2006. évi CXXIII. törvény

SZÍNEZŐS

a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

A törvény hatálya

1. §

Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény (a továbbiakban: Be.) alapján az ügyészség a büntetőeljárást közvetítői eljárás céljából felfüggesztette.

A közvetítői eljárás fogalma és célja

2. §

(1)

A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságtól, illetve ügyésztől független közvetítő bevonásával - a sértett és a gyanúsított közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(2)	A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között megállapodás jöjjön létre.

A közvetítő

3. §

(1)

A közvetítői eljárást a büntetőügyben eljáró ügyészség székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatként kijelölt szervvel - pályázat útján - közvetítői tevékenység végzésére szerződésben álló ügyvéd (a továbbiakban együtt: közvetítő) folytatja le.

(2)	Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai ezt indokolják, egy ügyben több közvetítő is kijelölhető. Ez esetben a vezető közvetítőként kijelölt közvetítő teljesíti az e törvényben előírt feladatokat.

(3)

A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(4)

A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek, e célból

a)	az eljárás ügyiratait - a törvényben meghatározott kivételekkel - megismerheti,

b)	a gyanúsítottól és a sértettől felvilágosítást kérhet,

c)	az ügyészségtől újabb ügyiratokat és felvilágosítást kérhet.

(5)

Az ügyészség a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztéséről rendelkező határozat (a továbbiakban: felfüggesztő határozat) kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - az ügyiratokat. A büntetőeljárásban részt vevő személynek a Be. 99. §-a alapján zártan kezelt személyes adatait a közvetítő a feladatának teljesítéséhez elengedhetetlenül szükséges mértékben ismerheti meg.

(6)

A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást. A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

(7)	A közvetítő biztosítja, hogy az általa megismert, zártan kezelt személyes adat az eljárás egyéb adataiból csak az érintett beleegyezésével váljon megismerhetővé.

4. §

(1)

Közvetítőként nem járhat el,

a)	aki a büntetőeljárásban gyanúsítottként, védőként, továbbá sértettként, feljelentőként vagy ezek segítőjeként vesz vagy vett részt, valamint ezeknek a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 459. § (1) bekezdés 14. pontjában meghatározott hozzátartozója (a továbbiakban: hozzátartozó),

b)	aki a büntetőeljárásban bíróként, ügyészként vagy a nyomozó hatóság nyomozási tevékenységet ellátó állományának tagjaként járt el, valamint ezek hozzátartozója,

c)	aki a büntetőeljárásban tanúként, a tanú segítőjeként, szakértőként, illetve szaktanácsadóként vesz vagy vett részt,

d)	az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a felfüggesztő határozat meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,

e)	az az ügyvéd, aki a gyanúsított vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár,

f)	akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2)	A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

(3)	A kizárási okot az ügyészség, a sértett és a gyanúsított is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását.

(4)	A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés f) pontjában szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és azt három napon belül bejelenti.

5. §

(1)	A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a közvetítő kizárásáról, és szükség esetén új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően három napon belül határoz.

(2)	A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett és a gyanúsított az ügyészséghez panasszal élhet.

(3)	A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el.

5/A. §

Ha a közvetítői eljárásban ügyvéd vett részt közvetítőként,

a)	az eljárás során létrejött, írásba foglalt megállapodáson túl joghatás kiváltására alkalmas okiratot nem készíthet, és ügyvédként annak ellenjegyzésére nem jogosult,

a büntetőeljárás további menetében, különösen a büntetőeljárás felfüggesztésének meghosszabbítása vagy ismételt felfüggesztése, a polgári jogi igény érvényesítése, illetve egyéb, a bűncselekménnyel okozott kár megtérítése, valamint a bűncselekménnyel összefüggésben keletkezett jog- vagy érdeksérelem elhárítása érdekében büntetőeljáráson kívül indított eljárás során egyik fél érdekében, képviseletében sem járhat el.

A közvetítői eljárás megindításának alapja

6. §

A közvetítői eljárás a felfüggesztő határozattal indul meg.

Az eljárás általános szabályai

7. §

(1)	A közvetítői eljárás csak a sértett és a gyanúsított önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a gyanúsított egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

(2)	A sértett és a gyanúsított Be. 59. § (1) bekezdés a), c), e)-h) és m) pontjában meghatározott segítője, valamint a védő a közvetítői eljárásban részt vehet.

(3)	A sértett meghatalmazott képviselője, valamint a gyanúsított védője a közvetítői eljárásban jogi képviselőként vesz részt. A büntetőügyben a képviseletre adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(4)

A közvetítői eljárásban a sértett és a terhelt törvényes képviselőjének részvétele kötelező. A terhelt törvényes képviselője jogait a polgári jog szabályai szerint gyakorolja. A cselekvőképtelen sértett a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el. A korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett a közvetítői eljárásban részt vehet, de jognyilatkozat tételére, valamint a sértett és a törvényes képviselő közötti érdekellentétre a polgári jog szabályai irányadóak.

(5)	Ha a sértett nem természetes személy, helyette törvényes vagy meghatalmazott képviselője jár el abban az esetben is, ha e törvény szerint a közvetítői megbeszélés vagy a megállapodás megkötése a sértett személyes jelenlétében folytatható le.

(6)	A törvényes képviselő, és a jogi képviselő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a sértett, illetve a gyanúsított e törvény szerinti jogait gyakorolja.

(7)

A sértett és a gyanúsított indítványozhatja, hogy a (2)-(4) bekezdésben írt személyek közül az általa megnevezett legfeljebb két-két személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében a közvetítő által meghatározott rendben felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(8)	Ha a büntetőeljárás vagy a közvetítői eljárás adatai indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét elősegítheti.

8. §

(3)	A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók azzal, hogy a közvetítő rendbírság kiszabására nem jogosult.

(3a)

A sértett, a gyanúsított megismerheti a közvetítői megbeszélésről készült feljegyzést, valamint a másik fél által benyújtott ügyiratot. A megismerés jogát a közvetítő az ügyirat megtekintésének, erre irányuló külön indítvány vagy hozzájárulás esetén az ügyirat tartalmáról felvilágosítás adásával, tájékoztatás nyújtásával vagy a félnek saját részre történő másolat vagy felvétel készítésének lehetővé tételével biztosítja.

(4)	Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő az ügyészség hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről az ügyészséget tájékoztatja.

A közvetítői megbeszélés előkészítése

8/A. §

(1)	A közvetítő a közvetítői megbeszélés előkészítése, a konfliktus eredményes rendezése, a feleknek a közvetlen személyes találkozásra történő felkészítése érdekében kapcsolatot tarthat a sértettel, a gyanúsítottal, vagy egyszerre mindkét féllel.

(2)	A közvetítő az (1) bekezdésben meghatározott kapcsolattartás során igénybe vehet bármilyen, a felek által elfogadott telekommunikációs eszközt.

A közvetítői megbeszélés kitűzése

9. §

(1)	A közvetítő a felfüggesztő határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz, illetőleg, ha közvetítőként ügyvéd jár el, a hozzá történt érkezésétől számított tizenöt napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját.

(2)	A közvetítői megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. Ha a közvetítő indokoltnak tartja, ettől eltérően dönthet.

(3)

Az első közvetítői megbeszélésre történő értesítésben a sértettet és a gyanúsítottat röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről. A közvetítői megbeszélésről a törvényes képviselőt, illetve a jogi képviselőt is értesíteni kell.

(4)	A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészséghez.

10. §

(1)

Ha a sértett vagy a gyanúsított a szabályszerűen kézbesített értesítés ellenére nem jelenik meg, a közvetítő - szükség esetén az értesített személy megkeresésével - tisztázza a távolmaradás körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának - a hozzájárulás visszavonása miatt - nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.

(2)

Ha a sértett vagy a gyanúsított az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul, vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

(3)

Az értesítésre, a kézbesítésre és az igazolásra a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy két hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni és hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható, továbbá ha az értesítés egyszerűsített kézbesítés útján történt, és az értesítés átvétele vagy tudomásulvétele nem igazolható, a (2) bekezdésben meghatározott következmények nem alkalmazhatók.

(4)	Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és képviselője az ügyészséghez panasszal élhet.

10/A. §

(1)	Az eljárásban a Be. elektronikus kapcsolattartásra vonatkozó rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.

(2)	Az eljárásban a közvetítőként eljáró ügyvéd elektronikus kapcsolattartásra nem köteles, és nem minősül elektronikus ügyintézést biztosító szervnek.

(3)	A közvetítő a közvetítői eljárás során előterjesztett, a Be. 149. § (2) bekezdése szerinti, az elektronikus kapcsolattartás vállalására vonatkozó nyilatkozatot a 16. § (1) bekezdésében meghatározott iratokkal együtt megküldi az ügyésznek.

(4)	A közvetítői eljárásban a Be. 161. § (5) bekezdése alapján rendbírság nem szabható ki.

(5)	A közvetítői eljárásban előterjesztett, a Be. 162. § (1) bekezdése szerinti indítványt a közvetítő nem utasíthatja el, de a papíralapú kapcsolattartásra való áttérés csak a közvetítői eljárásra vonatkozik.

A közvetítői megbeszélés

11. §

(1)	A közvetítői megbeszélés a sértett és a gyanúsított egyidejű, együttes személyes jelenlétével folytatható le.

(2)

A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett, a gyanúsított és az egyéb jelenlevők személyazonosságát, majd megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza. A közvetítő hivatalból vizsgálja a jelen lévő segítők eljárási jogosultságát.

(3)	A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a gyanúsítottat a szükséges részletességgel meghallgatja. A sértett és a gyanúsított az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(4)

A megbeszélésre a sértett és a gyanúsított egyidejű személyes jelenlétével, de egymás távollétében kerülhet sor, ha a konfliktus feloldása ily módon is lehetséges, és tartózkodási helye vagy állapota miatt bármelyik fél a megbeszélés helyszínén megjelenni csak aránytalan nehézséggel vagy egyáltalán nem képes. Ezekben az esetekben a tartózkodási hely szerint illetékes kormányhivatal kijelölt közvetítője - megkeresésre - a megbeszélés lefolytatásában közreműködik.

(4a)

A (4) bekezdés szerinti esetben a közvetítői megbeszéléstől eltérő helyszínen lévő sértett, illetve gyanúsított jelenlétét telekommunikációs eszköz útján kell biztosítani. Ez esetben a segítő, a védő, a tolmács, valamint a 7. § (7) és (8) bekezdésében meghatározott személy jelenléte is biztosítható telekommunikációs eszköz használatával.

(4b)

Telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét esetén a közvetítői megbeszélés helyszíne és a telekommunikációs jelenléttel érintett személy közötti kapcsolat biztosítása folyamatos kép- és hangfelvétel továbbításával történik. A közvetítő engedélyével, a telekommunikációs jelenléttel érintett személy a kapcsolat biztosítására a rendelkezésére álló eszközt is használhatja (e § alkalmazásában a továbbiakban: saját eszközzel biztosított jelenlét), amely esetben a közvetítői megbeszélés akkor is lefolytatható, ha az elkülönített helyszínen csak a telekommunikációs jelenléttel érintett személy van jelen.

(4c)

Telekommunikációs eszköz használata esetén az elkülönített helyszínen jelen levő személy személyazonosságát a közreműködő közvetítő vagy a kormányhivatal erre felhatalmazott dolgozója igazolja. A saját eszközzel biztosított jelenlét esetén a közvetítő a telekommunikációs jelenléttel érintett személy személyazonosságát a természetes személyazonosító adatainak az egyeztetésével vagy más olyan módon ellenőrzi, amely alapján az érintett személy kiléte megállapítható.

(4d)

Ha folyamatos kép- és hangfelvétel továbbítására alkalmas technikai eszköz nem biztosítható és ez a közvetítői eljárás indokolatlan elhúzódását eredményezné, a kapcsolatot folyamatos hangkapcsolat is biztosíthatja. Ez esetben a telekommunikációs jelenléttel érintett személy személyazonosságát az elkülönített helyszínen közreműködő közvetítő, illetve a kormányhivatal felhatalmazott dolgozója, vagy más hivatalos vagy közfeladatot ellátó személy ellenőrzi.

(4e)

A közvetítői megbeszélés nem folytatható le, ha a telekommunikációs eszköz útján biztosított jelenlét során

a)	észszerű kétely mutatkozik a telekommunikációs jelenléttel érintett személy személyazonosságával, a közvetítői megbeszélésen való részvételének önkéntességével vagy nyilatkozatának befolyásmentességével kapcsolatban,

b)	olyan személy van jelen az elkülönített helyszínen, akinek a jelenlétét a törvény nem teszi lehetővé, vagy

c)	a saját eszközzel biztosított jelenlét esetén az a) pontban meghatározottak ellenőrzése érdekében a közvetítő által meghatározott tevékenységet a telekommunikációs jelenléttel érintett személy megtagadja vagy azt ellenőrzésre alkalmatlan módon végzi el.

(5)

A közvetítő meghallgatja a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértettet, és a gyanúsított a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie. E rendelkezés nem érinti a sértett 7. § (4) bekezdésében meghatározott jogait.

(6)

A megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen meg kell jelennie

a)	a gyanúsítottnak,

b)	a sértettnek,

c)	a gyanúsított törvényes képviselőjének,

d)	a korlátozottan cselekvőképes kiskorú vagy a cselekvőképességében részlegesen korlátozott nagykorú sértett törvényes képviselőjének.

(7)

Ha a személyes jelenlét biztosítása a (4) bekezdésben meghatározott okból telekommunikációs eszköz útján történt, akkor a megállapodás megkötésére a (4a)-(4e) bekezdésben meghatározottak alkalmazandók azzal, hogy a telekommunikációs jelenléttel érintett személy

a)	a megállapodást az elkülönített helyszínen önállóan aláírja, vagy

b)	olyan - elektronikus módon rögzített - szóbeli nyilatkozatot tesz, amely alkalmas annak igazolására, hogy a megállapodás tartalmát megismerte és elfogadta.

(8)

Saját eszközzel biztosított jelenlét esetén, a telekommunikációs jelenléttel érintett személy feladata, hogy a megbeszélés során gondoskodjon az aláírt megállapodás digitalizálásáról és a közvetítő részére történő megküldéséről, vagy az általa elektronikusan rögzített nyilatkozatnak a közvetítő részére történő megküldéséről.

A feljegyzés

12. §

(1)	A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.

(2)

A feljegyzésben fel kell tüntetni

a)	pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát és a gyanúsított nevét,

b)	az ügyészség megnevezését és ügyszámát,

c)	a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,

d)	az eljáró közvetítő, a sértett, a gyanúsított, a segítők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét,

e)	a telekommunikációs eszköz használatának tényét, indokát és módját, továbbá annak a személynek a megjelölését, akinek a jelenlétét telekommunikációs eszköz útján biztosítják.

(3)	A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a feljegyzés alapján azt is meg lehessen állapítani, hogy az eljárási szabályokat megtartották-e.

A megállapodás

13. §

(1)	A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.

(2)

A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

a)	a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a felfüggesztés kezdő időpontjától számított két éven belül egy összegben, illetve meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg, vagy más módon nyújt jóvátételt,

b)	az eljárás költségeit ki viseli.

(3)	A megállapodásban vállalt kötelezettségek más jogait és jogos érdekeit nem sérthetik, a kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

(4)

A közvetítő a sértett és gyanúsított között létrejött - az (1)-(3) bekezdésben írtaknak megfelelő - megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett és a gyanúsított is aláír. A közvetítő az okiratot haladéktalanul kézbesíti a sértettnek, a gyanúsítottnak, és az ügyészségnek. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.

(5)	A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel, kivéve a megállapodást tartalmazó okiratot és a közvetítő jelentését.

14. §

(1)	Az írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.

(2)	A megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.

(3)

A közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a)	a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

b)	a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A megállapodás felülvizsgálata és hatályon kívül helyezése

14/A. §

Ha az ügyészség hatályon kívül helyezi a közvetítői eljárásban létrejött megállapodást, a közvetítő a már teljesített kötelezettségekre is figyelemmel, a szükséges terjedelemben ismét lefolytatja a közvetítői eljárást.

A közvetítői eljárás befejezése

A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

15. §

(1)

A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a)	a gyanúsított a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek a megállapodásban jóváhagyott módon megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit a megállapodásban jóváhagyott módon jóvátette,

b)	a közvetítő igazolt módon tudomást szerez arról, hogy a gyanúsított a megállapodásban foglaltakat nem teljesítette,

c)	a sértett vagy a gyanúsított részére küldött értesítés kézbesítésének abból eredő eredménytelenségéről szerez tudomást a közvetítő, hogy a címzett ismeretlen helyen tartózkodik,

d)	a sértett vagy a gyanúsított haláláról a közvetítő hivatalos tudomást szerez,

e)	a sértett vagy a gyanúsított kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

f)	a sértett vagy a gyanúsított a hozzájárulását visszavonta, vagy távolmaradását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,

g)	a gyanúsított nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 412. § (2) bekezdés a), b) pontjában vagy c) pont ca) alpontjában írt feltételek nem állnak fenn,

h)	az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

(2)	A megállapodás teljesítését a közvetítő ellenőrzi.

(3)	Ha a gyanúsított a megállapodásban vállalt kötelezettségeinek teljesítését megkezdte, de a közvetítői eljárás a büntetőeljárás felfüggesztésének eredeti tartama alatt nem fejezhető be, a közvetítő tájékoztatja az ügyészséget a befejezés várható idejéről.

A jelentés

16. §

(1)	A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyészségnek, és ezzel egyidejűleg a megküldés tényéről írásban tájékoztatja a sértettet és a gyanúsítottat.

(2)

A jelentés tartalmazza

a)	pártfogó felügyelő közvetítő esetén a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, ügyvéd közvetítő esetén a közvetítői tevékenység végzésére kötött szerződés számát, az ügy számát, a gyanúsított és a sértett nevét,

b)	az ügyészség megnevezését és ügyszámát,

c)	a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,

d)	a közvetítői eljárás eredményét és

e)	a közvetítő nevét.

(3)	A közvetítői eljárás során rögzített személyes adatok - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai célra felhasználhatók.

Költségek viselése

17. §

(1)	A közvetítői eljárás során felmerült költség (e § alkalmazásában a továbbiakban: költség) nem bűnügyi költség.

(2)

Az állam előlegezi

a)	a sértett és a törvényes képviselője indítványára a megjelenésükkel felmerült költséget,

b)	a kirendelt védő költségét,

azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a sértett, a gyanúsított vagy a törvényes képviselő hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.

(3)	A költséget a (4) és az (5) bekezdésben foglaltak kivételével a gyanúsított viseli.

(4)	A sértett viseli azt a költséget, amiről a sértett és a gyanúsított ekként állapodott meg.

(5)

Az állam viseli

a)	a kirendelt védő költségét, ha a jogi segítségnyújtó szolgálat a gyanúsított részére a büntetőeljárás közvetítői eljárás céljából történő felfüggesztése előtt költségkedvezményt engedélyezett, és

b)	azt a költséget, amely annak kapcsán merült fel, hogy a gyanúsított hallássérült, siketvak, beszédfogyatékos, más okból nem képes kommunikálni vagy abban súlyos fokban korlátozott, illetve a magyar nyelvet nem ismeri vagy az eljárás során nemzetiségi anyanyelvét használta.

18. §

A közvetítő megállapítja azt a költséget, amelynek megfizetésére a közvetítői eljárás befejezéséig nem került sor, és a költség végrehajtása iránt intézkedik.

Hatálybalépés

24. §

(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be. módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. §-ának (1) bekezdése a hatályát veszti.

(3)	Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési követelményeit, valamint a büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeit és díjazásának szabályait rendeletben állapítsa meg.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. §

Ez a törvény a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és a tanács irányelv 12., 16. és 18. cikkének való megfelelést szolgálja.

A jogszabály 2006. december 21-én jelent meg a Magyar Közlöny 159. számában.
hatályba lépett 2007. január 1-jén.

A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2022. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba. 2022. március 1-jén lépett hatályba. 2022. március 1-jén lépett hatályba. 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba. 2022. március 1-jén lépett hatályba. 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2022. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2022. március 1-jén lépett hatályba. 2022. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2008. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba. 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. december 31-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 7-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 7-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. július 1-jén lépett hatályba.

KIHIRDETÉSI ÁLLAPOT

2006. évi CXXIII. törvény

a büntető ügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről

A törvény hatálya

1. §

Ezt a törvényt azokban az ügyekben kell alkalmazni, amelyeket a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény (Be.) alapján az ügyész, illetőleg a bíróság közvetítői eljárásra utalt.

A közvetítői eljárás fogalma és célja

2. §

(1)

A közvetítői eljárás a bűncselekmény elkövetésével kiváltott konfliktust kezelő eljárás, amelynek célja, hogy a büntetőeljárást lefolytató bíróságtól, illetőleg ügyésztől független, harmadik személy (közvetítő) bevonásával - a sértett és a terhelt közötti konfliktus rendezésének megoldását tartalmazó, a bűncselekmény következményeinek jóvátételét és a terhelt jövőbeni jogkövető magatartását elősegítő - írásbeli megállapodás jöjjön létre.

(2)	A közvetítői eljárásban arra kell törekedni, hogy a sértett és a terhelt között - a terhelt tevékeny megbánását megalapozó - megállapodás jöjjön létre.

A közvetítő

3. §

(1)

A közvetítői eljárást a büntető ügyben eljáró bíróság, illetőleg ügyész székhelye szerint illetékes pártfogó felügyelői szolgálat közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelője, vagy a pártfogó felügyelői szolgálatnál közvetítői tevékenység végzésére bejelentkezett ügyvédek névjegyzékén szereplő ügyvéd (közvetítő) folytatja le.

(2)

A közvetítő feladata, hogy a közvetítői eljárás során pártatlanul, lelkiismeretesen, a külön jogszabályban meghatározott szakmai követelmények szerint közreműködjön a megállapodás létrehozásában. A közvetítőnek tiszteletben kell tartania az eljárásban résztvevők méltóságát, és biztosítania kell, hogy a résztvevők egymással szemben is tisztelettel járjanak el.

(3)

A közvetítő jogosult és köteles mindazokat az adatokat megismerni, amelyek a feladatának ellátásához szükségesek. Az ügyész a közvetítői eljárásra utalásról szóló határozat, illetve a bíróság az eljárást felfüggesztő végzés kézbesítésével egyidejűleg a közvetítő rendelkezésére bocsátja - az e törvényben meghatározott feladatai ellátásához szükséges mértékben és időtartamban - az iratokat. A Be. 96. §-ának (2) bekezdése szerint kezelt azon adatok, amelyek nem a tanúként kihallgatott sértettre vonatkoznak, nem bocsáthatók a közvetítő rendelkezésére.

(4)	A közvetítőt - ha törvény másként nem rendelkezik - titoktartási kötelezettség terheli minden olyan tényre, adatra és körülményre vonatkozóan, amelyről közvetítői tevékenységével összefüggésben szerzett tudomást.

(5)	A közvetítő titoktartási kötelezettsége a közvetítői tevékenység megszűnése után is fennáll.

4. §

(1)

Közvetítőként nem járhat el,

a)	aki az ügyben mint bíró, ügyész vagy a nyomozó hatóság tagja járt el, valamint az ügyben eljárt vagy eljáró bíró, ügyész, illetőleg a nyomozó hatóság tagjának hozzátartozója [Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (Btk.) 137. § 6. pont],

b)	aki az ügyben mint terhelt, védő, továbbá sértett, magánfél, feljelentő vagy mint ezek képviselője vesz vagy vett részt, valamint aki ezek hozzátartozója,

c)	aki az ügyben mint tanú, szakértő, illetőleg szaktanácsadó vesz vagy vett részt,

d)	az a pártfogó felügyelő, aki pártfogó felügyelőként a terhelt vagy a sértett ügyében három éven belül eljárt, vagy bármelyikük folyamatban lévő ügyében eljár, kivéve a közvetítői eljárás alkalmazásáról szóló döntés meghozatala előtt kért pártfogó felügyelői véleményt készítő pártfogó felügyelőt,

e)	akitől az ügy elfogulatlan megítélése egyéb okból nem várható.

(2)	A közvetítő a vele szemben felmerült kizárási okot köteles a pártfogó felügyelői szolgálat vezetőjének haladéktalanul bejelenteni.

(3)	A kizárási okot a sértett, a terhelt, valamint ezek képviselője is bejelentheti és indítványozhatja a közvetítő kizárását.

(4)	A (3) bekezdésben megjelölt személy az (1) bekezdés e) pontjában szabályozott kizárási okot a meghallgatás megkezdése után csak akkor érvényesítheti, ha valószínűsíti, hogy a bejelentés alapjául szolgáló tényről a meghallgatás megkezdése után szerzett tudomást, és ha azt nyomban bejelenti.

5. §

(1)	A pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a tudomására jutott kizárási ok miatt a közvetítő kizárásáról, és új közvetítő kijelöléséről a tudomásszerzést követően nyomban, hivatalból határoz.

(2)

A közvetítő kizárásáról a pártfogó felügyelői szolgálat vezetője a kizárásra vonatkozó bejelentés kézhezvételétől számított három munkanapon belül határoz, és szükség esetén új közvetítőt jelöl ki. A kizárást kimondó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, a kizárás megtagadása ellen a sértett, a terhelt, valamint képviselőjük a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet, a vádemelést követően a büntetőeljárást a közvetítői eljárás érdekében felfüggesztő bírósághoz fellebbezhet.

(3)	A kizárásra vonatkozó bejelentés elintézéséig a közvetítő az ügyben nem járhat el.

A közvetítői eljárás megindításának alapja

6. §

A közvetítői eljárás

a)	az ügyésznek az ügy közvetítői eljárásra utalásáról hozott határozatával [Be. 221/A. § (3) bek.], vagy

b)	a bíróságnak a büntetőeljárást - a közvetítői eljárás lefolytatása érdekében hozott - felfüggesztő végzésével [Be. 266. § (3) bek. c) pont]

indul meg.

Az eljárás általános szabályai

7. §

(1)	A közvetítői eljárás csak a sértett és a terhelt önkéntes hozzájárulásával folytatható le. Az eljárásban a sértett és a terhelt egyenrangú felek, az eljárás során bármikor visszavonhatják a részvételre vonatkozó hozzájárulásukat, és minden egyezségre önként kell jutniuk.

(2)

A sértett és a terhelt jogosult arra, hogy jogi képviselőt hatalmazzon meg, aki az eljárásban részt vehet és az általa képviselt érdekében felszólalhat. A sértett jogi képviselője és a terhelt védője jogi képviselőként eljárhat. A büntető ügyben adott meghatalmazás - ha a meghatalmazásból más nem tűnik ki - és a kirendelés hatálya kiterjed a közvetítői eljárásra is.

(3)

A sértett és a terhelt indítványozhatja, hogy az általa megnevezett - legfeljebb két-két - személy a közvetítői megbeszélésen jelen lehessen, és érdekében felszólalhasson. A közvetítő az indítvány teljesítését csak akkor tagadhatja meg, ha a megnevezett személy jelenléte a közvetítői eljárás céljával ellentétes. A közvetítő döntése ellen nincs helye jogorvoslatnak.

(4)	Ha a közvetítői eljárásra utalt ügy körülményei indokolják, a közvetítő bevonhat a közvetítői eljárásba olyan személyt, aki a megállapodás létrejöttét a szakértelmével elősegítheti.

(5)	Ha a sértett diplomáciai vagy a nemzetközi jogon alapuló más mentességet élvező személy, az ügyész, illetve a bíróság a 6. § a), illetve b) pontja szerinti határozat meghozatala előtt a külpolitikáért felelős miniszter útján szerzi be a sértett közvetítői eljárást megalapozó nyilatkozatát.

8. §

(1)	Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, a közvetítői eljárásban a törvényes képviselő részvétele kötelező, ha a sértett cselekvőképtelen, a közvetítői eljárásban nem vehet részt, helyette törvényes képviselője jár el, érdekellentét esetén a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

(2)	Ha a büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész, illetőleg a bíróság elrendelte, hogy a tanúként kihallgatott sértett személyi adatait [Be. 85. § (2) bek.] az iratok között elkülönítve, zártan kezeljék, a Be. 96. §-ának rendelkezései a közvetítői eljárásban is irányadók.

(3)	A közvetítői eljárás nyelve a magyar. Az anyanyelv használatára és a tolmács igénybevételére a Be. rendelkezései az irányadók.

(4)	Ha a közvetítői eljárás során a közvetítő az ügyész vagy a bíróság hatáskörébe tartozó intézkedés vagy eljárási cselekmény elvégzésének szükségességét észleli, erről az ügyészt, illetőleg a bíróságot tájékoztatja.

A közvetítői megbeszélés kitűzése

9. §

(1)	A közvetítő a 6. § szerinti határozatnak a pártfogó felügyelői szolgálathoz történt érkezésétől számított nyolc napon belül kitűzi az első közvetítői megbeszélés időpontját.

(2)	A közvetítői megbeszélést rendszerint a pártfogó felügyelői szolgálat hivatali helyiségében kell megtartani. Ha a közvetítő indokoltnak tartja, ettől eltérően dönthet.

(3)	Az első közvetítői megbeszélésre történő idézésben a sértettet és a terheltet röviden tájékoztatni kell a közvetítői eljárás lényegéről, jogkövetkezményeiről, valamint jogaikról és kötelezettségeikről.

(4)

A közvetítői eljárást úgy kell megszervezni, hogy azt az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónapon belül be lehessen fejezni, és a jelentés, továbbá a megállapodásról szóló okirat a büntetőeljárás felfüggesztése határidejének letelte előtt megérkezzen az ügyészhez, illetve a bírósághoz.

10. §

(1)

Ha a sértett vagy a terhelt a szabályszerűen kézbesített idézés ellenére nem jelenik meg, és a mulasztását nem igazolta, a közvetítő - szükség esetén a mulasztó megkeresésével - tisztázza a mulasztás körülményeit, továbbá azt, hogy a közvetítői eljárás lefolytatásának - a hozzájárulás visszavonása miatt - nincs-e akadálya. Ha a közvetítői eljárás lefolytatásának nincs akadálya, a közvetítő a megbeszélésre újabb időpontot tűz ki.

(2)

Ha a sértett vagy a terhelt az (1) bekezdés esetét követően kitűzött közvetítői megbeszélésen ismételten nem jelenik meg, és ezt előzetesen, mihelyt az akadály tudomására jut, haladéktalanul vagy ha ez már nem lehetséges, az akadály megszűnése után nyomban, alapos okkal nem igazolja, úgy kell tekinteni, mint aki a hozzájárulását visszavonta.

(3)	Az idézésre, a kézbesítésre és a mulasztás igazolására a Be. rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy három hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni, hirdetményi kézbesítés nem alkalmazható, rendbírság nem szabható ki, és elővezetés sem rendelhető el.

(4)

Az igazolási kérelemről a közvetítő határoz. Az igazolási kérelemnek helyt adó határozat ellen jogorvoslatnak nincs helye, az igazolási kérelem elutasítása ellen a kérelem előterjesztője és képviselője a vádemelést megelőzően a közvetítői eljárásra utalásról határozó ügyészhez panasszal élhet, a vádemelést követően a büntetőeljárást a közvetítői eljárás érdekében felfüggesztő bírósághoz fellebbezhet.

A közvetítői megbeszélés

11. §

(1)

A közvetítői megbeszélés kezdetekor a közvetítő megállapítja a sértett és a terhelt személyazonosságát, és megkérdezi őket, hogy a közvetítői eljárás lényegére, jogkövetkezményeire, a jogaikra és kötelezettségeikre történt írásbeli tájékoztatást megértették-e, nemleges válasz esetén a meg nem értett részt megmagyarázza.

(2)

A közvetítői megbeszélésen a közvetítő a sértettet és a terheltet a szükséges részletességgel meghallgatja. A közvetítő a sértettet és a terheltet egymás jelenlétében is, és egymás távollétében is meghallgathatja. A sértett és a terhelt az üggyel kapcsolatos álláspontját szóban kifejtheti, és a rendelkezésére álló iratokat is bemutathatja.

(3)

Ha a közvetítő a sértettet és a terheltet egymás távollétében hallgatja meg, az így kapott tájékoztatást közölheti a közvetítői eljárásban részt vevő más sértettel, terhelttel, ezek képviselőjével, azért, hogy az így tájékoztatást kapó sértett vagy terhelt ennek figyelembevételével álláspontját kialakíthassa, előadhassa, kivéve, ha a tájékoztatást adó sértett vagy terhelt akként nyilatkozik, hogy a tájékoztatás nem hozható más sértett, terhelt vagy képviselő tudomására.

(4)	Ha a sértett korlátozottan cselekvőképes, őt a közvetítő meghallgatja, és a terhelt a nyilatkozatát ebben az esetben is közvetlenül a sértetthez intézi. A korlátozottan cselekvőképes sértett meghallgatásánál a törvényes képviselőnek jelen kell lennie.

(5)

A sértettnek - ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselőnek is - és a terheltnek, nem természetes személy sértett esetében pedig a képviseletére feljogosított személynek a megállapodás megkötésekor és aláírásakor személyesen, együttesen meg kell jelenniük. A jogi képviselő távolmaradása a közvetítői megbeszélés megtartásának nem akadálya, de a sértett, illetve a terhelt kérelmére a megbeszélést más időpontra kell kitűzni.

A feljegyzés

12. §

(1)	A közvetítői megbeszélésről a közvetítő feljegyzést készít.

(2)

A feljegyzésben fel kell tüntetni

a)	a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését, az ügy számát, és a terhelt nevét,

b)	annak a bíróságnak, illetve ügyészségnek a megnevezését és ügyszámát, amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta,

c)	a közvetítői megbeszélés helyét, megkezdésének és befejezésének időpontját,

d)	az eljáró közvetítő, a sértett, a terhelt, a képviselők, illetve a közvetítői megbeszélésen részt vett más személyek nevét, valamint az első megjelenéskor a sértettnek és a terheltnek azt a lakcímét, ahonnan idézhető.

(3)	A feljegyzésben röviden ismertetni kell az eljárás menetét akként, hogy a jogok gyakorlása és a kötelezettségek teljesítése, valamint az eljárási szabályok megtartása nyomon követhető legyen.

A megállapodás

13. §

(1)	A közvetítői eljárásban a megállapodás akkor jön létre, ha a sértett és a terhelt között a bűncselekménnyel okozott kár megtérítésében vagy a bűncselekmény káros következményeinek egyéb módon való jóvátételében azonos álláspont alakul ki.

(2)

A megállapodásnak tartalmaznia kell, hogy

a)	a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a büntetőeljárás felfüggesztésének tartama alatt vagy a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig egy összegben, illetőleg meghatározott rendszerességgel, részletekben fizeti meg vagy más módon nyújt jóvátételt,

b)	az eljárás költségeit ki viseli.

(3)	A megállapodásban vállalt kötelezettségeknek meg kell felelniük a jogszabályoknak, ésszerűnek kell lenniük, és nem ütközhetnek a jó erkölcsbe.

(4)

A közvetítő a sértett és terhelt között létrejött - az (l)-(3) bekezdésben írottaknak megfelelő - megállapodásról okiratot állít ki, amelyet a sértett - ha a törvényes képviselet kötelező, a törvényes képviselő is - és a terhelt is aláír. A közvetítő az okiratot a sértettnek, a terheltnek, és a jelen lévő képviselőjüknek átadja, ha a képviselő nincs jelen, részére az okiratot kézbesíti. A megállapodásról kiállított okirat közokirat.

(5)	A közvetítői eljárásban keletkezett iratok abban a büntetőeljárásban, amelyben a közvetítői eljárásra sor került, bizonyítékként nem használhatók fel, kivéve a közvetítés eredményeként létrejött megállapodást tartalmazó okiratot és a közvetítő jelentését.

14. §

(1)	A közvetítői eljárásban létrejött, írásba foglalt megállapodás a közvetítői eljárás célján túlmenően joghatás kiváltására nem alkalmas.

(2)	A közvetítői eljárásban létrejött megállapodás nem érinti a sértettnek azt a jogát, hogy a büntetőeljáráson kívül a bűncselekményből származó igényét bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárás keretében érvényesítse.

(3)

Az e törvény szerinti közvetítői eljárás befejezését követően indult bírósági, választottbírósági vagy egyéb eljárásban a felek nem hivatkozhatnak

a)	a másik fél által, a vita lehetséges megoldásával összefüggésben az e törvény szerinti közvetítői eljárásban kifejtett álláspontra, javaslatra, és

b)	a másik félnek az e törvény szerinti közvetítői eljárásban tett elismerő, joglemondó nyilatkozatára.

A közvetítői eljárás befejezése

15. §

(1)

A közvetítői eljárás azon a napon fejeződik be, amikor

a)	a megállapodás alapján a terhelt a bűncselekménnyel okozott kárt a sértettnek megtérítette vagy a bűncselekmény káros következményeit egyéb módon jóvátette,

b)	a terhelt a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését megkezdte,

c)	a sértett vagy a terhelt kijelenti a közvetítő előtt, hogy kéri a közvetítői eljárás befejezését,

d)	a sértett vagy a terhelt a hozzájárulását visszavonta, vagy mulasztását e törvény értelmében a hozzájárulás visszavonásának kell tekinteni,

e)	a terhelt nyilatkozatából vagy magatartásából egyértelműen megállapítható, hogy a Be. 221/A. § (3) bekezdésének b) vagy c) pontjában írt feltételek nem állnak fenn,

f)	az első közvetítői megbeszéléstől számított három hónap eredménytelenül eltelt.

(2)

Ha a közvetítői eljárás az (1) bekezdés b) pontja szerint fejeződik be, a pártfogó felügyelői szolgálat a közvetítői eljárás befejezése után ellenőrzi a megállapodás teljesítését. Ha a terhelt nem teljesít, vagy a megállapodás a sértett magatartása miatt nem teljesíthető, a pártfogó felügyelői szolgálat erről tájékoztatja az ügyészt, illetve a bíróságot.

A jelentés

16. §

(1)	A közvetítői eljárás befejezését követő tizenöt napon belül a közvetítő a közvetítői eljárásról jelentést készít, amelyet az eljárás befejezésére alapot adó okirattal együtt megküld az ügyésznek, illetve a bíróságnak, valamint a sértettnek, a terheltnek és képviselőiknek.

(2)

A jelentés tartalmazza

a)	a közvetítői eljárást végző pártfogó felügyelői szolgálat megnevezését és az ügy számát, a terhelt és a sértett nevét,

b)	annak a bíróságnak, illetve ügyészségnek a megnevezését és ügyszámát, amely az ügyet közvetítői eljárásra utalta,

c)	a közvetítő eljárás megindulásának és befejezésének időpontját,

d)	a közvetítői eljárás eredményét, és

e)	a közvetítő nevét.

Költségek viselése

17. §

(1)

A közvetítői eljárás során felmerült költség nem bűnügyi költség, azt eltérő megállapodás hiányában a terhelt viseli. A sértett viseli a saját érdekkörében felmerült költségeket [meghatalmazott jogi képviselő, útiköltség, a 7. § (3) bekezdése szerint megnevezett személy költsége], kivéve, ha erről a sértett és a terhelt másképp állapodik meg.

(2)

Ha a terhelt részére a bíróság, illetőleg az ügyész az ügy közvetítői eljárásra utalása előtt költségmentességet engedélyezett, a kirendelt védő díját és költségét az állam viseli. Az állam viseli azt a költséget is, amely annak kapcsán merült fel, hogy a terhelt süket, néma, vak, illetőleg a magyar nyelvet nem ismeri.

Módosuló jogszabályok

18. §

A Btk. 137. §-ának 1. pontja a következő k) alponttal egészül ki, és a jelenlegi k) alpont jelölése l) alpontra módosul:
[E törvény alkalmazásában
1. hivatalos személy:]
„k) a pártfogó felügyelői szolgálatnál pártfogó felügyelői tevékenységet végző, igazságügyi alkalmazotti jogviszonyban álló személy,”

19. §

A bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 10. §-ának d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A bírósági végrehajtást (a továbbiakban: végrehajtás) végrehajtható okirat kiállításával kell elrendelni. A végrehajtható okiratok a következők:]
„d) a bíróság pénzbüntetésről, pénzmellékbüntetésről, pénzbírságról, rendbírságról, vagyonelkobzásról, bűnügyi költségről, valamint elővezetési és kísérési költségről szóló értesítése, továbbá a bírósági gazdasági hivatalnak az ügyészség által kiszabott rendbírságról és megállapított bűnügyi költségről, az ügyészség és a nyomozó hatóság által megállapított elővezetési és kísérési költségről, valamint a pártfogó felügyelői szolgálat által a közvetítői eljárásban megállapított, az állam által előlegezett és visszatérítendő költségről szóló értesítése,”

20. §

Az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyáról szóló 1997. évi LXVIII. törvény 4/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„4/A. § A pártfogó felügyelő pártfogó felügyelői véleményt, környezettanulmányt készít, büntetőügyben közvetítői eljárást folytat le, szervezi és ellenőrzi a közérdekű munka végrehajtását, az egyéni pártfogó felügyelői terv szerint végrehajtja a pártfogó felügyeletet, pártfogói tevékenységet lát el a büntetés-végrehajtási intézetben, végzi az utógondozást, valamint ellátja a jogszabályban meghatározott más feladatait.”

21. §

(1)	A Be. 24. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó határozat elleni fellebbezésről a bíróság az (1)-(8) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.”

(2)	A Be. 32. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki: „(6) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett, a közvetítő kizárását megtagadó határozat elleni panaszról az ügyész az (1)-(5) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.”

(3)	A Be. 66. §-a a következő (5) bekezdéssel egészül ki: „(5) A külön törvény szerinti közvetítői eljárás során előterjesztett és elutasított igazolási kérelemről a vádemelést megelőzően az ügyész, azt követően a bíróság az (1)-(4) bekezdés értelemszerű alkalmazásával határoz.”

(4)	A Be. 227. §-ának (1) bekezdése a következő d) ponttal egészül ki, és a jelenlegi d) pont jelölése e) pontra módosul: [Az ügyész vádat emel, ha] „d) a gyanúsított a közvetítői eljárás eredményeként létrejött megállapodás teljesítését a vádemelés elhalasztása tartamának lejártáig nem fejezi be.”

22. §

(1)	A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (Ást.) 17. §-át megelőző „Illeték- és díjmentesség” alcíme helyébe az „Illeték-, díj- és költségmentesség” alcím lép.

(2)	Az Ást. 17. §-a a következő mondattal egészül ki: „A magyar nyelvet nem ismerő ügyfél helyett a fordítás és tolmácsolás költségét a célelőirányzat terhére az áldozatsegítő szolgálat viseli.”

(3)

Az Ást. 46. §-a (1) bekezdésének helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Felhatalmazást kap az áldozatsegítésért felelős miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) az e törvény szerinti támogatások engedélyezése iránti kérelem előterjesztésére vonatkozó részletes szabályokat, a rászorultság igazolásának módját, a pénzbeli támogatás folyósításának és visszatérítésének részletes szabályait, valamint az iratkezelés szabályait,
b) az áldozatsegítő szolgálatnál foglalkoztatottak képesítési feltételeire vonatkozó szabályokat,
c) az irányítása alá tartozó szervek áldozatsegítő feladatait, azok civil szervezetekkel való együttműködésének formáit.”

23. §

(1)

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 55. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az intézetet, amelyben a katonai fogdában végrehajtandó szabadságvesztés büntetést kell végrehajtani, a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter jelöli ki. A katonai fogdában végrehajtandó fogházbüntetést a külön jogszabályban kijelölt intézet - e célra - elkülönített részén kell végrehajtani.”

(2)

A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet 127. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
„(4) Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy a rendészetért felelős miniszterrel együttesen, rendeletben állapítsa meg a pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásának részletes szabályait.”

Hatálybalépés

24. §

(1)	Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2007. január 1. napján lép hatályba, ezzel egyidejűleg a Be. módosításáról szóló 2006. évi LI. törvény 283. §-ának (1) bekezdése a hatályát veszti.

(2)	E törvény 3. §-ának (1) bekezdésében a „vagy a pártfogó felügyelői szolgálatnál közvetítői tevékenység végzésére bejelentkezett ügyvédek névjegyzékén szereplő ügyvéd” szövegrész 2008. január 1. napján lép hatályba.

(3)	Felhatalmazást kap a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter, hogy rendeletben megállapítsa a közvetítői tevékenységet végző pártfogó felügyelő képesítési követelményeit és a közvetítői eljárás iratkezelési szabályait.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

25. §

Ez a törvény a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló, 2001. március 15-i 2001/220/IB tanácsi kerethatározat 2. cikke (1) bekezdésének, 9. cikke (2) bekezdésének és 10. cikkének való megfelelést szolgálja.