Hatályos állapot
Közlönyállapot
1995.12.13. - 1996.02.29.
1996.03.01. - 1996.08.31.
1996.09.01. - 2003.02.28.
2003.03.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.05.31.
2007.06.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.08.14.
2010.08.15. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.02.29.
2012.03.01. - 2012.04.14.
2012.04.15. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.19.
2013.07.20. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2014.07.17.
2014.07.18. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.10.31.
2015.11.01. -
Hatályos állapot
Impresszum Cégünkről, kapcsolat Adatvédelem Oldaltérkép

Email: lexpraxis@menedzserpraxis.hu

Telefon: 06 1 880 76 00

2016 @ Minden jog fenntartva
Menedzser Praxis Kft.

KÉRDEZEK
HÍRLEVÉL
MAGYARÁZATOK ÉS IRATMINTÁK
SZÍNEZŐS

1995. évi CVII. törvény

a büntetés-végrehajtási szervezetről

I. FEJEZET
A BÜNTETÉS-VÉGREHAJTÁSI SZERVEZET JOGÁLLÁSA, IRÁNYÍTÁSA ÉS VEZETÉSE

A büntetés-végrehajtási szervezet jogállása

1. §
(1) A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást, továbbá - törvény által megállapított körben - az idegenrendészeti őrizetet végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(1) A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértés miatt kiszabott pénzbírság átváltoztatása folytán megállapított elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(1) A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértési elzárást végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(1) A büntetés-végrehajtási szervezet (a továbbiakban: bv. szervezet) a külön törvényben meghatározott szabadság-elvonással járó büntetéseket, intézkedéseket, büntetőeljárási kényszerintézkedéseket, a szabálysértési elzárást, a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel és a feltételes szabadságra bocsátással összefüggésben elrendelt pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelettel kapcsolatos pártfogó felügyelői feladatokat végrehajtó állami, fegyveres rendvédelmi szerv.
(2) A bv. szervezet a feladatainak törvényes ellátásával járul hozzá a közrend és a közbiztonság erősítéséhez.
(3) A bv. szervezet részére feladatot törvény határozhat meg.
2. §
(1) A bv. szervezet működését a Kormány az igazságügyminiszter útján irányítja.
(1) A bv. szervezet működését a Kormány a büntetés-végrehajtásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) útján irányítja.
(2) A bv. szervezet központi vezető szerve a Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága (a továbbiakban: Országos Parancsnokság), élén a büntetés-végrehajtás országos parancsnokával (a továbbiakban: országos parancsnok).
(3) A büntetések és az intézkedések végrehajtása felett az ügyészség - külön törvényben meghatározottak szerint - törvényességi felügyeletet gyakorol.
(4) A bv. szervezet költségvetése az Igazságügyi Minisztérium költségvetési fejezetéhez tartozik.
(5) Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) jogi személyek.
(5) Az Országos Parancsnokság, a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények, továbbá a fogvatartottak kötelező foglalkoztatására létrehozott gazdasági társaságok és költségvetési szervek (a továbbiakban együtt: bv. szervek) jogi személyek.

A bv. szervezet irányítása és vezetése

3. §
(1) A bv. szervezet törvényes működéséért az igazságügyminiszter felelős.
(1) A bv. szervezet törvényes működéséért a miniszter felelős.
(2) Az igazságügyminiszter
a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit;
b) rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét;
c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad;
d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit;
e) dönt bv. szerv létrehozásáról, valamint megszüntetéséről;
f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet;
g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol;
h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat;
i) hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokká, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokká minősíthet át;
j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket;
k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését;
l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható;
m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről;
n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát;
o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(2) A miniszter
a) előkészíti a bv. szervezetre vonatkozó, az Országgyűlés és a Kormány hatáskörébe tartozó jogszabályok és egyéb döntések tervezeteit;
b) rendeletalkotás és az állami irányítás egyéb jogi eszközei útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét;
b) rendeletalkotás és normatív utasítás útján szabályozza a bv. szervezet tevékenységét;
c) a Kormány döntésének végrehajtása érdekében, illetve a feladatkörében eljárva a bv. szervezet részére a törvényi keretek között feladatot határoz meg, és egyedi utasítást ad;
d) ellenőrzi a gazdálkodást, jóváhagyja a bv. szervezet fejlesztési terveit;
e) dönt bv. szerv létrehozásáról, valamint megszüntetéséről;
e) dönt bv. szerv létrehozásáról, átalakításáról, valamint megszüntetéséről;
f) meghatározza az oktatás, a képzés és a továbbképzés irányait, összehangolja az erre irányuló tevékenységet;
g) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol;
h) meghatározza a kizárólag hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat;
i) hivatásos szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokká, köztisztviselői és közalkalmazotti jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokat szolgálati jogviszonyban álló személyekkel betölthető beosztásokká minősíthet át;
i) kinevezi, illetve felmenti a büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, illetve az országos parancsnok javaslatára kinevezi, illetve felmenti az országos parancsnok helyetteseit;
j) rendszeresíti a bv. szervezetnél alkalmazható kényszerítő eszközöket, fegyverzeti, egyenruházati anyagokat, hír- és biztonsági rendszereket;
k) megsemmisíti vagy megváltoztatja az országos parancsnok jogszabálysértő intézkedését;
l) jogszabályban meghatározott esetekben felülvizsgálja az országos parancsnok határozatait, kivéve, ha a határozat a bíróság előtt közvetlenül megtámadható;
m) gondoskodik a bv. szervezet ellenőrzéséről;
n) jóváhagyja az Országos Parancsnokság szervezeti és működési szabályzatát;
o) ellátja a jogszabályokban meghatározott egyéb feladatokat.
(3) Az igazságügyminiszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat.
(3) A miniszter a bv. szervezet részére egyedi utasítást az országos parancsnok útján adhat.
4. §
(1) Az országos parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, és az igazságügyminiszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.
(1) Az országos parancsnok a jogszabályok, az állami irányítás egyéb jogi eszközei, és a miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.
(1) Az országos parancsnok a jogszabályok, a közjogi szervezetszabályozó eszközök, és a miniszter törvényben meghatározott jogkörében hozott döntéseinek keretei között vezeti a bv. szervezetet. Az országos parancsnok a bv. szervezet személyi állományának szolgálati elöljárója, illetve felettese.
(2) Az országos parancsnok
a) gondoskodik a bv. szervezet törvényes működéséről;
b) előterjesztést, javaslatot tesz az igazságügyminiszter részére;
b) előterjesztést, javaslatot tesz a miniszter részére;
c) jogszabály meghozatalát nem igénylő kérdésben intézkedéssel állapítja meg az egyes rendszeresen ismétlődő tevékenységek végrehajtásának szakmai, technikai és eljárási szabályait;
c) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan - egyedi döntésként - parancsot ad,
d) meghatározott tevékenység vagy feladat végrehajtására, illetve a hivatásos állomány tagjaira vonatkozóan - egyedi döntésként - parancsot ad;
d) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol,
e) gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról;
e) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.
f) jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogkört gyakorol;
g) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát;
h) meghatározza a bv. szervezetnél rendszeresített kényszerítő eszközök, fegyverzeti, egyenruházati, hír- és biztonsági rendszerek, illetve az egyéb technikai eszközök típusát és készletnormáit.
(3) Az országos parancsnok törvény, illetve az igazságügyminiszter eltérő rendelkezése hiányában képviseli a bv. szervezetet.
(3) Az országos parancsnok törvény, illetve a miniszter eltérő rendelkezése hiányában képviseli a bv. szervezetet.
(3) Az Országos Parancsnokság középirányító szervként
a) jóváhagyja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények szervezeti és működési szabályzatát,
b) törvény eltérő rendelkezése hiányában gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények gazdasági vezetője tekintetében a kinevezés, felmentés, megbízás vagy megbízás visszavonásának jogkörét,
c) közreműködik a fejezetet irányító szervvel a büntetés-végrehajtási intézeteknek és intézményeknek a bevételi és kiadási előirányzatokkal való gazdálkodása rendszeres figyelemmel kísérésében, gondoskodik a bv. szervezet költségvetésében foglaltak megtartásáról,
d) jogszabályban meghatározott esetekben gyakorolja a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények döntéseinek előzetes egyetértése vagy utólagos jóváhagyása jogkörét,
e) egyedi utasítást adhat feladat elvégzésére vagy mulasztás pótlására a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények részére,
f) a büntetés-végrehajtási intézeteket és intézményeket jelentéstételre vagy beszámolóra kötelezheti,
g) kezeli a büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények kezelésében lévő közérdekű adatokat és közérdekből nyilvános adatokat, valamint a b)-f) pont szerinti irányítási jogkörök gyakorlásához szükséges, törvényben meghatározott személyes adatokat.
(4) A bv. szervezetet - törvény, illetve a miniszter eltérő rendelkezése hiányában - az országos parancsnok képviseli.

II. FEJEZET
A BV. SZERVEK, A BV. SZERVEZET SZEMÉLYI ÁLLOMÁNYA

Az Országos Parancsnokság

5. §   Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, az igazságügyminiszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján
a) előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit;
b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet;
c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket;
d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdálkodó szervezetek (a továbbiakban: gazdálkodó szervezetek) működésével kapcsolatban ellátja az igazságügyminiszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat;
e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;
f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;
g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.
5. §   Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, a miniszter döntései és az országos parancsnok intézkedései alapján
a) előkészíti az országos parancsnok intézkedéseit, parancsait és előterjesztéseit;
b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet;
c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket;
d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdálkodó szervezetek (továbbiakban: gazdálkodó szervezetek) működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat;
d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat;
e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;
f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;
f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és egyesületekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;
g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.
5. §   Az Országos Parancsnokság a jogszabályok, a miniszter döntései és az országos parancsnok utasításai, valamint egyedi intézkedései alapján
a) előkészíti az országos parancsnok utasításait, parancsait és előterjesztéseit;
b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával kapcsolatos tevékenységet;
b) felügyeli, ellenőrzi és szakmailag irányítja a bv. szervek szolgálati feladatainak a végrehajtását, így különösen a fogvatartás biztonságával, a fogvatartottak nevelésével, foglalkoztatásával, egészségügyi ellátásával, szállításával és nyilvántartásával, valamint a szabadságvesztésből szabadultak utógondozásával, az utógondozás keretében végzett börtönpártfogolási tevékenységgel, pártfogó felügyelői vélemény elkészítésével, valamint a feltételes szabadság tartamára törvény alapján fennálló vagy elrendelt pártfogó felügyelet végrehajtásával kapcsolatos tevékenységet;
c) bv. szervezet költségvetésének keretei között biztosítja a bv. szervek feladatainak ellátásához szükséges feltételeket;
d) a fogvatartottak foglalkoztatását végző gazdasági társaságok (a továbbiakban: gazdasági társaságok) és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szervek működésével kapcsolatban ellátja a miniszter által meghatározott büntetés-végrehajtási feladatokat;
e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;
e) végzi a honvédelemmel, a polgári és katasztrófavédelmi tevékenységgel, a munkavédelemmel, környezetvédelemmel, energetikai tevékenységgel, elektronikus információbiztonsággal és a tűzvédelemmel kapcsolatos központi feladatokat;
f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és egyesületekkel, egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;
f) együttműködik a büntetések és az intézkedések végrehajtásában közreműködő, illetve a végrehajtást segítő állami szervekkel és egyesületekkel, vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel, továbbá az érintett nemzetközi szervezetekkel;
g) ellátja a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott egyéb feladatokat.

A büntetés-végrehajtási intézetek és intézmények

6. §
(1) A büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: intézet) a jogszabályok, az országos parancsnok intézkedései és parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását.
(1) A büntetés-végrehajtási intézetek (a továbbiakban: intézet) a jogszabályok, az országos parancsnoki utasítások, az országos parancsnok parancsai, valamint a szervezeti és működési szabályzatukban foglaltak alapján ellátják a büntetések és intézkedések végrehajtásával járó feladatokat, a fogvatartottak - köztük a kóros elmeállapotúak - gyógykezelését, elmemegfigyelését és kivizsgálását.
(2) Intézet a büntetés és az intézkedés jellegére, a végrehajtási fokozatra, a fogvatartottak életkorára, nemére és a végrehajtás egyéb sajátos körülményeire tekintettel alapítható.
7. §   A bv. szervek anyagi-technikai ellátására, a személyi állomány oktatására, továbbképzésére, egyes szociális és egészségügyi feladatok ellátására büntetés-végrehajtási intézmény (a továbbiakban: intézmény) alapítható.
8. §   Az intézetet (intézményt) a parancsnok, főigazgató főorvos, igazgató (a továbbiakban: parancsnok) vezeti, aki
a) felelős az intézet (intézmény) feladatainak a törvényes végrehajtásáért, annak rendjéért és biztonságáért;
b) gyakorolja a büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló jogszabályokban meghatározott jogait, ellátja az ebből eredő kötelezettségeit;
c) kapcsolatot tart a 13. § (1) bekezdésében megnevezett szervezetekkel, elősegíti tevékenységüket és biztosítja az intézet részéről ehhez szükséges feltételeket;
d) felelős az intézet (intézmény) gazdálkodásáért, a költségvetés előkészítéséért és végrehajtásáért, a számviteli rend betartásáért;
e) ellátja a hivatásos állománnyal kapcsolatos parancsnoki feladatokat, jogszabályban meghatározottak szerint munkáltatói jogokat gyakorol a személyi állomány tagjai felett;
f) képviseli az intézetet (intézményt).

A gazdálkodó szervezetek

A gazdasági társaságok és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek

Gazdasági társaságok

9. §
(1) A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdálkodó szervezetek kizárólagos állami tulajdonban vannak.
(1) A szabadságvesztés végrehajtásának a célja elérése érdekében létrehozott gazdasági társaságok kizárólagos állami tulajdonban vannak.
(2) A gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok és az igazságügyminiszter rendelkezései alapján végzik. A gazdálkodó szervezetek vagyonára az igazságügyminiszter zálogjogot alapíthat.
(2) A gazdálkodó szervezetek gazdasági tevékenységüket az érvényes jogszabályok alapján végzik.
(2) A gazdasági társaságok részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti.
(3) A gazdálkodó szervezetek részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti.
(3) A gazdasági társaságok és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervek részére az elítéltek foglalkoztatásából eredő sajátos és indokolt többletkiadásokat - a mindenkori költségvetési törvényben meghatározott mértékben - a központi költségvetés megtéríti.
(4) A fegyveres erők és a rendvédelmi szervek beszerzéseiknél - hasonló értékű, minőségű, árfekvésű ajánlat esetén - a bv. gazdálkodó szervezeteinek ajánlatát előnyben részesíthetik.
(4) A fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervekre az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény (a továbbiakban: Áht.) 96. § (2) bekezdése szerinti befizetési kötelezettséget akkor kell alkalmazni, ha a vállalkozási maradványt az alaptevékenység ellátására vagy fejlesztésre a tárgyév első napjától számított öt éven belül nem használják fel.
(5) Az Áht.-tól eltérően a fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem is - a miniszternek az országos parancsnok javaslatára megadott előzetes engedélyével - a közszolgáltatási és vállalkozási bevétele, valamint az előző évek gazdálkodásából származó maradványa együttes összegének legfeljebb 50%-a mértékéig fejlesztési hitelt vehet fel. A fejlesztési hitel felvételére egyebekben az Áht. rendelkezéseit kell alkalmazni.
(6) A fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzemnél az Áht. szerinti felügyelő testület létrehozása kötelező. A felügyelő testület három tagból áll. A felügyelő testület tagjainak a megbízatása öt évre szól, amely legfeljebb egy alkalommal öt évre meghosszabbítható. A testületet - egy tagját a miniszter és az államháztartásért felelős miniszter együttes döntése alapján - az irányító szerv vezetője bízza meg.
(7) A felügyelő testület véleményezi
a) a közüzem költségvetését - annak keretében megvalósítási és teljesítmény tervét - éves, illetve éven túli kötelezettségvállalási tervét és végrehajtásának ütemtervét,
b) a közüzem kereset- és jövedelemelosztási elveit,
c) a közüzem számviteli rendelkezések szerinti beszámolóját,
d) a fejlesztések indítását,
e) a közüzem rendelkezésére bocsátott, valamint az ingó és ingatlanvagyon hasznosítását, elidegenítését.
(8) Ha a testület megítélése szerint a közüzem működése vagy a közüzem vezetésének tevékenysége jogszabályba ütközik vagy ellentétes a közüzem alapító okiratával, a közüzemre vonatkozó belső normával, ezt a tényt haladéktalanul jelzi az irányító szerv vezetőjének.
(9) A felügyelő testület tagja az lehet, aki felsőfokú végzettséggel rendelkezik. Nem lehet a testület tagja
a) a közüzemmel feladatellátási szerződést kötő személy vagy annak a Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója, valamint más olyan személy, akitől a (7)-(8) bekezdés szerinti feladatok tárgyilagos elvégzése nem várható el,
b) aki büntetett előéletű.
(10) A megbízni kívánt személy a megbízás elfogadásakor hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy
a) vele szemben a (9) bekezdés b) pontja szerinti kizáró ok nem áll fenn, és
b) nem áll a felügyelő testületi tagsági feladatkörének megfelelő tevékenységet kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt.
(11) A megbízatás időtartama alatt az irányító szerv vezetője írásban felhívhatja a felügyelő testületi tagot annak hatósági bizonyítvánnyal történő igazolására, hogy vele szemben a (10) bekezdés szerinti kizáró ok nem áll fenn. Ha a kizáró ok nem áll fenn, a hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért fizetett igazgatási szolgáltatási díjat a testületi tag részére meg kell téríteni.
(12) Az irányító szerv vezetője a felügyelő testületi tag (10) és (11) bekezdés alapján megismert személyes adatát a megbízatás megszűnéséig jogosult kezelni.
(13) A felügyelő testület tagjának díjazását a közüzem költségvetése terhére kell biztosítani. A díjazás mértékét a megbízatás ellátásával összefüggő feladatokra tekintettel kell megállapítani. A testület tagja e tevékenységéért ezen kívül egyéb javadalmazásra nem jogosult.
(14) A felügyelő testület ügyrendjét az irányító szerv vezetője hagyja jóvá. A testületi tagok az ilyen tisztséget betöltő személyektől elvárható gondossággal látják el feladataikat, és - a Polgári Törvénykönyv közös károkozásra vonatkozó szabályai szerint - korlátlanul és egyetemlegesen felelnek az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
(15) A testületi tagság megszűnik a megbízatás lejártával, a tag lemondásával, visszahívásával, elhalálozásával. A lemondás elfogadása, illetve a visszahívás az irányító szerv vezetőjének hatáskörébe tartozik. Vissza kell hívni azt a tagot,
a) aki egy éven keresztül a testület ülésének több mint felén nem vett részt, és mulasztását nem tudta megfelelő módon igazolni,
b) aki bármilyen okból a testületi tagságból eredő feladatait - több mint fél éven keresztül - nem tudja ellátni,
c) akivel szemben a megbízatását követően következik be olyan körülmény, amely a testületi tagságot kizáró ok, ide értve azt is, ha a tag a felhívásra nem igazolja a (10) bekezdés szerinti tényt.
(16) Lemondás és visszahívás esetén harminc napon belül új tagot kell megbízni, delegálni. Az újonnan megválasztott tag megbízatása öt évre szól.
(17) A fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem a számvitelről szóló törvény szerinti üzemgazdasági (eredmény) szemléletű könyvvezetésre, illetve beszámolásra köteles, éves beszámolója tekintetében költségvetési minősítésű könyvvizsgálóval könyvvizsgálatot köteles végeztetni.
9/A. §   A fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállítandó termékek, illetve teljesítendő szolgáltatások körét a miniszter rendeletben, azoknak a fegyveres, valamint a rendvédelmi szervek részére - a költségvetési előirányzat átcsoportosítása mellett - történő átadás-átvételének rendjét a miniszter utasításban határozza meg.
9/A. §
(1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ellátási kötelezettség terhelheti.
(1) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés miniszteri rendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a miniszter vezetése, irányítása vagy felügyelete alá tartozó szervek részére ellátási kötelezettség terheli.
(2) Az (1) bekezdés alapján miniszteri rendeletben meghatározott termékek és szolgáltatások tekintetében - az átadás-átvétel és az ellentételezés kormányrendeletben meghatározott rendje szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szervek és rendvédelmi szervek részére is ellátási kötelezettség terhelheti.
(2) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - kormányrendeletben foglaltak szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a Magyar Honvédség, a kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv, az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén működő országos intézet, az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézmény részére is ellátási kötelezettség terheli.
(2) A miniszter által rendeletben meghatározott, a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállított termékek és szolgáltatások tekintetében - kormányrendeletben foglaltak szerint - a büntetés-végrehajtási szervezetet a Magyar Honvédség, a kormányrendeletben meghatározott központi államigazgatási szerv, az autonóm államigazgatási szerv, az egészségügyért felelős miniszter irányítása alatt álló, az egészségügy területén működő országos intézet, az állam tulajdonába, illetve fenntartásába tartozó fekvőbeteg-szakellátás vagy fekvőbeteg- és hozzá kapcsolódó járóbeteg-szakellátást végző egészségügyi szolgáltató, valamint a szociál- és nyugdíjpolitikáért felelős miniszter irányítása és felügyelete alá tartozó szociális intézmény részére is ellátási kötelezettség terheli.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség teljesítésére irányuló tevékenységét a büntetés-végrehajtási szervezet az Európai Bizottság által rendeletben megállapított, a közbeszerzési eljárásokban irányadó értékhatárt el nem érő beszerzések körében kizárólagos jog alapján végzi.
(3) A büntetés-végrehajtási szervezetet nem terheli a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség a Magyar Honvédség tekintetében, ha a honvédelemért felelős miniszter rendelkezése alapján a Magyar Honvédség egyéb beszerzési eljárást folytat le.
(4) Az autonóm államigazgatási szervek tekintetében a büntetés-végrehajtási szervezetet a (2) bekezdésben meghatározott ellátási kötelezettség kizárólag ez irányú igénybejelentés esetén terheli.

A bv. szervezet személyi állománya

10. §
(1) A bv. szervezet személyi állománya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és köztisztviselői jogviszonyban álló személyekből állhat.
(1) A bv. szervezet személyi állománya - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - hivatásos büntetés-végrehajtási szolgálati jogviszonyban (a továbbiakban: hivatásos szolgálati jogviszony), továbbá külön jogszabályban meghatározott munkakörök esetén, közalkalmazotti és kormányzati szolgálati jogviszonyban álló személyekből állhat.
(2) A gazdálkodó szervezeteknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak.
(2) A gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatására létrehozott költségvetési szerveknél alkalmazottak hivatásos szolgálati jogviszonyban, közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban állhatnak.
(3) Közalkalmazott, köztisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek.
(3) Közalkalmazott, kormánytisztviselő, illetve munkaviszonyban álló személy csak olyan munkakört láthat el, amelyhez a hivatásos szolgálati jogviszony létesítésének sajátos feltételei nem szükségesek.
(4) A bv. szervezet állománya olyan személyekből áll, akik rendelkeznek a munkakör betöltéséhez szükséges - más jogszabályokban meghatározott - személyi, egészségi, fizikai feltételekkel, megfelelő iskolai végzettséggel (szakképzettséggel) és azokkal a pszichikai adottságokkal, amelyek alkalmassá teszik őket arra, hogy feladatukat a fogvatartott emberek között emberséges módon lássák el.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti jogviszonyok tartalmát külön törvények szabályozzák.

III. FEJEZET
A BV. SZERVEZET MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

Az intézkedési kötelezettség és az intézkedések alkalmazásának közös szabályai

11. §
(1) A személyi állomány tagja a bv. szervezet feladatkörében, szolgálati beosztásának (munkakörének) a jogszerű ellátása során a jogszabályokban meghatározott intézkedések megtételére jogosult és köteles.
(2) Az intézkedés nem okozhat olyan hátrányt, amely nyilvánvalóan nem áll arányban annak törvényes céljával. Több lehetséges és alkalmas intézkedés közül azt kell választani, amely az eredményesség biztosítása mellett a legkisebb személyi korlátozással, sérüléssel vagy károkozással jár.
(3) Az intézkedő nem alkalmazhat kínzást, kényszervallatást, embertelen vagy megalázó bánásmódot, az erre vonatkozó utasítást köteles megtagadni. A személyi állomány tagja az ilyen magatartás tanúsítóját a cselekmény abbahagyására felszólítani, vele szemben intézkedni, vagy az intézkedésre jogosult személynek jelentést tenni köteles.
(4) A személyi állomány tagja köteles megakadályozni, hogy a fogvatartottak egymást bántalmazzák, sanyargassák, vagy egyéb, az emberi méltóságot sértő magatartást tanúsítsanak.
(5) Az intézkedés során kerülni kell a sérülés okozását, az emberi élet kioltását. Az intézkedésnél megsérült személy részére - amint az lehetséges - segítséget kell nyújtani, gondoskodni kell az orvosi ellátásáról, kórházi elhelyezés esetén a hozzátartozó vagy más, a sérülttel kapcsolatban álló személy értesítéséről.
(6) A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az igazolványa, egyenruha viselésére nem kötelezett tagját az igazolványa igazolja.
(6) A személyi állomány egyenruha viselésére kötelezett tagját az intézkedése során az egyenruhája és az azon elhelyezett azonosítószáma, a nem egyenruhában szolgálatot teljesítő tagját a szolgálati igazolványa igazolja.
(7) Ha az intézkedések a személyi állomány vagy a fogvatartottak életének és testi épségének a megvédésére, a fogvatartás törvényes biztosítására, a fogolyszökés megakadályozására nem elegendők, a bv. szerv köteles más rendvédelmi szerv közreműködését kérni.

Titoktartási kötelezettség

12. §   A bv. szervezet személyi állományának tagja az államtitkot és a szolgálati titkot, valamint a tudomására jutott magántitkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól jogszabály, valamint jogszabály felhatalmazása alapján, az abban megjelölt személy felmentést adhat.
12. §   A bv. szervezet személyi állományának tagja a minősített adatot, valamint a tudomására jutott magántitkot köteles megtartani. A titoktartási kötelezettség alól jogszabály, valamint jogszabály felhatalmazása alapján, az abban megjelölt személy felmentést adhat.

Együttműködési, tájékoztatási és segítségnyújtási kötelezettség

13. §
(1) A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és társadalmi szervezetekkel, az ilyen tevékenységet ellátó egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a bv. szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a bv. szervezet az együttműködést megszüntetheti.
(1) A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és egyesületekkel, az ilyen tevékenységet ellátó egyházakkal, alapítványokkal és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a bv. szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a bv. szervezet az együttműködést megszüntetheti.
(1) A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és egyesületekkel, az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel, alapítványokkal és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a bv. szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a bv. szervezet az együttműködést megszüntetheti.
(1) A bv. szervezet a jogszabályok keretei között együttműködik a fogvatartás körülményeinek a figyelemmel kísérésére, a szabadulás után a társadalomba való beilleszkedés elősegítésére, a karitatív tevékenység végzésére, továbbá az egyéb büntetés-végrehajtási feladatok segítésére alakult börtönmissziókkal és egyesületekkel, az ilyen tevékenységet ellátó vallási közösségekkel, alapítványokkal, oktatási intézményekkel és személyekkel. Ha az ilyen szervezetek vagy személy a bv. szervezet rendjére és biztonságára vonatkozó jogszabályokat, vagy a bv. szervezettel kötött megállapodásban foglaltakat megszegik, a bv. szervezet az együttműködést megszüntetheti.
(2) Intézet és gazdálkodó szervezet alapítása előtt ki kell kérni az érintett települési önkormányzat, Budapesten az illetékes önkormányzat képviselő-testületének a véleményét. Ugyancsak ki kell kérni e testületek véleményét az intézet jellegének a megváltoztatásáról, a lakosságot érintő egyéb lényeges intézkedésekről pedig e szerveket előzetesen tájékoztatni kell.
(2) Intézet alapítása előtt ki kell kérni az érintett települési önkormányzat, Budapesten az illetékes önkormányzat képviselő-testületének a véleményét. Ugyancsak ki kell kérni e testületek véleményét az intézet jellegének a megváltoztatásáról, a lakosságot érintő egyéb lényeges intézkedésekről pedig e szerveket előzetesen tájékoztatni kell.
(3) A bv. szervezet a közrend és a közbiztonság, az élet- és vagyonbiztonság súlyos sérelme vagy annak közvetlen veszélye esetén, az intézkedésre jogosult rendvédelmi szerv kérésére - a büntetés-végrehajtás biztonságának a veszélyeztetése nélkül - segítséget nyújt a közrendvédelmi feladatok ellátásához. A segítség nyújtására kizárólag a bv. szervezet és az intézkedésre jogosult szerv közötti megállapodás alapján, az abban foglaltak szerint kerülhet sor.
(4) A személyi állomány tagja a szolgálati (munkaköri) feladatának ellátása során - az illetékes hatóság intézkedéséig - a bíró, az ügyész, illetve az eljárásban közreműködő más hivatalos személy részére, az e személyek életét, testi épségét, személyes szabadságát sértő vagy közvetlenül veszélyeztető cselekmények megakadályozása érdekében - feladata végrehajtásának a veszélyeztetése nélkül - köteles a szükséges segítséget megadni. A szolgálati feladat végrehajtásának elsődlegessége mellett a segítségnyújtás szükségességéről a konkrét körülmények értékelésével a személyi állomány jelenlévő tagja dönt.

Belépés a bv. szerv területére

14. §
(1) A bv. szerv területére belépő személy köteles a bv. szerv rendjére és biztonságára vonatkozó előírásokat betartani.
(2) A bv. szerv területére belépni szándékozó személyt a személyazonosságának és a belépés indokának a megállapítása céljából igazoltatni kell.
(3) A bv. szerv rendjére és biztonságára veszélyes - külön jogszabályban meghatározott - tárgyak bevitelének a megakadályozása érdekében a belépni szándékozó személy ruházata és csomagja átvizsgálható.
(4) A bv. szerv területéről kilépő személy ellenőrzésére a (2)-(3) bekezdésben foglaltakat megfelelően alkalmazni kell.
(5) A bv. szerv területére behajtó vagy onnan távozó járműveket át kell vizsgálni.
(6) Amennyiben az érintett a (2)-(5) bekezdésben foglalt intézkedéseknek nem tesz eleget, a személy belépésének és a jármű behajtásának az engedélyezését meg kell tagadni, a kilépésre és a jármű kihajtására csak a szükséges intézkedések megtétele után kerülhet sor.
(7) A bv. szerv rendjére és a biztonságára vonatkozó legfontosabb előírásokról szóban, illetve a részletes szabályokról - ideértve a be nem vihető tárgyak jegyzékét is - a belépni szándékozó személyeket írásban tájékoztatni kell.
(8) A bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait, továbbá a bv. szerv területén hivatali (szolgálati) tevékenységet végző személyekre vonatkozó sajátos rendelkezéseket külön jogszabály tartalmazza.
14/A. §
(1) Az előzetes letartóztatást foganatosító és a szabadságvesztés büntetést végrehajtó szerv - különösen a külön jogszabály szerinti, a büntetés-végrehajtási intézetbe történő befogadás során - ujjnyomatot vehet a befogadott személytől.
(2) Az (1) bekezdés szerinti ujjnyomat vétele kizárólag abból a célból történhet, hogy a befogadott személy ujjnyomata a - külön törvény szerinti - daktiloszkópiai nyilvántartásból igényelt adatokkal, a személyazonosítás érdekében összevetésre kerüljön. A bv. szerv által vett ujjnyomatot a személyazonosítást követően haladéktalanul törölni kell.

IV. FEJEZET
A KÉNYSZERÍTŐ ESZKÖZÖK

A kényszerítő eszközök alkalmazásának közös szabályai

15. §
(1) A bv. szervezet hivatásos szolgálati jogviszonyban álló tagja feladatának jogszerű teljesítése során - amennyiben más intézkedés nem vezet eredményre -, az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök alkalmazására jogosult és köteles.
(1a) Az e törvényben meghatározott kényszerítő eszközök közül csak azok, addig és olyan mértékben alkalmazhatók, amelyek az intézkedés eredményességéhez szükségesek.
(2) Ha a rendszeresített kényszerítő eszköz nem áll rendelkezésre vagy a használatára nincs lehetőség, más eszköz is igénybe vehető, amennyiben a helyettesített eszköz alkalmazásának a feltételei fennállnak, és az alkalmas az intézkedéssel elérni kívánt cél megvalósítására.
(3) Kényszerítő eszközzel ellátni csak az alkalmazásra kiképzett személyt lehet.
16. §
(1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell.
(1) A kényszerítő eszköz alkalmazására az érintettet - ha az eset körülményei lehetővé teszik - előzetesen figyelmeztetni kell. A figyelmeztetésnek, valamint a kényszerítő eszköz készenlétbe helyezésének csak akkor van helye, ha az e törvényben meghatározott alkalmazási feltételek fennállnak.
(2) Kényszerítő eszköz nem alkalmazható a magatehetetlen személlyel szemben - továbbá a testi kényszer és a bilincs kivételével - a terhes nővel és a gyermekkorú személlyel szemben, ha e körülményekről az intézkedőnek tudomása van, vagy azok számára nyilvánvalóan felismerhetők.
(2a) Az intézkedésnek passzívan ellenszegülő személlyel szemben csak testi kényszer alkalmazható.
(3) Csak testi kényszer alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.
(3) Csak korlátozott testi kényszer (megfogás, lefogás) alkalmazható a kényszergyógykezelttel, az ideiglenes kényszergyógykezelttel és a kóros elmeállapotúvá vált fogvatartottal szemben.
(4) Nincs helye kényszerítő eszköz további alkalmazásának, ha az ellenszegülés megtört vagy az intézkedés eredményessége enélkül is biztosítható.
(5) A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul jelenteni kell.
(6) A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnokának az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást.
(6) A kényszerítő eszköz alkalmazásának a jogszerűségét a bv. szerv parancsnoka köteles megvizsgálni, majd álláspontjáról a kényszerítő eszköz alkalmazásától számított nyolc napon belül értesíti azt, akivel szemben a kényszerítő eszközt alkalmazták. Ha a kényszerítő eszközt a bv. szerv parancsnoka alkalmazta, vagy azt az utasítására alkalmazták, annak jogszerűségéről az országos parancsnok foglal állást.
(7) A jogszerűtlennek minősített kényszerítő eszköz használatáról az ügyészt nyolc napon belül, ha pedig a kényszerítő eszköz használata testi sérülést vagy halált okozott, haladéktalanul értesíteni kell.
(8) Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdése szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell annak törvényes képviselőjét és az ügyészt is.
(8) Ha a kényszerítő eszközt kényszergyógykezelttel vagy ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a 16. § (6) bekezdés szerint kialakított állásfoglalásról az érintett személyen kívül értesíteni kell a betegjogi képviselőt, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjét és a törvényességi felügyeletet ellátó ügyészt is.
16/A. §   A kényszerítő eszköz alkalmazását a szolgálati elöljárónak haladéktalanul szóban, a szolgálat befejezése után két órán belül írásban is jelenteni kell.
17. §
(1) Kényszerítő eszköz fogvatartottal szemben akkor alkalmazható, ha
a) a bv. szerv rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;
b) bármely személy életét, testi épségét, személyes szabadságát sérti, vagy veszélyezteti;
c) bűncselekmény megakadályozása érdekében szükséges.
(2) Kényszerítő eszköz alkalmazható azzal a személlyel szemben, aki
a) a bv. szerv által fogvatartott személy életét, testi épségét, személyes szabadságát vagy a fogvatartás biztonságát sérti, illetve veszélyezteti;
b) a bv. szerv területén annak rendjét, biztonságát sértő vagy veszélyeztető magatartást tanúsít;
c) a bv. szerv, illetve a személyi állomány tagja ellen támad, a személyi állomány tagját a feladatának ellátásában akadályoz, vagy intézkedésre kényszerít;
d) a bv. szerv vagyonát rongálja, és azt felhívás ellenére sem hagyja abba;
e) a 13. § (4) bekezdésében meghatározott magatartást tanúsít.
(3) Az intézkedést elszenvedett személynek - függetlenül a 16. § (6) bekezdésében jelzett állásfoglalástól - joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.
(3) Az intézkedéssel érintett személynek, továbbá ha az intézkedést kényszergyógykezelttel, ideiglenes kényszergyógykezelttel szemben alkalmazták, a betegjogi képviselőnek, a beteg törvényes vagy meghatalmazott képviselőjének - függetlenül a 16. § (6) bekezdése szerinti állásfoglalástól - joga van az intézkedéssel kapcsolatban feljelentést, keresetet, bejelentést vagy panaszt tenni az illetékes hatóságnál vagy szervnél.
17/A. §   A kényszerítő eszközök alkalmazása szempontjából a bv. szerv elleni támadásnak vagy rongálásnak minősül az olyan magatartás, amely a területén lévő vagy az üzemeltetését (működését) biztosító létesítmények, tárgyak, berendezések, járművek, egyéb eszközök megszerzésére, használhatatlanná tételére, megrongálására vagy megsemmisítésére irányul.

Az egyes kényszerítő eszközök

Testi kényszer

18. §   Az intézkedésnek ellenszegülő személlyel szemben az ellenszegülés megtörésére testi kényszer (megfogás, lefogás, ellökés, elvezetés, önvédelmi fogás) alkalmazható.

Bilincs

19. §   Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá az intézkedéssel szembeni ellenszegülés megtörésére.
19. §
(1) Bilincs alkalmazható a fogvatartott támadásának, szökésének, engedély nélküli eltávozásának és önkárosításának a megakadályozására, továbbá bármely személy jogszerű intézkedéssel szembeni ellenszegülésének megtörésére.
(2) A bilincs használatára és a bilincselés módjára az elítélt mozgását korlátozó eszközök alkalmazására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

Könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, gumibot

20. §   A bv. szervezetnél rendszeresített könnygáz, elektromos sokkoló eszköz, illetve gumibot alkalmazható
a) az életet, a testi épséget, a személyi szabadságot, illetve a vagyonbiztonságot közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;
b) az intézkedéssel szembeni aktív ellenszegülés megtörésére.

Traumatikus és irritáló lőszer

20/A. §   A bv. szervezetnél rendszeresített speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, valamint irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés alkalmazható
a) az életet, a testi épséget közvetlenül sértő vagy veszélyeztető támadás elhárítására;
b) a fogvatartott szökésének megakadályozására, megszökése esetén elfogására.

Szolgálati kutya

21. §
(1) Szájkosárral ellátott szolgálati kutya - pórázon vagy anélkül - akkor alkalmazható, ha a testi kényszer alkalmazásának a feltételei fennállnak.
(2) Szájkosár nélkül szolgálati kutya pórázon akkor alkalmazható, ha az intézet, illetve a fogvatartás biztonságát veszélyeztető csoportosulás enyhébb kényszerítő eszközzel nem oszlatható szét, vagy ha az a személyi állomány tagjának az intézkedésével szemben tanúsított aktív ellenállás leküzdéséhez szükséges.
(3) Szájkosár és póráz nélkül szolgálati kutya
a) személyi sérüléssel fenyegető támadás, illetve az életet vagy a testi épséget közvetlenül fenyegető magatartás elhárítására,
b) az elzárást vagy az idegenrendészeti őrizetet töltő személy kivételével a fogvatartott szökésének a megakadályozására, és a megszökött fogvatartott elfogására
b) az elzárást töltő személy kivételével a fogvatartott szökésének a megakadályozására, és a megszökött fogvatartott elfogására
alkalmazható.
(4) Kényszerítő eszközként csak az arra kiképzett szolgálati kutyát lehet alkalmazni.

Lőfegyverhasználat

22. §
(1) Lőfegyverhasználat a hivatásos állomány tagjának saját elhatározásából, vagy az arra jogosult elöljáró utasítására történhet. Kötelékben való fellépés esetén lőfegyver csak az elöljáró utasítására használható.
(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés.
(2) Lőfegyverhasználatnak csak a szándékos, személyre leadott lövés minősül. Nem minősül lőfegyverhasználatnak a figyelmeztető lövés, továbbá a tömegoszlatás, rendfenntartás céljából alkalmazott riasztólövés, valamint a speciális, nem élet kioltására tervezett traumatikus lőszerrel, irritáló töltetű lőszerrel leadott lövés.
(3) Ha más kényszerítő eszköz alkalmazása nem vezet eredményre, lőfegyver használható
a) az élet elleni közvetlen fenyegetés vagy támadás elhárítására;
b) a testi épséget vagy a személyi szabadságot súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;
b) a testi épséget súlyosan veszélyeztető közvetlen támadás elhárítására;
c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására;
c) a közveszélyokozás, a terrorcselekmény vagy a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése bűncselekményének megakadályozására vagy megszakítására;
c) a terrorcselekmény, a jármű hatalomba kerítése vagy a közveszély okozása bűncselekmény megakadályozására vagy megszakítására;
d) bűncselekmény lőfegyverrel, robbanóanyaggal vagy az élet kioltására alkalmas más eszközzel való elkövetésének a megakadályozására;
e) lőfegyver, illetőleg robbanóanyag jogosulatlan, erőszakos megszerzésére irányuló cselekmény megakadályozására;
f) a bv. szerv ellen elkövetett fegyveres támadás elhárítására;
g) a fogvatartott szökésének a megakadályozására;
h) a megszökött fogvatartott elfogására, amennyiben a fogvatartás oka szándékos emberölés, vagy az alábbi állam elleni, illetve emberiség elleni bűncselekmények elkövetése: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, rombolás, kémkedés, népirtás, közveszélyokozás, terrorcselekmény, légi jármű hatalomba kerítése, továbbá, ha a lőfegyverhasználat e törvény szerinti egyéb feltételei fennállnak;
h) a megszökött fogva tartott elfogására, amennyiben a fogva tartás oka szándékos emberölés, vagy az alábbi bűncselekmények elkövetése: az alkotmányos rend erőszakos megváltoztatása, rombolás, kémkedés, népirtás, közveszélyokozás, terrorcselekmény, légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése, továbbá, ha a lőfegyverhasználat e törvény szerinti egyéb feltételei fennállnak;
i) a fogvatartott erőszakos kiszabadításának a megakadályozására;
j) azzal szemben, aki a nála lévő fegyvert, vagy más, az életre és testi épségre veszélyes eszközt felszólításra nem teszi le, és magatartása annak ember elleni közvetlen használatának szándékára utal;
k) az intézkedő saját élete, testi épsége, illetve személyes szabadsága ellen intézett támadás elhárítására.
(4) A bv. szervezetben rendszeresített robbanófegyverekre a lőfegyverhasználat szabályait kell alkalmazni.
(4) A hivatásos állomány tagja csak a bv. szervezetnél rendszeresített lőfegyvert és lőszert használhatja.
(5) A lőfegyverhasználatról a bv. szerv parancsnoka az illetékes ügyészt haladéktalanul tájékoztatja.
(6) A lőfegyver használata után gondoskodni kell a helyszín biztosításáról.
(7) A bv. szerv területén belül a fogvatartottak elhelyezésére, munkáltatására és egyéb tartózkodására szolgáló helyiségbe vagy területre lőfegyvert bevinni tilos.
(8) A (7) bekezdésben meghatározott tilalom nem vonatkozik a rendkívüli esemény felszámolása érdekében alkalmazott lőfegyverekre, valamint a 20/A. §-ban meghatározott, nem élet kioltására tervezett, speciális lőszerek alkalmazása során használt lőfegyverekre.
(9) A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert - a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más fegyveres szerv hivatásos állományú tagja által viselt fegyvert kivéve - bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell.
(9) A bv. szerv területére a bv. szervezet kezelésében lévő lőfegyveren kívül más lőfegyvert - a védett személyek biztosítását ellátó, valamint a rendkívüli esemény felszámolásában közreműködő más, a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv hivatásos állományának tagja által viselt fegyvert kivéve - bevinni tilos, azt az erre kijelölt tároló helyre le kell adni, nyilvántartásba vételéről és biztonságos tárolásáról gondoskodni kell.
23. §
(1) Nincs helye lőfegyverhasználatnak
a) ha az olyan személy életét vagy testi épségét veszélyeztetné, akivel szemben a lőfegyverhasználat feltételei nem állnak fenn;
b) ha az intézkedés célja tárgyra vagy állatra leadott lövéssel is elérhető;
c) fiatalkorú és női fogvatartottal szemben szökés megakadályozására, illetve szökésük esetén elfogásukra;
c) a fogvatartott szökésének megakadályozására, illetve szökése esetén elfogására.
d) az elzárást vagy idegenrendészeti őrizetet töltő fogvatartottal szemben az intézet engedély nélküli elhagyása esetén.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt tilalom nem vonatkozik arra az esetre, ha a lőfegyverhasználat a fegyveresen vagy felfegyverkezve elkövetett támadás, illetve ellenállás leküzdése miatt szükséges.
24. §
(1) A lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie
a) felhívásnak, hogy a felhívott személy az intézkedésnek tegyen eleget;
b) más kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(2) A lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések részben vagy teljesen mellőzhetők, ha az eset összes körülményei miatt ezek megtételére nincs idő, és a késedelem az élet közvetlen veszélyeztetésével járna.

Lőfegyverhasználat tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben

25. §
(1) Lőfegyverhasználatnak tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben csak akkor van helye, ha az egyes személy elleni lőfegyverhasználat feltételei fennállnak. A lőfegyverhasználatnak az egyes személy ellen kell irányulnia.
(2) A tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben a lőfegyverhasználatot a következő sorrendben meg kell előznie
a) a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására, illetőleg a jogellenes magatartás megszüntetésére irányuló felhívásnak;
b) a tömeg (csoportosulás) szétoszlatására irányuló egyéb kényszerítő eszköz alkalmazásának;
c) figyelmeztetésnek, hogy lőfegyverhasználat következik;
d) figyelmeztető lövésnek.
(3) A tömegben (csoportosulásban) lévő személlyel szemben a lőfegyverhasználatot megelőző intézkedések mellőzésére az egyes személy elleni lőfegyverhasználat szabályai az irányadók.

Kötelékben való fellépés

26. §
(1) A hivatásos állomány tagjai kötelékben alkalmazhatók
a) fogolyzendülés felszámolására;
b) terrorcselekmény felszámolására;
c) túszok kiszabadítására;
d) megszökött fogvatartott felkutatására és elfogására;
e) a bv. szervet, illetőleg eszközeit, járműveit ért támadás elhárítására;
f) a bv. szervből, annak járműveiből való erőszakos kitörés megakadályozására;
g) a bv. szerv biztonságát sértő vagy ezzel közvetlenül fenyegető tömeges vagy erőszakos cselekmények megakadályozására, felszámolására;
h) a 13. § (3) bekezdésében meghatározott esetben.
(2) Kötelékben történő fellépés esetén a hivatásos állomány tagja a kötelék parancsnokának az utasítása szerint köteles eljárni.

Tömegoszlatás

27. §
(1) Ha a fogvatartás és a bv. szerv biztonságát közvetlenül veszélyeztető tömeg a szétoszlásra, illetve a jogellenes cselekmény abbahagyására irányuló felszólításnak nem tesz eleget, a 18-21. §-okban meghatározott kényszerítő eszközök használata mellett a következő eszközök és intézkedések alkalmazhatók
a) vízsugár;
b) pirotechnikai eszköz, riasztólövés;
c) ingerlő vegyi eszköz;
d) kényszeroszlatás.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott eszköz, illetve intézkedés alkalmazására a tömeget előzetesen figyelmeztetni kell.
(3) A tömeget a helyszínről való eltávozásában tilos korlátozni.
(4) Tömegoszlatásnál lőfegyverhasználatnak nincs helye.

V. FEJEZET
A FOGVATARTOTT NYILVÁNTARTÁSA

28. §
(1) A fogvatartottról a fogvatartó bv. szerv helyi, az Országos Parancsnokság központi nyilvántartást vezet.
(2) A nyilvántartás kiterjed
a) a fogvatartott személyazonosító adataira és fényképére;
a) a fogvatartott személyazonosító adataira, Társadalombiztosítási Azonosító Jelére és fényképére;
b) lakcímére;
c) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;
c) a választójoggal nem rendelkező fogvatartott személyi azonosítójára;
c) a fogvatartott személyi azonosítójára;
d) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb - bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási - eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.
d) a végrehajtás során a büntetés-végrehajtás e törvényben meghatározott feladatai ellátásához és a fogvatartott jogainak a gyakorlásához szükséges adatokra, iratokra;
e) a büntetőeljárásban, illetve a fogvatartottal kapcsolatos egyéb - bírósági, ügyészségi, közjegyzői, államigazgatási - eljárásban keletkezett azon iratokra, amelyeket jogszabály rendelkezése alapján a bv. szervezet részére meg kell küldeni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás - a természetes személyazonosító adatok, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
28/A. §   A büntetés-végrehajtási szervezet, illetőleg a javítóintézet, a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel az elítélt kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó
a) családi és utónevére,
b) lakcímére (székhelyére),
c) telefonszámára és
d) kapcsolattartói minőségére.
28/A. §   A büntetés-végrehajtási szervezet a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel az elítélt kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó
a) családi és utónevére,
b) lakcímére (székhelyére),
c) telefonszámára és
d) kapcsolattartói minőségére.
28/A. §   A büntetés-végrehajtási szervezet a végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó
a) családi és utónevére,
b) lakcímére (székhelyére),
c) telefonszámára és
d) kapcsolattartói minőségére.
28/A. §
(1) A bv. szervezet a büntetés-végrehajtás rendjének és biztonságának megőrzése érdekében és a kapcsolattartó személyazonosságának a látogatás alkalmából történő megállapítása, valamint a fogvatartott más személyekkel fenntartott kapcsolattartási jogának biztosítása céljából - a kapcsolattartóként megjelölt személy hozzájárulásával - nyilvántartja mindazoknak a személyeknek a személyes adatait, akikkel a fogvatartott kapcsolatot tart fenn (a továbbiakban: kapcsolattartó). A kapcsolattartók nyilvántartása kiterjed a kapcsolattartó
a) családi és utónevére,
b) lakcímére (székhelyére),
c) telefonszámára,
d) kapcsolattartói minőségére, és
e) születési helyére és idejére.
(2) A bv. szervezet nyilvántartja a hivatalos minőségben kapcsolatot tartó személy
a) családi és utónevét,
b) születési helyét és idejét vagy hivatása gyakorlására való jogosultságot igazoló igazolványa vagy szolgálati igazolványa számát,
c) lakcímét vagy székhelyét,
d) telefonszámát,
e) kapcsolattartói minőségét, és
f) a hivatalos kapcsolatot megalapozó, azt igazoló okmány megnevezését és számát.
28/B. §
(1) A bíróság értesítése alapján a fogvatartó bv. szerv nyilvántartja a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény XIX. Fejezet] sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.
(1) A bíróság értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja az élet, testi épség és az egészség elleni szándékos, ötévi vagy azt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény [a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. Fejezet], valamint a nemi élet szabadsága és a nemi erkölcs elleni bűncselekmény (Btk. XIX. Fejezet) sértettjének az elítélt szabadulásáról történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.
(1) A bíróság vagy az ügyész értesítése alapján a fogva tartó bv. szerv nyilvántartja a sértettnek, illetve a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény 51. § (3) vagy (3a) bekezdése alapján a sértett jogait gyakorló személynek a sértettet érintő bűncselekménnyel összefüggésben a fogvatartott szabadulásáról vagy szökéséről történő értesítésre vonatkozó kérelmével kapcsolatos adatokat.
(2) Az (1) bekezdés alapján a következő személyes adatokat kell nyilvántartani:
a) a sértett családi és utónevét, és
a) a kérelmező családi és utónevét, és
b) a sértett által megadott lakcímet.
b) a kérelmező által megadott lakcímet.
29. §
(1) Az adatkezelő szerv a nyilvántartott adatokról és iratokról (a továbbiakban: adatok) teljes körű tájékoztatást ad
a) az igazságügyminiszter,
a) a miniszter,
b) a bíróság,
c) az ügyészség,
d) a rendőrség és az egyéb nyomozó hatóságok,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
f) az adatvédelmi biztos
részére.
(1) Az adatkezelő szerv az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad
a) a miniszter,
b) a bíróság,
c) az ügyészség,
d) a rendőrség és az egyéb nyomozó hatóságok,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
f) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
részére.
(1) Az adatkezelő szerv - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az általa kezelt adatokat továbbítja, valamint az iratokról teljes körű tájékoztatást ad
a) a miniszter,
b) a bíróság,
c) az ügyészség,
d) a rendőrség és az egyéb nyomozó hatóságok,
e) a nemzetbiztonsági szolgálatok,
f) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság
részére.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett állami szervek, nemzetközi és egyéb szervezetek, továbbá az állampolgárok részére - jogszabályban meghatározott esetben hivatalból, egyébként kérelemre - a feladataik ellátásához, illetve a jogaik érvényesítéséhez szükséges adatokról az adatkezelő szerv tájékoztatást ad.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett állami szervek, nemzetközi és egyéb szervezetek, továbbá az állampolgárok részére - törvényben meghatározott esetben hivatalból, egyébként kérelemre - a feladataik ellátásához, illetve a jogaik érvényesítéséhez szükséges adatokról az adatkezelő szerv tájékoztatást ad.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett állami szervek, nemzetközi és egyéb szervezetek, továbbá az állampolgárok részére - törvényben meghatározott esetben hivatalból, egyébként kérelemre - a feladataik ellátásához, illetve a jogaik érvényesítéséhez szükséges adatokat az adatkezelő szerv továbbítja, valamint az iratokról tájékoztatást ad.
(2) Az (1) bekezdésben nem említett állami szervek, nemzetközi és egyéb szervezetek, továbbá az állampolgárok részére - törvényben meghatározott esetben hivatalból, egyébként kérelemre - a feladataik ellátásához, illetve a jogaik érvényesítéséhez szükséges adatokat - a 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével - az adatkezelő szerv továbbítja, valamint az iratokról tájékoztatást ad.
(3) Az adatszolgáltatásra irányuló kérelemnek az adatkérés indokát, jogszabályi alapját, illetve az adatszolgáltatáshoz fűződő érdek igazolását kell tartalmaznia.
(4) A fogvatartott adatai - személyazonosításra alkalmatlan módon - statisztikai és tudományos célra felhasználhatók.
29/A. §
(1) A büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.
(1) A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatok kivételével a büntetés-végrehajtási szervezet által kezelt személyes adat az Európai Unió tagállamai, valamint az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezetek részére az Európai Unió jogi aktusának végrehajtását szolgáló törvény, illetve két- vagy többoldalú nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból adható át.
(2) Amennyiben lehetséges, az adattovábbítás esetén csatolni kell azon információkat, amelyek lehetővé teszik az átvevő számára, hogy megítélje az adatok pontosságát, teljességét, naprakészségét és megbízhatóságát.
(3) Az adattovábbítás során utalni kell a személyes adat kezelése során érvényesítendő korlátozásokra, valamint az adatkezelés adatkezelő szerv által meghatározott lehetséges időtartamára.
(4) Harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható személyes adat, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása.
(4) Harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére nemzetközi szerződés alapján az e törvényben meghatározott célból az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben meghatározott feltételek fennállása esetén is csak akkor továbbítható személyes adat, ha a harmadik ország átvevő hatósága vagy az átvevő nemzetközi szerv feladata bűncselekmények megelőzése, nyomozása, felderítése, büntetőeljárás lefolytatása vagy büntetőjogi szankciók végrehajtása. A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adat nem továbbítható harmadik ország hatósága, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére.
(5) Az Európai Unió tagállamának illetékes hatósága, az Európai Unió által létrehozott nemzetközi bűnüldöző szervezet, illetve harmadik ország illetékes hatóságai, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli más nemzetközi szervezet által továbbított vagy hozzáférhetővé tett személyes adat harmadik ország, valamint az (1) bekezdésben megjelölt nemzetközi szervezeteken kívüli nemzetközi szervezet részére a (4) bekezdésben meghatározott feltételek megléte esetén akkor továbbítható, ha az adatot átadó hatóság, szervezet - nemzeti jogának, illetve nemzetközi szerződésben foglaltaknak megfelelően - hozzájárult az adat átadásához.
30. §
(1) A fogvatartott adatait a bv. szervezet, illetve az adatokról tájékoztatást kérő szervek, szervezetek és állampolgárok kizárólag a jogszabályban meghatározott feladataik törvényes ellátásához, illetve a kérelemben említett jog érvényesítéséhez használhatják fel.
(2) A fogvatartott a róla nyilvántartott adatokat - a (3) bekezdésben foglalt kivételekkel - megismerheti, kérheti a téves adatok kijavítását és a jogellenesen nyilvántartott adatok törlését. A fogvatartott ilyen kérelmét teljesíteni kell.
(3) Nem hozható a fogvatartott tudomására a fogvatartás biztonságát érintő azon adat, mely olyan intézkedéssel kapcsolatban keletkezett, amelyet a fogvatartott törvényi rendelkezés következtében eltűrni köteles. A fogvatartott szabadulásakor a szolgálati vagy államtitkok kivételével - kérésére - ezeket az adatokat is megismerheti.
(3) Nem hozható a fogvatartott tudomására a fogvatartás biztonságát érintő azon adat, mely olyan intézkedéssel kapcsolatban keletkezett, amelyet a fogvatartott törvényi rendelkezés következtében eltűrni köteles. A fogvatartott szabadulásakor a minősített adat kivételével - kérésére - ezeket az adatokat is megismerheti.
(4) A fogvatartottnak az adataival való rendelkezési joga nem sértheti a bűnüldöző és igazságszolgáltatási szervek működéséhez, az állami és az önkormányzati feladatok ellátásához szükséges adatok használatához fűződő közérdek érvényesítését.
31. §   Az adatkezelő szerv gondoskodik a nyilvántartott adatok védelméről, az arra jogosultak megfelelő tájékoztatásáról, az adatokhoz való illetéktelen hozzáférés, közlés, megváltoztatás vagy törlés megakadályozásáról.
32. §   A fogvatartottról felvett adatokat az adatkezelő szerv a büntetés, intézkedés végrehajtásától, vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított huszonöt évig köteles megőrizni.
32. §
(1) A fogvatartottról felvett adatokat az adatkezelő szerv a büntetés, intézkedés végrehajtásától vagy a végrehajthatóság megszűnésétől számított huszonöt évig köteles megőrizni.
(2) A fogvatartott szabadulásakor a kapcsolattartó adatait a kapcsolattartók nyilvántartásából törölni kell.
(3) A 28/B. § (2) bekezdésében meghatározott adatokat a fogvatartott szabadulásakor a nyilvántartásból törölni kell.
33. §   Az idegenrendészeti őrizetet bv. intézetben töltő fogvatartott nyilvántartására vonatkozó sajátos rendelkezéseket külön jogszabály állapítja meg.

VI. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

34. §
(1) E törvény alkalmazásában
a) a jogszabályon, a ruházaton, a csoportosuláson, a tömegen, a katasztrófán és a rendvédelmi szerven a Rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény 97. §-ának (1) bekezdésében meghatározott fogalmakat kell érteni;
b) fogvatartott: aki a szabadságelvonással járó büntetést, intézkedést, büntetőeljárási kényszerintézkedést, az elzárást, illetve az idegenrendészeti őrizetet - az arra jogosult hatóság határozata alapján - bv. szervnél tölti;
b) fogvatartott: aki a szabadságelvonással járó büntetést, intézkedést, büntetőeljárási kényszerintézkedést, az elzárást bv. szervnél tölti;
c) a gazdálkodó szervezetnél való foglalkoztatásból eredő többletkiadásokon különösen
1. a munkahelyekre telepített biztonsági berendezések üzemeltetésének, javításának, felújításának,
2. a fogvatartottak betanításának, gyakori cserélődésének, és a munkájuk szakmai felügyeletének,
3. a munka termelékenységének és minőségének alacsonyabb szintjéből eredő selejt, hulladék keletkezésének és a többlet anyag felhasználásának,
4. a nem megfelelő képzettség, illetve a termelési eszközök gyakorlatlan kezelése miatti javításoknak, karbantartásoknak, pótalkatrész készletezéseknek,
5. a fogvatartottak jogszabályokban előírt előállításából és a szállításából eredő termeléskiesésnek
a kiadásait kell érteni.
c) a gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerveknél a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadásokon különösen
1. a munkahelyekre telepített biztonsági berendezések üzemeltetésének, javításának, felújításának,
2. a fogvatartottak betanításának, gyakori cserélődésének, és a munkájuk szakmai felügyeletének,
3. a munka termelékenységének és minőségének alacsonyabb szintjéből eredő selejt, hulladék keletkezésének és a többlet anyag felhasználásának,
4. a nem megfelelő képzettség, illetve a termelési eszközök gyakorlatlan kezelése miatti javításoknak, karbantartásoknak, pótalkatrész készletezéseknek,
5. a fogvatartottak jogszabályokban előírt előállításából és a szállításából eredő termeléskiesésnek
a kiadásait kell érteni.
(2) Az e törvényben foglaltakat - eltérő rendelkezés hiányában - valamennyi fogvatartottra alkalmazni kell.
(3) Ahol jogszabály fegyveres testületet, rendvédelmi szervet vagy ezek tagját említi, azon a bv. szervezetet, illetőleg annak hivatásos állományú tagját is érteni kell.

FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

35. §
(1) A gazdálkodó szervezeteknél való foglalkoztatásból eredő sajátos többletkiadások számbavételének a módját és a megtérítés rendjét a Kormány állapítja meg.
(1) A gazdasági társaságoknál és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szerveknél a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadásokon számbavételének a módját és a megtérítés rendjét a Kormány állapítja meg.
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben állapítsa meg
a) a gazdasági társaságoknál a fogvatartottak foglalkoztatásából eredő sajátos többletkiadások számbavételének a módját és a megtérítés rendjét,
b) azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (2) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét.
(2) Felhatalmazást kap az igazságügyminiszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a bv. intézetek alapítását (kijelölését) és megszüntetését;
b) a bv. szervezet szolgálati szabályzatát;
c) a foglalkoztatás céljával összhangban a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó sajátos büntetés-végrehajtási feladatokat;
d) a bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait;
e) a fogvatartottak nyilvántartásának részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendelettel állapítsa meg
a) a bv. intézetek alapítását (kijelölését) és megszüntetését;
b) a bv. szervezet szolgálati szabályzatát;
c) a foglalkoztatás céljával összhangban a gazdálkodó szervezetekre vonatkozó sajátos büntetés-végrehajtási feladatokat;
c) a foglalkoztatás céljával összhangban a gazdasági társaságokra és a fogvatartottak foglalkoztatását végző költségvetési szervekre vonatkozó sajátos büntetés-végrehajtási feladatokat;
c) a Központi Kivizsgáló és Módszertani Intézet szervezetére és működésére vonatkozó részletes szabályokat;
d) a bv. szervek területére való belépés, a tartózkodás és a kilépés részletes szabályait;
e) a fogvatartottak nyilvántartásának részletes szabályait.
e) a fogvatartottak foglalkoztatását végző közüzem felügyelő testületének ügyrendjét;
f) a bv. szervezet munkaügyi ellenőrzésére vonatkozó eltérő rendelkezéseket.
g) a fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében előállítandó termékek, illetve teljesítendő szolgáltatások körét - a rendészetért felelős miniszter egyetértésével -.
h) azon termékeket és szolgáltatásokat, amelyekre a büntetés-végrehajtási szervezetet ellátási kötelezettség terheli, azon szerveket, amelyekre a 9/A. § (1) bekezdése alapján fennálló ellátási kötelezettség kiterjed, valamint a termékek és szolgáltatások e szervek részére való átadásának-átvételének és azok ellentételezésének rendjét.

MÓDOSULÓ RENDELKEZÉSEK

Hatálybalépés

46. §   Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba, egyidejűleg az 1979. évi 11. törvényerejű rendelet (a továbbiakaban: Bv. tvr.) 127. §-ának (5) bekezdése, valamint a büntetés-végrehajtásnak az igazságügyminiszter felügyelete alá helyezéséről szóló 1963. évi 24. törvényerejű rendelet a hatályát veszti.
46. §   Ez a törvény a kihirdetését követő harmadik hónap első napján lép hatályba.

Az Európai Unió jogának való megfelelés

47. §   E törvény 29. §-a, 29/A. §-a és 32. §-a a büntetőügyekben folytatott rendőrségi és igazságügyi együttműködés keretében feldolgozott személyes adatok védelméről szóló, 2008. november 27-i 2008/977/IB tanácsi kerethatározatnak való megfelelést szolgálja.
47/A. §   E törvény 28/B. §-a a bűncselekmények áldozatainak jogaira, támogatására és védelmére vonatkozó minimumszabályok megállapításáról és a 2001/220/IB tanácsi kerethatározat felváltásáról szóló, 2012. október 25-i 2012/29/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 6. cikk (5) és (6) bekezdésének való megfelelést szolgálja.
  • A jogszabály 1995. december 13-án jelent meg a Magyar Közlöny 108. számában.
  • hatályba lépett 1996. március 1-jén.
A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. április 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 18-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 18-án lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 20-án lépett hatályba. 2013. július 20-án lépett hatályba. 2014. július 18-án lett hatályon kívül helyezve. 2014. július 18-án lépett hatályba. 2013. július 20-án lépett hatályba. 2013. július 20-án lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba. 2013. július 20-án lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 20-án lépett hatályba.A szövegrész 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2010. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. június 1-jén lépett hatályba. 2007. június 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba. 1996. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 20-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2015. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 1-jén lépett hatályba. 2015. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba. 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2015. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2008. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. augusztus 15-én lett hatályon kívül helyezve. 2008. január 1-jén lépett hatályba. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2015. november 1-jén lépett hatályba.