Hatályos állapot
Közlönyállapot
1949.12.20. - 1949.12.31.
1950.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

4349/1949. (XII. 20.) MT rendelet

Budapest főváros kerületeinek megállapításáról

(Közigazgatási rendszám: 5.202., 5.270.)
A magyar Népköztársaság minisztertanácsa Budapest területének új megállapításáról szóló 1949: XXVI. tv. 2. §-ának (2) bekezdése alapján - az Alkotmány 29. §-ának (2) bekezdésére is tekintettel - a következőket rendeli:

1. §   Budapest főváros kerületei a következők:
I. kerület,
II. kerület,
III. kerület (Óbuda),
IV. kerület (Újpest),
V. kerület,
VI. kerület (Terézváros),
VII. kerület (Erzsébetváros),
VIII. kerület (Józsefváros),
IX. kerület (Ferencváros),
X. kerület (Kőbánya),
XI. kerület,
XII. kerület,
XIII. kerület,
XIV. kerület (Zugló),
XV. kerület (Rákospalota),
XVI. kerület,
XVII. kerület,
XVIII. kerület (Lőrinc),
XIX. kerület (Kispest),
XX. kerület (Pesterzsébet),
XXI. kerület (Csepel),
XXII. kerület.
2. §   A kerületek határait feltüntető leírást a jelen rendelet melléklete foglalja magában.
3. §
(1) Ez a rendelet az 1950. évi január hó 1. napján lép hatályba.
(2) Ezt a rendeletet a belügyminiszter hajtja végre. Ha a jelen rendelet végrehajtásaképpen valamely jogszabályban foglalt helymegjelölés megváltoztatása válik szükségessé, erről tárcája körében az illetékes miniszter a belügyminiszterrel egyetértve gondoskodik.

melléklet a 4349/1949. (xii. 20.) mt rendelethez

budapest főváros kerületeinek határa

Az I. kerület határa: a Duna középvonalán halad a Csalogány-utcán, a Széna-térig, a Széna-tér délkeleti oldalán a Vérmező-útig, a Vérmező-úttól végig az Attila-utcáig, innen a régi közigazgatási határ mentén, a Krisztina-körúton, majd az Alkotás-utcán a Márvány-utcáig, a Márvány-utcán tovább a Győri-útig, a Győri-úton majd az Avar-utcán és Alsóhegyi-utcán a Somlói-útig, ezen, majd a Mihály-utcán a Gyula-utcáig, a Gyula-utcán a Számadó-utcáig, majd a Számadó-utcán a Szirtes-útig, a Szirtes-úton a Citadella csúcsáig és innen a Duna középvonalára vont merőleges vonalon a Duna közepéig, a középvonalon észak felé a kiindulási pontig.
A II. kerület határa: a Duna budai ágának középvonalától halad a Szépvölgyi-útig, a Szépvölgyi-úton a Guckler Károly-útig, ezen a menedékházig, azt területével a III. kerületnél hagyva, innen a Hármashatárhegy csúcsáig, Budapest és Pesthidegkút határáig, innen a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán, majd ezek elválása után Pesthidegkút határvonalát követve vissza Ady-liget (volt Tisza István kertváros) északnyugati települési határáig, a település határvonalán a budapesti határig, majd ennek mentén a Budakeszi-útig, a Budakeszi-úton a Szilágyi Erzsébet fasorig, ezen és a Malinovszky-fasoron át a Széll Kálmán-térig, innen a II. kerület régi határvonalán a tér délnyugati szélén, majd Krisztina-körúton a Csaba-utcáig, a Csaba-utcán a Várfok-utcáig, ezen, majd a Vérmező-utcán és a Széna-tér délkeleti szélén a Csalogány-utcáig, a Csalogány-utcán kelet felé a Duna középvonaláig, az egyesült, majd a budai Duna-ág középvonalán a kiindulási pontig.
A III. kerület határa: a Duna szentendrei ágának középvonalától a régi békásmegyeri határ mentén halad Budapest-Üröm-Békásmegyer hármas határpontig, innen a főváros határvonalát követve a főváros és Pesthidegkút régi határának találkozási pontjáig, majd a főváros és Pesthidegkút régi közös határvonalán a Hármashatárhegy csúcsáig, innen a menedékházig, azt területével a kerületnél hagyva, majd Gruckler Károly-úton a Szépvölgyi-útig, ezen, majd ennek folytatásában a Duna budai ágának középvonaláig, a budai, majd a főág középvonalán a Palotai szigettől nyugatra a szentendrei Dunaágig, a szentendrei Dunaág középvonalán a kiindulási pontig.
A IV. kerület határa: a Duna váci ágának, majd az egyesült Dunának középvonalán a régi újpesti határon halad dél felé, majd a Palotai szigettől nyugatra a budai Dunaág középvonalán a sziget déli csúcsáig, innen a régi határvonalon az újpesti vasúti összekötő híd újpesti hídfőjéig, ettől a vasúti töltés északkeleti oldalán a Göncöl-utcáig, a Göncöl-utcán vissza a régi újpesti határig, a határvonalon, majd az István-telki-főműhely területének délnyugati oldala mellett a Budapest-Vác vasútvonalig, innen a vasútvonal nyugati - egyúttal az Istvántelki-főműhely keleti - oldalán az Árpád-útig, az Árpád-úton, majd a régi Újpest-Rákospalotai közös határvonal mentén a közös határvonal elválásáig, ettől a ponttól szintén a régi újpesti határvonal mentén nyugat felé a Duna váci ágában lévő kiindulási pontig.
Az V. kerület határa: a Duna középvonalától a Rudolf-téren át, majd a Szent István-körúton halad a Marx-térig, majd ennek nyugati oldalán és a Bajcsy-Zsilinszky-úton a Deák Ferenc-térig, a Deák Ferenc-téren át továbbhalad a Somogyi Béla útig, a Somogyi Béla-úton a Kossuth Lajos-utcáig, majd tovább mindenütt a volt IV. Kerületi határon, a Múzeum-körúton át a Kálvin-térig, a Kálvin-tér nyugati oldalán a Tolbuchin-körútig, a Tolbuchin-körúton és ennek folytatásában a Dimitrov-téren át a Duna középvonaláig, innen a Duna középvonalán a kiindulási pontig.
A VI. kerület határa: a Dózsa György-úton a 28.058. hrsz. ingatlan keleti határpontjától a 28.224. hrsz. MÁV-terület északnyugati határvonalát követve halad a Bulcsú-utcai aluljáró északnyugati bejárójáig, innen a Bulcsú-utcán át a Lehel útig, a Lehel-úton Ferdinánd-híd és a Váci-út találkozásáig, majd a Váci-úton a Marx-tér délkeleti oldalán a Bajcsy-Zsilinszky-útig és ezen végig a Deák Ferenc-térig, a tér északkeleti oldalán a Király utcáig, ezen végig, Lövölde-térig, a téren és a Vilma királynő-úton át a Dózsa György-úti, a Dózsa György-úton, később az aluljárón keresztül a kiindulási pontig.
A VII. kerület határa: a Dózsa György-úttól a Vilma királynő-úton, majd a Lövölde-téren áthalad a Király-utcáig, a Király-utcán végig a Somogyi Béla-útig, a Somogyi Béla-úton a Rákóczi-útig, ezen a Baross-térig, a Baross-tér - északnyugati oldalán, majd a Thököly-úton a Verseny-utcáig, a Verseny-utcán a Dózsa Cyörgy-útig, - a Keleti-pályaudvar területét a VIII. kerületnél hagyva - majd ezen a Vilma-királynő-útig.
A VIII. kerület határa: a Hungária-körúttól a Kerepesi-úton a Dózsa György-útig, a Dózsa György-úton a Verseny-utcáig, a Verseny-utcán a Thököly-útig, - a Keleti-pályaudvar területét a kerületnél hagyva - és a Thököly-úton a Baross-térig, ezen át a Rákóczi-útig, majd a Rákóczi-úton a Múzeum-körútig, ezen át a Kálvin-térig, a Kálvin-tér északkeleti oldalán az Üllői-útig, az Üllői-úton a Könyves Kálmán-körútig, ezen, továbbá a Hungária-körúton a kiindulási pontig.
A IX. kerület határa: a Szabadság-hídtól a Duna középvonalát követve halad a soroksári Dunaágig, a soroksári Dunaág középvonalán Pestszenterzsébet régi határáig, innen a volt fővárosi határvonalon az Üllői-útig, az Üllői-úton a Kálvin-térig, a Kálvin-tér északkeleti, majd nyugati oldalán át a Tolbuchin-körútig, és ennek folytatásában a Dimitrov-téren át a kiindulási pontig.
A X. kerület határa: a Kerepesi-úton délfelé a Hungária-körúton, majd a Könyves Kálmán-körúton halad az Üllői-útig, ezen, egyúttal a X. kerület régi határvonalán, később a Felsőerdősoron és az Alsóerdősoron, a főváros és Kispest régi határvonalán, a MÁV vasútvonalig; a volt Budapest-Kispest-Pestszentlőrinc hármas határponttól a vasútvonal északi oldalán délkeleti irányban folytatódik a Hálókocsigyár, majd a Fővárosi Autobusz Üzem Községi Vállalat telepét megkerülve a Gyömrői-útig, a Gyömrői-úton a Gyula-utcáig, majd a Gyula-utcán halad tovább a Hunor-utcáig, innen a főváros régi határvonalát követi, megkerüli a rákoskeresztúri köztemetőt, átszeli a Külső Jászberényi-utat, közben többszöri irányváltoztatás után a volt fővárosi határ mentén eléri a Kerepesi-utat és azon halad a kiindulási pontig.
A XI. kerület határa: a Duna középvonalától merőlegesen halad a Citadella keleti csúcsáig, a Szirtes-útig, innen a Szirtes-úton a Számadó-utcáig, ezen a Gyula-utcáig, a Gyula-utcán, majd a Mihály-utcán, a Somlói-útig, a Somló-úton és az Alsóhegyi-utcán az Avar-utcáig, az Avar-utcán a Hegyalja-útig, a Hegyalja-úton a Miasszonyunk-útjáig, a Miasszonyunk-útján végig halad vissza a Hegyalja-útig, a Hegyalja-úton a Németvölgyi-úti, innen a XII. kerület régi határvonalán a Németvölgyi-úton, az Érdi-úton, a Törökbálinti-úton, az Irhás árokig, az Irhás árokban, majd arról letérve, tovább mindenütt a régi határvonalat követve Budaörs határáig, innen a régi fővárosi határvonalán halad, átszeli a Törökbálinti és a Budaörsi-utat, a Kamara erdőt megkerüli, a Kamara erdő déli határán halad a Balatoni műútig, ezen, majd tovább kissé északkelet felé a kelenvölgyi Rákóczi-útig és ezen, majd a Méhész-utcán át a MÁV vasútvonalig; a vasútvonal keleti oldalán a Duna-útig, ezen, majd ennek folytatásában a Duna középvonaláig, s a középvonalon a kiindulási pontig.
A XII. kerület határa a Vérmező-úttól a Várfok-utcán, majd a Csaba-utcán halad a Krisztina-körútig, ezen, majd a Széll Kálmán-tér délnyugati oldalán a Malinovszky-fasorig; a Malinovszky-fasoron és a Szilágyi Erzsébet-fasoron a Budakeszi-útig, a Budakeszi úton Budakeszi községhatáráig, innen a főváros régi határvonalát követve a XI. kerület határáig, tovább a kerületi határvonalon, majd az Irhás árokban a Törökbálinti-útig, ezen, majd az Érdi-úton a Németvölgyi-útig, a Németvölgyi-úton a Hegyalja-útig, ezen a Miasszonyunk-útjáig, a Miasszonyunk útján vissza a Hegyaljaútig, a Hegyalja-úton tovább a régi kerületi határvonalon az Avar-utcáig és ezen a Győri-útig, a Győri-úton a Márvány-utcáig, ezen a Alkotás-utcáig, az Alkotás-utcán a Vérmező-útig, a Vérmező-úton a Várfok-utcáig, a kiindulási pontig.
A XII. kerület határa: a Palotai-sziget déli csúcsától a Duna fő- majd budai ágának középvonalán halad a Margit-hídg, innen a Rudolf-téren át és a Szent István-körúton a Marx-térig, a Marx-tér nyugati, majd délkeleti oldalán a Váci-útig, a Váci-úton a Ferdinánd-hídig, innen a Lehel-úton a Bulcsu-utcáig, a Bulcsu-utcán az aluljáró bejáratáig, majd a MÁV 28.224 hrsz. ingatlanának északnyugati határvonalát követve, a Dózsa György-útig, innen a Dózsa György-utat keresztezve, a Vágány-utcán a XIII. ker. határvonalát követve a Róbert Károly-körútig, ezen a Dévényi-úton, Szegedi-úton, a Tatai-úton át a Balzsam-utcáig, ezen a MÁV vonalon át Ujpest határáig, innen a főváros és Ujpest régi közös határa mentén a Göncöl-utcáig, a Göncöl-utcán a MÁV vasútvonaláig, a vasúti töltés északkeleti oldalán vissza a régi Ujpest-Budapest-i közös határig, az újpesti összekötő híd újpesti hídfőjéig, innen a régi közös határvonal mentén a Palotai-sziget déli csúcsáig. A Margit-sziget a XIII. kerülethez kerül.
A XIV. kerület határa: a Vágány-utától a XIV. kerület régi határvonalán a Dózsa György-úton halad a Kerepesi-útig, innen a Kerepesi-úton a Szolnoki-útig, a Szolnoki-úton a Budapesti-útig, innen a főváros régi határvonalát követve a XIII. kerület határáig, innen a XIII. és XIV. kerület régi határvonalán kiindulási pontig.
A XV. kerület határa: a MÁV Istvántelki főműhelytől a régi fővárosi határvonal és a Budapest-Vác-i vasútvonal metszéspontjától halad délkeleti irányban Rákospalota, majd Pestújhely, később ismét Rákospalota régi határvonalán többször iránytváltoztatva az újpesti határig; innen Rákospalota és Ujpest közös határvonalán az Árpád-útig, ezen a vasútvonalig, innen, a Budapest-Vác-i vasútvonal nyugati, egyúttal az Istvántelki főműhely keleti oldalán a kiindulási pontig.
A XVI. kerület határa: a főváros, Rákosszentmihály és Rákospalota hármas határpontjától halad a régi fővárosi határon a Budapesti-útig, innen a Szolnoki-úton a Kerepesi-útig, ezen, a főváros régi határáig, majd a főváros határán az Erzsébet-úton a Cinkota-i határig, innen Cinkota délkeleti, majd északkeleti határvonalán a Csömöri Szabadság-tér (volt Szelényi és Apponyi-telep) települési és parcellázási határvonaláig, ezen a határvonalon a rákosszentmihályi régi határig, a régi határvonalon a rákospalotai határig, Rákospalotával közös határvonalon a kiindulási pontig.
A XVII. kerület határa: a Gyömrői-út és az Erdész-utca találkozási pontjától az új, majd a régi Gyömrői-úton a régi pestszentlőrinc határon halad a Szemere-telepi új település keleti parcellázási határvonaláig, ezen kb. dél felé a MÁV ceglédi fővonaláig, a vasútvonal mentén. a Vöröshadsereg-útjáig, innen kb. északkelet felé ágazó bekötő, úton (jelenlegi Keresztúri-út) a repülőtéri kincstári területig, itt a terület határán kb. délkeletnek fordul és halad mintegy 700 métert, majd derékszögben kb. északkeletnek fordul és a repülőtér délkeleti határán halad a rákoskeresztúri régi határvonal, majd a rákoskeresztúri régi határvonalon Rákoscsaba határáig, ezután Rákoscsaba határát követe Cinkota, Rákoskeresztúr és Rákoscsaba hármas határpontjáig, innen a Rákoskeresztur-Cinkota-i közös határvonalon a főváros határáig, a főváros volt határán a Béla-telep települési határáig, a Béla-telep északkeleti települési és parcellázási határán az Erdész-utcáig, az Erdész-után a Gyömrői-útig, a kiindulási pontig. A kerülethez tartozik a Feri-hegyi repülőtér területe.
A XVIII. kerület határa: a MÁV ceglédi vasútvonaltól dél irányban a Mária-utcán halad Pestszentlőrinc határáig, onnan a lajosmizsei vasútvonalat követve a kispesti Ady Endre-út és a vasútvonal keresztezéséig, ettől a ponttól többször erős szögben törve a régi városi határ mentén a Sorosár-Pestszentlőrinc-Pestszentimre-i hármas határpontig, innen Pestszentimre, majd Pestszentlőrinc határa mentén a Nagybánya-utca és a MÁV ceglédi fővonalának keresztezéséig, innen irányváltoztatás nélkül a Szemere-telepi új település parcellázási határvonaláig, ezen kb. észak felé a volt Gyömrői-útig Pestszentlőrinc határáig, innen a határvonalat követve és a Gyömrői-úton Bélatelep határáig, Bélatelep határán az Erdész-utcán északkeleti irányban a település felső határáig, majd nyugati irányban a főváros régi határáig, a főváros határán a Gyula-utcáig, a Gyula-utcán, a Gyömrői-útig, a Gyömrői-úton, majd a Fővárosi Autobuszüzem Községi Vállalat telepét délkeletről megkerülve a MÁV vonaláig, a MÁV- vonala mentén a Mária-utcáig a kiindulási pontig.
A XIX. kerület határa: az Üllői-úttól a volt fővárosi határ mentén halad a határúton a Gyáli-útig, innen a Gyáli-úton és a Nagykőrősi-úton a MÁV vasútvonalat követve a vasútvonal keresztezéséig, innen a másik vasútvonal mentén Kispest régi határág, onnan többszöri töréssel a kispesti határ mentén a kispesti Ady Endre-út és a lajosmizsei vasútvonal keresztezéséig, a vasútvonal mentén a Mária-utcáig, a Mária-utcán a MÁV ceglédi fővonaláig, a vasútvonal mentén Kispest régi határáig, innen a határmentén húzódó Alsóerdősoron és Felsőerdősoron a kiindulási pontig.
A XX. kerület határa: a Gyáli-úttól Pestszenterzsébet és a főváros régi közös határvonalán halad a soroksári Dunaág középvonaláig, innen délfelé a soroksári Dunaág középvonalán Soroksár határáig, majd Soroksár határvonalán Pestszentimre határáig, Pestszentimre határán többszöri töréssel Pestszentlőrinc határáig, Pestszentlőrinc és továbbra is Soroksár határán Pestszenterzsébet határáig, a vasútvonal mentén át vasúti keresztezésig, a másik vasútvonalat követve a Nagykőrősi-útig, Pestszenterzsébet régi határáig, onnan a régi határon a Nagykőrősi-úton és a Gyáli-úton a kiindulási pontig.
A XXI. kerület határa: a soroksári Dunaágtól a Duna középvonalát követve halad délfelé Csepel régi határáig, innen a régi csepeli határvonalat követve a soroksári Dunaágig, majd a soroksári Dunaág középvonalát követve a Duna főágának középvonaláig, a kiindulási pontig.
A XXII. kerület határa: a Duna középvonalától a Duna-úton halad a MÁV vasútvonalig, a MÁV vasútvonal mentén a Méhész-utcáig, a Méhész-utcán a kelenvölgyi Rákóczi-útig, a Rákóczi-úton a főváros régi határáig a főváros és Budafok, majd a főváros és Budatétény, később a főváros és Nagytétény közös határvonalán a fővárosi és a nagytétényi határvonal elválásáig, innen Nagytétény határán tovább a Duna főágának középvonalág, ezen a kiindulási pontig.
Jegyzet: Ahol a leírás a határvonalat utcák szerint jelöli meg, ott az utcák középvonala a határ.


  • A jogszabály 1949. december 20-án jelent meg a Magyar Közlöny 12.20. számában.