Hatályos állapot
Közlönyállapot
1998.04.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.08.31.
2000.09.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2003.02.14.
2003.02.15. - 2003.02.28.
2003.03.01. - 2004.01.26.
2004.01.27. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.04.30.
2007.05.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.07.15.
2009.07.16. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.03.30.
2010.03.31. - 2010.10.02.
2010.10.03. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.07.31.
2011.08.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.04.30.
2012.05.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.31.
2013.04.01. - 2013.05.31.
2013.06.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.09.29.
2013.09.30. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.09.29.
2016.09.30. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1998. évi XXVI. törvény

a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alkotmánnyal és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - a következő törvényt alkotja:

A fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni. A fogyatékos emberek hátrányainak enyhítése, esélyegyenlőségük megalapozása, illetve a társadalom szemléletmódjának alakítása érdekében az Országgyűlés - összhangban az Alaptörvénnyel és a nemzetközi jog által általánosan elismert szabályaival - a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény célja

1. §   E törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitáció szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása.

Alapelvek

2. §
(1) Az államnak, a társadalom szervezeteinek és tagjainak oly módon kell tevékenységüket végezni, hogy az ne okozhasson olyan károsodást, amely fogyatékosság kialakulásához vezet, illetve olyan körülményeket kell létrehozni, amelyben a fogyatékos emberek képesek lesznek teljesebb életre és a fogyatékosságukból fakadó terheik csökkenthetőek.
(2) A fogyatékos személyekkel kapcsolatos magatartás, tevékenység során úgy kell eljárni, hogy az a fogyatékos állapot rosszabbodását megelőzze, illetőleg annak következményeit enyhítse.
(3) A tervezési, döntési folyamatok során kiemelten kell kezelni a fogyatékos személyek sajátos szükségleteit, és figyelemmel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a bárki által igénybe vehető lehetőségekkel csak különleges megoldások alkalmazása esetén élhetnek.
(4) A fogyatékos személyeket érintő döntések során tekintettel kell lenni arra, hogy a fogyatékos személyek a társadalom és a helyi közösség egyenrangú tagjai, ezért meg kell teremteni azokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik számukra a társadalmi életben való részvételt.
(5) Az állam köteles gondoskodni a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítéséről, a fogyatékos személyek hátrányait kompenzáló intézményrendszer működtetéséről a nemzetgazdaság mindenkori lehetőségeivel összhangban.
3. §   A fogyatékos személyek az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevéssé tudnak élni, ezért indokolt, hogy minden lehetséges módon előnyben részesüljenek.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

4. §   E törvény alkalmazásában
a) fogyatékos személy: az, aki érzékszervi - így különösen látás-, hallásszervi, mozgásszervi, értelmi képességeit jelentős mértékben vagy egyáltalán nem birtokolja, illetőleg a kommunikációjában számottevően korlátozott, és ez számára tartós hátrányt jelent a társadalmi életben való aktív részvétel során;
a) fogyatékos személy: az a személy, aki tartósan vagy véglegesen olyan érzékszervi, kommunikációs, fizikai, értelmi, pszichoszociális károsodással - illetve ezek bármilyen halmozódásával - él, amely a környezeti, társadalmi és egyéb jelentős akadályokkal kölcsönhatásban a hatékony és másokkal egyenlő társadalmi részvételt korlátozza vagy gátolja;
b) rehabilitáció: az egészségügyi, mentálhigiénés, oktatási, képzési, átképzési, foglalkoztatási, szociális rendszerekben megvalósuló folyamat, amelynek célja a fogyatékos személy képességének fejlesztése, szinten tartása, a társadalmi életben való részvételének, valamint önálló életvitelének elősegítése;
c) segédeszköz: a fogyatékos személy fizikai vagy érzékszervi képessége részleges vagy teljes hiányának részleges vagy teljes pótlását szolgáló eszköz;
d) támogató szolgálat: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, a mindennapi szükségletei kielégítését célzó - személyes közreműködés által megvalósuló - szolgáltatás;
e) lakóotthon: a fogyatékos személy önálló életvitelét elősegítő, kisközösséget befogadó lakhatási forma.
f) közszolgáltatás:
fa) minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az országgyűlési biztosok, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység,
fa) minden közhatalmi tevékenység - ideértve a hatósági, kormányzati és minden egyéb közigazgatási, valamint igazságszolgáltatási tevékenységet -, továbbá az Országgyűlés, az Országgyűlésnek beszámolással tartozó szervek, az Alkotmánybíróság, az alapvető jogok biztosa, az ügyészség, valamint a honvédelmi és rendvédelmi szervek által hatáskörük gyakorlása során kifejtett tevékenység,
fb) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati műsorszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,
fb) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati médiaszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,
fb) az állam által fenntartott intézmény által nyújtott közszolgálati médiaszolgáltatás, továbbá oktatási, közművelődési, közgyűjteményi, kulturális, tudományos, szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi, egészségügyi, sport-, ifjúsági, foglalkoztatási, közlekedési szolgáltatás, ellátás, illetve tevékenység,
fc) a helyi és kisebbségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet -, valamint a helyi és kisebbségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,
fc) a helyi és nemzetiségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet -, valamint a helyi és nemzetiségi önkormányzat, a nem állami és egyházi fenntartó, illetőleg az általa fenntartott közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott fb) szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,
fc) a helyi és nemzetiségi önkormányzat hatásköre gyakorlása során kifejtett minden tevékenység - ideértve különösen a hatósági és egyéb közigazgatási tevékenységet -, valamint a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat, a nem állami, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi önkormányzati fenntartó és az egyházi jogi személy által fenntartott, közfinanszírozásban részesülő intézmény által nyújtott fb) alpont szerinti szolgáltatás, ellátás, tevékenység,
fd) minden ügyfélszolgálati rendszerben működtetett szolgáltató tevékenység, továbbá
fe) minden olyan hatósági engedély vagy hatósági kötelezettség alapján végzett nyilvános szolgáltató tevékenység, amely település vagy településrész közellátását szolgálja, használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható;
g) akadálymentesség: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott feltételeknek megfelelő épített környezet;
h) egyenlő esélyű hozzáférés: a közszolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető; továbbá az az épület, amelyben a közszolgáltatást nyújtják, mindenki számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók és a szolgáltatások egyformán igénybe vehetők.
h) egyenlő esélyű hozzáférés:
ha) a szolgáltatás egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha igénybevétele - az igénybe vevő állapotának megfelelő önállósággal - mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára akadálymentes, kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető,
hb) az épület egyenlő eséllyel hozzáférhető, ha mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára megközelíthető, a nyilvánosság számára nyitva álló része bejárható, vészhelyzetben biztonsággal elhagyható, valamint az épületben a tárgyak, berendezések mindenki számára rendeltetésszerűen használhatók,
hc) az információ egyenlő eséllyel hozzáférhető akkor, ha az mindenki, különösen a mozgási, látási, hallási, mentális és kommunikációs funkciókban sérült emberek számára kiszámítható, értelmezhető és érzékelhető, az ahhoz való hozzájutás pedig az igénybe vevő számára akadálymentes.

II. FEJEZET
A FOGYATÉKOS SZEMÉLYT MEGILLETŐ JOGOK

Környezet

5. §
(1) A fogyatékos személynek joga van a számára akadálymentes, továbbá érzékelhető és biztonságos épített környezetre.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt jog vonatkozik különösen a közlekedéssel és az épített környezettel kapcsolatos tájékozódási lehetőségekre.

Kommunikáció

6. §
(1) A fogyatékos személynek, családtagjainak, segítőinek biztosítani kell a hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékosokat megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.
(2) Hozzáférhető az információ akkor, ha azt a fogyatékos személy érzékelheti és az biztosítja számára a megfelelő értelmezés lehetőségét.
6. §   A fogyatékos személy számára biztosítani kell az egyenlő esélyű hozzáférés lehetőségét a közérdekű információkhoz, továbbá azokhoz az információkhoz, amelyek a fogyatékos személyeket megillető jogokkal, valamint a részükre nyújtott szolgáltatásokkal kapcsolatosak.
7. §   A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit.
7. §
(1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a kölcsönös tájékozódás feltételeit.
(1) A kommunikációban jelentősen gátolt személy számára a közszolgáltatások igénybevételekor lehetővé kell tenni a tájékozódás és a személyi segítés feltételeit.
(2) Az információs társadalom nyújtotta lehetőségek erősítik az esélyegyenlőséget a fogyatékos személyek számára. A fogyatékos személyt az információs esélyegyenlőség megilleti az információs társadalmi szolgáltatások igénybevételekor.

Közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés

7/A. §
(1) A fogyatékos személy számára az e törvényben meghatározottak szerint - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.
(1) A fogyatékos személy számára - figyelembe véve a különböző fogyatékossági csoportok eltérő speciális szükségleteit - biztosítani kell a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférést.
(2) A közszolgáltatások engedélyezésére vonatkozó külön jogszabályok szerinti hatósági eljárás során az egyenlő esélyű hozzáférés szempontjának érvényesülését biztosítani kell.
7/B. §
(1) A 4. § fa)-fb) alpontjában meghatározott - 2007. április 1-jén már működő - közszolgáltatások vonatkozásában az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának határideje 2010. december 31.
(2) A 4. § fc) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már működő - közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának követelményét a mellékletben rögzített évenkénti ütemezés szerint kell végrehajtani.
(3) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) 88. §-ának (1) bekezdése alapján elkészített fővárosi, megyei fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy a helyi önkormányzat által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kell megvalósítani az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeit. Ennek elkészítése során figyelembe kell venni a Kt. 85. §-ának (4) bekezdésében meghatározott önkormányzati intézkedési tervben, valamint a Kt. 89/A. §-ának (5) bekezdésében meghatározott többcélú kistérségi társulási intézkedési tervben foglaltakat. A mellékletben meghatározottakat a fővárosi, megyei fejlesztési tervvel összhangban kell megvalósítani.
(3) A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény alapján elkészített köznevelés-fejlesztési tervben meg kell határozni, hogy az állam által nyújtott közszolgáltatások esetén milyen módon kerülnek megvalósításra az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei.
(4) A 4. § fd)-fe) alpontja szerinti - 2007. április 1-jén már működő - közszolgáltatások esetében az egyenlő esélyű hozzáférést a közszolgáltatást nyújtó épület nyilvánosság számára nyitva álló részei tekintetében 2013. december 31-éig kell biztosítani.
(5) A 4. § fa)-fc) alpontjában meghatározott közszolgáltatások egyenlő esélyű hozzáférhetővé tételének megteremtését az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztések támogatják.
7/C. §   A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása érdekében a fogyatékos személy az önálló életvitelét segítő kutyáját - külön jogszabályban meghatározottak szerint - beviheti a közszolgáltatást nyújtó szerv, intézmény, szolgáltató mindenki számára nyitva álló területére.

Közlekedés

8. §   A közlekedési rendszereknek, továbbá a tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket is - alkalmasnak kell lenniük a fogyatékos személy általi biztonságos igénybevételre.
9. §   A közlekedésében jelentősen akadályozott fogyatékos személy közlekedését - az indulási helytől a célállomásig történő - szállítást végző hálózat működtetésével is lehet biztosítani.
10. §   Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni.

Támogató szolgálat, segédeszköz

11. §   A fogyatékos személy részére biztosítani kell a fogyatékossága által indokolt szükségleteinek megfelelő támogató szolgálat igénybevételét, továbbá segédeszközt. Az árhoz nyújtott támogatással beszerezhető segédeszközök körét és a támogatás módját, valamint mértékét külön jogszabály határozza meg.

III. FEJEZET
AZ ESÉLYEGYENLŐSÍTÉS CÉLTERÜLETEI

Egészségügy

12. §
(1) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során - az 1997. évi CLIV. törvénnyel összhangban - figyelemmel kell lenni a fogyatékosságából adódó szükségleteire.
(2) A fogyatékos személy számára biztosítani kell - a fogyatékosságával összefüggésben - az állapota javításához, az állapotromlása megelőzéséhez szükséges rendszeres és hatékony egészségügyi ellátást. A fogyatékos személyeket ellátók speciális képzésének és továbbképzésének lehetőségét biztosítani kell.
(3) A fogyatékos személy egészségügyi ellátása során törekedni kell arra, hogy az ellátás segítse elő a rehabilitációját, társadalmi beilleszkedését, továbbá, hogy ne erősítse a betegségtudatát.
(4) Az orvos - vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó - a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató kiadásáról a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter gondoskodik.
(4) Az orvos - vagy az általa megbízott egyéb egészségügyi dolgozó - a kiskorú személy fogyatékosságának megállapításakor a szülőt (gyámot) haladéktalanul tájékoztatja az igénybe vehető ellátásokról és fejlesztési lehetőségekről. Az ezzel kapcsolatos tájékoztató kiadásáról a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter gondoskodik.

Oktatás, képzés

13. §
(1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben vegyen részt a közoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint.
(1) A fogyatékos személynek joga, hogy állapotának megfelelően és életkorától függően korai fejlesztésben és gondozásban, óvodai nevelésben, iskolai nevelésben és oktatásban, fejlesztő felkészítésben, szakképzésben, felnőttképzésben, továbbá felsőoktatásban vegyen részt a vonatkozó jogszabályokban meghatározottak szerint.
(2) Abban az esetben, ha az - az e célra létrehozott szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - a fogyatékos személy képességeinek kibontakoztatása céljából előnyös, a fogyatékos személy az óvodai nevelésben és oktatásban a többi gyermekkel, tanulóval együtt - azonos óvodai csoportban, illetve iskolai osztályban - vesz részt.
(3) A kiskorú fogyatékos személyt megilleti az a jog, hogy fejlesztése késedelem nélkül megkezdődjön, amint fogyatékosságát megállapították.
14. §   A fogyatékos személy óvodai nevelését, iskolai nevelését és oktatását ellátó óvodát és iskolát a szülő választja ki a szakértői és rehabilitációs bizottság véleménye alapján.

Foglalkoztatás

15. §
(1) A fogyatékos személy lehetőség szerint integrált, ennek hiányában védett foglalkoztatásra jogosult.
(2) A foglalkoztatást biztosító munkáltató köteles biztosítani a munkavégzéshez szükséges mértékben a munkahelyi környezet, így különösen a munkaeszközök, berendezések megfelelő átalakítását. Az átalakítással kapcsolatos költségek fedezésére a központi költségvetésből támogatás igényelhető.
(3) A munkáltató a fogyatékos személy munkához jutásának elősegítése érdekében - a felvételi eljárás során - köteles biztosítani az egyenlő eséllyel hozzáférhető környezetet.
(4) A munkáltatót a (3) bekezdésben foglalt kötelezettség abban az esetben terheli, amennyiben
a) a megüresedett álláshelyet nyilvánosan meghirdette,
b) az álláshelyre a fogyatékos személy oly módon jelentkezett, hogy jelezte a meghallgatáshoz szükséges speciális igényeit, és
c) azok biztosítása a munkáltató számára nem jelent aránytalanul nagy terhet. Aránytalanul nagy tehernek minősül az, ha a kötelezettség teljesítése a munkáltató működését ellehetetleníti.
16. §   Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára speciális munkahelyek működtetésével a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A védett munkahelyet a központi költségvetés normatív támogatásban részesíti.
16. §   Ha a fogyatékos személy foglalkoztatása az integrált foglalkoztatás keretében nem megvalósítható, úgy számára a munkához való jogát lehetőség szerint biztosítani kell. A megváltozott munkaképességű munkavállalókat foglalkoztató akkreditált munkáltatókat és a szociális foglalkoztatást végző foglalkoztatókat a központi költségvetés - jogszabályban meghatározottak szerint - támogatásban részesíti.

Lakóhely

Lakóhely, közösségbe való befogadás, önálló életvitel

17. §   A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.
17. §
(1) A fogyatékos személynek joga van a fogyatékosságának, személyes körülményeinek megfelelő - családi, lakóotthoni, intézményi - lakhatási forma megválasztásához.
(2) A fogyatékos személyek számára ápolást-gondozást nyújtó, 50 főnél nagyobb férőhelyszámú szociális intézmények kiváltására a (3)-(5) bekezdésben foglaltak szerint kerül sor.
(3) 2013. december 31-éig legalább 1500 fő fogyatékos és pszichiátriai beteg személynek ellátást nyújtó intézményi férőhely kiváltásához az európai uniós társfinanszírozással megvalósuló fejlesztési programok nyújtanak támogatást.
(4) A (3) bekezdés szerint kiváltásra nem kerülő intézményi férőhelyek kiváltására az Országgyűlés 2010. december 31-éig ütemtervet fogad el a kötelezettek és a végrehajtás határidejének rögzítésével.
(4) A (3) bekezdés szerint kiváltásra nem kerülő intézményi férőhelyek kiváltására a Kormány által meghatározott rendben kerül sor.
(5) A kiváltást a 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdetett, a Fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló egyezmény 19. cikkében meghatározottak figyelembevételével kell végrehajtani.

Kultúra, sport

18. §
(1) A fogyatékos személy számára lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport- és más közösségi célú létesítmények látogatását.
(2) A fogyatékos személy számára - sportolási lehetőségeinek megteremtéséhez - a sportolási célú, szabadidős intézmények használatát hozzáférhetővé kell tenni.
(3) A fogyatékos szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós Nemzeti Ifjúsági és Szabadidősport Közalapítvány, verseny- és élsportját a Gerevich Aladár Nemzeti Sport Közalapítvány támogatja.
(3) A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Wesselényi Miklós Sportközalapítvány támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a központi költségvetésből történik.
(3) A fogyatékos személyek szabadidő- és tömegsportját a Magyar Olimpiai Bizottság támogatja, a fogyatékos személyek verseny- és élsportjának támogatása a központi költségvetésből történik.

IV. FEJEZET
A REHABILITÁCIÓ

A rehabilitációhoz való jog

19. §   A fogyatékos személynek joga van a rehabilitációra. E jog érvényesítését rehabilitációs szolgáltatások, ellátások biztosítják.
20. §   A Kormány a 21. §-ban megjelölt állami feladat ellátására közalapítványt hoz létre. A közalapítványnak törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg.
20. §   A 21. §-ban megjelölt állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg.
20. §   A 21. §-ban megjelölt állami feladatot a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott, a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter szakmai felügyelete alatt álló szervezet látja el. A szervezet számára törvény vagy kormányrendelet további feladatokat állapíthat meg.

A rehabilitációs szolgáltatás, ellátás

21. §   A közalapítvány a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
a) a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését;
b) a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése;
c) a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése;
d) a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása;
e) a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása;
f) a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása;
g) a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.
21. §   A 20. § szerinti szervezet a fogyatékos személyek rehabilitációjának megvalósulása érdekében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
a) a fogyatékos személy meglévő, illetve fejleszthető képességeinek megfelelő programtervezetek kidolgozásához olyan szempontrendszer kiadása, amely magában foglalja a rehabilitációs folyamat során elért képességfejlődés rendszeres felmérését, és lehetővé teszi a rehabilitációs program szükség szerinti módosítását, továbbfejlesztését;
b) a rehabilitációs programban megjelölt szolgáltatásokhoz, ellátásokhoz való hozzáférés megszervezése;
c) a rehabilitáció folyamatában közreműködő szervezetekkel, személyekkel való együttműködés, a rehabilitációs tevékenységük figyelemmel kísérése;
d) a segédeszköz, valamint a segédeszköz-ellátás fejlesztés irányainak kidolgozása;
e) a segítő szolgálatok, illetve azok hálózatának kialakításánál figyelembe veendő szempontok kidolgozása;
f) a rehabilitációs folyamatban összegyűjtött tapasztalatok alapján szakmai-módszertani ajánlások kidolgozása;
g) a szolgáltatást nyújtó szervezetekkel és az általuk nyújtott rehabilitációs szolgáltatásokkal kapcsolatos adatok, információk gyűjtése a fogyatékos személyek, családtagjaik, segítőik tájékoztatása érdekében.

V. FEJEZET
A FOGYATÉKOSSÁGI TÁMOGATÁS

22. §   A 18. életévét betöltött súlyos fogyatékos személy a fogyatékossága folytán keletkező többletköltségeinek részbeni fedezésére fogyatékossági támogatásra jogosult a külön törvényben meghatározottak szerint.
22. §   A fogyatékossági támogatás a súlyosan fogyatékos személy részére az esélyegyenlőséget elősegítő, havi rendszerességgel járó pénzbeli juttatás. A támogatás célja, hogy - a súlyosan fogyatékos személy jövedelmétől függetlenül - anyagi segítséggel járuljon hozzá a súlyosan fogyatékos állapotból eredő társadalmi hátrányok mérsékléséhez.

A jogosulti kör meghatározása

23. §   A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-a.
23. §
(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos Magyarországon élő magyar állampolgár, továbbá bevándorlási engedéllyel rendelkező külföldi, valamint a magyar hatóságok által menekültként elismert azon személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédének hallás útján történő megértésére és spontán elsajátítására segédeszközzel sem képes és halláskárosodása miatt a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli (mozgásszervi fogyatékos).
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) az a)-d) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
f) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c), d) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
f) az a)-e) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel rendelkező személy, valamint a magyar hatóság által menekültként elismert személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
f) az a)-e) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
(1) Fogyatékossági támogatásra az a 18. életévét betöltött súlyosan fogyatékos, az ellátás igénylésének időpontjában Magyarországon élő magyar állampolgár, letelepedett, valamint bevándorolt jogállású személy, továbbá a magyar hatóság által menekültként, illetve hontalanként elismert személy jogosult, akinek
a) segédeszközzel vagy műtéti úton nem korrigálható módon látóképessége teljesen hiányzik vagy aliglátóként minimális látásmaradvánnyal rendelkezik és ezért kizárólag tapintó-halló életmód folytatására képes (látási fogyatékos),
b) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes, feltéve, hogy
ba) halláskárosodása 25. életévének betöltését megelőzően következett be, vagy
bb) halláskárosodása mellett a hangzó beszéd érthető ejtése elmarad (hallási fogyatékos),
c) értelmi akadályozottsága genetikai, illetőleg magzati károsodás vagy szülési trauma következtében, továbbá tizennegyedik életévét megelőzően bekövetkező súlyos betegség miatt középsúlyos vagy annál nagyobb mértékű (értelmi fogyatékos),
d) állapota a személyiség egészét érintő fejlődés átható zavara miatt, az autonómia-tesztek alapján súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
e) a mozgásrendszer károsodása, illetőleg funkciózavara miatt helyváltoztatása a külön jogszabályban meghatározott segédeszköz állandó és szükségszerű használatát igényli, vagy a külön jogszabály szerinti mozgásszervi betegsége miatt állapota segédeszközzel eredményesen nem befolyásolható (mozgásszervi fogyatékos),
f) az a)-e) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
f) az a)-e) és h) pontban meghatározott súlyos fogyatékosságok közül legalább két fogyatékossága van (halmozottan fogyatékos),
g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
g) hallásvesztesége olyan mértékű, hogy a beszédnek hallás útján történő megértésére segédeszközzel sem képes és az a), c)-e) és h) pontok valamelyikében megjelölt egyéb fogyatékossága is van (halmozottan fogyatékos),
h) állapota kromoszóma-rendellenesség miatt súlyosnak vagy középsúlyosnak minősíthető,
és állapota tartósan vagy véglegesen fennáll, továbbá önálló életvitelre nem képes vagy mások állandó segítségére szorul.
(2) Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki
a) vakok személyi járadékában,
b) magasabb összegű családi pótlékban
részesül.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti kör,
b) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet jogosulti körébe tartozó, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam állampolgára,
amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában érvényes tartózkodási engedéllyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott támogatásra jogosult
a) a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendeletben meghatározott jogosulti körbe tartozó személy, valamint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerinti családtagja, továbbá a magyar állampolgár Szmtv. szerinti családtagja, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szmtv.) szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgás és a három hónapot meghaladó tartózkodási jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel, valamint
b) a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát a Magyar Köztársaság területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel.
b) a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról és annak végrehajtásáról szóló uniós rendeletek jogosulti körébe tartozó, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személy, amennyiben az ellátás igénylésének időpontjában az Szmtv.-ben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarország területén gyakorolja, a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel rendelkezik, és az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel;
c) a magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás és tartózkodás céljából kiállított engedéllyel (EU Kék Kártyával) rendelkező harmadik országbeli állampolgár, amennyiben az e törvényben meghatározott feltételeknek megfelel és rendelkezik a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel.
d) az összevont engedéllyel rendelkező, Magyarország területén jogszerűen tartózkodó harmadik országbeli állampolgár.
(3) Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha
a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja.
(3) Fogyatékossági támogatásra nem jogosult az a súlyosan fogyatékos személy, aki
a) vakok személyi járadékában,
b) magasabb összegű családi pótlékban
részesül.
(3) A súlyosan fogyatékos személy nem jogosult fogyatékossági támogatásra ha
a) vakok személyi járadékában részesül,
b) magasabb összegű családi pótlékban részesül, vagy
c) utána magasabb összegű családi pótlékot folyósítanak.
(4) Szünetel a fogyatékossági támogatás folyósítása, ha a jogosult egybefüggően három hónapot meghaladóan külföldön tartózkodik. Ebben az esetben a támogatás szüneteltetését a külföldi tartózkodás negyedik hónapjának első napjától kezdődően kell elrendelni.
(4) Megszűnik a fogyatékossági támogatásra való jogosultság, ha
a) a súlyosan fogyatékos állapot nem áll fenn;
b) a fogyatékos személy a felülvizsgálaton nem jelenik meg és a távolmaradását nem igazolja;
(5) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, vagy nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás szünetel.
(5) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez, az ellátás részére a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendeletben foglaltakra figyelemmel, külön jogszabályban meghatározottak szerint kerül továbbfolyósításra. Amennyiben a jogosult az előbbi körbe nem tartozó államba távozik három hónapot meghaladó időtartamra, távolléte alatt az ellátás szünetel.
(5) Ha a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra olyan államba távozik, amely nem
a) az Európai Unió tagállama,
b) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam, vagy
c) olyan állam, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez,
távolléte alatt az ellátás szünetel.
(6) Ha a támogatásra való jogosultság a fogyatékos személy halála miatt szűnik meg, az elhalálozás hónapjára járó támogatást a vele közös háztartásban együtt élt közeli hozzátartozó, ennek hiányában az örökös veheti fel a halál napjától vagy a hagyatéki átadó végzés jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül.

A fogyatékossági támogatás mértéke

23/A. §   A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) 50%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,
a) 65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-d) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,
b) 80%-a,
ba) a 23. § (1) bekezdésének e) és f) pontja szerinti esetben,
bb) a 23. § (1) bekezdésének c)-d) pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.
23/A. §
(1) A fogyatékossági támogatás havi összege az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének
a) 65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-e) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,
a) 65%-a a 23. § (1) bekezdésének a)-e) és h) pontja szerinti esetekben, kivéve az e § b) pontjában megjelölt eseteket,
b) 80%-a,
ba) a 23. § (1) bekezdésének f) és g) pontja szerinti esetben,
bb) a 23. § (1) bekezdésének a), c)-e) pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.
bb) a 23. § (1) bekezdésének a), c)-e) és h) pontjában foglalt esetekben, feltéve, hogy a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.
(1) A fogyatékossági támogatás havi összege 2013. június 1-jétől
a) 19 500 forint - a b) pontban foglaltak kivételével - a 23. § (1) bekezdésének a)-e) és h) pontja szerinti esetben,
b) 24 000 forint
ba) a 23. § (1) bekezdés f) és g) pontja szerinti esetben, és
bb) a 23. § (1) bekezdés a), c)-e) és h) pontja szerinti esetben, ha a súlyosan fogyatékos személynek az önkiszolgálási képessége teljesen hiányzik.
(2) Ha a vakok személyi járadékában részesülő látási fogyatékos személy fogyatékossági támogatásra tart igényt, őt a fogyatékossági támogatás a vakok személyi járadékának megszüntetését követően
a) az (1) bekezdés a) pontja szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének vizsgálatát nem kéri;
b) az (1) bekezdés b) pontja szerinti összegben illeti meg, ha önkiszolgálási képességének hiányát megállapítják.
(3) A fogyatékossági támogatás (1) és (2) bekezdés szerinti összegét 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell, az újonnan megállapításra kerülő fogyatékossági támogatást pedig ugyanilyen emelt összegben kell megállapítani.

Hatásköri, eljárási szabályok

23/B. §
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztár (a továbbiakban: MEP) hatáskörébe tartozik. A MEP határozata ellen benyújtott fellebbezést az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) bírálja el.
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH), a fővárosban a Pest Megyei TÁH hatáskörébe tartozik. A TÁH határozata ellen benyújtott fellebbezést a pénzügyminiszter bírálja el.
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes megyei Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH), a fővárosban a Pest Megyei TÁH hatáskörébe tartozik. A TÁH határozata ellen benyújtott fellebbezést az Államháztartási Hivatal bírálja el.
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság), a fővárosban a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) hatáskörébe tartozik. Az Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést az Magyar Államkincstár bírálja el.
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság), a fővárosban a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság) hatáskörébe tartozik. Az Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést az Magyar Államkincstár bírálja el.
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás igénybejelentésre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása a kincstár hatáskörébe tartozik.
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása a kincstár hatáskörébe tartozik.
(1) A fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló eljárás kérelemre indul. A fogyatékossági támogatás megállapítása a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
(2) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra, a MEP a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerinti illetékes MEP-nek.
(2) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra, a TÁH a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerinti illetékes TÁH-nak.
(2) A 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy vonatkozásában a fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon a Pest Megyei Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Pest Megyei Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést a Magyar Államkincstár bírálja el.
(2) A 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy vonatkozásában a fogyatékossági támogatás megállapítása első fokon a Regionális Igazgatóság hatáskörébe tartozik. A Regionális Igazgatóság határozata ellen benyújtott fellebbezést a Magyar Államkincstár bírálja el.
(2) A 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy vonatkozásában a fogyatékossági támogatás megállapítása a kincstár hatáskörébe tartozik.
(2) A 23. § (2) bekezdésében meghatározott személy vonatkozásában a fogyatékossági támogatás megállapítása a fővárosi és megyei kormányhivatal hatáskörébe tartozik.
(3) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott. Egyéb esetben az igényt el kell utasítani.
(3) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - az igényt el kell utasítani.
(3) Ha a támogatás a tartózkodási hely szerint került megállapításra, az Igazgatóság a határozat egy példányát tájékoztatásul megküldi a lakóhely szerinti illetékes Igazgatóságnak.
(4) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló igényt azért utasították el, mert az igénylő nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb igénybejelentésre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - az igényt el kell utasítani.
(4) Ha a fogyatékossági támogatásra irányuló kérelmet azért utasították el, mert a kérelmező ügyfél nem súlyosan fogyatékos, az elutasító határozat jogerőre emelkedését követő egy éven belül előterjesztett újabb fogyatékossági támogatás megállapítására irányuló kérelemre a bizonyítási eljárást csak abban az esetben kell lefolytatni, ha az orvos igazolja, hogy az igénylő állapota az elutasítás óta rosszabbodott; egyébként - a jogszabályváltozás esetét kivéve - a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani.
23/C. §
(1) A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az Országos Orvosszakértői Intézet (a továbbiakban: OOSZI) illetékes szakértő bizottsága végzi.
(1) A súlyosan fogyatékos állapot megállapítását az orvosszakértői szerv végzi.
(1) A súlyosan fogyatékos állapot megállapításának kérdésében az orvosszakértői szerv szakhatóságként jár el.
(2) A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakvélemény eltérően nem rendelkezik - öt évenként az OOSZI felülvizsgálja.
(2) A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakvélemény eltérően nem rendelkezik - öt évenként az orvosszakértői szerv felülvizsgálja.
(2) A súlyosan fogyatékos állapot fennállását - ha a szakhatósági állásfoglalás eltérően nem rendelkezik - öt évenként az orvosszakértői szerv felülvizsgálja.
23/C. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja.
23/C. §
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal az eljárásában a súlyosan fogyatékos állapotot szakkérdésként vizsgálja.
(2) Ha a kérelmező súlyos fogyatékosságát a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye korábban nem állapította meg, az elsőfokú eljárásban az ügyintézési határidő negyven nap.
23/D. §
(1) A fogyatékossági támogatásra való jogosultság, a jogosultat érintő jog és kötelezettség megállapítására az e törvényben foglalt eltérésekkel az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló, többször módosított 1957. évi IV. törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A fogyatékossági támogatásra vonatkozó államigazgatási ügyben az érdemi határozatot az igény benyújtásától számított hatvan napon belül kell meghozni. Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni.
(2) Az OOSZI a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni. Az eljáró hatóság az OOSZI szakvéleményének megérkezéséig az eljárást felfüggeszti.
(2) Az orvosszakértői szerv a szakvéleményét a megkereséstől számított negyven napon belül köteles előterjeszteni. Az eljáró hatóság az orvosszakértői szerv szakvéleményének megérkezéséig az eljárást felfüggeszti.
(3) A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a MEP-et.
(3) A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a TÁH-ot.
(3) A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni az Igazgatóságot.
(3) A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a kincstárat.
(3) A fogyatékossági támogatásban részesülő, illetve annak gondnoka a jogosultság feltételeit érintő lényeges tények, körülmények megváltozásáról 15 napon belül köteles értesíteni a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(4) Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az igény benyújtásától esedékes.
(4) Ha a támogatásra vonatkozó igényt jogerősen megállapítják, az ellátás az kérelem benyújtásától esedékes.
(5) A fogyatékossági támogatás iránti igény érvényesítésével kapcsolatos valamennyi eljárás illeték- és költségmentes.

A fogyatékossági támogatás folyósítása, finanszírozása, a jogalap nélkül felvett ellátás visszafizetése

23/E. §
(1) A fogyatékossági támogatást a MEP folyósítja.
(1) A fogyatékossági támogatást a TÁH folyósítja.
(1) A fogyatékossági támogatást az Igazgatóság folyósítja.
(1) A fogyatékossági támogatást a kincstár folyósítja.
(1) A fogyatékossági támogatást a fővárosi és megyei kormányhivatal folyósítja.
(2) A bentlakásos intézményben lakó súlyosan fogyatékos cselekvőképtelen személy ellátását az intézmény vezetőjének kell folyósítani. Az intézmény vezetője a jogosult személy fogyatékossági támogatását az intézmény költségvetésétől elkülönítetten kezeli és biztosítja a személyre szóló felhasználást.
(3) A fogyatékossági támogatás teljes fedezetét a központi költségvetés biztosítja.
(4) Jogalap nélkül veszi igénybe a fogyatékossági támogatást az a személy, aki
a) arra nem jogosult, vagy
b) kevesebb összegre jogosult, mint amelyet számára folyósítottak.
(5) Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított harminc napon belül írásban kötelezték.
(5) Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 22 munkanapon belül határozatban kötelezték.
(5) Az, aki a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre a felvételtől számított 30 napon belül határozatban kötelezték.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott idő elteltével a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatást attól lehet visszakövetelni, akinek az ellátás felvétele felróható, feltéve, hogy az ellátás megszűnésétől számított kevesebb mint három év telt el.
(7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a MEP legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.
(7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a TÁH legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.
(7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére az Igazgatóság legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.
(7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a kincstár legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.
(7) Ha a fogyatékossági támogatást jogalap nélkül igénybe vett személy igazolja, hogy tartozásának azonnali vagy egyösszegben való megfizetése családi, jövedelmi, vagyoni és szociális körülményeire való tekintettel magának vagy a tartásra szoruló hozzátartozónak aránytalanul súlyos anyagi megterhelést jelentene, részére a fővárosi és megyei kormányhivatal legfeljebb tizenkét hónapi halasztást engedélyezhet, illetőleg azt, hogy a tartozást harminchat hónapon belül részletekben fizesse meg.
(8) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre írásban kötelezték.
(8) Aki a jogosult halála esetén a kiutalt fogyatékossági támogatást jogalap nélkül vette fel, köteles azt visszafizetni, ha erre határozatban kötelezték.
(9) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a kincstár a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a kincstárnak átadja. A kincstár a követelését - visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról még nem vették fel.
(9) A jogosult halálának hónapját követően belföldi pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlára átutalt jogalap nélküli ellátásnak a fizetési számla terhére történő visszafizetésére a fővárosi és megyei kormányhivatal a pénzforgalmi szolgáltatót kötelezi, feltéve hogy a fizetési számla feletti rendelkezésre más személy nem jogosult és a visszautalás a fizetési számla terhére megtörténhet. A fizetési számla felett rendelkezésre jogosult más személy természetes személyazonosító adatait és lakcímét a pénzforgalmi szolgáltató a fővárosi és megyei kormányhivatalnak átadja. A fővárosi és megyei kormányhivatal a követelését - visszafizetésre kötelező határozat kibocsátásával - akkor is e személlyel szemben érvényesíti, ha a jogalap nélkül kiutalt ellátást az elhunyt számlájáról még nem vették fel.
(10) A jogerősen megállapított és nem teljesített visszafizetési kötelezettség alapján a jogalap nélkül felvett fogyatékossági támogatás és annak kamatai - a (9) bekezdésben meghatározott kivétellel - köztartozásnak minősül, és adók módjára kell behajtani.

A NYILVÁNTARTÁSRA, ADATVÉDELEMRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

23/F. §
(1) A MEP a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállását;
c) a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét;
d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
f) a felülvizsgálat időpontját,
g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).
(1) A TÁH a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt vagy menekült jogállását;
c) a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét;
d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
f) a felülvizsgálat időpontját,
g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).
(1) Az Igazgatóság a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását;
c) a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét;
d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
f) a felülvizsgálat időpontját,
g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).
(1) A kincstár a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
b) a jogosult állampolgárságát, illetőleg bevándorolt, letelepedett vagy menekült jogállását;
b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállását;
c) a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét;
d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
f) a felülvizsgálat időpontját,
g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).
(1) A fővárosi és megyei kormányhivatal, valamint a fogyatékossági támogatás ügyében másodfokon eljáró hatóság (a továbbiakban együtt: nyilvántartást vezető szerv) a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megállapítása, az ellátás biztosítása céljából nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a jogosult természetes személyazonosító adatait;
b) a jogosult állampolgárságát, illetve bevándorolt, letelepedett, menekült vagy hontalan jogállását;
c) a jogosult belföldi lakó és/vagy tartózkodási helyét;
d) a jogosultsági feltételekre és az azokban bekövetkezett változásokra vonatkozó adatokat;
e) a fogyatékossági támogatás megállapítására, megváltoztatására és megszüntetésére vonatkozó döntést;
f) a felülvizsgálat időpontját,
g) a jogosult Társadalombiztosítási Azonosító Jelét (TAJ szám).
(1a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés e) pontja szerinti adatkör tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(2) A MEP a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(2) A TÁH a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(2) Az Igazgatóság a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(2) A kincstár a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(2) A nyilvántartást vezető szerv a nyilvántartásból adatot törvény alapján adatkezelésre jogosult szervnek - a felhasználás céljának és jogalapjának egyidejű megjelölésével - jogszabályban meghatározott módon szolgáltathat.
(3) A nyilvántartásból a fogyatékossági támogatásra való jogosultság megszűnésétől számított öt év elteltével törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat.
(4) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak. Az e törvény alapján elrendelt adatkezelésre és az adatok védelmére egyebekben a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény, valamint az egészségügyi adatkezelésre vonatkozó törvény rendelkezései az irányadók.
(4) Az e törvény felhatalmazása alapján nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(4) A nyilvántartást vezető szervek a nyilvántartásban kezelt adatokat személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra felhasználhatják, illetőleg azokból statisztikai célra adatot szolgáltathatnak.
(4a) A kincstár a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre vonatkozóan - a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából - az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől.
(4a) A nyilvántartást vezető szerv a fogyatékossági támogatással kapcsolatos eljárása során a fogyatékossági támogatást igénylő vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személyre vonatkozóan - a fogyatékossági támogatásra való jogosultság elbírálása, illetve a jogosultság fennállásának ellenőrzése céljából - az (1) bekezdés c) pontja szerinti adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől és az (1) bekezdés g) pontja szerinti adatot kérhet az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szervtől.
(5) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, a kincstár által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.
(5) Az e törvény szerinti eljárások során az uniós rendeletek szerinti hozzáférési pontot működtető egészségügyért felelős miniszter az uniós rendeletek szerinti célból, az ahhoz szükséges mértékben és ideig kezeli az elektronikus adatcserével érintett, a nyilvántartást vezető szerv által e törvény szerint kezelt személyes és különleges adatokat.

VI. FEJEZET
ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI TANÁCS

24. §
(1) A Kormány fogyatékosüggyel kapcsolatos feladatainak ellátását az Országos Fogyatékosügyi Tanács (a továbbiakban: Tanács) segíti.
(2) A Tanács
a) a fogyatékos személyekkel összefüggő döntések meghozatalában kezdeményező, javaslattevő, véleményező és koordináló,
b) a döntések végrehajtásának folyamatában elemző és értékelő
tevékenységet végez.
(3) A Tanács
a) véleményezi a fogyatékos személyeket érintő jogszabályok tervezeteit;
b) javaslatot tesz a fogyatékos személyeket érintő döntésekre, programokra, jogi szabályozásra;
c) részt vesz a fogyatékos személyek ügyeit érintő tevékenységek koordinálásában;
d) rendszeresen tájékoztatja a Kormányt a fogyatékos személyek élethelyzetének alakulásáról.
(4) A Tanács kidolgozza az Országos Fogyatékosügyi Programot, és figyelemmel kíséri végrehajtását.
25. §
(1) A Tanács tagjai:
a) a Belügyminisztérium, a Szociális és Családügyi Minisztérium, az Egészségügyi Minisztérium, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, az Ifjúsági és Sportminisztérium, a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, az Oktatási Minisztérium és a Pénzügyminisztérium képviselője;
a) a Belügyminisztérium képviselője,
a) a Tanács elnöke,
b) a mozgássérültek, a siketek, a vakok, az értelmi fogyatékosok országos érdek-képviseleti szervezetei által delegált négy fő;
b) az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium két képviselője,
b) a Program megvalósításával kapcsolatban a Kormány feladatkörében eljáró kormányzati szervek képviselői, összesen 12 fő,
c) a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fő;
c) a Gyermek-, Ifjúsági és Sportminisztérium képviselője,
c) a mozgássérült, a siket, a vak és gyengénlátó, az értelmi fogyatékos, valamint az autista emberek országos érdek-képviseleti szervezetei által delegált egy-egy fő,
d) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítő szövetség által delegált egy fő;
d) a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium képviselője,
d) a Fogyatékos Emberek Szövetségeinek Tanácsa és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége által delegált egy-egy fő,
e) a fogyatékosok érdekében működő nonprofit szervezetek által delegált három fő.
e) az Oktatási Minisztérium képviselője,
e) a fogyatékos személyek érdekében működő egyéb nem kormányzati szervezetek által delegált négy fő,
f) az Informatikai és Hírközlési Minisztérium képviselője,
f) a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fő,
g) a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának képviselője,
g) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítő szövetség által delegált egy fő.
h) a Pénzügyminisztérium képviselője,
i) a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium képviselője,
j) a Miniszterelnöki Hivatal képviselője,
k) a mozgássérültek, a siketek, a vakok, az értelmi fogyatékosok, az autisták országos érdek-képviseleti szervezetei által delegált egy-egy fő,
l) a védett munkahelyek szervezetei által delegált két fő,
m) az önkormányzatok országos érdekképviseleteit tömörítő szövetség által delegált egy fő,
n) a fogyatékkal élő személyek érdekében működő non-profit szervezetek által delegált négy fő.
(2) A Tanács elnöke a szociális és családügyi miniszter.
(2) A Tanács elnöke az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter. A Tanács társelnöke a nem kormányzati oldal által választott személy.
(2) A Tanács elnöke a Kormány által kijelölt miniszter. A Tanács társelnöke a nem kormányzati oldal által a tagok közül választott személy.
(2) A Tanács (1) bekezdés c)-g) pont szerinti tagja a fogyatékos személyek érdekeinek képviseletét ellátó feladatkörében nem folytathat a lobbitevékenységről szóló 2006. évi XLIX. törvény hatálya alá tartozó lobbitevékenységet.
(3) A Tanács üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja.
(3) A Tanács elnöke a Kormány által kijelölt miniszter. A Tanács társelnöke a nem kormányzati oldal által a tagok közül választott személy.
(4) A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.
(4) A Tanács üléseit szükség szerint, de legalább negyedévente tartja.
(5) A Tanács működésének költségeit a központi költségvetés Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani.
(5) A Tanács működésének költségeit a központi költségvetés Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani.
(5) A Tanács működésének költségeit a központi költségvetés Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium fejezet költségvetésében kell biztosítani.
(5) A Tanács működésének költségeit a központi költségvetés társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által felügyelt fejezetének költségvetésében kell biztosítani.
(5) A Tanács akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van.
(6) A fogyatékos személyek jogszabályban biztosított jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékos személyek országos érdek-képviseleti szervezetei pert indíthatnak a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítése érdekében abban az esetben is, ha a sérelmet szenvedett fogyatékosok személye konkrétan nem állapítható meg.
(6) A fogyatékos személyek jogszabályban biztosított jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékos személyek országos érdek-képviseleti szervezetei pert indíthatnak a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítése érdekében abban az esetben is, ha a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.
(6) A Tanács működésének költségeit a központi költségvetés társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter által felügyelt fejezetének költségvetésében kell biztosítani.
(7) A fogyatékos személyek jogszabályban biztosított jogait megsértővel szemben az Országos Fogyatékosügyi Tanács, illetve a fogyatékos személyek országos érdek-képviseleti szervezetei pert indíthatnak a fogyatékos személyeket megillető jogok érvényesítése érdekében abban az esetben is, ha a jogsértés személyek pontosan meg nem határozható, nagyobb csoportját érinti.

VI. FEJEZET

VII. FEJEZET
ORSZÁGOS FOGYATÉKOSÜGYI PROGRAM

VII. FEJEZET
ORSZÁGOS FOGYATÉKOSSÁGÜGYI PROGRAM

26. §
(1) Az Országgyűlés a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében Országos Fogyatékosügyi Programot (a továbbiakban: Program) határoz meg. A Programban foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni.
(1) Az Országgyűlés által a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének megteremtéséhez szükséges intézkedések megalapozása érdekében elfogadott Országos Fogyatékosságügyi Programban (a továbbiakban: Program) foglaltakat az egészségügyi, foglalkoztatási, szociálpolitikai, oktatási, közlekedési tervezésben, továbbá a településfejlesztésben, valamint az egyéb állami tervezés körébe tartozó döntés meghozatala során érvényre kell juttatni.
(2) A Program előkészítéséről és annak Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő terjesztéséről - a szociális és családügyi miniszter útján - a Kormány gondoskodik.
(2) A Program előkészítéséről és annak Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő terjesztéséről - a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter útján - a Kormány gondoskodik.
(2) A Program előkészítéséről és annak Országgyűlési határozat tervezet formájában az Országgyűlés elé történő terjesztéséről - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter útján - a Kormány gondoskodik.
(2a) Az Országos Fogyatékosságügyi Tanács részt vesz a Program előkészítésében, és figyelemmel kíséri annak végrehajtását.
(3) A Program az alábbiakat tartalmazza:
a) a fogyatékossággal élő népesség társadalmi helyzetének bemutatását;
b) a rehabilitációval kapcsolatos célok meghatározását;
c) a fogyatékos személyeket érintő társadalmi szemlélet kedvező irányú megváltoztatásához szükséges tennivalókat;
d) a fogyatékos személyek és családjuk életminőségének javításához szükséges feltételrendszer meghatározását;
e) a fogyatékos személyeknek a társadalom életében való aktív részvételét elősegítő terveket;
f) a fogyatékos személyek létszámához és társadalmilag elismert igényeikhez igazodva a közlekedési rendszerek (tömegközlekedési eszközök, utasforgalmi létesítmények), a szállítás, az épített környezet átalakításának, valamint a speciális oktatás és speciális foglalkoztatás célállapotban elérendő indokolt mértékének meghatározását;
g) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközöket és intézményeket, valamint a szükséges pénzügyi forrásokat.
g) a közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtéséhez szükséges, az állam által biztosítandó eszközöket és intézkedéseket;
h) a kitűzött célok megvalósításához szükséges eszközök és intézmények meghatározását.
(4) A Programot az Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a Kormány évente jelentést tesz az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente felülvizsgálja.
(4) A Programot az Országgyűlés fogadja el. Végrehajtásáról a Kormány kétévente jelentést tesz az Országgyűlésnek. Az Országgyűlés a határozatot legalább négyévente felülvizsgálja.
(4) A Kormány a Programban megfogalmazott célok ütemezett végrehajtása érdekében Intézkedési Tervet készít. Az Intézkedési Terv tartalmazza a célok végrehajtásához az adott időszakban szükséges intézkedéseket, az intézkedésekért felelős személy megjelölését, az egyes intézkedések megvalósításához szükséges forrást, továbbá a megvalósítás határidejét.

VIII. FEJEZET
A FOGYATÉKOS SZEMÉLYEKET MEGILLETŐ JOGOK VÉDELME, TOVÁBBÁ A TÖRVÉNYBŐL FAKADÓ FELADATOK KÖTELEZETTJE

VIII. FEJEZET
A FOGYATÉKOSOKAT MEGILLETŐ JOGOK VÉDELME, TOVÁBBÁ A TÖRVÉNYBŐL FAKADÓ FELADATOK KÖTELEZETTJE

27. §   Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyhez fűződő jogok sérelme esetén irányadók.
27. §   Amennyiben valakit fogyatékossága miatt jogellenesen hátrány ér, megilletik mindazok a jogok, amelyek a személyiségi jogok sérelme esetén irányadók.
27/A. §   A fogyatékos személyek jogainak előmozdítása, életminőségük javítása, önálló életvitelük támogatása és az e törvényben megfogalmazott egyéb célok, feladatok megvalósítása érdekében nyújtott, európai uniós forrásból finanszírozott, illetve hazai költségvetési támogatás esetén a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter döntése alapján a képviseletében eljáró közreműködő szervezetként a szakmai felügyelete alatt álló, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott szervezet jár el.
27/A. §   A fogyatékos személyek jogainak előmozdítása, életminőségük javítása, önálló életvitelük támogatása és az e törvényben megfogalmazott egyéb célok, feladatok megvalósítása érdekében nyújtott, európai uniós forrásból finanszírozott, illetve hazai költségvetési támogatás esetén a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter döntése alapján a képviseletében eljáró közreműködő szervezetként a szakmai felügyelete alatt álló, a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének biztosítására létrehozott szervezet jár el.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

28. §   Ez a törvény 1999. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy a fogyatékossági támogatásról szóló törvényi rendelkezéseket 1999. szeptember 30-ig kell megalkotni.
29. §
(1) A kihirdetéskor már működő közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek - beleértve a jelző- és tájékoztató berendezéseket - fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig kell a 8. §-ban foglalt feltételeknek megfelelniük.
(1) A közlekedési rendszereknek, tömegközlekedési eszközöknek, utasforgalmi létesítményeknek, jelző- és tájékoztató berendezéseknek - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig kell a 8. §-ban foglalt feltételeknek megfelelniük.
(2) A törvény 9. §-ában szabályozott közlekedési szállítást végző hálózat kiépítéséről fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig gondoskodni kell.
(3) A fogyatékos személy a 13. §-ban szabályozott speciális oktatásának tárgyi, személyi feltételeit fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig kell megteremteni.
(4) A fogyatékos személy speciális munkahelyen történő foglalkoztatásának 16. § szerinti feltételeit fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig kell megteremteni.
(5) A fogyatékos személyek számára tartós bentlakást nyújtó intézményeket fokozatosan, de legkésőbb 2010. január 1-jéig át kell alakítani oly módon, hogy az önálló életvitelre személyi segítséggel képes fogyatékos személyek ellátása kisközösséget befogadó lakóotthonban történjen, továbbá az arra rászoruló súlyos fogyatékos személyek számára humanizált, modernizált intézményi ellátást kell biztosítani.
(6) A törvény kihirdetésekor már meglévő középületek akadálymentessé tételét fokozatosan, de legkésőbb 2005. január 1-jéig el kell végezni.
(7) Az Országos Fogyatékosügyi Tanács e törvény hatálybalépésétől számított három hónapon belül jön létre.
(8) A Kormány a Programot legkésőbb 1999. április 30-ig benyújtja az Országgyűlésnek.
29/A. §
(1) A kincstár a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXII. törvénnyel megállapított 23/A. § alapján emelésre kerülő, 2013. június hónapra járó fogyatékossági támogatást a jogosultak számára már emelt összegben folyósítja, illetve állapítja meg.
(2) A vakok személyi járadéka 2013. június 1-jétől havi 16 160 forint összegben jár. A kincstár a 2013. június hónapra járó vakok személyi járadékát a jogosultak számára már emelt összegben folyósítja. A vakok személyi járadékát 2014. január 1-jétől a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvénynek a nyugellátások évenkénti rendszeres emelésére vonatkozó szabályai szerint, azzal megegyező mértékben emelni kell.
29/B. §   Az e törvény alapján létrehozott, a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény módosításáról szóló 2013. évi LXII. törvény hatálybalépésének napján működő Országos Fogyatékosügyi Tanács tagjainak megbízatása 2013. szeptember 30-áig szól.
30. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány arra, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a fogyatékosság megállapításának részletes szabályait;
a) a súlyos fogyatékosság minősítésének, felülvizsgálatának részletes szabályait;
b) a fogyatékossági támogatás megállapításának, folyósításának szabályait;
b) a fogyatékossági támogatás folyósításának, elszámolásának szabályait;
c) a speciális munkahely működésének, finanszírozásának szabályait.
d) a Fogyatékosügyi Tanács szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat.
e) az Európai Gazdasági Térség állampolgárára vonatkozó ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatfeldolgozásával kapcsolatos részletes szabályokat.
e) a 23. § (2) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozó ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.
e) az e törvény alapján nyújtott ellátás igénylésével, megállapításával, folyósításával és ellenőrzésével, valamint az igényelbíráló szervek adatkezelésével kapcsolatos részletes szabályokat.
(2) Felhatalmazást kap a szociális és családügyi miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a támogató szolgálatok létrehozásának és működésének szakmai szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy rendeletben állapítsa meg a támogató szolgálatok létrehozásának és működésének szakmai szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a társadalmi esélyegyenlőség előmozdításáért felelős miniszter, hogy a közszolgáltatások igénybevételének és a személyi segítés feltételeinek biztosítása érdekében rendeletben állapítsa meg a fogyatékos személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában és önálló életvitelében segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, hogy a közszolgáltatások igénybevételének és a személyi segítés feltételeinek biztosítása érdekében rendeletben állapítsa meg a fogyatékos személyt az egyenlő esélyű hozzáféréshez fűződő joga gyakorlásában és önálló életvitelében segítő kutya kiképzésének, vizsgáztatásának és alkalmazhatóságának szabályait.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

31. §   Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való részleges megfelelést szolgálja:
a) a Tanács 2003/109/EK tanácsi irányelve (2003. november 25.) a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, 11. cikk (1) bekezdés d) pont és 21. cikk,
b) az Európai Parlament és a Tanács 2004/38/EK irányelve (2004. április 29.) az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről, 24. cikke.
c) a Tanács 2009/50/EK irányelve (2009. május 25.) a harmadik országbeli állampolgárok magas szintű képzettséget igénylő munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről, 14. cikk (1) bekezdés e) pont.
d) a harmadik országbeli állampolgárok valamely tagállam területén való tartózkodására és munkavállalására vonatkozó összevont engedélyre irányuló összevont kérelmezési eljárásról, valamint a harmadik országból származó, valamely tagállam területén jogszerűen tartózkodó munkavállalók közös jogairól szóló, 2011. december 13-i, 2011/98/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv, 12. cikk (1) bekezdés e) pont.
e) a harmadik országbeli állampolgárok idénymunkásként való munkavállalás céljából való belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. február 26-ai 2014/36/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv;
f) a harmadik országbeli állampolgárok vállalaton belüli áthelyezés keretében történő belépésének és tartózkodásának feltételeiről szóló 2014. május 15-ei 2014/66/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv.
32. §
(1) E törvény 29. §-a a légi járműveken utazó fogyatékkal élő, illetve csökkent mozgásképességű személyek jogairól szóló, 2006. július 5-i 1107/2006/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E törvény 15-16. §-ai a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról szóló 2000/78/EK tanácsi irányelv 5. cikkének való megfelelést szolgálják.
(3) Ez a törvény a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet és a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

MELLÉKLET AZ 1998. ÉVI XXVI. TÖRVÉNYHEZ

A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megvalósításának ütemezése az önkormányzatok, illetőleg önkormányzati feladatellátást biztosító egyes közszolgáltatások esetében

Az egyenlő esélyű hozzáférés feltételeinek megteremtésére   2008.
december
31.
2009. december 31. 2010.
december
31.
kötelezett önkormányzatok és többcélú kistérségi társulások Kötele-
zettek száma
egészség-
ügyi alapellátás
szociális
alapellátás
óvoda alapfokú
iskola
középfokú
iskola
gyermek-
védelmi alapellátás
gyermek-
védelmi
szakellátás
szociális
szakellátás
egészség-
ügyi
szakellátás
önkor-
mányzati
ügyfél-
szolgálat
kötelezett önkormányzatok Kötele-
zettek száma
egészség-
ügyi alapellátás
szociális
alapellátás
óvoda alapfokú
iskola
középfokú
iskola
gyermek-
védelmi alapellátás
gyermek-
védelmi
szakellátás
szociális
szakellátás
egészség-
ügyi
szakellátás
önkor-
mányzati
ügyfél-
szolgálat
2 ezer fő alatti település önkormányzata 2349 1                 1
2-5 ezer fő közötti település önkormányzata 509 1 1 1 1           1
5-10 ezer fő közötti település önkormányzata 144 1 1 1 1           1
10-20 ezer fő közötti település önkormányzata 80 1 1 1 1   1       1
20-30 ezer fő közötti település önkormányzata 25 1 1 1 1   1       1
30 ezer fő feletti település önkormányzata, ideértve a főváros kerületeit is 61 1 1 1 1   1       1
megyei (fővárosi) önkormányzat 20     1 1 1   1 1 1 1
                       
  • A jogszabály 1998. április 1-jén jelent meg a Magyar Közlöny 28. számában.
  • hatályba lépett 1999. január 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2007. május 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2007. május 1-jén lépett hatályba. 2007. május 1-jén lépett hatályba. 2007. május 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. február 15-én lépett hatályba.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. február 15-én lépett hatályba.A szövegrész 2007. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2010. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2010. március 31-én lépett hatályba.A szakasz 2010. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. március 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 1-jén lépett hatályba. 2012. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2010. október 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. október 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. október 3-án lépett hatályba. 2010. október 3-án lépett hatályba. 2010. október 3-án lépett hatályba. 2010. október 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 1-jén lépett hatályba. 2003. március 1-jén lépett hatályba. 2003. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. február 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 30-án lépett hatályba.A szövegrész 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. június 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. július 16-án lépett hatályba.A szakasz 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2000. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2011. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2016. szeptember 30-án lépett hatályba. 2016. szeptember 30-án lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. május 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.