Hatályos állapot
Közlönyállapot
2001.12.17. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.05.31.
2002.06.01. - 2003.07.18.
2003.07.19. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

2001. évi XCIII. törvény

a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról

Az Országgyűlés a piacgazdaság kiépítésének következményeként, a forint konvertibilitását teljessé téve, az Európai Unióhoz történő csatlakozásra való felkészülés érdekében törvényt alkot a devizakorlátozások megszüntetéséről, a tőke szabad áramlásának elősegítéséről.

1. §
(1) A Magyar Köztársaság törvényes fizetőeszköze a forint. A forintban történő teljesítés belföldön nem utasítható vissza.
(2) Ha jogszabály eltérően nem rendelkezik, a Magyar Állam részére forintban kell teljesíteni az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény 10. §-ában megfogalmazott közterheket, továbbá bíróság, büntetőügyekben eljáró más hatóság vagy szabálysértési hatóság által határozatban megállapított fizetési kötelezettséget (így különösen pénzbüntetést, pénzmellékbüntetést, pénzbírságot, rendbírságot).
(3) Amennyiben törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik
a) devizabelföldiek belföldön és külföldön,
b) devizakülföldiek belföldön
devizával, valutával, belföldi fizetőeszközzel, illetve belföldi pénznemre szóló követeléssel végzett jogügyletei és cselekményei szabadon végezhetőek.

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   1. devizabelföldi:
a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa), a tizennégy éven aluliak esetében pedig a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa van, illetve azokkal rendelkezhet (a továbbiakban együtt: személyazonosító igazolvány). A természetes személynek devizabelföldiségét a személyazonosító igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,
a) az a természetes személy, akinek az illetékes magyar hatóság által kiadott érvényes személyazonosító igazolványa, a tizennégy éven aluli magyar állampolgár, bevándorolt és letelepedett esetében a személyi azonosítóról kiadott hatósági igazolványa (a továbbiakban együtt: hatósági igazolvány) van, illetve azokkal rendelkezhet. A természetes személynek a devizabelföldiségét a hatósági igazolvánnyal kell igazolnia, de a határátlépéskor a hatósági igazolvány hiányában magyar útlevelet felmutató személy devizabelföldiségét vélelmezni kell,
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes hatósági igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van - az e § 2. pontjának d) és f) alpontjában foglalt kivételekkel -, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató);
2. devizakülföldi:
a) a természetes személy, ha nincs az illetékes magyar hatóság által kiadott, érvényes személyazonosító igazolványa, és azzal nem is rendelkezhet,
b) a vállalkozás és a szervezet - jogi formájától függetlenül -, ha székhelye külföldön van, a devizabelföldi vállalkozás és szervezet külföldön működő fióktelepe,
b) a vállalkozás és a szervezet, ha a székhelye belföldön van - az e § 2. pontjának d) és f) alpontjában foglalt kivételekkel -, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató);
2. devizakülföldi:
c) a devizakülföldinek a belföldön lévő képviselete,
d) a vámszabad területi társaság,
e) a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, ha a fióktelepet vámszabad területen létesítették, illetve ott működik,
f) továbbá a társasági adóról és az osztalékadóról szóló módosított 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-ának 28. pontja alá tartozó társaság;
3. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, bankszámla- és egyéb pénzkövetelés);
3. deviza: külföldi pénznemre szóló követelés (pénzhelyettesítő eszköz, fizetési számla- és egyéb pénzkövetelés);
4. valuta: külföldi pénz;
5. konvertibilis pénznem (deviza, valuta): a Magyar Nemzeti Bank devizaárfolyam lapján feltüntetett pénznem (deviza, valuta);
6. fizetőeszköz: a pénz, továbbá - ellenkező rendelkezés hiányában - a forintra vagy külföldi pénznemre kiállított pénzhelyettesítő eszköz;
7. pénzhelyettesítő eszköz: a csekk - ideértve a kitöltetlen csekket is -, a hitelkártya, a csekk-kártya, a bankkártya, a kereskedelmi kártya, a váltó, az utalvány, továbbá a takarékbetétkönyv vagy az ilyen betétről kiállított más okirat, és elnevezésétől függetlenül minden más, az előzőekkel azonos rendeltetésű okmány;
8. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, a közhasznú társaság, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó (egyéni cég), a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató), valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda;
8. vállalkozás: a gazdasági társaság, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó (egyéni cég), a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó - ideértve az egyéni céget is - és az önfoglalkoztató), valamint a külön jogszabály alapján vállalkozói igazolvány nélkül külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda;
8. vállalkozás: a gazdasági társaság, az egyéni cég, a szövetkezet, az állami vállalat, az egyéb állami gazdálkodó szerv, az egyes jogi személyek vállalata, a leányvállalat, a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe, a befektetési alap, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíj-, egészség- és önsegélyezőpénztár, a vízgazdálkodási társulat, az erdőbirtokossági társulat, továbbá az egyéni vállalkozó, a külföldi állampolgár önálló vállalkozása (egyéni vállalkozó és az önfoglalkoztató), valamint a nem egyéni vállalkozói tevékenység keretében külkereskedelmi tevékenységet folytató természetes személy, az ügyvéd, az ügyvédi iroda, a közjegyző, az egyéni szabadalmi ügyvivő és szabadalmi iroda, a végrehajtói iroda;
9. szervezet: természetes személyen és a vállalkozáson kívüli jogi és nem jogi személy, amely alapfeladatként vállalkozási tevékenységet nem folytat, ideértve az államot is.

Gazdasági és pénzügyi nehézségek esetén követendő eljárás

3. §
(1) Amennyiben a magyar gazdaság a devizatartalékok nagymértékű csökkenéséből adódó nehézségekkel küzd, vagy ilyen nehézségek bekövetkezése komolyan fenyegeti - különösen, ha a tartalékok csökkenése veszélyezteti a rövid távú kötelezettségek teljesítését - és ezek a nehézségek alkalmasak a magyar gazdaság működésének veszélyeztetésére, a Kormány - az MNB javaslatára jogosult legfeljebb három hónapra rendeletben korlátozni a nemzetközi fizetési forgalmat. Ez a korlátozás nem terjedhet ki a természetes személyek számlájáról történő kifizetésre és átutalásra.
(2) Az (1) bekezdésben írt korlátozások jellegéről és azok indokairól a Kormány köteles a rendelet elfogadását követő országgyűlési ülésnapon, de legkésőbb egy hónapon belül az Országgyűlést tájékoztatni.
(3) A Kormány az (1) bekezdés alapján bevezetett korlátozó intézkedések időtartamát az (1) bekezdésben megjelölt feltételek alapján, a (2) bekezdésben szabályozott tájékoztatási kötelezettség betartásával legfeljebb egy alkalommal három hónapra meghosszabbíthatja. E határidő lejártát követően korlátozó intézkedés bevezetéséről, fenntartásáról kizárólag az Országgyűlés jogosult határozni.
(4) E § alapján alkalmazott korlátozások betartását a Magyar Nemzeti Bank jogosult ellenőrizni a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény alapján.

HATÁLYBALÉPÉS ÉS ÁTMENETI RENDELKEZÉSEK

4. §
(1) Ez a törvény a 6. §-ának (2) bekezdése, a 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint 18. §-ának kivételével 2002. január 1-jén lép hatályba, rendelkezéseit a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni kell. A 6. §-ának (2) bekezdése, a 8. §-ának (2)-(3) bekezdése, valamint a 18. §-a 2002. június 1-jén lép hatályba.
(2) A törvény 3. §-a a Magyar Köztársaság Európai Unióhoz történő csatlakozásáról szóló nemzetközi szerződést kihirdető törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti.
5. §
(1) Azok a cégjegyzékbe bejegyzett devizakülföldi társaságok, amelyek jegyzett tőkéje nem konvertibilis devizában van meghatározva, kötelesek az e törvény hatálybalépése utáni első közgyűlésen, taggyűlésen az alapító okiratukat úgy módosítani, hogy feleljen meg a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló 1997. évi CXLV. törvény 19. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezésnek.
(2) Azok a társaságok, amelyeknek a pénzügyminiszter a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a alapján az egyébként a vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket engedélyezett, addig az időpontig élvezhetik kedvezményeiket, ameddig a Kormány - nemzetgazdasági érdekből - a kedvezmény lejáratát meghosszabbította és a határozatot a pénzügyminiszter a Pénzügyi Közlönyben közzétette.
(2) Azok a társaságok, amelyeknek az államháztartásért felelős miniszter a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 43. §-a alapján az egyébként a vámszabad területi társaságokat megillető kedvezményeket engedélyezett, addig az időpontig élvezhetik kedvezményeiket, ameddig a Kormány - nemzetgazdasági érdekből - a kedvezmény lejáratát meghosszabbította és a határozatot az államháztartásért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzétette.
(3) A cégbíróság 2001. december 31. napjával jegyzi be azon - a cégjegyzékbe bejegyzett devizakülföldi társaságok - változás bejelentését, amelyek egyes Európai Unióban tagállam nemzeti valutájának megszűnése, és 2002. január 1. napjától az euró alkalmazása következtében a jegyzett tőkéjüket az alapító okiratuk módosításával euróban határozzák meg.

Hatályon kívül helyezendő jogszabályok

6. §
(1) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti:
a) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény;
b) a Magyar Köztársaság 1996. évi költségvetéséről szóló 1995. évi CXXI. törvény 104. §-a;
c) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény módosításáról szóló 1997. évi CXLVII. törvény;
d) a külföldre utazásról szóló 1998. évi XII. törvény 40. §-a;
e) a külföldiek önálló vállalkozóként történő gazdasági célú letelepedéséről szóló 1998. évi LXXII. törvény 10. §-a;
f) a Magyar Köztársaság 1999. évi költségvetéséről szóló 1998. évi XC. törvény 97. §-a;
g) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. §-a 28. pontjának d) alpontja;
h) a szervezett bűnözés, valamint az azzal összefüggő egyes jelenségek elleni fellépés szabályairól és az ehhez kapcsolódó törvénymódosításokról szóló 1999. évi LXXV. törvény 48. §-a;
i) a Magyar Köztársaság 2000. évi költségvetéséről szóló 1999. évi CXXV. törvény 64. §-a;
j) a közraktározásról szóló 1996. évi XLVIII. törvény 27. §-ának (4) bekezdésében az „illetőleg a devizajogszabályok” szövegrész;
k) a biztosítóintézetekről és a biztosítási tevékenységről szóló 1995. évi XCVI. törvény 5. §-a (6) bekezdésének a) pontjában „a devizajogszabályokban meghatározott” szövegrész, valamint c) pontjában „a devizajogszabályok szerint megengedett módon megszerzett,” szövegrész, 5. §-ának (7) bekezdése, 43. §-a (4) bekezdésének első mondata, 47. §-ának (4) bekezdése;
l) az életüktől és szabadságuktól politikai okból jogtalanul megfosztottak kárpótlásáról szóló 1992. évi XXXII. törvény 6. §-a (2) bekezdésének „Az átutalt összeg külföldi pénznemre nem váltható át.” mondata;
m) a külföldiek magyarországi befektetéseiről szóló 1988. évi XXIV. törvény 9. §-ának (2) bekezdése, 37. §-ának (2) bekezdésében az „és a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény” szövegrész, 37/A. §-a, 40. §-ának (2) bekezdésében a „ , valamint a devizahatóságot” szövegrész, 41. §-ának (2) bekezdése;
n) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 231. §-ának (3) bekezdése;
o) a termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény 88. §-a (1) bekezdésének „- a devizáról szóló törvény fizetési szabályokra vonatkozó előírásainak megtartásával -” szövegrésze;
p) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 42. §-a (2) bekezdésének b) pontja 3. alpontjában a „devizabűncselekmény [309. § (5) bek. c) pont]” szövegrész, valamint a 309. §-a;
q) a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1979. évi 5. törvényerejű rendelet 28. §-ának d) pontja;
r) a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény 32. §-ának (2) bekezdésében, 33. §-ának (2) bekezdésében és 34. §-ának (2) bekezdésében az „és deviza” szövegrész, valamint a 161. §-a;
s) a büntetőeljárásról szóló 1973. évi I. törvény 16. §-ának (3) bekezdésében „A devizabűncselekmény (Btk. 309. §)” szövegrész, valamint 29. §-ának (2) bekezdése;
t) a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 68. §-ának (1) bekezdésében a „devizahatóságtól” kifejezés, valamint a 68/E. §-a;
u) az államtitokról és a szolgálati titokról szóló 1995. évi LXV. törvény 3. §-ának (1) bekezdésében a „vagy devizapolitikai” szövegrész;
v) a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2001. évi LVIII. törvény 23. §-ának (1) bekezdése, 60. §-a (1) bekezdésének d) pontjában a „devizajogszabályok alkalmazásában” szövegrész, 61. §-ának (5) bekezdésében a „devizajogszabályok alkalmazásában” szövegrész;
w) a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény végrehajtására kiadott 88/2001. (VI. 15.) Korm. rendelet.
(2) Az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény 3. számú mellékletének a pénzintézet adatszolgáltatására vonatkozó D/5. pontja 2002. június 1-jén hatályát veszti.

Módosuló törvények

19. §   Ahol törvény vagy más jogszabály devizajogszabályt említ, ott a devizáról szóló 1995. évi XCV. törvény helyett e törvényt kell érteni.

Az Európai Közösségek jogszabályaihoz való közelítés

20. §   E törvény a Magyar Köztársaság és az Európai Közösségek és azok tagállamai között társulás létesítéséről szóló, Brüsszelben, 1991. december 16-án aláírt Európai Megállapodás tárgykörében, a Megállapodást kihirdető 1994. évi I. törvény 3. §-ával összhangban az Európai Közösségeknek az Európai Közösséget létrehozó szerződésének 56-60. Cikkeivel és a 119-120. Cikkeivel, valamint a Tanács a Szerződés 67. Cikkének végrehajtásáról szóló 88/361/EGK irányelvével összeegyeztethető szabályozást tartalmaz.
  • A jogszabály 2001. december 17-én jelent meg a Magyar Közlöny 146. számában.
  • hatályba lépett 2002. január 1-jén.
A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2004. május 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. július 19-én lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.