Hatályos állapot
Közlönyállapot
2003.07.15. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2004.06.09.
2004.06.10. - 2004.07.09.
2004.07.10. - 2004.10.06.
2004.10.07. - 2005.06.30.
2005.07.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2005.12.31.
2006.01.01. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.09.30.
2007.10.01. - 2007.11.30.
2007.12.01. - 2007.12.26.
2007.12.27. - 2007.12.31.
2008.01.01. - 2008.01.31.
2008.02.01. - 2008.04.30.
2008.05.01. - 2008.06.30.
2008.07.01. - 2008.08.31.
2008.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.07.08.
2009.07.09. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.12.25.
2009.12.26. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.31.
2010.04.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.06.30.
2011.07.01. - 2011.10.10.
2011.10.11. - 2011.11.29.
2011.11.30. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.01.04.
2012.01.05. - 2012.03.31.
2012.04.01. - 2012.06.26.
2012.06.27. - 2012.10.27.
2012.10.28. - 2012.11.30.
2012.12.01. - 2012.12.20.
2012.12.21. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.06.21.
2013.06.22. - 2013.06.28.
2013.06.29. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.09.30.
2013.10.01. - 2013.11.18.
2013.11.19. - 2013.12.19.
2013.12.20. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. - 2014.06.30.
2014.07.01. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2014.12.24.
2014.12.25. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.03.31.
2015.04.01. - 2015.07.06.
2015.07.07. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.10.07.
2015.10.08. - 2015.11.25.
2015.11.26. - 2015.12.31.
2016.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2003. évi LX. törvény

a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről

Az Országgyűlés a biztosítottak érdekeinek védelme, az öngondoskodás ösztönzése, a biztosítás és a biztosítók iránti bizalom növelése, a biztosítás és a biztosítók nemzetgazdaságban betöltött szerepének erősítése, a biztosítási piac működőképességének, megbízhatóságának, a biztosítási tevékenység garanciáinak erősítése, a biztosítási tevékenység egységes, a vállalkozás szabadságát, a piaci szereplők versenyképességét és versenyegyenlőségét garantáló szabályozása, a biztosítási rendszer megbízható működését szolgáló felügyeleti rendszer továbbfejlesztése, a biztosítók kármegelőzésben vállalt szerepének elősegítése érdekében, figyelembe véve az Európai Unió jogszabályainak való megfeleltetés követelményét, illetve azt, hogy a biztosítási piac szabályozása elveiben, színvonalában és a piaci résztvevőknek nyújtott biztonságában érje el azt a szintet, amelyet az Európai Unió a tagállamok szabályozásától megkövetel, a következő törvényt alkotja:

ELSŐ RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

A törvény hatálya

1. §
(1) Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) a Magyar Köztársaság területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;
a) Magyarország területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre;
a) Magyarország területén végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, illetve a Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosító által e törvény felhatalmazása alapján végzett biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre, továbbá a tevékenységi engedély visszavonása után a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségeinek teljesítésével kapcsolatos tevékenységére;
b) a Magyar Köztársaság területén végzett biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységre, illetve a Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő biztosítással vagy biztosításközvetítői tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére;
b) Magyarország területén végzett biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységre, illetve Magyarország területén székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő biztosítással vagy biztosításközvetítői tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységére;
c) a külföldi biztosító, biztosításközvetítő és szaktanácsadó magyarországi képviselete által folytatott tevékenységre;
d) kizárólag a kiszervezett tevékenységre a kiszervezett tevékenységet végzőnél;
e) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartó, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítését szolgáló Kártalanítási Számla (a továbbiakban: Számla) kezelésével foglalkozó szervezetnek a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére;
e) Kártalanítási Számla, továbbá a Kártalanítási Alap kezelésével foglalkozó szervezetnek a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenységére;
f) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységére; valamint
f) a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (a továbbiakban: Felügyelet) által ellátott - e törvényben meghatározott - felügyeleti tevékenységre; valamint
f) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) - e törvényben meghatározott - tevékenységére; valamint
g) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú felügyelet kiterjed.
g) azon vállalkozások - e törvényben meghatározott - kötelezettségeire, amelyekre az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet kiterjed.
(2) E törvény rendelkezései a belföldi biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó külföldön végzett biztosítási, biztosításközvetítői, biztosítási szaktanácsadói, illetve biztosítói, biztosításközvetítői, szaktanácsadói képviseleti tevékenységére kizárólag abban az esetben terjednek ki, ha a tevékenység helye szerinti ország jogszabálya eltérően nem rendelkezik.
2. §
(1) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a társadalombiztosítási tevékenységre,
b) azon ellátási, támogatási és segélyezési célokat szolgáló szervezet tevékenységére, amely a rendelkezésre álló eszközök mértékétől függően nyújt szolgáltatást, és amelynél a tagsági hozzájárulást átalányként határozzák meg,
c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott káresemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),
c) a biztosítás azon módszerére, amelyben a veszélyközösség tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy ha a veszélyközösség tagjának meghatározott esemény folytán anyagi szükséglete keletkezik, azt egymás között utólag felosztják, és a tagokra kiróják a rájuk eső részt (felosztó-kirovó rendszer),
d) az állami megbízásból vagy állami garanciával végzett exporthitel-biztosítási tevékenységre,
e) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak és a magánnyugdíjpénztárak tevékenységére,
f) a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból (Zöld Kártya Egyezmény) eredő feladatok ellátására,
g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagsági hozzájárulás együttes összege nem haladhatja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,
g) azon egyesületek tevékenységére, amelyeknél az alapszabály pótlólagos befizetésre, illetve a szolgáltatások csökkentésére hívja fel tagjait, és üzleti tevékenységük kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 19. ágazatában szereplő kockázatra terjed ki, és a biztosítási díjbevétel és a tagdíjbevétel együttes összege nem haladja meg az évi 50 millió forintot, és az összes bevételnek legalább a felét az egyesület tagjai fizették be,
h) azon szervezetek tevékenységére, amelyek kizárólag halál esetére vállalják szolgáltatás nyújtását, ha a szolgáltatás összege nem haladja meg az egy halálesetre jutó, helyben szokásos temetési költséget vagy a szolgáltatásokat természetben nyújtják,
i) a jogi személyiséggel nem rendelkező azon szervezetek tevékenységére, amelyek célja az, hogy tagjaik számára bárminemű díj fizetése vagy technikai tartalékok képzése nélkül kölcsönös védelmet nyújtsanak,
j) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap tevékenységére.
(2) Az (1) bekezdés a) és e) pontjaiban foglaltak nem érintik a biztosító arra vonatkozó jogosultságát, hogy külön törvényben meghatározott szolgáltatásokat teljesítsen a társadalombiztosítás, az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárak, illetve a magánnyugdíjpénztárak számára.
(3) Nem terjed ki e törvény hatálya az egyébként biztosítási tevékenységnek minősülő és az 1. számú melléklet A) részének 18. ágazatába sorolandó tevékenységre, ha a tevékenységet végző szervezet
a) más, e törvény hatálya alá tartozó biztosítási tevékenységet nem végez,
b) segítségnyújtási tevékenysége kizárólag adott helységre korlátozódik, és kizárólag természetbeni teljesítésekből áll,
c) segítségnyújtási tevékenységéből származó bevételének éves összege nem haladja meg az 50 millió forintot.
(4) Nem terjed ki e törvény hatálya a közúti gépjármű balesete vagy üzemzavara esetén a biztosítónak nem minősülő szervezet általában belföldön teljesített segítségnyújtási tevékenységére, ha az a következő szolgáltatásokra korlátozódik:
a) helyszíni üzemzavar-elhárítás, ha a segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezet elsősorban a saját felszerelését és személyzetét használja,
b) a meghibásodott gépjármű eljuttatása a szükséges javítás végrehajtására alkalmas legközelebbi helyre,
c) a jármű vezetőjének és utasainak eljuttatása rendszerint ugyanazon segélynyújtó járművel a legközelebb fekvő helységbe, ahonnan utazásukat más közlekedési eszközzel folytathatják, vagy
d) a meghibásodott gépjármű vezetője, utasa eljuttatása a gépjármű üzemben tartója, vezetője, utasa belföldi lakóhelyére (székhelyére), az utazás kiindulási helyére vagy célállomására.
(5) Nem terjed ki e törvény hatálya a (4) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott tevékenységre abban az esetben sem, ha a közúti gépjármű balesete, üzemzavara külföldön következik be, feltéve, hogy aki a szolgáltatást igénybe veszi, az tagja a segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezetnek és a segítségnyújtás:
a) kölcsönösségi megállapodás alapján,
b) pótlólagos díjfizetés nélkül,
c) kizárólag a tagsági igazolvány felmutatására, és
d) a baleset vagy üzemzavar bekövetkezésének helye szerinti ország hasonló segítségnyújtási tevékenységet folytató szervezete által történik.

Fogalmak

3. §   E törvény alkalmazásában
1. anyavállalat, leányvállalat:
a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol;
b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni;
1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:
a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,
b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;
3. azonosító adatok:
a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;
4. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;
5. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni;
6. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;
7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élettípusú (2. számú melléklet) biztosítási ágak;
8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;
9. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;
10. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;
11. biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek biztosítók vagy harmadik országbeli biztosítók, amelyek között legalább egy leányvállalat (tagállami) biztosító;
12. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a biztosítástechnikai tartalékok összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által megképzett biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalékok összege;
13. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;
14. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;
15. elismert (szabályozott) piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;
16. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
17. értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
18. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások - a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett - díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;
19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;
20. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található;
21. főiroda: az a székhely tagállamában lévő iroda, ahol a vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a vállalkozással kapcsolatos központi döntéshozatal, illetve számviteli döntés történik, ha az nem azonos a székhellyel;
22. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
23. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;
24. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található;
25. hirdetés: a biztosítóra, biztosításközvetítőre vagy biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó, bármely kereskedelmi módon, - így különösen sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor keretében, illetve távközlési eszközök és rendszerek útján - közzétett figyelemfelhívás, ideértve azt a hirdetést is, amely nem elsődlegesen hirdetésre irányuló cikkben, műsorban jelenik meg, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a biztosító, a biztosításközvetítő vagy a biztosítási szaktanácsadó kezdeményezésére vagy támogatásával jön létre;
26. induló tőke: a biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;
27. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
28. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;
29. jelzáloghitel: a biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő biztosítási összeg mellett - a Magyar Köztársaság területén lévő ingatlanon (a termőföldet kivéve) alapított jelzálogjog;
30. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;
31. kárrendezési megbízott: a gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
32. Kártalanítási Számla: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, a Magyar Köztársaság területén értékesítő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartók, valamint - a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal - az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítése;
33. Kártalanítási Szervezet: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállamban elszenvedett kára kapcsán a kárigények elbírálása és kielégítése külön jogszabályban meghatározott esetekben;
34. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;
35. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;
36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:
aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy
ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;
b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye:
ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén a forgalmi engedélyt kibocsátó tagállam,
bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,
bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba), bb), bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;
37. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;
38. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő - a 3. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;
39. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
40. külföldi biztosításközvetítő: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosításközvetítői tevékenységre jogosult;
41. külföldi biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;
42. külföldi szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult;
43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke és a biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben lényeges hibának kell tekinteni - előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfő összegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak;
43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke, vagy a biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben lényeges hibának kell tekinteni - előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak;
44. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;
45. megfelelő vagyoni eszköz: a meghatározott pénznemben kifejezett biztosítói felelősségnek az ugyanezen pénznemben kifejezett értékű vagy abban realizálható, egyéb kötelezettségekkel nem terhelt vagyoni eszközökkel való fedezete;
46. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
47. Nemzeti Iroda: a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
48. nettó függőkártartalék: a viszontbiztosító részesedése nélküli függőkártartalék;
49. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;
50. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;
51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a biztosító segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;
51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a tevékenységet végző segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;
52. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
53. szavatoló tőke: a biztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a biztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
54. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;
55. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
56. szolgáltatásnyújtás tagállama: a kockázatviselés helye szerinti tagállam, ha a kockázatot egy másik tagállamban lévő biztosító vagy fióktelep viseli;
57. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;
58. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg;
59. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza;
60. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;
61. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
62. ügyfél érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;
63. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
64. ügyvezető: a biztosító vezetésére kinevezett, a biztosítóval munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A biztosító első számú vezetője a biztosító munkaszervezetének irányítója;
65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom;
66. üzletszerű tevékenység: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
67. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia;
68. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a tagállamon belül, de ez nem jelenti egyben azt a kötelezettséget is, hogy az ingóság letétként, vagy az ingatlan - így különösen zálogjog bejegyzése útján - korlátozás alá essék. Egy adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;
69. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe;
70. versenyző termékek: az 1. és 2. számú mellékletek szerinti azonos biztosítási ág azonos ágazatába tartozó termékek;
71. vezető állású személy:
a) részvénytársasági formában működő biztosító esetén az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető;
a) részvénytársasági, szövetkezeti formában működő biztosító, valamint százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,
b) szövetkezeti és egyesületi formában működő biztosító esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen tisztségeknek megfelelő személyek az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül;
b) az a) pont alá nem tartozó biztosító egyesület esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen tisztségeknek megfelelő személyek az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül,
c) harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító esetén az általános képviselő és az ügyvezető;
72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;
73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely elsősorban a 72. pontban foglalt tevékenységet végez;
74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem biztosítói holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító leányvállalattal rendelkezik.
3. §
(1) E törvény alkalmazásában
1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:
a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,
b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;
3. azonosító adatok:
a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: név, születési név, anyja neve, születési hely, idő, állampolgárság, lakcím, postacím, személyi igazolvány (útlevél) száma vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,
b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;
4. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;
5. befolyásoló részesedés: egy személy olyan közvetlen és közvetett tulajdona egy vállalkozásban, illetve egy személy és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy
a) összességében a tulajdoni hányad, illetve a szavazati jogok legalább 10 százalékát birtokolja, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, illetve testületei tagjainak legalább 20 százalékát kinevezheti vagy elmozdíthatja, vagy
c) az alapszabály, alapító okirat vagy szerződés alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére. A befolyásoló részesedés nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen kell figyelembe venni;
5. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.
A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;
6. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;
7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élettípusú (2. számú melléklet) biztosítási ágak;
8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;
9. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;
10. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;
11. biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek biztosítók vagy harmadik országbeli biztosítók, amelyek között legalább egy leányvállalat (tagállami) biztosító;
11. biztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő - anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatban, amely biztosító vagy harmadik országbeli biztosító, és közülük legalább egy leányvállalat tagállami biztosító;
11. biztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő - anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek főleg biztosító, viszontbiztosító, vagy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító;
12. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a biztosítástechnikai tartalékok összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által megképzett biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalékok összege;
13. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;
14. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő kár bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;
15. elismert (szabályozott) piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;
15. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;
16. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
17. értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
18. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások - a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett - díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;
19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét külföldön jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;
19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;
20. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található;
21. főiroda: az a székhely tagállamában lévő iroda, ahol a vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a vállalkozással kapcsolatos központi döntéshozatal, illetve számviteli döntés történik, ha az nem azonos a székhellyel;
22. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
23. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;
24. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található;
25. hirdetés: a biztosítóra, biztosításközvetítőre vagy biztosítási szaktanácsadóra vonatkozó, bármely kereskedelmi módon, - így különösen sajtó vagy a posta útján, címke, kártya, matrica, szórólap, hanglemez, katalógus, árjegyzék vagy egyéb nyomtatott (nyomott) anyag szétosztásával, mozi-, televízió- vagy rádióműsor keretében, illetve távközlési eszközök és rendszerek útján - közzétett figyelemfelhívás, ideértve azt a hirdetést is, amely nem elsődlegesen hirdetésre irányuló cikkben, műsorban jelenik meg, ha a cikk, illetve a műsorrészlet a biztosító, a biztosításközvetítő vagy a biztosítási szaktanácsadó kezdeményezésére vagy támogatásával jön létre;
26. induló tőke: a biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;
27. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb, külön jogszabályban meghatározott feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
27. Információs Központ: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv.-ben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott fogalom;
28. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;
29. jelzáloghitel: a biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő biztosítási összeg mellett - a Magyar Köztársaság területén lévő ingatlanon (a termőföldet kivéve) alapított jelzálogjog;
29. jelzáloghitel: a biztosító részvénytársaság által életbiztosítási ügyfeleinek közokiratban foglalt szerződés alapján nyújtott olyan pénzkölcsön, amelynek fedezete - az adott ügyfél által megkötött, életbiztosítási szerződés alapján teljesítendő biztosítási összeg mellett - Magyarország területén lévő ingatlanon (a termőföldet kivéve) alapított jelzálogjog;
30. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;
31. kárrendezési megbízott: a gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
31. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
32. Kártalanítási Számla: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, a Magyar Köztársaság területén értékesítő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartók, valamint - a jogszabályban meghatározott korlátozásokkal - az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítése;
32. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
33. Kártalanítási Szervezet: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő biztosítók által működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállamban elszenvedett kára kapcsán a kárigények elbírálása és kielégítése külön jogszabályban meghatározott esetekben;
33. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
34. kézbesítési megbízott: a Magyar Köztársaság területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;
34. kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyar Köztársaság területén bejegyzett biztosítója, biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;
34. kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója, biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;
35. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;
36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:
aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy
ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;
b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye:
ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén a forgalmi engedélyt kibocsátó tagállam,
bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén a forgalmi engedélyt kibocsátó tagállam, illetve a jármű tulajdonosváltásával összefüggő, tagállamok közötti szállítása esetén a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást illetően a jelen törvényben meghatározott esetekben a rendeltetés helye szerinti tagállam,
bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,
bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,
bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba), bb), bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;
37. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;
38. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő - a 3. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;
39. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
40. külföldi biztosításközvetítő: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosításközvetítői tevékenységre jogosult;
41. külföldi biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;
42. külföldi szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult;
43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke, vagy a biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben lényeges hibának kell tekinteni - előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak;
44. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;
45. megfelelő vagyoni eszköz: a meghatározott pénznemben kifejezett biztosítói felelősségnek az ugyanezen pénznemben kifejezett értékű vagy abban realizálható, egyéb kötelezettségekkel nem terhelt vagyoni eszközökkel való fedezete;
46. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
47. Nemzeti Iroda: a Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
47. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
48. nettó függőkártartalék: a viszontbiztosító részesedése nélküli függőkártartalék;
49. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;
50. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;
51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a tevékenységet végző segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;
52. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
53. szavatoló tőke: a biztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a biztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
54. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;
55. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
56. szolgáltatásnyújtás tagállama: a kockázatviselés helye szerinti tagállam, ha a kockázatot egy másik tagállamban lévő biztosító vagy fióktelep viseli;
57. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;
58. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg;
59. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza;
60. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;
61. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
62. ügyfél érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;
63. ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
63. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
64. ügyvezető: a biztosító vezetésére kinevezett, a biztosítóval munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A biztosító első számú vezetője a biztosító munkaszervezetének irányítója;
65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81. §-ának (2) bekezdésében meghatározott fogalom;
65. üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom;
66. üzletszerű tevékenység: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;
67. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy bankgarancia;
68. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a tagállamon belül, de ez nem jelenti egyben azt a kötelezettséget is, hogy az ingóság letétként, vagy az ingatlan - így különösen zálogjog bejegyzése útján - korlátozás alá essék. Egy adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;
69. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe;
70. versenyző termékek: az 1. és 2. számú mellékletek szerinti azonos biztosítási ág azonos ágazatába tartozó termékek;
70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek:
a) azok a termékek, amelyek ugyanazon egy biztosítási ágazatba vagy ugyanazon egy biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;
b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos;
c) az egyetlen biztosítási ágazatba, vagy egyetlen biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával;
70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek - ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak -, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek:
a) azok a termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;
b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos; vagy
c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával;
71. vezető állású személy:
a) részvénytársasági, szövetkezeti formában működő biztosító, valamint százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,
b) az a) pont alá nem tartozó biztosító egyesület esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen tisztségeknek megfelelő személyek az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül,
c) harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító esetén az általános képviselő és az ügyvezető;
72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;
72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, illetve a Lloyd’s néven ismert biztosítást kötők egyesületének valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;
73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely elsősorban a 72. pontban foglalt tevékenységet végez;
73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére kapott engedélyt;
74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem biztosítói holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító leányvállalattal rendelkezik.
74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem biztosítói holding társaság és nem vegyes pénzügyi holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító leányvállalattal rendelkezik;
74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem harmadik országbeli viszontbiztosító, nem biztosítói holding társaság és nem vegyes pénzügyi holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító, viszontbiztosító leányvállalattal rendelkezik;
75. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás vagy biztosító;
75. szabályozott vállalkozás: hitelintézet, befektetési vállalkozás, biztosító vagy viszontbiztosító;
76. pénzügyi ágazat: a banki ágazat, a befektetési szolgáltatási ágazat, a biztosítási szolgáltatási ágazat, illetőleg a vegyes pénzügyi holding társaság;
77. banki ágazat: hitelintézet, pénzügyi vállalkozás, illetőleg járulékos vállalkozás;
78. befektetési szolgáltatási ágazat: befektetési vállalkozás;
79. biztosítási szolgáltatási ágazat: biztosító, viszontbiztosító, illetőleg biztosítói holding társaság;
80. vegyes pénzügyi holding társaság: olyan anyavállalat, amely nem szabályozott vállalkozás, és leányvállalataival - amelyek között van egy, az Európai Unió valamely tagállamában székhellyel rendelkező szabályozott vállalkozás -, valamint más vállalkozásaival együtt pénzügyi konglomerátumot alkot;
80. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;
81. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
82. érintett felügyeleti hatóság:
a) a pénzügyi konglomerátum szabályozott vállalkozásának felügyeletét ellátó tagállami felügyeleti hatóság, vagy
b) a 189/H. § szerinti koordinátor, vagy
c) az a) és b) pontokban megjelölt felügyeleti hatóságok által kijelölt érdekelt hatóság, ha a pénzügyi konglomerátumnak az érdekelt felügyeleti hatóság tagállamában lévő piaci részesedése eléri az öt százalékot, és az érdekelt felügyeleti hatóság által engedélyezett szabályozott vállalkozás a pénzügyi konglomerátumon belül jelentős;
83. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom.
84. jellemző kockázat: az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termékek ágazati, illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. Az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termékek abba az egy biztosítási ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartoznak, amely megfelel az adott termék díjkalkulációja szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve alágazati besorolásának;
85. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítási kockázatok biztosítási ágazaton belüli csoportja;
86. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonának átruházása esetén az egyik tagállamból egy másik tagállamba szállítandó jármű vonatkozásában a leszállítás kezdetétől, azaz a tulajdont szerző részére történő rendelkezésre bocsátás céljából a közúti forgalomban való részvétel kezdetétől számított harmincnapos időtartam folyamán az a tagállam, ahol
a) a természetes személy tulajdonszerzése esetén annak állandó lakóhelye, a jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet tulajdonszerzése esetén annak székhelye található;
b) az a) alpont által nem szabályozott esetekben az a tagállam, amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, jogi személyiség nélküli szervezet, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;
87. levelező: biztosító, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyásával más tagállamban működő biztosító, illetve harmadik országbeli biztosító jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott - gépjármű-felelősségbiztosítással fedezett - károk kezelésére és rendezésére;
87. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
88. kárképviselő: e törvény 3. § 24. pontjában meghatározott határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
88. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
89. kártörténetre vonatkozó adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított jármű vagy járművek vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszony megszűnését közvetlenül megelőző biztosítási időszak alatt okozott és a biztosító által elismert, vagy a vele szemben jogerősen megítélt kártérítés alapjául szolgáló káresetek száma és időpontja, ezen és bármely előző biztosítási időszak alatt okozott káresetek alapján első alkalommal teljesített kárkifizetések dátuma (ideértve a biztosító részteljesítését is), a kifizetett kárösszeg külön jogszabályban meghatározott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, illetve a kármentességre vonatkozó nyilatkozat, továbbá az üzemben tartó által okozott azon káresetek száma és időpontja, amelyeket a biztosító még nem ismert el, illetve a biztosítót azokkal kapcsolatos kártérítésre jogerős ítélet még nem kötelezi.
90. különleges célú gazdasági egység: a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvényben (a továbbiakban: Vbit.) meghatározott fogalom;
91. különleges célú gazdasági eszköz: a Vbit.-ben meghatározott fogalom.
92. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom;
93. közeli hozzátartozó: a Ptk.-ban meghatározott fogalom és az élettárs;
94. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom.
95. Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom.
96. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 72. § (3) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia.
96. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: Btk.) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (Btk. 233. §), a hatóság félrevezetése (Btk. 237. §), a hamis tanúzás (Btk. 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (Btk. 243. §), a bűnpártolás (Btk. 244. §), a Btk. XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (Btk. 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (Btk. 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (Btk. 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (Btk. 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (Bt. 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (Btk. 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (Btk. 264/C. §), az önbíráskodás (Btk. 273. §), a Btk. XVI. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, továbbá a Btk. XVII. fejezetében és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia;
96. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), illetve XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények
tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia;
97. Közérdeklődésre számot tartó biztosító: a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot.
98. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre;
99. megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkört ellátó személy felelősségi köreinek, hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;
100. megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét;
101. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;
102. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé;
103. jutalék: jogcímtől függetlenül a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül;
104. jutalékjogosultság: a biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;
105. jutalékvisszatérítés (jutalékvisszaírás):a biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalékvisszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan - részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;
106. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) - egyes esetekben ezek mindegyikével - rendelkeznek.
(1) E törvény alkalmazásában
1. anyavállalat, leányvállalat, ellenőrző befolyás:
a) anyavállalat: minden olyan vállalkozás, amely egy másik vállalkozás működésére ellenőrző befolyást gyakorol,
b) leányvállalat: minden olyan vállalkozás, amelynek működésére egy másik vállalkozás ellenőrző befolyást gyakorol. A leányvállalat valamennyi leányvállalatát az anyavállalat leányvállalatának kell tekinteni,
c) ellenőrző befolyás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (a továbbiakban: Hpt.) meghatározott fogalom;
2. alárendelt kölcsöntőke: minden, ténylegesen a biztosító rendelkezésére bocsátott kölcsön, ha a kölcsönszerződés tartalmazza, hogy a kölcsön a biztosító adósságának rendezésébe bevonható; a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll és a kölcsön eredeti futamideje az 5 évet meghaladja;
3. azonosító adatok:
a) természetes személy személyazonosító és lakcímadatai: a természetes személyazonosító adatok, állampolgárság, lakcím, postacím,
b) szervezetet azonosító adatok: név, rövidített név, székhely, telephely és fióktelep címe, adószám, a képviseletre jogosultak neve és beosztása;
4. befektetési egységekhez kötött életbiztosítás (unitlinked): olyan életbiztosítási termék, amelynél a biztosító a biztosítási szerződés alapján képzett biztosítástechnikai tartalékot az általa létrehozott, önálló befektetési politikával rendelkező, elkülönítetten kezelt - azonos értékű, elméleti elszámolási részekből (befektetési egységekből) álló - eszközállományokba (eszközalapokba) vagy más, befektetési alapkezelésre jogosult társaság által kezelt befektetési alapokba helyezi befektetés céljából, a szerződő választásától függően, a szerződésben előre meghatározott szabályok szerint;
5. minősített befolyás: egy vállalkozással létrejött olyan közvetett és közvetlen kapcsolat, amely alapján a befolyással rendelkező
a) vállalkozásban fennálló tulajdoni hányadának (részesedésének) mértéke vagy az általa gyakorolható szavazati jog aránya legalább tíz százalék, vagy
b) a vállalkozás döntéshozó, ügyvezető vagy felügyelő szervei, testületi tagjainak legalább húsz százalékát kinevezheti vagy felmentheti, vagy
c) létesítő okirat, megállapodás alapján döntő befolyást gyakorolhat a vállalkozás működésére.
A minősített befolyás nagyságának megállapításakor a közvetlen és a közvetett tulajdont együttesen, valamint a Bszt. 37/A. §-ának (2)-(6) bekezdésében foglaltakat kell megfelelően figyelembe venni;
6. belföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 1. pontjában meghatározott fogalom;
7. biztosítási ág: a biztosítások kockázati ismérvek alapján elhatárolt 2 fő csoportja: a nem-élet- (1. számú melléklet) vagy az élettípusú (2. számú melléklet) biztosítási ágak;
8. biztosítási ágazat: a biztosítások biztosítási ágon belüli azonos, illetve egymáshoz hasonló kockázatok alapján elhatárolt csoportja;
9. biztosítási termék: meghatározott biztosítási kockázatokra vagy kockázatcsoportokra kidolgozott feltétel- és teljesítési rendszer;
10. biztosító: az a szervezet, amely a hatályos magyar jogi szabályozás, illetve valamely hatályos tagállami szabályozás szerint biztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységre jogosult;
11. biztosítói holding társaság: olyan - vegyes pénzügyi holding társaságnak nem minősülő - anyavállalat, amelynek alapvető tevékenysége részesedés megszerzése és birtoklása olyan leányvállalatokban, amelyek főleg biztosító, viszontbiztosító, vagy harmadik országbeli biztosító, harmadik országbeli viszontbiztosító, és közülük legalább egy leányvállalat biztosító vagy viszontbiztosító;
12. bruttó biztosítástechnikai tartalékok: a biztosítástechnikai tartalékok összege a viszontbiztosítás figyelembevétele nélkül, azaz a biztosító által megképzett biztosítástechnikai tartalékok és a viszontbiztosításba adott kockázatokra jutó biztosítástechnikai tartalékok összege;
13. egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerinti fogalom;
14. együttbiztosítás: biztosítási díj ellenében szerződésben előre meghatározott biztosítási kockázatokkal összefüggő biztosítási esemény bekövetkezése vagy megadott feltétel elérése esetére több biztosító által közösen, írásban előre rögzített arányok mellett teljesítendő szolgáltatások nyújtása és a kötelezettségvállalás mértékének megfelelő tartalékok biztosítónként elkülönített képzése és kezelése;
15. szabályozott piac: a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvényben (a továbbiakban: Tpt.) meghatározott fogalom;
16. értékkövetés: a biztosítási díjnak és a biztosítási összegnek - a kárgyakoriságtól függetlenül - az árszínvonal változásához évente egy alkalommal történő hozzáigazítása;
17. értékpapír-kölcsönzés: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
18. eszközalap: a befektetési egységekhez kötött életbiztosítások - a biztosítási szerződésben meghatározott levonásokkal csökkentett - díjából tőkebefektetés céljából létrehozott eszközállomány;
19. felügyeleti hatóság: a biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó felügyeletét jogszabályi felhatalmazás alapján ellátó szervezet;
20. fióktelep tagállama: az a tagállam, amelyben a kötelezettséget vállaló fióktelep található;
21. főiroda: az a székhely tagállamában lévő iroda, ahol a vállalkozás fő tevékenységét végzi, és ahol a vállalkozással kapcsolatos központi döntéshozatal, illetve számviteli döntés történik, ha az nem azonos a székhellyel;
21a. gazdálkodó szervezet: a polgári perrendtartásról szóló törvényben meghatározott fogalom;
22. harmadik ország: az az ország, amely nem tagja az Európai Uniónak;
23. harmadik országbeli biztosító: az a harmadik országbeli szervezet, amely a székhely szerinti ország jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult és a székhely szerinti engedélyezési feltételek megfeleltethetők az e törvényben foglaltaknak;
24. határon átnyúló szolgáltatás: az a szolgáltatás, amely esetében a biztosító, a biztosításközvetítő, illetve a biztosítási szaktanácsadó tevékenységéhez kapcsolódó kötelezettségvállalás tagállama nem azonos azzal a tagállammal, ahol a biztosító, biztosításközvetítő, illetve biztosítási szaktanácsadó székhelye, telephelye, főirodája található;
26. induló tőke: a biztosító egyesület alapításkori jegyzett tőkéje;
27. Információs Központ: a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. tv.-ben (a továbbiakban: Gfbt.) meghatározott fogalom;
28. jegyzett tőke, saját tőke: a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: Szmt.) foglalt meghatározások szerinti fogalmak;
30. kapcsolt vállalkozás: a leányvállalat vagy az a vállalkozás, amelyben egy másik vállalkozás (részesedő vállalkozás) részesedési viszonnyal rendelkezik;
31. kárrendezési megbízott: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
32. Kártalanítási Számla: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
33. Kártalanítási Szervezet: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
34. kézbesítési megbízott: Magyarország területén bejegyzett ügyvéd, ügyvédi iroda vagy a kérelmező Magyarország területén bejegyzett biztosítója, biztosításközvetítője, vagy biztosítási szaktanácsadója, illetve az e törvény szerinti képviselete;
35. kockázatnak kitett összeg: a halál esetén kifizetendő összeg, levonva belőle a fő kockázat matematikai tartalékát, illetve befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződés esetén a befektetési egységekhez kötött (unitlinked) életbiztosítások tartalékát;
36. kötelezettségvállalás tagállama: az a tagállam, ahol
a) az életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén:
aa) a természetes személy szerződő állandó lakóhelye van, vagy
ab) a gazdálkodó szervezet szerződő esetén a szerződésben meghatározott székhelye található;
b) a nem életbiztosítási ághoz tartozó biztosítási ágazatok esetén a kockázat felmerülésének helye:
ba) ingatlan(ok) és az ezekben található ingóságok biztosítása esetén, ha ezeket ugyanaz a biztosítási kötvény fedezi, az a tagállam, ahol az ingatlan található,
bb) bármely fajta jármű biztosítása esetén azon tagállam, amely a Gfbt.-ben meghatározott kötelezettségvállalás országának minősül,
bc) legfeljebb 4 hónapos tartamú, utazási és szabadság alatti kockázatok biztosítására szóló szerződés esetén, tekintet nélkül az érintett biztosítási ágazatra, az a tagállam, amelyben a szerződő fél a szerződést megkötötte,
bd) minden egyéb olyan esetben, amely nem tartozik kifejezetten az előző ba), bb), bc) alpontok által megjelölt körbe, az a tagállam, amelyben a szerződő állandó tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, az a tagállam, amelyben ezen jogi személynek az a telephelye található, amelyre a szerződés vonatkozik;
37. kötvénykölcsön: az életbiztosítási szerződés alapján a biztosító által legfeljebb a visszavásárlási összeg erejéig a szerződőnek nyújtható - pénzügyi szolgáltatásnak nem minősülő - kölcsön, amelyet a biztosító és a szerződő legkésőbb a biztosítási esemény bekövetkeztekor vagy a szerződés megszűntekor számol el;
38. közvetett tulajdon: egy vállalkozás (a továbbiakban: eredeti vállalkozás) tulajdoni hányadainak, illetve szavazatainak a vállalkozásban tulajdoni részesedéssel, illetve szavazati joggal rendelkező más vállalkozás (a továbbiakban: köztes vállalkozás) tulajdoni hányadain, illetve szavazati jogán keresztül történő - a 3. számú melléklet szerint figyelembe vett - birtoklása vagy gyakorlása;
39. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
40. külföldi biztosításközvetítő: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosításközvetítői tevékenységre jogosult;
41. külföldi biztosító: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási tevékenységre jogosult;
42. külföldi szaktanácsadó: az a külföldi vállalkozás, amely a székhelye szerinti állam jogszabályai alapján biztosítási szaktanácsadói tevékenységre jogosult;
43. lényeges hiba: ha a hibák és hibahatások összevont értéke a saját tőke, vagy a biztosítástechnikai tartalékok értékét tartalékfajtánként lényegesen - a számviteli politikában meghatározott módon és mértékben - megváltoztatja, és ezért a már közzétett - a vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetre vonatkozó - adatok megtévesztőek. Minden esetben lényeges hibának kell tekinteni - előjeltől függetlenül - ha a megállapítások következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal, vagy a biztosítástechnikai tartalékok tartalékfajtánként a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegfőösszegének 3 százalékánál nagyobb összeggel változnak;
44. maradékjogok: az életbiztosítási szerződés feltételeiben meghatározott azon jogok, amelyek a díjfizetés elmaradása, illetve a szerződésnek a biztosítási összeg kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak;
45. megfelelő vagyoni eszköz: a meghatározott pénznemben kifejezett biztosítói felelősségnek az ugyanezen pénznemben kifejezett értékű vagy abban realizálható, egyéb kötelezettségekkel nem terhelt vagyoni eszközökkel való fedezete;
46. minimális biztonsági tőke: a tevékenység megkezdésekor és folytatásakor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére szolgáló tőkerész;
47. Nemzeti Iroda: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
48. nettó függőkártartalék: a viszontbiztosító részesedése nélküli függőkártartalék;
49. részesedési viszony: egy személy (szervezet) és egy vállalkozás között létrejött olyan kapcsolat, amely alapján a személy - közvetlenül vagy közvetett módon - a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább 20 százalékát, de legfeljebb 50 százalékát birtokolja a vállalkozásban. A szavazati jogok figyelembevételénél az Szmt. vonatkozó előírásai szerint kell eljárni, függetlenül attól, hogy a személy (szervezet) az Szmt. hatálya alá tartozik-e vagy sem;
50. részesedő vállalkozás: az anyavállalat vagy az a vállalkozás, amely egy másik vállalkozásban (kapcsolt vállalkozásban) részesedési viszonnyal rendelkezik;
51. segítségnyújtási tevékenység: az a biztosítási tevékenység, amelynek keretében a tevékenységet végző segítséget nyújt olyan személy javára, aki utazás közben véletlenszerű eseményt követően bajba kerül, illetve segítségre szorul. Tartalma a biztosítási díj előzetes megfizetése fejében segítség azonnali hozzáférhetővé tétele a szerződésben meghatározott személy számára a szerződésben meghatározott esetekben és feltételekkel. A segítségnyújtás pénzbeli vagy természetbeni teljesítésből állhat. A természetbeni szolgáltatások teljesítése történhet a szolgáltató saját személyzetének vagy felszerelésének igénybevételével is. A segítségnyújtási tevékenységbe nem tartozik bele a szerviz- vagy karbantartó szolgáltatás, a vevőszolgálati tevékenység, vagy a segítség nyújtása, illetve jelzése kizárólag közvetítőként;
52. szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság: a biztosító meghatározott vezetőinek és tulajdonosainak a biztosító irányítására, illetve tulajdonlására való alkalmasságát igazoló feltételek megléte;
53. szavatoló tőke: a biztosító rendelkezésére álló, e törvény szabályai szerint megállapított tőkeösszeg, amely a biztosítóval szemben fennálló követelések kielégítésébe tőkeként azonnal, harmadik fél hozzájárulása nélkül bevonható, és amely arra szolgál, hogy a biztosító akkor is teljesíteni tudja kötelezettségeit, ha erre a beszedett díjak, illetve a biztosítástechnikai tartalékok nem nyújtanak fedezetet;
54. származtatott (derivatív) ügylet: a Tpt.-ben meghatározott jogügylet;
55. székhely tagállama (letelepedés tagállama): az a tagállam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
56. szolgáltatásnyújtás tagállama: a kockázatviselés helye szerinti tagállam, ha a kockázatot egy másik tagállamban lévő biztosító vagy fióktelep viseli;
57. tagállam: olyan ország, amely tagja az Európai Uniónak;
58. technikai kamatláb: az a kamatláb, amellyel a biztosító az élet- és betegségbiztosítási díj és díjtartalék, illetve a balesetbiztosítási és felelősségbiztosítási járadéktartalék megállapításakor kalkulál, amelynek maximális mértékét külön jogszabály állapítja meg;
59. termékterv: meghatározott veszélyközösségre kialakított, a biztosító által terjeszteni kívánt biztosítási termék alkalmazhatóságáról kidolgozott terv, amelynek tartalmi követelményeit a 4. számú melléklet tartalmazza;
60. többlethozam: a matematikai tartalékok befektetése hozamának és a technikai kamatláb felhasználásával számított hozamnak a különbsége;
61. ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vonatkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;
62. ügyfél érdekének védelme: a biztosítási szolgáltatások anyagi biztonságának védelme, valamint a biztosítottak jogi biztonságának megóvása;
63. ügymenet kiszervezése: a biztosító a biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg;
64. ügyvezető: a biztosító vezetésére kinevezett, a biztosítóval munkaviszonyban álló első számú vezető és helyettesei. A biztosító első számú vezetője a biztosító munkaszervezetének irányítója;
66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;
66. üzletszerű tevékenység: ellenérték fejében nyereség, illetve vagyonszerzés végett - előre egyedileg meg nem határozott ügyletek megkötésére irányuló - rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység;
67. vagyoni biztosíték: hitelintézetnél lekötött és elkülönítetten kezelt pénzösszeg (pénzbeli letét, illetve az állam vagy hitelintézet által kibocsátott vagy garantált, a letétbe helyezéstől számított 180 napnál hosszabb hátralévő futamidejű, azonnal beváltható vagy értékesíthető, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír) vagy hitelintézet által vállalt garancia;
68. vagyoni eszközök elhelyezése: ingó vagy ingatlan vagyoni eszközök megléte a tagállamon belül, de ez nem jelenti egyben azt a kötelezettséget is, hogy az ingóság letétként, vagy az ingatlan - így különösen zálogjog bejegyzése útján - korlátozás alá essék. Egy adóssal szemben fennálló követelésben megjelenő vagyon azon tagállam területén lévőnek tekintendő, ahol a követelés érvényesíthető;
69. vállalkozás: az üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató gazdálkodó szervezet és a harmadik országbeli biztosító fióktelepe;
70. versengő termékek: azok a biztosítási termékek - ide nem értve azon biztosítók termékeit, amelyeknek a tulajdonosa azonos vagy az egyik biztosító a másik biztosító tulajdonosa, vagy azonos tulajdonosi csoportba tartoznak -, amelyek a felhasználási célra, a fedezett kockázatok körére és az ehhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásokra tekintettel alkalmasak az ügyfél számára helyettesíteni egymást és az 1. és 2. számú mellékletek szerint azonos ágazatba, illetve azonos ágazat azonos alágazatába tartoznak. Azonos ágazatba, illetve azonos alágazatba tartozó terméknek minősülnek:
a) azok a termékek, amelyek ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat azonos alágazatába tartózó kockázatokat fedeznek;
b) azok a termékek, amelyek egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedeznek, ha a jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolásuk azonos; vagy
c) az ugyanazon biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat valamely alágazatába tartozó termék és az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termék, ha ez utóbbi termék jellemző kockázat szerinti ágazati, illetve alágazati besorolása megegyezik az előbbi termék ágazati, illetve alágazati besorolásával;
71. vezető állású személy:
a) részvénytársasági, szövetkezeti formában működő biztosító, valamint százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai, a felügyelő bizottság tagjai és az ügyvezető,
b) az a) pont alá nem tartozó biztosító egyesület esetén az igazgatóság elnöke, a felügyelő bizottság elnöke és az ügyvezető, illetve ezen tisztségeknek megfelelő személyek az alapszabályban meghatározott elnevezéstől függetlenül,
c) harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító esetén az általános képviselő és az ügyvezető;
72. viszontbiztosítási tevékenység: a biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, harmadik országbeli biztosító, viszontbiztosító, foglalkoztatói nyugdíj szolgáltató intézmény, illetve a Lloyd’s néven ismert biztosítást kötők egyesületének valamely tagja által vállalt kockázat egy részének vagy egészének szerződésben meghatározott feltételek alapján, díjfizetés ellenében történő átvállalása;
73. viszontbiztosító: az a vállalkozás, amely a székhelye szerinti tagállamban kizárólag viszontbiztosítási és azzal közvetlenül összefüggő tevékenység végzésére kapott engedélyt;
74. vegyes tevékenységű biztosítói holding társaság: az az anyavállalat, amely nem biztosító, nem harmadik országbeli biztosító, nem viszontbiztosító, nem harmadik országbeli viszontbiztosító, nem biztosítói holding társaság és nem vegyes pénzügyi holding társaság, azonban legalább egy tagállami biztosító, viszontbiztosító leányvállalattal rendelkezik;
80. vegyes pénzügyi holding társaság: a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben meghatározott fogalom;
81. csoport: olyan vállalkozások összessége, amelyet egy anyavállalat, annak leányvállalatai és mindazon vállalkozások alkotnak, amelyekben az anyavállalat vagy leányvállalata ellenőrző befolyással vagy részesedési viszonnyal rendelkezik;
83. szoros kapcsolat: a Hpt.-ben meghatározott fogalom;
84. jellemző kockázat: az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termékek ágazati, illetve alágazati besorolását meghatározó kockázat. Az egy szerződés keretén belül több biztosítási ágazatba vagy ugyanazon biztosítási ágazat több alágazatába tartozó kockázatot is fedező termékek abba az egy biztosítási ágazatba, illetve biztosítási alágazatba tartoznak, amely megfelel az adott termék díjkalkulációja szerint a legnagyobb arányú díjrésszel fedezett kockázat ágazati, illetve alágazati besorolásának;
85. biztosítási alágazat: meghatározott biztosítási kockázatok biztosítási ágazaton belüli csoportja;
87. levelező: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
88. kárképviselő: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
90. különleges célú gazdasági egység: a viszontbiztosítókról szóló 2007. évi CLIX. törvényben (a továbbiakban: Vbit.) meghatározott fogalom;
91. különleges célú gazdasági eszköz: a Vbit.-ben meghatározott fogalom;
92. ÁÉKBV: a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bszt.) meghatározott fogalom;
93. közeli hozzátartozó: a a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (a továbbiakban: Ptk.) meghatározott fogalom és az élettárs;
94. kapcsolt vállalkozás: a Tpt.-ben meghatározott fogalom;
94. járadékszolgáltatás: a jogosult részére szerződés alapján meghatározott pénzösszeg időszakonként visszatérő szolgáltatása;
95. Kártalanítási Alap: a Gfbt.-ben meghatározott fogalom;
96. büntetlen előéletű: akinek e törvényben külön nevesített tevékenység végzéséhez és vezető állás betöltéséhez feltétel a büntetlen előélet, annak büntetlen előéletét
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) XV. fejezet III. címében meghatározott bűncselekmények, a hamis vád (1978. évi IV. törvény 233. §), a hatóság félrevezetése (1978. évi IV. törvény 237. §), a hamis tanúzás (1978. évi IV. törvény 238. §), a hamis tanúzásra felhívás (1978. évi IV. törvény 242. §), a mentő körülmény elhallgatása (1978. évi IV. törvény 243. §), a bűnpártolás (1978. évi IV. törvény 244. §), az 1978. évi IV. törvény XV. fejezet VII. címében és VIII. címében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (1978. évi IV. törvény 261. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (1978. évi IV. törvény 261/A. §), a légi jármű, vasúti, vízi, közúti tömegközlekedési vagy tömeges áruszállításra alkalmas jármű hatalomba kerítése (1978. évi IV. törvény 262. §), a visszaélés robbanóanyaggal vagy robbantószerrel (1978. évi IV. törvény 263. §), a visszaélés lőfegyverrel vagy lőszerrel (1978. évi IV. törvény 263/A. §), a visszaélés haditechnikai termékkel és szolgáltatással, illetőleg kettős felhasználású termékkel (1978. évi IV. törvény 263/B. §), a bűnszervezetben részvétel (1978. évi IV. törvény 263/C. §), a visszaélés atomenergia alkalmazásával (1978. évi IV. törvény 264/B. §), a visszaélés nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel (1978. évi IV. törvény 264/C. §), az önbíráskodás (1978. évi IV. törvény 273. §), az 1978. évi IV. törvény XVI. fejezet III. címében, továbbá XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmények,
b) a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) szerinti atomenergia alkalmazásával visszaélés (Btk. 252. §), minősített adattal visszaélés (Btk. 265. §), a hamis vád [Btk. 268. § (1)-(4) bekezdés], a hatóság félrevezetése [Btk. 271. § (1) bekezdés], a hamis tanúzás (Btk. 272. §), a hamis tanúzásra felhívás (Btk. 276. §), a mentő körülmény elhallgatása [Btk. 281. § (1)-(2) bekezdés], a bűnpártolás (Btk. 282. §), XXVII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények, a terrorcselekmény (Btk. 314-316. §), a terrorcselekmény feljelentésének elmulasztása (Btk. 317. §), a terrorizmus finanszírozása (Btk. 318. §), a jármű hatalomba kerítése (Btk. 320. §), a bűnszervezetben részvétel (Btk. 321. §), a robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés (Btk. 324. §), a lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaélés (Btk. 325. §), a nemzetközi szerződés által tiltott fegyverrel visszaélés (Btk. 326. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése (Btk. 327. §), a nemzetközi gazdasági tilalom megszegése feljelentésének elmulasztása (Btk. 328. §), a haditechnikai termékkel vagy szolgáltatással visszaélés (Btk. 329. §), a kettős felhasználású termékkel visszaélés (Btk. 330. §), illetve XXXIII. és XXXV-XLIII. Fejezetében meghatározott bűncselekmények
tekintetében kell - a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény 71. § (1) bekezdése alapján kibocsátott hatósági bizonyítvánnyal - igazolnia;
97. Közérdeklődésre számot tartó biztosító: a nyilvános részvénytársasági formában működő biztosító és az a biztosító, amelynél a tárgyévet megelőző üzleti évben az éves bruttó díjbevétel elérte az 1 milliárd 500 millió forintot;
98. illikvid eszköz: eszközalap olyan eszköze, amelynek értéke nem állapítható meg, ideértve különösen, ha az értékelésre alkalmas piaci árfolyam-információk az eszköz forgalmazásának, kereskedésének vagy nyilvános árjegyzésének felfüggesztése miatt nem állnak maradéktalanul rendelkezésre;
99. megfelelőségi politika: a megfelelőségi feladatkört ellátó személy felelősségi köreinek, hatásköreinek és beszámolási kötelezettségeinek meghatározása;
100. megfelelőségi terv: a megfelelőségi feladatkör azon tervezett tevékenységeinek meghatározása, amelyek figyelembe veszik a biztosító tevékenységének valamennyi lényeges területét és azok megfelelőségi kockázatnak való kitettségét;
101. egyszeri díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynél a biztosítási díj a biztosítás tartamának elején egy összegben esedékes;
102. rendszeres vagy folyamatos díjas életbiztosítás: minden olyan életbiztosítás, amelynek biztosítási díja a biztosítás tartama során meghatározott időszakonként válik esedékessé;
103. jutalék: jogcímtől függetlenül a biztosítási díj meghatározott részét képező minden olyan pénzbeli vagy természetbeni előny, szolgáltatás, juttatás és ellentételezés, amelyben a biztosításközvetítő az általa közvetített biztosítási szerződés létrejöttéért, illetve az általa közvetített vagy fenntartott biztosítási szerződés teljesítéséért, meghatározott ideig való fenntartásáért az elvégzett biztosításközvetítői tevékenység díjazásaként a kockázatot elvállaló biztosítótól közvetve vagy közvetlenül részesül;
104. jutalékjogosultság: a biztosításközvetítő által közvetített vagy fenntartott szerződés tekintetében a biztosításközvetítői jogviszony alapján a közvetítőt megillető jogosultság a biztosítás tartama alatt a biztosításközvetítői tevékenység által érintett időszakra járó jutalék vonatkozásában, meghatározott esetekben és mértékben a szerződés folyamatos fennállása esetén a közvetítői jogviszony megszűnését követő időszakot is beleértve;
105. jutalékvisszatérítés (jutalékvisszaírás):a biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői jogviszonya alapján terhelő jutalékvisszatérítési kötelezettség, amely szerint a részére fizetett jutalékot meghatározott feltételek szerint - a jutalékfizetés alapjául szolgáló tényezők változásával arányosan - részben vagy egészben köteles visszafizetni, amennyiben a közvetített biztosítási szerződés idő előtt (biztosítási eseményhez nem köthetően) megszűnik vagy a biztosítási díj olyan mértékű változása következik be, amely nem fedezi a kifizetett jutalék összegét;
106. megtakarítási jellegű életbiztosítás: a tisztán kockázati (haláleseti) életbiztosítások körén kívül eső olyan életbiztosítások, amelyek lejárati szolgáltatással vagy visszavásárlási lehetőséggel (visszavásárlási értékkel) - egyes esetekben ezek mindegyikével - rendelkeznek.
(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térség tagállamát (a továbbiakban: EGT tagállam) kell érteni, kivéve a 227. § (1) bekezdését.
(2) Az Európai Unió, illetőleg az Európai Unió tagállama kifejezésen az Európai Gazdasági Térséget, illetőleg az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államot is érteni kell (a továbbiakban: EGT-állam), kivéve a 227. § (1) bekezdését. A nem-életbiztosítási ág tekintetében Svájcra az EGT-államra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

A biztosítási tevékenység, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadói tevékenység alapfeltételei

4. §   A biztosítási tevékenység biztosítási szerződésen, jogszabályon vagy tagsági jogviszonyon alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.
4. §
(1) Biztosítási tevékenység a biztosítási szerződésen alapuló kötelezettségvállalás, amely során a tevékenységet végző megszervezi az azonos vagy hasonló kockázatoknak kitett személyek közösségét (veszélyközösség), matematikai és statisztikai eszközökkel felméri a biztosítható kockázatokat, megállapítja és beszedi a kötelezettségvállalás ellenértékét (díját), meghatározott tartalékokat képez, a létrejött jogviszony alapján a kockázatot átvállalja és teljesíti a szolgáltatásokat.
(2) Az (1) bekezdésben foglalt biztosítási tevékenység az üzletszerűen végzett járadékszolgáltatás nyújtására irányuló tevékenység is, függetlenül attól, hogy a kötelezettségvállalás ellenértéke meghatározott pénz fizetése (díj) vagy egyéb ellenszolgáltatás formájában valósul meg.
5. §
(1) Biztosítási, független biztosításközvetítői tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység a Magyar Köztársaság területén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Felügyelet engedélyével végezhető.
(1) Biztosítási, független biztosításközvetítői tevékenység és biztosítási tevékenységgel összefüggő tevékenység Magyarország területén - a (2) bekezdésben foglaltak kivételével - a Felügyelet engedélyével végezhető.
(2) A tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult.
(2) A tagállamban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő, biztosítási szaktanácsadó tevékenységét Magyarország területén határon átnyúló szolgáltatásként vagy magyarországi fióktelepe útján akkor végezheti, ha erre a saját államában jogosult.
(3) Harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.
(3) Harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó tevékenységét a Magyar Köztársaság területén - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.
(3) Harmadik országbeli biztosító, biztosításközvetítő és biztosítási szaktanácsadó tevékenységét Magyarország területén - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag magyarországi fióktelepen keresztül végezheti.
(4) Biztosítási tevékenységet kizárólag biztosító végezhet.
(5) Biztosító a 4. § szerinti biztosítási tevékenységen és azzal közvetlenül összefüggő tevékenységen kívül más üzletszerű tevékenységet nem folytathat.
(6) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz. Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:
a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése, a biztosító vagyonkezelési tevékenysége, ideértve a - biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott ügyleteket,
b) biztosító részvénytársaság esetén a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjaiban meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés,
b) biztosító részvénytársaság esetén a Hpt. 3. §-a (1) bekezdésének l) és n) pontjában meghatározott önkéntes kölcsönös biztosító pénztár és magánnyugdíjpénztár részére történő vagyonkezelés,
c) biztosító részvénytársaság által a biztosító egyesületek részére történő vagyonkezelés,
d) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),
e) a Tpt. 81. § (1) bekezdésének e) pontjában meghatározott ügynöki tevékenység,
f) a jelzáloghitelezés,
g) a Tpt. 81. § (2) bekezdésének i) pontjában foglalt értékpapír kölcsönzési tevékenység, amelyet a Tpt.-ben meghatározott szabályok szerint, az erre vonatkozó külön engedély alapján a biztosítók közül kizárólag biztosító részvénytársaság végezhet,
g) a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,
h) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,
i) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység.
(6) Biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül különösen:
a) a biztosító eszközeinek a biztosító által történő kezelése és befektetése ideértve a - biztosítástechnikai tartalékok esetében fedezeti céllal, a hatékony portfólió kialakításának, valamint az arbitrázs céljával kötött - származtatott ügyleteket,
b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése (ügynöki tevékenység),
b) a Hpt. 3. § (1) bekezdésének h) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése,
b) a Hpt. 3. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott pénzügyi szolgáltatás közvetítése,
c) a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és továbbítása,
c) a Bszt. 5. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott megbízás felvétele és továbbítása,
d) a jelzáloghitelezés,
e) a Tpt.-ben foglaltak szerint végzett értékpapír-kölcsönzés,
f) a biztosító által a biztosító anyavállalata, leányvállalata vagy részesedési viszonya alatt álló vállalkozása részére a biztosítási üzem működése és fenntartása körébe eső szolgáltatások nyújtása,
g) a Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alapról szóló 2003. évi LVIII. törvény 9. § (4) bekezdése szerinti tevékenység.
h) az önkéntes kölcsönös biztosító pénztárakról szóló törvényben meghatározott tagszervezési tevékenység.
(7) Harmadik országbeli biztosító - nemzetközi szerződés alapján - fióktelep közbeiktatása nélkül
a) viszontbiztosítási tevékenységet végezhet;
b) a nemzetközi kereskedelemben részt vevő áruban, szállítóeszközben és járműben bekövetkezett kárra, illetve az ezzel kapcsolatos felelősségre vonatkozó biztosítási szerződést köthet.
6. §   A biztosítási termék terjesztése során tilos olyan módszert alkalmazni:
a) amellyel más személyek terhére ígérnek különleges előnyöket arra az esetre, ha a biztosított vagy a szerződő fél más személyt azonos vagy hasonló biztosítási szerződés megkötésére bír rá, vagy
b) amely a biztosítottól vagy a szerződő féltől olyan befektetést igényelne, melyet részben vagy egészben olyan más személyekre hárít át, akiket hasonló vagy azonos biztosítási szerződésre kell rábírni.
c) amely biztosítási termék megvásárlását díjazással járó terjesztésbe való bevonás feltételéül szabja.

Az elnevezés védelme

7. §
(1) Cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon a „biztosító”, „biztosítási alkusz”, „többes biztosítási ügynök”, „biztosítási ügynök”, „biztosítási vezérügynök” vagy „biztosítási szaktanácsadó” elnevezést, annak bármely szóösszetételben történő használatát kizárólag az e törvényben előírtaknak megfelelően alapított és működtetett biztosító, biztosítási alkusz, többes biztosítási ügynök, biztosítási ügynök, vezérügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó szerepeltetheti. Ha a biztosítási ügynök, biztosítási vezérügynök, illetve biztosítási szaktanácsadó e törvényben meghatározott tevékenységét főtevékenységként végzi, cégnevében köteles tevékenységi formáját (biztosítási ügynök, biztosítási vezérügynök, biztosítási szaktanácsadó) szerepeltetni.
(2) Az (1) bekezdés rendelkezései nem vonatkoznak:
a) a biztosítók, a biztosításközvetítők, valamint a biztosítási szaktanácsadók szakmai érdek-képviseleti szervezeteire,
b) oktatási és tudományos szervezetekre, továbbá
c) jogszabály által létrehozott szervezetekre, alapokra.
(3) Abban a kérdésben, hogy valamely személy az (1) bekezdés alapján jogosult vagy kötelezett-e az ott megjelölt elnevezés használatára, a Felügyelet határoz.

A hirdetésre vonatkozó szabályok

8. §
(1) Biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó fiatalkorúak körében biztosításkötésre felhívó hirdetési tevékenységet kizárólag nyilvánosan folytathat.
(2) A biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó nem küldhet ügyfelének közvetlen postai úton reklámanyagot, ha ezt az ügyfél írásbeli rendelkezéssel kizárta.
(3) Biztosítási, biztosításközvetítői vagy biztosítási szaktanácsadói tevékenységre vonatkozó hirdetést kizárólag az Európai Unió tagállamainak területén bejegyzett és ilyen tevékenység végzésére jogosult biztosító, biztosításközvetítő vagy biztosítási szaktanácsadó tehet közzé.
9. §   A 8. § tekintetében a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség, illetve a megyei (fővárosi) fogyasztóvédelmi felügyelőségek járnak el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint.
9. §   A 8. § tekintetében a fogyasztóvédelmi hatóság jár el a gazdasági reklámtevékenységről szóló 1997. évi LVIII. törvény rendelkezései szerint.

Euróban megadott összegek forintban történő meghatározása

9/A. §
(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendelkezik, azon annak az év január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget a Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: MNB) által közzétett, az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára vonatkozó hivatalos napi devizaárfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó belföldi hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

MÁSODIK RÉSZ
A BIZTOSÍTÁS RENDSZERE

I. FEJEZET
A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER ALAPINTÉZMÉNYEI

A biztosítók

10. §
(1) A Magyar Köztársaság területén biztosító részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(1) Magyarország területén biztosító részvénytársaság, szövetkezet, egyesület, vagy harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe formájában létesíthető.
(2) Az egyes szervezeti formákra
a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 1997. évi CXLIV. törvény (a továbbiakban: Gt.),
a) biztosító részvénytársaság esetén a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény (a továbbiakban: Gt.),
a) biztosító részvénytársaság esetén a Ptk. gazdasági társaságokra vonatkozó rendelkezései,
b) biztosító szövetkezet esetén az új szövetkezetekről szóló 2000. évi CXLI. törvény (a továbbiakban: Szvt.),
b) biztosító szövetkezet esetén a szövetkezetekről szóló 2006. évi X. törvény (a továbbiakban: Szvt.),
b) biztosító szövetkezet esetén a Ptk. szövetkezetekre vonatkozó rendelkezései,
c) biztosító egyesület esetén az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Et.),
c) kölcsönös biztosító egyesület esetén a Ptk. és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Etv.),
d) fióktelep esetén a külföldi székhelyű vállalkozások magyarországi fióktelepeiről és kereskedelmi képviseleteiről szóló 1997. évi CXXXII. törvény (a továbbiakban: Fkt.) fióktelepre vonatkozó előírásait az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

A biztosító részvénytársaság

11. §
(1) A biztosító részvénytársaság az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.
(2) A biztosító részvénytársaság
a) kizárólag névre szóló részvényt bocsáthat ki,
b) a 66. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a pénzbeli hozzájárulás legkisebb mértéke 70 százalék,
c) a 66. § szerinti jegyzett tőkéjén belül a nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak,
d) cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a pénzbeli hozzájárulás teljes egészében befizetésre került.
(3) A Felügyelet 111. § szerinti engedélye szükséges a biztosító részvényeinek megszerzéséhez, ha a megszerezni kívánt részesedés eléri vagy meghaladja a jegyzett tőke 10, 20, 33, 50, 75 százalékát. Az 5 százalékot elérő vagy meghaladó, de a felügyeleti engedélyezés következő szintjét el nem érő részesedés megszerzését a részesedést szerzőnek a részesedés megszerzését követő 30 napon belül a Felügyelethez be kell jelentenie.

A biztosító szövetkezet

12. §
(1) Biztosító szövetkezetet legalább 10 tag alapíthat.
(2) A biztosító szövetkezet cégnevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy szövetkezeti formában tevékenykedik.
13. §
(1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 66. § szerinti részjegytőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
(1) A biztosító szövetkezet tagjai által jegyzett, az alapításhoz minimálisan szükséges, 66. § szerinti tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
(2) A 66. § szerinti részjegytőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.
(2) A 66. § szerinti tőkén belüli nem pénzbeli hozzájárulásban nem szerepelhetnek az Szmt. szerinti immateriális javak.
14. §
(1) Egy részjegy névértéke legalább 10 ezer forint.
(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a részjegyek pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.
(2) A biztosító szövetkezetnek a cégjegyzékbe történő bejegyzésére kizárólag akkor kerülhet sor, ha a szövetkezeti vagyoni hozzájárulások pénzbeli hányadát teljes egészében befizették.
15. §
(1) Az Szvt. 17. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban
a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,
b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.
(1) A Ptk. 3:331. §-ában foglaltakon felül meg kell határozni az alapszabályban
a) a biztosító szövetkezet tevékenységi körét biztosítási ág, ágazat szerint,
b) a biztosító szövetkezet adózott eredményének felhasználási elveit.
(2) Az alapszabály rendelkezhet úgy, hogy a szövetkezet tagja - az alapszabályban megjelölt esetekben, módon és mértékig - a közgyűlés döntése alapján pótbefizetésre kötelezhető.
16. §   Igazgatósági tagnak választható az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek, illetve nem áll azzal munkaviszonyban.
17. §   A felügyelő bizottság tagja a biztosító szövetkezettel munkaviszonyban nem állhat. Tagja lehet a felügyelő bizottságnak az is, aki nem tagja a biztosító szövetkezetnek.
18. §
(1) A volt tag (vagy örököse) részére az elszámolás alapján kifizetést nem lehet teljesíteni, ha ennek következtében a szövetkezet nem felelne meg a minimális szavatoló tőkére vonatkozó előírásoknak (121-122. §), vagy a 216. § (1) bekezdésében meghatározott szükséghelyzet következne be.
(2) Az (1) bekezdés alapján a kifizetés legfeljebb 4 évig halasztható.
(3) A volt tag (örököse) a vele való elszámolásig részesedik a szövetkezet eredményéből.

A biztosító egyesület

A kölcsönös biztosító egyesület

19. §   A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
19. §
(1) A kölcsönös biztosító egyesület olyan kölcsönösségi alapon működő egyesület, amely kizárólag tagjával kötött szerződés alapján, biztosítási díj ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.
(2) A kölcsönös biztosító egyesületbe történő belépés feltétele a biztosítási szerződés létrejötte.
(3) A biztosítási szerződés megszűnésével - ha az egyesület alapszabálya másként nem rendelkezik - a tagsági jogviszony nem szűnik meg, feltéve, ha
a) a tag eleget tesz a tagdíjfizetési kötelezettségének,
b) a tagdíjfizetésre nem kötelezett tag eleget tesz a tagsági jogviszonyából eredő egyéb kötelezettségének és egy éven belül új biztosítást köt.
19/A. §   A Ptk. biztosítási szerződési szabályok hatályának kiterjesztésére vonatkozó rendelkezését (Ptk. 6:457. §) a kölcsönös biztosító egyesületi tagsági jogviszony keretében létrejött biztosítási szerződéseken alapuló biztosítási jogviszonyokra kell alkalmazni.
20. §
(1) Biztosító egyesületet természetes személyek, jogi személyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetei hozhatnak létre és működtethetnek.
(1) A kölcsönös biztosító egyesület esetében a 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
(2) A 66. § szerinti induló tőkén belül a pénzbeli hozzájárulásnak legalább 70 százalékot kell elérnie.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
(3) Biztosító egyesület a tevékenységi engedélyét kizárólag akkor kaphatja meg, ha az induló tőke pénzbeli hozzájárulási részét teljes egészében befizették.
(3) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy kölcsönös biztosító egyesületi formában tevékenykedik.
(4) A biztosító egyesület nevében, hirdetésében vagy bármely más módon használt elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.
(4) A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.
21. §   A biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.
21. §   A kölcsönös biztosító egyesület hitel-, illetve kezesi biztosítási, valamint viszontbiztosításba vételi tevékenységet nem végezhet.
22. §
(1) A biztosító egyesület alapszabályában rendelkezni kell:
a) az egyesület nevéről és székhelyéről,
b) céljáról és tevékenységi köréről,
c) a tagsági jogviszony keletkezésének és megszűnésének módjáról,
d) az egyesület szervezetéről,
e) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
f) a tagsági hozzájárulás kialakítási elveiről, biztosítási ágazatonként meghatározott mértékéről, fizetésének módjáról,
g) az eredmény felhasználási elveiről,
h) a veszteség rendezésének módjáról,
i) a szükségessé váló pótlólagos befizetési kötelezettség előírásáról, illetve a szolgáltatás csökkentésének lehetőségéről,
i) a szolgáltatás csökkentéséről, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,
j) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről.
(1) A kölcsönös biztosító egyesület alapszabályában - a Ptk.-ban foglaltakon túl - rendelkezni kell:
a) a kölcsönös biztosító egyesület tevékenységi köréről,
b) induló tőkéjéről és annak befizetési módjáról,
c) a tagdíj kialakításának elveiről, mértékéről, fizetésének módjáról,
d) az eredmény felhasználási elveiről,
e) a veszteség rendezésének módjáról,
f) a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetésről, továbbá - a (2) bekezdésben meghatározott esetet kivéve - a szolgáltatás csökkentéséről arra az esetre, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére,
g) megszűnés esetén az egyesületi vagyon felhasználásáról, a fennálló kötelezettségek, ezen belül a biztosítási kötelezettségek elkülönített rendezéséről,
h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására - beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó - legfőbb szervhez intézett - indítvány előterjesztésének szabályairól.
h) a kölcsönös biztosító egyesület átalakulására, egyesülésére, szétválására - beleértve a 27. § (1) bekezdésben foglalt esetet is -, feloszlására vonatkozó - legfőbb szervhez intézett - indítvány előterjesztésének szabályairól.
(2) Felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés i) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület által kötött felelősségbiztosítási szerződés esetén az (1) bekezdés f) pontjában foglaltak szerinti szolgáltatáscsökkentésre nincs lehetőség.
(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó biztosító egyesület a következő évi rendes közgyűlésén köteles
a) legalább öt, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot és
b) legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelő bizottságot
választani.
(3) A százfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület legfőbb szerve a következő évi rendes ülésén köteles
a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatótanácsot és
a) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenegy tagú igazgatóságot és
b) páratlan számú, de legalább három, legfeljebb tizenöt tagú felügyelőbizottságot
választani.
(4) A (3) bekezdés alkalmazásában az alapszabályban foglalt elnevezéstől függetlenül
a) igazgatóság alatt az egyesület ügyvezetését,
a) igazgatótanács alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve,
a) igazgatóság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szerve,
b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ellenőrzését ellátó testület értendő.
b) felügyelő bizottság alatt az egyesület ügyintéző és képviseleti szervének ellenőrzését ellátó testület értendő.
(5) Az igazgatótanács és a felügyelő bizottság tagjait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatótanács és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.
(6) A legfőbb szervet az alapszabályban meghatározott módon, a tagjainak küldött meghívó útján kell összehívni. Az alapszabály rendelkezhet úgy is, hogy azoknak a tagoknak, akik ezt kívánják, a legfőbb szerv üléséről szóló meghívót elektronikus úton kell megküldeni.
(7) Az ezerfős taglétszámot egy naptári éven keresztül átlagosan meghaladó kölcsönös biztosító egyesület esetében a legfőbb szerv a legfeljebb ötventagú küldöttgyűlés. A küldötteket a tagok, a tagok köréből létszámarányosan öt évre választják. A küldöttek választásának és visszahívásának eljárási szabályait a kölcsönös biztosító egyesület alapszabálya tartalmazza. Az alapszabályban rendelkezni kell az újonnan belépő tagok képviseletéről.
(8) A küldöttválasztó közgyűlést az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján kell összehívni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, küldöttválasztó közgyűlés összehívásáról a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is értesíteni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött értesítés közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók.
(5) Az igazgatóság és a felügyelő bizottság tagjait - az alapszabály eltérő rendelkezése hiányában - a legfőbb szerv titkos szavazással, az alapszabályban meghatározott időtartamra választja meg. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak a megbízatása az érintett személy elfogadó nyilatkozatával jön létre.
23. §   A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott részét az alapszabályban meghatározott módon és mértékben kell visszajuttatni a biztosítottaknak.
23. §   A tárgyévi nyereségnek az alapszabályban meghatározott része az alapszabályban meghatározott módon és mértékben visszajuttatható a tagoknak, abban az esetben, ha a visszajuttatást követően a szavatoló tőke összege meghaladja a minimális szavatoló tőke szükséglet kétszeresét, vagy - amennyiben magasabb - a minimális biztonsági tőke kétszeresét.
24. §
(1) A biztosító egyesület legfelső szerve - ha ezt az alapszabály lehetővé teszi - jogosult pótlólagos befizetési kötelezettség előírására, illetve a szolgáltatások csökkentésének elrendelésére, ha más források nem elégségesek az egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére.
(1) A biztosító egyesület legfelsőbb szerve állapítja meg a 22. § (1) bekezdés i) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(1) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága állapítja meg a 22. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott szolgáltatáscsökkentést, illetve a pótlólagos befizetési kötelezettséget, beleértve azok mértékét.
(2) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések 100 százalékát.
(2) Ha a biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a biztosító egyesület legfelsőbb szerve nem tett eleget.
(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa nem tett eleget.
(2) Ha a kölcsönös biztosító egyesület az e törvényben meghatározottak szerinti szükséghelyzetbe került, a Felügyelet jogosult - a 216. § (2) bekezdésében foglaltak mellett - a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására, feltéve, ha a Felügyelet erre irányuló felhívásának a kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága nem tett eleget.
(3) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az alapszabályban kell megállapítani, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.
(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések 100 százalékát.
(3) A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján a kölcsönös biztosító egyesület tagja által teljesítendő befizetés nem haladhatja meg a kölcsönös biztosító egyesület tagja által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül a kölcsönös biztosító egyesület részére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetések száz százalékát.
(4) A tagdíjakat és pótlólagos befizetéseket, valamint az egyesületnek a tagsági hozzájárulás alapján nyújtott biztosítói szolgáltatásait az alapszabályban kell megállapítani, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.
(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatótanácsa pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.
(4) A kölcsönös biztosító egyesület igazgatósága pótlólagos befizetési kötelezettséget az egyesület korábbi tagjára is előírhat, feltéve, hogy a korábbi tag tagsági jogviszonya a pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítását megelőző egy éven belül szűnt meg.
(5) Az igazgatótanács a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok - biztosítási ágak, ágazatok szerint - elkülönült csoportjára állapíthat meg.
(5) Az igazgatóság a pótlólagos befizetési kötelezettséget, valamint a szolgáltatások csökkentését a kölcsönös biztosító egyesület minden tagjára, vagy a tagok - biztosítási ágak, ágazatok szerint - elkülönült csoportjára állapíthat meg.
25. §
(1) A Felügyelet a biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
(2) A biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.
25. §   A tagdíjakat, a pótlólagos befizetések és a szolgáltatások csökkentésének lehetőségét, valamint esetköreit az alapszabályban kell meghatározni, azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint.
26. §   A biztosító egyesület - az Et.-ben meghatározott eseteken túlmenően - megszűnik, ha
a) az alapszabályban a működésére meghatározott időszak eltelt,
b) alapítási vagy tevékenységi engedélyét a Felügyelet visszavonja.
26. §
(1) A Felügyelet a kölcsönös biztosító egyesület biztonságos működése érdekében legfeljebb 90 százalékos viszontbiztosításba adási kötelezettséget írhat elő.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület az általa vállalt kockázatot nem adhatja teljes egészében viszontbiztosításba.
27. §
(1) A biztosító egyesület tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges az egyesület feloszlásához, egyesüléséhez (beolvadásához vagy összeolvadásához).
(1) A kölcsönös biztosító egyesület - a Ptk.-ban foglaltakon túl - jogutódlással megszűnik, ha a kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá átalakul.
(2) Biztosító egyesület feloszlása esetén a tagok biztosítási jogviszonya a biztosító egyesület megszűnésének időpontjában szűnik meg.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához - beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is - , feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához - beleértve az (1) bekezdésben foglalt esetet is - , feloszlásához, a legfőbb szerv tagjai legalább háromnegyedének hozzájárulása szükséges.
(3) A kölcsönös biztosító egyesület feloszlása, továbbá a bírósági feloszlatása esetén a feloszlásra vonatkozó döntésben rendelkezni kell a tagok biztosítási jogviszonyának megszüntetéséről.
28. §   Az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.
28/A. §
(1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a gazdasági társaságokról szóló törvény (a továbbiakban: Gt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B-28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy Gt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.
(1) Kölcsönös biztosító egyesület biztosító részvénytársasággá alakulhat át. Az átalakulásra a Ptk., az egyes jogi személyek átalakulásáról, egyesüléséről, szétválásáról szóló 2013. évi CLXXVI. törvény (a továbbiakban: Jszt.), valamint a számvitelről szóló törvény előírásait kell alkalmazni az e §-ban, továbbá a 28/B-28/C. §-ban foglalt eltérésekkel azzal, hogy az átalakulásra a Ptk., valamint a Jszt. vonatkozó szabályai tekintetében a jogelőd gazdasági társaságon a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet kell érteni.
(2) A kölcsönös biztosító egyesület átalakulásával létrejövő részvénytársaság csak zártkörűen alapítható.
(3) A részvénytársasággá történő átalakulással megszűnő kölcsönös biztosító egyesület azon tagjai, akik - az átalakulást előkészítő, első ülést megelőző harmincadik napig - úgy nyilatkoznak, hogy nem kívánnak a létrejövő részvénytársaság tagjaivá válni, tagsági jogviszonyuk az egyesület megszűnésével egyidejűleg megszűnik, őket a saját tőke felosztásakor figyelembe venni nem kell. Az egyesületi tagsági jogviszonyuk megszűnése a biztosítási szerződéses jogviszonyukat nem érinti.
(4) Nem alkalmazhatók a Gt. 70. § (3)-(6) bekezdésében, a 71. § (2)-(3) és (5) bekezdéseiben foglalt rendelkezések.
(4) Az átalakulásra vonatkozóan nem alkalmazhatók a Ptk. 3:135. §-ában és 3:137. §-ában, valamint a Jszt. 2. § (2) és (3) bekezdésében, 4. § (2) bekezdésében, valamint a 10. § (3) és (5) bekezdésében foglalt rendelkezések.
28/B. §
(1) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely
a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;
b) ismerteti az indítványozók és az igazgatótanács álláspontját.
(1) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv előkészítő ülése elé olyan indítványt terjeszteni, amely
a) tájékoztatást ad az átalakulással elérni kívánt gazdasági célról, az ahhoz szükséges eszközökről, az egyesületi tagok és a munkavállalók jövőbeni helyzetéről;
b) ismerteti az indítványozók és az igazgatóság álláspontját.
(2) Az igazgatótanács köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatótanács a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.
(2) Az igazgatóság köteles a legfőbb szerv átalakulást előkészítő ülését megelőzően az alapszabályban meghatározott módon, de legalább a kölcsönös biztosító egyesület honlapján és két országos napilapban közzétett hirdetmény útján a (2) bekezdés a) és b) pontjában foglaltakról a tagokat tájékoztatni. Az alapszabály előírhatja, hogy azokat a tagokat, akik ezt kívánják, a nyomtatott sajtóban és honlapon történt közlés mellett elektronikus úton is tájékoztatni kell. A hirdetmény és a tag részére elektronikus úton küldött tájékoztatás közötti eltérés esetén a hirdetményben foglaltak az irányadók. Az igazgatóság a tájékoztatási kötelezettségének úgy tesz eleget, hogy a kölcsönös biztosító egyesület tagjainak legalább tizenöt nap álljon rendelkezésére a 28/A. § (3) bekezdésében meghatározott nyilatkozat megtételére.
(3) Az előkészítő ülésen hozott, átalakulásról szóló első döntésnek tartalmaznia kell:
a) az átalakulás szándékát,
b) az átalakulást kezdeményező kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság nevét, székhelyét,
c) a létrejövő részvénytársaságban résztvevő egyesületi tagok adatait,
d) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetének fordulónapját,
e) az átalakulás könyvvizsgálójának adatait.
(4) Az átalakulásról szóló második döntésnek tartalmaznia kell:
a) az átalakuló kölcsönös biztosító egyesület és a létrejövő részvénytársaság vagyonmérleg-tervezetét,
b) a létrejövő részvénytársaság alapszabályának tervezetét,
c) az átalakulás időpontját,
d) a létrejövő részvénytársaság vezető tisztségviselőinek, a felügyelőbizottság tagjainak nevét és lakóhelyét,
e) a megszűnő kölcsönös biztosító egyesület vagyonmérleg-tervezete alapján a részvénytársaság egyes tagjainak vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékét, és az annak megfelelő részvény névértéket,
f) a részvények darabszámát, névértékét, az egyes részvényfajták ismertetését.
(5) A jogutód szervezet (szervezetek) cégbejegyzésével egyidejűleg a jogelőd kölcsönös biztosító egyesületet törölni kell a nyilvántartásból a jogutód feltüntetésével.
(6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Gt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani.
(6) Az átalakulással létrejövő szervezet(ek) cégbejegyzését követő harmadik hónap utolsó napjáig mind a jogelődre, mind a jogutódra vonatkozóan a cégbejegyzés napjával végleges vagyonmérleget kell készíteni. E vagyonmérleg és az átalakulási vagyonmérleg-tervezet szerint megállapított saját tőke közötti pozitív különbözetet a jegyzett tőkén felüli vagyonként kell figyelembe venni, negatív különbözet esetén pedig - ha arra a jegyzett tőkén felüli vagyon nem nyújt fedezetet, és a fedezetről a tagok a Ptk.-ban, valamint a Jszt.-ben meghatározottak szerint nem gondoskodtak - a jegyzett tőkét le kell szállítani.
28/C. §
(1) Az átalakulás során az egyesületi tagok vagyoni részesedésére jutó saját tőke értékének meghatározásakor a jogutód szervezet végleges vagyonmérlege szerinti adatokat kell figyelembe venni. Az érték meghatározásakor a biztosítási állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezete nem vehetők figyelembe.
(2) Az egyes egyesületi tagoknak a jogutód részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését a legfőbb szerv határozza meg.
(3) A (2) bekezdés szerinti részesedés arányának meghatározása a tagsági viszonnyal rendelkező tagok között a következő formában történhet:
a) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, vagy
b) a kölcsönös biztosító egyesületi vagyonból minden tag egyenlő mértékben részesül, azon tag kivételével, aki az egyesület saját tőkéjéhez közvetlenül - a tagdíjon kívül - vagyoni hozzájárulást teljesített. Ez utóbbi tag részesedésének aránya az alapszabályban rögzített módon, a vagyoni hozzájárulással arányosan határozható meg.
(4) A 228. § (2) bekezdésében meghatározott biztosító egyesület esetében, amennyiben az egyes tagok által a maradékjoggal rendelkező biztosításokra befizetett biztosítási díjak aránya az életbiztosítási ág biztosítástechnikai tartalékának hozamában, és ennek megfelelően közvetetten a tőkeszerkezetben is nyomon követhető, úgy ezen hozzájárulást az azon elért időarányos hozammal és az esetleges szolgáltatási kifizetésekkel együtt kell figyelembe venni.
(5) Az egyesület legfelsőbb szerve a (3) bekezdés b) pontja és a (4) bekezdés alapján történő részesedésmeghatározási mód esetén nem határozhatja el az egyesületi tagok részesedése meghatározásának olyan formáját, amely a döntésben kisebbségben lévő tagok jogos érdekeinek lényeges sérelmével jár.

A harmadik országbeli biztosító magyarországi fióktelepe

29. §
(1) Harmadik országbeli biztosító belföldön biztosítási tevékenységet folytató fióktelepe az engedélyezett biztosítási ágon belül a biztosítási tevékenységet teljeskörűen végezheti.
(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének rendelkeznie kell - elfogadását követő 30 napon belül - az alapító harmadik országbeli biztosítónak a székhely szerinti országban nyilvánosságra hozott éves beszámolójával és üzleti jelentésével mind a székhely szerinti ország nyelvén, mind pedig annak hiteles magyar fordításában. A harmadik országbeli biztosító fióktelepe az ügyfelek kérésére az éves beszámolót helyszíni betekintésre köteles átadni.
30. §
(1) A harmadik országbeli biztosító fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítania.
(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe olyan ág végzésére kérhet engedélyt, amelyre az alapító külföldi biztosító a székhely szerinti országban engedéllyel rendelkezik, figyelemmel a 64. § (2) bekezdésében foglaltakra.

A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe

31. §   A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepének a biztosítási szerződés megkötését, illetve fennállását tanúsító okiratokat - ideértve a szerződési feltételeket - magyar nyelven kell kiállítania.
32. §
(1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepet kíván létesíteni a Magyar Köztársaság területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről.
(1) Ha a Felügyeletet másik tagállam felügyeleti hatósága tájékoztatja arról, hogy a tagállamban székhellyel rendelkező biztosító fióktelepet kíván létesíteni Magyarország területén, akkor a Felügyelet a tájékoztatás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül tájékoztatja a tagállam felügyeleti hatóságát a biztosítási tevékenység magyarországi végzésének feltételeiről.
(2) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 2 hónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.
(3) A másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepe működése során köteles a főbb adataiban (fióktelep tevékenysége, üzleti terv, fióktelep irányítását ellátó felelős személy megnevezése, fióktelep címe, fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó adatok) bekövetkező változásról legkésőbb a változást megelőző 1 hónapon belül a Felügyeletet írásban értesíteni.
(4) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító magyarországi fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

II. FEJEZET
A BIZTOSÍTÁSI RENDSZER EGYÉB RÉSZTVEVŐI

A biztosításközvetítő

33. §
(1) A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység (a továbbiakban: biztosításközvetítői tevékenység) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.
(1) A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység (a továbbiakban: biztosításközvetítői tevékenység) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre. Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosításközvetítői tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.
(1) A biztosításközvetítői és a viszontbiztosítás közvetítői tevékenység (a továbbiakban: biztosításközvetítői tevékenység) a biztosítási vagy viszontbiztosítási szerződés (a továbbiakban: biztosítási szerződés) létrehozására irányuló rendszeres, üzletszerű tevékenység. E tevékenység kiterjed a biztosítási szerződések megkötésének elősegítésére, biztosítási termékek ismertetésére, ajánlására, az ezzel kapcsolatos felvilágosításra, illetve a biztosítási szerződések megkötésére, a biztosítási szerződések értékesítésének szervezésére, továbbá a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködésre.
(2) Nem minősül biztosításközvetítői tevékenységnek
a) a más szakmai tevékenység keretében nyújtott információszolgáltatás, amennyiben a tevékenység célja nem az, hogy az ügyfélnek segítséget nyújtson egy biztosítási szerződés megkötésében vagy teljesítésében,
b) közreműködés követelések behajtásában,
c) a kárfelmérési és értékbecslési tevékenység.
d) a biztosítási szerződések lebonyolításában és teljesítésében való közreműködés, ha azt olyan személy végzi, aki a biztosítási igények felkutatásában és a biztosítási védelmet kereső ügyfelek igényének szerződéskötés céljából való kiközvetítésében egyébként nem vesz részt.
(3) Biztosításközvetítői tevékenységet függő biztosításközvetítő, illetve független biztosításközvetítő végezhet.
(4) A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versenyző biztosítási termékeit közvetíti. Független biztosításközvetítő - az (5) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - minden egyéb biztosításközvetítő.
(4) A függő biztosításközvetítő (a továbbiakban: ügynök) egy biztosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biztosítási termékeit közvetíti. Független biztosításközvetítő - az (5) bekezdésben és a 35. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - minden egyéb biztosításközvetítő.
(5) Függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben biztosítási díjat nem vesz át, illetve az ügyfélnek járó összeget nem fizet ki.
(5) Függő biztosításközvetítőnek minősül az a biztosításközvetítő is, aki a közvetítést a főtevékenységéhez kapcsolódó termékre vagy szolgáltatásra vonatkozóan, azt kiegészítő tevékenységként végzi, amennyiben az ügyféltől biztosítási díjat, a biztosítótól pedig az ügyfélnek járó összeget nem vesz át.
(6) A függő biztosításközvetítő a biztosítási szerződést a biztosítóval fennálló munkaviszonya keretében vagy a biztosító megbízása alapján közvetíti.
(7) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(7) A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenység végzésére irányuló további munkaviszonyt, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyt másik biztosítóval, biztosításközvetítővel nem létesíthet. A biztosításközvetítővel munkaviszonyban, megbízási vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző személy biztosításközvetítői tevékenységének végzésére mással további megbízási, illetve munkavégzésre irányuló - munkaviszonynak nem minősülő - egyéb jogviszonyt nem létesíthet.
(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg.
(8) Az önálló kereskedelmi ügynöki szerződésről szóló 2000. évi CXVII. törvényben foglaltak szerinti kiegyenlítés a biztosítóval fennálló, munkavégzésre irányuló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt csak erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg.
(8) A Ptk. 6:298. §-ában meghatározott kártalanítás a biztosítóval fennálló jogviszony alapján biztosításközvetítői tevékenységet végző ügynököt és többes ügynököt kizárólag az erre irányuló, a biztosítóval írásban megkötött megállapodás esetében illeti meg, a megkötött megállapodás feltételei szerint.
34. §   Biztosításközvetítői tevékenységet - az e törvényben foglalt kivételekkel - kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban.
34. §   Biztosításközvetítői tevékenységet - az e törvényben foglalt kivételekkel - kizárólag olyan személy végezhet, aki szerepel a Felügyelet által vezetett nyilvántartásban, és a 36/A. § (2) bekezdésében meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettségnek eleget tesz.
35. §
(1) Nem kell nyilvántartásba venni azt a személyt, akinek biztosításközvetítői tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződésekre vonatkozik, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:
a) a biztosításközvetítő által közvetített biztosítási szerződések kizárólag ezek feltételeinek ismeretét teszik szükségessé,
b) a közvetített szerződések nem életbiztosítási szerződések,
c) a közvetített szerződések nem tartalmaznak felelősségi kockázatot,
d) a biztosításközvetítői tevékenység nem minősül a közvetítő fő tevékenységének,
e) a közvetített szerződés a közvetítő által végzett fő tevékenységhez kapcsolódik,
f) a közvetített szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a biztosítási szerződés teljes tartama nem haladja meg az 5 évet,
g) a biztosítási időszak nem haladja meg a 365 napot,
h) a biztosítás kizárólag kiegészítője a szolgáltató által szolgáltatott terméknek vagy a nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:
ha) a szolgáltató által szállított árucikkek törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy
hb) a szolgáltatónál megrendelt utazás során a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a biztosítás életbiztosításra vagy felelősségi kockázatokra szól, feltéve, hogy a fedezet az utazással kapcsolatos kockázatokra vonatkozó fő kockázat kiegészítő kockázata.
(1) A jelen törvény biztosításközvetítőre vonatkozó rendelkezéseit nem kell alkalmazni arra a személyre, akinek tevékenysége kizárólag olyan biztosítási szerződések közvetítésére terjed ki, amelyek az alábbi feltételeknek együttesen megfelelnek:
a) a biztosítási szerződés kizárólag ezen szerződés feltételeinek ismeretét teszi szükségessé,
b) a biztosítási szerződés nem életbiztosítási szerződés,
c) a biztosítási szerződés nem tartalmaz felelősségi kockázatot,
d) a személy fő szakmai tevékenysége nem biztosításközvetítés,
e) a biztosítási szerződés kizárólag kiegészítője valamely szolgáltató által kínált terméknek vagy nyújtott szolgáltatásnak és a következőkre nyújt fedezetet:
ea) ezen szolgáltató által kínált termék törésének, elvesztésének vagy károsodásának kockázatára, vagy
eb) ezen szolgáltatónál megrendelt utazáshoz, illetőleg utazási, üdülési szolgáltatáshoz kapcsolódva a poggyász elvesztésére vagy sérülésére és egyéb kockázatokra, akkor is, ha a biztosítás életbiztosítási vagy felelősségi kockázatokat fedez, feltéve, hogy a fedezet az utazással kapcsolatos kockázatok fő fedezetének kiegészítője,
f) a biztosítási szerződés éves biztosítási díja nem haladja meg a 125 ezer forintot, és a biztosítási szerződés teljes tartama, beleértve a megújításokat is, nem haladja meg az 5 évet.
(2) A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat abban az esetben sem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet
a) a biztosító,
b) a biztosító munkavállalója, illetve
c) gazdálkodó szervezet esetén a gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló olyan természetes személy végzi, aki nem tartozik a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe, illetve aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő, előkészítő tevékenységet végez.
c) gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe nem tartozó természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez,
d) a Hpt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézettel vagy a postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi.
e) a Vám- és Pénzügyőrséggel szolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag az EU területén érvényes felelősségbiztosítási fedezettel nem rendelkező harmadik országbeli gépjármű üzembentartójának (vezetőjének) külön jogszabályban meghatározott kötelező felelősségbiztosítási szerződésének értékesítésével kapcsolatban - végzi.
e) a Vám- és Pénzügyőrséggel, illetve a vámhatósággal szolgálati jogviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag az EU területén érvényes felelősségbiztosítási fedezettel nem rendelkező harmadik országbeli gépjármű üzembentartójának (vezetőjének) külön jogszabályban meghatározott kötelező felelősségbiztosítási szerződésének értékesítésével kapcsolatban - végzi.
(2) A biztosításközvetítő nyilvántartására vonatkozó szabályokat nem kell alkalmazni, ha a biztosításközvetítői tevékenységet
a) a biztosító,
b) munkaviszonyával összefüggésben a biztosító munkavállalója, illetve
c) gazdálkodó szervezettel munkaviszonyban álló, a gazdálkodó szervezet vezetőinek körébe nem tartozó természetes személy végzi, aki kizárólag a biztosításközvetítői tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő tevékenységet végez,
d) a Hpt. 5. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézettel vagy a postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi,
d) a Hpt. 8. § (1) bekezdésében meghatározott hitelintézettel vagy a postáról szóló 2003. évi CI. törvényben meghatározott egyetemes postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy a munkáltatója utasításainak megfelelően, a munkáltató ügyfélfogadásra szolgáló helyiségében vagy mobilposta útján végzi,
e) a Vám- és Pénzügyőrséggel, illetve a vámhatósággal szolgálati jogviszonyban, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló természetes személy - kizárólag a külön jogszabályban meghatározott külföldi telephelyű gépjármű üzembentartója (vezetője) részére történő kötelező felelősségbiztosítási szerződés értékesítésével kapcsolatban - végzi.
(3) Az Európai Unió másik tagállamában nyilvántartásba vett biztosításközvetítő esetében a Felügyelet által történő nyilvántartásba vétel nem szükséges a biztosításközvetítői tevékenység folytatásához.
(4) A felügyeleti nyilvántartásba vétel nélkül biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult természetes személy nem köteles eleget tenni a 48. § (3) bekezdésében foglalt követelményeknek.
(5) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló természetes személy kizárólag abban az esetben végezhet biztosításközvetítői tevékenységet, ha az általa közvetített termékekkel kapcsolatban megfelelő képzést kapott. A szakmai követelmények ellenőrzéséért a munkáltató és az a biztosító felelős, akinek a természetes személy a biztosítási termékét közvetíti.
(6) A (2) bekezdés d) pontjában meghatározott feltételek szerint biztosításközvetítői tevékenységet végző hitelintézettel, postai szolgáltatóval munkaviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző, az (5) bekezdésben meghatározott képzettségi követelménynek megfelelő természetes személyt a munkáltatója köteles belső nyilvántartásba venni.
36. §
(1) A Felügyelet az e törvény alapján engedélyezett, illetve bejelentett biztosításközvetítőkről nyilvántartást vezet (felügyeleti nyilvántartás). A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.
(1a) Az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartás az 5. számú melléklet 1. pontjában az e törvény alapján engedélyezett vagy bejelentett biztosításközvetítési vagy szaktanácsadói tevékenységet végző természetes vagy jogi személy vonatkozásában a nyilvántartási szám és annak kelte, valamint a függő vagy független biztosításközvetítői tevékenység vagy a szaktanácsadói tevékenység végzésére való jogosultság tekintetében közhiteles nyilvántartásnak minősül.
(2) A felügyeleti nyilvántartásba vétel során a Felügyelet a biztosításközvetítő természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet számára nyilvántartási számot állapít meg.
(3) Ugyanazon természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet részére újabb nyilvántartási szám nem állapítható meg és ugyanazt a nyilvántartási számot újabb természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet nem kaphatja meg.
(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy, illetve gazdálkodó szervezet nevét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja c) és d) alpontjaiban és 1. B) pontja c) és d) alpontjaiban szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzé teszi.
(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, illetve gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)-g) alpontjában és 1. B) pontja b)-f) alpontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan, negyedévente pedig a Pénzügyi Közlönyben is közzéteszi.
(4) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy nevét, illetve gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1. A) pontja b)-g) alpontjában és 1. B) pontja b)-f) alpontjában szereplő adatokat a Felügyelet az internetes honlapján folyamatosan közzéteszi.
(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést az első nyilvántartásba vételt követő 24 hónapon belül köteles megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.
(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítést az első nyilvántartásba vételt követő 24 hónapon belül köteles megszerezni, és azt a foglalkoztató biztosító, illetve független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni. A függő biztosításközvetítőként nyilvántartott természetes személy a független biztosításközvetítőként történt nyilvántartásba vételét követő 24 hónapon belül köteles az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítést megszerezni és azt a foglalkoztató független biztosításközvetítő részére 15 napon belül bejelenteni.
(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközvetítői tevékenységre meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, meghatározott tevékenység folytatására feljogosító okirattal rendelkezni.
(5) A biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a foglalkoztató biztosítónak, illetve független biztosításközvetítőnek a Felügyelet által meghatározott módon történő bejelentése alapján kerül nyilvántartásba vételre. A közvetítő az adott biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó nyilvántartásba vételekor köteles felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében az adott biztosításközvetítői tevékenységre meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezni.
(6) Amennyiben a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy a külön jogszabályban meghatározott szakképesítést az (5) bekezdésben megállapított határidőn belül nem szerzi meg, a Felügyelet törli a nyilvántartásból.
(6) A 13. számú mellékletben meghatározott hatósági vizsga birtokában biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosult természetes személy a felügyeleti nyilvántartásból történő törléstől számított öt év elteltével abban az esetben vehető fel újból a felügyeleti nyilvántartásba, ha újból hatósági vizsgát tesz.
(7) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 15 napon belül a Felügyelet által meghatározott módon bejelenteni, amennyiben a közvetítő tevékenységet végző természetes személy az (5) bekezdésben meghatározott határidőn belül a külön jogszabályban meghatározott végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem igazolta.
(8) A nyilvántartásból a képzettségi feltételek hiányára tekintettel törölt természetes személy a törlést követően csak a számára előírt szakképesítés vagy felsőfokú végzettség meglétének igazolásával kérheti biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosultként a felügyeleti nyilvántartásba vételét.
36/A. §
(1) A függő és a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített biztosítási termékekkel kapcsolatban már megszerzett ismereteket naprakészen tartani, fejleszteni és a változásokból eredő követelményekkel összhangba hozni.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott követelmény teljesítése érdekében a függő és a független biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy köteles az általa közvetített vagy a jövőben közvetíteni szándékozott biztosítási termék vonatkozásában szakmai továbbképzésen részt venni.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség nem áll fenn, ha a biztosításközvetítői tevékenységet végző természetes személy által közvetített biztosítási termék feltétel- és teljesítési rendszerében és a közvetített termékek körében változás nem következett be.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzést a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő végezheti, valamint a szakmai továbbképzés lebonyolítására a 13. számú mellékletben meghatározott szakképesítés megszerzésére irányuló képzést nyújtó szakképző intézményt, vagy 13. számú mellékletben meghatározott, a hatósági vizsgára felkészítő hatósági képzést nyújtó képző szervet is megbízhat.
(5) A biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles a (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzési kötelezettség alá eső biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyek továbbképzését oly módon megszervezni, hogy az adott személy vonatkozásában az új vagy módosult termék értékesítését a szakmai továbbképzés előzze meg.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott szakmai továbbképzésen történő részvételt a biztosításközvetítői tevékenységet folytató természetes személyt foglalkoztató vagy megbízó biztosító, vagy független biztosításközvetítő köteles nyilvántartani és a felügyeleti ellenőrzés során a Felügyelet részére igazolni.
37. §
(1) A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles a kötelezettségvállalás helye szerinti állam hivatalos nyelvén, vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:
a) nevéről (cégnevéről), állandó lakóhelyéről (székhelyéről), a székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár el,
c) ha függő biztosításközvetítő, mely biztosítók nevében jár el,
d) mindarról a közvetlen és közvetett részesedésről, amellyel a biztosítóban, más biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban rendelkezik,
e) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,
f) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
g) a biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartásáról, valamint annak igazolásáról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szerepel, ideértve az ennek ellenőrzésére vonatkozó lehetőségek megjelölését is.
(1) A biztosításközvetítő a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén, vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:
a) nevéről (cégnevéről), állandó lakóhelyéről (székhelyéről), a székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár el,
c) ha függő biztosításközvetítő, mely biztosítók nevében jár el,
d) mindarról a közvetlen és közvetett részesedésről, amellyel a biztosítóban, más biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban rendelkezik,
e) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,
f) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
g) a biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartásáról, valamint annak igazolásáról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szerepel, ideértve az ennek ellenőrzésére vonatkozó lehetőségek megjelölését is.
(1) A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően köteles a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:
a) nevéről (cégnevéről), állandó lakóhelyéről (székhelyéről), a székhely államának és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár el,
c) ha függő biztosításközvetítő, mely biztosítók nevében jár el,
d) mindarról a közvetlen és közvetett részesedésről, amellyel a biztosítóban, más biztosításközvetítőben, biztosítási szaktanácsadóban rendelkezik,
e) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,
f) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
g) a biztosításközvetítők felügyeleti nyilvántartásáról, valamint annak igazolásáról, hogy a felügyeleti nyilvántartásban szerepel, ideértve az ennek ellenőrzésére vonatkozó lehetőségek megjelölését is.
(1) A biztosításközvetítő - ha törvény eltérően nem rendelkezik - a biztosítási szerződés megkötését megelőzően és bármely, a tájékoztatásban szereplő adat változása esetén a szerződés módosításakor és megújításakor köteles az ügyfél részére a kötelezettségvállalás tagállamának hivatalos nyelvén vagy az ügyféllel történő megállapodásban kikötött más nyelven írásban tájékoztatást adni:
a) a biztosításközvetítést végző természetes személy nevéről, valamint azon gazdálkodó szervezet cégnevéről, székhelyéről, amelynek keretében, illetve megbízásából a biztosításközvetítést végzi és felügyeleti hatóságának megjelöléséről,
b) a felügyeleti nyilvántartásról, amelyben szerepel, és annak módjáról, ahogyan nyilvántartását ellenőrizni lehet,
c) arról, hogy rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel az adott biztosítóban,
c) arról, hogy rendelkezik-e minősített befolyással az adott biztosítóban,
d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e befolyásoló részesedéssel a biztosításközvetítőben,
d) az adott biztosító vagy az adott biztosító anyavállalata rendelkezik-e minősített befolyással a biztosításközvetítőben,
e) a panasztétel lehetőségéről és annak elbírálására jogosult szervekről,
f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért ki áll helyt,
f) arról, hogy a szakmai tevékenysége során okozott kárért vagy felmerült sérelemdíj megfizetéséért ki áll helyt,
g) arról, hogy függő vagy független biztosításközvetítőként jár-e el,
h) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy mely biztosítók nevében jár vagy járhat el.
i) arról, hogy milyen biztosítási termék terjesztésére van jogosultsága,
j) arról, hogy a biztosítási termék közvetítése során az ügyféltől díjat vagy díjelőleget átvehet-e,
k) független biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget átvehet-e, és ha igen, annak esetleges összegszerűségi korlátairól, és
l) függő biztosításközvetítő esetén arról, hogy a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget előzetesen nem vehet át.
m) függő biztosításközvetítő vagy többes ügynök esetén arról, hogy a biztosítóval kötött megállapodása alapján milyen képviseleti jogosultsággal rendelkezik, különös tekintettel arra vonatkozóan, hogy a biztosító nevében megkötheti-e a biztosítási szerződést.
(2) A tájékoztatást azon személyek részére kell teljesíteni, akik a biztosítási (viszontbiztosítási) szerződés létrejötte esetén a biztosított (viszontbiztosított) vagy a biztosítóval szerződő fél pozíciójába kerülnek.

A megtakarítási jellegű életbiztosítások jutalékfizetési szabályai

37/A. §
(1) A megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában a kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét.
(2) A rendszeres díjas megtakarítási jellegű életbiztosítási szerződés vonatkozásában jutalék a szerződés létrejöttétől számított egy éven belül - legalább a díjelőírásnak megfelelő első díjrészlet biztosítóhoz történő beérkezését követően - legfeljebb tizennégy havi díjelőírásnak megfelelő összegben fizethető. A szerződés létrejöttétől számított második év kezdetét követően fizetett jutalék összege nem haladhatja meg a második év kezdetétől a jutalékfizetés időpontjáig a biztosítóhoz beérkezett biztosítási díj összegét. A szerződés teljes tartamának terhére összességében kifizetett jutalék összege nem haladhatja meg a biztosítóhoz a szerződés teljes tartamára vonatkozóan beérkezett biztosítási díj összegét.
(3) A biztosító és a biztosításközvetítő közötti, írásban létrejött megállapodásnak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:
a) a jutalékfizetés esedékességének időpontját, amely - az első jutalékfizetés esetén - nem lehet korábbi, mint a szerződés első díjrészlete biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja,
b) a jutalék mértékét,
c) a jutalék kifizetésének feltételeit,
d) a jutalékfizetés ütemezését,
e) a jutalékvisszatérítési kötelezettség feltételeit, az ezen kötelezettség alóli mentesítés feltételeit,
f) a jutalékvisszatérítési kötelezettség megszűnésének időpontját,
g) a jutalékjogosultságot és a jogosultság megvonásának feltételeit.
(4) A biztosító előre egységesen meghatározott feltételek alapján - a 33. § (1) bekezdésében foglalt biztosításközvetítői tevékenység, és annak résztevékenységei teljesítésének mértékéhez arányosan igazodó - eltérő jutalékszintet állapíthat meg az egyes közvetítők vonatkozásában.
(5) A biztosításközvetítő részére jutalékelőleg nem fizethető.
(6) A biztosításközvetítőt a biztosításközvetítői tevékenységéért a kapott jutalékon kívül más juttatás nem illeti meg a biztosítótól. A biztosító a biztosításközvetítőt a jutalékon kívül, a biztosításközvetítői tevékenységtől eltérő szolgáltatás ellentételezéseként egyéb díjazásban, juttatásban részesítheti, a jogosultság pontos jogcímének feltüntetésével, ellenőrizhető és átlátható módon, dokumentált formában.

A független biztosításközvetítő

38. §
(1) Független biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet - alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységre vonatkozó - engedélye alapján olyan
a) részvénytársaság,
b) legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
c) harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
végezhet, amely e tevékenységet kizárólagosan végzi. A független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot is adhat, illetve a Felügyelet külön engedélye alapján a biztosítással vagy a biztosításközvetítői tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységet is folytathat. A független biztosításközvetítői fióktelep esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(1) Független biztosításközvetítői tevékenységet a Felügyelet - alkuszi vagy többes ügynöki tevékenységre vonatkozó - engedélye alapján
a) részvénytársaság,
b) legalább 5 millió forint törzstőkével rendelkező korlátolt felelősségű társaság,
c) legalább 5 millió forint részjegytőkével rendelkező szövetkezet,
c) legalább 5 millió forint tőkével rendelkező szövetkezet,
d) harmadik országban székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő legalább 5 millió forint tőkével rendelkező magyarországi fióktelepe
végezhet.
A független biztosításközvetítő biztosítási szaktanácsot is adhat. A független biztosításközvetítői fióktelep esetén az Fkt. fióktelepre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Abban a kérdésben, hogy valamely tevékenység e törvény értelmében biztosításközvetítői, vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenységnek minősül-e, vitás esetben a Felügyelet határoz.
(3) Nem szükséges a Felügyelet engedélye az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező független biztosításközvetítő esetében fióktelepe útján vagy határon átnyúló szolgáltatásként történő tevékenység végzéshez.
(4) Ha a független biztosításközvetítő működése során saját tőkéje az (1) bekezdésben írt minimális alaptőke (törzstőke) mértéke alá csökken, a független biztosításközvetítő köteles a saját tőkét az előírt minimális alaptőke (törzstőke) mértékéig kiegészíteni.
(4) Ha a független biztosításközvetítő működése során saját tőkéje az (1) bekezdésben írt minimális alaptőke (törzstőke) mértéke alá csökken, a független biztosításközvetítő köteles a saját tőkét az előírt minimális alaptőke (törzstőke) mértékéig kiegészíteni.
(5) Független biztosításközvetítői tevékenység végzésének feltétele az (1) bekezdésben foglaltakon túl a következő:
a) a tevékenység folytatásához üzlethelyiség tulajdon-, használati vagy bérleti joga,
b) a végzett tevékenység egyedi azonosítására alkalmas folyamatos nyilvántartás.
c) az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítéséhez szükséges tárgyi feltételek megléte.
(6) A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű, továbbá nem vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amellyel szemben a kérelem benyújtását megelőző három évben csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 5 éves munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be, és
c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja közvetítői tevékenységét,
d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
(6) A független biztosításközvetítői tevékenység irányítója kizárólag olyan természetes személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű, továbbá nem vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaságnak, amellyel szemben a kérelem benyújtását megelőző három évben csőd- vagy felszámolási eljárás indult,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy biztosítási szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 5 éves munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be, és
b) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítási szaktanácsadóként működött vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosítási szaktanácsadónál, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen 5 éves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik;
ba) felsőfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be vagy biztosítási szaktanácsadóként működött vagy biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosítási szaktanácsadónál, az államigazgatásban pénzügyi, illetve gazdasági területen vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél összesen 5 éves, biztosításszakmai beosztásban eltöltött munkaviszonnyal, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik;
bb) középfokú végzettséggel rendelkezik és biztosítónál vagy biztosításközvetítést folytató gazdálkodó szervezetnél legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be,
c) kizárólag az adott biztosításközvetítőnél folytatja közvetítői tevékenységét,
d) biztosítóval nem áll munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban.
e) ellen a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásainak súlyos vagy ismétlődő megsértése miatt, öt évnél nem régebben a legmagasabb összegű bírság kiszabására nem került sor, illetve a bíróság öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt nem állapította meg.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(7) A (6) bekezdés b) pontjában előírt vezetői szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedélyezési kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(8) A Felügyelet a független biztosításközvetítői tevékenység végzésének engedélyezése iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező vagy a minősített befolyással rendelkező tulajdonosának független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta; vagy
b) a kérelmező vezető tisztségviselője, minősített befolyással rendelkező tulajdonosa a kérelem benyújtását megelőző 3 év során vezető tisztségviselője vagy tulajdonosa volt olyan független biztosításközvetítőnek, amelynek független biztosításközvetítői tevékenység végzésére jogosító engedélyét a kérelem benyújtását megelőző 3 év során a Felügyelet intézkedésével visszavonta.
39. §
(1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti 250 millió forint, illetve évente együttesen legalább 375 millió forint összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással, vagy 375 millió forint vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább káreseményenkénti 1 120 200 euró, illetve évente együttesen legalább 1 680 300 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy 1 680 300 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(1) A független biztosításközvetítő köteles tevékenységének felelősségbiztosítására mindenkor legalább biztosítási eseményenkénti 1 251 500 euró, illetve évente együttesen legalább 1 876 000 euró összegű, az Európai Unió egész területére kiterjedő hatályú felelősségbiztosítással vagy 1 876 000 euró vagyoni biztosítékkal rendelkezni. Az engedély megadásának feltétele, hogy a független biztosításközvetítő igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(2) A független biztosításközvetítői felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a kormány rendeletben állapítja meg.
40. §
(1) A független biztosításközvetítő engedélyét a Felügyelet visszavonhatja és ezzel egyidejűleg a nyilvántartásából törölheti, ha
a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) nyilvántartása, illetve az éves beszámolója nem felel meg a valóságnak,
c) működése súlyosan vagy ismétlődően sérti a biztosítottak érdekeit,
d) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette,
e) az engedély megadásától számított 1 éven belül a független biztosításközvetítő tevékenységét nem kezdte meg, vagy a független biztosításközvetítői tevékenységet engedély nélkül 6 hónapon túl felfüggeszti,
f) a független biztosításközvetítő tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.
(2) A harmadik országbeli független biztosításközvetítő fióktelep engedélyét a Felügyelet - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - akkor is visszavonja, ha a külföldi biztosításközvetítő a székhelye szerinti ország jogszabályai alapján már nem jogosult független biztosításközvetítői tevékenység végzésére.
41. §
(1) A független biztosításközvetítő köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.
(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, meghatározott tevékenység folytatására feljogosító okirattal rendelkezik.
(2) Független biztosításközvetítői tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - független biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve az e gazdálkodó szervezettel egyéb jogviszonyban álló gazdálkodó szervezeten belül -, aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.
(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontja a), b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.
(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.
(3) A független biztosításközvetítő az általa alkalmazott, megbízott, illetve egyéb munkavégzésre irányuló jogviszony keretében biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítői tevékenységet végző természetes személyekről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartásban szereplő adatok körét az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. Az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.
(4) A felügyeleti nyilvántartásba a biztosításközvetítő annak a biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a bejelentése alapján kerül, akinek a biztosításközvetítő biztosítást közvetít. A biztosításközvetítő adataiban beállt változást - ideértve az adott biztosítóval vagy független biztosításközvetítővel fennálló biztosításközvetítési tevékenységre irányuló jogviszony megszűnését is - a biztosító vagy a független biztosításközvetítő jelenti a Felügyeletnek.
(4) A biztosításközvetítő a felügyeleti nyilvántartásba annak a biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a bejelentése alapján kerül, akinek a biztosításközvetítő biztosítást közvetít. A biztosításközvetítő adataiban beállt változást - a (3) bekezdés alapján - a biztosító vagy a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek bejelenteni.
(5) A biztosító vagy a független biztosításközvetítő a biztosításközvetítő bejelentését, illetve adatainak változását a Felügyelet által előírt módon teszi meg.
(6) A biztosításközvetítő természetes személy, gazdálkodó szervezet és a vele jogviszonyban álló biztosításközvetítő természetes személy köteles a nyilvántartást vezető biztosítónak vagy független biztosításközvetítőnek a nyilvántartásba vételi feltételek teljesítését igazolni.
42. §
(1) A független biztosításközvetítő a tevékenysége során a biztosítási szakmai szabályokat mindenkor megtartva köteles eljárni. A független biztosításközvetítő e kötelezettsége elmulasztásáért (független biztosításközvetítői műhiba), így különösen a téves tanácsadásért, a szabálytalan díjkezelésért, a nyilatkozatok késedelmes továbbításáért felelős. Ezen felelőssége kiterjed a nevében eljáró személyek tevékenységére is.
(2) A független biztosításközvetítő köteles az ügyfél által befizetett, a biztosítót megillető, illetve a biztosító által befizetett, az ügyfelet megillető összegeket elkülönített ügyfélszámlákon tartani. Az ügyfélszámlákon szereplő összegek más hitelezők kielégítésére csőd-, illetve felszámolási eljárás esetén sem használhatók fel.
(3) A (2) bekezdés alkalmazásában ügyfélszámlának tekintendő az a letéti számla, amelyen a független biztosításközvetítő kizárólag az ügyfelek által befizetett, a biztosítókat megillető, illetve a biztosítók által befizetett, az ügyfeleket megillető összegeket tarthatja.
43. §   A független biztosításközvetítő kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban befolyásoló részesedést.
43. §   A független biztosításközvetítő kizárólag a Felügyelet erre vonatkozó engedélye alapján alapíthat más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságot, szerezhet ilyen tevékenységet folytató társaságban minősített befolyást.
44. §
(1) A független biztosításközvetítő köteles a lebonyolított biztosítási ügyletekről a 153. §-165. § szabályainak betartásával egyedi azonosításra alkalmas nyilvántartást vezetni.
(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év március 31-éig a Felügyeletnek meg kell küldeni.
(2) A nyilvántartás egyedi azonosításra nem alkalmas főbb adatait tartalmazó éves jelentést a tárgyévet követő év május 31-ig a Felügyeletnek meg kell küldeni.
(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
(3) A független biztosításközvetítői jelentés szabályait a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.
45. §   A független biztosításközvetítő biztosításközvetítői tevékenysége során
a) az ügyfél megbízásából jár el (alkusz), vagy
b) egyidejűleg több biztosítóval fennálló jogviszony alapján azok egymással versengő termékeit közvetíti (többes ügynök).

Az alkusz

46. §
(1) Az alkusz előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a megbízó képviseletében a szerződés megkötésére, a megbízó igényeinek érvényesítésében történő közreműködésre. A biztosító ez irányú hozzájárulása esetén, az ügyfél megbízásából jogosult a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító hozzájárulása vagy az ügyfél felhatalmazása alapján a kockázat felmérésében, a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
(2) Az alkusz többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.
(2) Az alkuszi tevékenységet végző gazdálkodó szervezet ügynöki és többes ügynöki tevékenységet nem végezhet.
(3) Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biztosítási szerződést elemezni.
(4) A biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles az ügyfél tájékoztatása alapján pontosítani az ügyfél igényeit és szükségleteit, valamint azokat az indokokat, amelyek a közvetítő által a biztosítási termékkel összefüggésben adott szaktanácsot alátámasztják.

Többes ügynök

47. §
(1) A többes ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén a biztosítási díj átvételére, valamint a szerződésből eredő jogok és kötelezettségek teljesítésében és lebonyolításában való közreműködésre.
(2) A többes ügynök alkuszi tevékenységet nem végezhet.

Az ügynök

48. §
(1) Az ügynök előkészíti a biztosítási szerződés megkötését. Tevékenysége kiterjedhet a szerződés megkötésén túl - a biztosító ez irányú meghatalmazása esetén - a biztosítási díj átvételére, valamint a biztosító szerződésből eredő jogainak gyakorlásában és kötelezettségeinek teljesítésében való közreműködésre és a szerződéskötés lebonyolításában való közreműködésre. Az ügynök köteles az általa közvetített termékek alapos ismeretével rendelkezni.
(1a) Ha a szerződő fél a díjat - díjátvételre biztosítói meghatalmazással rendelkező - ügynöknek fizette, a díjat - legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon - a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szerződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.
(2) Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
(2) Az ügynök - és az általa közvetítésre igénybe vett, vele munkaviszonyban, megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy - közvetítői tevékenysége során okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni. Ha az ügynök több biztosító megbízása alapján végzi közvetítői tevékenységét, a közvetítői tevékenységével okozott kárért az a biztosító felelős és az a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni, amely termékének közvetítése során az ügynök a kárt okozta.
(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet - a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezeten, illetve e szervezettel egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezeten belül a közvetítést csak olyan természetes személy végezheti - aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy külön jogszabályban meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági képzés során szerzett, meghatározott tevékenység folytatására feljogosító okirattal rendelkezik.
(3) Ügynöki tevékenységet csak olyan természetes személy végezhet (beleértve a biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet, illetve e szervezettel megbízási vagy egyéb jogviszonyban álló, biztosításközvetítői tevékenységet végző szervezet keretein belül végzett tevékenységet is), aki büntetlen előéletű, felsőfokú végzettséggel vagy az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel vagy külön jogszabály szerinti hatósági vizsgával rendelkezik.
(4) Az ügynök, valamint az általa foglalkoztatott, a biztosításközvetítői tevékenységért felelős, azt irányító természetes személy vonatkozásában teljesül a külön jogszabályban meghatározott képesítéssel való rendelkezés követelménye, ha a fenti bekezdésben hivatkozott jogszabály szerint elfogadottnak minősített biztosításközvetítői alapképzési vizsgáztatást végző biztosítónál ilyen képzésen vett részt, és a biztosító által igazolt módon sikeres vizsgát tett.
(5) Az ügynök a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell az ügynök nevét, címét, az ügynöknek a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát, jogi személy nyilvántartásba vétele esetén a biztosításközvetítői tevékenységet irányító vezető nevét.
(5) A felügyeleti nyilvántartásba vételre kötelezett, biztosításközvetítést végző természetes személy a biztosításközvetítői tevékenységet a biztosító vagy a független biztosításközvetítő által kiállított arcképes igazolvány alapján folytathatja. Az igazolványnak tartalmaznia kell a természetes személy nevét, címét, a felügyeleti nyilvántartásba vételekor a Felügyelet által megállapított nyilvántartási számát. Abban az esetben, ha a nyilvántartásba vett természetes személy gazdálkodó szervezet keretében végzi tevékenységét, az igazolvány tartalmazza a gazdálkodó szervezet nevét, székhelyét és cégjegyzékszámát (nyilvántartási számát) is.
(6) A Felügyelet az ügynököt - a 36. § (6) bekezdésében foglalt eseten túl - a nyilvántartásából törli, ha
a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit.
(6) A Felügyelet az ügynököt a nyilvántartásából törli, ha
a) a nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg,
b) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit.
(7) Ha a Felügyelet az ügynököt a felügyeleti nyilvántartásból törli, az ügynök köteles az arcképes igazolványt a kibocsátónak visszaadni.
49. §
(1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa alkalmazott, illetve megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.
(1) A biztosító köteles meggyőződni arról, hogy az általa megbízott biztosításközvetítést végző természetes személy, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személy szerepel-e a felügyeleti nyilvántartásban.
(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezet bízott meg, ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.
(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (Az A) b), fb) és fc), valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokról a Felügyeletet 30 napon belül tájékoztatni.
(2) A biztosító az általa alkalmazott vagy megbízott biztosításközvetítést végző természetes személyekről, vagy, ha a közvetítői tevékenységgel gazdálkodó szervezetet bízott meg, akkor erről a gazdálkodó szervezetről, illetve az ennél a szervezetnél közvetítő tevékenységet végző természetes személyről köteles nyilvántartást vezetni. A nyilvántartás részletes szabályait az 5. számú melléklet 2. pontja tartalmazza. A biztosító köteles e nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában [az A) b) és f), valamint a B) b) alpont kivételével] meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.
(3) A közvetlenül biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartásának dokumentumait (erkölcsi bizonyítvány, végzettséget igazoló oklevél másolata) a biztosító minden egyes, vele jogviszonyban álló biztosításközvetítést végző természetes személy vonatkozásában köteles a jogviszony megszűnését követő 5 évig megőrizni.
(3) A közvetlenül biztosításközvetítést végző természetes személyek nyilvántartásának dokumentumait (bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány, végzettséget igazoló oklevél másolata) a biztosító minden egyes, vele jogviszonyban álló biztosításközvetítést végző természetes személy vonatkozásában köteles a jogviszony megszűnését követő 5 évig megőrizni.

A vezérügynök

50. §
(1) A vezérügynök a biztosító azon ügynöke, akinek a biztosító teljes körű felhatalmazást adott mindannak a jogkörnek az ellátására, amely a biztosító üzletviteléhez szükséges, így különösen a szerződés megkötésére, a kötvény kiállítására és a biztosítási díj átvételére. A vezérügynök kizárólag egy biztosítóval állhat biztosításközvetítésre irányuló jogviszonyban.
(2) A biztosító a vezérügynök foglalkoztatása előtt köteles a Felügyelet engedélyét kérni.
(3) Vezérügynök és a vezérügynöki tevékenység irányítója kizárólag olyan személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságnál, illetve az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként, vagy 5 évig biztosításközvetítőként működött, vagy e szerveknél összesen 5 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik; illetve középfokú végzettséggel rendelkezik és korábban biztosítónál vagy biztosításközvetítőnél legalább 7 éven át biztosításszakmai vezetői beosztást töltött be.
(4) A (3) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.

A biztosítási szaktanácsadó

51. §
(1) A biztosítási szaktanácsadó (a továbbiakban: szaktanácsadó) írásos megbízási szerződés alapján, kizárólag a megbízótól származó tanácsadói díj ellenében a biztosítási tevékenységgel összefüggő biztosítási szaktanácsot nyújt és személyesen is közreműködik annak megvalósításában. A szaktanácsadó biztosítási (viszontbiztosítási) szerződést nem közvetíthet.
(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú melléklete tartalmazza.
(2) Szaktanácsadói tevékenységet kizárólag olyan természetes személy vagy gazdálkodó szervezet végezhet, akit a Felügyelet nyilvántartásba vett. A felügyeleti nyilvántartás adatait e törvény 5. számú mellékletének 1.C) és 1.D) pontja tartalmazza. A szaktanácsadó természetes személy, illetve a szaktanácsadó gazdálkodó szervezeten belül a szaktanácsadói tevékenységet irányító nevét, illetve a gazdálkodó szervezet nevét és székhelyét, valamint az 5. számú melléklet 1.C) b)-d) alpontjának, valamint az 1.D) b) és c) alpontjának adatait a Felügyelet honlapján nyilvánosságra hozza.
(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdálkodó szervezet és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
(3) A szaktanácsadói tevékenységet folytató természetes személy, gazdálkodó szervezet és a külföldi szaktanácsadó magyarországi fióktelepe (a továbbiakban: szaktanácsadói fióktelep) köteles e tevékenységére káreseményenként és évente legalább 50 millió forint összegű felelősségbiztosítással, vagy 50 millió forint összegű vagyoni biztosítékkal rendelkezni. A szaktanácsadó felelősségbiztosítási szerződés minimális tartalmi követelményeit a Kormány rendeletben állapítja meg. A felügyeleti nyilvántartásba vétel feltétele, hogy a szaktanácsadó igazolja a Felügyeletnek a felelősségbiztosítási szerződés megkötését vagy a vagyoni biztosíték meglétét.
52. §
(1) Gazdálkodó szervezet esetében a biztosítási szaktanácsadás folytatásának feltétele, hogy a gazdálkodó szervezet korábban nem állt, illetve a nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtásának időpontjában nem áll csőd- vagy felszámolási eljárás alatt.
(2) Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a személy járhat el, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
c) tanácsadói szintű biztosítási képesítéssel rendelkezik.
c) az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(2) Szaktanácsadóként és szaktanácsadó tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, illetve szaktanácsadó fióktelepnél a szaktanácsadói tevékenység irányítójaként kizárólag az a természetes személy járhat el, aki
a) büntetlen előéletű,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, köztisztviselői jogviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
b) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, továbbá korábban biztosítónál, biztosításközvetítő tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, vagy a megfelelő szakmai érdek-képviseleti szervnél legalább 3 évig biztosításszakmai vezető beosztást töltött be, vagy szaktanácsadóként működött, vagy e szerveknél összesen 8 éves szakmai munkaviszonnyal, közszolgálati vagy kormányzati szolgálati jogviszonnyal, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonnyal rendelkezik,
c) az e törvény 13. számú mellékletében meghatározott szakképesítéssel rendelkezik.
(3) A (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet a felügyeleti nyilvántartásba vétel iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(4) A szaktanácsadói tevékenység megkezdéséhez szükséges nyilvántartásba vételt a Felügyelet megtagadja, ha a szaktanácsadó nem felel meg az 51. §-ban és e §-ban előírt feltételeknek.
(5) A biztosítási szakképesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések megszerzéséhez, mint feltételhez kötődik, a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(5) A biztosítási szakképesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések megszerzéséhez, mint feltételhez kötődik, a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) A biztosítási szakképesítéseket, ezek megszerzésének követelményeit és azon munkaköröket, amelyek betöltése ezen szakképesítések megszerzéséhez, mint feltételhez kötődik, a pénz-, tőke- és biztosítási piac szabályozásáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg.
53. §   A szaktanácsadót a Felügyelet nyilvántartásából törli, ha a szaktanácsadó
a) az e törvényben előírt nyilvántartásba vételi és működési feltételek bármelyikének nem felel meg, így különösen, ha nem rendelkezik az e törvényben előírt felelősségbiztosítási szerződéssel, illetve vagyoni biztosítékkal,
b) biztosítási vagy biztosításközvetítői tevékenységet folytat,
c) működése súlyosan vagy ismétlődően sértette a biztosítottak érdekeit,
d) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat ismételten vagy súlyosan megsértette,
e) szaktanácsadói tevékenysége felfüggesztésének időtartama alatt a jogsértő helyzet megszüntetése érdekében tett felügyeleti intézkedések nem vezettek eredményre.

A független biztosításközvetítő által másik tagállamban fióktelep, illetve határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenység szabályai

54. §
(1) Ha a független biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, illetve határon átnyúló tevékenységként, első alkalommal másik tagállamban független biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdésben foglalt bejelentés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát a független biztosításközvetítő tervezett tevékenységéről. A tájékoztatást egyidejűleg közli a bejelentő független biztosításközvetítővel is.
(3) A Felügyelet a másik tagállam felügyeleti hatósága által rendelkezésre bocsátott, az érintett tagállamban a biztosításközvetítésre vonatkozó szabályokról köteles a bejelentőt tájékoztatni.
(4) A független biztosításközvetítő tevékenységét a másik tagállamban a Felügyelet (2) bekezdésben foglalt tájékoztatásának kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 1 hónapos időtartam lejártát követően kezdheti meg.
(5) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői tevékenységre jogosult első alkalommal kíván biztosításközvetítői tevékenységet végezni a Magyar Köztársaság területén, a Felügyelet a felügyeleti tájékoztatás kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a biztosításközvetítőt a tevékenységvégzésre vonatkozó magyar szabályozásról.
(5) Ha az Európai Unió másik tagállamának illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a tagállam területén biztosításközvetítői tevékenységre jogosult első alkalommal kíván biztosításközvetítői tevékenységet végezni Magyarország területén, a Felügyelet a felügyeleti tájékoztatás kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a biztosításközvetítőt a tevékenységvégzésre vonatkozó magyar szabályozásról.

A külföldi biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó magyarországi képviselete

55. §
(1) A külföldi biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) a Magyar Köztársaság területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.
(1) A külföldi biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) Magyarország területén tartós képviseletet (a továbbiakban: képviselet) létesíthet.
(2) A képviselet a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevében annak tevékenységét ismerteti.
(3) A képviselet biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szaktanácsadói tevékenységet nem végezhet.
(4) A képviselet megnevezésében szerepelnie kell a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevének és a képviseleti jellegre történő utalásnak.
(5) A képviselet akkor minősül tartósnak, ha
a) a képviseletet ellátó kiküldöttnek, illetve az egymást folyamatosan váltó kiküldötteknek az ország területén való tartózkodása egy naptári évben a 180 napot meghaladja, vagy
b) a kiküldött tevékenységét annak időtartamától függetlenül, tartós jellegre utaló körülmények között (pl. helyiséget bérelve) végzi.
56. §
(1) A képviselet létesítését 30 napon belül a Felügyeletnek be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) a képviselet vezetőjének büntetlen előéletére vonatkozó igazolását,
b) a képviselt biztosító (biztosításközvetítő, szaktanácsadó) nevét, szervezeti formáját, székhelyét, bejegyzésének helyét és időpontját, tevékenységi körét, vagyonára és gazdálkodására vonatkozó főbb adatait,
c) a képviselet által végezni kívánt tevékenység megjelölését és az alkalmazni kívánt vezető(k) azonosító adatait,
d) a képviselet címét,
e) a működés tervezett időtartamát.
(2) A képviselet a Felügyeletnek 30 napon belül köteles bejelenteni:
a) megszűnését,
b) az (1) bekezdés alapján bejelentett adatokban bekövetkezett változást.

HARMADIK RÉSZ
ENGEDÉLYEZÉS ÉS BEJELENTÉS

I. FEJEZET
ENGEDÉLYEZÉSI TÁRGYKÖRÖK

57. §
(1) A Felügyelet engedélye szükséges:
a) a biztosító alapításához (58-62. §),
b) a biztosítási tevékenység megkezdéséhez és megszüntetéséhez, illetve a biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenység megkezdéséhez (63. §),
c) a független biztosításközvetítői, illetve vezérügynöki tevékenység végzéséhez (38. §, 50. §),
c) a független biztosításközvetítői tevékenység végzéséhez, illetve a vezérügynök foglalkoztatásához,
d) a biztosítási tevékenység módosításához (92. §),
e) a biztosítási állomány átruházásához (93-95. §),
f) a biztosító átalakulásához, egyesüléséhez, szétválásához,
f) a biztosító átalakulásához (egyesülés, szétválás, részvénytársasággá történő átalakulás),
f) a biztosító egyesüléséhez, szétválásához, részvénytársasággá történő átalakulásához,
g) a biztosító biztosítástechnikai tartalékainak e törvényben meghatározott mértéket meghaladó befektetéséhez, illetve az eszközkategóriáktól való eltéréshez,
h) a belföldi biztosító által harmadik országban működő biztosító, független biztosításközvetítő alapításához, vagy harmadik országban székhellyel rendelkező biztosítóban, független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaságban részesedés megszerzéséhez, harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban vagy biztosítóban befolyásoló részesedés szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep létesítéséhez (42. §),
i) a belföldi független biztosításközvetítő által harmadik országban működő független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, továbbá abban, vagy biztosítóban minősített befolyás szerzéséhez, illetve harmadik országban fióktelep létesítéséhez,
j) a 111. § (1) bekezdése szerinti részesedés megszerzéséhez,
k) a független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, illetve ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságban történő befolyásoló részesedés megszerzéséhez,
k) a független biztosításközvetítő által más független biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdasági társaság alapításához, illetve ilyen tevékenységet folytató gazdasági társaságban történő minősített befolyás megszerzéséhez,
l) az élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére jogosult biztosító esetében valamely biztosítási ágban adódó szavatoló tőkehiány másik biztosítási ágból, a 124. § (5) bekezdésének megfelelően történő pótlásához,
m) a 70. § (2) bekezdésének j) pontjában, a 83. §-ban és a 86-90. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához,
m) a 38. § (6) bekezdésében, a 70. § (2) bekezdésének j) pontjában, a 83. §-ban és a 86-90. §-okban meghatározott személyek foglalkoztatásához, megbízásához, illetve kinevezéséhez, választásához,
n) az alapszabály tagi vagyonrész terhére történő kifizetésekről szóló szabályainak módosításához, ha az egyesület a tagi vagyonrészeket a szavatoló tőke számításakor figyelembe veszi,
o) a viszontbiztosítás 126. § (5) bekezdésében meghatározott mértékű beszámításához,
p) a független biztosításközvetítői tevékenység kérelemre történő felfüggesztéséhez.
(2) A kérelmező köteles nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy az e törvényben foglaltak szerinti engedélye(k) kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel.
(3) A Felügyelet az engedélyezés tárgyában e törvény rendelkezései, a biztosításra vonatkozó egyéb jogszabályok alapján, továbbá az ügyfelek érdekeire és a biztosító kötelezettségei teljesítésére tekintettel dönt.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a Felügyelet mindazon feltételek meglétét vizsgálja, amelyeket a tevékenység megkezdésének engedélyezése során.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító átalakulásának lebonyolítását bemutató átalakulási tervet kell készíteni, amelyet a Felügyelet részére be kell nyújtani. Az átalakulási tervnek - a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Gt. átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:
a) az átalakulás tervezett időpontját,
b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,
c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,
e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és annak meghatározásának elveit.
(4) Az (1) bekezdés f) pontja szerinti esetekben a biztosító egyesülésének, szétválásának vagy átalakulásának lebonyolítását bemutató egyesülési, szétválási vagy átalakulási tervet kell készíteni, amelyet az erre - az érintett biztosítók közötti megállapodásban - feljogosított biztosító köteles a Felügyelet részére benyújtani. Az egyesülési, szétválási vagy átalakulási tervnek - a tevékenység megkezdésének engedélyezése során vizsgált feltételeken, illetve a Ptk., valamint a Jszt. egyesülésre, szétválásra vagy átalakulásra vonatkozó szabályainál meghatározottakon túl - tartalmaznia kell:
a) az egyesülés, szétválás, átalakulás tervezett időpontját,
b) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő biztosítási állomány pontos meghatározását és annak szerződési feltételeit,
c) a jogutód biztosítóhoz (biztosítókhoz) kerülő állományhoz kapcsolódó biztosítástechnikai tartalékok és azok fedezetének megjelölését,
d) annak bemutatását, hogy a jogutód biztosító rendelkezik a saját állományához tartozó minimális szavatoló tőkén túl az átvett állományhoz szükséges minimális szavatoló tőkével,
e) kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén az egyes egyesületi tagoknak a részvénytársaság saját tőkéből történő vagyoni részesedését és a vagyoni részesedés meghatározásának elveit.
(5) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(5) A biztosító átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) egyébként valószínűsíthető, hogy az átalakulás következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne.
(5) A biztosító egyesülésének, szétválásának vagy átalakulásának engedélyezése iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha
a) a (4) bekezdésben meghatározott feltételek nem teljesülnek,
b) egyébként valószínűsíthető, hogy az egyesülés, szétválás vagy átalakulás következtében a biztosítottak - kölcsönös biztosító egyesület részvénytársasággá történő átalakulása esetén a tagok - érdeke sérülne.
(6) Az 5. § (6) bekezdésének c) pontjában meghatározott tevékenység kizárólag olyan biztosító egyesület részére végezhető, amellyel a biztosító a biztosítási tevékenysége körében üzleti kapcsolatban áll. A tevékenységvégzés engedélyezésének feltétele, hogy a kérelmező rendelkezzen a Tpt.-ben a portfóliókezelési tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel. A tevékenység végzése során a Tpt. portfóliókezelésre vonatkozó szabályait alkalmazni kell.
(6) Az (1) bekezdés h) és i) pontjai, valamint - ha a biztosítási állományt harmadik országban, illetve tagállamban bejegyzett biztosítótól veszik át - e) pontjának tárgyában kiadott felügyeleti engedély nem mentesíti a kérelmezőt a kockázatviselés helye szerinti ország előírásai által megkívánt egyéb engedélyek megszerzésének kötelezettsége alól.
(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az átalakulás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.
(7) Az (1) bekezdés f) pontjában meghatározott esetben az egyesülés, szétválás vagy átalakulás időpontja legfeljebb hat hónappal lehet későbbi, mint az engedély megadásának időpontja.

Biztosító alapításának engedélyezése

58. §   A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez mellékelni kell:
a) az alapítani tervezett biztosító - formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát (alapszabályát),
b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,
c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,
e) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,
f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a befolyásoló részesedéssel rendelkező személyről és a befolyásoló részesedés mértékéről,
f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről,
g) biztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékéről.
h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a biztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a biztosító összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,
i) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító esetében a biztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a biztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.
58/A. §   Ha a kérelmező az 58. § a), f)-g) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a biztosító alapítási engedélyéhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
58. §   A biztosító alapítási engedély iránti kérelméhez - az 58/A. §-ban foglalt eltéréssel - mellékelni kell:
a) az alapítani tervezett biztosító - formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapító okiratát (alapszabályát),
a) az alapítani tervezett biztosító - formájának, tevékenységi körének egyértelmű meghatározását tartalmazó - alapszabályát,
b) az adminisztratív szolgáltatások és az üzleti tevékenység biztosítását szolgáló szervezet felállításának költségeire vonatkozó előzetes számításokat és az ezeket a költségeket fedező pénzeszközök meglétének hitelintézeti igazolását,
c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapító okirat részletesen nem tartalmazza,
c) a szervezeti felépítésre, az irányítási, döntési, ellenőrzési rendre, illetve a szervezeti és működési szabályzatra vonatkozó tervezet bemutatását, ha ezeket az alapszabály részletesen nem tartalmazza,
d) külföldi alapító esetében kézbesítési megbízottjáról szóló nyilatkozatot,
e) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,
f) biztosító részvénytársaság esetén tájékoztatást a részvényesekről, arról, hogy a részvényesek természetes vagy jogi személyek, a minősített befolyással rendelkező személyről és a minősített befolyás mértékéről,
g) biztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok részjegyeinek névértékéről,
g) biztosító szövetkezet esetén tájékoztatást a tagok személyéről, arról, hogy a tagok természetes vagy jogi személyek-e, illetve a tagok szövetkezeti vagyoni hozzájárulásainak mértékéről,
h) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító esetében az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelethez kapcsolódó információátadás rendjének bemutatását és a biztosítóval szoros kapcsolatban álló személyek nyilatkozatát arról, hogy a biztosító összevont alapú, illetőleg kiegészítő felügyelete érdekében szükséges adatot, tényt és információt a Felügyelet rendelkezésére bocsátja,
i) az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet alá tartozó biztosító esetében a biztosítóval szoros kapcsolatban álló természetes személy nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul a biztosító részére átadott személyes adatainak az összevont alapú, illetőleg a kiegészítő felügyelet e törvény szerinti ellátása céljából történő kezeléséhez, illetőleg továbbításához.
59. §   Biztosító élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére - a 64. § (3) és (4) bekezdéseiben foglaltak, valamint viszontbiztosító kivételével - nem alapítható.
60. §   Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban befolyásoló részesedést kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:
a) a 111. § (3) bekezdés f)-h) pontjaiban,
a) a 111. § (3) bekezdés b) és f)-h) pontjában,
b) a 111. § (4)-(5) bekezdéseiben foglalt feltételek igazolását.
b) a 111. § (4) és (5) bekezdésében foglalt feltételek igazolását.
60. §   Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez mellékelnie kell:
a) a 111. § (3) bekezdésének b)-g) és i)-k) pontjaiban,
b) a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint
c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának
igazolását.
60. §
(1) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, az 58. §-ban foglaltakon kívül az alapítási engedély iránti kérelemhez - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - mellékelnie kell:
a) a 111. § (3) bekezdés b)-g) és i)-k) pont szerinti,
b) a 111. § (5) bekezdésében foglalt feltételek, valamint
c) a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság (91. §) fennállásának
igazolását.
(2) Ha a kérelmező a 111. § (3) bekezdés b), d), e) és i) pontjában foglalt adatokat nem igazolja, a Felügyelet - a részesedésszerzés engedélyezéséhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető hatósághoz vagy bírósághoz.
60/A. §   A Felügyelet a biztosító alapítási engedélyének megadásához előzetesen kikéri az Európai Unió másik tagállama érintett, illetékes felügyeleti hatóságának véleményét, ha az alapítani kívánt biztosító
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító leányvállalata,
a) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító leányvállalata,
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet vagy biztosító anyavállalatának leányvállalata,
b) az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozás, hitelintézet, biztosító vagy viszontbiztosító anyavállalatának leányvállalata,
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben vagy biztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
c) ellenőrző befolyással rendelkező természetes vagy jogi személy tulajdonosa az Európai Unió másik tagállamában székhellyel rendelkező befektetési vállalkozásban, hitelintézetben, biztosítóban vagy viszontbiztosítóban ellenőrző befolyással rendelkezik.
61. §   Az alapítási engedély birtokában a biztosító biztosítási, illetve az azzal közvetlenül összefüggő tevékenységének előkészítéséhez szükséges tevékenységet végezhet.
62. §   A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,
c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.
62. §
(1) A Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet elutasítja, ha
a) a kérelmező az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közöl,
b) a kérelem nem felel meg az 58. §-ban foglalt követelményeknek,
c) az alapítani tervezett biztosító szervezeti formája nem felel meg az e törvényben foglalt követelményeknek.
(2) Ha a biztosító részvénytársaság alapítói között olyan személy szerepel, aki az alapítás alatt álló biztosítóban minősített befolyást kíván szerezni, a Felügyelet az alapítási engedély iránti kérelmet - az (1) bekezdésben meghatározottak mellett - akkor is elutasítja, ha a kérelmező esetében fennállnak a 112. § (1) bekezdésében foglalt körülmények.

Biztosító tevékenységének engedélyezése

63. §
(1) A biztosító a Felügyelet alapítást engedélyező határozatának kézhezvételétől számított 90 napon belül köteles a biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelmet a Felügyelethez benyújtani. Ha a biztosító a fenti kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztja, a Felügyelet az alapítást engedélyező határozatot visszavonja. A Felügyelet jogosult a tevékenységi engedély feltételeinek meglétét a helyszínen is ellenőrizni.
(2) A biztosítási tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek tartalmaznia kell:
a) a minimális biztonsági tőkefedezet meglétének igazolását,
b) az üzleti tervet,
c) a személyi és tárgyi feltételek meglétének igazolását,
d) nyilatkozatot arra vonatkozóan, hogy tevékenységét mikor kívánja megkezdeni,
e) nyilatkozatot arról, hogy a jogszabályban meghatározott, illetve jogszabályon alapuló adatszolgáltatások teljesítésére felkészült, valamint az adatszolgáltatáshoz felhasznált számítógépes programok tesztfutási eredményeit,
f) számviteli politikájának, részletes számviteli rendszerének a tervezetét,
g) a biztosító likviditását, fizetőképességét súlyosan veszélyeztető állapot esetén alkalmazandó eljárási rendet,
h) a kérelmező arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az engedély kiadása érdekében szükséges minden lényeges tényt és adatot közölt a Felügyelettel,
i) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ágazatra is kiterjedő engedélykérelem esetén valamennyi tagállamban működő kárrendezési megbízott megbízásának igazolását,
j) a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2003. évi XV. törvény szerinti pénzmosási szabályzatot.
(3) A tevékenységi engedély iránti kérelmet a Felügyelet elutasítja, ha a kérelmező
a) nem rendelkezik a 126. §-ban foglalt minimális biztonsági tőkével, illetve az üzleti tervében foglaltak szerinti tevékenység folytatásához a minimális szavatoló tőkével,
b) üzleti terve nem felel meg a 67. § rendelkezéseinek, vagy annak valódisága kétségbevonható, illetve az abban foglaltak nem nyújtanak elegendő alapot a biztosítottak számára a biztosítási szolgáltatások teljesítésére,
b) üzleti terve, az engedély iránti kérelemhez mellékelt egyéb irat, továbbá a Felügyelet rendelkezésére álló okirat, adat vagy információ alapján megállapítható, hogy a kérelmező nem lesz képes megfelelni a tevékenységére vonatkozó jogszabályi előírásoknak, illetve tevékenysége a biztosítottak érdekét sértené vagy veszélyeztetné,
c) az engedélyezési eljárásban megtévesztő vagy valótlan adatot közölt.
c) a szükséges személyi és tárgyi feltételekkel nem rendelkezik.
(4) Az engedély iránti kérelmet a Felügyelet abban az esetben is elutasíthatja, ha olyan tények, adatok, körülmények jutnak tudomására, amelyek alapján megalapozottan feltehető, hogy a biztosító hatékony felügyelete nem biztosítható, különösen, ha
a) a biztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának tevékenysége, a biztosítóra gyakorolt befolyása veszélyeztetheti a biztosító független, megbízható és körültekintő tulajdonosi irányítását,
b) a biztosító közvetlen, illetve közvetett tulajdonosának üzleti tevékenysége, kapcsolatainak jellege vagy más vállalkozásokkal fennálló közvetlen és közvetett tulajdoni részesedésének szerkezete olyan, hogy a felügyeleti tevékenységet akadályozza,
c) a biztosító harmadik országban székhellyel rendelkező közvetlen, illetőleg közvetett tulajdonosára vonatkozó, harmadik országban alkalmazott szabályozás a felügyeleti tevékenységet akadályozza.

A biztosítási tevékenység megkezdésének feltételei

64. §
(1) A Felügyelet a tevékenységi engedélyt - kérelemre - biztosítási áganként és azon belül a biztosító által művelhető ágazatonként adja ki. A tevékenységi engedély az ágazat egészére kiterjed, kivéve, ha a biztosító az üzleti tervében foglaltaknak megfelelően kizárólag egyes kockázatokat (kockázatcsoportokat) kíván biztosítani az ágazaton belül. A tevékenységi engedély az 1. számú melléklet B) részében meghatározott besorolás szerint is megadható.
(2) Biztosító élet- és nem életbiztosítási ág együttes művelésére - a (3) és a (4) bekezdésekben foglaltak, illetve a viszontbiztosító kivételével - tevékenységi engedélyt nem kaphat.
(3) Az életbiztosítási ág művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelését azzal, hogy más nem életbiztosítási ágazat művelésére a biztosító nem jogosult.
(4) A kizárólag az 1. számú melléklet A) részének 1. és 2. pontjában meghatározott ágazat művelésére tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító számára a Felügyelet engedélyezheti a 2. számú mellékletben meghatározott ágazatok művelését.
(5) A (3)-(4) bekezdésekben foglalt esetekben az életbiztosítási ágra irányadó számviteli és felszámolási szabályok alkalmazandók a biztosító egész tevékenységére.
(6) A nem életbiztosítási ágra vonatkozó engedély többféle ágazatnak az 1. számú melléklet C) részében meghatározott módon történő együttes művelésére is kiterjedhet.
(7) A tevékenységi engedély területi hatálya valamennyi tagállamra kiterjed, ideértve a fióktelep útján, illetve a határon átnyúló szolgáltatás keretében végzett tevékenységet is.
65. §   A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folytatásának feltétele:
a) az üzleti tervben meghatározott biztosítási tevékenységhez igazodó, megfelelő színvonalú ügyfélszolgálati, kárrendezési tevékenység ellátására szolgáló helyiség(ek) tulajdoni, használati vagy bérleti joga, és
b) a folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer kiépítése, illetve a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési rendszer, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv,
c) az adatvédelmet szolgáló (kézi és gépi) irattározás feltételeinek kialakítása.
65. §
(1) A biztosítási tevékenység engedélyezésének és a tevékenység folyamatos végzésének a feltétele
a) a jogszabályoknak megfelelő számviteli és nyilvántartási rend;
b) folyamatos nyilvántartási, adatfeldolgozási és adatszolgáltatási rendszer;
c) a tevékenység végzésére alkalmas technikai, informatikai, műszaki, biztonsági felszereltség és helyiség;
d) a megbízható és körültekintő működésnek megfelelő belső szabályzatok;
e) a működési kockázatok csökkentését szolgáló információs és ellenőrzési eljárások és rendszerek, valamint a rendkívüli helyzetek kezelésére vonatkozó terv; és
f) áttekinthető szervezeti felépítés.
(2) A nyilvántartási és ellenőrzési rendszer akkor megfelelő, ha - a számviteli jogszabályokban foglaltakon túlmenően - lehetővé teszi a biztosító körültekintő vezetését, a biztosító vezetésének a belső ellenőrzés, valamint a Felügyelet által történő ellenőrzését és segíti a biztosítót abban, hogy eleget tegyen a jogszabályok alapján rá háruló kötelezettségeknek.
65/A. §
(1) A biztosítónak ki kell alakítania a biztosítási tevékenységének ellátásához használt informatikai rendszer biztonságával kapcsolatos szabályozási rendszerét és gondoskodnia kell az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelméről. A szabályozási rendszerben ki kell térni az információtechnológiával szemben támasztott követelményekre, a használatából adódó biztonsági kockázatok felmérésére és kezelésére a tervezés, a beszerzés, az üzemeltetés és az ellenőrzés területén.
(2) A biztosító köteles az informatikai rendszer kockázatokkal arányos védelmének biztosítása céljából az informatikai rendszer biztonsági kockázatelemzését szükség szerint, de legalább kétévente felülvizsgálni és aktualizálni.
(3) Az informatika alkalmazásából fakadó biztonsági kockázatok figyelembevételével meg kell határozni a szervezeti és működési rendeket, a felelősségi, a nyilvántartási és a tájékoztatási szabályokat, a folyamatba épített ellenőrzési követelményeket és szabályokat.
(4) A biztosítónak ki kell dolgoznia az informatikai rendszerének biztonságos működtetését felügyelő informatikai ellenőrző rendszert és azt folyamatosan működtetnie kell.
(5) A biztonsági kockázatelemzés eredményének értékelése alapján a biztonsági kockázattal arányos módon gondoskodni kell legalább az alábbiakról:
a) a rendszer legfontosabb elemeinek (eszközök, folyamatok, személyek) egyértelmű és visszakereshető azonosításáról;
b) az informatikai biztonsági rendszer önvédelmét, kritikus elemei védelmének zártságát és teljeskörűségét biztosító ellenőrzésekről, eljárásokról;
c) a rendszer szabályozott, ellenőrizhető és rendszeresen ellenőrzött felhasználói adminisztrációjáról (hozzáférési szintek, egyedi jogosultságok, engedélyezésük, felelősségi körök, hozzáférés naplózás, rendkívüli események);
d) olyan biztonsági környezetről, amely az informatikai rendszer működése szempontjából kritikus folyamatok eseményeit naplózza és alkalmas e naplózás rendszeres és érdemi értékelésére, illetve lehetőséget nyújt a nem rendszeres események kezelésére;
e) a távadatátvitel bizalmasságáról, sértetlenségéről és hitelességéről;
f) az adathordozók szabályozott és biztonságos kezeléséről; és
g) a rendszer biztonsági kockázattal arányos vírusvédelméről.
(6) A biztosítónak tevékenysége ellátásához, nyilvántartásai naprakész és biztonságos vezetéséhez meg kell valósítania a (2) bekezdésben meghatározott biztonsági kockázatelemzés alapján indokolt védelmi intézkedéseket, továbbá rendelkeznie kell a felmerülő kockázatokkal arányos mértékben legalább a következőkkel:
a) informatikai rendszerének működtetésére vonatkozó utasításokkal és előírásokkal, valamint a fejlesztésre vonatkozó tervekkel;
b) minden olyan dokumentációval, amely az üzleti tevékenységet közvetlenül vagy közvetve támogató informatikai rendszerek folyamatos és biztonságos működését - még a szállító és a rendszerfejlesztő tevékenységének megszűnése után is - biztosítja;
c) a szolgáltatások ellátásához szükséges informatikai rendszerrel, valamint ezzel összefüggésben a szolgáltatások folytonosságát biztosító tartalék berendezésekkel vagy ezek hiányában az ezeket helyettesítő egyéb - a tevékenységek, szolgáltatások folytonosságát biztosító - megoldásokkal;
d) olyan informatikai rendszerrel, amely lehetővé teszi az alkalmazási környezet biztonságos elkülönítését a fejlesztési és a tesztelési környezettől, valamint a megfelelő változáskövetés és változáskezelés fenntartását;
e) az informatikai rendszer szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan biztonsági mentésekkel és mentési renddel (mentések típusa, módja, visszatöltési és helyreállítási tesztek, eljárási rend), amelyek az adott rendszer helyreállíthatóságát a rendszer által nyújtott szolgáltatás kritikus helyreállítási idején belül lehetővé teszik;
f) jogszabályban meghatározott nyilvántartás ismételt előhívására alkalmas adattároló rendszerrel, amely biztosítja, hogy az archivált anyagokat a jogszabályokban meghatározott ideig, de legalább öt évig bármikor visszakereshetően, helyreállíthatóan megőrizzék; és
g) a szolgáltatásai folyamatosságát akadályozó rendkívüli események kezelésére szolgáló tervvel.
(7) A biztosítónál mindenkor rendelkezésre kell állnia:
a) az általa fejlesztett, illetve a megrendelésére készített informatikai rendszer felépítésének és működtetésének az ellenőrzéséhez szükséges rendszerleírásoknak és modelleknek;
b) az általa fejlesztett, megrendelésére készített informatikai rendszernél az adatok szintaktikai szabályainak és az adatok tárolási szerkezetének;
c) az informatikai rendszer elemeinek a biztosító által meghatározott biztonsági osztályokba sorolási rendszerének;
d) az adatokhoz történő hozzáférési rend meghatározásának;
e) az adatgazda és a rendszergazda kijelölését tartalmazó okiratnak;
f) az alkalmazott szoftver eszközök jogtisztaságát bizonyító szerződéseknek; és
g) az informatikai rendszert alkotó ügyviteli, üzleti szoftvereszközök teljes körű és naprakész nyilvántartásának.
(8) A szoftvereknek együttesen alkalmasnak kell lenniük legalább:
a) a működéshez szükséges és jogszabályban előírt adatok nyilvántartására;
b) a tárolt adatok ellenőrzéséhez való felhasználásra; és
c) a biztonsági kockázattal arányos logikai védelemre és a sérthetetlenség védelmére.
(9) A biztosítónak belső szabályzatában meg kell határoznia az egyes munkakörök betöltéséhez szükséges informatikai ismeretet.
(10) A (6) bekezdés e) pontjában meghatározott mentéseket kockázati szempontból elkülönítetten és tűzbiztos módon kell tárolni, továbbá gondoskodni kell a mentések forrásrendszerrel azonos szintű hozzáférés védelméről.
66. §
(1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a biztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek részjegytőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a harmadik országbeli biztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő
a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint
b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).
(1) A biztosító tevékenységének megkezdésekor a biztosító részvénytársaságnak legalább olyan nagyságú jegyzett tőkével, a szövetkezetnek tőkével, az egyesületnek induló tőkével, illetve a harmadik országbeli biztosító fióktelepének dotációs tőkével kell rendelkeznie, amely elegendő
a) a működés megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására, valamint
b) a tevékenység megkezdésekor felvállalt kockázatokból adódó kötelezettségek teljesítésére (minimális biztonsági tőkerész).
(2) Az 58. § b) pontjában meghatározott pénzeszközök minimális értéke
a) biztosító részvénytársaságnál és harmadik országbeli biztosító fióktelepénél 100 millió forint,
b) biztosító szövetkezetnél 50 millió forint,
c) biztosító egyesületnél 1 millió forint.
(3) A biztosító (2) bekezdésben meghatározott pénzeszközeit a tevékenységi engedély kiadásáig kizárólag a működés e törvényben meghatározott feltételeinek megteremtése érdekében lehet felhasználni.
(4) A minimális biztonsági tőkerész értékét biztosítási ágazatonként és szervezettípusonként kell megállapítani a 125-128. §-ok előírásai szerint.
(5) Ha a biztosító az 5. § (6) bekezdésének b) és c) pontja szerinti vagyonkezelést végez, szavatoló tőkéje a 121. § (3) bekezdésében meghatározott minimális szavatoló tőke szükségletnek és 100 millió forintnak az összege.
(6) Ha a biztosító 2 milliárd forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kezel magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyont, szavatoló tőkéje összegének el kell érnie a 250 millió forintot és a kezelt magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyon 2 milliárd forintot meghaladó részének 1 százaléka összegét. Ha a biztosító saját tőkéje az 1 milliárd forintot eléri, a kezelt magán-nyugdíjpénztári és önkéntes kölcsönös biztosító pénztári vagyon növekedése miatt a saját tőkét tovább növelni nem kell.

Az üzleti terv

67. §
(1) Az üzleti terv tartalmazza a biztosítási tevékenység terjedelmét, továbbá a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségek teljesítése szempontjából jelentőséggel bíró tényeket és adatokat, így különösen:
a) a művelni kívánt biztosítási ág és ágazat, illetve az ágazaton belüli kockázati csoport megnevezését,
b) a működési terület meghatározását,
c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges tőke nagyságát és összetételét,
d) az igazgatási, értékesítési és kárrendezési hálózat kiépítésének igényét, becsült költségeit és az ezek finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközöket, a segítségnyújtási tevékenységet folytatni szándékozó biztosító esetén a tervezett segítségnyújtási szolgáltatások teljesítésére rendelkezésre álló pénzügyi és egyéb eszközöket.
(2) Az üzleti tervnek tartalmaznia kell az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően a biztosító első 3 éves tevékenységére vonatkozó becslést
a) a működési költségekre, különös tekintettel a szerzési, igazgatási és kárrendezési költségekre,
b) a tervezett állomány darabszámára és állománydíjára termékenként,
c) a díjbevétel és a kárkifizetés termékenkénti várható alakulására,
d) a likviditási helyzet várható alakulására,
e) a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségek és a minimális szavatoló tőke szükséglet, illetve a biztonsági tőke fedezetéhez szükséges pénzügyi eszközökre,
f) a tervezett mérlegadatokra.
(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket.
(3) Az üzleti tervnek a (2) bekezdésben foglaltakon túl tartalmaznia kell a viszontbiztosításra vonatkozó terveket, amelyekben a viszontbiztosításra vonatkozó tervezett bevételeket és kiadásokat elkülönítetten kell kimutatni.

A jelzálog-hitelezési tevékenység feltételei

68. §
(1) A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek tartalmaznia kell:
a) az alapszabályt,
b) az üzleti tervet,
c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,
d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.
(1) A biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez köteles a Felügyelet engedélyét kérni. Az engedélyezésre irányuló kérelemnek - a (6) bekezdésben foglalt eltéréssel - tartalmaznia kell:
a) az alapszabályt,
a) a módosított alapszabályt,
b) az üzleti tervet,
c) a tevékenység megkezdéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek igazolását,
d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik.
d) annak igazolását, hogy a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a szükséges szavatoló tőkével rendelkezik, valamint
e) a külön törvényben meghatározott központi hitelinformációs rendszerhez történő csatlakozásról szóló nyilatkozatot.
(2) A Felügyelet az engedély kiadását megtagadja, ha valószínűsíthető, hogy a biztosító a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdése után a biztosítási szerződéseiből eredő kötelezettségeit nem képes teljesíteni.
(3) A jelzáloghitelből eredő tőkekövetelés mértéke nem haladhatja meg a fedezetül szolgáló ingatlan hitelnyújtás alapját képező értékének (a továbbiakban: hitelbiztosítéki érték) 60 százalékát. A fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó jelzálogjog érvényesíthetősége érdekében elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni.
(4) A jelzáloghitel összege nem haladhatja meg az alapjául szolgáló életbiztosítási összeget.
(5) A hitelbiztosítéki érték megállapításának módszertani elveit külön jogszabály határozza meg. Ennek alapján a biztosító hitelbiztosítéki értékmegállapítási szabályzatot készít, amelyet a Felügyelet hagy jóvá.
(6) Ha a biztosító az (1) bekezdés a)-b) pontjában foglalt feltételeket nem igazolja, a Felügyelet - a jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez szükséges engedélyhez - adatszolgáltatási kérelemmel fordul a szükséges adatokról nyilvántartást vezető bírósághoz.
69. §
(1) A biztosítónak a jelzálog-hitelezési tevékenységgel összefüggő egyedi kockázatokat, a kintlévőségeket és a fedezeteket a (3) bekezdés szerinti módon minősíteni és értékelni kell.
(2) A biztosító jelzáloghitelt kizárólag életbiztosítási díjtartaléka 5 százalékát meg nem haladó mértékig nyújthat.
(3) A jelzálog-hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének, csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(3) A jelzálog-hitelezési tevékenységgel kapcsolatos kockázatok megállapításának, elemzésének, értékelésének, behatárolásának, kezelésének, csökkentésének és a kockázatvállalás ellenőrzésének részletes szabályait a miniszter rendeletben állapítja meg.
(4) A jelzálog-hitelezési tevékenység megkezdéséhez és folytatásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket a Kormány rendeletben állapítja meg.

A harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesíteni kívánt fióktelep tevékenységének engedélyezése

70. §
(1) Harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 38. §-ban, az 50. §-ban, a 63. §-ban és a 66. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:
a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,
b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó működését.
(1) Harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő fióktelepe esetén a tevékenység megkezdésére vonatkozó engedély iránti kérelemnek - a 38. §-ban, az 50. §-ban, a 63. §-ban és a 66. §-ban foglaltak igazolásán túl - tartalmaznia kell:
a) a harmadik országban székhellyel rendelkező vállalkozás alapító okiratát, tevékenységi engedélyének másolatát, az előző 3 év auditált mérlegét,
b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy a Magyar Köztársaság területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó működését.
b) a székhely szerinti állam felügyeleti hatóságának nyilatkozatát arról, hogy Magyarország területén történő fióktelep-alapítás nem ütközik a székhely szerinti állam jogszabályaiba, illetve nem veszélyezteti a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő, szaktanácsadó működését.
(2) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt - az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl - a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,
b) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,
d) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
e) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,
f) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti,
g) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti,
h) a kérelmező biztosító a 126. § (6) bekezdésében foglalt minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi,
i) a kérelmező biztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket,
j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,
k) a kérelmező biztosító, illetve biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban van.
(2) A harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő fióktelepe esetén a tevékenységi engedélyt az (1) bekezdésben foglalt feltételeken túl a Felügyelet abban az esetben adja meg, ha
a) érvényes és hatályos, a felügyeleti hatóságok kölcsönös elismerésén alapuló - fióktelepekkel összefüggő kérdésekre is kiterjedő - nemzetközi együttműködési megállapodás van a Felügyelet és a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti államban a felügyeleti hatóság(ok) között,
b) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő pénzmosás elleni jogszabályi előírásokkal,
c) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi előírásokkal,
d) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelési szabályzattal,
e) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozik arról, hogy helytáll a fióktelep útján keletkezett kötelezettségeiért,
f) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó számláját magyarországi hitelintézetnél vezeti,
f) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti,
f) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységre vonatkozó pénzforgalmi számláját magyarországi pénzforgalmi szolgáltatónál vezeti,
g) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy a Magyar Köztársaság területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat a Magyar Köztársaság területén vezeti,
g) a kérelmező biztosító, biztosításközvetítő nyilatkozatban kötelezi magát arra, hogy Magyarország területén folytatott tevékenységére vonatkozó nyilvántartásokat Magyarország területén vezeti,
h) a kérelmező biztosító a 126. § (6) bekezdésében foglalt minimális biztonsági tőke összegével azonos értékű vagyoni eszközökkel rendelkezik és ennek egynegyedét biztosítékként letétbe helyezi,
i) a kérelmező biztosító benyújtja az általa alkalmazni kívánt általános szerződési feltételeket,
j) a Felügyelet által engedélyezésre kerülő általános képviselőt jelöl ki,
k) a kérelmező biztosító, illetve biztosításközvetítő székhelye és főirodája azonos országban van.
(3) A harmadik országban (székhellyel rendelkező biztosító, biztosításközvetítő által létesített fióktelep általános képviselője kizárólag az a személy lehet, aki megfelel az alábbi feltételeknek:
a) büntetlen előéletű,
b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c) legalább 5 éves biztosítási vagy állami gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d) egyetemi vagy főiskolai végzettséggel rendelkezik.
(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit a Magyar Köztársaság területén elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban.
(4) A harmadik országbeli biztosító fióktelepe köteles a biztonsági tőke fedezetét képező vagyoni eszközeit Magyarország területén elhelyezni, a minimális szavatoló tőke további fennmaradó részét fedező eszközöket pedig jogosult bármely tagállamban elhelyezni. Az (5) bekezdésben foglaltak alapján a választott felügyeleti hatóság jogosult ellenőrizni a fióktelep szavatoló tőke követelmény teljesítését valamennyi érintett tagállamban.
(5) Ha a harmadik országban székhellyel rendelkező biztosító több tagállamban kért vagy kapott engedélyt fióktelep létesítésére, akkor kérelmezheti, hogy a (2) bekezdés h) pontjában meghatározott letétet kizárólag az érintett tagállamok egyikében helyezze el. Ennek feltétele
a) a letétbe helyezés tényének megfelelő igazolása,
b) valamennyi érintett tagállam felügyeleti hatóságának hozzájárulása,
c) a választott illetékes felügyeleti hatóság indokolással történő megjelölése.
(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet a Pénzügyi Közlönyben teszi közzé.
(6) A (2) bekezdés a) pontja szerinti megállapodások megkötéséről szóló tájékoztatót a Felügyelet internetes honlapján közzéteszi és gondoskodik arról, hogy ezen információk a honlapon folyamatosan elérhetőek legyenek.
(7) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a harmadik országbeli biztosító fióktelepétől a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy azok megfelelnek a jogszabályoknak.

II. FEJEZET
BEJELENTÉSI TÁRGYKÖRÖK

A biztosító, a független biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó bejelentési kötelezettségei

71. §
(1) A biztosító köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni, ha
a) fizetési kötelezettségét pénzügyi fedezet hiányában nem képes teljesíteni,
b) biztosítástechnikai tartalékai nem érik el a szükséges mértéket, vagy a biztosítástechnikai tartalékok fedezete nem kielégítő,
c) szavatoló tőkéje nem éri el a minimális szavatoló tőke, illetve a biztonsági tőke szintjét,
d) más vállalkozásban saját jegyzett tőkéjének 10 százalékát meghaladó részesedést szerez,
e) a vezető állású személyek, valamint az egyéb vezetők megválasztását, foglalkoztatását, illetve a személyükben történt változást,
f) székhelye megváltozott,
g) könyvvizsgálója megbízatása megszűnt,
h) hitelviszonyból származó kötelezettségeinek értéke meghaladja a jegyzett tőkéjének 5 százalékát.
i) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban változás következett be.
(2) A biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni:
a) a jegyzett tőkéjének felemelését vagy leszállítását,
b) a biztosítóban 5 százalékot meghaladó, de a 111. § (1) bekezdése szerint engedélykötelesnek nem minősülő részesedés megszerzését,
c) a 89. § (1) bekezdés szerinti, a belső ellenőr személyére vonatkozó megállapodást,
d) a külön jogszabályban megállapított mértékű nagykockázatokat,
e) a nagykárokat,
f) külföldi állandó képviselete megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását,
g) az alapszabály (alapító okirat) módosítását,
g) az alapszabály módosítását,
h) a tagállamokban megbízott kárrendezési megbízottjait, ezeknek a feladataik ellátásával összefüggő adatait, illetve az ezekben az adatokban bekövetkezett változásokat,
i) az alkusszal és a szaktanácsadóval kötött felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,
i) független biztosításközvetítővel és a szaktanácsadóval kötött szakmai felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,
j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,
j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,
j) a 49. § (2) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat,
k) a más biztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a befolyásoló részesedés minimális szintjénél kisebb részesedését,
k) a más biztosítóban, viszontbiztosítóban, hitelintézetben, pénzügyi vállalkozásban, befektetési vállalkozásban vagy befektetési alapkezelőben szerzett, a minősített befolyás minimális szintjénél kisebb részesedését,
l) könyvvizsgálójának megválasztását.
(3) A nagykockázatok és nagykárok határértékeit a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(3) A nagykockázatok és nagykárok határértékeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
72. §
(1) A biztosító részvénytársaság a tudomásszerzést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni a tulajdoni viszonyaiban történt változásokat.
(2) A biztosító, ha befektetési egységekhez kötött életbiztosítási szerződéseket köt, köteles az ilyen életbiztosításai mellé kínált eszközalapjait - azok bevezetését követő 15 munkanapon belül - a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az indított eszközalap elnevezését és befektetési politikáját.
(3) Ha a biztosító valamely eszközalapjának megszüntetéséről határoz, akkor ezt a megszűnést követő 15 munkanapon belül köteles a Felügyeletnek bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az eszközalap elnevezését, a megszüntetés okát, az eszközök más alapokba való rendelésének módját, valamint az ügyfeleknek kiküldött tájékoztatót.
(4) A biztosító köteles a nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatokat a Felügyeletnek az éves adatszolgáltatással megküldeni.
(5) A nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét és tartalmát a miniszter a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló rendeletben állapítja meg.
(5) A nemi hovatartozás szerint eltérő díjak és szolgáltatások alapjául szolgáló arányos különbségeket alátámasztó adatok szolgáltatásának rendjét és tartalmát a Felügyelet elnöke a biztosítók belső adatszolgáltatásának rendjéről és tartalmáról szóló rendeletben állapítja meg.
73. §
(1) A biztosító, illetve a független biztosításközvetítő köteles a Felügyeletnek 15 munkanapon belül bejelenteni, ha a biztosításközvetítő tevékenységet végző természetes személy a 36. § (5) bekezdésében és a 229. § (1) bekezdésében meghatározott határidőn belül a 41. § (2), 48. § (4) bekezdésekben előírt végzettség, illetve szakképesítés megszerzését nem igazolta.
(2) A biztosító köteles haladéktalanul bejelenteni a Felügyeletnek, ha észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a biztosítottak érdekeit veszélyeztető módon a kiszervezési szerződésbe ütközik.
(3) A biztosító felügyelő bizottságának elnöke - a bizottsági ülést követő 10 munkanapon belül - a Felügyeletnek megküldi azon jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetve jelentéseket, amelyek a felügyelő bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontokra vonatkoznak, amelynek tárgya a biztosító belső szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.
74. §
(1) A biztosításközvetítői tevékenységet végző gazdálkodó szervezet köteles az 5. számú melléklet 1. B) a)-d) alpontjaiban foglalt adatokat és azok változásait a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.
(1) A független biztosításközvetítő köteles az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b), fb) és fc) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) foglalt adatokat és azok változásait a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.
(1) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjában (az A) b) és f) alpont, valamint a B) b) alpont kivételével) meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni.
(2) A független biztosításközvetítő és a szaktanácsadó köteles a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni
a) a független biztosításközvetítői tevékenységet irányító személyében, a vezető szaktanácsadó személyében történt változást, továbbá a felelősségbiztosítási szerződés megszűnését,
b) a székhely vagy telephely címének megváltozását.
b) a székhely címének megváltozását.
(3) A független biztosításközvetítő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni
a) a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását,
b) a 41. § (3) bekezdésében foglalt független biztosításközvetítői nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontja a)-b) alpontjaiban meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat.
(3) A független biztosításközvetítő az (1) bekezdésben foglaltakon túl köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni a törzstőke (alaptőke) felemelését vagy leszállítását.
(4) A külföldi biztosító köteles a Felügyeletnek 30 napon belül bejelenteni magyarországi tartós képviseletének megnyitását, címének, fontosabb adatainak megváltozását vagy megszüntetését, illetve a vezető(k) személyének és adatainak megváltozását.
(5) A független biztosításközvetítő köteles a 41. § (3) bekezdésében foglalt nyilvántartásban az 5. számú melléklet 2. pontjának A) fa) alpontjában meghatározott adatokban bekövetkezett változásokat a Felügyeletnek 2 munkanapon belül bejelenteni.
75. §
(1) Ha a független biztosításközvetítő fióktelepen keresztül, illetve határon átnyúló tevékenységként első alkalommal másik tagállamban független biztosításközvetítői tevékenység végzését tervezi, köteles azt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni.
(2) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni, valamint legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles bejelenteni a Felügyeletnek és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságának, ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-f) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be.
(3) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(3) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni valamely másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és a 81. § (2) bekezdés a)-c) pontjának megfelelően meghatározni a másik tagállamban végezni kívánt tevékenységeket.
(4) Ha a határon átnyúló tevékenység végzése során a 79. § (2) bekezdésének a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító köteles ezt a Felügyeletnek bejelenteni, amelynek eljárására a 79. § (2) bekezdésében és a 80. § (1) bekezdésében foglaltak az irányadók.
(4) Ha a határon átnyúló tevékenység végzése során a 81. § (2) bekezdésének a) és b) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító köteles ezt a Felügyeletnek bejelenteni.

Az ügymenet kiszervezésének feltételei

76. §
(1) A biztosító - az adatvédelmi előírások betartása mellett - az ügymenetének bármely elemét kiszervezheti, kivéve a 6. számú melléklet I. pontjában foglaltakat. A 6. számú melléklet I. pontjában foglalt tilalom nem terjed ki a ki nem szervezhető feladatok teljesítéséhez szükséges szakértői szolgáltatások igénybevételére. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.
(1) A biztosító a kockázat elvállalása és a viszontbiztosítási szerződés megkötése kivételével - az adatvédelmi előírások betartása mellett - tevékenységének bármely elemét kiszervezheti.
(2) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási és ellenőrzési jog megmaradjon a biztosítónál.
(2) A biztosító ügymenetének kiszervezése esetén a (3)-(7) bekezdés és a 77-78. § alkalmazandók. A termékértékesítés más általi végzése nem minősül az ügymenet kiszervezésének.
(3) A biztosító a 6. számú melléklet II. pontjában felsorolt tevékenységek kiszervezését köteles a Felügyeletnek a negyedéves adatszolgáltatás keretében bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.
(3) A kiszervezés
a) nem eredményezheti a biztosító vezető állású személyei hatáskörének, továbbá az egyéb vezetői hatáskörének átadását, e hatáskörök gyakorlása a biztosítónál marad,
b) nem eredményezhet érdeksérelmet az ügyfél számára az ügyfél és a biztosító közötti szerződéses viszonyban és nem befolyásolhatja a biztosító ügyfél felé fennálló, e törvényben foglalt kötelezettségeinek teljesítését, és
c) nem eredményezhet olyan változást, amely alapján a biztosító az e törvény szerinti tevékenység végzésére jogosító engedély megszerzéséhez szükséges feltételeket nem teljesíti.
(4) Az ügymenet kiszervezésének feltétele, hogy az irányítási, ellenőrzési jog, valamint a biztosítási kockázatokért való helytállási kötelezettség megmaradjon a biztosítónál.
(5) A biztosító előzetesen írásbeli kiszervezési politikát dolgoz ki, amely figyelembe veszi a kiszervezés hatását a biztosító tevékenységére, továbbá a kiszervezés során alkalmazandó beszámolási és ellenőrzési eljárásokat.
(6) Nem szervezhetőek ki a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek, amennyiben a kiszervezés:
a) a biztosító biztosítási szerződésekből eredő kötelezettségei teljesítésére való képességét érintő módon
aa) veszélyezteti a biztosító irányítási rendszerének minőségét,
ab) növeli a biztosító működési kockázatát,
b) akadályozza a Felügyeletet feladatai teljesítésében, vagy
c) veszélyezteti a biztosító ügyfeleinek érdekeit.
(7) A biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezését, valamint a kiszervezés tartalmában bekövetkezett változást köteles a Felügyeletnél 5 nappal a kiszervezést, vagy a változást megelőzően bejelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell a kiszervezés tényét, a kiszervezett tevékenységet végző nevét és címét, valamint a kiszervezés időtartamát.
77. §
(1) A kiszervezett tevékenységet a Felügyelet a tevékenységet végzőnél ugyanazon módon és eszközökkel vizsgálhatja, mintha a tevékenységet a biztosító végezné.
(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott bármely kárért a biztosító felel.
(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felel.
(2) A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biztosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.
(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Amennyiben a felszólítás ellenére a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet továbbra is jogszabálysértő, illetve ismételten vagy súlyosan szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(3) A biztosító felelős azért, hogy a kiszervezett tevékenységet végző a tevékenységet a jogszabályi előírások betartásával és a tőle elvárható gondossággal végezze. Amennyiben a biztosító észleli, hogy a kiszervezett tevékenység végzése jogszabályba vagy a szerződésbe ütközik, haladéktalanul köteles felszólítani a kiszervezett tevékenységet végzőt, hogy tevékenységét a jogszabálynak, illetve a szerződésnek megfelelően végezze. Ha a kiszervezett tevékenységet végző a kiszervezett tevékenységet súlyosan szerződésszegő módon vagy a felszólítás ellenére továbbra is jogszabálysértő vagy szerződésszegő módon végzi, a biztosító köteles a szerződést azonnali hatállyal felmondani.
(4) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tett eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(4) A biztosító, amely kiszervezi a kiemelten fontos feladatköreit, köteles
a) biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző kockázatkezelési és belső kontrollrendszerének vonatkozó területei megfelelőek legyenek ahhoz, hogy biztosítsák a 76. § (6) bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést;
b) megfelelően figyelembe venni a kiszervezett tevékenységeket a saját kockázatkezelési és belső kontrollrendszerében, hogy biztosítsa a 76. § (6) bekezdés a) és b) pontjának való megfelelést;
c) meggyőződni arról, hogy a kiszervezett tevékenységet végző rendelkezik a kiszervezett feladatok megfelelő és megbízható módon történő végzéséhez szükséges pénzügyi forrásokkal; és
d) biztosítani, hogy a kiszervezett tevékenységet végző - figyelembe véve a kiszervezett feladatköröket és tevékenységeket is - rendelkezzen a veszélyhelyzetek és az üzletviteli fennakadások kezelésére alkalmas megfelelő készenléti tervekkel, és amennyiben szükséges, a kiszervezett tevékenységet végző rendszeresen tesztelje a tartalék rendszereket.
(5) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet több biztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(5) Aki egyidejűleg végez - az adatvédelmi előírások betartásával - kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles az így tudomására jutott tényt, adatot, információt elkülönítetten - az adatvédelmi előírások betartásával - kezelni.
(5) Amennyiben a Felügyelet észleli, hogy a biztosító a (3) és (4) bekezdésben foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, a tevékenység kiszervezését megtilthatja.
(6) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy e vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy e tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(6) Aki egyidejűleg végez kiszervezett tevékenységet egy vagy több biztosító, illetve legalább egy biztosító és legalább egy viszontbiztosító részére, az köteles a biztosítók vagy viszontbiztosítók által átadott adatot, információt elkülönítetten, az adatvédelmi előírások betartásával kezelni.
(7) A (6) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, amennyiben a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző tulajdonosa azonos, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
(7) A biztosító nem szervezheti ki a tevékenységet olyan szervezethez,
a) amelyben a biztosító vezető tisztségviselőjének vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozójának tulajdonosi részesedése van, vagy
b) amelynek a biztosító vezető tisztségviselője vagy a vezető tisztségviselő közeli hozzátartozója vezető tisztségviselője.
(8) A (7) bekezdésben előírt korlátozást nem kell alkalmazni, ha a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző szervezet tulajdonosa azonos vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító tulajdonosa, vagy a kiszervezett tevékenységet végző szervezet a biztosító tulajdonában áll, illetve azonos tulajdonosi csoportba tartoznak.
(9) Bármilyen kiemelten fontos feladatkör vagy tevékenység kiszervezett tevékenységet végzőjének kiválasztása során az igazgatóság gondoskodik arról, hogy
a) a biztosító részletes vizsgálatot végezzen annak érdekében, hogy - a biztosító céljait és igényeit figyelembe véve - a lehetséges kiszervezett tevékenységet végző rendelkezzen mindazon képességekkel, erőforrásokkal, valamint hatósági engedélyekkel, amelyek az előírt feladatkörök vagy tevékenységek kielégítő módon történő elvégzéséhez szükségesek;
b) a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző írásbeli szerződést kössön, amely egyértelműen meghatározza a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző jogait és kötelezettségeit; és
c) a kiszervezési szerződés feltételeiről egyértelműen tájékoztatást kapjon jóváhagyás céljából.
(10) Amennyiben a biztosító és a kiszervezett tevékenységet végző ugyanazon tulajdonosi csoport tagjai, a biztosító a kiemelten fontos feladatkörök vagy tevékenységek kiszervezésénél a (9) bekezdésben meghatározott követelményeken felül köteles figyelembe venni, hogy a biztosító milyen mértékben ellenőrzi a kiszervezett tevékenységet végzőt vagy képes befolyásolni annak tevékenységeit.
77/A. §
(1) A másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító felügyeleti hatósága vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult, hogy a Felügyelet előzetes értesítését követően, a Felügyelet közreműködésével Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt ellenőrizze.
(2) A (1) bekezdés szerinti ellenőrzés során a Felügyelet jár el a másik tagállamban székhellyel rendelkező, tevékenységét kiszervező biztosító felügyeleti hatósága ellenőrzési tevékenységének a biztosítása érdekében.
(3) Az illetékes felügyeleti hatóság kérelmére a Felügyelet jogosult a másik tagállamban székhellyel rendelkező biztosító megbízásából Magyarország területén a kiszervezett tevékenységet végzőt a helyszínen ellenőrizni, valamint a kiszervezett tevékenységet végzőtől adatszolgáltatást kérni.
77/B. §   A Felügyelet vagy az erre általa felhatalmazott személy jogosult a biztosító által kiszervezett tevékenységet másik tagállamban végzőt az illetékes hatóság előzetes értesítését követően, az illetékes hatóság közreműködésével ellenőrizni.
78. §
(1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a kiszervezett tevékenység végzése során a tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;
c) a kiszervezett tevékenységet végző felelősségét a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;
d) az elvárt, a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén.
(1) A kiszervezésre vonatkozó szerződésnek tartalmaznia kell legalább:
a) a kiszervezett tevékenység végzése során a kiszervezett tevékenységet végző tudomására jutott biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket;
b) a kiszervezett tevékenységet végző hozzájárulását a kiszervezett tevékenységnek a biztosító belső ellenőre, könyvvizsgálója és a Felügyelet által történő ellenőrzéséhez;
c) mindkét fél jogait és kötelezettségeit, különös tekintettel a kiszervezett tevékenységet végző felelősségére vonatkozó szabályokat a tevékenység megfelelő színvonalon történő végzéséért;
d) a tevékenység végzésének minőségére vonatkozó részletes követelményeket;
e) a biztosító részéről történő azonnali hatályú felmondás lehetőségét a kiszervezett tevékenységet végző által történő jogszabálysértő tevékenység, illetve ismételt vagy súlyos szerződésszegés esetén;
f) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző köteles a biztosítót a körülmények minden olyan változásáról tájékoztatni, ami lényegesen befolyásolhatja a kiszervezett feladatkörök és tevékenységek hatékony, jogszabályoknak megfelelő ellátását;
g) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végző csak felmondási idővel szüntetheti meg a szerződést, és a felmondási időnek elegendőnek kell lennie ahhoz, hogy a biztosító a feladatkör vagy tevékenység ellátásáról gondoskodhasson;
h) azt, hogy a biztosító tájékoztatást kérhet a kiszervezett tevékenységekről és utasításokat adhat a kiszervezett tevékenységek és feladatkörök tekintetében;
i) azokat a feltételeket és jogszabályi korlátokat, amelyek alapján a kiszervezett tevékenységet végző a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység végzésével mást bízhat meg; és
j) azt, hogy a kiszervezett tevékenységet végzőnek a biztosítóval kötött szerződésből eredő feladatait és kötelezettségeit nem érinti, ha a hozzá kiszervezett feladatkör vagy tevékenység végzésével az i) pont alapján mást bíz meg.
(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot, információt megadni. Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.
(2) Az ügymenet kiszervezési szerződésben a biztosító köteles előírni, hogy bármely típusú felügyeleti ellenőrzés esetén a vele szerződő fél köteles a felügyeleti ellenőrzést végzőknek az ügymenet kiszervezéssel kapcsolatos valamennyi adatot, dokumentumot és információt megadni.
(3) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
(3) Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a szerződésben rögzíteni kell az adatfeldolgozás rendjét és az adatvédelem szabályait.

A másik tagállamban történő biztosítói fióktelep létesítés szabályai

79. §
(1) A biztosító köteles bejelenteni a Felügyeletnek, ha másik tagállamban fióktelepet kíván létesíteni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti bejelentésnek tartalmaznia kell:
a) annak a tagállamnak a megnevezését, ahol a biztosító a fióktelepet kívánja létesíteni,
b) a fióktelep szervezeti felépítésére, irányítására, ellenőrzési rendjére vonatkozó iratokat,
c) a végezni kívánt tevékenységek megnevezését,
d) az üzleti tervet,
e) a fióktelep irányítását ellátó felelős személyek, meghatalmazott képviselők megnevezését,
f) a fióktelep címét,
f) a fióktelep nevét és címét.
g) a kézbesítési megbízott megnevezését.
(3) Ha a Felügyelet rendelkezésére álló adatok szerint a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete megfelel a jogszabályi előírásoknak, a bejelentés kézhezvételétől számított 3 hónapon belül a Felügyelet köteles írásban tájékoztatni a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát. Erről egyidejűleg köteles értesíteni a bejelentő biztosítót is.
(4) A (3) bekezdésben foglalt tájékoztatásban a Felügyelet igazolja, hogy a fióktelepet létesítő biztosító rendelkezik a megfelelő szavatoló tőkével.
80. §
(1) A Felügyelet a 79. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító a 79. § (2) bekezdésében felsorolt adatokat nem közli, illetve a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, legkésőbb 3 hónapon belül köteles határozatban közölni a bejelentő biztosítóval.
(2) A másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága a 79. § (3) bekezdésében foglalt tájékoztatás kézhezvételétől számított 2 hónapon belül a Felügyeletet tájékoztatja azon feltételekről, amelyek keretében a fióktelep tevékenységét végezheti. Ezt a tájékoztatást a Felügyelet a biztosító részére továbbítja.
(3) A fióktelep a (2) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételét követően, illetve a tájékoztatásra rendelkezésre álló 2 hónapos időtartam lejártát követően hozható létre és kezdheti meg működését.
(4) Ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-g) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a 79. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.
(4) Ha a működés során a 79. § (2) bekezdésének b)-f) pontjában meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító legkésőbb 1 hónappal a változást megelőzően írásban köteles erről tájékoztatni a Felügyeletet és a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát annak érdekében, hogy a felügyeleti hatóságok a 79. § (3) bekezdésében meghatározott hatáskörüket megfelelően gyakorolhassák.

A határon átnyúló tevékenység végzésének szabályai

81. §
(1) Ha a biztosító határon átnyúló tevékenységként első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni másik tagállam területén, köteles ezt a Felügyeletnek előzetesen bejelenteni és meghatározni a másik tagállamban vállalni tervezett kockázatokat.
(2) A Felügyelet az (1) bekezdés szerinti bejelentés kézhezvételétől számított 1 hónapon belül tájékoztatja a másik tagállam illetékes felügyeleti hatóságát arról, hogy
a) a biztosító mely ágazatokra rendelkezik tevékenységi engedéllyel,
b) milyen ágazatokban kíván tevékenykedni a másik tagállam területén,
c) a biztosító rendelkezik-e a megfelelő szavatoló tőkével.
A Felügyelet a tájékoztatást köteles egyidejűleg közölni a bejelentő biztosítóval is.
(3) A Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ha a biztosító az (1) bekezdésben foglaltakat nem közli, illetve a bejelentő biztosító felépítési, irányítási, ellenőrzési rendje és pénzügyi helyzete nem felel meg a jogszabályi előírásoknak. Ha a Felügyelet a (2) bekezdésben foglalt tájékoztatást megtagadja, ezt legkésőbb 1 hónapon belül köteles határozatban közölni a bejelentő biztosítóval.
(4) A biztosító a tevékenységét a Felügyelet tájékoztatásának kézhezvételét követő napon kezdheti meg a másik tagállamban.
(5) Ha a működés során a (2) bekezdés a)-b) pontjaiban meghatározott adatokban változás következik be, a biztosító az (1) bekezdésben előírtak szerint a változás bekövetkeztétől számított 15 napon belül köteles bejelenteni a Felügyeletnek, amelynek eljárására a (2)-(3) bekezdésekben foglaltak az irányadók.
82. §
(1) Ha a másik tagállam illetékes felügyeleti hatósága arról tájékoztatja a Felügyeletet, hogy a székhelyén bejegyzett biztosító első alkalommal kíván biztosítási tevékenységet végezni határon átnyúló szolgáltatás keretében, a Felügyelet tájékoztatja a biztosítót a biztosítási tevékenységre vonatkozó magyar szabályozásról.
(2) A Felügyelet nem rendszeres tájékoztatást kérhet a biztosítótól a terjesztett biztosítási szerződési feltételekről és az ezzel összefüggő dokumentumokról annak igazolására, hogy a szerződések megfelelnek a nemzeti jogszabályoknak.

III. FEJEZET
A BIZTOSÍTÓ VEZETŐ ÁLLÁSÚ SZEMÉLYEIRE ÉS EGYÉB VEZETŐIRE VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

A vezető állású személy

83. §
(1) Biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiányok pótlásától számított 30 napon belül meghozni.
(1) Biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját 22 munkanappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.
(1) Biztosítónál vezető állású személynek az nevezhető ki, illetve az választható meg, akinek személyét a megválasztás, illetve a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és a Felügyelet az engedélyt megadta. A Felügyelet köteles a vezető állású személy megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést.
(2) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(2a) Ha a vezető állású személy kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (2) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, a vezető állású személy csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (2) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
(3) Biztosítónál vezető állású személy kizárólag olyan személy lehet, aki
a) büntetlen előéletű,
b) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
c) legalább 5 éves biztosítási vagy vállalati gazdálkodási, illetve az államigazgatás pénzügyi és gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik (az előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az engedély iránti kérelem benyújtását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra),
c) biztosításszakmai vezetői gyakorlattal vagy legalább 30 főt foglalkoztató vállalkozásnál szerzett gazdálkodási vezetői gyakorlattal vagy az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén szerzett vezetői gyakorlattal rendelkezik, ha e vezetői gyakorlat ideje hosszabb mint öt év, és az előírt vezetői gyakorlat befejezése nem esik az engedély iránti kérelem benyújtását tíz évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra,
d) felsőfokú iskolai végzettséggel rendelkezik,
e) biztosítónál nem tevékenykedik könyvvizsgálóként.
(4) A biztosító felügyelő bizottságának tagjai közül a (3) bekezdés c), illetve d) pontjaiban foglaltak kizárólag a felügyelő bizottság elnökére nézve kötelezőek.
(5) Akivel szemben a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, a XVII. és XVIII. fejezetében meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan vagyon elleni vagy gazdasági bűncselekmény miatt, amely a magyar jog szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.
(5) Akivel szemben
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény XV. fejezetének VII. és VIII. címében, XVII. és XVIII. fejezetében,
b) a Btk. XXVII. vagy XXXV-XLIII. Fejezetében
meghatározott bűncselekmény miatt az ügyész vádat emelt, vagy külföldön az illetékes hatóság vádat emelt olyan bűncselekmény miatt, amely az 1978. évi IV. törvény XVII. vagy XVIII. fejezete szerint 2013. június 30-ig büntetendő volt, vagy a Btk. XXXV-XLIII. Fejezetében foglaltak szerint büntetendő, a büntetőeljárás jogerős befejezéséig vezető állású személyként nem foglalkoztatható, illetve az ilyen feladatok általa történő ellátását fel kell függeszteni.
(6) A Felügyelet indokolt esetben a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti a vezető állású személy felmentését.
(7) A biztosítói holding társaság tevékenységét irányító személynek szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal kell rendelkeznie.
(7) A biztosítói holding társaság és a vegyes pénzügyi holding társaság tevékenységét ténylegesen irányító vezető állású személynek az választható meg, aki megfelel az (1)-(6) bekezdésben meghatározott feltételeknek.

Az ügyvezető

84. §
(1) A biztosító ügyvezetőjének az nevezhető ki, illetve az választható meg, aki megfelel a vezető állású személyekre vonatkozó, a 83. §-ban meghatározott általános követelményeknek és a biztosítóval - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - munkaviszonyban áll.
(2) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az ügyvezetőt megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja.
(3) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra
a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő biztosító esetén két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,
b) harmadik országbeli biztosító fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult.
(3) Cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult.
(3) Cégjegyzésre - ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra részvénytársasági, szövetkezeti formában, illetve harmadik országbeli biztosító fióktelepe formájában működő biztosító, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító egyesület esetén az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők közül két személy együttesen jogosult.
(4) A 300 millió forint éves díjbevételt elérő biztosító, egyesület esetén az egyesület képviseletére két ügyvezető együttesen jogosult.
(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó biztosító egyesület esetén a cégjegyzésre - ideértve a bankszámla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők önállóan vagy együttesen jogosultak.
(4) A (3) bekezdés alá nem tartozó biztosító egyesület esetén a cégjegyzésre - ideértve a pénzforgalmi számla feletti rendelkezést is - és a biztosító nevében a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra az igazgatóság tagjai és az ügyvezetők önállóan vagy együttesen jogosultak.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a biztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.
(5) A (3) és (4) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a biztosító igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - a (3) és (4) bekezdésben foglaltaknak megfelelően önálló, illetve együttes aláírási jogként - átruházható. A biztosító ügyfelének kérésére a biztosító nevében kötelezettséget vállaló személy aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot be kell mutatni.
(6) A biztosító ügyvezetői közül meg kell jelölni az első számú vezetőként foglalkoztatott személyt.

Az egyéb vezetők

85. §
(1) A biztosító a biztosítási tevékenység folytatásához a (6) bekezdésben foglalt kivétellel
a) vezető biztosításmatematikust (aktuáriust),
a) vezető aktuáriust;
b) vezető jogtanácsost,
c) számviteli rendért felelős vezetőt,
c) számviteli rendért felelős vezetőt; és
d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt),
d) belső ellenőrzési vezetőt (belső ellenőrt) (a továbbiakban együtt: egyéb vezető)
e) ha az 1. számú mellékletben meghatározott nem életbiztosítási ág A) részének 1. és 2. számú ágazatába, valamint 18. számú ágazatába tartozó fedezet betegséggel és balesettel összefüggő szolgáltatást is tartalmaz, vagy a 2. számú mellékletben meghatározott életbiztosítási ágba tartozó tevékenységet folytat, vezető orvost (a továbbiakban: egyéb vezetők)
köteles foglalkoztatni.
(2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját 30 nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztását, illetve kinevezését engedélyező vagy azt elutasító határozatát a benyújtástól, illetve a hiánypótlástól számított 30 napon belül meghozni.
(2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját 22 munkanappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.
(2) Egyéb vezetőnek az nevezhető ki, akinek személyét a kinevezés tervezett időpontját harminc nappal megelőzően a biztosító a Felügyeletnek bejelentette, és az engedélyt a Felügyelet megadta. A Felügyelet köteles az egyéb vezető megválasztásáról, illetve kinevezéséről engedélyező vagy azt elutasító határozatot hozni.
(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül azt nem utasítja el, az engedélyezési eljárást nem függeszti fel, vagy a hiánypótlás érdekében nem intézkedik.
(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem kézhezvételét követő huszonkét munkanapon belül nem hoz döntést.
(3) Az engedélyt megadottnak kell tekinteni, ha a Felügyelet a kérelem megérkezését követő naptól számított harminc napon belül nem hoz döntést.
(3a) Ha az egyéb vezető kinevezésére vagy megválasztására az engedély megszerzésétől vagy a (3) bekezdés szerinti vélelem bekövetkezésétől számított három hónapon belül nem kerül sor, az egyéb vezető csak ismételt engedélyezést követően nevezhető ki vagy választható meg. Az ismételt engedélyezési eljárásra a (3) bekezdésben meghatározott szabályok alkalmazandók.
(4) Az egyéb vezetők legfeljebb 2 részvénytársaságnál tölthetnek be ilyen pozíciót.
(5) A törvény 126. § (4) bekezdésének b) pontjában foglalt feltételeknek eleget tevő biztosító egyesület legalább ügyvezetőt köteles foglalkoztatni.
(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdésének a)-d) pontjaiban, a 87. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban és a 88. § (1) bekezdésének a)-e) pontjaiban előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.
(6) A 300 millió forint éves díjbevételt el nem érő biztosító egyesület az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb vezetőket megbízási jogviszony keretében is foglalkoztathatja, vagy e tevékenység ellátásával más - az adott tevékenység ellátására a 86. § (1) bekezdés a)-d) pontjában, a 87. § (1) bekezdés a)-d) pontjában és a 88. § (1) bekezdés a)-e) pontjában előírtaknak megfelelő személlyel rendelkező - szervezetet is megbízhat, belső ellenőrt pedig nem köteles alkalmazni. Ezen egyesület esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott egyéb vezetőként a Felügyelet az egyesület viszontbiztosítását ellátó biztosító egyéb vezetőinek igénybevételét is elfogadhatja.
(7) A 86. § (1) bekezdésének b) pontjában, a 87. § (1) bekezdésének c) pontjában, a 88. § (1) bekezdésének c) pontjában és a 89. § (2) bekezdésének b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(7) A 86. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és b) pontjában, a 87. § (1) bekezdés c) pontjában, a 88. § (1) bekezdés c) pontjában és a 89. § (2) bekezdés b) pontjában előírt szakmai gyakorlat befejezése nem eshet az egyéb vezető kinevezését, illetve alkalmazását 10 évvel megelőző időpontnál korábbi időpontra.
(8) A Felügyelet indokolt esetben, a kötelezettségszegés súlyának figyelembevételével kezdeményezheti az egyéb vezetők felmentését.
(9) Az (1) bekezdés a)-c) pontjai szerinti egyéb vezetők jogviszonyának megszüntetéséhez a felügyelő bizottság előzetes tájékoztatása szükséges.
(10) Az (1) bekezdés a)-d) pontjai szerinti egyéb vezetőket - tanácskozási joggal - a biztosító közgyűlésének felelősségi területüket érintő napirendi pontjai tárgyalására meg kell hívni.
(11) A Kártalanítási Számlát kezelő szervezet a Számla kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőket köteles alkalmazni.
(11) A Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet a Kártalanítási Számla és a Kártalanítási Alap kezelésével kapcsolatos tevékenység végzésére az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott egyéb vezetőt köteles alkalmazni.

A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa)

A biztosító vezető aktuáriusa

86. §
(1) A biztosító vezető biztosításmatematikusaként (aktuáriusaként) az alkalmazható, aki
a) szakirányú egyetemi végzettséggel és külön jogszabályban meghatározott biztosításmatematikusi (aktuáriusi) képesítéssel rendelkezik;
b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál szerzett gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik;
b) legalább 5 éves, biztosítónál, a Felügyeletnél, a biztosításmatematikusok (aktuáriusok) vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik;
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(1) A biztosító vezető aktuáriusa az lehet, aki
a) az alábbi szakmai követelmények valamelyikének megfelel:
aa) biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettséggel rendelkezik vagy
ab) szakirányú felsőfokú - így különösen természettudományi, informatikai, gazdaságtudományi, műszaki képzési területen szerzett egyetemi vagy mesterfokozatú - végzettséggel és legalább a 231/E. §-ban meghatározott határidőt megelőzően szerzett 5 éves vezető aktuáriusi vagy 10 éves aktuáriusi munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkezik;
b) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, a biztosítók, az aktuáriusok vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgálójánál vagy biztosítási szaktanácsadónál szerzett aktuáriusi szakmai gyakorlattal rendelkezik;
c) büntetlen előéletű;
d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik; és
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2) A biztosító vezető biztosításmatematikusa (aktuáriusa) aláírásával igazolja:
a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét,
b) a szavatoló tőke szükséglet számításának helyességét,
c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását,
d) a díjkalkulációk szakmai helyességét,
e) az a)-d) pontokra vonatkozó adatok, valamint a tartalékok helytállóságát.
(2) A biztosító vezető aktuáriusa aláírásával igazolja:
a) az éves beszámolóban szereplő tartalékok képzésének és mértékének helyességét;
b) a szavatolótőke-szükséglet számításának helyességét;
c) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztását;
d) a díjkalkulációk szakmai helyességét; és
e) az a)-d) pontra vonatkozó adatok valamint a tartalékok helytállóságát.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túl a biztosító vezető biztosításmatematikusa igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak, az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakkal kapcsolatban a biztosító vezető aktuáriusa azt is igazolja, hogy a rendelkezésre álló adatok elégségesek, teljesek és összehangoltak voltak és az alkalmazott módszerek a kockázatok természetének megfeleltek.
(4) A biztosító vezető biztosításmatematikusa az éves beszámolóval együtt ahhoz kapcsolódóan benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.
(4) A biztosító vezető aktuáriusa az éves beszámolóval együtt, ahhoz kapcsolódóan - a felügyeleti ellenőrzés elősegítése céljából - benyújtja a Felügyeletnek a biztosító éves külön aktuáriusi jelentését.
(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a pénzügyminiszter rendeletben állapítja meg.
(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a miniszter rendeletben állapítja meg.
(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletében állapítja meg.
(5) Az aktuáriusi jelentés tartalmi követelményeit a Felügyelet elnöke rendeletben állapítja meg.
(6) Biztosításmatematikai (aktuáriusi) végzettség e törvény szerint különösen:
a) közgazdasági vagy pénzügyi szak aktuárius főszakirányán,
b) matematikus vagy alkalmazott matematikus szak aktuárius és pénzügyi matematika szakirányán;
c) biztosítási és pénzügyi matematika mesterszak aktuárius szakirányán vagy
d) posztgraduális aktuárius szakon
szerzett végzettség.

A biztosító vezető jogtanácsosa

87. §
(1) A biztosító vezető jogtanácsosa az lehet, aki
a) állam- és jogtudományi egyetemi végzettséggel rendelkezik,
b) jogi szakvizsgát és biztosítási szakjogászi vizsgát tett,
c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók vagy biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett biztosításszakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) büntetlen előéletű,
e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2) A biztosító vezető jogtanácsosa ellenőrzi és aláírásával igazolja, hogy a Felügyelethez engedélyezésre benyújtott vagy a bejelentési kötelezettség alapján megküldött okmányok a jogszabályoknak megfelelnek.

A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője

88. §
(1) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője kizárólag az lehet, aki
a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,
b) mérlegképes könyvelői szakképesítéssel,
c) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) legalább 5 éves, biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett számviteli gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) büntetlen előéletű,
e) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
f) a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2) A biztosító számviteli rendjéért felelős vezetője ellenőrzi és a biztosító első számú vezetője mellett aláírásával igazolja a Felügyeletnek beküldött, a 143. §-ban meghatározott eszköznyilvántartás, a 146. §-ban és a 172. §-ban meghatározott éves beszámoló, éves és negyedéves jelentés helytállóságát.

A biztosító belső ellenőrzésének vezetője (belső ellenőre)

89. §
(1) A biztosító részvénytársaság és a szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.
(1) A biztosító részvénytársaság és a szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles a felügyelő bizottság szakmai irányítása alá tartozó belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók - ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként - kötelesek írásban megállapodni a tekintetben, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.
(1) A biztosító részvénytársaság, a biztosító szövetkezet, valamint a 300 millió forint éves díjbevételt elérő vagy meghaladó biztosító egyesület köteles belső ellenőrt alkalmazni. Az ilyen biztosítók, ha ugyanazon személyt alkalmazzák belső ellenőrként, kötelesek írásban megállapodni arról, hogy a belső ellenőr kölcsönös alkalmazása ellen nem emelnek kifogást. A megállapodást a Felügyeletnek 30 napon belül meg kell küldeni.
(2) A biztosító belső ellenőrzési szervezetének vezetője (belső ellenőre) kizárólag az lehet, aki
a) szakirányú egyetemi vagy főiskolai végzettséggel,
b) legalább 5 éves, biztosítónál, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) büntetlen előéletű,
d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik,
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(2) A biztosító belső ellenőre az lehet, aki
a) szakirányú felsőfokú - így különösen közgazdasági, pénzügyi vagy jogi - végzettséggel rendelkezik,
b) legalább 5 éves,
ba) biztosítónál vagy viszontbiztosítónál, pénzügyi felügyeletet ellátó szervezetnél, az államigazgatás pénzügyi, illetve gazdasági területén, a biztosítók, biztosításközvetítők, szaktanácsadók szakmai érdekvédelmi szervénél, biztosításközvetítői tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetnél, biztosító könyvvizsgáló cégénél szerzett szakmai gyakorlattal vagy biztosítási szaktanácsadói szakmai gyakorlattal, vagy
bb) szabályozott vállalkozásnál, illetve azok könyvvizsgáló cégénél szerzett belső ellenőrzési vagy megfelelőségi szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) büntetlen előéletű,
d) szakmai alkalmassággal és üzleti megbízhatósággal rendelkezik, és
e) a biztosítóval munkaviszonyban áll.
(3) A biztosítónál működő belső ellenőrzési vezető (belső ellenőr) feladata kizárólag
a) a biztosító belső szabályzatoknak megfelelő működésének, valamint
b) a biztosítási tevékenységnek a törvényesség, a biztonság, az áttekinthetőség és a célszerűség szempontjából történő vizsgálatára terjed ki.
(3) A biztosítónál működő belső ellenőr feladata - a III/A. fejezet alkalmazási körére tekintet nélkül - a 91/K. §-ban meghatározott belső ellenőrzési feladatok ellátása.
(4) A belső ellenőrzés vezetőjének (belső ellenőrnek) - a (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően - a biztosító által a Felügyelet részére adott jelentések és adatszolgáltatások tartalmi helyességét és teljességét is legalább negyedévente ellenőrizni kell.
(4) A belső ellenőr felett a munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja, a belső ellenőr irányítását a felügyelőbizottság látja el.
(5) A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) jelentéseit mind a felügyelő bizottság, mind az igazgatóság részére köteles megküldeni. A belső ellenőrzés vezetője (belső ellenőr) jelentéseit köteles magyar nyelven is elkészíteni és a felügyeleti ellenőrzés alkalmával az ellenőrzést végzők rendelkezésére bocsátani.
(6) A biztosító működésének ellenőrzésével kapcsolatban a felügyelő bizottság különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;
b) irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, amelynek keretében
1. elfogadja a belső ellenőrzési szervezet éves ellenőrzési tervét,
2. legalább félévente megtárgyalja a belső ellenőrzés által készített jelentéseket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását,
3. szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját,
4. javaslatot tesz a belső ellenőrzési szervezet létszámának változtatására;
c) a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki.
(7) A belső ellenőr feletti munkáltatói jogokat közvetlenül az első számú vezető gyakorolja.

A biztosító vezető orvosa

90. §
(1) A biztosító vezető orvosa kizárólag az lehet, aki
a) orvosi diplomával,
b) orvosi alap-szakképesítéssel,
c) legalább 5 éves biztosítási szakmai gyakorlattal rendelkezik,
d) büntetlen előéletű,
e) a biztosítóval munkaviszonyban vagy tartós megbízási jogviszonyban áll.
(2) A biztosító vezető orvosa felelős
a) a biztosítási termékek és szabályzatok orvosi szakszerűségéért,
b) a biztosító egészségi kockázat és kárszakértői munkájának szakszerűségéért.

Szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság

91. §
(1) A kérelmezőnek kell bizonyítania a szakmai alkalmasságot és az üzleti megbízhatóságot.
(2) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság igazolásának módját a kérelmező megválaszthatja, azonban a Felügyelet egyéb, pontosan meghatározott iratok (okmányok) benyújtását írhatja elő.
(3) A szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság bizonyításának sikertelenségét a Felügyeletnek határozattal kell megállapítania.
(4) Nem lehet szakmailag alkalmasnak és üzletileg megbízhatónak minősíteni azt a személyt, aki
a) befolyásoló részesedéssel rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető állású személy, vagy egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi intézménynél,
aa) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
ab) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy
a) minősített befolyással rendelkezik (vagy rendelkezett), illetve vezető állású személy, vagy egyéb vezető (vagy az volt) egy olyan biztosítónál, biztosításközvetítőnél vagy pénzügyi intézménynél,
aa) amely esetében a fizetőképtelenséget kizárólag felügyeleti szerve által alkalmazott intézkedéssel lehetett elkerülni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította, vagy
ab) amelyet fel kellett számolni, és akinek személyes felelősségét e helyzet kialakulásáért jogerős bírósági vagy hatósági határozat megállapította; vagy
b) súlyosan vagy ismételten megsértette e törvény vagy más, a biztosítási tevékenységre vonatkozó jogszabály előírásait és emiatt vele szemben a Felügyelet 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a kiszabható legmagasabb összegű bírságot alkalmazta, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét megállapította.
b) súlyosan vagy ismételten megsértette a Felügyelet feladatkörébe tartozó törvények, illetve e törvények felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok előírásait, és emiatt vele szemben az illetékes felügyelet öt évnél nem régebben kelt jogerős határozatában a legmagasabb összegű bírságot szabta ki, illetve a bíróság 5 évnél nem régebben kelt jogerős határozatában felelősségét e jogszabályok megsértése miatt megállapította.
(5) A Felügyelet a szakmai alkalmasság és üzleti megbízhatóság fennállásának megállapítása érdekében az illetékes külföldi hatóságot közvetlenül megkeresheti.

III/A. FEJEZET
A BIZTOSÍTÓK IRÁNYÍTÁSI RENDSZERÉVEL KAPCSOLATOS KÜLÖNÖS SZABÁLYOK

A fejezet alkalmazási köre

91/A. §
(1) E fejezet hatálya azokra a biztosítókra terjed ki, amelyek megfelelnek a következő feltételek valamelyikének:
a) a biztosító éves bruttó díjbevétele eléri az 5 millió eurót;
b) a biztosító viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 25 millió eurót;
c) a biztosító üzleti tevékenysége tartalmaz felelősség-, hitel- és kezesi biztosítási kockázatokat fedező biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységet, kivéve, ha azok az 1. számú melléklet C) részében meghatározott kiegészítő kockázatokat jelentenek;
d) a biztosító viszontbiztosítási ügyletekből származó
da) éves bruttó díjbevétele eléri a 0,5 millió eurót,
db) viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai elérik a 2,5 millió eurót,
dc) az éves bruttó díjbevétele meghaladja az éves összes bruttó díjbevétele 10%-át, vagy
dd) viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai 10%-át, vagy
e) a biztosító olyan csoport tagja, ahol a csoport bruttó biztosítástechnikai tartalékai meghaladják a 25 millió eurót.
(2) Ha az (1) bekezdésben meghatározott összegek bármelyikét a biztosító három egymást követő évben túllépi, akkor e fejezet szabályai alkalmazandók a negyedik évtől.
(3) Az (1) bekezdéstől eltérően e fejezet szabályai alkalmazandók minden olyan biztosítási tevékenység folytatására engedélyt kérő biztosítóra, amelynek az üzleti terv alapján éves bruttó díjbevétele vagy viszontbiztosítással nem csökkentett bruttó biztosítástechnikai tartalékai várhatóan öt éven belül meghaladják az (1) bekezdésben rögzített valamely küszöbértéket.
(4) E fejezet szabályai nem alkalmazhatóak arra a biztosítóra, amelyre vonatkozóan a Felügyelet megállapította az összes alábbi feltétel egyidejű teljesülését:
a) az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek egyikét sem haladta meg a hatálybalépést megelőző három év egyikében sem, és
b) az (1) bekezdésben szereplő küszöbértékek közül az üzleti terv alapján az elkövetkező öt év alatt várhatóan egyiket sem lépi túl.

Általános követelmények

91/B. §
(1) A biztosító köteles a méretével, az általa végzett biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenysége jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányban álló, hatékony, az üzleti tevékenység körültekintő és megbízható irányítását szavatoló irányítási rendszert működtetni (arányosság elve).
(2) Az arányosság elvét a biztosító irányítási rendszerére vonatkozó valamennyi előírás tekintetében alkalmazni kell, így különösen a kiemelten fontos feladatkörökért felelős személyek, a kockázatkezelési rendszer (ezen belül a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszer), a belső kontroll rendszer, a belső ellenőrzés és a kiszervezés tekintetében.
91/C. §
(1) A biztosító tevékenységéért, ideértve a kiszervezett tevékenységet is végső felelősséget az igazgatóság vállal.
(2) A biztosító az irányítási rendszer keretén belül köteles
a) a szervezeti felépítését valamint a kiemelten fontos feladatköreit belső szabályzatban áttekinthetően rögzíteni,
b) a felelősségi köröket egyértelműen meghatározni és egymástól megfelelően elhatárolni;
c) hatékony információáramlást biztosító rendszert működtetni; és
d) tevékenységei folyamatos és szabályszerű ellátása érdekében megfelelő és arányos rendszereket, erőforrásokat és eljárásokat - ideértve a készenléti tervet is - alkalmazni.
(3) A biztosító az irányítási rendszerén belül köteles legalább
a) a kockázatkezelésre;
b) a belső kontrollrendszerre;
c) a belső ellenőrzésre; és
d) amennyiben kiszervezi valamely tevékenységét, a kiszervezésre
vonatkozó részletes szabályokat és követelményeket az igazgatóság által jóváhagyott belső szabályzatban rögzíteni. A szabályzatokat a rendszer vagy az érintett terület bármely jelentős változása esetén, de évente legalább egyszer felül kell vizsgálni.
(4) A belső szabályzatoknak egyértelműen meg kell állapítaniuk a vonatkozó feladatokat, célkitűzéseket, folyamatokat és az alkalmazandó beszámolási eljárásokat, amelyek mindegyikének összhangban kell lennie a biztosító általános üzleti stratégiájával.
91/D. §
(1) A biztosító
a) hatékony együttműködési, belső jelentési és információközlési rendszert hoz létre és tart fenn minden érintett feladatkört ellátó személy szintjén;
b) hatékony döntéshozatali eljárásokat és szervezeti felépítést hoz létre és tart fenn, amelyek világosan meghatározzák a beszámolási útvonalakat, felosztják a feladatköröket és felelősségeket, valamint figyelembe veszik a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegét, nagyságrendjét és összetettségét;
c) biztosítja, hogy a biztosító alkalmazásában álló és érdekében tevékenykedő személy ismerje azokat az eljárásokat, amelyek a kötelezettségei megfelelő teljesítéséhez szükségesek;
d) biztosítja, hogy amennyiben egyes személyek vagy szervezeti egységek több feladatot látnak el, az ne, vagy valószínűsíthetően ne akadályozza meg az érintett személyeket abban, hogy bármely konkrét feladatkört megbízhatóan, tisztességesen és tárgyilagos módon lássanak el;
e) olyan információs rendszert hoz létre és működtet, amely teljes körű, megbízható, egyértelmű, következetes, időszerű és helyénvaló információkat állít elő az üzleti tevékenységekről, a vállalt kötelezettségekről valamint a kockázatokról, amelyeknek a biztosító ki van téve;
f) megfelelő és pontos nyilvántartásokat vezet üzleti és belső felépítéséről;
g) megőrzi az információk biztonságát, integritását és bizalmas természetét, figyelembe véve az információ jellegét; és
h) írásbeli javadalmazási politikát fogad el.
(2) A biztosító olyan üzletmenet-folytonossági szabályzatot hoz létre, vezet be és tart fenn, amely biztosítja, hogy a rendszerekben és eljárásokban bekövetkező megszakítás esetén is meg tudja őrizni a nélkülözhetetlen adatokat és feladatköröket, és fenn tudja tartani a biztosítási és viszontbiztosítási tevékenységeket, és amennyiben ez nem lehetséges, a szabályzatnak biztosítania kell, hogy a biztosító időben helyre tudja állítani az ilyen adatokat és feladatköröket, annak érdekében, hogy mielőbb folytatni tudja a biztosítási vagy viszontbiztosítási tevékenységeket.
(3) A biztosító hatékony rendszereket működtet az összeférhetetlenség megakadályozására és a lehetséges összeférhetetlenségek azonosítására, valamint eljárásokat dolgoz ki annak érdekében, hogy azok, akik részt vesznek a biztosító stratégiáinak és politikáinak végrehajtásában, megértsék, hogy hol merülhetnek fel összeférhetetlenségek és, hogy az ilyen összeférhetetlenségeket hogyan kell kezelni.
(4) A biztosító folyamatosan nyomon követi és rendszeresen értékeli az irányítási rendszere megfelelőségét és hatékonyságát, valamint megteszi a megfelelő intézkedéseket a hiányosságok kezelésére.
91/E. §   A belső kontrollrendszer - amely kiterjed legalább az igazgatási és számviteli eljárásokra, belső ellenőrzési keretrendszerre, a vállalkozás minden szintjére kiterjedő megfelelő jelentési és adatszolgáltatási rendszerre, továbbá a megfelelőségi feladatkörre - biztosítja
a) a biztosító alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelőségét;
b) a biztosító tevékenységének eredményességét és hatékonyságát a céljai tükrében; és
c) a pénzügyi és nem pénzügyi információk rendelkezésre állását és megbízhatóságát.
91/F. §
(1) A biztosító a feladatköröket és a kapcsolódó beszámolási útvonalakat oly módon építi be a szervezet rendszerébe, hogy biztosítsa minden egyes feladatkör olyan befolyásoktól való mentességét, amelyek veszélyeztethetik a feladatkörből adódó feladatok objektív, tisztességes, független módon történő ellátását.
(2) A belső ellenőrzési feladatkör kivételével minden feladatkör az igazgatóság felelőssége alatt működik, és a feladatkört ellátó személy annak számol be, szükség esetén együttműködik a többi feladatkört ellátó személlyel feladatai ellátása érdekében.
(3) Az adott feladatkört ellátó személyeknek
a) képesnek kell lenniük a saját kezdeményezésükre bármely munkatárssal kapcsolatba lépni;
b) rendelkezniük kell feladataik ellátásához szükséges felhatalmazással, erőforrásokkal és szakértelemmel; és
c) korlátlan hozzáféréssel kell rendelkezniük minden, a feladataik elvégzéséhez szükséges információhoz.
(4) Az adott feladatkört ellátó személyek haladéktalanul kötelesek bejelenteni minden jelentős problémát a felelősségi területükön belül az igazgatóságnak és a felügyelőbizottságnak.
(5) Amennyiben egy feladatkör ellátása nem kapcsolható egy vezető személyhez, akkor a feladatkörhöz kapcsolódó feladatokat szervezeti egység is elláthatja, amely esetben a szervezeti egység vezetője a felelős az adott feladatkörért.

Kiemelten fontos feladatkörök

91/G. §   A biztosító legalább az alábbi kiemelten fontos feladatköröket működteti:
a) aktuáriusi feladatkör,
b) kockázatkezelési feladatkör,
c) megfelelőségi feladatkör és
d) belső ellenőrzési feladatkör.
91/H. §
(1) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy feladata:
a) a biztosítástechnikai tartalékok számításának összehangolása;
b) az alkalmazott módszertan és az alapul szolgáló modellek, valamint a biztosítástechnikai tartalékok számításánál figyelembe vett feltevések megfelelőségének biztosítása;
c) a biztosítástechnikai tartalék számításához használt adatok elégségességének és minőségének értékelése;
d) amennyiben értelmezhető, a biztosítástechnikai tartalékok és a tapasztalati adatok összevetése;
e) az életbiztosítási ág befektetési hozamának felosztása;
f) az igazgatóság tájékoztatása a biztosítástechnikai tartalék számításának megbízhatóságáról és megfelelőségéről;
g) az általános biztosítási kockázatvállalási politikáról való véleménynyilvánítás;
h) a viszontbiztosítási megállapodások megfelelőségéről való véleménynyilvánítás; és
i) a kockázatkezelési rendszer hatékony működtetéséhez való hozzájárulás, különös tekintettel a saját kockázat- és szolvenciaértékelési rendszerre.
(2) A biztosítástechnikai tartalékok kiszámításának összehangolása terén az aktuáriusi feladatkört ellátó személy különösen az alábbi feladatokat látja el:
a) módszereket és eljárásokat alkalmaz, hogy értékelje a biztosítástechnikai tartalékok megfelelő mértékét és biztosítsa, hogy azok számítása összhangban legyen az e törvényben és a biztosítástechnikai tartalékok tartalmáról, képzésének és felhasználásának rendjéről szóló jogszabályban meghatározott követelményekkel;
b) amennyiben értelmezhető, értékeli a biztosítástechnikai tartalékok számításához kapcsolódó bizonytalanságot;
c) biztosítja, hogy figyelembevételre kerüljön a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához használt adatok bármilyen korlátozottsága;
d) összehasonlítást végez és indokol minden lényeges, korábbi értékektől eltérő különbséget a biztosítástechnikai tartalékok évenkénti számításánál; és
e) biztosítja, hogy a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben biztosított opciókat, garantált szolgáltatásokat, hozamokat és kifizetéseket megfelelően értékelik.
(3) Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy megvizsgálja, hogy a biztosítástechnikai tartalékok számításánál alkalmazott módszerek és feltevések megfelelőek-e a biztosító adott üzletágaihoz és ahhoz, ahogy az üzleti tevékenységet végzik, tekintettel a rendelkezésre álló adatokra.
(4) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy értékeli, hogy a biztosítástechnikai tartalékok kiszámításához használt információtechnológiai rendszerek az arányosság elvének figyelembevételével megfelelően támogatják-e az aktuáriusi és statisztikai eljárásokat.
(5) Amennyiben értelmezhető, az aktuáriusi feladatkört ellátó személy a biztosítástechnikai tartalékok tapasztalati adatokkal való összehasonlításakor értékeli a múltbéli számítások minőségét, és az értékelés eredményét felhasználják az aktuális számítások minőségének javítására, következtetéseket vonnak le az alkalmazott adatok és feltevések helyességéről, pontosságáról és teljességéről, valamint a számításuk során alkalmazott módszerekről.
(6) A biztosítástechnikai tartalék számításáról az igazgatóságnak benyújtott információnak tartalmaznia kell legalább a kiszámításuk megbízhatóságára és megfelelőségére vonatkozó adatokat. Egyértelműen fel kell tüntetni, és meg kell magyarázni a biztosítástechnikai tartalékok megfelelőségéről megfogalmazott fenntartásokat.
(7) Az (1) bekezdés g) pontja alapján készítendő véleménynek következtetéseket kell tartalmaznia legalább a következő tényezők tekintetében:
a) a beszedni tervezett biztosítási díjak elégségesek-e ahhoz, hogy fedezzék a jövőbeli kárigényeket és költségeket, figyelembe véve különösen az alapul szolgáló kockázatokat (ideértve a biztosítási kockázatvállalást), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben foglalt opcióknak, garantált szolgáltatásoknak, hozamoknak és kifizetéseknek a biztosítási díjak elégségességére gyakorolt hatását;
a) a beszedni tervezett biztosítási díjak elégségesek-e ahhoz, hogy fedezzék a jövőbeli biztosítási események alapján fizetendő szolgáltatásokat, valamint költségeket, figyelembe véve különösen az alapul szolgáló kockázatokat (ideértve a biztosítási kockázatvállalást), valamint a biztosítási és viszontbiztosítási szerződésekben foglalt opcióknak, garantált szolgáltatásoknak, hozamoknak és kifizetéseknek a biztosítási díjak elégségességére gyakorolt hatását;
b) az infláció, a jogi kockázat, a biztosító portfóliójának összetételében bekövetkezett változás, és az olyan rendszerek hatása, amik a kártörténettől függően felfelé vagy lefelé módosítják a biztosítási díjakat, vagy olyan más rendszerek hatása, amiket adott homogén kockázati csoportoknál vezettek be; és
c) a biztosítási szerződések folyamatosan növekvő aránya a magasabb kockázatú ügyfelek vonzására vagy megtartására (antiszelekció).
(8) Az (1) bekezdés h) pontjában meghatározott véleménynek tartalmaznia kell az alábbiak megfelelőségének elemzését:
a) a biztosító kockázati profilja és biztosítási kockázatvállalási politikája,
b) a viszontbiztosítási szolgáltatók, figyelembe véve azok hitelképességét,
c) a biztosítási kockázatvállalási politikával kapcsolatos elvárt fedezet a stresszforgatókönyvek esetében, és
d) a viszontbiztosítási szerződésekből és különleges célú gazdasági egységektől megtérülő összegekre vonatkozó számítás.
(9) Az aktuáriusi feladatkört ellátó személy évente legalább egyszer írásbeli jelentést készít az igazgatóság számára. A jelentés dokumentál minden feladatot, amit az aktuáriusi feladatkörben eljáró személy ellát, valamint azok eredményeit, világosan beazonosít bármilyen hiányosságot és javaslatokat tesz az ilyen hiányosságok kezelésére.
(10) Biztosítói csoport esetében a csoportszintű aktuáriusi feladatkört ellátó személy véleményt nyilvánít a viszontbiztosítási megállapodások és politikák csoportszintű megfelelőségéről.
(11) Aktuáriusi feladatkört olyan személy láthat el, aki
a) a biztosító üzleti tevékenységében rejlő kockázatok jellegével, nagyságrendjével és összetettségével arányos aktuáriusi