Hatályos állapot
Közlönyállapot
1998.12.30. - 1998.12.31.
1999.01.01. - 1999.12.31.
2000.01.01. - 2000.12.31.
2001.01.01. - 2002.03.06.
2002.03.07. - 2002.11.07.
2002.11.08. - 2003.02.28.
2003.03.01. - 2003.06.29.
2003.06.30. - 2004.03.31.
2004.04.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.12.31.
2005.01.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.03.30.
2007.03.31. - 2007.06.03.
2007.06.04. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.04.30.
2008.05.01. - 2008.05.15.
2008.05.16. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.27.
2009.06.28. - 2009.08.31.
2009.09.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.04.30.
2010.05.01. - 2010.06.27.
2010.06.28. - 2010.08.30.
2010.08.31. - 2010.09.15.
2010.09.16. - 2010.10.29.
2010.10.30. - 2010.12.30.
2010.12.31. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.03.02.
2012.03.03. - 2012.09.01.
2012.09.02. - 2012.09.29.
2012.09.30. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.03.31.
2013.04.01. - 2013.07.05.
2013.07.06. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS Warning: XMLReader::read(): C:/htdocs/jogtardocs_v3/nyihjc7jdy5h6rkql/nyihjc7jdy5h6rkql.xml:5747: parser error : PCDATA invalid Char value 20 in C:\htdocs\jogtarhaz_v3\xml2html.php on line 726 Warning: XMLReader::read(): igen  nem  in C:\htdocs\jogtarhaz_v3\xml2html.php on line 726 Warning: XMLReader::read(): ^ in C:\htdocs\jogtarhaz_v3\xml2html.php on line 726

223/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet

a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról

A Kormány a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény (a továbbiakban: Cst.) 51. §-ának a) pontjában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendeli el:

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOK IGÉNYLÉSÉNEK ÉS IGÉNYELBÍRÁLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

A CSALÁDTÁMOGATÁSI ELJÁRÁSOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. §
(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot a formanyomtatványon benyújtott kérelem, az igazolás, továbbá a nyilatkozat alapján kell elbírálni. Hiányosan benyújtott, továbbá pontatlanul kitöltött igény esetén az igénylőt 15 napos határidővel pótlásra kell felszólítani.
(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot az igénybejelentésre szolgáló formanyomtatvány, az igazolás, továbbá a nyilatkozat alapján kell elbírálni. A Magyar Államkincstár és területi szervei vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében 2007. január 1-jétől gyakorolhatók.
(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot az igénybejelentésre szolgáló formanyomtatvány, az igazolás, továbbá a nyilatkozat alapján kell elbírálni. A Magyar Államkincstár és területi szervei vonatkozásában a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos eljárási cselekmények elektronikus ügyintézés keretében 2009. január 1-jétől gyakorolhatók.
(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon kell benyújtani. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja.
(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet a Magyar Államkincstár által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy - az anyasági támogatás kivételével - az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani. A Magyar Államkincstár a hatáskörébe tartozó ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja.
(1) A családtámogatási ellátásra való jogosultság megállapítása iránti kérelmet az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (a továbbiakban: ONYF) főigazgatója által e célra rendszeresített formanyomtatványon vagy az annak megfelelő adattartalommal rendelkező elektronikus űrlapon (a továbbiakban együtt: formanyomtatvány) kell benyújtani. A családtámogatási ügyekben az elektronikus kapcsolattartás lehetőségét önálló portálon megjelenő, de az ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással kell biztosítani.
(2) Amennyiben a családtámogatási ellátásra vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy az igénybejelentés napjának a kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos igénybejelentés is megtörténik.
(2) A kérelem személyesen vagy postai úton benyújtható
a) a Magyar Államkincstár ügyfélszolgálatánál,
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal ügyfélszolgálatánál,
b) az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
b) a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalánál vagy az integrált ügyfélszolgálatnál (kormányablak), vagy
c) a kérelmező munkahelyén működő társadalombiztosítási kifizetőhelyen.
(2a) A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a Magyar Államkincstár kérelmező lakcíme szerint illetékes területi szervéhez.
(2a) A társadalombiztosítási kifizetőhelyen benyújtott kérelmet a kifizetőhely annak érkeztetését követően három munkanapon belül továbbítja a kérelmező lakcíme szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatalhoz (a továbbiakban: fővárosi és megyei kormányhivatal).
(3) A családtámogatási ellátást igénylő személyazonosító adatait személyi igazolvány, a gyermekre vonatkozó adatokat eredeti születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában, más erre alkalmas közokirat bemutatásával kell igazolni. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal igazolható.
(3) A családtámogatási ellátást igénylő személyazonosító adatait személyazonosságot igazoló érvényes hatósági igazolvány bemutatásával, a gyermekre vonatkozó adatokat eredeti születési anyakönyvi kivonat, ennek hiányában más erre alkalmas közokirat bemutatásával kell igazolni. A Társadalombiztosítási Azonosító Jel hatósági bizonyítvánnyal, hatósági igazolvánnyal igazolható.
(3) A családtámogatási ellátást igénylő természetes személyazonosító adatait érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártya típusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekre vonatkozó adatokat születési anyakönyvi kivonat csatolásával kell igazolni.
(3) A családtámogatási ellátást igénylő természetes személyazonosító adatait érvényes személyi igazolvány, személyazonosító igazolvány, kártya típusú gépjárművezetői engedély vagy útlevél bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekre vonatkozó adatokat születési anyakönyvi kivonat másolatának csatolásával kell igazolni.
(3) A családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermek adatai a születési anyakönyvi kivonattal is igazolhatóak.
(3) A családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni.
(3) A családtámogatási ellátást igénylő, valamint a gyermek természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványnak a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről (a továbbiakban: lakcímigazolvány) készült másolatának bemutatásával vagy csatolásával, a társadalombiztosítási azonosító jelet és az adóazonosító jelet hatósági igazolvány, hatósági bizonyítvány bemutatásával vagy másolatának csatolásával kell igazolni.
(3) A családtámogatási ellátás megállapítására benyújtott kérelem esetén a kérelmező természetes személyazonosító adatait érvényes személyazonosító igazolvány vagy a személyazonosság igazolására alkalmas más hatósági igazolvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni. A gyermekgondozási támogatások valamelyikével kapcsolatos kérelem esetén az adóazonosító jelet hatósági igazolvány vagy hatósági bizonyítvány bemutatásával, vagy másolatának csatolásával kell igazolni.
(4) Azokról a körülményekről, amelyekről nem kell igazolást benyújtani, de az igényelbírálás szempontjából jelentőségük van, az igénylő írásban nyilatkozik.
(4) Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához.
(4) Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. Amennyiben az államháztartásról szóló törvény szerinti szociális nyilvántartás családtámogatásokkal összefüggő adatainak közvetlen lekérdezésére jogosult hatóság eljárásában olyan adatra van szükség, amelyet a nyilvántartás tartalmaz, a hatóság az adatot a nyilvántartásból történő közvetlen lekérdezéssel veszi át.
(4) Ha a kérelmező az e rendeletben meghatározott nyilvános, illetve hatósági, bírósági nyilvántartásban, vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamara nyilvántartásában szereplő adatokat nem igazolja, a hatóság a kérelem elbírálásához szükséges adatok szolgáltatása iránti kérelemmel fordul az adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz, bírósághoz vagy a Magyar Országos Közjegyzői Kamarához. Amennyiben a Cst. 49/B. § (1) bekezdése szerinti szociális nyilvántartás családtámogatásokkal összefüggő adatainak közvetlen lekérdezésére jogosult hatóság eljárásában olyan adatra van szükség, amelyet a nyilvántartás tartalmaz, a hatóság az adatot a nyilvántartásból történő közvetlen lekérdezéssel veszi át.
(5) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot
a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,
b) a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
c) a gyám, a gyámrendelő határozat
d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata,
e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat
bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.
(5) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot
a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,
b) a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
c) a gyám a gyámrendelő határozat,
d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata,
e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat
bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja. Az ügyfél írásban kérheti, hogy az igényelbíráló szerv a b)-e) pont szerinti iratokat a határozatot hozó gyámhatóságtól szerezze be.
(5) A családtámogatási ellátásra való jogosultságot
a) a szülővel együttélő házastárs a házassági anyakönyvi kivonata,
b) a nevelőszülő, a hivatásos nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
b) a nevelőszülő a gyermek nála történő elhelyezéséről rendelkező határozat,
c) a gyám a gyámrendelő határozat,
d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata,
d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van - ideértve a Cst. 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőt is -, a gyámhivatal kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozata,
d) az a személy, aki a saját háztartásában nevelt gyermeket örökbe kívánja fogadni, és az erre irányuló eljárás már folyamatban van - ideértve a Cst. 20/B. §-a szerinti örökbefogadó szülőt is -, a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozat,
e) az a személy, akihez a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezték, az ideiglenes hatályú elhelyezést elrendelő határozat
bemutatásával vagy másolatának csatolásával igazolja.
(6) Az igénybejelentésről a Cst. 35. §-ában foglalt igényelbíráló szerv (a továbbiakban: igényelbíráló szerv) a 6. számú melléklet szerinti igazolást állít ki.
(6) Amennyiben a kérelmező több családtámogatási ellátás megállapítása iránt egyidejűleg nyújt be kérelmet, akkor a kérelem elbírálásához szükséges adatokat csak egy alkalommal kell feltüntetnie és azon iratokat, amelyek az e rendeletben foglaltak szerint több kérelem elbírálásához is szükségesek, csak az egyik kérelemhez kell csatolnia.
(6a) Ha a családtámogatási ellátás megállapítása iránti kérelem benyújtója részére már folyósítanak valamilyen családtámogatási ellátást,
a) csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a Magyar Államkincstárnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és
a) csak a kérelmező, illetve a gyermek azonosításához szükséges adatot kell az újabb kérelemben feltüntetni abban az esetben, ha a korábban benyújtott kérelemnek a hatóságnál rendelkezésre álló adataiban időközben változás nem történt, és
b) az újabb kérelem benyújtásakor nem kell bemutatni vagy csatolni a kérelem elbírálásához egyébként szükséges azon iratot, amelyet a korábbi kérelem benyújtásakor bemutattak vagy csatoltak, feltéve hogy az általa igazolt adat időközben nem változott.
(7) A Cst. 7. §-ának (5) bekezdése szerinti esetben a családtámogatási ellátást a kiskorú szülő által benyújtott igény alapján kell megállapítani és folyósítani.
(7) A Cst. 7. §-ának (5) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.
(7) A Cst. 11. § (4) bekezdése szerinti esetekben a családtámogatási ellátások megállapítására a 16. életévét betöltött kiskorú szülő a saját nevében nyújthat be kérelmet. A 16. életévét be nem töltött kiskorú szülő nevében a kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtja be.
(8) A Cst. 2. §-ának c) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény esetén az 1. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés családtámogatási ellátásra" című formanyomtatvány 6. számú pótlapját is ki kell tölteni.
(8) A Cst. 2. §-ának c) és d) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény esetén az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásra” című formanyomtatvány 6. számú pótlapját is ki kell tölteni.
(8) A Cst. 2. §-ának c) és d) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény esetén az 1. számú melléklet szerinti és a 8. számú melléklet szerinti formanyomtatványt kell kitölteni.
(8) Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. §-ának c) vagy d) pontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie.
(8) Amennyiben a családtámogatási ellátás megállapítására a Cst. 2. §-ának d) pontjában meghatározott személy nyújt be kérelmet, a 8. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt is ki kell töltenie.
(9) A családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtható, illetve az ellátásra való jogosultságot érintő változás bejelenthető elektronikus úton. A kérelem benyújtására az 1-8. számú melléklet szerinti adattartalommal a Kincstár által rendszeresített „elektronikus űrlap” használható. A változás bejelentésére a Kincstár által rendszeresített „elektronikus űrlap” használható, mellékletként a formanyomtatvány kitöltési útmutatójában felsorolt dokumentum csatolható. A Kincstár önálló portálon megjelenő, de ügyfélkapuhoz csatlakozó szolgáltatással biztosítja az ügyintézést. Az igényelbíráló szerv döntéseit írásban, hirdetményi úton vagy kézbesítési meghatalmazott, ügygondnok útján kell közölni.
(9) Családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elektronikus döntéshozatal során a kiadmányozásra jogosult aláírása és a hatóság bélyegzőlenyomata informatikai eszközzel rögzíthető.
1/A. §
(1) Ha az ügyben családtámogatási kifizetőhely nem rendelkezik hatáskörrel, a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyben - a Pest Megyei Kormányhivatal kivételével - a kérelmező lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatal jár el.
(2) Budapest Főváros Kormányhivatalának illetékessége a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyben Budapest főváros és Pest megye területére is kiterjed.
1/A. §   Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása esetén, továbbá, ha a családi pótlék összege a Cst. 11. §-ának (4) bekezdése szerinti döntés eredményeként emelkedik, az igényelbíráló szerv az ellátás új összegben történő megállapításáról és folyósításáról nem hoz határozatot.
1/A. §   Az öregségi nyugdíj legkisebb összegének változása esetén, továbbá ha a családi pótlék összege a Cst. 11. § (4) bekezdése szerinti döntés eredményeként emelkedik, az igényelbíráló szerv az ellátás új összegben történő megállapításáról és folyósításáról nem hoz határozatot. Az igényelbíráló szerv egyszerűsített határozattal dönt a családtámogatási ellátás iránti kérelemről, ha a kérelemnek teljes egészében helyt ad.
1/A. §   A Cst. 37. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában azonnali kifizetés alatt a bankszámlára utalást, illetve a postai utalvány feladását kell érteni.
2. §   A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni.
2. §
(1) A Cst. 38. §-a (3) bekezdésének alkalmazásában esedékesség napja alatt annak a hónapnak az utolsó napját kell érteni, amely hónapban a családtámogatási ellátást ki kellett volna fizetni, át kellett volna utalni.
(2) A Cst. 4. § d) pontjának alkalmazásában kereső tevékenységnek minősül, ha a Cst. 4. § d) pontja szerinti jogviszonyban álló személy munkavégzés nélkül megkapja a teljes keresetét vagy távolléti díjban részesül.
3. §   A Cst. 39. §-a alapján - írásban - be kell jelenteni
a) nevelési ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt
aa) a gyermeknek, a személynek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését,
ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
ad) a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
ag) a Cst. 13. §-a alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését;
a) családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt
aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
ad) a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
ag) a Cst. 13. §-a alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését;
ah) az ellátásra jogosult nevének vagy lakcímének megváltozását;
ah) az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását;
a) a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt
aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
ad) a 18 éven felüli gyermek, személy rendszeres jövedelmét,
ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
ag) a Cst. 13. §-a alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
ah) az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
ah) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. §-a (2) bekezdésének c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új élettársi (bejegyzett élettársi) kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. §-a (2) bekezdésének a) és e) pontjában, valamint a Cst. 45. §-ának (5) bekezdésében meghatározott adatát;
aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új élettársi vagy bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát;
a) a családi pótlék folyósításának, szüneteltetésének vagy a folyósítás felfüggesztésének időtartama alatt
aa) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését,
ab) a gyermek, személy tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
ac) a gyermek tanulói, hallgatói jogviszonyának megszűnését, szüneteltetését,
ad) a 18 éven felüli személy rendszeres jövedelmét,
ae) az ellátásra jogosult 3 hónapot meghaladó külföldi tartózkodásának tényét,
af) az ellátásra jogosult egyedülállóságának megszűnését,
ag) a Cst. 12. § (3) bekezdése alapján megállapított, egyedülállóságot meghatározó körülmény megszűnését,
ah) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
ai) az Európai Unió tagállamában vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államban, illetve abban az államban, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam) történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét,
aj) az ellátásra jogosult Cst. 45. § (2) bekezdés c) pontja szerinti adatában bekövetkezett változást, továbbá - ha az adatváltozás házasságkötésre, új bejegyzett élettársi vagy élettársi kapcsolat létesítésére tekintettel következett be - a házastárs, bejegyzett élettárs vagy élettárs Cst. 45. § (2) bekezdés a) és e) pontjában meghatározott adatát;
ak) ha a családi pótlék folyósításának időtartama alatt a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől;
b) a gyermekgondozási támogatás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt
ba) a gyermek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára okot adó körülmény megszűnését,
bb) az ellátásra jogosult által - a gyermek másfél éves kora előtt - folytatott kereső tevékenységet,
bb) az ellátásra jogosult által - a gyermek másfél éves kora előtt, ha az ellátásra a nagyszülő jogosult, úgy a gyermek hároméves kora előtt - folytatott kereső tevékenységet,
bb) az ellátásra jogosult által - a gyermek egy éves kora előtt, ha az ellátásra a nagyszülő jogosult, úgy a gyermek hároméves kora előtt - folytatott kereső tevékenységet,
bb) ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek egyéves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
bb) ha az ellátásra jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját - a gyermek féléves kora előtt, nagyszülő esetében a gyermek hároméves kora előtt folytat keresőtevékenységet,
bc) az ellátásra jogosult által - a gyermek másfél éves kora után - folytatott kereső tevékenységet, kivéve, ha a kereső tevékenység a Cst. 21. §-ának b) pontjában, vagy a 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,
bc) az ellátásra jogosult által - a gyermek másfél éves kora után, ha az ellátásra a nagyszülő jogosult, úgy a gyermek hároméves kora után - folytatott kereső tevékenységet, kivéve, ha a kereső tevékenység a Cst. 21. §-ának b) pontjában, vagy a 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,
bc) az ellátásra jogosult által - a gyermek egy éves kora után, ha az ellátásra a nagyszülő jogosult, úgy a gyermek hároméves kora után - folytatott kereső tevékenységet, kivéve, ha a kereső tevékenység a Cst. 21. §-ának b) pontjában, vagy a 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,
bc) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,
bc) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult - ide nem értve a kiskorú szülő gyermekének gyámját, valamint a tartósan beteg vagy súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel gyermekgondozási segélyre jogosult személyt - a gyermek egyéves kora után heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet, kivéve ha azt az otthonában végzi,
bd) ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. §-a (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül,
bd) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,
bd) ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult nagyszülő a gyermek hároméves kora után folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 21/A. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik,
be) a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve a 22. § (1)-(2) bekezdésében megjelölt eseteket,
be) a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve a 22. § (1)-(4) bekezdésében megjelölt eseteket,
be) ha a gyermekgondozási segélyre a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
be) ha a gyermekgondozást segítő ellátásra a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy heti 30 órát meghaladó időtartamban folytat keresőtevékenységet,
bf) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
bf) ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben vagy gyermekgondozási díjban részesül,
bf) ha az ellátásra jogosult a Cst. 27. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt rendszeres pénzellátás valamelyikében részesül, vagy ha házastársa, élettársa terhességi-gyermekágyi segélyben, csecsemőgondozási díjban vagy gyermekgondozási díjban részesül,
bg) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét;
bg) a gyermek napközbeni ellátását biztosító intézményben történő elhelyezését, ide nem értve a 22. § (1)-(4) bekezdésében megjelölt eseteket,
bh) nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után;
bh) az ellátásra jogosult előzetes letartóztatásba vételét, illetve szabadságvesztés büntetésének megkezdését,
bi) az ellátásra jogosult nevének vagy lakcímének megváltozását;
bi) az ellátásra jogosult nevének, bankszámlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
bi) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
bi) az ellátásra jogosult három hónapot meghaladó, egybefüggő külföldi tartózkodásának tényét,
bj) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
bj) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 2. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
bj) nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozási segély esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában a segélyre való jogosultság elvesztését vonják maguk után,
bj) nagyszülő által igénybe vett gyermekgondozást segítő ellátás esetében mindazokat a körülményeket, amelyek akár a nagyszülő vonatkozásában, akár a szülő vonatkozásában az ellátásra való jogosultság elvesztését vonják maguk után,
bk) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ának (1)-(2) bekezdésében megjelölt módon és időtartamban történik;
bk) az ellátásra jogosult nevének, fizetési számlaszámának vagy lakcímének megváltozását,
bl) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
bl) a gyermeknek az ellátásra jogosult háztartásából történő kikerülését, továbbá - gyermeknevelési támogatás esetében - ha a háztartásba a 3. életévét még be nem töltött kiskorú kerül,
bm) ha a gyermeknevelési támogatásra jogosult személy folytat keresőtevékenységet, kivéve, ha a keresőtevékenység a Cst. 24. §-ában megjelölt módon és időtartamban történik, valamint
bn) az EGT-államban történő munkavállalás vagy önálló vállalkozói tevékenység folytatásának tényét;
c) a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozási segély folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl
ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,
cb) a gyermek - méltányossági gyermekgondozási segély megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.
c) a méltányossági jogkörben megállapított gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának, szüneteltetésének időtartama alatt a b) pont alpontjaiban megjelölt bejelentési kötelezettségen túl
ca) a gyermek szüleinek a gyermek nevelésében történő akadályoztatásának megszűnését,
cb) a gyermek - méltányossági gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására okot adó - betegségének megszűnését.
4. §   Ha a jogosultsági feltételek hiánya miatt - ide nem értve a gyermekre vonatkozó életkori feltételt -, vagy a jogosult személy döntése alapján a családtámogatási ellátásra való jogosultságot megszüntetik, úgy ismételt igénybejelentés alapján a jogosultsági feltételek feléledése esetén a támogatás ugyanazon gyermek után ismét megállapításra kerül.
4. §   A családtámogatási ellátást a Területi Államháztartási Hivatal (a továbbiakban: TÁH) a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalja, ennek hiányában csekken vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
4. §   A családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalja, ennek hiányában csekken vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
4. §   A családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
4. §
(1) A családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstár Területi Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság) a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
(1) A családtámogatási ellátást a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult kérelmére pénzintézetnél vezetett bankszámlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja. A családtámogatási kifizetőhely az ellátások kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
(1) A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott, valamint a 15. § szerint folyósított családi pótlékot - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő bankszámlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
(1) A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott, valamint a 15. § szerint folyósított családi pótlékot - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
(1) A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
(1) A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
(1) A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot - a Magyar Államkincstárnak a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
(1) A családtámogatási ellátást - ide nem értve a természetben nyújtott családi pótlékot - a fővárosi és megyei kormányhivatal a jogosult, vagy - amennyiben a jogosult nevében az ellátás megállapítása iránti kérelmet a törvényes képviseletét ellátó személy nyújtotta be - a jogosult 16. életévének betöltéséig a törvényes képviselő pénzforgalmi szolgáltatónál vezetett fizetési számlájára utalja, vagy postai utalványon folyósítja.
(2) Ha a családtámogatási kifizetőhely a Cst. 37. §-ának (3)-(4) bekezdése szerinti határidőben a családtámogatási ellátást nem folyósítja, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 20. §-ának rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások - ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott, valamint a 15. § szerint folyósított családi pótlékot - kifizetéséről a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
(2) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások jogosult részére történő kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott családi pótlékot és a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatást - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
(2) A családtámogatási kifizetőhely a családtámogatási ellátások jogosult részére történő kifizetéséről - ide nem értve az anyasági támogatást, továbbá a természetben nyújtott családi pótlékot - a munkabér kifizetésével megegyező módon gondoskodik.
(3) A (2) bekezdés szerinti eljárásban felügyeleti szervként a Magyar Államkincstár jár el.
4/A. §
(1) A TÁH havonta ellenőrzi, hogy a nevelési ellátásra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés.
(1) A TÁH havonta ellenőrzi, hogy a családi pótlékra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés.
(1) Az Igazgatóság havonta ellenőrzi, hogy a családi pótlékra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés.
(1) A Magyar Államkincstár Központ havonta ellenőrzi, hogy a családi pótlékra, a gyermekgondozási támogatásra jogosító gyermek után egyidejűleg nem történt-e többszöri kifizetés.
(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár havonta - a hónap 10. napjáig - értesíti, az illetékes TÁH-t, ha
a) a foglalkoztatónál a biztosítottak létszáma a 100 főt eléri, vagy hat egymást követő hónapban 100 főnél kevesebb,
b) a családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató átalakul vagy megszűnik.
(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár havonta - a hónap 10. napjáig - értesíti, az illetékes Igazgatóságot, ha
a) a foglalkoztatónál a biztosítottak létszáma a 100 főt eléri, vagy hat egymást követő hónapban 100 főnél kevesebb,
b) a családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató átalakul vagy megszűnik.
(2) Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, illetőleg annak területi szerve havonta - a hónap 10. napjáig - értesíti, az illetékes Igazgatóságot, ha
a) a foglalkoztatónál a biztosítottak létszáma a 100 főt eléri, vagy hat egymást követő hónapban 100 főnél kevesebb,
b) a családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató átalakul vagy megszűnik.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a területileg illetékes TÁH a családtámogatási kifizetőhelyet nyilvántartásba veszi, illetőleg törli. A családtámogatási kifizetőhely a nyilvántartásba vétellel jön létre, illetőleg a törléssel szűnik meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a területileg illetékes Igazgatóság a családtámogatási kifizetőhelyet nyilvántartásba veszi, illetőleg törli. A családtámogatási kifizetőhely a nyilvántartásba vétellel jön létre, illetőleg a törléssel szűnik meg.
4/B. §   A Cst.
a) 22. §-ában, 43. §-ának (5) bekezdésében és 45. §-ának (1) bekezdésében a kincstár vezetője alatt a Magyar Államkincstár elnökét;
b) 35. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában, ca) pontjában és (2) bekezdésében a kincstár alatt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatóságot - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságot - és kirendeltségeit;
b) 35. §-a (1) bekezdésének a)-b) pontjában, ca) pontjában és (2) bekezdésében a kincstár alatt az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatóságot - a fővárosban és Pest megyében a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság) - és kirendeltségeit;
c) 35. §-a (1) bekezdésének cb) pontjában a kincstár alatt a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságát;
c) 35. §-a (1) bekezdésének cb) pontjában a kincstár alatt a Regionális Igazgatóságot;
d) 43. §-ának (1) bekezdésében a kincstár alatt az igényelbíráló, illetőleg az egyéb szerv székhelye szerint illetékes Igazgatóságot;
e) 43. §-ának (4) bekezdésében a kincstár alatt a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó Igazgatóságot;
f) 48. §-ában az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv alatt az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat, az egészségbiztosítási szerv alatt a területi egészségbiztosítási pénztárat;
g) 49. §-ának (1)-(2) bekezdésében a kincstár alatt a Magyar Államkincstárat
kell érteni.
4/B. §
(1) A Cst.
a) 22. §-ának, 43. §-a (5)-(6) bekezdésének és 45. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kincstár vezetője a Magyar Államkincstár elnöke,
a) 4. § g) és h) pontja, 6. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdés a) pontja, 8. § (3) bekezdés f) pontja, 11. § (1) bekezdés j) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, 15. § (1) és (3) bekezdése, valamint 37. § (5) és (9) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) gyámhivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),
a) 4. § g) és h) pontja, 6. § (2) bekezdése, 8. § (1) bekezdés a) pontja, 8. § (3) bekezdés f) pontja, 11. § (1) bekezdés j) pontja, 12. § (1) bekezdés b) pontja, 15. § (1) és (3) bekezdése, valamint 37. § (5) és (9) bekezdése alkalmazásában a gyámhatóság a fővárosi és megyei kormányhivatal gyermekvédelmi és gyámügyi feladatkörében eljáró járási (fővárosi kerületi) hivatala (a továbbiakban: gyámhivatal),
b) 34. §-a (3) bekezdésének és 49. §-a (1)-(2) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Központ),
b) 34. §-a (3) bekezdésének és 49. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Központ),
b) 34. §-a (3) bekezdésének, 36/A. §-a (1) bekezdésének és 49. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Központ),
b) 22. §-a, 43. § (5) és (6) bekezdése, valamint 45. § (1) bekezdése alkalmazásában a kincstár vezetője a Magyar Államkincstár elnöke,
c) 35. § (1) bekezdése a) pontjának alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága és annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: Igazgatóság),
c) 35. § (1) bekezdése a) pontjának, valamint 49. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága és annak kirendeltsége (a továbbiakban együtt: Igazgatóság),
c) 35. § (1) bekezdése a) pontjának, 36/A. §-a (2) bekezdésének, 37. §-a (5) bekezdésének, valamint 49. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Igazgatóság),
c) 35. § (1) bekezdése a) pontjának, 36/A. §-a (2) bekezdésének, 37. §-a (5) bekezdésének, valamint 49. §-a (2) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság),
c) 15. § (3) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja, 36/A. §-a (2) bekezdése, 37. §-a (5), (7) és (9) bekezdése, valamint 49. § (2) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság),
c) 34. § (3) bekezdése, 36/A. § (1) bekezdése, valamint 49. § (1) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstár Központ (a továbbiakban: Központ),
d) 43. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó Regionális Igazgatósága,
d) 43. §-a (4) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó területi szerve,
d) 15. § (3) bekezdése, 35. § (1) bekezdés a) pontja, 36/A. § (2) bekezdése, 37. § (5), (7) és (9) bekezdése, valamint 49. § (2) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a kérelmező, illetve a jogosult lakó- vagy tartózkodási helye szerint illetékes területi szerve (a továbbiakban: Igazgatóság),
e) 48. §-a (1)-(3) bekezdésének alkalmazásában az Egészségbiztosítási Alap kezeléséért felelős szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, az egészségbiztosítási szerv a területi egészségbiztosítási pénztár,
e) 48. §-a (1)-(3) bekezdésének alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv a regionális egészségbiztosítási pénztár,
e) 48. §-a (1)-(3) bekezdésének alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP),
e) 43. § (4) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Magyar Államkincstárnak a határozatot hozó, illetőleg a fizetési meghagyást kibocsátó területi szerve,
f) 48. §-a (2)-(3) bekezdésének alkalmazásában a kincstár a Központ, illetve az Igazgatóság.
f) 48. § (1)-(3) bekezdése alkalmazásában az egészségbiztosítási szerv az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP),
g) 48. § (2) és (3) bekezdése alkalmazásában a kincstár a Központ, illetve az Igazgatóság.
(2) A gyermeknevelési támogatási igényt, valamint a nagyszülő gyermekgondozási segély iránti igényét - a (3) bekezdés szerinti eltéréssel - az Igazgatóság bírálja el.
(2) A családtámogatási ellátás iránti kérelmet elbíráló szerv
a) a Cst. 2. §-ának a) és b) pontja szerinti személyi kör tekintetében
aa) a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén az Igazgatóság,
aa) a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal,
aa) a gyermeknevelési támogatás, valamint a nagyszülői gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelem esetén a fővárosi és megyei kormányhivatal,
ab) az aa) alpont hatálya alá nem tartozó ellátás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában az Igazgatóság;
ab) az aa) alpont hatálya alá nem tartozó ellátás iránti kérelem esetén, amennyiben a kérelmet benyújtó személy munkahelyén működik családtámogatási kifizetőhely, a családtámogatási kifizetőhely, ennek hiányában a fővárosi és megyei kormányhivatal;
b) a Cst. 2. §-ának c) és d) pontja szerinti személyi kör tekintetében
ba) az anyasági támogatás iránti kérelem esetében az Igazgatóság,
ba) az anyasági támogatás iránti kérelem esetében a fővárosi és megyei kormányhivatal,
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó esetben, amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Nyugat-dunántúli Regionális Igazgatósága, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság).
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó esetben, amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Magyar Államkincstár Győr-Moson-Sopron Megyei Igazgatósága, egyéb esetben a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest megyei Igazgatósága (a továbbiakban együtt: EGT-s Igazgatóság).
bb) a ba) alpont hatálya alá nem tartozó esetben, amennyiben a kérelmező vagy a családtámogatási ellátás iránti kérelem elbírálása szempontjából figyelembe veendő családtagja az Osztrák Köztársaságban folytat keresőtevékenységet, vagy ha e családtagok valamelyike életvitelszerűen az Osztrák Köztársaságban tartózkodik, vagy ha egyéb okból az ügy elbírálásához osztrák hatóság megkeresése szükséges, a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal, egyéb esetben Budapest Főváros Kormányhivatala (a továbbiakban együtt: EGT-s kormányhivatal).
(3) A Cst. 2. §-ának c) és d) pontja szerinti személyi kör esetében a családtámogatási eljárások lefolytatására - az anyasági támogatás kivételével - a Magyar Államkincstár Közép-magyarországi Regionális Igazgatósága (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság) kizárólagosan illetékes.
(3) Amennyiben első fokon a családtámogatási kifizetőhely jár el, a fellebbezés elbírálására jogosult hatóság a Központ.
(4) A Cst. 35. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában családtámogatási kifizetőhely:
a) az Országos Rendőr-főkapitányság,
b) a megyei (budapesti) rendőr-főkapitányságok,
b) a megyei (fővárosi) rendőr-főkapitányságok,
c) az ORFK Köztársasági Őrezred,
d) a Nemzeti Nyomozó Iroda,
e) a Készenléti Rendőrség,
f) a Repülőtéri Rendőr Igazgatóság,
g) a Honvédelmi Minisztérium,
g) a honvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium,
h) az Információs Hivatal,
i) a Nemzetbiztonsági Hivatal,
i) az Alkotmányvédelmi Hivatal,
j) a Nemzetbiztonsági Szakszolgálat,
k) a Szervezett Bűnözés Elleni Koordinációs Központ,
l) az Országgyűlés Hivatala.
(5) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti igény családtámogatási kifizetőhelynél kerül benyújtásra, és az igény benyújtását közvetlenül megelőzően az igénylő részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más - a (4) bekezdés szerinti - kifizetőhely már folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett előzményadatok beszerzése iránt a Központot kell megkeresni. A Központ a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül gondoskodik az előzményadatok továbbításáról.
(5) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más - a (4) bekezdés szerinti - kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt a Központot kell megkeresni.
(5) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően a kérelmező részére vagy ugyanazon gyermekre tekintettel más - a (4) bekezdés szerinti - kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az ügyben keletkezett iratok beszerzése iránt az ONYF Központot kell megkeresni.
(6) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti igény az Igazgatóságnál kerül benyújtásra, és az igény benyújtását közvetlenül megelőzően az igénylő részére, vagy ugyanazon gyermekre tekintettel a (4) bekezdés szerinti családtámogatási kifizetőhely folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, az Igazgatóság az ügyben keletkezett előzmény adatok beszerzése iránt a Központot keresi meg. A Központ a megkeresés beérkezésétől számított nyolc napon belül gondoskodik az előzményadatok továbbításáról.
(7) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti igény családtámogatási kifizetőhelynél kerül benyújtásra, és az igény benyújtását közvetlenül megelőzően ugyanazon gyermekre tekintettel az Igazgatóság folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, akkor
a) családi pótlék iránti igény esetén az 5. § (3)-(4) bekezdését,
b) gyermekgondozási segély iránti igény esetén a 19. § (4)-(5) bekezdését
kell megfelelően alkalmazni.
(7) Amennyiben a családtámogatási ellátás iránti kérelem családtámogatási kifizetőhelynél kerül benyújtásra, és a kérelem benyújtását közvetlenül megelőzően ugyanazon gyermekre tekintettel az Igazgatóság folyósít vagy folyósított családtámogatási ellátást, akkor
a) családi pótlék iránti kérelem esetén az 5. § (3)-(4) bekezdését,
b) gyermekgondozási segély iránti kérelem esetén a 19. § (4)-(5) bekezdését
kell megfelelően alkalmazni.
4/C. §
(1) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás jogosultjának lakcíme változik, az Igazgatóság hivatalból gondoskodik az új illetékességnek megfelelő folyósításról.
(1) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal által folyósított családi pótlék, gyermekgondozási segély vagy gyermeknevelési támogatás jogosultjának lakcíme változik, a fővárosi és megyei kormányhivatal hivatalból gondoskodik az új illetékességnek megfelelő folyósításról.
(1) Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal által folyósított családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás vagy gyermeknevelési támogatás jogosultjának lakcíme változik, a fővárosi és megyei kormányhivatal hivatalból gondoskodik az új illetékességnek megfelelő folyósításról.
(2) A családtámogatási kifizetőhely hatáskörének megszűnése esetén a kifizetőhely a családtámogatási eljárásban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi a Központnak, amely azt annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja a családtámogatási ellátás folyósítására hatáskörrel rendelkező szervhez.
(2) A családtámogatási kifizetőhely hatáskörének megszűnése esetén a kifizetőhely a családtámogatási eljárásban korábban nála keletkezett iratot öt napon belül megküldi az ONYF Központnak, amely azt annak kézhezvételétől számított további öt napon belül továbbítja a családtámogatási ellátás folyósítására hatáskörrel rendelkező szervhez.
(3) Ha olyan gyermekre tekintettel nyújtanak be kérelmet, aki után más személynek más hatóság már folyósított családi pótlékot, gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró hatóság az eljárását az érintett ellátásra való korábbi jogosultság megszüntetéséről hozott döntés jogerőre emelkedéséig felfüggeszti.

NEVELÉSI ELLÁTÁS

CSALÁDI PÓTLÉK

5. §
(1) A nevelési ellátásra vonatkozó igény benyújtása az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés nevelési ellátásra” című formanyomtatványon történik.
(1) A családi pótlékra vonatkozó igény benyújtása az 1. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés családi pótlékra" című formanyomtatványon történik.
(1) A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti összegben, gyermekenként járó családi pótlékra vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(3) bekezdésben, valamint a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és az 1. számú pótlap kitöltésével történik.
(1) A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti összegben, gyermekenként járó családi pótlékra vonatkozó igény benyújtása - a (2) és (5) bekezdésben, valamint a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és az 1. számú pótlap kitöltésével történik.
(1) A Cst. 11. §-ának (1) bekezdése szerinti összegben, gyermekenként járó családi pótlékra vonatkozó igény benyújtása - a (2) és (5) bekezdésben, valamint a 11. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti Családi pótlék igénybejelentés kitöltésével történik.
(1) A családi pótlék megállapítása iránti kérelmet
a) a b)-c) pontok hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben,
a) a b) pont hatálya alá nem tartozó kérelmezőnek az 1. számú mellékletben,
b) a vagyonkezelői joggal felruházott gyámnak, a vagyonkezelő eseti gondnoknak, valamint a szociális intézmény vezetőjének a 6. számú mellékletben,
b) a gyermekotthon vezetőjének, a szociális intézmény vezetőjének, a javítóintézet vezetőjének, valamint a büntetés-végrehajtási intézet parancsnokának a 6. számú mellékletben
c) a családi pótlékra a Cst. 8. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személynek a 7. számú mellékletben
c) a családi pótlékra a Cst. 7. § (2) bekezdésében, valamint 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személynek a 7. számú mellékletben
meghatározott adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) Nevelési ellátásra vonatkozó igény esetén, ha a gyermek után már folyósítottak nevelési ellátást, úgy az igényelbíráló szerv (Cst. 35. §) megkeresi az előző igényelbíráló szervet a „Nevelési ellátás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás” beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(2) Nevelési ellátásra vonatkozó igény esetén, ha a gyermek után vagy személy részére már folyósítottak nevelési ellátást, úgy az igényelbíráló szerv (Cst. 35. §) megkeresi az előző igényelbíráló szervet a "Nevelési ellátás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás" beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(2) Családi pótlékra vonatkozó igény esetén, ha a gyermek után vagy személy részére már folyósítottak családi pótlékot, úgy az igényelbíráló szerv (Cst. 35. §) megkeresi az előző igényelbíráló szervet a "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolás" beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(2) Ha a családi pótlék továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.
(2) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a családi pótlékot korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül átteszi az illetékességgel rendelkező igényelbíráló szervhez.
(2) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
(2) Ha az Igazgatóság által folyósított családi pótlék folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
(2) A családi pótlékra a Cst. 7. § (2) bekezdésében, valamint 8. § (3) bekezdésében foglaltak szerint saját jogán jogosult személy által benyújtott kérelem esetében az 1. számú melléklet 1. pont 1.3 és 1.4 alpontjában, 2. pontjában, valamint 3. pont 3.2, 3.3 és 3.6 alpontjában meghatározott adatokat és nyilatkozatokat nem kell megadni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti igénybenyújtást követően a gyermekek számában változás áll be, úgy ezen változást az 1/A. számú melléklet szerinti „Bejelentés a gyermekszám változásáról” című formanyomtatványon kell közölni.
(3) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti igénybenyújtást követően a gyermekek számában változás áll be, úgy ezen változást a 2. számú melléklet szerinti "Bejelentés a gyermekszám változásáról" című formanyomtatványon kell közölni.
(3) Az új igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző igényelbíráló szervet a "Családi pótlék folytatólagos igénylésére jogosító igazolás" beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott igény olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított családi pótlékot, az új igényelbíráló szerv megkeresi az előző igényelbíráló szervet a jogosultságot megalapozó iratok megküldése érdekében. A megkeresett igényelbíráló szerv az ellátást megszüntető határozatát, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolat megőrzésével - a megkereséstől számított nyolc napon belül küldi meg. Az új igényelbíráló szerv az igénylőtől nem kérheti azon melléklet csatolását, illetve adat igazolását, melyet a megküldött iratok tartalmaznak, illetve amelyek az iratokból megállapíthatók, kivéve, ha az iratokban foglalt tényekben változás következett be.
(3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított családi pótlékot, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
(4) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvének hátoldalára rávezeti a „Nevelési ellátást igényel” szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja.
(4) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvének hátoldalára rávezeti a "Családi pótlékot igényel" szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti igény benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek már folyósítottak családi pótlékot, az igényelbíráló szerv a (3) bekezdés szerint jár el.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban az új igényelbíráló szerv az igénylő családi pótlékra való jogosultságát csak a megkeresett igényelbíráló szerv ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg. Amennyiben az iratok megküldésének időpontjában a megszüntetésről hozott határozat még nem emelkedett jogerőre, a megkeresett igényelbíráló szerv a jogerőre emelkedés tényéről az új igényelbíráló szervet haladéktalanul értesíti.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező családi pótlékra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.
(5) A (2) bekezdés családi pótlék folytatólagos igénylésére vonatkozó rendelkezéseit a korábban iskoláztatási támogatás jogcímen folyósított ellátásra is megfelelően alkalmazni kell.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti igénybenyújtást követően a gyermekek számában változás áll be, úgy ezen változást a 2. számú melléklet szerinti "Bejelentés a gyermekszám változásáról" című formanyomtatványon kell közölni.
(5) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti igénybenyújtást követően a gyermekek száma nő, úgy a családi pótlék iránti új igény benyújtása a 2. számú melléklet szerinti „Bejelentés a gyermekszámváltozásról” című formanyomtatvány kitöltésével történik.
(5) Ha a családi pótlék meghatározott részét természetben kell nyújtania, az Igazgatóság a természetben nyújtott összeg családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első, az ellátás természetbeni nyújtása szempontjából figyelembe veendő tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(5) Az Igazgatóság a természetben nyújtott családi pótlék, valamint a jogosultnak való folyósítása tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatás családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás, vagy a felfüggesztés kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(5) Az Igazgatóság a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(5) A fővárosi és megyei kormányhivatal a természetben nyújtott családi pótlék családtámogatási folyószámlára történő utalásáról a tárgyhónapot követő hónap harmadik napjáig gondoskodik. Az első tárgyhónap a természetbeni nyújtás kezdő időpontját magában foglaló hónap. Amennyiben a hónap harmadik napja nem munkanap, a határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(6) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvének hátoldalára rávezeti a "Családi pótlékot igényel" szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja.
(6) A családi pótlékra jogosult személyében bekövetkezett változás, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő jegyzővel.
(6) A családi pótlékra jogosult személyében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását vagy a folyósítás tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatás felfüggesztését elrendelő jegyzővel.
(6) A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását vagy a folyósítás tekintetében felfüggesztett iskoláztatási támogatás felfüggesztését elrendelő jegyzővel.
(6) A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő jegyzővel.
(6) A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést az Igazgatóság közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő gyámhivatallal.
(6) A családi pótlékra jogosult személyében és a családi pótlék összegében bekövetkezett változást, továbbá a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést a fővárosi és megyei kormányhivatal közli a családi pótlék természetben történő nyújtását elrendelő gyámhivatallal.
(6a) Az Igazgatóság közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményező jegyzővel
a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló döntést,
a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló jogerős döntést,
b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő döntést,
b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő jogerős döntést,
c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető döntést,
c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető jogerős döntést,
d) az iskoláztatási támogatás szüneteltetése tárgyában hozott döntése elleni fellebbezés tárgyában hozott döntést,
d) a kincstár illetékességének megváltozását.
e) a kincstár illetékességének megváltozását.
(6a) Az Igazgatóság közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményező gyámhivatallal
a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló jogerős döntést,
b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő jogerős döntést,
c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető jogerős döntést,
d) a kincstár illetékességének megváltozását.
(6a) A fővárosi és megyei kormányhivatal közli az iskoláztatási támogatás szüneteltetését kezdeményező gyámhivatallal
a) a családi pótlékra jogosult személyében bekövetkező változást és a családi pótlékra való jogosultság megszűnése esetén az erről szóló jogerős döntést,
b) az iskoláztatási támogatás szünetelését elrendelő jogerős döntést,
c) az iskoláztatási támogatás szüneteltetését megszüntető jogerős döntést,
(6b) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozat ellen fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be. Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, az Igazgatóság megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben.
(6b) Az iskoláztatási támogatás szüneteltetéséről szóló határozat ellen fellebbezés nyolc napon belül nyújtható be. Ha a fellebbezési eljárásban az igazolatlanul mulasztott kötelező tanórai foglalkozások tényét vagy számát vitatják, a fővárosi és megyei kormányhivatal megkeresi a közoktatási intézmény igazgatóját, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a kérdésben.
(7) A (2) bekezdés családi pótlék folytatólagos igénylésére vonatkozó rendelkezéseit a korábban iskoláztatási támogatás jogcímen folyósított ellátásra is megfelelően alkalmazni kell.
(7) A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a jegyző eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti.
(7) A családi pótlékra jogosult személyének a családi pótlék összegét nem érintő megváltozása a gyámhivatal eltérő döntése hiányában a családi pótlék folyósításának az (5) bekezdés szerinti módját nem érinti.
(8) Az iskoláztatási támogatás jogosultja személyének megváltozása nem érinti az iskoláztatási támogatás folyósítása szüneteltetését, kivéve, ha az iskoláztatási támogatásra a Cst. 15. § (2) bekezdése szerinti személy válik jogosulttá.
(9) A Cst. 37. § (9) bekezdésének alkalmazásában az iskoláztatási támogatás szüneteltetésének megszüntetésére irányuló kezdeményezés hónapja az a hónap, amelyben a kezdeményezést kiadmányozták.
5/A. §   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (Eb. tv.) 39. §-ában említett választás esetén, a választott ellátás iránti igényt az Eb. tv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a Cst. 35. §-a szerint illetékes szervhez kell benyújtani a folyósítás alatt álló ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a beszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás beszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg 3 munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.
5/A. §
(1) A Cst. 8. § (3) bekezdése b) pontjának bf) alpontja szerinti személynek a családi pótlék iránti igényéhez csatolnia kell
a) a lakcímigazolványának másolatát, továbbá
b) a szülője
ba) lakcímigazolványának másolatát,
bb) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az igénylő életvitelszerűen nem él a háztartásában.
(1) A Cst. 8. § (3) bekezdése b) pontjának bf) alpontja szerinti személynek a családi pótlék iránti kérelméhez csatolnia kell
b) a szülője
ba) lakcímigazolványának másolatát,
bb) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.
(1) Az iskoláztatási támogatásra saját jogán a Cst. 8. § (3) bekezdés e) pontja szerint jogosult személynek az ellátás iránti kérelméhez csatolnia kell a szülője
a) lakcímigazolványának másolatát,
b) arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a kérelmező életvitelszerűen nem él a háztartásában.
(2) A Cst. 8. § (3) bekezdése b) pontjának bf) alpontja szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakóhely vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.
(2) Az (1) bekezdés szerinti személy a szülővel akkor nem él egy háztartásban, ha a lakcímük különböző. Lakcím az a bejelentett lakó- vagy tartózkodási hely, ahol a személy életvitelszerűen él.
(3) A szülő (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti nyilatkozata hiányában az igénylő a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.
(3) A szülő (1) bekezdés b) pontjának bb) alpontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.
(3) A szülő (1) bekezdés b) pontja szerinti nyilatkozata hiányában a kérelmező a szülő lakcíme szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjétől hatósági bizonyítvány kiállítását kérheti arra vonatkozóan, hogy életvitelszerűen nem a szülő háztartásában él.
5/B. §   A szülők által egyenlő időszakokban felváltva gondozott gyermek (személy) után járó családi pótlék megosztására irányuló igény esetén a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a Cst. 9. § (4) bekezdése szerinti jogerős bírósági döntést.
6. §
(1) Arra a hónapra, amelyben a nevelési ellátásra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.
(1) Arra a hónapra, amelyben a családi pótlékra való jogosultság megszűnik, még az ellátást folyósítani kell.
(2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a nevelési ellátásra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
(2) Ha ugyanabban a hónapban a gyermek után más személy válik jogosulttá a családi pótlékra, az új jogosultnak a jogosultság beálltát követő hónaptól jár az ellátás.
(3) Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti összegben jár a nevelési ellátás.
(3) Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. § (1) bekezdésének h) pontja szerinti összegben jár a családi pótlék.
(3) Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. § (1) bekezdésének i) pontja szerinti összegben jár a családi pótlék.
(3) Ha a gyermek gyámja egyben a nevelőszülője is, úgy számára a Cst. 11. § (1) bekezdésének j) pontja szerinti összegben jár a családi pótlék.
(4) A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám családi pótlékra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült családi pótlékban.
6/A. §
(1) A Cst. 6. § (1) bekezdése szerinti lemondó nyilatkozatot a családi pótlékra jogosult személynek a 7. számú melléklet szerinti adattartalommal, teljes bizonyító erejű magánokirati formában kell megtennie. Együtt élő szülők esetén a nyilatkozatot mindkét szülő aláírásával el kell látni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti lemondó nyilatkozat visszavonásig érvényes. Visszavonás esetén a családi pótlékot a visszavonás hónapját követő hónap első napjától kezdődően kell tovább folyósítani.
7. §
(1) A közoktatási intézmény vezetője - az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapításához - a 2. számú melléklet szerinti „Igazolás a tankötelezettség kezdetéről”, illetőleg „Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról” című formanyomtatványon igazolja
a) szeptember 30-áig a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdését;
b) minden tanév szeptember 30-áig a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját;
c) a gyermek tankötelezettségének megszűnése hónapjában a tanulói jogviszony fennálltát.
(1) A közoktatási intézmény vezetője - az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapításához - a 3. számú melléklet szerinti "Igazolás a tankötelezettség kezdetéről", illetőleg "Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványon igazolja
a) szeptember 30-áig a gyermek általános iskolai tanulmányainak megkezdését;
b) minden tanév szeptember 30-áig a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját;
(1) A közoktatási intézmény vezetője a családi pótlékra való jogosultság megállapításához a 3. számú melléklet szerinti "Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-áig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját.
(1) A közoktatási intézmény vezetője a családi pótlékra való jogosultság megállapításához a 9. számú melléklet szerinti "Igazolás a tanulói jogviszony fennállásáról" című formanyomtatványon minden tanévben szeptember 30-áig igazolja a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonyának fennállását, az utolsó tanévben a megszűnés várható időpontját.
(1) A családtámogatási kifizetőhely a tanulói jogviszony fennállásának igazolására szolgáló 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványt augusztus 31-éig küldi meg a jogosultnak. Az igazolást szeptember 30-áig kell benyújtani a családtámogatási kifizetőhelyhez.
(2) Az iskoláztatási támogatásra jogosult személy az (1) bekezdés szerinti igazolást a kézhezvételtől számított 8 napon belül benyújtja az igényelbíráló szervhez.
(2) A 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt az igényelbíráló szerv küldi meg közvetlenül az iskoláztatási támogatásra jogosult személynek, egyúttal felhívja a figyelmét az igazolás benyújtásával kapcsolatos kötelezettségre is.
(2) A 3. számú melléklet szerinti formanyomtatványt az igényelbíráló szerv küldi meg közvetlenül a családi pótlékra jogosult személynek, egyúttal felhívja a figyelmét az igazolás benyújtásával kapcsolatos kötelezettségre is.
(2) A 9. számú melléklet szerinti formanyomtatványt az igényelbíráló szerv küldi meg közvetlenül a családi pótlékra jogosult személynek, egyúttal felhívja a figyelmét az igazolás benyújtásával kapcsolatos kötelezettségre is.
(2) Amennyiben a gyermek, aki után vagy részére augusztus 31-éig családi pótlékot folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, az Igazgatóság a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására.
(2) Amennyiben az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, az Igazgatóság a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására.
(2) Amennyiben az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak, a tanulmányokat folytatók Oktatási Hivatal által közölt állományában nem szerepel, a fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának igazolására.
(2) Ha az a gyermek, aki után vagy aki részére a tárgyév augusztus hónapjára iskoláztatási támogatást folyósítottak,
a) a tanulmányokat folytatók, vagy
b) a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezők
Oktatási Hivatal által közölt adatállományában nem szerepel, a fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.
(3) Az iskoláztatási támogatásra jogosult személy a közoktatási intézmény által kiállított igazolást soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belül benyújtja az igényelbíráló szervhez.
(3) A családi pótlékra jogosult személy a közoktatási intézmény által kiállított igazolást soron kívül, de legkésőbb a kézhezvételtől számított nyolc napon belül benyújtja az igényelbíráló szervhez.
7/A. §
(1) A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 7. §-a (2) bekezdésében meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát.
(1) A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát.
(1) A sajátos nevelési igényű tanuló esetében a családi pótléknak a Cst. 8. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott magasabb életkorig való folyósításához a tanulói jogviszony fennállásának igazolása mellett a jogosult írásban bejelenti az ellátást folyósító szervnek a sajátos nevelési igény tényét megállapító, pedagógiai szakszolgálatként működő tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság vagy az országos szakértői és rehabilitációs tevékenységet végző bizottság megnevezését és címét, valamint a szakértői vélemény számát és annak érvényességét.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentést - feltéve, hogy a tanuló a középiskolai tanulmányokat az adott tanév végén nem fejezi be - először annak a tanévnek a végéig kell az megtenni, amelyben a sajátos nevelési igényű tanuló a 20. életévét betölti, ezt követően minden tanévnek a végéig, ha a tanulói jogviszony a következő tanévben is fennáll.
(3) Amennyiben a tanulói jogviszony megszűnt és a családi pótlékra való jogosultság megszüntetésre került, de a 20. életévének betöltését követően a sajátos nevelési igényű tanuló ismét tanulói jogviszonyt létesít, akkor az (1) bekezdés szerinti bejelentést a családi pótlék iránti kérelemmel egyidejűleg meg kell tenni.
8. §   A Cst. 12. §-ának b) pontja szerinti - nevelési ellátásra nem jogosító, de a gyerekszámba beszámító - gyermek esetében
a) az ellátás igénylésekor, továbbá
b) az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30-áig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
8. §
(1) A Cst. 12. §-ának ab) alpontja szerinti - nevelési ellátásra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében
a) az ellátás igénylésekor, továbbá
b) az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30-áig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
(1) A Cst. 12. §-ának ab) alpontja szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében
a) az ellátás igénylésekor, továbbá
a) a kérelem benyújtásakor, továbbá
b) az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30-áig igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
b) az ellátás folyósításának időtartama alatt minden év szeptember 30-áig - az igényelbíráló szerv felhívására - igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
b) az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására -
ba) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
bb) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig
bb) hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig
igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
(1) A Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti - családi pótlékra nem jogosító, de a gyermekszámba beszámító - gyermek esetében
a) a kérelem benyújtásakor, továbbá
b) az ellátás folyósításának időtartama alatt - az igényelbíráló szerv felhívására -
ba) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
bb) hallgatói jogviszony esetén minden év október 15-éig
igazolni kell a tanulói, hallgatói jogviszony fennállását.
(1) Ha a családi pótlékra nem jogosító, de a Cst. 12. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerint a gyermekszámba beszámító gyermek a családi pótlék megállapítására irányuló kérelem benyújtásakor nem szerepel az Oktatási Hivatal által a tanulmányokat folytatókról, vagy a fennálló hallgatói jogviszonnyal rendelkezőkről közölt adatállományban, a fővárosi és megyei kormányhivatal a 9. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványnak a jogosult részére történő megküldésével hiánypótlási felhívást bocsát ki a tanulmányok folytatásának vagy a hallgatói jogviszony fennállásának igazolására.
(2) A Cst. 12. § b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.
(2) A Cst. 12. § (1) bekezdés b) pontja szerinti kapcsolattartásnak a rendszeres találkozás minősül. Nem tekinthető rendszeres kapcsolattartásnak az évenkénti egy-egy látogatás, levélírás, illetve telefonhívás.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a nevelési ellátást igénylő kérésére - a szociális intézmény vezetője az ellátás igénylésekor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. A szociális intézmény vezetője a kapcsolattartás teljesítésének megítélése során mérlegeli a nevelési ellátást igénylő körülményeit is.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot igénylő kérésére - a szociális intézmény vezetője az ellátás igénylésekor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja. A szociális intézmény vezetője a kapcsolattartás teljesítésének megítélése során mérlegeli a családi pótlékot igénylő körülményeit is.
(3) A (2) bekezdésben megjelölt kapcsolattartás teljesítését - a családi pótlékot kérelmező kérésére - a szociális intézmény vezetője a kérelem benyújtásakor, a továbbiakban évente egy alkalommal írásban igazolja.
(4) Az (1) bekezdés szerinti felhívást
a) az Igazgatóság szeptember 15-éig,
a) a fővárosi és megyei kormányhivatal szeptember 15-éig,
b) a családtámogatási kifizetőhely augusztus 31-éig, a 7. § (1) bekezdésében meghatározott feladatának teljesítésével egyidejűleg
küldi meg a jogosultaknak. Amennyiben a jogosult nyilatkozata szerint az (1) bekezdés szerinti gyermek tanulói, illetve hallgatói jogviszonya fennáll, de az igazolást nem csatolja, a hatóság adatszolgáltatási kérelemmel fordul az Oktatási Hivatalhoz. A beszámított gyermekek után járó családi pótlék-különbözetet a hatóság az október hónapra járó családi pótlékkal egyidejűleg folyósítja.
(5) Első egyetemi szintű alapképzésben vesz részt az a hallgató is, aki az alapfokozat megszerzését követően - folyamatos képzésben - első mesterképzésben, vagy aki első egységes, osztatlan képzésben vesz részt.
8/A. §   A tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására benyújtott, nem magyar nyelven kiállított irat nem hiteles magyar fordítás csatolásával is elfogadható. A hatóság honlapján közzéteszi azon nyelvek listáját, amely nyelven a tanulói vagy hallgatói jogviszony fennállásának igazolására kiállított irat magyar nyelvű fordítását egyáltalán nem kell csatolni.
9. §   A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást.
9. §
(1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék igényléséhez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást.
(1) A tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek (személy) esetében a magasabb összegű családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást. Ha a gyermek (személy) a nem magasabb összegű családi pótlék folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával a családi pótlékot folyósító hatóságnak bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítására új kérelmet nem kell benyújtani.
(1a) A Cst. 7. § (3) bekezdése szerinti esetben a nevelési ellátás iránti kérelemhez csatolni kell a tankötelezettség megszűnése miatt a gyermek tanulói jogviszonyát megszüntető iskola igazgatója által a 10. számú melléklet szerinti adattartalommal kiállított igazolást. Amennyiben az igazolás a tanulói jogviszony megszüntetését követő két hónapon belül benyújtásra kerül és a kérelmező a megszüntetett iskoláztatási támogatás jogosultjával megegyezik, az igazolás benyújtása a nevelési ellátás iránti kérelemnek minősül.
(1b) Ha a Cst. 7. § (2) bekezdésében meghatározott személy munkaképesség-csökkenését vagy egészségkárosodását a rehabilitációs szakértői szerv vagy jogelődjének hatályos határozata, szakhatósági állásfoglalása vagy szakvéleménye nem állapítja meg, a kormányhivatal a kérelmező által benyújtott orvosi dokumentáció alapján
a) az egészségkárosodás mértéke és az egészségkárosodásnak a kérelmező 18. életéve előtti fennállása,
b) az egészségkárosodás felülvizsgálatának szükségessége,
c) a felülvizsgálat szükségessége esetén annak időpontja
kérdését szakkérdésként vizsgálja.
(1c) Ha az első fokú eljárásban vizsgálni kell a szakkérdést, az ügyintézési határidő ötven nap.
(2) A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja értelmezésében tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (6) bekezdése értelmében fogyatékossága miatt nem tudja teljesíteni, ezért képzési kötelezettség alá esik.
(2) A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja értelmezésében tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (6) bekezdése értelmében sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, ezért képzési kötelezettség alá esik.
(2) Magasabb összegű családi pótlék megállapítása esetén a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek - illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - az Igazgatóság a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele céljából a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozattal egyidejűleg hatósági bizonyítványt ad ki. Amennyiben az igényelbíráló szerv a családtámogatási kifizetőhely, a hatósági bizonyítvány kiállítása érdekében a határozat megküldésével értesíti az Igazgatóságot. Az igazgatóság ebben az esetben a hatósági bizonyítványt az értesítéstől számított 8 napon belül adja ki.
(2) Magasabb összegű családi pótlék megállapítása esetén a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - az igényelbíráló szerv a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló 85/2007. (IV. 25.) Korm. rendelet szerinti utazási kedvezmény igénybevétele céljából a magasabb összegű családi pótlékot megállapító határozattal egyidejűleg hatósági bizonyítványt ad ki.
(2) A magasabb összegű családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozattal egyidejűleg a magasabb összegű családi pótlékban részesülőnek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék megállapításra került - a közforgalmú személyszállítási utazási kedvezményekről szóló jogszabály szerinti utazási kedvezményre való jogosultságot igazoló hatósági igazolványt is ki kell állítani.
(3) A hatósági bizonyítványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személy - illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - nevét, lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a hatósági bizonyítvány kiállításának célját és az érvényesség időtartamát is. Az érvényesség időtartama a külön jogszabály szerinti igazolásban, illetve szakvéleményben meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig tart.
(3) A hatósági igazolványnak tartalmaznia kell a magasabb összegű családi pótlékban részesülő személynek -, illetve annak, aki után magasabb összegű családi pótlék került megállapításra - a nevét, a lakcímét, a magasabb összegű családi pótlék megállapításának tényét, a (2) bekezdésben meghatározott jogosultság fennállásának tényét, továbbá a hatósági igazolvány hatályosságának időtartamát. A hatósági igazolvány a külön jogszabály szerinti igazolásban, szakvéleményben, illetve szakhatósági állásfoglalásban meghatározott felülvizsgálat időpontjáig, de legfeljebb 5 évig hatályos.
(4) A Cst. 7. § (1) bekezdése a) pontjának ab) alpontja értelmezésében tankötelesnek minősül az a gyermek is, aki tankötelezettségét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 30. §-ának (6) bekezdése értelmében sajátos nevelési igénye miatt nem tudja teljesíteni, ezért képzési kötelezettség alá esik.
10. §   A Cst. 9. §-ának (2) bekezdésében foglalt esetben az iskoláztatási támogatást a saját jogán ellátásra jogosult személy igénylése alapján kell megállapítani, folyósítani.
10. §   A Cst. 7. § (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a magasabb összegű családi pótlékot, valamint a Cst. 9. § (2) bekezdésében foglalt esetben az iskoláztatási támogatást a saját jogon ellátásra jogosult személy igénylése alapján kell megállapítani és folyósítani.
10. §   A Cst. 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben a családi pótlékot a saját jogon ellátásra jogosult személy igénylése alapján kell megállapítani és folyósítani.
10. §   A Cst. 8. §-ának (3) bekezdésében foglalt esetekben a családi pótlékot a saját jogon ellátásra jogosult személy 7. számú melléklet szerinti formanyomtatványon benyújtott igénylése alapján kell megállapítani és folyósítani.
10/A. §
(1) A jogosultsági feltételek teljesülése esetén a szülő részére a családi pótlékot akkor is meg kell állapítani, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés-büntetését tölti.
(2) Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti TÁH az illetékes.
(2) Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti Igazgatóság az illetékes.
(2) Az előzetes letartóztatásban lévő vagy szabadságvesztés-büntetését töltő szülő családi pótlékra jogosultságának megállapítására a büntetés-végrehajtási intézet székhelye szerinti fővárosi és megyei kormányhivatal az illetékes.
(3) A (2) bekezdés szerint eljáró TÁH, a jogosultság megállapítása esetén, haladéktalanul tájékoztatja az igénylő lakóhelye szerint illetékes TÁH-t.
(3) A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság, a jogosultság megállapítása esetén, haladéktalanul tájékoztatja az igénylő lakóhelye szerint illetékes Igazgatóságot.
(3) A (2) bekezdés szerint eljáró Igazgatóság a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes Igazgatósággal is közli.
(3) A (2) bekezdés szerint eljáró fővárosi és megyei kormányhivatal a családi pótlékra való jogosultságot megállapító határozatát a jogosult lakóhelye szerint illetékes fővárosi és megyei kormányhivatallal is közli.
11. §
(1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményi elhelyezéskor a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok, illetőleg a szociális intézmény vezetője a családi pótlékra vonatkozó igényt a 3. számú melléklet szerinti „Családi pótlék igénylés intézményi elhelyezés esetén” című formanyomtatványon igényli.
(1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményi elhelyezéskor a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok, illetőleg a szociális intézmény vezetője a családi pótlékra vonatkozó igényt a 4. számú melléklet szerinti "Családi pótlék igénylés intézményi elhelyezés esetén" című formanyomtatványon igényli.
(1) A Cst. 7. §-a (1) bekezdésének b)-c) pontja szerinti intézményi elhelyezéskor a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, a vagyonkezelő eseti gondnok, illetőleg a szociális intézmény vezetője a családi pótlékra vonatkozó igényt a 6. számú melléklet szerinti "Családi pótlék igénylés intézményi elhelyezés esetén" című formanyomtatványon igényli.
(1) A Cst.
a) 7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermekként ellátott,
a) 7. § (1) bekezdése és 8. § (1) bekezdése alkalmazásában gyermekotthonban nevelt gyermek a gyermekotthonban ideiglenes hatállyal elhelyezettként, illetve nevelésbe vett gyermekként ellátott,
b) 8. § (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve átmeneti vagy tartós nevelésbe vett
gyermek.
b) 8. § (1) bekezdése alkalmazásában javítóintézetben nevelt vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő és gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek a javítóintézetben vagy a büntetés-végrehajtási intézetben lévő, ideiglenes hatállyal elhelyezett, illetve nevelésbe vett
gyermek.
(2) Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője 15 napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.
(2) Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője 10 munkanapon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.
(2) Az intézményi jogviszony megszűnéséről - ideértve az intézményi áthelyezést is -, ha az érinti a családi pótlékra jogosult személyt, úgy az intézmény vezetője tizenöt napon belül értesíti a családi pótlékot folyósító szervet.
(3) Ha az intézményben elhelyezett gyermek (személy) egybefüggően 30 napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult (1) bekezdés szerinti személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek készpénzben kifizeti.
(3) Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult (1) bekezdés szerinti személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.
(3) Ha az intézményben elhelyezett gyermek, személy egybefüggően harminc napot meghaladóan a családjánál tartózkodik, a családi pótlékra jogosult személy a családi pótlék időarányos részét a szülőnek, illetőleg a családi pótlékra saját jogon jogosult személynek készpénzben kifizeti.
(4) A szociális intézményben elhelyezett személy után járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás.
(4) A szociális intézményben elhelyezett gyermekre (személyre) tekintettel járó családi pótlék személyre szóló felhasználásának minősül a személyi térítési díjra, a költőpénzre, valamint a személyes szükségletekre történő felhasználás. A gyermekotthonban, valamint a szociális intézményben elhelyezett átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermek után járó családi pótlék felhasználása a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben foglaltak szerint történik.
(4) Ha a nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban elhelyezett gyermek három hónapot egybefüggően engedély nélkül távol van a kijelölt gondozási helyétől, a családi pótlék folyósítása felfüggesztésre kerül. Ha a gyermek a kijelölt gondozási helyére visszatér, ennek időpontjától a felfüggesztés időszakára járó ellátást visszamenőleg folyósítani kell.
(5) A gyermekotthonban nevelt gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek vagyonkezelői joggal felruházott gyámja, illetőleg vagyonkezelő eseti gondnoka kérheti az illetékes gyámhivataltól a családi pótlék zsebpénzre történő felhasználását a külön jogszabályban meghatározott mérték erejéig.
(5) A gyermekotthonban nevelt gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek vagyonkezelői joggal felruházott gyámja, illetőleg vagyonkezelő eseti gondnoka kérheti a gyámhivataltól a családi pótlék zsebpénzre történő felhasználását a külön jogszabályban meghatározott mérték erejéig.
(6) A gyámhivatal a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok (5) bekezdés szerinti kérelmére engedélyezi a családi pótlék zsebpénz biztosítására történő folyamatos felhasználását.
12. §   Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a nevelési ellátást új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
12. §   Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll.
12. §   Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. Az Igazgatóság a családi pótlék új összegben történő folyósításával egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.
12. §   Ha a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos személy után - állapotának javulása miatt - a magasabb összegű családi pótlék már nem jár, a magasabb összegű ellátásra való jogosultság megszűnését követő hónaptól a családi pótlékot új összeggel kell folyósítani, feltéve, hogy egyébként az ellátásra való jogosultság fennáll. A fővárosi és megyei kormányhivatal a családi pótlék új összegben történő folyósításával egyidejűleg intézkedik a 9. § (2) bekezdése szerinti hatósági igazolvány bevonásáról és érvénytelenítéséről.
13. §   Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya a tanítási év, illetőleg az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, és az új tanítási év kezdetére tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban utólag kell nevelési ellátást megállapítani.
13. §   Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag nevelési ellátást kell megállapítani.
13. §   Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.
13. §
(1) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag családi pótlékot kell megállapítani.
(1) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új tanítási évre tanulói jogviszonyt létesít, akkor utána arra az időre, amely alatt nem állt tanulói jogviszonyban, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag iskoláztatási támogatást kell megállapítani.
(2) Ha a nem tanköteles gyermek tanulói jogviszonya az első vizsgaidőszak utolsó napján megszűnik, de az új képzési időszakra hallgatói jogviszonyt létesít, akkor a tanulói jogviszony megszűnése és a hallgatói jogviszony keletkezése közötti időre, legfeljebb azonban két hónap időtartamra utólag a családi pótlék összegének számítása szempontjából figyelembe kell venni.
14. §
(1) A Cst. 13. §-a szerinti egyedülállóság igazolására a nevelési ellátás igényléshez csatolni kell
a) sorkatonai szolgálat esetén a katonai szervnek a szolgálat fennálltáról szóló igazolását, polgári szolgálat esetén a megyei, fővárosi munkaügyi központ igazolását;
b) tanulói, hallgatói jogviszony esetén annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. Az igazolást továbbá minden év szeptember 30-áig is be kell nyújtani;
c) vakok személyi járadékában részesülés esetén a járadék megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság járadék folyósításáról szóló igazolását;
d) a Cst. 13. §-ának bc)-bd) alpontja szerinti nyugellátás, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;
e) a Cst. 13. §-ának be) alpontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.
(1) A Cst. 13. §-a szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék igényléshez csatolni kell
a) sorkatonai szolgálat esetén a katonai szervnek a szolgálat fennálltáról szóló igazolását, polgári szolgálat esetén a megyei, fővárosi munkaügyi központ igazolását;
b) tanulói, hallgatói jogviszony esetén annak fennállásáról a közoktatási intézmény, felsőoktatási intézmény igazolását. Az igazolást továbbá minden év szeptember 30-áig is be kell nyújtani;
b) tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását;
c) vakok személyi járadékában részesülés esetén a járadék megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság járadék folyósításáról szóló igazolását;
c) vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban részesülés esetén a járadék vagy támogatás megállapításáról szóló határozat másolatát, vagy a folyósító szervnek a járadék folyósításáról szóló igazolását;
d) a Cst. 13. §-ának bc)-bd) alpontja szerinti nyugellátás, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;
d) a Cst. 13. §-ának bc)-bd) alpontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;
e) a Cst. 13. §-ának be) alpontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.
(1) A Cst. 13. §-a szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell
b) tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását;
d) a Cst. 13. §-ának bc)-bd) alpontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről. Az igazolást minden év február 28-áig kell benyújtani;
e) a Cst. 13. §-ának be) alpontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.
(1) A Cst. 12. § (3) bekezdése szerinti egyedülállóság igazolására a családi pótlék iránti kérelemhez csatolni kell, illetve - a b) pont szerinti esetben - minden év február 28-áig be kell nyújtani
a) tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a közoktatási, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását,
a) tanulói, hallgatói jogviszony fennállása esetén a köznevelési, felsőoktatási intézmény erről szóló igazolását,
b) a Cst. 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, átmeneti járadék esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről,
b) a Cst. 12. § (3) bekezdés c) és d) pontja szerinti nyugellátás, rehabilitációs járadék, korhatár előtti ellátás, szolgálati járandóság, balettművészeti életjáradék, átmeneti bányászjáradék, megváltozott munkaképességű személyek ellátása esetén a nyugdíjfolyósító szerv igazolását a nyugellátás formájáról és havi összegéről,
c) a Cst. 12. § (3) bekezdés e) pontja szerinti szociális és egyéb ellátás esetén az ellátás megállapításáról szóló határozat másolatát vagy a folyósító szerv igazolását.
(2) Az (1) bekezdés b) és d)-e) pontokban megjelölt esetben a nevelési ellátás igényléséhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.
(2) Az (1) bekezdés b) és d)-e) pontokban megjelölt esetben a családi pótlék igényléséhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.
(2) Az (1) bekezdés b) és d)-e) pontokban megjelölt esetben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetekben a családi pótlék iránti kérelemhez mellékelni kell a jövedelemnyilatkozatot is.
(3) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolást
a) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
b) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig
be kell nyújtani.
(3) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást
a) tanulói jogviszony esetén minden év szeptember 30-áig,
b) hallgatói jogviszony esetén minden év október 31-éig
be kell nyújtani.
15. §
(1) A jogosultnak a családi pótlékot folyósító Igazgatósághoz vagy családtámogatási kifizetőhelyhez benyújtott írásbeli nyilatkozata alapján a hatóság a jogosult részére járó családi pótlékot - a jogosult nyilatkozatában meghatározott időtartamban - a krízishelyzetbe került személyek támogatásáról szóló jogszabályban a támogatás forrásául meghatározott előirányzat (a továbbiakban: előirányzat) javára folyósítja.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásbeli nyilatkozat tartalmazza
a) a családi pótlékra jogosult nevét, lakcímét, TAJ-számát, valamint - amennyiben a közérdekű kötelezettségvállalására tekintettel járó adókedvezményt érvényesíteni kívánja - az adóazonosító jelét, továbbá
b) azon hónapoknak a megjelölését, amelyekre járó családi pótlék folyósítását az előirányzat javára kéri,
c) a jogosult arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy - amennyiben a közérdekű kötelezettségvállalására tekintettel járó adókedvezményt érvényesíteni kívánja - hozzájárul ahhoz, hogy a családi pótlékot folyósító hatóság a közérdekű kötelezettségvállalásnak a társasági adó-, illetve a személyijövedelemadó-fizetési kötelezettség tekintetében történő figyelembevételéhez felhasználható igazolás kiállítása érdekében a nevét, lakcímét, valamint adóazonosító jelét a szociális és munkaügyi miniszternek (a továbbiakban: miniszter) átadja, valamint
d) a jogosult arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy hozzájárul-e a nevének, illetve a családi pótléka összegének a Szociális és Munkaügyi Minisztérium honlapján történő közzétételéhez.
(3) Amennyiben a jogosult a családi pótléknak az előirányzat javára történő folyósításáról rendelkezett és a (2) bekezdés c) pontja szerinti adattovábbításhoz hozzájárult, a családi pótlékot folyósító hatóság a családi pótléknak az előirányzat javára első alkalommal történő folyósításával egyidejűleg továbbítja a miniszter részére a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat.
(4) A családi pótlékot folyósító hatóság a családi pótléknak az előirányzat javára első alkalommal történő folyósításával egyidejűleg továbbítja a miniszter részére a (2) bekezdés d) pontja szerinti hozzájáruló nyilatkozatot, valamint tájékoztatást ad a (2) bekezdés b) pontjában foglalt adatról.

TANKÖTELEZETTSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ RENDELKEZÉSEK

15. §
(1) A gyermekjóléti szolgálat a települési önkormányzat jegyzőjének (a továbbiakban: jegyző) a Cst. 17. §-ának (1) bekezdése szerinti megkeresése alapján
a) felhívja a gyermeket és annak szülőjét, gyámját a tankötelezettség teljesítésére;
b) személyes segítő kapcsolat keretében közreműködik a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok rendezésében;
c) együttműködik a közoktatási intézménnyel, ennek keretében tájékozódik eljárásának eredményéről.
(2) Ha a gyermekjóléti szolgálat a gyermek tankötelezettségének teljesítésével összefüggésben nem ér el eredményt a Cst. 17. §-ának (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül, úgy erről a tényről a külön jogszabályban előírt módon tájékoztatja a jegyzőt.
16. §
(1) A gyámhivatal a Cst. 17. §-a (3) bekezdésének b) pontja szerinti esetben az iskoláztatási támogatás felhasználásának ellenőrzését a szülő, gyám eseti számadással történő kötelezése útján teljesíti. Az eseti számadás gyakoriságáról a gyámhivatal határozatban rendelkezik.
(2) A számadásra kötelezett személy a gyermek eltartására fordított kiadásokat számla benyújtásával igazolja. A gyámhivatal, illetőleg - a gyámhivatal megkeresése nyomán - a gyermekjóléti szolgálat környezettanulmány elvégzésével ellenőrzi az iskoláztatási támogatás összegének gyermekre történő fordítását.
(3) A számadásra kötelezett személy a jegyzőnél is előterjesztheti a számadást, aki ezt továbbítja a területileg illetékes gyámhivatalhoz.
17. §   Ha a gyámhivatal az eseti számadás elbírálása, illetve a környezettanulmány elvégzése során indokolatlan, nem a gyermek eltartását célzó kiadást tapasztal, úgy megkeresi a jegyzőt a védelembevétel elrendelése iránt, ha erre ezidáig még nem került sor.
18. §
(1) Ha a 16-17. §-ban megjelölt eljárás nem vezet eredményre, úgy a gyámhivatal a szülő, gyám vagyonkezelői jogát a nevelési támogatás vonatkozásában megvonja, és a nevelési támogatás kezelésére eseti gondnokot rendel ki.
(1) Ha a 16-17. §-ban megjelölt eljárás nem vezet eredményre, a gyámhivatal a szülő, gyám vagyonkezelői jogát a nevelési támogatás tekintetében megvonja és a nevelési támogatás kezelésére eseti gondnokot$ rendel ki. A nevelési támogatás összegét a kirendelő határozat jogerőre emelkedését követő hónaptól az eseti gondnok részére kell folyósítani.
(2) Eseti gondnokul kirendelhető a gyermekjóléti szolgálat családgondozója is.
(3) A kirendelt eseti gondnok biztosítja az iskoláztatási támogatás személyre szóló felhasználását, amelyről havonta számadással tartozik az őt kirendelő gyámhivatalnak.

GYERMEKGONDOZÁSI TÁMOGATÁSOK

Gyermekgondozási segély

Gyermekgondozást segítő ellátás

19. §
(1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása a 4. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” című formanyomtatványon történik. Ha a gyermek után gyermekgondozási segélyt már folyósítottak, úgy az igényelbíráló szerv megkeresi az előző igényelbíráló szervet a „Gyermekgondozási segély folytatólagos igénylésére jogosító igazolás” beszerzése végett. A megkeresett szerv a megkereséstől számított 8 napon belül köteles az igazolást megküldeni.
(1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása az 5. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés gyermekgondozási segélyre" című formanyomtatványon történik. Ha a gyermek után gyermekgondozási segélyt már folyósítottak, úgy az igényelbíráló szerv megkeresi az előző igényelbíráló szervet a "Gyermekgondozási segély folytatólagos igénylésére jogosító igazolás" beszerzése végett. A megkeresett szerv a megkereséstől számított 8 napon belül köteles az igazolást megküldeni.
(1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(4) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével történik.
(1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása - a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 2. számú pótlap kitöltésével történik.
(1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó igény benyújtása - a (2) és (4) bekezdésben foglaltak kivételével - a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével történik.
(1) A gyermekgondozási segélyre vonatkozó kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.
(1) A gyermekgondozást segítő ellátásra vonatkozó kérelmet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti a „Gyermekgondozási segélyt igényelt” szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával látja el.
(2) A gyermekgondozási segélynek a Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő általi igénylése az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 3. számú pótlap kitöltésével történik.
(2) A gyermekgondozási segélynek a Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő általi igénylése a 3. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével történik.
(2) A Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő a gyermekgondozási segély iránti kérelmét a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon nyújtja be.
(2) A Cst. 20/A. §-ában foglaltak szerinti nagyszülő a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmét a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon nyújtja be.
(3) Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást.
(3) Ha a gyermekgondozási segély továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.
(3) Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a gyermekgondozási segélyt korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül átteszi az illetékességgel rendelkező igényelbíráló szervhez.
(3) Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
(3) Ha az Igazgatóság által folyósított gyermekgondozási segély folyósítására más szerv válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált szervhez.
(3) A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.
(4) Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.
(4) Az új igényelbíráló szerv a (3) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző igényelbíráló szervet a "Gyermekgondozási segély folytatólagos igénylésére jogosító igazolás" beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(4) Ha az Igazgatóságnál benyújtott igény olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt, az új igényelbíráló szerv megkeresi az előző igényelbíráló szervet a jogosultságot megalapozó iratok megküldése érdekében. A megkeresett igényelbíráló szerv az ellátást megszüntető határozatát, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolat megőrzésével - a megkeresésétől számított nyolc napon belül küldi meg. Az új igényelbíráló szerv az igénylőtől nem kérheti azon melléklet csatolását, illetve adat igazolását, melyet a megküldött iratok tartalmaznak, illetve amelyek az iratokból megállapíthatók, kivéve, ha az iratokban foglalt tényekben változás következett be.
(4) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermekgondozási segélyt vagy gyermeknevelési támogatást, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító Igazgatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
(5) A Cst. 20. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során
a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni;
b) a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozza meg.
(5) Ha az (1) bekezdés szerinti igény benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek már folyósítottak gyermekgondozási segélyt, az igényelbíráló szerv a (4) bekezdés szerint jár el.
(5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban az új igényelbíráló szerv az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságát csak a megkeresett igényelbíráló szerv ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg. Amennyiben az iratok megküldésének időpontjában a megszüntetésről hozott határozat még nem emelkedett jogerőre, a megkeresett igényelbíráló szerv a jogerőre emelkedés tényéről az új igényelbíráló szervet haladéktalanul értesíti.
(5) A (4) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező gyermekgondozási segélyre való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.
(6) Az igényelbíráló szerv az igénybejelentéssel egyidejűleg a gyermek születési anyakönyvi kivonatának hátoldalára rávezeti a "Gyermekgondozási segélyt igényelt" szöveget, aláírja és bélyegzőlenyomatával látja el.
(6) A területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény elutasításáról - a jogerős határozatának az ügyfél részére történő megküldésével egyidejűleg - értesíti az Igazgatóságot, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyet is, amely hivatalból eljárást indít az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az igény benyújtása időpontjának a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.
(6) A területi egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti igény elutasításáról - a jogerős határozatának az ügyfél részére történő megküldésével egyidejűleg - értesíti az Igazgatóságot, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhelyet is, amely hivatalból eljárást indít az igénylő gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában az igény benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.
(6) A regionális egészségbiztosítási pénztár, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát az Igazgatósággal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.
(6) Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát az Igazgatósággal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.
(6) Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát az Igazgatósággal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.
(6) Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát a fővárosi és megyei kormányhivatallal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozási segélyre való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozási segélyre való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.
(6) Az OEP, illetve a társadalombiztosítási kifizetőhely a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj megállapítása iránti kérelem elutasításáról hozott határozatát a fővárosi és megyei kormányhivatallal, illetve a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhellyel is közli, amely hivatalból eljárást indít az ügyfél gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságának megállapítása iránt. A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság feltételeinek fennállása esetén a Cst. 37. §-a (1) bekezdésének alkalmazásában a kérelem benyújtása időpontjának a terhességi-gyermekágyi segély, a csecsemőgondozási díj,, illetve a gyermekgondozási díj iránti kérelem benyújtásának időpontját kell tekinteni.
(7) Tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek esetén, amennyiben reá tekintettel családi pótlékot még nem igényeltek, úgy az igénybejelentéshez csatolni kell a külön jogszabály szerinti igazolást.
(7) Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozási segély iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozási segély folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozási segélyre való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. § (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani.
(7) Amennyiben a tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel családi pótlék iránti kérelmet még nem nyújtottak be, a tartós betegség, illetve súlyos fogyatékosság tényéről szóló, a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló jogszabály szerinti igazolást a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelemhez csatolni kell. Ha a gyermek a gyermekgondozást segítő ellátás folyósításának ideje alatt válik tartósan beteggé, illetve súlyosan fogyatékossá és ennek tényét az igazolás benyújtásával az ellátást folyósító hatóságnál bejelentik, a családi pótlék magasabb összegben történő megállapítása, illetve a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultság időtartamának megváltoztatása iránt [Cst. 20. § (1) bek. c) pontja] új kérelmet nem kell benyújtani.
(8) Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély igénylése nem az anyasági támogatás iránti igény benyújtásával egyidejűleg vagy nem ugyanannál az igényelbíráló szervnél történik, az igénylőnek a gyermekek születési anyakönyvi kivonatának bemutatásával vagy benyújtásával külön kell igazolnia, hogy ikergyermekeket nevel.
(8) Amennyiben a gyermekgondozási segély iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a hatóság megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozási segélyre való jogosultságot a Cst. 20/B. § (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg.
(8) Amennyiben a gyermekgondozást segítő ellátás iránti kérelmet örökbefogadó szülő nyújtja be, a hatóság megvizsgálja, hogy a Cst. 20/B. § (2) bekezdésében foglaltak alkalmazásának van-e helye és amennyiben annak feltételei fennállnak, a gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot a Cst. 20/B. § (2) bekezdése szerinti időtartamra állapítja meg.
(9) A Cst. 20. §-a (2) bekezdésének alkalmazása során
a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni;
b) a jogosult köteles benyújtani az igényelbíráló szervhez az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozza meg.
b) a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz az iskola igazgatója azon döntésének másolatát, amelyben a jogosult gyermeke tankötelezettségének kezdetét a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 6. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglaltaktól eltérően határozza meg.
(9) A Cst. 20. § (2) bekezdésének alkalmazása során
a) a gyermek tankötelessé válásának időpontjaként legfeljebb a gyermek 10. életéve betöltésének napját kell érteni,
b) a jogosult köteles benyújtani a hatósághoz a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 45. § (4) bekezdése szerinti döntést a tankötelezettség kezdetéről, ha a gyermek tankötelezettsége nem abban az évben kezdődik, amely év augusztusának 31. napjáig a hatodik életévét betölti.
(10) Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozási segély a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozási segélyt a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.
(10) Ha az ikergyermekek után járó gyermekgondozást segítő ellátás a gyermek vagy gyermekek tartós betegségére, illetve súlyos fogyatékosságára tekintettel a Cst. 20. §-a (1) bekezdésének c) pontja szerinti időpontig jár, a gyermekgondozást segítő ellátást a jogosultság fennállásának teljes időtartama alatt a Cst. 26. §-ának (2) bekezdése szerinti összegben kell folyósítani.
20. §   A gyermekgondozási segélyben részesülő személy tartós, legalább 30 nap időtartamú betegsége alatt a gyermekgondozási segély folyósítása - kérelemre - a táppénzre vonatkozó szabályok alkalmazása okán szünetel.

Gyermeknevelési támogatás

21. §   A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása a 4. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” című formanyomtatványon történik. Ha a gyermek után gyermeknevelési támogatást már folyósítottak, úgy az igényelbíráló szerv az előző igényelbíráló szervtől beszerzi a „Gyermeknevelési támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás”-t.
21. §   A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása a 6. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés gyermeknevelési támogatásra" című formanyomtatványon történik. Ha a gyermek után gyermeknevelési támogatást már folyósítottak, úgy az igényelbíráló szerv az előző igényelbíráló szervtől beszerzi a "Gyermeknevelési támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás"-t.
21. §
(1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása - a (2)-(3) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével történik.
(1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a 4. számú pótlap kitöltésével történik.
(1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó igény benyújtása - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a 4. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével történik.
(1) A gyermeknevelési támogatásra vonatkozó kérelmet a 4. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) Ha a gyermeknevelési támogatás továbbfolyósítására más igényelbíráló szerv válik illetékessé, a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén az előző igényelbíráló szerv az 5. számú melléklet szerinti igazolást állítja ki az ellátásra jogosultnak. Az ellátás továbbfolyósítását az igazolásnak az új igényelbíráló szervhez való benyújtásával kell igényelni.
(2) Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat - az ügyfél egyidejű értesítése mellett - haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem megérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt napon belül átteszi az illetékességgel rendelkező Igazgatósághoz.
(2) Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezésétől, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított öt munkanapon belül átteszi az illetékessé vált Igazgatósághoz.
(2) Ha a gyermeknevelési támogatás folyósítására más Igazgatóság válik illetékessé, az ellátást korábban folyósító Igazgatóság az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul, de legkésőbb az áttételre irányuló kérelem beérkezését követő naptól, illetve az illetékesség hiányának megállapításától számított nyolc napon belül átteszi az illetékessé vált Igazgatósághoz.
(2) A Cst. 37. § (1) bekezdésének alkalmazásában a gyám gyermeknevelési támogatásra való jogosultságának feltételei fennállnak, ha a gyámrendelő határozatban foglaltak szerint a gyám a gyámrendelés tényleges időpontját megelőzően a gyermekről saját háztartásában gondoskodott, feltéve, hogy ugyanazon gyermekre tekintettel erre az időtartamra vonatkozóan más személy nem részesült gyermekgondozási támogatásban.
(3) Az új igényelbíráló szerv a (2) bekezdés szerinti igazolás benyújtását követően megkeresi az előző igényelbíráló szervet a "Gyermeknevelési támogatás folytatólagos igénylésére jogosító igazolás" beszerzése végett. A megkeresett szerv az igazolást, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolatok megőrzésével - a megkereséstől számított 8 napon belül köteles megküldeni.
(3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott igény olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermeknevelési támogatást, az új Igazgatóság megkeresi az előző Igazgatóságot a jogosultságot megalapozó iratok megküldése érdekében. A megkeresett Igazgatóság az ellátást megszüntető határozatát, valamint a jogosultságot megalapozó iratokat - az azokról készített másolat megőrzésével - a megkereséstől számított nyolc napon belül küldi meg. Az új Igazgatóság az igénylőtől nem kérheti azon melléklet csatolását, illetve adat igazolását, melyet a megküldött iratok tartalmaznak, illetve amelyek az iratokból megállapíthatók, kivéve, ha az iratokban foglalt tényekben változás következett be.
(3) Ha az Igazgatóságnál benyújtott kérelem olyan gyermekre tekintettel kerül benyújtásra, aki után más személynek más Igazgatóság folyósított gyermeknevelési támogatást vagy gyermekgondozási segélyt, a kérelem alapján eljáró Igazgatóság az ellátást korábban folyósító hatóság megkeresésével beszerzi a kérelmező jogosultságát megalapozó iratokat, valamint az ellátásra való jogosultságot megszüntető határozatot. A megkeresett Igazgatóság az ellátás megszüntetéséről hozott határozat jogerőre emelkedésének tényéről és időpontjáról, illetve az ellátás megszüntetéséről hozott határozattal szembeni jogorvoslati eljárásról haladéktalanul értesíti a kérelem alapján eljáró Igazgatóságot.
(4) Ha az (1) bekezdés szerinti igény benyújtása olyan gyermekre tekintettel történik, aki után más személynek már folyósítottak gyermeknevelési támogatást, az igényelbíráló szerv a (3) bekezdés szerint jár el.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban az új Igazgatóság az igénylő gyermeknevelési támogatásra való jogosultságát csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapíthatja meg. Amennyiben az iratok megküldésének időpontjában a megszüntetésről hozott határozat még nem emelkedett jogerőre, a megkeresett Igazgatóság a jogerőre emelkedés tényéről az új Igazgatóságot haladéktalanul értesíti.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárásban a kérelmező gyermeknevelési támogatásra való jogosultsága csak a megkeresett Igazgatóság ellátás megszüntetéséről hozott határozatának jogerőre emelkedését követően állapítható meg.

Gyermekgondozási támogatások közös szabályai

22. §
(1) A gyermekgondozási támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy
a) a gyermek másfél évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg, vagy
a) a gyermek egy évesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 4 órás időtartamot nem haladja meg, vagy
b) a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
c) az intézményi elhelyezés az óvodai nevelés keretében folyó iskolai életmódra történő felkészítést szolgálja.
(1) A gyermekgondozási támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási támogatásra jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.
(1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója.
(1) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,
a) ha a gyermekgondozási segélyre jogosult közoktatási intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
b) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek
ba) a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén egyévesnél idősebb, vagy
bb) a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb.
(1) A gyermekgondozást segítő ellátásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el,
a) ha a gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult köznevelési intézményben a nappali oktatás munkarendje szerint tanul, illetőleg felsőoktatási intézmény nappali tagozatos hallgatója, vagy
b) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek
ba) a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén félévesnél idősebb, vagy
bb) a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti jogosult esetén három évesnél idősebb.
(2) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.
(2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti, ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek
a) a Cst. 20. §-ának (1) bekezdése szerinti személy esetén egyévesnél idősebb, illetőleg
b) a Cst. 20/A. §-ának (1) bekezdése szerinti személy esetén háromévesnél idősebb, és az intézményi elhelyezés a napi 5 órás időtartamot nem haladja meg.
(2) A gyermekgondozási segélyre való jogosultságot nem érinti,
a) ha a napközbeni ellátást biztosító intézményben elhelyezett gyermek
aa) a Cst. 20. § (1) bekezdése szerinti személy esetén egyévesnél idősebb, vagy
ab) a Cst. 20/A. § (1) bekezdése szerinti személy esetén három évesnél idősebb és az intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg, továbbá
b) ha az ellátásra a Cst. 20/B. §-a alapján jogosult személy esetén a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezés a napi 7 órás időtartamot nem haladja meg.
(3) Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el - ide nem értve az (1)-(2) bekezdésben megjelölt esetet - úgy az ellátás folyósítása szünetel.
(3) A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy az intézményi elhelyezés a napi 5 órás időtartamot nem haladja meg.
(3) A gyermeknevelési támogatásra való jogosultságot nem érinti, ha
a) a gyermeket - ide nem értve az iskolában tanuló gyermeket - napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy az intézményi elhelyezés a napi 5 órás időtartamot - a kötelező vagy ajánlott fejlesztő foglalkozáson való részvétel esetét kivéve - nem haladja meg;
a) a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezést igénybe vevő gyermek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül,
b) a közoktatási intézményben tanuló gyermek
ba) a napközbeni ellátás keretében nyújtott étkezést igénybe veszi, illetve
bb) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti kötelező, illetve nem kötelező (választható) fejlesztésre, felzárkóztatásra, habilitációra, rehabilitációra, illetve tehetséggondozásra irányuló foglalkozáson - beleértve a diákköri és iskolai sportköri foglalkozást - vesz részt;
b) a gyermek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján veszi igénybe az ellátást,
c) a gyermek iskolaotthonos nevelést-oktatást vesz igénybe;
c) a gyermek a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezést nem a lakó-, illetve tartózkodási helyén veszi igénybe,
d) a gyermek a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 68. §-a (3) bekezdésének a) pontja alapján veszi igénybe az ellátást.
d) a napközbeni ellátást biztosító intézményi elhelyezést iskolában tanuló gyermek veszi igénybe,
e) az a)-d) pontok hatálya alá nem tartozó gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el, feltéve, hogy az intézményi elhelyezés a napi 5 órás időtartamot - amelybe a napközbeni ellátás keretében nyújtott étkezés, valamint a kötelező vagy ajánlott fejlesztő foglalkozás időtartama nem számít bele - nem haladja meg.
(4) A Cst. 27. §-a (1) bekezdésének b) pontja alkalmazásában nem minősül szociális intézményi elhelyezésnek a gyermek rehabilitációs, habilitációs célú foglalkoztatására irányuló napközbeni intézményi elhelyezése.
(5) Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el - ide nem értve az (1)-(4) bekezdésben megjelölt esetet - úgy az ellátás folyósítása szünetel.
(5) Ha a gyermeket napközbeni ellátást biztosító intézményben helyezik el - ide nem értve az (1) és (4) bekezdésében megjelölt esetet - úgy az ellátás folyósítása szünetel.
(6) Amennyiben a gyermek közoktatási intézményben tanul, akkor napközbeni ellátást biztosító intézményben csak abban az esetben helyezhető el, ha a kötelező tanórai foglalkozások időtartama napi 5 óránál kevesebb. A napközbeni ellátást biztosító intézményben történő elhelyezés és a kötelező tanórai foglakozás időtartama ebben az esetben sem haladhatja meg együttesen a napi 5 órát.
(6) A jogosult - az igényelbíráló szerv felhívására - minden év szeptember 30-áig nyilatkozik a (2)-(3) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.
(6) A jogosult - az igényelbíráló szerv felhívására - minden év szeptember 30-áig nyilatkozik a (2) bekezdésben foglalt feltételek fennállásáról.
(6) A kérelmező - a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából - a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, az igényelbíráló szerv a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint a Magyar Államkincstár a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát - megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett - honlapján haladéktalanul közzéteszi.
(6) A kérelmező - a lakóhelye szerinti települési önkormányzat által rendeletben meghatározott utazási kedvezményre való jogosultság igazolása céljából - a gyermekgondozási támogatás iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg, a kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatványon kérheti hatósági bizonyítvány kiállítását a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság fennállásáról. Ha a gyermekgondozási támogatásra való jogosultság a jogosultságnak a Cst. szerinti időtartamának lejárta előtt megszűnik, az igényelbíráló szerv a hatósági bizonyítványt visszavonja, valamint az ONYF Központ a visszavont hatósági bizonyítványok sorszámát - megyénkénti bontásban, a közzététel indokának általános ismertetése mellett - honlapján haladéktalanul közzéteszi.
22/A. §   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39. §-a szerinti választás esetén a választott ellátás iránti igényt - a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt - az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a 4/B. § (1)-(4) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani. A választott újabb ellátás az igény írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a megszüntetni kért ellátás, illetőleg a választott ellátás folyósítására más szerv illetékes, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló igény elbírálásával egyidejűleg három munkanapon belül az illetékes szervhez kell továbbítani.
22/A. §   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39. §-a szerinti választás esetén a választott ellátás iránti kérelmet - a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt - az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a 4/B. § (1)-(2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani. A választott újabb ellátás a kérelem írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg három munkanapon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.
22/A. §   A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény (a továbbiakban: Ebtv.) 39. §-a szerinti választás esetén a választott ellátás iránti kérelmet - a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt - az Ebtv. 62. §-a, családtámogatási ellátás választása esetén a 4/B. § (1)-(2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani. A választott újabb ellátás a kérelem írásban történő benyújtása napjától folyósítható. Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.
22/A. §
(1) A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény 39. §-a alapján választott családtámogatási ellátás iránti kérelmet - a folyósítás alatt álló ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelemmel együtt - a 4/B. § (1) és (2) bekezdése szerint illetékes szervhez kell benyújtani.
(2) A családtámogatási ellátást a kérelmező által megjelölt időponttól kell megállapítani, feltéve, hogy a kérelmező a jogosultság feltételeivel már ekkor rendelkezik. A választott újabb ellátást a korábban megállapított ellátás folyósításának megszüntetését követő naptól kell folyósítani.
(3) A korábban folyósított ellátás megszüntetésének napjáról a folyósító szerv értesíti a választott újabb ellátás megállapítására jogosult szervet. A folyósító szerv a korábban folyósított ellátás megszüntetéséről szóló határozatát megküldi a választott ellátást folyósító szervnek. A határozatnak tartalmaznia kell azt az összeget, amellyel a választott újabb ellátás visszamenőlegesen járó összegét csökkenteni kell.
(4) A választott családtámogatási ellátás havi összegét csökkenteni kell az újabb ellátásra való jogosultság kezdő napjától a korábban megállapított ellátás folyósítása megszüntetésének napjáig kifizetett ellátás nettó összegével, addig, amíg a már felvett ellátás meg nem térül. A családtámogatási ellátás megszüntetésekor még meg nem térült egészségbiztosítási pénzbeli ellátás összegéről a folyósító szerv öt napon belül értesíti az egészségbiztosítási szervet, amely intézkedik a meg nem térült tartozás behajtásáról.
(5) Ha a megszüntetni kért vagy a választott ellátás folyósítására más szerv rendelkezik hatáskörrel, az ellátás megszüntetésére vonatkozó kérelmet a választott ellátásra irányuló kérelem elbírálásával egyidejűleg öt napon belül a hatáskörrel rendelkező, illetékes szervhez kell továbbítani.

Méltányosságból megállapított gyermekgondozási segély

Méltányosságból megállapított gyermekgondozást segítő ellátás

23. §
(1) Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst. 22. §-a alapján kéri a szociális és családügyi minisztertől (a továbbiakban: miniszter), az igényt a 4. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés gyermekgondozási támogatásra” című formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerinti megyei, fővárosi egészségbiztosítási pénztárhoz (a továbbiakban: MEP) nyújtja be.
(1) Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst. 22. §-a alapján kéri a szociális és családügyi minisztertől (a továbbiakban: miniszter), az igényt az 5. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés gyermekgondozási segélyre" című formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes TÁH-hoz nyújtja be.
(1) Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst. 22. §-a alapján kéri a szociális és családügyi minisztertől (a továbbiakban: miniszter), az igényt az 5. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés gyermekgondozási segélyre" című formanyomtatványon az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be.
(1) Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst. 22. §-a alapján kéri a szociális és családügyi minisztertől (a továbbiakban: miniszter), az igényt az 1. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra" című formanyomtatvány és a megfelelő pótlap kitöltésével az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be.
(1) Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst. 22. §-a alapján kéri a Magyar Államkincstár elnökétől, az igényt az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és a megfelelő pótlap kitöltésével az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be.
(1) Ha az igénylő a gyermekgondozási segély megállapítását, illetve meghosszabbítását a Cst. 22. §-a alapján kéri a Magyar Államkincstár elnökétől, az igényt a 2. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével az igénylő lakóhelye, tartózkodási helye szerint illetékes Igazgatósághoz nyújtja be.
(1) A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozási segély megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell az Igazgatósághoz benyújtani.
(1) A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozási segély megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtani.
(1) A Cst. 22. §-a szerinti, a gyermekgondozást segítő ellátás megállapítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelmet a 2. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell a fővárosi és megyei kormányhivatalhoz benyújtani.
(2) Az (1) bekezdés szerinti igényléshez csatolni kell
a) a Cst. 22. §-ának aa) alpontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
a) a Cst. 22. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
b) a Cst. 22. §-ának ab) alpontjában megjelölt esetben a szülő egyedülállóságáról és jövedelmi helyzetéről szóló nyilatkozatot;
b) a Cst. 22. §-ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.
c) a Cst. 22. §-ának ba) alpontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.
d) a Cst. 22. §-ának bb) alpontjában megjelölt esetben a tartós betegségről, illetőleg a súlyos fogyatékosság tényéről a külön jogszabályban meghatározott orvosi igazolást.
(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell
a) a Cst. 22. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a szülők nyilatkozatát a gyermeknevelésben való akadályoztatásukról;
b) a Cst. 22. §-ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.
b) a Cst. 22. §-ának b) pontja szerinti esetben a fekvőbeteg-gyógyintézet gyermekgyógyász vagy gyermekpszichiáter szakorvosának igazolását arról, hogy a gyermek, betegsége miatt, gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézményben nem gondozható, nevelhető.
(3) A MEP a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt megvizsgálja, és amennyiben szükséges a kérelmezőt hiánypótlásra felszólítja. A MEP a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a miniszternek.
(3) A TÁH a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt megvizsgálja, és amennyiben szükséges a kérelmezőt hiánypótlásra felszólítja. A TÁH a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a miniszternek.
(3) Az Igazgatóság a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt megvizsgálja, és amennyiben szükséges a kérelmezőt hiánypótlásra felszólítja. Az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a miniszternek.
(3) A (2) bekezdés d) pontja szerinti orvosi igazolás kiadásának rendjére a magasabb összegű családi pótlékra jogosító betegségekről és fogyatékosságokról szóló 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet szabályait kell megfelelően alkalmazni. Nem kell az orvosi igazolást az igénybejelentéshez csatolni, ha a tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermekre tekintettel az igénybejelentés időpontjában az igényelbíráló szerv magasabb összegű családi pótlékot folyósít.
(4) Ha a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, úgy az erről szóló jogerős határozat egy példányát - a gyermekgondozási segély folyósítása céljából - megküldi a MEP-nek.
(4) Ha a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, úgy az erről szóló jogerős határozat egy példányát - a gyermekgondozási segély folyósítása céljából - megküldi a TÁH-nak.
(4) Ha a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, úgy az erről szóló jogerős határozat egy példányát - a gyermekgondozási segély folyósítása céljából - megküldi az Igazgatóságnak.
(4) Az Igazgatóság a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt megvizsgálja, és amennyiben szükséges a kérelmezőt hiánypótlásra felszólítja. Az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a miniszternek.
(4) Az Igazgatóság a méltányossági jogkörben megállapítható gyermekgondozási segélyre irányuló igényt megvizsgálja, és amennyiben szükséges a kérelmezőt hiánypótlásra felszólítja. Az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a Magyar Államkincstár elnökének.
(4) A gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban az Igazgatóság közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban az Igazgatóság hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást az Igazgatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, az Igazgatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel az Igazgatóság közli.
(4) A gyermekgondozási segély méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult megszüntetni. Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a fővárosi és megyei kormányhivatal a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a fővárosi és megyei kormányhivatal közli.
(4) A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapítására, meghosszabbítására irányuló eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal közreműködő hatóságként jár el. Ha a kérelmező az e § szerinti eljárásban a fővárosi és megyei kormányhivatal hiánypótlási felhívásának az abban megállapított határidőben nem tesz eleget és a megállapított határidő módosítását sem kérte, az eljárást a fővárosi és megyei kormányhivatal jogosult megszüntetni. Ha a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a fővárosi és megyei kormányhivatal a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és azt megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a fővárosi és megyei kormányhivatal közli.
(5) A MEP az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a minisztert.
(5) A TÁH az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a minisztert.
(5) Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a minisztert.
(5) Ha a miniszter a méltányossági kérelemnek helyt ad, úgy az erről szóló jogerős határozat egy példányát - a gyermekgondozási segély folyósítása céljából - megküldi az Igazgatóságnak.
(5) Ha a Magyar Államkincstár elnöke a méltányossági kérelemnek helyt ad, úgy az erről szóló jogerős határozat egy példányát - a gyermekgondozási segély folyósítása céljából - megküldi az Igazgatóságnak.
(6) Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a minisztert.
(6) Az Igazgatóság az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja a Magyar Államkincstár elnökét.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozási segély jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozási segély - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja az ONYF főigazgatóját.
(6) A fővárosi és megyei kormányhivatal az egy évnél hosszabb időtartamra megállapított gyermekgondozást segítő ellátás jogosultsági feltételeit évente felülvizsgálja. Ha a felülvizsgálat során megállapítást nyer, hogy a gyermekgondozást segítő ellátás - méltányossági alapon történő megállapításának - jogosultsági feltételei már nem állnak fenn, úgy erről soron kívül tájékoztatja az ONYF főigazgatóját.

ANYASÁGI TÁMOGATÁS

24. §
(1) Az anyasági támogatásra vonatkozó igény benyújtása az 5. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés anyasági támogatásra” című formanyomtatványon történik.
(1) Az anyasági támogatásra vonatkozó igény benyújtása a 7. számú melléklet szerinti "Igénybejelentés anyasági támogatásra" című formanyomtatványon történik.
(1) Az anyasági támogatásra vonatkozó igény benyújtása az 1. számú melléklet szerinti „Igénybejelentés családtámogatási ellátásokra” című formanyomtatvány és az 5. számú pótlap kitöltésével történik.
(1) Az anyasági támogatásra vonatkozó igény benyújtása az 5. számú melléklet szerinti formanyomtatvány kitöltésével történik.
(1) Az anyasági támogatásra irányuló kérelmet az 5. számú melléklet szerinti adattartalommal rendelkező formanyomtatványon kell benyújtani.
(2) Az igénybejelentéshez csatolni kell
a) a Cst. 29. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a terhesgondozást végző orvos igazolását arról, hogy a szülő nő - a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson;
b) a Cst. 29. §-ának b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
c) a Cst. 29. §-ának c) pontjában megjelölt esetben a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.
(2) A kérelemhez csatolni kell
a) a Cst. 29. §-ának a) pontjában megjelölt esetben a terhesgondozást végző orvos igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson;
a) a Cst. 29. § (1) bekezdésének a) pontjában megjelölt esetben a terhesgondozást végző orvos igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a terhesgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a terhesgondozáson;
a) a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a várandósgondozást végző védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson;
a) a Cst. 29. § (1) bekezdés a) pontjában megjelölt esetben a várandósgondozást végző szülész-nőgyógyász szakorvos, szülésznő vagy védőnő igazolásának másolatát arról, hogy a szülő nő - a várandósgondozási könyvben rögzítettek tanúsága szerint - a szükséges alkalommal részt vett a várandósgondozáson;
b) a Cst. 29. §-ának b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
b) a Cst. 29. § (1) bekezdésének b) pontjában megjelölt esetben a gyermek örökbefogadását engedélyező jogerős határozat másolatát;
c) a Cst. 29. §-ának c) pontjában megjelölt esetben a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.
c) a Cst. 29. § (1) bekezdésének c) pontjában megjelölt esetben a jogerős gyámrendelő határozat másolatát.
(2a) A Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére a Magyar Köztársaság területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát.
(2a) A Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személy az anyasági támogatás megállapítására irányuló kérelemhez csatolja a részére a Magyarország területén való jogszerű tartózkodás igazolása céljából kiállított, a tartózkodási jogot igazoló okmány másolatát.
(3) Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell az igényhez csatolnia.
(3) Amennyiben a szülő nő hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia.
(3) Amennyiben a szülő nő - ide nem értve a Cst. 29. § (3) bekezdése szerinti személyt - hitelt érdemlően igazolja, hogy a terhesség időtartama alatt legalább 5 hónap időtartamig egybefüggően külföldön tartózkodott, úgy a (2) bekezdés a) pontja szerinti igazolást nem kell a kérelméhez csatolnia.
(4) Az (1) bekezdés szerinti igénybejelentéssel egyidejűleg be kell mutatni
a) a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;
a) a gyermek, illetve ikerszülés esetén a gyermekek anyakönyvi kivonatát;
b) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat eredeti példányát;
c) az anya halotti anyakönyvi kivonatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt;
d) a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben;
e) a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozatot a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben.
(4) Az (1) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg be kell mutatni, vagy csatolni kell
a) halva született gyermek esetén a halvaszületés tényét bizonyító okirat másolatát,
b) az anya halotti anyakönyvi kivonatának másolatát, ha az anya a támogatás felvételét megelőzően meghalt,
c) a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének a) pontja szerinti esetben a gyermek örökbefogadásához való hozzájárulás visszavonásáról szóló nyilatkozat másolatát,
d) a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló gyámhatósági határozat másolatát.
d) a Cst. 33. §-a (2) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a családból kikerülést eredményező gyermekvédelmi gondoskodás megszüntetéséről szóló határozat másolatát.
(5) Az igényelbíráló szerv az anyasági támogatás kifizetésének tényét a születési anyakönyvi kivonat, - a gyermek halva születése esetén - a halva születést bizonyító okirat hátoldalára rávezeti, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja.
(5) Az igényelbíráló szerv az anyasági támogatás kifizetésének tényét a születési anyakönyvi kivonat, - a gyermek halva születése esetén - a halva születést bizonyító okirat hátoldalára rávezeti, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja. Az igényelbíráló szerv a kifizetéssel egyidejűleg írásban tájékoztatja az igénylőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások igénylésének lehetőségéről és az azokra való jogosultság megállapításának legfontosabb feltételeiről.
(5) Az igényelbíráló szerv az anyasági támogatás kifizetésének tényét a születési anyakönyvi kivonat, - a gyermek halva születése esetén - a halva születést bizonyító okirat hátoldalára rávezeti, aláírja és bélyegzőlenyomatával ellátja. Az igényelbíráló szerv a határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatja az igénylőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások igénylésének lehetőségéről és az azokra való jogosultság megállapításának legfontosabb feltételeiről.
(5) Az igényelbíráló szerv a határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatja az igénylőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások igénylésének lehetőségéről és az azokra való jogosultság megállapításának legfontosabb feltételeiről.
(5) A hatóság a határozat közlésével egyidejűleg írásban tájékoztatja a kérelmezőt a gyermekkel kapcsolatos családi, illetve biztosítási alapú ellátások legfontosabb jogosultsági feltételeiről.
25. §   Ha az anyasági támogatásra való jogosultság az igénylés hiányossága miatt nem bírálható el, úgy az igénylőt hiánypótlásra kell felszólítani. Ha a hiányzó adatokat, iratokat postai úton küldik be, az igényt soron kívül el kell bírálni, és a támogatást 15 napon belül postautalványon a jogosult részére ki kell utalni.

JOGALAP NÉLKÜL IGÉNYBE VETT ELLÁTÁS

26. §   A jogalap nélkül felvett ellátásokról az igényelbíráló szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a visszafizetésre kötelezett személyazonosító adatait,
b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát,
c) a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét,
d) a visszafizetés rendezésének módját.
26/A. §   A Cst. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezést az intézkedést, határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani. Az igényelbíráló szerv a fellebbezést és az elbíráláshoz szükséges iratokat a fellebbezés beérkezésétől számított 8 napon belül megküldi a fellebbezést elbíráló szervhez.
26/A. §   A Cst. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezést a végzést, határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani.
26/A. §
(1) A Cst. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezést a végzést, határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani.
(1) A Cst. 44. §-ának (1) bekezdése szerinti fellebbezést a döntést vagy intézkedést hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani.
(2) A családtámogatási kifizetőhely határozata ellen - a (3) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - a területileg illetékes Igazgatósághoz lehet fellebbezni.
(2) A családtámogatási kifizetőhely határozata ellen a Központhoz lehet fellebbezni.
(3) A Magyar Államkincstárhoz lehet fellebbezni
a) az Igazgatóság határozata;
b) a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságának a Cst. 2. §-ának c) pontjában meghatározott személy által benyújtott igény elbírálása során hozott határozata;
c) a fegyveres erők, rendvédelmi szervek és nemzetbiztonsági szolgálatok által hozott határozat
26. §
(1) A jogalap nélkül felvett ellátásokról az igényelbíráló szerv nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a visszafizetésre kötelezett személyazonosító adatait,
b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát,
c) a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét,
d) a visszafizetés rendezésének módját.
(1) A jogalap nélkül felvett ellátásokról a hatóság nyilvántartást vezet. A nyilvántartás tartalmazza
a) a visszafizetésre kötelezett személy törvényben meghatározott, a hatóság által az ügyfél azonosítása céljából kezelhető személyes adatait,
b) a jogalap nélkül igénybe vett ellátás összegét, időtartamát, okát,
c) a visszafizetésre kötelező jogerős határozat keltét,
d) a visszafizetés rendezésének módját.
(2) A Cst. 43. §-ának (3) bekezdése alkalmazásában "hosszabb idő alatt megtérülő követelésen" a 12. naptári hónap alatt meg nem térülő követelést kell érteni.
(3) Ha a kötelezett fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget és a tartozás a keresetből sem vonható le, a tartozás behajtása végett a családtámogatási kifizetőhely a határozatot a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi a területileg illetékes TÁH-nak.
(3) Ha a kötelezett fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget és a tartozás a keresetből sem vonható le, a tartozás behajtása végett a családtámogatási kifizetőhely a határozatot a jogerőre emelkedést követő 30 napon belül megküldi a területileg illetékes Igazgatóságnak.
(3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi az Igazgatóságnak.
(3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi a Központnak.
(3) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot családtámogatási kifizetőhely hozta és a kötelezett a fizetési kötelezettségének a Cst. 43. §-ának (4) bekezdésében előírt határidőben nem tesz eleget, továbbá a tartozás a keresetből sem vonható le, a kifizetőhely a visszafizetésre kötelező határozatát haladéktalanul megküldi az ONYF Központnak.
(4) A Cst. 43. §-ának (5) bekezdése alkalmazásában a visszakövetelt családtámogatási ellátás megfizetése különösen akkor veszélyezteti súlyosan a megélhetést, ha a közös háztartásban élő családban
a) az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének kétszeresét, vagy
b) magasabb összegű családi pótlékra jogosító gyermek, illetve magasabb összegű családi pótlékra vagy fogyatékossági támogatásra jogosult személy él,
c) három vagy több gyermek eltartásáról kell gondoskodni.
(5) A Cst. 43. §-ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó igényelbíráló szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
(5) A Cst. 43. §-ának (6) bekezdése szerinti méltányossági kérelmet a visszafizetésre kötelező határozatot hozó szervnél kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a jogalap nélkül felvett ellátás jogosultnak történő átadásáról és annak átvételéről szóló - az átadott összeg megjelölését és az átadás időpontját is tartalmazó - nyilatkozatot. A nyilatkozatot magánokirati formába kell foglalni, valamint el kell látni az átadó és az átvevő személy aláírásával.
(6) Ha az (5) bekezdés szerinti visszafizetésre kötelező határozatot
a) Igazgatóság hozta, az Igazgatóság,
b) a 4/B. § (4) bekezdése szerinti családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ
a méltányossági kérelmet megvizsgálja, és a méltányossági döntésre az iratanyagot - javaslatának indokolásával - megfelelően előkészíti, majd megküldi a Magyar Államkincstár elnökének.
(6) Ha a visszafizetésre kötelező határozatot
a) Igazgatóság hozta, az Igazgatóság,
a) fővárosi és megyei kormányhivatal hozta, a fővárosi és megyei kormányhivatal,
b) családtámogatási kifizetőhely hozta, a Központ
b) családtámogatási kifizetőhely hozta, az ONYF Központ
az (5) bekezdés szerinti méltányossági kérelemre induló eljárásban közreműködő hatóságként jár el.
(7) Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a határidő módosítását sem kérte, az eljárást a közreműködő hatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közreműködő hatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és megküldi a Magyar Államkincstár elnökének. A Magyar Államkincstár elnöke által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli.
(7) Ha a kérelmező a (6) bekezdés szerint eljárásban a közreműködő hatóság hiánypótlási felhívásának nem tesz eleget és a határidő módosítását sem kérte, az eljárást a közreműködő hatóság jogosult megszüntetni. Amennyiben a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítására vagy az eljárás megszüntetésére nem kerül sor, a közreműködő hatóság a méltányossági döntésre az iratanyagot megfelelően előkészíti és megküldi az ONYF főigazgatójának. Az ONYF főigazgatója által hozott határozatot a kérelmezővel a közreműködő hatóság közli.

EGYÉB RENDELKEZÉSEK

27. §   A családtámogatási ellátás igényléséhez szükséges formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról, továbbá az igényelbíráló szervhez történő továbbításáról az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (a továbbiakban: OEP) gondoskodik.
27. §   A családtámogatási ellátás igényléséhez szükséges formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról, továbbá az igényelbíráló szervhez történő továbbításáról a TÁH gondoskodik.
27. §   A családtámogatási ellátás igényléséhez szükséges formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról az Államháztartási Hivatal, az igényelbíráló szervhez történő továbbításáról a TÁH gondoskodik.
27. §   A családtámogatási ellátás igényléséhez szükséges formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Magyar Államkincstár, az igényelbíráló szervhez történő továbbításáról az Igazgatóság gondoskodik.
27. §
(1) A családtámogatási ellátás igényléséhez szükséges formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
(1) A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a Magyar Államkincstár gondoskodik.
(1) A családtámogatási ellátás megállapítására irányuló kérelem benyújtására szolgáló formanyomtatvány térítésmentes. A formanyomtatványok előállításáról a fővárosi és megyei kormányhivatal gondoskodik.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokat az Igazgatóság továbbítja
a) az igényelbíráló szervekhez,
b) valamennyi települési önkormányzathoz.
(2) Az (1) bekezdés szerinti formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót az Igazgatóság továbbítja
a) a családtámogatási kifizetőhelyekhez,
b) valamennyi települési önkormányzat polgármesteri hivatalához.
(3) A települési önkormányzat a formanyomtatványokat a családtámogatási ellátást igénylők részére az állampolgárok számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.
(3) A jegyző a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a családtámogatási ellátást igénylők részére a polgármesteri hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.
(3) A jegyző a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.
(3) A jegyző és a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatala a formanyomtatványokat, továbbá az ellátásokról szóló tájékoztatót a polgármesteri hivatal, illetve a járási (fővárosi kerületi) hivatal közforgalom számára nyitva álló hivatali helyiségében hozzáférhetővé teszi.
(4) A Magyar Államkincstár a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.
(4) Az ONYF Központ a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos ügyekben azonosító adatok megadását nem igénylő elektronikus ügyfélszolgálati rendszert működtet.
27/A. §
(1) A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató és a Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat (a továbbiakban: TÁKISZ) az általa a munkabér végelszámolásakor folyósított nevelési ellátás, gyermekgondozási segély és az elszámolást megelőző tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - az erre rendszeresített formanyomtatványon - elszámolást nyújt be a területileg illetékes MEP-hez. A MEP az elszámolást - a beérkezéstől számított öt munkanapon belül - felülvizsgálja és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a Magyar Államkincstár illetékes szervén keresztül az átutalásról.
(1) A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - kivéve a (3) bekezdést - az általa, a munkabér végelszámolásakor kifizetett (folyósított) nevelési ellátás, gyermekgondozási segély, keresetkiegészítés és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - elszámolást nyújt be a területileg illetékes TÁH-hoz. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az elszámolást a TÁH a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja, és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.
(1) A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - kivéve a (3) bekezdést - az általa, a munkabér végelszámolásakor kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély, keresetkiegészítés és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - elszámolást nyújt be a területileg illetékes TÁH-hoz. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az elszámolást a TÁH a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja, és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.
(1) A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - kivéve a (3) bekezdést - az általa, a munkabér végelszámolásakor kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély, keresetkiegészítés és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - elszámolást nyújt be a területileg illetékes Igazgatósághoz. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az elszámolást az Igazgatóság a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja, és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.
(1) A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező foglalkoztató - kivéve a (3) bekezdést - az általa, a munkabér végelszámolásakor kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig - elszámolást nyújt be a területileg illetékes Igazgatósághoz. Az elszámolásnak tartalmaznia kell, hogy a tárgyhónapban ki, milyen jogcímen és ki(k) után, milyen összegű családtámogatási ellátásban részesült. Az elszámolást az Igazgatóság a beérkezéstől számított 3 munkanapon belül megvizsgálja, és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.
(1) Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja szombat, vasárnap vagy munkaszüneti nap, a Cst. 37. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(1) Amennyiben a tárgyhónapot követő hónap harmadik napja nem munkanap, a Cst. 37. §-ának (3) bekezdése szerinti határidő az azt követő első munkanapon jár le.
(1a) Ha augusztus 26-a nem munkanap, a Cst. 37. § (4a) bekezdése szerinti határidő az augusztus 26-át megelőző utolsó munkanapon jár le.
(2) A TÁKISZ az (1) bekezdés szerinti elszámolást a helyi önkormányzatok nettó finanszírozási adatszolgáltatására vonatkozó külön szabályai alapján végzi.
(2) Az elszámolást és mellékletét a TÁH által rendelkezésre bocsátott program és informatikai utasítás alapján mágneses lemezen vagy az előírt nyomtatványon kell benyújtani.
(2) Az elszámolást és mellékletét az Igazgatóság által rendelkezésre bocsátott program és informatikai utasítás alapján mágneses lemezen vagy az előírt nyomtatványon kell benyújtani.
(2) A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig - elszámolást nyújtanak be a Központhoz. A Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni.
(2) A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozási segély és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig - elszámolást nyújtanak be az ONYF Központhoz. Az ONYF Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni.
(2) A családtámogatási kifizetőhelyek az általuk a tárgyhónapban kifizetett (folyósított) családi pótlék, gyermekgondozást segítő ellátás és a tárgyhónapban kifizetett anyasági támogatás összegéről havonta - a tárgyhónapot követő hónap tizenötödik napjáig - elszámolást nyújtanak be az ONYF Központhoz. Az ONYF Központ az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó további feltételeket megállapodásban kell rendezni.
(3) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek és a nemzetbiztonsági szolgálatok az (1) bekezdés szerinti elszámolást az OEP-hez nyújtják be. Az OEP az elszámolást - a beérkezéstől számított öt munkanapon belül - felülvizsgálja és az elszámolt összegre vonatkozóan intézkedik a Magyar Államkincstár illetékes szervén keresztül az átutalásról.
(3) A központosított illetményszámfejtésbe bevont, kincstári körbe tartozó szervek és a helyi önkormányzatok az elszámolást a nettó finanszírozási adatszolgáltatásra vonatkozó külön jogszabályok szerint teljesítik.
(4) Az elszámolás benyújtását követően megállapított ellátások kizárólag a következő havi elszámolással téríthetők meg még abban az esetben is, ha a kifizetés a munkabérrel együtt már megtörtént.
(4) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek - kivéve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot -, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok az elszámolást a Pénzügyminisztériumnak nyújtják be. A Pénzügyminisztérium illetékes szerve útján az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó feltételeket megállapodásban kell rendezni.
(4) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek - kivéve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot -, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok az elszámolást az Államháztartási Hivatalnak nyújtják be. Az Államháztartási Hivatal illetékes szerve útján az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó feltételeket megállapodásban kell rendezni.
(4) A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek - kivéve a hivatásos önkormányzati tűzoltóságot -, valamint a nemzetbiztonsági szolgálatok az elszámolást a Magyar Államkincstárnak nyújtják be. A Magyar Államkincstár illetékes szerve útján az elszámolást felülvizsgálja és intézkedik a megállapított összeg átutalásáról. Az elszámolásra, nyilvántartásra és az adatszolgáltatásra vonatkozó feltételeket megállapodásban kell rendezni.
(5) Ha a családtámogatási kifizetőhely, illetve a TÁKISZ elszámolása nem felel meg az (1) bekezdésben foglaltaknak, a MEP, illetve az OEP azonnal megvizsgálja a bejelentett adatokat. A MEP, illetve az OEP a vizsgálat befejezését követően hozott határozat alapján intézkedik a megállapított összeg átutalásáról.
(5) Ha az elszámolás nem felel meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, a TÁH haladéktalanul felülvizsgálja a bejelentett adatokat és határozatot hoz a megtérítendő összeg átutalásáról.
(5) Ha az elszámolás nem felel meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az Igazgatóság haladéktalanul felülvizsgálja a bejelentett adatokat és határozatot hoz a megtérítendő összeg átutalásáról.
(5) Ha az elszámolás nem felel meg az (1)-(2) bekezdésben meghatározott feltételeknek, az Igazgatóság haladéktalanul felülvizsgálja a bejelentett adatokat és határozatot hoz a megtérítés megtagadásáról.
27/B. §   Ha a Cst. 49. §-a alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, valamint a TÁKISZ a ténylegesnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, az egészségbiztosítási igazgatási szerv a különbözetet fizetésre kötelező határozatban állapítja meg. A jogtalanul elszámolt összeg után a munkáltatót az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék fizetésének kötelezettsége is terheli.
27/B. §   Ha a Cst. 49. §-a alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az igényelbíráló szerv a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a TÁH a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a munkáltatót az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék fizetésének kötelezettsége is terheli.
27/B. §   Ha a Cst. 49. §-a alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az igényelbíráló szerv a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, az Igazgatóság a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a munkáltatót az adózás rendjéről szóló 1990. évi XCI. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék fizetésének kötelezettsége is terheli.
27/B. §   Ha a Cst. 49. §-a alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy az igényelbíráló szerv a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, az Igazgatóság a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék fizetésének kötelezettsége is terheli.
27/B. §   Ha a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. § (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, a Központ a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli.
27/B. §   Ha a Cst. 49. §-ának (1) bekezdése alapján lefolytatott ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a 4/B. § (4) bekezdése szerinti kifizetőhely a jogszerűnél magasabb összegben számolta el az ellátásokat, az ONYF Központ a különbözet megtérítéséről fizetési meghagyással intézkedik. A jogtalanul elszámolt összeg után a kifizetőhelyet működtető munkáltatót az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény rendelkezéseinek megfelelő késedelmi pótlék megfizetésének kötelezettsége is terheli.
27/C. §   A családtámogatási kifizetőhellyel rendelkező munkáltató, valamint a TÁKISZ a nevelési ellátás, a gyermekgondozási segély és az anyasági támogatás megállapításánál, kifizetésénél, elszámolásánál és az ezzel kapcsolatos nyomtatványok nyilvántartásánál és vezetésénél az OEP által kiadott "Útmutató"-ban foglaltak szerint köteles eljárni.
27/C. §   A családtámogatási kifizetőhely működése során
a) alkalmazza a TÁH által rendszeresített - a "nevelési ellátás - GYES" igénykarton; a kifizetőhelyek részére a "pénztárnapló"; a statisztikai adatszolgáltatást segítő nyomtatványokat, valamint a "nyilatkozat egyedülállóságról" elnevezésű - nyomtatványokat,
a) alkalmazza a TÁH által rendszeresített - a "családi pótlék - GYES" igénykarton; a kifizetőhelyek részére a "pénztárnapló"; a statisztikai adatszolgáltatást segítő nyomtatványokat, valamint a "nyilatkozat egyedülállóságról" elnevezésű - nyomtatványokat,
a) alkalmazza az Igazgatóság által rendszeresített - a "családi pótlék - GYES" igénykarton; a kifizetőhelyek részére a "pénztárnapló"; a statisztikai adatszolgáltatást segítő nyomtatványokat, valamint a "nyilatkozat egyedülállóságról" elnevezésű - nyomtatványokat,
a) alkalmazza az Igazgatóság által rendszeresített - a "családi pótlék - GYES" igénykarton; a kifizetőhelyek részére a "pénztárnapló"; valamint a statisztikai adatszolgáltatást segítő nyomtatványokat,
b) gondoskodik az iratok megőrzéséről (az ellátások folyósításának megszűnését követő 3 évig), a munkáltató vagy a kifizetőhely megszűnése esetén az iratokat jegyzék kíséretében megküldi a TÁH-nak,
b) gondoskodik az iratok megőrzéséről (az ellátások folyósításának megszűnését követő 3 évig), a munkáltató vagy a kifizetőhely megszűnése esetén az iratokat jegyzék kíséretében megküldi az Igazgatóságnak,
c) pénztárnaplóban jogcímenként rögzíti a családtámogatási ellátások, a szociális támogatás, a keresetkiegészítés, a postaköltség, valamint megtérülések havi összesített adatait,
c) pénztárnaplóban jogcímenként rögzíti a családtámogatási ellátások, a szociális támogatás, a postaköltség, valamint megtérülések havi összesített adatait,
d) elkészíti és a tárgyhónapot követő hónap 11. napjáig megküldi a családtámogatási statisztikai jelentést.
d) elkészíti és a 27/A. §-ban megjelölt elszámolással együtt megküldi a családtámogatási statisztikai jelentést.
27/D. §   Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátást folyósító szerv - az ügyben keletkezett iratoknak és a folytatólagos igénylésre jogosító igazolványnak a Magyar Államkincstár Pest Megyei Területi Igazgatóságához (a továbbiakban: Pest Megyei Igazgatóság) történő egyidejű áttételével - az ellátás folyósítását megszünteti. A Pest Megyei Igazgatóság - a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén - az ellátást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja.
27/D. §   Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra valamely, az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam területére távozik, az ellátást folyósító szerv - az ügyben keletkezett iratoknak és a folytatólagos igénylésre jogosító igazolványnak a Magyar Államkincstár Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságához (a továbbiakban: Regionális Igazgatóság) történő egyidejű áttételével - az ellátás folyósítását megszünteti. A Regionális Igazgatóság - a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén - az ellátást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja.
27/D. §   Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam), az ellátást folyósító szerv - az ügyben keletkezett iratoknak és a folytatólagos igénylésre jogosító igazolványnak a Regionális Igazgatósághoz történő egyidejű áttételével - az ellátás folyósítását megszünteti. A Regionális Igazgatóság - a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén - az ellátást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja.
27/D. §   Amennyiben a jogosult három hónapot meghaladó időtartamra távozik az Európai Unió tagállamának vagy az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más államnak, illetve annak az államnak a területére, amelynek állampolgára az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés alapján a szabad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállást élvez (a továbbiakban: EGT-állam), az ellátást folyósító szerv - az ügyben keletkezett iratoknak a Regionális Igazgatósághoz történő egyidejű áttételével - az ellátás folyósítását megszünteti. A Regionális Igazgatóság - a jogosultsági feltételek változatlan fennállása esetén - az ellátást a magyarországi lakóhely szerinti folyósítás megszüntetését követő hónap első napjától folyósítja.
27/E. §
(1) A megállapított ellátás folyósítása
a) belföldre forintban,
b) külföldre az ellátás kifizetésének napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon, a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében
történik.
(1) A megállapított ellátás folyósítása belföldre forintban, míg EGT-államba a kifizetés helye szerinti állam hivatalos pénznemében, a szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletben, valamint az annak felhatalmazása alapján a szociális biztonsági rendszerek koordinációját ellátó igazgatási bizottság által hozott határozatban foglaltak szerint történik.
(2) A kifizetés napja alatt az (1) bekezdés b) pontjának alkalmazásában a bankszámlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.
(2) A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a bankszámlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.
(2) A kifizetés napja és az ellátás folyósításának időpontja alatt a fizetési számlára utalás, illetve a postai utalvány feladásának napját kell érteni.
(3) Amennyiben a vagyonkezelői joggal felruházott gyám, illetőleg a vagyonkezelő eseti gondnok a gyermekotthonban lévő gyermekre (személyre) tekintettel jogosult a családi pótlékra, a családi pótlék összegének felét a gyermek gyámhatósági fenntartásos fizetési számlájára, a másik felét a gyermekotthon családi pótlék kezelésére szolgáló letéti számlájára kell folyósítani.
27/F. §
(1) A Cst. 2. §-ának c) pontja szerinti személy az ellátás iránti kérelemhez - az e rendeletben meghatározottakon túl - csatolja
a) az igazolást a jogosultság és a gyermekszám megállapítása szempontjából figyelembe veendő külföldön élő családtagokról;
b) a tartózkodási engedély másolatát;
c) a tartózkodás jogcímét igazoló egyéb iratokat, így különösen
ca) igazolást a munkaviszony, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, illetve önálló vállalkozói tevékenység alapján fennálló biztosítási jogviszonyról,
cb) igazolást a tanulói, hallgatói jogviszony fennállásáról.
(1) A Cst. 2. §-ának c) és d) pontja szerinti személy az ellátás iránti kérelemhez - az e rendeletben meghatározottakon túl - csatolja
a) az igazolást a jogosultság és a gyermekszám megállapítása szempontjából figyelembe veendő külföldön élő családtagokról;
b) a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült másolatát;
(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.
(1) A szociális biztonsági rendszerek koordinációjáról szóló közösségi rendeletek alkalmazása szempontjából pénzbeli családi ellátás a családi pótlék, a gyermekgondozást segítő ellátás, a gyermeknevelési támogatás és a gyermekgondozási díj.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást minden év szeptember 30-áig ismételten be kell nyújtani a Pest Megyei Igazgatóságnak.
(2) Az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazolást minden év szeptember 30-áig ismételten be kell nyújtani a Regionális Igazgatóságnak.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt igazolást minden év szeptember 30-áig ismételten be kell nyújtani a Regionális Igazgatóságnak.
(3) Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, a Pest Megyei Igazgatóság a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.
(3) Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, a Regionális Igazgatóság a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.
(3) Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, az EGT-s Igazgatóság a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.
(3) Amennyiben a 9. § (1) bekezdésében meghatározott igazolást külföldi szerv állította ki, az EGT-s kormányhivatal a betegség, illetve fogyatékosság jellege szerinti orvosszakértő véleménye alapján dönt a külföldi igazolás elismeréséről.
(4) A Pest Megyei Igazgatóság a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül határozattal dönt a kérelemről. Ezt a határidőt a Pest Megyei Igazgatóság vezetője legfeljebb egy alkalommal 90 nappal meghosszabbíthatja.
(4) A Regionális Igazgatóság a kérelem benyújtásától számított 90 napon belül határozattal dönt a kérelemről. Ezt a határidőt a Regionális Igazgatóság vezetője legfeljebb egy alkalommal 90 nappal meghosszabbíthatja.
(4) A Regionális Igazgatóság a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül határozattal dönt a kérelemről. Ezt a határidőt a Regionális Igazgatóság vezetője legfeljebb egy alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja.
(4) Az EGT-s Igazgatóság a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül határozattal dönt a kérelemről. Ezt a határidőt az EGT-s Igazgatóság vezetője legfeljebb egy alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja.
(4) Az EGT-s kormányhivatal a kérelem benyújtásától számított három hónapon belül határozattal dönt a kérelemről. Ezt a határidőt az EGT-s kormányhivatal vezetője legfeljebb egy alkalommal három hónappal meghosszabbíthatja.
27/G. §   Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról a Pest Megyei Igazgatóság ad ki igazolást.
27/G. §   Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról a Regionális Igazgatóság ad ki igazolást.
27/G. §   Az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes, illetve nemzetközi szerződés alapján azonos jogállást élvező állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról a Magyar Államkincstár ad ki igazolást.
27/G. §   Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról a Magyar Államkincstár ad ki igazolást.
27/G. §   Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról a Regionális Igazgatóság ad ki igazolást.
27/G. §   Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról az EGT-s Igazgatóság ad ki igazolást.
27/G. §   Az EGT-állam illetékes hatóságának megkeresésére a családtámogatási ellátás folyósításáról, valamint annak időtartamáról az EGT-s kormányhivatal ad ki igazolást.
27/H. §   Amennyiben a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján a magyar állam a Cst.-ben szabályozott ellátás vonatkozásában kiegészítés kifizetésére kötelezett, a jogosult számára járó összeget a Magyar Államkincstár évente egyszer, a tárgyévet követő év február 28-áig állapítja meg és utalja ki.
27/H. §   Amennyiben a munkavállalók Közösségen belüli szabad mozgásáról szóló 1612/68/EGK tanácsi rendelet vagy a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra, önálló vállalkozókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK tanácsi rendelet alapján a magyar állam a Cst.-ben szabályozott ellátás vonatkozásában kiegészítés kifizetésére kötelezett, a jogosult számára járó összeget a Regionális Igazgatóság évente egyszer, a tárgyévet követő év február 28-áig állapítja meg és utalja ki.
27/H. §
(1) A Cst. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti különbözetet a Regionális Igazgatóság évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-éig állapítja meg és utalja ki.
(1) A Cst. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti különbözet iránt kérelmet kell benyújtani, amelynek tartalmaznia kell a különbözet fizetésére jogosító gyermekek nevét és születési idejét, továbbá az elsődleges joghatósággal rendelkező tagállam megnevezését és a folyósító szerv megnevezését, címét.
(1) A Cst. 35. § (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban a Regionális Igazgatóság jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amit ilyen jogcímen a családnak más EGT-állam folyósít.
(1) A Cst. 35. § (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s Igazgatóság jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amit ilyen jogcímen a családnak más EGT-állam folyósít.
(1) A Cst. 35. § (4) bekezdése szerinti különbözet megállapítása iránti eljárásban az EGT-s kormányhivatal jár el. Különbözet kifizetésére akkor kerül sor, ha az ügyfél családja számára a magyar jogszabályok szerint nyújtható pénzbeli családi ellátások összege magasabb, mint az az összeg, amit ilyen jogcímen a családnak más EGT-állam folyósít.
(2) Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása - a Regionális Igazgatóság megkeresésére - a területi egészségbiztosítási pénztár feladata.
(2) A Cst. 35. §-ának (4) bekezdése szerinti különbözetet a Regionális Igazgatóság évente egyszer, a tárgyévet követő év március 31-éig állapítja meg és utalja ki.
(3) Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása - a Regionális Igazgatóság megkeresésére - a területi egészségbiztosítási pénztár feladata.
(3) Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása - az EGT-s Igazgatóság megkeresésére - az OEP feladata.
(3) Amennyiben a különbözet összegének megállapításához a gyermekgondozási díj napi összegének vagy a jogosultság időtartamának ismerete szükséges, annak megállapítása - az EGT-s kormányhivatal megkeresésére - az OEP feladata.
28. §
(1) Amennyiben a gyámhatóságként eljáró jegyző az iskoláztatási támogatás felfüggesztése iránti eljárást azért szünteti meg, mert a család külföldre távozott, erről a tényről az eljárást megszüntető végzésének megküldésével értesíti a kincstárt.
(1) Amennyiben a gyámhatóságként eljáró jegyző az iskoláztatási támogatás szüneteltetését azért nem kezdeményezi, mert a család ismeretlen helyen tartózkodik, erről a tényről értesíti az Igazgatóságot.
(1) Amennyiben a gyámhivatal az iskoláztatási támogatás felfüggesztése iránti eljárást azért szünteti meg, mert a család külföldre távozott, erről a tényről az eljárást megszüntető végzésének megküldésével értesíti a kincstárt.
(1) Amennyiben a gyámhivatal az iskoláztatási támogatás felfüggesztése iránti eljárást azért szünteti meg, mert a család külföldre távozott, erről a tényről az eljárást megszüntető végzésének megküldésével értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
(1a) Amennyiben a gyámhatóságként eljáró jegyző az iskoláztatási támogatás szüneteltetését azért nem kezdeményezi, mert a család külföldre távozott, erről a tényről értesíti a kincstárt.
(2) Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a jegyzőt. A jegyző a külföldre távozás tényéről értesíti a kincstárt.
(2) Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal a külföldre távozás tényéről értesíti a kincstárt.
(2) Amennyiben a külön jogszabály szerinti gyermekvédelmi jelzőrendszer valamely tagja feladatának ellátása során értesül arról, hogy a nem tanköteles gyermeket nevelő család külföldre távozott, erről a tényről tájékoztatja a gyámhivatalt. A gyámhivatal a külföldre távozás tényéről értesíti a fővárosi és megyei kormányhivatalt.
29. §   A fővárosi és megyei kormányhivatal az e rendelet szerinti, hatáskörébe tartozó ellátásokkal kapcsolatos eljárásokban az ONYF főigazgatója által jóváhagyott központi szakmai informatikai rendszert köteles használni.
27/D. §   A fegyveres erők, a rendvédelmi szervek, továbbá a nemzetbiztonsági szolgálatok a családtámogatási ellátásokkal kapcsolatos elszámolást, nyilvántartást, valamint adatszolgáltatást az OEP-pel kötött megállapodás alapján végzik.

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

31. §
(1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba, azzal, hogy az iskoláztatási támogatásra vonatkozó rendelkezéseket 1999. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
(1) Ez a rendelet 1999. január 1-jén lép hatályba.
(2) Az iskoláztatási támogatásra való jogosultság megállapításához minden tanköteles korú, illetve nem tanköteles korú, de közoktatási intézményben tanulmányokat folytató gyermekre vonatkozóan az igényelbíráló szervhez 1999. szeptember 30-ig be kell nyújtani a közoktatási intézmény igazgatójának 7. § szerinti igazolását.
(2) A családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény végrehajtásáról szóló 223/1998. (XII. 30.) Korm. rendeletnek a tankötelezettség teljesítésével összefüggő módosításáról szóló 236/2010. (IX. 13.) Korm. rendelettel megállapított 7. § (2) bekezdését azon gyermek tekintetében is alkalmazni kell, aki után vagy részére 2010. augusztus hónapjára családi pótlékot folyósítottak.
(2) A családi pótléknak a Cst. 50. § (6) bekezdése szerinti visszamenőlegesen járó összegének megállapításáról és folyósításáról nem kell határozatot hozni. Az igényelbíráló szerv a visszamenőlegesen járó összeget a 2011. január hónapjára járó családi pótlékkal együtt, - ha a családi pótlékra való jogosultság időközben megszűnt, 2011. január 31-éig - egy összegben folyósítja.
(2) Az egyes szociális és családtámogatási tárgyú, valamint egyéb kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 417/2015. (XII. 23.) Korm. rendelettel hatályon kívül helyezett 4/B. § (4) bekezdés g), h) és j) pontja szerinti családtámogatási kifizetőhely
a) a 2016. május 31-én nyilvántartott adatok szerint 2016. június hónapban általa folyósítandó családtámogatási ellátások továbbfolyósításához szükséges adatoknak, és
b) a 2016. május 31-én folyamatban lévő, jogerősen el nem bírált ügyek iratanyagának
legkésőbb 2016. június 15-éig történő átadásáról, az adatátadás módjáról és végrehajtásának ütemezéséről legkésőbb 2016. március 31-éig megállapodást köt az ONYF-fel.
(3) A jegyző, a családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltató vezetője, a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatója, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóságának igazgatója köteles átadni
a) a MEP igazgatójának
aa) a folyamatban lévő, de 1999. január 1-jéig még el nem bírált családtámogatási ügyek iratanyagát legkésőbb 1999. január 15-ig,
ab) legkésőbb 1999. március 31-ig a továbbfolyósításhoz szükséges adatokat azon jogerősen elbírált családtámogatási ügyek esetében, amelyekben az ellátás folyósítása folyamatban van;
b) az általuk - külön jogszabály alapján - vezetett nyilvántartások adatait az OEP-nek, MEP-nek.
(3) Az egyes kormányrendeleteknek az Erzsébet-programmal, valamint a családtámogatási eljárások egyszerűsítésével összefüggő módosításáról szóló 236/2012. (VIII. 30.) Korm. rendelettel módosított 4/B. § (1) bekezdés c) pontját, 5. § (5)-(6a) és (9) bekezdését, valamint 28. § (1) bekezdését azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben
a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a Cst. 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhatóságként eljáró jegyzőhöz, vagy
a) a nevelési-oktatási intézmény igazgatójának az igazolatlan mulasztásokról szóló, a Cst. 15. § (1) bekezdés szerinti jelzése 2012. augusztus 31-ét követően érkezik meg a gyámhivatalhoz, vagy
b) az iskoláztatási támogatás felfüggesztésének vagy szüneteltetésének felülvizsgálatára 2012. augusztus 31-ét követően kerül sor.
(3) A területi államigazgatási szervezetrendszer átalakításával összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 70/2015. (III. 30.) Korm. rendelettel megállapított rendelkezéseket a 2015. április 1-jén folyamatban lévő hatósági ügyekben is alkalmazni kell.
(4) A (3) bekezdés ab) alpontjában és b) pontjában meghatározott feladatok végrehajtásának módjáról és ütemezéséről
a) az OEP főigazgatója a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság igazgatójával, valamint a MÁV Rt. Nyugdíj Igazgatóság igazgatójával 1999. január 31-ig,
b) a MEP igazgatója az önkormányzat jegyzőjével, valamint a családtámogatási kifizetőhellyel nem rendelkező munkáltatóval 1999. január 31-ig
megállapodást köt.
(4) Az Igazgatóság a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 2012. szeptember 1-jétől hatályos 161/J. § (2) bekezdés a) pontja szerinti, az iskoláztatási támogatás szüneteltetésére irányuló kezdeményezésre elrendeli a felfüggesztett iskoláztatási támogatás folyósításának szüneteltetését.
(5) Az 1999. év március hónapjára járó, de április hóban folyósítandó családtámogatási ellátást még a Cst. 50. § (5)-(7) bekezdésében megjelölt szervek kötelesek folyósítani.
(5) A családtámogatási ellátásokkal összefüggésben felmerülő, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 31. § (2) bekezdése alapján az állami adóhatóság felé teljesítendő bevallási kötelezettséget és a bevallás önellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal technikai adószámon - első alkalommal 2015. június 12-éig - teljesíti.
(6) Gyermeknevelési támogatás és a támogatás után fizetett nyugdíjbiztosítási járulék címen - az R.-ben foglaltak szerint - utoljára 1999. március hónapban igényelhető előleg. Az R. 7. §-ban foglaltak megfelelő alkalmazásával az 1999. év március hónapban igénybe vett előleggel oly módon kell elszámolni - az R. 1. számú mellékletének kitöltésével -, hogy a 8. c) alpontban és 10. pontban az előleg helyett a 8. b) alpont szerint számított különbözetet megfelelő előjellel - visszafizetési kötelezettség esetén negatív előjellel, visszaigénylés esetén pedig pozitív előjellel - kell feltüntetni.
32. §
(1) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti
a) a családi pótlékról és a családok támogatásáról szóló 1990. évi XXV. törvény végrehajtásáról rendelkező 68/1995. (VI. 17.) Korm. rendelet és az azt módosító
b) az R. 4. §-ának (5) bekezdése; 7. §-a (9) bekezdésének b) pontja; 8. §-ának (3) bekezdésében az „és erről tájékoztatja a Népjóléti Minisztériumot” szövegrész; 2. számú melléklete 6. pontjában és 5. számú melléklete 5. pontjában az „az 1996. évi LXXXVIII. törvény 3. §-a alapján” szövegrész;
c) a gyermeknevelési támogatás megállapításának szabályairól, valamint a szociális ellátások igényléséhez felhasználható bizonyítékokról szóló 32/1993. (II. 17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Re.) I. fejezetének alcíme, 1-4. §-a; 7. §-a; 2. számú melléklete.
(2) 1999. április 30-ával hatályát veszti az R. 4. §-ának (1) bekezdésében a „gyermeknevelési támogatásra jogosult esetében lakó- vagy tartózkodási helye (a továbbiakban együtt: lakóhelye)” szövegrész; 7. §-a (1) bekezdésének a) pontja; 7. §-ának (2) bekezdése; 7. §-a (5) bekezdésében a „gyermeknevelési támogatás összegét, valamint a” szövegrész; 1. számú melléklete.
(2) E rendelet 27/H. §-a a Tanácsnak a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelete (1971. június 14.) 76. cikkének végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(2) E rendelet 27/E-27/H. §-a
1. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló, 1971. június 14-i 1408/71/EGK tanácsi rendelet 1. cikk u) pontja, valamint 76. cikke,
2. a szociális biztonsági rendszereknek a Közösségen belül mozgó munkavállalókra és családtagjaikra történő alkalmazásáról szóló 1408/71/EGK rendelet végrehajtására vonatkozó szabályok megállapításáról szóló, 1972. március 21-i 574/72/EGK tanácsi rendelet 107. cikke,
3. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 2004. április 29-i 883/2004/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 1. cikk z) pontja, valamint 68. cikke, és
4. a szociális biztonsági rendszerek koordinálásáról szóló 883/2004/EK rendelet végrehajtására vonatkozó eljárás megállapításáról szóló 2009. szeptember 16-i 987/2009/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet 60. és 90. cikke
végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.
(3) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg
a) az R. 7. §-ának (8)-(9) bekezdésében és 8. §-ának (3) bekezdésében a „Munkaügyi Minisztérium” szövegrész helyébe a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész, a 8. §-ának (2) bekezdésében a „Munkaügyi Minisztériumot” szövegrész helyébe a „Szociális és Családügyi Minisztériumot” szövegrész, 8. §-ának (4) bekezdésében a „Népjóléti Minisztériumot” szövegrész helyébe a „Belügyminisztériumot” szövegrész, 8. §-ának (5) bekezdésében a „Népjóléti Minisztérium” szövegrész helyébe a „Belügyminisztérium” szövegrész, a 8. §-ának (6) bekezdésében a „Népjóléti Minisztériumot” szövegrész helyébe a „Szociális és Családügyi Minisztériumot” szövegrész lép;
b) az Re. 5. §-ának (1) bekezdésében az „a gyermeknevelési támogatásban” szövegrész helyébe az „az ápolási díjban” szövegrész, 18. §-ában a „Népjóléti Minisztérium” szövegrész helyébe a „Szociális és Családügyi Minisztérium” szövegrész lép.
(4) 1999. május 1-jén az R. 7. §-ának (8) bekezdésében az „az 1-4. számú melléklet” szövegrész helyébe az „a 2-4. számú melléklet” szövegrész lép.

1. SZÁMÚ MELLÉKLET A 223/1998. (XII. 30.) KORM. RENDELETHEZ

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR

ORSZÁGOS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI PÉNZTÁR

TERÜLETI ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIVATAL
(Területi Államháztartási Közigazgatási és Információs Szolgálat)

Megyei, Fővárosi Egészségbiztosítási Pénztár Iktatási adatok:
      -                   -       -      

TERÜLETI ÁLLAMHÁZTARTÁSI HIVATAL

MAGYAR ÁLLAMKINCSTÁR TERÜLETI IGAZGATÓSÁGA

Folyósítási törzsszám:       -                   -       -     iktatószám:

IGÉNYBEJELENTÉS NEVELÉSI ELLÁTÁSRA
(CSALÁDI PÓTLÉK ÉS ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS MEGÁLLAPÍTÁSÁHOZ)

  Érkezési bélyegző és

IGÉNYBEJELENTÉS CSALÁDTÁMOGATÁSI ELLÁTÁSOKRA

A bejelentő lap kitöltése előtt szíveskedjen a kitöltési útmutatót alaposan áttanulmányozni!

AZ IGÉNYELBÍRÁLÓ SZERV TÖLTI KI

1. számú pótlap

Családi pótlék igényléséhez

   

IGÉNYBEJELENTÉS CSALÁDI PÓTLÉKRA

Folyósítási törzsszám: __-_____-__-_  
  Érkezési bélyegző és iktatószám:
   

IGÉNYBEJELENTÉS NEVELÉSI ELLÁTÁSRA
(CSALÁDI PÓTLÉK ÉS ISKOLÁZTATÁSI TÁMOGATÁS)

I.
IGÉNYLŐRE VONATKOZÓ ADATOK

                                         
 
1. Neve: ....................................................................................... TAJ-száma:                                    
  (Asszonyoknál leánykori név is) ............................................. Szül. év: ....................... hó ................... nap ...........  
  Anyja leánykori neve: .................................................................................................................................................  
 
  Házastárs neve: ....................................................................... TAJ-száma:                                    
  (Asszonyoknál leánykori név is) .................................................................................................................................  
  Állandó lakóhely címe: ...............................................................................................................................................  
  A folyósítást kérem: ............................................................................................................................ címre, vagy
........................................................................................................................................... pénzintézetnél vezetett
........................................................................................................................................................ számlaszámra.
 
     
2. Az igénybejelentést közvetlenül megelőzően a háztartásban élő gyermeke (gyermekei) után családi pótlékban vagy iskoláztatási támogatásban részesült neve: ........................................................................................................  
  .....................................................................................................................................................................................  
TAJ-száma:                                   Szül. év: ................................. hó ....................... nap ..............  
  Anyja neve: .................................................................................................................................................................  
  Előző folyósító szerv neve: .........................................................................................................................................  
  Címe: ...........................................................................................................................................................................  
  Utoljára mely hónapra folyósítottak ellátást: 19............................................................................................ hónap  
     
3. Iskoláztatási támogatást saját jogon igénylő neve: .....................................................................................................  
TAJ-száma:                                   Szül. év: ................................. hó ....................... nap ..............  
  Az iskoláztatási támogatási igény jogalapja: árvaság  
    átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülés
  Állandó lakóhely címe: ...............................................................................................................................................  
  A folyósítást kérem: ............................................................................................................................ címre, vagy
........................................................................................................................................... pénzintézetnél vezetett
........................................................................................................................................................ számlaszámra.
 
     
4. EGYEDÜLÁLLÓ VAGY ANNAK MINŐSÜLŐ IGÉNYLŐ NYILATKOZATA  
  A családi pótlékot és/vagy iskoláztatási támogatást egyedülállóként igényelem  
  ............ év .................. hó ................. napjától egyedülálló vagyok, mert: .................................................................  
  .....................................................................................................................................................................................  
  .....................................................................................................................................................................................  
  és az erről szóló igazolást csatolom.  
     
       
    az erről szóló igazolást csatolom.  
    ............................................................................................................................................................  
    ............................................................................................................................................................  
    ............ év .................. hó ................. napjától egyedülálló vagyok, mert: .................................................  
    A családi pótlékot és/vagy iskoláztatási támogatást egyedülállóként igénylem.  
  4. Egyedülálló vagy annak minősülő igénylő nyilatkozata  
       
    A folyósítást kérem: ............................................................................................................ címre, vagy
........................................................................................................................... pénzintézetnél vezetett
.............................................................................................................................................. számlára.
 
    Állandó lakhely címe: ............................................................................................................................  
    Az iskoláztatási támogatási igény jogalapja: árvaság - átmeneti vagy tartós nevelésből kikerülés  
  TAJ-száma:       -       -       Szül.: ............. év: .................... hó .......... nap  
  3. Iskoláztatási támogatást saját jogon igénylő neve: .....................................................................................  
    A folyósítást kérem: ............................................................................................................ címre, vagy
........................................................................................................................... pénzintézetnél vezetett
.................................................................................................................... pénzforgalmi bankszámlára.
 
    Állandó lakóhely címe: ............................................................................................................................  
    - átmeneti vagy tartós nevelésből került ki:  
    - árva  
    b) Iskoláztatási támogatást igényel, mert  
    A gondnok lakcíme: ........................................................... bankszámlaszáma: ...................................  
    Van-e gondnoka? igen - nem  
    a) 18 éven felüliként magasabb összegű családi pótlékot igényel  
    A saját jogon való támogatási igény jogalapja:  
  Taj száma:                       Szül.: ............. év: .................... hó .......... nap  
  3. Nevelési ellátást saját jogon igénylő neve: ..............................................................................................  
       
    Utoljára mely hónapra folyósítottak ellátást: ......... év .............................................. hónap  
    Címe: ..................................................................................................................................................  
    Előző folyósító szerv neve: ....................................................................................................................  
    Anyja leánykori neve: ............................................................................................................................  
  TAJ-száma:       -       -       Szül.: ............. év: .................... hó .......... nap  
  2. Az igénybejelentést megelőzően a háztartásban élő gyermek (gyermekei) után családi pótlékban vagy
iskoláztatási támogatásban részesülő neve: ..............................................................................................
 
       
    A folyósítást kérem: ............................................................................................................ címre, vagy
........................................................................................................................... pénzintézetnél vezetett
.............................................................................................................................................. számlára.
 
    Állandó lakóhely címe: ...........................................................................................................................  
    (Asszonyoknál leánykori név is): ..............................................................................................................  
    Házastárs neve: ........................................................... TAJ-száma:       -       -            
   
    Anyja leánykori neve: ......................................................................................................................................  
    (Asszonyoknál leánykori név is): .................................... Szül.: ............. év: .................... hó .......... nap  
  1. Igénylő neve: .............................................................. TAJ-száma:       -       -            
   
                                         

6. számú pótlap

Az 1408/71/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó személyek jogosultságának megállapításához

I. AZ IGÉNYLŐRE VONATKOZÓ ADATOK

II. HÁZASTÁRSRA/ÉLETTÁRSRA VONATKOZÓ ADATOK

III.

   
  • A jogszabály 1998. december 30-án jelent meg a Magyar Közlöny 121. számában.
  • hatályba lépett 1999. január 1-jén.
A szövegrész 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2014. március 15-én lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. szeptember 5-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 3-án lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2010. augusztus 31-én lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. március 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba. 2010. szeptember 16-án lépett hatályba.A szakasz 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. szeptember 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2000. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. június 28-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. március 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 6-án lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba. 2005. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2000. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. szeptember 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. október 30-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2008. május 16-án lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba. 2010. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2003. június 30-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2001. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. március 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. november 8-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2006. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.