87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet

SZÍNEZŐS

a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról

A Kormány a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az 5. § (1) bekezdése tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 3. és 14. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az 5., 6., 9. és 10. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontjában és 18. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 11-14. és 19. alcím, valamint a 70. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 15. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 35. § (1) bekezdés 12. pontja és a 9. melléklet 3. pontja tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 17. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 16. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 17. és 18. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 15. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 20. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 11. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 21. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 10. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 22. alcím tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 20. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 68. § (10) bekezdése tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva,
a 69. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 71. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 13. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 72. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 5. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 73. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 19. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 74. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
a 75. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 6. és 23. pontjában,
a 76. § tekintetében a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 110. § (1) bekezdés 2., 4., 7., 13., és 23. pontjában kapott felhatalmazás alapján,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva
a következőket rendeli el:

1. Felsőoktatási intézmény létesítése

1. §

(1)

A felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény (a továbbiakban: Nftv.) 4. § (1) bekezdésében meghatározott alapításra jogosult (a továbbiakban: fenntartó) az Oktatási Hivataltól (a továbbiakban: Hivatal) kérheti az alapító okirat aláírását követő harminc napon belül. A kérelemhez mellékelni kell

a)	nem állami fenntartó esetén a fenntartó létesítő okiratát,

b)	a nyilvántartásba venni kérelmezett felsőoktatási intézmény alapító okiratát,

c)	a felsőoktatási intézménynek az Nftv. 2. melléklet II. alcíme szerinti szervezeti és működési szabályzatát (a továbbiakban: szabályzat), valamint

d)	az 1. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását.

(2)

Az Nftv. 4. § (3) bekezdése szerint több jogosult által közösen fenntartott felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell a fenntartók között létrejött, a fenntartói jogok gyakorlásáról és a kötelezettségek teljesítéséről szóló szerződést is. A szerződésnek tartalmaznia kell a felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos hatósági eljárások kezdeményezésére jogosult megnevezését.

(3)

A felsőoktatási intézmény megalakulásának előkészítése céljából a fenntartó előkészítő bizottságot hoz létre. Az előkészítő bizottság ideiglenes szabályzatot készít. Ennek alapján meg kell választani a szenátus tagjait, akik első ülésükön döntenek a szenátus megalakulásáról, valamint a szabályzat elfogadásáról. A szabályzatban kell meghatározni a szenátus tagjai megválasztásának rendjét. Az előkészítő bizottság jogosult valamennyi intézményi dokumentum előkészítésére.

(4)	Az előkészítő bizottság nevében az előkészítő bizottság elnöke mint az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult eljárni.

2. §

(1)

Felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az alapító okiratban meghatározott feladatok folyamatos ellátásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek - az épület kivételével a tevékenység megkezdéséhez szükséges arányban, de a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára - rendelkezésre állnak, és a teljes működéshez szükséges mértékig fokozatosan megteremthetők, továbbá, ha a felsőoktatási intézmény a megalakulásának előkészítése során betartotta az e rendeletben előírt eljárási rendet. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a nyilvántartásba vétel feltételei fennállnak, a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba veszi. A költségvetési szervként működő felsőoktatási intézményt - a fenntartó kérelme alapján - a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervnek is nyilvántartásba kell vennie.

(2)

A felsőoktatási intézmény

a)	ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel,

b)	ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel

válik jogi személlyé.

(4)

Ha a felsőoktatási intézményt nyilvántartásba vették, jogosulttá válik minden olyan nyilatkozat megtételére, minden olyan kötelezettség vállalására, amely ahhoz szükséges, hogy a működés megkezdéséhez az engedély kiadásának feltételei teljesüljenek. A nyilatkozattételre, a kötelezettségvállalásra, a felsőoktatási intézmény képviseletére a fenntartó által a szervezési feladatok ellátására megbízott, az intézményvezetői feladatokat ideiglenesen ellátó személy jogosult. Ilyen megbízást az kaphat, aki megfelel az Nftv.-ben a rektori megbízáshoz meghatározott feltételeknek. Az ideiglenes intézményvezetői megbízás a rektor kinevezéséig szól.

(5)

Az Nftv. 9. §-ában foglaltakra figyelemmel a felsőoktatási intézmény az Országgyűlés állami elismerésről szóló döntéséig a „felsőoktatási intézmény” megnevezést kizárólag az „állami elismerése folyamatban” toldattal használhatja. Az „egyetem” vagy „főiskola” elnevezés használatára az állami elismerést követően kerülhet sor.

(7)	A felsőoktatási intézményt a nyilvántartásból törölni kell, ha a nyilvántartásba vételétől számított öt éven belül nem kap állami elismerést.

3. §

(1)	A nyilvántartásba vett felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésére vonatkozó eljárás a fenntartó kezdeményezésére indul. Több fenntartó esetén a kérelmet a szerződésben rögzítettek szerint kell benyújtani.

(3)

A működés engedélyezése akkor kérelmezhető, ha a kérelmező

a)	a működési helyen legalább az Nftv. 6. § (2) bekezdésében - egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. § (4) bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. § (4) bekezdésében - meghatározott számú és típusú nyilvántartásba vett képzéssel rendelkezik, és

b)	igazolja, hogy a felsőoktatási intézmény működéséhez szükséges valamennyi feltétel rendelkezésre áll, illetve az - az épület kivételével - fokozatosan megteremthető, és a kérelem benyújtásakor legalább a képzés első két évfolyama számára biztosított.

(4)	A kérelemhez mellékelni kell a (3) bekezdés szerinti feltételek meglétének igazolását. A felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályait a 2. melléklet határozza meg.

(5)	A Hivatal a feltételek meglétének vizsgálatát és az Nftv. 67. § (4) bekezdésében meghatározott szakértői vélemény beszerzését követően, a nyilvántartásba vételről szóló határozatában foglalt feltételek teljesítése esetén adja ki a működési engedélyt.

(6)

A (3) bekezdés a) pontja szerinti képzés nyilvántartásba vételi határozatát, valamint a működési engedélyt - ide nem értve annak az intézmény hivatalos elnevezését nem érintő módosítását - azzal a feltétellel kell kiadni, hogy a képzés meghirdetésére, valamint az engedélyben foglalt tevékenység megkezdésére legkorábban az állami elismerésről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

(8)	A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

4. §

(1)	Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámának megállapítását, módosítását a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. A kérelemhez mellékelni kell a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását.

(2)

Ha a kérelem a felsőoktatási intézmény alapító okiratában szereplő maximális hallgatói létszámot meghaladó létszám megállapítására irányul, a kérelemhez mellékelni kell a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot tartalmazó alapító okiratot (ennek hiányában az alapító okirat ilyen irányú módosításának szándékára vonatkozó fenntartói nyilatkozatot).

(3)

Ha két tanév átlagában a működési engedélyben lévő létszámhoz képest a tényleges hallgatói létszám több mint 25%-kal alacsonyabb, az intézménynek - a fenntartó egyidejű értesítése mellett - az ezzel kapcsolatos intézkedéseket meg kell tennie és - a működési engedélyben szereplő létszám csökkentése érdekében - a működési engedély módosítását a harmadik tanév november 30-áig kezdeményeznie kell.

(4)

Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézménynek az Nftv. 14. § (2a) bekezdése szerinti képzési helyen (a továbbiakban együtt: képzési hely) történő működésének engedélyezését a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi a Hivatalnál. Működési engedéllyel rendelkező felsőoktatási intézmény új képzési helyének létesítése esetén a kérelemhez mellékelni kell az 1. mellékletben és a 2. mellékletben előírt feltételek meglétének igazolását, a fenntartó által módosított maximális hallgatói létszámot és az új képzési helyet is tartalmazó alapító okiratot (ennek hiányában az alapító okirat ilyen irányú módosításának szándékára vonatkozó fenntartói nyilatkozatot), valamint a szenátus által módosított szabályzatot. A magyar jogrendszer szerinti képzésnek a felsőoktatási intézmény külföldi, székhelyen kívüli képzési helyen történő indítása esetén mellékelni kell továbbá a felsőoktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) előzetes egyetértését. Új képzési helyen indítandó képzés meghirdetésére az adott helyen való működés engedélyezését követően kerülhet sor.

(5)

Szakirányú továbbképzés esetén a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy azt a felsőoktatási intézmény az alapító okiratban nem szereplő képzési helyen is indíthat, a képzésindítás engedélyezésekor az 1. melléklet 5. pontja, valamint a 2. melléklet 8. pontja figyelembevételével.

(6)	Külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő képzésindítás engedélyezésekor a (4) bekezdésben foglalt rendelkezéseket az 1. melléklet 6. pontja, valamint a 2. melléklet 9. pontja figyelembevételével kell alkalmazni.

4/A. §

(1)

Az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezetnek a közösségi felsőoktatási képzési központként való nyilvántartásba vételét és működésének engedélyezését a szervezet és a vele együttműködő felsőoktatási intézmény együttesen, az egymással kötött megállapodás aláírását követő harminc napon belül kérheti a Hivataltól. A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyezési eljárásának részét képezi a vele együttműködő felsőoktatási intézménynek a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó képzése indításának nyilvántartásba vétele.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell

a)	a szervezet létesítő okiratát,

b)	az együttműködő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást,

c)	a közösségi felsőoktatási képzési központ létesítése és működése minimális (kötelező) feltételei meglétének igazolását az 1. melléklet 7. pontja, valamint a 2. melléklet 10. pontja figyelembevételével,

d)	a miniszter előzetes egyetértését,

egybefüggő szakmai gyakorlat esetén, amennyiben a szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt, valamint

f)	a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó képzés indítását jóváhagyó szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti megállapodás tartalmazza:

a)	a felsőoktatási intézmény és a szervezet együttműködésének leírását, a képzési program megvalósulásában a részletes munkamegosztást,

b)	az együttműködő felsőoktatási intézmény által a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó, a Hivatal által korábban más képzési helyen nyilvántartásba vett képzéseket, a képzések személyi és tárgyi feltételeinek közös biztosításának módját,

c)	a források és a költségek együttműködő felek közötti megosztásának szabályait,

e)	a megállapodás felmondásának feltételeit azzal, hogy a képzésben részt vevő hallgatók számára a képzés befejezésének lehetőségét biztosítani kell,

f)	a közösségi felsőoktatási képzési központ nyilatkozatát a hosszú távú fenntarthatóság pénzügyi fedezetéről.

(4)

A közösségi felsőoktatási képzési központ nyilvántartásba vételére és működésének engedélyezésére akkor kerülhet sor, ha a rendelkezésre álló adatok alapján megállapítható, hogy az együttműködő felsőoktatási intézmény által a közösségi felsőoktatási képzési központban indítandó képzések folytatásához szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak.

(5)

A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélye tartalmazza

a)	a közösségi felsőoktatási képzési központban az együttműködő felsőoktatási intézmény által folytatható képzéseket, azok képzési területét, képzési szintjét, valamint

azt, hogy a közösségi felsőoktatási képzési központ - figyelemmel a hallgatók fogadásához és az oktatási tevékenység folytatásához rendelkezésre álló személyi feltételekre, helyiségekre és eszközökre - valamennyi évfolyamra számítva, teljes kihasználtsággal működve mekkora maximális hallgatói létszámot fogadhat.

(6)

A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyében szereplő maximális hallgatói létszám módosítását a közösségi felsőoktatási képzési központ képviselője kérelmezi a Hivatalnál. A működési engedély módosítására a működési engedély kiadására vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni azzal, hogy a (2) bekezdés a) és d) pontja szerinti mellékleteket nem kell csatolni.

(7)	Az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontjában szabályozott megállapodás tartalmára a (3) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

2. Diákotthon létesítése, a diákotthon és a kollégium működésének feltételei

5. §

(1)	A diákotthon, valamint az Nftv. 8. § (7) bekezdése szerint a felsőoktatási intézmény szervezeti egységeként létrehozható kollégium működésének minimális (kötelező) feltételeit a 3. melléklet tartalmazza.

(2)

A diákotthon, ha nem költségvetési szervként működik, a Hivatal által vezetett nyilvántartásba történő bejegyzéssel, ha költségvetési szervként működik, a törzskönyvi nyilvántartásba vétellel jön létre. A Hivatal nyilvántartásba vételi eljárása során azt kell vizsgálni, hogy a diákotthon rendelkezik-e a tevékenység ellátásához szükséges személyi, tárgyi, pénzügyi feltételekkel.

(3)

A diákotthon nyilvántartásba vételét a diákotthon alapító okiratának aláírását követő harminc napon belül a fenntartó jogosult kérelmezni. A kérelemhez mellékelni kell

a)	a fenntartó létesítő okiratát,

a nyilvántartásba venni kérelmezett diákotthon

ba)	alapító okiratát és

bb)	szabályzatát, továbbá

c)	a 3. mellékletben meghatározott minimális (kötelező) feltételek meglétének igazolását.

(4)	A diákotthon a működését a nyilvántartásba vételét követően kezdheti meg.

(5)	Ha a diákotthon fenntartója felsőoktatási intézmény, a diákotthon nyilvántartásba vételéről szóló határozatot azzal a feltétellel kell kiadni, hogy tevékenysége megkezdésére a felsőoktatási intézmény állami elismeréséről szóló törvénymódosítás hatálybalépését követően kerülhet sor.

(6)	A diákotthon és a kollégium elnevezésének szabályaira a felsőoktatási intézmények névviselésére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7)	A diákotthon fenntartói jogának átadására a felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadására vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

(8)	A diákotthon maximális férőhelyszámának módosítására a (3) bekezdés b) és c) pontját és a (4) bekezdésben foglaltakat kell alkalmazni.

3. Gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás

6. §

(1)	A pedagógusképzés feladatait ellátó felsőoktatási intézmény a fenntartásában működő köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánítását minden évben június 15-ig kérelmezheti a Hivatalnál, azzal, hogy a gyakorlóintézménnyé nyilvánításra a tárgyév szeptember 1-jével kerülhet sor.

(2)	A köznevelési intézmény gyakorlóintézménnyé nyilvánításának feltételeit a 4. melléklet tartalmazza.

4. Külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének engedélyezése és képzésének indítása

7. §

(1)	A külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi működésének nyilvántartásba vételét és a működési engedély kiadását, valamint képzése indításának nyilvántartásba vételét a külföldi felsőoktatási intézmény vagy fenntartója kérelmezi.

(2)

A kérelemhez mellékelni kell

a)	annak igazolását, hogy a Magyarországon történő működéshez, képzés indításához a származási ország jogrendszere szerinti szükséges jogszabályi feltételek, hatósági engedélyek, intézményi vagy fenntartói döntések és szabályzatok rendelkezésre állnak,

b)	a külföldi felsőoktatási intézmény származási ország szerinti államilag elismert felsőoktatási intézményként történő működését engedélyező külföldi döntést,

c)	az Nftv. 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjában előírt feltételek meglétének igazolását, valamint az Nftv. 76. § (2) bekezdésében előírt, rendelkezésre álló szakértői véleményeket vagy a szakértői vélemények elkészítéséhez szükséges dokumentációt.

(3)

A szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató a Magyarország területén végzett határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő felsőoktatási tevékenységének nyilvántartásba vételét a (2) bekezdés a) és b) pontjában felsorolt mellékletek, valamint az Nftv. 76. § (1) bekezdés b) és c) pontjában előírt feltételek meglétének igazolására szolgáló dokumentumok benyújtásával kérelmezheti.

(4)

Az Nftv. 77. § (4) bekezdése szerinti képzés magyar felsőoktatási intézmény által történő indításának nyilvántartásba vételét a magyar felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi. A kérelemhez mellékelni kell a külföldi felsőoktatási intézmény és a képzés állami elismertségének, továbbá az Nftv. 77. § (4) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, valamint a külföldi és a magyar felsőoktatási intézmény által a képzés megszervezésére vonatkozóan megkötött megállapodást.

5. A működési engedély felülvizsgálata

8. §

(1)	A működési engedély felülvizsgálatakor a Hivatal az Nftv. 8. § (2) bekezdése alapján felhívja az érintett felsőoktatási intézmény vezetőjét a felülvizsgálathoz szükséges adatok szolgáltatására.

(2)

A felsőoktatási intézménytől adat kérhető:

a)	a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei,

b)	a felsőoktatási intézmény működése engedélyezésének, maximális hallgatói létszáma meghatározásának feltételei,

c)	a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei,

d)	a felsőoktatási intézmény részeként működő, valamint a felsőoktatási intézménnyel megállapodást kötött szakkollégiumnak a nemzeti felsőoktatási kiválóságról szóló 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet] 19-21. §-ában foglaltak,

e)	a gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei,

f)	az alap-, mester- valamint doktori képzés folytatásának tárgyi és személyi feltételei, szakirányú továbbképzés és felsőoktatási szakképzés folytatásával összefüggő akkreditációs szempontok

tekintetében előírtak igazolására.

(3)	A Hivatal a (2) bekezdés f) pontja vonatkozásában beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményét.

Ha a Hivatal megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a felsőoktatási intézményt a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő nem megfelelő eredménnyel vagy eredménytelenül telik el, a Hivatal

(4)

a)	- a működési engedély módosítása mellett - a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli,

b)	a felsőoktatási intézmény maximális hallgatói létszámát a 2. mellékletben meghatározottak, valamint a 4. § (3) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével megfelelően csökkenti, vagy

a működési engedélyt visszavonja, és kezdeményezi a miniszternél a felsőoktatási intézmény állami elismerése visszavonására irányuló eljárás megindítását, ha az Nftv. 6. § (2) bekezdésében - egyházi felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 91. § (5) bekezdésében, művészeti felsőoktatási intézmény esetében az Nftv. 101. § (4) bekezdésében, egyes intézmények esetében az Nftv. 104. §-ában, 104/B-104/E. §-ában - foglaltak nem teljesülnek.

(5)

Ha a felsőoktatási intézmény a nyilvántartásban szereplő valamely szakját vagy felsőoktatási szakképzését - a szakirányú továbbképzések és a kis létszámú szakok kivételével - öt egymást követő évben nem indította, azt a Hivatal a működési engedély felülvizsgálata során hivatalból törli a nyilvántartásból.

(7)	A közösségi felsőoktatási képzési központ működési engedélyét a Hivatal legalább ötévente felülvizsgálja. A felülvizsgálat során az (1) bekezdést, a (2) bekezdés a) és b) pontját és a (4)-(6) bekezdést megfelelően alkalmazni kell.

9. §

(1)

A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság a 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményében a felsőoktatási minőségértékelés és -fejlesztés egyes kérdéseiről szóló 19/2012. (II. 22.) Korm. rendelet 26. §-a alapján készített korábbi értékelései alapján ad tájékoztatást a Hivatalnak. A szakértői vélemény kiterjed a felsőoktatási intézménynek a felsőoktatási minőségbiztosítás európai sztenderdjeinek (Standards and Guidelines in the European Higher Education Area, ESG) való megfelelésére.

(2)	A Hivatal olyan egyedi kérdésben is beszerezheti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság 8. § (3) bekezdése szerinti szakértői véleményét, amelynek tárgyában az korábban nem hozott döntést.

10. §

(1)	A Hivatal az Nftv. 76. § (5a) bekezdése alapján felhívja a külföldi felsőoktatási intézmény vezetőjét a működési engedély felülvizsgálatához szükséges adatok szolgáltatására.

(2)	A felsőoktatási intézménytől adat kérhető a 7. § (2) bekezdés a) pontjában előírtak és az Nftv. 76. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételek tekintetében előírtak igazolására.

(3)	A Hivatal szakértő véleményét szerezheti be. A kirendelt szakértő a véleményében tájékoztatást ad a Hivatalnak az Nftv. 76. § (2) bekezdésében foglalt feltételek fennállásáról.

(4)

Ha a Hivatal megállapítja, hogy az Nftv. 76. § (1)-(3) bekezdésében foglalt feltételek - a más EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény esetén figyelemmel az Nftv. 77. §-ára - valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a külföldi felsőoktatási intézményt vagy annak fenntartóját a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő eredménytelenül telik el, akkor a Hivatal a működési engedély módosítása mellett a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vett képzését törli, vagy a működési engedélyt visszavonja.

10/A. §

(1)	A diákotthon működési feltételeinek felülvizsgálatakor a Hivatal az Nftv. 67. § (3) bekezdés i) pontja alapján felhívja a diákotthon fenntartóját a felülvizsgálathoz szükséges adatok szolgáltatására.

(2)	A diákotthon fenntartójától adat kérhető a diákotthon működésének minimális (kötelező) feltételei tekintetében előírtak igazolására.

(3)

Ha a Hivatal megállapítja, hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek valamelyike nem áll fenn, határidő tűzése mellett felhívja a diákotthon fenntartóját a hiányzó feltételek biztosítására. Ha a határidő nem megfelelő eredménnyel vagy eredménytelenül telik el, a Hivatal

a)	- a nyilvántartás módosítása mellett - a diákotthon nyilvántartásba vett ingatlanát törli a nyilvántartásából,

b)	a diákotthon maximális férőhelyszámát a 3. mellékletben meghatározottak figyelembevételével megfelelően csökkenti, vagy

c)	a diákotthont törli a nyilvántartásából.

6. A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv eljárásai

11. §

(1)	A Hivatal a felsőoktatási intézménytörzsben nyilvántartja az alapító okiratban, az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény (a továbbiakban: Onytv.) 3. melléklet I. alcímében, valamint a 6. melléklet 2. pontjában, továbbá az egyéb jogszabályban előírt adatokat.

(2)

A nyilvántartott adatokban bekövetkezett változás átvezetését, a működési engedély módosítását - ideértve a felsőoktatási intézményeknek az Nftv. 20-21/A. §-a szerinti átalakulását is - a döntéstől számított harminc napon belül kell a Hivatalnál kérelmezni, amely kérelemre a Hivatal az adat nyilvántartásba vételével, változásával, törlésével kapcsolatos eljárást lefolytatja.

(3)

Az adatokat, valamint a bejegyzett adatokban bekövetkezett változásokat

a)	a felsőoktatási intézménnyel és a felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézménnyel kapcsolatos adatok esetében a felsőoktatási intézmény vezetője,

b)	a külföldi felsőoktatási intézménnyel kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója,

c)	a diákotthonnal kapcsolatos adatok esetében annak vezetője vagy fenntartója,

d)	az alapító okirattal, valamint a fenntartóval kapcsolatos adatok esetén a felsőoktatási intézmény vagy fenntartója, illetve a diákotthon vagy fenntartója,

a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási Tervezési Testület, a Magyar Rektori Konferencia, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája, az Országos Doktori Tanács, a Doktoranduszok Országos Szövetsége (a továbbiakban együtt: felsőoktatási szervezetek) esetében az adott felsőoktatási szervezet vezetője,

f)	a felsőoktatási intézmény keretében működő vagy az Nftv. 54. §-ában meghatározott szervezet által létesített szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője, diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon vagy annak fenntartója,

g)	a közösségi felsőoktatási képzési központ esetén annak képviselője

jelenti be.

(4)

A kérelemhez mellékelni kell az adat vagy az adatváltozás tényét igazoló dokumentumokat. Nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek módosítása esetén mellékelni kell a módosított képzési és kimeneti követelményeket, továbbá a képzést folytató többi felsőoktatási intézmény támogató véleményét a módosításról. A módosítás nem irányulhat a képzés nevének, szakképzettségének, képzési területének, képzési idejének vagy kreditszámának a változására. A módosítási kérelem benyújtására a 22. § (1) bekezdésében meghatározott határidők az irányadóak. A szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek módosítása esetén a 22. § (3) bekezdésében foglaltakat is alkalmazni kell.

(5)

A Hivatal az alapító okiratban foglalt adatok vizsgálatával kapcsolatos eljárása során vizsgálja a magán és az egyházi felsőoktatási intézmény, diákotthon alapító okiratában foglaltak jogszerűségét. Ha a Hivatal megállapítja, hogy a felsőoktatási intézmény, diákotthon alapító okirata jogszabálysértő, megfelelő határidő tűzésével felhívja a fenntartót a jogszabálysértés orvoslására. Eredménytelen felhívás esetén a Hivatal kezdeményezi, hogy a miniszter az Nftv. 65. §-a alapján folytasson le törvényességi ellenőrzési eljárást.

(6)

A Hivatal a képzés duális formában való indítására vonatkozó megállapodás vagy a duális képzés szakmai gyakorlati részének megvalósítását szolgáló belső gyakorlóhely első alkalommal történő nyilvántartásba vételére irányuló eljárást - az (1)-(5) bekezdésben foglaltaktól eltérően - hivatalból, a Duális Képzési Tanács által megküldött támogató vélemény alapján folytatja le.

(7)	Azon eljárások esetében, amelyeknél mellékletként az eljárással összefüggő, a Hivatal által nyilvántartandó megállapodást is csatolni kell, ezen megállapodás adatainak nyilvántartásba vételéről a Hivatal az adott eljárás keretében dönt.

12. §

(1)

A Hivatal a nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba bejegyzett adat megváltozásának bejegyzéséről és törléséről a Hivatal honlapján közzétett nyomtatványon előterjesztett kérelem alapján dönt. Ha a kérelem az adat megváltozásának bejegyzésére irányul, jelezni kell, hogy az adat törlését vagy módosítását kérik.

(2)	A Hivatal felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervként folyamatosan vizsgálja az általa nyilvántartott adatok helytállóságát.

(3)	A Hivatal a költségvetési szervként működő felsőoktatási intézmény esetében a nyilvántartásba történő bejegyzésről, törlésről a végleges határozatának megküldésével értesíti a törzskönyvi nyilvántartást vezető szervet.

(4)	A Hivatal a nyilvántartásában szereplő felsőoktatási intézmény, diákotthon nevét és székhelyét a határozat véglegessé válása napján a honlapján közzéteszi.

13. §

(1)

A nem állami felsőoktatási intézmény közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény fenntartója kérelmezi. A kérelemhez mellékelni kell

a)	a felsőoktatási intézmény alapító okiratát,

b)	a felsőoktatási intézmény szabályzatát, valamint c) a fenntartó döntésének kivonatát.

(2)	A Hivatal a közhasznú szervezetként történő nyilvántartásba vétellel, annak módosításával, törlésével kapcsolatos végleges határozatát megküldi az ügyészség részére. Az (1) bekezdés a) pontja szerinti alapító okirat a Hivatal határozata véglegessé válásának napján lép hatályba.

(3)

A közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett felsőoktatási intézménynek a 66. § (2) bekezdése szerinti, a civil szervezetek gazdálkodása, az adománygyűjtés és a közhasznúság egyes kérdéseiről szóló 350/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet mellékletének megfelelő közhasznúsági mellékletet, valamint a 66. § (3) bekezdése szerinti beszámolóját a Hivatalnál kell letétbe helyeznie. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet közzétételéről a Hivatal a honlapján gondoskodik.

14. §

(1)

Szakkollégium nyilvántartásba vételét

a)	felsőoktatási intézmény keretében működő vagy az Nftv. 54. §-ában meghatározott szervezet által létesített szakkollégium esetében a felsőoktatási intézmény vezetője,

b)	diákotthon keretében működő szakkollégium esetében a diákotthon vagy annak fenntartója kérelmezi.

(2)

A kérelemhez mellékelni kell

a)	a szakkollégiumnak a 24/2013. (II. 5.) Korm. rendelet 19. § (5) bekezdése szerinti dokumentumait és

b)	a felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást, ha a szakkollégium nem felsőoktatási intézmény keretében működik.

14/A. §

(1)	A 14. § szerint nyilvántartásba vett szakkollégium roma szakkollégiumi minősítésének nyilvántartásba vételét a Hivatalnál kérelmezni kell.

(2)	A roma szakkollégiumi minősítés nyilvántartásba vételéhez a Roma Szakkollégiumi Tanács (a továbbiakban: RSZT) három hónapnál nem régebbi szakmai véleményét kell mellékelni.

(3)

A már működő szakkollégiumok roma szakkollégiummá minősítő eljárásához kapcsolódó kérelmek értékelési szempontjainak, minősítési követelményeinek a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium ajánlásai alapján az RSZT által kidolgozott szempontrendszere a Hivatal és a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzétételre kerül.

15. §

A 11. § (6) bekezdés hatálya alá nem tartozó esetben a felsőoktatási intézmény duális képzési megállapodásainak, valamint a duális képzés szakmai gyakorlati részének megvalósítását szolgáló, a felsőoktatási szakképzésről és a felsőoktatási képzéshez kapcsolódó szakmai gyakorlat egyes kérdéseiről szóló 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet] szerinti belső gyakorlóhelyeinek nyilvántartásba vételét, a nyilvántartásba vett megállapodások és belső gyakorlóhelyek tekintetében bekövetkezett adatváltozásokat, a megszűnt megállapodások és belső gyakorlóhelyek törlését a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezi.

7. A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadásával kapcsolatos eljárás

16. §

(1)	A felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadását a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó közösen kérelmezik.

(2)

A kérelemhez mellékelni kell:

a)	a fenntartó és a fenntartói jogot átvenni kívánó között megkötött, a fenntartói jog átadásáról szóló megállapodást,

b)	az Nftv. 73. § (2) bekezdésében előírt feltételek meglétének igazolását, ha a fenntartói jogot nem az állam veszi át.

(3)	A Hivatal a fenntartói jog átadásával egyidejűleg nyilvántartásba veszi az új fenntartót. A (2) bekezdés c) pontja szerinti alapító okirat a fenntartói jog átadását érintő határozat véglegessé válásának napján lép hatályba.

8. A felsőoktatási intézmény megszűnése

17. §

(1)

A nem állami fenntartó kezdeményezi a Hivatalnál az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárás megindítását

a)	a felsőoktatási intézmény jogutódlással vagy jogutód nélküli megszüntetéséről hozott döntését,

b)	a felsőoktatási intézmény megszüntetése feltételeinek fennállásáról szóló jogerős bírósági határozat jogerőre emelkedését, vagy

c)	a fenntartói joggyakorlás megszűnéséről szóló döntés meghozatalát követő tizenöt napon belül.

(2)

A felsőoktatási intézmény fenntartója az (1) bekezdés a) pontja szerinti kérelméhez mellékeli

a)	döntését és annak indokolását;

b)	a nem kifutó rendszerű megszüntetés esetén a hallgatókat átvevő felsőoktatási intézménnyel kötött megállapodást.

(3)	Ha a miniszter kezdeményezésére az Nftv. 65. § (3) bekezdése alapján a bíróság megállapította, hogy fennállnak a felsőoktatási intézmény megszüntetésének feltételei, a miniszter a bíróság jogerős határozatát annak jogerőre emelkedését követő tizenöt napon belül megküldi a Hivatalnak.

(4)	A Hivatal megindítja az állami elismerés visszavonásával kapcsolatos eljárást, ha a nem állami felsőoktatási intézmény hatósági ellenőrzésének eredményeként megállapítja, hogy az Nftv. 22. § (2) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott okok fennállnak.

(5)

A Hivatal

a)	az (1) bekezdés szerinti bejelentés, a (3) és (4) bekezdés szerinti megállapítás alapján a működési engedély visszavonása tárgyában indított eljárását követően, a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról szóló határozata,

b)	a felsőoktatási intézmény átalakulása esetén a megszűnő felsőoktatási intézmény működési engedélyének visszavonásáról, az új felsőoktatási intézmény működési engedélyének kiadásáról szóló határozata

véglegessé válásával kezdeményezi a miniszternél a megszűnő felsőoktatási intézmény állami elismerésének visszavonását. A határozatok az állami elismerés visszavonásának napjával lépnek hatályba.

(6)	A Hivatal az állami elismerés visszavonásáról szóló törvény hatálybalépésének napjával törli a nyilvántartásából az érintett felsőoktatási intézményt.

9. A képzés indításának eljárásai

18. §

(1)

Alap- és mesterképzési szak indításának, a szak új szakiránya vagy specializációja indításának, doktori iskola létesítésének, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indításának nyilvántartásba vételét a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője a képzésindítás kezdő - szükség esetén utolsó - tanévének és félévének megadásával kérelmezi. Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételeit az 5. melléklet határozza meg.

(2)	Alap- vagy mesterképzési szaknak, valamint alap- vagy mesterképzési szak szakirányának az indítása akkor kezdeményezhető, ha a szak képzési és kimeneti követelményeit a miniszter hivatalos kiadványként közzétette.

(3)

A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet alapján kötelezően meghirdetendő alap- vagy mesterképzés, alap- vagy mesterképzéshez tartozó szakirány indításának, doktori képzés esetén tudományág nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év augusztus 31-éig, a szeptemberben induló, az általános felsőoktatási felvételi eljárásban meghirdetni kívánt képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év szeptember 30-áig, a szeptemberben induló, a felsőoktatási pótfelvételi eljárásban meghirdetett képzések tekintetében legkésőbb a tárgyév június 30-áig kezdeményezhető. A felsőoktatási felvételi tájékoztatóban a felsőoktatási felvételi eljárásról szóló kormányrendelet alapján nem kötelezően meghirdetendő alap- vagy mesterképzés, alap- vagy mesterképzéshez tartozó szakirány nyilvántartásba vétele a februárban induló képzések tekintetében legkésőbb a megelőző év december 15-éig, a szeptemberben induló képzések tekintetében legkésőbb a tárgyév július 15-éig kezdeményezhető.

(4)

A kérelemhez mellékelni kell

a)	az alapképzési szak, az alapképzési vagy mesterképzési szak szakiránya vagy a mesterképzési szak indításával kapcsolatos dokumentációt,

ha az egybefüggő szakmai gyakorlatot a felsőoktatási intézménnyel kötött együttműködési megállapodás alapján jogi személy vagy gazdálkodó szervezet biztosítja, azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a képzés indításakor együttműködési megállapodást köt,

c)	doktori iskola létesítése, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítása esetében a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (2) bekezdésében meghatározottakat,

d)	a szak, szakirány vagy specializáció indításával, doktori iskola létesítésével, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indításával kapcsolatos szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.

e)	a képzésnek az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti képzési helyen történő indítása esetén a fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát, valamint

f)	a fenntartó egyetértéséről szóló nyilatkozatot az alapképzési vagy mesterképzési szak indításához.

(5)

A (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentáció tartalmazza

a)	a képzési és kimeneti követelmények alapján a szak, szakirány felsőoktatási intézmény által kidolgozott tantervét,

b)	a felsőoktatási intézmény nyilatkozatát a szak, szakirány jellemző értékelési és ellenőrzési módszereiről, eljárásairól és a képzés alapvető szabályairól, a kreditrendszerű képzéssel kapcsolatos tanulmányi tájékoztató kiadvány (a továbbiakban: intézményi tájékoztató) elkészítéséről,

c)	a képzéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek bemutatását, valamint

d)	tanári szakképzettséget adó szak indítása esetén a tanári felkészítési elem gyakorlati képzési és intézményi szervezeti feltételeinek bemutatását.

(6)

A Hivatal a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy helyette - a felsőoktatási intézmény ez irányú kezdeményezése esetén - a felsőoktatási intézmény által javasolt, az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagjaként működő és az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Regiszterbe (European Quality Assurance Register for Higher Education) bejegyzett szervezet (a továbbiakban: akkreditációs szervezet) szakértői véleményének figyelembevételével veszi nyilvántartásba (4) a felsőoktatási intézmény alap- és mesterképzési szakának, szakirányának indítását, a doktori iskola létesítését, a létesített doktori iskola új tudományágát.

(6a)

A szak-, szakirány-indítás nyilvántartásba vételi eljárása során a (6) bekezdés szerinti szakértői véleménynek - doktori iskola létesítése, létesített doktori iskola új tudományágában doktori képzés indítsa esetében a doktori iskolákról, a doktori eljárások rendjéről és a habilitációról szóló 387/2012. (XII. 19.) Korm. rendelet 6. § (3) bekezdésében meghatározottakra is tekintettel - tartalmaznia kell azt, hogy

a)	a felsőoktatási intézmény által benyújtott tanterv összhangban van-e az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeivel,

b)	hogyan segíti elő a felsőoktatási intézmény által kidolgozott tanterv a kimeneti kompetenciák hallgató általi elsajátítását, milyen a tanulástámogatás intézményi eszközrendszere, módszertana, és

c)	megvannak-e az intézményben az indításhoz szükséges személyi és tárgyi feltételek.

(7)	A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleményének fejlesztési javaslatokra is ki kell térnie.

(8)

Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében és 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett szakértőként eljáró akkreditációs szervezet szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(9)

A korábban már nyilvántartásba vett, más nyelven, más munkarendben vagy más képzési helyen - ide nem értve a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet és a 19. § (6) bekezdésében foglalt esetet - indítandó képzés nyilvántartásba vétele esetén a (4)-(8) bekezdésben meghatározott rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy nem kell beszerezni szakértői véleményt és nem kell benyújtani a (4) bekezdés a) pontja - doktori iskola esetén c) pontja - szerinti dokumentációt.

(10)	Alap- és mesterképzési szakon, alap- és mesterképzési szak új szakirányán, doktori iskolában, valamint létesített doktori iskola új tudományágában képzés a Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának véglegessé válását követően indítható.

(11)	Az Nftv. 67. § (4) bekezdése szerinti szakindítási eljárás a 21/F. § szerinti mesterképzés létesítési eljárásával együtt kapcsolódó eljárásként is kezdeményezhető.

(12)	A Hivatal a 21/F. § szerinti mesterképzés nyilvántartásba vételéről értesíti a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságot.

19. §

(1)

Magyar felsőoktatási intézménynek másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös képzésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen közös képzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik, beleértve az osztatlan kétszakos tanárképzés egyik tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzését is.

(2)

Magyar felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a kérelmező felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelni kell a 18. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a kérelmező felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is.

(3)

A (2) bekezdésben meghatározott megállapodás tartalmazza azt, hogy

b)	a társ felsőoktatási intézményben folytatott képzés az Nftv. szerinti részképzés, amelyet a kérelmező intézmény automatikusan engedélyezettnek tekint és kötelezettséget vállal a társintézményben a képzés keretében teljesített követelmények elismerésére;

c)	a felek megállapodtak a képzési támogatás előirányzatának és az önköltség összegének a megosztásáról, a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztásáról és módjáról.

(4)	A társ felsőoktatási intézmény a közös képzés keretében, részképzésen tanulmányokat folytatókkal vendéghallgatói jogviszonyt létesít, és erről teljesíti az adatközlést a FIR felé.

(5)

Az Nftv. 103. § (9) bekezdésében szabályozott, hitéleti tanári képzésre is irányuló osztatlan kétszakos tanárképzésben a képzésindítási engedélyt kérelmező intézmény az egyházi felsőoktatási intézmény. A társ felsőoktatási intézménnyel folyó tanárképzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik.

(6)

A korábban nem közös képzésként nyilvántartásba vett képzés közös képzésként történő indításának nyilvántartásba vétele esetén - a 18. § (9) bekezdésben foglalt esetekben is - be kell szerezni a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy az akkreditációs szervezet szakértői véleményét. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni arra az esetre, ha képzés önálló indításának jogával valamennyi, a közös képzésben részt vevő felsőoktatási intézmény - szakpáros tanárképzés esetében a képző intézmények az általuk oktatott szakpártag indítási jogával - rendelkezik.

20. §

(1)

Magyar felsőoktatási intézménynek külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben indítandó képzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen

a)	az oklevél kiállítására a képzésindítási engedéllyel rendelkező magyar felsőoktatási intézmény jogosult vagy

b)	a magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény is rendelkezik a származási ország szerinti képzésindítási jogosultsággal és az oklevél kiállításának jogával.

(2)

Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelnie kell

a)	a 18. § (4) bekezdés a) pontjában - doktori iskola esetén c) pontjában -, valamint d) pontjában meghatározottakat, kivéve, ha a képzés nem együttműködés keretében történő indításának nyilvántartásba vételére korábban már sor került; továbbá

b)	az intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a magyar felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát.

(3)

Külföldi felsőoktatási intézménnyel közös oklevélhez vezető közös képzés indítása nyilvántartásba vehető az Nftv. 78. § (3) bekezdése szerinti képzésen. Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködési megállapodás alapján közös képzés indítása nyilvántartásba vehető olyan képzésen is, amelyen a származási ország szerinti képzésindítási jogosultság szerint magyar és külföldi oklevél (a továbbiakban együtt: többes oklevél) kiadása történik.

(3a)

Az Európai Unió, a Visegrádi Alap és a Közép-európai Felsőoktatási Csereprogram által finanszírozott programok keretében megvalósuló közös képzésnek (a továbbiakban: európai finanszírozású közös képzés) az európai finanszírozású közös képzések jegyzékére történő felvételét, valamint képzési és kimeneti követelményeinek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezheti.

(3b)

A kérelemhez mellékelni kell:

a)	az európai finanszírozású közös képzés képzési programját,

b)	az európai finanszírozású közös képzés képzési programjáról hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát,

c)	a külföldi és magyar felsőoktatási intézmények megállapodását az európai finanszírozású közös képzés folytatásáról, valamint

d)	a fenntartó egyetértéséről szóló nyilatkozatot.

(3c)

A (3b) bekezdés a) pontja szerinti európai finanszírozású képzés képzési és kimeneti követelményeinek kötelező tartalmi elemei:

a)	az európai finanszírozású közös képzés megnevezése magyar nyelven és az oklevél kiállításának nyelvén;

b)	a közös képzésben szerezhető végzettségi szint megjelölése;

c)	a szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése magyar nyelven és az oklevél kiállításának nyelvén;

d)	a szakképzettség képzési területek egységes osztályozási rendszere (ISCED) szerinti besorolása, valamint az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása;

e)	a szak 21/F. § (4) bekezdés e) pontja szerinti orientációja;

f)	a képzési idő félévekben meghatározva;

g)	a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma;

h)	a közös képzés célja és tanulási eredményei;

i)	a közös képzés folytatásában megállapodó külföldi és magyar felsőoktatási intézmények neve és származási országa és

j)	a közös képzés megkülönböztető speciális jegyei.

(3d)	A Hivatal a nyilvántartásba vett európai finanszírozású közös képzés képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a FIR-ben.

(3e)	A (3a)-(3d) bekezdésben foglaltakat az európai finanszírozású közös képzés (3c) bekezdés szerinti nyilvántartásba vett adatának módosítása esetén is alkalmazni kell.

(4)	A (3) bekezdés szerinti képzésben a magyar felsőoktatási intézmény a (6) bekezdés szerinti megállapodás szerint a vele jogviszonyba került hallgatók tekintetében ellátja a FIR felé történő adatközléssel kapcsolatos feladatokat.

(4a)

Külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben folyó közös képzés indításának nyilvántartásba vétele akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter meghatározta, vagy - amennyiben a képzés képzési és kimeneti követelményeit csak a Hivatal veszi nyilvántartásba - a Hivatal nyilvántartásba vette.

(5)

Külföldi felsőoktatási intézménnyel folyó közös képzés indításának nyilvántartásba vételéhez a magyar felsőoktatási intézménynek a kérelemhez mellékelnie kell

a)	a 18. § (4) bekezdés a) pontjában - doktori képzés esetén c) pontjában - meghatározottakat,

b)	az Nftv. 78. § (3) bekezdés a), b) és c) pontjában előírt feltételek meglétének igazolását, valamint

c)	az intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a magyar felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát.

(6)

A magyar és a külföldi felsőoktatási intézmény (5) bekezdés c) pontja szerinti együttműködési megállapodása tartalmazza legalább

a)	a képzési program felsőoktatási intézmények által közösen kidolgozott leírását és az arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy a résztvevő intézmények által elfogadott képzési programot valósítják meg;

b)	a képzés lebonyolításának szabályait, beleértve az egyes intézményekben eltöltött képzési időt, továbbá a felvételi követelményeket, a felvételi eljárás lebonyolításával kapcsolatos intézményi feladatokat;

c)	a hallgatók tanulmányait érintő alapvető szabályokat, az őket megillető jogokat és az őket terhelő kötelezettségeket;

d)	azt, hogy közös képzés esetén közös vagy többes oklevél kiadására kerül sor, közös oklevél esetén csatolva az oklevél mintáját; és

e)	a képzéssel felmerülő költségek viselésének megosztását és módját, a részképzés támogatásának rendjét.

(7)	A közös képzés indításának nyilvántartásba vételi eljárása során a 18. § (6)-(10) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

(9)	Az Nftv. 78. § (3) bekezdése szerinti közös képzés esetén az új szakot nem eredményező képzésnek a felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételére nem kerül sor. Ebben az esetben a Hivatal a közös képzésről szóló együttműködési megállapodás adatait veszi nyilvántartásba.

21. §

(1)

A felsőoktatási szakképzés indításának, új szakiránya vagy specializációja indításának nyilvántartásba vételét - a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendeletben meghatározottak szerint - a Hivatalnál a felsőoktatási intézmény vezetője a képzésindítás kezdő - szükség esetén utolsó - tanévének és félévének megadásával kérelmezi.

(2)	Felsőoktatási szakképzés, valamint felsőoktatási szakképzés szakirányának indítása akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a miniszter rendeletben meghatározta.

(3)	A felsőoktatási szakképzés, valamint felsőoktatási szakképzés szakirányának indítása nyilvántartásba vételének kezdeményezése tekintetében a 18. § (3) bekezdését kell alkalmazni.

(4)

A kérelemhez mellékelni kell

a)	a felsőoktatási szakképzés indítására vonatkozó dokumentáció részeként a felsőoktatási intézmény által kidolgozott szakképzési programot,

b)	az indítandó felsőoktatási szakképzéshez a szakmailag illetékes kamara támogató véleményét,

c)	azon szakmai gyakorlóhelyek szándéknyilatkozatát, amelyekkel a felsőoktatási intézmény a felsőoktatási szakképzés indításakor együttműködési megállapodást köt, és

d)	a felsőoktatási szakképzés indítását jóváhagyó szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.

e)	a képzésnek az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti képzési helyen történő indítása esetén a fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát.

(5)

A Hivatal a döntése előtt beszerzi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság vagy helyette - a felsőoktatási intézmény ez irányú kezdeményezése esetén - a felsőoktatási intézmény által javasolt akkreditációs szervezet véleményét. A felsőoktatási szakképzés a Hivatal nyilvántartásba vételi határozatának véglegessé válását követően indítható.

(5a)

Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében és 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint jár el. Ha a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság helyett szakértőként kirendelt akkreditációs szervezet szakértői véleménye nem támogatja a képzés indítását, a Hivatal a felsőoktatási intézmény erre irányuló kérése esetén az Nftv. 67. § (6) bekezdésében foglaltak szerint jár el.

(5b)

A korábban már nyilvántartásba vett, más nyelven, más munkarendben vagy más képzési helyen - ide nem értve a külföldi székhelyen kívüli képzési helyet és a 19. § (6) bekezdésében foglalt esetet - indítandó képzés nyilvántartásba vétele esetén a (4)-(5a) bekezdésben meghatározott rendelkezések azzal az eltéréssel irányadók, hogy nem kell beszerezni szakértői véleményt, és nem kell benyújtani a (4) bekezdés a) pontja szerinti dokumentációt.

(6)	Az államtudományi képzési területhez tartozó felsőoktatási szakképzés esetén a (4) bekezdés b) pontját nem kell alkalmazni.

21/A. §

(1)

Szakirányú továbbképzés lehet:

a)	egy vagy több képzési területhez kapcsolódó szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;

b)	szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget nyújtó képzés;

c)	alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító képzés;

d)	pedagógus-szakvizsgára felkészítő képzés.

(2)

Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben - amennyiben a képzési és kimeneti követelmények az alapképzésben vagy mesterképzésben megszerzett szakképzettség képzési területére vonatkozóan eltérő követelményt nem határoznak meg - alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.

(3)	Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben a szaknak megfelelő alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.

(4)	Az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzésben az adott, szakirányt magába foglaló alapképzésben vagy mesterképzésben szerzett oklevéllel lehet részt venni.

(5)	Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzések esetén mesterfokozatot követő szakirányú továbbképzés alapfokozattal rendelkezőknek nem hirdethető meg.

(6)

Az (1) bekezdés b) pontja szerint szervezhető a szakjogász, szakközgazdász vagy szakmérnök szakképzettséget adó szakirányú továbbképzés. Szakjogász szakképzettséget csak jogász, szakközgazdász szakképzettséget csak közgazdász, szakmérnök szakképzettséget csak mérnök szakképzettséggel rendelkezők szerezhetnek.

21/B. §

(1)

Pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés a pedagógus-továbbképzésről szóló külön jogszabályok szerint felsőfokú végzettségi szint és pedagógus (óvodapedagógus, tanító, tanár, gyógypedagógus, szociálpedagógus, konduktor, szakoktató, csecsemő- és kisgyermeknevelő) szakképzettség megszerzését és pedagógus munkakörben szerzett legalább hároméves szakmai gyakorlatot követően:

a)	a pedagógus-szakvizsga követelményeinek teljesítését nyújtó képzés lehet, vagy

b)	a pedagógus szakhoz közvetlenül kapcsolódó, speciális szakirányú szakképzettséget a pedagógus-szakvizsga követelményeivel együtt nyújtó képzés lehet,

amely pedagógusképzésben szerzett ismeretekre és a köznevelésben szerzett tapasztalatokra épülően a köznevelés rendszerének, intézményrendszerének működésével, hatékony irányításával; az oktatás-nevelés tartalmi szabályozásának új követelményeivel és a tartalmi követelmények oktatásban és a nevelésben történő gyakorlati alkalmazásával; a pedagógus tevékenységével és az egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálással kapcsolatos új ismereteket és kompetenciákat ad.

(2)

Pedagógus-szakvizsga letételére kizárólag olyan szakirányú továbbképzésben van lehetőség, amelyben a kötelező ismeretkörök - a közigazgatási, tanügy-igazgatási vezetési ismeretek; a nevelési-oktatási intézmény mint szervezet; az intézmény és környezete; a nevelési-oktatási intézmény hatékonysága; a pedagógus a nevelési- oktatási intézmény szervezetében; egyéni sajátosságokra érzékeny személyiségformálás, a sajátos pedagógiai, pszichológiai ismereteket és módszereket igénylő személyek, illetve csoportok nevelése-oktatása; hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása a nevelési-oktatási intézményrendszerben - kreditértéke legalább 55 kredit.

(3)

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti pedagógus-szakvizsga követelményeinek megszerzésére irányuló képzésben választáson alapuló ismeretkörök lehetnek:

a pedagógusképzésben szerzett szakképzettség szerint differenciálva az új szaktudományi és szakmódszertani ismeretek, illetve az adott pedagógusi feladatok ellátásához szükséges elméleti és gyakorlati ismereteket megerősítő, elmélyítő, felfrissítő ismeretek, a szakhoz kapcsolódó megszerzett tudás, készségek és képességek továbbfejlesztése;

b)	a pedagógus munkakörökhöz, illetve a köznevelési intézmények egészéhez kapcsolódó speciális feladatok (mérés és értékelés, szaktanácsadás, vizsgaelnöki, szakértői, minőségbiztosítási feladatok) ellátásához szükséges ismeretek, tudás, készség és képességek;

c)	pedagógiai és pszichológiai általános és elméleti ismeretek, képességek bővítését, illetve megszerzését szolgáló ismeretkörök;

d)	nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek;

e)	a tanár, tanító, konduktor, óvodapedagógus vagy gyógypedagógus szak szakmai gyakorlatának vezetéséhez szükséges gyakorlatvezető mentori ismeretek.

(4)

A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (1) bekezdés b) pontja szerinti, pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség csak olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amelyben a (2) bekezdés szerinti kötelező ismeretkörök mellett a választott ismeretkör a nevelési-oktatási intézményvezetői ismeretek, legalább további 55 kredit értékben.

(5)

Pedagógus-szakvizsga keretében gyakorlatvezető mentori szakképzettség csak olyan szakirányú továbbképzésben szerezhető, amelyben a (2) bekezdés szerinti kötelező ismeretkörök mellett a választott ismeretkör a (3) bekezdés e) pontja szerinti adott pedagógus szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlatvezető mentori ismeret, legalább további 55 kredit értékben.

21/C. §

(1)	A felsőoktatási intézmény olyan alapképzési vagy mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés létesítésére és indítására jogosult, amely szakon képzést folytathat.

(2)	A Hivatal által nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményekre épülő, saját tanterv alapján szervezett szakirányú továbbképzést a felsőoktatási intézmény kizárólag az alapító okiratában meghatározott képzési területen indíthat.

(3)	Az (1) és (2) bekezdésben foglalt rendelkezéseket a szakfordító szakirányú továbbképzések esetén nem kell alkalmazni.

21/D. §

(1)

A szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek a kötelező tartalmi elemei:

a)	a szakirányú továbbképzés megnevezése;

b)	a szakirányú továbbképzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése;

c)	a szakirányú továbbképzés képzési területe;

d)	a szakirányú továbbképzés ISCED szerinti besorolása, valamint az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása, továbbá a szakképzettség - képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti - tanulmányi területi besorolása;

a felvétel feltételeként

ea)	alapképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés esetén azon képzési területek vagy alapképzési szakok megnevezése,

eb)	mesterképzési szakhoz kapcsolódó szakirányú továbbképzés esetén azon képzési területek vagy mesterképzési szakok megnevezése,

amelyekre az adott szakirányú továbbképzés épül; f) a képzési idő félévekben meghatározva;

g)	a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma;

h)	a képzés célja és a szakmai kompetenciák (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség);

i)	a szakirányú továbbképzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető szakterületek és azok kreditaránya, amelyből a szak felépül.

(2)	A 21/A. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az (1) bekezdés b) pontja szerinti szakképzettség megnevezése a külön jogszabályban meghatározott szakirány szerinti szakképzettség.

(3)

A felsőoktatási intézmény képzési programjában rendelkezni kell:

a)	a képzési és kimeneti követelmények alapján kidolgozott tantervről és tantárgyi programokról;

b)	az értékelési és ellenőrzési módszerekről, eljárásokról;

c)	a korábban szerzett ismeretek, gyakorlatok beszámítási rendjéről.

(4)	Szakirányú továbbképzésben önálló szakképzettséget eredményező szakirány nem indítható.

21/E. §

(1)	Hitéleti alapképzésnek, mesterképzésnek, osztatlan képzésnek vagy felsőoktatási szakképzésnek a hitéleti képzések jegyzékére történő felvételét, valamint képzési és kimeneti követelményeinek nyilvántartásba vételét az egyházi felsőoktatási intézmény fenntartója kérelmezheti.

(2)

A kérelemhez mellékelni kell:

a)	a hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeit és

b)	a hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott döntésnek az egyházi fenntartó által aláírt kivonatát.

(3)

A (2) bekezdés a) pontja szerinti képzési és kimeneti követelmények kötelező tartalmi elemei:

a)	a hitéleti képzés megnevezése magyar és angol nyelven;

b)	a hitéleti képzésben szerezhető végzettségi szint megjelölése;

c)	a hitéleti képzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése magyar és angol nyelven;

d)	a hitéleti képzésben választható szakirányok, specializációk;

e)	a hitéleti képzési terület megjelölése;

f)	a hitéleti szakképzettség - képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti (ISCED) - tanulmányi terület megjelölése, valamint az európai és a magyar képesítési rendszer szerinti besorolása;

g)	a képzési idő félévekben meghatározva;

a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma, ezen belül

ha)	szakirány esetén a szakirányhoz rendelhető kreditek minimális értéke,

hb)	a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítéséhez rendelhető kreditérték,

hc)	a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke;

i)	a képzés célja; valamint

j)	a képzést megkülönböztető speciális jegyek.

(4)

Az Nftv. 91. § (6) bekezdésében foglaltakra tekintettel az egyes egyházak, illetve egyházi felsőoktatási intézmények a szak és a szakképzettség oklevélben történő megnevezésére - az egyház saját, belső szabályai szerint - más elnevezést, felekezeti meghatározást is használhatnak. A szak és szakképzettség képzési és kimeneti követelményektől eltérő megnevezése estén az oklevélben fel kell tüntetni a képzési és kimeneti követelmények szerinti azon szak és szakképzettség megnevezését is, amelynek az megfelel.

(5)	A nyilvántartásba vett hitéleti képzés képzési és kimeneti követelményeit a Hivatal veszi nyilvántartásba, ezzel egyidejűleg azokat elérhetővé teszi a FIR-ben.

(6)	Az (1)−(5) bekezdésben foglaltakat a hitéleti képzés (3) bekezdés szerint nyilvántartásba vett adatának módosítása esetében is alkalmazni kell.

21/F. §

(1)	Az Nftv. 15. § (1a) bekezdése szerinti mesterképzés létesítését és a képzési és kimeneti követelményeinek nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője kérelmezheti.

(2)	Az (1) bekezdés szerinti képzési és kimeneti követelményeket úgy kell megállapítani, hogy azok az MKKR 7. szintjének feleljenek meg.

(3)

Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez mellékelni kell:

a)	a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeit,

b)	a mesterképzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát és

c)	a fenntartónak a mesterképzés létesítésével kapcsolatos egyetértő nyilatkozatát.

(4)

Az (1) bekezdés szerint mesterképzés képzési és kimeneti követelményeinek a kötelező tartalmi elemei:

a)	a képzés magyar és angol nyelvű megnevezése;

b)	a képzésben szerezhető végzettségi szint megjelölése;

c)	a képzésben szerezhető szakképzettség oklevélben szereplő magyar és angol nyelvű megnevezése;

d)	a képzés képzési területe;

a szak orientációja, amely lehet

ea)	kiemelten elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 70-80 százalék,

eb)	elméletorientált, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 60-70 százalék,

ec)	kiegyensúlyozott, amelyben az elméleti jellegű ismeretátadás aránya 40-60 százalék,

ed)	gyakorlatorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 60-70 százalék vagy

ee)	kiemelten gyakorlatorientált, amelyben a gyakorlati jellegű ismeretszerzés aránya 70-80 százalék;

f)	a szakképzettség - képzési területek egységes osztályozási rendszere szerinti (ISCED) - tanulmányi területi besorolása, valamint az európai és a magyar képesítési keretrendszer szerinti besorolása;

g)	a képzési idő félévekben meghatározva;

a szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma, ezen belül

ha)	a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítéséhez rendelt kreditek száma,

hb)	a nem közvetlenül az elméleti képzéshez kapcsolódó, intézményen kívül szervezett összefüggő gyakorlati képzés minimális kreditértéke;

i)	a képzés célja;

j)	a képzésben megszerezhető szakmai kompetenciák, tanulási eredmények (tudás, képesség, attitűd, autonómia és felelősség deszkriptorok szerinti, legfeljebb 9-9 tanulási eredmény);

k)	a képzés szakmai jellemzői, a szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül és azok kreditaránya;

l)	a szakmai gyakorlat és a gyakorlati képzés követelményei; valamint

m)	a képzést megkülönböztető speciális jegyek, idegen nyelven folyó tanulmányok esetében az elérendő idegen nyelvtudás szintje.

(5)

A mesterképzés nyilvántartásba vett képzési és kimeneti követelményeinek módosítása esetén mellékelni kell a módosított képzési és kimeneti követelményeket, továbbá a képzést folytató többi felsőoktatási intézmény támogató véleményét a módosításról. A módosítás nem irányulhat a képzés képzési területének, képzési idejének vagy kreditszámának a megváltoztatására.

(6)	Az (1) bekezdés szerinti mesterképzés akkor indítható, ha annak képzési és kimeneti követelményeit, valamint a képzés indítását a Hivatal nyilvántartásba vette, és a felsőoktatási intézmény a mesterképzési szak tantervét a honlapján közzétette.

22. §

(1)	Szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeinek a nyilvántartásba vételét a felsőoktatási intézmény vezetője a szeptemberben induló képzések esetében legkésőbb a tárgyév május 31-éig, a februárban induló képzések esetében legkésőbb a megelőző év október 31-éig kérelmezheti.

(2)

A kérelemhez mellékelni kell:

a)	a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit,

b)	a szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeiről hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát.

(3)

A (2) bekezdésben foglaltakon túl a kérelemhez mellékelni kell:

a)	a pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele esetén a pedagógus- továbbképzési rendszer működésének véleményezésére jogosult szakértői testületnek a 21/B. §-ban foglaltak alapján kialakított véleményét a pedagógus-szakvizsgává minősítésről;

a szakterületért felelős miniszter véleményét olyan szakirányú továbbképzés nyilvántartásba vétele során, amelynek szakterületén jogilag szabályozott képzési, továbbképzési rendszer működik, továbbá amelyik egészségügyi, élettel és biztonsággal összefüggő tevékenység végzéséhez szükséges vagy szakértői kompetenciák megszerzésére való felkészítést ígér.

(4)

A Hivatal az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményének közzétételét követően, hivatalból indult eljárás keretében nyilvántartásba veszi az alap- vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiben meghatározott, önálló szakképzettséget eredményező szakirány második, illetve további szakirányként történő elvégzését biztosító szakirányú továbbképzést.

(5)	Szakirányú továbbképzés indítása a képzésindítás kezdő - szükség esetén utolsó - tanévének és félévének megadásával akkor kezdeményezhető, ha a képzés képzési és kimeneti követelményeit a Hivatal nyilvántartásba vette.

(6)	A szakirányú továbbképzés indítása nyilvántartásba vételének kezdeményezése tekintetében a 18. § (3) bekezdése rendelkezései alkalmazandók.

(7)

A szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vételi kérelméhez mellékelni kell:

a)	a szakirányú továbbképzés indításáról hozott szenátusi döntésnek a felsőoktatási intézmény vezetője vagy az általa megbízott személy által aláírt kivonatát, valamint

b)	a (4) bekezdésben meghatározott szakirányú továbbképzés esetében az alap- vagy mesterképzés második vagy további szakirányt tartalmazó tantervét.

c)	a képzésnek az Nftv. 14. § (2a) bekezdés d) pontja szerinti képzési helyen történő indítása esetén a fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás másolatát.

(8)	A Hivatal a nyilvántartásba vett szakirányú továbbképzés képzési és kimeneti követelményeit a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg elérhetővé teszi a FIR-ben.

(9)	Szakirányú továbbképzés akkor indítható, ha annak indítását a Hivatal nyilvántartásba vette, és ezt követően a felsőoktatási intézmény a szakirányú továbbképzési szak tantervét a honlapján közzétette.

(10)

Magyar felsőoktatási intézménynek másik magyar felsőoktatási intézménnyel közös képzésben indítandó szakirányú továbbképzése nyilvántartásba vehető olyan képzésen, amelyen a közös képzés eredményeként közös oklevél kiállítása történik. A közös szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vétele során a (7) bekezdésben meghatározottakon túl a kérelemhez mellékelni kell a felsőoktatási intézmények között létrejött együttműködési megállapodás egy eredeti példányát vagy annak a kérelmező felsőoktatási intézmény vezetője által hitelesített másolatát is, amely a 19. § (3) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltakat tartalmazza. A közös képzés tekintetében alkalmazandó továbbá a 19. § (4) bekezdése is.

(11)

Magyar felsőoktatási intézménynek külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben szakirányú továbbképzés indításának nyilvántartásba vétele tekintetében a 20. § (1) bekezdésének, (3) és (4) bekezdésének, (5) bekezdés b) és c) pontjának, valamint (6) bekezdésének rendelkezései megfelelően alkalmazandók.

(12)

A 21/A. § (1) bekezdés c) pontja szerinti képzés kivételével a nyilvántartási kérelemben megjelölt szakirányú továbbképzés, illetve a megszerezhető szakképzettség megnevezésének más szakirányú továbbképzés, alapképzési vagy mesterképzési szak, felsőoktatási szakképzés megnevezésétől, illetve az ezeken megszerezhető szakképzettség megnevezésétől egyértelműen különböznie kell.

10. A felsőoktatási tevékenység ellenőrzése

23. §

(1)

Az Nftv. 65-66. §-a alapján a miniszter által elrendelt törvényességi ellenőrzés lefolytatása során a Hivatal vizsgálja különösen a jogszabályi rendelkezések megtartását, az ellenőrzéssel érintett tevékenységgel összefüggő dokumentumokban - a nem állami felsőoktatási intézmények esetében a működési engedélyben - foglaltakkal kapcsolatos kötelezettségek megtartását.

(2)

A miniszteri törvényességi ellenőrzés keretében végzett ellenőrzés befejezésekor a Hivatal jelentést készít. A jelentést megküldi az ellenőrzött részére, aki arra a kézhezvételtől számított harminc napon belül észrevételt tehet. A Hivatal a jelentést, az ellenőrzött által tett észrevételt és az azzal kapcsolatos álláspontját a határidő lejártát követő harmincadik napig megküldi a miniszternek.

(3)	A miniszter az eljárást lezáró döntését megküldi az ellenőrzött és a Hivatal részére.

24. §

(1)

A Hivatal az Nftv. 68. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott hatósági ellenőrzés során vizsgálja különösen az intézményi dokumentumokban, a működési engedélyben foglaltak megtartását, a felsőoktatási intézmény tanulmányi adminisztrációs tevékenységének jogszerűségét, valamint a FIR-be való adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítését.

11. A felsőoktatási információs rendszer

25. §

(1)	A FIR az Onytv.-ben meghatározott alrendszereket tartalmazza.

(6)

A FIR-be adatot közöl:

a)	a felsőoktatási intézménytörzs tekintetében a Hivatal, a fenntartó, a felsőoktatási intézmény és a diákotthon, a közösségi felsőoktatási képzési központ tekintetében annak képviselője;

b)	a felsőoktatási alkalmazotti személyi törzs tekintetében a felsőoktatási intézmény;

c)	a hallgatói személyi törzs tekintetében a felsőoktatási intézmény, valamint az Onytv. 6. § (4) bekezdése alapján a Diákhitel Központ, a Tempus Közalapítvány és a Klebelsberg Központ;

d)	az (1) bekezdés szerinti további adatok tekintetében a 6. mellékletben meghatározott szerv, személy;

e)	a felsőoktatási felvételi alrendszer tekintetében a felvételre jelentkező, a Hivatal és a felsőoktatási intézmény;

f)	az AVIR tekintetében a Hivatal, a felsőoktatási intézmény, egyéb államigazgatási szervek;

(7)	A (6) bekezdés b) és c) pontja tekintetében az adatszolgáltatás a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett elektronikus nyilvántartó rendszerből, a (6) bekezdés a) és d)-g) pontja tekintetében a Hivatal által meghatározott módon történik.

(9)

A FIR részére közölt elektronikus adat hitelesítése a (6) bekezdés b) és c) pontja tekintetében legalább fokozott biztonságú tanúsítványon alapuló, természetes személyhez kötött elektronikus aláírással vagy legalább fokozott biztonságú tanúsítványon alapuló, szervezethez kötött elektronikus bélyegzővel történik.

(10)

A felsőoktatási intézménynek a működés megkezdése időpontjától számított harminc napon belül be kell jelentkeznie a FIR-be. A felsőoktatási intézmény vezetője meghatalmazza azt a személyt, aki a FIR tekintetében a Hivatallal kapcsolatot tart, és az intézményi adatszolgáltatást elektronikus aláírással hitelesíti. A kapcsolattartó adatait és meghatalmazását a Hivatal részére tizenöt napon belül meg kell küldeni. A Hivatal az adatokat - a (9) bekezdés szerinti hitelesítés ellenőrzése érdekében - nyilvántartja.

26. §

(1)

A FIR működéséhez szükséges informatikai rendszert úgy kell működtetni, hogy

a)	a FIR alrendszerei és alkalmazásai technikailag képesek legyenek kapcsolódni más információs rendszerekhez;

b)	azon felsőoktatási intézmény számára, amellyel a hallgató, a doktorjelölt, az oktató, a kutató, a tanár jogviszonyban áll vagy állt, a FIR útján a FIR-ben tárolt és az adott felsőoktatási intézmény által közölt személyes adatok elektronikus formában hozzáférhetők legyenek;

a FIR útján a felsőoktatási intézményekkel, a képzési rendszerükkel összefüggő és a FIR-ben tárolt intézményi és egyéb statisztikai adatok, információk elektronikus formában hozzáférhetők legyenek a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok és a hallgatók, a doktorjelöltek, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdek-képviseleti szervezetek számára;

a FIR a Hivatal által meghatározott szakmai specifikáció szerint biztosítani tudja

da)	a felsőoktatási intézménytörzzsel kapcsolatos hatósági feladatok,

db)	a felsőoktatási alkalmazotti és a hallgatói személyi törzzsel kapcsolatos feladatok,

dc)	az oktatási igazolványok kiadásával kapcsolatos feladatok,

dd)	a felsőoktatási statisztikai adatközlési feladatok,

de)	a felsőoktatási felvételi alkalmazással kapcsolatos feladatok és

e)	a FIR biztosítani tudja a miniszter számára a jogorvoslati és döntés-felülvizsgálati eljárásaival kapcsolatos feladatai ellátását.

(2)

A FIR működésével összefüggésben, a Hivatal a hatósági feladataihoz kapcsolódóan biztosítja

a)	a felsőoktatási intézmények számára azokat a szakmai specifikációkat, amelyek alapján a felsőoktatási intézmények fel tudják készíteni az általuk üzemeltetett nyilvántartó rendszereket az adatszolgáltatásra;

b)	az adatok szolgáltatásához és az adatszolgáltatás hitelesítéséhez szükséges technikai feltételek szakmai specifikációját;

c)	a FIR létrejöttéhez, működéséhez szükséges infokommunikációs rendszerek, programok üzemeltetését;

d)	a FIR működésével kapcsolatos tájékoztatás megszervezését;

a FIR-ben kezelt közérdekű és közérdekből nyilvános adatok nyilvánosságát, valamint az érintett számára a személyes adataiba való betekintést, a felsőoktatási intézmények és fenntartóik, a felsőoktatás működésében érdekelt szervezetek, a felsőoktatás irányításában közreműködők, az oktatók, a kutatók, a tanárok, a hallgatók, a doktorjelöltek, a felsőoktatásba jelentkezők, a szakmai és érdekképviseleti szervezetek és egyéb jogosultak tájékoztatását.

(3)	A FIR-ből adatok, elemzések - a jogszabályban megállapított állami feladat ellátásához szükséges adatokat kivéve - az adatok előállításával és közlésével kapcsolatban felmerült, a Hivatalnak megtérített költségek megfizetése esetén kérhetők.

27. §

(1)	A Hivatal a felsőoktatási intézmény nyilvántartásba vételét követően a létrejövő új felsőoktatási intézménynek új, egyedi intézményi azonosító számot ad.

(2)

A Hivatal a felsőoktatási intézmény megszűnésekor, átalakulásakor a megszűnt felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát bevonja. A bevont intézményi azonosító szám újra nem adható ki. A Hivatal a megszűnt felsőoktatási intézmény adatainak hatályosságát lezárja a felsőoktatási intézménytörzsben a megszűnés, illetve az esetleges jogutódlás tényének rögzítése mellett. Az adatbázisban az adatoknak visszakereshetőknek kell maradniuk.

(3)	A felsőoktatási intézménytörzsben nyilvántartott intézményre vonatkozóan a Hivatal adategyeztetést rendelhet el, amelynek célja a nyilvántartásban szereplő adatok és okiratok valódiságának és teljességének megállapítása.

28. §

(1)	A felsőoktatási intézmény a hallgatói, doktorjelölti jogviszony létrejöttétől számított tizenöt napon belül bejelenti a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, a hallgatói, doktorjelölti jogviszony adatait a FIR-be.

(2)	A felsőoktatási intézmény a hallgatónak, doktorjelöltnek a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását - a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül - bejelenti a FIR-be.

(3)	Ha a felvételt nyert jelentkező képzési adataiban (így különösen: szak, munkarend, nyelv, képzési hely, költségviselési forma) a beiratkozási időszakban változás történik, a felsőoktatási intézmény a FIR-be először a besorolási döntés szerinti képzési adatokat, majd a változást jelenti be.

(3a)

A felsőoktatási intézmény a hallgatót a FIR-be abban az esetben jelentheti be magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formára, ha a hallgató az Nftv. 48/D. § (2) bekezdése alapján a 9. melléklet 10. pontja szerinti tartalommal nyilatkozott a magyar állami ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásáról.

(4)	Ha a felsőoktatási intézmény a fogyatékossággal élő hallgató támogatási idejét az Nftv. 47. § (4) bekezdése szerint megnövelte, az erről szóló határozat véglegessé válásától számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

(5)	A hallgatói, doktorjelölti jogviszony megszűnésének adatait a felsőoktatási intézmény a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

(6)	A felsőoktatási intézmény a kollégiumi tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgatóknak e jogviszonnyal összefüggő adatait, azok változását, a tagsági jogviszony létrejöttét, megszűnését, illetve e hallgatók tagsági adataiban bekövetkezett változásokat követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

(7)	A felsőoktatási intézmény az általa fenntartott, illetve a vele szerződésben álló diákotthonban tagsági jogviszonnyal rendelkező hallgató e jogviszonyával kapcsolatos adatairól a (6) bekezdés szerint tesz bejelentést a FIR-be.

29. §

(1)	A felsőoktatási intézmény az oktatói, kutatói, illetve tanári munkakörben foglalkoztatott személyes adatait és a foglalkoztatotti jogviszony adatait - jogviszonyának létrejöttétől számított tizenöt napon belül - bejelenti a FIR-be.

(2)	A felsőoktatási intézmény az oktatónak, kutatónak, tanárnak a FIR-ben nyilvántartott személyes és jogviszony adataiban bekövetkezett változását a felsőoktatási intézmény által üzemeltetett nyilvántartó rendszerben történt átvezetést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

(3)	Ha az oktató, kutató, tanár foglalkoztatása megszűnik, a felsőoktatási intézmény a jogviszony megszűnésének adatait a megszűnést követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

30. §

A felsőoktatási intézmény a felsőfokú tanulmányok lezárását követően kiadott bizonyítványok, oklevelek, oklevélmellékletek, valamint az odaítélt doktori fokozatok adatait, legkésőbb azok kiállítástól számított tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be.

31. §

(1)	A Hivatal a FIR-ben tartja nyilván az államilag támogatott és az állami (rész)ösztöndíjas formában eltöltött tanulmányi időt.

(2)

A Hivatal a FIR útján félévre vonatkozóan tájékoztatja a felsőoktatási intézményeket a hallgatóik által igénybe vett államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas félévek számáról. A felsőoktatási intézmény - jogszabályban meghatározott esetben - intézkedik a hallgató államilag támogatott, illetve állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formáról történő átsorolásáról.

(3)	A felsőoktatási intézmény a (2) bekezdés szerinti átsorolásról szóló döntés véglegessé válását követő tizenöt napon belül bejelenti a FIR-be a hallgató átsorolásával kapcsolatos adatokat.

12. Hallgatók, doktorjelöltek oktatási azonosító száma

32. §

(1)	Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt első alkalommal létesítő személynek, aki nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, a Hivatal a bejelentéstől számított tizenöt napon belül oktatási azonosító számot hoz létre, amelyről a felsőoktatási intézményt értesíti.

(2)	Annak a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt létesítő személynek, aki rendelkezik oktatási azonosító számmal, újabb oktatási azonosító szám nem adható ki.

(3)

Ha a felsőoktatási intézmény oktatási azonosító szám nélkül jelenti be a hallgatói, doktorjelölti jogviszonyt, de az adott személy az oktatási nyilvántartásban már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a Hivatal tizenöt napon belül értesíti a felsőoktatási intézményt az érvényes oktatási azonosító számról. Ha a hallgatónak, doktorjelöltnek az oktatási nyilvántartásban több különböző oktatási azonosító száma is van, akkor a Hivatal kijelöli az érvényes oktatási azonosító számot, amelyen nyilvántartja a hallgatót, doktorjelöltet, és erről a felsőoktatási intézményt értesíti.

(4)	A felsőoktatási intézmény az elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszerén (a továbbiakban: TR) keresztül biztosítja a hallgató, doktorjelölt számára az oktatási azonosító száma megismerését.

(5)

Ha a hallgató, doktorjelölt oktatási azonosító száma változik az oktatási nyilvántartásban, a hallgató, doktorjelölt törzslapján fel kell tüntetni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes oktatási azonosító és valamennyi korábbi oktatási azonosító számát is. A változás előtt keletkezett és lezárt iratokon nem kell átvezetni az új oktatási azonosító számot. A változás után keletkezett és a változást követően továbbvezetett iratokon már az új oktatási azonosító számot kell szerepeltetni. Az oktatási azonosító szám változásáról a felsőoktatási intézménynek a TR-en keresztül haladéktalanul tájékoztatnia kell a hallgatót, doktorjelöltet.

(6)

Annak a volt hallgatónak, doktorjelöltnek a kérelmére, aki már nem áll jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal az oktatási azonosító számról igazolást állít ki. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha a volt hallgatónak, doktorjelöltnek az adataiban a hallgatói, doktorjelölti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia.

13. Oktatók, kutatók, tanárok oktatási azonosító száma

33. §

(1)

Annak az oktatói, kutatói, tanári jogviszonyt első alkalommal létesítő oktatónak, kutatónak, tanárnak (e §-ban a továbbiakban együtt: oktató), aki nem rendelkezik oktatási azonosító számmal, a Hivatal a bejelentéstől számított tizenöt napon belül oktatási azonosító számot képez, és erről a felsőoktatási intézményt értesíti.

(2)

Ha a felsőoktatási intézmény oktatási azonosító szám nélkül jelenti be az oktató alkalmazását, de az adott személy az oktatási nyilvántartásban már rendelkezik oktatási azonosító számmal, a Hivatal tizenöt napon belül értesíti az érintett felsőoktatási intézményt az érvényes oktatási azonosító számról. Ugyanannak a személynek újabb oktatási azonosító szám nem adható ki. Ha az oktatónak az oktatási nyilvántartásban több különböző oktatási azonosító száma is van, akkor a Hivatal kijelöli az érvényes oktatási azonosító számot, amelyen a továbbiakban nyilvántartja az oktatót, és erről a felsőoktatási intézményt értesíti.

(3)	A felsőoktatási intézmény a TR-ben biztosítja az oktató számára az oktatási azonosító számának megismerését.

(4)	Ha az oktató oktatási azonosító száma változik az oktatási nyilvántartásban, a felsőoktatási intézmény alkalmazotti nyilvántartásába és a TR-be be kell jegyezni a változás időpontját, valamint a továbbiakban érvényes oktatási azonosító és a korábbi oktatási azonosító számát is.

(5)

Annak a volt oktatónak a kérelmére, aki már nem áll foglalkoztatotti jogviszonyban felsőoktatási intézménnyel, a Hivatal az oktatási azonosító számról igazolást állít ki. A kérelemben meg kell adni a kérelmező nevét, születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét. Ha a volt oktatónak az adataiban a foglalkoztatotti jogviszonya megszűnése óta változás állt be, a jogviszony megszűnésének időpontja szerinti adatokat is meg kell adnia.

14. Elektronikus tanulmányi nyilvántartó rendszer, a felsőoktatási intézmények által kezelt iratok

34. §

(3)	A felsőoktatási intézmény a nyilvántartott adatokat hitelesített iratként állítja elő és tárolja.

(4)

A papír alapú irat hitelesítése a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy aláírásával, a felsőoktatási intézmény bélyegzőjének lenyomatával, valamint keltezéssel, az elektronikus irat hitelesítése időbélyegzővel és a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személy elektronikus aláírásával, vagy elektronikus bélyegzővel való ellátásával történik.

(5)	A felsőoktatási intézménynek a hitelesített iratokat biztonságos helyen kell tárolnia oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában jogosultként megjelölt személyek férjenek hozzá.

(6)	A hallgatói jogviszony fennállása alatt ki nem adott oklevél és oklevélmelléklet első kiadásának ingyenessége megilleti a volt hallgatót is.

(7)

A 35. § (1) bekezdésében meghatározott azon irat esetében, ahol az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni, az átadás-átvételt igazoló dokumentum tartalmazza

a)	a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b)	az átadásra kerülő okirat nevét,

c)	a hallgató nevét, oktatási azonosító számát,

d)	a törzslap sorszámát,

e)	a formanyomtatvány sorszámát,

f)	az intézményi sorszámot,

g)	az átvétel időpontját, és

h)	az átvevő nevét és aláírását.

(8)

Ha az átvétel során a (9) bekezdés szerinti képviselő jár el, a képviselő képviseletre jogosító okiratát az átadás-átvételi dokumentumhoz kell csatolni. Az átadás-átvételi dokumentum több irat átadását is tartalmazhatja. Ha az irat átadása nem személyesen történik, akkor azt az arra jogosult részére postai úton, az átvételt igazolható módon kell megküldeni. Ebben az esetben a küldemény átvételének igazolására szolgáló dokumentumot csatolni kell az átadás-átvételt igazoló dokumentumhoz. Az átadás-átvételi dokumentumot a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon őrzi.

(9)

A felvett jelentkező helyett, illetve a hallgató vagy volt hallgató helyett a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényben meghatározott teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező képviselője, vagy törvényes képviselője (a továbbiakban együtt: képviselő) is eljárhat.

(10)	A felsőoktatási intézmény a kötelezően kezelt iratokon kívüli, a hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódó egyéb iratokról a szabályzatában rendelkezik.

(11)

A felsőoktatási intézmény iratkezelési rendjét az intézmény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény és a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai alapján szabályozza.

35. §

(1)

A felsőoktatási intézmények által kötelezően kezelt iratok:

1.	törzslap, törzslap-kivonat;

2.	doktorjelölti törzslap;

3.	beiratkozási lap;

4.	doktorjelölti regisztrációs lap;

5.	jogviszony-igazolás;

6.	leckekönyv, teljesítési lap;

7.	kreditigazolás;

8.	vizsgalap;

9.	záróvizsga-jegyzőkönyv;

10.	doktori szigorlati jegyzőkönyv, komplexvizsga-jegyzőkönyv;

11.	doktori védési jegyzőkönyv;

12.	az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerinti oktatói nyilatkozat;

13.	végbizonyítvány (abszolutórium);

14.	végbizonyítvány (abszolutórium) kiállításáról szóló igazolás;

15.	a záróvizsga sikeres teljesítéséről (nyelvi követelmények teljesítésének hiánya miatt ki nem adható oklevélről) szóló igazolás;

16.	az oklevél kiállításáról szóló igazolás;

17.

oklevél;

18.	oklevélmelléklet;

19.	tanítói műveltségterületi igazolás.

(2)	Az (1) bekezdés 5., 7., 12-19. pont szerinti formanyomtatványok magyar nyelvű szövegét - a doktori oklevél kivételével - a 9. melléklet tartalmazza.

36. §

(1)	A törzslap a hallgató személyes és tanulmányi adatainak nyilvántartására szolgál a törzslapban megjelölt hallgatói jogviszonyhoz kapcsolódóan.

(2)

A papír alapon vagy elektronikusan előállított és hitelesített hallgatói törzslap a TR-ben nyilvántartott adatokból az alábbiakat tartalmazza:

1.	a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, oktatási azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást;

a hallgató személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma);

3.	a leckekönyv-nyomtatvány sorszámát és a diákigazolvány sorszámát;

4.	a törzslaphoz kapcsolódó hallgatói jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja);

a hallgató képzésének adatait képzésenként (a képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, a képzési és kimeneti követelmények szerinti képzési ideje, telephelye, a képzés megkezdésének időpontja és létrejöttének módja, a határozat száma, a képzés befejezésének időpontja és módja), a képzés - több képzés esetén a képzések - bemeneti feltételeként meghatározott okiratok adatait (az okirat megnevezése, kibocsátó intézmény neve, az okirat száma, kiállításának időpontja), átvétel esetén az átadás adatait (az átadó felsőoktatási intézmény neve, azonosító száma, az átadó intézményben folytatott képzés neve, szintje, munkarendje, nyelve, helye, finanszírozási formája);

a képzési időszakra vonatkozó összefoglaló adatokat (a képzési időszak megnevezése, a képzések neve, finanszírozási formája, státusza, a támogatott félév sorszáma, az adott képzési időszakban felvett és megszerzett kreditek száma, elismert kreditek száma, az összes kredit száma, a súlyozott tanulmányi átlag);

képzési időszakonként a felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait (neve, kódja, az oktató neve, a kreditértéke, a számonkérés módja, heti vagy féléves óraszáma, a foglalkozás típusa, a követelmények teljesítésének értékelése, időpontja, az értékelő oktató neve), a képzési időszak lezárásának adatait képzésenként (a lezárás dátuma, a felvett kredit, a teljesített kredit, a (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag, a kreditindex, korrigált kreditindex, összesített korrigált kreditindex);

8.	saját vagy más felsőoktatási intézményben korábban folytatott tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);

saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként, képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kódja, kreditértéke, értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);

10.

külföldi felsőoktatási intézményben folytatott résztanulmányok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelmények adatait képzésenként, képzési időszakonként (a keretprogram jellemzője, a képzés neve, a külföldi intézmény neve, a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, kódja, átszámított értékelése, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma),

11.	munka- és egyéb tapasztalatok alapján teljesítettnek elismert tantervi követelményeket képzésenként képzési időszakonként (a tantervi követelmény megnevezése, kreditértéke, a kreditátviteli bizottság döntésének száma és dátuma);

12.	a hallgatót érintő döntéseket képzésenként (típusa, száma és dátuma, rövid leírása);

13.	a szakmai gyakorlat teljesítésével kapcsolatos adatokat képzésenként (megnevezése, értékelése, kreditértéke, a szakmai gyakorlóhely neve, a gyakorlat időtartama, a gyakorlatvezetők neve, a teljesítés elfogadásának időpontja, az elfogadó neve, beosztása);

14.	a végbizonyítvány (abszolutórium) adatait;

15.	a szakdolgozat, diplomamunka adatait (témaköre, címe, a képzés neve, a benyújtás dátuma, a témavezető és a bíráló neve, értékelése, továbbá ha nincs záróvizsga részeként védés, akkor a szakdolgozat végső értékelése, az értékelést adó neve, beosztása, az értékelés dátuma);

16.	a záróvizsga adatait (a képzés neve, a vizsga részei és azok időpontjai, részeredményei, a végső értékelés, a bizottság elnökének és tagjainak neve, oktatási azonosító száma);

17.	az oklevél adatait (a formanyomtatvány sorszáma, az oklevél intézményi sorszáma, a képzés neve, a megszerzett végzettségi szint és szakképzettség neve, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása);

18.	az oklevélmelléklet adatait (a formanyomtatvány sorszáma, a kiállítás időpontja, az aláíró neve, beosztása);

19.

az idegennyelvi követelmények teljesítésére vonatkozó adatok (a nyelv megnevezése, a követelmények teljesítésének módja, a nyelvvizsga szintje, fajtája, típusa, a bizonyítvány száma, a kiállító intézmény neve, a kiállítás dátuma, az okirat benyújtásának időpontja; felmentés esetén a felmentés oka, a határozat száma és dátuma, részleges felmentés esetén a felmentett rész megjelölése is);

20.	a fegyelmi és kártérítési adatokat;

21.	a fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja);

22.	a hallgatói balesetre vonatkozó adatokat;

23.	a törzslap hitelesítését.

24.	a doktorandusz hallgató korábbi doktori képzéseinek adatait (a felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosító száma, a program megnevezése);

25.	a doktori fokozat megszerzése feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatokat (a komplex vizsga időpontja, eredménye, a doktori védés időpontja, eredménye);

26.	az odaítélt doktori fokozat megnevezését.

(3)	A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről az adott hallgatói jogviszonyához kapcsolódóan - minden jogviszony típus esetén - egy törzslap vezethető. A hallgatói jogviszony megszűnése után, újabb jogviszony létesítésekor új törzslapot kell nyitni.

(4)	A törzslapok sorszámozásáról a felsőoktatási intézmény szabályzatában rendelkezik azzal, hogy a törzslapok egyedi sorszámozását biztosítani kell.

(5)	A papír alapú törzslap minden lapján fel kell tüntetni a felsőoktatási intézmény nevét és intézményi azonosítóját, a hallgató nevét és oktatási azonosító számát, a törzslap sorszámát.

(6)	A törzslapot a hallgatói jogviszony megszűnését követő három hónapon belül kell hitelesíteni.

(7)

A lezárt és hitelesített törzslapot ki kell egészíteni és újra kell hitelesíteni akkor, ha

a)	a hallgatói jogviszony megszűnését követően kerül sor a szakdolgozat, diplomamunka, a záróvizsga, a nyelvi követelmény teljesítésére, illetve az oklevél, oklevélmelléklet kiállítására,

b)	a törzslapban nyilvántartott adatokban módosítás szükséges hiba javítása vagy adatváltozás átvezetése miatt,

c)	az oklevél javítására, másodlat kiadására vagy az oklevél érvénytelenítésére kerül sor.

(8)	A felsőoktatási intézmény a törzslap részeit a törzslaptól külön a szabályzatában meghatározott módon is tárolhatja azzal, hogy a törzslapon szerepeltetni kell a tárolt részek fellelhetőségét.

(9)	A megsemmisült vagy elveszett törzslap helyett - a rendelkezésre álló nyilvántartás, illetve iratok és adatok alapján - póttörzslapot kell kiállítani.

(10)

A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki

a)	hivatalból a tanulmányát végbizonyítvány (abszolutórium) nélkül befejező hallgató részére, amennyiben legalább egy félévet aktív hallgatóként teljesített,

b)	kérelemre a végbizonyítványt szerzett, de tanulmányát oklevél megszerzése nélkül befejező hallgató részére,

c)	kérelemre a szakirányú továbbképzésben oklevelet szerzett hallgató részére.

(11)	Azon hallgató részére, akinek a felsőoktatási intézmény leckekönyvet ad ki, hitelesített törzslap-kivonatot nem kell kiadni.

(12)	A törzslap-kivonat legalább a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, a székhely, illetve a telephely címét, a hallgató nevét, oktatási azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint a (2) bekezdés 2., 4-14. és 23. pontjában meghatározott adatokat tartalmazza.

(13)	A (10) bekezdés a) pontja szerint kiadott törzslap-kivonat átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

37. §

(1)	A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony létesítésekor a doktorjelöltről doktorjelölti törzslapot állít ki.

(2)	A doktorjelölti törzslap esetében, figyelembe véve a doktorjelöltre vonatkozó, jogszabályban meghatározott eltérő sajátosságokat, a 36. § rendelkezéseit az e §-ban szabályozott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A doktorjelölti törzslap az alábbi adatokat tartalmazza:

a)	a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát, székhely, illetve telephely címét, a doktorjelölt nevét, oktatási azonosító számát és a törzslap sorszámát, valamint papír alapú törzslap esetén a részét képező oldalak sorszámát és funkcióját összesítő felsorolást;

a doktorjelölt személyes adatait (születési neve, anyja születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, bejelentett lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, értesítési címe és telefonszáma, elektronikus levélcíme, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat - külön törvény szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek esetén a tartózkodási jogot igazoló okmány - megnevezése, száma);

c)	a doktorjelölti jogviszony adatait (keletkezésének és megszűnésének időpontja);

d)	a doktorjelölt korábbi doktori képzéseinek adatait (a felsőoktatási intézmény neve, intézményi azonosító száma, a program megnevezése);

e)	a doktori fokozat megszerzése feltételeinek teljesítésére vonatkozó adatokat (a doktori szigorlat időpontja, eredménye, a doktori védés időpontja, eredménye);

f)	az odaítélt doktori fokozat megnevezését;

g)	fogyatékossággal kapcsolatos adatokat (típusa, a szakvéleményt kiállító szakértő, bizottság neve, címe, a szakvélemény kelte, bemutatásának időpontja);

h)	a doktorjelölti jogok és kötelezettségek tárgyában hozott határozatok adatait (típusa, időpontja, a határozat száma, rövid leírása);

i)	fegyelmi és kártérítési adatokat;

j)	a doktorjelölti törzslap hitelesítését.

(4)	A törzslapot a doktorjelölti jogviszony megszűnését követően kell hitelesíteni.

(5)	A felsőoktatási intézmény a doktorjelölti jogviszony megszűnésekor papír alapú hitelesített törzslap-kivonatot ad ki a doktorjelölt kérelmére, amely tartalmában megegyezik a törzslapban szereplő adatokkal.

38. §

(1)	A beiratkozás a beiratkozási lap kitöltésével és aláírásával kezdeményezhető.

(2)

A beiratkozási lap lehet:

a)	a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat,

b)	a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat vagy

c)	papír alapú formanyomtatvány.

(3)

A beiratkozási lap tartalmazza:

a)	a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b)	az aktuális tanév-félév megnevezését,

c)	a hallgató Nftv. 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) pont ba) alpontjában meghatározott adatait, oktatási azonosító számát,

d)	a megkezdett szak megnevezését, szintjét, munkarendjét, nyelvét, finanszírozási formáját, a képzés helyét,

e)	a hallgatói jogviszony típusát,

f)	a hallgató adóazonosító jelét, társadalombiztosítási azonosító jelét,

g)	a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésre besorolt jelentkező esetében a jelentkezőnek a 9. melléklet szerinti nyilatkozatát arról, hogy megismerte és vállalja a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzésnek az Nftv.-ben rögzített feltételeit,

h)	a hallgató nyilatkozatát az intézményi tájékoztató megismeréséről,

i)	az intézményi szabályzatban meghatározott további adatokat a hallgatói jogokkal, illetve kötelezettségekkel kapcsolatban,

j)	a beiratkozási lap kitöltésének és hitelesítésének dátumát, a hallgató vagy képviselője aláírását, és

k)	a 34. § (4) bekezdés szerinti hitelesítést.

(4)

A beiratkozási lap mellékletei:

a)	a felvételi eljárás során a felvétel feltételeként benyújtott okirat(ok) másolata, amelyet az eredeti okirattal vagy elektronikusan hiteles eredeti okirattal való összevetés után a felsőoktatási intézmény hitelesítéssel lát el,

b)	a felsőoktatási intézmény és az önköltséges hallgató között létrejött képzési szerződés egy eredeti, minden fél által aláírt példánya,

c)	a felsőoktatási intézmény által kért egyéb nyilatkozatok, és

d)	a képviselő útján beiratkozott hallgató esetén a képviselőnek a képviseletre jogosító okirata.

(5)	Ha a beiratkozási lap adatai alapján nincs akadálya a jogviszony létesítésének, a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időben - amely nem lehet hosszabb öt munkanapnál - hitelesíti a beiratkozási lapot. A beiratkozás a beiratkozási lap hitelesítésével valósul meg.

(6)	A beiratkozási lap a törzslap melléklete.

(7)	A (3) bekezdés g) pont, a (4) bekezdés b) és c) pont szerinti dokumentum a beiratkozás időpontjához képest későbbi időpontban is keletkezhet, ebben az esetben azt a beiratkozási laphoz kell csatolni.

39. §

(1)	A doktorjelölt beiratkozására a doktorjelölti regisztrációs lap kitöltésével és aláírásával kerül sor.

(2)

A doktorjelölti regisztrációs lap lehet:

a)	a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat,

b)	a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított elektronikus irat, vagy

c)	papír alapú formanyomtatvány.

(3)

A doktorjelölti regisztrációs lap tartalmazza a 38. § (3) bekezdés a)-c), e)-f) és h)-k) pontjában szabályozott adatok mellett a doktori téma címét, a témavezető nevét, valamint a doktorjelölt nyilatkozatát a felsőoktatási intézmény doktori fokozatszerzés feltételeiről és folyamatáról szóló tájékoztatójának megismeréséről.

(4)	A felsőoktatási intézmény hitelesíti a doktorjelölti regisztrációs lapot. A doktorjelölti jogviszony a doktori fokozatszerzési eljárás megindításával jön létre.

(5)	A doktorjelölti regisztrációs lap a törzslap melléklete.

39/A. §

Ha a nem magyar állampolgárságú hallgató magyarországi tanulmányait távolléti oktatás keretében kezdi meg, a 38. és 39. § szerinti beiratkozási lapnak vagy regisztrációs lapnak a hallgató aláírt példányát elektronikusan is eljuttathatja a felsőoktatási intézmény részére. Az e § szerint a hallgató által aláírt beiratkozási lap és regisztrációs lap kinyomtatott példánya papíralapú hiteles irat.

40. §

(1)	A jogviszony-igazolás tanúsítja a hallgató, a doktorjelölt jogviszonyának fennállását vagy korábbi fennállását.

(2)	A jogviszony-igazolást a hallgató, doktorjelölt kérelemére a felsőoktatási intézmény szabályzatában kijelölt szervezeti egység állítja ki.

(3)

A jogviszony-igazolást

a)	a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú iraton, vagy

b)	papír alapú formanyomtatványon

kell kiállítani.

(4)	A jogviszony-igazolást a kiadáskor egyedi azonosítóval kell ellátni. Az egyedi azonosító tartalmazza a felsőoktatási intézmény intézményi azonosító számát, egy nyolc számjegyű, évenként 1-gyel indított, egyesével növekvő sorszámot és a kiállítás évét.

(5)

A jogviszony-igazolás tartalmazza:

a)	a sorszámát,

b)	a felsőoktatási intézmény nevét, címét, intézményi azonosító számát,

c)	a hallgató, doktorjelölt személyes adatait, kivéve az állampolgárságra vonatkozó adatait, oktatási azonosító számát (ennek hiányában a törzslap sorszámát),

d)	a jogviszony kezdetét és a képzési és kimeneti követelmények figyelembevételével a várható befejezés időpontját,

e)	a hallgató jogviszonyának aktív vagy passzív státuszát, illetve a doktorjelölti jogviszonyt az igazoláson megjelölt tanulmányi félévben,

f)	a hallgató által folytatott képzés - több képzés esetén a képzések - megnevezését, munkarendjét, nyelvét, helyét, finanszírozási formáját,

g)	az igazolás kiadásának célját,

h)	egyéb, kérelem szerinti kiegészítést és

i)	a 34. § (4) bekezdése szerinti hitelesítést.

(6)	A kiadott jogviszony-igazolások adatait a (4) bekezdés szerinti azonosító alapján nyilván kell tartani.

(7)	A hallgatói jogviszony fennállása alatt minden jogviszony-igazolás kiadása ingyenes.

41. §

(1)

A felsőoktatási intézménynek a hallgató részére leckekönyvet kell vezetnie, ha az alábbi feltételek együttes fennállását nem tudja biztosítani:

a)	a hallgató a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben a felsőoktatási intézménytől értesítést kap az általa felvett, illetve törölt tárgyakról;

b)	a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szóbeli számonkérés esetén - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben - teljesítési lapot biztosít a (2) bekezdés szerinti tartalommal;

c)	a b) ponttól eltérő számonkérés esetén a felsőoktatási intézmény a hallgató számára a szabályzatában meghatározott módon és időben értesítést küld a hallgató értékeléséről; valamint

az intézmény által működtetett TR alkalmas arra, hogy a hallgató nyomtatható formában hozzáférjen a saját képzése 36. § (12) bekezdésében szabályozott törzslap-kivonatának adattartalmához, továbbá biztosítja a hallgató kérésére a 36. § (2) bekezdés 7. pontjában meghatározott adatok ingyenes hitelesítését félévente egy alkalommal.

(2)	A teljesítési lap tartalmazza az adott tanév félévét, a hallgató nevét, a oktatási azonosító számot, a hallgató által felvett tantárgy, tantervi egység megnevezését, a vizsga időpontját, a vizsga értékelését, a vizsgáztató oktató nevét, oktatói azonosító számát és aláírását.

(3)

Az egyedi sorszámmal ellátott, papír alapú leckekönyv tartalmazza legalább:

1.	a felsőoktatási intézmény nevét, székhelyét, intézményi azonosító számát;

2.	a hallgató oktatási azonosító számát, törzskönyvi számát;

3.	a hallgató személyazonosító adatait (neve, születési neve, születési helye és ideje, állampolgársága, anyja születési neve), a hallgató fényképét, a hallgató aláírását;

4.	a hallgatói jogviszony létrejöttének és megszűnésének adatait;

5.	a hallgató képzésének adatait képzésenként;

6.	a bejelentkezési adatokat képzési időszakonként;

7.	a képzési időszaknak megfelelő bontásban a tanulmányok során felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait, hozzárendelt kreditértékeket, értékelések adatait, az értékelő oktatók aláírását;

8.	a képzési időszak lezárásának adatait;

9.	a korábbi tanulmányok, munka- és egyéb tapasztalatok alapján beszámított kreditek adatait;

10.	saját vagy más felsőoktatási intézményben folytatott párhuzamos vagy vendéghallgatói tanulmányok adatait;

11.	a hallgató tanulmányait befolyásoló határozatok adatait;

12.	az idegennyelvi követelmények teljesítésének adatait;

13.	a szakmai gyakorlat adatait és

14.	a bejegyzések hitelesítését.

(4)	A felsőoktatási intézményben ugyanarról a személyről a hallgatói jogviszonyának fennállása alatt - a különböző képzési szinten egyidejűleg folytatott tanulmányok kivételével - egy leckekönyv vezethető.

(5)

A 34. § (4) bekezdésében meghatározott hitelesítéssel kell ellátni a leckekönyvben:

a)	a hallgató személyes adatait, a képzési adatokat, valamint a hallgatói jogviszony létrejöttét tartalmazó részt a leckekönyv megnyitásakor,

b)	a hallgató által az érintett félév vonatkozásában felvett tantárgyak, tantervi egységek adatait az 51. §-ban megjelölt időpontig,

c)	az érintett félévben felvett tantárgy, tantervi egység követelményeinek teljesítését tartalmazó részt a számonkérések formája szerint a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott időpontban, és

d)	a képzési időszak lezárását tartalmazó részt az érintett félévben legkésőbb a vizsgaidőszak utolsó napját követő tizedik napig.

(6)	A leckekönyv kitöltésére, valamint a már bekerült adatok törlésére, javítására a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek jogosultak. A törlést, javítást hitelesíteni kell.

(7)	A félévi követelmények leckekönyvi adatait a félévet követően a felsőoktatási intézmény egyezteti a TR adataival, eltérés esetén a leckekönyvben foglaltakat kell érvényesnek tekinteni.

(8)	Betelt leckekönyv esetén a hallgató részére újabb leckekönyvet kell kiadni úgy, hogy azt az eredeti leckekönyvhöz szétválaszthatatlanul hozzá kell fűzni, és a leckekönyvekben a hozzájuk rögzített leckekönyvek sorszámát fel kell tüntetni.

(9)	A leckekönyvet a szorgalmi időszakban a felsőoktatási intézmény tárolja, a vizsgaidőszakra - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint - a hallgatónak ki kell adni.

(10)	A hallgató részére hallgatói jogviszonyának megszűnésekor a leckekönyvet át kell adni. A leckekönyv átadásának tényét, idejét a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

(11)

Ha a felsőoktatási intézmény a hallgatói részére leckekönyvet vezet, a vendéghallgatónak nem lehet külön leckekönyvet kiállítani, kivéve

a)	ha abban a felsőoktatási intézményben, amelyben a hallgatói jogviszony fennáll, nincs papír alapú leckekönyv, vagy

b)	a külföldi felsőoktatási intézményben hallgatói jogviszonnyal rendelkező vendéghallgató részére.

(12)	A felsőoktatási intézmény a hallgatói jogviszony fennállása alatt az elveszett vagy megsemmisült leckekönyv pótlására a törzslap alapján új leckekönyvet állít ki.

42. §

(1)

A vizsgalap tartalmazza

a)	az adott tanév félévének megjelölését,

b)	a tantárgy, tantervi egység megnevezését, kódját,

c)	a vizsga időpontját,

d)	a vizsgáztató oktató nevét,

e)	a vizsgáztató oktató oktatási azonosító számát és aláírását,

f)	a vizsgára jelentkezett hallgató nevét, oktatási azonosító számát, és

g)	a vizsga értékelését, a keltezést.

(2)

A nem vizsga keretében szerzett értékelésről is vizsgalapot kell kiállítani. A vizsgalapon a vizsgáztató oktató rögzíti a vizsga értékelését és a vizsgát követően aláírásával haladéktalanul érvényesíti azt. A vizsgalap adatait a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben kell rögzíteni a TR-ben. Ha a vizsgalapon szereplő és a TR-ben rögzített értékelés eltér egymástól, a vizsgalap értékelését kell irányadónak tekinteni. Ha a vizsgalapon és a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelés eltér egymástól, a teljesítési lapon vagy a leckekönyvben szereplő értékelést kell irányadónak tekinteni.

(3)

A záróvizsga jegyzőkönyv tartalmazza

a)	a hallgató nevét, oktatási azonosító számát,

b)	a szak megnevezését,

c)	a záróvizsga időpontját, részeinek megnevezését, azok értékelését,

d)	a záróvizsga-bizottság tagjainak nevét, oktatási azonosító számát, aláírását,

e)	a szakdolgozat (diplomamunka) címét,

f)	a szakdolgozat (diplomamunka) témavezetőjének és bírálójának nevét, oktatási azonosító számát,

g)	a szakdolgozat (diplomamunka) megvédésének időpontját,

h)	a feltett kérdéseket,

i)	a záróvizsga végső értékelését, minősítését.

(4)

A doktori szigorlati jegyzőkönyv, illetve komplexvizsga-jegyzőkönyv tartalmazza

a)	a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b)	a doktorjelölt, illetve a doktorandusz hallgató nevét, oktatási azonosító számát, korábbi végzettségi szintjét és szakképzettségét,

c)	a témavezető nevét és oktatási azonosító számát,

d)	a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,

e)	a szigorlaton, illetve komplex vizsgán elhangzott kérdéseket és a válaszok minősítését, f) a szigorlat, illetve komplex vizsga minősítését,

g)	a szigorlati bizottság, illetve komplexvizsga-bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatási azonosító számát és aláírását.

(5)

A doktori védési jegyzőkönyv tartalmazza

a)	a felsőoktatási intézmény nevét, intézményi azonosító számát,

b)	a doktorjelölt, illetve a doktori értekezés benyújtója nevét, oktatási azonosító számát, végzettségét és szakképzettségét,

c)	a megszerzendő fokozat tudományterületét és tudományágát,

d)	az értekezés, alkotás címét,

e)	a témavezető nevét, oktatási azonosító számát,

f)	a nyilvános vita időpontját, helyét és nyelvét,

g)	a bíráló bizottság elnökének és tagjainak nevét, oktatási azonosító számát és aláírását,

h)	a hivatalos bírálók véleményét,

i)	a nyilvános vitában feltett kérdések és az elhangzott felszólalások lényegét,

j)	a vitában résztvevők nevét,

k)	a bírálóbizottság véleményét és értékelését.

(6)	A záróvizsga jegyzőkönyv, a doktori szigorlati jegyzőkönyv, a komplexvizsga-jegyzőkönyv és a doktori védési jegyzőkönyv a törzslap melléklete.

(7)

Az (1) és (3)-(5) bekezdésben meghatározott irat lehet:

a)	a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilvántartott adatokból előállított papír alapú irat, vagy

b)	papír alapú irat.

43. §

(1)

A kreditigazolás a felsőoktatási intézmény által kiadott és hitelesített papír alapú irat, amely tartalmazza a hallgató által teljesített tantárgy (tantervi követelmény) tematikájának olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatal érdekében annak a vizsgálatát és értékelését, hogy a hallgató által megszerzett és igazolt tudás és más kompetenciák mennyiben felelnek meg a helyettesített tantárgy (tantervi követelmény) meghatározott kompetenciáinak.

(2)	A kreditigazolást a hallgató kérésére kell kiadni. A kérelmében a hallgatónak meg kell jelölnie, hogy mely követelmények teljesítésének igazolását kéri.

(3)	A kreditigazolást a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani.

44. §

(1)	Ha a hallgató a végbizonyítvány kiállításának feltételeit teljesítette, a felsőoktatási intézmény a teljesítés napját követő húsz napon belül a teljesítés napjával a végbizonyítványt kiállítja.

(2)	A végbizonyítvány kiállításáról - a kiállítással egyidejűleg - a hallgatót értesíteni kell.

(3)	A végbizonyítványt hitelesített iratként kell kiállítani.

(4)	A végbizonyítványt a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani.

(5)	A végbizonyítvány a törzslap melléklete.

45. §

(1)	A végbizonyítvány kiállításáról szóló igazolást, a záróvizsga sikeres teljesítéséről szóló igazolást, az oklevélre való jogosultságról szóló igazolást és a tanítói műveltségterületi igazolást a hallgató kérésére, a törzslap alapján kell kiállítani.

(2)	Az igazolásokat a kiállításkor egyedi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében nyilván kell tartani.

46. §

(1)

A felsőfokú tanulmányok sikeres befejezését és a szakképzettség megszerzését igazoló oklevelet a sikeres záróvizsga vagy sikeres utolsó záróvizsga-rész (e bekezdésben a továbbiakban együtt: záróvizsga) napjától számított harminc napon belül kell kiállítani, ha a hallgató előzőleg teljesítette az előírt nyelvvizsga-követelményeket. A nyelvvizsga-követelmények teljesítését igazoló okirat bemutatása esetén az oklevelet akkor is a záróvizsga szerinti tárgyévben kell kiállítani, ha a záróvizsga szerinti tárgyévből kevesebb, mint harminc nap van hátra.

(2)

Az oklevél-formanyomtatvány a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely

a)	két - az egyik a magyar nyelvű, a másik az idegen nyelvű változat kiállítására szolgáló - A4 méretű lapból áll, amelyeken Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került, vagy

b)	egy A3 méretű lapból áll, amelyen Magyarország címere nyomdai úton feltüntetésre került.

(3)	Az oklevél a törzslap alapján kerül kiállításra.

(4)

Az oklevelet záradékkal a 9. mellékletben meghatározottak szerint kell ellátni. Ha olyan záradék válik szükségessé, amelyet a 9. melléklet nem tartalmaz, akkor a felsőoktatási intézmény - a Hivatal előzetes egyetértésével - egyedi záradékkal is elláthatja az oklevelet. A záradék az oklevél elválaszthatatlan részét képezi.

(5)	Az oklevelet a kiállításkor egyedi intézményi sorszámmal kell ellátni és az adatait a felsőoktatási intézmény TR-ében kell nyilvántartani.

(6)	Az oklevelet a felsőoktatási intézmény keménytáblás dossziéban adja ki.

(7)	Az átadás előtt a felsőoktatási intézmény a kiállított oklevélről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete.

(8)	Az oklevél átadását a törzslapra rá kell vezetni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

(9)	A doktori oklevél szövegét a felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg. Ha a felsőoktatási intézmény nem a Hivatal által kibocsátott oklevél-formanyomtatványt használja, akkor el kell látnia a doktori oklevél biztonsági formanyomtatvány kibocsátói feladatait.

(10)

Magyar és külföldi felsőoktatási intézmények által kiadott közös oklevélnek tartalmaznia kell legalább

a)	a kiállító felsőoktatási intézmények nevét (magyar intézmény esetén a magyar elnevezést),

b)	az oklevél tulajdonosának nevét, születésének országát, helységét és idejét,

c)	a végzettségi szint, illetve az odaítélt fokozat és a képzés megnevezését,

d)	a kiállítás helyét, idejét,

e)	a felsőoktatási intézmények képviselőinek (továbbá a megállapodásban meghatározott vezetőknek) az eredeti aláírását.

(11)	A nemzeti eltérések egyedi záradékban rögzíthetők, különösen a szak, szakképzettség oktatási hivatalban nyilvántartott megnevezése, a közös oklevél kiadásának jogszabályi felhatalmazása, valamint az adminisztrációért felelős intézmény neve.

47. §

(1)	Az oklevélmelléklet formanyomtatványa a Hivatal által kibocsátott és egyedi nyomtatványsorszámmal ellátott, nyomdai úton előállított papír alapú biztonsági okmány, amely A/4 méretű, mindkét oldalon nyomtatható lapokból és egységes lefűzésre alkalmas dossziéból áll.

(2)	A kiadás előtt a felsőoktatási intézmény az oklevélmellékletről hiteles másolatot készít, amely a törzslap melléklete.

(3)	Ha e rendelet másként nem rendelkezik, az oklevélmellékletet az oklevéllel együtt kell kiadni. Az irat átadását átadás-átvételi dokumentumon kell igazolni.

(4)	Az oklevélmellékletben szereplő magyar felsőoktatási rendszer leírását a miniszter felülvizsgálja és módosítás esetén a módosított leírást nyilvánosságra hozza.

(5)

Az oklevélmellékletről másodlat, illetve új oklevélmelléklet kiállítására a 48. § (5)-(7) bekezdésében foglaltakat kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a másodlatra rá kell vezetni a „MÁSODLAT!” szöveget, de sem a másodlatot, sem az új oklevélmellékletet nem kell ellátni záradékkal. A kérelmező a másodlat kiállításáért a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott összegű díjat fizet.

48. §

(1)

A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat - az előállító nyomdával történt egyeztetést követően - az átvétel megkezdésétől a kibocsátás végleges megszüntetéséig a szigorú számadási kötelezettség alá eső bizonylatokra vonatkozó előírások szerint nyilvántartja. A Hivatal hatósági ellenőrzés keretében vizsgálhatja az intézmény nyilvántartását.

(2)	A felsőoktatási intézmény az üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokat zárt helyen elhelyezi oly módon, hogy ahhoz csak a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott személyek férjenek hozzá.

(3)

A felsőoktatási intézmény az elrontott és a kicserélt oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványok adatait az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba haladéktalanul rögzíti, majd a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon és időben selejtezési jegyzőkönyvet készít, illetve az elrontott, kicserélt példányokat megsemmisíti.

(4)	A felsőoktatási intézmény az elveszett, ellopott vagy megsemmisült üres oklevél, oklevélmelléklet formanyomtatványokról haladéktalanul jegyzőkönyvet vesz fel, és az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásba rögzíti.

(5)

A felsőoktatási intézmény - a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelettől eltérően - az átadást követően elveszett, ellopott, megsemmisült oklevélről kérelemre oklevélmásodlatot állít ki a 46. § (2) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. A másodlat tartalmában megegyezik a törzslap 46. § (7) bekezdésében foglalt mellékletével, továbbá tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott másodlati záradékot és a hitelesítést. A másodlat nyilvántartásának rendje megegyezik az oklevél nyilvántartásának rendjével. Ugyanazon oklevélről további másodlat kiállításakor úgy kell eljárni, mint az első másodlat kiadásakor.

(6)

A felsőoktatási intézmény hivatalból vagy kérelemre a hibásan kiállított oklevelet bevonja és megsemmisíti, a törzslapon a hiba javítását a 36. § (7) bekezdés b) pontja szerint átvezeti, és a javított törzslap alapján az oklevelet ismét kiállítja a 46. § (2) bekezdésében meghatározott formanyomtatványon. Az oklevél tartalmazza a 9. mellékletben meghatározott javítási záradékot és a hitelesítést.

(7)	Ha a felsőoktatási intézmény a (6) bekezdésben foglaltak szerint új oklevelet állít ki, és a változás érinti az oklevélmelléklet tartalmát, akkor az oklevélmellékletet - a korábbi oklevélmelléklet bevonása és megsemmisítése mellett - újra kiadja.

(8)

A felsőoktatási intézmény a (3)-(7) bekezdés szerint megsemmisített, elveszett, ellopott, megsemmisült (e bekezdésben a továbbiakban együtt: megsemmisült) oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a szervezeti egység neve, a formanyomtatvány megnevezése, cikkszáma, sorszáma, az oklevél tulajdonosának neve, személyes adatai, az oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) az új oklevél, oklevélmelléklet kiállítását követő tizenöt napon belül bejelenti a Hivatalnak. A megsemmisült oklevél, oklevélmelléklet adatait (az intézmény neve, a formanyomtatvány cikkszáma és sorszáma, oklevél, oklevélmelléklet sorszáma) a Hivatal honlapján nyilvánosságra kell hozni .

(9)	Az Nftv. 52/A. §-ában foglaltak szerint visszavont vagy megsemmisített oklevél alapjául szolgáló tanulmányokról a felsőoktatási intézmény a 36. § (10) bekezdése szerinti törzslapkivonatot állít ki a visszavonásról, illetve megsemmisítésről rendelkező határozat véglegessé válásával.

49. §

(1)	Az oklevél- és az oklevélmelléklet-formanyomtatványokat a Hivatal bocsátja a felsőoktatási intézmények rendelkezésére.

(2)	Az oklevél- és oklevélmelléklet-formanyomtatványok előállítási költségeit a felsőoktatási intézmények viselik.

15. A hallgatói képzési szerződés nyilvántartása, kezelése

50. §

(1)

A hallgatói képzési szerződés tartalmazza

a)	a képzés megnevezését,

b)	az önköltség képzésre érvényes összeget, amely a hallgatói jogviszony ideje alatt nem módosítható.

(2)	A hallgatói képzési szerződés a 38. § (4) bekezdés b) pontjának megfelelően a beiratkozási lap melléklete. Ha a képzési szerződés megkötésére átsorolás miatt kerül sor, a képzési szerződést a törzslaphoz kell csatolni.

16. A támogatási idő nyilvántartása szempontjából jelentős határidők

51. §

Az Nftv. 45. § (2) bekezdésében foglaltak kivételével a hallgató - a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak alapján - az Nftv. 42. § (5) bekezdése szerinti bejelentkezését a félév megkezdését követő egy hónapon belül, de legkésőbb október 14-ig, illetve március 14-ig visszavonhatja, vagy a beiratkozást követően ugyanezen időpontokig kérheti a tanulmányai szüneteltetését. Ha a beiratkozást vagy a bejelentkezést követően a hallgató ezen időpontokig nem kéri tanulmányainak szünetelését, illetve nem szünteti meg a jogviszonyát, az adott félév aktív félévnek minősül és a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeinek vállalásából következő vagy a képzési szerződésben foglalt kötelezettségeket keletkeztet a tanulmányi kötelezettségei teljesítésére tekintet nélkül. Ha a hallgató tanulmányait szünetelteti vagy nem jelentkezik be és ez nem eredményezi a hallgatói jogviszony megszűnését, az adott félévet passzív félévként kell nyilvántartani.

52. §

(1)	Az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvételre, valamint szak, szakirány, képzési hely, képzési nyelv és munkarend váltására az előző szorgalmi időszak végétől az őszi félévre vonatkozóan szeptember 15-ig, a tavaszi félévre vonatkozóan február 15-ig kerülhet sor.

(2)

Ha új hallgatói jogviszony keletkezik, az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a beiratkozással jön létre. Ha új hallgatói jogviszony nem keletkezik, az Nftv. 42. § (1) bekezdés b) pontja szerinti átvétel a fogadó felsőoktatási intézmény átvételről szóló döntését követően a képzésre történő bejelentkezéssel jön létre. Átvétel esetén a fogadó felsőoktatási intézmény az átvett hallgató beiratkozása vagy bejelentkezése után az átvételről szóló határozatát és az átvételről szóló döntést követő beiratkozás vagy bejelentkezés dátumát megküldi az elbocsátó felsőoktatási intézmény és a hallgató részére. A fogadó felsőoktatási intézmény az átvétel napját és az elbocsátó intézmény nevét a FIR-be bejelenti, a hallgató az elbocsátó intézményben, az elbocsátó intézmény a FIR-ben a képzés megszűnése indokaként az átvételt jelöli meg.

(3)	Az átvételi eljárás alatt a hallgatónak az átvételi döntést követő beiratkozásig vagy bejelentkezésig folyamatos jogviszonnyal kell rendelkeznie, ellenkező esetben az átvételről szóló döntését a felsőoktatási intézmény az Nftv. 57. § (6) bekezdésének megfelelően visszavonja.

(4)

Átvétel csak azonos szintű képzések között kérhető, kivéve

a)	a tanárképzés rendszeréről, a szakosodás rendjéről és a tanárszakok jegyzékéről szóló 283/2012. (X. 4.) Korm. rendelet 8. §-a szerinti,

b)	osztatlan képzésből alapképzésbe történő,

c)	alapképzésből, illetve osztatlan képzésből felsőoktatási szakképzésbe történő

átvételt.

17. Az intézményi tájékoztató összeállításának alapelvei

53. §

(1)

A felsőoktatási intézménynek az intézményi tájékoztatót magyar nyelven és legalább egy idegen (lehetőleg angol) nyelven kell elkészítenie. Az intézményi tájékoztatóban meg kell jeleníteni a felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat és - képzési időszakonként elkülönítve - a képzésenkénti tudnivalókat.

(2)

Az intézményi tájékoztató felsőoktatási intézményre vonatkozó általános tudnivalókat ismertető részét úgy kell összeállítani, hogy a képzési időszak megkezdése előtt megismerhetők legyenek belőle az alábbiak:

a)	a felsőoktatási intézmény neve, címe, intézményi azonosító száma;

b)	a felsőoktatási intézmény általános jellemzői, a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés sajátos feltételei;

c)	a hallgatói követelményrendszer, vagy annak elektronikus elérése;

d)	a tanév és a képzési időszakok időbeosztása a hallgatókra vonatkozó meghatározó dátumokkal;

e)	a hallgatók tanulmányi ügyeinek intézési rendje, a félfogadási időpontok;

f)	a záróvizsgára való jelentkezés rendje, a záróvizsga részei;

g)	az intézményi mobilitási, illetve fogyatékossággal élő hallgatókkal foglalkozó koordinátor neve és elérhetősége, a tevékenységük rövid ismertetése;

h)	a hallgatói jogorvoslat rendje;

i)	a tanulmányi tanácsadáshoz, az életpálya-tanácsadáshoz való hozzáférés módja;

j)	a beiratkozási és bejelentkezési eljárás;

k)	a külföldi hallgatók részére szóló sajátos információk (különösen a tartózkodási engedély megszerzése, a felsőoktatási intézménybe való bejutás feltételei, a megélhetési költségek, egészségügyi ellátás, biztosítás);

l)	a felsőoktatási intézmény által szedett díjak és önköltség összege, a képzésekre vonatkozó szerződések általános feltételei;

m)	a kollégiumi, diákotthoni elszállásolási lehetőségek;

n)	a könyvtári és számítógépes szolgáltatások;

o)	a sportolási lehetőségek, a szabadidős tevékenység lehetőségei.

(3)

Az intézményi tájékoztatónak a képzésekre vonatkozó tudnivalókat tartalmazó részét úgy kell összeállítani, hogy a hallgató az ajánlott tantervéhez kapcsolódóan az adott félévi tárgyfelvételt megelőző szorgalmi időszak befejezése előtt megismerhesse belőle:

az adott képzési időszakban hallgatói jogviszonyt létesített hallgatókra vonatkozó ajánlott tantervet, amely tartalmazza a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott ismeretkörök tantárgyi, tantervi egységek szerinti megvalósítását a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő bontásában, az előtanulmányi kötelezettségeket, a tantárgyak, tantervi egységekhez rendelt kreditértékeket, kritérium követelményeket, a hallgatói teljesítményértékelés módjait, a záróvizsgára bocsátás feltételeit,

a tantárgyak mindegyikére vonatkozóan

ba)	a tantárgy megnevezését, tanóra számát, kreditértékét, kódját, ajánlott tanterv szerinti félévszámot, meghirdetési gyakoriságát,

bb)	az oktatás nyelvét, ha az nem a magyar,

bc)	az előtanulmányi követelményeket,

bd)	a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható tantárgyként való besorolását,

be)	a tantárgy órarendi beosztását,

bf)	a tantárgy felelősét és előadóját,

bg)	a tantárgy szakmai tartalma elsajátításának célját,

bh)	a tantárgy olyan leírását, amely lehetővé teszi az Nftv. 49. § (5) bekezdése szerinti döntéshozatalt, tartalmazza a megszerzendő ismeretek, elsajátítandó alkalmazási (rész)készségek és (rész)kompetenciák leírását,

bi)	az évközi tanulmányi követelményeket,

bj)	a megszerzett ismeretek, elsajátított (rész)készségek és (rész)kompetenciák értékelési módjait, azok ütemezését,

bk)	az ismeretek, készségek és kompetenciák elsajátításához rendelkezésre álló tanulmányi segédanyagokat, és

bl)	az ajánlott irodalmat.

(4)

Az intézményi tájékoztatót a felsőoktatási intézmény honlapján, papíralapú formátumban vagy elektronikus adathordozón a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint is nyilvánosságra kell hozni oly módon, hogy annak valamennyi módosítása és a változás beállásának hatálya a hallgatók számára a jogviszonyuk fennállása alatt egyértelműen követhető legyen.

18. A kreditrendszerű képzés általános szabályai, a képzési időszakokhoz kapcsolódó hallgatói teljesítmény értékelése

54. §

(1)

A kreditérték meghatározásakor az összes hallgatói tanulmányi munkaóra a tanórákat és az egyéni hallgatói tanulmányi munkaórákat is tartalmazza. A felsőoktatási intézmény által ajánlott tantervben, a szakirányú továbbképzés, doktori képzés, valamint az osztatlan tanárképzésben az összefüggő egyéni iskolai gyakorlat kivételével, az egyes félévek kreditértéke - figyelembe véve az intézmény által meghatározott képzési időszakot - legfeljebb három kredittel térhet el a harminc kredittől.

(2)

A képzési és kimeneti követelmények szerint megszerezhető kompetenciák alapján meghatározott tanterv kötelező, kötelezően választható és szabadon választható tantárgyakból, tantervi egységekből, továbbá kritériumkövetelményekből épül fel. Szabadon választható tantárgy esetében a felsőoktatási intézmény nem korlátozhatja a hallgató választását a felsőoktatási intézmények által meghirdetett tantárgyak körében.

(3)

A tantervben a tantárgyakhoz, tantervi egységekhez tanórát és kreditértéket kell rendelni. A kreditérték kifejezi, hogy a követelmények teljesítéséhez mennyi tanulmányi munkára van szükség, továbbá azt, hogy a tantárgy, tantervi egység felvételével és a tanulmányi követelmények teljesítésével mennyi kreditet szerezhet a hallgató. Kredit csak olyan tantárgyhoz, tantervi egységhez rendelendő, amelynek minősítése az 56. § (7) bekezdése szerint történik. Tantárgyhoz csak egész értékű kredit rendelhető. Doktori képzésben az ismeretanyagok elsajátításáért, a tantárgyi követelmények teljesítéséért, kutatómunkáért és oktatási feladatok ellátásáért szerezhető kredit.

(4)

A teljes képzési időre meghatározott átlagos egyéni hallgatói tanulmányi munkaóra nem haladhatja meg a tanórák számának teljes idejű képzésben a háromszorosát, részidős képzésben, esti képzési munkarendben a hétszeresét, levelező képzési munkarendben a tizenkétszeresét, távoktatásban a huszonötszörösét. Doktori képzésben ezeket az arányokat a tantárgyi követelmények részfeladat-teljesítésénél kell irányadónak tekinteni.

(5)	A részidős képzésben egy adott képzéshez rendelt teljesítendő kreditek száma megegyezik a teljes idejű képzéshez rendelt kreditek számával.

(6)

A tanterv határozza meg, hogy az egyes tantárgyak felvételéhez milyen más tantárgyak előzetes teljesítése szükséges (előtanulmányi rend). Egy adott tantárgyhoz legfeljebb három másik tantárgy vagy a képzési célt illetően több tantárgyat magában foglaló legfeljebb egy, 15 kreditnél nem nagyobb kreditértékű tantárgycsoport (modul) rendelhető előtanulmányi kötelezettségként. A tantervben meghatározott egyes tantárgyakhoz más tantárgyaknak egyidejű felvétele is meghatározható követelményként.

(7)

Nem kell teljesíteni a tantervben előírt követelményeket, ha a hallgató azokat korábban már elsajátította és azt hitelt érdemlő módon igazolja. Az Nftv. 49. § (5) bekezdése alapján képzésben szerzett krediteket - ha annak előfeltétele fennáll - bármelyik felsőoktatási intézményben folytatott tanulmányok alapján el kell ismerni, függetlenül attól, hogy a hallgató melyik felsőoktatási intézményben, milyen képzési szinten folytatott tanulmányok során szerezte azt. Az elismerés - tantárgyi program alapján - kizárólag a kredit megállapításának alapjául szolgáló kompetenciák [ismeretek, alkalmazási (rész)készségek és további (rész)kompetenciák] összevetésével történik.

(8)	Az Nftv. 49. § (5) bekezdése alapján elismert tanulmányi teljesítmény kreditértéke megegyezik annak a tantervi követelménynek a kreditértékével, amelyet teljesítettnek minősítenek, a megszerzett érdemjegy azonban a tantárgy elismerésekor nem módosítható.

55. §

(1)	A kreditrendszerű képzés során a különböző képzési szintek szabályai eltérhetnek és elkülönülten is szabályozhatók.

(2)

A kreditrendszerű képzésben - a felsőoktatási intézmény szabályzatában - szabályozni kell

1.	az egyéni tantárgyfelvétel módját, ütemezését,

2.	a kreditek gyűjtésének szabályait,

3.	a tantárgyelismerés szabályait,

4.	meghatározott képzési időszakok alatt a hallgató által megszerzendő minimális kreditértékeket,

5.	a 4. pontban foglaltak alkalmazásának módját a korábban megszüntetett hallgatói jogviszonyú, de az adott képzésre felvételi eljárásban újra felvételt nyert, tanulmányaikat folytató hallgatókra,

a szorgalmi időszakban teljesített feladatok, megírt zárthelyi dolgozatok, elkészített beszámolók alapján adott félévközi jegy, valamint félévközi követelmények és a vizsga alapján együttesen vagy kizárólag a vizsgán tanúsított tudás alapján adott vizsgajegy megszerzésének módját, a sikertelen félévközi teljesítések pótlásának lehetőségeit,

7.	a vizsgákra való jelentkezés és a jelentkezés visszavonásának módját,

8.	a sikertelen vizsgák egy vizsgaidőszakon belüli megismétlési kísérleteinek számát, egy adott tantárgynak a tanulmányok során való újabb felvételi lehetőségeit,

9.	egy adott képzési időszak után a tanulmányok folytatásához, szükséges minimális (halmozott) súlyozott tanulmányi átlagot,

10.	a megkezdett passzív féléveknek és az önköltséges hallgatók esetében az aktív féléveknek a végbizonyítvány megszerzéséig igénybe vehető maximális számát,

11.	a kreditrendszerhez kapcsolódó kérelem benyújtásának rendjét,

12.	a szakdolgozat vagy diplomamunka elkészítésének rendjét,

13.	a végbizonyítvány (abszolutórium) törzslapon történő kiállításának rendjét,

14.	a záróvizsga rendjét, a záróvizsga eredmények kiszámítását,

15.	az oklevél eredményének (minősítésének) kiszámítását,

16.	az Nftv. 42. § (2) bekezdése szerinti részismeretek megszerzése érdekében folytatott képzés meghirdetésének és az arra történő felvétel szabályait,

17.	a továbbtanulást, az átvételt vagy a vendéghallgatást megelőző előzetes kreditátviteli eljárás szabályait,

18.	a felsőoktatási vagy felsőfokú szakképzés során elsajátított ismeretek kötelező beszámításának, a 16. pont szerinti képzés során elsajátított ismeretek, valamint kompetenciaelismerés módját, és

19.	az Nftv. szerinti megfelelő jogorvoslati eljárást.

(3)	A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint értesíti a hallgatót az általa felvett, illetve törölt tárgyakról.

56. §

(1)

Ha a tanéven kívül kerül sor szakmai gyakorlat, vizsga, egyéb oktatási tevékenység (a továbbiakban együtt: hallgatói tevékenység) szervezésére, a felsőoktatási intézménynek egyértelműen meg kell határozni, hogy melyik, közvetlenül előtte vagy utána lévő félévre vonatkozik a hallgatói tevékenység. A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a tanévhez és félévhez igazodó képzési időszakok belső ütemezését.

(2)

Az utolsó félévben a szorgalmi időszak után - egymást követően - vizsgaidőszakot és záróvizsga-időszakot is kell biztosítani. A vizsgákat oly módon kell megszervezni, hogy minden érintett hallgató jelentkezni tudjon és vizsgázhasson, továbbá biztosítani kell, hogy az adott képzési időszakban a hallgató a sikertelen vizsgát megismételhesse.

(3)

Ha a hallgató a (2) bekezdés szerinti záróvizsga-időszak utolsó napjáig teljesíti a végbizonyítvány feltételeit, akkor a felsőoktatási intézmény a hallgató képzésének végdátumaként a (2) bekezdés szerinti félév záróvizsga-időszak utolsó napját állapítja meg. Ezen hallgatók esetében az adott felsőoktatási intézményben - a párhuzamos képzésben résztvevők kivételével - a képzés végdátumával az Nftv. 59. § (1) bekezdés d) pontja szerinti hallgatói jogviszony megszűnésének dátuma megegyezik.

(4)	Az oklevélre való jogosultságról szóló igazolás kiállítási napjának meg kell előznie az oklevél kiállításának napját.

(5)	A hallgatói teljesítmények értékelési módjainak meghatározása a tanterv része, amelyet a képzési időszak kezdete előtt a felsőoktatási intézményben nyilvánosságra kell hozni.

(6)

A hallgató teljesítménye a képzési időszak teljes ideje alatt értékelhető. A hallgató tudásának értékelése többféle értékelési módszerrel is történhet: diagnosztikus, támogató (formatív), összegző (szummatív) is lehet, és történhet folyamatosan vagy egyszeri alkalommal. Az értékelési módok és alkalmak együttesen is alkalmazhatók. A tantárgyak, tantervi egységek lezárása történhet félévközi jeggyel vagy vizsgajeggyel. A félévközi jegy a tantárgy tanulmányi követelményeinek félévközi, folyamatos értékelésén alapul. Az 55. § (2) bekezdés 6. pontja szerinti vizsgajegy megállapítása a vizsgaidőszakban tett szóbeli vagy írásbeli vizsga alapján történik.

(7)

A hallgatói ismeretek értékelése lehet:

a)	ötfokozatú: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1) minősítés,

b)	háromfokozatú: kiválóan megfelelt (5), megfelelt (3), nem felelt meg (1) minősítés,

c)	a felsőoktatási intézmény által bevezetett, a felsőoktatási intézmény szabályzatában rögzített egyéb értékelési rendszer, ha az biztosítja a más értékelési rendszerrel való összehasonlíthatóságot.

57. §

(1)	A hallgató az oklevél megszerzéséhez szükséges krediteket a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési időnél rövidebb vagy hosszabb idő alatt is megszerezheti.

(2)	Ha a hallgató teljesítményét elfogadták, a kredit értéke nem függ attól, hogy a hallgató a tudására milyen értékelést kapott.

(3)

A kreditrendszerű képzésben a hallgató teljesítményének nyomon követésére az adott képzésben folytatott tanulmányok egy képzési időszakára, illetve a tanulmányok egészére számított (halmozott) súlyozott tanulmányi átlag szolgál. A súlyozott tanulmányi átlag számításánál az adott időszakban teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzatából képzett összeget a teljesített tárgyak kreditjeinek összegével kell osztani.

(4)

Egy félévben a hallgató adott képzésén a teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére a kreditindex, illetve a korrigált kreditindex alkalmas. A kreditindex számításánál a félévben teljesített tantárgyak kreditértékének és érdemjegyének szorzataiból képezett összeget - átlagos előrehaladás esetén - az egy félév alatt teljesítendő harminc kredittel kell osztani. A korrigált kreditindex a kreditindexből egy, a félév során teljesített és az egyéni tanrendben vállalt kreditek arányának megfelelő szorzótényezővel számítható. Az összesített korrigált kreditindex a hallgató több féléven keresztüli teljesítményének mennyiségi és minőségi megítélésére szolgál. Az összesített korrigált kreditindex számítása megegyezik a korrigált kreditindex számításával, azzal, hogy félévenkénti harminc kreditet és a teljes időszak alatt felvett és teljesített krediteket kell figyelembe venni.

(5)	A kreditrendszerű képzés keretében a hallgató részképzése során a felsőoktatási intézmény részéről tett előzetes nyilatkozat a hallgatói teljesítmény elismeréséről utólagosan nem vonható vissza. Az előzetes nyilatkozathoz szükséges a kreditátviteli bizottság döntése.

(6)

A felsőoktatási intézménynek kérelemre az előzetes kreditátviteli eljárást le kell folytatnia. Az előzetes kreditátviteli eljárás során a kérelmező által teljesített, valamint a kérelem benyújtásakor folyamatban levő félév végéig várhatóan teljesítendő tanulmányi követelmények (a teljesítés feltételéhez kötött) kreditelismeréséről és egyben a felvételi feltételekben szereplő kreditek (teljesítés feltételéhez kötött) meglétéről hoz döntést a kreditátviteli bizottság. A felsőoktatási intézmény a kreditátviteli bizottság által elismert krediteket a tanulmányok tényleges megkezdésekor újabb kérelem nélkül elismertnek tekinti.

(7)	A hallgató kérheti a felsőoktatási intézménytől a formális, a nem formális és az informális úton szerzett kompetenciáinak tantervi egység tanulmányi eredményeként történő elismerését (a továbbiakban: kompetenciaelismerés).

58. §

(1)

A felsőoktatási intézmény - az intézményi szabályzatban meghatározott módon - nyilvánosságra hozza a szorgalmi időszak vége előtt legalább három héttel

a)	az egyes vizsgák napjait,

b)	a vizsgáztatásban közreműködők nevét,

c)	a jelentkezés idejét és módját,

d)	a vizsgaeredmények közzétételének napját, valamint

e)	a vizsgaismétlés lehetőségét.

(2)	Ha a sikertelen vizsgát követő ismétlővizsga nem volt sikeres, a hallgató kérésére biztosítani kell, hogy az újabb ismétlővizsgát másik oktató vagy vizsgabizottság előtt tehesse le.

(3)	A vizsgáról való távolmaradás esetén a hallgató tudása nem értékelhető.

59. §

(1)

A záróvizsgát záróvizsga-bizottság előtt kell letenni, amelynek elnöke és legalább még két tagja van. A záróvizsga-bizottságot úgy kell összeállítani, hogy legalább egy tagja egyetemi vagy főiskolai tanár, illetve egyetemi vagy főiskolai docens legyen, továbbá legalább egy tagja ne álljon foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban az érintett felsőoktatási intézménnyel vagy a felsőoktatási intézmény másik szakjának oktatója legyen. A záróvizsgáról jegyzőkönyvet kell vezetni.

(2)	A felsőoktatási intézmény szabályzatában határozza meg a záróvizsgára jelentkezés módját, a záróvizsga megszervezésének és lebonyolításának rendjét, eredményének kiszámítási módját.

(3)	Záróvizsgát felsőoktatási intézmények közösen is szervezhetnek.

60. §

A felsőoktatási intézmény a hallgatói, a vendéghallgatói, valamint a részismeretek megszerzése céljából létesített hallgatói jogviszony keretében folytatott tanulmányok kreditekben mért teljesítéséről nyilvántartást vezet. Az Nftv. 3. melléklet I/B. alcím 1. pont b) alpontja alapján nyilvántartott adatok:

a)	a képzésben részt vevő hallgató költségviselési formája;

b)	a képzés jellemzői: a szak, a felsőoktatási szakképzés, a szakképzettség megnevezése, a képzési ciklus, a képzésért felelős szervezeti egység, a képzés munkarendjének, nyelvének, helyének, a választott szakiránynak a megjelölése;

c)	a hallgató által egyéni tanrendjében felvett tantárgyakra vonatkozó adatok: a tantárgy neve, kódja, kreditértéke, tanóra száma, a tantárgyfelelős neve, a tantárgy oktatójának neve, a tantárgy kötelező, kötelezően választható vagy szabadon választható minősége;

adott tantárgy, tantervi egység felvételére és teljesítésére vonatkozó további adatok: hányadik tantárgyfelvétel, hányadik vizsgakísérlet az adott félévben és a tantárgy összes felvételét figyelembe véve, félévközi jeggyel záruló tárgynál a tantárgyfelvétel száma, illetve az érdemjegy megszerzésére irányuló kísérletek száma, a követelmények teljesítése alapján kapott érdemjegy és kreditérték, a vizsga érdemjegye, időpontja;

e)	az egyéni tantervben adott félévre felvett tantárgyak, tantervi egységek neve, kreditértéke, a felvett tárgyak összegezett kreditértéke; az adott félévben teljesített tárgyak, tantervi egységek összegezett kreditértéke, kreditindex;

f)	az adott képzési időszakban megszerzett összes kredit, a tanulmányok addigi teljes időtartamára számított halmozott, súlyozott tanulmányi átlag; az adott félévben teljesített és az adott félévre az egyéni tanrendben felvett kreditek aránya; a félévre vonatkozó korrigált kreditindex;

g)	a tanulmányok során az adott félév befejezéséig igénybe vett aktív és passzív félévek száma; adott időszakra a felsőoktatási intézmény szabályzatában előírt minimálisan összegyűjtendő kreditek teljesítésére vonatkozó információk;

h)	külföldi részképzés esetén az adott félévre vonatkozóan a részképzés helye, összes, adott képzésbe beszámítható kreditek száma;

i)	a képzés ajánlott tanterve szerint elszámolható, szabadon választott kreditkeret; a hallgató által adott félév befejezéséig a szabadon választható tárgyak felvételével már teljesített és még teljesítendő kreditek száma;

j)	a korábbi, illetve a párhuzamos, a vendéghallgatói tanulmányok vagy munka- és egyéb tapasztalat alapján elismert tantárgyak, tantervi egységek, azok kreditértékei;

k)	a szakmai gyakorlat időtartama, a teljesítés időpontja, kreditértéke és érdemjegye;

l)	a nyelvi követelmények teljesítésének ténye;

m)	a képzési és kimeneti követelményben meghatározott egyéb kritérium-feltételek teljesítése; valamint

n)	a szakdolgozat, diplomamunka érdemjegye, a záróvizsga tárgyai, érdemjegyei, a záróvizsga minősítése (érdemjegye), ha a záróvizsga és az oklevél minősítése eltérő, az oklevél minősítése, továbbá az oklevél kiadásának időpontja.

19. Átsorolás

61. §

(1)	Doktori képzésben a felsőoktatási intézmény az Nftv. 48. § (2a) bekezdésében meghatározott korlátozással - a doktori szabályzatban meghatározottak szerint - dönt a hallgatók önköltséges és magyar állami (rész) ösztöndíjas képzés közötti átsorolásáról.

(2)

A felsőoktatási intézménynek a következő képzési időszakban átsorolható hallgatói létszáma meghatározásához a hallgatók tanulmányi teljesítménye alapján meg kell állapítania, hogy az adott tanévben, adott szakon

a)	hány magyar állami (rész)ösztöndíjas és hány államilag támogatott hallgatónak szűnt meg a hallgatói jogviszonya a végbizonyítvány megszerzése előtt,

b)	hány olyan magyar állami (rész)ösztöndíjas és hány államilag támogatott hallgató van, aki önköltséges, illetve költségtérítéses képzésre kerül átsorolásra,

c)	hány olyan hallgató van, aki a lezárt félévvel már igénybe vette az adott szakon az Nftv. 47. § (3) bekezdése szerint rendelkezésre álló támogatási időt.

(3)	Az adott tanév átsorolási döntése során azokat a hallgatókat nem kell figyelembe venni, akik az adott felsőoktatási intézményben legfeljebb egy képzési időszakban folytattak tanulmányokat, továbbá akik az Nftv. 47. § (6) bekezdésében meghatározottak miatt félévüket nem tudták befejezni.

(4)	Az önköltséges hallgató csak magyar állami ösztöndíjas képzési formára, a költségtérítéses hallgató csak államilag támogatott képzési formára kérheti átsorolását.

(6)	A magyar állami ösztöndíjra való átsorolást követő első félévre való bejelentkezéskor a hallgató a nyilatkozatot a 9. melléklet 10. pontja szerinti tartalommal, egyedi nyomtatványon teszi meg. A nyilatkozatot a törzslaphoz kell csatolni.

(7)	Ha a felvételt nyert jelentkező vagy az átsorolást kérő hallgató a magyar állami (rész)ösztöndíjjal támogatott képzés feltételeit nem vállalja, a felsőoktatási intézménynek fel kell ajánlania a részére ugyanazon képzésre az önköltséges képzésben való részvétel lehetőségét.

(8)

Az Nftv. 48. § (2) bekezdése szerinti átsorolási döntést minden év július 31. napjáig, tanévenként egyszer kell meghozni. Ha az 56. § (1) bekezdése alapján az adott félévhez tartozó kredit teljesítésére július 31-ét követően kerül sor, és a felsőoktatási intézmény betölthető magyar állami ösztöndíjas hellyel rendelkezik, akkor az átsorolási döntést ennek figyelembevételével kell felülvizsgálni és szükség esetén módosítani.

(9)

Át kell sorolni az Nftv. 48. §-a szerint azt a hallgatót, aki nem szerzett az Nftv. 48. § (2) bekezdése alapján meghatározott kreditet, vagy nem érte el a képzési területenként meghatározott súlyozott tanulmányi átlagot. Megszerzett kredit a hallgató által az adott képzésben és tanévben megszerzett kredit és az adott tanévben a 41. § (3) bekezdés 9. pontja szerint beszámított kredit.

(10)	A felsőoktatási intézmény az önköltséges képzésre történő átsorolásról szóló döntéseinek számáról július 15-éig képzési területenként tájékoztatja a Hivatalt.

20. A hallgatók esélyegyenlőségének előmozdítása

62. §

(1)

A fogyatékossággal élő hallgató kérelmére a felsőoktatási intézménynek a tanterv előírásaitól részben vagy egészében eltérő követelményeket kell megállapítania, illetve - figyelemmel az Nftv. 49. § (8) bekezdésére - azok teljesítésétől el kell tekintenie a (2)-(7) bekezdésben foglalt kedvezmények közül legalább egy, szükség szerint több kedvezmény biztosításával, ha a fogyatékosságot igazoló szakvélemény megállapításai alapján kedvezmény, illetve mentesség biztosítható a hallgató számára.

(2)

Mozgáskorlátozott hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a)	a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b)	az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése,

c)	mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d)	mentesítés a manuális készségeket igénylő feladatok alól azzal, hogy az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

e)	az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak használatának lehetővé tétele,

f)	a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

g)	a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(3)

Hallássérült (siket, nagyothalló) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a)	a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b)	a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése, szóbeli vizsgáztatás során - hallgatói igény esetén - jelnyelvi vagy orális tolmács biztosítása,

c)	mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d)	az érthetőség és a megértés szempontjából az előadásokon és vizsgákon az elhangzottak egyidejű írásban való megjelenítése a hallgató részére,

e)	minden vizsgáztatás alkalmával segédeszközök, vizuális szemléltetés biztosítása,

f)	a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

g)	a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő, jegyzetelő tolmács, jelnyelvi tolmács biztosítása.

(4)

Látássérült (vak, aliglátó, gyengénlátó) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a)	a gyakorlati követelmények teljesítése alóli részleges vagy teljes felmentés, illetve annak más formában történő teljesítése,

b)	az írásbeli vizsgák helyett a szóbeli vizsga, illetve az írásbeli számonkérés esetén speciális technikai eszközök használata,

c)	mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

d)	mentesítés a manuális, vizuális készségeket igénylő feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

e)	az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan, pontírásban vagy nagyításban történő hozzáférhetősége,

f)	a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

g)	a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(5)

Beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés) hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a)	a szóbeli vizsga helyett írásbeli vizsga, és a számonkérések esetén speciális technikai eszközök használata,

b)	mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

c)	a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

d)	a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(6)

Pszichés fejlődési zavarral küzdő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a diszlexiás-diszgráfiás-diszortográfiás hallgatónál:

aa)	az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

ab)	írásbeli vizsga esetén a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő,

ac)	a vizsgán a szükséges segédeszközök (különösen számítógép, írógép, helyesírási szótár, értelmező szótár, szinonima szótár) biztosítása,

ad)	mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól;

a diszkalkuliás hallgatónál:

ba)	mentesítés a számítási feladatok alól, de az elméleti ismeretek megkövetelhetők,

bb)	a vizsgák alkalmával mindazon segédeszközök használata, amelyekkel a hallgató a tanulmányai során korábban is dolgozott (különösen táblázatok, számológép, konfiguráció, mechanikus és manipulatív eszközök), továbbá hosszabb felkészülési idő biztosítása;

a hiperaktív, figyelemzavarral küzdő hallgatónál:

ca)	az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

cb)	a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő biztosítása,

cc)	vizsgáknál a hallgató várakozási idejének minimálisra csökkentése,

cd)	az írásbeli feladatok megoldásához szükséges speciális eszközök, berendezési tárgyak alkalmazása,

ce)	a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása, vagy a vizsga helyiségének elhagyása nélküli szünetek, vagy mozgásos aktivitás engedélyezése, érzelmi megnyilvánulások tolerálása,

cf)	külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten,

cg)	az egyéni sajátosságok függvényében a szóbeli vizsgáztatás során - hallgatói igény esetén - a kérdések leírása vagy többszöri megismétlése, komplex kérdések részegységekre történő lebontása, segítség az elvárások és kérdések tisztázásához,

ch)	az előadások, gyakorlatok és vizsgák alkalmával a kérdések, tételek hanghordozó eszközön, digitálisan történő hozzáférhetősége,

ci)	a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása;

a magatartásszabályozási zavarral (szocio-adaptív folyamatok zavaraival, az érzelmi kontroll, ön-, vagy mások felé irányuló agresszió, a szorongás, az én-szabályozás gyengeségét mutató magatartásjellemzők, az alkalmazkodóképesség, a célirányos viselkedés, az önszervezés, valamint a metakogníció eltérő fejlődésével) küzdő hallgatónak:

da)	az írásbeli vizsga szóbelivel, a szóbeli vizsga írásbelivel történő helyettesítése,

db)	a hosszabb időtartamú vizsga több részletben való megtartása vagy szünetek engedélyezése, az egyéni késztetések, érzelmi megnyilvánulások tolerálása,

dc)	külön vizsga a többi hallgatótól elkülönítetten,

dd)	a szóbeli vizsgáztatás során - hallgatói igény esetén - a kérdések leírása, az elvárások és kérdések tisztázása, a feltett kérdések, utasítások megfogalmazásának egyszerűsítése, pontosítása,

de)	a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő,

df)	a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(7)

Az autizmussal élő hallgató esetében alkalmazható kedvezmények:

a)	a számonkérés körülményeinek a hallgató speciális szükségleteihez alakítása, az írásbeli vizsga helyett szóbeli vizsga vagy szóbeli helyett írásbeli vizsga,

b)	számonkérés során segítségadás az elvárások és kérdések tisztázásához, szóbeli vizsgánál a feltett kérdések, utasítások írásban való megjelenítése, megfogalmazásuk egyszerűsítése,

c)	a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított felkészülési időnél hosszabb felkészülési idő,

d)	mind a kurzusok, mind a számonkérés során speciális eszközök (elsősorban hangrögzítő eszköz, számítógép, értelmező szótár, egyéb támogató, infokommunikációs technológiák) alkalmazása,

e)	mentesítés a nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alól,

f)	a fejlődési zavarából következő nehézségek miatt egyes gyakorlati követelmények alóli mentesítés, vagy ezek teljesítésének megfelelő, nem gyakorlati feladatokkal való helyettesítése,

g)	a hallgató tanulmányai alatt személyi segítő biztosítása.

(8)	A hosszabb felkészülési időt a nem fogyatékossággal élő hallgatókra megállapított időtartamhoz képest legalább 30%-kal hosszabb időtartamban kell megállapítani.

(9)	Halmozott fogyatékosság esetén a (2)-(7) bekezdésben foglalt előnyben részesítések bármelyike adható, figyelembe véve a hallgató egyéni szükségleteit.

(10)	Indokolt esetben a hallgató kérelmére, a szakvélemény alapján a felsőoktatási intézmény a (2)-(7) bekezdésben szabályozott kedvezményektől eltérő, további vagy más kedvezményt is biztosíthat a hallgató részére.

(11)

A nyelvvizsga szintje alóli mentesítés a doktori képzés tekintetében nem illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet. A nyelvvizsga egy része alóli mentesség azonban a szakértői véleményben megállapított fogyatékosság típusától függően illeti meg a doktori képzésre jelentkező hallgatót, a doktorandusz hallgatót és a doktorjelöltet.

(12)	A nyelvvizsga vagy annak egy része, illetve szintje alóli mentesítés megilleti azt a fogyatékossággal élő volt hallgatót, aki záróvizsgát tett és hallgatói jogviszonya megszűnt, de a szakképzettség megszerzéséhez szükséges nyelvvizsga kötelezettségét nem teljesítette.

63. §

(1)	A fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékosságának típusát a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott szerv által kiadott szakértői véleménnyel igazolja.

(2)

Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye már a középfokú tanulmányok ideje alatt is fennállt, a fogyatékosság, sajátos nevelési igény a vármegyei (fővárosi) pedagógiai szakszolgálati intézmények és azok vármegyei vagy országos szakértői bizottságként eljáró tagintézményei által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

(3)	Ha a hallgató (jelentkező) fogyatékossága, sajátos nevelési igénye a középfokú tanulmányok ideje alatt nem állt fenn, a fogyatékosság az ELTE Gyakorló Országos Pedagógiai Szakszolgálat által kibocsátott szakértői véleménnyel igazolható.

64. §

(1)	A hallgató fogyatékosságára tekintettel a 63. § (1) bekezdése szerinti szakértői vélemény alapján kérheti a tanulmányi kötelezettségek teljesítése, illetve a vizsgák alóli részleges vagy teljes felmentését vagy azok más módon történő teljesítésének engedélyezését.

(2)

A felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározottak szerint

a)	bírálja el a fogyatékossággal élő hallgató segítségnyújtásra, mentességre és kedvezményekre irányuló kérelmét,

b)	kerül megbízásra és látja el feladatát a fogyatékossággal élő hallgatók segítését felsőoktatási intézményi és kari részről irányító koordinátor,

c)	veheti igénybe a fogyatékossággal élő hallgató - a fogyatékossága típusa és mértéke szerint - a felsőoktatási intézmény által biztosított, illetve más módon rendelkezésére álló személyi és technikai segítségnyújtást és szolgáltatásokat,

d)	használhatja fel a fogyatékossággal élő hallgató a speciális jegyzetet, illetve jegyzetet helyettesítő, más módszerű felkészülést segítő technikai eszközöket.

(3)

A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátor feladata:

részvétel a fogyatékossággal élő hallgatók által benyújtott, a (2) bekezdés a) pontja szerinti kérelem elbírálásában és nyilvántartásában, valamint a hallgatót érintő jogorvoslati döntésekben azzal, hogy az a koordinátor, aki a kérelem elbírálásában részt vett, nem vehet részt a jogorvoslati eljárásban,

b)	kapcsolattartás a fogyatékossággal élő hallgatókkal, azok segítőivel,

c)	a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányai, vizsgái során alkalmazható segítségnyújtási lehetőségek biztosítása, illetve a fogyatékossággal élő hallgatók által igényelt konzultációs lehetőségek megszervezése,

d)	javaslattétel a fogyatékossággal élő hallgatók tanulmányainak segítését szolgáló normatív támogatások felhasználására, a segítségnyújtáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésére.

(4)	A (2) bekezdés b) pontja szerinti koordinátornak felsőfokú végzettséggel, valamint fogyatékosügyi kompetenciákkal vagy fogyatékosügyi szakmai gyakorlattal kell rendelkeznie.

(5)	A fogyatékossággal élő hallgatókat megillető különleges bánásmód elbírálásához szükséges adatokhoz való hozzáférést a felsőoktatási intézménynek biztosítania kell a koordinátor részére.

21. A mentorprogram megszervezésének elvei

65. §

(1)	A felsőoktatási intézménybe felvételt vagy átvételt nyert hátrányos helyzetű hallgató tanulmányai során a felkészüléséhez a mentorprogram keretében segítséget vehet igénybe.

(2)	A mentorprogram keretében a felsőoktatási intézmény oktatója, kutatója, tanára, hallgatója lehet mentor.

(3)

A mentorprogram keretében végzett tevékenységet a miniszter által kijelölt szervezet koordinálja. A miniszter és a mentorprogram koordinálását végző szervezet (a továbbiakban: mentorszervezet) között létrejött szerződés tartalmazza

a)	a mentorszervezet feladatait, tevékenységének finanszírozási szabályait,

b)	a mentorok által végzett tevékenység általános leírását, és

c)	a mentorokkal szemben támasztott egyéni szakmai felkészültségi követelményeket.

(4)

A mentorszervezetnek a mentorral kötött szerződés tartalmazza

a)	a vállalt feladatokból adódó kapcsolattartási kötelezettségeket,

b)	a mentori feladat tartalmát, időtartamát, díjazását, valamint

c)	a mentorszervezet jogait és kötelezettségeit.

(5)	A mentorprogram megvalósításának pénzügyi forrását a minisztérium az Nftv. 84. § (4) bekezdés i) pontjában meghatározott forrás terhére biztosítja.

(6)

A mentorszervezetnek a mentorprogramban részt vevő hallgatóval kötött szerződés tartalmazza:

a)	a mentorprogram keretében nyújtott segítő tevékenység leírását, azok rendszerességét, igénybevételének szabályait,

b)	a hallgató egyedi kérelme alapján nyújtott külön szolgáltatások díjait,

c)	a szerződés felmondásának eseteit és jogkövetkezményeit,

d)	a (7) bekezdés szerinti hozzájárulást.

(7)

A mentorprogramban részt vevő hallgató hozzájárul ahhoz, hogy a mentorszervezet

a)	a nevét és születési nevét, születési helyét és idejét, anyja születési nevét, lakcímét, intézményének megnevezését, képzésének adatait (szak megnevezése, képzési szint, képzési forma, munkarend),

b)	félévenkénti tanulmányi átlageredményét,

c)	a megszerzett kreditek számát,

d)	hallgatói jogviszonyának megszűnése okát és időpontját,

a mentorprogrammal kapcsolatban kezelje és a minisztériumnak a mentorprogram végrehajtásának megfigyelése, valamint a mentorprogram megvalósításának szakmai és pénzügyi ellenőrzése érdekében átadja.

(8)	A mentorprogramban részt vevő hallgató a szerződésben szereplő személyi adataiban bekövetkezett minden változást a mentorszervezetnek a változást követő tizenöt napon belül bejelent.

21/A. A felsőoktatási intézmények működésére vonatkozó szabályok

65/A. §

(1)	A miniszter legalább 30 napos határidő tűzésével felhívja az Nftv. 13/B. § (2) bekezdése szerinti javaslattevő szerveket a konzisztóriumi tagok személyére történő javaslattételére.

(2)

A felsőoktatási intézmény konzisztóriumának tagjaira

a)	a felsőoktatási intézmény a szabályzata, a hallgatói önkormányzat az alapszabálya alapján,

b)	a felsőoktatási intézmény gazdasági-társadalmi környezete meghatározó szervei a fenntartó felhívásában foglaltak alapján

tesz javaslatot.

(3)

A miniszter delegálásról szóló döntését megelőzően a javasolt tagok névsora és szakmai önéletrajza a miniszteri döntés meghozataláig, majd azt követően a delegált tag neve és önéletrajza a megbízatásának végéig nyilvános azzal, hogy a személyes adathoz való hozzáférést a minisztérium honlapján kell biztosítani.

(4)	A (2) bekezdés a) pontja szerinti javaslattevő szervek legalább három tagjelöltre tesznek javaslatot.

(5)

Konzisztóriumi tagnak nem jelölhető, tagi megbízást nem kaphat az a személy, aki

a)	büntetett előéletű,

b)	polgármesteri, alpolgármesteri, közgyűlési elnöki vagy elnökhelyettesi tisztséget tölt be,

c)	a központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagja és az államtitkárok jogállásáról szóló törvény szerint politikai vezetőnek minősülő állami vezetői tisztséget tölt be,

d)	politikai pártban tisztséget tölt, illetve töltött be, fizetett pártalkalmazottként foglalkoztatták vagy foglalkoztatják, feltéve, hogy a kizáró ok megszűnése óta még nem telt el legalább öt év,

e)	önkormányzati, országgyűlési vagy európai parlamenti képviselő,

f)	kormányzati szolgálati jogviszonnyal rendelkezik,

g)	a felsőoktatási intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban áll, vagy intézményi társaságban tisztséget tölt be,

h)	tagja más felsőoktatási intézmény konzisztóriumának,

i)	tagja más felsőoktatási intézmény szenátusának,

j)	más felsőoktatási intézmény vezető beosztású alkalmazottja,

k)	hallgatói jogviszonnyal rendelkezik az adott felsőoktatási intézményben.

(5a)

A konzisztóriumi tagjelölt a jelölést elfogadó nyilatkozattal vállalja, hogy

a)	a tagságból eredő feladatait személyesen látja el,

a tagsággal összefüggésben tudomására jutott, a felsőoktatási intézményre vonatkozó tevékenységre, gazdálkodásra vonatkozó információt üzleti titokként kezeli, amelyet a megbízás ideje alatt, valamint azt követően harmadik fél részére nem ad ki, azt csak a konzisztóriumi tagságból eredő feladatai ellátásához szükséges mértékben használja fel,

c)	nem vesz részt a konzisztórium munkájában, ha a jogaira vagy kötelezettségeire a konzisztórium döntése kihatással lehet, illetve ha a döntés szerinti ügynek tárgyilagos megítélése tőle egyéb okból nem várható (elfogultság),

d)	az (5) bekezdés és a c) pont szerinti körülmény fennállását haladéktalanul bejelenti a miniszternek.

(6)	A tagságnak a megbízatási idő lejártát megelőző megszűnése esetén a miniszter az eredeti tag megbízatásából hátralévő időtartamra haladéktalanul új tagot delegál.

65/B. §

(1)	Ha a konzisztórium a szenátus döntési javaslatával nem ért egyet, azt indokolnia kell.

(2)	A konzisztórium által hozott határozatokat nyilván kell tartani és a felsőoktatási intézmény szabályzatának megfelelő módon nyilvánosságra kell hozni.

65/C. §

A felsőoktatási intézmény a hallgatóval írásban közli különösen a hallgatóra kötelezettséget keletkeztető döntését. A döntésnek tartalmaznia kell a döntés indokolását és a jogorvoslatról való tájékoztatást. A döntést bizonyítható módon kell a hallgatóval közölni.

22. Magán felsőoktatási intézmények gazdálkodásával kapcsolatos szabályok

66. §

(1)	A magán felsőoktatási intézmény a beszámolási és könyvvezetési kötelezettségét a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényben (a továbbiakban: számviteli törvény) meghatározottak szerint teljesíti.

(2)

A közhasznú szervezetként nyilvántartásba vett magán felsőoktatási intézmény a számviteli törvényben a beszámoló összeállítása, a könyvek vezetése során érvényesítendő elvekre, az azokra épített szabályok szerint teljesített beszámolási és könyvvezetési kötelezettségre, valamint a nyilvánosságra hozatalra, a közzétételre és a könyvvizsgálatra vonatkozó követelmények teljesítésén túl az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló a 2011. évi CLXXV. törvény 46. §-a szerinti közhasznúsági mellékletet készít.

(3)

A magán felsőoktatási intézmény az Nftv. 94. § (4) bekezdése szerinti tevékenység alapító okiratban történő feltüntetése hatálybalépését megelőző napra - mint a számviteli törvény szerinti üzleti évre - a számviteli törvény szerinti beszámolót készít. A tevékenység hatálybalépésének napjával új üzleti év kezdődik, amely a naptári év utolsó napjáig tart, és amelynek nyitóadatai megegyeznek az e bekezdés szerinti beszámoló megfelelő záróadataival.

22/A. Közös rendelkezések

66/A. §

A Hivatal e rendelet hatálya alá tartozó hatósági eljárásában a hiányzó bizonyíték nyilatkozattal nem pótolható.

23. Záró rendelkezések

67. §

(1)	Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2)	A 34-47. §, a 48. § (1)-(8) és (12) bekezdése, az 56. § (1)-(3) és (5)-(7) bekezdése, a 76. § f) pontja, valamint a 9. melléklet 1-4. pontja, 5. pont 5.3-5.7. alpontja, 6. pont 6.1-6.5., 6.7-6.11. alpontja, és 7-10. pontja 2015. augusztus 15-én lép hatályba.

68. §

(1)	A 4. § (1) bekezdését, a 18. § (3) bekezdését, a 21. § (3) bekezdését és a 22. § (6) bekezdését először a 2017. évi keresztféléves felvételi eljárásban kell alkalmazni.

(2)	A 4. § (3) bekezdése szerinti hallgatói létszámra vonatkozó összevetést először a 2013/2014-2014/2015. tanévekre vonatkozóan kell elvégezni.

(4)

A 2015. augusztus 15-ét megelőzően kiadott oklevélről a 48. § (5) bekezdése szerint kiállított másodlatot az eredeti oklevél tartalmával megegyező tartalommal kell kiállítani azzal, hogy ha az oklevél eredetileg csak magyar nyelven került kiállításra, akkor másodlat kiállítása esetén a 46. § (2) bekezdés a) pontja szerinti nyomtatvány idegen nyelvű oldala nem kerül kiadásra. A ki nem adott oldalt a felsőoktatási intézmény nyilvántartásába bevezeti, jegyzőkönyv felvétele mellett megsemmisíti, és a 48. § (8) bekezdésében foglalt adatok megadásával bejelenti a Hivatalnak.

(5)	Azon hallgatók oklevelébe, akik duális képzésben vettek részt, és e rendelet hatálybalépését követően jogosultak oklevélre, az oklevélben fel kell tüntetni a 9. melléklet 6. pont 6.6. alpontja szerinti záradékot.

(6)	Az 5. § (6) bekezdése szerinti névhasználatnak való megfelelést a diákotthon esetében a fenntartó, a kollégium esetében a felsőoktatási intézmény felülvizsgálja és ha szükséges, legkésőbb 2015. december 31-ig intézkedik a névmódosításról.

(7)	A diákotthonnak, kollégiumnak a 3. melléklet 1. pont e) alpontjában foglaltakat legkésőbb 2018. szeptember 1-jétől biztosítania kell, ettől az időponttól kezdődően a Hivatal vizsgálhatja e feltételek fennálltát.

(8)

A felsőoktatási intézmény szabályzatait e rendeletet, valamint az e rendeletet módosító rendeletek alapján felül kell vizsgálni, és szükség esetén e rendeletet, valamint az e rendeletet módosító rendeletek hatálybalépését követő 90 napon belül módosítani kell. E rendeletnek a 2015. augusztus 15-ével hatályba lépő rendelkezéseire tekintettel szükségessé váló intézményi szabályzatmódosításokat a rendelkezések hatálybalépésével egyidejűleg kell hatályba léptetni.

(9)	A felsőoktatási intézmény 2015. december 31-ig felülvizsgálja, hogy az általa fenntartott gyakorló köznevelési intézmény teljesíti-e a gyakorlóintézménnyé nyilvánítás feltételeit. A vizsgálat eredményéről a felsőoktatási intézmény 2016. január 31-ig tájékoztatja a fenntartóját.

(11)	A felsőoktatási intézménynek az 5. melléklet 1. pont m) alpontjában és 2. pont m) alpontjában foglaltakat a 2020. szeptember 1-jét követően benyújtott alap- és mesterképzések szakindítási kérelmei esetében kell biztosítania.

(12)	A (11) bekezdéstől eltérően a 2019. szeptember 1-jét követően létesített alap- és mesterképzések szakindítási kérelmei esetében a felsőoktatási intézménynek az 5. melléklet 1. pont m) alpontjában és 2. pont m) alpontjában foglaltakat biztosítania kell.

70. §

E rendeletnek az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelettel megállapított 9. melléklet 5.8. és 5.9. pontjában foglalt formanyomtatvány szövegét a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti - kifutó − képzésben oklevelet szerző hallgatókra kell alkalmazni.

72. §

(1)	2016. július 1-től az Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet jogutódja az Eszterházy Károly Egyetem Gyakorló Általános, Közép-, Alapfokú Művészeti Iskola és Pedagógiai Intézet.

(2)	2016. július 1-től a Kecskeméti Főiskola Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda jogutódja a Pallasz Athéné Egyetem Petőfi Sándor Gyakorló Általános Iskola és Gyakorló Óvoda.

71. §

E rendeletnek az oktatást szabályozó egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 345/2015. (XI. 19.) Korm. rendelettel megállapított 61. § (9) bekezdésében és 10. mellékletében foglalt súlyozott tanulmányi átlag alkalmazására az Nftv. 116. § (8) bekezdésében meghatározott felmenő rendszerű bevezetésre meghatározottak az irányadók.

73. §

A Nyugat-magyarországi Egyetem Bolyai János Gyakorló Iskola és Gimnázium fenntartói jogát 2017. február 1-jével a Nyugat-magyarországi Egyetemtől az Eötvös Loránd Tudományegyetem jogutódlással veszi át.

74. §

E rendeletnek a felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 407/2017. (XII. 15.) Korm. rendelettel megállapított 21/B. § (5) bekezdését gyakorlatvezető mentori feladat ellátására szóló új megbízáskor 2020. január 1-jétől kezdődően kell alkalmazni.

75. §

(1)

A felsőoktatás szabályozására vonatkozó és egyes kapcsolódó kormányrendeletek módosításáról szóló 191/2019. (VII. 30.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított 63. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott rendelkezéseket a 2020. szeptember 1. napját követően kibocsátott szakértői véleményekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2020. szeptember 1-jét megelőzően kibocsátott szakértői véleményeket a fogyatékossággal élő hallgató (jelentkező) fogyatékossága típusának megállapítására továbbra is alkalmazni kell.

(2)	A Módr.-rel megállapított 15. § (7) bekezdését és a Módr.-rel módosított 3. mellékletet a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell.

77. §

A 2021/2022. tanév tekintetében a felsőoktatási intézmény a 61. § (8) bekezdése szerinti döntését az Nftv. 117/H. § (2) bekezdése szerinti fenntartói döntést követően haladéktalanul, de legkésőbb 2022. augusztus 31-éig hozza meg.

78. §

(1)

E rendeletnek a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 87/2015. (IV. 9.) Korm. rendelet módosításáról szóló 550/2022. (XII. 22.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: Mód2r.) megállapított 18. § (4) bekezdés e) és f) pontját, 18. § (6), (8), (11) és (12) bekezdését, 19. § (6) bekezdését, 20. § (3a)-(3e), (4), (4a) és (5) bekezdését, 21. § (5) és (5a) bekezdését, 21/E. §-át és 21/F. §-át a Mód2r. hatálybalépése után kezdeményezett szaklétesítések és szakindítások esetében kell alkalmazni.

(2)	Az Nftv. 16/A. § (1) bekezdése alapján a miniszter által hivatalos kiadványként közzétett hitéleti képzési és kimeneti követelményeket és a hitéleti szakokat a Mód2r. hatálybalépésekor a Hivatal hivatalból nyilvántartásba veszi.

A felsőoktatási alap- és mesterképzésről, valamint a szakindítás eljárási rendjéről szóló 289/2005. (XII. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R1.) 10. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„10. § (1) Alapképzési és mesterképzési szak létesítését felsőoktatási intézmény, felsőoktatási intézmények közösen vagy az oktatásért felelős miniszter kezdeményezheti a szak létesítési dokumentumainak a felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szervhez (a továbbiakban: oktatási hivatal) történő megküldésével.
(2) Az oktatási hivatalhoz benyújtott létesítési dokumentumnak tartalmaznia kell
a) az oktatásért felelős miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához;
b) az alapképzési vagy mesterképzési szak - Magyar Képesítési Keretrendszer (a továbbiakban: MKKR) szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott - képzési és kimeneti követelményeit;
c) a szak képzési terület szerinti, művészet képzési területen továbbá a szak képzési ág szerinti besorolási javaslatát;
d) az alapképzési és mesterképzési szak létesítésének indoklását, különösen
da) a szaklétesítés társadalmi, munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra,
db) az esetleges nemzetközi kötelezettségvállalást, illetve a tudománypolitikai vagy kultúr- és oktatáspolitikai szempontokat,
dc) a felsőoktatási képesítés tekintetében a nemzetközi tendenciák, a megvalósuló gyakorlat bemutatását, a létesítést megalapozó kutatásokat, a külső szervezetekkel, intézményekkel való ez irányú együttműködést, valamint a nemzetközi képzési együttműködések irányait,
dd) a szakképzettség MKKR szintbesorolására vonatkozó indoklását, figyelemmel a különböző végzettségi szintekre, a munkakör betöltésére, foglalkozás, tevékenység gyakorlására jogosító szakképesítések és szakképzettségek szerkezetére,
de) szakmai szervezetek és munkaadók, szükség szerint az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, pedagógus szakképzettséget adó szak létesítése esetén a - köznevelés ágazati irányítási feladatkörében eljáró - oktatásért felelős miniszter támogató véleményét a szak és a szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételéről, valamint a képzési és kimeneti követelményekről, az abban meghatározott, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeiről, annak a köznevelés rendszerében való szükségességéről, a Nemzeti alaptantervvel való összhangjáról;
e) alapképzési szak létesítése esetén a Magyar Rektori Konferencia képzési terület szakszerkezetének módosítására vonatkozó álláspontját;
f) az országos gazdasági kamara véleményét;
g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét;
h) a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét;
i) amennyiben a létesítés kezdeményezője felsőoktatási intézmény, az alapképzési vagy mesterképzési szak képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény - az Nftv. 12. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja és h) pont hf) alpontja alapján hozott - szenátusi döntésének a hitelesített kivonatát.
(3) A (2) bekezdés a) pontja szerinti előzetes jóváhagyás kezdeményezése céljából a felsőoktatási intézmény benyújtja az oktatásért felelős miniszterhez a (2) bekezdés b) pontja szerinti dokumentumot, valamint - a d) pont da)-dd) alpontjában foglalt szempontokra figyelemmel elkészített - a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. Az oktatásért felelős miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a jóváhagyás megadásáról.
(4) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy
a) a létesítési dokumentum szakmai véleményeire is figyelemmel, indokolt-e a szak létesítése,
b) a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakon a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei - a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői - megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek, és ez alapján a szakra meghatározott képzési és kimeneti követelmények - az oklevelek hazai és külföldi megfeleltethetőségét is figyelembe véve - várhatóan megfelelő színvonalú kibocsátást biztosítanak-e.
(5) A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a szak felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétele.
(6) Az oktatási hivatal - a benyújtott létesítési dokumentum megküldésével - az oktatásért felelős miniszternél kezdeményezi az új alapképzési szak vagy mesterképzési szak és szakképzettség felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvételét, valamint a képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kiadását.
(7) Alapképzési szakon és mesterképzési szakon a szakirányként elkülönült szakmai ismeretek új szakképzettséget eredményeznek. Új szakirány esetében a felsőoktatási képesítési jegyzékbe történő felvétel eljárását az (1)-(6) bekezdésben foglaltak szerint le kell lefolytatni.”

A 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet 10. § (2)-(4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, valamint a § a következő (5)-(7) bekezdéssel egészül ki:
„(2) Felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvételét felsőoktatási intézmény, gazdálkodó szervezet felsőoktatási intézménnyel együttműködve vagy az oktatásért felelős miniszter kezdeményezheti. A felsőoktatási szakképzés létesítési dokumentumait az Oktatási Hivatalnak kell benyújtani.
(3) A létesítési dokumentumnak tartalmaznia kell
a) miniszter előzetes jóváhagyását az eljárás megindításához;
b) a felsőoktatási szakképzésnek a 7. § szerinti formában és tartalommal kidolgozott - az MKKR szerinti besorolási szintleírással összhangban kidolgozott - képzési és kimeneti követelményeit;
c) a felsőoktatási szakképzés képzési terület szerinti besorolási javaslatát;
d) a felsőoktatási szakképzés létesítésének indoklását; különösen
da) a munkaerő-piaci indokoltságát, figyelemmel a szakképzettség iránti országos és regionális munkaerő-piaci, gazdasági szükségletekre, a szakemberigény rövid távú előrejelzését a várható foglalkoztatási tendenciákra,
db) a felsőoktatási szakképzés célját, a képesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakörök megnevezését a szakképzettséggel ellátható tevékenységi kört, munkaterület leírását,
dc) a felsőoktatási képesítés tekintetében az Országos Képesítési Jegyzékbe felvett képesítések szakmacsoporti rendszerének bemutatását,
de) a felsőoktatási szakképzés képzési és kimeneti követelményeiről a felsőoktatási intézmény - az Nftv. 12. § (3) bekezdés e) pont ea) alpontja és h) pont hf) alpontja alapján hozott - szenátusi döntésének a hitelesített kivonatát;
e) szakmai szervezetek és munkaadók, szükség szerint az ágazati szintű foglalkoztatásban érdekelt miniszter véleményét, a felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvételéről, valamint a képzési és kimeneti követelményekről, az abban meghatározott, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményeiről;
f) az országos gazdasági kamara vagy a felsőoktatási szakképzésben érintett jogi személy véleményét;
g) a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményét;
h) a Felsőoktatási Tervezési Testület véleményét.
(4) A (3) bekezdés a) pontja szerinti előzetes jóváhagyás kezdeményezése céljából a felsőoktatási intézmény benyújtja a miniszterhez a (3) bekezdés b) pontjában foglalt dokumentumot, valamint - a d) pont da)-dc) alpontjában foglalt szempontokra figyelemmel elkészített - a kezdeményezés megalapozottságát alátámasztó előzetes indokolást. A miniszter a létesítés ágazati indokoltsága és a képzéssel elérendő célhoz rendelt követelmények mérlegelése alapján dönt a jóváhagyás megadásáról.
(5) A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság véleményt nyilvánít arról, hogy a képzési és kimeneti követelmény alapján, a szakképzettség megszerzésével szerezhető tudás követelményei - a tudás, a képesség, attitűd, illetve az autonómia és felelősség jellemzői - megfelelnek-e az MKKR adott besorolási szintjén meghatározott minimális követelményeknek.
(6) A Felsőoktatási Tervezési Testület arról ad véleményt, hogy munkaerő-piaci, foglalkoztatási szempontból indokolt-e a felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvétele.
(7) Az oktatási hivatal - a benyújtott létesítési dokumentum megküldésével - a miniszternél kezdeményezi az új felsőoktatási szakképzés képesítési jegyzékbe történő felvételét, valamint a képzési és kimeneti követelményeinek rendeletben történő kiadását.”

Az R5. 6-11. §-a helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„6. § (1) A Hivatal a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató tanulmányi útját, képzési adatait és a képzési idő alatt a személyes és lakcím adatait a FIR-ben tárolt adatok alapján tartja nyilván.
(2) A Hivatal a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató foglalkoztatási útját az adóhatóság (a továbbiakban: NAV), az országos egészségbiztosítási szerv (a továbbiakban: OEP), a Kincstár és az állami foglalkoztatási szerv által közölt adatok alapján követi nyomon. A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személyek, valamint az önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló jogviszonyt folytatók esetében a nyomon követésre vonatkozó rendelkezést az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
7. § (1) A Hivatal szakváltás esetén az új képzés megkezdése szerinti félévben érvényes önköltség alapján tartja nyilván a hallgatói kötelezettségvállalást. Az adott félévben érvényes önköltség az abban a félévben felvételi eljárás eredményeként hallgatói jogviszonyt létesítők számára a felsőoktatási felvételi tájékoztatóban nyilvánosságra hozott önköltség.
(2) Ha az (1) bekezdés alapján az önköltség nem meghatározható - a (4) bekezdésben foglaltak kivételével -, az adott képzésre a felsőoktatási intézmények képzési, tudományos célú és fenntartói normatíva alapján történő finanszírozásáról szóló 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet [a továbbiakban: 50/2008 (III. 14.) Korm. rendelet] 2. mellékletében meghatározott legalacsonyabb összeg az irányadó.
(3) Ha a hitéleti képzési területen az (1) bekezdés alapján az önköltség nem meghatározható, az 50/2008. (III. 14.) Korm. rendelet 2. mellékletében meghatározottak alapján
a) hitéleti alap- vagy osztatlan képzés esetén a bölcsészettudomány képzési terület alapképzései költségkereteinek minimuma,
b) hitéleti mesterképzés esetén a bölcsészettudomány képzési terület mesterképzései költségkereteinek minimuma,
c) hitéleti tanár szak esetén a pedagógusképzés képzési terület tanár szak költségkeretének minimuma
szerinti összeg az irányadó.
(4) A mestertanári képzések esetén a szak önköltsége a felsőoktatási intézmény által a két szakterületre meghirdetett önköltségek számtani átlaga.
(5) Szakváltás és a költségviselési forma változása esetén az állami (rész)ösztöndíjjal folytatott tanulmányok idejébe és az igénybe vett állami (rész)ösztöndíj összegébe beleszámít a hallgató szakváltása előtti képzésén igénybe vett állami (rész)ösztöndíjjal támogatott tanulmányok ideje és állami (rész)ösztöndíja. A Hivatal az Nftv. 48/I. § (1) és (2) bekezdése szerint tájékoztatja a hallgatót a korábbi képzés tekintetében fennálló kötelezettségekről is.
(6) Nem minősül szakváltásnak a felvételi jelentkezéssel kapcsolatos jogorvoslati kérelem eredményeképpen módosított besorolási döntés alapján más képzésen folytatott tanulmány. A kötelezettség teljesítése szempontjából a módosított besorolási döntés szerinti képzés képzési ideje és önköltsége az irányadó.
(7) Ha a szakváltás felvételi eljárás eredményeképpen valósul meg, a képzési és kimeneti követelmények másfélszeresének kezdő időpontját az új képzés kezdetétől kell számítani.
(8) Ha a szakváltás nem felvételi eljárás eredményeképpen valósul meg, valamint az önköltséges képzésről magyar állami (rész)ösztöndíjas finanszírozási formára átsorolás esetén a képzési és kimeneti követelmények másfélszeresének kezdő időpontja a kiinduló képzés kezdete.
(9) A felsőoktatási intézmények egyesülése vagy beolvadás esetén ha ugyanazon képzést több, az átalakulással érintett intézmény folytatott, akkor az átalakulást követően a hallgatónak a magyar állami (rész)ösztöndíjból származó kötelezettsége nyilvántartása szempontjából az önköltség nem emelkedhet.
(10) A Hivatal a természetes személyazonosító adatokban és lakcímadatokban való változást a hallgató esetében a FIR-ből, a volt hallgató esetében a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervétől kapott adatok alapján követi nyomon.
(11) A páratlan számú félévekből álló képzési idejű képzések esetében a magyar állami (rész)ösztöndíjas hallgató számára az oklevélszerzési kötelezettség teljesítésére rendelkezésre álló időtartam számításakor abban az esetben, ha a képzési és kimeneti követelményekben meghatározott képzési idő másfélszeresének számítása nem egész félévet (tört félévet) eredményez, a tört félévet egész félévnek kell tekinteni.
(12) Az Nftv. 48/A. § b) és d) pontja szerinti kötelezettség teljesítését - az Nftv. 48/B. § (7) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével - képzésenként kell számítani.
(13) Az Nftv. 48/A. § b) pontja szerinti kötelezettség teljesítése szempontjából a magyar állami ösztöndíjjal folytatott tanulmányi időt a Hivatal napokban tartja nyilván.
8. § (1) A Hivatal a döntéseit elsődlegesen elektronikusan hozza meg, amely hiteles elektronikus iratnak minősül.
(2) Ha a Hivatal a döntését az ügyféllel elektronikus úton közli, és az ügyfél a döntés átvételét harminc napon belül nem igazolja vissza, a Hivatal a döntést papír alapon ismételten közli. Ilyen esetben a döntés közlésének napja a második közlés napja.
9. § (1) Az Nftv. 48/Q. §-a szerinti részletfizetési kedvezmény iránti kérelem az Nftv. 48/P. § (1) bekezdése szerinti határozatban közölt esedékesség napjáig (visszatérítési kötelezettség határideje) nyújtható be a Hivatalhoz. A visszatérítési kötelezettséget megállapító határozat tartalmazza a kérelem benyújtásának határidejét és módját.
(2) A részletfizetés vagy a teljes összeg megfizetése esedékességének elmulasztása esetén a Hivatal késedelmi pótlékot számít fel. A késedelmi pótlék mértéke naptári naponként a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének háromszázhatvanötöd része. A késedelmi pótlék befizetésére és kezelésére az 1/A. § rendelkezéseit kell alkalmazni.
(3) Részletfizetés során a részteljesítés háromhavi elmaradása esetén a fizetési könnyítés érvényét veszti, a fennálló teljes követelés annak járulékaival együtt egy összegben esedékessé válik. A Hivatal felszólítja az ügyfelet az elmaradt részösszegek késedelmi pótlékkal növelt összegének, továbbá a fennmaradó tartozás teljes összegének tizenöt napon belüli megfizetésére. Ha a megjelölt időtartam eredménytelenül telik el, a Hivatal a jogerős határozatot a Magyar Államot megillető igény érvényesítéséhez szükséges adatokkal együtt megküldi a NAV-nak a teljes visszatérítendő összeg behajtása érdekében.
(4) A részletfizetési időszakban felmerülő mentesítési tényekre alapozott mentesítést a Hivatal a fennálló tartozásra nyújt.
(5) Mentesítési kérelem
a) az Nftv. 48/A. § a) pontja szerinti kötelezettség teljesítése alól a képzési és kimeneti követelmények szerinti másfélszeres idő elteltéig,
b) az Nftv. 48/A. § b) pontja szerinti kötelezettség alól az oklevélszerzést követő huszadik év elteltéig bármikor,
c) az Nftv. 48/A. § c) és d) pontja alapján megállapított jogerős visszatérítési kötelezettség esetén az Nftv. 48/P. §-a szerinti határozatban közölt esedékesség napjáig (visszatérítési kötelezettség határideje)
nyújtható be.
(6) A visszatérítési kötelezettséget megállapító határozat tartalmazza a mentesítési kérelem benyújtásának módját és naptári napban megállapított határidejét.
(7) Az ügyfélnek a mentességi ok fennállásának bizonyítására a kérelemhez csatolnia kell dokumentumokat és nyilatkozatát azok hitelességéről.
(8) A mentesítési kérelem benyújtásának a visszatérítési kötelezettséget megállapító jogerős döntés végrehajtására halasztó hatálya van. A teljesítési idő meghosszabbodik a mentesítésre irányuló eljárás időtartamával, ha a Hivatal a mentesítési kérelmet elutasítja vagy a mentesítésre irányuló eljárást megszünteti.
(9) Az Nftv. 48/R. §-a szerinti végrehajtási eljárás alatt bekövetkezett mentesítési tényekre mentesítési kérelem nyújtható be.
(10) Az Nftv. 48/O. §-a szerinti tartós betegségre tekintettel mentesítésben az részesül, aki a családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény 4. § f) pont fb) alpontja szerinti állapotát, illetve a magasabb összegű családi pótlékra jogosultságát tartós betegségére tekintettel igazolja.
(11) Az Nftv. 48/O. §-a szerinti megváltozott munkaképességre tekintettel az mentesül, aki a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. törvény 2. § (1) bekezdése szerinti megváltozott munkaképességű személyek ellátására való jogosultságát igazolja.
(12) A megváltozott munkaképesség okán benyújtott mentesítési kérelemhez mellékelni kell a rehabilitációs hatóságnak a komplex minősítésről készült - a megváltozott munkaképesség megállapításáról szóló - összefoglaló véleményét.
10. § (1) A Hivatal a képzés befejezését megelőző időszakban az éves egyenlegközlő határozatban a hallgató képzésére és jogviszonyára vonatkozó adatokat a FIR-ben tárolt adatok alapján állapítja meg.
(2) A Hivatal a munkavégzési kötelezettség teljesítésének idején az éves egyenlegközlő határozatban a volt hallgató hazai munkaviszonyának időtartamát a NAV, az OEP, a Kincstár és az állami foglalkoztatási szerv által közölt adatok alapján állapítja meg.
(3) Ha a Hivatal az Nftv. 48/I. § (3) bekezdése és 48/N. § (3) bekezdése szerinti egyenlegközlő határozathoz a NAV-tól, az OEP-től, a Kincstártól, az állami foglalkoztatási szervtől a volt hallgató hazai munkaviszonyának időtartamára vonatkozóan azért nem kapott adatot, mert a volt hallgatót a fenti szervek nem tudták beazonosítani, a Hivatal - az azonosítás sikerességére irányuló hiánypótlás eredménytelensége esetén - az egyenlegközlő határozatában arról tájékoztatja a volt hallgatót, hogy nyilvántartása szerint az adott évben nem tartott fenn hazai munkaviszonyt.
(4) A szomszédos államokban élő magyarokról szóló törvény hatálya alá tartozó személy a 48/A. § b) pontjában meghatározott kötelezettség származási országában történő teljesítési időszakáról naptári évre vonatkozó nyilatkozatot és ezt igazoló hiteles, magyar nyelvre lefordított dokumentumokat nyújt be a naptári évet követő február 28-ig. Ennek hiányában a Hivatal - a hiánypótlás eredménytelensége esetén - a származási országban történő munkavégzést nem veszi figyelembe.
(5) A Magyarországon önkéntes katonai szolgálat alapján fennálló társadalombiztosítási jogviszonyt eredményező munkavégzésre irányuló jogviszony fennállásáról az ügyfél naptári évre vonatkozó nyilatkozatot és ezt igazoló hiteles dokumentumokat nyújt be a Hivatalhoz a naptári évet követő február 28-ig.
11. § A Hivatal az Nftv. 48/R. §-a szerinti végrehajtási eljárást a visszatérítési kötelezettséget megállapító határozat jogerőre emelkedését követő 120 napon belül egy alkalommal kezdeményezi.”

1. MELLÉKLET A 87/2015. (IV. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ nyilvántartásba vételének, létesítésének és működésének minimális (kötelező) feltételei

Személyi feltételként biztosítani kell

a)	az indítani tervezett képzésekhez szükséges oktatói létszámot;

b)	megfelelő létszámú oktatási segédszemélyzetet és oktatásirányítási létszámot;

az intézmény rendelkezésére álló infrastruktúra üzemeltetéséhez szükséges személyzetet.

1.1.	A személyi feltételeket az Nftv. 7. § (3) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével kell biztosítani.

Tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítani kell:

székhely, telephely tekintetében

aa)

olyan oktatás céljára szolgáló épületet, amely az intézmény tulajdonában, vagyonkezelésében, bérletében vagy használatában van legalább 8 éves időtartamra, továbbá biztosítja a munkaviszonyban vagy közalkalmazotti jogviszonyban alkalmazott oktatók és kutatók és a maximális hallgatói létszám megállapítása szerint meghatározott létszámú oktatási segédszemélyzet, oktatásirányítási kör egyidejű elhelyezését;

ab)	az oktatáshoz és kutatáshoz szükséges infrastruktúrát;

könyvtári szolgáltatás, informatikai háttér tekintetében

ba)	olyan korszerű szolgáltatásokat nyújtó informatikai hálózat meglétét, amelyhez az alkalmazottak és a hallgatók rendszeresen hozzáférnek;

bb)

intézményi könyvtár (állami fenntartású egyetem esetében nyilvános könyvtár) fenntartását (a székhelyen, telephelyen), vagy megállapodás megkötését a székhelyen, telephelyen működő könyvtárakkal, amelynek alapján a képzéshez, oktatáshoz, kutatáshoz szükséges szakirodalom és információs szolgáltatások hozzáférhetők minden hallgató és oktató számára;

bc)	informatikai alapú hallgatói nyilvántartást biztosító alkalmazást, tanulmányi rendszert;

Pénzügyi feltételek tekintetében biztosítani kell

a)	öt év költségtervét folyó évi áron számolva, a bevételek megalapozottságát igazoló dokumentumokkal;

b)	a szükséges fenntartói források igazolását.

A költségvetésnek legalább a következő kiadásokat kell fedeznie:

a)	a közüzemi költségek;

b)	az alkalmazottak személyi és járulékköltségei;

c)	az alapfeladatok ellátásához szükséges költségek.

Ha az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény csak szakirányú továbbképzést kíván folytatni, akkor kizárólag az 1. pont a) alpontja, valamint a 2. pont ab) alpontja alkalmazandó azzal, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, a könyvtári szakirodalom és az információs szolgáltatások, valamint informatikai hálózat hozzáférhetőségét, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

Külföldi székhelyen kívüli képzési helyen folytatni kívánt képzés esetén kizárólag az 1. pont a) alpontja, a 2. pont ab) alpontja, továbbá a 2. pont b) alpontja alkalmazandó azzal, hogy az oktatás céljára szolgáló - az intézmény tulajdonában vagy legalább 8 éves időtartamra a használatában lévő - ingatlant, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

Közösségi felsőoktatási képzési központ tekintetében - figyelemmel az 5. pontban foglaltakra is -

a)	az 1. pont c) alpontjában, a 2. pont a) alpontjában, a 3. pont a) alpontjában, valamint a 4. pont a) és c) alpontjaiban meghatározottakat az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezet tekintetében,

b)	az 1. pont a) és b) alpontjában, a 2. pont b) alpontjában és a 3. pont b) alpontjában meghatározottakat az együttműködő felsőoktatási intézmény tekintetében,

c)	a 4. pont b) alpontjában meghatározottakat az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezet és az együttműködő felsőoktatási intézmény tekintetében közösen

kell alkalmazni.

2. MELLÉKLET A 87/2015. (IV. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A felsőoktatási intézmény és a közösségi felsőoktatási képzési központ működése engedélyezésének, valamint maximális hallgatói létszáma meghatározásának szabályai

A felsőoktatási intézmény működésének engedélyezésekor, illetve maximális hallgatói létszámának meghatározásakor a működési engedélyben szereplő maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény képzési helyeiként, a teljes idejű, a részidős képzés és a távoktatás tekintetében elkülönítve kell megállapítani.

2.	A maximális hallgatói létszám a magyar állami (rész)ösztöndíjas, államilag támogatott, önköltséges és költségtérítéses képzésekre együttesen vonatkozik.

3.	A maximális hallgatói létszámot a felsőoktatási intézmény kérelme alapján kell meghatározni, amelynek mértéke nem lehet magasabb az alapító okiratban meghatározott felvehető maximális hallgatói létszámnál.

Nem határozható meg maximális hallgatói létszám, ha

A kérelmezett maximális hallgatói létszám akkor állapítható meg, ha

a)	az oktató, kutató és tanári munkakörben alkalmazottak számát figyelembe véve - tekintettel az alkalmazottak elhelyezésének lehetőségeire is - teljesül az Nftv. 26. §-ában és 34. §-ában előírt követelmény;

az adott képzési helyen a rendelkezésre álló oktatásirányítási létszám (különösen a tanulmányi adminisztráció, életpálya és tanulmányi tanácsadás) - tekintettel az alkalmazottak elhelyezésének lehetőségeire is - eléri az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszám 0,2%-át, de legalább 2 főt;

az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény rendelkezik a képzés lebonyolításához szükséges teremkapacitással, amelynek megállapítása során

ca)	csak az oktatás céljára szolgáló és legalább 8 éven keresztül az intézmény kezelésében (használatában, vagyonkezelésében, tulajdonában) lévő épületek vehetők figyelembe,

cb)	a képzésekhez egy tantermet hetente legfeljebb 60 órás időtartamra, ha a felsőoktatási intézményben a heti pihenőnapon is sor kerülhet képzésre, további 12 órás időtartamban lehet figyelembe venni azzal, hogy egy tantermet egy félévben legfeljebb 15 hét időtartamban lehet figyelembe venni,

cc)	egy terem befogadóképessége legfeljebb annyi férőhely lehet, ahány m2 nagyságú a terem alapterülete, feltéve, hogy valamennyi férőhelyre asztal- (írótábla-) és székhasználat biztosított;

d)	a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az egyes képzéseken teljesül az Nftv. 17. §-a szerinti előírás;

e)	a felsőoktatási intézmény által benyújtott kérelem szerint az esti vagy levelező munkarend szerinti képzéseken teljesül az Nftv. 108. § 3., illetve 25. pontja szerinti előírás;

f)	az adott képzési helyen a szakmai gyakorlat feltételei biztosítottak;

g)	az adott képzési helyen biztosított a tanulmányi és életpálya-tanácsadás;

az adott képzési helyen - egész tanévben való sportolást lehetővé tevő saját sportteremben vagy bérelt sportlétesítményben - biztosított a hallgatók legalább heti 2 óra időtartamú térítésmentes sportolásának lehetősége, kivéve, ha az adott képzési helyen nem kíván folytatni nappali vagy esti munkarend szerinti képzést;

i)	az adott képzési helyen kialakított tanulótereken az internetelérés biztosított;

az adott képzési helyen a tanulmányaikat nappali munkarenden folytató hallgatók 10%-a, de legalább 10 fő számára szálláslehetőség rendelkezésre áll saját kollégium révén vagy az adott képzési helyen működő más szálláshelynyújtóval kötött, a Hivatal által nyilvántartásba vett megállapodás által biztosítva, kivéve, ha az adott képzési helyen nem folytat nappali vagy esti munkarend szerinti képzést;

k)	az adott képzési helyen a hallgatók számára térítésmentesen rendelkezésre álló könyvtári infrastruktúra, illetve szolgáltatás keretében a könyvtári olvasóhelyek és számítógépes munkaállomások száma eléri az adott képzési helyre megállapítani kért maximális hallgatói létszám 4%-át.

5.	Közös képzés esetében a hallgatókat minden intézményben teljes mértékben figyelembe kell venni, azonban a tanórák közül csak az adott intézmény által oktatott tanórákat kell megfelelő számban biztosítani.

A hitéleti képzési terület és hittudomány tudományterület tekintetében meghatározandó maximális hallgatói létszám esetében az e mellékletben foglaltakat azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy az eljárás során - az Nftv. 91. § (6) és (7) bekezdésével összhangban - kizárólag azt kell vizsgálni, hogy biztosítottak-e a hitéleti képzés tárgyi, infrastrukturális és az oktatásirányítási létszámmal kapcsolatos feltételei.

Ha az adott képzési helyen a felsőoktatási intézmény egyedül szakirányú továbbképzést kíván folytatni, akkor kizárólag az 1-3. pont, a 4. pont a), cb)-cc) és d)-f)) alpontja, továbbá az 5. és 6. pont alkalmazandó azzal, hogy az oktatáshoz szükséges infrastruktúrát, a könyvtári szakirodalom és az információs szolgáltatások, valamint informatikai hálózat hozzáférhetőségét, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

Külföldi székhelyen kívüli képzési helyen folytatni kívánt képzés esetén kizárólag az 1-3. pont, a 4. pont a), b), cb)-cc), d-f), i) és k) alpontja, továbbá az 5-6 pontok alkalmazandók azzal, hogy az oktatás céljára szolgáló - az intézmény tulajdonában vagy legalább 8 éves időtartamra a használatában lévő - ingatlant, továbbá a képzéssel kapcsolatos adminisztrációs feladatok ellátását a képzési helyen biztosítani kell.

10.

Közösségi felsőoktatási képzési központ tekintetében - figyelemmel a 6. és a 8. pontban foglaltakra is -

a)	a 3. pont alkalmazása során kérelem alatt az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezet és a vele együttműködő felsőoktatási intézmény együttesen benyújtott kérelmét, alapító okirat alatt ezen együttműködő felsőoktatási intézmény alapító okiratát kell érteni,

b)	az 1. és a 4. pont alkalmazása során, ahol a jogszabály felsőoktatási intézményt említ, ott az Nftv. 108. § 23a. pontjában meghatározott szervezetet és az együttműködő felsőoktatási intézményt együttesen kell érteni.

3. MELLÉKLET A 87/2015. (IV. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A diákotthon, valamint a kollégium működésének minimális (kötelező) feltételei

Tárgyi, infrastrukturális feltételként biztosítandó

a)	olyan ingatlan, amely a diákotthon - kollégium esetén a felsőoktatási intézmény - tulajdonában, bérletében, vagyonkezelésében vagy használatában van legalább 5 éves időtartamra, diákotthoni vagy kollégiumi lakhatás céljára szolgál, használatbavételi engedéllyel rendelkezik;

b)	férőhelyenként 1-1 db ágy, személyes használatú tanulóasztal, szék, ruhásszekrény;

c)	férőhelyenként 1-1 db paplan, párna;

d)	az országos településrendezési és építési követelményekről szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) előírásai szerint fürdőhelyiség, illemhely;

a legalább 100 férőhelyes diákotthon, kollégium esetében az OTÉK előírásai szerint akadálymentesített bejárat és akadálymentes közlekedés, továbbá az OTÉK szerinti felvonó, korlátlift vagy emelőlap, valamint 100 férőhelyenként 1 db akadálymentesített férőhely, valamint akadálymentesített fürdőhelyiség és illemhely;

f)	főzési és ételmelegítési lehetőség biztosítása: legalább 25 férőhelyenként 1 db 1000 watt teljesítményű, vagy azzal egyenértékű gáz főzőlap;

fűtés;

h)	meleg víz biztosítása, férőhelyenként legalább 80 liter/nap mennyiséggel számolva;

i)	vízellátás biztosítása, férőhelyenként legalább 140 liter/nap mennyiséggel számolva;

j)	mosási és vasalási lehetőség biztosítása: 50 férőhelyenként legalább 1 db 5 kg ruha mosóteljesítményű automata mosógép és legalább 1 darab vasalóállvány;

k)	férőhelyenként 1 db internet-hozzáférési végpont vagy vezeték nélküli kapcsolódási lehetőség;

l)	minimálisan a diákotthon illetve a kollégium férőhelyszáma 5%-ának megfelelő számú, de legalább 3 számítógépes munkaállomás, ahol minden számítógép internetelérése és ezen keresztül az adott felsőoktatási intézményi könyvtár elektronikus szolgáltatásainak hozzáférhetősége biztosított;

m)	férőhelyenként minimum nettó 7 m2 lakóterület;

n)	egyidejűleg a férőhelyek 5%-ának megfelelő számú, de legalább 3 főnyi tanulóhely tanulószobában, úgy kialakítva, hogy egy tanulóhelyre legalább 2 m2 alapterület, asztal- és székhasználat legyen biztosítva;

a szobákban a hűtőgépek, hajszárítók és 200 watt teljesítmény alatti elektromos teljesítményű, nem hőfejlesztő eszközök (TV, videó, kávé- és teafőző, villanyborotva, szórakoztató elektronikai eszközök, kis fogyasztású háztartási eszközök) ellátására alkalmas elektromos hálózat, férőhelyenként minimum 1 db csatlakozóval;

p)	férőhelyenként 25 liter hűtőtérfogatú hűtőgépek;

q)	könnyen tisztítható padlóburkolat.

Ha az adott képzési helyen ugyanazon fenntartónak több különböző diákotthona vagy diákotthoni épülete, illetve ugyanazon felsőoktatási intézménynek több kollégiuma vagy kollégiumi épülete működik, az e) pontban szereplő feltételeket - az akadálymentesített szobák számát tekintve összevontan - az erre kijelölt diákotthoni, illetve kollégiumi épületben vagy épületekben is lehet biztosítani.

Pénzügyi feltételek tekintetében be kell mutatni

a)	öt év költségtervét folyó évi áron számolva, a bevételek megalapozottságát igazoló dokumentumokkal;

b)	a szükséges fenntartói források igazolását.

A költségvetésnek legalább a következő kiadásokat kell fedeznie:

a)	az alkalmazottak személyi és járulékköltségeit;

b)	évi két alkalommal a kollégium, diákotthon nagytakarítását;

c)	a közös használatú, továbbá a fürdő- és illemhelyiségek napi takarítását;

d)	évi egy alkalommal az egészségügyi, fürdő- és illemhelyiségek higiéniai festését;

e)	évente legalább a lakóhelyiségek negyedének higiéniai festését;

f)	évente legalább a közös helyiségek negyedének higiéniai festését;

g)	évente legalább a férőhelyek tizedének felújítását (ágy, tanulóasztal, szekrény, paplan, párna kicserélésével) lehetővé tevő tartalék képzését;

h)	közüzemi költségeket;

i)	szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal az épület rovar- és kártevő-mentesítését.

Személyi feltételek tekintetében biztosítandó

a)	1 fő teljes állásban foglalkoztatott vezető;

b)	24 órás ügyelet;

c)	24 órás portaszolgálat, ami kiváltható beléptető rendszerrel.

A diákotthon alapító okirata kötelezően tartalmazza a diákotthon

a)	hivatalos nevét;

b)	fenntartójának nevét és címét;

c)	székhelyének és valamennyi telephelyének címét;

d)	képviseletének módját;

e)	alaptevékenységét és az ahhoz kapcsolódó egyéb feladatokat;

f)	maximális férőhelyszámát;

g)	rendelkezésére bocsátott ingatlanvagyont, a vagyon feletti rendelkezés jogát.

4. MELLÉKLET A 87/2015. (IV. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei

A gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételei:

a)	a felsőoktatási intézmény - képzési programja alapján - pedagógusképzést folytat és a köznevelési intézmény fenntartójaként köznevelési feladatot lát el;

b)	a köznevelési intézményt nyilvántartásba vették;

c)	a köznevelési intézményben van a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott gyakorlati képzésért felelős vezető, aki maga is vezetőtanár (gyakorlatvezető óvónő, tanító, gyógypedagógus, konduktor);

d)	a köznevelési intézmény rendelkezik a gyakorló köznevelési intézményként való működéséhez a személyi feltételekkel, a pedagógusok fele megfelel a vezetőpedagógusi feltételeknek;

e)	a felsőoktatási intézmény szabályzatában meghatározott módon biztosított a pedagógusképzés szervezeti kerete, különböző pedagógusképzési területek esetén a pedagógusképzés koordinációját ellátó szervezeti egység vagy a szenátus által e célra létrehozott testület;

f)	összességében tanévenként a gyakorló köznevelési intézményben legalább 150 fő - a szakgimnáziumban és a konduktort vagy gyógypedagógust alkalmazó köznevelési intézményben legalább 50 fő - hallgató vesz részt a gyakorlati képzésben,

g)	az óvodapedagógus-képzésben, a konduktorképzésben és a tanítóképzésben tanévente átlagosan legalább 20 hallgató jut egy gyakorlatvezető óvónőre, tanítóra, konduktorra, közismereti tanárképzésben és gyógypedagógus-képzésben tanévente átlagosan legalább 5 hallgató jut egy vezetőtanárra;

k)	a köznevelési intézmény nevelési, illetve pedagógiai programja biztosítja a pedagógus-jelöltek felkészítésének lehetőségét.

Többcélú köznevelési intézmény részbeni gyakorló intézményként való működésekor a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 7. § (1) bekezdés a)-i) pontja szerinti intézménynek a felsőoktatási intézmény pedagógusképzési feladatainak megfelelő, a köznevelési intézmény által ellátott nevelési-oktatási feladatok, pedagógiai szakszolgálati feladatok, valamint a kollégium feladatai vizsgálandók.

3.	A gyakorló köznevelési intézménynek a felsőoktatási intézmény azon képzése szerinti, a köznevelési intézményben folyó pedagógiai munka szakasza tekintetében kell megfelelni a gyakorló köznevelési intézménnyé nyilvánítás feltételeinek, amely képzésben a szakmai gyakorlatot biztosítja.

5. MELLÉKLET A 87/2015. (IV. 9.) KORM. RENDELETHEZ

Az alap-, illetve mesterképzés indításának tárgyi és személyi feltételei

Alapképzési szak indításának feltételei:

a)	az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat,

b)	az intézmény által kidolgozott tanterv biztosítja a kimeneti kompetenciák hallgatók általi elsajátítását, bemutatja a tanulás-támogatás intézményi eszközrendszerét, módszertanát,

c)	a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktató, aki az Nftv. 26. § (3) bekezdése szerint az érintett felsőoktatási intézményt jelölte meg (a továbbiakban: első helyen foglalkoztatott oktató),

d)	a szakfelelős egyidejűleg egy alapképzési szakért felelős,

e)	az önálló szakképzettséget adó szakirányért felelő személy az intézmény teljes munkaidőben első helyen foglalkoztatott oktatója,

f)	a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelőseinek legalább a fele tudományos fokozattal rendelkezik,

g)	a szakmai ismeretkörök felelősei igazoltan rendelkeznek szakmai gyakorlattal,

h)	a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei az intézményben legfeljebb három - akár több szakon is előírt - ismeretkörért felelősek,

i)	a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója,

j)	a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli, különösen a terep-, szakmai gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább a fele az intézmény teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatója,

k)	a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak,

l)	az intézményi könyvtár állománya és szolgáltatásai biztosítják a tantárgyi programok kötelező irodalomjegyzékében felsorolt könyvek és szakirodalom elérhetőségét minden hallgató számára,

m)	a képzés során külföldi részképzés, külföldi szakmai gyakorlat vagy szakdolgozat, diplomamunka külföldi készítése céljából a tantervbe épített, nemzetközi hallgatói mobilitásra felhasználható időszak (a továbbiakban: mobilitási ablak) áll rendelkezésre.

Mesterképzési szak indításának feltételei:

a)	az intézmény által kidolgozott tanterv teljesíti a képzési és kimeneti követelményekben leírtakat,

b)	az intézmény által kidolgozott tanterv biztosítja a kimeneti kompetenciák hallgatók általi elsajátítását, bemutatja a tanulás-támogatás intézményi eszközrendszerét, módszertanát,

c)	a szakfelelős személye az intézmény teljes munkaidőben, első helyen foglalkoztatott oktatója, aki tudományos fokozattal és oktatott területén elismert szakmai referenciával (projektvezetés, kutatási eredmény stb.) rendelkezik,

d)	a szakfelelős egyidejűleg egy mesterképzési szakért felelős,

e)	a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei tudományos fokozattal rendelkeznek és legalább kétharmaduk az intézmény első helyen foglalkoztatott oktatója,

f)	a szakmai ismeretkörök felelőseinek legalább 80%-a igazolt szakmai gyakorlattal rendelkezik,

g)	a törzsanyag ismeretköreinek intézményi felelősei az intézményben legfeljebb három - akár több szak képzésében is szereplő - ismeretkörért felelősek,

h)	a törzsanyag ismeretköreinek intézményi elsajátítását lehetővé tevő tantárgyak oktatóinak legalább háromnegyede az intézmény foglalkoztatott oktatója,

i)	a gyakorlati foglalkozások (az intézményen kívüli - terep, szakmai stb. - gyakorlatokat nem számítva) vezetőinek legalább fele az intézmény foglalkoztatott oktatója,

j)	a képzés oktatási eszközigénye és a gyakorlati képzés feltételei biztosítottak,

k)	az intézményi könyvtár állománya és szolgáltatásai biztosítják a tantárgyi tematikák irodalomjegyzékében felsorolt könyvek és szakirodalom, továbbá az adott tudományág legfontosabb folyóiratainak elérhetőségét minden hallgató számára,

l)	az intézményben olyan kutatási témák vannak, amelyekben felkészítik a hallgatókat a doktori képzésre,

m)	a képzés során külföldi részképzés céljából mobilitási ablak rendelkezésre áll.

2a.	Az államtudományi képzési területen a felsőoktatási intézmény szervezeti és működési szabályzata az 1. pont c) alpontjától és 2. pont c) alpontjától eltérő követelményeket állapítja meg a szakfelelős számára.

A tanárképzés további speciális tárgyi és személyi feltételei:

minden hallgató számára (előzetes megállapodással) igazoltan biztosított a gyakorlati képzőhely, ahol a gyakorlatot vezető tanár szakirányú felsőfokú végzettséggel és legalább 5 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik; a felsőoktatási intézményben - a szabályzatban meghatározott módon - tanárképző központ biztosítja a szakmai, tartalmi, szervezeti és tudományos feladatok összehangolását, az elméleti és gyakorlati képzés szervezését,

b)	az egyes tanári szakképzettségeket adó képzésekre teljesülnek a mesterfokozatot adó szak indítására vonatkozó feltételek.

6. MELLÉKLET A 87/2015. (IV. 9.) KORM. RENDELETHEZ

A felsőoktatási információs rendszerben az Onytv.-ben meghatározott adatokon túl tárolt adatok

Az intézménytörzs keretében tárolt adatok

Felsőoktatási intézmények:

az alapító okiratban szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok:

további intézményi adatok

Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmények:

A felsőoktatási intézménytörzs keretében tárolt adatok

2.1.

Felsőoktatási intézmények:

2.1.1.

az alapító okiratban szereplő és ahhoz kapcsolódó adatok:

a)	az intézmény hivatalos neve (magyarul és idegen nyelven), rövidített neve, intézményi azonosító száma, internetcíme, gazdálkodási rendje, gazdasági tanács működtetésének ténye, fenntartójának típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével);

b)	a felsőoktatási intézmény jogelődjeinek intézményi azonosító száma, megnevezése, a jogutódlás típusa;

c)	alaptevékenység, kiegészítő tevékenység, alaptevékenységhez kapcsolódó egyéb feladatok;

d)	azok a képzési szintek, képzési területek, tudományterületek, tudományágak, művészeti ágak, amelyeken képzést folytat(hat) a székhelyen, illetve telephelyen;

azok a képzési szintek, képzési területek, tudományterületek, tudományágak, művészeti ágak, amelyeken képzést folytat(hat) a székhelyen kívüli képzési helyen, közösségi felsőoktatási képzési központban, fenntartói egyetértéssel kötött megállapodás alapján az azonos fenntartó által fenntartott más felsőoktatási intézmény székhelyén, telephelyén;

f)	felsőfokú szakképzés szakmacsoportjai, amelyeken az intézmény kifutó rendszerben képzést folytathat székhelyen, telephelyen, illetve székhelyen kívül;

g)	vállalkozási tevékenységek;

h)	székhely, telephely(ek) és székhelyen kívüli képzési hely(ek) címe(i), az előzőekbe nem tartozó szakirányú továbbképzési helyszín(ek) címe(i);

i)	kutatási alaptevékenység tudományterületei és fajtái, és annak helyszínei;

j)	az intézmény szervezeti tagolása, a felsőoktatási felvételi eljárásban képzés meghirdetésére jogosult karok, intézetek, valamint egyéb szervezeti egységek neve, rövidített neve, központi címe, a központi címen kívüli településen lévő címe;

k)	használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, a rendelkezés módja);

l)	az alapító okiratban foglalt maximális hallgatói létszám;

2.1.2.

további intézményi adatok

a)	a kollégium hivatalos neve, rövidített neve, székhelyének és valamennyi telephelyének címe, férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételére, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok;

b)	duális képzéssel kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő szervezet hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, adószáma, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a duális formában indított képzés, az együttműködő partner által fogadható hallgatók maximális száma;

c)	a működési engedélyben engedélyezett képzési, feladat-ellátási helyek és az azokra vonatkozó képzési területek, tudományterületek, szakmacsoportok, képzések;

d)	a működési engedélyben engedélyezett maximális hallgatói létszám;

magyar vagy külföldi felsőoktatási intézménnyel együttműködésben, közös képzés keretében vagy az Nftv. 77. § (4) bekezdése alapján folytatott képzés tárgyában megkötött megállapodásokról az együttműködő felsőoktatási intézmény hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, esetleges nemzetközi kerete, a képzés neve; magyar és külföldi felsőoktatási intézménynek a 20. § (9) bekezdése szerinti képzése esetén a képzésnek a 2.5.1. pont szerinti - a megállapodásban meghatározott - adatai;

f)	a 230/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet szerinti duális képzéssel kapcsolatos belső gyakorlóhely hivatalos neve, címe, típusa, a duális formában indított képzés, a belső gyakorlóhely által fogadható hallgatók maximális száma;

g)	felsőoktatási intézmény fenntartói jogának átadása tárgyában megkötött megállapodásokról az átadó és az átvevő fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe, a megállapodás célja, kelte, a fenntartói jog átvételének napja;

az Nftv. 14. § (2a) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott képzési hely biztosítására vonatkozó megállapodásokról a felsőoktatási intézmény és a képzési helyet biztosító hivatalos neve, székhelyének címe, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a képzési helyet biztosító által fogadható hallgatók maximális száma képzésenként;

az Nftv. 23. § (1) bekezdésében meghatározott, a hallgatók tanulmányainak folytatásáról megkötött megállapodásokról a felsőoktatási intézményt megszüntető fenntartó hivatalos neve, székhelyének címe, a megszűnő és a tanulmányok folytatását biztosító felsőoktatási intézmények neve, a megállapodás célja, kelte, a hallgatók átvételének napja képzésenként;

hallgatók számára szálláshely biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásokról az együttműködő partner hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a biztosított szálláshely címe, az együttműködő partner által fogadható hallgatók maximális száma;

külföldi felsőoktatási intézmény magyarországi, valamint magyar felsőoktatási intézménynek az Nftv. 78. § (1) bekezdése szerinti külföldi székhelyen kívüli képzési helyen történő működéséhez szükséges képzési helyszín biztosításával kapcsolatos együttműködési megállapodásról az együttműködő partner hivatalos neve, székhelyének címe, típusa, a megállapodás célja, kelte, kezdete, tervezett vége, a biztosított helyszín(ek) címe és az együttműködő partner által fogadható hallgatók maximális száma;

2.1.3.

az intézmény által bejelentett, nyilvántartásba vett képzések (felsőoktatási szakképzések, alapképzési szakok, mesterképzési szakok, doktori iskolák képzései, szakirányú továbbképzések, felsőfokú szakképzések, egyetemi és főiskolai szintű képzések) adatai:

a)	a képzés megnevezése;

b)	a képzés szakirányainak, specializációinak, műveltségterületeinek megnevezése;

e)	a képzés elvégzését követően megszerezhető szakképzettség(ek), szakképesítés(ek);

f)	a képzés folytatásához szükséges határozat(ok) adatai;

g)	a meghirdetés kezdő tanéve;

h)	a meghirdetés utolsó tanéve;

i)	kapcsolódó képzési együttműködések;

j)	a képzés helye;

k)	a képzés közös képzés keretében történő megvalósítására vonatkozó adatok, az adminisztrációt ellátó intézmény azonosítója;

l)	a képzés végén az oklevelet (bizonyítványt) kiállító intézmény adatai;

m)	a képzés nyelve;

n)	a képzés munkarendje;

p)	a képzés duális jellege;

2.1.4.

a közhasznúsági nyilvántartás keretében kezelt adatok:

a)	közhasznúsági fokozat;

b)	a közhasznúsági fokozat megszerzésének, módosításának és törlésének időpontja;

c)	a nyilvántartott adatok bejelentésének időpontja;

d)	az intézmény működésével kapcsolatos határozatok.

2.2.

Diákotthonok:

a)	a diákotthon hivatalos neve, rövidített neve, székhelyének címe, intézményi azonosító száma, internetcíme, gazdálkodási rendje, telephelye(i)nek címe, maximális férőhelyszáma;

b)	fenntartó(k) típusa és statisztikai számjele (a Magyar Állam kivételével);

c)	a diákotthon jogelődjeinek intézményi azonosító száma, megnevezése;

d)	a diákotthon férőhelyeinek száma komfortfokozat szerint, felsőoktatási tevékenységben való részvételre, a felsőfokú tanulmányokra való felkészítésben való részvételre vonatkozó adatok;

e)	használt ingatlanvagyon (az ingatlan címe, a rendelkezés módja);

f)	a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokról az érintett felsőoktatási intézmény hivatalos neve, a megállapodás célja, kelte, kezdete és tervezett vége.

2.3.

Szakkollégiumok:

a)	szakkollégium hivatalos neve, működési helye, típusa, esetleges roma szakkollégiumi minősítése;

b)	nem felsőoktatási intézmény keretében működő szakkollégium esetében a felsőoktatási intézményekkel kötött megállapodásokról az érintett felsőoktatási intézmény hivatalos neve, a megállapodás célja, kelte, kezdete és tervezett vége.

2.4.

Magyarországon engedéllyel működő külföldi felsőoktatási intézmények:

2.4.1.

Az intézmény

a)	hivatalos neve;

b)	székhelye, postacíme;

c)	intézményi azonosító száma;

d)	Magyarországon működtetni kívánt szervezeti egységének megnevezése, és annak magyarországi címe;

e)	magyarországi működési formája;

f)	külföldi működési engedélyére, illetve az akkreditációra vonatkozó adatai;

g)	felsőoktatási intézménnyé minősítéséről szóló külföldi jogszabály vagy egyéb külföldi döntés azonosító száma/egyéb megjelölése.

2.4.2.

Az intézmény által folytatott képzések, ideértve az Nftv. 77. § (4) bekezdése alapján a magyar felsőoktatási intézmény által folytatott külföldi képzéseket is

a)	megnevezése (honos nyelven/magyar nyelven);

b)	szakirányainak, specializációinak megnevezése;

c)	folytatásához szükséges határozat(ok) adatai;

d)	meghirdetésének kezdő tanéve;

e)	meghirdetésének utolsó tanéve;

f)	folytatásához kapcsolódó képzési együttműködések;

helye;

nyelve;

i)	munkarendje;

j)	képzési ideje (tanulmányi félévekben);

l)	elvégzését követően megszerezhető szakképzettség, szakképesítés (amennyiben van);

m)	vonatkozásában az egyenértékűnek tekintett magyarországi végzettségi szint és szakképzettség (amennyiben van);

n)	vonatkozásában az egyenértékűnek tekintett magyarországi képzési terület, szakmacsoport, doktori képzés esetén tudományterület, tudományág, művészeti ág (amennyiben van) képzésenként.

2.5.

Valamennyi képzésről

2.5.1.

A képzés

a)	megnevezése és szakmai összetevőinek megnevezése (szak, doktori iskola, szakirány, specializáció, műveltségte