. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.
(6) A földgázelosztó köteles az ügyfélszolgálatok működtetésére telefonos és elektronikus eléréssel, valamint az ügyfelek részére nyitva álló helyiségben azzal, hogy állandó ügyfélszolgálati irodát kell létesítenie minden megyeszékhelyen és megyei jogú városban vagy - ha működési területén ilyen város nincs - a legtöbb felhasználóval rendelkező településen.
(7) Ha a felhasználó elosztóhálózat-használati szerződését a földgázkereskedő a 28/A. § (5) bekezdésének megfelelően megbízottként kezeli, az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ügyfélszolgálatokon biztosítja az elosztóhálózat-használattal kapcsolatos ügyintézést is.
63/A. §
(1) A felhasználói kapcsolattartás szervezetének és az ügyfélszolgálatnak a működési rendjét, félfogadási idejét a földgázkereskedő úgy köteles megállapítani, és működése feltételeiről úgy köteles gondoskodni, hogy az lehetővé tegye a felhasználók jogainak megfelelő érvényesítését. Ezen kötelezettség keretein belül az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókat ellátó földgázkereskedő köteles
a) állandó ügyfélszolgálati irodáját a hét legalább egy napján 20 óráig, a fiókirodáit a hét legalább egy napján 18 óráig nyitva tartani, és
b) elektronikusan és telefonon keresztül is lehetővé tenni a felhasználók számára a személyes ügyintézés időpontjának előzetes lefoglalását.
(2) A felhasználót megilleti az a jog, hogy fogyasztási adataira vonatkozóan a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint térítésmentesen tájékoztatást kapjon az őt ellátó földgázkereskedőtől.
(3) Az Európai Bizottság által létrehozott, a felhasználói jogokról tájékoztatást nyújtó energiafogyasztói ellenőrző listát a fogyasztóvédelmi hatóság szükség szerint frissíti a Hivatallal és az engedélyesekkel együttműködve. A fogyasztóvédelmi hatóság az energiafogyasztói ellenőrző listát megküldi a földgázkereskedőnek, aki azt honlapján és az ügyfélszolgálati irodában közzéteszi.
63/B. §   Az egyetemes szolgáltató az 5000 főt meghaladó lakosságú, az egyetemes szolgáltató által fenntartott ügyfélszolgálattal nem rendelkező településen köteles munkanapokon az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben a panaszfelvétel lehetőségét, továbbá tájékoztató anyagok, formanyomtatványok, valamint az üzletszabályzat elérhetőségét biztosítani. Az egyetemes szolgáltató e kötelezettségének olyan, az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben is eleget tehet, amelyet más szolgáltatóval, közszolgáltatóval vagy közfeladatot ellátó jogi személlyel együttműködve tart fenn.
63/C. §
(1) A Hivatal határozatban az engedélyesek tevékenységének minimális minőségi követelményeire és elvárt színvonalára vonatkozó minőségi mutatókat állapít meg.
(2) A minőségi mutatók köre az alábbiakra terjed ki:
a) az ellátás megbízhatósága,
b) az ellátás folyamatossága,
c) üzembiztonság,
d) a felhasználókkal történő kapcsolattartás,
e) földgázminőség mérhető és ellenőrizhető jellemzői, valamint
f) az egyes engedélyesek által végzett alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb jellemző szolgáltatások ellátásának minősége.
(3) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni.
(3) A Hivatal jogosult a felhasználók teljes körére vonatkozó, valamint az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelményeket külön-külön, továbbá a követelmények elmulasztása esetén alkalmazandó szankciókat meghatározni. Az egyedi felhasználókkal szemben teljesítendő követelmények elmulasztása esetére a Hivatal jogosult automatikus, a felhasználó igényérvényesítése hiányában is teljesítendő szankciók meghatározására.
(4) Az (1) bekezdés szerinti határozat tartalmazza
a) az engedélyesek adatszolgáltatásának kötelező határidejét, valamint az adatok tartalmára és megbízhatóságára vonatkozó követelményeket,
b) a követelmények be nem tartása esetén alkalmazható jogkövetkezményeket,
c) a szankcionálható és a nem szankcionálható mutatókat.
(5) Az egyedi felhasználókat érintő mutatók be nem tartása az érintett felhasználókkal szemben szerződésszegésnek minősül, amelynek jogkövetkezményét a Hivatal állapítja meg.
(6) Az (1) bekezdés szerinti határozatok kiadására irányuló, hivatalból induló hatósági eljárásban ügyfélként kizárólag az egyes engedélyesek vesznek részt.

Eljárás a lakossági fogyasztókkal szembeni jogsértésekkel kapcsolatban

64. §
(1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések, beleértve az engedélyesek üzletszabályzatában foglaltak lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(1) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó, jogszabályban és az engedélyesek üzletszabályzatában foglalt rendelkezések, lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén - a Hivatal a 127. § m) pontja szerinti hatáskörének tiszteletben tartása mellett - a fogyasztóvédelmi hatóság jár el. A fogyasztóvédelmi hatóság eljárására a fogyasztóvédelemről szóló törvényt kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(2) A 36. § (2) bekezdésében, valamint a 107. § (5) bekezdésében foglalt rendelkezések lakossági fogyasztókkal szembeni megsértése esetén az eljárás lefolytatására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben meghatározott hatóság jogosult. A hatóság eljárására a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvénybeni meghatározott szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy az e törvény szerinti lakossági fogyasztó a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvény alkalmazásában fogyasztónak minősül akkor is, ha nem természetes személy.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rendelkezések a fogyasztóvédelemről szóló törvény alkalmazásában fogyasztóvédelmi rendelkezések.
(3a) A fogyasztóvédelmi hatóság eljárása során a fogyasztóvédelemről szóló törvényben foglalt jogkövetkezményeken kívül - jogsértés megállapítása esetén - az alábbi jogkövetkezményeket is alkalmazhatja:
a) az engedélyes üzletszabályzatában foglaltak betartására kötelezés,
b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása, és
b) az engedélyes olyan jogsértése esetén, amelyhez jogszabály vagy üzletszabályzat jogkövetkezményt rendel, a jogkövetkezmény megállapítása és teljesítésének előírása vagy a jogkövetkezmény alkalmazásának megtiltása, és
c) amennyiben a felhasználót visszatérítés illeti meg, az annak teljesítésére való kötelezés.
(3b) A 64. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően a lakossági fogyasztók elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre, valamint a földgázellátásból történő, fizetési késedelem miatt végrehajtott felfüggesztésre vagy kikapcsolásra, illetve a tartozás rendezését követően a felhasználó ellátásba történő ismételt bekapcsolására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén is a Hivatal jár el, ha azok szerződés nélküli vételezéssel, szabálytalan vételezéssel vagy ezek jogkövetkezményeivel is kapcsolatosak.
(4) Az elszámolásra, számlázásra, díjfizetésre vagy mérésre vonatkozó rendelkezések lakossági fogyasztónak nem minősülő felhasználókkal szembeni megsértése esetén a Hivatal jár el.
(4) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el.
(4) Az engedélyesekkel szemben felmerülő panaszok ügyében - az (1) bekezdésben foglaltak kivételével - a Hivatal jár el. A Hivatal eljárása során a (3a) bekezdés szerinti jogkövetkezményeket is alkalmazhatja.
(5) A felhasználó köteles panaszával - a hatósági eljárást megelőzően - igazolható módon az engedélyeshez fordulni.

A földgázellátásból történő kikapcsolás alóli mentesség

64/A. §
(1) Kormányrendeletben meghatározott állami vagy önkormányzati feladatot ellátó szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi vagy közoktatási intézmény (a továbbiakban: közintézményi felhasználó) kezdeményezheti a földgázkereskedőnél és a földgázelosztónál a földgázellátásból fizetési késedelem miatt történő kikapcsolás alóli mentesség (a továbbiakban: moratórium) biztosítását.
(2) A moratórium a közintézményi felhasználó kezdeményezése szerinti időszakra, de legfeljebb az adott év október 15. és az azt követő év április 15. közötti időszakra terjed ki.
(3) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel, a földgázkereskedő és a földgázelosztó köteles a moratóriumot a közintézményi felhasználó kezdeményezésében meghatározott időszakra biztosítani.
(4) Ha a közintézményi felhasználó az e törvényben és az (1) bekezdés szerinti kormányrendeletben meghatározott kötelezettségeknek eleget tesz, a közintézményi felhasználó fizetési késedelem miatti földgázellátásból történő kikapcsolása a moratórium alatt nem kezdeményezhető, amely azonban nem érinti a földgázkereskedő és a földgázelosztó azon jogát, hogy követelését bírósági vagy egyéb törvényes úton érvényesíthesse.
(5) A közintézményi felhasználó akkor kezdeményezheti ismételten a moratórium biztosítását, ha a korábbi fizetési késedelemből eredő fizetési és a korábbi moratóriumból származó kötelezettségeinek maradéktalanul eleget tett.
(6) A moratóriumot biztosító földgázkereskedő és földgázelosztó a moratórium következtében felmerülő költségét nem háríthatja át más felhasználókra. E költségek a földgázkereskedő és a földgázelosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számíthatók be, illetve külön nem számlázhatók ki. E költségek terhét - a közintézményi felhasználó számára teljesített, a közintézményi felhasználó által fizetendő termékértékesítés, szolgáltatás díja és kamata kivételével - a földgázkereskedő és a földgázelosztó viseli.
(7) Ha a közintézményi felhasználó a moratórium biztosítását e törvénynek és az (1) bekezdésben meghatározott kormányrendeletnek megfelelően kezdeményezte, a földgázkereskedő és a földgázelosztó a közintézményi felhasználóval kötött szerződést fizetési késedelemre történő hivatkozással nem mondhatja fel.
(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználó a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Polgári Törvénykönyv 274. § (1) bekezdése szerint egyszerű kezesként felel.
(8) Moratórium esetén a közintézményi felhasználó fenntartója a közintézményi felhasználónak a moratórium alatt keletkezett tartozásaiért a Ptk. 6:419. §-a szerint egyszerű kezesként felel.
(9) A moratórium részletes feltételeit, a moratóriummal érintett felek jogait és kötelezettségeit a Kormány rendeletben állapítja meg.

Védendő fogyasztók

65. §
(1) A lakossági fogyasztók köréből a védendő fogyasztók a védelemre jogosító, külön jogszabályban meghatározott tulajdonságuk alapján szociálisan rászoruló vagy fogyatékkal élő fogyasztóként részesülhetnek a földgázkereskedő és a földgázelosztók által nyújtott, külön jogszabályban meghatározott bánásmódban és kedvezményben.
(2) A szociálisan rászoruló fogyasztót különösen az alábbi kedvezmények illethetik meg:
a) részletfizetés,
b) fizetési haladék,
c) előre fizető mérő.
(3) A szociálisan rászoruló fogyasztók körét, a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolásának módját, valamint a részletfizetés, a fizetési haladék, az előre fizető mérőhöz jutás, az előre fizető mérő felszerelése kötelező felajánlásának, és az egyéb kedvezmények igénybevételének feltételeit a Kormány rendeletben határozza meg.
(4) A fogyatékkal élő fogyasztókat különösen a méréssel, a leolvasással, a számlázással és a díjfizetési módokkal kapcsolatosan igényeiknek megfelelő, különleges bánásmódban kell részesíteni. A különleges bánásmódra vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg.
(5) A védendő fogyasztót fizetési késedelem vagy nem fizetés esetén nem lehet a földgázellátásból kikapcsolni. Amennyiben a védendő fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladék ellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a védendő fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból történő kikapcsolás tilalmát vele szemben nem kell alkalmazni. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a védendő fogyasztó a földgáz kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.
(5) A szociálisan rászoruló fogyasztó fizetési késedelem esetén a (2) bekezdésben meghatározott kedvezményeket veheti igénybe. Ha szociálisan rászoruló fogyasztó a részletfizetési lehetőség, illetve a kapott fizetési haladékellenére sem rendezi a tartozását, vagy a részletfizetésről, illetve halasztott fizetésről szóló megállapodásban foglaltakat nem tartja be, a további vételezést a földgázkereskedő előre fizető mérő felszereléséhez kötheti. Amennyiben a szociálisan rászoruló fogyasztó az előre fizető mérő felszerelésébe nem egyezik bele, illetve annak felszerelését, üzembe helyezését akadályozza vagy meghiúsítja, az ellátásból a 29. § (3)-(4) bekezdésének megfelelően kikapcsolható. Az előre fizető mérő használatával vételezett földgáz ára nem haladhatja meg azt az árat, amelyet a szociálisan rászoruló fogyasztó a földgáz-kereskedelmi szerződése alapján, az előre fizető mérő hiányában fizetne.
(6) Az a lakossági fogyasztó, aki a (2) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.
(6) Az a lakossági fogyasztó, aki a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak egyaránt megfelel, egyidejűleg jogosult igénybe venni a (2) és (4)-(5) bekezdés szerinti kedvezményeket.
(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének költségei a földgázelosztót terhelik. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.
(7) Az (5) bekezdés szerinti esetben az előre fizető mérő felszerelésének, és a fogyasztásmérő berendezés bekötéséhez szükséges mérőhely-átalakítás költsége a földgázelosztót terheli. Az előre fizető mérő feltöltési rendszerének üzemeltetéséhez és a feltöltés biztosításához kapcsolódó költségek a földgázkereskedőt terhelik. Az előre fizető mérő tulajdonjogára a fogyasztásmérőre vonatkozó általános szabályok irányadók.
(8) Az előre fizető mérő feltöltése a védendő fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a védendő fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.
(8) Az előre fizető mérő feltöltése a szociálisan rászoruló fogyasztó feladata. A feltöltést a felhasználási hely megjelölésével a szociálisan rászoruló fogyasztó javára más is teljesítheti. A feltöltés elmaradása vagy a feltöltött összeg elhasználása miatti szolgáltatási szünet nem minősül az engedélyes által történő kikapcsolásnak.
66. §
(1) Az érintett engedélyes a kedvezmények biztosítása érdekében a működési területén, az egyes felhasználási helyeken vételező védendő fogyasztókról nyilvántartást vezet, amelyből egyértelműen megállapítható, hogy a lakossági fogyasztó a kedvezmények melyik körére [65. § (2) és (4)-(5) bekezdés] jogosult és ezek közül melyek igénybevételét kérte.
(2) A védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására a védendő fogyasztói státuszra jogosító ellátást megállapító szerv - a védendő fogyasztó kérelmére - igazolást ad ki arról, hogy a kérelem benyújtásakor a védendő fogyasztó részesül az adott ellátásban.
(3) Az ellátást megállapító szerv az igazoláson köteles feltüntetni, hogy az igazolás mely felhasználási helyen történő felhasználásra került kiadásra. Ugyanazon fogyasztónak egyidejűleg csak egy felhasználási hely tekintetében adható ki igazolás.
(4) A nyilvántartásba történő felvételt az érintett engedélyes ügyfélszolgálatán a lakossági fogyasztónak kell kérnie. A kérelemben meg kell jelölnie, hogy milyen e törvényben, valamint 65. § (3) és (4) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott különleges bánásmód vagy kedvezmény illeti meg és azok közül melyikre tart igényt. A kérelemhez csatolnia kell a védendő fogyasztói körbe tartozás igazolására szolgáló - a (2) bekezdésben valamint a 65. § (3) bekezdése szerinti kormányrendeletben meghatározott - iratokat. A nyilvántartásba történt felvételről a lakossági fogyasztót 5 munkanapon belül írásban tájékoztatni kell.
(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 65. § (2) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.
(5) A nyilvántartásban kizárólag az érintett védendő fogyasztó neve, felhasználási helyének címe, ügyfél azonosítója, a 65. § (3) vagy (4) bekezdésére történő utalás, a 65. § (2) és (4)-(5) bekezdés szerinti különleges bánásmód esetén annak formája, a védendő fogyasztó által igénybe vehető kedvezmények szerepelnek.
(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig - a (2) bekezdés szerinti igazolással - igazolni, hogy továbbra is részesül azon ellátásban, amely alapján védendő fogyasztónak minősül. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - orvosi szakvéleménnyel igazolhatóan - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a rögzítéstől számított 5 évig meg kell őrizni.
(6) A nyilvántartásba történt felvételt követően a védendő fogyasztó köteles minden év március 31-ig a megfelelő irattal igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll. Nem kell évenkénti igazolást benyújtania azon fogyatékkal élő fogyasztónak, akinek állapotában - szakorvosi véleményen alapuló, a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti igazolás alapján - nem várható jelentős javulás. Ha a védettségét megalapozó körülmények megváltozása folytán a lakossági fogyasztó már nem jogosult a 65. § (2) vagy a (4)-(5) bekezdésében foglalt kedvezményekre, adatait a nyilvántartásból törölni kell, azoknak azonban a rögzítéstől számított 5 évig utólag is megállapíthatónak kell maradniuk. Az adatkezelő a nyilvántartásból törölt védendő fogyasztót a törlésről 8 napon belül írásban értesíti.
(7) Az egyetemes szolgáltató és a földgázelosztó köteles a nyilvántartásba történő felvételt követő legkésőbb 10 napon belül a védendő fogyasztóval a szerződést megkötni és a szerződés megkötését követő hónap első napján a szolgáltatás nyújtását megkezdeni.

V. FEJEZET
CSATLAKOZÁS, HOZZÁFÉRÉS, KAPACITÁSLEKÖTÉS

A szállító- és az elosztóvezetékhez való csatlakozás

67. §
(1) A földgázszállító a földgázszállító vezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha
a) a csatlakozásnak műszaki akadálya van,
b) a csatlakozás jogszabályba ütközik,
c) a felhasználói igénnyel jelentkező a 108. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetését, valamint a csatlakozás külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem vállalja,
d) az igény kielégítését külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély hiánya akadályozza.
(1) A szállítási rendszerüzemeltető a szállítóvezetékre vonatkozóan, a földgázelosztó a működési területén köteles a földgázellátásba történő bekapcsolás iránti igényt teljesíteni, kivéve, ha
a) a csatlakozásnak műszaki akadálya van,
b) a csatlakozás jogszabályba ütközik,
c) a felhasználói igénnyel jelentkező a 108. § (1) bekezdésében meghatározott csatlakozási díj megfizetését, valamint a csatlakozás külön jogszabályban meghatározott feltételeit nem vállalja,
d) az igény kielégítését külön jogszabályban meghatározott hatósági engedély hiánya akadályozza,
e) a csatlakozó rendszerüzemeltető nem rendelkezik a szükséges kapacitásokkal és a felhasználói igénnyel jelentkező nem vállalja a csatlakozó rendszeren a kapacitások biztosításának a feltételeit.
(2) A földgázszállító és a földgázelosztó a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékekhez való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a szállító-, illetőleg az elosztóvezeték műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatja. Ha a földgázszállító vagy a földgázelosztó az (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tagadta meg a csatlakozást, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékekhez való csatlakozást egy adott csatlakozási pontra a szállító-, illetőleg az elosztóvezeték műszaki jellemzőire tekintettel megtagadhatja. Ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó az (1) bekezdés a) pontjára való hivatkozással tagadta meg a csatlakozást, meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyek teljesülése esetén a csatlakozás biztosítható.
(3) Ha a földgázszállító vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő kérelmére a Hivatal dönt a csatlakozás kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a külön jogszabályban meghatározott mértékű csatlakozási díj megfizetését.
(3) Ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő kérelmére a Hivatal dönt a csatlakozás kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a Hivatal határozatában meghatározott mértékű csatlakozási díj megfizetését.
(3) Ha a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó elutasítja a szállító-, illetőleg az elosztóvezetékhez való csatlakozás iránti igényt, az igénybejelentő kérelmére a Hivatal dönt a csatlakozás kérdésében, és kötelezheti az érintett rendszerüzemeltetőt a csatlakozási kérelem teljesítésére, ha a felhasználó vállalja a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott mértékű csatlakozási díj megfizetését.
(4) A rendszerüzemeltetők felelősek azért, hogy az általuk üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték közép-, illetve hosszú távon alkalmas legyen a csatlakozási szerződésekben, és más rendszerüzemeltetőknek adott kapacitásnyilatkozatban meghatározott igények kielégítésére.
(5) A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit a földgázrendszerre történő csatlakozásról szóló jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(5) A szállítóvezetékhez való csatlakozás feltételeit a földgázrendszerre történő csatlakozásról szóló jogszabály, valamint azzal összhangban az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a szállítási rendszerüzemeltető üzletszabályzata tartalmazza.
68. §   A felhasználók együttműködő földgázrendszerre történő csatlakozásának műszaki-gazdasági feltételeit a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megvizsgálni. A felhasználó vásárolt kapacitását, a vásárolt kapacitás igénybevételének feltételeit a felhasználó és az érintett rendszerüzemeltető a csatlakozási szerződésben köteles rögzíteni.
69. §   Abban az esetben, ha a felhasználó az elosztóvezetékhez csatlakozik, a földgázelosztó köteles a földgázszállítónál eljárni a szükséges földgáz szállítási kapacitás biztosítása érdekében. A földgázszállító és a földgázelosztó csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályait és részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.
69. §   Abban az esetben, ha a felhasználó az elosztóvezetékhez csatlakozik, a földgázelosztó köteles a szállítási rendszerüzemeltetőnél eljárni a szükséges földgáz szállítási kapacitás biztosítása érdekében. A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó csatlakozással kapcsolatos együttműködésének szabályait és részletes feltételeit külön jogszabály határozza meg.
70. §   A bányászattal felszínre hozott földgázt, a földgáz minőségű biogáz és egyéb gázfajtákat előállító termelőknek a szállító- és az elosztóvezetékekhez történő csatlakozását kiemelten kell kezelni. A szállító- és az elosztóvezetékekhez való csatlakozás feltételeit, a betáplált gázok minőségi követelményeit, az átvételre és a mérésre vonatkozó előírásokat e törvény, valamint külön jogszabály rendelkezései határozzák meg.
70/A. §
(1) A szállítóvezeték egy belépési pontján legfeljebb a kapacitás 90%-a köthető le a rendszerhasználók által egy gázévre vagy azt meghaladó időtartamra. Amennyiben azonos belépési ponton az egy évet meghaladóan lekötni szándékozott igények és az egy évet meghaladóan már lekötött kapacitások összege meghaladja a belépési pont kapacitásának 90%-t, úgy a lekötni szándékozott igényeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kell kielégíteni. Az igény kielégítés Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az Európai Unió földgázpiacán alkalmazott a kapacitás allokációs mechanizmusokra vonatkozó rendeletek figyelembevételével kell kialakítani.
(2) A Kormány rendeletben a szállítóvezeték egy belépési pontjára az egy gázévre vagy azt meghaladó időtartamra vonatkozó szerződések esetében az (1) bekezdésben meghatározott mértéktől alacsonyabb értéket is meghatározhat.
70/B. §   A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a felhasználási hely vagy csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát megillető vagyoni értékkel bíró jog. Ha a tulajdonos személye az adott felhasználási helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely vagy a csatlakozási pont átruházásra kerül, a rendelkezésre álló teljesítmény átszáll az új tulajdonosra.
70/B. §   A vásárolt kapacitás az adott felhasználási helyen lévő csatlakozási ponthoz kapcsolódó, a felhasználási hely vagy csatlakozási pont mindenkori tulajdonosát megillető vagyoni értékkel bíró jog. Ha a tulajdonos személye az adott felhasználási helyen megváltozik, illetve a felhasználási hely vagy a csatlakozási pont átruházásra kerül, a rendelkezésre álló vásárolt kapacitás, valamint a kapacitás lekötésének joga átszáll az új tulajdonosra.

Kapacitáslekötés és az együttműködő földgázrendszerhez való hozzáférés

71. §
(1) Az elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása mértékéig, de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban előírt módon azon az elosztóvezetéken, amelyhez csatlakozott, kapacitást lekötni.
(1) Az elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult az adott felhasználási helyen, legfeljebb a vásárolt kapacitásának mértékéig nyilvántartásba vett kapacitást saját használatára lekötni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt módon azon az elosztóvezetéken, amelyhez csatlakozott, ha az előző két gázévben a vásárolt kapacitásánál nem alacsonyabb mértékű kapacitást kötött le. Ebben az esetben a vásárolt és a nyilvántartott kapacitás azonos mértékű.
(1) A rendszerhasználó a szállítóvezetéki betáplálási-kiadási pontok szabad kapacitását a kapacitáslekötési platformon kötheti le a kapacitáslekötési platform szabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.
(2) A szállító vezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult saját felhasználása mértékéig, de legfeljebb vásárolt kapacitásáig a külön jogszabályban előírt módon azon a szállítóvezetéken, amelyhez csatlakozott kapacitást lekötni.
(2) A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó jogosult az adott felhasználási helyen, legfeljebb a vásárolt kapacitásának mértékéig nyilvántartásba vett kapacitást saját használatára lekötni a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben előírt módon a szállítóvezetéken, ha az előző két gázévben a vásárolt kapacitásánál nem alacsonyabb mértékű kapacitást kötött le. Ebben az esetben a vásárolt és a nyilvántartott kapacitás azonos mértékű.
(2) A rendszerhasználó a földgáztároló szabad kapacitását a földgáztárolói engedélyes informatikai platformján kötheti le a földgáztárolói engedélyes üzletszabályzatában meghatározott eljárásrend szerint.
(3) A felhasználónak az adott felhasználási helyen a vásárolt kapacitását és a lekötött kapacitását az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- és elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba történő besorolásról a rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.
(3) Ha a felhasználó vásárolt kapacitását, vagy annak egy részét két egymást követő gázévben nem kötötte le, annak igénybevételére legkorábban a kapacitásra vonatkozó igénybejelentéstől számított második gázév első napjától kerülhet sor, kivéve, ha a csatlakozó rendszerüzemeltetővel ettől eltérő időpontról állapodott meg. Ebben az esetben a nyilvántartott kapacitás a felhasználó által leköthető kapacitás.
(3) A rendszerhasználó a földgázelosztó rendszeren a felhasználási hely kapacitását kötheti le a földgázelosztó engedélyes üzletszabályzatában rögzített eljárásrend szerint.
(4) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, átengedheti a lekötött kapacitás feletti rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére.
(4) A felhasználónak az adott felhasználási helyen vásárolt kapacitását, a nyilvántartott kapacitását és a lekötött kapacitását az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- vagy elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott. A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról, a nyilvántartott kapacitásról és a lekötött kapacitásról, valamint a felhasználói profilba történő besorolásról, továbbá a felhasználási hely - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott - jellemző adatairól a felhasználó csatlakozását biztosító rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.
(4) A szabad kapacitások lekötésének rendszerüzemeltetőkre vonatkozóan egységesített szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(4a) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, átengedheti a nyilvántartott kapacitás feletti rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére. Amennyiben a felhasználó több földgázkereskedővel köt kereskedelmi szerződést, az egyes földgázkereskedőknek az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint átengedett rendelkezési joggal érintett kapacitások összege nem haladhatja meg a nyilvántartott kapacitások rögzített értékét.
(4a) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára, saját fogyasztása mértékéig, köteles átengedni a nyilvántartott kapacitás feletti rendelkezési jogot a földgázkereskedő részére. Amennyiben a felhasználó több földgázkereskedővel köt kereskedelmi szerződést, az egyes földgázkereskedőknek az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott feltételek szerint átengedett rendelkezési joggal érintett kapacitások összege nem haladhatja meg a nyilvántartott kapacitások rögzített értékét.
(4b) Ha a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződése a gázév zárónapján szűnik meg, a felhasználó ettől kezdődően rendelkezhet a nyilvántartott kapacitásával, ha a gázév közben szűnik meg, akkor e naptól rendelkezhet a lekötött kapacitásával. A földgázkereskedő legalább 15 munkanappal korábban köteles az érintett rendszerüzemeltetőt tájékoztatni a felhasználóval kötött szerződésének megszűnéséről. Az érintett rendszerüzemeltető jogosult a bejelentés tudomásul vételét és a kapacitáslekötési szerződés módosítását megtagadni, ha a felhasználó közvetlenül vagy más földgázkereskedőn keresztül nem biztosítja a kapacitáslekötés gázév végéig fennmaradó díjainak megfizetését.
(4b) Ha a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződése a gázév zárónapján szűnik meg, a felhasználó ettől kezdődően rendelkezhet a nyilvántartott kapacitásával, ha a gázév közben szűnik meg, akkor e naptól rendelkezhet a lekötött kapacitásával. A földgázkereskedő legkésőbb a 31/B. § (4) bekezdésében meghatározott időpontban köteles az érintett rendszerüzemeltetőt tájékoztatni a felhasználóval kötött szerződésének megszűnéséről. Az érintett rendszerüzemeltető jogosult a bejelentés tudomásul vételét és a kapacitáslekötési szerződés módosítását megtagadni, ha a földgázkereskedő vagy a kapacitáslekötési szerződéssel rendelkező felhasználó nem biztosítja a kapacitáslekötés gázév végéig fennmaradó díjainak megfizetését.
(5) Ha az elosztóvezetékhez kapcsolódó felhasználó határon keresztül történő beszállítás útján vételez földgázt, vagy földgáztermelőtől vásárol, a szállítóvezetéken - a földgázszállítóval történt egyeztetést követően - a külön jogszabály szerint meghatározott mértékű kapacitás lekötésre jogosult.
(5) Ha az elosztóvezetékhez kapcsolódó felhasználó határon keresztül történő beszállítás útján vételez földgázt, vagy földgáztermelőtől vásárol, a szállítóvezetéken - a szállítási rendszerüzemeltetővel történt egyeztetést követően - a külön jogszabály szerint meghatározott kapacitás lekötésre jogosult.
(5) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó szabad kapacitásait gázévre, gázév negyedévére, hónapjára, napjára és a felhasználási hely szabad kapacitásának kivételével gáznapon belül a gáznap hátralevő részére vonatkozóan, egész órában meghatározott időtartamokra ajánlja fel lekötésre.
(6) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a földgázkereskedő a külön jogszabályban meghatározott módon jogosult a felhasználó leköthető kapacitását a szállító- és az elosztóvezetéken, valamint a tárolónál lekötni.
(6) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a földgázkereskedő a külön jogszabályban meghatározott módon jogosult a felhasználó lekötött kapacitását a szállító- és az elosztóvezetéken, valamint a tárolónál lekötni.
(6) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a földgázkereskedő az e törvényben és a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon jogosult a felhasználó nyilvántartott kapacitását a szállító- és az elosztóvezetéken, valamint a tárolónál lekötni.
(6) A szállítási rendszerüzemeltető megszakítható kapacitást csak abban az esetben ajánlhat fel, amennyiben az adott betáplálási-kiadási ponton a nem megszakítható kapacitás kapacitástermékenként a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott mértékben lekötésre került. Megszakítható kapacitás nem kínálható fel a felkínált nem megszakítható kapacitás terhére. A szállítási rendszerüzemeltető nem különíthet el nem megszakítható kapacitásként felkínálható kapacitást megszakítható kapacitásként való felkínálás céljából.
(7) A rendszerhasználók a külön jogszabályban meghatározott allokációs szabályok szerint jogosultak a szállító rendszeren rendelkezésre álló kapacitásukat a földgáztárolókban, a határkereszteződéseken és a termelőnél lekötni.
(7) A rendszerhasználók a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott kapacitás allokációs szabályok szerint jogosultak a szállító vezetéken rendelkezésre álló kapacitásukat a földgáztárolókban, a határkereszteződéseken és a termelőnél lekötni. A kapacitáslekötés Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az Európai Unió földgázpiacán alkalmazott a kapacitásallokációs mechanizmusokra vonatkozó rendeletek figyelembevételével kell kialakítani.
(7) A földgáztárolói engedélyes szabad kapacitásait tárolói évre és tárolói éven belüli, üzletszabályzatában meghatározott időszakra ajánlja fel lekötésre.
(8) Kereskedőváltás esetén az érintett földgázkereskedők, a külön jogszabályban meghatározottak szerint egyeztetnek a rendszerüzemeltetőkkel a felhasználó lekötött kapacitása földgázkereskedők közötti átadásának részletes feltételeiről. Az engedélyesek kötelesek az egyeztetéseket úgy lefolytatni, hogy a kereskedőváltás az igénybejelentéstől számított legkésőbb 30 napon belül megtörténjen. Az egyeztetések eredménytelensége esetén a felhasználó a Hivatalhoz fordulhat és kezdeményezheti a kapacitásátadásról történő döntést. A Hivatal tizenöt napon belül dönt a kapacitáslekötésekről.
(8) A rendszer-összekötési pont, valamint a szállítóvezeték és a földgáztároló csatlakozási pontján a szállítói betáplálási-kiadási pont kapacitástermékeit a 984/2013/EU bizottsági rendeletben meghatározott aukciós naptár szerint, az egyéb betáplálási-kiadási pontok és a tároló szabad kapacitásait az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben rögzített időpontokban kell lekötésre felajánlani.
(9) A földgáztermelő jogosult az általa termelt gáz Magyar Köztársaság területéről történő kivitele érdekében - annak mértékéig - kapacitást lekötni, melyre a kapacitáslekötés és hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(9) A földgáztermelő jogosult az általa termelt gáz Magyarország területéről történő kivitele érdekében - annak mértékéig - kapacitást lekötni, melyre a kapacitáslekötés és hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(9) A határkeresztező gázvezetéknek valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó betáplálási-kiadási pontjára - a (10) bekezdés szerinti kivétellel - a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
(10) Valamely szomszédos nem EU-tagállam földgázszállító rendszeréhez kapcsolódó határkeresztező gázvezeték betáplálási-kiadási pontja vonatkozásában a Hivatal elnöke rendeletben állapíthatja meg a rendszer-összekötési pontra vonatkozó rendelkezésektől eltérő szabályok alkalmazását.
72. §
(1) A rendszerhasználók a szállító- és az elosztóvezetékeken, illetve a földgáztárolókban, határkereszteződéseken és a termelőknél lekötött, de fel nem használt kapacitásukat továbbértékesíthetik, erről azonban kötelesek az érintett rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
(1) A rendszerhasználók a szállító- és az elosztóvezetékeken, illetve a földgáztárolókban, határkereszteződéseken és a termelőknél szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitásukat továbbértékesíthetik, erről azonban kötelesek az érintett rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
(1) A rendszerüzemeltető a rendszerhasználó részére a rendszerhez való hozzáférést a kapacitáslekötéssel érintett időszakra rendszerhasználati szerződés alapján biztosítja.
(2) A földgázszállító, a földgáztároló és a földgázelosztó jogosult és köteles a lekötött, de fel nem használt kapacitásokat megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani a többi rendszerhasználó számára, ha a kapacitást tulajdonló rendszerhasználó nem rendelkezett annak értékesítéséről.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető köteles, a földgáztároló engedélyes és a földgázelosztó jogosult a lekötött, de fel nem használt kapacitásokat legalább megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon a többi rendszerhasználó számára, ha a kapacitást tulajdonló rendszerhasználó nem rendelkezett annak értékesítéséről. A szerződéssel lekötött, de fel nem használt kapacitások rendszerüzemeltetők általi értékesítésének az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott rendjét az általános hatályú közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusok, uniós jogi rendelkezések figyelembevételével kell kialakítani. E rendelkezés nem alkalmazható a földgáztároló engedélyesnél a biztonsági készletezés céljából lekötött kapacitásokra.
(2) A rendszerhasználó a rendszerhasználati szerződés megkötését követően jogosult a betáplálási-kiadási pont vagy a földgáztároló lekötött kapacitásait, valamint az összekapcsolási pont technikai kapacitásait a rendszerhasználati szerződésben foglaltak szerint igénybe venni. A rendszerhasználó köteles a lekötött kapacitás után a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott rendszerhasználati díjat megfizetni.
(2) A rendszerhasználó a rendszerhasználati szerződés megkötését követően jogosult a betáplálási-kiadási pont vagy a földgáztároló lekötött kapacitásait, valamint az összekapcsolási pont technikai kapacitásait a rendszerhasználati szerződésben foglaltak szerint igénybe venni. A rendszerhasználó köteles a lekötött kapacitás után a Hivatal határozatában meghatározott rendszerhasználati díjat megfizetni.
(3) A földgázszállítási engedélyes a méréskülönbség (veszteség) pótlása céljából beszerzett földgáz mértékéig elsőbbséget élvez a kapacitás lekötések során.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a méréskülönbség (veszteség) pótlása céljából beszerzett földgáz mértékéig elsőbbséget élvez a kapacitás lekötések során.
(3) Elosztóvezetékhez csatlakozó felhasználó részére az adott felhasználási helyen legfeljebb a felhasználási hely vásárolt kapacitásának mértékéig köthető le kapacitás. A szállítóvezetékhez csatlakozó felhasználó részére az érintett gázátadó állomáson mint kiadási ponton legfeljebb a felhasználási hely vásárolt kapacitásának mértékéig köthető le kapacitás.
(4) Ha a felhasználási hely vásárolt kapacitását vagy annak egy részét a rendszerhasználó a megelőző két egymást követő gázévben a gázátadó állomáson mint kiadási ponton vagy a felhasználási helyen mint az elosztó rendszer kiadási pontján nem kötötte le, és nem áll rendelkezésre szabad kapacitás, akkor a vásárolt, de le nem kötött kapacitás igénybevételére legkorábban - rendszerüzemeltetővel kötött eltérő megállapodás hiányában - az igénybejelentéstől számított második gázév első gáznapjától kerülhet sor. A rendszerhasználó igénybejelentését az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - az adott felhasználóra vonatkozóan - a kapcsolódó rendszerüzemeltető tartja nyilván. A kapcsolódó rendszerüzemeltető az igénybejelentést a szállítási rendszerüzemeltetővel egyezteti.
(5) A felhasználási hely vásárolt kapacitását és a rendszerhasználó által lekötött kapacitást az a rendszerüzemeltető köteles nyilvántartani, amelynek szállító- vagy elosztóvezetékéhez a felhasználó csatlakozott és amelyen a rendszerhasználó kapacitást kötött le.
(5a) Az elosztóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználó, valamint a telephelyi vezetékhez közvetlenül csatlakozó, a földgázt közvetlenül földgázkereskedőtől beszerző telephelyi felhasználó által lekötött kapacitás adatait a földgázelosztó köteles a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére megküldeni.
(6) A felhasználó kérésére a vásárolt kapacitásról, a lekötött kapacitásról, a felhasználói profilba történő besorolásról, továbbá a felhasználási hely - e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - jellemző adatairól a felhasználó csatlakozását biztosító rendszerüzemeltető köteles igazolást kiadni.
(6a) A saját jogon eljáró felhasználó vagy a felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedő kérésére - ide nem értve a szállítóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználót vagy ezen felhasználó hozzájáruló nyilatkozatával rendelkező földgázkereskedőt - a lekötött kapacitásról, a felhasználói profilba történő besorolásról, továbbá a felhasználási hely - e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott - jellemző adatairól a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes köteles igazolást kiadni.
(7) A saját jogon eljáró felhasználó a betáplálási-kiadási ponton a saját földgáz felhasználása mértékéig kapacitást köthet le. Ha a felhasználó ezen kapacitáslekötési jogát átadta a földgázkereskedő részére, akkor a felhasználó rend szerhasználati szerződés megkötésére, valamint a betáplálási-kiadási ponton kapacitás lekötésére nem jogosult.
(8) Ha a felhasználót földgázkereskedő látja el, a felhasználó a földgáz-kereskedelmi szerződésben a szerződés időtartamára köteles átengedni a felhasználási helyre vonatkozó felhasználói kapacitáslekötési jogát a földgázkereskedő részére, legfeljebb a vásárolt kapacitás (3) és (4) bekezdés szerinti mértékéig. Ha a felhasználó több földgázkereskedővel köt földgáz-kereskedelmi szerződést, a földgázkereskedőknek átengedett kapacitások együttes összege nem haladhatja meg a vásárolt kapacitások (3) és (4) bekezdés szerinti mértékét.
(9) Ha a felhasználó földgáz-kereskedelmi szerződése a gázév zárónapján szűnik meg, a felhasználó ettől kezdődően rendelkezhet a kapacitáslekötési jogával, ha a gázév közben szűnik meg, akkor e naptól rendelkezhet a lekötött kapacitásával.
(10) Ha a felhasználó felhagy a földgázfelhasználó tevékenységével, akkor a földgázkereskedő legkésőbb a felmondás kézhezvételétől számított 5 napon belül köteles az érintett rendszerüzemeltetőt tájékoztatni a felhasználóval kötött földgáz-kereskedelmi szerződésének megszűnéséről.
(11) Ha a Hivatal elnökének rendelete szerinti kapacitásdíjas felhasználó felhagy földgázfelhasználói tevékenységével, akkor köteles a földgázkereskedő részére a szerződéses időszak végéig a kereskedelmi szerződésben rögzített lekötött kapacitásoknak megfelelő rendszerhasználati díjakat egy összegben megfizetni. A földgázkereskedő köteles a rendszerhasználati díjakat a lekötési időszakból hátralévő időszakra vonatkozóan megfizetni a rendszerüzemeltető részére.
(12) A (11) bekezdés szerinti kapacitásdíjas felhasználó esetében az érintett rendszerüzemeltető jogosult a bejelentés tudomásulvételét és a rendszerhasználati szerződés módosítását megtagadni, ha a földgázkereskedő nem biztosítja a kapacitáslekötés szerződéses időszak végéig fennmaradó díjainak megfizetését.
(13) A rendszerhasználó felhasználói kapacitáslekötési jog megszerzése nélkül jogosult lekötni - a gázátadó állomáson mint kiadási ponton és a felhasználási helyen kívül - a betáplálási-kiadási pontok és a földgáztároló szabad kapacitásait.
(14) A rendszerhasználó felhasználói kapacitáslekötési jog megszerzése nélkül jogosult a rendszer-összekötési ponton kapacitást lekötni a kapacitáslekötési platformon keresztül a 984/2013/EU bizottsági rendeletben megfogalmazott előírások szerint az e törvényben és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglaltak betartásával. A rendszer-összekötési pont tekintetében a 984/2013/EU bizottsági rendelet szerinti kapacitásaukción a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott kiinduló ár alkalmazandó.
(15) Az összekapcsolási pont nem minősül betáplálási-kiadási pontnak, azon kapacitás nem köthető le. Az összekapcsolási pontra vonatkozóan a szállítási rendszerüzemeltetők egymással együttműködési megállapodásban szabályozzák a feladataikat és vállalnak kötelezettséget a földgázellátás megfelelő és folyamatos biztosítására, amelynek részletszabályait e törvény és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(16) A földgáztermelő a betáplálási-kiadási ponton jogosult az általa termelt földgáz értékesítése érdekében kapacitást lekötni, amelyre a kapacitáslekötés és a rendszerhez való hozzáférés szabályait kell megfelelően alkalmazni.
73. §   A felhasználó által lekötött kapacitásnak és a felhasználó földgázkereskedők részére átengedett kapacitásának mértékéig az érintett földgázszállító és földgázelosztó hozzáférést köteles biztosítani a szállító- és elosztóvezetékhez. A felhasználó által vagy az őt ellátó földgázkereskedő által az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kiszámított kapacitások kielégítése elsőbbséget élvez a szabad kapacitások lekötése során. A biztonsági földgázkészlet feltöltését vagy annak visszapótlását végző, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel szerződött kereskedő - a feltöltéshez vagy visszapótláshoz szükséges kapacitások lekötése tekintetében - felhasználónak minősül.
73. §   A felhasználó által lekötött kapacitásnak és a felhasználó földgázkereskedők részére átengedett kapacitásának mértékéig a szállítási rendszerüzemeltető és az érintett földgázelosztó földgázelosztó hozzáférést köteles biztosítani a szállító- és elosztóvezetékhez. A felhasználó által vagy az őt ellátó földgázkereskedő által az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerint kiszámított kapacitások kielégítése elsőbbséget élvez a szabad kapacitások lekötése során. A biztonsági földgázkészlet feltöltését vagy annak visszapótlását végző, a Magyar Szénhidrogén Készletező Szövetséggel szerződött kereskedő - a feltöltéshez vagy visszapótláshoz szükséges kapacitások lekötése tekintetében - felhasználónak minősül.
73. §
(1) A rendszerhasználó a betáplálási-kiadási ponton, a földgáztárolóban rendszerhasználati szerződéssel lekötött kapacitását - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - másodlagos kapacitáskereskedelemben továbbértékesítheti. A létrejött másodlagos kapacitáskereskedelmi tranzakcióról az érintett rendszerhasználó köteles az érintett rendszerüzemeltetőt értesíteni. A továbbértékesítés szabályait az e törvény és az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
(2) A 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti szerződéses szűkület esetén a szállítási rendszerüzemeltető köteles, a földgáztárolói engedélyes jogosult a betáplálási- kiadási ponton rendszerhasználati szerződéssel lekötött, de nominálással le nem fedett kapacitásokat a következő gáznapra, valamint gáznapon belül a fennmaradó időszakra megszakítható kapacitásként értékesítésre felajánlani - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon - a rendszerhasználó számára. E rendelkezés nem alkalmazható a biztonsági készletezés céljából lekötött kapacitásokra.
(3) A rendszerhasználó által tovább nem értékesített kapacitás rendszerüzemeltető általi, kapacitáslekötési platformon történő értékesítésének az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, valamint kapacitáslekötési platform szabályzatban meghatározott rendjét a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet I. melléklete figyelembevételével kell kialakítani.
74. §
(1) A felhasználó által lekötött kapacitásának és a felhasználó földgázkereskedők részére átengedett kapacitásának mértékéig - a 71. § (7) bekezdése szerinti allokációs szabályok szerinti arányban - a földgáztárolói engedélyes a földgáztárolóban, a földgázszállító a határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.
(1) A felhasználó által lekötött kapacitásának mértékéig - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott allokációs szabályok szerinti arányban - a földgáztároló engedélyes a földgáztárolóban, a szállítási rendszerüzemeltető a határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.
(1) A rendszerhasználó által lekötött kapacitásának mértékéig - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott allokációs szabályok szerinti arányban - a földgáztároló engedélyes a földgáztárolóban, a szállítási rendszerüzemeltető a határkeresztezéseken köteles hozzáférést biztosítani.
(1) A rendszerhasználó az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott nominálási és allokációs szabályok szerint köteles eljárni. A rendszerhasználó által a betáplálási-kiadási ponton és a földgáztárolóban lekötött kapacitás mértékéig a rendszerüzemeltető köteles a nominálási és az allokációs szabályok szerint a rendszerhez való hozzáférést biztosítani a lekötött kapacitással rendelkező rendszerhasználók részére.
(2) A tárolói verseny elősegítése érdekében a külön jogszabályban meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő hozzáférés-biztosítási kötelezettsége alól felmentést adhat. A felmentés alapján a földgáztárolói engedélyes a tárgyalásos tárolói hozzáférésről történő tárgyalások során a hozzáférést igénylő rendszerhasználóval a külön jogszabály rendelkezései szerint együttműködni köteles.
(2) A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő szabályozott hozzáférés-biztosítási kötelezettsége alól felmentést adhat. A földgáztároló engedélyes a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés biztosítása során a felmentés rendelkezései, valamint az üzletszabályzatában rögzített eljárásrend és feltételek szerint köteles együttműködni a hozzáférést igénylő rendszerhasználóval.
(2) A földgáztárolói verseny elősegítése érdekében az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételekkel a Hivatal a földgáztárolói engedélyes számára a 103. § (2) bekezdése szerinti legmagasabb hatósági áron történő szabályozott hozzáférés-biztosítási kötelezettség alól felmentést adhat. A földgáztároló engedélyes a tárgyalásos földgáztárolói hozzáférés biztosítása során a felmentés rendelkezései, valamint az üzletszabályzatában meghatározott eljárásrend és feltételek szerint köteles együttműködni a rendszerhez való hozzáférést igénylő rendszerhasználóval.
75. §   A kapacitáslekötést követően rendelkezésre álló szabad kapacitás közzétételének és lekötésének szabályait, továbbá kapacitáshiány esetén az igény-kielégítés rendjét külön jogszabály határozza meg.
75. §   A kapacitáslekötést követően rendelkezésre álló szabad kapacitás közzétételének és lekötésének szabályait, továbbá kapacitáshiány esetén az igény-kielégítés rendjét a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
75. §   A szabad kapacitás közzétételének szabályait az e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendelet, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
76. §
(1) A rendszerüzemeltetők a rendszerhasználók részére az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek, illetőleg a tárolók szabad kapacitását díj ellenében rendelkezésre bocsátják.
(1) A rendszerüzemeltető a lekötött kapacitást a Hivatal elnökének rendeletében meghatározottak szerint - a (2) és (3) bekezdések szerinti kivétellel - rendszerhasználati díj ellenében rendelkezésre bocsátja.
(2) A hozzáférés feltételei nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, továbbá nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.
(2) Kapacitáslekötési platformon történő kapacitáslekötés esetén a rendszerhasználati díj a kiinduló ár. Kapacitáslekötési platformon történő kapacitáslekötés esetén a lekötött kapacitást az aukciós felárral növelt díj ellenében kell rendelkezésre bocsátani.
(3) A rendszerüzemeltetők az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek, valamint a tárolók csatlakozási pontján rendelkezésre álló szabad kapacitásról egymással egyeztetnek, és az egyeztetést követően a kapacitásadatokat közzéteszik.
(3) A rendszerüzemeltetők kötelesek az üzemeltetésükben álló szállító- és elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók csatlakozási pontján rendelkezésre álló szabad kapacitásról az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott gázforgalmazási feltételek figyelembevételével egymással egyeztetni, és ezt követően az egyeztetett kapacitásadatokat közzétenni.
(3) Aukció útján történt földgáztárolói kapacitáslekötés esetén a lekötött kapacitást aukciós díj ellenében kell rendelkezésre bocsátani.
(4) A rendszerhez való hozzáférés feltételei nem sérthetik az egyenlő bánásmód követelményét, nem adhatnak alapot visszaélésre, nem tartalmazhatnak indokolatlan korlátozásokat, továbbá nem veszélyeztethetik az ellátás biztonságát és minőségét.
(5) A rendszerüzemeltetők kötelesek az üzemeltetésükben álló földgázrendszerek betáplálási-kiadási pontjain rendelkezésre álló szabad kapacitásról - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban és a kapacitáslekötési platform szabályzatában meghatározott gázforgalmazási feltételek figyelembevételével - egymással egyeztetni és az egyeztetett szabad kapacitásokat közzétenni.
77. §
(1) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez vagy a tárolóhoz való hozzáférést a kapacitáslekötés során megtagadhatja, ha
a) a rendszerhasználó nem biztosítja az e törvényben, más jogszabályokban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat,
b) a hozzáférés teljesítése veszélyezteti az életet vagy a vagyonbiztonságot.
(1) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító-, elosztóvezeték vagy földgáztároló esetében a kapacitáslekötést kizárólag akkor tagadhatja meg, ha
a) a rendszerhasználó nem biztosította az e törvényben, más jogszabályban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat, vagy
b) a hozzáférés biztosítása veszélyeztetné az életet vagy a vagyonbiztonságot.
(2) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító- és elosztóvezetékhez, illetőleg a tárolóhoz való hozzáférést felfüggesztheti, ha
a) a rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,
a) a szállítási rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,
b) a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt követelményeknek nem felel meg,
c) a rendszerhasználó nem biztosítja folyamatosan az e törvényben, más jogszabályokban vagy az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban előírt feltételeket és garanciákat,
d) a rendszerhasználó nem fizeti meg a rendszerhasználati díjat,
e) a hozzáférés teljesítése veszélyezteti az életet vagy a vagyonbiztonságot,
f) a 16. § (1) bekezdésében felsoroltak valamelyike megvalósul.
f) a rendszerhasználó a felhasználó szerződésszegése miatt az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kéri.
(2) A rendszerüzemeltető az üzemeltetésében lévő szállító-, elosztóvezetékhez vagy a földgáztárolóhoz való hozzáférést kizárólag akkor függesztheti fel, ha
a) a szállítási rendszerirányító korlátozó intézkedést rendel el,
b) a rendszerbe betáplálni kívánt földgáz minősége az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban foglalt követelményeknek nem felelne meg,
c) a rendszer-összekötési ponton a kapcsolódó rendszerüzemeltető megtagadta a földgáz átvételét,
d) a rendszerhasználó nem biztosítja folyamatosan az e törvényben, más jogszabályban, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban, valamint a rendszerüzemeltető üzletszabályzatában előírt feltételeket és garanciákat,
e) a rendszerhasználó nem fizette meg a rendszerhasználati díjat, a pótdíjat vagy az egyéb szerződéses díjat,
f) a hozzáférés teljesítése veszélyeztetné az életet vagy a vagyonbiztonságot,
g) a rendszerhasználó a felhasználó szerződésszegése miatt az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon azt kérte, vagy
h) a rendszerhasználó nem adott szerződéses biztosítékot vagy a szerződéses biztosítékot nem töltötte fel.
(3) A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni. A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását az alapul szolgáló esemény bekövetkezésétől számított 3 napon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a megérkezést követő naptól számított tizenöt napon belül kivizsgálja.
(3) A hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni. A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását 3 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított 15 napon belül kivizsgálja és dönt a hozzáférés megtagadásának jogszerűségéről.
(3) A rendszerhez való hozzáférés megtagadását vagy felfüggesztését a rendszerüzemeltető köteles indokolni.
(4) A hozzáférés felfüggesztését a rendszerhasználó jelentheti be a Hivatalnak. A Hivatal a (3) bekezdés szerint jár el.
(4) A hozzáférés felfüggesztését a rendszerhasználó a (2) bekezdés f) pontja szerinti esetben a felhasználó is bejelentheti a Hivatalnak. A bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal a (3) bekezdés szerint jár el.
(4) A rendszerüzemeltető a hozzáférés megtagadását 3 munkanapon belül köteles a Hivatalnak bejelenteni. A Hivatal a bejelentést a kézhezvételtől számított 15 napon belül kivizsgálja és dönt a hozzáférés megtagadásának jogszerűségéről.
(5) Ha a hozzáférés megtagadása vagy felfüggesztése jogszerűtlen volt, a Hivatal az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, egyben kötelezi a rendszerüzemeltetőt a hozzáférés lehető legrövidebb időn belül történő visszaállítására. A hozzáférést a külön jogszabályban meghatározottak szerint vissza kell állítani abban az esetben is, ha a megtagadás vagy felfüggesztés feltételei már nem állnak fenn.
(5) A rendszerhez való hozzáférés felfüggesztését a (2) bekezdés g) pontja szerinti esetben a felhasználó is bejelentheti a Hivatalnak. A bejelentéssel kapcsolatban a Hivatal a (4) bekezdés szerint jár el.
(6) Ha a rendszerhez való hozzáférés megtagadása vagy felfüggesztése jogszerűtlen volt, a Hivatal az e törvényben meghatározott jogkövetkezményeket alkalmazza, egyben kötelezi a rendszerüzemeltetőt a hozzáférés lehető legrövidebb időn belül történő biztosítására. A hozzáférést jogszabályban meghatározottak szerint vissza kell állítani abban az esetben is, ha a megtagadás vagy felfüggesztés feltételei már nem állnak fenn.
77/A. §   Ha a felhasználási helyen a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti engedélyes működési engedélyét a Hivatal visszavonja, és a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti új engedélyest jelöl ki, a rendszerüzemeltető - a felhasználási hely korábbi rendszerhasználati és földgáz-kereskedelmi szerződésében szabályozott jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesülésétől függetlenül - a kijelölés napjától köteles biztosítani a hozzáférést a távhőszolgáltatásról szóló törvény szerinti kijelölt engedélyes vagy az őt ellátó földgázkereskedő részére.
78. §
(1) A rendszerüzemeltető és a telephelyi szolgáltató a szükséges legkisebb felhasználói körben és a legkisebb időtartamban a földgázszállítást, a földgázelosztást, illetve a tárolást más műszaki megoldás hiányában szüneteltetheti a rendszer karbantartása, átalakítása, felújítása, fejlesztése, cseréje és új felhasználó bekapcsolása esetén. A szolgáltatás szüneteltetésének részletes szabályait külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal - tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal - korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő.
(2) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát, valamint a szükséges biztonsági intézkedéseket az üzletszabályzatban rögzített módon, de legalább 15 nappal - tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal - korábban a felhasználókkal és az érintett engedélyesekkel közölni kell. Az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat meghatározott felhasználói körben előzetes egyeztetési kötelezettséget írhat elő. A rendszerhasználókkal és a felhasználókkal történő előzetes egyeztetés szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat tartalmazza.
(2a) A szüneteltetés kezdő időpontját és előrelátható időtartamát a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyesnek az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározottak szerint, de legalább 15 nappal - tervszerű megelőző karbantartás esetén legalább 3 hónappal - korábban kell megküldeni.
(3) Tervszerű megelőző karbantartás esetén az előzetes bejelentés elmulasztása vagy késése, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése a kapacitáslekötési szerződésben meghatározott mértékű kötbér és kártérítés fizetési kötelezettséget von maga után. A túllépés indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.
(3) A be nem jelentett vagy késedelmesen bejelentett szünetelés, valamint a bejelentett szüneteltetés indokolatlan túllépése esetén a rendszerüzemeltető a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint a Hivatal határozatában meghatározott pótdíj megfizetésére köteles. Ha a rendszerüzemeltető a szüneteltetés előzetes bejelentésével késedelembe esik, a rendszerhasználók jogosultak az időpontot elutasítani. Ebben az esetben az érintett felek a szüneteltetés időpontjának meghatározása érdekében kötelesek ismételten egyeztetni. A szünetelés túllépése indokoltságát a Hivatal jogosult elbírálni.
(4) A (3) bekezdés szerinti pótdíjon felül a rendszerhasználó jogosult az igazolt kárainak megtérítését is követelni.
78/A. §   A földgázbányászati célú vezetékek szabad kapacitásaihoz való hozzáférést a vezeték üzemeltetője megkülönböztetés-mentesen köteles a rendszerhasználóknak biztosítani, kivéve, ha az igénybevétel során kötelezően alkalmazandó műszaki és biztonsági előírások ezt nem teszik lehetővé, illetve eltérően rendelkeznek. A műszaki és biztonsági előírások tekintetében a Bt. vonatkozó rendelkezései alkalmazandók.
79. §   A hozzáférésre vonatkozó részletes rendelkezéseket - beleértve a 76. § (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a kapacitáshiány esetén irányadó szabályokat is - külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
79. §   A betáplálási-kiadási pontokhoz való hozzáférésre vonatkozó részletes rendelkezéseket - beleértve a 76. § (5) bekezdésben foglaltakat, valamint a kapacitáshiány esetén irányadó szabályokat is - külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
80. §
(1) A földgázkereskedő vagy jogelődje által kötött hosszú távú földgázforrást biztosító, átvételi kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi szerződés végrehajtása során bekövetkező gazdasági ellehetetlenülés esetén, vagy ilyen eset megelőzése érdekében a földgázkereskedő a Hivatalnál kérelmezheti más földgázkereskedők határkeresztező vezetékhez vagy elosztóvezetékhez történő hozzáférésének részben vagy egészben történő felfüggesztését.
(2) A Hivatal a kérelmet különösen a következő szempontok alapján vizsgálja meg:
a) a javasolt intézkedés hatása a gázpiaci versenyre, különös tekintettel a felhasználókra,
b) az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználókra vonatkozó ellátási kötelezettség és az ellátás biztonságának garantálása,
c) a felfüggesztést kezdeményező engedélyes helyzete a gázpiacon,
d) a versenyhelyzet az érintett piacon,
e) az engedélyes gazdasági helyzetének súlyossága,
f) a hosszú távú földgázforrást biztosító átvételi kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi szerződés aláírásának ideje, a szerződés feltételei, beleértve azt is, hogy az milyen mértékben veszi figyelembe a piac helyzetének változásait,
g) az engedélyes erőfeszítései a gazdasági nehézség elkerülésére,
h) azon körülmény, hogy az engedélyes vagy jogelődje feltételezhette volna a szerződés megkötésekor a bekövetkező gazdasági nehézséget,
i) az együttműködő földgázrendszer határkeresztező kapacitásának mértéke,
j) a kezdeményezés teljesítése esetén a földgázpiac zökkenőmentes működésének lehetősége.
(3) A Hivatal a kérelmet elutasítja, ha
a) a hosszú távú földgázforrást biztosító átvételi kötelezettséget tartalmazó kereskedelmi szerződés módosítása érdekében a kérelmező nem tett meg minden tőle elvárhatót,
b) a kérelmező nem tett meg mindent a földgáz más piacokon való értékesítése érdekében,
c) szerződéses árszinten nem szenvedne el veszteséget.
(4) Ha a Hivatal a kérelmet indokoltnak tartja, a határkeresztező vezetékhez való hozzáférés korlátozása vagy megtagadása tárgyában határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a határozattal kapcsolatban módosító javaslatot tesz, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát megfelelően módosítja.
(5) Ha az Európai Bizottság az értesítés kézhezvételétől számított 8 héten belül nem értesíti a Hivatalt a (4) bekezdés szerinti határozattal kapcsolatos kifogásairól, vagy a határozatot ezt megelőzően jóváhagyja, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és határozatát közli az ügyfelekkel.

VI. FEJEZET
A SZÁLLÍTÓ- ÉS AZ ELOSZTÓVEZETÉK, VALAMINT A FÖLDGÁZTÁROLÓ LÉTESÍTÉSE, ÜZEMELTETÉSE

Infrastruktúra fejlesztés

81. §
(1) Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és fejlesztésének tervezését a rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők összehangoltan elvégzik.
(1) Az együttműködő földgázrendszer kapacitásának rendszeres felülvizsgálatát és fejlesztésének tervezését a szállítási rendszerirányító koordinálásával a rendszerüzemeltetők összehangoltan elvégzik.
(2) A fejlesztések tervezéséhez - külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - a rendszerirányító és a rendszerüzemeltetők az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoznak létre, és azt az adatbázis adatainak rendszeres frissítésével folyamatosan vezetik. Az adatbázis az alábbi elemeket tartalmazza:
a) a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is - műszaki adatbázisát,
b) a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó - gázátadó állomásonkénti - fogyasztás adatokat,
c) a felhasználói igények 10 éves becsült adatait az adott évtől kezdődő 10 éves időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik évre vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,
d) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.
(2) A fejlesztések tervezéséhez - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint - a szállítási rendszerirányító az országos földgázellátásra vonatkozóan adatbázist hoz létre, és az adatbázis adatait rendszeresen frissíti. A rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott időpontokban és módon kötelesek az adatbázis frissítésében közreműködni. Az adatbázis kialakításánál figyelembe kell venni az általános hatályú, közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusban, uniós jogi rendelkezésben a szállítási rendszerüzemeltetőre előírt adatokat és a földgázellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott szempontokat, valamint legalább tartalmaznia kell az alábbiakat:
a) a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is - műszaki adatbázisát,
b) a szállító- és az elosztóvezetékekre vonatkozó - gázátadó állomásonkénti - fogyasztás adatokat,
c) a felhasználói igények 10 gázévre vonatkozó becsült adatait az adott gázévtől kezdődő 10 éves időszakra éves, gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a tizedik gázévre vonatkozó tervezett fogyasztási adatokat gázátadó állomásonkénti bontásban,
d) a földgáztermelésre, valamint a határkeresztező földgázforgalomra vonatkozó adatokat,
d) a földgáztermelésre, valamint a rendszer-összekötési pontokra vonatkozó földgázforgalmi adatokat,
e) a szállító- és elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervét,
f) a regionális és a közösségi szintű hálózatokra vonatkozó 10 éves fejlesztési terveket,
g) a fejlesztések pénzügyi-gazdasági tervezéséhez szükséges adatokat.
(3) Az adatbázis felépítésére vonatkozóan a Hivatal irányelvet ad ki. Az adatbázis nem tartalmazhat személyes adatot.
(3) Az adatbázis felépítését a Hivatal a szállítási rendszerirányítóval történő egyeztetést követően hagyja jóvá. Az adatbázis nem tartalmazhat személyes vagy bizalmas üzleti adatot.
(4) A rendszerüzemeltetők az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban és a Hivatal által kiadott módszertani útmutatóban meghatározott műszaki-gazdasági tervezési módszereket kötelesek alkalmazni.
(4) A rendszerüzemeltetők az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban egységesített műszaki-gazdasági tervezési módszereket kötelesek alkalmazni.
(5) A földgázellátás elvárt ellátás-biztonsági szintjét külön jogszabály határozza meg.
(6) A (2) bekezdésben előírt adatbázis elkészítéséhez és vezetéséhez a rendszerüzemeltetők és a földgázkereskedők a külön jogszabályban meghatározottak szerint a rendszerirányító részére adatot szolgáltatnak.
82. §
(1) A rendszerüzemeltetők évente a saját szállító- és elosztóvezetékeikre, valamint a tárolóikra vonatkozóan a 81. § (2)-(4) bekezdéseiben előírtak figyelembevételével kapacitás-felülvizsgálatot végeznek, és ez alapján a rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesznek. A rendszerüzemeltetők a fejlesztési javaslatot 2 évente kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.
(1) A rendszerüzemeltetők évente a saját szállító- és elosztóvezetékeikre, valamint a tárolóikra vonatkozóan a 81. § (2)-(4) bekezdéseiben előírtak figyelembevételével kapacitás-felülvizsgálatot végeznek, és ez alapján a szállítási rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesznek. A rendszerüzemeltetők a fejlesztési javaslatot évente kötelesek felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.
(1) A rendszerüzemeltető évente a saját szállító- és elosztóvezetékeire, valamint a tárolóira vonatkozóan - a 81. § (2)-(4) bekezdésében, valamint a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti előírások figyelembevételével - kapacitás-felülvizsgálatot végez.
(2) A rendszerirányító a rendszerüzemeltetőkkel együttműködve a szállítóvezeték - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a gáztárolók kapacitás-felülvizsgálatát és a fejlesztési javaslatokat összehangolja és a Hivatal részére jóváhagyásra benyújtja. A Hivatal a jóváhagyási eljárás során dönt az elismerhető költségekről is. Véleményeltérés esetén a rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz.
(2) A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók kapacitás-felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az engedélyesek és felhasználói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel véleményezteti, és a Hivatal részére elbírálásra és jóváhagyásra benyújtja. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során szükség esetén nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetében egyeztet az érintett ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.
(2) A kapacitás-felülvizsgálat alapján a rendszerüzemeltető a szállítási rendszerirányító részére 10 éves fejlesztési javaslatot tesz.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslata kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot vagy ez alóli mentességi kérelmet tartalmaz.
(4) A rendszerüzemeltető a (2) bekezdés szerinti fejlesztési javaslatot évente köteles felülvizsgálni és szükség esetén kiegészíteni az elmúlt időszakra vonatkozó teljesülés és a jövőbeni teljesíthetőség mutatóival, valamint a várható igényekkel.
(5) A szállítási rendszerirányító a többi rendszerüzemeltetővel együttműködve a szállítóvezetékek - beleértve a gázátadó állomásokat is -, az elosztóvezetékek, valamint a földgáztárolók kapacitás-felülvizsgálatának eredményeit és a fejlesztési javaslatokat összehangolja, az összehangolt javaslatot az engedélyesek és a felhasználói érdekvédelmi szervezetek képviselőivel véleményezteti, és a Hivatal részére elbírálásra és jóváhagyásra benyújtja. A fejlesztési javaslatban a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz a kétirányú kapacitásbővítésre, vagy abban ez alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet terjeszt elő. Véleményeltérés esetén a szállítási rendszerirányító az eltérő véleményeket is köteles benyújtani a Hivatalhoz. A Hivatal a vizsgálat során - szükség esetén - nyilvános egyeztetést tart a rendszerhasználókkal a fejlesztési javaslatról és annak eredményét jegyzőkönyvben rögzíti, illetve határkeresztező kapacitás beruházások esetén egyeztet az érintett ország hatóságaival a költségmegosztásról és a beruházás műszaki-gazdasági feltételrendszeréről.
83. §
(1) A Hivatal rendszer-felügyeleti hatáskörében szakértők bevonásával ellenőrzi és jóváhagyja a rendszerirányító által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét és az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot, amelyet a Hivatal - a 81. § (2) bekezdés szerinti adatbázis adatai alapján - a rendszerüzemeltetőkkel egyeztetve módosíthat. A Hivatal az infrastruktúrafejlesztési-javaslat alapján fejlesztési tervet ad ki, amelyben fel kell tüntetni a 10 éves fejlesztéshez indokolt beruházásokat és azok ütemezését is.
(1) A Hivatal rendszerfelügyeleti hatáskörében - szükség szerint szakértők bevonásával - ellenőrzi a szállítási rendszerirányító által beterjesztett kapacitás-felülvizsgálat eredményét, valamint az infrastruktúra-fejlesztési javaslatot és vizsgálja az előző fejlesztési tervvel meglévő összhangját. Ha az infrastruktúra-fejlesztési javaslat nem áll összhangban a hazai vagy a közösségi energiapolitikában meghatározott ellátásbiztonsági célokkal, vagy az hátrányosan érinti a nemzetgazdaságot, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatásos versenyt, a Hivatal a Kormány tájékoztatása mellett, határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a javaslat módosítására.
(2) Ha az engedélyesek a fejlesztést nem kezdik meg az ütemezés szerint, továbbá ha a földgáztároló nem bővíthető, vagy az engedélyes nem bővíti, a Hivatal - a rendszerirányító, valamint az érintett földgázszállító és földgázelosztó közreműködésével, a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint - az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új tároló létrehozására pályázatot írhat ki.
(2) Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségéről szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) 1. cikkével létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a terv módosítására.
(2) Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) 1. cikkével létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a terv módosítására. Ha a Hivatal a szállítási rendszerirányítót a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozóan a terv módosítására kötelezi, a szállítási rendszerirányító felszólítására a szállítási rendszerüzemeltető köteles a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatát vagy mentesség iránti kérelmét átdolgozni.
(2) Az ellenőrzés során a Hivatal vizsgálja a fejlesztési javaslat összhangját a 715/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet szerinti közösségi szintű 10 éves hálózatfejlesztési tervvel. Ha kétség merül fel az összhang meglétével kapcsolatban, a Hivatal köteles egyeztetni az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökség létrehozásáról szóló, 2009. július 13-i 713/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: 713/2009/EK rendelet) 1. cikkével létrehozott Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségével (a továbbiakban: Ügynökség). Ha a hálózatfejlesztési terv nem áll összhangban a közösségi szintű tízéves hálózatfejlesztési tervvel, jogszabálysértő vagy akadályozza a hatékony versenyt, a Hivatal határidő tűzésével és az okok megjelölésével kötelezheti a szállítási rendszerirányítót a terv módosítására. Ha a Hivatal a szállítási rendszerirányítót a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozóan a terv módosítására kötelezi, a szállítási rendszerirányító felszólítására a szállítási rendszerüzemeltető köteles a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatát vagy mentesség iránti kérelmét átdolgozni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3) A Hivatal a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti szempontrendszer alapján jóváhagyja a 10 éves fejlesztési tervet és rögzíti az elfogadásának feltételeit. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell az egyes beruházásokra vonatkozó műszaki tartalmat, a határidőket, az országok között várhatóan létrejövő költségmegosztást, a Hivatal által indítványozott módosításokat, az egyes beruházásoknak, valamint azok összességének a hazai ellátásbiztonságra gyakorolt hatását. A Hivatal határozatának tartalmaznia kell továbbá a következő három évben megvalósításra javasolt beruházásokat, valamint az előző fejlesztési tervben jóváhagyott beruházások esetleges módosításait.
(3a) A Hivatal a kétirányú kapacitásbővítésre vonatkozó javaslatot, vagy a kétirányú kapacitásbővítés alóli mentesítésre vonatkozó kérelmet véleménynyilvánítás céljából haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak és az érintett tagállamoknak. A véleményezési határidő lejártát követően a Hivatal 2 hónapon belül dönt.
(3b) A Hivatal a (3a) bekezdés szerinti határozat-tervezetet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - a döntésre vonatkozó összes információval együtt, a 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 7. cikk (4) és (5) bekezdésében meghatározott eljárás lefolytatása céljából haladéktalanul megküldi az Európai Bizottságnak. Az Európai Bizottság eljárását követően a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és a határozatot a kérelmezővel közli.
(4) A rendszerüzemeltető köteles tűrni a (2) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.
(4) A rendszerüzemeltető az adott beruházások megvalósításának megkezdését megelőzően köteles a működési engedélye módosítását kérni. A rendszerüzemeltető csak a jóváhagyott 10 éves fejlesztési tervben szereplő fejlesztéseket kérelmezheti. A beruházás csak a jóváhagyott engedélymódosítás birtokában kezdhető meg.
(5) Ha a 72. § (4) bekezdése szerinti kapacitás-igénybevételi korlát miatt olyan, előre nem tervezett rendszerhasználói kapacitásigény jelentkezik, amely a szállítórendszer tekintetében kizárólag gázátadó állomás bővítését vagy átalakítását igényli, akkor az a 10 éves fejlesztési tervben történő szerepeltetése nélkül is megvalósítható.
83/A. §
(1) Ha a rendszerüzemeltető a jóváhagyott fejlesztési tervben meghatározott ütemezés szerint a beruházásokat határidőre nem végzi el, a Hivatal - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek szerint - az indokolt fejlesztések elvégzésére, valamint új földgáztároló létrehozására pályázatot írhat ki.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pályázatot a Hivatal honlapján kell közzétenni, legalább 6 hónappal az ajánlattétel benyújtásának határidejét megelőzően.
(3) A rendszerüzemeltető köteles tűrni az (1) bekezdés szerinti pályázat eredményének megfelelő hálózatfejlesztési munkák elvégzését, és köteles a fejlesztővel együttműködni.
(4) A Hivatal a pályázat eredményétől függően a rendszerüzemeltetőt kötelezheti az alábbiak közül egy vagy több lehetőség elfogadására:
a) az érintett beruházás harmadik fél általi finanszírozása,
b) az érintett beruházás harmadik fél általi kivitelezése,
c) az érintett új eszközök általa történő megépítése,
d) a 119/A. § (3) bekezdése szerint kijelölt rendszerüzemeltető esetén az érintett új eszközök általa történő üzemeltetése.
(5) A szállítási rendszerirányító köteles biztosítani a beruházók számára a beruházás megvalósításához szükséges információkat, meghatározni az új eszközöknek az együttműködő földgázrendszerhez történő hozzákapcsolásának feltételeit és köteles mindent megtenni a beruházás megvalósításának megkönnyítése érdekében.
(6) A beruházás megvalósításához szükséges pénzügyi megállapodásokhoz a Hivatal jóváhagyása szükséges.
84. §
(1) A felhasználó földgázellátás iránti igényének kielégítése érdekében a Hivatal előzetes hozzájárulásával célvezeték létesíthető. A Hivatal a célvezeték létesítéséhez előzetes hozzájárulást adhat, ha nincs szabad vásárolható kapacitás az együttműködő földgázrendszeren, és a felhasználó eleget tesz a külön jogszabályban előírt feltételeknek, valamint a célvezeték létesítése és üzemben tartása rendszerszinten gazdaságosabb megoldást jelent, mint a szállító- vagy az elosztóvezetékek fejlesztése.
(2) Az együttműködő földgázrendszerhez csatlakozó célvezeték üzemeltetője köteles betartani az együttműködő földgázrendszer földgázellátási zavara vagy válsághelyzet esetén az ezen események kezelésére és megszüntetésére vonatkozó szabályokat és utasításokat.
(3) A célvezeték üzemeltetőjének a célvezetékhez kapcsolódó szállító- vagy elosztóvezetékre vonatkozóan együttműködési szabályokat kell kialakítania.
(4) A célvezeték kezdőpontja a napi gázforgalmazás szempontjából felhasználási helynek minősül.
85. §
(1) Az a külföldi vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztező földgázvezetéket, cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményt vagy földgáztárolót (a továbbiakban: új infrastruktúra) kíván létrehozni, vagy az új infrastruktúra kapacitását egyablakos rendszerben kívánja értékesíteni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan - határozott időre - az együttműködő földgáz-rendszerben alkalmazott díj-megállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet a következő feltételek mellett:
a) az új infrastruktúra a földgázellátásban kialakuló versenyt és a földgázellátás biztonságát, valamint az együttműködő földgázrendszer hatékony működését növeli,
b) az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kockázatok olyan mértékűek, hogy a beruházás a mentesség biztosítása nélkül nem valósulna meg,
c) az új infrastruktúra tulajdonosa olyan gazdálkodó szervezet, amely nem rendelkezik azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új infrastruktúra kapcsolódik,
d) az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik,
e) a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre és az együttműködő földgázrendszer hatékony működésére, vagy annak a szállítóvezetéknek, illetve a tárolónak a hatékony működésére, amelyre az új infrastruktúra rácsatlakozik.
(1) Az a külföldi vagy belföldi gazdálkodó szervezet, amely új határkeresztező földgázvezetéket, cseppfolyós földgáz tárolására szolgáló létesítményt vagy földgáztárolót (a továbbiakban: új infrastruktúra) kíván létrehozni, vagy az új infrastruktúra kapacitását egyablakos rendszerben kívánja értékesíteni, a Hivatalnál kérelmezheti az új infrastruktúra egészére vagy annak egy részére vonatkozóan - határozott időre - az együttműködő földgáz-rendszerben alkalmazott díj-megállapítási szabályok, valamint a hozzáférési kötelezettségek, továbbá a - 120. § kivételével az e törvény XIII. fejezete szerinti - szétválasztási követelmények teljesítése alóli teljes vagy részbeni mentességet a következő feltételek mellett:
a) az új infrastruktúra a földgázellátásban kialakuló versenyt és a földgázellátás biztonságát, valamint az együttműködő földgázrendszer hatékony működését növeli,
b) az új infrastruktúra létesítésével kapcsolatos pénzügyi-gazdasági kockázatok olyan mértékűek, hogy a beruházás a mentesség biztosítása nélkül nem valósulna meg,
c) az új infrastruktúra tulajdonosa olyan gazdálkodó szervezet, amely nem rendelkezik azon hálózatok működtetésére vonatkozó engedéllyel, amelyhez az új infrastruktúra kapcsolódik,
d) az új infrastruktúra igénybevétele díj ellenében történik,
e) a mentesség megadása nincs hátrányos hatással a versenyre és az együttműködő földgázrendszer hatékony működésére, vagy annak a szállítóvezetéknek, illetve a tárolónak a hatékony működésére, amelyre az új infrastruktúra rácsatlakozik.
(2) A Hivatal a kérelmet megvizsgálja, és új határkeresztező szállítóvezeték létesítése esetén konzultál az érintett ország(ok) energetikai szabályozó hatóságaival. A Hivatal eljárása során az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő szempontokat veszi figyelembe:
a) a mentesség megadásának hatása a földgáz árakra,
b) a mentességet indokló pénzügyi információk megalapozottsága,
c) a mentesség megadásának várható hatása a versenyre, és a földgázpiac hatékonyságának növekedésére,
d) a mentesség megadásának hatása a földgázellátás forrásainak bővítésére.
(3) A mentesség iránti kérelemhez csatolni kell mindazon adatokat és elemzéseket, amelyek a kérelmet - az (1)-(2) bekezdésekben meghatározott szempontok figyelembevételével - megalapozzák.
(4) A Hivatal a mentesség megadásáról vagy elutasításáról határozatot hoz, amelyet - az eljárás egyidejű felfüggesztése mellett - az adott döntésre vonatkozó összes információval együtt haladéktalanul megküld az Európai Bizottságnak. Ha az Európai Bizottság a mentesség megadása feltételeinek módosítását kéri, vagy azzal nem ért egyet, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti, és módosítja határozatát.
(5) Ha a Hivatal a mentesség megadását indokoltnak tartja, a (4) bekezdés szerinti határozat tartalmazza:
a) azokat az indokokat, amelyek alapján a Hivatal megalapozottnak tartja a mentesség megadását, beleértve a mentességet igazoló pénzügyi információkat,
b) elemzést arról, hogy a mentesség megadása milyen hatást gyakorol a versenyre és a földgáz belső piacának hatékony működésére,
c) részletes indoklást a mentesség javasolt időtartamára és arra vonatkozóan, hogy a mentesség az új infrastruktúra mely részeire terjedjen ki,
d) az új infrastruktúra létesítésével érintett országok hatóságaival folytatott konzultáció eredményének bemutatását,
e) elemzést az új infrastruktúrának az együttműködő földgázrendszerre és a földgázellátás forrásainak bővítésére gyakorolt hatásáról,
f) az új infrastruktúrához való hozzáférési és kapacitásallokációs szabályokat.
(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti.
(6) Ha az Európai Bizottság a (4) bekezdés szerinti határozattal egyetért, vagy arra az értesítés kézhezvételétől számított 2 hónapon belül észrevételt nem tesz, további kiegészítő információt nem kér, a Hivatal az eljárás felfüggesztését megszünteti. Ha az Európai Bizottság kiegészítő információt kér, az eljárási határidő 2 hónappal meghosszabbodik.
(7) A meglévő szállítóvezeték kapacitásbővítései, illetve a meglévő szállítóvezeték és tároló azon fejlesztései esetén, amelyek lehetővé teszik a földgázellátási források kiterjesztését, az új infrastruktúra-fejlesztésre és a mentességre vonatkozó rendelkezések megfelelően alkalmazandók.
(8) A mentességet kapott szállítóvezetékek és a földgáztárolók eszközértéke a rendszerhasználati díjak megállapításakor - a (6) bekezdés szerinti határozatra tekintettel - nem vehető figyelembe.
(8) A mentességet kapott szállítóvezetékek és a földgáztárolók eszközértéke a mentesség időtartama alatt a rendszerhasználati díjak megállapításakor - a (6) bekezdés szerinti határozatra tekintettel - nem vehető figyelembe.

A szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók üzemeltetése

86. §
(1) A rendszerüzemeltető - a szállító- és az elosztóvezetékek, valamint a tárolók együttműködése és az ahhoz való hozzáférés biztosítása érdekében - köteles az általa üzemeltetett szállító- és elosztóvezeték, valamint a tároló biztonságos, hatékony, zavartalan működtetéséről, karbantartásáról, fejlesztéséről, üzemeltetéséről a Hivatal által megállapított üzembiztonsági és a környezetvédelmi követelmények figyelembevételével gondoskodni, a tevékenységét átlátható módon, befolyásmentesen és az egyenlő bánásmód követelményének betartása mellett végezni. Az engedélyesek tevékenységére és a kapacitáslekötésre vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály tartalmazza.
(2) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerüzemeltetők kötelesek egymással és a rendszerhasználókkal folyamatosan együttműködni. Az együttműködés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(2) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerüzemeltetők, a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes és a rendszerhasználók folyamatosan kötelesek együttműködni. Az együttműködés részletes szabályait külön jogszabály határozza meg.
(3) A földgáz szagosítására vonatkozó rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
87. §   A rendszerüzemeltető olyan adatforgalmi és informatikai rendszert működtet, és köteles azzal rendelkezni, amely biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges adatokat. Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie továbbá a rendszerüzemeltető tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre. Az adatforgalmi és informatikai rendszerek együttműködtethetőségéhez szükséges követelményeket a rendszerirányító határozza meg.
87. §
(1) A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő időben biztosítja az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat.
(1) A rendszerüzemeltetőnek olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely közvetlen kapcsolaton alapuló információközvetítő eszköz útján, megfelelő időben biztosítja
a) az együttműködő földgázrendszer egyensúlyáért felelős engedélyesek részére az együttműködő földgázrendszer irányításához szükséges megbízható adatokat, valamint
b) a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére a tevékenységéhez szükséges adatokat.
(2) Az adatforgalmi és informatikai rendszernek alkalmasnak kell lennie a rendszerüzemeltető tevékenységeire vonatkozó információk általános és személyre szabott - a 125. §-nak megfelelő - közzétételére, az engedélyesek és rendszerhasználók előírt adatszolgáltatásainak fogadására, továbbá a rendszerhasználókkal való szerződéskötésre.
(3) Az adatforgalmi és informatikai rendszerek együttműködtethetőségéhez szükséges követelményeket az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban kell meghatározni.
(4) A rendszerüzemeltető köteles az adatforgalmi és informatikai rendszert folyamatosan működtetni.

A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése és üzemben tartása

88. §
(1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés létesítése az ingatlantulajdonos kötelezettsége. Az elkészült csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés az ingatlantulajdonos tulajdonát képezi. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemeltetése a felhasználó kötelezettsége.
(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatásához a műszaki-biztonsági hatóság által kiadott engedély szükséges. A tevékenység folytatását a műszaki-biztonsági hatóság annak engedélyezi, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A műszaki-biztonsági hatóság az engedély megadásával egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.
(2) A csatlakozóvezeték- és a felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenység folytatására irányuló szándékot a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint be kell jelenteni a területi műszaki biztonsági hatósághoz. A tevékenységet az folytathatja, aki rendelkezik a külön jogszabályban meghatározott szakmai képesítéssel és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A bejelentés alapján műszaki biztonsági hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg hivatalból igazolványt állít ki a jogosult számára. A jogosultságot a földgázelosztónál és az ingatlantulajdonosnál vagy a felhasználónál a létesítés előtt igazolni kell.
(3) Az engedéllyel rendelkező gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) a műszaki-biztonsági hatóság közhitelű hatósági nyilvántartást vezet. A nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.
(3) A bejelentett és jogosult gázszerelőkről és gázkészülék-javítókról (a továbbiakban: gázszerelő) a műszaki biztonsági hatóság által vezetett nyilvántartás - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - tartalmazza a gázszerelő nevét, születésének helyét és időpontját, a gázszerelő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenységek meghatározását, valamint az igazolvány számát.
(3a) A műszaki biztonsági hatóság törli a gázszerelőt a nyilvántartásból, ha a gázszerelő megsértette a gázszerelésre vonatkozó - jogszabályban előírt - szakmai szabályokat és ezt a műszaki-biztonsági hatóság megállapította.
(4) A nyilvántartást vezető hatóság a gázszerelők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a gázszerelő nevét és igazolvány számát. A gázszerelő hozzájárulása esetén a jegyzékben feltüntetésre kerül a gázszerelő értesítési címe, telefonszáma, faxszáma, elektronikus postacíme.
(5) A gázszerelő a nyilvántartásból törlésre kerül, ha a tevékenysége megszűnt, ha nem tesz eleget a külön jogszabályban meghatározott követelményeknek, illetve a gázszerelő ezt kéri.
89. §
(1) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés kiviteli tervét - a kivitelezés megkezdése előtt - műszaki-biztonsági szempontok szerinti felülvizsgálatra be kell nyújtani a földgázelosztóhoz. A felülvizsgálathoz szükséges engedélyek rendelkezésre állása esetén a földgázelosztó a felülvizsgálatot 15 munkanapon belül köteles elvégezni. A földgázelosztónak a kivitelezésre alkalmasságot megállapító nyilatkozata hiányában a létesítmény nem kivitelezhető. Az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében a felülvizsgálat díjmentes.
(2) Ha a földgázelosztó a nyilatkozatával a tervet kivitelezésre alkalmatlannak minősítette, az ingatlan tulajdonosa a műszaki-biztonsági hatóságtól kérheti az alkalmassági nyilatkozat kiadását. A kivitelezésre való alkalmasság megállapítására indított eljárásra külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Az elkészült gázszerelést a földgázelosztó vagy megbízottja az üzembe helyezés előtt köteles - az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók esetében díjmentesen - műszaki-biztonsági szempontból ellenőrizni.
(4) A csatlakozóvezeték és a fogyasztói vezeték üzembe helyezéséről a földgázelosztó köteles gondoskodni. A gázfogyasztó készülék és a gázfelhasználó technológia üzembe helyezésére a készülék gyártója vagy a gyártó feljogosított megbízottja is jogosult. A földgázelosztó a gázkészülék üzembe helyezése nélkül is köteles a fogyasztói vezeték üzembe helyezését elvégezni, ha a berendezés a műszaki-biztonsági előírásoknak megfelel. A gázfogyasztó készülék nem helyezhető üzembe, ha nem felel meg a forgalmazására vonatkozó követelményeknek, megfelelőségértékelése nem a jogszabályban meghatározott módon történt meg, továbbá ha az üzemelés helye nem felel meg a használatba vétel műszaki-biztonsági követelményeinek.
(5) Az üzembe helyező az üzembe helyezés alkalmával köteles a felhasználóval a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés szakszerű használatát, a gázmérő állagmegóvási és védelmi kötelezettségét, valamint a felhasználó egyéb kötelezettségeit ismertetni.
(6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának részletes szabályait - beleértve a felülvizsgálat gyakoriságát is - külön jogszabály tartalmazza.
(6) A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés üzemképes és biztonságos állapotban tartására az ingatlan tulajdonosa köteles. Ennek megfelelően - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - köteles gondoskodni azok rendszeres karbantartásáról, javításáról és szükség szerinti cseréjéről. A csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának részletes szabályait - beleértve a felülvizsgálat gyakoriságát is - az iparügyekért felelős miniszter rendelete, a műszaki-biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságot kormányrendelet tartalmazza.
(6a) A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság döntésével szemben fellebbezésnek és újrafelvételi eljárásnak nincsen helye.
(6b) A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság az eljárása során, a műszaki-biztonsági felülvizsgálat szakszerűségének és a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági megfelelőségének megállapítására, az eljáró hatóságot irányító területi szerv által vezetett hatósági nyilvántartásban szereplő szakértőt, vagy ha nem áll rendelkezésre elegendő szakértő, igazságügyi szakértőt rendel ki.
(6c) Nem rendelhető ki szakértőként az, aki a műszaki-biztonsági felülvizsgálattal kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság eljárásával érintett felhasználási helyen, az e törvény szerinti gáz csatlakozóvezeték- és felhasználóiberendezés-létesítési, a biztonsági előírást érintő felszerelési és időszaki ellenőrzési tevékenységet végzett a kirendelést megelőző 3 éven belül.
(6d) A hatósági nyilvántartásban az a gázszerelő szerepelhet, aki:
a) a nyilvántartásba való felvételi kérelmét a hatóság részére benyújtja,
b) a gázszerelők engedélyezéséről és nyilvántartásáról szóló jogszabály szerinti, a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára jogosító engedéllyel rendelkezik,
b) a gáz csatlakozóvezeték és felhasználói berendezés műszaki biztonsági felülvizsgálatára jogosultak nyilvántartásában szerepel,
c) az engedély megszerzésétől számított legalább egy éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, és
d) a b)-c) pont szerinti feltételek meglétét igazolja.
(6e) A hatóság által vezetett hatósági nyilvántartás tartalmazza a szakértő nevét, születésének helyét és időpontját, a szakértő képesítésének megnevezését, az általa végezhető tevékenység meghatározását. A nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(6f) A nyilvántartást vezető hatóság a szakértők jegyzékét honlapján közzéteszi, mely tartalmazza a szakértő nevét, és hozzájárulása esetén értesítési címét, telefonszámát, faxszámát, elektronikus postacímét.
(6g) A nyilvántartást vezető hatóság a szakértőt a nyilvántartásból törli, ha
a) ezt a szakértő kéri, vagy
b) a 88. § (3) bekezdése szerinti nyilvántartásból a gázszerelő törlésre kerül.
(7) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása az elosztó kötelessége, saját költségén.
(7) A fogyasztói főelzáró karbantartása és javítása, valamint egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók tekintetében - igénybejelentés esetében - a csatlakozóvezeték és a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálata a földgázelosztó kötelessége, saját költségén.
(7a) A (7) bekezdés szerinti műszaki-biztonsági felülvizsgálat nem minősül a földgázelosztó e törvény szerinti engedélyköteles tevékenységének.
(8) Ha a felhasználó új engedélyessel köt gázellátási szerződést - egyéb megállapodás hiányában - a földgázszállító és a földgázelosztó köteles a felhasználó számára az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő és adatátviteli berendezést térítésmentesen biztosítani.
(8) A felhasználó és a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó közötti egyéb megállapodás hiányában a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó köteles a felhasználó számára az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerinti fogyasztásmérő berendezést és 100 m3/óra vagy azt meghaladó kapacitásigény esetén a fogyasztásmérő berendezést és az adatátviteli berendezést térítésmentesen biztosítani.

Az idegen ingatlanok tulajdon- és használati jogának korlátozása

90. §   Az idegen ingatlan tulajdon- és használati jogának korlátozására, valamint az ezért járó kártalanításra, továbbá a szállító-, elosztó- és célvezetékek, illetve tárolók biztonsági övezetére a Bt. rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.

VII. FEJEZET
RENDSZEREGYENSÚLY, FÖLDGÁZELLÁTÁSI ZAVAR, VÁLSÁGHELYZET, KORLÁTOZÁS

Egyensúlytartás

91. §
(1) A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a földgázszállító biztosítja. A rendszerhasználók napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezettek.
(1) A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja. A rendszerhasználók napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezettek.
(1) A szállítóvezetéken a hidraulikai egyensúlyt a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja. A rendszerhasználó napi kereskedelmi egyensúlytartásra kötelezett, ennek keretében a rendszerhasználó köteles az egy adott gáznapon a szállítóvezetékből vételezett gázmennyiséget ugyanezen a gáznapon betáplálni a szállítóvezetékbe az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint.
(1a) A kereskedelmi egyensúly 312/2014/EU bizottsági rendeletben, e törvény végrehajtásáráról szóló kormányrendeletben, valamint Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon történő helyreállításának elmulasztása esetén a rendszerhasználó viseli mindazon költségeket, amelyek a mulasztása következtében az egyensúlyi eltérés miatt felmerültek.
(2) A földgázszállító felelős az általa üzemeltetett szállítóvezetéknek, a földgázelosztó pedig a elosztóvezetéknek a napon belüli hidraulikai egyensúlyáért.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető felelős az általa üzemeltetett szállítóvezetéknek, a földgázelosztó pedig a elosztóvezetéknek a napon belüli hidraulikai egyensúlyáért.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető felelős az általa üzemeltetett szállítóvezetéknek, a földgázelosztó pedig az elosztóvezetéknek a napon belüli hidraulikai egyensúlyáért.
(3) A földgázszállító a hidraulikai egyensúly biztosításához saját rendelkezésű egyensúlyozó eszközöket, valamint a szervezett földgázpiacról beszerzett földgázmennyiségeket vehetnek igénybe.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető a hidraulikai egyensúly biztosításához saját rendelkezésű egyensúlyozó eszközöket, valamint a napi földgáz- és kapacitáskereskedelmi piacról és a szervezett földgázpiacról beszerzett vagy ott értékesített földgázmennyiségeket veheti igénybe.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető a hidraulikai egyensúly biztosításához saját egyensúlyozó eszközöket, az egyensúlyozó platformról és a szervezett földgázpiacról beszerzett vagy ott értékesített földgázmennyiségeket, továbbá más, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban rögzített, átlátható módon beszerzett rugalmassági szolgáltatásokat vehet igénybe.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető a hidraulikai egyensúly biztosításához saját egyensúlyozó eszközöket, a kereskedési platformról, az egyensúlyozó platformról és a szervezett földgázpiacról beszerzett vagy ott értékesített földgázmennyiségeket, továbbá más, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott, átlátható módon beszerzett rendszeregyensúlyozási szolgáltatásokat vehet igénybe, valamint újranominálással vagy korlátozással élhet az egyensúly fenntartásához szükséges mértékig.
(4) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a rendszerirányító, a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók folyamatosan együttműködnek.
(4) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a szállítási rendszerirányító, a rendszerüzemeltetők és a rendszerhasználók folyamatosan együttműködnek.
(4) Az együttműködő földgázrendszer egyensúlyának biztosítása érdekében a szállítási rendszerirányító, a rendszerüzemeltetők, a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes és a rendszerhasználók folyamatosan együttműködnek.
(5) Az egyensúlytartásra alkalmazott szabályoknak meg kell felelniük az objektivitás, átláthatóság és megkülönböztetés-mentesség elvének.
91/A. §
(1) Az egyensúlyozó platformot a szállítási rendszerirányító működteti.
(1) A szállítási rendszerüzemeltető vagy a szervezett földgázpiaci engedélyes kereskedési platformot működtethet a Hivatal által jóváhagyott kereskedési platform szabályzat szerint.
(2) Az egyensúlyozó platformon az ügyletek pénzügyi elszámolását törvényben meghatározott, a szállítási rendszerirányító által kiírt pályázaton nyertes elszámolóház végzi.
(2) Az egyensúlyozó platformon az ügyletek pénzügyi elszámolását törvényben meghatározott, a szállítási rendszerirányító által kiírt pályázaton nyertes központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet végzi.
(2) A kereskedési platformon az ügyletek pénzügyi elszámolását törvényben meghatározott, a kereskedési platformot működtető által kiírt pályázaton nyertes központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet végzi.
(3) Az egyensúlyozó platformon ügyletet kizárólag az egyensúlyozó platformon tagsággal rendelkezők köthetnek. Az egyensúlyozó platform tagja lehet
a) a földgázkereskedő,
b) a saját jogon eljáró felhasználó,
c) a földgáztermelő,
d) a szállítási rendszerüzemeltető,
e) a földgáztárolói engedélyes,
f) a földgázelosztó, és
g) az együttműködő földgázrendszerhez közvetlenül kapcsolódó, külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltető,
ha megfelel az egyensúlyozó platform szabályzatában meghatározott követelményeknek.
(3) A kereskedési platformon ügyletet kizárólag a kereskedési platformon tagsággal rendelkezők köthetnek. A kereskedési platform tagja lehet
a) a földgázkereskedő,
b) a saját jogon eljáró felhasználó,
c) a földgáztermelő,
d) a szállítási rendszerüzemeltető,
e) a földgáztárolói engedélyes,
f) a földgázelosztó,
g) az együttműködő földgázrendszerhez közvetlenül kapcsolódó, külföldi székhelyű szállítási rendszerüzemeltető,
h) az átszállítást végző és
i) a bértároltató,
ha megfelel a kereskedési platform szabályzatában meghatározott követelményeknek.
(4) A szállítási rendszerirányítónak olyan adatforgalmi és informatikai rendszerrel kell rendelkeznie, amely biztosítja egyensúlyozó platform működtetését. Az adatforgalmi és informatikai rendszert az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint úgy kell kialakítani, hogy adatcserére alkalmas legyen a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel. A működés feltételeit, valamint az adásvételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint az egyensúlyozó platform szabályzata tartalmazza. Az egyensúlyozó platformot működtető szállítási rendszerirányító köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. Az egyensúlyozó platformi tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie, és elő kell segítenie a napi egyensúlyozási feladatok hatékony végrehajtását.
(4) Az adatforgalmi és informatikai rendszert az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak szerint úgy kell kialakítani, hogy adatcserére alkalmas legyen a rendszerüzemeltetők informatikai rendszereivel. A működés feltételeit, valamint az adásvételi ügyletben résztvevők jogait és kötelezettségeit az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet, az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat, valamint a kereskedési platform szabályzata tartalmazza. A kereskedési platformot működtető köteles az üzleti titoknak minősülő információk bizalmas kezelését biztosítani. A kereskedési platformi tevékenységnek a piaci szereplők számára átláthatónak és diszkriminációmentesnek kell lennie, továbbá elő kell segítenie a napi egyensúlyozási feladatok hatékony végrehajtását.
(5) A szállítási rendszerüzemeltető a napi egyensúlyozási feladatait - a 9. § szerinti - a rendszerhasználók által a nominálás során rendelkezésére bocsátott források és a saját rendelkezésében lévő egyensúlyozó eszközök mellett, az egyensúlyozó platformról átvett gázmennyiségek felhasználásával végzi.
(5) A kereskedési platformhoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szállítási rendszerüzemeltetővel, az ügyletek pénzügyi elszámolására központi szerződő féllel vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szerződést köt. A piaci szereplők közötti adásvétel a központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti anonimitás elve alapján, szabványosított ügyletek formájában történik.
(6) A szállítási rendszerüzemeltető és a rendszerhasználók a hidraulikai és a kereskedelmi egyensúly biztosításához a 91. § (3) bekezdése szerinti saját rendelkezésű egyensúlyozó eszközök mellett az egyensúlyozó platformon beszerzett, valamint értékesített földgázmennyiségeket vehetnek igénybe.
(6) A kereskedési platformot működtető köteles együttműködni a szervezett földgázpiaci engedélyessel.
(6) A szállítási rendszerüzemeltető és a szervezett földgázpiaci engedélyes köteles együttműködni a kereskedési platform működtetése érdekében.
(7) Az egyensúlyozó platformhoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szállítási rendszerirányítóval, az ügyletek pénzügyi elszámolására az elszámolóházzal szerződést köt. A piaci szereplők közötti adásvétel az elszámolóház közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti anonimitás elve alapján, szabványosított ügyletek formájában történik. Az egyensúlyozó platform működtetésének díját a szállítási rendszerirányítási díj tartalmazza.
(7) Az egyensúlyozó platformhoz történő hozzáférésre és az ügyletek lebonyolítására az erre jogosult piaci szereplő a szállítási rendszerirányítóval, az ügyletek pénzügyi elszámolására központi szerződő féllel vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezettel szerződést köt. A piaci szereplők közötti adásvétel a központi szerződő fél vagy elszámolóházi tevékenységet végző szervezet közbeiktatásával, az eladó és a vevő közötti anonimitás elve alapján, szabványosított ügyletek formájában történik. Az egyensúlyozó platform működtetésének díját a szállítási rendszerirányítási díj tartalmazza.
(7) A kereskedési platformot működtető köteles a napi gázforgalmazásra, azon belül az egyensúlyozásra vonatkozó európai uniós előírások változása esetén megfelelően módosítani a kereskedési platform informatikai, működési feltételeit és szabályzatát.
(8) Az egyensúlyozó platformot működtető engedélyes köteles együttműködni a szervezett földgázpiaci engedélyessel.
(8) Földgázellátási üzemzavar és válsághelyzet esetén a szállítási rendszerüzemeltető javaslatot tesz a Hivatalnak a kereskedési platformon, valamint a szervezett piacon történő kereskedés felfüggesztésére.
(9) A szállítási rendszerirányító köteles a napi gázforgalmazásra, azon belül az egyensúlyozásra vonatkozó európai uniós előírások változása esetén megfelelően módosítani az egyensúlyozó platform informatikai, működési feltételeit és szabályzatát.
(9) A kereskedési platformot működtető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a gáznapon belüli kiegyensúlyozó földgáz kereskedelmének, valamint a gáznap zárásakor kialakult egyensúlytalansági pozíciók feloldására irányuló kereskedelemnek a lehetőségét a kereskedési platform szabályzata szerint.
(9) A kereskedési platformot működtető köteles biztosítani a rendszerhasználók számára a kereskedelmi egyensúlytalanságuk feloldására irányuló földgáz kereskedelemnek a lehetőségét a 312/2014/EU bizottsági rendelet és a kereskedési platform szabályzata szerint.
(10) Földgázellátási üzemzavar és válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító javaslatot tesz a Hivatalnak az egyensúlyozó platformon, valamint a szervezett piacon történő kereskedés felfüggesztésére.
(10) A 312/2014/EU bizottsági rendelet 10. cikk (2) bekezdése szerint létrehozott egyensúlyozó platformra a (2)-(9) bekezdésben foglalt előírásokat megfelelően kell alkalmazni.
(11) A szállítási rendszerüzemeltető által működtetett egyensúlyozó platform működtetésének díját a szállítási rendszerhasználati díj tartalmazza.
92. §   A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és szükség esetén újranominálni.
92. §
(1) A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és szükség esetén újranominálni.
(1) A rendszerhasználó köteles a gáznapi földgázforgalmának biztosítása érdekében az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottaknak megfelelően nominálni és újranominálni.
(2) A rendszerüzemeltető köteles a szállítási rendszerüzemeltető újranominálási felszólítását követően az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban meghatározott módon meghatározni az egyes rendszerhasználók egyensúlyi pozícióját és erről őket tájékoztatni. Ha az egyensúlyi pozícióról a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást, vagy hibás tájékoztatást kap, az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt kárát.
(2) A földgáztárolói engedélyes vonatkozásában a gáznapon belüli újranominálás az üzletszabályzatában meghatározott technikai kapacitáskorlátok figyelembevételével, a gáznap hátralévő időszakára vonatkozóan egyenletesen történhet.
(3) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó köteles az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban meghatározott módon meghatározni az egyes rendszerhasználók egyensúlyi pozícióját és erről őket tájékoztatni. Ha az egyensúlyi pozícióról, valamint ennek napon belüli meghatározásához szükséges gázfelhasználási és gázforgalmazási adatokról a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást vagy hibás tájékoztatást kap, az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt kárát.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó köteles a felhasználási helyre rendszerhasználati szerződéssel rendelkező rendszerhasználó részére a távadatátvitelre alkalmas berendezéssel ellátott fogyasztásmérő berendezésből származó, órai mért és az adott gáznap kezdetétől göngyölített gázmennyiségre vonatkozó adatokat a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott időpontokban - az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban előírtak szerint - díjmentesen megküldeni.
(4) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó köteles a felhasználási helyre rendszerhasználati szerződéssel rendelkező rendszerhasználó és a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére a távadatátvitelre alkalmas berendezéssel ellátott fogyasztásmérő berendezésből származó, órai mért és az adott gáznap kezdetétől göngyölített gázmennyiségre vonatkozó adatokat a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott időpontokban - az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban előírtak szerint - díjmentesen megküldeni.
93. §
(1) A földgázszállító rendszeregyensúlyozási feladatai a következők:
a) a rendszeregyensúly megtervezése,
b) a hidraulikai egyensúly biztosítása érdekében, a napi operatív beavatkozások végrehajtása, valamint a felhasznált egyensúlyozó földgáz mennyiségi elszámolása és az egyensúlyozási pótdíjak meghatározása,
c) a szállítóvezetékek forrás és felhasználói oldali kapcsolatainak irányítása és koordinálása,
d) földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása.
(1) A szállítási rendszerüzemeltető rendszeregyensúlyozási feladatai a következők:
a) a rendszeregyensúly megtervezése,
b) a hidraulikai egyensúly biztosítása érdekében, a napi operatív beavatkozások végrehajtása, valamint a felhasznált egyensúlyozó földgáz mennyiségi elszámolása és az egyensúlyozási pótdíjak meghatározása,
c) a szállítóvezetékek forrás és felhasználói oldali kapcsolatainak irányítása és koordinálása,
d) földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása.
d) földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány és a miniszter által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása.
e) a 312/2014/EU bizottsági rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatás a rendszerhasználók részére.
94. §   A földgázelosztó és a földgáztároló egyensúlyozási feladatai a következők:
a) a napi operatív beavatkozások saját elosztóvezetékükön és tárolóikon történő végrehajtása, valamint adatszolgáltatás a felhasznált egyensúlyozó gáz elszámolásához,
b) földgázellátási válsághelyzet esetén a Kormány által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása,
c) adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és földgázszállító részére,
d) a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló körülményekről.
94. §   A földgázelosztó és a földgáztároló engedélyes egyensúlyozási feladatai a következők:
a) az operatív beavatkozások saját rendszerükön történő végrehajtása, valamint napon belüli adatszolgáltatás a szállítási rendszerüzemeltető számára a rendszerhasználók tényleges egyensúlyi pozícióinak meghatározásához,
b) földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító által elrendelt fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása,
c) adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és szállítási rendszerüzemeltető részére,
d) a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló körülményekről.
94. §
(1) A földgázelosztó és a földgáztárolói engedélyes egyensúlyozási feladatai a következők:
a) az operatív beavatkozások saját rendszerükön történő végrehajtása, valamint a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott időpontokban adatszolgáltatás a szállítási rendszerüzemeltető számára a rendszerhasználók tényleges egyensúlyi pozícióinak meghatározásához rendszerhasználókra összesítetten a gázátadó állomásonkénti bontásban, valamint a földgáztároló betáplálási és kiadási pontjára vonatkozóan,
b) földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító által elrendelt, fogyasztást érintő intézkedések végrehajtása,
c) a 312/2014/EU bizottsági rendelet előírásai szerinti adatszolgáltatás az egyes rendszerhasználók és szállítási rendszerüzemeltető részére,
d) a csatlakozó rendszerüzemeltetők tájékoztatása az egyensúlyt befolyásoló körülményekről.
(2) A földgázelosztó azon felhasználási helyek esetében, ahol a fogyasztásmérő berendezés nem rendelkezik távadatátvitelre alkalmas berendezéssel, köteles a rendszerhasználó részére és rendszerhasználónként a szállítási rendszerüzemeltető részére gázátadó állomásokra vonatkozóan a 312/2014/EU bizottsági rendelet figyelembevételével az Üzemi és Kereskedelemi Szabályzatban előírtak szerint meghatározott, az egyensúlytartáshoz szükséges gázmennyiségi adatokat a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott időpontokban díjmentesen eljuttatni.
95. §   Az egyensúlytartás részletes szabályait, különösen a nominálást, újranominálást, az együttműködést, az adatszolgáltatást, az egyensúlyozás eszközeit, az operatív beavatkozással kapcsolatos szabályokat, a mérést, az elszámolást, valamint az egyensúlytartással kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket külön jogszabály és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

Földgázellátási vészhelyzet, korlátozás

95/A. §   A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 10. cikk (3) bekezdés c) pontja szerinti vészhelyzet három fokozatba sorolható:
a) földgázellátási zavar,
b) főldgázellátási válsághelyzet I. fokozata,
c) főldgázellátási válsághelyzet II. fokozata.

Földgázellátási zavar, műszaki üzemzavar, válsághelyzet, korlátozás

96. §
(1) Földgázellátási zavarnak minősül minden olyan, a 97. §-ban meghatározott földgázellátási válsághelyzetet el nem érő mértékű, jellemzően területi (regionális) zavar, amely az elosztó- és szállító hálózat, valamint a földgáztároló üzembiztonságát, szabályozhatóságát vagy együttműködő képességét súlyosan veszélyezteti, és amely következtében az együttműködő földgázrendszer egyensúlya csak egyes felhasználók földgázvételezésének korlátozásával biztosítható.
(1a) A szállító vezetéken bekövetkező földgázellátási zavar eredményeképpen az elosztóvezetéken keletező üzemzavar a földgázelosztó működési körén kívül eső földgázellátási zavarnak minősül. Ezen földgázellátási zavar megszüntetése érdekében a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó köteles együttműködni.
(2) A földgázellátási zavarra vonatkozó rendelkezések szerint kell eljárni a földgázellátási válsághelyzet kihirdetéséig minden olyan esemény esetén, amely legalább az (1) bekezdés szerinti feltételeknek megfelel.
(3) Földgázellátási zavar esetén a rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kötelesek a rendszerirányító, a földgázszállító, valamint a földgázelosztó utasításait végrehajtani, és az ezáltal keletkező kárt - a (7) bekezdés szerinti kivétellel - viselni.
(3) Földgázellátási zavar esetén a rendszerhasználók az általuk megkötött szerződésekben foglalt jogoktól és kötelezettségektől függetlenül kötelesek a szállítási rendszerüzemeltető, valamint a földgázelosztó utasításait végrehajtani, és az ezáltal keletkező kárt - a (7) bekezdés szerinti kivétellel - viselni.
(4) A rendszerirányító a földgázellátási zavar miatt szükség esetén elrendelheti a felhasználók földgázvételezésének korlátozását. A korlátozás a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben és mértékben, a szükséges legkisebb felhasználói körben rendelhető el. A korlátozást a felhasználók kötelesek a rendszerirányító utasításának megfelelően végrehajtani.
(4) A szállítási rendszerirányító a földgázellátási zavar miatt szükség esetén elrendelheti a felhasználók földgázvételezésének indokolt mértékű korlátozását. A korlátozás a Hivatal által jóváhagyott korlátozási sorrendben és mértékben, a szükséges legkisebb felhasználói körben rendelhető el. A korlátozást a felhasználók kötelesek a szállítási rendszerirányító utasításának megfelelően végrehajtani.
(5) Amennyiben a felhasználó (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, az a földgázszállító vagy földgázelosztó, amelynek az üzemeltetésében lévő hálózathoz a felhasználó csatlakozik, jogosult és köteles a korlátozás időtartamára a felhasználót a földgázellátásból műszakilag kizárni.
(5) Amennyiben a felhasználó (4) bekezdés szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó, amelynek az üzemeltetésében lévő hálózathoz a felhasználó csatlakozik, jogosult és köteles a korlátozás időtartamára a felhasználót a földgázellátásból műszakilag kizárni.
(6) Amennyiben a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgáz-mennyiségnek megfelelő, a legutolsó nem korlátozott gáznapon vételre felajánlott egyensúlyozó gáz legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a rendszerirányítónak megfizetni.
(6) Amennyiben a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgáz-mennyiségnek megfelelő, a legutolsó nem korlátozott gáznapon vételre felajánlott egyensúlyozó gáz legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a szállítási rendszerirányítónak megfizetni.
(6) Amennyiben a korlátozás alá vont felhasználó földgázt vételez a korlátozott mennyiségek terhére, köteles az így vételezett földgáz-mennyiségnek megfelelő, a legutolsó nem korlátozott gáznapon vételre felajánlott egyensúlyozó gáz legmagasabb árának az ötvenszeres értékében meghatározott pótdíjat a szállítási rendszerüzemeltetőnek megfizetni.
(6a) A (6) bekezdés szerint befolyt pótdíjból a szállítási rendszerirányítónak nem képződhet nyeresége.
(6a) A (6) bekezdés szerint befolyt pótdíjból a szállítási rendszerüzemeltetőnek nem képződhet nyeresége.
(7) A rendszerirányító minden földgázellátási zavarból fakadó korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésőbb 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozás a rendszerirányítónak felróható ok miatt vált-e szükségessé. Ha megállapítja a felróható magatartást, bírságot szabhat ki. Ha a korlátozás a rendszerirányítónak felróható okból vált szükségessé, köteles a korlátozás következtében a felhasználókat ért kárt megtéríteni.
(7) A szállítási rendszerirányító minden földgázellátási zavarból fakadó korlátozásról haladéktalanul, annak okairól legkésőbb a korlátozás feloldását követő 8 napon belül köteles a Hivatalt írásban tájékoztatni. A Hivatal minden elrendelt korlátozás esetében kivizsgálja, hogy a korlátozást a szállítási rendszerirányító indokoltan rendelte-e el. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a szállítási rendszerirányító a korlátozást neki felróható okból indokolatlanul rendelte el, bírságot szabhat ki. A szállítási rendszerirányító köteles az indokolatlanul elrendelt korlátozás következtében a felhasználókat ért kárt megtéríteni.
(8) Műszaki üzemzavar esetén a rendszerüzemeltető köteles a hiba megszüntetése iránt haladéktalanul intézkedni, ennek érdekében jogosult a szükséges intézkedéseket és az üzemzavar elhárításához szükséges cselekményeket külön engedély nélkül megtenni.
(9) A földgázellátási zavarról vagy a műszaki üzemzavarról a rendszerüzemeltető köteles a felhasználók ellátásában részt vevő rendszerhasználókat - az üzletszabályzatban meghatározott módon - haladéktalanul értesíteni és folyamatosan tájékoztatni. A rendszerhasználónak nem minősülő felhasználót az ellátását biztosító rendszerhasználó tájékoztatja az üzletszabályzatban meghatározott módon.
(10) Ha a csatlakozóvezetéken és a felhasználói berendezésen a földgázszállító vagy a földgázelosztó veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gázmentesítési és gáz alá helyezési munkákat csak a földgázszállító, a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el.
(10) Ha a csatlakozóvezetéken és a felhasználói berendezésen a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó veszélyhelyzetet észlel, vagy az egyéb módon tudomására jut, azonnal köteles annak elhárításáról gondoskodni. Ennek keretében jogosult a gázellátást mindaddig szüneteltetni, amíg a veszélyhelyzet fennáll. A gázmentesítési és gáz alá helyezési munkákat csak a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó vagy megbízottja végezheti el.
(11) A műszaki üzemzavar elhárítását követően a rendszerüzemeltető köteles a szállítást, az elosztást és a tárolást a lehető legrövidebb időn belül helyreállítani.
(12) A rendszerüzemeltető a műszaki üzemzavar haladéktalan elhárítására alkalmas készenléti szolgálatot köteles biztosítani.
97. §
(1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül a külön törvényben meghatározott szükséghelyzetet vagy veszélyhelyzetet el nem érő mértékű, a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a felhasználók jelentős részének ellátását közvetlenül veszélyeztető földgázellátási zavar. Válsághelyzetet különösen a következő események válthatnak ki:
a) a földgázellátás és földgázfelhasználás egyensúlya oly mértékben felbomlik, hogy azt a szokásos egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet helyreállítani,
b) a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve
c) ezek közvetlen veszélye fenyeget.
(1) Földgázellátási válsághelyzetnek minősül az az esemény, amely a személyeket, vagyontárgyaikat, a természetet, a környezetet vagy a felhasználók jelentős részének ellátását veszélyezteti. Földgázellátási válsághelyzetet a következő események válthatnak ki:
a) a földgázellátás és földgázfelhasználás egyensúlya oly mértékben felbomlik, hogy azt a szokásos egyensúlytartási eszközökkel már nem lehet helyreállítani,
b) a földgáz-felhasználási igények meghaladják a beszerzés lehetőségeit, illetve
c) ezek közvetlen veszélye fenyeget.
(2) A földgázellátási válsághelyzet két fokozatba sorolható:
a) a földgázellátási válsághelyzet I. fokozata állapítható meg, amennyiben az (1) bekezdés szerinti események, és az azok kezeléséhez szükséges intézkedések mellett a földgázpiacnak a földgáz adásvételére vonatkozó magánjogi szerződések alapján történő működése fenntartható,
b) a földgázellátási válsághelyzet II. fokozata állapítható meg, amennyiben az (1) bekezdés szerinti események, és az azok kezeléséhez szükséges intézkedések mellett a földgázpiacnak a földgáz adásvételére vonatkozó magánjogi szerződések alapján történő működése nem tartható fenn.
(2) A földgázellátási válsághelyzet
a) I. fokozata állapítható meg az (1) bekezdés c) pontja esetén;
b) II. fokozata állapítható meg az (1) bekezdés a) és b) pontja szerinti események bekövetkezése esetén, ha a felhasználók földgázzal történő ellátása - az adott időszakra vonatkozó átlagos fogyasztás mellett - nem tartható fenn, vagy fenntartható, de rövidebb ideig, mint amelyre a felhasználónak szüksége lenne.
(3) A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról a Hivatalnak a - fokozatba sorolásra vonatkozó javaslatot is tartalmazó - kezdeményezésére a miniszter előterjesztése alapján a Kormány határozatban dönt, továbbá határozatban állapítja meg a válsághelyzet megszűnését.
(3) A földgázellátási válsághelyzet fennállásáról és fokozatáról - a Hivatalnak a fokozatba sorolásra vonatkozó javaslatot is tartalmazó kezdeményezésére -, valamint a válsághelyzet megszűnéséről a miniszter - határozatban dönt.
(4) A Kormányt a (3) bekezdés szerinti, továbbá a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során tanácskozási jogkörrel a miniszter által vezetett bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti.
(4) A minisztert a (3) bekezdés szerinti, továbbá a földgázellátási válsághelyzet fennállása alatt teendő intézkedésekre vonatkozó döntésének előkészítése során tanácskozási jogkörrel bizottság (a továbbiakban: Bizottság) segíti.
(5) A Bizottság feladata
a) a földgázellátási helyzet értékelése és
b) a földgázellátási válsághelyzet fennállása esetén teendő intézkedésekre vonatkozó javaslat kialakítása.
97/A. §
(1) Földgázellátási válsághelyzet bármely fokozata esetén - annak fennállásáig - a Kormány rendeletben szabályozhatja
a) a munkanapok és munkaszüneti napok, valamint az azokkal összefüggő munkavégzés rendjét,
b) az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok) nyitvatartási idejét,
c) az ügyfélforgalom előtt nyitva álló magánhelyiségek vagy közintézmények (különösen üzletek, ügyfélszolgálatok), továbbá irodaházak, valamint a költségvetési fenntartású intézmények legmagasabb felfűtési hőmérsékletét,
d) a földgázfelhasználás mérséklését szolgáló egyéb intézkedést,
e) a Magyar Köztársaság területén termelt vagy készletezett földgáznak a Magyar Köztársaság területén kívülre történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit, a Magyar Köztársaság területén történő átszállítás kivételével.
e) a Magyarország területén termelt vagy készletezett földgáznak a Magyarország területén kívülre történő kiszállítására vonatkozó szerződéskötés feltételeit, a Magyarország területén történő átszállítás kivételével.
(2) Földgázellátási válsághelyzet esetén a beszerzésre kerülő földgáz-helyettesítő fűtőolajat terhelő jövedéki adó a jövedéki adóról szóló törvény rendelkezései szerint visszaigényelhető.
(3) Földgázellátási válsághelyzet esetén
a) a biztonsági földgázkészletet a földgáz biztonsági készletezéséről szóló törvény (a továbbiakban: Fbkt.) és külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban,
a) a biztonsági földgázkészletet az Fbkt. és külön jogszabály rendelkezéseivel összhangban,
b) a biztonsági kőolaj- és kőolajtermék készletből földgázt-helyettesítő tüzelő- és fűtőolajat a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről szóló törvény rendelkezéseivel összhangban
lehet igénybe venni.
(4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a rendszerirányító elrendelheti a földgáznak a Magyar Köztársaság területén keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti. A csökkentést a szerződéssel lekötött földgázkapacitások arányának megfelelő arányban kell végrehajtani.
(4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító elrendelheti a földgáznak a Magyar Köztársaság területén az együttműködő földgázrendszeren keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ha az átszállítandó mennyiséget a rendszerhasználó nem, vagy nem teljes egészében táplálja be a rendszerbe. A csökkentést a kieső forrás mértékéig kell végrehajtani.
(4) Földgázellátási válsághelyzet esetén a szállítási rendszerirányító elrendelheti a földgáznak Magyarország területén az együttműködő földgázrendszeren keresztül történő átszállítására vonatkozó szerződések szerinti földgázmennyiség arányos csökkentését, amennyiben ezen szerződések szerinti beszállító a belföldi felhasználók ellátására vonatkozó szerződéseiből fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy ha az átszállítandó mennyiséget a rendszerhasználó nem, vagy nem teljes egészében táplálja be a rendszerbe. A csökkentést a kieső forrás mértékéig kell végrehajtani.
(5) Amennyiben a rendszerirányító rendelkezésére álló adatok, információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik beszállító nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a rendszerirányító a Magyar Köztársaság területén keresztül átszállításra kerülő valamennyi szerződés szerinti földgázmennyiséget arányosan csökkenti.
(5) Amennyiben a szállítási rendszerirányító rendelkezésére álló adatok, információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik beszállító nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a szállítási rendszerirányító a Magyar Köztársaság területén keresztül átszállításra kerülő valamennyi szerződés szerinti földgázmennyiséget arányosan csökkenti.
(5) Amennyiben a szállítási rendszerirányító rendelkezésére álló adatok, információk alapján nem állapítható meg egyértelműen, hogy melyik beszállító nem teljesíti szerződéses kötelezettségeit, a szállítási rendszerirányító a Magyarország területén keresztül átszállításra kerülő valamennyi szerződés szerinti földgázmennyiséget arányosan csökkenti.
(6) Az átszállítások arányos csökkentését a rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul bejelenti. Amennyiben a Hivatal az intézkedés megalapozottságának vizsgálata érdekében szükségesnek tartja, hatósági ellenőrzést folytat le.
(6) Az átszállítások arányos csökkentését a szállítási rendszerirányító a Hivatalnak haladéktalanul bejelenti. Amennyiben a Hivatal az intézkedés megalapozottságának vizsgálata érdekében szükségesnek tartja, hatósági ellenőrzést folytat le.
(7) Az átszállításra kerülő földgázmennyiségek (4)-(5) bekezdés szerinti csökkentésének részletes szabályait az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.
(8) A válsághelyzeti intézkedésekből származó károkért az engedélyeseket - a tőlük elvárható magatartás tanúsítása esetén - kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(9) A Kormány a válsághelyzet idején megtett biztonsági intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.
(9) A miniszter a válsághelyzet idején megtett biztonsági intézkedéseiről haladéktalanul tájékoztatja az Európai Bizottságot és a tagállamokat.
(10) A felhasználók tárgyilagos és szakszerű tájékoztatása érdekében a földgázellátási válsághelyzet esetére a Hivatal Válsághelyzeti Információs Irodát hoz létre és működtet.
97/B. §
(1) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a felhasználók földgázvételezésének korlátozására a 96. § (4) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(1) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a felhasználók földgázvételezésének korlátozására a 96. § (4)-(6) bekezdés rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a Hivatal határozatban rendelkezik - az Fbkt. rendelkezéseinek megfelelően külön jogszabályban felszabadított - biztonsági földgázkészlet igénybevételéről, valamint az igénybevételre jogosult földgázkereskedőkről az Fbkt. és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban.
(2) Földgázellátási válsághelyzet I. fokozata esetén a miniszter rendeletben rendelkezik - az Fbkt. rendelkezéseinek megfelelően külön jogszabályban felszabadított - biztonsági földgázkészlet igénybevételéről, valamint az igénybevételre jogosult földgázkereskedőkről az Fbkt. és az annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok rendelkezéseivel összhangban.
97/C. §
(1) Földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén - annak fennállásáig - a Kormány rendeletben szabályozhatja
a) a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését,
b) a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit,
c) az engedélyesek jogait és kötelezettségeit,
d) a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
(1) Földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén - annak fennállásáig - a miniszter rendeletben szabályozhatja
a) a felhasználók ellátására vonatkozó szerződések teljesítésének felfüggesztését,
b) a felhasználók földgázellátásának korlátozását, különösen a korlátozás elrendelésének, fenntartásának és feloldásának feltételeit,
c) az engedélyesek jogait és kötelezettségeit,
d) a földgázellátáshoz kapcsolódó, a hatósági és a nem hatósági árak körébe tartozó valamennyi termék és szolgáltatás legmagasabb árát.
(2) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felszabadított földgáz biztonsági készletekkel a rendszerirányító rendelkezik.
(2) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a felszabadított földgáz biztonsági készletekkel a szállítási rendszerirányító rendelkezik.
(3) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedők, valamint a felhasználók - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott eljárás- és elszámolási rend szerint - kötelesek a rendelkezésükre álló földgázmennyiséget a rendszerirányító részére felajánlani.
(3) A földgázellátási válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedők, valamint a felhasználók - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott eljárás- és elszámolási rend szerint - kötelesek a rendelkezésükre álló földgázmennyiséget a szállítási rendszerirányító részére felajánlani.
(4) A rendszerirányító a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezésére álló földgázmennyiségekkel történő gazdálkodás során köteles
a) a napi rendszeregyensúlyozás szempontjai mellett a földgázellátás közép- és hosszú távú fenntarthatóságának szempontjait is figyelembe venni,
b) törekedni arra, hogy a felajánlott földgázmennyiség elsősorban a felajánló földgázkereskedővel jogviszonyban álló felhasználók ellátását szolgálja.
(4) A szállítási rendszerirányító a (2)-(3) bekezdés szerint rendelkezésére álló földgázmennyiségekkel történő gazdálkodás során köteles
a) a napi rendszeregyensúlyozás szempontjai mellett a földgázellátás közép- és hosszú távú fenntarthatóságának szempontjait is figyelembe venni,
b) törekedni arra, hogy a felajánlott földgázmennyiség elsősorban a felajánló földgázkereskedővel jogviszonyban álló felhasználók ellátását szolgálja.
(5) A válsághelyzet II. fokozata esetén a földgázkereskedők kötelesek a Hivatalt folyamatosan tájékoztatni
a) új földgázforrás-beszerzési lehetőségeikről és a potenciális földgázforrás áráról,
b) az általuk ellátott felhasználóknak a válsághelyzet megszűnését követő 12 hónapban várható ellátásbiztonságáról, különös tekintettel a (3) bekezdés szerinti felajánlási kötelezettségre.
(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében kapott adatokról, információkról a (4) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében tájékoztatja a rendszerirányítót, valamint ezzel egyidejűleg a minisztert.
(6) A Hivatal az (5) bekezdés szerinti tájékoztatás keretében kapott adatokról, információkról a (4) bekezdés szerinti feladat ellátása érdekében tájékoztatja a szállítási rendszerirányítót, valamint ezzel egyidejűleg a minisztert.
98. §
(1) A korlátozás végrehajthatósága érdekében, a felhasználókat korlátozható és nem korlátozható kategóriákba kell sorolni.
(2) Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók, a külön jogszabályban meghatározott, közellátást biztosító felhasználók a közellátás biztosításához szükséges földgázvételezés mértékéig, valamint azon felhasználók, amelyek földgázvételezésének korlátozása mérgező anyagnak a szabadba kerülése révén az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztetné a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés mértékéig. Külön jogszabály rendelkezik a felhasználók további korlátozható és nem korlátozható kategóriáinak meghatározásáról, a korlátozható kategóriába tartozó felhasználók jogairól és kötelezettségeiről, valamint az egyes felhasználóknak a jogszabály szerinti kategóriába történő besorolásának részletes szabályairól.
(2) Nem korlátozható kategóriába tartoznak a lakossági fogyasztók, a külön jogszabályban meghatározott, közellátást biztosító felhasználók a közellátás biztosításához szükséges földgázvételezés mértékéig, valamint a veszélyeztetettség elkerüléséhez szükséges földgázvételezés mértékéig azon felhasználók, amelyek földgázvételezésének korlátozása révén bekövetkező műszaki esemény az emberi életet vagy egészséget, továbbá a környezetet súlyosan veszélyeztetné. A korlátozásra vonatkozó részletes rendelkezéseket tartalmazó jogszabály rendelkezik a felhasználók további korlátozható és nem korlátozható kategóriáinak meghatározásáról, a korlátozható kategóriába tartozó felhasználók jogairól és kötelezettségeiről, valamint az egyes felhasználóknak a jogszabály szerinti kategóriába történő besorolásának részletes szabályairól.
(2) A nem korlátozható felhasználók körét a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló kormányrendelet határozza meg.
98/A. §   A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet 2. cikk 2. pontja szerinti hatáskörrel rendelkező hatóság a miniszter. A 994/2010/EU európai parlamenti és tanácsi rendeletben a hatáskörrel rendelkező hatóság tekintetében meghatározott feladatokat - a 127/B. és 127/C. §-ban, valamint a földgázvételezés korlátozásáról, a földgáz biztonsági készlet felhasználásáról, valamint a földgázellátási válsághelyzet esetén szükséges egyéb intézkedésekről szóló kormányrendeletben meghatározott kivételekkel - a miniszter látja el.

VIII. FEJEZET
MÉRÉS, ELSZÁMOLÁS

99. §
(1) A rendszerüzemeltetők biztosítják a felhasználó földgáz fogyasztásának elszámolásához a mérésügyi jogszabályok szerinti minőségi és mennyiségi adatokat.
(1) A rendszerüzemeltetők biztosítják a felhasználó földgáz fogyasztásának elszámolásához szükséges, a mérésügyi jogszabályok szerinti minőségi és mennyiségi mérési adatokat. A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mérési adatokat, valamint az elosztóvezetékhez közvetlenül csatlakozó felhasználó, és a telephelyi vezetékhez közvetlenül csatlakozó, a földgázt közvetlenül földgázkereskedőtől beszerző telephelyi felhasználó elszámolási adatainak kiszámításához szükséges adatokat fogyasztásmérő berendezésenként, az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott módon és formában kötelesek megküldeni a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére.
(1a) Távlehívható fogyasztásmérő berendezés esetén - a földgázelosztó és a telephelyi szolgáltató a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyessel történő megállapodása esetén - a mérési adatok közvetlenül a fogyasztásmérő berendezésből is biztosíthatók a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes részére.
(2) A rendszerüzemeltetők egymás közötti, valamint a rendszerüzemeltető és a földgáztermelő közötti átadás-átvételi elszámolási mérési helyek és eszközök kiépítésében és üzemeltetésében az érintettek a külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon együttműködnek.
(2) A rendszerüzemeltetők egymás közötti, valamint a rendszerüzemeltető és a földgáztermelő közötti betáplálási-kiadási, valamint összekapcsolási ponti elszámolási mérési helyek és eszközök kiépítésében és üzemeltetésében az érintettek a külön jogszabályban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon együttműködnek.
(3) A szállítóvezetékeken a földgáz minőségének mérését és tanúsítását a földgázszállító biztosítja.
(3) A szállítóvezetékeken a földgáz minőségének mérését és tanúsítását a szállítási rendszerüzemeltető biztosítja. Szigetüzem vagy részleges szigetüzem esetén a minőség mérését és bizonylatolását az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott módon kell végezni.
(4) A felhasználóknál az elszámolási méréseket a földgázszállító, a földgázelosztó és a telephelyi szolgáltató a saját működési területén a saját költségére elvégzi.
(4) A felhasználóknál az elszámolási méréseket a szállítási rendszerüzemeltető, a földgázelosztó és a telephelyi szolgáltató a saját működési területén a saját költségére elvégzi.
(5) A felhasználó köteles a földgázszállító és a földgázelosztó vagy megbízottja részére a mérő leolvasását, ellenőrzését, le- és felszerelését lehetővé tenni.
(5) A felhasználó köteles a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó vagy megbízottja részére a mérő leolvasását, ellenőrzését, le- és felszerelését lehetővé tenni.
(6) A gázmérő állagmegóvása és védelme a fogyasztó kötelezettsége.
(6) A fogyasztásmérő berendezés állagmegóvása és védelme a felhasználó kötelezettsége.
100. §
(1) A fogyasztásmérő berendezések leolvasását a földgázszállító és a földgázelosztó az indokolt költségeik között elismert és az üzletszabályzatukban részletezett gyakorisággal végzik. A rendszerüzemeltető és a rendszerhasználó az üzletszabályzatban meghatározottaktól eltérő leolvasási gyakoriságban is megállapodhatnak, de a fogyasztásmérő berendezéseket legalább évente egyszer le kell olvasni.
(1) A fogyasztásmérő berendezés leolvasását a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott és az üzletszabályzatukban feltüntetett gyakorisággal végzik. A fogyasztásmérő berendezést legalább évente egyszer le kell olvasni.
(1) A fogyasztásmérő berendezés leolvasását a szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott és az üzletszabályzatukban feltüntetett gyakorisággal végzik. A fogyasztásmérő berendezést legalább évente egyszer - profil alapú elszámolás esetén az egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználó arra irányuló kérelme esetén negyedévente - le kell olvasni.
(1a) A földgázelosztó - profil alapú elszámolás esetén - köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon. Az (1) bekezdés szerinti leolvasás sikertelensége esetén a földgázelosztó köteles értesítést hagyni a felhasználó felhasználási helyen, - amennyiben rendelkezésre áll - a levélszekrényben. Az értesítésben a földgázelosztó felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem-megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a földgázelosztó elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a földgázelosztó és a felhasználó köteles megegyezni.
(1b) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, és a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek meg kell felelni az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését.
(1b) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében a szolgáltatónak adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a szállítási rendszerüzemeltető és földgázelosztó számlázási rendszerén túl valamennyi földgáz-kereskedelmi és egyetemes szolgáltatási szerződésben részes engedélyes értendő.
(1b) Számla kiállítására csak olyan informatikai rendszer felhasználásával kerülhet sor, amely biztosítja a díjak hibátlan kiszámítását végző rendszerelemek zártságát, és megakadályozza a számlázási rendszerhez történő jogosulatlan hozzáférést, valamint a számlázási információk észrevétlen módosítását. A számlázási rendszernek továbbá meg kell felelnie az általános információbiztonsági zártsági követelményeknek is. Ennek érdekében az engedélyesnek adminisztratív, fizikai és logikai intézkedésekkel biztosítani kell az általános információbiztonsági zártsági követelmények teljesülését. E bekezdés alkalmazásában számlázási rendszer alatt a szállítási rendszerüzemeltető és földgázelosztó számlázási rendszerén túl valamennyi földgáz-kereskedelmi és egyetemes szolgáltatási szerződésben részes engedélyes számlázási rendszere értendő.
(1c) Az (1b) bekezdésben meghatározott követelmények való megfelelést tanúsító szervezet által történő, a számlázási rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és rendszerek tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.
(1c) Az (1b) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható.
(1c) Az (1b) bekezdésben meghatározott követelményeknek való megfelelést a tanúsító szervezet által történő, a számlázási informatikai rendszerre vonatkozó tanúsítással kell igazolni. A számlázási rendszerre vonatkozó követelmények teljesülése kizárólag informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek elfogadott hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására akkreditált tanúsító szervezet által kiállított tanúsítvánnyal igazolható. A tanúsítvány a kiadását követő második naptári év utolsó napjáig érvényes.
(1d) Az (1c) bekezdés szerinti tanúsítást - két egymást követő naptári évben - nem végezheti ugyanaz a szervezet.
(1e) A földgázfogyasztás elszámolása alapjául szolgáló számlázási rendszer információbiztonsági megfeleltetéséről az engedélyes az állami és önkormányzati szervek elektronikus információbiztonságáról szóló törvénynek megfelelően és módon köteles gondoskodni.
(1f) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a számlázási rendszer vizsgálatának a számlázó szoftveren túl a teljes, a számlázásban résztvevő rendszer technológiai vizsgálata szükséges, beleértve a számlázási folyamathoz szükséges összes releváns bemeneti adatot (pl. mérési, fogyasztási adatok) kezelő rendszerelemet. A vizsgálatnak ki kell terjednie a rendszerben alkalmazott számlázó szoftvertermék konkrét beállításainak, telepítésének és üzemeltetésének ellenőrzésére is.
(1g) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető szolgáltató komplex, sok-funkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.
(1g) Amennyiben a számlázási rendszert üzemeltető engedélyes komplex, sok-funkciós elektronikus információs rendszerének a számlázási rendszer integráns része, a számlák kiállításához közvetlenül nem tartozó rendszerelemek nem esnek a tanúsítás hatáskörébe.
(1h) A logikai védelmi intézkedések teljesítésének vizsgálata során a tanúsító szervezet figyelembe veheti a számlázási rendszer részét képező számlázó szoftver vagy komponenseinek meglévő termék tanúsítványait is. A logikai védelmi intézkedések számlázó szoftverre vonatkozó követelményeinek vizsgálata során a nyilvános, nemzetközi sérülékenységi adatbázissal nem rendelkező egyedi számlázó szoftverek esetén a vizsgálatnak ki kell terjednie a számlázó szoftver forráskódszintű elemzésére is.
(1i) A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell:
a) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditált státuszt igazoló okirattal,
b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan legalább 3 éve fennálló akkreditált státusszal,
b) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftver termékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozóan - a tanúsítvány kiállítását megelőző 5 évben - legalább 3 évig fennállt akkreditált státusszal,
c) informatikai biztonsági funkciókat megvalósító szoftvertermékek és -rendszerek biztonságának hazai vagy nemzetközi informatikai biztonsági módszertanon alapuló tanúsítására vonatkozó akkreditáció alapján végzett legalább 3 referenciával, és
d) legalább két olyan felsőfokú szakemberrel, akinek szakirányú képzettsége és két év igazolt tanúsítási gyakorlata van.
(1j) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie, valamint szerepelnie kell a minősített adatot, az ország alapvető biztonsági, nemzetbiztonsági érdekeit érintő vagy a különleges biztonsági intézkedést igénylő beszerzések sajátos szabályairól szóló 218/2011. (X. 19.) Kormányrendelet szerinti, az Alkotmányvédelmi Hivatal által vezetett irányadó jegyzéken.
(1j) A tanúsítandó szervezetek bizalmas információinak és a nagy tömegű személyes adatok védelme érdekében a tanúsító szervezetnek biztonsági szabályzattal, tanúsított informatikabiztonsági irányítási rendszerrel kell rendelkeznie. A tanúsító szervezetnek rendelkeznie kell a minősített adat védelméről szóló 2009. évi CLV. törvény 16. §-a alapján kiállított telephely-biztonsági tanúsítvánnyal.
(1k) Az (1b)-(1j) bekezdésnek nem megfelelő számlázási rendszerből
a) a havi 200 000 darabot meghaladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. február 28. után,
b) a havi 200 000 darabot meg nem haladó mennyiségű számlát kibocsátó engedélyesek esetében 2015. június 30. után
kiállított számla érvénytelen.
(2) A földgázszállító és a földgázelosztó gondoskodnak a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatok földgázkereskedőnek történő továbbításáról.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban vagy a földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló - kezdő és záró mérőállást is tartalmazó-fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő továbbításáról. A mérési adatokat a földgázkereskedő - természetes személy esetén a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény (a továbbiakban: Avtv.) személyes adatok védelmére vonatkozó rendelkezései szerint - az érintett felhasználó számára külön díjfizetés nélkül köteles hozzáférhetővé tenni.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban vagy a földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló - kezdő és záró mérőállást is tartalmazó-fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő továbbításáról. A mérési adatokat a földgázkereskedő - természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint - az érintett felhasználó számára külön díjfizetés nélkül köteles hozzáférhetővé tenni.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban vagy a földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló - kezdő és záró mérőállást is tartalmazó-fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő továbbításáról. A mérési adatokat a földgázkereskedő - természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint - az érintett felhasználó számára külön díj rendeletben meghatározottak szerint köteles hozzáférhetővé tenni.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - az e törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló jogszabályokban rögzített módon és formában - gondoskodik a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló, kezdő és záró mérőállást is tartalmazó mérési adatoknak és az elszámolási adatok kiszámításához szükséges adatoknak a rögzítéséről, és a szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó felhasználókra vonatkozó adatok kivételével a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyesnek történő megküldéséről.
(2a) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes gondoskodik:
a) a (2) bekezdés alapján megküldött adatok nyilvántartásáról, valamint - figyelemmel a (2b) bekezdésben foglaltakra - az átszámítás és a korrekció e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti elvégzéséről, és a kiszámított elszámolási adatok nyilvántartásáról, és
b) a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló, kezdő és záró mérőállást is tartalmazó elszámolási adatok e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban meghatározott módon és formában történő továbbításáról az érintett rendszerüzemeltetők és rendszerhasználók részére.
(2b) A központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes a (2) bekezdés alapján megküldött adatok központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszer szabályzatában meghatározott eljárásrend szerinti ellenőrzését követően elvégzi a szükséges számításokat, és az e törvény végrehajtására kiadott jogszabályokban és az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti módon és formában meghatározza az elszámolási adatokat.
(2c) A mérési és az elszámolási adatokat a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes az érintett felhasználó számára a földgázelosztó közreműködésével - természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben előírtak szerint - az e törvény végrehajtásáról szóló kormányrendeletben meghatározott módon, a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott díj ellenében köteles hozzáférhetővé tenni.
(2d) A szállítási rendszerüzemeltető - a földgázellátásról szóló törvény rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló kormányrendeletben, üzletszabályzatban vagy a földgázkereskedővel kötött egyedi megállapodásban rögzített módon - gondoskodik a kereskedelmi számlakiállítás alapjául szolgáló - kezdő és záró mérőállást is tartalmazó - szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó felhasználókra vonatkozó fogyasztási adatok összegyűjtéséről, a szükséges átszámítások és korrekciók elvégzéséről, és az adatoknak az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat szerinti tartalommal és formában az érintett földgázkereskedőnek történő továbbításáról. A szállítóvezetékhez közvetlenül kapcsolódó felhasználók mérési adatait a földgázkereskedő - természetes személy esetén az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény rendelkezései szerint - az érintett felhasználó számára külön díj rendeletben meghatározottak szerint köteles hozzáférhetővé tenni.
(3) A felhasználó esedékes díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt, a földgázkereskedő a földgázelosztónál kezdeményezheti előre fizető mérő felszerelését.
(3) Az elszámolás során a számlában fel kell tüntetni az adott elszámolási időszakra vonatkozóan a fogyasztásmérő berendezés által tárolt kezdő és záró mérőállást is.
(3a) A fogyasztásmérő berendezés évente egyszer történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napja. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg.
(3a) A fogyasztásmérő berendezés évente egyszer történő leolvasása esetén az adott naptári évben történő leolvasás legkésőbbi időpontja az adott naptári évet megelőző évben történt leolvasás napjának megfelelő nap. Nem minősül e bekezdés megsértésének, ha a leolvasás
a) a megadott határnapig a felhasználó önhibájából nem valósul meg,
b) időpontjában a felhasználó és a szállítási rendszerirányító, illetve az elosztó eltérően állapodott meg, vagy
b) időpontjában a felhasználó és a szállítási rendszerüzemeltető, illetve az elosztó eltérően állapodott meg, vagy
c) határidejének utolsó napja munkaszüneti nap, és ezért a leolvasásra a határidő lejártát követő első munkanapon került sor.
(4) A fogyasztásmérő berendezések felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése, valamint a 100 m3/óra névleges mérőteljesítmény feletti mérők távadóval történő ellátása és a jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszer kiépítése és működtetése - egyéb megállapodás hiányában - a földgázszállító és a földgázelosztó kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei az engedélyest terhelik. Ha a földgázkereskedő vagy a felhasználó kérésére az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott műszakilag indokoltnál költségesebb berendezés kerül felszerelésre, a rendszerüzemeltető jogosult az ezzel felmerülő igazolt többletköltségeit érvényesíteni.
(4) A rendszerüzemeltető köteles a rendszerhasználóhoz kapcsolódó felhasználási helyek napi fogyasztási adatairól adatszolgáltatást biztosítani erre alkalmas informatikai rendszereiken keresztül. Ha a rendszerhasználó nem kap tájékoztatást, vagy hibás tájékoztatást kap az ellátásában lévő felhasználók napi fogyasztási adatairól, és ennek következtében jelentős egyensúlytalanságba esik az ezt okozó rendszerüzemeltető köteles megtéríteni a rendszerhasználónak az ebből származó igazolt pótdíj-fizetési kötelezettségeit és kárát.
100/A. §
(1) A felhasználó esedékes díjfizetési kötelezettségének elmulasztása miatt - a 29. § (3) bekezdése szerinti feltételek teljesülése esetén - a földgázkereskedő a földgázelosztónál kezdeményezheti előre fizető mérő felszerelését.
(2) A fogyasztásmérő berendezés felszerelése, üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése, valamint a 100 m3/óra névleges mérőteljesítményű vagy nagyobb összteljesítményű felhasználási helyeken felszerelt fogyasztásmérő berendezések távadóval történő ellátása és a jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszer kiépítése és működtetése - egyéb megállapodás hiányában - a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei a szállítási rendszerüzemeltetőt vagy a földgázelosztót terhelik. Ha a földgázkereskedő vagy a felhasználó kérésére az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározott műszakilag indokoltnál költségesebb berendezés kerül felszerelésre, a rendszerüzemeltető jogosult az ezzel felmerülő igazolt többletköltségeit érvényesíteni.
(2) A szállítási rendszerüzemeltető és a földgázelosztó - eltérő megállapodás hiányában - térítésmentesen köteles felszerelni
a) a felhasználó számára a fogyasztásmérő berendezést és
b) az egyetemes szolgáltatásra nem jogosult felhasználó számára
ba) 20 m3/óra feletti névleges teljesítményű fogyasztásmérő esetén az órai adatok jeltovábbításhoz szükséges telemechanikai rendszert, és
bb) 100 m3/óra feletti névleges teljesítményű fogyasztásmérő esetén a korrektort.
(3) A (2) bekezdés szerinti fogyasztásmérő berendezés, korrektor és távadós telemechanikai rendszer üzemeltetése, karbantartása, időszakos hitelesítése - eltérő megállapodás hiányában - a szállítási rendszerüzemeltető vagy a földgázelosztó kötelezettsége. Ezen kötelezettségek költségei a szállítási rendszerüzemeltetőt vagy a földgázelosztót terhelik. Ha a földgázkereskedő vagy a felhasználó kérésére - az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzatban meghatározottak alapján - a műszakilag indokoltnál költségesebb berendezés kerül felszerelésre, a rendszerüzemeltető jogosult az ezzel felmerülő igazolt többletköltségeit a felhasználó felé érvényesíteni.
101. §   Mind a rendszerhasználó, mind a földgázelosztó jogosult a fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát kezdeményezni. A felülvizsgálatra vonatkozó részletes szabályokat külön jogszabály határozza meg.
101. §   A fogyasztásmérő berendezés mérésügyi felülvizsgálatát a felhasználó, a felhasználót ellátó földgázkereskedő és a földgázelosztó jogosult kezdeményezni.
102. §   A fogyasztásmérés és az elszámolás - beleértve az átalánydíjas fogyasztást is - részletes szabályait külön jogszabály, valamint az Üzemi és Kereskedelmi Szabályzat határozza meg.

IX. FEJEZET
ÁRSZABÁLYOZÁS, ÁRFELÜGYELET

103. §
(1) A felhasználó - a földgáz kereskedelmi szerződés feltételei szerint - a földgáz árát köteles megfizetni.
(1) A felhasználó
a) a földgáz-kereskedelmi szerződés feltételei szerint a földgáz árát és a 105. § (1) bekezdés a) és c) pontjai szerinti rendszerhasználati díjakat,
b) az elosztóhálózat-használati szerződés feltételei szerint a 105. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendszerhasználati díjat, valamint
c) a külön jogszabályokban meghatározott egyéb díjakat
köteles megfizetni.
(2) E fejezet alkalmazásában legmagasabb hatósági ár a 105. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj, a 108. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj, a rendszerüzemeltető és az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett kiegészítő szolgáltatások 106. § szerinti díja, az egyetemes szolgáltatás 107. § (3) bekezdése szerinti ára, a 141. § (3) bekezdése szerinti felajánlási ár, valamint az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges - miniszteri rendeletben meghatározott - mennyiség mértékéig.
(2) E fejezet alkalmazásában hatósági ár
a) a 105. § (1) bekezdése szerinti rendszerhasználati díj - kivéve a 105/A. § (6) bekezdés szerinti tárgyalásos földgáztárolási díjat -,
b) a 108. § (1) bekezdése szerinti csatlakozási díj,
c) a rendszerüzemeltető vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások 106. §, illetve 107. § (6) bekezdés szerinti díja,
c) a rendszerüzemeltető vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók igénye alapján végzett alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások 106. § szerinti díja,
c) a rendszerüzemeltető vagy az egyetemes szolgáltató által a felhasználók vagy az engedélyesek igénye alapján végzett alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások 106. § szerinti díja,
c) az egyetemes szolgáltató által a felhasználó vagy a rendszerhasználó igénye alapján végzett alapszolgáltatásokon túli egyéb szolgáltatások 106. § szerinti díja,
c) a 106. § és a 106/A. § szerinti külön díjak,
d) az egyetemes szolgáltatás 107. § (3) bekezdése szerinti ára,
e) a 141. § (3) bekezdése szerinti felajánlási ár, valamint
e) a 141. § (3) bekezdés és a 141/A. § szerinti felajánlási ár, valamint
e) a 141. § (3) bekezdése, a 141/A. § és a 141/C. § szerinti felajánlási ár,
e) a 141. § (3) bekezdése, a 141/A. §, a 141/C. § és a 141/J. § szerinti felajánlási ár,
e) a 141. § (3) bekezdése, a 141/A. § és a 141/J. § szerinti felajánlási ár,
f) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges - miniszteri rendeletben meghatározott - mennyiség mértékéig.
f) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók, valamint a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges - miniszteri rendeletben meghatározott - mennyiség mértékéig,
f) az 1998. január 1. előtt termelésbe állított szénhidrogén mezőkből termelt földgáz (a továbbiakban: hazai termelésű földgáz) ára az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges - miniszteri rendeletben meghatározott - mennyiség mértékéig,
g) a vezetékes PB-gáz szolgáltatás és a PB-gáz tartályban történő értékesítésének lakossági PB-gáz fogyasztó által fizetendő ára, valamint
h) a 11,5 kg-os töltettömegű palackos PB-gáz
ha) gázkiskereskedő részére történő értékesítésének ára, és
hb) palackos PB-gáz fogyasztó részére történő értékesítésének ára.
i) a központi adatgyűjtő és feldolgozó rendszert működtető engedélyes által a felhasználók igénye alapján végzett adatszolgáltatás 100. § (2c) bekezdése szerinti díjai.
(2a) A földgázellátással összefüggésben
a) a rendszerhasználó és a rendszerüzemeltető a (2) bekezdés a) pontjában,
b) a leendő felhasználó, a felhasználó és a földgáztermelő a (2) bekezdés b) pontjában,
c) miniszteri rendeletben meghatározott személyek a (2) bekezdés c) pontjában,
c) miniszteri rendeletben, továbbá a Hivatal elnökének rendeletében meghatározott személy a (2) bekezdés c) pontjában,
d) az egyetemes szolgáltatás keretében ellátott felhasználó a (2) bekezdés d) pontjában,
e) az egyetemes szolgáltató a (2) bekezdés e) pontjában, és
e) az egyetemes szolgáltató és a földgázkereskedő a (2) bekezdés e) pontjában,
e) az egyetemes szolgáltató és a földgázkereskedő a (2) bekezdés e) pontjában, f) az egyetemes szolgáltató és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő forrásaival rendelkező földgázkereskedő (a továbbiakban: volt közüzemi nagykereskedő) a (2) bekezdés f) pontjában
f) az egyetemes szolgáltató és a volt közüzemi nagykereskedő a (2) bekezdés f) pontjában
f) az egyetemes szolgáltató és a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény szerinti közüzemi nagykereskedő forrásaival rendelkező földgázkereskedő (a továbbiakban: volt közüzemi nagykereskedő) a (2) bekezdés f) pontjában
foglalt árat vagy díjat köteles megfizetni.
(2b) A PB-gáz ellátással összefüggésben
a) a lakossági PB-gáz fogyasztó a (2) bekezdés g) pontjában,
b) a PB-gáz kiskereskedő a (2) bekezdés h) pont ha) alpontjában, és
c) a palackos PB-gáz fogyasztó a (2) bekezdés h) pont hb) alpontjában
foglalt árat köteles megfizetni.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő legmagasabb díjak mértékét a miniszter tételesen rendeletben állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz eladási árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdés szerinti díjakat a Hivatal határozatban állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz eladási árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdés szerinti díjakat a Hivatal határozatban állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdés szerinti díjakat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdése szerinti díjakat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók, illetve a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát, valamint a 141/C. § (5) bekezdése szerinti árat és mennyiséget a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdése szerinti díjakat a Hivatal elnöke rendeletben állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók, illetve a 141/C. § (2) bekezdése szerinti földgázkereskedő által ellátott, egyetemes szolgáltatásra jogosult felhasználók ellátásához szükséges mennyiség mértékéig a hazai termelésű földgáz árát, valamint a 141/C. § (5) bekezdése és a 141/J. § (8) bekezdése szerinti mennyiséget és árat, továbbá a 141/J. § (3) bekezdés b) pontja szerinti árelemeket a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(3) Az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő 105. § (1) bekezdése szerinti díjakat a Hivatal határozatban állapítja meg. A földgázkereskedő által a felhasználónak értékesített földgáz árát a felek megállapodása vagy a földgázkereskedő üzletszabályzata tartalmazza. Az egyetemes szolgáltatás keretében értékesített földgáz árát, a vételre felajánlott földgázforrás árát, mennyiségét, valamint az egyetemes szolgáltatás keretében földgázt vételező felhasználók és a 141/J. § (8) bekezdése szerinti mennyiséget és árat, továbbá a 141/J. § (3) bekezdés b) pontja szerinti árelemeket a Hivatal javaslata alapján a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A földgáz kereskedelmi szerződés oly módon is megköthető, hogy a földgázkereskedő az árban figyelembe veszi az együttműködő földgázrendszer használatáért fizetendő díjakat is. Az egyetemes szolgáltatás ára tartalmazza a rendszerhasználati díjakat.
(4) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek, valamint a termelő a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra. Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.
(4) A távhőszolgáltatás versenyképesebbé tételéről szóló 2008. évi LXVII. törvény és a közművezetékek adójáról szóló 2012. évi CLXVIII. törvény (a továbbiakban együtt: Különadó törvények) szerint külön jövedelemadó, illetve közművezetékek után fizetendő adó (a továbbiakban együtt: különadó) fizetésére kötelezett termelő, valamint e törvény szerinti engedélyes a különadót nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a különadó az engedélyes, illetve a termelő által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvények szerinti adóalany önállóan viseli.
(4a) A termelő és az e törvény szerinti engedélyes a pénzforgalmi számlájának vezetésével kapcsolatos, a pénzügyi tranzakciós illetékről szóló 2012. évi CXVI. törvény szerint pénzügyi tranzakciós illeték fizetésére kötelezett által tranzakciós illetékkel összefüggésben felszámított díjat (a továbbiakban: tranzakciós díj) nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a tranzakciós díj az engedélyes, illetve a termelő által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki, azt az engedélyes, illetve a termelő önállóan viseli.
(4b) A földgázelosztó a csatlakozóvezeték vagy a felhasználói berendezés műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét nem háríthatja át a vele szerződésben állóra. Ebből következően a felülvizsgálat költsége a földgázelosztó által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki, azt a földgázelosztó önállóan viseli.
(5) Az egyes ágazatokat terhelő különadóról szóló 2010. évi XCIV. törvény (a továbbiakban: Különadó törvény) szerint különadó fizetésére kötelezett e törvény szerinti engedélyesek, valamint a termelő a különadót nem háríthatják át a velük szerződésben álló engedélyesekre vagy felhasználókra.
Ebből következően a különadó az engedélyes által nyújtott termék vagy szolgáltatás árába közvetlenül vagy közvetve semmilyen formában nem számítható be, illetve külön nem számlázható ki. Az adókötelezettség terhét a Különadó törvény szerinti adóalanyok önállóan viselik.
104. §
(1) A csatlakozási díjat a 108. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott elvekkel összhangban kell megállapítani.
(1) A hatósági árat legmagasabb árnak kell teki