Hatályos állapot
Közlönyállapot
2015.03.31. - 2015.06.29.
2015.06.30. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.07.01.
2015.07.02. - 2016.06.30.
2016.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

79/2015. (III. 31.) Korm. rendelet

a lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében,
az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §   A lakásépítési támogatásról szóló 256/2011. (XII. 6.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 1. § (1) bekezdése a következő 12-15. ponttal egészül ki:
(E rendelet alkalmazásában:)
„12. bővítés: az OTÉK fogalom-meghatározásának keretein belül − ideértve az építmény térfogatnövelésével nem járó tetőtér-beépítést is − a lakás hasznos alapterületének legalább egy lakószobával történő növelése érdekében végzett építési tevékenység, a meglévő épület, épületrész vagy építmény átalakítása kivételével;
13. lakás: az OTÉK rendelkezéseinek megfelelő, az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy - új lakás építése esetén − ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel;
14. komfortos lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 3. pontjában foglaltaknak megfelelő lakás;
15. összkomfortos lakás: a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény 91/A. § 2. pontjában foglaltaknak megfelelő lakás.”
2. §
(1) Az R. 2. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) Az e rendeletben meghatározott feltételekkel a központi költségvetésből vissza nem térítendő állami támogatás (a továbbiakban: családok otthonteremtési kedvezménye) vehető igénybe Magyarország területén,
a) 2008. július 1-jén vagy azt követően kiadott
aa) építési engedéllyel rendelkező új, összkomfortos lakás építéséhez, vagy
ab) − a kérelem benyújtásának időpontjában − használatbavételi engedéllyel vagy a használatbavétel tudomásulvételét igazoló hatósági bizonyítvánnyal rendelkező, új lakás vásárlásához,
amennyiben építés esetén az általános forgalmi adó nélkül, a lakóépület nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó bekerülési költség vagy vásárlás esetén az általános forgalmi adó és telekár nélkül meghatározott, a lakás teljes nettó alapterületére számított, egy négyzetméterre jutó vételár nem haladja meg a 300 000 Ft-ot, alacsony energiafogyasztású lakás esetében a 350 000 Ft-ot,
b) legfeljebb 350 000 Ft/m2 - a lakás nettó alapterülete alapján számított − vételárú, legalább komfortos, használt lakás vásárlásához vagy
c) meglévő, használt lakás kérelem benyújtásának időpontját követően megkezdett bővítéséhez, ha
ca) a bővíteni kívánt lakás legalább komfortos vagy a bővítéssel egyidejűleg komfortossá válik, és
cb) a bővíteni kívánt lakás a kérelem benyújtásának időpontjában az igénylő és mindazon személyek lakóhelye, hontalan esetében szálláshelye, akiknek együttköltözésére tekintettel az igénylő a családok otthonteremtési kedvezményére jogosult.”
(2) Az R. 2. §-a a következő (3a) és (3b) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Az 1. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek után igényelt családok otthonteremtési kedvezménye esetén a kedvezmény igénybevételére irányuló szerződés tartalmazza a támogatott személy
a) hozzájárulását ahhoz, hogy az 1. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek születését a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) − a családtámogatási adatbázist magában foglaló egységes szociális nyilvántartásban már rendelkezésre álló, és a hitelintézet által szolgáltatott adatokat összevetve - megállapítsa,
b) nyilatkozatát, melyben vállalja, hogy
ba) amennyiben a gyermek születését követően nem igényel családtámogatási ellátást, akkor a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímét igazoló hatósági igazolványát és adóazonosító jelét tartalmazó adóigazolványát,
bb) a gyermek halva születése esetén annak tényét igazoló dokumentumot
a gyermek születését követő legfeljebb 60 napon belül a hitelintézet részére bemutatja.
(3b) Amennyiben a támogatott személy a (3a) bekezdés b) pontjában foglalt kötelezettségének nem tesz eleget, az 1. § (1) bekezdés 4. pont a) alpontja szerinti gyermek után igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összegét a határidő lejártát követő 60 napon belül a hitelintézeten keresztül a Kincstár részére visszafizeti.”
3. §   Az R. 3. § (1) bekezdés c) pontja a következő cg) ponttal egészül ki:
(A családok otthonteremtési kedvezménye akkor igényelhető, ha
az igénylő és az együtt költöző a bekerülési költség vagy a vételár kiegyenlítésére használja fel a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés megkötését megelőző 5 éven belül értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árát is, amely csökkenthető)
cg) az e bekezdés szerint értékesített lakásnak, illetve tulajdoni hányadnak az eladási árából öt éven belül vásárolt és bővíteni kívánt lakás vételárával;”
4. §
(1) Az R. 4. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:
„(3a) Bővítés esetén
a) a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakás hasznos alapterülete alatt a lakás bővítési munkálatok megvalósításával elért hasznos alapterületét kell érteni,
b) a családok otthonteremtési kedvezménye iránti kérelem benyújtásakor igazolt energetikai minősítési osztályt kell a családok otthonteremtési kedvezménye összegének számításánál figyelembe venni.”
(2) Az R. 4. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(5) Lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya nem éri el a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti családok otthonteremtési kedvezményére jogosult. Amennyiben a felépült lakás energiatanúsítványában szereplő energetikai minősítési osztály nem éri el a „B” (követelménynél jobb) vagy annál kedvezőbb energetikai minősítési osztályt, akkor a támogatott személy a már folyósított családok otthonteremtési kedvezményét az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt - a használatbavételi engedély kiadásától vagy a használatbavétel tudomásulvételétől számított 30 napon belül - köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.
(6) Új lakás építése esetén, ha a felépült lakás energetikai minősítési osztálya kedvezőbb a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja szerinti nyilatkozatban vállalt energetikai minősítési osztálynál, a támogatott személy az energiatanúsítványban szereplő energetikai minősítési osztály szerinti családok otthonteremtési kedvezményére jogosult.”
(3) Az R. 4. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:
„(6a) Az (5) és a (6) bekezdésben meghatározott esetben a hitelintézet a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződést egyoldalú jognyilatkozattal, írásban módosítja, melyről a támogatott személyt és a kormányhivatalt írásban értesíti. A kormányhivatal határozatban intézkedik a 3. § (1) bekezdés f) pont fa) alpontja meghatározott energetikai számítás szerinti, tervezett energetikai minősítési osztálynak megfelelő családok otthonteremtési kedvezménye összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá az (5) vagy a (6) bekezdés szerinti családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő, államot megillető jelzálogjog, valamint az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom támogatott lakásra a törölt jelzálogjog ranghelyén történő bejegyeztetése iránt.”
5. §   Az R. 5. alcíme a következő 7/A. §-sal egészül ki:
„7/A. § (1) Amennyiben a fiatal házaspár a 2. § (3) bekezdés b) pontja szerinti gyermekvállalását nem teljesíti, de az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások végzésére vonatkozó, valamint az ivarsejtekkel és embriókkal való rendelkezésre és azok fagyasztva tárolására vonatkozó részletes szabályokról szóló 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet (a továbbiakban: NM rendelet) szerinti egészségügyi szolgáltató igazolja, hogy a fiatal házaspár
a) a kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet szerinti maximális alkalommal emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) részt vett, vagy
b) a gyermekvállalását azért nem tudta teljesíteni, mert vele szemben a reprodukciós eljárás megkezdése előtt, vagy a reprodukciós eljárás közben az NM rendelet 1. § (2) bekezdése szerinti kizáró egészségügyi ok merült fel,
− ha a (4) bekezdésben foglaltak is megvalósultak − kizárólag a megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye összegét kell a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet − az ügy iratainak megküldésével egyidejűleg − tájékoztatja erről a kormányhivatalt.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti igazolás kiállítása során az egészségügyi szolgáltató az igazoláson feltünteti a kizáró ok megállapításának első időpontját, azzal, hogy az igazoláson a kizáró ok tényén és időpontján kívül egészségügyi adat nem tüntethető fel.
(3) Az igazolást a reprodukciós eljárást végző intézmény által kiállított igazolás keltétől számított 60 napon belül, de legfeljebb a gyermekvállalásra biztosított határidő leteltéig lehet benyújtani. Ha a fiatal házaspár az igazolást annak keltétől számított 60 napon túl nyújtja be, úgy a bejelentéstől számított 60 napon belül a hitelintézeten keresztül köteles visszafizetni az igazolás kiállítása és a bejelentés időpontja közötti időszakra számított Ptk. szerinti kamatot.
(4) A hitelintézet csak olyan igazolást fogadhat el, amely alapján megállapítható, hogy a megelőlegezett családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételére irányuló szerződés megkötésének időpontja megelőzi a kizáró ok megállapításának első időpontját.”
6. §   Az R. 13. § (3)-(5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A folyósítás akkor kezdhető meg, ha az építtető támogatott személy a családok otthonteremtési kedvezményén és a hitelintézeti kölcsönön kívül saját erejét az új lakás építésére vagy a bővítésre már felhasználta.
(4) A hitelintézet új lakás építése vagy bővítés esetén a családok otthonteremtési kedvezménye készültségi fokkal arányos folyósítását megelőzően a készültségi fok feltételeinek teljesítését a helyszínen, valamint a 3. § (1) bekezdés h) pont ha) alpontja szerinti számlabemutatással ellenőrzi.
(5) Ha
a) a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételének alapját képező építési vagy bővítési munkák a szerződésben meghatározott határidőn, de legfeljebb öt éven belül vagy az ezt indokolt esetben − amennyiben építési engedélyhez kötött munkálatok esetén az építtető támogatott személy az építésügyi hatósági engedély hatálya meghosszabbítását a hitelintézet részére igazolja − legfeljebb egy évvel meghosszabbított határidőig nem készülnek el,
b) az építtető támogatott személy az építési vagy bővítési szándékától eláll, vagy
c) a használatbavételi engedély megszerzése vagy a használatbavétel tudomásulvétele előtt, vagy építési engedélyhez nem kötött bővítés esetén a munkálatok befejezése előtt a szerződés teljesítése más, az építtető támogatott személynek felróható okból hiúsul meg,
a családok otthonteremtési kedvezménye igénybevételéről szóló szerződés alapján a kedvezményt a folyósító hitelintézet visszavonja, és az igénybevevő a már folyósított kedvezményt az igénybevétel napjától esedékes, a Ptk. szerint számított kamatokkal együtt köteles a hitelintézeten keresztül visszafizetni. Amennyiben a támogatott személy visszafizetési kötelezettségének nem tesz eleget, úgy a hitelintézet tájékoztatja erről a kormányhivatalt és megküldi az ügy iratait.”
7. §   Az R. 14. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) A (4) bekezdés esetében a kormányhivatal határozatban intézkedik az igénybe vett családok otthonteremtési kedvezménye összege visszafizetését biztosító jelzálogjognak, valamint elidegenítési és terhelési tilalomnak a töröltetése iránt, továbbá a visszafizetési kötelezettség alá nem eső családok otthonteremtési kedvezménye összegének megfelelő, az államot megillető jelzálogjog, illetve az azt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a családok otthonteremtési kedvezményével érintett lakásra történő bejegyeztetése iránt.”
8. §   Az R.
a) 2. § (3) bekezdés a) pontjában az „a felépített vagy megvásárolt új lakásba” szövegrész helyébe az „a felépített, bővített vagy megvásárolt lakásba” szöveg,
b) 4. § (3) és (4) bekezdésében az „épített vagy vásárolt” szövegrész helyébe az „épített, vásárolt vagy bővített” szöveg,
c) 6. § (2) bekezdésében az „új lakás építésénél” szövegrész helyébe az „új lakás építésénél, vagy bővítésnél”, az „új lakás vásárlása” szövegrész helyébe a „lakás vásárlása” szöveg,
d) 8. § (4) bekezdésében a „vagy építés” szövegrész helyébe az „építés vagy bővítés” szöveg,
e) 9. § (3) bekezdésében az „a lakásgazdálkodásért és lakáspolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter)” szövegrész helyébe az „a miniszter” szöveg
9. §   Hatályát veszti az R. 3. § (1) bekezdés i) pont ie) alpontja.
10. §   Nem lép hatályba a családok otthonteremtési kedvezményével összefüggésben az egyes kormányrendeletek módosításáról szóló 331/2014. (XII. 18.) Korm. rendelet 17. § (2) bekezdése, 18. § (1) és (3) bekezdése, 20. § (2) bekezdése, 23. §-a, 27. § (2) bekezdése, 28. § (3) bekezdése, valamint 32. § (2) bekezdés k) pontja.
11. §
(1) Ez a rendelet - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2015. június 30-án lép hatályba.
(2) Az 1-9. § 2015. július 1-jén lép hatályba.
  • A jogszabály 2015. március 31-én jelent meg a Magyar Közlöny 44. számában.
  • hatályba lépett 2015. június 30-án.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2016. július 1-jén.
A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2015. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.