Hatályos állapot
Közlönyállapot
1996.06.06. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 1996.12.06.
1996.12.07. - 1996.12.31.
1997.01.01. - 1997.08.31.
1997.09.01. - 1997.09.30.
1997.10.01. - 1997.12.31.
1998.01.01. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.03.11.
1999.03.12. - 1999.03.31.
1999.04.01. - 1999.08.16.
1999.08.17. - 1999.08.31.
1999.09.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.02.29.
2000.03.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2001.06.28.
2001.06.29. - 2001.06.30.
2001.07.01. - 2001.07.10.
2001.07.11. - 2001.11.18.
2001.11.19. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.07.16.
2002.07.17. - 2002.12.17.
2002.12.18. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.03.26.
2003.03.27. - 2003.06.30.
2003.07.01. - 2003.10.14.
2003.10.15. - 2003.10.31.
2003.11.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.01.26.
2004.01.27. - 2004.01.31.
2004.02.01. - 2004.03.24.
2004.03.25. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.06.30.
2004.07.01. - 2004.10.26.
2004.10.27. - 2004.12.30.
2004.12.31. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.03.07.
2005.03.08. - 2005.05.09.
2005.05.10. - 2005.07.25.
2005.07.26. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.08.09.
2006.08.10. - 2006.12.25.
2006.12.26. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.07.13.
2007.07.14. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.12.06.
2007.12.07. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.11.25.
2008.11.26. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.11.10.
2009.11.11. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.23.
2010.03.24. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.04.29.
2010.04.30. - 2010.04.30.
2010.05.01. - 2010.05.28.
2010.05.29. - 2010.06.16.
2010.06.17. - 2010.06.30.
2010.07.01. - 2010.07.05.
2010.07.06. - 2010.08.18.
2010.08.19. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.01.01.
2011.01.02. - 2011.02.28.
2011.03.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.01.
2012.01.02. - 2012.04.19.
2012.04.20. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.07.06.
2012.07.07. - 2012.07.30.
2012.07.31. - 2012.08.31.
2012.09.01. - 2012.12.30.
2012.12.31. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.01.01.
2013.01.02. - 2013.04.18.
2013.04.19. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.02.24.
2014.02.25. - 2014.02.28.
2014.03.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.05.05.
2014.05.06. - 2014.06.05.
2014.06.06. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.01.31.
2015.02.01. - 2015.04.14.
2015.04.15. - 2015.06.30.
2015.07.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1996. évi XLIII. törvény

a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyáról

A Magyar Köztársaság függetlenségének, alkotmányos rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:

Magyarország függetlenségének, törvényes rendjének, valamint a lakosság és az ország anyagi javainak védelmét ellátó szervek hivatásos állományától az állam tántoríthatatlan hűséget, bátor helytállást követel. A hivatásos állomány tagjai a törvények és más jogszabályok, valamint a nemzetközi jog előírásainak megfelelően, a fegyveres szervek feladataihoz igazodó szakmai ismeretek birtokában különleges közszolgálatot teljesítenek. Az Országgyűlés - elismerve a hivatásos szolgálattal járó nagyobb áldozatvállalást és az azzal arányban álló erkölcsi és anyagi megbecsülés indokoltságát - a fegyveres szervek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK

I. FEJEZET
ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) E törvény hatálya a fegyveres erők (Magyar Honvédség, Határőrség), a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(1) E törvény hatálya a Határőrség, a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a polgári védelem, a büntetés-végrehajtási szervezet, az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet), valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(1) E törvény hatálya a rendvédelmi szervek (a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet), Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(1) E törvény hatálya a rendőrség, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a büntetés-végrehajtási szervezet, az Országgyűlési Őrség, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok (e törvény alkalmazásában a továbbiakban együtt: fegyveres szervek) hivatásos állományú tagjainak szolgálati jogviszonyára (a továbbiakban: szolgálati viszony) és társadalombiztosítási ellátására terjed ki.
(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira is alkalmazni kell.
(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a határozott idejű szolgálati viszonyban álló rendőrre és a hivatásos állományból nyugállományba helyezett személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira is alkalmazni kell.
(2) E törvény rendelkezéseit a fegyveres szervek szerződéses állományú tagjaira, továbbá - a rájuk vonatkozó mértékben - a hivatásos állományból nyugállományba helyezett vagy nyugállományba vonult személyekre, valamint a törvényben meghatározott esetben és körben a fegyveres szervek hivatásos, szerződéses és nyugállományú tagjainak hozzátartozóira, továbbá a szolgálati járandóságban részesülőkre és hozzátartozóikra is alkalmazni kell.
(2) E törvény rendelkezéseit - a törvényben meghatározott esetben és körben -
a) a hivatásos szolgálatra jelentkezőkre,
b) a rendvédelmi oktatási intézmények nem hivatásos állományú ösztöndíjas hallgatóira, valamint tanulóira,
c) a hivatásos állományból nyugállományba került, valamint a szolgálati járandóságban, rokkantsági ellátásban részesülő volt hivatásos állományúakra,
d) a fegyveres szerv hivatásos és nyugállományú tagjainak, továbbá a szolgálati járandóságban, rokkantsági ellátásban részesülők hozzátartozóira
is alkalmazni kell.
(2a) A IV. Fejezet, valamint a IV/A. Fejezet rendelkezéseit és a 70/B. §-t a fegyveres szervvel közalkalmazotti jogviszonyban állókra is alkalmazni kell.
(2b) A tartalékállományra vonatkozó rendelkezéseket a szolgálati viszony megszűnését követően a hivatásos állományból tartalékállományba helyezettekre is alkalmazni kell.
(3) A szükségállapot és a rendkívüli állapot idején - a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonyára - alkalmazandó eltérő rendelkezéseket külön jogszabályok állapítják meg.
(4) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(4a) Az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagjainak szolgálati viszonyára az e törvényben foglaltakat az Országgyűlésről szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(5) A XVIII/A. Fejezet rendelkezéseit a fegyveres szervvel munkaviszonyban állókra kell alkalmazni.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában
a) munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró: az a parancsnok, vezető, aki jogosult a szolgálati viszony létesítésére, megszüntetésére, tartalmának törvény szerinti érvényesítésére, a fegyelmi és kártérítési felelősség megállapítására, valamint mindazon jogok gyakorlására és kötelezettségek teljesítésére, amelyeket jogszabály a munkáltató részére meghatároz;
b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblával rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére;
b) állományilletékes parancsnok: az az általános munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, aki a fegyveres szerv olyan szervezeti egységét vezeti, amely önálló állománytáblázattal rendelkezik; gyakorolja mindazon munkáltatói jogokat, és teljesíti azokat a kötelezettségeket, amelyeket a törvény nem határoz meg más parancsnok, vezető részére;
c) elöljáró parancsnok: az állományilletékes parancsnok közvetlen szolgálati elöljárója;
d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy;
d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, köztisztviselőként foglalkoztatott személy is minősülhet;
d) szolgálati elöljáró: a hivatásos állomány tagjával szemben a magasabb szolgálati beosztásánál fogva parancs, intézkedés kiadására vagy munkáltatói jogkör gyakorlására jogosult személy; szolgálati elöljárónak vezető beosztású, kormánytisztviselőként foglalkoztatott személy is minősülhet;
e) országos parancsnok: a Magyar Honvédség (a továbbiakban: honvédség) parancsnoka, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a tűzoltóság, a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész;
e) országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar főnöke, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész;
e) országos parancsnok: a Honvéd Vezérkar főnöke, a Határőrség országos parancsnoka, az Országos Rendőr-főkapitányság vezetője, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;
e) országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, a vám- és pénzügyőrség, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;
e) országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója, valamint a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;
e) országos parancsnok: a rendőrség központi szervének vezetője, a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve vezetője, a büntetés-végrehajtás országos parancsnoka, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói;
f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;
f) országos parancsnokság: a Honvéd Vezérkar főnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói és a katonai főügyész kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;
f) országos parancsnokság: a Honvéd Vezérkar főnöke, a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;
f) országos parancsnokság: a nemzetbiztonsági szolgálatok főigazgatói kivételével az e) pontban meghatározott személyek által vezetett szervek;
g) miniszter: a fegyveres szervet irányító miniszter;
g) miniszter: a Kormány fegyveres szervet irányító tagja;
h) szervezeti egység: a fegyveres szerv szervezeti rendszerében elhelyezkedő, különböző szervezeti elemekből álló, az állományilletékes parancsnok által vezetett szervezet;
i) szolgálati hely: az a szervezeti egység, amelynek állományába a hivatásos állomány tagja tartozik;
j) a szolgálatteljesítés helye: az a földrajzilag körülhatárolható területrész, ahol a szolgálati feladatot ténylegesen végre kell hajtani;
k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba történő felvételről (szolgálati viszony létesítéséről), az első és a tábornoki rendfokozat megállapításáról, a magasabb vagy azonos (hasonló) beosztásba helyezésről;
k) kinevezés: a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró rendelkezése hivatásos állományba vételről (szolgálati viszony létesítéséről); magasabb vagy azonos, illetve vezetői beosztásba helyezésről; az első, az első tiszti és tábornoki rendfokozatok megállapításáról;
l) felmentés: a szolgálati beosztás betöltése, valamint a szolgálati viszony megszüntetésének módja;
l) szolgálati érdek: a fegyveres szerv vagy valamely szervezeti egysége jogszerű, rendeltetésszerű és eredményes működéséhez, jogszabályban vagy közjogi szervezetszabályozó eszközben meghatározott feladatainak teljesítéséhez szükséges, vagy azt meghatározó módon befolyásoló személyi feltétel, illetve körülmény;
m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés; az érintett miniszterek megállapodása alapján ez történhet a fegyveres szervek között is;
m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek között is; továbbá közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés;
m) áthelyezés: a fegyveres szerv szervezeti egységén belül, vagy az egyik szervezeti egységtől a másik szervezeti egységhez történő kinevezés vagy alacsonyabb beosztásba helyezés, amely az érintett miniszterek megállapodása alapján történhet fegyveres szervek között is; továbbá kormányzati szolgálati jogviszonyba, közszolgálati jogviszonyba, közalkalmazotti jogviszonyba, illetve azokból hivatásos szolgálati jogviszonyba helyezés;
m) állománytáblázat: a fegyveres szerv szervezeti egységénél rendszeresített szervezeti elemeket, a rendszeresített szolgálati beosztásokat vagy nem hivatásos munkakörök megnevezését, illetménybesorolását, az abban elérhető legmagasabb rendfokozatot, valamint az azok ellátásához szükséges képesítési, képzettségi és egyéb követelményeket meghatározó okmány;
n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszternek arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a minisztériumban meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;
n) berendelés: a fegyveres szervet irányító miniszter arra irányuló rendelkezése, hogy a hivatásos állomány tagja a Miniszterelnökségnél, az általa vezetett minisztériumban vagy törvényben meghatározott - a miniszter irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alá tartozó - szervnél meghatározott beosztásban teljesítse szolgálatát;
n) rendvédelmi oktatási intézmény: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 36. § (1) bekezdésében meghatározott rendelkezés szerint a fegyveres szerv részére létesített és fenntartott köznevelési intézmény, valamint a rendvédelmi felsőoktatást folytató felsőoktatási intézmény;
o) szolgálati viszonyra vonatkozó szabály: e törvényben és a végrehajtására kiadott rendeletekben, illetve az e törvényben megnevezett törvényekben és azok végrehajtási rendeleteiben meghatározott rendelkezés;
p) közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs;
p) közeli hozzátartozó: a házastárs, a bejegyzett élettárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, a bejegyzett élettárs egyenes ágbeli rokona, az örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelő szülő, a testvér, valamint az élettárs;
r) vezénylés: a hivatásos állomány tagjának az eredeti szervezeti egységétől meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából más szervezeti egységhez időleges, illetőleg a rendelkezési állományból más szervezeti egységhez, valamint más szervhez időleges vagy határozatlan időtartamra történő átirányítása;
s) magasabb beosztás: nagyobb felelősséggel, szélesebb hatáskörrel és ennek megfelelően magasabb rendfokozattal és illetménnyel járó státusz.
t) szövetséges fegyveres erők: a honvédelemről szóló 1993. évi CX. törvény 259. §-ának d) pontjában meghatározott szervezetek.
t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyből eredően új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszűnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak.
t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyből eredően új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszűnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást - szolgálati jellegének megszűnése miatt - a miniszter köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkakörré minősíti át;
t) átszervezés: a fegyveres szervnél végrehajtott - a kizárólag névváltoztatással járó szervezetmódosításon kívüli - minden olyan szervezési intézkedés, amely az egyes szervezeti egységek egészét vagy azok egyes elemeit érinti, amelyből eredően új szervezeti elemek, beosztások létesülnek vagy azok megszűnnek, illetve módosulnak és ennek következtében megváltozik az adott szervezeti elem, illetve egyes beosztások szervezeti szint szerinti besorolása, vagy a beosztás egyes elemei (munkakör tartalma, a szolgálatteljesítés helye, beosztási kategória, rendszeresített rendfokozat) módosulnak. Nem átszervezés, ha a szolgálati beosztást - szolgálati jellegének megszűnése miatt - a miniszter köztisztviselői, vagy közalkalmazotti munkakörré minősíti át. Nem minősül átszervezésnek az sem, ha a fegyveres szerv egészét vagy az érintett szervezeti egységét más fegyveres szervvel összevonják vagy annak alárendelik, és ennek következtében a hivatásos állomány tagja más fegyveres szerv állományába kerül, feltéve, hogy a szolgálati beosztásának felsorolt jellemzői - így különösen a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztása és helye, rendfokozata, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriája, fizetési fokozata, szolgálati rendje, vezényelhetősége - egyébként nem változnak;
u) közszolgálati jogviszony: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény szabályai szerinti közszolgálati jogviszony.
u) közszolgálati jogviszony: a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a kormánytisztviselők jogállásáról szóló 2010. évi LVIII. törvény szabályai szerinti közszolgálati jogviszony;
u) közszolgálati és kormányzati szolgálati jogviszony:
ua) közszolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti köztisztviselő és közszolgálati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;
ub) kormányzati szolgálati jogviszony: a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény szabályai szerinti kormánytisztviselő és kormányzati ügykezelő foglalkoztatási jogviszonya;
v) belföldi szolgálati kiküldetés: a hivatásos állomány tagjának meghatározott szolgálati feladat teljesítése céljából a szolgálatteljesítési helyének közigazgatási határán kívül történő ideiglenes szolgálatteljesítése, ide nem értve, ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati kötelezettség teljesítésének természetéből eredően szolgálati feladatait szokásosan a szolgálatteljesítési helye közigazgatási határán kívül teljesíti.
z) rendészeti gyakorlat: a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban, kormányzati szolgálati jogviszonyban, közszolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban és munkaviszonyban töltött idő, továbbá a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján közigazgatási gyakorlatként elismert idő.

A szolgálati viszony jellege

3. §
(1) A szolgálati viszony az állam és a hivatásos állomány tagja között létrejött különleges közszolgálati jogviszony, amelyben mindkét felet a sajátos szolgálati körülményeknek megfelelő, e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.
(2) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból fakadó kötelmeit - a fegyveres szerv rendeltetés szerinti feladatainak megvalósítása érdekében - önkéntes vállalás alapján, élethivatásként, szigorú függelmi rendben, életének és testi épségének kockáztatásával, egyes alapjogai korlátozásának elfogadásával teljesíti.
(3) Nem minősül a szolgálati viszony jellegét meghatározó, az (1)-(2) bekezdés szerinti sajátos szolgálati körülmények között végzett, az élet és a testi épség kockáztatásával járó szolgálati tevékenységnek különösen:
a) a szervezet működését szolgáló, így különösen a gazdálkodással, a humánszolgálati, személyügyi, munkaügyi és egészségügyi tevékenységgel összefüggő, továbbá jogi és igazgatási, illetve,
b) a szervezet működéséhez kapcsolódó, így különösen tájékoztatási, szociális, művészeti és közművelődési, ügyviteli, informatikai, üzemeltetési, állategészségügyi munkaköri feladat.
(4) A miniszter a fegyveres szervnél rendszeresített hivatásos szolgálati beosztásokat a szolgálati viszony és a szolgálati tevékenység jellegének megfelelően állapítja meg.
(5) A hivatásos szolgálati beosztás szolgálati jellegének megszűnése az abban a munkakörben foglalkoztatott hivatásos állomány tagjának e munkakörben való további foglalkoztatását, szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.

Egyenruha és rendfokozatok

4. §
(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati beosztásához és feladatainak végrehajtásához az öltözködési szabályzatban előírtaknak megfelelően a fegyveres szervnél rendszeresített egyenruhát vagy polgári ruhát visel, és rendfokozattal rendelkezik.
(2) A rendfokozat kifejezi a hivatásos állomány tagjának állománycsoportba tartozását, feljebbvalói viszonyát, ami meghatározott jogokkal és kötelezettségekkel jár együtt. A rendfokozati jelzést az egyenruhán kell viselni.
(3) A hivatásos állomány tagját az első és a tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatokba előléptetik.
(3) A hivatásos állomány tagját az első, az első tiszti és az első tábornoki rendfokozatokba kinevezik, a többi rendfokozatba előléptetik.
(4) A rendfokozatok a szolgálati beosztások szintjéhez illeszkednek.
(5) A rendfokozatokat és a rendfokozati várakozási időket a törvény 1. számú melléklete tartalmazza.
(6) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., hőr.őrgy., mk.őrgy., r.o.alez.).
(6) A hivatásos állomány tagja rendfokozatát neve, az adott fegyveres szervhez tartozásra, illetve a szakbeosztásra utaló jelző után használhatja mind szóban, mind írásban (pl. r.szds., mk.őrgy., r.o.alez.).

II. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONYRA VONATKOZÓ ALAPELVEK

A rendeltetésszerű joggyakorlás és kötelezettségteljesítés

A joggal való visszaélés tilalma

5. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni.
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket a rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetve teljesíteni, tilos a joggal való visszaélés.
(2) A jog gyakorlása különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az mások zaklatására, jogos érdekének csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségének korlátozására, lehetséges véleménynyilvánításának elfojtására irányul, vagy erre vezet.
(2) E törvény alkalmazásában joggal való visszaélés különösen, ha az mások jogos érdekeinek csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségeinek korlátozására, zaklatására, véleménynyilvánításának elfojtására irányul vagy ehhez vezet.
(3) A kötelezettség teljesítése különösen akkor nem rendeltetésszerű, ha az indokolatlan érdek- vagy jogsérelmet okoz.
(3) Ha a joggal való visszaélés e törvény vagy e törvény végrehajtására kiadott jogszabály által megkívánt jognyilatkozat megtagadásában áll és ez a magatartás a közszolgálat nyomós érdekét vagy a másik fél különös méltánylást érdemlő érdekét sérti, a bíróság a jognyilatkozatot ítéletével pótolhatja, feltéve, hogy az érdeksérelem másképpen nem hárítható el.
(4) A rendeltetésellenes joggyakorlás és kötelezettségteljesítés hátrányos következményeit orvosolni kell.
(4) A joggal való visszaélés hátrányos következményeit orvosolni kell.

A hátrányos megkülönböztetés tilalma

Az egyenlő bánásmód követelménye

6. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan tilos minden hátrányos megkülönböztetés, így különösen a nem, családi állapot, nemzetiség, faj, származás, vallás, politikai meggyőződés, érdekképviseleti szervezethez való tartozás vagy ezzel összefüggő tevékenység, továbbá a szolgálati viszonnyal össze nem függő körülmény miatt.
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatban az egyenlő bánásmód követelményét meg kell tartani.
(2) Nem minősül hátrányos megkülönböztetésnek a szolgálatteljesítés jellegéből, a szolgálati időből, a rendfokozatból és a beosztásból eredő megkülönböztetés.
(2) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának előmeneteli lehetőségét.
(3) Ha a hátrányos megkülönböztetés tilalmának vagy a jogos megkülönböztetés szabályainak megszegésével kapcsolatban szolgálati jogvitára kerül sor, a fegyveres szervnek kell bizonyítania, hogy eljárása az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat nem sértette.
(4) A fegyveres szerv megkülönböztetés nélkül biztosítja - kizárólag a szakmai képességek, a gyakorlat és a teljesítmény, továbbá a szolgálatban eltöltött idő alapján a rendfokozati és a beosztási kötöttségekre figyelemmel - a hivatásos állomány tagjának előmeneteli lehetőségét.

Jognyilatkozatok

7. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozatokat (megállapodásokat) - eltérő rendelkezés hiányában - alaki kötöttség nélkül lehet megtenni. A hivatásos állomány tagjának kérésére azonban a nyilatkozatot akkor is írásba kell foglalni, ha az írásbeliség egyébként nem kötelező. Nem minősül a szolgálati viszonnyal kapcsolatos nyilatkozatnak a szolgálati feladatok végrehajtására vonatkozó parancs vagy intézkedés.
(2) E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, berendelésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési és minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.
(2) E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési és minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.
(2) E törvény rendelkezésének megfelelően írásbeliséghez kötött a szolgálati viszony létesítésére, szünetelésére és megszüntetésére, a hivatásos állomány tagjának kinevezésére, előléptetésére, előresorolására, elismerésére, áthelyezésére, vezénylésére, megbízására, helyettesítésére, valamint alkalmasságára vonatkozó nyilatkozat, a minősítés, a fegyelmi, kártérítési, személyiségi jogsértés tárgyában hozott, valamint minősítő határozat, továbbá a külön törvény szerinti nemzetbiztonsági ellenőrzéshez való hozzájárulásról és az ellenőrzés eredményéről készült irat.
(3) Az írásbeli nyilatkozatot közölni kell a hivatásos állomány tagjával. A nyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a hivatásos állomány tagjának vagy az átvételre jogosult személynek kézbesítették. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadta, vagy azt szándékosan megakadályozta. Erről jegyzőkönyvet kell felvenni.

A jognyilatkozat megtámadhatósága, semmissége

8. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos jognyilatkozat megtámadható, ha
a) a szolgálati viszonynak a 36. § (1) bekezdésében meghatározott valamelyik alanya (a továbbiakban a 8-11. §-ban: fél) a jognyilatkozat megtételekor lényeges tényben vagy körülményben tévedett, feltéve, hogy tévedését a másik fél okozta, vagy azt felismerhette;
b) mindkét fél a lényeges tény vagy körülmény tekintetében téves feltevésben volt;
c) a nyilatkozat megtételére a felet jogellenes fenyegetéssel vették rá.
c) a nyilatkozat megtételére a felet a másik fél jogellenes fenyegetéssel vette rá;
d) a felet a másik fél szándékos magatartásával tévedésbe ejtette vagy tévedésben tartotta és a fél ezen megtévesztő magatartás hatására tette meg nyilatkozatát.
(1a) Lényeges tényre vagy körülményre vonatkozik a tévedés akkor, ha annak ismeretében a fél nem vagy más tartalommal tette volna meg a jognyilatkozatát.
(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki téves feltevésben volt.
(2) A nyilatkozatot az támadhatja meg, akit megtévesztettek, a nyilatkozat megtételére jogellenes fenyegetéssel vettek rá, illetve az, aki tévedett vagy téves feltevésben volt.
(2a) Nem támadhatja meg a jognyilatkozatát az, aki a tévedését felismerhette vagy a tévedés kockázatát vállalta.
(2b) Az (1) bekezdés c) és d) pontjában foglalt szabályokat kell alkalmazni akkor is, ha a megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről történt és erről a másik fél tudott vagy tudnia kellett.
(2c) A fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.
(3) A megtámadás határideje 30 nap, amely a tévedés vagy megtévesztés felismerésétől, illetve jogellenes fenyegetés esetén a kényszerhelyzet megszűnésétől kezdődik. A megtámadási határidőre az elévülés szabályai irányadók azzal, hogy 6 hónap elteltével a megtámadás joga nem gyakorolható.
(4) A megtámadást a (3) bekezdésben meghatározott határidőn belül írásban kell közölni a másik féllel. Az eljárásra a szolgálati jogvitára vonatkozó szabályok az irányadók.
9. §
(1) Semmis az a jognyilatkozat vagy annak az a része, amely a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályba vagy egyébként jogszabályba ütközik.
(2) A semmisséget hivatalból kell figyelembe venni.
10. §
(1) Érvénytelen a semmis és a sikeresen megtámadott jognyilatkozat.
(2) Ha a jognyilatkozat valamely része érvénytelen, helyette a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályt kell alkalmazni, kivéve, ha a felek az érvénytelen rész nélkül nem állapodtak volna meg.
11. §
(1) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján jóhiszeműen szerzett és gyakorolt jogokat és kötelezettségeket úgy kell elbírálni, mintha azok érvényesek lettek volna.
(2) Az érvénytelen jognyilatkozat alapján létrejött szolgálati viszonyt a fegyveres szerv köteles azonnali hatállyal megszüntetni.
(3) A fegyveres szerv hibájából eredő érvénytelenség esetén a hivatásos állomány tagjának fel nem róható magatartása szerinti felmentés szabályait, illetve jogkövetkezményeit kell megfelelően alkalmazni.
(4) Ha a feleknek a jognyilatkozat érvénytelenségéből kára származott, annak megtérítésére a kártérítési felelősség szabályait kell megfelelően alkalmazni.

A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény elévülése

12. §
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(1) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos igény - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - 3 év alatt évül el. A bűncselekménnyel okozott kárért fennálló felelősség, valamint a bűncselekménnyel okozott személyiségi jogi sérelem miatt fizetendő sérelemdíj iránti igény 5 év alatt, ha pedig a büntethetőség elévülési ideje ennél hosszabb, ennek megfelelő idő alatt évül el.
(2) Az igény elévülése az igény érvényesítésének esedékessé válásától kezdődik. Az igény elévülését hivatalból kell figyelembe venni. Az elévülés utáni teljesítést elévülés címén nem lehet visszakövetelni.
(3) Ha a jogosult az igényét menthető okból nem tudta érvényesíteni, az akadály megszűnésétől számított 6 hónapon belül ezt akkor is megteheti, ha az elévülési idő már eltelt, vagy abból 6 hónapnál kevesebb van hátra.
(4) Az igény érvényesítésére irányuló írásbeli felszólítás, az igénynek a bírósági érvényesítése, megegyezéssel történő módosítása, az egyezségkötés, valamint a kötelezett elismerése az elévülést megszakítja. Az elévülés megszakadása, illetőleg az elévülés megszakítását előidéző eljárás jogerős befejezése után az elévülési idő újra kezdődik. Ha az elévülést megszakító eljárás során végrehajtható határozatot hoztak, az elévülést csak a végrehajtási cselekmények szakítják meg.

A határidők számítása

13. §
(1) Napon - ha szolgálati viszonyra vonatkozó szabály eltérően nem rendelkezik - naptári napot kell érteni.
(2) A napokban megállapított határidőbe nem számít be az a nap, amelyen a határidő megkezdésére okot adó intézkedés (pl. kézbesítés) történt.
(3) A hetekben megállapított határidő azon a napon jár le, amely elnevezésénél fogva a kezdő napnak megfelel. Hónapokban vagy években megállapított határidő (időtartam) lejártának napja az a nap, amely számánál fogva a kezdő napnak megfelel; ha ez a nap a lejárat hónapjában hiányzik, a hónap utolsó napja.
(4) Ha valamely nyilatkozat megtételére előírt határidő utolsó napja heti pihenőnap vagy munkaszüneti nap, a határidő a következő munkanapon jár le.
(5) A határidő elmulasztása akkor menthető ki, ha a határidőt megállapító jogszabály ezt kifejezetten megengedi. A határidőt kétség esetén megtartottnak kell tekinteni.

III. FEJEZET
AZ ALAPVETŐ JOGOK KORLÁTOZÁSA

Általános rendelkezés

14. §
(1) A hivatásos állomány tagja alapvető jogainak a szolgálati viszonnyal kapcsolatos korlátozása nem okozhat az elérni kívánt törvényes érdekkel nyilvánvalóan aránytalan hátrányt.
(2) Több lehetséges és alkalmas korlátozás közül azt kell választani, amely az eredmény biztosítása mellett a korlátozással érintettre a legkisebb sérelemmel jár.

A szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztása

15. §
(1) A hivatásos állomány tagjának szolgálati helyét a fegyveres szerv szervezeti egységei területi elhelyezkedésének és a fegyveres szerv feladataiból fakadó szakmai igényeknek megfelelően, a hivatásos állomány tagja méltányos érdekeinek figyelembevételével kell meghatározni.
(2) A hivatásos állomány tagja e törvényben meghatározott esetekben és feltételek szerint a szolgálati helyéről áthelyezhető, illetve más szolgálati helyre vezényelhető.
16. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli tartózkodási helyét, ahol szükség esetén értesíthető vagy elérhető.
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati, szolgálatteljesítési helyét a szervezeti egység munkarendjében megállapított esetekben és módon hagyhatja el, és ennek megfelelően köteles bejelenteni a szolgálatteljesítési időn kívüli elérhetőségét.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles a külföldre utazását a szolgálati elöljárónak (vezetőnek) bejelenteni.
17. §
(1) A hivatásos állomány tagja a tartózkodási helyéről - szabadsága ideje alatt is - a szolgálati, szolgálatteljesítési helyére visszarendelhető.
(2) A visszarendelésre a szolgálati elöljáró jogosult. Nem rendelhető vissza a hivatásos állomány tagja, ha a visszarendelés számára a szolgálati feladat végrehajtásával arányban nem álló jog- vagy érdeksérelmet okozna. A visszarendelés folytán felmerült költséget a hivatásos állomány tagja részére meg kell téríteni.

A véleménynyilvánítás szabadsága

18. §
(1) A fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak [Alkotmány 40/B. § (4) bekezdés].
(1) A rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjai nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(2) A hivatásos állomány tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(2) A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(2) A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében - az országgyűlési, az európai parlamenti és az önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve - közszereplést nem vállalhat.
(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos állomány tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
(3) A szolgálati helyen és szolgálati feladat teljesítése közben a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja politikai tevékenységet nem folytathat.
(4) A hivatásos állomány tagja a részére kiadott parancsot, intézkedést - a 69. § esetét kivéve - nem bírálhatja, azokról a jog- és érdekérvényesítő tevékenysége körén kívül véleményt nem mondhat, a szolgálati rendet és a fegyelmet sértő nyilatkozatot nem tehet, a sajtónyilvánosság igénybevételével hivatalos eljárásban magánvéleményt nem nyilváníthat.
(5) A szolgálati rendet és a fegyelmet veszélyeztető sajtóterméket a hivatásos állomány tagja nem állíthat elő, és nem terjeszthet, ilyen tartalmú plakátot, hirdetményt vagy emblémát nem függeszthet ki.
(6) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveinek a tevékenységi körébe eső hirdetményei a helyben szokásos módon nyilvánosságra hozhatók.

Gyülekezési jog

19. §
(1) A szolgálati helyen a gyülekezési jog alapján nyilvános rendezvény csak az állományilletékes parancsnok engedélyével tartható.
(2) Nem engedélyezhető rendezvény a szolgálati helyen, ha az
a) pártpolitikai célt szolgál,
b) a szolgálati feladat, a szolgálati rend és fegyelem ellen irányul, vagy azt bírálja,
c) a fegyveres szerv iránti közbizalom megingatására alkalmas,
d) a fegyveres szerv feladataival ellentétes célra irányul.
20. §   A hivatásos állomány tagja a szolgálati helyen kívüli politikai rendezvényen a fegyveres szerv egyenruháját - a helyszínen szolgálatot ellátó hivatásos állomány tagját kivéve - csak a fegyveres szervet képviselő személyként az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.
20. §   A helyszínen szolgálatot ellátók kivételével a hivatásos állomány tagja egyenruháját
a) a választási eljárásról szóló törvény hatálya alá tartozó gyűlésen nem viselheti,
b) egyéb politikai rendezvényen, illetve a gyülekezési jog hatálya alá tartozó nyilvános rendezvényen csak a fegyveres szervet képviselő személyként, az állományilletékes parancsnok engedélyével viselheti.

Egyesülési jog

21. §
(1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz.
(1) A hivatásos állomány tagjai érdekképviseleti szerveket az egyesülési jog alapján - e törvényben meghatározott keretek között - hozhatnak létre, illetve csatlakozhatnak azokhoz. Az érdekképviseleti szervezetek jogosultak szövetségeket létesíteni, illetve ilyenekhez csatlakozni, ideértve a nemzetközi szövetségeket is.
(1a) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
(1b) A hivatásos állomány tagjának joga, hogy - törvényben meghatározott feltételek szerint - gazdasági és társadalmi érdekeik előmozdítása, védelme érdekében, mindennemű megkülönböztetés nélkül, másokkal együtt érdekképviseleti szervezetet alakítsanak, illetve az általuk választott szervezetbe - kizárólag az adott szervezet szabályaitól függően - belépjenek, vagy az ilyen jellegű szervezetektől távol maradjanak.
(2) A hivatásos állomány tagja nem csatlakozhat olyan szervezethez, amelynek tevékenysége a fegyveres szerv feladataival ellentétes.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő társadalmi szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles a hivatásával össze nem függő civil szervezettel fennálló, illetőleg az újonnan létesülő tagsági viszonyát előzetesen az állományilletékes parancsnoknak szóban vagy írásban bejelenteni. Az állományilletékes parancsnok a tagsági viszony fenntartását vagy létesítését írásban megtilthatja, ha az a hivatással vagy a szolgálati beosztással nem egyeztethető össze, illetőleg a szolgálat érdekeit sérti vagy veszélyezteti.
(4) A hivatásos állomány tagja kamarai tagsághoz kötött tevékenység esetén tagja az illetékes szakmai kamarának.
21/A. §   A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, társadalmi szervezeteknek nem minősülő, de szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, valamint a tömegmozgalomhoz történő csatlakozásra és részvételre is.
21/A. §   A 21. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell az egyesülési jog alapján létrehozott, szervezett politikai tevékenységet folytató közösséghez, történő csatlakozásra és részvételre is.

Az anyanyelv használata

22. §
(1) A hivatásos állomány tagja anyanyelvét szabadon használhatja.
(2) A fegyveres szervek szolgálati és vezényleti nyelve a magyar.
(2) A fegyveres szervek szolgálati nyelve a magyar.
(3) A nemzetközi kötelezettségvállalás alapján feladatot ellátó katonai szervezeti egységekben a szolgálati és vezényleti nyelv használatát az országos parancsnok a (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja.

Választójog

23. §   A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi, valamint a társadalombiztosítási önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
23. §   A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
23. §   A hivatásos állomány tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
23. §   A polgári védelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
23. §   A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
23. §   A hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állományának tagja haladéktalanul köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni az országgyűlési képviselői, az európai parlamenti, a főpolgármesteri, polgármesteri, a helyi és nemzetiségi önkormányzati képviselői választáson jelöltként történt nyilvántartásba vételét, a jelöltségtől való visszalépését, a tisztségbe történt megválasztását, illetve annak elmaradását.
24. §
(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, helyi és kisebbségi, valamint társadalombiztosítási önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.
(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.
(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és kisebbségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson és népi kezdeményezésen a lakóhelyén szavazhasson.
(1) A hivatásos állomány tagja számára lehetővé kell tenni, hogy az országgyűlési, az európai parlamenti, helyi és nemzetiségi önkormányzati választáson, továbbá népszavazáson szavazhasson.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből a szavazáshoz szükséges ideig nem tartózkodhat a lakóhelyén, erről őt a választást megelőzően legalább 15 nappal értesíteni kell. Ez esetben lehetővé kell tenni számára - ha a választásról szóló törvény másképp nem rendelkezik -, hogy a szolgálatteljesítés helyén szavazhasson.

A munka és foglalkozás szabad megválasztása

25. §   A hivatásos állomány tagja
a) az iskolai végzettségének (szakképesítésének) megfelelő szolgálati beosztását az előmeneteli rend szerint, a betölthető szolgálati beosztások keretei között, a szolgálati érdekre is figyelemmel választhatja meg;
b) beosztásában a polgári szakképesítését a szolgálat ellátására vonatkozó szabályoknak megfelelően gyakorolhatja;
c) más kereső foglalkozást e törvénynek az összeférhetetlenségről szóló 65. §-a figyelembevételével folytathat.

A művelődéshez való jog, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadsága

26. §
(1) A hivatásos állomány tagja a művelődéshez, a tudományos és művészeti élet, a tanulás és a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.
(1) A hivatásos állomány tagja a tudományos kutatás és művészeti alkotás szabadságához, továbbá a tanulás, valamint a tanítás szabadságához való jogát a szolgálati kötelezettségek teljesítésére vonatkozó szabályok korlátai között gyakorolhatja.
(2) Az előmenetelhez szükséges képesítés megszerzése - külön törvények előírásainak megfelelően - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben és a polgári oktatási intézményekben folyó oktatás, képzés, átképzés és továbbképzés, valamint egyéni képzés keretében történik.

IV. FEJEZET
ÉRDEKKÉPVISELETI SZERVEK ÉS ÉRDEKVÉDELEM

27. §
(1) A hivatásos állomány tagjai a szolgálati viszonnyal kapcsolatos jogaik és jogos érdekeik védelmére és képviseletére érdekképviseleti szerveket, szövetségeket hozhatnak létre, illetve azok tagjai lehetnek, érdekképviseleti fórumokon képviselettel rendelkezhetnek.
(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv rendeltetésszerű működését, a parancsok és intézkedések végrehajtását.
(2) Az érdekképviseleti szervek e törvény keretei között szabadon működhetnek és gyakorolhatják jogosítványaikat. Sztrájkot azonban nem szervezhetnek, és tevékenységükkel - ide értve a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartásának veszélyeztetését is -, nem akadályozhatják meg a fegyveres szerv jogszerű és rendeltetésszerű működését, a hivatásos állomány tagjának a parancsok és intézkedések végrehajtására vonatkozó kötelezettsége teljesítését.
28. §
(1) A fegyveres szerv köteles együttműködni az érdekképviseleti szervvel és biztosítani működésének feltételeit. Ez utóbbi körben lehetővé kell tenni, hogy az érdekképviseleti szerv
a) az érdekképviseleti tevékenysége céljából a fegyveres szerv kijelölt helyiségeit és azok berendezését a napi szolgálati (munka-)időn túl, illetőleg a szolgálati időben térítésmentesen használja;
b) az általa szükségesnek tartott tájékoztatásokat, felhívásokat, valamint a tevékenységével kapcsolatos adatokat a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(2) A fegyveres szerv nem követelheti meg azt, hogy a hivatásos állomány tagja az érdekképviseleti hovatartozásáról nyilatkozzék, nem szüntetheti meg a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát, és nem károsíthatja meg a hivatásos állomány tagját az érdekképviseleti hovatartozása vagy tevékenysége miatt.
(3) Jogosultságot vagy juttatást a fegyveres szerv az érdekképviseleti szervezethez való tartozástól nem tehet függővé.

IV. FEJEZET
A MAGYAR RENDVÉDELMI KAR

A Magyar Rendvédelmi Kar jogállása, feladat- és hatásköre

29. §
(1) E törvény alkalmazásában szakszervezeten - elnevezésétől függetlenül - a hivatásos állomány tagjainak minden olyan érdekképviseleti szervét érteni kell, amelynek célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek képviselete és megvédése.
(1) A Magyar Rendvédelmi Kar (a továbbiakban: MRK) a fegyveres szervek hivatásos állományú tagjainak és közalkalmazottainak önkormányzattal rendelkező rendvédelmi szakmai, érdekképviseleti köztestülete.
(2) A szakszervezet jogosult, hogy
a) a fegyveres szerven belül működjön és tagjait tevékenységébe bevonja;
b) a hivatásos állomány tagjait az anyagi, szociális és kulturális, valamint az élet- és szolgálati körülményeiket érintő jogaikról és kötelezettségeikről tájékoztassa;
c) tagjait a szolgálati viszonyt érintő körben a szervezeti egységgel szemben, illetőleg az állami szervek előtt, meghatalmazás alapján pedig az élet- és szolgálati körülményeiket érintő kérdésekben bíróság, más hatóság és egyéb szervek előtt képviselje.
(2) Az MRK kötelező tagsági viszony alapján működik. A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony alapján a hivatásos állomány tagja és a közalkalmazott az MRK tagjává válik.
(3) A szakszervezet a szervezeti egységgel kapcsolatban az alábbi jogokat gyakorolhatja:
a) minden olyan kérdésben tájékoztatást kérhet, amely a hivatásos állomány tagjainak a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeivel kapcsolatos;
b) az a) pontba tartozó kérdésben a parancsnoki (vezetői) intézkedéssel (döntéssel) kapcsolatos álláspontját, véleményét az állományilletékes parancsnokkal közölheti, és ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezhet;
c) a szolgálati és munkakörülményekre vonatkozó szabályok megtartását ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni.
c) a szolgálati és munkakörülményekre - ennek keretében az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés betartására - vonatkozó szabályok megtartását hivatali munkaidőben, illetve indokolt esetben szolgálatteljesítési időben ellenőrizheti, azok végrehajtásáról tájékoztatást, adatot kérhet, melyet részére meg kell adni. Az ellenőrzés a szolgálati feladatok ellátását nem veszélyeztetheti, illetve nem akadályozhatja.
(3) Az MRK tagozata
a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,
e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok
személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-e) pont szerint elkülönülő résztestülete.
(3) Az MRK tagozata
a) a rendőrségről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
b) a büntetés-végrehajtási szervezetről szóló törvény hatálya alá tartozó szervek,
c) a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény hatálya alá tartozó fegyveres, rendvédelmi feladatokat ellátó szervek,
d) a hivatásos katasztrófavédelmi szervek,
e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok,
f) az Országgyűlési Őrség
személyi állománya szolgálati viszonyban és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjainak a)-f) pont szerint elkülönülő résztestülete.
(4) A szakszervezet az ellenőrzés során észlelt hibákra és mulasztásokra a végrehajtásért felelős szerv vezetőjének a figyelmét felhívhatja. Ha az a szükséges intézkedést kellő időben nem tette meg, a megfelelő eljárást kezdeményezheti. Ennek eredményéről az eljárást lefolytató szerv a szakszervezetet tájékoztatni köteles.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott jogok az elöljáró szervek irányítása körébe tartozóan az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szervet illetik meg.
29/A. §
(1) Az MRK feladatait a döntéshozó és végrehajtó szervei útján látja el.
(2) Az MRK tagjai e törvényben és az MRK Alapszabályában (a továbbiakban: Alapszabály) meghatározott módon és feltételek szerint tagozatokat hoznak létre, amelyek ellátják az Alapszabályban, illetve a 29/B. §-ban meghatározott szervek által átruházott feladatokat.
(3) Az Alapszabály rendelkezhet területi szervek, valamint a Magyar Kormánytisztviselői Karral közös szervezetek létrehozásáról, és az együttműködés rendjéről.
(4) Az MRK
a) ellátja az érdekképviseletet a foglalkozás gyakorlásával összefüggő ügyekben,
b) védi az MRK tekintélyét, testületeinek és tagjainak érdekeit, jogait,
c) megalkotja a hivatásetikai részletszabályokat, az e törvényben meghatározott keretek között kialakítja az etikai eljárás rendszerét, valamint lefolytatja az etikai eljárásokat,
d) konzultációs joggal közreműködik a tagjai foglalkoztatásának és hivatásgyakorlásának feltételeit befolyásoló, az előírt szakmai vizsgákkal kapcsolatos, valamint az MRK-t érintő jogszabályok megalkotásában,
e) véleményét ki kell kérni
ea) szolgálati viszonnyal, valamint közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdésekben,
eb) a központi és társadalombiztosítási költségvetésnek a szolgálati viszonyban és a közalkalmazotti jogviszonyban állókat érintő rendelkezéseivel összefüggésben, valamint
ec) az igazgatási munkaerővel és személyi juttatásokkal való gazdálkodás elvi kérdéseiben,
f) a miniszter útján kezdeményezheti a Kormánynál a tagjai élet- és munkakörülményeit, foglalkoztatási feltételeit és a hivatás gyakorlását érintő jogszabályok megalkotását, illetve módosítását,
g) feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben felterjesztési jogot gyakorol,
h) kezdeményezheti a miniszternél a szolgálati viszonnyal és a közalkalmazotti jogviszonnyal kapcsolatos jogszabálysértő gyakorlat megváltoztatását,
i) megalkotja működési szabályait,
j) tagjairól és szerveiről nyilvántartást vezet,
k) a kiváló munka elismeréseként díjakat alapíthat és adományozhat,
l) a Kormánynál - a miniszter útján -, a miniszternél, az országos parancsnoknál, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetőjénél, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetőjénél kezdeményezheti kitüntetés vagy más elismerés adományozását,
m) szakmai konferenciákat, tudományos tanácskozásokat, felkészítő továbbképzéseket szervezhet,
n) pályázatokat írhat ki és bírálhat el, illetve kiadványokat jelentethet meg a rendvédelem fejlesztésére, gyakorlatának egységesítésére, a példaadó rendvédelmi munkamódszerek megismertetésére, a rendvédelem hagyományainak ápolására,
o) szolgálati viszony, valamint közalkalmazotti jogviszony tekintetében meghatalmazás alapján képviseli tagját a bíróság vagy más hatóság előtti eljárásban,
p) tagjai számára jóléti, szociális és egyéb kedvezményes szolgáltatásokat nyújthat,
r) megfigyelőként részt vehet tagjai szakmai vizsgáztatásában és továbbképzésében, indokolt esetben törvényességi vagy egyéb intézkedést kezdeményez,
s) tagot delegál a Rendészeti Szakvizsga Bizottság elnökségébe,
s) tagot delegál a Rendészeti Alap- és Szakvizsga Bizottság elnökségébe,
t) megalkotja éves költségvetését, elfogadja az éves költségvetés végrehajtásáról szóló, a számviteli törvény szerinti beszámolót,
u) ellátja mindazokat a feladatokat, amelyeket törvény, kormányrendelet vagy az Alapszabály határoz meg.
(5) A fegyveres szerv vezetője köteles kikérni az MRK véleményét a személyi állomány szolgálatteljesítésére, illetve munkavégzésére, szolgálatteljesítési idejére, illetve munkaidejére, pihenőidejére, jutalmazására, valamint juttatásaira vonatkozó, a hatáskörébe utalt szabályozásról.
(6) Az MRK jogosult véleményezni a tagjai csoportját érintő munkáltatói intézkedést (döntést) vagy annak tervezetét, ezzel összefüggésben konzultációt kezdeményezni.

Az MRK szervezete, működése

29/B. §   Az MRK szervezete képviseleti, ügyintézői testületekből, tisztségviselőkből és ügyintéző szervekből áll.
29/C. §
(1) Az MRK legfőbb képviseleti, döntéshozó szerve a Közgyűlés.
(2) A Közgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. A Közgyűlés kötelező összehívásának más eseteit, továbbá a működés rendjét az Alapszabály állapítja meg.
(3) A Közgyűlés feladata:
a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait, valamint a főtitkárt,
a) megválasztja saját tagjai közül az elnökét és alelnökeit, a Pénzügyi Ellenőrző Bizottság (a továbbiakban: PEB) elnökét és tagjait, az Etikai Bizottság (a továbbiakban: EB) elnökét és tagjait,
b) megalkotja az Alapszabályt és a Választási Szabályzatot,
c) gyakorolja az MRK-nak az e törvényben, valamint az Alapszabályban meghatározott feladat- és hatáskörét.
(4) A Közgyűlés feladat- és hatáskörének gyakorlását - ha e törvény vagy az Alapszabály másként nem rendelkezik - átruházhatja az MRK szerveire és tisztségviselőire.
(5) A miniszter, az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője, valamint a terrorizmust elhárító szerv vezetője a Közgyűlés ülésén tanácskozási joggal részt vehet.
(6) Az MRK legfőbb ügyintézői testülete az Elnökség.
(7) Az Elnökség tagjai:
a) az elnök, az alelnökök,
b) a főtitkár,
c) a PEB elnöke,
d) az EB elnöke.
(8) A PEB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen öt tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg.
(8) A PEB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy, összesen hat tagból áll. A PEB elnökét a Közgyűlés választja meg.
(9) Az EB a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként négy, összesen húsz tagból áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.
(9) Az EB a Közgyűlés által megválasztott, a 29. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként négy, valamint a 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében egy, összesen huszonegy tagból áll. Az EB elnökét a Közgyűlés választja meg. Az EB az Alapszabályban meghatározott módon háromtagú tanácsban jár el.
(10) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen öt alelnök segíti.
(10) A Közgyűlés által megválasztott elnök az MRK képviseletét önállóan gyakorolja, jogkörét az Alapszabályban meghatározott módon átruházhatja. Az elnök munkáját a Közgyűlés által megválasztott, tagozatonként egy-egy, összesen hat alelnök segíti.
(10a) Az MRK hivatásos állományú elnöke a megbízatása idejére rendelkezési állományba kerül. Az elnök illetményének megállapítására - a megbízatás ideje alatt - a 245/H. § (2) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(11) A Közgyűlés által megválasztott főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat.
(11) A főtitkár vezeti az MRK Irodáját (a továbbiakban: Iroda), valamint ellátja az Alapszabályban meghatározott feladatokat. A főtitkár az MRK-val munkajogviszonyban áll. A munkáltatói jogkört a főtitkár felett az elnök gyakorolja. A főtitkárra nem alkalmazható a 30/C. § (1) és (2) bekezdése.
(12) Az Elnökség, az Elnökség tagjai, a PEB és az EB feladat- és hatáskörét, annak átruházási módját, működésük rendjét és választásuk részletes szabályait az Alapszabály határozza meg.
(13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/A. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó -, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó - előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.
(13) Etikai vétség gyanúja esetén az MRK a tagja ellen etikai eljárást folytat le. Etikai vétséget követ el az, aki e törvény 70/B. §-a rendelkezéseit, a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv hivatásos állományú tagjaira a rájuk vonatkozó -, illetve közalkalmazott esetén a Rendvédelmi Hivatásetikai Kódexnek a fegyveres szerv közalkalmazottaira vonatkozó - előírásait, valamint az Alapszabály vagy az Etikai Eljárási Szabályzat rendelkezéseit megszegi.
(14) Az etikai eljárás eredménye alapján az MRK
a) szolgálati viszonyban álló taggal szemben
aa) fegyelmi eljárást kezdeményez a fegyelmi jogkör gyakorlójánál,
ab) javaslatot tesz az állományilletékes parancsnoknak a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére, vagy
ac) megszünteti az etikai eljárást,
b) közalkalmazotti jogviszonyban álló taggal szemben az a) pont aa) vagy ac) alpontjában foglaltakat alkalmazhatja.
29/D. §
(1) Az MRK és a 29. § (3) bekezdése szerinti tagozat részére feladatai ellátása céljából - az MRK és a fegyveres szerv vagy a miniszter közötti megállapodás alapján - a fegyveres szerv vagy a miniszter helyiségeket és a tevékenysége ellátásához szükséges egyéb eszközöket térítésmentesen biztosíthat.
(2) A miniszter - az MRK és a miniszter közötti megállapodás alapján - az MRK részére pénzbeli támogatást nyújthat.
(3) A fegyveres szerv - az MRK és a fegyveres szerv közötti megállapodás alapján - az MRK-n keresztül pénzbeli támogatást nyújthat a 29. § (3) bekezdése szerinti azon tagozatnak, amelybe a fegyveres szerv hivatásos állományú és közalkalmazotti jogviszonyban álló tagjai tartoznak.
(4) Az (1)-(3) bekezdésben foglalt megállapodások nyilvánosak, azokat az MRK és a támogatást nyújtó miniszter által vezetett minisztérium vagy fegyveres szerv honlapján közzé kell tenni.

A Közgyűlés tagjainak megválasztása

30. §
(1) A szakszervezettel való együttműködés keretében az állományilletékes parancsnok köteles:
a) a szükséges tájékoztatás megadásával a szakszervezet érdekképviseleti tevékenységét elősegíteni;
b) a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra vonatkozó álláspontját és ennek indokait közölni;
c) a szolgálati viszonnyal összefüggő anyagi, szociális és kulturális érdekeket érintő intézkedésének megtétele előtt - ha az a hivatásos állomány legalább 25%-át vagy több mint 50 főt közvetlenül érinti - a szervezeti egységen belül működő szakszervezet képviselőjét tájékoztatni.
(1) Az MRK Közgyűlésének tagjait a fegyveres szervek hivatásos állományának tagjai és közalkalmazottai közül választják meg, öt évre, titkos szavazással a Választási Szabályzat szerint. Nem jelölhető közgyűlési tagnak az, aki a választás kitűzésének időpontjában fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A Közgyűlés tagja ellen indított fegyelmi eljárás alatt a tagsági viszony szünetel.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak irányadók - irányítása körébe tartozóan - az elöljáró szervek parancsnokaira (vezetőire) is.
(2) A Közgyűlés tagozatonként tíz, összesen ötven tagból áll.
(2) A Közgyűlés a 29. § (3) bekezdés a)-e) pontja szerinti tagozatonként tíz, a 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozat esetében három, összesen ötvenhárom tagból áll.
(3) A 29. § (3) bekezdés f) pontja szerinti tagozatot képviselő közgyűlési tagnak csak olyan személy választható meg, aki a választáskor megfelel az MRK tisztségviselőjével szemben a 30/C. §-ban támasztott feltételeknek.

Tagsági viszony és az MRK tagjainak nyilvántartása

30/A. §
(1) A fegyveres szerv hivatásos állományának tagja és közalkalmazottja az MRK tagja.
(2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát - polgári nemzetbiztonsági szolgálat esetén a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozatot - a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki.
(2) A fegyveres szerv 15 napon belül írásban tájékoztatja az Irodát a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony létesítéséről, illetve megszűnéséről. Szolgálati viszony vagy közalkalmazotti jogviszony létesítése esetén az Iroda a tagot nyilvántartásba veszi és a tagságról igazolást állít ki.
(3) Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. Az Iroda - polgári nemzetbiztonsági szolgálat hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálat szerinti tagozat - az MRK tagját szolgálati viszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya megszűnése esetén a nyilvántartásból törli.
(3) Megszűnik a tagsági viszony a szolgálati viszony vagy a közalkalmazotti jogviszony megszűnésével. Az Iroda az MRK tagját szolgálati viszonya vagy közalkalmazotti jogviszonya megszűnése esetén a nyilvántartásból törli.
(4) Az MRK tagság nem zár ki más kamarai tagsági viszonyt.
(5) Az MRK tagja - a (6) bekezdésben meghatározott kivétellel - az Alapszabályban meghatározottak szerint
a) a Közgyűlés tagjának, tisztségviselőjének megválasztható,
b) az MRK rendezvényein, valamint a tagozat munkájában részt vehet, és
c) az MRK tagjai részére nyújtott szolgáltatásokat igénybe veheti.
(6) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományának tagja az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott jogokat kizárólag a főigazgató engedélyével gyakorolhatja.
(7) Az MRK tagja köteles az MRK működésére vonatkozó szabályokat megtartani.
30/B. §
(1) Az Iroda - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tekintetében a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok szerinti tagozat - az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a következő adatokat tartja nyilván:
a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye,
b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata, valamint
c) a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye.
(1) Az Iroda az MRK tagjáról a tagság igazolása céljából és a tagjai számára nyújtott kedvezményes szolgáltatások igénybevételi lehetőségének biztosítása céljából a következő adatokat tartja nyilván:
a) a tag neve, születési helye, ideje, anyja neve, lakóhelye, tartózkodási helye,
b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata, valamint
b) a foglalkoztatási jogviszony jellegének megjelölése, továbbá hivatásos állomány esetében a tag rendfokozata,
c) a foglalkoztató szerv megnevezése, a szolgálatteljesítés vagy munkavégzés helye.
d) a tag e-mail címe, fényképe, önéletrajza, legmagasabb iskolai végzettsége,
e) a tag eltartott gyermekeinek neve, születési helye, ideje,
f) kizárólag a korábban fennálló hivatásos szolgálati viszony és közalkalmazotti jogviszony tekintetében a tag korábbi foglalkoztatási jogviszonyainak kezdő és befejező dátuma, valamint
g) a fegyveres szervnél a hivatásos szolgálati viszony, továbbá a közalkalmazotti jogviszony kezdete.
(1a) Az MRK (3) bekezdésben meghatározott tagjai vonatkozásában csak az (1) bekezdés a)-c) pontjában megjelölt adatokat kell nyilvántartani.
(2) A nyilvántartásból - ha törvény eltérően nem rendelkezik - adatszolgáltatás csak a tag részére, saját adatairól teljesíthető.
(3) A miniszter a rendőrséggel szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában.
(3) A miniszter a rendőrséggel vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában.
(3) A miniszter a rendőrséggel vagy a Nemzeti Adó- és Vámhivatallal szolgálati viszonyban álló fedett nyomozók, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya tagjai adatainak a szolgálati feladatok ellátása érdekében szükséges védelme céljából a nyilvántartásra, és a nyilvántartott adatok kezelésére vonatkozó szabályokat határozhat meg normatív utasításában.
(4) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos és közalkalmazotti állománya, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói tekintetében az Iroda a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében, valamint 30/B. § (1) bekezdésében az Iroda részére meghatározott feladatokat a 30/B. § (3) bekezdése szerinti normatív utasításban meghatározottak szerint adatkezelésre kijelölt személy útján teljesíti. A fegyveres szerv a 30/A. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének az adatkezelő felé teljesített adatszolgáltatással tesz eleget.
(5) A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetében a nyilvántartást a tagozaton belül polgári nemzetbiztonsági szolgálatonként elkülönítetten kell kezelni. Ezek a nyilvántartások, valamint a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal fedett nyomozói vonatkozásában vezetett nyilvántartások sem egymással, sem az MRK más tagsági nyilvántartásával nem kapcsolhatók össze.

Az MRK tisztségviselőire, valamint ügyintézői testületei nem tisztségviselő tagjaira vonatkozó közös szabályok

30/C. §
(1) Az MRK tisztségviselője legalább ötéves rendészeti vagy közigazgatási gyakorlattal rendelkező hivatásos állományú tag vagy közalkalmazott lehet. Az MRK tagja azonos tisztségre legfeljebb két egymást követő alkalommal választható meg.
(2) A tisztségviselő megbízatása megszűnik
a) az MRK tagsági viszony megszűnésével,
b) lemondással,
c) összeférhetetlenség kimondásával,
d) a megválasztásakor meghatározott időtartam lejártával,
e) az Alapszabályban meghatározott más okból.
(3) Az MRK tisztségviselője, az ügyintézői testületek nem tisztségviselő tagja nem lehet
a) politikai párt tagja,
b) a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerinti állami vezető,
c) aki más kamara tagja.
(4) Az Elnökség, a PEB és az EB tagjai nem lehetnek egymás hozzátartozói. Ugyanabban a testületben nem lehetnek tagok, akik beosztás szerint egymás alá-fölérendeltjei.
(5) Az összeférhetetlenségi okot a megválasztáskor, illetve ha az ok később keletkezett, az ok bekövetkezésétől számított 15 napon belül be kell jelenteni és azt a megválasztástól, illetve a bejelentéstől számított 15 napon belül meg kell szüntetni és erről a választására jogosult testületet haladéktalanul tájékoztatni kell. Amennyiben az MRK tagja az összeférhetetlenséget nem szünteti meg, úgy ellátott tisztsége, illetve ügyintézői testületi tagsága megszűnik.

Az MRK és állami szervek kapcsolata

31. §
(1) A szervezeti egységnél képviselettel rendelkező szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait, illetve a szervezetét közvetlenül érintő jogellenes intézkedés, mulasztás (a továbbiakban együtt: intézkedés) ellen kifogást benyújtani.
(1) Az MRK a feladat- és hatáskörét érintő bármely kérdésben az adott kérdésben hatáskörrel rendelkező állami szerv vezetőjéhez fordulhat, és
a) tájékoztatást, adatot, szakmai és jogértelmezési kérdésben állásfoglalást (a továbbiakban együtt: tájékoztatás) kérhet,
b) javaslatot tehet, intézkedés megtételét kezdeményezheti,
c) az általa irányított szerv működésével, illetve az általa kibocsátott jogszabállyal, közjogi szervezetszabályozó eszközzel és egyéb - az MRK tagjainak csoportját érintő - döntésével kapcsolatban véleményt nyilváníthat, kezdeményezheti annak megváltoztatását vagy visszavonását.
(2) A kifogást az állományilletékes parancsnokhoz kell benyújtani a jogellenes intézkedésről való tudomásszerzéstől számított 5 munkanapon belül. A kifogást az intézkedés megtételétől számított 1 hónapon túl nem lehet benyújtani.
(2) A megkeresett szerv a megkeresésre 30 napon belül köteles érdemben válaszolni. Ha a tájékoztatás, illetve a válaszadás vagy az intézkedés nem a megkeresett szerv hatáskörébe tartozik, az köteles a megkeresést három napon belül áttenni a hatáskörrel rendelkező szervhez, és erről a jog gyakorlóját egyidejűleg tájékoztatni.
(3) Nincs helye kifogásnak, ha az intézkedéssel szemben a hivatásos állomány tagja jogvitát kezdeményezhet.
(3) Az MRK felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja. A törvényességi ellenőrzés nem terjed ki az olyan ügyekre, amelyekben munkaügyi vitának, illetve egyébként bírósági vagy közigazgatási hatósági eljárásnak van helye.
(4) Ha az állományilletékes parancsnok a kifogással nem ért egyet, egyeztetésnek van helye. Az egyeztető tárgyalást a kifogás benyújtásától számított 3 munkanapon belül meg kell kezdeni. Ha az egyeztetés 7 napon belül nem vezetett eredményre, az eredménytelenség megállapításától számított 5 napon belül a szakszervezet a bírósághoz fordulhat. A bíróság nemperes eljárásban, 15 napon belül dönt.
(4) A törvényességi ellenőrzést gyakorló ügyészség ellenőrzi, hogy az MRK
a) Alapszabálya és más önkormányzati szabályzata, illetve azok módosítása megfelel-e a jogszabályoknak,
b) működése, határozatai nem sértik-e a jogszabályokat, az Alapszabályt vagy az egyéb önkormányzati szabályzatokat.
(5) A kifogásolt intézkedést az egyeztető eljárás eredményes befejezéséig vagy a jogerős bírósági döntésig végrehajtani nem lehet, illetőleg a végrehajtását fel kell függeszteni.
(5) Ha az MRK működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész törvényességi ellenőrzési jogkörében eljárva keresettel bírósághoz fordulhat. A bíróság
a) megsemmisíti az MRK törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat meghozatalát rendeli el,
b) a működés törvényességének helyreállítása érdekében összehívja a Közgyűlést, vagy
c) ismételt vagy súlyos törvénysértés esetén az MRK egyes szerveinek működését felfüggeszti.
(6) Az ügyészég és a bíróság az (5) bekezdés szerinti jogsértés megállapításával és intézkedések megtételével egyidejűleg értesíti a rendészetért felelős minisztert.

A rendvédelmi érdekegyeztetés fórumai

32. §
(1) A szervezeti egység köteles a szakszervezet tisztségviselője számára munkaidő-kedvezményt biztosítani.
(1) A fegyveres szervvel fennálló szolgálati viszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a személyi állomány érdekeinek egyeztetése, a vitás kérdések tárgyalásos rendezése, valamint a megfelelő megállapodások kialakítása céljából a miniszter az ágazati érdekvédelmi tanáccsal egyeztet. Az ágazati érdekvédelmi tanács a miniszter, az országos parancsnok, valamint az MRK képviseletében eljáró konzultatív tanács részvételével működik. A konzultatív tanáccsal való együttműködésről a fegyveres szerveket irányító miniszterek és az MRK együttműködési megállapodást kötnek. A konzultatív tanácsba a miniszter meghívhatja a Magyar Kormánytisztviselői Kar képviselőjét a fegyveres szervekkel vagy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatallal kormányzati szolgálati jogviszonyban állók érdekeinek egyeztetése céljából.
(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden 3, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után 200 szakszervezeti tagig havi 2 óra, 201-500 szakszervezeti tagig havi másfél óra, ezen felüli taglétszám esetén havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden 3., a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 2 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(2) A munkaidő-kedvezmény mértéke valamennyi tisztségviselőt figyelembe véve összesen - eltérő megállapodás hiányában - minden, a szervezeti egységnél szolgálati viszonyban álló szakszervezeti tag után havi 1 óra. E kedvezmény mértékébe a szervezeti egységgel való tárgyalás időtartama nem számít be. A munkaidő-kedvezmény felhasználásáról a szakszervezet dönt. A munkából való távolmaradást előre be kell jelenteni.
(2) Az ágazati érdekvédelmi tanácsot legalább félévente egy alkalommal kell összehívni.
(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamokat, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel.
(3) A szervezeti egység és a szakszervezet megállapodhat, hogy a szervezeti egység a szakszervezet számára járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot pénzben megváltja. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel.
(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete alapján kell megállapítani, és bruttó összegben kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel.
(3) A szakszervezet kérésére a (2) bekezdés alapján járó munkaidő-kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a munkaidő-kedvezmény felét a szervezeti egység köteles pénzben megváltani. A pénzbeni megváltást a szakszervezeti tisztségviselő előző naptári évi átlagkeresete, illetve ha a szervezeti egységnél a szakszervezet tisztségviselővel nem rendelkezik, úgy a fegyveres szerv más szervezeti egységeinek állományába tartozó tisztségviselők előző naptári évi átlagkeresetének átlaga alapján kell megállapítani, és bruttó összegben - a munkáltatóval kötött megállapodás alapján havonta vagy negyedévente - utólag kell kifizetni a szakszervezet részére. Ez a pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel összefüggő célra használható fel. Negyedéves elszámoláskor a havonkénti munkaidő-kedvezmény összevonható, ha azt a szakszervezeti tagok továbbképzése céljából vették igénybe.
(3) Az ágazati érdekvédelmi tanács hatáskörébe az adott ágazatban foglalkoztatott hivatásos állomány tagjainak és közalkalmazottainak élet- és munkakörülményeire, foglalkoztatási feltételeire vonatkozó tárgykörök, továbbá mindazok a tárgykörök, amelyek e törvény alapján az MRK feladatkörébe tartoznak.
(4) A fegyveres szerv a szakszervezet által a tagjai részére szervezett képzés időtartamára munkaidő-kedvezményt köteles biztosítani.
(4) Az ágazati érdekvédelmi tanács tájékoztatáskérésre, illetve javaslattételre jogosult a (3) bekezdés szerinti hatáskörébe tartozó egyéb ügyekkel kapcsolatban.
(5) A szakszervezet tagjai részére összesen - a szakszervezet által szervezett képzés, illetve továbbképzés céljára - a szervezeti egység köteles előzetes egyeztetés alapján minden tíz, a szervezeti egységnél szolgálatot teljesítő szakszervezeti tag után évente egy nap rendkívüli fizetett szabadságot biztosítani. A szabadság igénybe vehető mértékét a szakszervezet határozza meg. A szabadság igénybevétele előtt a szervezeti egységet legalább harminc nappal értesíteni kell.
(5) Az ágazati érdekvédelmi tanács szervezetének és működésének szabályait a Kormány nevében eljáró rendészetért felelős miniszter és az érdekegyeztetésben részt vevő felek közötti megállapodás tartalmazza. Titkársági feladatait a rendészetért felelős miniszter által vezetett minisztérium látja el.
(6) A (2) és (5) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezmény időtartamára a hivatásos állomány tagját távolléti díj illeti meg.
(6) Az ágazati érdekvédelmi tanácsra vonatkozó rendelkezések nem zárják ki alacsonyabb szinten érdekegyeztető fórum alapítását.

IV/A. FEJEZET
A SZAKSZERVEZET

33. §
(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés méltatlanság miatt válik szükségessé, vagy a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának méltatlansága, vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható alkalmatlansága, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból a beosztásának ellátására alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(1) A hivatásos állomány választott szakszervezeti tisztséget betöltő tagjának más szolgálati helyre való - a fegyveres szerv által kezdeményezett - beosztásához, áthelyezéséhez, 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítés helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszüntetéséhez az adott szervezeten belüli érintett reprezentatív szakszervezeti szerv előzetes egyetértése szükséges. Ha a felmentés a hivatásos állomány tagjának nemzetbiztonsági szempontból felróható alkalmatlansága, vagy az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlansága miatt válik szükségessé, valamint, ha a szakszervezeti tisztségviselőt fegyelmileg kell felelősségre vonni, erről a megfelelő szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(1) Az e törvényben a szakszervezet számára biztosított jogok a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezetet illetik meg.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem a tisztségviselőt megbízatásának idejére és annak megszűnését követő 1 évre illeti meg, feltéve, hogy tisztségét legalább 6 hónapon át betöltötte.
(2) E törvény alkalmazásában
a) szakszervezet olyan érdekképviseleti szerv, amelynek elsődleges célja a hivatásos állomány tagjai szolgálati viszonyával kapcsolatos érdekeinek előmozdítása és megvédése,
b) a fegyveres szervnél képviselettel rendelkező szakszervezet, amelyik alapszabálya szerint
a fegyveres szervnél képviseletére jogosult szervet működtet vagy tisztségviselővel rendelkezik.
(3) Ha a választott tisztségviselő ügyében az eljárásra jogosult szakszervezeti szerv nem határozható meg, az (1) bekezdésben meghatározott jogosultságot az a szakszervezeti szerv gyakorolja, amelyben a tisztségviselő a tevékenységét kifejti.
33/A. §
(1) A hivatásos állomány tagjai jogosultak a fegyveres szervnél szakszervezet létrehozására. A szakszervezet a fegyveres szervnél szerveket működtethet, ezek működésébe tagjait bevonhatja.
(2) A fegyveres szerv, illetve a szakszervezet köteles egymást írásban tájékoztatni a képviseletére jogosult, valamint a tisztségviselő személyéről.
33/B. §
(1) E Fejezet alkalmazásában tájékoztatás a szolgálati viszonnyal összefüggő információ átadása, ennek megismerését, megvizsgálását és az ezzel kapcsolatos vélemény kialakítását és képviseletét lehetővé tévő módon.
(2) A fegyveres szerv nem köteles tájékoztatást adni, ha ez olyan tény, információ, megoldás vagy adat nyilvánosságra kerülésével járhat, amely a rendvédelmi érdekeket vagy a fegyveres szerv jogos érdekeit, illetve működését veszélyeztetné.
(3) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy olyan tényt, információt, megoldást vagy adatot, amelyet a fegyveres szerv jogos érdekei, illetve működése, valamint a közszolgálat érdekei védelmében kifejezetten bizalmasan vagy minősített adatként való kezelésre történő utalással hozott tudomására, semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra és azt az e törvényben meghatározott célok elérésén kívüli tevékenységben semmilyen módon nem használhatja fel.
(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyhez fűződő jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
(4) A szakszervezet nevében vagy érdekében eljáró személy a tevékenysége során tudomására jutott információkat csak a fegyveres szerv jogos érdekeinek, valamint a rendvédelmi érdekeknek a veszélyeztetése, illetve a személyiségi jogok megsértése nélkül hozhatja nyilvánosságra.
33/C. §
(1) A fegyveres szerv nem követelheti meg, hogy a hivatásos állomány tagja szakszervezethez való tartozásáról nyilatkozzék.
(2) A szolgálati viszony létesítését, illetve fenntartását nem lehet attól függővé tenni, hogy a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja valamely szakszervezetnek tagja-e, illetve megszünteti-e korábbi szakszervezeti tagságát vagy vállalja-e a fegyveres szerv által megjelölt szakszervezetbe történő belépést.
(3) Szakszervezethez való tartozása vagy szakszervezeti tevékenysége miatt tilos a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát megszüntetni vagy vele szemben bármilyen megkülönböztetést alkalmazni.
(4) Nem lehet jogosultságot vagy juttatást valamely szakszervezethez való tartozástól vagy az attól való távolmaradástól függővé tenni.
(5) A fegyveres szervnél működő szakszervezetek vonatkozásában a munkavállalói érdekképviseleti tagdíjfizetés önkéntességéről szóló 1991. évi XXIX. törvényt nem kell alkalmazni, a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának illetményéből a szakszervezeti tagdíjat a fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagjának erre vonatkozó megállapodása esetén vonja le. A fegyveres szerv szakszervezeti tagdíj levonásáért és a szakszervezet részére történő átutalásáért ellenértéket nem követelhet.

Szakszervezeti érdekegyeztetés a fegyveres szervvel

34. §
(1) A 31. és 33. §-ban biztosított jogok a szervezeti egységnél reprezentatívnak minősülő szakszervezetet, illetőleg tisztségviselőjét illetik meg. E jogok megilletik az előbbiek hiányában az országosan reprezentatívnak minősülő szakszervezetet is, ha a szervezeti egységnél legalább egy tagja van.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában reprezentatívnak azt a szakszervezetet kell tekinteni, amelynek taglétszáma eléri a szervezeti egység, országosan pedig a fegyveres szerv hivatásos állományának 10%-át. Ha a szervezeti egységnél csak egy szakszervezet működik, azt taglétszámától függetlenül reprezentatívnak kell tekinteni.
(3) A reprezentatívnak nem minősülő szakszervezetet is megilleti a 31. § szerinti kifogás joga, ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró intézkedése jogszabályban foglalt rendelkezést sért.
34/A. §
(1) Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (a továbbiakban: OKÉT) az e törvény, a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény, a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű érdekegyeztetési fóruma.
(1) A fegyveres szervnél a szolgálati viszonnyal összefüggő érdekegyeztetésben a fegyveres szerv kijelölt képviselője és a szakszervezet választott tisztségviselője vesz részt. A tárgyalópartnerek a vitás kérdések egyeztetésébe szakértőket is bevonhatnak. Az állományilletékes parancsnok a szakszervezet által tett észrevételekre, javaslatokra tett álláspontját, illetve a tájékoztatásra adott válaszát legkésőbb 30 napon belül, indokolásával együtt közölni köteles.
(2) Az OKÉT-ban a Kormány - az alapszabályban meghatározott - országos szakszervezeti szövetségek és országos önkormányzati érdek-képviseleti szervezetek képviselőivel egyeztet.
(2) A szakszervezet a fegyveres szervtől a hivatásos állomány tagjainak szolgálati viszonnyal összefüggő gazdasági és szociális érdekeivel kapcsolatban tájékoztatást kérhet.
(3) Az OKÉT az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(3) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagját érintő munkáltatói intézkedéssel (döntéssel) vagy annak tervezetével kapcsolatos véleményét a fegyveres szervvel közölni.
(4) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium útján biztosítja.
(4) Az OKÉT működésének feltételeit a Kormány a foglalkoztatáspolitikáért felelős miniszter útján biztosítja.
(4) A szakszervezet jogosult a hivatásos állomány tagjait az érdekegyeztetéssel és a szolgálati viszonnyal összefüggő kérdésekben tájékoztatni.
(5) A fegyveres szerv - a szakszervezettel egyeztetve - biztosítja annak lehetőségét, hogy a szakszervezet a tevékenységével kapcsolatos tájékoztatást a fegyveres szervnél a szolgálati helyen szokásos vagy más megfelelő módon közzétegye.
(6) A szakszervezet joga, hogy a hivatásos állomány tagjait a fegyveres szervvel vagy annak érdekképviseleti szervezetével szemben a szolgálati viszonyt érintő körben, anyagi, szociális, valamint élet- és munkakörülményeiket érintő jogaikkal és kötelezettségeikkel kapcsolatban képviselje.
(7) A szakszervezet jogosult a tagját - meghatalmazás alapján - szolgálati viszonyát érintő ügyben, valamint gazdasági- és szociális érdekeinek védelme céljából bíróság, hatóság és egyéb szervek előtt képviselni.
34/B. §
(1) A Szolgálati Jogviszonyban Állók Érdekegyeztető Fóruma (a továbbiakban: SZÉF) az e törvény és a Magyar Honvédség hivatásos és szerződéses állományú katonáinak jogállásáról szóló 2001. évi XCV. törvény által szabályozott jogviszonyokat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér- és jövedelempolitikai kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.
(1) A Rendvédelmi Szervek Érdekvédelmi Fóruma (a továbbiakban: RÉF) az e törvény által szabályozott jogviszonyban állókat együttesen érintő munkaügyi, foglalkoztatási, bér-, jövedelempolitikai és a rendvédelmet érintő egészségügyi kérdések országos szintű, ágazatközi érdekegyeztetési fóruma.
(1) A közvetlen felsőbb szakszervezeti szerv egyetértése szükséges a szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által megjelölt hivatásos állományú tag 15 munkanapot elérő vezényléséhez és a szolgálatteljesítési helyének megváltoztatásához, továbbá szolgálati viszonyának a fegyveres szerv által felmentéssel történő megszüntetéséhez kivéve, ha a felmentés az 56. § (2) bekezdése alapján kötelező. Az 56. § (2) bekezdés szerinti felmentésről a közvetlen felsőbb szakszervezeti szervet előzetesen értesíteni kell.
(2) A SZÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.
(2) A RÉF-ben a Kormány - az alapszabályban meghatározott - a hivatásos állomány képviseletét ellátó országosan reprezentatív szakszervezetekkel, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok érdekképviseleti szerveivel egyeztet.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet állományilletékes parancsnok által vezetett, önálló állománytáblával rendelkező szervenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltak alkalmazása során a szakszervezet szervezeti egységenként a hivatásos állomány legfeljebb egy tagját jogosult megjelölni.
(3) A SZÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(3) A RÉF az alapszabályában maga határozza meg a szervezetét, a működésének rendjét, az egyeztetés célját és tárgyköreit, valamint a szociális partnereket megillető jogosítványokat.
(3) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti védelemre jogosult hivatásos állományú tag helyett másikat akkor jelölhet meg, ha a védelemre jogosult szolgálati viszonya vagy tisztsége megszűnt.
(4) A SZÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.
(4) A RÉF működésének feltételeit a Kormány a rendészetért felelős miniszter útján biztosítja.
(4) A szakszervezet az (1) bekezdés szerinti munkáltatói intézkedéssel kapcsolatos álláspontját a fegyveres szerv írásbeli tájékoztatásának átvételétől számított 8 napon belül írásban közli. Ha a tervezett intézkedéssel a szakszervezet nem ért egyet, a tájékoztatásnak az egyet nem értés indokait tartalmaznia kell. Az indokolás akkor alapos, ha a tervezett intézkedés végrehajtása a szakszervezet érdek-képviseleti tevékenységében történő közreműködés miatti hátrányos megkülönböztetést eredményezne. Ha a szakszervezet véleményét a fenti határidőn belül nem közli a fegyveres szervvel, úgy kell tekinteni, hogy a tervezett intézkedéssel egyetért.
(5) A szakszervezet az egyetértés gyakorlására jogosult szervről a védelemre jogosult hivatásos állományú tag megjelölésével egyidejűleg tájékoztatja a fegyveres szervet.
34/C. §
(1) Feladata ellátása érdekében a fegyveres szerv hivatásos állománya legalább 10%-ának - de legalább 30 főnek - a tagságával rendelkező szakszervezetnél választott tisztséget betöltő és a szakszervezet által a hivatásos állomány 34/B. § (2) bekezdése szerint védelemre jelölt tagját a szolgálati beosztás szerinti havi szolgálatteljesítési ideje tíz százalékának megfelelő szolgálatteljesítési idő kedvezmény illeti meg. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény nem vonható össze. A szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét legalább tíz nappal korábban be kell jelenteni. Ha a kedvezmény igénybevételét megalapozó indok a hivatásos állomány tagja önhibáján kívüli okból ennél később jut a tudomására, a tudomásszerzést követően köteles haladéktalanul bejelenteni a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételére vonatkozó szándékát. A fegyveres szerv különösen indokolt esetben tagadhatja meg a szolgálatteljesítési idő kedvezmény igénybevételét.
(2) A szolgálatteljesítési idő kedvezmény tartamára távolléti díj jár. A szolgálatteljesítési idő kedvezményt pénzben megváltani nem lehet.
(3) A szakszervezet képviseletében eljáró, szolgálati viszonyban nem álló személy, ha a szakszervezetnek a fegyveres szervvel szolgálati viszonyban álló tagja van, a fegyveres szerv területére hivatali időben beléphet. A belépés és a fegyveres szerv területén tartózkodás során a szakszervezet képviseletében eljáró köteles betartani a fegyveres szerv működési rendjére vonatkozó szabályokat.
35. §
(1) A szolgálati viszonyt érintő ágazati jelentőségű kérdésekben a miniszter - az országos parancsnok részvételével - az Ágazati Érdekegyeztető Fórummal (a továbbiakban: Érdekegyeztető Fórum) egyeztet. Az Érdekegyeztető Fórumban minden, a 34. § (2) bekezdése szerinti taglétszámot országosan elérő érdekképviseleti szerv képviseltetheti magát. Az Érdekegyeztető Fórum véleményezési, javaslattételi jogkörrel rendelkezik.
(2) Az Érdekegyeztető Fórum testületként működik, működési rendjét maga állapítja meg.
(3) A hivatásos állomány egészét érintő kérdések esetenként Tárcaközi Érdekegyeztető Fórumon megtárgyalhatók.
35. §   Az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács a szolgálati viszonyban állók érdekegyeztető fóruma is.

V. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY LÉTESÍTÉSE

A szolgálati viszony alanyai

36. §
(1) A szolgálati viszony alanya az állam képviseletében a fegyveres szerv, illetve a szolgálatában álló hivatásos állomány tagja.
(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(2) A szolgálati viszonnyal kapcsolatos munkáltatói jogokat - az e törvényben meghatározott kivételekkel - az állományilletékes parancsnok gyakorolja.
(3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok és a miniszter gyakorol.
(3) Jogszabályban meghatározott rész munkáltatói jogokat az állományilletékes parancsnok alárendeltségébe tartozó parancsnok, kiemelt munkáltatói jogokat a törvény 2. számú melléklete alapján az országos parancsnok, a bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és a terrorizmust elhárító szerv vezetője, valamint a miniszter gyakorol.
(4) Az országos parancsnok (3) bekezdésben biztosított jogköre nem alkalmazható a hivatásos önkormányzati tűzoltóság állományába tartozó zászlós és tiszthelyettes esetében. A 2. számú mellékletben meghatározott kiemelt munkáltatói jogkört - a miniszternek biztosított jogkörök kivételével - zászlós, tiszthelyettes esetében a hivatásos önkormányzati tűzoltóparancsnok, mint állományilletékes parancsnok és - e törvény rendelkezései szerint - az önkormányzat képviselő-testülete, a Főváros esetén a közgyűlés gyakorolja.
(4) Tábornok szolgálati viszonyának létesítéséről, megszüntetéséről, hivatásos állományba visszavételéről, tábornoki rendfokozatba történő kinevezéséről, előléptetéséről, valamint a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabásáról a miniszter javaslatára a köztársasági elnök dönt.
(5) A miniszternek a tábornok szolgálati viszonyának megszüntetésére, valamint a tábornokra vonatkozó rendfokozatot vagy szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítés kiszabására vonatkozó előterjesztését haladéktalanul közölni kell a tábornokkal.
(6) A tábornok az előterjesztéssel szemben a kézbesítéstől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül bírósághoz fordulhat, amelyet a miniszternek köteles írásban jelenteni.
(7) A kereset jogerős elbírálásáig az előterjesztés nem terjeszthető a köztársasági elnök elé.

A szolgálati viszony létesítésének feltételei

37. §
(1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, büntetlen előéletű, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és - a külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.
(1) A hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 35 évesnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű (szakképesítésű) magyar állampolgárral létesíthető, aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas, elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását, és - a külön törvényben meghatározottak szerint - megfelel a nemzetbiztonsági követelményeknek.
(1) Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de 37 évnél nem idősebb, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető,
a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,
b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,
c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,
d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat),
e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges.
(1) Hivatásos szolgálati viszony önkéntes jelentkezés alapján azzal a 18. életévét betöltött, de a hivatásos szolgálati viszony felső korhatárát még el nem érő, cselekvőképes, állandó belföldi lakóhellyel rendelkező, a rendfokozati állománycsoporthoz meghatározott iskolai végzettségű, szakképzettségű magyar állampolgárral létesíthető,
a) aki a hivatásos szolgálatra egészségi, pszichikai és fizikai szempontból alkalmas,
b) akinek életvitele nem kifogásolható és hozzájárul annak a szolgálati viszony létesítése előtti, valamint a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzéséhez,
c) aki elfogadja egyes alkotmányos jogainak e törvény szerinti korlátozását,
d) aki tudomásul veszi, hogy szolgálati viszonya fennállása alatt szolgálata törvényes ellátását tudta és beleegyezése nélkül - törvényben meghatározott szerveknél és módon - ellenőrizhetik (a továbbiakban: megbízhatósági vizsgálat),
e) aki hozzájárul a jogszabályokban meghatározott szintű nemzetbiztonsági ellenőrzéséhez, ha az a beosztása ellátásához szükséges.
(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető a legalább 5 év szerződéses szolgálati viszonyban eltöltött idővel rendelkező személlyel, ha az (1) bekezdésben írt feltételekkel rendelkezik, illetőleg azokat a részére meghatározott időtartam alatt pótolja.
(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető azzal a szerződéses szolgálati jogviszonyban lévő személlyel, akinek szolgálati idejéből már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben előírt feltételeknek.
(2) Hivatásos szolgálati viszony létesíthető azzal a szerződéses szolgálati jogviszonyban lévő személlyel, akinek szolgálati idejéből már legalább egy év eltelt és megfelel az (1) bekezdésben, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében előírt feltételeknek.
(2) Az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelelő olyan személlyel, aki tervezett beosztása alapján külön törvény szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül, hivatásos szolgálati viszony akkor létesíthető, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a hivatásos szolgálati viszony létesítéséhez
a) hozzájárult vagy
b) a hozzájárulást megtagadta, de a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a hivatásos szolgálati viszony létesítését jóváhagyta.
(2) Az (1) bekezdésben írt feltételeknek megfelelő olyan személlyel, akinek tervezett beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásnak minősül, szolgálati viszony nem létesíthető, ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során kiállított biztonsági szakvélemény szerint a biztonsági feltételeknek nem felel meg, kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését jóváhagyta.
(2a) Ha a hivatásos állományba jelentkezővel szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a fegyveres szerv a hivatásos állományba jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztást ajánlhat fel. Felajánlható beosztás hiányában, vagy ha a hivatásos állományba jelentkező a felajánlott beosztást nem fogadja el, szolgálati viszony nem létesíthető.
(3) A miniszter, illetve hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró - kivételesen - szolgálati viszonyt létesíthet a 45. életévét még be nem töltött személlyel.
(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel.
(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Vám- és Pénzügyőrségnél tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét már betöltött személlyel is.
(3) Tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét még be nem töltött személlyel. A Nemzeti Adó- és Vámhivatalnál tiszti kinevezés esetén a miniszter, egyéb esetben az országos parancsnok hozzájárulásával a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró indokolt esetben szolgálati viszonyt létesíthet a 47. életévét már betöltött személlyel is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben a nemzetbiztonsági ellenőrzéssel egyidejűleg a kifogástalan életvitel ellenőrzésére nem kerül sor. A (2a) bekezdésben meghatározott esetben a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására intézkedni kell és szolgálati viszony a hivatásos állományba jelentkezővel csak abban az esetben létesíthető, ha a jelentkező életvitele a lefolytatott ellenőrzés alapján nem kifogásolható.
(4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az állampolgárok által beszerezhető adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.
(4) A szolgálati viszony létesítéséhez szükséges, az (1) bekezdésben meghatározott adatokat és tényeket a jelentkezőnek igazolnia kell.
(5) Ha a szolgálati viszony létesítésének feltétele a nemzetbiztonsági követelményeknek való megfelelés, a hivatásos szolgálatra jelentkezőnek a jelentkezéskor írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell.
(6) A fegyveres szerv a (4) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.
(6) A fegyveres szerv az (1) és (5) bekezdésben meghatározott adatokat, illetve a feltételeknek való megfelelést a szolgálati viszony fennállása alatt ellenőrizheti.
(7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidőre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § első mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése alkalmazandó.
(7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidőre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § első mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor, továbbá ez esetben a 64. § (5) bekezdése alkalmazandó.
(7) Amennyiben a hivatásos szolgálati jogviszony áthelyezés alapján olyan személlyel létesül, akinek korábbi szolgálati jogviszonya áthelyezés folytán kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyra változott, a 41. § szerinti próbaidőre, a 45. § szerinti pályázatra vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatók, a jogviszony létesítésére az 52. § első mondatában meghatározott életév betöltéséig kerülhet sor.
(8) Az (1) bekezdés d) pontjában meghatározott megbízhatósági vizsgálatot a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi.
37/A. §
(1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal, aki
a) büntetett előéletű,
b) a betöltendő szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) büntetőeljárás - a magánindítvány vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárás kivételével - hatálya alatt áll,
d) korábban már rendelkezett hivatásos szolgálati viszonnyal, és az az 53. § f) és g) pontja, illetve 56. § (6) bekezdése alapján szűnt meg.
(1) Nem létesíthető szolgálati viszony azzal,
a) aki büntetett előéletű,
b) aki a betöltendő munkakörnek megfelelő foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll,
c) aki büntetlen előéletű, de a bíróság bűncselekmény elkövetése miatt büntetőjogi felelősségét jogerős ítéletben megállapította,
ca) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, ötévi vagy azt meghaladó végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított tizenkét évig,
cb) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, öt évet el nem érő végrehajtandó szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított tíz évig,
cc) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett vagy részben felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cd) szándékos bűncselekmény miatt kiszabott közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
ce) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtandó szabadságvesztés büntetés esetén a mentesítés beálltától számított nyolc évig,
cf) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, végrehajtásában felfüggesztett szabadságvesztés esetén a mentesítés beálltától számított öt évig,
cg) gondatlan bűncselekmény miatt kiszabott, közérdekű munka vagy pénzbüntetés esetén a mentesítés beálltától számított három évig,
d) akivel szemben a bíróság kényszergyógykezelést alkalmazott, a kényszergyógykezelést megszüntető végzés jogerőre emelkedésétől számított három évig,
e) akivel szemben a bíróság próbára bocsátást alkalmazott, a próbaidő, annak meghosszabbítása esetén a meghosszabbított próbaidő elteltétől számított három évig,
f) akivel szemben büntetőeljárás - ide nem értve a magánvádas vagy pótmagánvádló vádindítványa alapján indult eljárást - van folyamatban, a büntetőeljárás jogerős bejezéséig,
g) korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban, és az 53. § f) vagy g) pontja, vagy az 56. § (6) bekezdése alapján szűnt meg.
g) aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. § f) vagy g) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését követő öt évig.
g) aki korábban már állt hivatásos szolgálati viszonyban és szolgálati viszonya az 53. § f) vagy g) pontja, az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja, vagy az 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján szűnt meg, a szolgálati viszony megszűnését követő öt évig.
(2) Azt a tényt, hogy az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény vele szemben nem áll fenn,
a) a szolgálati viszony létesítését megelőzően a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a hivatásos állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására évente, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a hivatásos állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
b) a hivatásos állomány tagja - a szolgálati viszony fennállása alatt - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írásbeli felhívására, a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, ha e határidőn belül a hivatásos állomány tagján kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul
hatósági bizonyítvánnyal igazolja.
(2) A cc)-cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl a munkáltató eltekinthet, ha az eljárásra kizárólag katonai bűncselekmény miatt került sor.
(2) A cc)-cg) és az e) pontban foglalt kizáró októl az állományilletékes parancsnok eltekinthet, ha a mentesítés már bekövetkezett.

Kifogástalan életvitel ellenőrzése

37/B. §
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt évente, írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hivatásos állomány tagját annak igazolására, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben nem áll fenn a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény.
(1) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony fennállása alatt írásban, a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetésével felhívhatja a hivatásos állomány tagját annak igazolására, hogy a hivatásos állomány tagjával szemben nem áll fenn a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény.
(1) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező
a) életvitele kifogástalan, és
b) írásban hozzájárul
ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,
bb) életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak ellenőrzéséhez.
(1) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető vagy az 56. § (6) és (7) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező
a) életvitele kifogástalan, és
b) írásban hozzájárul
ba) a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,
bb) életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt a (2) bekezdésben meghatározottak ellenőrzéséhez.
(1) A hivatásos állományba jelentkező életvitelét a hivatásos állományba vétel előtt, a rendvédelmi oktatási intézmény ösztöndíjas hallgatójának, valamint tanulójának életvitelét a hallgatói, tanulói jogviszony létesítése előtt, továbbá a hivatásos állomány tagja és az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló életvitelét a miniszter által meghatározott gyakorisággal, de legfeljebb évente egy alkalommal a jogviszony fennállása alatt ellenőrizni kell. A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel soron kívüli ellenőrzésére akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból a kifogásolható életvitelre alapos okkal lehet következtetni.
(1a) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező a tervezett beosztása, illetve a hivatásos állomány tagja a beosztása alapján külön törvény szerint nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső személynek minősül.
(1a) A jelentkező, valamint a hivatásos állomány tagja életvitelének ellenőrzésére nem kerül sor, ha a jelentkező tervezett beosztása, illetve a hivatásos állomány tagjának beosztása nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásnak minősül. Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg
a) a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő tagjával szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagja életvitelének soron kívüli ellenőrzésére,
b) a hivatásos állományba jelentkezővel szemben, és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony létesítését a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, de a fegyveres szerv a jelentkező részére más, nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztás felajánlását tervezi, a kifogástalan életvitel ellenőrzés lefolytatására
intézkedni kell.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele szemben a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a fegyveres szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos állomány tagja részére megtéríti.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott felhívásra a hivatásos állomány tagja igazolja, hogy vele szemben - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró által hivatalosan ismert adatokon túl - a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény nem áll fenn, a fegyveres szerv az igazolás céljából a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat a hivatásos állomány tagja részére megtéríti.
(2) Az életvitel kifogástalan, ha a hivatásos állomány tagja vagy a jelentkező
a) esetében nem állnak fenn - a hivatásos állomány tagja esetében a folyamatban lévő büntetőeljárás kivételével - a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak, és
b) megfelel - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátására.
(2) Az életvitel nem kifogástalan, ha
a) a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,
b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátásának.
(2) Hivatásos szolgálati viszony a 37. § (1) bekezdésében meghatározott feltételeken túl akkor létesíthető, vagy az 56. § (6) és (6a) bekezdésében meghatározottakra figyelemmel tartható fenn, ha a hivatásos állomány tagja vagy a hivatásos állományba jelentkező
a) írásban hozzájárul a 7. számú mellékletben meghatározott személyes adatai és bűnügyi személyes adatai kezeléséhez,
b) írásban hozzájárul életvitele kifogástalanságának ellenőrzése érdekében a (3) bekezdésben meghatározottaknak a felvételét megelőzően és a szolgálati viszony tartama alatt történő ellenőrzéséhez,
c) csatolja a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozójának 8. számú melléklet szerinti nyilatkozatát.
(2a) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.
(3) A fegyveres szerv a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény fennállásának megállapítása céljából kezeli
a) a hivatásos állomány tagjaként szolgálati viszonyt létesíteni szándékozó személy,
b) a hivatásos állomány tagja
azon személyes adatait, amelyeket a bűnügyi nyilvántartó szerv által a 37/A. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott körülmény igazolásának céljából kiállított hatósági bizonyítvány tartalmaz.
(3) A (2) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.
(3) Az életvitel nem kifogástalan, ha
a) a jelentkező esetében fennállnak a 37/A. § (1) bekezdésében meghatározottak,
b) a hivatásos állomány tagjával szemben bűncselekmény elkövetése miatt a bíróság jogerősen szabadságvesztés vagy közérdekű munka büntetést szabott ki, továbbá, ha büntetőeljárás során jogerős határozattal kényszergyógykezelését rendelte el, vagy
c) a jelentkező vagy a hivatásos állomány tagja nem felel meg - különös tekintettel a szolgálaton kívüli magatartására, családi és lakókörnyezeti kapcsolataira, anyagi, jövedelmi viszonyaira, valamint a bűncselekményt elkövető vagy azzal gyanúsítható személyekkel fenntartott kapcsolatára - a szolgálat törvényes, befolyástól mentes ellátása követelményének.
(4) A 37/A. § (2) bekezdésében, valamint az (1) és (2) bekezdésben meghatározottak alapján megismert személyes adatokat a fegyveres szerv a szolgálati viszony létesítéséről meghozott döntés időpontjáig vagy - szolgálati viszony létesítése és fennállása esetén - a szolgálati viszony megszűnéséig kezeli.
(4) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (2) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során
a) a hivatásos állományba jelentkezőről, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a rendészeti szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,
b) a hivatásos állományba jelentkezőről, vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével - környezettanulmányt készíthet.
(4) A (2) és (3) bekezdésben
a) a hivatásos állomány tagjára vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézmény hallgatójára valamint tanulójára,
b) a hivatásos állományba jelentkezőre vonatkozó rendelkezéseket a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőre
is alkalmazni kell azzal, hogy esetükben a szolgálati viszonyon a hallgatói, tanuló jogviszonyt kell érteni.
(5) A hivatásos állomány tagjának vagy a jelentkezőnek a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez csatolni kell a vele közös háztartásban élő hozzátartozójának nyilatkozatát, amelynek szövegét a törvény 8. számú melléklete tartalmazza.
(5) A kifogástalan életvitel ellenőrzésének lefolytatásához a 10. számú melléklet szerinti adatlapot kell kitölteni.
(6) A hivatásos állomány 2010. december 31-én állományban lévő tagjának a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez az írásbeli hozzájárulását - amennyiben még nem adta meg - a 9. számú melléklet szerinti nyilatkozattal 2012. február 28-ig kell megtennie, amennyiben e kötelezettségének nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát felmentéssel, hivatásos szolgálatra alkalmatlanság miatt meg kell szüntetni.
(6) A (3) bekezdésben írt feltételek ellenőrzését - ha törvény másként nem rendelkezik - a rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv végzi. A nemzetbiztonsági szolgálatok a saját munkatársaikra vonatkozóan végzett külön törvény szerinti biztonsági ellenőrzés alkalmával adatszolgáltatás végett e szervet megkeresik. A megkeresett szerv a biztonsági ellenőrzéssel érintett körben adatszolgáltatásra köteles.
(7) A (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetésről, kényszergyógykezelés elrendeléséről a jogerős döntést hozó bíróság haladéktalanul értesíti az állományilletékes parancsnokot, aki - a kifogástalan életvitel-ellenőrzés lefolytatása nélkül - a bíróság ítéletének jogerőre emelkedését követő nappal megállapítja, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele kifogásolható és e törvény szerint intézkedik a szolgálati viszony megszüntetése érdekében.
(8) A rendőrségről szóló törvényben meghatározott belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv a (3) bekezdésben foglaltak ellenőrzése során
a) a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, a tanulóról, valamint a hivatásos állomány tagjáról, továbbá a vele közös háztartásban élő hozzátartozóról a bűnügyi nyilvántartó szerv valamennyi bűnügyi nyilvántartásából, továbbá a fegyveres szervek nyilvántartásaiból adatot igényelhet, az e szerveknél folyamatban lévő vagy befejezett fegyelmi eljárás irataiba betekinthet,
b) a hivatásos állományba jelentkezőről, a rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőről, az ösztöndíjas hallgatóról, tanulóról vagy a hivatásos állomány tagjáról lakóhelyén, tartózkodási helyén, munkahelyén - nyíltan vagy a rendőri jelleg leplezésével - környezettanulmányt készíthet.
37/C. §
(1) A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.
(1) A hivatásos állomány tagját az ellenőrzés megkezdéséről, befejezéséről tájékoztatni nem kell, az elvégzett vizsgálat eredményét közölni kell vele. Ha nem létesül szolgálati viszony, vagy a szolgálati viszony fennállása alatti ellenőrzés jogsértést, vagy kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni. Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja alapján felmentéssel megszüntetik, a keletkezett iratok, adatok - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhetők.
(1) A hivatásos állomány tagját, a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkezőt, az ösztöndíjas hallgatót, valamint a tanulót az ellenőrzés megkezdéséről, valamint befejezéséről nem kell tájékoztatni, az elvégzett vizsgálat eredményét azonban közölni kell vele.
(2) A szolgálati viszony fennállása alatt a kifogástalan életvitel ellenőrzését a miniszter által meghatározott gyakorisággal - legfeljebb azonban évente - kell végrehajtani. Soron kívüli ellenőrzésre akkor kell intézkedni, ha a kifogástalan életvitel ellenőrzésének kezdeményezésére jogosult tudomására jutott adatokból kifogásolható életvitelre lehet következtetni.
(2) Az elvégzett vizsgálat eredménye alapján azt, hogy a kifogástalan életvitel 37/B. § (3) bekezdésében meghatározott feltételei fennállnak-e,
a) a hivatásos állomány tagja esetében az állományilletékes parancsnok,
b) az ösztöndíjas hallgató, valamint a tanuló esetében az ösztöndíjas hallgatói, illetve tanulói szerződést kötő fegyveres szerv országos parancsnoka,
c) a hivatásos állományba vagy rendvédelmi oktatási intézménybe jelentkező esetében a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv
állapítja meg.
(3) Ha az elvégzett vizsgálat azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagjának életvitele a 37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható, az állományilletékes parancsnok a döntésének meghozatala előtt köteles meghallgatni a hivatásos állomány tagját az életvitel kifogásolhatóságát megalapozó körülményekről.
(4) Az állományilletékes parancsnok a (2) bekezdés a) pontja szerinti döntését az elvégzett vizsgálat megállapításai, a (3) bekezdés szerinti meghallgatás figyelembevételével és a fegyveres szerv szolgálati érdekeit is figyelembe véve dönt arról, hogy a hivatásos állomány tagja életvitele a 37/B. § (3) bekezdés c) pontja alapján kifogásolható-e.
(5) Ha az ellenőrzés megállapításai alapján az ösztöndíjas hallgató vagy a tanuló életvitele kifogásolható, az országos parancsnok az ösztöndíjszerződést - az érintett meghallgatását követően - felbonthatja.
(6) A belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervet a kifogástalan életvitel ellenőrzését kezdeményező fegyveres szerv haladéktalanul tájékoztatja arról, hogy a jelentkezővel létesült-e szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony vagy tanulói jogviszony. Ha nem létesül szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony vagy a szolgálati viszony, ösztöndíjas jogviszony, tanulói jogviszony fennállása alatti ellenőrzés kifogásolható életvitelt nem állapít meg, a keletkezett iratokat, adatokat - a kifogástalan életvitel ellenőrzését elrendelő és befejező határozat kivételével - az ellenőrzés befejezésétől számított 8 napon belül meg kell semmisíteni.
(7) Ha az ellenőrzés azt állapítja meg, hogy a hivatásos állomány tagja, a jelentkező az ösztöndíjas hallgató, vagy a tanuló életvitele kifogásolható, a keletkezett iratok, adatok az ellenőrzés befejezését követő 5 évig kezelhetők, kivéve, ha az iratokat a (6) bekezdésben meghatározottak alapján meg kell semmisíteni.

A hivatásos állomány utánpótlása

38. §
(1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. § (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezők), valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani.
(1) A hivatásos állomány létszámát - a 37. § (1) bekezdésében, valamint a 37/A. § (1) bekezdésében előírt feltételek megléte esetén - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményekben végzett (szakképesítést szerzett) hallgatók hivatásos állománybavételével, a polgári oktatási intézményekben végzett személyek (szakképesítéssel rendelkezők), valamint a szerződéses állományból hivatásos állományba átvett személyek felvételével kell biztosítani.
(2) A katonai és rendvédelmi felsőoktatási intézmények hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.
(2) A rendészeti képzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatóinak jogviszonyáról külön törvények rendelkeznek.

A szolgálati viszony létesítése

39. §
(1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt, illetve fogadalmat tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(1) A szolgálati viszony a hivatásos állományba való felvétellel és annak elfogadásával határozatlan időre létesül. A hivatásos állományba kinevezett személy esküt tesz, melyeknek szövegét a törvény 3. számú melléklete tartalmazza.
(2) A hivatásos állományba való felvétellel egyidejűleg a befejezett tanulmányainak megfelelően a hivatásos állomány pályakezdő tagját hadnaggyá, zászlóssá vagy őrmesterré kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végzett pályakezdőt eggyel magasabb rendfokozatba kell kinevezni.
(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a hivatásos állományba vételkor a befejezett tanulmányainak, valamint képzettségének megfelelő állománycsoport kezdő rendfokozatába kell kinevezni. A tanulmányait kiváló eredménnyel végző pályakezdő a kinevezésre jogosult döntése esetén eggyel magasabb rendfokozatba is kinevezhető.
(3) A hivatásos állománybavételről készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü, illetve fogadalom letételét és időpontját, továbbá - próbaidő kikötésénél - a próbaidő tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.
(3) A hivatásos állománybavételről készült kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a szolgálati viszonyra vonatkozó minden lényeges adatot, így különösen a szolgálati viszony kezdetét, a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztását és helyét, rendfokozatát, a besorolási osztályon belüli beosztási kategóriáját, fizetési fokozatát, az eskü letételét és időpontját, továbbá - próbaidő kikötésénél - a próbaidő tartamát és a véglegesítéshez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését. A kinevezési okmány egy példányát a hivatásos állomány tagjának át kell adni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja az eskü letételét megtagadja, a szolgálati viszony létesítésére az érvénytelenség szabályait kell alkalmazni, amelyre bárki hivatkozhat. Eskütétel hiányában a hivatásos állomány tagja nem állítható szolgálatba.
40. §
(1) A nem katonai vagy rendvédelmi oktatási intézményből hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétől folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítők soron történt előléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.
(1) A nem rendvédelmi oktatási intézményben végzett, vagy nem pályakezdő, hivatásos állományba felvett személy rendfokozatát és besorolását beosztásának, életkorának és iskolai végzettségének (szakképesítésének) figyelembevételével kell megállapítani. E rendfokozata és besorolása azonban nem haladhatja meg a vele egykorú és azonos beosztású, de a fegyveres szerv oktatási intézményének elvégzésétől folyamatosan hivatásos szolgálatot teljesítők soron történt előléptetéssel elért rendfokozatát és besorolását.
(2) Az (1) bekezdés szerint hivatásos állományba felvett személy részére a fegyveres szerv jellegének megfelelő, illetve a beosztásához szükséges tanfolyam elvégzését és vizsga letételét kell előírni. Ha a tanfolyamot önhibájából nem kezdte meg, vagy azt a meghatározott idő alatt nem fejezte be, illetőleg a vizsgát nem tette le, a szolgálati viszonya megszűnik.

Próbaidő

41. §
(1) A hivatásos állományba felvett személlyel - a katonai és rendvédelmi oktatási intézményt végzettek kivételével - a szolgálati viszony létesítésekor legfeljebb 12 hónapig terjedő próbaidő köthető ki. A próbaidő kikötése kötelező, ha a jelentkező nem rendelkezik szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).
(1) A szolgálati viszony létesítésekor - a katonai és rendvédelmi oktatásban végzettek kivételével - legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).
(1) A szolgálati viszony létesítésekor legalább három, de legfeljebb tizenkét hónapig terjedő próbaidőt kell kikötni. Tizenkét hónap próbaidőt kell kikötni, ha a jelentkező nem rendelkezik a beosztáshoz szükséges szakirányú iskolai végzettséggel (szakképesítéssel).
(2) A hivatásos állomány tagját a próbaidő alatt a fegyveres szerv sajátosságainak megfelelő képzésben kell részesíteni.
(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - lakás és lakhatási támogatás kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(3) A hivatásos állomány tagja a próbaidő alatt a jogszabályban meghatározott illetményre és - a 115. § (1) bekezdés b)-c) és g) pontja szerinti lakhatási támogatások kivételével - a szolgálat teljesítéséhez szükséges egyéb ellátásra jogosult.
(4) A próbaidő alatt a szolgálati viszonyt bármelyik fél indokolás nélkül, azonnali hatállyal megszüntetheti.
(5) Ha a szolgálati viszony a próbaidő alatt megszűnt, az együtt jár a próbaidős rendfokozat elvesztésével és a kapott ruházati és felszerelési tárgyak visszaadásának kötelezettségével.

Állományba tartozás és szolgálatteljesítés

42. §
(1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti.
(1) A hivatásos állomány tagja annak a fegyveres szervnek az állományába tartozik, amelybe őt a kinevezési okmányban felvették, és szolgálatát is - a (2) bekezdésben meghatározott kivételekkel - ott teljesíti. Hivatásos szolgálati viszony - a kinevezési okmányban felsorolt - változó szolgálatteljesítési helyen történő szolgálatteljesítésre is létesíthető.
(2) Hivatásos szolgálat a fegyveres szerven kívül a következő szerveknél teljesíthető:
a) a minisztériumban és közvetlen szerveinél (a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó minisztériumi hivatalok, háttérintézmények, egyéb szervek),
a) a minisztériumban és közvetlen szerveinél (a miniszter közvetlen irányítása alá tartozó háttérintézmények, egyéb szervek),
a) a minisztériumban és a miniszter irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervnél,
a) a miniszter által irányított minisztériumban hivatásos szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy kormányzati ügykezelői munkakörben,
b) a felsőoktatási intézményeknél,
b) a felsőoktatási intézménynél,
b) a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló
ba) önálló költségvetési szervnél,
bb) rendvédelmi oktatási intézménynél,
bc) tudományos, kutató intézménynél,
bd) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetnél
meghatározott munkakör vagy feladat ellátására, hivatásos szolgálati beosztásban, kormánytisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörben,
c) a tudományos intézményeknél,
c) a tudományos intézménynél,
c) közigazgatási szervnél,
d) a közigazgatási szerveknél,
d) a közigazgatási szervnél,
d) felsőoktatási intézménynél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél, valamint
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szerveknél,
e) a honvédelmi és rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,
e) tudományos intézménynél,
f) az egészségügyi intézményeknél
f) az egészségügyi intézményeknél, valamint
f) az egészségügyi intézményeknél,
f) az egészségügyi intézménynél,
f) honvédelmi vagy rendvédelmi célú tevékenységet folytató vagy egyéb biztonsági érdeket szolgáló gazdálkodó szervnél,
g) a szövetséges fegyveres erőknél
g) a szövetséges fegyveres erőknél, valamint
g) a szövetséges fegyveres erőknél,
g) egészségügyi intézménynél,
h) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központnál
h) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,
h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatalánál,
h) polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél,
h) szövetséges fegyveres erőknél,
i) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként foglalkoztatott, illetve az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként
i) az ügyészségnél,
i) az ügyészi szervezetnél,
i) polgári védelmi feladatok ellátása céljából a bíróságok igazgatási feladatait ellátó szervezeténél,
j) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezeteknél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként
j) a szervezett bűnözés elleni fellépés céljából gyűjtött adatok gyűjtésének, felhasználásának és ellenőrzésének koordinációjáért felelős szervnél,
j) ügyészi szervezetnél,
k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben, valamint
k) az Európai Unió intézményeiben nemzeti szakértőként, az Európai Unió vagy a NATO szervezeteinél nemzetközi együttműködés keretében vállalt misszió tagjaként, illetve amennyiben az a szolgálat érdekével egybe esik, egyéb nemzetközi szervezetben,
k) rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél
l) a Magyar Köztársaság külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként
l) Magyarország külpolitikai, gazdasági vagy kulturális érdekeinek képviseletére külföldön létrehozott szervezetnél összekötőként vagy a diplomáciai szolgálat tagjaként,
m) rendészeti adatfeldolgozást végző szervnél
(a továbbiakban együtt: más szerv).
(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré, a köztisztviselői, illetve közalkalmazotti munkakört hivatásos szolgálati beosztássá átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betöltheti.
(3) A miniszter a hivatásos szolgálati beosztást köztisztviselői vagy közalkalmazotti munkakörré átminősítheti, illetőleg az állománytáblában megjelölt beosztást, munkakört a hivatásos állomány tagjával, köztisztviselővel vagy közalkalmazottal betöltheti.
(4) Ha a hivatásos állomány tagját állami vezetői (közigazgatási államtitkár, címzetes államtitkár, helyettes államtitkár) beosztásba nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és illetményben a köztisztviselőkre vonatkozó illetményrendszer szerint részesül. A hivatásos állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Amikor állami vezetői beosztásából felmentik, vele szemben a 64. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni. Ha szolgálati nyugállományba helyezésére e beosztásból kerül sor, a felmentési időt részére a szolgálat felső korhatára előtt kell biztosítani.
(4) Ha a hivatásos állomány tagját állami vezetői (közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár) beosztásba nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és illetményben a köztisztviselőkre vonatkozó illetményrendszer szerint részesül. A hivatásos állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Amikor állami vezetői beosztásából felmentik, vele szemben a 64. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni. Ha szolgálati nyugállományba helyezésére e beosztásból kerül sor, a felmentési időt részére a szolgálat felső korhatára előtt kell biztosítani.
(4) Ha a hivatásos állomány tagját állami vezetői beosztásba nevezik ki, rendfokozatát nem használhatja és illetményben az állami vezetőkre vonatkozó illetményrendszer szerint részesül. A hivatásos állomány kinevezett tagjának szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni. Amikor állami vezetői beosztásából felmentik, vele szemben a 64. § (2) bekezdésben leírtakat kell alkalmazni. Ha szolgálati nyugállományba helyezésére e beosztásból kerül sor, a felmentési időt részére a szolgálat felső korhatára előtt kell biztosítani.
43. §
(1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - a miniszter és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható.
(1) A hivatásos állomány tagja, beleegyezése esetén, - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - az érintett miniszterek és az érdekelt szerv vezetőjének megállapodása alapján határozott vagy határozatlan időtartamra történő vezényléssel más szervnél is teljesíthet szolgálatot. A határozott időre szóló szolgálatteljesítése a beleegyezésével meghosszabbítható. A vezénylést írásban kell rögzíteni.
(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezésével, határozott vagy határozatlan időre - a 43/A. §-ban foglalt kivétellel - a fegyveres szerven kívül a Miniszterelnökségnél, valamint a miniszter irányítása, felügyelete alá tartozó, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló szervnél berendeléssel, egyéb más szervnél az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján vezényléssel teljesíthet szolgálatot. A határozott idejű berendelés, vezénylés az érintett beleegyezésével meghosszabbítható.
(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni.
(2) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, betegség esetén távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A vezénylés időtartama alatt a rendfokozatot és a szolgálati viszonyt érintő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti szerv állományilletékes parancsnoka (vezetője) gyakorolja.
(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, szolgálati vagy rokkantsági nyugállományba helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.
(3) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a (2) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása az eredeti fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint történik.
(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodás, illetve beleegyezés alapján kerülhet sor. Ez esetben a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagját az előmeneteli szabályok figyelembevételével köteles beosztásba vagy annak jogosultsága esetén szolgálati nyugállományba helyezni.
(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.
(4) A más szervnél teljesített szolgálat megszüntetésére az (1) bekezdés szerinti megállapodásban foglaltak alapján, illetve a más szerv vezetőjének kezdeményezésére, valamint a hivatásos állomány tagjának méltányolható kérelme alapján kerülhet sor. A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított egy éven belül ez lehetővé válhat - egyetértésével rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.
(5) Ha a hivatásos állomány tagja számára a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve az alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sem kerül sor, akkor az érintett szolgálati viszonyát az 56. § rendelkezéseinek megfelelően felmentéssel kell megszüntetni.
(6) Az (5) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati jogviszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a (4) bekezdés szerinti beosztást nem fogadja el, vagy arról öt munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem változik.
43/A. §   A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészséghez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
43/A. §   A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati jogviszonyát nem érintve - az ügyészi szervezethez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető. A hivatásos állomány tagjának ügyészséghez vezénylésére a 43-44. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
43/B. §
(1) A miniszter az irányítása alatt álló fegyveres szerv hivatásos állományú tagját - beleegyezésével - az állományilletékes parancsnok előzetes tájékoztatásával
a) a Miniszterelnökséget vezető államtitkár kezdeményezésére a Miniszterelnökséghez,
b) az általa vezetett minisztériumba,
c) az irányítása, felügyelete, valamint költségvetési jogállása alapján irányítása, felügyelete alatt álló
ca) önálló költségvetési szervhez,
cb) rendvédelmi oktatási intézménybe,
cc) tudományos, kutató intézménybe,
cd) a fogva tartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezethez meghatározott munkakör vagy feladat ellátására szolgálattételre berendelheti.
(2) A berendelés tartama alatt a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket a foglalkoztató szerv vezetője gyakorolja.
(3) A berendelés megszüntetését a foglalkoztató szerv és a berendelt indokolás nélkül kezdeményezheti. Ha a berendelés megszüntetését a berendelt kezdeményezi, az általa ellátott munkakör, illetve feladat mással való ellátásáig, de legfeljebb egy hónapig a berendelt visszatartható.
(4) A berendelés megszüntetésére a 43. § (5) és (6) bekezdését értelemszerűen alkalmazni kell, ha a berendelés megszüntetését követően e rendelkezések alkalmazása alapján a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, az ezzel összefüggő juttatások a berendelést megelőzően foglalkoztatást végző szervet terhelik.
43/C. §
(1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - vezetői, oktatói és kiképzői feladatokra, határozott vagy határozatlan időtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhető. A vezénylésre a 43. § (1)-(3) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztásokat, továbbá azok e törvény szerinti besorolását a Kormány az NKE Fenntartói Testület - a felügyelő miniszterek jóváhagyásával előterjesztett - javaslatára rendeletben állapítja meg. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.
(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat az eredeti fegyveres szerv folyósítja. A vezetői és oktatói szolgálati beosztásba vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben, vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthető.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja az eredeti fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.
(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében, vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében - az NKE rektorának kezdeményezésre - külföldi szolgálatra vezényelhető. A külföldre vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, az eredeti fegyveres szerv költségvetését terhelő költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti.
(6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Rendelkezési állomány

44. §
(1) A fegyveres szerv személyi állományába tartozó, de a fegyveres szervnél szolgálati beosztást be nem töltő személyt rendelkezési állományba kell helyezni. Ennek megfelelően a fegyveres szerv rendelkezési állományába tartozik:
a) aki szolgálatát más szervnél teljesíti;
b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 1 évig;
b) akinek a beosztása létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt megszűnt, a szolgálat felső korhatárának betöltését megelőző 1 éven belül, a korhatár betöltéséig, illetve akinek a beosztása a jelzett okok miatt szűnt meg, de más beosztásba tervezett, legfeljebb 2 évig;
c) aki átképzésen vesz részt, a beosztásba helyezéséig;
d) aki felsőoktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, a tanulmányai befejezéséig;
e) akinek a részére az oktatási intézményben folytatott tanulmányai befejezése után felkészültségének megfelelő szolgálati beosztás nem biztosítható, legfeljebb 1 évig;
f) aki egészségi, pszichikai és fizikai állapota miatt eredeti szolgálati beosztását ellátni képtelen, az általa ellátható más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig;
g) aki szolgálati feladatait önhibáján kívüli okból (pl. gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság miatt) nem tudja ellátni, legfeljebb az ok megszűnéséig;
h) akit függetlenített szakszervezeti tisztségbe választottak, tisztsége betöltéséig;
h) az MRK elnöke, az elnöki megbízatás megszűnéséig;
i) akit állami vezetővé kineveztek, megválasztottak, a tisztsége tartamára.
i) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a 245/D. § (2) és (5) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség;
i) akinek a részére vezetői beosztásba történt kinevezés visszavonásakor, illetve vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a 75/B. § (5) és (7) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség;
j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.
j) akinek a részére a más szervhez vezénylés, illetve berendelés megszüntetését követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.
j) akinek a részére a más szervhez vezénylés megszüntetését követően a 43. § (4) bekezdés, illetve a 248. § (4) bekezdés d) pontja szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig.
j) akinek a részére a más szervhez vezénylés megszüntetését követően a 49/C. § (5) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható, más beosztásba helyezéséig, de legfeljebb egy évig;
k) akinek a szolgálati viszonyát a (3a) bekezdés alapján felmentéssel meg kellene szüntetni, de a felmentésére a Hszt. 58. §-ában meghatározott okok miatt nem kerülhet sor, legfeljebb a felmentési védelem megszűnéséig.
l) akit a beosztásából a nemzetbiztonsági ellenőrzés során megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt fel kellett menteni, de a 47/B. § (2) bekezdés szerinti beosztás felajánlására nincs lehetőség, a 47/B. § (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelő beosztás felajánlásáig, de legfeljebb 1 évig.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 43. § rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 43. § - az NKE-re vezényeltek esetében a 43. § és a 43/C. § - rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.
(2) Az (1) bekezdés a) pontja alá esők jogaira és kötelezettségeire a 49/B-49/G. § rendelkezései irányadók, a b), e) és f) pontja alá tartozók jogai és kötelezettségei azonosak a szolgálati beosztást betöltők jogaival és kötelezettségeivel, a c)-d) pontja alá tartozók jogait és kötelezettségeit az oktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata, illetve a tanulmányi szerződés határozza meg, a g) pont alá tartozók jogait és kötelezettségeit - beleértve a társadalombiztosítási járulék fizetésének rendjét is - külön jogszabály állapítja meg.
(3) Az (1) bekezdés h) pontja alattiak jogai és kötelezettségei - a tisztségük ellátására vonatkozók kivételével - azonosak a szolgálati beosztást betöltőkével.
(3) Az (1) bekezdés c)-g) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható, szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(3) Az (1) bekezdés c)-h) pontja szerinti rendelkezési állomány megszűnésekor a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a rendelkezési állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztást kell biztosítani, ilyen beosztás hiányában legalább a végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani.
(3a) Amennyiben a (3) bekezdésben meghatározott esetben a hivatásos állomány tagjának a rendelkezési állományba helyezést megelőző beosztásával azonos besorolási szintű szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve a részére ilyen beosztás hiányában felajánlott, végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást nem fogadja el, - a hivatásos állomány (1) bekezdés k) pontjában meghatározott tagja kivételével - szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(4) Az (1) bekezdés i) pontja alá tartozókra a 42. § (4) bekezdése irányadó azzal, hogy - eltérő törvényi rendelkezés hiányában - velük szemben a munkáltatói jogkört a vezénylés helye szerinti miniszter gyakorolja.
(4) Az (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány időtartama alatt a hivatásos állomány tagja részére a (3) bekezdésben meghatározott szolgálati beosztást kell biztosítani vagy felajánlani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés k) pontja szerinti rendelkezési állomány ideje alatt ilyen beosztás nem biztosítható, vagy a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást nem fogadja el, a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(5) Az (1) bekezdés b), e) és f) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.
(5) Az (1) bekezdés b), e), f) és l) pontja alá tartozó hivatásos állomány tagjának szolgálati feladattal való ideiglenes ellátásáról a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles gondoskodni.

Nyugdíj előtti rendelkezési állomány

44/A. §
(1) A hivatásos állomány tagját a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése előtt öt évvel, kérelmére vagy - a munkáltató érdekkörében felmerült okból, beleegyezésével - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján nyugdíj előtti rendelkezési állományba kell helyezni, ha legalább 30 év szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik.
(2) A hivatásos állomány nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezett tagja
a) csak veszélyhelyzet, megelőző védelmi helyzet, rendkívüli állapot vagy szükségállapot idején hívható szolgálatba,
b) arra az időtartamra, amíg nem hívják szolgálatba, a személyi jövedelemadó és a járulékok levonása után számított illetménye megegyezik azzal az összeggel, amely a nyugdíj előtti rendelkezési állományba helyezéskor öregségi nyugdíjként megilletné - figyelembe véve a korhatár előtti öregségi nyugdíjak megszüntetéséről, a korhatár előtti ellátásról és a szolgálati járandóságról szóló törvényben foglaltakat is -, ha az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte volna,
c) szolgálatba hívása időtartamára a ténylegesen betöltendő beosztása szerinti, de legalább az utolsó havi illetményének megfelelő díjazásra jogosult,
d) szabadságra nem jogosult, kivéve, ha szolgálatba hívják, amelynek tartamára tekintettel az éves szabadság időarányosan illeti meg.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti összegről a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót annak kérelmére a nyugdíjmegállapító szerv tájékoztatja. A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott illetmény emelésének mértéke megegyezik az öregségi nyugdíjemelés mértékével.

Pályázati rendszer

45. §
(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez pályázatot kell, meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni.
(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok kivételével - a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez pályázatot kell, jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.
(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá - a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal kivételével - a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez, továbbá jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.
(1) A magasabb szolgálati beosztáshoz előírt iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzése érdekében, a megfelelő oktatási intézménybe való felvételhez, továbbá a regionális, területi, helyi szervek vezetőjének kinevezéséhez, továbbá jogszabályban meghatározott szolgálati beosztások betöltéséhez pályázatot lehet kiírni. A vezetői kinevezés visszavonására tekintettel felajánlott másik vezetői beosztás pályázat kiírása nélkül betölthető.
(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, illetve a megpályázható beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.
(2) A pályázatot a katonai és rendvédelmi oktatási intézmény vezetője, a megpályázható vezetői beosztásba való kinevezésre, illetve szolgálati beosztás betöltésére jogosult munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró írja ki.
(3) A pályázat kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell, e határidőtől nem lehet eltérni.
(3) A pályázati kiírásának a pályázat elnyeréséhez szükséges valamennyi feltételt és a pályázat elbírálásának határidejét tartalmaznia kell.
(4) A pályázatot titkosan kell kezelni. Tartalma csak a pályázó beleegyezésével közölhető más személlyel. A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.
(4) A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 202. §-ban meghatározott betekintésre jogosultakon kívül, csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
(5) Pályázatra kiírt beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.
(5) Az (1) bekezdés szerinti vezetői beosztásba való kinevezésre vonatkozó pályázat értékelésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró legalább három tagú bizottságot hoz létre.
(6) A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe vezényelni.
(6) A pályázat eredményéről a pályázót a pályázat egyidejű visszaküldésével írásban tájékoztatni kell.
(7) A fegyveres szervek egészségügyi intézményeiben - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezető beosztások kizárólag pályázat útján kerülhetnek betöltésre.
(7) Pályázatra kiírt vezetői, illetve szolgálati beosztás csak olyan személlyel tölthető be, aki a pályázaton részt vett, és a pályázati feltételeknek megfelelt. Ez vonatkozik az oktatási intézménybe való felvételre is.
(8) A fegyveres szervek felsőoktatási intézményeinek oktatói és kutatói beosztásaira a hivatásos állomány külön jogszabályban előírt feltételekkel rendelkező tagjai korlátozás nélkül pályázhatnak. A pályázat elnyerése esetén őket a szolgálat érdekében kell a felsőoktatási intézménybe vezényelni.
(9) Pályázatot csak betölthető vezetői, illetve szolgálati beosztásra lehet kiírni.
(10) A fegyveres szervek egészségügyi intézményében - ha jogszabály eltérően nem rendelkezik - a vezetői beosztás kizárólag pályázat útján tölthető be.

VI. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY MÓDOSÍTÁSA

A szolgálati viszony módosításának esetei

46. §
(1) A szolgálati viszony - e törvényben meghatározott eseteket kivéve - a hivatásos állomány tagja beleegyezésével módosítható.
(2) A módosítás esetei különösen:
a) a magasabb vagy azonos beosztásba kinevezés,
b) az alacsonyabb beosztásba helyezés,
c) a külföldi szolgálatra vezénylés,
d) a más beosztás vagy feladatkör ellátásával való tartós megbízás,
e) a szolgálati viszony szüneteltetése,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
f) a más szervhez a 43. § (1) bekezdés vagy a 43/C. § (1) bekezdés szerinti vezénylés,
f) a más szervhez vezénylés,
g) a magasabb iskolai végzettséget (szakképesítést) nyújtó oktatási intézménybe beiskolázás,
h) a más fegyveres szervhez történő áthelyezés.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetekben nem kell a hivatásos állomány tagjának beleegyezése szolgálati helyének a fegyveres szerv szervezeti egységein belüli vagy szervezeti egységei közötti megváltoztatása esetében, ha az új szolgálati hely a korábbi szolgálati hely működési területének valamely településén van. A hivatásos állomány tagjának véleményét azonban ebben az esetben is be kell előzetesen szerezni.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásánál a 49/A. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek figyelembevételével kell eljárni.

Beosztásból felmentés, más beosztásba kinevezés, áthelyezés

47. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, az 56. § (3) bekezdés esetét kivéve beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében felmenthető és magasabb beosztásba kinevezhető, beleegyezése nélkül a szolgálati beosztásából felmenthető, és egyidejűleg azonos vagy annak megfelelő más beosztásba kinevezhető. Azonos, vagy annak megfelelő más beosztásba való kinevezés kérelemre is történhet.
(2) A hivatásos állomány tagja szolgálati érdekből beleegyezése nélkül - a létszámcsökkentés és az átszervezés indokát kivéve - 5 éven belül más beosztásba nem kerülhet áthelyezésre.
47/A. §
(1) Ha a hivatásos állomány tagja eredeti szolgálati beosztására egészségi, pszichikai vagy fizikai okból alkalmatlan, a szolgálat felső korhatárának eléréséig a fegyveres szervnél - felajánlható hivatásos szolgálati beosztás hiányában - beleegyezésével nem hivatásos munkakörben is foglalkoztatható. E foglalkoztatás a hivatásos állomány tagjának szolgálati jogviszonyát és előmenetelét nem érinti.
(2) A hivatásos állomány tagja a részére felajánlott hivatásos szolgálati beosztás, illetve nem hivatásos munkakör elfogadásáról, vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül köteles írásban nyilatkozni. A nyilatkozat elmulasztását úgy kell tekintetni, mintha a felajánlott hivatásos szolgálati beosztást, illetve nem hivatásos munkakört elutasította volna.
47/B. §
(1) Ha a hivatásos állomány nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztást betöltő tagjával szemben a nemzetbiztonsági ellenőrzés során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg és a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását a külön törvény szerint arra feljogosított személy nem hagyta jóvá, a hivatásos állomány tagját a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásból azonnali hatállyal fel kell menteni.
(2) A beosztásból történő felmentéssel egyidejűleg a hivatásos állomány tagja részére a fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható beosztással rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő, de nemzetbiztonsági ellenőrzés alá nem eső beosztást kell felajánlani. A felajánlott beosztás a korábbi beosztással azonos vagy annak megfelelő beosztás, vagy a korábbi beosztásnál alacsonyabb beosztás is lehet.
(3) A felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.
(4) Ha a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztás alóli felmentéssel egyidejűleg a (2) bekezdés szerinti beosztás nem biztosítható, úgy az érintett beleegyezésével a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba kell helyezni. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(5) A (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt részére a beosztásból történő felmentését megelőző - a korábbi beosztás tényleges betöltéséhez kötődő pótlékok nélküli, valamint vezetői beosztás esetén a vezetői pótlékkal csökkentett - illetményt kell folyósítani.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja a részére a (2) bekezdés szerint vagy a (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott azonos besorolású vagy alacsonyabb beosztást elfogadja, akkor az új beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(7) Ha a hivatásos állomány tagja a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztás alóli felmentést követően vagy a (4) bekezdés szerinti rendelkezési állomány ideje alatt felajánlott, a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés g) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

Alacsonyabb beosztásba helyezés

48. §
(1) A hivatásos állomány tagja alacsonyabb beosztásba helyezhető:
a) létszámcsökkentés vagy átszervezés miatt;
b) a saját kérelmére;
c) ha minősítése alapján az általa betöltött szolgálati beosztásra előírt követelményeknek nem felel meg;
d) fegyelmi fenyítésként.
e) ha a nemzetbiztonsági ellenőrzése alapján megállapított nemzetbiztonsági kockázat miatt a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső beosztásából fel kellett menteni.
(2) Az alacsonyabb szolgálati beosztásba helyezéshez az (1) bekezdés c) és d) pontja esetén a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges.
(2a) Az (1) bekezdés e) pontja esetén a 47/B. §-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni.
(3) A hivatásos állomány tagját alacsonyabb beosztásba kell helyezni, ha a részére a beosztás betöltéséhez előírt szakvizsga vagy képzési követelménynek határidőben nem tett eleget.

Vezénylés

49. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A hivatásos önkormányzati tűzoltóra e szabály nem vonatkozik.
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálat érdekében eredeti szolgálati beosztásában való meghagyása mellett a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez és bármely helységbe - a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve beleegyezése nélkül - meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető.
(2) A más helységbe való vezénylések együttes időtartama 3 évenként a 6 hónapot nem haladhatja meg. A vezénylés időtartamának befejezésétől számított 6 hónapon belül újabb vezénylésre nem kerülhet sor. Méltánylást érdemlő személyi vagy családi érdekből azonban kérelemre e korlátoktól kivételesen el lehet tekinteni.
(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolarendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. A külföldre vezénylés a külföldi szolgálati kötelezettség teljesítésének időtartamára szól. Az iskolarendszerű oktatásra/képzésre történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.
(3) A rendelkezési állományba nem tartozók iskolai rendszerű oktatása/képzése az oktatás időtartamára vezényléssel történik. Az e célból történő vezénylés időtartama nem számít be a (2) bekezdésben meghatározott időtartamba.
(4) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a miniszter vezényelheti, aki az érintettek részére az e törvény alapján járónál kedvezőbb pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.
(4) A nemzetközi szervezetek által békefenntartó (fegyveres vagy egyéb rendészeti) tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén a hivatásos állomány tagját vezényelni kell a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.
(5) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után a miniszter vezényelheti, aki az érintettek részére az e törvény alapján járónál kedvezőbb pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.
(5) A hivatásos állomány tagját
a) külföldi szolgálatra az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségeknek, ezek teljesítése feltételeinek és körülményeinek ismertetése után,
b) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján
a miniszter vezényli.
(6) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó időtartamra külföldi szolgálatra vezényelhető (a továbbiakban: tartós külszolgálat).
(6) A hivatásos állomány (5) bekezdés szerint vezényelt tagjának juttatására, többletjuttatására, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.
(7) A hivatásos állomány tagja megszakítás nélkül legalább három hónapra, de 6 évet meg nem haladó időtartamra külföldi szolgálatra vezényelhető (a továbbiakban: tartós külszolgálat).
49/A. §
(1) A hivatásos állomány tagja, akit a 44. § (1) bekezdés b) pontja szerint legfeljebb két évre rendelkezési állományba helyeztek, a rendelkezési állomány ideje alatt beleegyezése nélkül a fegyveres szerv bármely szervezeti egységéhez végzettségének és képzettségének megfelelő meghatározott szolgálati feladat teljesítésére vezényelhető. A vezénylés esetén a lakóhely és a vezénylés szerinti szolgálatteljesítési hely között a tömegközlekedési eszközzel történő oda- és visszautazás időtartama a két órát - ha a rendelkezési állományba helyezést megelőzően a lakóhely és a szolgálatteljesítési hely közötti oda- és visszautazás két óránál hosszabb időt vett igénybe, akkor ezt az időtartamot - nem haladhatja meg.
(2) A 44. § (1) bekezdés b) pontja szerinti rendelkezési állományba helyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére az átszervezés miatt megszűnt szolgálati beosztásának megfelelő távolléti díjat kell folyósítani.
(3) Az (1) bekezdés alapján rendelkezési állományból történő vezénylés esetén a hivatásos állomány tagját a vezénylés szerinti szolgálati feladat ellátására rendszeresített beosztásnak megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(4) Az (1) bekezdés szerinti vezénylésre a 49. §-ban meghatározottak nem alkalmazhatók.
(5) A hivatásos önkormányzati tűzoltóra az (1)-(4) bekezdés rendelkezése nem vonatkozik.

Más szervhez vezénylés

49/B. §
(1) A hivatásos állomány tagja határozott vagy határozatlan időre - a 49/D-49/F. §-ban foglalt kivétellel - az érintett miniszterek és a fegyveres szerv megállapodása alapján a 42. § (2) bekezdésben meghatározott más szervhez vezényelhető szolgálatteljesítésre. A határozott idejű vezénylés meghosszabbítható.
(2) Ha a más szervhez vezénylésre a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nélkül kerül sor, a belegyezés nélküli más szervhez vezénylések együttes időtartama 5 évenként az 1 évet nem haladhatja meg.
49/C. §
(1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére, illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére - a (2) bekezdés kivételével - a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, keresőképtelenség esetén a 93. § alkalmazásával távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A más szervnél megállapított illetmény - a vezényelt hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a vezénylés előtt a beosztásban elért illetményénél.
(1) A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagja a más szerv illetékes vezetőjének rendelkezései szerint teljesíti szolgálatát. Tevékenységére, munkarendjére, illetményére, illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére, illetve viselésére - a (2) bekezdés kivételével - a más szerv munkavállalóira vonatkozó szabályok az irányadók azzal, hogy számára a rendfokozati illetménynek megfelelő mértékű pótlékot, keresőképtelenség esetén a 93. § alkalmazásával távolléti díjat és az e törvény szerinti jubileumi jutalmat kell fizetni. A más szervnél megállapított illetmény - a vezényelt hozzájárulása nélkül - nem lehet kevesebb a vezénylés előtt a beosztásban elért illetményénél.
(2) A vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat a vezénylés helye szerinti más szerv munkáltatói jogkört gyakorló vezetője, parancsnoka gyakorolja. A hivatásos állomány más szervhez vezényelt tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése - a más szerv vezetőjének javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és az (1) bekezdésben nem említett járandóságainak biztosítása a vezénylő fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint a vezénylő fegyveres szerv költségvetésének terhére történik.
(3) A határozott idejű más szervhez vezénylés a határozott idő elteltével megszűnik.
(4) A határozott vagy határozatlan idejű vezénylés megszüntetésére a más szerv vezetőjének kezdeményezése, valamint a hivatásos állomány tagjának kérelme alapján kerülhet sor.
(5) A vezénylés megszüntetése esetén a hivatásos állomány tagja részére a vezénylő fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos besorolási osztályú és beosztási kategóriájú szolgálati beosztást kell biztosítani. Amennyiben a hivatásos állomány tagjának ilyen beosztás nem biztosítható - de a vezénylés megszüntetésétől számított 1 éven belül ez lehetővé válhat - beleegyezésével a 44. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezési állomány megszüntetésével egyidejűleg a 44. § (1) bekezdés j) pontja alapján rendelkezési állományba helyezhető. Ebben az esetben az érintettet a vezénylést megelőző szolgálati beosztásának megfelelően kell besorolni és részére az adott beosztásból eredő korábbi pótlékok nélküli illetményt kell folyósítani.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja számára a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztás nem biztosítható, illetve a részére felajánlott alacsonyabb beosztást nem fogadja el és rendelkezési állományba helyezésére sincs lehetőség, akkor az érintett szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni.
(7) A (6) bekezdéstől eltérően nem felmentéssel kell megszüntetni a szolgálati viszonyt, hanem a szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a végzettségének, képzettségének megfelelő, de legalább a vezénylést megelőző beosztásával azonos szolgálati beosztást nem fogadja el vagy arról 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, amennyiben a felajánlott beosztás elfogadásával a szolgálatteljesítés helye nem változik.
49/D. §
(1) Vezényléssel hivatásos szolgálati beosztás is betölthető
a) a 42. § (2) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott szerveknél, továbbá
b) az Információs Hivatal állománya tekintetében a Miniszterelnökségen.
(2) A hivatásos állománynak az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére vezényelt tagja
a) esetében a szolgálati viszonyt nem érintő munkáltatói jogköröket, fegyelmi felelősségre vonását - a szolgálati viszonyt érintő fegyelmi fenyítések kivételével - a foglalkoztató más szerv vezetője gyakorolja,
b) foglalkoztatásával kapcsolatos költségek - ha jogszabály vagy az érintett szervek megállapodása eltérően nem rendelkezik - a vezényeltet foglalkoztató más szervet terhelik,
c) tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére e törvény szabályait kell alkalmazni.
c) tevékenységére, munkarendjére, illetményére és illetményjellegű juttatásaira, teljesítményértékelésére, pihenőidejére, a kártérítésre, a személyiségi jogi jogsértésre, a más szervnél rendszeresített címek és egyéb elismerések elnyerésére és viselésére e törvény szabályait kell alkalmazni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szervekhez hivatásos szolgálati beosztás betöltésére történő vezénylésre a más szervhez vezénylésre vonatozó rendelkezéseket az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
49/E. §
(1) A hivatásos állomány tagja - a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve - az ügyészi szervezethez a legfőbb ügyész kezdeményezésére, az országos parancsnok egyetértésével meghatározott feladat ellátására vezényelhető.
(2) A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez vezénylésére a 49/C. §-ban foglalt szabályokat kell alkalmazni.
49/F. §
(1) A hivatásos állománynak a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez vezényelt tagját a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv vezetője - a hivatásos szolgálati viszonyát nem érintve és a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szervhez való vezénylése megszüntetése nélkül, a legfőbb ügyész kezdeményezésére - az ügyészi szervezethez meghatározott feladat ellátására ideiglenesen vezényelheti.
(2) A hivatásos állomány tagjának az ügyészséghez meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylésére alkalmazni kell
a) a 49/C. § (1) bekezdését azzal, hogy más szerven az ügyészi szervezetet kell érteni,
b) a 49/C. § (4) bekezdését azzal, hogy a vezénylés megszüntetésére a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv és az ügyészi szervezet vezetője is jogosult,
c) a 49/C. § (5)-(7) bekezdését.
(3) A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés időtartama alatt a szolgálati viszonnyal összefüggő munkáltatói jogokat a miniszter, az egyéb munkáltatói jogokat az ügyészi szervezet munkáltatói jogkört gyakorló vezetője gyakorolja. A hivatásos állomány tagjának előléptetése, kitüntetése, fegyelmi felelősségre vonása, nyugállományba helyezése - a belső bűnmegelőzési és bűnfelderítési feladatokat ellátó szerv javaslatára, illetve egyetértésével -, továbbá ruházati ellátmányának és a 49/C. § (1) bekezdésében nem említett járandóságainak biztosítása a vezénylő fegyveres szervnél szolgálatot teljesítő hivatásos állományúakra vonatkozó szabályok szerint a vezénylő fegyveres szerv költségvetésének terhére történik.
(4) A meghatározott feladat ellátására történő ideiglenes vezénylés az annak alapjául szolgáló feladat befejezésekor megszűnik.
49/G. §
(1) A hivatásos állomány tagja - beleegyezésével - határozott vagy határozatlan időtartamra a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre (a továbbiakban: NKE) vezényelhető. A vezénylésre a 49/C. § (1) és (2) bekezdését az e §-ban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Az NKE-n rendszeresített, e törvény hatálya alá tartozó alapbeosztások, továbbá azok e törvény szerinti besorolásának megállapítása céljából az NKE Fenntartói Testület javaslatot tesz a Kormánynak, amely javaslatot - jóváhagyásuk esetén - a felügyelő miniszterek terjesztik a Kormány elé. A hivatásos szolgálati beosztás a Fenntartói Testület egyetértésével szolgálati viszonyban nem álló személlyel is betölthető.
(3) A vezényelt a besorolásának megfelelő illetményre és e törvény szerinti pótlékokra, juttatásokra, támogatásokra és költségtérítésre jogosult azzal, hogy azokat a vezénylő fegyveres szerv folyósítja. A vezényelt kormányrendeletben meghatározott feltételekkel és mértékben rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítésre, továbbá a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben vagy az NKE szabályzataiban meghatározott feltételekkel juttatásokra, támogatásokra, valamint költségtérítésekre is jogosult, illetve azokban részesíthető.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott rendészeti felsőoktatási illetménykiegészítés az NKE-t terheli azzal, hogy annak összegét átadja a vezénylő fegyveres szerv részére és azt a fegyveres szerv az illetmény részeként folyósítja. Az egyéb juttatásokat és támogatásokat az NKE folyósítja és azzal az NKE felé kell a hivatásos állomány tagjának elszámolnia.
(5) A vezényelt oktatói, tudományos ismeretei fejlesztése érdekében vagy az NKE nemzetközi kapcsolatai keretében - az NKE rektorának kezdeményezésére - külföldi szolgálatra ideiglenesen vezényelhető. A külföldi szolgálatra történő ideiglenes vezénylés tartamára az e törvény vagy a végrehajtására kiadott rendelet alapján járó, a vezénylő fegyveres szerv költségvetését terhelő költségtérítést az NKE saját költségvetése terhére kiegészítheti.
(6) A Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozók esetében a (3) bekezdést a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Külföldre vezénylés

49/H. §
(1) A hivatásos állomány tagját beleegyezésével
a) a nemzetközi szervezetek által béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti tevékenységre kiírt és a miniszter által támogatott pályázat elnyerése esetén,
b) nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi béketámogató, fegyveres vagy egyéb rendészeti misszióban való részvételre önkéntes jelentkezés alapján,
c) az Európai Unió intézményeibe nemzeti szakértőként, kormányrendeletben meghatározott jelölési eljárás alapján,
d) egyéb, Magyarország nemzetközi kötelezettségeinek ellátásához kapcsolódó feladatok ellátására
- rendelkezési állományba helyezés mellett - a miniszter vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.
(2) A hivatásos állomány tagját nemzetközi kötelezettség teljesítése érdekében vagy megállapodás alapján 3 hónapot nem meghaladó időtartamra - a beosztása meghagyásával - az országos parancsnok vezényli a külföldi szolgálati tevékenység időtartamára.
(3) A hivatásos állomány tagját külföldi szolgálatra vezénylés előtt az ezzel járó sajátos szolgálati kötelezettségekről, ezek teljesítése feltételeiről és körülményeiről, a részére járó juttatásokról és egyéb jogosultságairól tájékoztatni kell.
(4) A hivatásos állomány megszakítás nélküli külföldre vezénylése a 6 évet nem haladhatja meg.
(5) A hivatásos állomány külföldre vezényelt tagjának juttatásaira, többletjuttatásaira, költségtérítésére, ellátmányára kormányrendelet a szolgálatteljesítés helyének sajátosságaira, továbbá a vezényelt közeli hozzátartozóira tekintettel e törvényben nem szabályozott pénzbeli és természetbeni ellátást állapíthat meg.

Megbízás helyettesítésre

Megbízás

50. §
(1) Az ideiglenesen megüresedett szolgálati beosztás ellátásával, illetőleg a szolgálati beosztás ellátásában tartósan akadályozott személy helyettesítésével, továbbá a hivatásos állomány tagjának szolgálati beosztásához nem tartozó feladatkör ellátásával a hivatásos állomány arra alkalmas tagja átmenetileg megbízható.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az egy hónapi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti időkorlátozás alá.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati beosztások ellátására, illetve a helyettesítésre szóló megbízás történhet az eredeti beosztás ellátása mellett vagy az ellátása alóli mentesítéssel, amelynek időtartama az egy évet nem haladhatja meg. Az illetmény nélküli szabadságon távollevő helyettesítése az illetmény nélküli szabadság tartamára szólhat. Az egy hónapi időtartamot meg nem haladó megbízáshoz a hivatásos állomány tagjának beleegyezése nem szükséges. A szolgálati beosztáshoz nem tartozó feladatkörrel való megbízás nem esik a fenti időkorlátozás alá.
(3) Ha a megbízott személyt az eredeti beosztás ellátása alól mentesítették, részére a megbízással betöltött beosztás szerinti illetmény jár, amely nem lehet kevesebb az eredeti illetményénél.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja a megbízást az eredeti beosztásának ellátása mellett végzi, a többletszolgálatért az illetményalap 25-100%-áig terjedő díjazásra jogosult. A szervezetszerű helyettesnek a parancsnoka helyettesítéséért díjazás nem jár.
(5) A (3) bekezdés szerinti illetmény és a (4) bekezdés szerinti díjazás a 30 napot meghaladó megbízás esetén visszamenőleg, a megbízás első napjától jár.

A szolgálati viszony szünetelése

51. §
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri - ha a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri - ha a fegyveres erők, a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri - ha a rendőrség vagy a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozik, ezeken felül helyi és kisebbségi önkormányzati képviselői - választáson jelöltként nyilvántartásba vettek. A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a polgári védelem, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a büntetés-végrehajtási szervezet, valamint az állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóság hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.
A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.
A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, az Országgyűlési Őrség, valamint a büntetés-végrehajtási szervezet hivatásos állománya olyan tagjának, akit az országgyűlési képviselői, európai parlamenti képviselői, illetve a főpolgármesteri, polgármesteri választáson jelöltként nyilvántartásba vettek.
A szünetelés időtartama jelöltségének nyilvántartásba vételétől a választás befejezéséig, illetve megválasztása esetén a mandátuma igazolásáig tart.
(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(2) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány azon tagjának, aki
a) állam- vagy kormányközi nemzetközi szervezetnél,
b) az Európai Unió szerveinél
jogviszonyt létesít.
(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(2) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik. Ha a szünetelésre a próbaidő alatt kerül sor, a szünetelés tartama a próbaidőbe nem számít be.
(3) Ha a hivatásos állomány országgyűlési képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi- és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
(3) A nemzetközi szervezetnél, illetve az Európai Unió szerveinél létesített jogviszony megszűnésekor a hivatásos állomány tagjának a fegyveres szerv valamely szervezeti egységénél a végzettségének, képzettségének és rendfokozatásnak megfelelő szolgálati beosztást kell biztosítani; amennyiben a szolgálati viszonyt nem kívánja folytatni, kérésére a szolgálati viszonyt közös megegyezéssel kell megszüntetni.
(3) Ha a hivatásos állomány országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
(3) Ha a hivatásos állomány (1) bekezdés szerint nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
(4) A szünetelés időtartama alatt a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból származó jogait nem gyakorolhatja (pl. egyenruhát, szolgálati fegyvert nem viselhet, részére illetmény nem folyósítható), az azzal kapcsolatos kötelezettségek őt nem terhelik.
(5) Ha a hivatásos állomány országgyűlési képviselő-, főpolgármester-, illetve polgármesterjelöltként vagy helyi- és kisebbségi önkormányzati képviselőként nyilvántartásba vett tagja a jelöltségtől visszalépett, vagy őt nem választották meg, az eredeti szervezeti egységénél és szolgálati beosztásában folytatja szolgálatát.
51/A. §
(1) Szünetel a szolgálati viszonya a hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjának.
(2) A szünetelés időtartama az állami vezetővé való kinevezéstől vagy megválasztástól az állami vezetői megbízatás megszűnéséig tart.
(3) A szünetelés megszűnését követően a 75/B. §-ban meghatározottakat megfelelően alkalmazni kell.
(4) A hivatásos állomány állami vezetővé kinevezett vagy megválasztott tagjára a szolgálati viszonya szünetelése ideje alatt az 51. § (2) bekezdését is alkalmazni kell.

A szolgálati viszony korhatára

52. §   A hivatásos szolgálat felső korhatára a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.
52. §   A hivatásos szolgálat felső korhatára a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáránál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.
A miniszter - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, az állományilletékes parancsnok javaslatára - egy alkalommal a szolgálat érdekében, az érintett kérelmére legfeljebb a férfiak öregségi nyugdíjkorhatáráig, a tábornok, valamint a tábornoki rendfokozattal rendszeresített beosztást betöltő főtiszt esetében az Országgyűlés illetékes bizottságának előzetes tájékoztatásával a szolgálati viszonyt meghosszabbíthatja. A szolgálati viszony meghosszabbítása esetén az érintettet a 82. § szerint minősíteni kell.
52. §   A hivatásos szolgálat felső korhatára a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint a hivatásos állomány tagjára születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatárnál 5 évvel alacsonyabb életkor betöltése.
52. §   A hivatásos szolgálat felső korhatára megegyezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvényben meghatározott öregségi nyugdíjkorhatárral.

Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programokban történő szakértői részvétel

52/A. §
(1) A fegyveres szerv és a hivatásos állomány tagja megállapodhat abban, hogy a hivatásos állomány tagja határozott ideig az Európai Unió vagy nemzetközi szervezetek által finanszírozott fejlesztési programok keretében szakértői tevékenységet lát el. A hivatásos állomány tagja és a fejlesztési programok végrehajtásáért felelős szerv között a szakértői tevékenység gyakorlásával kapcsolatban kötött megállapodás nem hoz létre e törvény szerinti további jogviszonyt.
(2) A hivatásos állomány tagjának kinevezését az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának időtartamára közös megegyezéssel módosítani kell. A határozott idő elteltével a hivatásos állomány tagját vissza kell helyezni a szakértői tevékenységet megelőzően általa betöltött beosztásba.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt tevékenység ellátásának ideje alatt a szolgálati viszony - az 56. § (2) bekezdésében foglalt kivétellel - nem szüntethető meg felmentéssel.
(4) Az (1) bekezdés szerinti programban egyes részfeladatok végrehajtásáért felelős szakértőként részt vevő, a megvalósítás időtartama alatt esetileg a kedvezményezett országban tartózkodó hivatásos állományúra a (2) bekezdést nem kell alkalmazni.

VII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY MEGSZŰNÉSE

Szolgálati nyugállományba helyezés

52/A. §
(1) A szolgálati viszony a szolgálat felső korhatárának elérésekor, a szolgálati nyugdíjjogosultságot szerzett hivatásos állományú személy erre irányuló nyilatkozata, vagy a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró erre irányuló döntése alapján, szolgálati nyugállományba helyezéssel szűnik meg.
(2) A szolgálati nyugállományba helyezésre irányuló nyilatkozat, illetve döntés a felső korhatár betöltését követően is előterjeszthető, illetve meghozható. A nyilatkozatot, illetve a döntést a szolgálati nyugállományba helyezés időpontját megelőzően legalább 60 nappal kell előterjeszteni, illetve meghozni.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszony megszűnésére irányuló nyilatkozatot nem terjeszt elő, illetve a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a szolgálati viszony megszüntetéséről nem dönt, úgy a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya a társadalombiztosítási nyugellátási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor a törvény erejénél fogva szűnik meg.

A szolgálati viszony megszűnésének egyéb esetei

A szolgálati viszony megszűnésének esetei

A szolgálati viszony megszűnésének esetei

53. §   A szolgálati viszony megszűnik:
a) közös megegyezéssel;
b) lemondással;
c) felmentéssel;
d) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
d) közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel;
d) kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel;
e) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;
e) azonnali hatállyal a próbaidő alatt;
f) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
f) a szolgálati viszony megszüntetése vagy lefokozás fenyítés kiszabásával;
g) a hivatásos állomány tagja halálával,
g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetés, lefokozás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
g) büntetőeljárás keretében szolgálati viszony megszüntetése, lefokozás, a szolgálati viszony keretében betöltött szolgálati beosztás ellátásához szükséges tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás vagy közügyektől eltiltás alkalmazásával;
h) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.
h) a hivatásos állomány tagja halálával;
i) a törvény erejénél fogva, e törvényben meghatározott esetekben.

Közös megegyezés

54. §   A szolgálati viszony - a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak és a hivatásos állomány tagjának közös megegyezésével - bármikor megszüntethető. A megszüntetést bármelyik fél kezdeményezheti. A megegyezést írásba kell foglalni, amelyben rögzíteni kell a szolgálati viszonyból eredő, a felek egymás iránti jogait és kötelezettségeit is (megtérítési kötelezettség, lakásbérleti jog alakulása stb.). A jogokban és kötelezettségekben való megegyezés nem feltétele a szolgálati viszony közös megegyezéssel történő megszüntetésének.

Lemondás

55. §
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, továbbá az Alkotmány 19/E. §-ában meghatározott időszakot kivéve - lemondhat.
(1) A hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyáról vagy azzal együtt a rendfokozatáról - a szükségállapot vagy rendkívüli állapot idejét, valamint a váratlan támadás időszakát kivéve - lemondhat.
(2) A lemondási idő 2 hónap, a felek ennél rövidebb határidőben is megállapodhatnak.
(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti - a szolgálati nyugdíjra, valamint a szolgálati idő kedvezményes számítására vonatkozó jog kivételével - a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.
(3) Aki a szolgálati viszonyáról lemondott, a lemondási idő elteltével elveszti a hivatásos szolgálat alapján járó, jogszabályban meghatározott jogait.
(4) Aki a lemondáskor szolgálati nyugdíjra jogosult, azt nyugállományba kell helyezni. A szolgálati nyugdíj folyósítására a 182. § (7) bekezdése irányadó.

Felmentés

56. §
(1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - a (3) és (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;
c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el.
d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után részére végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető.
(1) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya - az (5) bekezdésben foglalt korlátozás figyelembevételével - felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezet felügyeletét ellátó szerv vezetője, az országos parancsnok vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az országos parancsnok vagy - a Kormány által meghatározott létszámhatárig - az önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
a) az Országgyűlés, a Kormány, a költségvetési fejezetet irányító szerv vezetője, az országos parancsnok döntése alapján a fegyveres szervnél létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt további szolgálatára nincs lehetőség;
b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt;
b) átszervezés következtében szolgálati beosztása megszűnt, és a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el;
c) szolgálati nyugellátásra szerzett jogosultságot és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el;
c) a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el;
c) a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül és az eredeti beosztásában szolgálati érdekből tovább nem foglalkoztatható, a számára felajánlott legalább azonos szintű beosztást pedig nem fogadta el;
d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után részére végzettségének, képzettségének és rendfokozatának megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető.
d) berendelés, más szervhez vezénylés, illetve nemzetközi szervezetnél végzett tevékenység megszűnése után részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető.
d) más szervhez vezénylés, valamint külföldre vezénylés megszűnése után részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztás nem biztosítható és rendelkezési állományba sem helyezhető;
e) a meghatározott - negyedévnél nem rövidebb - értékelési időszakra a miniszter által meghatározott szakmai teljesítménykövetelmény-minimumot - figyelemfelhívást követően - a soron következő értékelési időszakban sem teljesíti.
(2) A hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonyát felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból a beosztásának ellátására alkalmatlan;
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására, valamint a 258. § (4) bekezdésben meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált;
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján, illetve - ha ez feltétel - nemzetbiztonsági szempontból beosztásának ellátására, alkalmatlanná vált;
a) minősítése, egészségi, pszichikai vagy fizikai állapota alapján beosztásának ellátására alkalmatlanná vált;
b) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
b) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált;
b) a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, mert
ba) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy
ba) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének,
bb) a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot önhibájából határidőben nem tette meg;
c) a vezetői kinevezését a 245/D. § (1) bekezdése szerint visszavonták és a 245/D. § (6) bekezdésében meghatározottak szerinti - részére felajánlott - beosztást nem fogadta el.
c) a vezetői kinevezés visszavonását követően a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható, vagy ha az ott meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadta el.
c) a vezetői kinevezés visszavonását követően a 245/D. § (2) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható.
c) a vezetői kinevezés visszavonását követően a 75/B. § (4) bekezdése szerinti beosztás nem biztosítható;
d) megsérti a 18. § (2) bekezdés rendelkezéseit.
e) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált, mert olyan cselekményt követett el, amely a fegyveres szerv működésébe vetett közbizalmat súlyosan veszélyezteti és emiatt nem várható el, hogy a fegyveres szerv a szolgálati viszonyát fenntartsa;
f) a rendelkezési állomány megszűnésekor részére a 44. § (3) bekezdés szerinti beosztás nem biztosítható.
f) a 44. § (3a) vagy (4) bekezdésében meghatározott esetben részére a rendelkezési állomány megszűnésekor megfelelő beosztás nem biztosítható.
g) a nemzetbiztonsági ellenőrzést végző szerv a szolgálati viszony létrehozására vonatkozó hozzájárulását visszavonta és a külön törvény szerint arra feljogosított személy, szerv vagy testület a hivatásos szolgálati viszony fenntartását nem hagyta jóvá.
g) nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált, mert a nemzetbiztonsági ellenőrzése során nemzetbiztonsági kockázatot állapítottak meg - kivéve, ha a külön törvény szerint arra feljogosított személy a nemzetbiztonsági ellenőrzés alá eső jogviszony fenntartását jóváhagyta - , és
ga) a hivatásos állomány tagja a részére az eredeti beosztásból való felmentését követően vagy a rendelkezési állomány ideje alatt a 47/B. §-ban foglaltak szerint felajánlott beosztást nem fogadta el, vagy
gb) a rendelkezési állomány ideje úgy telik el, hogy részére a 47/B. §-ban foglaltaknak megfelelő, felajánlható szolgálati beosztás nem volt.
(3) Az (1) bekezdés a) és b) pontja esetén a hivatásos állomány tagja akkor menthető fel, ha iskolai végzettségének (szakképesítésének), addigi beosztásának, rendfokozatának és besorolásának megfelelő más - akár átképzés után - betölthető beosztás, illetőleg más helységben levő ilyen beosztás nem biztosítható számára, továbbá, ha az átképzéshez, illetve a más helységbe, illetőleg beosztásba való áthelyezéséhez nem járult hozzá, és rendelkezési állományban sem tartható. Felmentéssel szüntethető meg a szolgálati viszonya annak is, akinek alacsonyabb szolgálati beosztás biztosítható, de azt nem fogadja el.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja alapján nyugellátásra jogosult a hivatásos állomány tagja, ha rendelkezik a 182. § (1) bekezdésében meghatározott feltétellel.
(4) A (2) bekezdés e) pontja szerinti méltatlanná válásról az állományilletékes parancsnok vagy a miniszter az e törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott eljárási szabályok szerint dönt.
(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha állapotának megfelelő betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs, vagy ha az ilyen beosztásba történő kinevezéséhez nem járult hozzá, illetőleg rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.
(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás a fegyveres szervnél nincs,
b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást a hivatásos állomány tagja visszautasítja, vagy
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.
(5) Ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének és rendfokozatának megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
b) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy
c) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett.
(5) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben, valamint ha a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségi, pszichikai vagy fizikai ok következménye, a fegyveres szerv köteles a hivatásos állomány tagja állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő másik hivatásos szolgálati beosztást, ennek hiányában másik, az állapotának, képzettségének, végzettségének megfelelő nem hivatásos munkakört felajánlani. A hivatásos állomány tagját akkor lehet felmenteni, ha
a) az egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság esetén
aa) állapotának megfelelő betöltetlen beosztás vagy nem hivatásos munkakör a fegyveres szervnél nincs, és rendelkezési állományba sem helyezhető,
ab) a felajánlott másik, állapotának megfelelő beosztást vagy nem hivatásos munkakört a hivatásos állomány tagja nem fogadta el, vagy
ac) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra jogosultságot szerzett;
ac) rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugellátásra vagy a megváltozott munkaképességű személyek ellátására jogosultságot szerzett;
b) a hivatásos állomány átszervezés miatt megszűnt beosztást betöltő tagja a számára felajánlott, a végzettségének és képzettségének megfelelő más beosztást nem fogadta el.
(6) A hivatásos szolgálatra méltatlan az:
a) akit jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;
a) akit - a d) pontban meghatározott eseteken kívül - jogerősen végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek, kivéve, ha a bíróság katonai fogdában rendelte azt végrehajtani;
b) akit a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
b) akit - a d) pontban meghatározott eseteken kívül - a bíróság jogerősen felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt és előzetesen nem mentesített a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól;
c) aki szolgálaton kívüli magatartásával a fegyveres szerv működéséhez szükséges közbizalom fenntartását súlyosan veszélyezteti.
d) akinek büntetőjogi felelősségét a bíróság szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követően szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt jogerősen megállapította, és a szolgálati viszony az a)-c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szűnt meg.
d) akivel szemben a bíróság - katonai bűntett kivételével - szolgálati viszony keretében vagy annak felhasználásával, 2009. december 31-ét követően elkövetett bűntett miatt jogerősen büntetést szabott ki, és a szolgálati viszonya az a)-c) pontban, valamint az 53. § g) pontban foglaltak alapján nem szűnt meg.
(6) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság miatt felmentéssel szűnik meg a szolgálati viszonya annak, aki nem felel meg a kifogástalan életvitel 37/B. § (2) bekezdésben meghatározott követelményeinek, kivéve, ha a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és mentesítés folytán mentesült a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(6) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai bűncselekmény miatt született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(6) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti alkalmatlanság nem állapítható meg, ha a 37/B. § (3) bekezdés b) pontjában meghatározott büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítélet katonai büntetőeljárásban született és a bíróság a hivatásos állomány tagját előzetesen mentesítette a büntetett előélethez fűződő hátrányok alól.
(6a) A (2) bekezdés b) pont ba) alpontjában meghatározott alkalmatlanság megállapításától a miniszter eltekinthet, ha a bíróság a büntetőjogi felelősséget megállapító jogerős ítéletében a kiszabott szabadságvesztés végrehajtását felfüggesztette és az elmarasztalás alapjául szolgáló magatartás a további szolgálatellátást feltehetően hátrányosan nem befolyásolja.
(7) A miniszter a (6) bekezdés a) és b) pontja esetén a méltatlanság megállapításától eltekinthet. A (6) bekezdés a) pontja esetén erre csak akkor kerülhet sor, ha a szabadságvesztés mértéke az 1 évet nem haladja meg.
(7) A hivatásos állomány nő tagjának szolgálati viszonyát kérelmére felmentéssel meg kell szüntetni, ha rendelkezik a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tny. tv.) 18. § (2a)-(2d) bekezdése szerinti jogosultsági idővel.
(8) A munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a felmentést köteles megindokolni. Ebből világosan ki kell tűnnie, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
57. §
(1) A felmentési idő 6 hónap. A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(1) A felmentési idő hat hónap, azonban a hivatásos állomány tagjának írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak. A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(1) Felmentés esetén a felmentési idő legalább két hónap, de a nyolc hónapot nem haladhatja meg. A hivatásos állomány tagja írásbeli kérelme alapján a felek ennél rövidebb időtartamban is megállapodhatnak.
(2) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált személy szolgálati viszonya felmentési idő nélkül szüntethető meg.
(2) A két hónapos felmentési idő a szolgálati viszonyban töltött
a) öt év után egy hónappal;
b) tíz év után két hónappal;
c) tizenöt év után három hónappal;
d) húsz év után négy hónappal;
e) huszonöt év után öt hónappal;
f) harminc év után hat hónappal
meghosszabbodik.
(3) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentésével egyidejűleg nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(3) Amennyiben a felmentés oka a minősítése alapján hivatásos szolgálatra való alkalmatlanság, a felmentési idő - a hivatásos szolgálati viszonyban töltött időre tekintet nélkül - harminc nap.
(4) A hivatásos szolgálatra méltatlanná vált vagy nemzetbiztonsági szempontból neki felróható, illetve a 258. § (4) bekezdésében meghatározott okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.
(4) A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.
(4) A nemzetbiztonsági szempontból neki felróható okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált, illetve az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált, továbbá az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott személy szolgálati viszonyát felmentési idő nélkül kell megszüntetni.
(4) Ha a hivatásos állomány tagjának felmentésére kerül sor, felmentési idő nélkül kell megszüntetni a szolgálati viszonyát
a) a nemzetbiztonsági okból beosztásának ellátására alkalmatlanná vált,
a) a nemzetbiztonsági szempontból alkalmatlanná vált,
b) az 56. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott okból hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált,
c) az 56. § (2) bekezdés d) pontjában meghatározott,
d) az 56. § (2) bekezdés e) pontjában meghatározott okból a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált
személynek.
(5) A felmentés időtartamának felére a hivatásos állomány tagját a szolgálati kötelezettség teljesítése alól mentesíteni kell. Indokolt esetben a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját a teljes felmentési időre mentesítheti a szolgálati kötelezettség teljesítése alól.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja a szolgálat felső korhatárát még nem érte el és szolgálati nyugdíjra jogosult, a felmentési idő lejártával szolgálati nyugállományba kell helyezni. Ebben az esetben a hivatásos szolgálat a felmentési idő elteltével szűnik meg. A nyugdíj folyósítására a 182. §-ban foglaltakat kell alkalmazni.
(7) A felmentési idő szempontjából a szolgálati jogviszonyban töltött időt a szolgálati jogviszony létesítésének időpontjától függően a 326. § (1) bekezdés, illetve a 326. § (2) bekezdés és a 328. § (1) és (4) bekezdése szabályainak alkalmazásával kell számítani.
58. §
(1) Nem szüntethető meg a szolgálati viszony felmentéssel az alábbiakban meghatározott időtartam és az azt követő 30 nap alatt:
a) a betegség és az egészségügyi szabadság, valamint az egészségi okból megkezdett orvosbizottsági alkalmassági felülvizsgálat ideje;
b) a beteg gyermek ápolásának ideje vagy ilyen célból, illetőleg a közeli hozzátartozó otthoni ápolása vagy gondozása céljából kapott illetmény nélküli szabadság;
c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság;
c) a terhesség ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;
c) a várandósság ideje, a szülést követő 3 hónap, illetőleg a szülési szabadság és a gyermekgondozás céljára kapott illetmény nélküli szabadság, illetve illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül is a gyermek hároméves kora;
d) a házastárs tartós külföldi kiküldetése miatt kapott illetmény nélküli szabadság.
e) a külön törvény szerinti, örökbefogadás előtti kötelező gondozásba helyezés esetén az állomány örökbe fogadni szándékozó tagját - közösen örökbe fogadni szándékozó házastársak döntése alapján a gyermek nevelésében nagyobb szerepet vállaló házastársat - érintően a kötelező gondozásba helyezéstől számított hat hónap, illetve, ha a gyermek a hat hónap letelte előtt kikerül a gondozásból, a kötelező gondozás.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, illetőleg a szolgálatra méltatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, a szolgálatra méltatlanná vagy a 258. § (4) bekezdés alapján alkalmatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány szolgálati vagy rokkantsági nyugdíjra jogosult, a szolgálatra 56. § (2) b) pontja alapján alkalmatlanná vált tagja szolgálati viszonyának a megszüntetésére.
(2) Az (1) bekezdésben felsorolt felmentési tilalmak nem vonatkoznak a hivatásos állomány tagjára, ha
a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és a Munka Törvénykönyvének megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy
a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná vált, és az Mt. megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy
a) az 56. § (2) bekezdés b) pontja alapján alkalmatlanná, vagy az 56. § (2) bekezdés e) pontja alapján méltatlanná vált, vagy az Mt. megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, vagy
b) az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott védelem fennállása szempontjából a felmentés közlésének időpontja az irányadó.
(4) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti védelem az illetmény nélküli szabadság igénybevétele nélkül azt a szülőt illeti meg, aki az illetmény nélküli szabadságot utoljára igénybe vette.
58/A. §   Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel, ha szolgálati nyugdíjra még nem jogosult.
58/A. §   Nem szüntethető meg a szolgálat felső korhatárát megelőző 5 évben a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya az 56. § (1) bekezdés a) és b) pontja alapján felmentéssel.

A szolgálati viszony megszűnése a törvény erejénél fogva

59. §
(1) A törvény erejénél fogva szűnik meg a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya
a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;
a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése, a szolgálati viszony meghosszabbításának lejárta;
a) a társadalombiztosítási szabályok szerint reá születési éve alapján irányadó öregségi nyugdíjkorhatár elérése;
a) a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérése;
b) a képzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása [40. § (2) bekezdése, 259. § (1) bekezdése, 336. § (2) bekezdése];
c) országgyűlési képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás;
c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a fegyveres erők, a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén, az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás;
c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, valamint a rendőrség és a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok állományába tartozó esetén, az előbbieken kívül még társadalmi megbízatású polgármesterré, alpolgármesterré, helyi és kisebbségi önkormányzati képviselővé történt megválasztás;
c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, történt megválasztás;
c) országgyűlési vagy európai parlamenti képviselővé, nemzetiségi szószólóvá, főpolgármesterré, főpolgármester-helyettessé, megyei közgyűlés elnökévé, alelnökévé, polgármesterré, alpolgármesterré, történt megválasztás;
d) az összeférhetetlenség megszüntetésének elmulasztása [66. § (2) bekezdése]
e) állami vezetővé történt kinevezése, megválasztása
f) ha a hivatásos állomány tagja nem bizonyítja, hogy a 37/A. § (2) bekezdés b) pontjában foglalt igazolási kötelezettség elmulasztása rajta kívül álló ok következménye, az igazolási kötelezettség ismételt szabályszerű felhívást követő elmulasztása
f) a részére előírt rendészeti alapvizsga vagy a rendészeti szakképesítés megszerzésére vonatkozó kötelezettség meghatározott időben nem teljesítése
(2) A szolgálati viszony a törvény erejénél fogva azon a napon szűnik meg, amikor a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a törvényi feltétel beálltát megállapította.

Közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés

Kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezés

59/A. §
(1) A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gyakorló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.
(1) A hivatásos állomány tagja és a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró, illetve munkáltatói jogkört gyakorló elöljárók, vagy a hivatásos állomány tagja és a fegyveres szerv, valamint másik fegyveres szerv, vagy a kormányzati szolgálati, közszolgálati, illetve a közalkalmazotti jogviszonyt szabályozó jogszabályok hatálya alá tartozó szerv megállapodhatnak a hivatásos állomány tagjának kormányzati szolgálati, közszolgálati, vagy közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezésében.
(2) Az (1) bekezdés alapján létrejövő közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a köztisztviselők jogállásáról szóló, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.
(2) Az (1) bekezdés alapján létrejövő kormányzati szolgálati, közszolgálati vagy közalkalmazotti jogviszonyra a közszolgálati tisztviselőkről, illetve a közalkalmazottak jogállásáról szóló jogszabályi rendelkezések alkalmazandók.
(3) Az állomány áthelyezett tagjának, amennyiben szolgálati nyugdíjra jogosultságot szerzett - áthelyezésével egyidejűleg - nyugdíját a 182. § (4) bekezdése szerint meg kell állapítani.

Más fegyveres szervhez történő áthelyezés

60. §
(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető.
(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek által meghatározott feltételek mellett - rendfokozatának megtartásával más fegyveres szervhez áthelyezhető, illetve onnan átvehető.
(2) A hivatásos állomány áthelyezett tagjának a szolgálati viszonyát folyamatosnak kell tekinteni.

Áthelyezés a fegyveres szervek és a Magyar Honvédség között

60/A. §
(1) A hivatásos állomány tagja beleegyezése esetén - az érintett miniszterek döntése alapján - a Magyar Honvédség állományába áthelyezhető, illetve a Magyar Honvédség állományának tagja a fegyveres szervek hivatásos állományába átvehető.
(2) Áthelyezés esetén a szolgálati viszonyt folyamatosnak kell tekinteni.

Eljárás a szolgálati viszony megszűnése esetén

61. §
(1) A szolgálati viszony megszűnésekor, a szolgálatteljesítés utolsó napján a hivatásos állomány tagja részére ki kell fizetni az illetményét, egyéb járandóságait, és ki kell adni a szolgálati viszonyra vonatkozó igazolást.
(2) Az (1) bekezdésben említett igazolás tartalmazza a hivatásos állomány tagjának:
a) a szolgálati viszonya megszűnésének jogcímét;
b) a fegyveres szervnél szolgálati viszonyban töltött idejét;
c) az illetményéből határozat vagy jogszabály alapján levonandó tartozását és ennek jogosultját, illetőleg azt, hogy ilyen tartozása nincs;
d) a szolgálati viszony megszűnésének évében igénybe vett szabadsága időtartamát;
e) a szolgálati nyugellátásra való jogosultság megszerzésére és folyósítására vonatkozó, a 182. § szerinti rendelkezést;
f) a kifizetésre került végkielégítés összegét.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés és a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § szerinti áthelyezés esetén is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 43. § szerinti vezénylés, a 43/C. § szerinti vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben foglaltakat értelemszerűen alkalmazni kell a 49/B-49/G. § szerinti más szervhez vezénylés, az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés, valamint a 60. § és a 60/A. § szerinti áthelyezés esetén is.
61/A. §
(1) Ha a szolgálati viszony az 53. § alapján szűnik meg, a hivatásos állomány tagját - amennyiben a 182. §-ban foglaltak szerint szolgálati nyugdíjra jogosult - szolgálati nyugállományba kell helyezni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szolgálati nyugállományba helyezéskor a 182. §-ban foglaltak szerint kell rendelkezni a szolgálati nyugdíj folyósításáról.

Megtérítési kötelezettség

62. §
(1) Ha a szolgálati viszony méltatlanság miatt, továbbá az 53. § b), e)-f) vagy az 59. § (1) bekezdésének b) és d) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.
(1) Ha a szolgálati viszony méltatlanság miatt, továbbá az 53. § b), f)-g) vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d) és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.
(1) Ha a szolgálati viszony 53. § b), f)-g), 56. § (2) b) vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d) és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.
(1) Ha a szolgálati viszony az 53. § b), f) vagy g) pontja, az 56. § (2) bekezdés b) vagy e) pontja, vagy az 59. § (1) bekezdésének b), d) és f) pontja alapján az oktatási intézményben kötelező tanulmányi időnél rövidebb idő alatt szűnt meg, a tanulmányokhoz nyújtott támogatások közül a hivatásos állomány volt tagja köteles megtéríteni a pénzbeli juttatásokat, a természetbeni élelmezés értékét, valamint a megállapított, de meg nem fizetett tandíjnak azt a hányadát, amelyet a felsőoktatási intézményben a szociális és tanulmányi kedvezmények mellett is meg kellett volna fizetni. Ez a kötelezettség terheli a hivatásos állomány tagját akkor is, ha a próbaidő alatt szűnik meg a szolgálati viszonya.
(2) Amennyiben a hivatásos állomány tagja a tanulmányi szerződésben meghatározott kötelező szolgálati időtartamnak egy részét nem töltötte hivatásos szolgálatban, megtérítési kötelezettsége ezzel arányos.
(3) Nem kell megtéríteni azt az összeget, amely a tanulmányi időnek a sorkatonai szolgálati időként beszámított tartamára esik.
(4) A hivatásos állomány tagja köteles teljes mértékben megtéríteni a 74. § szerint megkötött tanulmányi szerződés alapján részére kifizetett tanulmányi támogatás összegét, ha a szolgálati viszonya a szerződésben meghatározott idő előtt az (1) bekezdésben felsorolt okból szűnt meg.

Végkielégítés

63. §
(1) A hivatásos állomány tagját felmentése, valamint a 197. § (4) bekezdésének alkalmazása esetén - a (6) bekezdésben felsorolt kivételekkel - a felmentési időre járó átlagkeresetén túl végkielégítés illeti meg.
(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje
a) az 5 évet nem haladja meg, 2 havi;
b) a 8 évet nem haladja meg, 3 havi;
c) a 12 évet nem haladja meg, 6 havi;
d) a 20 évet nem haladja meg, 9 havi;
e) a 20 évet meghaladja, 12 havi
(2) A végkielégítés összege, ha a hivatásos állomány felmentett tagja szolgálati viszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
távolléti díjnak megfelelő összeg.
(3) A 64. § (1) bekezdése alapján a hivatásos szolgálatba visszavett személy szolgálati viszonyának felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően szolgálati viszonyban töltött időt lehet figyelembe venni.
(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az 56. § (3) vagy (5) bekezdése szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg.
(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg.
(4) A végkielégítés összegének felére jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a) azért mentették fel, mert az 56. § (5) bekezdés b) pontja szerinti áthelyezéshez nem járult hozzá, kivéve, ha a hozzájárulását alapos (hozzátartozó elhelyezkedési, iskoláztatási, gondozási lehetetlensége, lakhatási feltételek nehézségei miatti, stb.) indokkal tagadta meg,
b) a 66/A. § (1) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott munkakört nem fogadja el, vagy
c) a 66/A. § (2) bekezdésében meghatározott tartalékállomány tartama alatt az együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget vagy a végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő felajánlott álláshelyet nem fogadja el.
(5) A felmentés idejére járó illetményt, illetőleg a végkielégítést a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó szolgálati napon kell kifizetni.
(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(5) A hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetre havonta egyenlő részletekben jogosult, részére a végkielégítést - a 66/A. § (6) bekezdésében meghatározott kivételekkel - a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni.
(6) Végkielégítésre nem jogosult a hivatásos állomány tagja, ha
a) nyugellátásra szerzett jogosultságot és azt részére folyósítják;
a) a szolgálati viszony megszűnésekor nyugellátásra jogosult;
a) a szolgálati viszony megszűnésekor a Munka Törvénykönyvéről szóló törvény megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte;
a) a szolgálati viszony megszűnésekor az Mt. megfelelő alkalmazásával nyugdíjasnak minősül, szolgálati járandóságra jogosult, vagy az 56. § (7) bekezdése alapján a felmentését maga kérte;
b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanságot;
b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre és nyugdíjjogosultságot nem szerzett;
b) alkalmatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre;
b) alkalmatlansága vagy méltatlansága miatt mentették fel, kivéve azt, aki egészségi, pszichikai és fizikai alkalmatlanság miatt került felmentésre;
c) a hivatásos szolgálatra méltatlanná vált.
c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált.
c) nem felel meg a kifogástalan életvitel követelményének, vagy a kifogástalan életvitel ellenőrzéséhez szükséges hozzájáruló nyilatkozatot határidőben nem tette meg, ezért a hivatásos szolgálatra alkalmatlanná vált.
d) a 66/A. § (1) és (2) bekezdésében szabályozott tartalékállomány tartama alatt felajánlott álláshelyet elfogadja.
(7) Ha a hivatásos állomány tagja a munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés ideje alatt bármely költségvetési szervvel vagy költségvetési szerv legalább többségi befolyása alatt álló bármely gazdálkodó szervezettel teljes vagy részmunkaidős jogviszonyt létesít,
a) ezt a tényt a korábban munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónak haladéktalanul köteles írásban bejelenteni,
b) a felmentési időből hátralevő idő tekintetében átlagkeresetre nem jogosult,
c) végkielégítésre nem jogosult, azonban új jogviszonyában a végkielégítés alapjául szolgáló időszak számítása során a felmentéssel megszüntetett jogviszony alapján végkielégítésre jogosító idejét is számításba kell venni.

A hivatásos állományba való visszavétel

64. §
(1) Akinek a szolgálati viszonyát az 56. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján felmentéssel megszüntették, a szolgálat érdekében - kérelmére - a hivatásos állományba visszavehető. A visszavétel felső korhatára a betöltött 45. év.
(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-c) pontja, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében - kérelmére - hivatásos állományba visszavehető. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.
(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére - amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető - hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor.
(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére - amennyiben a hivatásos állomány tagjára vonatkozó felső korhatár eléréséig a szolgálati nyugdíjjogosultság 182. § (2) bekezdésben meghatározott feltételek szerint megszerezhető - hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb két alkalommal kerülhet sor.
(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyba történő áthelyezéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb két alkalommal kerülhet sor.
(1) Akinek szolgálati viszonyát az 53. § a) pontja, vagy az 56. § (1) bekezdés a)-d) pontja, vagy az 56. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt, illetve az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel vagy az 59/A. § (1) bekezdése alapján kormányzati szolgálati, közszolgálati, közalkalmazotti történő áthelyezéssel szüntették meg, a szolgálat érdekében, kérelmére hivatásos állományba visszavehető, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. A visszavétel során próbaidő köthető ki, legfeljebb 6 hónap időtartamra, ha a szolgálati viszony megszűnése és a visszavételre irányuló kérelem benyújtása között legalább egy év eltelt. A visszavételre legfeljebb két alkalommal kerülhet sor.
(2) Akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.
(2) Akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) vagy e) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát, illetve állami vezetői megbízatásából eredő hatáskörei gyakorlásának megszűnését követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.
(2) Azt, akinek a szolgálati viszonya az 59. § (1) bekezdés c) pontja alapján szűnt meg, mandátumának lejártát követően - 30 napon belül előterjesztett kérelmére - a hivatásos állományba vissza kell venni.
(3) Akinek a rokkantságát a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(3) Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a felülvizsgálat során megszüntették, a hivatásos állományba akkor vehető vissza, ha egyébként megfelel a szolgálati viszony létesítéséhez szükséges egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(4) Akinek a rokkantságát a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és a rokkantságát megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.
(4) Akinek rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását a szolgálattal összefüggő baleset, betegség miatt állapították meg, és rokkantságát, megváltozott munkaképességű személyek ellátását megszüntették, a hivatásos állományba visszavehető, ha az egészségi állapotának megfelelő beosztás részére biztosítható.
(5) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna.
(5) A hivatásos állomány nyugállományba helyezett tagja - az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati nyugellátásának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.
(5) A hivatásos állomány szolgálati járandóságban részesülő volt tagja - az (1)-(4) bekezdésben meghatározott feltételeknek való megfelelés esetén is - csak akkor vehető vissza hivatásos állományba, ha a szolgálati járandóságának folyósítását a hivatásos szolgálat idejére szünetelteti.
(6) Visszavétel esetén a hivatásos állomány tagja legfeljebb olyan rendfokozatba léptethető elő, mint amilyen rendfokozatot folyamatos szolgálatteljesítés esetén soron történő előléptetéssel elérhetett volna.

Összeférhetetlenség

65. §
(1) A hivatásos állomány tagja nem tölthet be olyan szolgálati beosztást
a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen szolgálati elöljárói-alárendelti viszonyba kerül,
a) amelyben - a miniszter által meghatározott kivétellel - közeli hozzátartozójával közvetlen irányítási, felügyeleti vagy ellenőrzési viszonyba kerül,
b) amelynek révén - az állományilletékes parancsnok engedélye nélkül - olyan gazdálkodó szervezettel kerül elszámolási viszonyba, amelyben közeli hozzátartozójának tulajdoni hányada meghatározó, vagy a hozzátartozó az elszámolási viszonyra befolyással bíró tisztséget (munkakört) lát el.
(2) A hivatásos állomány tagja csak engedéllyel létesíthet olyan munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt, amely a hivatásos szolgálattal, illetve a szolgálati beosztással nem összeférhetetlen. Vezető beosztású személy - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével - munkavégzéssel járó egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak bejelenteni a szolgálati időn kívüli
a) sporttal vagy ismeretterjesztéssel összefüggő munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését,
b) gazdasági társaságban - munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonynak nem minősülő - személyes közreműködési kötelezettséggel járó tagsági, felügyelő bizottsági tagsági vagy a gazdasági társaságban vezető tisztségviselői viszony létesítését, továbbá a gazdasági társaságban vagyonával közvetlenül érdekeltté válását, ide nem értve a nem meghatározó arányú részvényt és kisebbségi üzletrésztulajdont.
(4) Nem kell bejelenteni, illetve engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását.
(4) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, valamint a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását.
(4) Nem kell engedélyeztetni a szolgálati időn kívül végzett tudományos, oktatói, művészeti, lektori, szerkesztői, a jogi oltalom alá eső szellemi tevékenység folytatását és a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony létesítését.
(5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a társadalmi szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.
(5) Nem adható engedély, ha a munkavégzéssel járó egyéb jogviszony, a civil szervezetben való részvétel vagy tisztségviselés ellentétes a fegyveres szerv feladataival, vagy a szolgálat kötelességszerű, pártatlan és befolyástól mentes ellátását, illetve a fegyveres szerv tekintélyét veszélyezteti.
(6) A hivatásos állomány tagja az 59. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott tisztséget nem tölthet be.
66. §
(1) A hivatásos állomány tagja köteles az állományilletékes parancsnoknak haladéktalanul bejelenteni, ha vele szemben a törvényben meghatározott összeférhetetlenségi ok merült fel, illetve, ha szolgálati viszonyának fennállása alatt összeférhetetlen helyzetbe került. Az állományilletékes parancsnok köteles - a 65. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetet kivéve - felszólítani a hivatásos állomány tagját az összeférhetetlenség megszüntetésére, illetve köteles a szükséges intézkedést megtenni az összeférhetetlenség kizárására.
(2) Ha a hivatásos állomány tagja az összeférhetetlenséget a felszólítástól számított 30 napon belül nem szüntette meg, szolgálati viszonya megszűnik.

A tartalékállomány

66/A. §
(1) A hivatásos állomány tagját a felmentési idő tartamára tartalékállományba kell helyezni, ha
a) a felmentésére az 56. § (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja, továbbá az 56. § (2) bekezdés a) vagy c) pontja alapján került sor és
b) az 56. § (5) bekezdése szerinti továbbfoglalkoztatására nincs lehetőség vagy a felajánlott beosztást, munkakört nem fogadta el.
(2) A hivatásos állomány tagját kérelmére a szolgálati viszony megszűnését követően is tartalékállományban kell tartani a továbbfoglalkoztatás megkezdéséig, de legfeljebb egy évig, ha
a) a felmentésére az 56. § (2) bekezdés a) pontja alapján egészségi, pszichikai vagy fizikai alkalmatlanság miatt került sor,
b) az (1) bekezdés szerinti tartalékállomány tartama alatt részére a fegyveres szervnél, más fegyveres vagy egyéb költségvetési szervnél a képzettségének, végzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő hivatásos, kormánytisztviselői, közalkalmazotti jogviszony vagy munkaviszony alá tartozó munkakör nem volt biztosítható, és
c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel.
c) a felmentési idő lejártakor rendelkezik legalább - a 341/D. § szerint megállapított - 25 év hivatásos szolgálati viszonyban töltött idővel.
(3) A (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás időtartamára a tartalékállományban tartott a felmentését megelőző havi illetménye 50%-ának, de legalább a minimálbérnek megfelelő összegű ideiglenes szolgálati járandóságra jogosult, feltéve, hogy az ideiglenes szolgálati járandóság kezdő napján más biztosítással járó jogviszonyban nem áll, és a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény által rendszeres pénzellátásként felsorolt ellátásban - ide nem értve a Tny. tv. szerinti hozzátartozói nyugellátásokat - nem részesül. A tartalékállomány időtartama társadalombiztosítási szempontból szolgálati időnek számít, a tartalékállományban tartott biztosítási jogviszonyban áll.
(4) Ha a tartalékállományban tartott (2) bekezdésben meghatározott munkakörben történő továbbfoglalkoztatására kerül sor, a tartalékállományban tartást és az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását a továbbfoglalkoztatás kezdő napjától meg kell szüntetni. Az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását továbbfoglalkoztatás hiányában is meg kell szüntetni és az addig folyósított ideiglenes szolgálati járandóságot vissza kell téríteni, ha a tartalékállományban tartott neki felróható okból nem tesz eleget az együttműködési kötelezettségének vagy a továbbfoglalkoztatása neki felróható okból meghiúsult.
(5) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározott tartalékállomány tartama alatt a tartalékállományba helyezett köteles együttműködni a tartalékállomány kezelését végző, külön jogszabályban meghatározott szervvel, valamint a fegyveres szerv országos parancsnokságával. Az együttműködés körébe tartozik
a) a külön jogszabályban meghatározott adatszolgáltatás,
b) megjelenés
ba) az állásközvetítő egyeztetésen,
bb) felvételi beszélgetésen, valamint
bc) foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton,
c) az álláshely betöltéséhez szükséges képzésen történő részvétel,
d) a felajánlott - végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő - állás elfogadása.
(6) Nem minősül az (5) bekezdés d) pontja szerinti együttműködési kötelezettség megszegésének, ha a (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartás első hat hónapjában a tartalékállományba helyezett nem fogadja el a részére felajánlott állást.
(7) A tartalékállományba helyezett végkielégítésre - a (8) bekezdésben meghatározott kivétellel - csak a tartalékállomány időtartamának lejártakor válik jogosulttá. Ha a tartalékállományban tartás a tartalékállományba helyezett végzettségének, képzettségének, egészségi, pszichikai és fizikai állapotának megfelelő állás felajánlása nélkül fejeződik be, a tartalékállományba helyezett a végkielégítés teljes összegére jogosult.
(8) Ha a tartalékállományba helyezett a tartalékállomány időtartamának lejárta előtt kéri a tartalékállományban tartásának a megszüntetését arra tekintettel, hogy a további foglalkoztatása a tartalékállomány kezelését végző szerv közreműködése nélkül új álláshelyen megkezdődik, a tartalékállományban tartást - és a (2) bekezdés szerinti tartalékállomány esetén az ideiglenes szolgálati járandóság folyósítását - meg kell szüntetni. Ebben az esetben a tartalékállományba helyezett a tartalékállományban tartás megszüntetésének napján válik jogosulttá a végkielégítés teljes összegére.
(9) Ha a tartalékállományba helyezett a felmentési idő alatt elfogadja a felajánlott álláshelyet és az elfogadott álláshelyen a keresete alacsonyabb, mint a felmentési időre járó távolléti díja, részére a felmentési idő hátralévő részére járó távolléti díj és az új álláshelyen elért kereset közötti különbözetet a fegyveres szerv megfizeti.
66/B. §
(1) A tartalékállományba helyezésről az állományilletékes parancsnok - a fegyveres szerv országos parancsnoksága útján -, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok esetén a főigazgató tájékoztatja a tartalékállományt kezelő szervet. Az országos parancsnokság és a tartalékállományt kezelő szerv adatkezelésére e törvényben meghatározottak mellett a tartalékállományra vonatkozó külön jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni.
(2) A tartalékállomány kezelését végző szervnek a 11. számú melléklet szerinti adatokat az országos parancsnokság adja át. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagjának tartalékállományba helyezése esetén a mellékletben megjelölt adatkörök kitöltése részben mellőzhető.
66/C. §
(1) A hivatásos állomány tagját saját kérésére a tartalékállományt kezelő szerv nyilvántartásba veszi, és részére álláskeresési tevékenységet végez a nyilvántartásba vételtől számított egy évig. A nyilvántartásba vételről a tartalékállományt kezelő szerv tájékoztatja a hivatásos állomány tagját foglalkoztató fegyveres szerv országos parancsnokát. A polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja csak a főigazgató hozzájárulásával vehető nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott személyeken kívül kérheti a tartalékállományt kezelő szervnél egy év időtartamra a nyilvántartásba vételét az is, akinek a 66/A. § (1) bekezdésében felsorolt okból szűnt meg a szolgálati viszonya és nem került sor a 66/A. § (2) bekezdés szerinti tartalékállományban tartására.
66/D. §   Ha külön törvény a tartalékállományba helyezettek foglalkoztatására járulékcsökkentési kedvezményt biztosít, illetve lehetővé teszi annak személyi juttatásokra történő felhasználását, e rendelkezéseket a 66/A-66/C. § szerint tartalékállományba helyezett személyt foglalkoztatóra is alkalmazni kell.

VIII. FEJEZET
A SZOLGÁLATI VISZONY TARTALMA

A szolgálat teljesítésére vonatkozó szabályok

67. §   A szolgálati viszony keretében a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró köteles:
a) a hivatásos állomány tagja feladatait a munkaköri leírásban rögzíteni, őt a szolgálati viszonyra vonatkozó szabályok, illetve az egyéb jogszabályok szerint foglalkoztatni, részére az egészséges és biztonságos szolgálatteljesítés feltételeit biztosítani;
b) a szolgálati feladatok ellátását úgy megszervezni, hogy a hivatásos állomány tagja a szolgálati viszonyból eredő jogait gyakorolni, kötelezettségeit teljesíteni tudja;
c) a feladatok elvégzéséhez szükséges tájékoztatást és irányítást megadni, a szolgálatteljesítéshez szükséges ismeretek megszerzését biztosítani.
68. §
(1) A hivatásos állomány tagja köteles:
a) az előírt helyen és időben, szolgálatképes állapotban megjelenni és feladatát teljesíteni, illetve e célból rendelkezésre állni;
b) a szolgálati feladatait a törvényes előírásoknak, a parancsoknak és intézkedéseknek megfelelően - szükség esetén a veszély vállalásával -, az elvárható szakértelemmel és gondossággal, pártatlanul és igazságosan végrehajtani;
c) a munkatársaival együttműködni, a munkáját úgy végezni és általában olyan magatartást tanúsítani, hogy az - kivéve, ha ez a feladat végrehajtásával elkerülhetetlenül együtt jár - más egészségét, testi épségét ne veszélyeztesse, anyagi károsodását ne idézze elő;
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű oktatásban/képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
d) a számára meghatározott iskolai rendszerű vagy iskolai rendszeren kívüli oktatásban, képzésben részt venni, és az előírt vizsgákat letenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni;
e) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek eleget tenni, és az ezek ellenőrzése érdekében szükséges, a miniszter által meghatározott felméréseknek, szűréseknek és vizsgálatoknak magát alávetni, egészségének megóvása, illetőleg gyógyulása érdekében előírt orvosi utasításokat betartani;
f) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.
f) a külön jogszabályban foglalt esetben kötelező védőoltásnak magát - az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 58. § (1)-(3) bekezdésében foglalt korlátozásokkal - alávetni;
g) szolgálaton kívül is a hivatásos állomány tagjához és beosztásához méltó magatartást tanúsítani.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani az állami és a szolgálati titkot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
(2) A hivatásos állomány tagja köteles megtartani a minősített adatot, valamint az adatok védelmére vonatkozó szabályokat.
(3) A hivatásos állomány tagja a szolgálati feladathoz kapcsolódó nyilvános szerepléséért tiszteletdíjat nem fogadhat el.
(4) A miniszter rendeletben határozza meg azokat a fertőző betegségeket, amelyek esetében a szolgálati beosztáshoz, illetve egyes szolgálati feladatokhoz kapcsolódóan - így különösen a külföldi szolgálat végrehajtása során - a hivatásos állomány tagjának vagy egyes csoportjainak egészségét és biztonságát veszélyeztető biológiai kóroki tényező kockázatának elkerülése érdekében kötelező védőoltás elrendelésének van helye. A kötelező védőoltást a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős vezető főorvos javaslatára az országos parancsnok rendeli el. Az országos parancsnok által elrendelt kötelező védőoltás alól az Eütv. 58. § (3) bekezdése szerinti mentesítést a hivatásos állomány védőoltásra kötelezett tagja, törvényes képviselője, illetve kezelőorvosa a fegyveres szerv egészségügyi szakfeladatainak ellátásáért felelős főorvosnál kezdeményezheti.
(5) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szerv hivatásos állományba tartozását szolgálati igazolványával igazolja. Ha jogszabály előírja, a hivatásos állomány tagját a szolgálata ellátásához szolgálati azonosító jelvénnyel is el kell látni.
(6) A szolgálati igazolvány a fegyveres szerv hivatásos állományába tartozáson túl - a miniszter által meghatározottak szerint - igazolhatja a hivatásos állomány tagjának
a) fegyverviselésre jogosultságát, valamint
b) intézkedésre jogosultságát.
(7) A szolgálati igazolvány - a miniszter által meghatározottak szerint - a hivatásos állomány tagja személyes adatai közül tartalmazhatja a hivatásos állomány tagjának
a) nevét,
b) arcképét,
c) állományviszonyát és rendfokozatát,
d) aláírását,
e) társadalombiztosítási azonosító jelét,
f) vércsoportját.
69. §
(1) A hivatásos állomány tagja szolgálatteljesítése során köteles végrehajtani az elöljáró parancsát, a felettes rendelkezését, kivéve, ha azzal bűncselekményt követne el.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kivétellel a hivatásos állomány tagja a jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtását nem tagadhatja meg. Ha azonban annak jogellenessége felismerhető számára, arra haladéktalanul köteles az elöljáró figyelmét felhívni. Ha az elöljáró a parancsát, a felettes a rendelkezését ennek ellenére fenntartja, azt kérelemre írásba kell foglalnia. A jogszabálysértő parancs, rendelkezés végrehajtásáért kizárólag az azt kiadó felel.
70. §
(1) Mentesül a hivatásos állomány tagja a szolgálatteljesítési kötelezettsége alól:
a) az állampolgári kötelezettségének teljesítése alatt;
b) a közeli hozzátartozója halálakor, esetenként legalább 2 munkanapra;
c) a kötelező orvosi vizsgálat - ideértve a terhességgel összefüggő orvosi vizsgálatot is - teljes időtartamára;
c) a kötelező orvosi vizsgálat - ideértve a várandóssággal összefüggő orvosi vizsgálatot is - teljes időtartamára;
d) a véradás miatt távol töltött teljes - a szolgálati helyen kívül szervezett véradás esetén legalább 4 óra - időtartamra;
e) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;
e) az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárással összefüggő vizsgálat időtartamára;
f) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.
f) tanúzási kötelezettség teljesítése esetén a megjelenéshez és a kötelezettség teljesítéséhez szükséges időtartamra;
g) ha elháríthatatlan ok miatt nem tud a szolgálati helyén megjelenni;
h) a szolgálati viszonyra vonatkozó szabály vagy engedély alapján.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetekben a hivatásos állomány tagja a távollét idejére távolléti díjra jogosult.

Könnyített szolgálat

70/A. §
(1) A hivatásos állomány tagját, ha betöltötte 52. életévét és legalább 25 év tényleges szolgálati viszonyban töltött idővel rendelkezik, kérelmére - amennyiben részére a fegyveres szervnél könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkakör felajánlható - könnyített szolgálat formájában kell foglalkoztatni.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában
a) a szolgálati viszonyban töltött időbe be kell számítani az 1996. augusztus 31-ét követő hivatásos állományba vételt közvetlenül megelőzően fegyveres szervnél, a Magyar Honvédségnél vagy a miniszter által vezetett minisztériumnál 2012. január 1-je előtt megszakítás nélkül közszolgálati, közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban eltöltött időt azzal, hogy e jogviszonyokban eltöltött idő ötven százalékos mértékben vehető figyelembe, továbbá
b) az e törvény alapján létesített szerződéses jogviszonyban eltöltött időt is szolgálati viszonyban töltött időnek kell tekinteni.
(3) Könnyített szolgálat ellátása esetén a szolgálatteljesítési idő heti 35 óra, túlszolgálat nem rendelhető el. A könnyített szolgálatot 06.00 és 22.00 óra között kell teljesíteni.
(4) A könnyített szolgálatban történő foglalkoztatás megkezdésekor a hivatásos állomány könnyített szolgálatban foglalkoztatott tagjának illetményét a könnyített szolgálatot megelőző utolsó havi illetménye alapján számított távolléti díjnak megfelelő összegben kell megállapítani. Az így megállapított illetmény a könnyített szolgálat időtartama alatt nem csökkenhet.
(5) A könnyített szolgálatban foglalkoztatottak által betölthető munkaköröket a miniszter határozza meg.

A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei

70/B. §
(1) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a hivatásos állomány tagjai tekintetében különösen a hűség, a nemzeti érdek előnyben részesítése, a méltóság és a tisztesség, az előítéletektől való mentesség, a pártatlanság, a szakszerűség, az együttműködés és az arányosság.
(2) A rendvédelmi hivatás etikai alapelvei a fegyveres szerv közalkalmazottai tekintetében különösen az elkötelezettség, nemzeti érdek előnyben részesítése, a tisztesség, előítéletektől való mentesség és az együttműködés.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben meghatározottakon túlmenően a vezetőkkel szemben támasztott további etikai alapelv a példamutatás, a szakmai szempontok érvényesítése és a számonkérési kötelezettség.

Az előmenetel feltételei

71. §
(1) A hivatásos állomány tagjának a hivatásos pályán belátható, tervszerű előmeneteli lehetőséget kell biztosítani a magasabb szolgálati beosztás, besorolás és rendfokozat eléréséhez, illetve az azokhoz szükséges feltételek megszerzéséhez.
(2) Az előmenetel feltétele:
a) a magasabb beosztáshoz, besoroláshoz, illetve rendfokozathoz meghatározott iskolai végzettség (szakképesítés);
b) a magasabb beosztás ellátásához szükséges gyakorlati tapasztalat, illetőleg vezetői készség;
c) az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság;
d) a pályázat útján betölthető beosztás esetén pályázat benyújtása.
(3) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzéséhez (oktatási intézményi beiskolázáshoz) a hivatásos állomány tagjai részére pályázati rendszeren nyugvó esélyegyenlőséget kell biztosítani.
(3) Az előmenetelhez szükséges iskolai végzettségi (szakképesítési) feltételek megszerzésére (oktatási intézményi beiskolázásra) kiírt pályázatnál a hivatásos állomány tagja esélyegyenlőségen alapuló részvételét biztosítani kell.

Iskolai végzettségi (szakképesítési) követelmények

72. §   A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.
72. §
(1) A tiszti rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez egyetemi vagy főiskolai, a zászlósi és tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztás betöltéséhez pedig középiskolai végzettség szükséges. Jogszabályban meghatározott tiszthelyettesi rendfokozathoz kötött beosztásoknál szakiskolai végzettség esetén a középiskolai végzettségtől el lehet tekinteni.
(2) A fegyveres szerv tiszti rendfokozathoz kötött beosztásai betöltéséhez elfogadható felsőfokú végzettségeket a miniszter rendeletben állapítja meg.
72/A. §   A miniszter állapítja meg azokat a szolgálati beosztásokat, amelyek betöltéséhez a 72. §-ban meghatározott iskolai végzettségen túl további iskolai végzettség, szakképesítés vagy szaktanfolyam szükséges.
72/B. §
(1) A hivatásos szolgálati beosztás betöltéséhez a 72. §-ban és a 72/A. §-ban meghatározottakon túl rendészeti alapvizsgával, a miniszter által meghatározott beosztásokban pedig rendészeti szakvizsgával is rendelkezni kell.
(2) Aki a rendészeti alapvizsga kötelezettségének a részére jogszabály alapján meghatározott időben nem tesz eleget, a szolgálati viszonyát meg kell szüntetni. A hivatásos állomány tagját a szakvizsga teljesítésének elmulasztása esetén csak a tényleges képzettségének, képesítésének megfelelő beosztásban lehet továbbfoglalkoztatni.
(3) A rendészeti alapvizsga, illetve a rendészeti szakvizsga követelményének alkalmazását a fegyveres szerv sajátosságaira figyelemmel a miniszter rendeletben legfeljebb 2014. december 31-ig elhalaszthatja.
72/C. §   Vezetői beosztásba történő kinevezéshez, valamint a vezetői munkakör ellátásához a külön jogszabályban meghatározott vezetőképzés (magasabb vezetőképzés) teljesítése szükséges.
73. §
(1) A magasabb beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzését hazai vagy külföldi katonai, rendvédelmi, illetőleg polgári felsőoktatási és középfokú oktatási intézményben, iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés keretében kell biztosítani. A beiskolázásra pályázat útján kerül sor. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(1) A magasabb vagy vezető beosztás betöltéséhez szükséges iskolai végzettség (szakképesítés) megszerzésére - a szolgálati érdek figyelembe vételével, a tervszerű előmenetel biztosítása érdekében - a hivatásos állomány tagjának iskolarendszerű vagy iskolarendszeren kívüli képzés keretében kell lehetőséget biztosítani. Emellett lehetőséget kell adni a hivatásos állomány tagjának a szolgálati érdek sérelmével nem járó, saját elhatározáson alapuló egyéni továbbtanulásra is.
(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni, amelyre az állományilletékes parancsnok jelöli ki a résztvevőket.
(2) A hivatásos állomány tagját szakmai ismereteinek fejlesztése céljából szakmai továbbképzésben, illetve átképzésben kell részesíteni.
74. §
(1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás/képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. A tanulmányi szerződést írásba kell foglalni.
(1) Szolgálati érdekből polgári oktatási intézményben vagy iskolarendszeren kívüli oktatás vagy képzés folytatása céljából a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagjával tanulmányi szerződést köthet. Nem köthető tanulmányi szerződés, ha a tanulmányok elvégzésére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a hivatásos állomány tagját kötelezte. A tanulmányi szerződést, illetve a kötelezést - a lényegi tartalmi elemek (képzés tárgya, időtartama, helye, teljesítés módja, határideje, költségek viselése, kötelezettségek) rögzítésével - írásba kell foglalni.
(2) A tanulmányi szerződésben meg kell határozni a hivatásos állomány tagját megillető támogatás formáját és mértékét, a tanulmányok befejezése után a fegyveres szervnél kötelezően szolgálati viszonyban eltöltendő idő tartamát, továbbá a tanulmányi támogatás pénzben kiszámított összegére vonatkozó megtérítési kötelezettségét, ha a hivatásos állomány tagja a tanulmányait nem fejezi be, vagy a szerződésben vállalt hivatásos szolgálati időt önhibából nem tölti le.

Egészségi, pszichikai és fizikai alkalmasság

75. §
(1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek. Az alkalmasság elérésének és szintentartásának feltételeit a fegyveres szerv biztosítja.
(1) A hivatásos állomány tagjának meg kell felelnie a miniszter által meghatározott, a beosztásának és életkorának megfelelő egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági követelményeknek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott alkalmassági feltételeket az érintettek tudomására kell hozni, és az alkalmasságot rendszeresen ellenőrizni kell.
(3) A hivatásos állomány tagja köteles magát az ellenőrzéseknek alávetni.
(3) A hivatásos állomány tagja kizárólag olyan vizsgálatra kötelezhető, amelyet az alkalmassági követelményeknek való megfelelés megállapítása érdekében jogszabály, illetve a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok vonatkozásában az állami irányítás egyéb jogi eszköze előír, és amelyet a vizsgálatot végző orvos, illetve pszichológus szakmailag indokoltnak tart.
(4) Ha a hivatásos állomány tagja az előírt követelményeknek nem felel meg, határidő kitűzésével az ellenőrzést meg kell ismételni.
(5) Ha a hivatásos állomány tagja a megismételt ellenőrzésen sem felelt meg a követelményeknek, az 56. § (5) bekezdése szerint kell eljárni.
75/A. §
(1) Az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági vizsgálat során keletkezett adat kezelésének célja
a) az alkalmasság felmérése és a hivatásos állomány tagja alkalmasságának minősítése,
b) a szolgálati viszony létesítéséhez, fenntartásához, módosításához, megszüntetéséhez, továbbá a rendelkezési állományba helyezéshez az egészségi, pszichikai és fizikai alkalmassági feltételek fennállásának megállapítása.
(2) Az adatok köre az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó,
a) az alkalmasság felméréséhez és az alkalmassági minősítéshez felhasznált egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó, illetve
b) az alkalmasság minősítését tartalmazó
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai állapotra vonatkozó vizsgálati adatokat, a vizsgálatok teljes egészségügyi dokumentációját az alkalmasság megállapításában résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság kezelheti, illetve kizárólag részére továbbítható. Az (1) bekezdésben meghatározott célból a fizikai alkalmasságra vonatkozó adatokat a felmérésben közreműködő, illetve az orvosi bizottság kezelheti.
(4) Az állományilletékes parancsnok és a személyügyi szerv részére kizárólag a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott adat továbbítható. Ha az alkalmassági vizsgálatot az állományilletékes parancsnok kezdeményezi, akkor az alkalmassági vizsgálat megindulása előtt tudomására jutott egészségügyi adatot is jogosult kezelni, és az egészségügyi adatot az eljárásban résztvevő orvos és pszichológus, valamint orvosi bizottság részére továbbíthatja.
(5) A (2) bekezdésben meghatározott adat szolgálati viszonnyal összefüggő jogvitában, illetve büntetőügyben az eljáró bíróság, valamint nyomozó hatóság részére, megkeresésére, továbbá a szolgálati jogviszonnyal összefüggő jogvitában vagy büntetőeljárásban hivatalból - a tényállás tisztázásához szükséges mértékig - továbbítható.
(6) Az (1) bekezdésben meghatározott célból az egészségi, pszichikai és fizikai állapotra vonatkozó vizsgálati adat, valamint a (4) bekezdés szerinti egészségügyi adat a szolgálati viszony létesítését célzó alkalmassági vizsgálatot, illetve a szolgálati viszony megszűnését követő 5. év december 31-ig kezelhető.

Vezetői beosztás

75/B. §
(1) A hivatásos állomány tagja a fegyveres szervnél rendszeresített, e törvény alapján meghatározott vezetői beosztásba - beleegyezésével - kinevezhető.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a vezetői kinevezés határozatlan időre szól. Vezetői kinevezés helyettesítés céljából vagy tartós külszolgálat időtartamára határozott időre is adható. A helyettesítés céljából adott határozott idejű vezetői kinevezés meghosszabbítható. A hivatásos állomány vezetői beosztást betöltő tagja vezetői pótlékra jogosult.
(3) A hivatásos állomány tagja a vezetői beosztásából indokolás nélkül azonnali hatállyal felmenthető vagy arról az érintett 30 napos határidővel indokolás nélkül bármikor lemondhat.
(4) A vezetői kinevezés visszavonása esetén, amennyiben az nem a 123. § (1) bekezdés g) pontja szerinti fenyítés végrehajtása miatt történik, az érintett részére a kinevezés visszavonásával egy időben az adott fegyveres szervnek az állományilletékes parancsnok irányítása alá tartozó valamely szervezeti egységénél - feltéve, hogy felajánlható beosztással rendelkezik - másik, képzettségének, végzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. A felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a hivatásos állomány tagja a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Amennyiben a hivatásos állomány tagja a beosztás elfogadása vonatkozásában 5 munkanapon belül nem nyilatkozik, azt úgy kell tekinteni, mintha a felajánlott beosztást elutasította volna.
(5) Ha a vezetői kinevezés visszavonásakor a (4) bekezdés szerinti szolgálati beosztás nem biztosítható, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlékkal csökkentett illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(6) Ha a hivatásos állomány tagja a részére felajánlott azonos besorolású beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően be kell sorolni azzal, hogy illetménye nem csökkenthető. Amennyiben alacsonyabb besorolású beosztásba kerül, akkor az új beosztásának megfelelően kell besorolni és illetményét megállapítani.
(7) A vezetői kinevezésről történő lemondás esetén a (3) bekezdés szerinti időtartam alatt az adott fegyveres szervnél - feltéve, ha felajánlható beosztással rendelkezik - a hivatásos állomány tagja részére végzettségének, képzettségének megfelelő beosztást kell felajánlani. Felajánlható beosztás hiányában, valamint a felajánlott beosztás ismeretében, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő 5 munkanapon belül a hivatásos állomány tagja lemondását visszavonhatja. A hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztás elfogadásáról vagy elutasításáról a felajánlástól számított 5 munkanapon belül írásban nyilatkozik. Ha a hivatásos állomány tagja a felajánlott beosztást elfogadja, új beosztásának megfelelően kell besorolni, illetményét megállapítani és részére folyósítani. A szolgálati viszonyról történő lemondásnak kell tekinteni, ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezésről történő lemondást követően a végzettségének, képzettségének megfelelő felajánlott beosztást nem fogadja el. Amennyiben a fegyveres szervnél felajánlható másik beosztás nincs, de az a későbbiekben várható, úgy az érintett beleegyezésével - a vezetői besorolásának megfelelő, de vezetői pótlék nélkül számított illetmény folyósítása mellett - a beosztásba helyezéséig, de legfeljebb 1 évig rendelkezési állományba helyezhető. Ez esetben a szolgálati hely és szolgálati tevékenység meghatározásáról az állományilletékes parancsnok köteles gondoskodni.
(8) Ha a hivatásos állomány tagja a vezetői kinevezés visszavonását követően a számára felajánlott, a (4) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő beosztást nem fogadja el, szolgálati viszonyát az 56. § (2) bekezdés c) pontja alapján felmentéssel meg kell szüntetni.

Előmenetel a beosztásban

76. §
(1) Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati beosztásba kell kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthető beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett.
(1) Szolgálati érdekből magasabb betölthető szolgálati beosztásba lehet kinevezni a hivatásos állomány tagját, ha a beosztáshoz előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik, egészségügyi elbírálás alapján a beosztás betöltésére alkalmas minősítése van, a fizikai alkalmassági követelményeknek megfelel és a korábbi beosztásaiban nyújtott elméleti és gyakorlati teljesítmények alapján a magasabb beosztás betöltésére alkalmas, pályázat útján betölthető beosztás esetén a pályázaton sikeresen részt vett.
(2) A hivatásos állomány tagjainak magasabb beosztásba történő kinevezésével biztosítani kell a fegyveres szerveknél a parancsnoki (vezetői) váltások tervszerűségét, valamint - a rendkívül indokolt eseteket kivéve - a vezetési szintek szerinti fokozatos előrehaladást.

Előmenetel a rendfokozatban

77. §   A rendfokozatban való előmenetel a magasabb rendfokozatba történő előléptetéssel és kinevezéssel valósul meg. A hivatásos állomány tagja előléptethető
a) soron,
b) soron kívül,
c) a 81. §-ban meghatározott egyéb okból.

Soron történő előléptetés

78. §
(1) A soron következő rendfokozatba elő kell léptetni a hivatásos állomány tagját, ha megfelel az alábbi együttes feltételeknek:
a) a soron következő rendfokozatra előírt iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) rendelkezik;
a) a beosztásához előírt iskolai végzettséggel és szakképesítéssel rendelkezik, továbbá az előírt egyéb képzési követelményeket teljesítette;
b) az előléptetését a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi;
c) a rendfokozatára megállapított várakozási ideje letelt.
(2) A várakozási időt a rendfokozatba kinevezésről, illetve az előléptetésről szóló okmányban meghatározott naptól kell számítani. A várakozási időbe az 1 évet meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama - a gyermekgondozás céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadságot kivéve - nem számít bele.
79. §
(1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja, ha
a) a beosztását vagy rendfokozatát érintő jogerős bírósági büntetés vagy fegyelmi fenyítés hatálya alatt áll;
b) ellene büntető- vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
(1) Nem léptethető elő a hivatásos állomány tagja
a) a rendfokozatot érintő fegyelmi büntetés, vagy bírósági ítélet végrehajtásának tartama alatt,
b) ha ellene büntető, vagy fegyelmi eljárás van folyamatban.
c) a részére meghatározott képzettség megszerzéséig, illetve képzési követelmény teljesítéséig.
(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő, de a büntetőjogi vagy fegyelmi felelősségét nem állapították meg, őt a várakozási ideje leteltének napjával elő kell léptetni.
(2) Ha a hivatásos állomány tagját az (1) bekezdés b) pontja miatt nem léptették elő és az eljárás nem végződött rendfokozatot érintő büntetés kiszabásával, az eljárás jogerős befejezésekor a várakozási idő leteltének napjával elő kell léptetni.
(3) A meghosszabbított várakozási idő leteltének napjával a hivatásos állomány tagját elő kell léptetni.

Soron kívüli előléptetés

80. §
(1) A hivatásos állomány tagja soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptethető, ha ezt a beosztásához rendszeresített rendfokozat lehetővé teszi, a magasabb rendfokozathoz szükséges iskolai végzettséggel (szakképesítéssel) és kiemelkedő minősítéssel rendelkezik, és a meglévő rendfokozatában eltöltendő várakozási időnek legalább a fele eltelt.
(2) A miniszter az (1) bekezdésben meghatározott feltételek nélkül is soron kívül eggyel magasabb rendfokozatba előléptetheti a hivatásos állomány tagját, ha a szolgálat teljesítésében kimagasló helytállást tanúsított.
(3) A hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő kell léptetni:
a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;
b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.
(3) A hivatásos állomány tagját a soron következő rendfokozatba elő lehet léptetni
a) állományilletékes parancsnoki (vezetői) beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata alacsonyabb a beosztáshoz rendszeresített rendfokozatnál;
b) magasabb beosztásba kinevezésekor, ha a viselt rendfokozata a rendszeresített rendfokozatnál legalább kettővel alacsonyabb.
(4) A békében kinevezhető tábornoki létszámot az Országgyűlés állapítja meg.

Az előléptetés egyéb esetei

81. §
(1) A nyugállományba helyezéssel egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével vagy azt követően, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
(1) A nyugállományba vonulással egyidejűleg eggyel magasabb rendfokozatba lehet előléptetni a hivatásos állomány tagját, ha a nyugállományba helyezésére a hivatásos szolgálat felső korhatárának elérésével, illetőleg 20 évi szolgálat után szolgálati kötelmekkel összefüggő rokkantság miatt került sor, és szolgálati feladatait kiemelkedő eredményességgel látta el.
(2) Eggyel magasabb rendfokozatba kell előléptetni, kinevezni a hősi halottá nyilvánított tisztet, főtisztet és tábornokot. A hősi halottá nyilvánított, tisztnél alacsonyabb rendfokozatú személyt hadnagyi rendfokozatba kell kinevezni.

A hivatásos állomány tagjának minősítése

A hivatásos állomány tagjának teljesítményértékelése és minősítése

82. §
(1) A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével - magasabb beosztásba történő kinevezése, besorolása előtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidő megszűnése után, a véglegesítéskor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minősíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.
(1) A hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagját - a nyugdíjkorhatár elérését megelőző 5 év kivételével - magasabb beosztásba történő kinevezése, besorolása előtt, továbbá szakmai alkalmatlanságának felmerülése esetén, a próbaidő megszűnése után, a véglegesítéskor, a szolgálati viszony meghosszabbításakor, illetve, ha azt fontos okból maga kérte, de legalább 5 évenként az állományilletékes parancsnok minősíti. Egyéb esetekben szolgálati jellemzést kell készíteni.
(1) A hivatásos állomány tagjának szolgálatellátását, magatartását és a vele szemben támasztott követelményekhez való viszonyát évente 2 alkalommal értékelni kell (a továbbiakban: teljesítményértékelés).
(2) A hivatásos állomány tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjairól minden esetben szolgálati jellemzést kell készíteni, melynek tartalmát és készítésének eseteit külön jogszabály állapítja meg.
(2) A teljesítményértékelés kötelező és ajánlott elemekből áll.
(3) A minősítés és a szolgálati jellemzés célja a hivatásos állomány tagja szolgálati teljesítményének megítélése, a teljesítményt befolyásoló ismeretek, képességek, személyiségjegyek értékelése, továbbá az előmenetelének elősegítése.
(3) A teljesítményértékelés szintjének meghatározásakor figyelembe kell venni a szolgálati hely szervezeti teljesítményének - miniszter által meghatározott rendben és szempontok alapján végrehajtott - tárgyévi értékelését.
(4) A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú, a honvédség és a határőrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5. számú mellékletében foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.
(4) A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú és a határőrség hivatásos állományára vonatkozóan az 5. számú mellékletében foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.
(4) A minősítés kötelező elemeit a törvény 4. számú mellékletében foglalt minősítési lap tartalmazza. A minősítésben csak kellően alátámasztott, tényeken alapuló megállapítások szerepelhetnek. A minősített alkalmasságának megítélését indokolni kell.
(4) A tárgyévet lezáró teljesítményértékelés - az értékelt képességeinek és szolgálatteljesítéssel összefüggő személyes tulajdonságainak értékelését, valamint a beosztás ellátására való alkalmasságára, további fejleszthetőségére és előmenetelre vonatkozó következtetést is tartalmazó - szöveges indokolással kiegészítve adja az értékelt tárgyévre szóló minősítését.
(5) Az értékelő vezető a minősítés alapján kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételét vagy az abból való törlését, továbbá a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését.
(5) Az értékelő vezető a minősítés alapján kezdeményezheti az értékeltnek a vezetői és utánpótlási adatbankba való felvételét vagy az abból való törlését, a szolgálati viszony módosítását vagy megszüntetését, továbbá jogszabályban meghatározott egyéb intézkedéseket javasolhat.
83. §
(1) A hivatásos állomány tagja kérésére az állományilletékes parancsnok köteles lehetővé tenni, hogy a szervezeti egységnél működő érdekképviseleti szerv vagy tisztségviselője a minősítésben foglalt megállapításokra észrevételt tegyen.
(2) A minősítést ismertetni kell a hivatásos állomány tagjával, aki arra írásban észrevételt tehet, és az ismertetés megtörténtét aláírásával igazolja.
(3) A hivatásos állomány tagja a minősítés valótlan vagy személyiségi jogát sértő megállapítása ellen a bírósághoz fordulhat.
(3) A minősítés megállapításai ellen a hivatásos állomány tagja szolgálati panasszal élhet.

Szolgálatteljesítési idő

84. §
(1) A szolgálatteljesítési idő heti 40 óra.
(2) A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 54 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg. Ettől eltérni csak a háromváltásos rendszer alkalmazása esetén lehet.
(2) A részben vagy egészben készenléti jellegű beosztásokban az (1) bekezdésben meghatározottnál hosszabb, de heti 48 órát meg nem haladó szolgálatteljesítési idő állapítható meg.
(3) A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, havi vagy éves keretben is meghatározható.
(3) A szolgálatteljesítési idő - a heti szolgálatteljesítési idő figyelembevételével - több heti, de legfeljebb négyhavi keretben is meghatározható.
(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban a szolgálatteljesítési időt - a (2) bekezdésben meghatározott időtartam figyelembevételével - éves keretben kell meghatározni.
(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével több havi vagy éves keretben is meg lehet határozni.
(4) A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett, valamint a készenléti jellegű beosztásokban a szolgálatteljesítési időt a (2) bekezdésben meghatározott heti szolgálatteljesítési időtartam figyelembevételével legfeljebb hathavi keretben is meg lehet határozni.
84/A. §
(1) A hivatásos állomány 84. § szerinti szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjának írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró a kinevezésben
a) heti húsz óra,
b) készenléti jellegű munkakörben a kinevezés szerinti munkaidő mértéke legalább felének megfelelő tartamú
rész-szolgálatteljesítési időt engedélyez, ha a hivatásos állomány tagja a kérelem benyújtásakor a 96. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti illetmény nélküli szabadságot vesz igénybe, és az eredeti beosztása - a beosztás jellegéből fakadóan - rész-szolgálatteljesítési időben is ellátható.
(2) Ha a hivatásos állomány tagjának eredeti beosztása rész-szolgálatteljesítési időben nem látható el, a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást ajánl fel. Ha a munkáltatói jogkört gyakorló elöljáró az eredeti beosztástól eltérő beosztást nem tud felajánlani, azt írásban köteles indokolni.
(3) A hivatásos állomány tagjának az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott heti húsz óra rész-szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen beosztására vonatkozó kérelmét a munkáltatói jogkör gyakorlója csak abban az esetben tagadhatja meg, ha az szolgálati érdeket sértene, vagy a munkáltatói jogkör gyakorlójának lényegesen nagyobb munkaszervezési terhet jelentene. A kérelem megtagadását a munkáltatói jogkör gyakorlója írásban köteles megindokolni.
(4) A rész-szolgálatteljesítési idő - annak engedélyezése esetén -
a) az illetmény nélküli szabadság megszűnését követő naptól,
b) ha a hivatásos állomány tagjának a 97. § (3) bekezdése alapján ki kell adni rendes szabadságát, a szabadság leteltét követő naptól
hatályos. A b) pontban foglaltak alkalmazása esetén - a felek eltérő megállapodása hiányában - a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő első munkanapon meg kell kezdeni. Eltérő megállapodás esetén a rendes szabadság kiadását az illetmény nélküli szabadság lejártát követő harminc napon belül meg kell kezdeni.
(5) A kérelmet az (1) bekezdés szerinti illetmény nélküli szabadság igénybevételének megszűnése előtt legalább hatvan nappal kell a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárónál benyújtatni. A kérelemben a hivatásos állomány tagja a munkáltatói jogkört gyakorló elöljárót köteles tájékoztatni
a) az illetmény nélküli szabadság igénybevételére jogosító gyermeke harmadik életéve betöltésének időpontjáról, továbbá
b) ha egyenlőtlen munkaidő-beosztásban kíván dolgozni, a munkaidő-beosztásra vonatkozó javaslatáról.
(6) A (4) bekezdés szerinti időponttól az illetmény, valamint a szolgálati viszony alapján közvetlenül vagy közvetve nyújtott pénzbeli vagy természetbeni juttatás tekintetében e törvény erejénél fogva az időarányosság elve alkalmazandó, ha az arra való jogosultság a szolgálatteljesítési idő mértékével összefügg. A hivatásos állomány rész-szolgálatteljesítési időben foglalkoztatott tagjára a 49. §, az 50. §, a 87. § és a 88. § nem alkalmazható.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.
(7) Az (1) bekezdés szerinti kérelem alapján a rész-szolgálatteljesítési időt a fegyveres szerv a hivatásos állomány tagjának a kérelemben megjelölt időpontig, de legfeljebb a gyermek hároméves koráig, három vagy több gyermeket nevelő a hivatásos állomány tag esetén a gyermek ötéves koráig engedélyezi. Ezt követően a hivatásos állomány tagjának szolgálatteljesítési idejét a 84. § szerint kell meghatározni, és az illetményét újra meg kell állapítani.
(8) Vezető beosztás betöltésére rész-szolgálatteljesítési idő nem engedélyezhető.
85. §
(1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr-, készültségi és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.
(1) A szolgálatteljesítési idő a munkanapokra egyenlőtlenül is beosztható. A napi szolgálatteljesítési idő ilyen esetben sem lehet 4 óránál rövidebb, és - a részben vagy egészben ügyeleti, őr- és készenléti jellegű szolgálati beosztásokat kivéve - 12 óránál hosszabb.
(2) Fokozottan veszélyes szolgálati beosztás esetén az ilyen tevékenységre fordítható napi szolgálatteljesítési idő egyenlőtlen időbeosztásnál sem haladhatja meg a 6 órát.
(3) A hivatásos állomány tagjának beosztás szerinti napi vagy heti szolgálatteljesítési ideje az (1) bekezdésben meghatározott időtartamot legfeljebb 1 órával meghaladhatja, ha a téli időszámítás kezdete a beosztás szerinti szolgálatteljesítési időre esik.
86. §
(1) A hivatásos állomány nő tagját terhessége megállapításától a gyermekének 1 éves koráig éjszakai szolgálatteljesítésre, ha gyermekét egyedül neveli és annak felügyeletét 6 éves koráig más nem tudja ellátni, 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.
(1) A hivatásos állomány
a) nő tagját terhessége megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
a) nő tagját várandóssága megállapításától gyermekének 1 éves koráig, továbbá
b) gyermekét egyedül nevelő tagját gyermekének 6 éves koráig, ha annak felügyeletét más nem tudja ellátni
éjszakai szolgálatteljesítésre, illetve 24 órás szolgálatra nem lehet beosztani.
(2) A munkaközi szünetet a napi szolgálatteljesítési időn belül kell kiadni.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a másnapi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele.
(3) A hivatásos állomány tagja részére a napi szolgálati tevékenység befejezése és a következő napi szolgálatteljesítés megkezdése között legalább 8 óra egybefüggő pihenőidőt kell biztosítani, amelybe a lakásról a szolgálati helyre és az onnan való visszautazás időtartama nem számít bele. A napi pihenőidő, ha az a nyári időszámítás kezdetének időpontjára esik, legalább 7 óra.
(4) A hivatásos állomány tagját hetenként 2 pihenőnap illeti meg, amelyet lehetőleg együtt kell kiadni. A folyamatos ügyeleti szolgálat ellátására szervezett beosztásokban szolgálatot teljesítők esetében az 1 hónapra eső pihenőnapok közül legalább az egyiknek vasárnapra kell esnie.
(5) A (4) bekezdéstől eltérően a pihenőnap - a fokozottan veszélyes szolgálati beosztást kivéve - a szolgálati elfoglaltság miatt havonta összevontan is kiadható.
(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott napjai. Munkaszüneti napra távolléti díj jár.
(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében meghatározott napjai. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.
(6) A Munka Törvénykönyvében meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nap. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.
(6) Az Mt.-ben meghatározott munkaszüneti napokon túl, munkaszüneti nap az egyes fegyveres szervek e törvény különös szabályait tartalmazó Második Részében, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal hivatásos állománya tekintetében a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvényben meghatározott nap. Munkaszüneti napon teljesített szolgálatért a hivatásos állomány tagját a munkájáért járó illetményén felül a távolléti díj is megilleti.

Túlszolgálat

87. §
(1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr-, készültségi és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.
(1) Ha a szolgálat érdeke vagy rendkívüli eset (baleset, elemi csapás vagy súlyos kár megelőzése, illetőleg elhárítása, következményeinek felszámolása, továbbá egyéb előre nem látható körülmény bekövetkezése) szükségessé teszi, a hivatásos állomány tagja a 84. §-ban meghatározott szolgálatteljesítési időn túl, valamint a munkaszüneti és pihenőnapon is kötelezhető arra, hogy szolgálatot teljesítsen (túlszolgálat), illetőleg meghatározott ideig és helyen arra készen álljon. Nem minősül túlszolgálatnak az ügyeleti-, őr- és készenléti szolgálat, valamint a gyakorlaton való részvétel.
(2) Az elrendelhető túlszolgálat tartama naptári évenként 300 óra, amely a miniszter által kiadott rendelkezésben további 50%-kal növelhető.
(3) A (2) bekezdésben írt korlátozás nem alkalmazható, ha a túlszolgálatra rendkívüli esetben kerül sor.
88. §
(1) A (2) és (3) bekezdés szerinti túlszolgálatot az állományilletékes parancsnoknak írásban kell elrendelnie. A teljesített túlszolgálatról nyilvántartást kell vezetni.
(2) A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is - díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné. Nem jár szabadidő vagy díjazás azért a túlszolgálatért, amelyért a hivatásos állomány tagja illetménypótlékban részesül.
(2) A hivatásos állomány tagját - az állományilletékes és annál magasabb parancsnok (vezető) kivételével - évi 150 óráig terjedő túlszolgálatért szabadidő, azon felüli túlszolgálatért - beleértve a rendkívüli esetben teljesítettet is - díjazás illeti meg. Az állományilletékes parancsnok a 150 órán belüli túlszolgálat díjazását is engedélyezheti, ha a szabadidő kiadása a szolgálat ellátását veszélyeztetné.
(3) A túlszolgálatért annak időtartamával megegyező, ha pedig a túlszolgálatot a heti pihenőnapon vagy munkaszüneti napon teljesítették, a túlszolgálat kétszeresének megfelelő szabadidő, illetőleg díjazás jár.
(4) A túlszolgálatért járó szabadidőt a túlszolgálatot követő napon (napokon), de legkésőbb 30 napon belül kell kiadni. Ettől el lehet térni, ha a túlszolgálat havi vagy éves szolgálatteljesítési idő keretében történt.
(5) A túlszolgálatért annak idejére távolléti díj jár, amelyet legkésőbb a tárgyhónapot követő 2. hónapban kell kifizetni.

Készenlét

88/A. §   A hivatásos állomány tagja kötelezhető arra, hogy a szolgálatteljesítési időn kívül szolgálati érdekből, szolgálatképes állapotban a szolgálati elöljárója rendelkezése szerinti, olyan elérhető - szolgálati helyen kívüli - helyen tartózkodjon, ahonnan szolgálati feladatra bármikor igénybe vehető.

Szabadság

89. §   A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra jogosult.
89. §   A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra, továbbá gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezményre jogosult.
89. §   A hivatásos állomány tagja alap-, pót-, egészségügyi, szülési és illetmény nélküli szabadságra jogosult.

Alap- és pótszabadság

90. §
(1) Az alapszabadság évi 25 munkanap.
(2) A pótszabadság évente a hivatásos állomány felsőfokú iskolai végzettségű tagja esetén:
a) 0-2 év szolgálati viszonyban töltött idő után 3 munkanap;
b) 3-5 év szolgálati viszonyban töltött idő után 4 munkanap;
c) 6-10 év szolgálati viszonyban töltött idő után 5 munkanap;
d) 11-15 év szolgálati viszonyban töltött idő után 6 munkanap;
e) 16-20 év szolgálati viszonyban töltött idő után 7 munkanap;
f) 21-25 év szolgálati viszonyban töltött idő után 8 munkanap;
g) 25-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap;
h) 30 évnél hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 10 munkanap.
g) 26-30 év szolgálati viszonyban töltött idő után 9 munkanap;
h) 31 év és annál hosszabb szolgálati viszonyban töltött idő után 10 munkanap.
(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett meghatározott parancsnokokat (vezetőket) vezetői pótszabadság illet meg. Ezek körét, valamint a vezetői pótszabadság 9-15 munkanapig terjedő mértékét fegyveres szervenként e törvénynek a különös szabályokról szóló Második része tartalmazza.
(3) A (2) bekezdés szerinti pótszabadság helyett a vezetőket vezetői pótszabadság illeti meg. A vezetői pótszabadságra jogosultak köre és mértéke:
a) osztályvezetői besorolású vezető esetén 11 munkanap,
b) főosztályvezető-helyettesi besorolású vezető esetén 12 munkanap,
c) főosztályvezetői besorolású vezető esetén 13 munkanap,
d) országos parancsnok helyettese esetén 14 munkanap,
e) országos parancsnok esetén 15 munkanap.
(4) A parancsnoki pótszabadságra jogosult a szolgálati idő után járó pótszabadság és a vezetői pótszabadság közül a számára kedvezőbbet választhatja.
(5) A hivatásos állomány tagját megillető pótszabadság soron következő fokozata először abban az évben jár, amelyben a hivatásos állomány tagja a (2) bekezdésben meghatározott szolgálati időt betölti.
91. §
(1) Ha a hivatásos állomány tagja nő, gyermekét egyedül nevelő férfi, őt évenként a 16 évesnél fiatalabb
a) 1 gyermeke után 2 munkanap,
b) 2 gyermeke után 4 munkanap,
c) 2-nél több gyermeke után összesen 7 munkanap
pótszabadság illeti meg.
(1) A szülők döntése alapján azt a hivatásos állományú szülőt, aki a 16 évesnél fiatalabb gyermeket neveli, vagy 16 évesnél fiatalabb gyermekét egyedül nevelő hivatásos állományú szülőt
a) egy gyermeke után 2,
b) két gyermeke után 4,
c) három vagy több gyermeke után összesen 7 munkanap
pótszabadság illeti meg.
(1) A hivatásos állományú szülőt a tizenhat évesnél fiatalabb
a) egy gyermeke után kettő,
b) két gyermeke után négy,
c) kettőnél több gyermeke után összesen hét
munkanap pótszabadság illeti meg.
(2) A pótszabadság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti pótszabadság fogyatékos gyermekenként két munkanappal nő, ha a hivatásos állományú szülő gyermeke fogyatékos.
(3) A szülők az (1) bekezdés szerinti döntésükről írásban nyilatkoznak.
(3) A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a tizenhatodik életévét betölti.
(4) E § vonatkozásában a gyermek, a fogyatékos gyermek és a szülő fogalmára az Mt. értelmező rendelkezéseit kell alkalmazni.
91/A. §
(1) Gyermeke születése esetén öt munkanap - ikergyermekek esetében hét munkanap - pótszabadság illeti meg az apát, amelyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig, a kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A pótszabadság tartamára távolléti díj jár.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt pótszabadság abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4) A pótszabadság tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.
92. §
(1) A hivatásos állomány tagja a folyamatos és átlagon felüli fizikai, pszichikai igénybevételéből származó egészségkárosodás megelőzése, illetve a fizikai állóképességének megőrzése céljából a 90. § (2) vagy (3) bekezdése szerinti pótszabadságon felül külön pótszabadságra jogosult, amely
  a) a fokozottan veszélyes (nagyfrekvenciás és ionizáló sugárzásnak, illetőleg mérgezésnek, valamint biológiai anyag feldolgozása közben fertőzés veszélyének kitett, továbbá föld alatti létesítményekben, mesterséges és klimatikus viszonyok melletti) beosztásban



évente 10 munkanap,
  b) repülőgép- és helikoptervezető, fedélzeti szolgálattevő és ejtőernyős, valamint közvetlen életveszélynek kitett tűzszerész, búvár, továbbá a terrorelhárító beosztásban

évente 14 munkanap.
(2) Tartós igénybevétel (harcászati gyakorlat, elemi csapás elhárítása stb.) utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 nap szabadidő engedélyezhető. Ezt gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető engedélyezi.
(2) Az állományilletékes parancsnok - gyakorlattal kapcsolatban a gyakorlatvezető javaslatára - tartós, legalább 14 napig tartó folyamatos igénybevétel utáni pihentetés céljából esetenként legfeljebb 5 naptári nap szabadidőt engedélyezhet.

Egészségügyi szabadság

93. §
(1) Egészségügyi szabadság jár a hivatásos állomány tagjának, ha betegség, műtét vagy baleset miatti sérülés következtében a szolgálat ellátására képtelen, vagy a szolgálat további ellátása az egészségi állapotának rosszabbodását eredményezné, illetőleg, ha a szolgálatképességének helyreállítása pihenést vagy gyógyüdülést igényel.
(2) Az egészségügyi szabadság a felgyógyulásig, illetőleg a végső fogyatékosság kialakulásáig, de legfeljebb - a 94. §-ban foglaltak kivételével - 1 évig jár.
(3) A szolgálatképtelenség igazolására, illetve az egészségügyi szabadság engedélyezésére vonatkozó szabályokat külön jogszabály állapítja meg.
(4) A hivatásos állomány azon tagja, akinek a beosztásából történő felfüggesztésének időtartama alatt az illetményének a 107. § (1) és (2) bekezdés szerinti visszatartását elrendelték, az (1) bekezdés szerinti keresőképtelenné válása esetén a társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény alapján jogosult ellátásra. Ennek idejét a (2) bekezdés szerinti egyéves határidőbe be kell számítani.
(5) A hivatásos állomány tagjának szolgálati kötelmekkel összefüggő balesete, sérülése vagy szolgálati eredetű betegsége miatt engedélyezett egészségügyi szabadság időtartamára - a (6) bekezdésben foglalt kivétellel - távolléti díj jár.
(6) A polgári védelemnél, állami és hivatásos önkormányzati tűzoltóságnál váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.
(6) A hivatásos katasztrófavédelmi szervnél váltásos szolgálati rendben szolgálatot teljesítők számára az egészségügyi szabadság idejére az alapilletmény, az illetménykiegészítés, a rendszeres illetménypótlékok, valamint az éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell térítésként folyósítani. A térítés összegének megállapításánál az utolsó négy naptári negyedévben (irányadó időszak) kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni. Ha a hivatásos állomány tagjának a szolgálati viszonya négy naptári negyedévnél rövidebb, a térítés megállapításakor a nála számításba vehető naptári negyedév(ek), negyedév hiányában az utolsó naptári hónap(ok)ra kifizetett éjszakai és délutáni pótlék együttes összegének a távollét idejére számított időarányos átlagát kell figyelembe venni.
(7) Amennyiben az egészségügyi szabadságot nem szolgálati kötelmekkel összefüggő baleset, sérülés vagy nem szolgálati eredetű betegség indokolja, annak időtartamára évente 30 naptári napig távolléti díjat, illetve a (6) bekezdésben meghatározott térítést, a 31. naptári naptól a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani. A 31. naptári naptól a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapításáig a távolléti díj, illetve térítés 90%-át kell folyósítani, a baleset, sérülés szolgálati kötelmekkel összefüggő jellegének, illetve a betegség szolgálati eredetének megállapítása esetén a különbözetet a jogosult részére egyösszegben folyósítani kell.
(8) Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, az egészségügyi szabadság időtartama alatt számára távolléti díj, illetve térítés nem folyósítható; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, legfeljebb 50%-kal csökkenthető. Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat, illetve térítést meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.
94. §   Ha a hivatásos állomány tagja nő vagy gyermekét egyedül nevelő férfi, őt gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:
a) a nőt 1 évesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg a nőt és a gyermekét egyedül nevelő férfit a gyermek ápolása címén a gyermek 1 éves koráig,
b) 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 84 naptári napon át;
c) 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 42, egyedülállónak 84 naptári napon át;
d) 6 évesnél idősebb, de 10 évesnél fiatalabb gyermek ápolása címén évenként és gyermekenként 14, egyedülállónak 28 naptári napon át.
94. §   A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:
a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja;
b) az anyát, az egyedülálló apát, a nevelőszülőt, valamint a helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;
c) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt és a helyettes szülőt
ca) ha az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
cb) ha 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,
cc) ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.
94. §
(1) A hivatásos állomány tagját gyermekápolás céljából egészségügyi szabadság illeti meg az alábbiak szerint:
a) az anyát, ha 1 évesnél fiatalabb, kórházi ápolás alatt álló gyermekét szoptatja;
b) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt, valamint helyettes szülőt, ha beteg gyermekét ápolja, a gyermek 1 éves koráig;
c) a hivatásos állományú szülőt, nevelőszülőt és a helyettes szülőt
ca) ha az 1 évesnél idősebb, de 3 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 84 naptári napon át,
cb) ha 3 évesnél idősebb, de 6 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 42, egyedülállót 84 naptári napon át,
cc) ha 6 évesnél idősebb, de 12 évesnél fiatalabb gyermekét ápolja évenként és gyermekenként 14, egyedülállót 28 naptári napon át.
(2) Az (1) bekezdés alkalmazásában szülő a vér szerinti és az örökbefogadó anya, illetve apa, a vér szerinti és az örökbefogadó anyával, illetve apával együtt élő házastárs, továbbá a gyám.

Szülési szabadság

95. §
(1) A hivatásos állomány terhes, illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
(1) A hivatásos állomány várandós, illetve szülő nő tagját a munkajogi szabályok szerinti mértékű szülési szabadság illeti meg. Ezt úgy kell kiadni, hogy 4 hét lehetőleg a szülés várható időpontja elé essen.
(2) A szülési szabadság megszűnik, ha
a) a gyermek halva született, a szüléstől számított 6. hét elteltével;
b) a gyermek meghal, az elhalálozást követő 15. napon;
c) a gyermeket állami gondozásba adták, az azt követő napon.
(3) A szülési szabadság időtartama a szülést követően 6 hétnél rövidebb nem lehet.
(4) Ha a gyermeket a koraszülöttek ápolására fenntartott intézetben gondozzák, a szülési szabadság igénybe nem vett részét - a szülést követő 1 évig - a gyermeknek az intézetből történt elbocsátása után is igénybe lehet venni.
(5) A nőnek - ha nem veszi igénybe a 94. §-ban engedélyezett egészségügyi szabadságot - a szoptatás első 6 hónapjában naponta kétszer 1 óra, ezt követően a 9. hónap végéig naponta 1 óra munkaidő-kedvezmény jár. Ikrek esetében a munkaidő-kedvezmény az ikrek számának megfelelő mértékben jár.

Gyermek születése esetén járó munkaidő-kedvezmény

95/A. §
(1) Gyermeke születése esetén öt munkanap munkaidő-kedvezmény illeti meg az apát, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. A munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díj jár.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt kedvezmény abban az esetben is megilleti az apát, ha gyermeke halva születik, vagy meghal.
(3) Az (1) bekezdés alkalmazása során apa alatt a szülői felügyeleti jogot gyakorló vér szerinti vagy örökbe fogadó apát kell érteni.
(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - az állami költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.
(4) A munkaidő-kedvezmény tartamára járó távolléti díj kifizetése - a központi költségvetés terhére - kormányrendelet alapján történik.

Illetmény nélküli szabadság

96. §   A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:
a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életéve betöltéséig;
b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves koráig a betegség tartamára;
c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;
d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;
e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.
96. §
(1) A hivatásos állomány tagjának kérelmére illetmény nélküli szabadságot kell engedélyezni:
a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 10. életéve betöltéséig;
a) a szülési szabadság letöltése után a gyermek gondozása céljából a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig - tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;
a) a gyermek gondozása céljából
aa) a szülési szabadság letöltését követő naptól,
ab) az állomány férfi tagjának a gyermek születésétől,
ac) örökbefogadott vagy nevelt gyermek esetén az örökbefogadás vagy a nevelésbe vétel hivatalosan igazolt időpontjától
a gyermek 3. életévének - ikergyermek esetén a tankötelessé válás évének végéig -, tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermek esetében a 12. életéve betöltéséig;
b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 10 éves koráig a betegség tartamára;
b) a gyermek betegsége esetén az otthoni ápolás érdekében a gyermek 12 éves koráig a betegség tartamára;
c) a tartós (előreláthatólag 30 napot meghaladó) ápolásra vagy gondozásra szoruló közeli hozzátartozójának otthoni ápolása, gondozása céljából annak idejére, de legfeljebb 2 évig, feltéve, hogy az ápolást, gondozást személyesen végzi;
d) a magánerőből saját lakás építésére 1 évig, mely időtartam több részletben is igénybe vehető;
e) a házastárs tartós külföldi kiküldetése esetén, annak tartamára.
(2) A hivatásos állomány tagjának kérelmére - méltányolható egyéni indokok alapján - így különösen; nemzetközi szervezetek által kiírt pályázatok elnyerése esetén - ha az a szolgálat érdekével nem esik egybe - a munkavégzés idejére, továbbá külföldön folytatandó idegen nyelvi képzés időtartamára az állományilletékes parancsnok mérlegelési jogkörében eljárva illetmény nélküli szabadságot engedélyezhet.

A szabadság közös szabályai

97. §
(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok jogosult.
(1) A szabadság engedélyezésére az állományilletékes parancsnok, vagy az általa kijelölt vezető jogosult.
(2) Az alap- és pótszabadság együttes időtartamának 50%-át egyfolytában, a 25%-át, de legalább 10 napot pedig a hivatásos állomány tagja által megjelölt időben és időtartamban kell kiadni úgy, hogy az a fegyveres szerv működőképességét ne veszélyeztesse. A fegyveres szerv az általa meghatározott szabadság kezdő napját 30 nappal előbb köteles közölni a hivatásos állomány tagjával.
(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Ha fontos szolgálati érdek miatt erre nincs lehetőség, úgy azt a következő év január 31. napjáig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.
(3) A szabadságot az esedékesség évében kell kiadni. Szolgálati érdek esetén a szabadságot a tárgyévet követő év január 31-ig, kivételesen fontos szolgálati érdek esetén legkésőbb március 31-ig, a hivatásos állomány tagjának betegsége vagy a személyét érintő más elháríthatatlan akadály esetén az akadályoztatás megszűnésétől számított 30 napon belül kell kiadni.
(4) Más szervhez történő vezénylés és áthelyezés esetén a hivatásos állomány tagja részére ki nem adott szabadságot az új szolgálati helyen kell kiadni.
(4) Más szervhez történő vezénylés, berendelés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szolgálati helyen kell kiadni. Más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.
(4) Más szervhez történő vezénylés, valamint az 59/A. § alapján fegyveres szerven belül történő áthelyezés esetén a hivatásos állomány részére ki nem adott szabadságot az új szervezeti egységnél kell kiadni. Más fegyveres szervhez történő végleges áthelyezés esetén a ki nem adott szabadság megváltása tekintetében úgy kell eljárni, mintha az érintett szolgálati viszonya megszűnt volna.
(5) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, távolléti díjra nem jogosult; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díja legfeljebb 50%-kal csökkenthető.
(5) Szabadság pénzbeni megváltására csak a (4) bekezdésben meghatározott esetben, illetve a szolgálati viszony megszűnése esetén kerülhet sor.
(6) Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.
(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére távolléti díjat kell folyósítani. Ha a hivatásos állomány egészségügyi szabadságon levő tagja a betegségét vagy sérülését szándékosan maga okozta, távolléti díjra nem jogosult; ha pedig az súlyos gondatlanságának következménye, a távolléti díja legfeljebb 50%-kal csökkenthető.
(6) A szabadság címén engedélyezett és a szoptatási munkaidő-kedvezmény miatti távollét idejére - a 93. § (6)-(8) bekezdésben meghatározott kivételekkel - távolléti díjat kell folyósítani.
(7) Az egészségügyi szabadságra járó távolléti díjat meg lehet vonni a hivatásos állomány tagjától, ha a gyógyulását felróhatóan késleltette, az orvos utasításainak felróhatóan nem tett eleget, vagy az elrendelt orvosi vizsgálaton elfogadható indok nélkül nem jelent meg.
(7) Ha a hivatásos állomány tagjának szolgálati viszonya év közben kezdődik vagy szűnik meg, a hivatásos állomány tagja a szabadság arányos részére jogosult.

Tanulmányi munkaidő-kedvezmény

98. §
(1) A hivatásos állománynak a katonai és rendvédelmi oktatási intézményeken kívüli iskolarendszerű oktatásban/képzésben részt vevő tagja részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.
(1) A hivatásos állomány tagja saját elhatározása alapján iskolarendszerű oktatásban/képzésben csak az állományilletékes parancsnok felé tett előzetes bejelentés alapján folytathat tanulmányokat. Az állományilletékes parancsnok csak abban az esetben korlátozhatja az oktatásban/képzésben való részvételt, ha az a szolgálati érdek aránytalan sérelmével járna. A képzésben részt vevő részére a tanulmányok folytatásához szükséges szabadidőt biztosítani kell.
(2) A szabadidő mértékét az oktatási intézmény által kiadott, a kötelező iskolai foglalkozás és szakmai gyakorlat időtartamáról szóló igazolás alapján kell megállapítani.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl vizsgánként, ha pedig egy vizsganapon több vizsgatárgyból kell vizsgázni, vizsgatárgyanként - a vizsga napját is beleszámítva - 4 munkanap szabadidőt kell biztosítani. Vizsgának az oktatási intézmény által meghatározott számonkérés minősül.
(4) A diplomamunka (szak- és évfolyamdolgozat) elkészítéséhez 10 munkanap szabadidőt kell biztosítani.
(5) A (3) és (4) bekezdésben meghatározott szabadidőt a hivatásos állomány oktatásban/képzésben részt vevő tagja kérésének megfelelően, a tanulmányi év folyamán kell kiadni.
(6) A hivatásos állomány iskolarendszeren kívüli oktatásban/képzésben részt vevő tagjának tanulmányi munkaidő-kedvezmény csak abban az esetben jár, ha azt szolgálati viszonyra vonatkozó szabály elrendeli vagy a tanulmányi szerződés megállapítja.
(7) A hivatásos állomány tagja részére a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartamára távolléti díjat kell fizetni, ha az (1) vagy a (6) bekezdés szerinti tanulmányok folytatására őt a fegyveres szerv kötelezte, illetve a távolléti díj fizetését tanulmányi szerződés állapítja meg. Egyéb esetekben a tanulmányi munkaidő-kedvezmény tartama illetmény nélküli távollétnek számít.

IX. FEJEZET
AZ ILLETMÉNY

99. §
(1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékokból áll.
(1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékból áll, melynek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél.
(1) A hivatásos állomány tagja havi illetményre jogosult. Az illetmény beosztási és rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, valamint illetménypótlékból áll, melynek illetménypótlék nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) összegénél. Ha az I. besorolási osztályba sorolt felsőfokú iskolai végzettségű hivatásos állomány tagjának az e törvény szerint megállapított alapilletménye nem éri el a százezer forintos mértéket, akkor azt arra ki kell egészíteni.
(1) A hivatásos állomány tagja szolgálati viszonya alapján havonta illetményre jogosult.
(2) A beosztási és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.
(2) Az illetmény beosztási illetményből, rendfokozati illetményből, illetménykiegészítésből, szolgálati időpótlékból, valamint az e törvény által meghatározott feltételek fennállása esetén illetménypótlékból áll. A beosztási illetmény és a rendfokozati illetmény együttes összege képezi az alapilletményt.
(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter - e törvényben meghatározott illetményrendszertől eltérő - személyi illetményt állapíthat meg.
(3) A hivatásos állomány kimagasló teljesítményt nyújtó tagjának a miniszter - a személyi juttatás előirányzata terhére - az éves költségvetési törvényben megállapított létszám 40%-áig az e törvényben meghatározott illetményrendszertől eltérő személyi illetményt állapíthat meg.
(3) Az illetmény megállapítása a hivatásos állományba történő kinevezés, illetve más beosztásba történő kinevezés (megbízás) alkalmával meghatározott besorolás alapján történik.
(4) Az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél.
(4) Az illetmény illetménypótlékok nélküli együttes összege nem lehet kevesebb a külön jogszabályban meghatározott, a betöltött munkakörhöz szükséges iskolai végzettség, szakképesítés szintjétől függő garantált bérminimum összegénél. E rendelkezést nem kell alkalmazni a hivatásos állomány pályakezdő tagjaira, a részszakképesítés megszerzéséig.
(5) Az 1 órára járó illetmény meghatározása során a havi illetmény összegét osztani kell
a) a 84. § (1) bekezdésben meghatározott általános heti szolgálatteljesítési idő esetén: 174 órával,
b) általánostól eltérő teljes heti szolgálatteljesítési vagy rész-szolgálatteljesítési idő esetén: 174 óra időarányos részével.
100. §
(1) A beosztási illetmény szempontjából a hivatásos állomány tiszti, főtiszti és tábornoki rendfokozatú tagjait az I., a tiszthelyettesi és zászlósi rendfokozatú tagjait a II. besorolási osztályba kell besorolni.
(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 13 fizetési fokozatból áll.
(2) Az I. besorolási osztály 9 beosztási kategóriából, ezen belül 25 fizetési fokozatból áll, a II. besorolási osztály pedig 3 beosztási kategóriából és ezen belül 17 fizetési fokozatból áll.
(2) A besorolási osztályok beosztási kategóriákból és ezen belül emelkedő sorszámú fizetési fokozatokból állnak. A fizetési fokozatok az adott beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek, amelyekhez növekvő szorzószámok tartoznak. A fizetési fokozatba történő előresorolás szempontjából - a gyermek gondozása céljából igénybe vett illetmény nélküli szabadság időtartamát kivéve - a 30 napot meghaladó illetmény nélküli szabadság időtartama nem vehető figyelembe.
(3) A besorolási osztály beosztási kategóriái az illetmény szempontjából azonos szintűnek tekintett, a miniszter által meghatározott beosztásokat tartalmazzák.
(3) A vezetői beosztást betöltő hivatásos állományúak beosztási illetményét a vezetői munkakörökhöz rendelt és a 6/B. számú mellékletben meghatározott szorzószámok alapján kell megállapítani.
(4) A fizetési fokozatok a beosztásban eltöltött szolgálati idő tartama alapján emelkednek. A fizetési fokozatokhoz és a rendfokozatokhoz növekvő szorzószámok tartoznak.
(4) A beosztási illetmény összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott szorzószámok és a mindenkori köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente az állami költségvetésről szóló törvényben kerül megállapításra.
(4) A beosztási illetmény összegét a fizetési fokozatokhoz tartozó és a 6/A. számú mellékletben meghatározott szorzószámok és a mindenkori köztisztviselőkre vonatkozó illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) szorzata adja. Az illetményalap összege évente a központi költségvetésről szóló törvényben kerül megállapításra.
(5) A beosztási és a rendfokozati illetmény összegét a köztisztviselői illetményalap (a továbbiakban: illetményalap) és e törvény 6. számú mellékletében a fizetési fokozatokhoz, illetve a rendfokozatokhoz meghatározott szorzószámok szorzata adja.
(5) A rendfokozati illetmények összegét a (4) bekezdés szerinti illetményalap és az egyes rendfokozatokhoz a 6. számú mellékletben meghatározott szorzószámok szorzata adja.
100/A. §
(1) A hivatásos állomány tagja a hivatásos szolgálati viszonyban töltött idő nagyságával arányos, az illetményalap százalékában meghatározott növekvő mértékű szolgálati időpótlékra jogosult:
a) 10 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 12,5%-a,
b) 15 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 15%-a,
c) 20 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 18%-a,
d) 25 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 20%-a,
e) 30 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 22,5%-a,
f) 35 év szolgálati idő betöltése után az illetményalap 25%-a.
(2) A szolgálati időpótlékra jogosultság szempontjából kizárólag - a kedvezményesen számított szolgálati idő nélküli - ténylegesen hivatásos állományban eltöltött idő vehető figyelembe.
100/B. §   A hivatásos állomány vezetőként szolgálatot teljesítő tagja vezetői illetménypótlékra jogosult:
a) országos parancsnok esetében a beosztási illetmény 65%-a,
b) országos parancsnokhelyettes esetében a beosztási illetmény 50%-a,
c) főosztályvezető esetében a beosztási illetmény 30%-a,
d) főosztályvezető-helyettes esetében a beosztási illetmény 20%-a,
e) osztályvezető esetében a beosztási illetmény 10%-a.
101. §
(1) A hivatásos állomány tagját az első vagy magasabb beosztásba való kinevezésekor a beosztására meghatározott beosztási kategória legalacsonyabb fizetési fokozatába kell besorolni.
(2) A hivatásos állomány pályakezdő tagját a besorolási osztály 1-es fizetési fokozatába 1 évre kell besorolni.
(3) Illetménybesorolás szempontjából pályakezdőnek minősül a hivatásos állomány tagja az első beosztás ellátásához szükséges végzettség megszerzését követő 1 évig.
(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján az illetményfokozatra megállapított összegnél 10%-ig terjedően magasabban vagy alacsonyabban besorolhatja.
(4) Az állományilletékes parancsnok a rendelkezésére álló illetménykereten belül a hivatásos állomány tagját mérlegelés alapján a fizetési fokozatra megállapított beosztási illetmény összegénél 40%-ig terjedően magasabb, illetve 20%-ig alacsonyabb összegben sorolhatja be.
(4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a 245/F. §-ban szabályozott teljesítményértékeléstől függően a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 20%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.
(4) Az állományilletékes parancsnok a meghatározott személyi juttatások előirányzatán belül a 245/F. §-ban szabályozott teljesítményértékeléstől függően a hivatásos állomány tagjának besorolás szerinti beosztási illetményét legfeljebb 30%-kal magasabban, illetve 20%-kal alacsonyabban állapíthatja meg.