Hatályos állapot
Közlönyállapot
2013.08.30. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.09.01.
2013.09.02. - 2014.03.25.
2014.03.26. - 2014.04.24.
2014.04.25. - 2014.09.04.
2014.09.05. - 2014.11.03.
2014.11.04. - 2014.12.31.
2015.01.01. - 2015.04.16.
2015.04.17. - 2015.06.30.
2015.07.01. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.09.08.
2015.09.09. - 2015.11.26.
2015.11.27. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.07.29.
2016.07.30. - 2016.10.27.
2016.10.28. - 2016.12.28.
2016.12.29. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.01.01.
2017.01.02. - 2017.03.20.
2017.03.21. - 2017.11.03.
2017.11.04. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.07.10.
2018.07.11. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.08.08.
2019.08.09. - 2019.08.31.
2019.09.01. - 2019.12.31.
2020.01.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet

a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról

A Kormány az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 94. § (4) bekezdés g) és v) pontjában, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 85. § (2) bekezdésében és 85. § (3) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el.

I. FEJEZET
A RENDELET HATÁLYA

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A rendelet hatálya

1. §
(1) A rendelet hatálya - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - fenntartótól függetlenül kiterjed a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban (a továbbiakban együtt: foglalkoztatási jogviszony) foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevőkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működik.
(1) A rendelet hatálya - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - fenntartótól függetlenül kiterjed a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 7. § (1) bekezdésében meghatározott köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban, munkaviszonyban foglalkoztatottakra, azok munkáltatójára, valamint a minősítő vizsga és a minősítési eljárás megszervezésében és lefolytatásában részt vevőkre függetlenül attól, hogy a köznevelési intézmény önálló intézményként vagy másik intézmény szervezetéhez tartozva, szervezetileg összevonva működik.
(2) A rendelet IV. fejezetének hatálya csak a közalkalmazottakra terjed ki.
(2) A rendelet IV. fejezetének hatálya - a 12. és a 14. alcím, valamint a 32. § (5)-(6) bekezdése kivételével - csak a közalkalmazottakra terjed ki.
(2) A IV. fejezet hatálya - a 12. és a 14. alcím, valamint a 32. § (5)-(6) bekezdése kivételével - csak a közalkalmazottakra terjed ki.
(2) A IV. fejezet hatálya - a 12. és a 14. alcím, valamint a 32. § (5)-(6) bekezdése és a 32/A. § kivételével - csak a közalkalmazottakra terjed ki.
(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a Baross Imre Artistaképző Szakközépiskola és Szakiskola pedagógus-munkakörben foglalkoztatott dolgozóira is.
(3a) A rendelet II. fejezetének hatálya - a 6., 7., 8. alcím kivételével - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 15. § (11) bekezdésében meghatározott gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézményekben, javítóintézeti nevelést nyújtó intézményekben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed.
(4) Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra a külföldi munkavégzésük időtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni.
(4) A II. fejezet hatálya - a 6-8. alcím kivételével - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottakra is kiterjed.
(4) A II. Fejezet hatálya - a 16., 17., 18. és 19. § kivételével - fenntartótól függetlenül kiterjed a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben, továbbá az egységes óvoda-bölcsődében felsőfokú végzettséggel kisgyermeknevelő munkakörben foglalkoztatottakra is.
(5) Az Európai Iskolák Statútumáról szóló, Luxemburgban, 1994. június 21-én aláírt Egyezmény kihirdetéséről szóló 322/2004. (XII. 6.) Korm. rendelet alapján az Európai Iskolában pedagógus-munkakörben foglalkoztatott munkavállalókra a külföldi munkavégzésük időtartama alatt e rendelet besorolási szabályait nem kell alkalmazni.

1/A. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

1/A. §   E rendelet alkalmazásában:
1. foglalkoztatási jogviszony: a munkaviszony és a közalkalmazotti jogviszony,
1a. Kutatótanár pályázat: a Kutatótanár fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Kutatóprogram),
1a. Kutatótanár pályázat: a Kutatótanár fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Kutatóprogram),
1b. Mesterpedagógus pályázat: a Mesterpedagógus fokozat megszerzéséhez benyújtott dokumentumgyűjtemény, amelyben a pedagógus bemutatja szakmai életútját és szakmai tevékenységének eredményeit, és ismerteti jövőbeli, a fokozat megszerzését vagy megújítását követő időszakra vonatkozó programját (Mesterprogram),
2. munkaviszony jellegű jogviszony: a munkaviszony, valamint a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 87/A. § (1) bekezdésében felsorolt jogviszonyok,
3. munkaviszony jellegű jogviszony szünetelése: a jogviszonynak az az időtartama, amely alatt a felek jogviszonyból eredő kötelezettségeik teljesítését jogszabályi előírás vagy megállapodásuk alapján kölcsönösen szüneteltetik,
4. portfólió: olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagógus szakmai útja, szakmai tevékenysége, ezzel összefüggésben felmerülő nehézségei, sikerei, a pedagóguskompetenciák fejlődése, egyrészt a tények tükrében, másrészt az önértékelés alapján.

II. FEJEZET
A PEDAGÓGUSOK ELŐMENETELI ÉS ILLETMÉNYRENDSZERE

1. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények

1/B. A köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak fokozatokba történő besorolásához szükséges követelmények

2. §
(1) A köznevelési intézményben a munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus-munkakörben foglalkoztatottat (a továbbiakban: pedagógus) Gyakornok fokozatba (a továbbiakban: gyakornok) kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező.
(1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(1) A köznevelési intézményben a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakör betöltéséhez előírt végzettséggel és szakképzettséggel vagy szakképesítéssel, valamint két évnél, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógust, továbbá a (3) és (4) bekezdés, valamint a 13. § (3) bekezdése szerinti esetben a pedagógust Gyakornok fokozatba kell besorolni, kivéve abban az esetben, ha korábban már ennél magasabb fokozatba való besorolásra jogosultságot szerzett. A gyakornok számára a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában a kinevezésben, munkaszerződésben két, osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus esetében egy év gyakornoki idő kikötése kötelező.
(2) Gyakornoki időként a foglalkoztatási jogviszony létesítésének időpontjától számított kétéves időszakot kell a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben rögzíteni. A gyakornok
a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy
b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában
tesz minősítő vizsgát.
(2) A gyakornoki idő két év. A gyakornoki idő kikötésekor a jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlatot be kell számítani, azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony, munkaviszony időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.
(2) A két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésére legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.
(2) A két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.
(2) Az egy vagy két év gyakornoki időbe a foglalkoztatási jogviszony létesítése előtt megszerzett szakmai gyakorlat idejét be kell számítani azzal, hogy gyakornoki időként a két évből hátra levő időt kell - a (3) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - a kinevezésben, a munkaszerződésben rögzíteni. Ha az ilyen módon számított gyakornoki idő lejárta és a minősítő vizsga között kevesebb, mint egy hónap lenne hátra, a gyakornoki időt egy hónappal vagy a pedagógus kérésének megfelelő mértékben, de legfeljebb hat hónappal meg kell hosszabbítani.
(2a) A gyakornok
a) a gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy
b) ha a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában
tesz minősítő vizsgát.
(3) A minősítő vizsgán megfelelt minősítést kapott gyakornokot a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de még nincs a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év szakmai gyakorlati ideje, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.
(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.
(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.
(3) Ha a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor a pedagógus rendelkezik a 6. § (1) és (2) bekezdése szerinti egy vagy két év szakmai gyakorlattal, de nem rendelkezik a 6. § (3) bekezdése szerinti hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal, számára - kivéve, ha sikeres minősítő vizsgát tett - hat hónap gyakornoki időt kell kikötni.
(4) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a minősítő vizsgán a gyakornok „nem felelt meg” minősítést kapott. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg. A gyakornok a két évvel meghosszabbított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy amennyiben a gyakornoki idő nem a tanítási év közben jár le, a tanítási év utolsó hónapjában megismételt minősítő vizsgát tesz. A minősítő vizsgán „megfelelt” vagy „nem felelt meg” minősítés adható.
(4) Ha a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának fennállása alatt sikertelen minősítő vizsgát tett pedagógus létesít újabb foglalkoztatási jogviszonyt, számára két év gyakornoki időt kell kikötni.
(5) Ha a (4) bekezdés szerinti megismételt minősítő vizsgán a pedagógus „nem felelt meg” minősítést kapott, és pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)-(5) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.
(5) Ha a pedagógus határozott időre szóló foglalkoztatási jogviszonyának időtartama rövidebb, mint a gyakornok számára megállapítandó gyakornoki idő, akkor a gyakornoki időt a határozott idő lejártáig kell kikötni.
(6) A munkáltatónak a jogviszony létesítésekor a kinevezési okmányban, munkaszerződésben elő kell írnia azt az időpontot, ameddig a gyakornok minősítő vizsgát köteles tenni.
(6) A gyakornok
a) az (1)-(5) bekezdés szerint megállapított gyakornoki idő lejártának hónapjában, vagy
b) ha a gyakornoki idő a tanítási évet követő nyári szünet alatt jár le, a tanítási év május hónapjában
b) ha a gyakornoki idő május 1. és augusztus 31. között jár le, május hónapban
tesz minősítő vizsgát.
(7) A minősítő vizsga részei:
a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két szakórájának vagy foglalkozásának látogatása és elemzése, valamint
a) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a jelölt legalább két foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, valamint
a) a pedagógus legalább két foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását -, valamint
a) a gyakornok legalább két foglalkozásának, tanórájának látogatása és elemzése, ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását -, valamint
b) a gyakornok portfóliójának áttekintése, értékelése (portfólióvédés).
(7) A (6) bekezdés b) pontjában foglalt esetben a gyakornoki idő a minősítő vizsga sikeres letételének időpontjáig tart.
(8) A minősítő vizsga értékelésének részei:
a) portfólióvédés,
b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott szakóra vagy foglalkozás értékelése,
b) amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a meglátogatott foglalkozás, tanóra értékelése,
c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokkal összefüggő, a pedagógusra vonatkozó megállapítások értékelése, valamint
c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése, valamint
d) az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó megállapításainak értékelése.
d) az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó megállapításainak, valamint a szakmai vezető (a továbbiakban: mentor) gyakornokra vonatkozó értékelésének megismerése.
(8) Ha a gyakornok minősítő vizsgája sikeres volt, őt a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(9) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja önértékelését, továbbá számot ad a munkaköréhez kapcsolódó pedagógiai, szakmai felkészültségéről, valamint a pedagógust foglalkoztató intézmény pedagógiai programjával összefüggő kérdésekről.
(9) A gyakornoki idő a vizsga napját követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.
(9) A gyakornoki idő a kétéves gyakornoki idő lejártát követő nappal kezdődően két évvel meghosszabbodik, ha a pedagógus minősítő vizsgája sikertelenül zárult. A meghosszabbított gyakornoki időre az (1)-(8) bekezdésben foglaltakat kell megfelelően alkalmazni. A gyakornoki idő egyéb esetben nem hosszabbítható meg.
(10) A minősítő vizsga során a három tagból álló minősítő bizottság (a továbbiakban: minősítő bizottság)
a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a pedagógus szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során - az 1. mellékletben foglaltak szerint - kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket,
a) a gyakornok által feltöltött portfólió alapján áttekinti és értékeli a gyakornok szakmai tevékenységét, eredményeit, valamint az intézményi önértékelés gyakornokra vonatkozó részeit, ennek során - az 1. mellékletben foglaltak szerint - kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, továbbá a feltöltött portfólió alapján kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket a portfólióvédés előtt legalább hét nappal eljuttat a gyakornok részére,
b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint
c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.
c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) által működtetett informatikai támogató rendszerbe.
(10) Ha a (9) bekezdés szerint megismételt minősítő vizsga is sikertelenül zárult és a pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, az (1)-(9) bekezdésben, valamint az Nkt. 64. § (8) bekezdésében foglaltakat ismételten alkalmazni kell.
(11) A Pedagógus I. fokozatba lépéshez a gyakornoknak az értékelés során legalább hatvan százalékot kell elérnie.
(11) A munkáltató a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor köteles írásban tájékoztatni a gyakornokot a minősítő vizsga esedékességének időpontjáról. Ha a minősítő vizsga időpontja - különösen a foglalkoztatási jogviszony szünetelése miatt - módosul, erről a gyakornokot írásban tájékoztatni kell.
3. §
(1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvételt - az e rendeletben meghatározottak szerint - a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.
(1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus e besorolását követően legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.
(1) Ha a Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus nyolc év, az osztatlan tanárképzésben végzett pedagógus hét év szakmai gyakorlattal rendelkezik, saját kezdeményezésére minősítési eljárásban vehet részt. A szakmai gyakorlat idejébe nem számít be a sikertelen minősítő vizsgát követő gyakornoki idő időtartama. Ha a pedagógus a Pedagógus I. fokozatba történő besorolástól számítva kilenc év szakmai gyakorlatot szerzett, a minősítési eljárást le kell folytatni. A minősítési eljárásban való kötelező részvétel teljesítésének időpontját a munkáltató írja elő a Pedagógus I. fokozatba lépést követően a kinevezés, munkaszerződés módosításában.
(2) A minősítési eljárás eredményeként a minősítő bizottság a következő döntéseket hozhatja:
a) „Megfelelt” vagy
b) „Újabb minősítés szükséges”.
(2) Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítési eljárás befejezését megelőzően megszűnik és ezt követően új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a nem kötelező minősítési eljárásban a várakozási idő leteltét követően vehet rész. Várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt kezdeményezése alapján a kinevezésben, illetve a munkaszerződésben szereplő munkakört nem pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően kerül sor újabb, pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére.
(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, amennyiben a minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárástól számított - két év szakmai gyakorlat megszerzése után kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.
(3) A minősítési eljárás legfeljebb egy alkalommal megismételhető, ha a minősítési eljárás sikertelen volt. A minősítési eljárás megismétlésére legkorábban - a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított - két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor. A megismételt minősítési eljárás lefolytatására legkésőbb a Pedagógus I. fokozat megszerzésétől számított tizenegy év szakmai gyakorlat megszerzéséig kerülhet sor.
(4) A megismételt minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:
a) „Megfelelt” vagy
b) „Nem felelt meg”.
(4) Ha a megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során - a minősítés eredményétől függően - az Nkt. 64. § (8) bekezdését kell alkalmazni.
(5) Ha a (3) bekezdés szerinti megismételt minősítési eljárást nem teljesítő pedagógus pedagógus-munkakörre újabb foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a foglalkoztatási jogviszony létesítésétől számított két év elteltével újabb minősítési eljárásban kell részt vennie. Az újabb minősítési eljárás során a (4) bekezdést, illetve - a döntéstől függően - az Nkt. 64. § (8) bekezdését kell alkalmazni.
(5) A sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.
(6) A Pedagógus II. fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el.
(7) Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire.
(7) Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását -, a minősítő bizottság a pedagógus legalább kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ. A portfólióvédés alkalmával a pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a minősítő bizottság tagjainak kérdéseire.
(8) A minősítési eljárás során a minősítő bizottság
a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket,
a) áttekinti és értékeli a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozásokra vonatkozó megállapításokat és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, ennek során - az 1. mellékletben foglaltak szerint - kiemelten figyelembe veszi a 8. § (3) bekezdésében meghatározott pedagóguskompetenciákat és tevékenységeket, továbbá a feltöltött portfólió alapján kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket a portfólióvédés előtt legalább hét nappal eljuttat a pedagógus részére,
b) értékeli a meglátogatott foglalkozást és a portfólióvédést, valamint
c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.
c) elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe.
(9) A minősítési eljárás eredményeként a pedagógus „Megfelelt” minősítést kap, ha az értékelés alapján legalább hetvenöt százalékot ért el.
(10) A „Megfelelt” minősítés alapján a pedagógust a Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni.
3/A. §   Ha az Nkt. 36. § (1) bekezdésben meghatározott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben foglalkoztatottnak a szolgálati viszonya megszűnik és legalább nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkezik, valamint ezt követően pedagógus munkakörre közalkalmazotti jogviszonyt vagy munkaviszonyt létesít, a pedagógust Pedagógus I. fokozatba kell besorolni és biztosítani kell számára - a Pedagógus II. fokozathoz előírt várakozási idő követelményének mellőzésével - a Pedagógus II. fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban való részvételt.
4. §
(1) A Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus
a) a pedagógus-szakvizsga és
b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat
megszerzése után a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt.
(1) Az a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki rendelkezik
a) pedagógus-szakvizsgával és
b) a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlattal a
Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére történő jelentkezésekor tett nyilatkozata szerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt venni, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátni szándékozó pedagógus esetében a minősítési eljárás eredményes befejezésének feltétele, hogy az ezzel kapcsolatos, a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] meghatározottak szerinti pedagógus továbbképzésben vegyen részt és azt legkésőbb a pályázat feltöltési határidejének időpontjáig sikeresen befejezze.
(1a) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a Mesterpedagógus fokozat megszerzésére történő jelentkezésekor tett nyilatkozata szerint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt venni, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátni szándékozó pedagógus esetében a minősítési eljárás eredményes befejezésének feltétele, hogy az ezzel kapcsolatos, a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] meghatározottak szerinti pedagógus továbbképzésben vegyen részt és azt legkésőbb a pályázat feltöltési határidejének időpontjáig sikeresen befejezze.
(1b) Az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően, a vezetői vagy magasabb vezetői feladatok ellátásához kapcsolódó Mesterprogramot megvalósítani szándékozó pedagógus esetében a minősítési eljárásra való jelentkezésnek és az eljárás eredményes befejezésének feltétele, hogy a pedagógus a jelentkezéskor és az eljárás teljes időtartama alatt rendelkezzen vezetői vagy magasabb vezetői megbízással, vagy - munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógus esetén - ennek megfelelő vezetői munkakörrel.
(2) A Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:
a) „Mesterpedagógus fokozatba lép” vagy
b) „Pedagógus II. fokozatban marad”.
(2) A sikertelenül zárult minősítési eljárás - ideértve a sikertelenül zárult megismételt minősítési eljárást is - esetében a 3. § (3) bekezdését kell megfelelően alkalmazni.
(2) A sikertelenül zárult minősítési eljárás megismétlésére legkorábban a sikertelen minősítési eljárás befejezésétől számított két év szakmai gyakorlat megszerzésének évében kerülhet sor.
(3) A minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minősítési eljárás megismételhető, ha a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás a (2) bekezdés b) pontjában foglalt eredménnyel zárult. E rendelkezést alkalmazni kell akkor is, ha a megismételt minősítési eljárás sikertelen volt.
(3) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a minősítési eljárásban, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.
(3) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a minősítési eljárásban és az (1a) és (1b) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeket sikeresen teljesítette, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.
(3) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki sikeresen vett részt a minősítési eljárásban és az adott tevékenységhez kapcsolódóan az (1a) vagy (1b) bekezdésben meghatározott egyéb feltételeket sikeresen teljesítette, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.
(4) A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a Mesterpedagógus fokozatba való besorolás feltétele, hogy ha a pedagógus szándéka
a) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételre irányul, akkor a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet szerinti országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen,
b) a szaktanácsadói feladatok ellátására irányul, akkor a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII. 12.) EMMI rendelet szerinti szaktanácsadói névjegyzéken
szerepeljen.
(4) Azt a Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógust, aki a minősítési eljárás eredményeként „Mesterpedagógus fokozatba lép” minősítést kapott, Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.
(5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti tizennyolc óránál - óvodapedagógus esetén huszonöt óránál -, továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell annak érdekében, hogy a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában részt tudjon venni.
(5) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több
a) heti tizennyolc óránál,
b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,
c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál,
továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.
(5a) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt a köznevelési intézmény vezetője az OH-nak - vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek - a szakértői, szaktanácsadói feladatokra az adott tanítási, nevelési év, adott félévére szóló megbízása alapján köteles biztosítani.
(6) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (5) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében heti két órában
a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését,
b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint
c) részt vesz a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által vezetett minisztérium által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében.
c) részt vesz a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében.
(6a) Aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, a megbízás vagy a munkakör betöltésének ideje alatt akkor is besorolható Mesterpedagógus fokozatba, ha az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt.
(6a) Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, a megbízás vagy a munkakör betöltésének időtartama alatt mentesül az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátása alól.
(6b) Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, részt kell vennie az (5) és (6) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában a megbízás vagy a munkakör betöltésének időtartama alatt is, ha a 7. § (1) bekezdése szerinti felkészítésben részt vett.
(7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával.
(7) Az (5) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus évente legfeljebb huszonöt alkalommal bízható meg szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásával. A köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakört betöltő pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába - legfeljebb öt alkalom erejéig - be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.
(8) A szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
(8) A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus kivételével a szakértői, szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, melynek mértéke alkalmanként tízezer forint. A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői, szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus számlával igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
5. §
(1) Az a legalább Pedagógus II. fokozatba besorolt - a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, valamint doktori cselekmény alapján szerzett doktori címmel rendelkező - pedagógus, aki rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint legalább két minősítési eljárásban sikeresen részt vett, a Pedagógus II. fokozatba történt besorolását követően hat év szakmai gyakorlat megszerzése után kezdeményezheti a Kutatótanár fokozatba történő átsorolását a munkáltatónál. A munkáltató a kérelmet továbbítja a megyei, fővárosi kormányhivatalnak (a továbbiakban: kormányhivatal), amely megvizsgálja, hogy a pedagógus megfelel-e a Kutatótanár fokozatba történő besorolás feltételeinek, valamint szükség szerint megszervezi a minősítési eljárást. A munkáltató a kormányhivatal igazolása alapján átsorolja a pedagógust.
(1) Az a Pedagógus II. vagy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr.univ.) rendelkezik, rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, továbbá rendelkezik tizennégy év szakmai gyakorlattal, a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. A minősítési eljárást sikeresen teljesítő pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.
(1) Az a Pedagógus II. vagy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.) rendelkezik, rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, valamint rendelkezik tizennégy év szakmai gyakorlattal, a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt. A minősítési eljárást sikeresen teljesítő pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.
(1) Az a Pedagógus II. vagy az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr. univ.), továbbá tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik, és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, Kutatótanár pályázat alapján minősítésben vehet részt. Ha a Kutatótanári pályázat elbírálása sikeres volt, a pedagógust Kutatótanár fokozatba kell besorolni.
(1a) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás eredményeként a következő döntések hozhatók:
a) „Kutatótanár fokozatba lép”,
b) „Pedagógus II. fokozatban marad” vagy
c) „Mesterpedagógus fokozatban marad”.
(1b) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás befejezésétől számított további két év szakmai gyakorlat megszerzése után a minősítési eljárás megismételhető, ha a Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás az (1a) bekezdés b) vagy c) pontjában foglalt eredménnyel zárult.
(2) A 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, amennyiben az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el.
(2) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás megismétlésére a 3. § (3) bekezdésében foglaltak szerint kerülhet sor.
(2) A Kutatótanár fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárás megismétlésére a 3. § (3) bekezdésének első és második mondatában foglaltak szerint kerülhet sor.
(3) Kutatótanár fokozatba az összes köznevelési intézményben pedagógus munkakörben foglalkoztatottak legfeljebb egy százaléka sorolható be.
(3) Kutatótanár fokozatba
a) az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben,
b) az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak legfeljebb egy-egy százaléka sorolható be.
(3) Kutatótanár fokozatba
a) az összes köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben,valamint
b) az összes Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatottak legfeljebb egy-egy százaléka sorolható be.

2. A szakmai gyakorlat

2. A gyakornoki idő és a mentor

6. §
(1) Az intézményvezető kijelöli a szakmai vezetőt (a továbbiakban: mentor), aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.
(1) Az intézményvezető kijelöli a mentort, aki segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában. A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak.
(1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
c) az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel,
f) az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
g) kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
eltöltött időt.
(1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
c) az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1-8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy - ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el - a tantárgy tanításával,
f) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
g) az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
h) a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
i) a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben
eltöltött időt.
(1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlatnak kell elfogadni
a) a pedagógus-munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
b) a pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatási jogviszonyban,
c) az óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) az állami fenntartású iskola által a tanév végén kiadott igazolás alapján az 1-8. évfolyamon egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstan tantárgy tanítása céljából legalább heti tíz óra megtartására létrejött foglalkoztatási jogviszony idejét, vagy - ha a tantárgy tanítását egyházi szolgálati viszonyban álló egyházi személy legalább heti tíz órában látja el - a tantárgy tanításával,
f) a pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben végzett oktatói tevékenységgel,
g) az állami szolgálati jogviszony, kormányzati szolgálati jogviszony vagy közszolgálati jogviszony keretében a köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben, vagy
h) a kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
i) a honvédelemért, valamint a rendvédelemért felelős miniszter által fenntartott nevelési-oktatási intézményben szolgálati viszony keretében pedagógus munkakörben
eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét.
(1a) Az (1) bekezdés a) pontjának alkalmazásakor foglalkoztatási időnek kell tekinteni azt az időt is, amely alatt a pedagógus munkakör betöltése olyan, az adott pedagógus-munkakör betöltésre jogosító külföldön szerzett szakképesítés vagy szakképzettség alapján történt, amelynek külön törvény szerinti elismerése a minősítő vizsgán vagy a kötelező minősítési eljárásban való részvétel vagy a nem kötelező minősítési eljárásra vagy pályázati eljárásra történő jelentkezés rögzítésének időpontjában már megtörtént.
(1a) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében - ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná - az intézményvezető a pedagógiai szakszolgálati intézmény óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott munkatársának mentorként való kijelölését kérheti a fenntartótól, feltéve, hogy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat fenntartója azonos, egyéb esetben a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartója között létrejött megállapodás alapján kell a mentorálási feladatokat megszervezni.
(1b) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetében - ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógus-munkakörben foglalkoztatott mentor nem jelölhető ki - a mentori feladatokat az intézményvezető vagy döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el.
(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti
a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,
b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában,
c) a tanítási (foglalkozási) órák előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint
d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.
(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az alábbi foglalkoztatási jogviszonyok keretében:
a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,
b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel összefüggő munkakörben, vagy
c) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben
eltöltött időt is.
(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az (1) bekezdésben foglaltakon kívül szakmai gyakorlatnak kell tekinteni az alábbi foglalkoztatási jogviszonyok keretében:
a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,
b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel összefüggő munkakörben, vagy
c) a gyermekek és az ifjúság védelméért felelős miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben
eltöltött jogszerű foglalkoztatás idejét is.
(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, amennyiben a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
(3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik az (1) és (2) bekezdés szerint számított két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben az (1) és (2) bekezdésben foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben szerzett legalább hat év munkaviszony jellegű jogviszonnyal rendelkezik, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól és a Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.
(3a) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre nem alkalmazható.
(3a) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre nem alkalmazható.
(3a) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre nem alkalmazható.
(3a) A (3) bekezdésben foglalt rendelkezés a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltőkre nem alkalmazható.
(4) A (3) bekezdés nem alkalmazható abban az esetben, ha a gyakornok legalább egy alkalommal sikertelen minősítő vizsgát tett.
(4a) Azt a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.
(4a) Azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.
(4a) Azt a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.
(4a) Azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az (1) bekezdés a)-g) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.
(4a) Azt a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személyt, aki az (1) bekezdés a)-g) és i) pontjában felsorolt jogviszonyokban rendelkezik két év szakmai gyakorlattal, Pedagógus I. fokozatba kell sorolni.
(5) Ha a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy korábbi munkáltatója a besoroláskor szakmai gyakorlatként vette figyelembe a (2) bekezdésben szereplő időt, és a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személy ezt követően nem a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben létesít foglalkoztatási jogviszonyt, a korábban figyelembe vett szakmai gyakorlat időtartama emiatt utóbb nem csökkenthető.
6/A. §
(1) A 6. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg.
(2) A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több, egyidejűleg fennálló jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.
(3) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be
a) a munkaviszony jellegű jogviszony szünetelésének harminc napot meghaladó időtartama, továbbá
b) a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát.
b) a pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus munkaideje nem érte el a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát.
(4) A (2) bekezdésben, valamint a (3) bekezdés b) pontjában meghatározottaktól eltérően, ha a pedagógus egyidejűleg több részmunkaidős foglalkoztatási jogviszonyban állt, és ezekben a szerződésben vagy kinevezésben foglalt heti munkaidő az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével számított heti munkaidő huszonöt százalékát elérte, ezt az időszakot el kell ismerni szakmai gyakorlatként.

3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás tartalma

3. A minősítő vizsga és a minősítési eljárás lefolytatása

7. §
(1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás minősítő bizottság előtt folyik. A minősítő bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) vagy pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt.
(1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás minősítő bizottság előtt folyik. A minősítő bizottság elnöke a kormányhivatal által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt.
(1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás minősítő bizottság előtt folyik. A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt.
(1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódó indikátorok alapján minősítő bizottság értékeli a pedagógus tevékenységét.
(2) A minősítő bizottság tagjai:
a) minősítő vizsga esetében
aa) a pedagógusképző felsőoktatási intézmény Tanárképzési Központjának javaslatára az intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt,
aa) a pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt,
ab) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező alkalmazott,
ac) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott gyakornok esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítő vizsgán résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,
b) minősítési eljárás esetében
ba) a kormányhivatal által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett,
ba) az OH által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt vagy pedagógusképző felsőoktatási intézmény oktatója vagy gyakorlóiskolájának, gyakorlóóvodájának, gyakorlókollégiumának legalább Pedagógus II. fokozatba sorolt alkalmazottja, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben részt vett,
ba) az OH által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a külön jogszabályban foglaltak szerinti felkészítésben vett részt,
bb) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával rendelkező alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője, valamint
bb) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott pedagógus-szakvizsgával és magasabb vezetői, vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője,
bc) Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetében az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítési eljárásban résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott, az intézményvezető minősítési eljárása esetében a fenntartó képviselője,
c) Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetében a b) pontban foglaltakon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja.
(2) A pedagóguskompetenciák:
a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
c) a tanulás támogatása,
d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre és a fenntarthatóság szempontjaira, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
f) a pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
g) a környezeti nevelésben mutatott jártasság, a fenntarthatóság értékrendjének hiteles képviselete és a környezettudatossághoz kapcsolódó attitűdök átadásának módja,
h) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
i) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
(3) Egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a felsőoktatási intézmény által delegált köznevelési szakértőt a bevett egyházi intézményfenntartó kéri fel. A köznevelési szakértőt a bevett egyházi intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki, ha az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan.
(3) Egyházi intézményben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során a felsőoktatási intézmény által delegált köznevelési szakértőt az egyházi jogi személy intézményfenntartó kéri fel. A köznevelési szakértőt az egyházi jogi személy intézményfenntartó által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény jelöli ki, ha az egyházi fenntartó a miniszterrel köznevelési szerződést kötött az általa fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményre vonatkozóan.
(3) A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra a miniszter hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák értékelésekor a (2) bekezdésben felsorolt kompetenciák közül csak a munkakör ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni.
(3) A pedagóguskompetenciák adott munkakörre vonatkozó értelmezését a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatottakra az oktatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) hagyja jóvá és az Oktatási Hivatal (a továbbiakban: OH) közzéteszi a honlapján. Ezen munkakörök esetében a pedagóguskompetenciák értékelésekor a (2) bekezdésben felsorolt kompetenciák közül csak a munkakör ellátásával összefüggésben értelmezhetőket kell figyelembe venni.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti felsőoktatási intézményt, gyakorlóintézményt a kormányhivatal a köznevelési intézménytől való földrajzi távolság figyelembevételével jelöli ki.
(4) A (2) bekezdés a) pontja szerinti felsőoktatási intézményt, gyakorlóintézményt az OH a köznevelési intézménytől való földrajzi távolság figyelembevételével jelöli ki.
(5) Csak magasabb fokozatba tartozó, azonos munkakörben dolgozó pedagógus vehet rész az alacsonyabb fokozatba besorolt pedagógus minősítési eljárásában.
(5) Az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus kivételével a minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.
(6) A tanár minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagjának szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az értékelt tanárnak a minősítés tanévében legnagyobb óraszámban tanított tantárgya tanítására jogosító szakképzettségével.
(6) A tanár minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagjának végzettsége és szakképzettsége azonos kell, hogy legyen az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével. Szakképző iskolában foglalkoztatott pedagógus esetében, ha ez a feltétel nem teljesíthető, a minősítő bizottság egyik tagja olyan személy kell, hogy legyen, aki az Nkt. 98-99. §-ában vagy 3. mellékletében, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározottak szerint taníthatja az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésben megjelölt tantárgyát.
(7) A szakértő, intézményvezető nem működhet közre a Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozójának minősítő vizsgáján, minősítési eljárásában.
8. §
(1) A portfólió egy olyan dokumentumgyűjtemény, amely alapján végigkísérhető a pedagóguskompetenciák fejlődése, a pedagógus szakmai útja, tevékenysége, nehézségei és sikerei egyrészt a tények tükrében, másrészt a pedagógus reflexiói, értelmezése alapján. A portfólió tartalmazza:
a) a szakmai önéletrajzot,
b) a nevelő-oktató munka dokumentumait, különösen legalább tíz tanóra, foglalkozás kidolgozott és utólagos reflexiókkal ellátott óratervét,
b) a nevelő-oktató munka alap- és szabadon választható dokumentumait,
c) a pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait,
d) önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait,
e) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint
f) a szakmai életút értékelését.
(2) A minősítési eljárás során a pedagógus értékelésének elemei, az értékelés szempontjai a pedagóguskompetenciákhoz kapcsolódnak, indikátorok meghatározásával.
(3) A köznevelési intézményben alkalmazott pedagógus értékelésének elemei, a pedagóguskompetenciák:
a) szakmai feladatok, szaktudományos, szaktárgyi, tantervi tudás,
b) pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók,
c) a tanulás támogatása,
d) a tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség,
e) a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítése, fejlesztése, esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység, osztályfőnöki tevékenység,
f) pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése,
g) kommunikáció és szakmai együttműködés, problémamegoldás, valamint
h) elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért.
(4) A (3) bekezdés szerinti pedagógus értékelési elemeket, pedagóguskompetenciákat a pedagógiai szakszolgálati intézményben és a pedagógiai-szakmai szolgáltató intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben foglalkoztatottak vonatkozásában azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy csak a munkakörük ellátásával összefüggésben értelmezhető pedagógus értékelési elemek, pedagóguskompetenciák kerülnek figyelembevételre.
(5) A minősítő vizsga és minősítési eljárás során használt kérdőívek, értékelőlapok, megfigyelési, önértékelési szempontok, feldolgozási segédletek és szempontsorok (a továbbiakban együtt: pedagógusértékelési eszközök) egységesek és nyilvánosak.
(6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez elvárt dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá.
(6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez tartozó alap- és szabadon választható dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá.
(6) A portfólió részletes követelményeit, a tartalmi elemekhez tartozó alap- és szabadon választható dokumentumok listáját az OH dolgozza ki, és teszi közzé az OH honlapján. A pedagógusértékelési eszközöket az OH dolgozza ki, és a miniszter hagyja jóvá. A miniszter által jóváhagyott pedagógusértékelési eszközöket az OH közzéteszi a honlapján.
8. §
(1) A minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat megszerzéséhez szükséges minősítési eljárás részei:
a) a portfólió feltöltése,
b) a portfólió előzetes vizsgálata,
c) ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását - a foglalkozás, vagy az óra látogatása,
d) az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább hét nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint
d) az információk értékelése, felkészülés a portfólióvédés lebonyolítására, ennek során a feltöltött portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása, valamint
e) a portfólióvédés.
(1a) A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet.
(1a) A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet.
(1a) A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet.
(1a) A Gyakornok fokozatba besorolt, pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott a nevelési, vagy tanítási félévenként legalább öt, a pedagógus szakképzettségének, szakképesítésének megfelelő tanórát, vagy foglalkozást köteles látogatni (a továbbiakban: hospitálás), amelyről a szakmai megállapításait is magában foglaló hospitálási naplót vezet.
(1b) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - magában foglalja
a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint
b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.
(1b) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - magában foglalja
a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint
b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.
(1b) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - magában foglalja
a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint
b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.
(1b) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak esetében a minősítő vizsga - az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően - magában foglalja
a) az intézményvezető által a helyi értékelési szabályzatban a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörhöz igazodóan meghatározott, a munkakör ellátásának célkitűzéseit, tervezését magában foglaló helyi minősítési, vagy gyakornoki követelmények teljesítését, valamint
b) a hospitálási napló bemutatását és elemzését.
(2) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:
a) a felkészülési terv elkészítése,
b) a Mesterpedagógusi pályázat elkészítése,
c) a Mesterpedagógusi pályázat bemutatása és védése.
(3) A Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás részei:
a) a Kutatótanári pályázat elkészítése, valamint
b) a Kutatótanári pályázat bemutatása és védése.
b) a Kutatótanári pályázat benyújtása és bírálata.
b) a Kutatótanári pályázat benyújtása és bírálata.
(4) A Mesterpedagógus, a Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a pályázati információk értékelése, felkészülés a bemutató portfólióvédés lebonyolítására, ennek során - a minősítő bizottság által - a feltöltött bemutató portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása.
(4) A Mesterpedagógus fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás része a pályázati információk értékelése, felkészülés a bemutató portfólióvédés lebonyolítására, ennek során - a minősítő bizottság által - a feltöltött bemutató portfólió alapján megfogalmazott kérdéseknek a portfólióvédés előtt legalább öt nappal a pedagógus részére történő eljuttatása.
(5) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak - kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói feladatokat ellátó, vagy pedagógiai szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust - a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított 5 év elteltével - az adott fokozat megerősítése érdekében - a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, illetve bemutatnia.
(5) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak - kivéve az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust - a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított ötödik naptári évben - az adott fokozatba sorolás megtartása érdekében - a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, továbbá az előző Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolás megszűnését követő időszakra szóló öt év Mester- vagy Kutatóprogramját bemutatnia.
(5) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógusnak - kivéve az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust - a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolásától számított ötödik naptári évben - az adott fokozatba sorolás megtartása érdekében - a Mesterpedagógus, illetve Kutatótanár pályázatát meg kell újítania. A megújítás keretében a pedagógusnak a pályázata megvalósulását kell értékelnie, továbbá az előző Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba sorolás megszűnését követő időszakra szóló öt év Mester- vagy Kutatóprogramját bemutatnia.
(6) Ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a pályázatát nem újítja meg, őt vissza kell sorolni a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.
9. §
(1) A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére jelentkező pedagógus a jelentkezéssel egyidejűleg feltölti a portfólióját az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A pedagógus módosíthatja portfólióját, ha a jelentkezés és a portfólióvédés között több mint hat hónap telik el.
(1) A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére vonatkozó eljárásban a pedagógus a portfólióvédés alkalmával bemutatja önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását -, a minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.
(1) A Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérésére vonatkozó eljárásban a pedagógus a portfólióvédés alkalmával bemutatja önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását -, a minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.
(2) A portfólióvédés alkalmával az értékelt pedagógus bemutatja saját önértékelését, és válaszol a bizottság tagjainak kérdéseire. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a minősítő bizottság a pedagógus legalább egy foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.
(3) A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság
a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat, és az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 4. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezető, intézményegység-vezető és vezetőpedagógus esetében a vezetői tevékenységet, valamint
a) áttekinti a pedagógus által feltöltött portfóliót, az intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részeit, valamint az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatait és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelését, amelynek során felhasználja a kapott információkat, és az 1. mellékletben foglaltak szerint kiemelten figyelembe veszi a 4. § (5) és (6) bekezdésében felsorolt tevékenységeket, intézményvezető, intézményegység-vezető és vezetőpedagógus esetében a vezetői tevékenységet, továbbá a feltöltött portfólió alapján kérdéseket fogalmaz meg, amelyeket a portfólióvédés előtt legalább hét nappal eljuttat a pedagógus részére, valamint
b) értékeli a portfólióvédést, és elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe.
b) értékeli a portfólióvédést, és elkészíti az összegző értékelést, amelyet feltölt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe.
(3a) Kutatótanár fokozat eléréséhez szükséges minősítési eljárás során a minősítő bizottság - a (3) bekezdésben foglaltakon kívül - áttekinti és értékeli a pedagógus által végzett kutatás-fejlesztési tevékenységet is.
(4) A minősítési eljárás eredménye akkor „Megfelelt”, ha a pedagógus az értékelés során legalább nyolcvanöt százalékot ér el.
(5) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik.
(5) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás szempontjainak való megfelelést a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik, és értékelésüket az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben dokumentálják.
(6) A kormányhivatal az OH által meghatározott formai és tartalmi előírások alapján minden év június 30-áig beszámolót küld az OH-nak a pedagógus minősítő vizsgák és minősítési eljárások tapasztalatairól. Ez alapján az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.
(6) Az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.
(6) Az OH minden év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, amelyben javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.
9. §   A pedagógusértékelési eszközök - így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt értékelőlapok, megfigyelési, értékelési szempontok, feldolgozási segédletek, a portfólió részletes követelményei - egységesek és nyilvánosak.
A pedagógusértékelési eszközöket - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatott pedagógusok munkaköri feladatainak sajátosságaira is figyelemmel - az OH dolgozza ki, a miniszter hagyja jóvá.
9. §
(1) A pedagógusértékelési eszközök - így különösen a minősítő vizsga és a minősítési eljárás során használt értékelőlapok, megfigyelési, értékelési szempontok, feldolgozási segédletek, a portfólió, a Mesterpedagógus és Kutatótanár pályázat részletes követelményei - egységesek és nyilvánosak. A pedagógusértékelési eszközöket - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynél foglalkoztatott pedagógusok munkaköri feladatainak sajátosságaira is figyelemmel - az OH dolgozza ki, a miniszter hagyja jóvá.
(2) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra irányadó helyi értékelési szabályzat tartalmazza legalább
a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert,
b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját,
c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.
(2) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottakra irányadó helyi értékelési szabályzat tartalmazza legalább
a) a minősítés alapjául szolgáló, a munkáltató szervezetéhez és a betöltött munkakör követelményeihez kapcsolódó szakmai követelményrendszert,
b) a minősítés szempontjait és a teljesítmény mérésének módját,
c) a minősítési követelmények teljesítésével és a teljesítmény mérésével összefüggő eljárási rendet.
(3) A helyi értékelési szabályzatot a (2) bekezdésben meghatározott tartalommal az 5. melléklet szerinti mintaszabályzat alapján köteles elkészíteni az intézmény, mely helyi értékelési szabályzat kiegészíthető a köznevelési intézményben betöltött nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben ellátandó feladatok és az azokhoz kapcsolódó értékelési szempontok részletes leírásával.
(4) A helyi értékelési szabályzat kiadása előtt az intézmény vezetője kikéri az alkalmazotti közösség véleményét. A szabályzatot az intézmény honlapján közzé kell tenni.
9/A. §
(1) Az óra, a foglalkozás látogatása a minősítő vizsga és a Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás esetén kettő, a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatását, megbeszélését, elemzését, értékelését, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus esetén munkaköri feladatai ellátásának értékelését foglalja magában, amelyet a minősítő bizottság kijelölt tagja végez.
(2) A gyakornok minősítő vizsgája esetében az óra, foglalkozás látogatásán és megbeszélésén a mentor is részt vehet.
(3) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító nevelési-oktatási intézményt - az intézményvezető kezdeményezésére - az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb - az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén - található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.
(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító nevelési-oktatási intézményt - az intézményvezető kezdeményezésére - az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb - az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén - található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.
(3) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító nevelési-oktatási intézményt - az intézményvezető kezdeményezésére - az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb - az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén - található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.
(3) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben, Gyakornok besorolásban foglalkoztatottak esetén, ha a hospitálás feltételei a munkáltatónál nem biztosíthatóak, a hospitálást biztosító nevelési-oktatási intézményt - az intézményvezető kezdeményezésére - az OH jelöli ki a munkáltatóval azonos településen lévő, vagy ahhoz legközelebb - az OH helyi pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat biztosító szervezeti egységei működési területén - található, a hospitálás lebonyolításának feltételeivel rendelkező intézmények közül.
9/B. §
(1) A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat megszerzésére irányuló minősítő vizsga vagy minősítési eljárás keretében feltöltött portfólió tartalmazza:
a) a szakmai önéletrajzot,
b) a pedagógus portfóliója tartalmának eredetiségéről szóló nyilatkozatát,
c) intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,
d) a nevelő-oktató munka alapdokumentumait,
e) a nevelő-oktató munka szabadon választott dokumentumait,
f) a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatását, valamint
g) a szakmai életút értékelését.
(2) A (1) bekezdésben meghatározott portfólió a pedagógus választásától függően tartalmazhatja:
a) az (1) bekezdés d) pontján kívüli pedagógiai szakmai és egyéb tevékenységek bemutatását, dokumentumait, valamint
b) az önálló alkotói, művészeti tevékenységek bemutatását, dokumentumait.
(3) A portfólióvédés alkalmával a pedagógus a portfólióban szereplő dokumentumok alapján bemutatja pedagógiai munkásságát, önértékelését, valamint reflektál a minősítő bizottság 8. § (1) bekezdés d) pontja szerint feltett kérdéseire.
(4) A Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló minősítési eljárás keretében feltöltött pályázat tartalmazza:
a) a szakmai önéletrajzot,
b) a pedagógus pályázata és a bemutató portfóliója tekintetében, azok eredetiségéről szóló nyilatkozatot,
c) intézményvezető esetében a foglalkoztatási jogviszony fennállásáról szóló munkáltatói igazolást,
d) a szakmai életút bemutatását és elemzését,
e) a bemutató portfóliót,
f) a Mesterprogramot - kivéve az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként részt vevő, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot ellátó pedagógust -, vagy Kutatóprogramot, valamint
g) az együttműködési megállapodást.
f) a Mester-, illetve Kutatóprogramot,
g) az együttműködési szándéknyilatkozatot.
(4a) Az együttműködési megállapodás a - 8. § (5) bekezdése szerint a pályázat megújítására vonatkozó kötelezettséggel érintett - Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatra irányuló minősítési eljárásban részt vevő pedagógus és az őt foglalkoztató köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény, továbbá - a felek szándékától függően - harmadik személy (a továbbiakban: külső szakmai partner) között a pályázat megújításáig terjedő időre szólóan létrejött megállapodás, amelyben rögzíteni kell:
a) a Mester- vagy Kutatóprogram céljait, megvalósításának elemeit, a pedagógus ezzel kapcsolatos kötelezettségvállalását,
b) a köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézménynek és - a felek szándékától függően - a külső szakmai partnernek a fokozat megszerzésére való felkészülésnek, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram végrehajtásának támogatását szolgáló kötelezettségeit, továbbá
c) a megállapodás időbeli hatályát.
(5) A Mesterpedagógus pályázat bemutatása és védése alkalmával a pedagógus a pályázatban szereplő dokumentumok alapján bemutatja a szakmai életútját, annak elemzését, bemutató portfólióját, Mesterprogramját, valamint reflektál a minősítő bizottság 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint feltett kérdéseire.
(6) A (3) bekezdés szerinti portfólióvédés részletes szabályait, a (4) bekezdés szerinti pályázat tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, a 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felkészülési terv részletes szabályait, valamint a 9. § (1) bekezdése szerinti pedagógusértékelési eszközöket a miniszter által elfogadott Útmutató tartalmazza, amelyet az OH a honlapján közzétesz. A minősítő vizsga vagy minősítési eljárás során a portfólió vagy pályázat feltöltését lehetővé tévő informatikai hozzáférés megnyíltakor hatályos Útmutató szerint kell eljárni.
(5) A Mesterpedagógusi és a Kutatótanári pályázat bemutatása és védése alkalmával a pedagógus a pályázatban szereplő dokumentumok alapján bemutatja a szakmai életútját, annak elemzését, bemutató portfólióját, Mester-, illetve Kutatóprogramját, valamint reflektál a minősítő bizottság 8. § (4) bekezdésében foglaltak szerint feltett kérdéseire.
(6) A (3) bekezdés szerinti portfólióvédés részletes szabályait, a (4) bekezdés szerinti pályázat tartalmára vonatkozó részletes szabályokat, a 8. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt felkészülési terv részletes szabályait, valamint a 9. § szerinti pedagógusértékelési eszközöket a miniszter által elfogadott Útmutató tartalmazza, amelyet az OH honlapján közzétesz.

4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás lebonyolítása, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja

4. A minősítő vizsgára és a minősítési eljárásra történő jelentkezés, a minősítő vizsga és a minősítési eljárás, a minősítő bizottságok munkájának szervezése, a minősítés díja

10. §
(1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozó minősítési keretszámot és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.
(1) A miniszter minden év február utolsó napjáig közzéteszi a következő naptári évre vonatkozóan a lebonyolításra kerülő minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a továbbiakban: minősítési keretszám), a minősítő vizsgák és minősítési eljárások szervezésének központi szabályait és a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.
(1) A miniszter a következő naptári évre (a továbbiakban: minősítési év) vonatkozóan minden év február utolsó napjáig a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában közzéteszi
a) a lebonyolítandó minősítő vizsgák és a minősítési eljárások számát (a továbbiakban: minősítési keretszám),
b) a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások szervezésének központi szabályait, valamint
c) a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeit.
(2) A miniszter a minősítési keretszámot a pedagógus minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához az adott évben rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg.
(2) A miniszter a minősítési keretszámot a kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások száma, a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek figyelembevételével határozza meg.
(2) A minősítési keretszámot
a) az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben (a továbbiakban: informatikai rendszer) rögzített kötelező minősítő vizsgák és eljárások száma,
b) a Kutatótanár fokozat esetén az 5. § (3) bekezdésében meghatározottak alapján meghatározott létszám,
c) a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások lebonyolításához rendelkezésre álló személyi és tárgyi feltételek, valamint
d) a központi költségvetési keret biztosította lehetőségek
figyelembevételével kell meghatározni.
(3) A pedagógus a munkáltató véleményének kikérése után - figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket - az adott év március 31-éig kezdeményezi a minősítését a kormányhivatalnál, megjelölve a minősítés során az elérni kívánt fokozatot. A beérkezett kérelmeket a kormányhivatal április 10-éig továbbítja az OH-nak. A gyakornok jelentkezéséről az intézményvezető gondoskodik a 2. § (2) bekezdésében meghatározott határidőkre figyelemmel.
(3) A kötelező minősítő vizsga, minősítési eljárás időpontját az intézményvezető a kinevezést, a munkaszerződés megkötését, a kinevezés, munkaszerződés módosítását követő egy munkanapon belül, a foglalkoztatási jogviszony megszűnését vagy szünetelését a megszűnést vagy a szünetelés kezdetét követő öt munkanapon belül rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.
(3) A kötelező minősítő vizsga, minősítési eljárás időpontját az intézményvezető a kinevezést, a munkaszerződés megkötését, a kinevezés, munkaszerződés módosítását követő öt munkanapon belül, a foglalkoztatási jogviszony megszűnését vagy szünetelését a megszűnést vagy a szünetelés kezdetét követő öt munkanapon belül rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.
(3) A keretszám nem lehet kevesebb, mint a 2. § (6) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel a minősítési évben lebonyolítandó kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások száma.
(3) A keretszám nem lehet kevesebb, mint a minősítési évben
a) a 2. § (6) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel lebonyolítandó kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások, valamint
b) megújítandó Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok
száma.
(4) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év április 30-áig dönt a következő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a pedagógust és munkáltatóját a döntés meghozatalát követően, legkésőbb május 31-éig értesíti.
(4) A pedagógus - figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket - a nem kötelező minősítési eljárásra történő jelentkezését az adott év április 30-áig kezdeményezi az intézményvezetőnél, megjelölve a minősítés során elérni kívánt fokozatot, tanár esetén a minősítési eljárásra kijelölt tantárgyként a jelentkezés tanévében általa legmagasabb óraszámban tanított tantárgyat. Minősítő vizsga esetén a jelentkezést az intézményvezető (3) bekezdés szerinti adatrögzítése helyettesíti azzal, hogy ez esetben is meg kell jelölni a gyakornok által a jelentkezés tanévében legmagasabb óraszámban tanított tantárgyat.
(4) A pedagógus - figyelembe véve az (1) bekezdésben meghatározott feltételeket - a minősítő vizsgára, a minősítési eljárásra történő jelentkezését a jelentkezési lap beadásával az adott év április 30-áig kezdeményezi az intézményvezetőnél, megjelölve a minősítés során elérni kívánt fokozatot, több munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében azt a munkakört, amely tekintetében minősítő vizsgán, minősítési eljáráson részt kíván venni, tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén - beleértve a Gyakornok fokozatba besorolt tanárt is - az általa tanított tantárgyak közül a minősítő vizsgára, illetve a minősítési eljárásra kiválasztott tantárgyat. A tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra csak olyan tantárgyat választhat, amelyet a jelentkezéskor legalább heti két órában tanít. Ha a pedagógus számára a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezés kötelező, a jelentkezését az intézményvezető (5) bekezdés szerinti adatrögzítése helyettesíti azzal, hogy ez esetben is meg kell jelölni a tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus által a minősítő vizsgára, minősítési eljárásra e bekezdésben foglalt feltételek szerint választott tantárgyat.
(5) A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint - az Nkt. 97. § (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben - a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel - kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása megyénként és munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik.
(5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10-éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, amely informatikai támogató rendszer a jelentkezéshez való hozzáférést a kormányhivatal számára lehetővé teszi. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg.
(5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10-éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg.
(5) Az intézményvezető a pedagógus jelentkezését május 10-éig rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, amelyről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap. Az intézményvezető a pedagógus minősítő vizsgára, minősítési eljárásra való jelentkezésének rögzítését nem tagadhatja meg.
(6) Abban az esetben, ha a köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, az (5) bekezdés alkalmazása során erre a tényre a köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni.
(6) A beérkezett jelentkezéseket a kormányhivatal ellenőrzi, és az adott év május 31-éig jóváhagyja az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.
(6) A beérkezett jelentkezéseket az OH ellenőrzi, és az adott év május 31-éig jóváhagyja az általa működtetett informatikai támogató rendszerben.
(7) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor.
(7) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év június 20-áig dönt a tárgyévet követő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a döntésről legkésőbb minden év június 30-áig az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti a pedagógust, az intézményvezetőt és a kormányhivatalt a döntésről.
(7) A miniszter az OH javaslata alapján elkészített minősítési tervben minden év június 20-áig dönt a tárgyévet követő évben minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógusokról. A miniszter a döntésről legkésőbb minden év június 30-áig az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt.
(8) A munkáltató, illetve a tagintézmény köteles a jelentkező minősítési vizsgán, minősítő eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítési vizsgán, illetve eljárásban való részvétel idejét munkaidőként kell figyelembe venni.
(8) A minősítési tervbe fel kell venni azt a gyakornokot, aki minősítő vizsgára jelentkezett, valamint - az Nkt. 97. § (19) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - azt a pedagógust, akinek a minősítési eljárásban e rendelet szerint kötelező a részvétele. A kötelező minősítésben részt vevők felvételét követően fennmaradó, illetve az időközben - a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel - kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszám elosztása a fővárosban és megyénként, továbbá munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével folyamatosan történik.
(9) Abban az esetben, ha a köznevelési intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési intézményt, a (8) bekezdés alkalmazása során erre a tényre a köznevelési intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni.
(9a) Ha a pedagógus az adott év április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a következő évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor a pedagógus az OH részére benyújtott írásbeli kérelmével a jelentkezés éve május 31-éig kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét. Azt a (8) bekezdésben meghatározott kérelmezőt, aki a minősítési tervbe történő felvétel feltételeinek megfelel, pótlólag fel kell venni a minősítési tervbe.
(10) A minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítésére a jelentkezést követő naptári évben kerül sor.
(11) Az intézményvezető köteles a jelentkező minősítő vizsgán, minősítési eljárásban való részvételét biztosítani. A minősítő vizsgán, a minősítési eljárásban való részvétel napját munkaidőként kell figyelembe venni.
10/A. §
(1) Az intézményvezető a minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esedékességét hivatalból rögzíti az informatikai rendszerben.
(2) A nem kötelező minősítő eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év április 30-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél. Az intézményvezető a jelentkezést köteles az informatikai rendszerben rögzíteni. A jelentkezést a pedagógus legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére tekintettel az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédés időpontjáig vonhatja vissza.
(2) A nem kötelező minősítő eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél.
(2) A nem kötelező minősítési eljárás lefolytatását a pedagógus a jelentkezési lapon a minősítés évét megelőző év március 31-ig kezdeményezi az intézményvezetőnél. Ha a foglalkoztatási jogviszony a határidő lejártakor több mint 30 napja szünetel, a nem kötelező minősítési eljárás nem kezdeményezhető.
(2a) Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítési eljárás befejezését megelőzően - az áthelyezéssel történő megszűnés esetét kivéve - megszűnik és ezt követően új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételét a várakozási idő leteltét követően kezdeményezheti. A várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt kezdeményezése alapján a kinevezésben, vagy a munkaszerződésben szereplő munkakört nem pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően kerül sor újabb, pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére.
(2a) Ha a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítési eljárás befejezését megelőzően - az áthelyezéssel történő megszűnés esetét kivéve - megszűnik és ezt követő hat hónap eltelte után új pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszonyt létesít, a nem kötelező minősítési eljárásban való részvételét a várakozási idő leteltét követően kezdeményezheti. A várakozási idő a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év. E rendelkezést nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az intézmény vezetőjének írásba foglalt kezdeményezése alapján a kinevezésben, vagy a munkaszerződésben szereplő munkakört nem pedagógus-munkakörre módosították, és a foglalkoztatási jogviszony megszűnését követően kerül sor újabb, pedagógus-munkakörre szóló foglalkoztatási jogviszony létesítésére.
(2b) Az intézményvezető a jelentkezést köteles az informatikai rendszerben rögzíteni.
(2c) A nem kötelező minősítési eljárásban a jelentkezést a pedagógus legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére, vagy az Mt. 294. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott hozzátartozója tartós otthoni ápolására hivatkozással az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával - amelyhez mellékelni kell az ápolásra szoruló személy kezelőorvosa által kiadott igazolást - a portfólióvédés, vagy a pályázat védése időpontjáig vonhatja vissza.
(2c) A nem kötelező minősítési eljárásban a pedagógus a jelentkezését az OH-hoz intézett írásbeli nyilatkozatával a portfólióvédés vagy a pályázat védését megelőző napig vonhatja vissza.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti rögzítést a minősítés évét megelőző év május 10-ig kell végrehajtani, amelyről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap.
(3) Az intézményvezető a rögzítést a minősítés évét megelőző év április 15-ig hajtja végre. Ettől eltérően, a kötelező minősítés esetén a rögzítést
a) a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy
b) a közalkalmazotti besorolás alól a pedagógus besorolás hatálya alá történő átkerülés esedékességének időpontjában
is végre kell hajtani. A rögzítés megtörténtéről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap.
(3) A keretszám nem lehet kevesebb, mint a minősítési évben
a) a 2. § (6) bekezdésében és a 3. § (1) bekezdésében foglaltakra tekintettel lebonyolítandó kötelező minősítő vizsgák és minősítési eljárások, valamint
b) megújítandó Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozatok
száma.
(3) Az intézményvezető a rögzítést a minősítés évét megelőző év április 15-ig hajtja végre. Ettől eltérően, ha
a) minősítő vizsga és a kötelező minősítési eljárás esetén a foglalkoztatási jogviszony létesítése,
b) a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá történő átkerülés, vagy
c) a 12/C. § (3) bekezdés szerinti felfüggesztésre alapot adó körülmény megszűnése
a minősítés évét megelőző év április 15-ét követően következik be, a rögzítést ezen időpontban kell végrehajtani.

A rögzítés megtörténtéről a pedagógus az OH-tól elektronikus úton visszajelzést kap.
(4) A minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás kezdete
a) minősítő vizsga vagy kötelező minősítési eljárás esetén a rögzítés (3) bekezdés szerinti,
b) nem kötelező minősítési eljárás esetén a jelentkezési lap intézményvezető részére történő kézbesítésének
időpontja.
(4) Ha
a) a pedagógus minősítésére a 2. § (2) vagy (3) bekezdése szerint kerül sor, vagy kötelező minősítési eljárás rögzítése szükséges, a foglalkoztatási jogviszony létesítésekor, vagy
b) a már megkezdett minősítő vizsga, minősítési eljárás a foglalkoztatási jogviszony tartós szünetelésére tekintettel oly módon szakad meg, hogy folytatására csak a minősítés évét követő év eltelte után kerülhet sor, a szünetelés megszűnését követően öt munkanapon belül
b) a már megkezdett minősítő vizsga, minősítési eljárás a foglalkoztatási jogviszony tartós szünetelésére tekintettel oly módon szakad meg, hogy folytatására csak a minősítés évét követő év eltelte után kerülhet sor, a szünetelés megszűnését követően öt napon belül
kell a rögzítést elvégezni.
(5) Az informatikai rendszerben történő rögzítéskor meg kell jelölni azt a munkakört, amellyel összefüggésben a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lefolytatására sor kerül, továbbá - tanár munkakörben foglalkoztatott gyakornok, illetve pedagógus esetén - az általa a jelentkezéskor legalább heti két órában tanított tantárgyak közül a minősítő vizsgára, illetve a minősítési eljárásra kiválasztott tantárgyat.
(6) Ha a minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás lefolytatásának kötelezettsége megszűnt, vagy a minősítés évében nem kerülhet rá sor, az intézményvezető a rögzített adatot - a kinevezés, illetve a munkaszerződés megszűnését, módosítását, vagy a foglalkoztatási jogviszony szünetelésének kezdetét követő öt munkanapon belül - köteles módosíttatni vagy töröltetni az OH-nak megküldött kérelem útján.
(7) Az intézményvezető a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 8. § (1b) bekezdése szerinti minősítő vizsgája eredményét vagy eredménytelenségét a vizsga időpontjától számított öt munkanapon belül rögzíti az informatikai rendszerben. A minősítő vizsgával összefüggő iratokat - közalkalmazott esetén a közalkalmazotti alapnyilvántartás részeként - a munkáltató köteles megőrizni.
(7) Az intézményvezető a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak 8. § (1b) bekezdése szerinti minősítő vizsgája eredményét vagy eredménytelenségét a vizsga időpontjától számított öt munkanapon belül rögzíti az informatikai rendszerben. A minősítő vizsgával összefüggő iratokat - közalkalmazott esetén a közalkalmazotti alapnyilvántartás részeként - a munkáltató köteles megőrizni.
(8) Az intézményvezető haladéktalanul rögzíti az informatikai rendszerben, ha a minősítő vizsga vagy minősítési eljárás felfüggesztésére alapot adó körülmény bekövetkezik, vagy megszűnik, kivéve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését.
10/B. §
(1) Az OH az intézményvezető által az informatikai rendszerben rögzített adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek. Az ellenőrzés során a Kutatótanár fokozat megszerzése érdekében minősítési eljárásra jelentkezett pedagógus publikációs tevékenysége megfelelőségének megítéléséhez az OH megkeresésére a Magyar Tudományos Akadémia állásfoglalást ad.
(2) Ha az intézményvezető a kötelező minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást vagy - a pedagógus határidőig megtett kezdeményezése ellenére - a nem kötelező minősítési eljárásra való jelentkezést nem vagy hibásan rögzítette az informatikai rendszerben, a pedagógus a minősítési évet megelőző év május 31-ig kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét. A kérelmet az OH-n keresztül kell benyújtani.
10/B. §
(1) Az OH az intézményvezető által az informatikai rendszerben rögzített adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek.
(1) Az OH a rendelkezésére álló adatok alapján ellenőrzi, hogy a pedagógus megfelel-e a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek, és a pedagógust az informatikai rendszer útján június 30-ig értesíti arról, ha a minősítő vizsga, illetve a minősítési eljárás lefolytatása feltételeinek nem felelt meg.
(1a) Az (1) bekezdésben szereplő tájékoztatásnak tartalmaznia kell az OH által megállapított tényállást és annak bizonyítékait, az alapul szolgáló jogszabályhelyeket, az (1b) bekezdésben foglalt jogorvoslati lehetőséget, benyújtásának helyét és határidejét.
(1b) A pedagógus az (1) bekezdés szerinti értesítésben foglaltak megváltoztatását annak kézhezvételétől számított 15 napon belül a minisztertől kérheti. A miniszter a kérelmet a KIR rendszer adatai, valamint a pedagógus által a kérelméhez csatolt bizonyítékok alapján 30 napon belül bírálja el. A miniszter döntésének tartalmára az (1a) bekezdést kell megfelelően alkalmazni. A miniszter döntése ellen nincs helye további jogorvoslatnak.
(2) Ha az intézményvezető a minősítő vizsgát, a kötelező minősítési eljárást, vagy - a pedagógus határidőig megtett kezdeményezése ellenére - a nem kötelező minősítési eljárásra való jelentkezést nem vagy hibásan rögzítette az informatikai rendszerben, a pedagógus
a) a minősítési évet megelőző év május 10-ig,
b) év közben keletkező jogviszonnyal, vagy a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá kerüléssel összefüggő, kötelező minősítés rögzítése esetén a rögzítés elmaradásának tudomására jutásától számított tíz napon belül kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét.
b) a 10/A. § (3) bekezdés a)-c) pontjában foglalt esetekben a rögzítés elmaradásának tudomására jutásától számított tíz napon belül kérheti a minisztertől a minősítési tervbe való felvételét.
(3) A kérelmet az OH-n keresztül kell benyújtani.
10/C. §
(1) A miniszter - az OH javaslatát mérlegelve - a minősítési évet megelőző év június 20-áig dönt a következő évre vonatkozó minősítési tervről.
(2) A minősítési terv tartalmazza az adott évben a kötelező minősítő vizsgán és minősítési eljáráson részt vevő, valamint - a miniszter mérlegelési jogkörben hozott döntése alapján - a nem kötelező minősítési eljárásban részt vevő pedagógusok nevét, oktatási azonosító számát, és - tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetén - a választott tantárgyat.
(3) A nem kötelező minősítési eljárásban való részvételre jelentkezett pedagógusok minősítési tervbe való felvételénél a kötelezően minősítendő pedagógusok felvételét követően fennmaradó keretszámot a fővárosban és megyénként, továbbá munkakörönként arányosan, a jelentkezők szakmai gyakorlatának és a különös feltételeknek történő megfelelés figyelembevételével kell elosztani a jelentkezők között. Ha a köznevelési intézmény vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény fenntartója valamely megyében vagy a fővárosban az országos átlagos intézményi és pedagógus eloszlástól eltérően az országos átlagot meghaladó mértékben tart fenn köznevelési vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményt, e tényre az intézményében foglalkoztatott pedagógusok minősítési eljárásba történő bevonása során figyelemmel kell lenni.
(4) A miniszter a minősítési terv rá vonatkozó részéről a minősítési évet megelőző év június 30-ig az informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust és az intézményvezetőjét.
(5) Az értesítést követően a minősítési évet megelőző év szeptember 30-ig - a foglalkoztatási jogviszonyuk megszűnésére vagy szünetelésére tekintettel - kiesett jelentkezők miatt felszabaduló minősítési keretszámot elsősorban a kötelező minősítésekre, illetve a (3) bekezdés szerinti szempontok mérlegelésével a nem kötelező minősítésekre kell elosztani. A minősítési terv ilyen irányú módosításáról legkésőbb október 15-ig kell az érintetteket az informatikai rendszer útján értesíteni.
10/D. §
(1) A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást legalább három főből álló minősítő bizottság folytatja le.
(1) A minősítő vizsgát és a minősítési eljárást - a 10/G. §-ban foglalt eseteket kivéve - legalább három főből álló minősítő bizottság folytatja le.
(2) A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a köznevelési szakértői tevékenység, valamint az érettségi vizsgaelnöki megbízás feltételeiről szóló 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] foglaltak szerinti felkészítésben részt vett. A miniszterrel pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzéken szerepel. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény.
(2) A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben|20150909]15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet[/link]ben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] foglaltak szerinti felkészítésben részt vett. A miniszterrel pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzéken szerepel. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény.
(2) A minősítő bizottság elnöke az OH által delegált, Mesterpedagógus fokozatba sorolt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben [a továbbiakban: 15/2015. (III. 13.) EMMI rendelet] foglaltak szerinti felkészítésben részt vett. A miniszterrel pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátására köznevelési szerződést kötött egyházi jogi személy által fenntartott köznevelési intézmény pedagógusának minősítése esetén a bizottság elnökeként csak az jelölhető ki, aki az egyház által fenntartott pedagógiai-szakmai szolgáltató intézmény által jóváhagyott szakértői jegyzéken szerepel. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó, egyházi jogi személy által fenntartott intézmény pedagógusának minősítése esetén az egyetértés jogát az adott egyházi jogi személy miniszter által kijelölt egyházi módszertani intézménye gyakorolja, feltéve, hogy van ilyen kijelölt intézmény.
(3) A minősítő bizottság tagjai:
a) az OH által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben részt vett,
b) a pedagógust alkalmazó köznevelési intézmény vezetője vagy az általa megbízott vezetői, magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,
c) az intézményvezető - ide értve a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény vezetőjét is - minősítési eljárása esetében a b) pontban foglalt tag helyett az OH által delegált, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben vett részt és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal,
d) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott gyakornok vagy pedagógus esetében a b) pontban foglalt tag helyett az intézmény vezetője vagy az általa megbízott, a minősítő vizsgán vagy a minősítési eljárásban résztvevőnél magasabb fokozatba besorolt, azonos munkakörben foglalkoztatott alkalmazott,
e) intézményvezető minősítési eljárása esetében az a) pontban, valamint a c) pontban foglalt tagokon kívül a fenntartó kijelölheti képviselőjét, aki véleményezési joggal részt vehet az óra- vagy foglalkozáslátogatáson és a portfólióvédésen vagy a pályázat védésén, valamint
f) ha a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás feltételeként külső szakmai partnerrel együttműködési megállapodás kötésére kerül sor, a külső szakmai partner képviselője, aki véleményezési joggal rendelkezik.
e) intézményvezető minősítési eljárása esetében az a) pontban, valamint a c) pontban foglalt tagokon kívül a fenntartó kijelölheti képviselőjét, aki véleményezési joggal részt vehet az óra- vagy foglalkozáslátogatáson és a portfólióvédésen, valamint
f) Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás esetében az a)-e) pontban foglaltakon kívül a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja.
(4) Az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus, valamint a Magyar Tudományos Akadémia delegáltja kivételével a minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.
(4) Az intézményvezető vagy az általa megbízott pedagógus kivételével, a minősítő bizottság tagja, valamint a minősítő bizottság elnöke csak az értékelt pedagógussal azonos vagy magasabb fokozatba besorolt pedagógus lehet.
(5) A tanár munkakört betöltők minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagja végzettségének és szakképzettségének azonosnak kell lennie az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével. Szakképző iskolában foglalkoztatott pedagógus esetében, ha ez a feltétel nem teljesíthető, a minősítő bizottság egyik tagja olyan személy kell, hogy legyen, aki az Nkt. 98-99. §-ában vagy 3. mellékletében, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározottak szerint taníthatja az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésben megjelölt tantárgyát. Ilyen személy hiányában a szakképesítésért felelős miniszter által delegált, az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéken szereplő személyt kell felkérni.
(5) A tanár munkakört betöltők minősítő vizsgája és Pedagógus II. besorolási fokozat elérésére irányuló minősítési eljárása esetén a minősítő bizottság egyik tagja végzettségének és szakképzettségének azonosnak kell lennie az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésében megjelölt tantárgya tanítására jogosító végzettségével és szakképzettségével. Szakképző iskolában foglalkoztatott pedagógus esetében, ha ez a feltétel nem teljesíthető, a minősítő bizottság egyik tagja olyan személy kell, hogy legyen, aki az Nkt. 98-99. §-ában vagy 3. mellékletében, vagy a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvényben meghatározottak szerint taníthatja az értékelt tanárnak a minősítésre való jelentkezésben megjelölt tantárgyát. Ilyen személy hiányában a szakképesítésért felelős miniszter által delegált, az Országos szakmai vizsgaelnöki névjegyzéken szereplő személyt kell felkérni.
(6) A minősítő bizottságnak nem lehet elnöke vagy tagja
a) a pedagógusnak a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény szerinti hozzátartozója, vagy
b) olyan személy, akitől a minősítési eljárás elfogulatlan lefolytatása egyéb okból nem várható.
(7) A (3) bekezdés a) pontja alapján delegált bizottsági tag tekintetében - a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltaktól eltérően - nem eredményez összeférhetetlenséget, ha a köznevelési szakértő ugyanannak a szakképzési centrumnak vagy megyei pedagógiai szakszolgálatnak más tagintézményével áll foglalkoztatási jogviszonyban, mint amely a minősítendő pedagógust is foglalkoztatja.
(8) Ha az összeférhetetlenség alkalmazása miatt nincs az intézményben a (3) bekezdés b) vagy d) pontja szerinti intézményi delegált tagként kijelölhető személy, helyette az OH által kijelölt, az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő köznevelési szakértő vesz részt a bizottságban, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglaltak szerinti felkészítésben vett részt és rendelkezik legalább ötéves vezetői vagy magasabb vezetői gyakorlattal. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni abban az esetben is, ha az OH elnöke az összeférhetetlenségi szabály megsértésével kapcsolatos panasznak helyt ad és a 12/D. § (3) bekezdése alapján új bizottságot jelöl ki.
(9) Ha az Országos szakértői névjegyzéken nem szerepel olyan kirendelhető szakértő, akinek a minősítő bizottságban való részvétele - a pedagógus minősítésének elbírálásához szükséges ismeretekre tekintettel - szükséges, a minősítési évben
a) bizottsági tagként - az OH-val kötött eseti megbízási szerződés alapján - eljárhat olyan Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus is, aki legalább tizennégy év pedagógus munkakörben eltöltött szakmai gyakorlattal és pedagógus szakvizsgával rendelkezik, továbbá elvégezte az OH által szervezett pedagógusminősítésre és pedagógiai-szakmai ellenőrzésre vonatkozó felkészítő képzést, vagy
b) a minősítés megszervezése során a 11. §-ban meghatározott határidőktől el lehet térni.
10/E. §
(1) A minősítő bizottság elnöke felel a minősítő vizsga, a minősítési eljárás szakszerű és törvényes lebonyolításáért, a minősítő bizottság törvényes működéséért.
(2) Az elnök feladatai különösen:
a) megvizsgálja, hogy nincs-e helye a minősítő vizsga, a minősítési eljárás megszüntetésének a 12/C. § (1) bekezdése alapján,
b) vezeti a portfólióvédést és a minősítő bizottság értekezleteit,
b) vezeti a portfólióvédést, a pályázat védését és a minősítő bizottság értekezleteit,
c) szervezi a minősítő bizottság feladatait,
d) a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a pedagógus személyes részvételét igénylő első eseményének kijelölt időpontja előtt legalább tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot a pedagógussal, a minősítő bizottság tagjaival, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetőjével, és egyezteti a minősítő vizsga, minősítési eljárás részletes menetét,
e) a bizottsági tagok értékelésének eredménye közötti jelentős eltérés esetén összehívja a bizottságot egyeztetés céljából, valamint
f) gondoskodik a minősítéssel kapcsolatos adatoknak az informatikai rendszerben történő rögzítéséről.
10/F. §   A minősítő bizottság a panasz benyújtására nyitva álló - a 12/D. § (2) bekezdésében meghatározott - határidő végét követő munkanapon oszlik fel. Ha a pedagógus panasszal él, a minősítő bizottság a panasz alapján meghozott döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanapon oszlik fel. A panaszeljárásban eljáró új bizottság a tanúsítvány kiadásának napját követő napon oszlik fel.
10/F. §   A minősítő bizottság a panasz benyújtására nyitva álló - a 12/D. § (2) bekezdésében meghatározott - határidő végét követő munkanapon oszlik fel. Ha a pedagógus panasszal él, a minősítő bizottság a panasz alapján meghozott döntésnek megfelelő intézkedés megtételét követő munkanapon oszlik fel. A panaszeljárásban eljáró új bizottság a tanúsítvány kiadásának napját követő napon oszlik fel. A minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás a minősítő vagy bíráló bizottság feloszlásával, vagy ha bizottság összehívására nem került sor, akkor a minősítés vagy pályázat sikertelenségéről szóló tanúsítvány OH általi kiadásával zárul.
10/G. §
(1) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.
(1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.
(2) A Kutatótanár pályázatot háromfős bizottság bírálja el, melynek egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia, további egy tagját a Nemzeti Pedagógus Kar delegálja. A miniszter delegáltja tanácskozási joggal vesz részt a bíráló bizottság ülésén.
(3) A bíráló bizottság
a) értékeli a Kutatótanár fokozat megszerzésére jelentkező pedagógus publikációs tevékenységének színvonalát, valamint
b) szakmai szempontból elbírálja az OH által formai szempontból megfelelőnek minősített Kutatóprogramban foglaltakat.
(4) A bíráló bizottság tagjaira alkalmazni kell a minősítő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.
10/G. §
(1) A pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.
(1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy helyi értékelési szabályzat alapján lebonyolított minősítő vizsgáján az intézményvezető látja el a minősítési követelményeknek való megfelelés megállapításával kapcsolatos feladatokat. Az intézményvezető a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy minősítési követelményeknek való megfeleléséről szóló véleményét írásban indokolni köteles.
(2) A Kutatótanár pályázatot háromfős bizottság bírálja el, melynek egy tagját a Magyar Rektori Konferencia, egy tagját a Magyar Tudományos Akadémia, további egy tagját a Nemzeti Pedagógus Kar delegálja. A miniszter delegáltja tanácskozási joggal vesz részt a bíráló bizottság ülésén.
(3) A bíráló bizottság
a) értékeli a Kutatótanár fokozat megszerzésére jelentkező pedagógus publikációs tevékenységének színvonalát, valamint
b) szakmai szempontból elbírálja az OH által formai szempontból megfelelőnek minősített Kutatóprogramban foglaltakat.
(4) A bíráló bizottság tagjaira alkalmazni kell a minősítő bizottság tagjainak összeférhetetlenségére vonatkozó szabályokat.
11. §
(1) A kormányhivatal az érintett fenntartóval együttműködve, a minősítés szervezését támogató informatikai rendszer segítségével kiválasztja a minősítő bizottság tagjait.
(1) A kormányhivatal az OH által működtetett informatikai támogató rendszer segítségével kijelöli a minősítő bizottság elnökét és 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti köznevelési szakértő (a továbbiakban: szakértő) tagját. A kormányhivatal megkeresi a minősítő bizottság 7. § a) pont aa) alpont, b) pont ba) alpont és c) pontja szerinti tagjainak delegálása érdekében a 7. § (4) bekezdés szerint kijelölt felsőoktatási intézményt és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
(1) Az OH az általa működtetett informatikai támogató rendszer segítségével kijelöli a minősítő bizottság elnökét és 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti köznevelési szakértő (a továbbiakban: szakértő) tagját. Az OH megkeresi a minősítő bizottság 7. § a) pont aa) alpontja, b) pont ba) alpontja és c) pontja szerinti tagjainak delegálása érdekében a 7. § (4) bekezdés szerint kijelölt felsőoktatási intézményt és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
(1) Az OH az általa működtetett informatikai támogató rendszer segítségével kijelöli a minősítő bizottság elnökét és 7. § (2) bekezdés b) pont ba) alpontja szerinti köznevelési szakértő (a továbbiakban: szakértő) tagját. Az OH megkeresi a minősítő bizottság 7. § (2) bekezdés a) pont aa) alpontja, b) pont ba) alpontja és c) pontja szerinti tagjainak delegálása érdekében a 7. § (4) bekezdés szerint kijelölt felsőoktatási intézményt és a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
(1) Az OH a minősítés évét megelőző év július 31-ig
a) kijelöli a minősítési évben minősítő bizottsági elnökként és köznevelési szakértő tagként eljáró pedagógusokat, és a kijelölésről őket, valamint az őket foglalkoztató intézmény vezetőjét értesíti,
b) - a minősítő bizottság 10/D. § (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti tagjainak delegálása érdekében - megkeresi a fenntartót, valamint a Magyar Tudományos Akadémia elnökét.
b) - a minősítő bizottság 10/D. § (3) bekezdés e) és f) pontja szerinti tagjainak delegálása érdekében - megkeresi a fenntartót, valamint az együttműködési megállapodásban szereplő külső szakmai partnert.
(2) A minősítő bizottság tagjait - az intézményvezető kivételével - a kormányhivatal július 31-éig kéri fel a következő évben lefolytatásra kerülő minősítési eljárásra.
(2) A kormányhivatal minden év július 31-éig az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az (1) bekezdés szerint kijelölt szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények vezetőit.
(2) Az OH minden év július 31-éig az általa működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az (1) bekezdés szerint kijelölt szakértőket és az őket foglalkoztató intézmények vezetőit.
(2) A köznevelési szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a minősítés évét megelőző év szeptember 1-jéig rögzíti az informatikai rendszerben a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 17/A. § (1) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.
(3) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei:
a) a portfólió előzetes vizsgálata,
b) a pedagógus által tartott foglalkozás látogatása, értékelése, megbeszélése,
c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak megismerése,
d) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelésének elemzése,
e) az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése,
f) az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint
g) a portfólióvédés lebonyolítása.
(3) Az intézményvezető a kijelölt szakértők tekintetében az adott év szeptember 1-jéig az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 4. § (5) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.
(3) Az intézményvezető a kijelölt szakértők tekintetében, a 10. § (1) bekezdése szerinti központi szervezési szabályok figyelembevételével, az adott év szeptember 1-jéig az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben rögzíti a munkahét azon napját, amikor a szakértőt a 4. § (5) bekezdése szerint a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíti.
(4) A kormányhivatal az adott év szeptember 30-áig meghatározza a minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítési eljárás esetében a portfólióvédésének időpontját, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, majd erről az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az érintett pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetőjét.
(4) A kormányhivatal az adott év november 30-áig meghatározza a minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítési eljárás esetében a portfólióvédésének időpontját, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, majd erről az OH által működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az érintett pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetőjét.
(4) Az OH az adott év november 30-áig meghatározza a minősítési tervben szereplő pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítési eljárás esetében a portfólióvédésének időpontját, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, majd erről az általa működtetett informatikai támogató rendszer útján értesíti az érintett pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetőjét.
(5) Az érintett pedagógus, a szakértő, valamint a pedagógust, a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni a kormányhivatalt minden olyan körülményről, amely a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontját, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak kijelölését a kormányhivatal indokolt esetben, az érintettekkel történő egyeztetést követően módosíthatja, erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.
(5) Az érintett pedagógus, a szakértő, valamint a pedagógust, a szakértőt foglalkoztató intézmény vezetője a körülmény felmerülésétől vagy annak tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni az OH-t minden olyan körülményről, amely a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti. A minősítő vizsga, a minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontját, valamint a minősítő bizottság elnökének, tagjainak kijelölését az OH indokolt esetben, az érintettekkel történő egyeztetést követően módosíthatja, erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.
(6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban, a kormányhivatal új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására.
(6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban, az OH új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására.
(6) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, minősítési eljárás - a pedagógus személyes részvételét igénylő - eseményén, az OH új időpontot jelöl ki a számára. E szabály alkalmazásában a pedagógusnak fel nem róható ok minden olyan a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására. A pedagógus az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül nyújthatja be az OH részére. Ha a minősítő vizsga, minősítési eljárás a pedagógusnak felróható okból meghiúsul, a minősítő bizottság erre vonatkozó megállapítása alapján az OH kiállítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségéről a tanúsítványt.
(7) A minősítő bizottság elnöke a (4) bekezdés szerint kijelölt időpont előtt tizenöt nappal felveszi a kapcsolatot a minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vevő pedagógussal, a minősítő bizottság tagjaival, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetőjével, és egyezteti a minősítő vizsga, minősítési eljárás részletes menetét.
(8) A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.
(8) A pedagógus a jelentkezés évének november 30. napjáig feltölti a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH - minősítő bizottság kirendelése nélkül - állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a portfólió feltöltése nem teljes körűen történt meg, azonban a szakmai önéletrajz, az eredetiségnyilatkozat, - ha szükséges - az intézményvezetői munkáltatói igazolás, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése, valamint a nevelő-oktató munka alapdokumentumai hiánytalanul feltöltésre kerültek, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a portfólióvédést megelőző huszonötödik és huszadik nap között lehetősége van a pedagógusnak a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha ezen dokumentumok bármelyike ismételten nem vagy hiányosan kerül feltöltésre, akkor az OH - minősítő bizottság kirendelése nélkül - állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a minősítési eljárás (4) bekezdés szerint kijelölt időpontja a következő tanévre esik, a pedagógus az azt megelőző tanítási év végéig módosíthatja portfólióját, amikor a minősítésre sor kerül.
(8a) Ha a pedagógus munkaköre vagy tanár esetében az általa tanított tantárgy a jelentkezést vagy a portfólió feltöltését követően megváltozik, és ennek következtében a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában a pedagógus véleménye szerint nem valósítható meg, a pedagógus a munkakör vagy a tanított tantárgy megváltozásától számított öt munkanapon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés időpontja előtti harmincötödik napig köteles értesíteni a kormányhivatalt. A kormányhivatal értesítését követően a pedagógus jogosulttá válik a megváltozott munkakör vagy tantárgy szerint a portfólióját módosítani. A módosításra legfeljebb egy hónap áll rendelkezésre, de legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik napig le kell zárni a portfólió módosítását. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni. Ha a munkakör, tanár esetében a tantárgy-változás az e bekezdésben meghatározott határidő után következik be, vagy arról a pedagógus határidőben nem értesítette a kormányhivatalt, a minősítési eljárás az adott évben nem kerül megszervezésre. Gyakornok fokozatba besorolt pedagógus esetében a kormányhivatal akkor is megszervezi a minősítő vizsgát, ha a munkakör-változás, a tanított tantárgy változása későbbi időpontban következik be. A minősítő vizsgát ebben az esetben a megváltozott munkakörről vagy tanított tantárgyról történt értesítést követő harminc napon belül megszervezi a kormányhivatal.
(8a) Ha a pedagógus munkaköre vagy tanár esetében az általa tanított tantárgy a jelentkezést vagy a portfólió feltöltését követően megváltozik, és ennek következtében a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában a pedagógus véleménye szerint nem valósítható meg, a pedagógus a munkakör vagy a tanított tantárgy megváltozásától számított öt munkanapon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés időpontja előtti harmincötödik napig köteles értesíteni az OH-t. Az OH értesítését követően a pedagógus jogosulttá válik a megváltozott munkakör vagy tantárgy szerint a portfólióját módosítani. A módosításra legfeljebb egy hónap áll rendelkezésre, de legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik napig le kell zárni a portfólió módosítását. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni. Ha a munkakör, tanár esetében a tantárgy-változás az e bekezdésben meghatározott határidő után következik be, vagy arról a pedagógus határidőben nem értesítette az OH-t, a minősítési eljárás az adott évben nem kerül megszervezésre. Gyakornok fokozatba besorolt pedagógus esetében az OH akkor is megszervezi a minősítő vizsgát, ha a munkakör-változás, a tanított tantárgy változása későbbi időpontban következik be. A minősítő vizsgát ebben az esetben a megváltozott munkakörről vagy tanított tantárgyról történt értesítést követő harminc napon belül megszervezi az OH.
(9) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás módszerei:
a) a portfólió előzetes vizsgálata,
b) a pedagógus által tartott foglalkozás, tanóra látogatása, értékelése, megbeszélése,
c) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek a megismerése,
d) az intézményi önértékelés adott pedagógusra vonatkozó elemeinek megismerése,
e) az információk értékelése, felkészülés a védés lebonyolítására, valamint
f) a portfólióvédés lebonyolítása.
(10) A minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vett pedagógus az értékelést követő tizenöt napon belül értékelő lapot tölthet ki a minősítő bizottság elnökéről és a szakértőkről az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer az értékelő lapot elérhetővé teszi a pedagógus, a szakértő, a minősítő bizottság elnöke, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője és a kormányhivatal számára.
(10) A minősítő vizsgán, minősítési eljárásban részt vett pedagógus az értékelést követő tizenöt napon belül értékelő lapot tölthet ki a minősítő bizottság elnökéről és a szakértőkről az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer az értékelő lapot elérhetővé teszi a pedagógus, a szakértő, a minősítő bizottság elnöke és a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője számára.
(11) A minősítő bizottság a minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül döntést hoz. Az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését, a döntést követő öt napon belül, de legkésőbb a minősítő vizsga, minősítési eljárás évének utolsó munkanapjáig a minősítő bizottság elnöke rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben.
(11) A minősítő bizottság a minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül döntést hoz. Az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését a döntést követő öt napon belül, decemberi vizsga vagy portfólióvédés esetében legkésőbb a minősítő vizsga, a minősítési eljárás évének utolsó munkanapjáig a minősítő bizottság elnöke rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését elérhetővé teszi a pedagógus, a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője és a kormányhivatal számára.
(11) A minősítő bizottság a minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül döntést hoz. Az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését a döntést követő öt napon belül, decemberi vizsga vagy portfólióvédés esetében legkésőbb a minősítő vizsga, a minősítési eljárás évének utolsó munkanapjáig a minősítő bizottság elnöke rögzíti az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben. Az OH által működtetett informatikai támogató rendszer az értékelés részletes eredményét, valamint a minősítő bizottság döntését elérhetővé teszi a pedagógus és a pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője számára.
(12) A kormányhivatal a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki, amelyet a minősítő bizottság elnöke és a kormányhivatal megbízott vezetője állít ki.
(12) A kormányhivatal a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki.
(12) Az OH a minősítés eredményéről a (11) bekezdésben meghatározott adatrögzítést követő hét napon belül tanúsítványt állít ki.
11/A. §
(1) A pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 30. napjáig tölti fel portfólióját az informatikai rendszerbe. A portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza - a 9/B. § (1) bekezdés e) pontja kivételével - a 9/B. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket.
(1) A pedagógus legkésőbb a minősítés évét megelőző év november 25. napjáig tölti fel portfólióját vagy pályázatát az informatikai rendszerbe.
(1a) A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést a minősítés évét megelőző év június 30-ától - vagy év közben létesített munkaviszony, közalkalmazotti jogviszony esetén ettől eltérő időpontban - kell biztosítani úgy, hogy a portfólió, pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre.
(1a) A portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést a minősítés évét megelőző év június 30-ától - vagy a 10/A. § (3) bekezdés a)-c) pontjában szereplő esetben ettől eltérő időpontban - kell biztosítani úgy, hogy a portfólió, pályázat feltöltésére legalább negyvenöt nap álljon rendelkezésre.
(1b) A portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza - a 9/B. § (1) bekezdés e) pontja kivételével - a 9/B. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket. Pályázat esetén hiánypótlásra nincs lehetőség.
(1b) A portfóliót feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza - a 9/B. § (1) bekezdés e) pontja kivételével - a 9/B. § (1) bekezdése szerinti kötelező elemeket. A pályázatot feltöltöttnek kell tekinteni, ha az tartalmazza a 9/B. § (4) bekezdése szerinti kötelező elemeket. Ha az (1) bekezdés alapján sikeresen feltöltött portfólió, pályázat tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést, pályázatvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti. Ennek hiányában az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.
(1) bekezdése szerinti kötelező elemeket. Pályázat esetén hiánypótlásra nincs lehetőség. (1c) Ha a portfólió feltöltése az (1) bekezdésben foglalt időpontig
a) a pedagógus jogviszonya keletkezésének időpontjára tekintettel vagy
b) minősítő vizsga vagy kötelező minősítési eljárás esetén az eljárás szünetelése miatt
nem lehetséges, az OH más időpontot jelöl ki és biztosítja a portfólió feltöltésének technikai feltételeit.
(1c) Ha a portfólió feltöltése az (1) bekezdésben foglalt időpontig
a) a pedagógus jogviszonya keletkezésének időpontjára tekintettel vagy
b) minősítő vizsga vagy kötelező minősítési eljárás esetén az eljárás szünetelése miatt
nem lehetséges, az OH más időpontot jelöl ki és biztosítja a portfólió feltöltésének technikai feltételeit.
(2) Ha a pedagógus a portfólió feltöltésére vonatkozó határidőt elmulasztja, az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.
(2) Ha a pedagógus a portfólió vagy a pályázat feltöltésére vonatkozó, az (1) vagy (1c) bekezdésben előírt határidőt elmulasztja, az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségét.
(3) Ha az (1) bekezdés alapján sikeresen feltöltött portfólió tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti. Ennek hiányában az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.
(3) Ha az (1b) bekezdés alapján sikeresen feltöltött portfólió tekintetében hiánypótlás szükséges, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a pedagógus azt legkésőbb a portfólióvédést megelőző huszadik nap előtt megteheti. Ennek hiányában az OH megállapítja a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét.
(4) Ha a portfólió feltöltését követően a pedagógus munkaköre vagy - tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében - az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt munkanapon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi az OH-nál portfóliójának a változás miatti módosítását. A portfólió módosítására az OH-nak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.
(4) Ha a portfólió feltöltését követően a pedagógus munkaköre vagy - tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében - az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt napon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi az OH-nál portfóliójának a változás miatti módosítását. A portfólió módosítására az OH-nak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.
(4) Ha a portfólió feltöltését követően a pedagógus munkaköre vagy - tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében - az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt napon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés, pályázat védése időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi az OH-nál portfóliójának a változás miatti módosítását. A portfólió módosítására az OH-nak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.
(4) Ha a minősítési tervbe való felvételt követően a pedagógus munkaköre vagy - tanár munkakörben foglalkoztatott pedagógus esetében - az általa tanított tantárgy megváltozik, és ennek következtében a pedagógus véleménye szerint a minősítő vizsga, a minősítési eljárás a jelentkezéskor betöltött munkakör vagy megjelölt tantárgy vonatkozásában nem valósítható meg, a pedagógus a változástól számított öt napon belül, de - minősítési eljárás esetében - legkésőbb a portfólióvédés, pályázat védése időpontja előtti harmincötödik napig kezdeményezi az OH-nál portfóliójának vagy pályázatának a változás miatti módosítását. A portfólió vagy pályázat módosítására az OH-nak a kezdeményezés tudomásulvételéről szóló, az informatikai rendszerben megküldött értesítését követő harmincadik napig kerülhet sor. A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást a megváltozott munkakör vagy a tanított tantárgy tekintetében kell lefolytatni.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon felül, ha a minősítési eljárás kijelölt időpontja a minősítési év szeptember 1-jét követő időszakra esik, a pedagógus - a portfólió tartalmát érintő változás bekövetkezése esetében - a minősítés évének augusztus 15. napjáig módosíthatja, kiegészítheti portfólióját.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon felül, ha a minősítési eljárás kijelölt időpontja a minősítési év szeptember 1-jét követő időszakra esik, a pedagógus - a portfólió vagy pályázat tartalmát érintő változás bekövetkezése esetében - a minősítés évének augusztus 15. napjáig módosíthatja, kiegészítheti portfólióját vagy pályázatát.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakon felül, ha a minősítési eljárás kijelölt időpontja a minősítési év szeptember 1-jét követő időszakra esik, a pedagógus - a portfólió vagy pályázat tartalmát érintő változás bekövetkezése esetében - a minősítés évének július 31. napjáig módosíthatja, kiegészítheti portfólióját vagy pályázatát.
(6) Ha a pedagógus az OH-t az (5) bekezdésben meghatározott határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő minősítési évben kerülhet sor.
(6) Ha a pedagógus az OH-t az (6) bekezdésben meghatározott határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő minősítési évben kerülhet sor.
(6) Ha a pedagógus az OH-t a (6) bekezdésben meghatározott határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő minősítési évben kerülhet sor.
(6) Ha a pedagógus az OH-t a (4) bekezdésben meghatározott határidőt követően értesíti, a nem kötelező minősítési eljárásra csak a következő minősítési évben kerülhet sor.
(7) Ha a munkakör, illetve tantárgy megváltozása a minősítő vizsga, a minősítési eljárás OH által kitűzött időpontját megelőző harmincötödik napot követően következik be,
a) a minősítő vizsga, valamint a kötelező minősítési eljárás időpontját az OH a munkakör vagy a tanított tantárgy megváltozásáról történt értesítést követő hatvanadik napot követő időpontra módosítja,
b) a nem kötelező minősítési eljárásra - ha az a minősítés évében már nem valósítható meg - csak a következő minősítési évben kerülhet sor.
11/B. §
(1) Az OH a minősítési év június 30. napjáig tervezett minősítésekre vonatkozóan a minősítés évét megelőző év december 15. napjáig, a minősítési év szeptember első napját követő minősítésekre vonatozóan pedig a minősítési év augusztus 10. napjáig
a) meghatározza a portfóliójukat feltöltött pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárás esetében a portfólióvédésének időpontját,
a) meghatározza a portfóliójukat, pályázatukat feltöltött pedagógusok minősítő vizsgájának, minősítő eljárás esetében a portfólió vagy pályázat védésének időpontját,
b) kijelöli - az intézményvezető, valamint a fenntartó delegáltja kivételével - a pedagógus minősítő vizsgáját, minősítési eljárását lefolytató minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint
c) az a) és b) pontban foglaltakról az informatikai rendszer útján értesíti a pedagógust, a minősítő bizottság elnökét és tagjait, valamint az őket foglalkoztató intézmény vezetőjét.
(1a) Ha a minősítő vizsga vagy a kötelező minősítési eljárás rögzítésének a minősítés évét megelőző év április 15-étől eltérő időpontja miatt a pedagógus nem került be az éves minősítési tervbe, vagy az eljárás felfüggesztésére okot adó körülmény megszűnt, a rögzítés időpontjától vagy az eljárás felfüggesztésére alapot adó körülmény megszűnésétől számított három hónapon belül - ha még a portfólió feltöltésére sem került sor, öt hónapon belül - le kell folytatni az eljárást.
(2) Az intézményvezető köteles lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, minősítési eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő eseményén.
(2) Az intézményvezető a rendes munkaidő terhére köteles lehetővé tenni a pedagógus részvételét a minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás pedagógus személyes részvételét igénylő eseményén, valamint a hospitáláson.
(3) Ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő bizottság elnöke, tagja, vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény vezetője (e bekezdés tekintetében a továbbiakban együtt: érintettek) a körülmény tudomására jutásától számított öt munkanapon belül köteles értesíteni az OH-t. Ha szükséges, az OH - az érintettekkel történő egyeztetést követően - módosítja a portfólióvédés időpontját, a minősítő bizottság elnökének, tagjainak személyét, és erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.
(3) Ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő bizottság elnöke, tagja, vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény vezetője (e bekezdés tekintetében a továbbiakban együtt: érintettek) a körülmény tudomására jutásától számított öt napon belül köteles értesíteni az OH-t. Ha szükséges, az OH - az érintettekkel történő egyeztetést követően - módosítja a portfólióvédés időpontját, a minősítő bizottság elnökének, tagjainak személyét, és erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.
(3) Ha olyan körülmény merült fel, amely a minősítő vizsga, a minősítési eljárás lebonyolítását akadályozza vagy veszélyezteti, a pedagógus, a minősítő bizottság elnöke, tagja, vagy az e személyeket foglalkoztató intézmény vezetője (e bekezdés tekintetében a továbbiakban együtt: érintettek) a körülmény tudomására jutásától számított öt napon belül köteles értesíteni az OH-t. Ha szükséges, az OH - az érintettekkel történő egyeztetést követően - módosítja a portfólióvédés, pályázat védése időpontját, a minősítő bizottság elnökének, tagjainak személyét, és erről haladéktalanul értesíti az érintetteket.
(4) Ha a pedagógus neki fel nem róható okból nem tud részt venni a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételét igénylő eseményén, kérelmére az OH haladéktalanul új időpontot jelöl ki számára. E rendelkezés alkalmazásában fel nem róható ok minden olyan, a részvételt gátló esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése nem vezethető vissza a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartására, illetve mulasztására. Az új időpont kijelölése iránti kérelmet az ok megjelölésével, az ok felmerülésével egyidejűleg, de legkésőbb az elmulasztott esemény napját követő nyolc napon belül lehet az OH részére benyújtani. Ha a minősítő bizottság vagy az OH azt állapítja meg, hogy a minősítő vizsga, a minősítési eljárás személyes részvételt igénylő eseménye a gyakornoknak, pedagógusnak felróható okból hiúsult meg, a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelennek minősül.
(5) Ha a (3) és (4) bekezdésben vagy a 11/A. § (7) bekezdésében foglalt esetben előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, legkésőbb a minősítés évét követő év március 31. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.
(5) Ha a (3) és (4) bekezdésben vagy a 11/A. § (7) bekezdésében foglalt esetben előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, legkésőbb a minősítés évét követő év június 30. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.
(5) Ha a (3) vagy (4) bekezdésben vagy a 10/A. § (3) bekezdésében, vagy a 11/A. § (7) bekezdésében foglalt esetben előre nem látható, elháríthatatlan oknál fogva a minősítés évében már nem lehetséges az új időpont kijelölése, legkésőbb a minősítés évét követő év június 30. napjáig terjedő időszakra eső új időpontot kell kijelölni.
12. §
(1) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - a gyakornok, illetve pedagógus számára díjtalan. A díjat az állam viseli.
(1) A Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozatba történő besorolásra irányuló első minősítő vizsga és a minősítési eljárás díjtalan.
(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás, valamint a Mester- vagy Kutatóprogram módosítására irányuló eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.
(3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10/C. § (4) bekezdése szerinti értesítést követő harminc napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. A díjfizetés elmulasztása esetén az OH a minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelenségét állapítja meg.
(3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10/C. § (4) bekezdése szerinti értesítést követő harminc napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. Az OH a pedagógus kérelmére legfeljebb hat hónapos fizetési halasztást engedélyezhet. A díjfizetés elmulasztása esetén az OH a minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelenségét állapítja meg.
(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a vizsgát, a minősítési eljárást szervező intézmény Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie a vizsgaszervező, a minősítési eljárást szervező által kiállított számla alapján.
(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező kormányhivatal Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie.
(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie.
(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a nem kötelező minősítési eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.
(2) A megismételt minősítő vizsga, a megismételt, továbbá a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás díja a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott, az illetmény számítását megalapozó vetítési alap hetven százaléka, amelyet az eljárás kezdeményezőjének a minősítő vizsgát, minősítési eljárást szervező OH kincstárnál vezetett számlájára kell befizetnie. Megismételt minősítő vizsgának, minősítési eljárásnak a magasabb fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló sikertelenül zárult minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően az ugyanazon fokozatba történő besorolás megszerzésére irányuló minősítő vizsga, minősítési eljárás minősül.
(3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10. § (7) bekezdése szerinti értesítést követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. A díjfizetés elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen, és a kormányhivatal törli a jelentkezést a minősítési tervből.
(3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10. § (7) bekezdése szerinti értesítést követő tizenöt napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. A díjfizetés elmulasztása esetén a jelentkezés érvénytelen, és az OH törli a jelentkezést a minősítési tervből.
(3) A (2) bekezdés szerint díjköteles minősítő vizsga, minősítési eljárás esetén a pedagógus díjfizetési kötelezettségét a 10/C. § (4) bekezdése szerinti értesítést követő harminc napon belül a (2) bekezdés szerint teljesíti. A díjfizetés elmulasztása esetén az OH a minősítő vizsgát, minősítési eljárást megszünteti.
(4) A már befizetett díjat a pedagógus, vagy örököse számára, az OH-hoz intézett kérelem alapján vissza kell téríteni, ha a minősítő vizsgát, a minősítési eljárást az OH a 12/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt okból megszüntette.
12/A. §
(1) A szakértői feladatokat ellátó pedagógus költségtérítésben részesül, amelynek mértéke alkalmanként tízezer forint.
(1) A szakértői, továbbá az OH által szervezett szaktanácsadói feladatokban résztvevő szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus bizonylattal igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt, amelynek mértéke alkalmanként legfeljebb tízezer forint.
(1) A szakértői, továbbá az OH által szervezett szaktanácsadói feladatokban résztvevő szaktanácsadói feladatokat ellátó pedagógus bizonylattal igazolt, jogos költségeinek megtérítésére tarthat igényt.
(2) A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben szakértői feladatot ellátó pedagógus bizonylattal igazolt, jogos költségei megtérítésére tarthat igényt.
(2) A nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó intézményben, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben szakértői, valamint az OH által szervezett szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus igényelheti a tízezer forintot meghaladó, bizonylattal igazolt, jogos költségeinek megtérítését is.
(3) Az OH által szervezett szaktanácsadói feladatokban résztvevő szaktanácsadó pedagógus jogosult a bizonylattal igazolt költségeinek megtérítésére alkalmanként legfeljebb tízezer forintig azzal, hogy a nemzetiségi nevelési-oktatási feladatot ellátó, továbbá a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben szaktanácsadói feladatot ellátó pedagógus igényelheti a tízezer forintot meghaladó, bizonylattal igazolt, jogos költségeinek megtérítését is.

4/A. A minősítő vizsga és minősítési eljárás eredménye, jogorvoslat

12/B. §
(1) A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás értékelési szempontjainak való megfelelését a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik, és értékelésüket az informatikai rendszerben rögzítik. Ha a tagok értékelése egymástól jelentősen eltér, a minősítő bizottság erről egyeztet.
(1) A pedagógus a minősítő vizsga és a minősítési eljárás értékelési szempontjainak való megfelelését a minősítő bizottság tagjai egyenként és összességükben az 1. és 1/A. mellékletben meghatározott súlyozási szabályok alapján, egymástól függetlenül értékelik, és értékelésüket az informatikai rendszerben rögzítik. Ha a tagok értékelése egymástól jelentősen eltér, a minősítő bizottság erről egyeztet.
(2) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részeredményei alapján a portfólióvédés időpontjától számított tizenöt napon belül összegző értékelést kell készíteni, amely tartalmazza
a) a minősítő bizottság döntését a pedagógus követelményeknek való megfeleléséről, és
b) a pedagógus tevékenységének az egyes pedagóguskompetenciák alapján történő értékelését.
(2) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás részeredményei alapján a portfólióvédés, pályázat védése időpontjától számított tizenöt napon belül összegző értékelést kell készíteni, amely tartalmazza
a) a minősítő bizottság döntését a pedagógus követelményeknek való megfeleléséről, és
b) a pedagógus tevékenységének az egyes pedagóguskompetenciák alapján történő értékelését.
(3) A minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-kompetenciák értékelésénél
a) a gyakornok legalább hatvan,
b) a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább hetvenöt, vagy
c) a Mesterpedagógus fokozat elérését célzó minősítési eljárásban a pedagógus legalább nyolcvanöt
százalékot ért el, valamint - az a)-b) pontok esetén - a kompetenciák százalékos értékelése egyenként is meghaladja a huszonöt százalékot.
(4) A Kutatótanár fokozat elérését célzó bírálati eljárás sikeres eredménnyel zárul, ha
a) a pedagógus publikációs tevékenysége megfelelő színvonalú,
b) a szakmai bírálat alapján a Kutatótanár pályázat szakmai színvonala megfelelő, továbbá megvalósítható.
(5) Az összegző értékelést annak meghozatalától számított öt napon belül a minősítő bizottság elnöke feltölti az informatikai rendszerbe. Az összegző értékelést a pedagógus, valamint az őt foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé kell tenni az informatikai rendszerben.
(6) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről az OH az összegző értékelés informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt napon belül, de legkésőbb a minősítés évét követő év március utolsó napjáig elektronikus tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatain, oktatási azonosító számán, a tanúsítvány kiállításának dátumán és az OH elnökének aláírásán kívül a következő bejegyzéseket kell szerepeltetni:
a) gyakornok minősítése esetén: „megfelelt” , „újabb minősítés szükséges” vagy - megismételt minősítési eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg” ,
b) Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítési eljárás esetén: „megfelelt” , „újabb minősítés szükséges” vagy - megismételt eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg” ,
c) Mesterpedagógus fokozatba soroláshoz szükséges minősítési eljárás esetén: „Mesterpedagógus fokozatba lép” vagy „Pedagógus II. fokozatban marad” ,
d) Kutatótanár fokozatba soroláshoz szükséges bírálat alapján: „Kutatótanár fokozatba lép” , „Pedagógus II. fokozatban marad” vagy „Mesterpedagógus fokozatban marad” .
(6) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről az OH elektronikus tanúsítványt állít ki. A tanúsítvány kiállítását az összegző értékelés informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt napon belül, ha a minősítő vizsga vagy minősítési eljárás során a pedagógus mulasztása miatt portfólióvédésre nem került sor, akkor a mulasztás tényének megállapítását követő harminc napon belül, a 11/B. § (5) bekezdésében foglalt esetben legkésőbb a minősítés évét követő év július 31-ig kell elvégezni. A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatain, oktatási azonosító számán, a tanúsítvány kiállításának dátumán és az OH elnökének aláírásán kívül a következő bejegyzéseket kell szerepeltetni:
a) gyakornok minősítése esetén: „megfelelt” , „újabb minősítés szükséges” vagy - megismételt minősítési eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg” ,
b) Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítési eljárás esetén: „megfelelt” , „újabb minősítés szükséges” vagy - megismételt eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg” ,
c) Mesterpedagógus fokozatba soroláshoz szükséges minősítési eljárás esetén: „Mesterpedagógus fokozatba lép” vagy „Pedagógus II. fokozatban marad” ,
d) Kutatótanár fokozatba soroláshoz szükséges bírálat alapján: „Kutatótanár fokozatba lép” , „Pedagógus II. fokozatban marad” vagy „Mesterpedagógus fokozatban marad” .
(7) Az OH az intézményvezető által a 10/A. § (7) bekezdése szerint rögzített sikeres minősítő vizsgára vonatkozó adat alapján tanúsítványt állít ki, amely az (5) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően „az intézményi minősítésen megfelelt” , vagy „az intézményi minősítésen nem felelt meg” bejegyzést tartalmazza.
(7) Az OH az intézményvezető által a 10/A. § (7) bekezdése szerint rögzített sikeres minősítő vizsgára vonatkozó adat alapján tanúsítványt állít ki, amely a (6) bekezdésben meghatározott adatokon túlmenően „az intézményi minősítésen megfelelt” , vagy „az intézményi minősítésen nem felelt meg” bejegyzést tartalmazza.
(3) A minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikeres, ha az értékelés során a pedagógus-kompetenciák értékelésénél
a) a gyakornok legalább hatvan,
b) a Pedagógus II. fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább hetvenöt, vagy
c) a Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozat elérését célzó minősítő eljárásban a pedagógus legalább nyolcvanöt
százalékot ért el.
(4) Az összegző értékelést annak meghozatalától számított öt munkanapon belül a minősítő bizottság elnöke feltölti az informatikai rendszerbe. A tanúsítványt legkésőbb a minősítési év utolsó munkanapjáig, a 11/B. § (5) bekezdésében foglalt esetben a minősítés évét követő év március utolsó napjáig kell kiadni. Az összegző értékelést a pedagógus, valamint az őt foglalkoztató intézmény vezetője számára elérhetővé kell tenni az informatikai rendszerben.
(5) A minősítő vizsga és a minősítési eljárás eredményéről az OH az összegző értékelés informatikai rendszerbe való feltöltésétől számított tizenöt munkanapon belül elektronikus tanúsítványt állít ki. A tanúsítványban a pedagógus természetes személyazonosító adatain, oktatási azonosító számán, a tanúsítvány kiállításának dátumán és az OH elnökének aláírásán kívül a következő bejegyzéseket kell szerepeltetni:
a) gyakornok minősítése esetén: „megfelelt”, vagy „újabb minősítés szükséges”, vagy - megismételt minősítési eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg”,
b) Pedagógus II. fokozathoz szükséges minősítési eljárás esetén: „megfelelt” vagy „újabb minősítés szükséges”, vagy - megismételt minősítési eljárás sikertelensége esetén - „nem felelt meg”,
c) Mesterpedagógus fokozatba soroláshoz szükséges minősítési eljárás esetén: „Mesterpedagógus fokozatba lép”, vagy „Pedagógus II. fokozatban marad”,
d) Kutatótanár fokozatba soroláshoz szükséges minősítési eljárás esetén: „Kutatótanár fokozatba lép”, vagy „Pedagógus II. fokozatban marad”, vagy „Mesterpedagógus fokozatban marad”.
12/C. §
(1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást meg kell szüntetni, ha
a) az OH vagy a minősítő bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben, vagy a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg,
b) a pedagógus a jelentkezést a 10/A. § (2) bekezdése alapján, legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére tekintettel visszavonta,
c) a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladta a hat hónapot,
d) a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítő vizsga, vagy a minősítési eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően, - a pedagógus munkakörben történő további foglalkoztatás céljából történt áthelyezés esete kivételével - megszűnt,
e) a pedagógus a díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,
f) a pedagógus a portfóliót nem töltötte fel vagy a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy
g) a minősítő bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.
(2) Az OH az (1) bekezdés a) pontjában, valamint e)-g) pontjában foglalt esetben a minősítő vizsga, minősítési eljárás sikertelenségét állapítja meg.
(3) A megszüntetésről az OH az informatikai rendszeren keresztül, a döntés okának megjelölésével haladéktalanul értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt.
12/C. §
(1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, valamint a bírálati eljárást meg kell szüntetni, ha
a) az OH vagy a minősítő, illetve bíráló bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben - ideértve azt az esetet is, ha a vezetői, magasabb vezetői feladatok ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik -, vagy a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg,
b) a pedagógus a nem kötelező minősítési, bírálati eljárásra történt jelentkezését - a 10/A. § (2) bekezdése alapján, legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére vagy hozzátartozója tartós ápolására hivatkozással - visszavonta,
c) a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladta a hat hónapot, kivéve minősítő vizsga és kötelező minősítési eljárás esetén, vagy
d) a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítő vizsga vagy a minősítési, bírálati eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően - a pedagógus munkakörben történő további foglalkoztatás céljából történt áthelyezés esete kivételével -, megszűnt.
(1) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, valamint a bírálati eljárást tanúsítvány kiadása nélkül meg kell szüntetni,, ha
a) az OH vagy a minősítő, illetve bíráló bizottság az eljárás bármely szakaszában észleli, hogy a pedagógus a jogszabályi feltételek hiányában nem szerepelhetett volna a minősítési tervben - ideértve azt az esetet is, ha a vezetői, magasabb vezetői feladatok ellátáshoz kapcsolódó programot megvalósítani kívánó pedagógus vezetői, magasabb vezetői megbízása az eljárás alatt bármely okból megszűnik -, vagy a pedagógus munkakörben való foglalkoztatás jogszabályi követelményeinek nem felel meg,
b) a pedagógus a nem kötelező minősítési, bírálati eljárásra történt jelentkezését - a 10/A. § (2) bekezdése alapján, legalább két hónapja folyamatosan fennálló keresőképtelenségére vagy hozzátartozója tartós ápolására hivatkozással - visszavonta,
b) a pedagógus a nem kötelező minősítési, bírálati eljárásra történt jelentkezését - a 10/A. § (2c) bekezdése szerint - visszavonta,
c) a foglalkoztatási jogviszony szünetelése meghaladta a hat hónapot, kivéve minősítő vizsga és kötelező minősítési eljárás esetén, vagy
d) a pedagógus foglalkoztatási jogviszonya a minősítő vizsga vagy a minősítési, bírálati eljárás személyes megjelenését igénylő eseményét megelőzően - a pedagógus munkakörben történő további foglalkoztatás céljából történt áthelyezés esete kivételével -, megszűnt.
(2) Az OH tanúsítványt állít ki a minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelenségéről akkor is, ha
a) a pedagógus az eljárási díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,
b) a pedagógus a portfóliót vagy a pályázatot nem töltötte fel vagy - portfólió esetén - a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy
c) a minősítő vagy a bíráló bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió, pályázat részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.
(2) Az OH tanúsítványt állít ki a minősítő vizsga, minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelenségéről , ha
a) a pedagógus az eljárási díjfizetési kötelezettségének határidőben nem tett eleget,
b) a pedagógus a portfóliót vagy a pályázatot nem töltötte fel vagy - portfólió esetén - a hiánypótlásra való felhívásnak határidőben nem tett eleget, vagy
c) a minősítő vagy a bíráló bizottság megállapította, hogy a pedagógus a portfólió, pályázat részét képező eredetiségnyilatkozatban vállalt kötelezettségét megsértette.
(3) A minősítő vizsgát, a minősítési eljárást, vagy a bírálati eljárást a pedagógus kérelmére fel kell függeszteni
a) a pedagógus tizenöt napot meghaladó keresőképtelensége időtartamára,
b) a pedagógus szülési szabadsága, valamint kötelezően biztosítandó fizetés nélküli szabadsága időtartamára,
c) a 4. § (1a) bekezdésében meghatározott pedagógus-továbbképzés elvégzéséig, de legfeljebb egy évre.
(4) A megszüntetésről, valamint a felfüggesztésről és annak megszűnéséről - kivéve a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott gyakornok minősítő vizsgájának felfüggesztését és megszüntetését - az OH az informatikai rendszeren keresztül, az időpont és a döntés okának megjelölésével az ok tudomására jutását követően haladéktalanul értesíti a pedagógust és az intézményvezetőt.
(5) Ha a minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt meg, és a megszűnés időpontjától számított három hónapon belül új munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő tizenöt napon belül kérheti az OH-tól, hogy szervezze meg a megszűnt minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás követelményei szerinti minősítését. Ennek során a 11/A. § (4) bekezdésében foglalt kérelmet is előterjesztheti. Az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a megszervezés a 11/B. § (5) bekezdés alkalmazásával sem lehetséges.
(5) Ha a nem kötelező minősítési eljárás vagy a bírálati eljárás az (1) bekezdés d) pontja alapján szűnt meg, és a megszűnés időpontjától számított három hónapon belül új munkaviszonyt vagy közalkalmazotti jogviszonyt létesít, a jogviszony létesítését követő tizenöt napon belül kérheti az OH-tól, hogy szervezze meg a megszűnt nem kötelező minősítési eljárás vagy a bírálati eljárás követelményei szerinti minősítését. Ennek során a 11/A. § (4) bekezdésében foglalt kérelmet is előterjesztheti. Az OH a kérelmet csak akkor utasíthatja el, ha a megszervezés a 11/B. § (5) bekezdés alkalmazásával sem lehetséges.
12/D. §
(1) Ha a tanúsítványban név-, szám- vagy más elírás van, a hibát az OH hivatalból vagy az érdekelt jelzésére bármikor kijavítja, ha az nem hat ki a döntés érdemére. A javítást az informatikai rendszerben is át kell vezetni.
(2) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga - kivéve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját - vagy a minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat - ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre - a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett.
(2) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga - kivéve a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját - vagy a minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat - ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre - a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett.
(2) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga - kivéve a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját - vagy a minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat - ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre - a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett.
(2) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga - kivéve a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltők minősítő vizsgáját - vagy a minősítési eljárás, bírálati eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat - ha a panasszal érintett eljárás során sor került a pedagógus személyes részvételét igénylő eseményre - a minősítő vagy bíráló bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ha az OH szükségesnek tartja, az eljárásba szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértőt is bevonhat, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett.
(3) Az OH
a) a tanúsítványt a panasz elbírálásától számított tizenöt napon belül módosítva ismételten kibocsátja és a változást rögzíti az informatikai rendszerben,
b) ha a panasz orvoslása a minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás újbóli lefolytatását igényli, új minősítő vagy bíráló bizottságot kér fel, vagy
c) ha a panasz nem megalapozott, azt elutasítja.
(3a) Ha a panasszal érintett minősítő vizsga, minősítési vagy bírálati eljárás sikertelenségének megállapítására a portfólió vagy a Mesterpedagógus pályázat védését, vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását megelőzően került sor, a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az OH
a) ha a panaszban foglaltaknak helyt ad, megszervezi a portfólió, Mesterpedagógus pályázat védését, vagy a Kutatótanár pályázat elbírálását, vagy
b) ha a panasz nem megalapozott, azt elutasítja.
(3b) A (3) bekezdés b) pontja alapján felkért új minősítő vagy bírálati bizottság a 10/D. § és a 10/E. § alapján jár el és értékeli a pedagógus teljesítményét. Az új bizottság tagjai között nem szerepelhet az a személy, akinek az összeférhetetlenségére hivatkozó panasznak az OH elnöke helyt adott. Az új bizottság értékelése alapján kiadott tanúsítvány ellen további panasznak nincs helye.
(2) Ha a tanúsítvány kiadásával lezárult minősítő vizsga vagy a minősítési eljárás sikertelen volt, a pedagógus a tanúsítvány kiadásától számított tizenöt napos jogvesztő határidőn belül elektronikus úton panasszal élhet az OH-nál. Az OH a határidőben benyújtott panaszban foglaltakat a bizottság elnöke és tagjai, valamint a pedagógus bevonásával tartott egyeztetés eredménye alapján tizenöt napon belül elbírálja. Ennek eredményeként a tanúsítványt tizenöt napon belül módosítva ismételten kibocsátja és a változást rögzíti az informatikai rendszerben. Ellenkező esetben a panaszt elutasítja.
(3) A panasz elutasítása esetén, ha a pedagógus elektronikus úton benyújtott kérelmével a panaszt továbbra is fenntartja, az OH elnöke szakértő bevonásával dönt arról, hogy új minősítő bizottság kirendelése indokolt-e. Szakértőként az Országos szakértői névjegyzéken pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) és pedagógusminősítés szakterületen szereplő, köznevelési szakértő jelölhető ki, aki a 15/2015. (III. 13.) EMMI rendeletben foglalt felkészítésen részt vett. Ha az OH elnöke új minősítő bizottságot jelöl ki, a bizottság a 10/D. § és a 10/E. § alapján jár el és értékeli a pedagógus teljesítményét. Az új minősítő bizottság értékelése alapján kiadott tanúsítvány ellen további panasznak nincs helye. Ha a szakértői szakvélemény alapján a panasz nem megalapozott, az OH elnöke a panaszt elutasítja.
(4) A pedagógus és a bíráló bizottság közötti szakmai kérdést érintő véleményeltérésre hivatkozással a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének vitatására nincs lehetőség.
(5) Ha a tanúsítvány kiadását követően az OH tudomására jut, hogy a pedagógus nem felelt meg a minősítési tervbe való felvétel feltételeinek, a tanúsítványt haladéktalanul visszavonja és erről a pedagógust, valamint az intézményvezetőt egyidejűleg értesíti. A tanúsítvány visszavonására tekintettel a pedagógus illetményét a jövőre nézve kell módosítani. A tanúsítvány kiadását követő három éven túl a tanúsítvány visszavonásának nincs helye.
(6) Ha hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a tanúsítvány visszavonására okot adó feltétel a pedagógus felróható magatartására vezethető vissza, a számára kifizetett illetménytöbbletet, vagy többletbért vissza kell térítenie a munkáltató számára.
12/E. §
(1) A minősítő vizsgán, a minősítési eljárásban részt vett pedagógus a minősítő bizottság tevékenységét a portfólióvédést követő tizenöt napon belül értékelheti az informatikai rendszerben elérhető értékelési lap felhasználásával. Az OH az értékelést negyedévente, azonosításra alkalmatlan módon továbbítja a minősítő bizottság elnöke és tagjai számára.
(1) A minősítő vizsgán, a minősítési eljárásban részt vett pedagógus a minősítő bizottság tevékenységét a portfólióvédést, a pályázat védését követő tizenöt napon belül értékelheti az informatikai rendszerben elérhető értékelési lap felhasználásával. Az OH az értékelést negyedévente, azonosításra alkalmatlan módon továbbítja a minősítő bizottság elnöke és tagjai számára.
(2) Az OH a minősítési évet követő év július 31-éig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.
(2) Az OH a minősítési évet követő év április 30-ig jelentést készít a miniszter részére a minősítő vizsgák és a minősítési eljárások tapasztalatairól, egyúttal javaslatot tehet a pedagógusértékelési eszközök módosítására.

5. Az átsorolás időpontja

5. Az átsorolás időpontja, az átsorolást követő kötelezettségek és a visszasorolás

5. Az átsorolás időpontja, az átsorolást követő kötelezettségek és a visszasorolás

5. Az átsorolás időpontja, az átsorolást követő kötelezettségek és a visszasorolás, valamint az illetmény eltérítése

13. §
(1) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni és a magasabb fokozatba történő besorolást visszamenőleges hatállyal kell elvégezni abban az esetben is, ha
a) a minősítésre a 11/B. § (5) bekezdése alapján a minősítés évét követő évben került sor, vagy
b) a 12/D. § (2)-(3b) bekezdésében foglalt panasz alapján lefolytatott eredményes minősítési eljárás eredményeként a tanúsítvány módosítására került sor.
(2) Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettségi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult.
(3) Ha a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy a jogviszonya fennállása alatt szerez pedagógus szakképzettséget, őt a szakképzettség igazolását követő hónap első napjától Gyakornok fokozatba kell sorolni azzal, hogy munkabére, illetménye ezzel összefüggésben nem csökkenthető.
14. §
(1) A 8. § (5) bekezdése szerinti Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a program megvalósításának időtartama alatt az intézményvezető vagy - ha a pedagógus intézményvezető - a fenntartó egyetértésével, a 12. § (2) bekezdése alkalmazásával legfeljebb két alkalommal módosíthatja Mester- vagy Kutatóprogramját:
a) első ízben a módosítás okának vizsgálata nélkül,
b) második ízben akkor, ha előre nem látható elháríthatatlan külső ok miatt a programban vállaltak teljesítése akadályba ütközik.
(2) A Mester- vagy Kutatóprogram módosítása iránti kérelmet az OH-hoz kell benyújtani az akadály felmerülésétől számított harminc napon belül, feltüntetve benne a módosítást szükségessé tévő indokot.
(3) A kérelemhez csatolni kell
a) a módosított Mester- vagy Kutatóprogramot,
b) a Mester- vagy Kutatóprogramra vonatkozó eredetiségnyilatkozatot,
c) az intézményvezető vagy a fenntartó, továbbá - a felek szándéka szerint - a külső szakmai partner egyetértő nyilatkozatát, és
d) a kérelem elfogadása esetére az együttműködési megállapodás módosításának tervezetét.
(4) Az OH
a) a Mesterprogram módosítására irányuló kérelemnek a 10/D. § (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételnek megfelelő szakértő,
b) a Kutatóprogram módosítására irányuló kérelemnek a 10/G. § (2) bekezdésében meghatározott bíráló bizottság tagjaként való eljárásra jogosult szakértő véleményének megfelelően harminc napon belül helyt ad, vagy azt elutasítja.
(5) Az (1)-(4) bekezdés megfelelő alkalmazásával kell eljárni abban az esetben, ha a Mesterpedagógus a Mesterprogram megvalósítása helyett a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai- szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvétel iránt nyújt be kérelmet, és a 4. § (1) és (4) bekezdésében meghatározott feltételeknek megfelel. Ettől eltérően, ha a fokozat megújításáig legfeljebb két év van hátra, az OH a kérelemnek szakértő bevonása nélkül helyt ad.
14/A. §
(1) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust az e fokozatba való besorolását megelőzően rá irányadó, de legalább Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell visszasorolni, ha
a) a pályázatát nem újítja meg,
b) a megújítás érdekében lefolytatott minősítési eljárás sikertelen volt,
c) kérelmét az OH a 14. § (4) bekezdése alapján elutasította,
d) a (3) bekezdésben szereplő eljárás alapján megállapítást nyert, hogy Mester- vagy Kutatóprogramját nem valósítja meg,
e) intézményvezetői feladatokkal összefüggő Mester- vagy Kutatóprogram vállalása esetén a vezetői, magasabb vezetői megbízása megszűnik, és a programja módosítását az ettől számított harminc napon belül nem kezdeményezte,
f) a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvételre kötelezett Mesterpedagógust az OH az Nkt. 82. § (9) bekezdése alapján törli az Országos szakértői névjegyzékből, vagy a szaktanácsadói névjegyzékből vagy
f) a pedagógiai-szakmai szolgáltatás nyújtásában, az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként történő részvételre kötelezett Mesterpedagógust az OH az Nkt. 82. § (9) bekezdése alapján törli az Országos szakértői névjegyzékből, vagy a szaktanácsadói névjegyzékből,
g) a 17/A. § (11) bekezdésében foglalt körülmény áll fenn.
g) a 17/A. § (11) bekezdésében foglalt körülmény áll fenn, vagy.
h) Mester- vagy Kutatóprogramja módosításának eljárási díját határidőre nem fizette be.
(2) A Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógust foglalkoztató intézmény vezetője, intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus esetében az intézmény fenntartója - a külső szakmai partner bevonásával - évente a szeptember 1. és október 31. közötti időszakban megvizsgálja a Mesterpedagógus, vagy
Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus által az átsorolása, vagy az előző vizsgálat óta eltelt idő alatt a Mester- vagy Kutatóprogramja megvalósítása, továbbá az együttműködési megállapodásban foglaltak teljesítése érdekében végzett tevékenységet. Az intézményvezető, fenntartó az OH-t az ok megjelölésével írásban tájékoztatja arról, ha a Mesterpedagógus vagy a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget. Az intézményvezető, fenntartó a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus teljesítményének színvonalát ezzel összefüggésben nem értékelheti.
(3) Ha az OH a 14. § (4) bekezdésében meghatározott feltételnek megfelelő szakértő véleménye alapján megállapítja, hogy a Mesterpedagógus, Kutatótanár fokozatot szerzett pedagógus a programban vállalt kötelezettségeinek nem tett eleget, erről értesíti a pedagógust és munkáltatóját.
(4) A pedagógust
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén a megújításra történő jelentkezés elmulasztott időpontját követő hónap első napjától,
a) az (1) bekezdés a) pontja esetén az eredeti Mester- vagy Kutatóprogram lejártát követő év első napjától,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén az eredeti Mester- vagy Kutatóprogram lejártát követő év első napjától,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén az OH elutasító határozatának kiadását követő hónap első napjától,
c) az (1) bekezdés c) pontja esetén a kérelem elutasítását követő hónap első napjától,
b) az (1) bekezdés b) pontja esetén a sikertelen minősítési eljárásról kiállított tanúsítvány időpontját követő hónap első napjától,
d) az (1) bekezdés d) pontja esetén a megállapítást követő év január 1-jétől,
d) az (1) bekezdés d) és h) pontja esetén a megállapítást követő év január 1-jétől,
e) az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott határidőt követő hónap első napjától,
f) az (1) bekezdés f) pontja esetén az Országos szakértői névjegyzékből, szaktanácsadói névjegyzékből való törlést követő hónap első napjától,
g) az (1) bekezdés g) pontja esetén az OH erről szóló értesítését követő hónap első napjától,
h) a (3) bekezdésben foglalt értesítést követő hónap első napjától
kell visszasorolni és az illetményét a besorolásának megfelelően megállapítani, amelyhez a pedagógus hozzájárulása nem szükséges.
(5) Ha a pedagógus visszasorolására az (1) bekezdés a)-d) pontja alapján kerül sor, a visszasorolás időpontját követő két éven belül a pedagógus a fokozat elérése érdekében nem jelentkezhet a minősítési eljárásra.

5. A szakmai gyakorlati idő számítása, az átsorolás időpontja

13. §
(1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat
a) pedagógus-munkakörben,
b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,
c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy
f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben
eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.
(1) A magasabb fokozatba történő előrelépéshez és a gyakornoki idő teljesítéséhez szükséges szakmai gyakorlat
a) pedagógus-munkakörben,
b) pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben közalkalmazotti jogviszonyban vagy munkaviszonyban,
c) óraadói megbízásra szóló polgári jogi jogviszony keretében,
d) az Európai Iskolákban pedagógus-munkakörben munkaviszonyban,
e) pedagógus-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói tevékenységgel, vagy
f) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében köznevelés országos irányításával összefüggő munkakörben
g) kizárólag nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmazottak esetében nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben
eltöltött szakmai tevékenységgel szerezhető meg.
(1a) Az (1) bekezdés a)-g) pontja szerinti különböző jogviszonyokban szerzett szakmai gyakorlat időtartamát össze kell számítani. Az összeszámításkor egy évnek 365 napos időtartam felel meg. A szakmai gyakorlat megállapításakor az azonos időtartamra figyelembe vehető több jogviszony közül csak egy jogviszony számítható be.
(2) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő huszonöt százalékát.
(2) A szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszonyban pedagógus-munkakörben eltöltött idő, ha a pedagógus foglalkoztatása nem érte el a munkakörre megállapított heti neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának huszonöt százalékát.
(3) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítést követő év első napjával kerül sor.
(3) A magasabb fokozatba történő besorolásra a sikeres minősítő vizsgát vagy minősítési eljárást követő év első napjával kerül sor. Ezt a szabályt kell alkalmazni és a magasabb fokozatba történő besorolást visszamenőleges hatállyal kell elvégezni abban az esetben is, ha
a) a minősítésre a 11/B. § (5) bekezdése alapján a minősítés évét követő évben került sor, vagy
b) a 12/D. § (2) bekezdésében foglalt panasz alapján lefolytatott minősítési eljárás eredményeként a tanúsítvány módosítására került sor.
(4) Ha a pedagógus a munkaköréhez jogszabályban előírt újabb szakképzettséget szerez magasabb végzettségi szinten, a magasabb végzettségi szintnek megfelelő illetményalapra az oklevél bemutatását követő hónap első napjától jogosult.
14. §
(1) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetén a fizetés nélküli szabadság a harminc napos időtartamot meghaladja, a minősítési eljárás a harminc napot meghaladó fizetés nélküli szabadság megszűnését követően kezdeményezhető.
(2) Ha a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnik, a minősítési eljárás a pedagógus-munkakörre létesített újabb foglalkoztatási jogviszony létesítését követően csak a pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony megszűnése és ismételt létesítése között eltelt idő, de legfeljebb két év után kezdeményezhető.
(2a) Nem kell alkalmazni a (2) bekezdést abban az esetben, ha a munkavállaló a Gyvt. hatálya alá tartozó, ugyanazon intézményben újabb, pedagógus-munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyt létesít azt követően, hogy az intézmény vezetőjének kezdeményezésére az intézményen belül pedagógus-munkakörből nem pedagógus munkakörbe került át.
(3) A legalább hat év nem pedagógus-munkakörben szerzett szakmai gyakorlattal rendelkező és pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.
(3) Ha a pedagógus-munkakörre foglalkoztatási jogviszonyt létesítő személy nem rendelkezik a 13. § (1) bekezdése szerinti jogviszonyban megszerzett két év szakmai gyakorlattal, de bármely más munkakörben, vagy részben a 13. § (1) bekezdésében foglalt jogviszonyban, részben más munkakörben legalább hat év szakmai gyakorlatot szerzett, mentesül az előmeneteli rendszer gyakornoki szakasza követelményeinek teljesítése alól, és Pedagógus I. fokozatba kerül besorolásra.
15. §   Az 1-14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell
a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.
15. §
(1) Az 1-14. §-ban foglaltakat alkalmazni kell
a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben
foglalkoztatott tekintetében is azzal az eltéréssel, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez.
(1) Az 1-14. §-ban foglaltakat a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben a minősítő vizsga, minősítési eljárás során az intézményi önértékelésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(1) Az 1-15/B. §-ban foglaltakat a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a minősítéssel összefüggő rendelkezések tekintetében a pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a besorolás szerinti fokozat megnevezése igazodik a munkakör megnevezéséhez. A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményekben a minősítő vizsga, minősítési eljárás során az intézményi önértékelésre vonatkozó rendelkezéseket nem kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott pedagógus-munkakörben foglalkoztatott esetében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,
b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, valamint
c) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben
eltöltött szakmai tevékenységgel is megszerezhető.
(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott esetében a magasabb fokozatba történő előrelépéshez szükséges szakmai gyakorlat a 13. § (1) bekezdésben foglaltakon kívül:
a) a család-, gyermek- és ifjúságvédelem területén egyetemi, főiskolai végzettséghez kötött szakmai munkakörben, vezető beosztásban,
b) a szociális-képzést folytató felsőoktatási intézményben folytatott oktatói, terepkoordinátori tevékenységgel, valamint
c) a miniszter igazolása alapján közszolgálati jogviszony keretében a gyermek- és ifjúságvédelem országos irányításával összefüggő munkakörben
eltöltött szakmai tevékenységgel is megszerezhető.

5/A. A gyakornoki idő és a mentor

15/A. §
(1) A mentorálás célja, hogy a gyakornokot felkészítse a pedagógus életpálya feladataira.
(2) A mentort az intézményvezető jelöli ki a gyakornokkal azonos munkakörben, tanár esetén - ha lehetséges - azonos tantárgy tanítására foglalkoztatott pedagógusok közül.
(3) Óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott gyakornok esetében - ha a nevelési-oktatási intézményben nem áll alkalmazásban olyan pszichológus szakképzettséggel rendelkező személy pedagógus-munkakörben, aki a gyakornok óvodapszichológus, iskolapszichológus mentorálását elláthatná - az intézményvezető kérésére a pedagógiai szakszolgálati intézmény vezetője a mentori feladatok ellátására óvodapszichológus, iskolapszichológus munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező munkatársát jelöli ki. Ennek feltétele, hogy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálat fenntartója azonos legyen, vagy a nevelési-oktatási intézmény és a pedagógiai szakszolgálati intézmény fenntartója között létrejött megállapodás ezt előírja.
(4) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetében - ha a gyakornok munkakörével azonos pedagógus-munkakörben foglalkoztatott, a (2) bekezdésben meghatározott feltétellel rendelkező mentor nem jelölhető ki - a mentori feladatokat az intézményvezető vagy döntése alapján a gyakornok közvetlen szakmai felettese látja el.
15/B. §
(1) A mentor segíti a gyakornokot a köznevelési intézményi szervezetbe történő beilleszkedésben és a pedagógiai-módszertani feladatok gyakorlati megvalósításában.
(2) A mentor támogatja a gyakornokot az általa ellátott pedagógus-munkakörrel kapcsolatos tevékenységében, e körben segíti
a) az iskola helyi tantervében és pedagógiai programjában, az óvoda, a kollégium pedagógiai programjában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény szakmai programjában a munkaköri feladataira vonatkozó előírások értelmezésében és szakszerű alkalmazásában,
b) a tanítási (foglalkozási) órák felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, tanításhoz alkalmazott segédleteknek, tankönyveknek, taneszközöknek (foglalkozási eszközöknek) a célszerű megválasztásában, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben az adott pedagógus munkakörhöz tartozó feladatok módszertanilag összetartozó egysége (a továbbiakban: foglalkozási egység) felépítésének, az alkalmazott pedagógiai módszereknek, a felhasználható szakmai segédleteknek a megválasztásában,
c) a tanítási (foglalkozási) órák, a foglalkozási egységek előkészítésével, megtervezésével és eredményes megtartásával, megvalósításával kapcsolatos írásbeli teendők ellátásában, valamint
d) a minősítő vizsgára való felkészülésében.
(3) A mentor szükség szerint, de negyedévenként legalább egy, legfeljebb négy alkalommal látogatja a gyakornok tanítási (foglalkozási) óráját, illetve foglalkozási egységét és ezt követően óramegbeszélést tart, továbbá, ha a gyakornok igényli, hetente konzultációs lehetőséget biztosít számára.
(4) A mentor legalább félévente írásban értékeli a gyakornok tevékenységét, pedagóguskompetenciáinak fejlődését, és az értékelést átadja az intézményvezetőnek és a gyakornoknak. A mentor a gyakornoki idő lezárulta előtt összefoglaló értékelést készít a gyakornoki időszak tapasztalatairól. Ekkor külön féléves értékelést nem kell készíteni. Ha a foglalkoztatási jogviszony a gyakornoki idő lejárta előtt megszűnik, a jogviszony megszűnésekor a mentor soron kívül értékelést készít.

5/B. A pedagógus előmenetel hatálya alá tartozók egyes csoportjaira vonatkozó szabályok

15/C. §
(1) Az 1-14/A., valamint a 15/A-15/B. §-ban foglaltakat
a) a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézményben pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó, valamint a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus-munkakörben foglalkoztatott tekintetében a (2) bekezdésben, valamint a 6. § (3)-(4) bekezdés utolsó mondatában foglalt eltérésekkel,
b) a pedagógus szakképzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy tekintetében is
b) a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy tekintetében is
b) a pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel vagy szakképesítéssel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört betöltő személy tekintetében is
alkalmazni kell.
(2) A pedagógus-munkakört, valamint nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakört egyaránt betöltő személy minősítésére és szakmai gyakorlatának számítására a pedagógus munkakört betöltőkre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

6. A pedagógusok illetménypótléka megállapításának részletes szabályai

16. §
(1) A magasabb vezetői megbízás megszűnését megelőzően legalább tíz évig intézményvezetői megbízással rendelkező pedagógus „címzetes igazgatói” címben és pótlékban részesül, amennyiben intézményvezetői megbízásának lejártát vagy megszűnését követően továbbra is a korábban általa vezetett intézményben marad. A pótlék mértéke a volt intézményvezető korábbi vezetői pótlékának huszonöt százaléka.
(2) Osztályfőnöki pótlékra jogosult az a pedagógus, aki iskolában osztályfőnöki feladatokat, kollégiumban, alapfokú művészeti iskolában önálló tanulócsoport-vezetői feladatot lát el.
(3) A munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) pótlékra az a pedagógus jogosult, aki intézményi munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) vagy intézmények közötti munkaközösség-vezetői (tanszakvezetői, tagozatvezetői, szakosztályvezetői) feladatot lát el.
(4) A tagintézmény-vezető, intézményegység-vezető az intézményvezető-helyettesi pótlék
a) felső határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a hétszázötven főt,
b) az illetményalap harminc százalékának megfelelő pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma meghaladja a kettőszázötven főt, de legfeljebb hétszázötven fő,
c) alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult, ha a tagintézmény, intézményegység gyermek-, tanulólétszáma legfeljebb kettőszázötven fő.
(4a) A (4) bekezdés alkalmazásában az október 1-jei gyermek- és tanulólétszám az irányadó.
(5) A tagintézményvezető-helyettes és az intézményegységvezető-helyettes az intézményvezető-helyettesi pótlék alsó határa alapján megállapított pótlékra jogosult.
(6) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez. E pótlékra jogosult az a pedagógus is, aki óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.
(6) Nemzetiségi pótlékra az a pedagógus jogosult, aki
a) nemzetiségi nyelvű óvodában, iskolában, kollégiumban állandó jelleggel, neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének legalább ötven százalékában nemzetiségi anyanyelven nevelő, oktató munkát végez, vagy
b) óvodában, iskolában siket vagy nagyothalló gyermekek, tanulók nevelésénél, oktatásánál a jelnyelvet is alkalmazza, feltéve, hogy rendelkezik a szakértő jeltolmács vagy fordító jeltolmács szakképzettséggel.
(7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.
(7) Gyógypedagógiai pótlékra az a pedagógus jogosult, aki sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelését, iskolai nevelés-oktatását, kollégiumi nevelését vagy fejlesztő nevelés-oktatását a szakértői bizottság szakvéleményében foglaltak szerint végzi, feltéve, ha kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy ha az általa felkészített gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.
(8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben dolgozik, amely a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott, illetve az országos átlagot jelentősen meghaladó munkanélküliséggel sújtott települések jegyzékéről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a társadalmi-gazdasági és infrastrukturális szempontból elmaradott települések között szereplő községben található.
(8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus jogosult, aki olyan köznevelési intézményben vagy a köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések - ide nem értve a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeket - között szereplő településen található.
(8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai-szakszolgálatban pedagógus-munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki olyan köznevelési intézményben vagy a köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található.
(8) A nehéz körülmények között végzett munkáért járó pótlékra az a pedagógus-munkakörben foglalkoztatott jogosult, aki
a) az óvodai nevelésben, nappali rendszerű általános vagy középfokú iskolai oktatásban, kollégiumban, pedagógiai szakszolgálatnál vagy e köznevelési intézmény olyan feladatellátási helyén dolgozik, amely a kedvezményezett települések besorolásáról és a besorolás feltételrendszeréről szóló kormányrendelettel kiadott jegyzékben a kedvezményezett települések között szereplő településen található, vagy
b) az Mt. szerinti általános teljes napi munkaidő alapulvételével meghatározott heti munkaidő legalább ötven százalékában a köznevelési intézmény által folytatott képességkibontakoztató, integrációs felkészítés vagy óvodai fejlesztő program keretében a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott feladatokat lát el, kivéve, ha a képesség- kibontakoztató felkészítéshez adható többlettámogatás kizáró feltételei fennállnak, vagy ha a hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók aránya a feladatellátási helyen nem éri el az öt százalékot.
(9) A pedagógus számára jogszabályban meghatározottak szerint az (1)-(8) bekezdésben meghatározott pótlékokon felül további pótlék is megállapítható.
(10) Ha az ágazati pótlékot középfokú végzettséggel nem rendelkező munkavállaló vagy közalkalmazott részére kell fizetni, a középfokú végzettséghez kapcsolódó pótlékalappal számolt pótlékra jogosult.

7. A pedagógusok munkaidejének beosztása

17. §
(1) A pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
15. munkaközösség-vezetés,
16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás, valamint
20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint
22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára
rendelhető el.
(1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
12. osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
15. munkaközösség-vezetés,
16. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyekre történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása, valamint
22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára,
23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel
rendelhető el.
(1) Nevelési-oktatási intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, tanítási órák előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók teljesítményének értékelése,
3. az intézmény kulturális és sportéletének, versenyeknek, a szabadidő hasznos eltöltésének megszervezése,
4. heti egy órát meghaladó részében a tanulók nevelési-oktatási intézményen belüli önszerveződésének segítésével összefüggő feladatok végrehajtása,
5. előre tervezett beosztás szerint vagy alkalomszerűen gyermekek, tanulók - tanórai és egyéb foglalkozásnak nem minősülő - felügyelete,
6. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
7. a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő feladatok végrehajtása,
8. eseti helyettesítés,
9. a pedagógiai tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
10. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
11. a szülőkkel történő kapcsolattartás, szülői értekezlet, fogadóóra megtartása,
12. az osztályfőnöki munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része,
12. az osztályfőnöki, kollégiumi tanulócsoport-vezetői munkával összefüggő tevékenység heti két órát meghaladó része,
13. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
14. a nevelőtestület, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
15. a munkaközösség-vezetés heti két órát meghaladó része,
15. a munkaközösség- vezetés, tanszakvezetés heti két órát meghaladó része,
16. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,
17. környezeti neveléssel összefüggő feladatok ellátása,
18. iskolai szertár fejlesztése, karbantartása,
19. hangszerkarbantartás megszervezése,
20. különböző feladatellátási helyeken történő alkalmazás esetében a köznevelési intézmény telephelyei közötti utazás,
21. a pedagógiai program célrendszerének megfelelő, az éves munkatervben rögzített, tanórai vagy egyéb foglalkozásnak nem minősülő feladat ellátása,
22. a gyakornok felkészülése a minősítő vizsgára, valamint
23. pedagógus-továbbképzésben való részvétel rendelhető el.
(1a) Az (1) bekezdés 4., 12. és 15. pontjában meghatározott tevékenység összesen heti négy óra erejéig számít be a kötött munkaidő neveléssel-oktatással lekötött részébe.
(2) Egyéb foglalkozás a tantárgyfelosztásban tervezhető, rendszeres nem tanórai foglalkozás, amely
a) szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör,
b) sportkör, tömegsport foglalkozás,
c) egyéni vagy csoportos felzárkóztató, fejlesztő foglalkozás,
d) egyéni vagy csoportos tehetségfejlesztő foglalkozás,
e) napközi,
f) tanulószoba,
g) tanulást, iskolai felkészülést segítő foglalkozás,
h) pályaválasztást segítő foglalkozás,
i) közösségi szolgálattal kapcsolatos foglalkozás,
j) diákönkormányzati foglalkozás,
k) felzárkóztató, tehetség-kibontakoztató, speciális ismereteket adó egyéni vagy csoportos, közösségi fejlesztést megvalósító csoportos, a szabadidő eltöltését szolgáló csoportos, a tanulókkal való törődést és gondoskodást biztosító egyéni, a kollégiumi közösségek működésével összefüggő csoportos kollégiumi, valamint szakkollégiumi foglalkozás,
l) tanulmányi szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, valamint
m) az iskola pedagógiai programjában rögzített, a tanítási órák keretében meg nem valósítható osztály- vagy csoportfoglalkozás
(2a) Pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógus számára a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében
1. foglalkozások, vizsgálatok, szűrések, egyéb közvetlen foglalkozások előkészítése,
2. a gyermekek, tanulók fejlődésének, vizsgálati eredményeinek értékelése,
3. szakértői, továbbá a pedagógiai szakszolgálati tevékenység során keletkező vizsgálati és egyéb vélemények készítése,
4. fejlesztési tervek készítése,
5. a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok végrehajtása,
6. eseti helyettesítés,
7. a pedagógiai, szakszolgálati tevékenységhez kapcsolódó ügyviteli tevékenység,
8. az intézményi dokumentumok készítése, vezetése,
9. külső és belső kapcsolattartás,
10. pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítése, mentorálása,
11. a szakalkalmazotti értekezlet, a szakmai munkaközösség munkájában történő részvétel,
12. munkaközösség-vezetés,
12. heti két órát meghaladó időtartamban munkaközösség-vezetés
13. az intézményfejlesztési feladatokban való közreműködés,
13. az intézményfejlesztési és intézményi önértékelési feladatokban való közreműködés,
14. feladatvégzési helyek közötti utazás,
15. a gyermek, a tanuló fejlődéséhez szükséges egyéb, pedagógiai szakszolgálati intézményen kívüli tevékenység végzése,
16. a pedagógiai szakszolgálati intézmény folyamatos nyitvatartásának biztosításában való közreműködés,
17. gyakornok esetében a minősítő vizsgára való felkészülés,
18. pedagógus-továbbképzésben való részvétel
rendelhető el.
(3) A pedagógus a kötött munkaidőben köteles a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálati intézményben tartózkodni, kivéve, ha kizárólag az intézményen kívül ellátható feladatot lát el. A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
(3) A kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató határozza meg, hogy melyek azok a feladatok, amelyeket a pedagógusnak a nevelési-oktatási intézményben, pedagógiai szakszolgálat intézményében, és melyek azok a feladatok, amelyeket az intézményen kívül lehet teljesítenie.
(4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
(4) A neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét meghaladóan a pedagógusnak további tanórai és egyéb foglalkozás, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozás megtartása akkor rendelhető el, ha
a) a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére,
b) a munkakör nincs betöltve, és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaközvetítési eljárás sikertelen maradt, és a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerében sem áll rendelkezésre megfelelő szakember vagy
c) a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.
(5) A (4) bekezdésben meghatározottak alapján az egy pedagógusnak elrendelhető tanórai és egyéb foglalkozások, pedagógiai szakszolgálati közvetlen foglalkozások száma egy tanítási napon a kettő, egy tanítási héten a hat órát nem haladhatja meg. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő, óvodapedagógus esetében a kötött munkaidő felső határa felett eseti helyettesítés a (4) bekezdésben foglaltak alapján rendelhető el, egy pedagógus számára tanítási évenként legfeljebb harminc tanítási napra, óvoda esetében egy nevelési éven belül legfeljebb harminc napra.
(6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan 100, legfeljebb 120 fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva.
(6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Ha az e bekezdés szerinti pedagógus részt vesz a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti húsz óránál.
(6) Azokban a kollégiumokban, amelyekben a pedagógiai felügyelői munkakör nem került bevezetésre, a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti harminc, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti huszonhat óra, amely teljesíthető az iskolai vagy kollégiumi foglalkozáson részt nem vevő tanulók - étkezési, alvási és a heti pihenőnapon, munkaszüneti napon teljesített ügyeleti időn kívüli - folyamatos pedagógiai felügyeletének ellátásával is. Ebben az esetben a kollégiumi pedagóguslétszám meghatározásánál figyelembe kell venni a tanulók nemenként és épületenként megadott létszámát, a kollégiumi foglalkozási időn kívül nemenként és épületenként átlagosan száz, legfeljebb százhúsz fős tanulói csoporthoz egy pedagógussal számolva. Ha az e bekezdés szerinti pedagógus részt vesz a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában, neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több heti huszonnégy, gyakorló kollégiumban és fogyatékos tanulók kollégiumában heti húsz óránál.
(6a) A Pedagógus I. fokozatba való átsoroláshoz szükséges minősítést megszerzett, de Pedagógus I. fokozatba még át nem sorolt pedagógus az Nkt. 62. § (11) bekezdése alkalmazása szempontjából gyakornoknak tekintendő.
(7) Az intézményvezető az órarend és a munkatervben meghatározott feladatok alapján az intézményben foglalkoztatott pedagógusok vonatkozásában munkaidő-nyilvántartást vezet, és a munkavégzést havonta igazolja.
(8) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a területileg illetékes tankerület vezetőjével egyeztetve készíti el.
(8) A tankerületi központ által fenntartott iskola intézményvezetője az iskolai tantárgyfelosztást a tankerületi központ vezetőjével egyeztetve készíti el.
17/A. §
(1) Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több
a) heti tizennyolc óránál,
b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,
c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál,
továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.
(1) Ha a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatokat lát el, munkaidő-kedvezményben részesül. A neveléssel-oktatással lekötött munkaideje nem lehet több
a) heti tizennyolc óránál,
b) óvodapedagógus esetén huszonöt óránál,
c) vezetőpedagógus esetében tíz óránál, vezető óvodapedagógus esetében huszonkettő óránál,
továbbá tanítási hetenként legalább egy tanítási napra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.
(2) A Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetén az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal lekötött heti munkaideje nem lehet több
a) a gyermekotthoni, utógondozó otthoni, javítóintézeti nevelő, pszichológus, javítóintézeti utógondozó, szakoktató, területi gyermekvédelmi szakszolgálati pszichológus, gyógypedagógus esetén huszonnégy óránál,
b) gyermekotthoni gyógypedagógus, fejlesztő pedagógus, javítóintézeti gyógypedagógus esetén tizenkilenc óránál,
c) nevelőszülői tanácsadó, területi gyermekvédelmi szakszolgálati családgondozó esetén harminckét óránál.
c) nevelőszülői tanácsadó, területi gyermekvédelmi szakszolgálati családgondozó, örökbefogadási tanácsadó esetén harminckét óránál.
(2a) Az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző, Mesterpedagógus fokozatba besorolt
a) bölcsődei kisgyermeknevelő, gyógypedagógus, pszichológus, szaktanácsadó, továbbá
b) egységes óvoda-bölcsődei kisgyermeknevelő
tekintetében a kötött munkaidőből számítandó munkaidő-kedvezmény napi hat órás kötött munkaidő esetén heti hat óra, napi hét órás kötött munkaidő esetén heti hét óra.
(3) Az (1) bekezdés szerinti szakértői, szaktanácsadói tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt nevelőszülői hálózat szakmai vezetője, gyermekotthon vezető, javítóintézeti otthonvezető esetében a munkaidő-kedvezmény nyolc óra.
(3a) Annak a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusnak, aki osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői vagy a tanulók önszerveződését segítő feladatot lát el, a neveléssel-oktatással lekötött munkaideje a kerekítés általános szabályai alkalmazásával nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetén heti kilenc óra, vezető óvodapedagógus esetén heti húsz óra.
(4) A (2) és (3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt úgy kell biztosítani, hogy a pedagógust hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt úgy kell biztosítani, hogy a pedagógust hetenként legalább egy munkanapra a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesíteni kell a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátása érdekében.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerinti munkaidő-kedvezményt az intézmény vezetője az OH-nak - vagy szaktanácsadói feladatok ellátása esetén a pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézménynek - a szakértői, szaktanácsadói feladatokra az adott minősítési naptári évre szóló megbízása alapján köteles biztosítani.
(6) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott munkaidő-kedvezményben részesülő pedagógus egy tanítási évben legfeljebb huszonöt tanítási napon az OH felkérésére
a) a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolításához kapcsolódó, minősítő bizottságban való részvétellel összefüggő feladatokat,
a) a minősítő vizsga, minősítési eljárás lebonyolításához kapcsolódó, minősítő bizottságban, bíráló bizottságban való részvétellel összefüggő feladatokat, ideértve azt az esetet is, ha ezt a Nemzeti Pedagógus Kar delegáltjaként,
b) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) lebonyolításában való részvételt,
c) a minősítő vizsga, a minősítési eljárás, továbbá az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet) jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével összefüggő feladatokat,
d) a pedagógiai-szakmai szolgáltatások körébe tartozó feladatokat,
e) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben a Mesterpedagógus részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadóként történő közreműködést
látja el.
(7) Az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában részt vevő pedagógus, az ott meghatározott munkaidő-kedvezmény terhére, a (6) bekezdésben meghatározott huszonöt alkalommal történő felkérésen felül
a) részt vesz az OH által meghatározott továbbképzésen, amely az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként való részvételéhez szükséges ismeretek fejlesztésére szolgál,
b) közreműködik az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés részét képező intézményi önértékelés elkészítésében résztvevő pedagógusok munkájában az OH által meghatározott köznevelési intézményekben, valamint
c) az OH kijelölése alapján közreműködik a minősítő vizsgát, minősítési eljárást követően benyújtott panaszok elbírálásában.
(8) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással - vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény esetén a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal - le nem kötött részében heti két órában
a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését,
b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint
c) részt vesz - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével - a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében.
(8) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részében - a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást nyújtó intézmény, javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetén a kötött munkaidőnek a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal le nem kötött részében, a Gyvt. hatálya alá tartozó bölcsőde, valamint az Nkt. hatálya alá tartozó egységes óvoda-bölcsőde esetén a teljes munkaidő kötött munkaidőn felüli részében - heti két órában
a) ellátja a pedagógusjelölt, gyakornok szakmai segítését,
b) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok, belső képzések szervezésében és megtartásában, valamint
c) részt vesz - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével - a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében.
(8) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással - vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást vagy javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetén a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal le nem kötött részében, bölcsőde esetén a teljes munkaidő kötött munkaidőn belüli részében - heti két órában
a) fejlesztő támogató tevékenységet végez, melynek keretében aa) ellátja a pedagógus szakmai segítését,
ab) ellátja a gyakornok mentorálását,
ac) képzések lebonyolításában vesz részt,
b) fejlesztő innovátori tevékenységet lát el, melynek keretében:
ba) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok elemzésében és készítésében, belső képzések szervezésében és megtartásában,
bb) részt vesz - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével - a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében, vagy
c) intézményvezetői tevékenységként köznevelési, vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény tekintetében intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatokat és fejlesztéseket végez.
(8) Az a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki az (1)-(3) bekezdésben meghatározott feladatok ellátásában nem vesz részt, a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással - vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó gyermekvédelmi szakellátást vagy javítóintézeti nevelést nyújtó intézmény esetén a neveléssel, fejlesztéssel és vizsgálattal - le nem kötött részében, bölcsőde esetén a teljes munkaidő kötött munkaidőn belüli részében - heti két órában
a) fejlesztő támogató tevékenységet végez, melynek keretében aa) ellátja a pedagógus szakmai segítését,
ab) ellátja a gyakornok mentorálását,
ac) képzések lebonyolításában vesz részt,
b) fejlesztő innovátori tevékenységet lát el, melynek keretében:
ba) részt vesz a közneveléssel összefüggő szakmai, tartalmi-tantervi, pedagógiai-módszertani, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmények esetében a gyermekvédelemmel összefüggő szakmai, módszertani fejlesztésekben, kutatásokban, intézményi dokumentumok elemzésében és készítésében, belső képzések szervezésében és megtartásában,
bb) részt vesz - a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben foglalkoztatott pedagógus kivételével - a tanulóknak a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben szereplő vagy a miniszter által meghirdetett és finanszírozott országos vagy nemzetközi tanulmányi, szakmai, művészeti és sportversenyre történő felkészítésében, vagy
c) intézményvezetői tevékenységként köznevelési, vagy a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény tekintetében intézményvezetéssel, fejlesztéssel kapcsolatos tanácsadási feladatokat és fejlesztéseket végez.
(9) A köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízással rendelkező vagy ilyen munkakört betöltő pedagógus szakértői, szaktanácsadói feladatainak ellátásába - legfeljebb öt minősítő vizsgához, minősítési eljáráshoz kapcsolódó alkalom erejéig - be kell számítani azt is, amikor a minősítő bizottságnak az intézményvezető vagy az intézményvezető által megbízott tagjaként jár el.
(10) Az (1)-(3) bekezdésben foglaltakat a Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógusra is alkalmazni kell, ha az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, vagy a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt vagy szaktanácsadói feladatokat lát el.
(10) A Kutatótanárt a kötött munkaidőnek neveléssel-oktatással le nem kötött részéből heti két óra munkaidő- kedvezmény illeti meg a Kutatóprogramjában foglaltak, valamint az együttműködési megállapodásban vállaltak teljesítése érdekében végzett tevékenység céljára.
(11) Ha az e §-ban felsorolt feladatokat ellátó Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a (6) és (7) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, az OH a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.
(12) A (11) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Mesterpedagógus fokozatba történt besorolását megelőzően elért legmagasabb fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.
(13) Az (1)-(12) bekezdés alkalmazásakor a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - a kerekítés általános szabályai alkalmazásával - nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel- oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább tizenegy óra.
(13) A 17. § és az (1)-(12) bekezdés alkalmazásakor a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - a kerekítés általános szabályai alkalmazásával - nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel- oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább tizenegy óra.
(13) Az (1)-(12) bekezdés alkalmazásakor a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - a kerekítés általános szabályai alkalmazásával - nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel- oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább tizenegy óra.
(13) A 17. § és az (1)-(12) bekezdés alkalmazásakor a pedagógus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje - a kerekítés általános szabályai alkalmazásával - nem lehet kevesebb, mint a munkaköre szerint rá irányadó neveléssel- oktatással lekötött munkaidő alsó határának hetvenöt százaléka, vezetőpedagógus esetében legalább tizenegy óra.
18. §   A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá a Közalkalmazotti Tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.
18. §   A szakszervezetek tisztségviselőit, továbbá az üzemi tanács vagy a közalkalmazotti tanács tagjait és elnökét megillető munkaidő-kedvezményt a pedagógus kötött munkaidejének terhére kell kiadni oly módon, hogy a munkaidő-kedvezmény nyolcvan százaléka a neveléssel-oktatással lekötött munkaidőre, húsz százaléka a neveléssel-oktatással lekötött idő felső határa feletti kötött munkaidőre essen.
19. §
(1) A köznevelési intézmény munkatervében - az intézményi feladatokkal összhangban - meg kell tervezni
a) középiskola esetén a középszintű és az emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő, továbbá a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben, a szaktanácsadói feladatokban közreműködő,
b) szakiskola esetén a szakmai vizsga vizsgáztató bizottságainak munkájában részt vevő,
c) a pedagógusok minősítésében és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben közreműködő
pedagógusok várható munkaidő-beosztását oly módon, hogy az érintettek részt tudjanak venni a felsorolt feladatok végrehajtásában.
(2) A középszintű és emelt szintű érettségi vizsga és a szakmai vizsga napjait, továbbá a minősítésben és az országos-pedagógiai szakmai ellenőrzésben történő részvétel napjait a munkatervben a közreműködő pedagógusok tekintetében tanítás nélküli munkanapként kell megtervezni.
(3) A munkáltató a munkatervben meghatározott feladatok elosztása során az egyenlő bánásmód követelményét köteles megtartani. Ennek érdekében a tanítás elrendelésénél, és az egyéb feladatok szétosztásánál biztosítani kell az arányos és egyenletes feladatelosztást a nevelőtestület tagjai között.

8. Az alkotói szabadság igénybevételének részletes szabályai

20. §
(1) Az alkotói szabadság a kormányhivatal által kijelölt köznevelési szakértőnek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe.
(1) Az alkotói szabadság az OH által kijelölt köznevelési szakértőnek a pedagógus szakmai munkatervére vonatkozó javaslatára, a munkáltató engedélye alapján vehető igénybe.
(2) Az Nkt. 65. § (6) bekezdésében foglalt tíz év számításánál a pedagógus-, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. A minősítő bizottság ellenőrzi a munkatervben megfogalmazottak teljesítését.
(2) Az Nkt. 65. § (6) bekezdésében foglalt tíz év számításánál a pedagógus-, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben eltöltött időt lehet figyelembe venni. Az OH által a 10/D. § (1)-(3) bekezdése szerint létrehozott minősítő bizottság ellenőrzi a munkatervben megfogalmazottak teljesítését.
(3) A fizetés nélküli alkotói szabadság tartamába az igénybevétel évében járó alap- és pótszabadság nem számítható be.
(4) Az alkotói szabadság idején a pedagógus legfeljebb a fizetés nélküli szabadságot megelőző utolsó havi illetménye pótlékok nélkül számított összegének mértékéig állami ösztöndíjat kaphat.

III. FEJEZET
A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEK VEZETŐI

9. Magasabb vezetői és vezetői megbízások köre

21. §   A köznevelési intézményben - az intézmény gazdálkodási jogosítványaitól függetlenül -
a) magasabb vezetői megbízásnak minősül:
aa) a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, a fenntartó vezetője vagy megbízottja által adott intézményvezetői megbízás,
ab) a tagintézményvezetői megbízás,
ac) az intézményegység-vezetői megbízás,
ad) az intézményvezető-helyettesi megbízás,
ae) az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás,
ae) a tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény kivételével a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti intézményvezető-helyettesi megbízás,
b) vezetői megbízásnak minősül:
ba) a tagintézményvezető-helyettesi megbízás,
bb) az intézményegységvezető-helyettesi megbízás,
bc) a gazdasági, az ügyviteli, a műszaki, a személyzeti vezetői megbízás.

9/A. A nevelési-oktatási intézményvezetői megbízás feltételei

21/A. §
(1) Nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás feltétele:
a) az adott nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakör betöltéséhez szükséges, az Nkt. 3. mellékletében meghatározott szakképzettség, középiskolában pedagógus-munkakör betöltésére jogosító mesterképzésben szerzett szakképzettség,
b) pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettség,
c) legalább négy év pedagógus-munkakörben, vagy heti tíz tanóra vagy foglalkozás megtartására vonatkozó óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat, valamint
d) a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben fennálló, határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló alkalmazás vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló alkalmazás.
(2) Az (1) bekezdés c) pontja szerinti óraadói megbízás ellátása során szerzett szakmai gyakorlat megállapításakor az egy időben több köznevelési intézménnyel fennálló óraadói megbízási jogviszony keretében ellátott tanórák, foglalkozások számát össze kell adni.
(3) A kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók nevelését, oktatását ellátó nevelési-oktatási intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételek mellett felsőfokú végzettséggel és a gyermekek, tanulók sajátos nevelési igényének típusa és súlyossága szerinti gyógypedagógusi, gyógypedagógiai tanár vagy terapeuta, konduktor, konduktor-tanító, konduktor-óvodapedagógus, konduktor(tanító) vagy konduktor(óvodapedagógus) szakképzettséggel rendelkezik.
(4) Ha nincs a képzés szakirányának megfelelő egyetemi szintű tanárképzés, szakgimnázium vezetésével megbízható az is, aki a képzés szakirányának megfelelő mesterképzésben szerzett szakképzettséggel rendelkezik.
(5) Többcélú intézményben intézményvezetői megbízást az kaphat, aki bármelyik, az intézmény által ellátott feladatra létesíthető intézmény vezetői megbízásához szükséges feltételekkel rendelkezik. Ha a feltételek bármelyike mesterfokozatot ír elő, az intézményvezetői megbízáshoz erre van szükség.
21/B. §   Ha az intézményvezetői megbízásra irányuló pályázati eljárás azért nem vezetett eredményre, mert egyetlen pályázó sem rendelkezett pedagógus-szakvizsga keretében szerzett intézményvezetői szakképzettséggel, legfeljebb egyszer két évre szóló intézményvezetői megbízás adható annak a személynek is, aki az intézményvezetői megbízás többi feltételének megfelel, rendelkezik pedagógus-szakvizsgával, és megbízásával egyidejűleg vállalja az intézményvezetői szakképzettség megszerzését. Az e szakasz szerinti megbízás pályázat nélkül további három évvel meghosszabbítható, ha az érintett az intézményvezetői megbízását követően az intézményvezetői szakképzettséget megszerezte.

10. Az intézményvezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai

10. Az intézményvezetői, vezetői pályázati eljárás lebonyolításának részletes szabályai, a pályáztató feladatai

22. §
(1) A 21. §-ban rögzített magasabb vezetői, vezetői megbízást - a (2) bekezdésben meghatározottak figyelembevételével - az év során bármikor, öt évre kell adni. A határozott idő lejártát követően a közalkalmazott - az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglalt kivétellel - az e §-ban meghatározott eljárás lefolytatásával ismételten megbízható magasabb vezetői, vezetői feladat ellátásával.
(2) Ha a nevelési-oktatási intézményben az intézményvezetői megbízás utolsó napja nem a július 1-jétől augusztus 15-ig terjedő időszakra esik, a megbízás lejártának időpontját akkor is erre az időszakra kell adni, ha az (1) bekezdésben meghatározottak alapján a határidő egyébként ennél az időpontnál legfeljebb hat hónappal korábban vagy később járna le.
(3) Az Nkt. 67. § (7) bekezdésében foglaltak szerinti nyilvános pályázat kiírása nélküli magasabb vezetői megbízás akkor adható, ha azzal a nevelőtestület legalább kétharmada egyetért.
(4) A (3) bekezdésben meghatározott esetben a fenntartói írásbeli kezdeményezés nevelőtestületnek történő átadásától számított legalább tizenöt napot kell biztosítani a nevelőtestületi egyetértő nyilatkozat megadására.
(5) Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - az állami intézményfenntartó központ vezetője, a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.
(5) Az intézményvezetői pályázati eljárás előkészítésével összefüggő feladatokat - ide nem értve a pályázati feltételek meghatározását - a tankerületi központ vezetője, a köznevelési intézményt fenntartó települési önkormányzat jegyzője, más fenntartó esetén a megbízási jogkör gyakorlójának megbízottja (a továbbiakban: pályáztató) látja el.
(6) Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.
(6) Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást - a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a személyügyi központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.
(6) Az intézményvezetői magasabb vezetői megbízásra irányuló pályázati felhívást - a Kjt. 20/A. § (4) bekezdésében meghatározottakon túl - a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában is közzé kell, egyéb magasabb vezetői, vezetői megbízás esetén közzé lehet tenni. A pályázat benyújtásának határidejét ezekben az esetekben is a személyügyi központ internetes oldalán történő közzétételtől kell számítani.
(7) A pályázati felhívásnak a Kjt. 20/A. § (3) bekezdésében foglaltakon kívül tartalmaznia kell:
a) a munkahely megjelölését,
b) a magasabb vezetői beosztásra történő megbízás időtartamát,
c) a megbízás kezdő napját és megszűnésének időpontját, valamint
d) a beosztáshoz kapcsolódó juttatásokat.
23. §
(1) A pályázati eljárásban biztosítani kell, hogy a pályázat iránt érdeklődők a pályázatok elkészítéséhez szükséges tájékoztatást megkapják, és az intézményt megismerhessék.
(2) A pályázatnak tartalmaznia kell a pályázó szakmai önéletrajzát, a vezetési programját, továbbá a pályázati felhívásban megfogalmazott feltételeknek történő megfelelés hitelt érdemlő igazolását, valamint a pályázó nyilatkozatát arról, hogy hozzájárul személyes adatainak a pályázattal kapcsolatos kezeléshez, továbbításához.
(3) A pályáztató a pályázattal kapcsolatos vélemények kialakításához - a pályázatnak a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) részére történő átadás napját követő első munkanaptól számítva - legalább harminc napot köteles biztosítani (a továbbiakban: véleményezési határidő).
(4) A nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) az Nkt. 70. § (2) bekezdés j) pontja alapján a véleményezési határidőn belül alakíthatja ki szakmai véleményét a vezetési programról. A pályázati eljárásban lehetővé kell tenni, hogy a nevelőtestület (szakalkalmazotti értekezlet) mellett a vezetési programról véleményt nyilváníthasson a Nemzeti Pedagógus Kar illetékes területi szerve.
(5) A pályáztató a pályázattal együtt megküldi a megbízási jogkör gyakorlójának a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja a megbízási jogkör gyakorlóját, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.
(6) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az illetékes tankerületi igazgató a pályázattal együtt megküldi az állami intézményfenntartó központ vezetőjének a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.
(6) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetében az illetékes tankerületi igazgató a pályázattal együtt megküldi az oktatási központ vezetőjének a kialakított véleményeket, vagy tájékoztatja, ha a jogosultak nem éltek a véleményezési jogukkal.
(7) Az állami intézményfenntartó központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és - több pályázó esetén - a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.
(7) Az oktatási központ vezetője és a tankerületi központ vezetője az eljárás jogszerűségéről szóló nyilatkozatát, és - több pályázó esetén - a pályázatok rangsoráról kialakított indokolt javaslatát megküldi a miniszternek.
(8) A pályázatot a véleményezési határidő lejártát követő harminc, ha az elbírálásra váró pályázatok száma a huszonötöt eléri, hatvan napon belül el kell bírálni. Ha a megbízási jogkört közgyűlés vagy képviselő-testület gyakorolja, a pályázatokat a közgyűlés, képviselő-testület részére a véleményezési határidő lejártát követő harmincadik, illetve hatvanadik napot követő első testületi ülésre be kell nyújtani.
24. §
(1) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül, e bekezdésben foglaltak szerint, legfeljebb egy évig láthatók el, a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel.
(1) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül - e bekezdésben foglaltak szerint - legfeljebb egy évig láthatók el a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak figyelembevételével. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.
(1) Ha az intézményvezetői feladatok ellátására kiírt pályázat nem vezetett eredményre, mert nem volt pályázó, vagy egyik pályázó sem kapott megbízást, vagy ha az intézményvezetői feladatok ellátására szóló megbízás a megbízás határidejének lejárta előtt megszűnt, a köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok ellátására - nyilvános pályázat kiírása nélkül - vezetői beosztás ellátására szóló megbízás adható a megfelelő feltételekkel rendelkező személynek. A köznevelési intézmény vezetésével kapcsolatos feladatok újabb nyilvános pályázat kiírása nélkül - e bekezdésben foglaltak szerint - legfeljebb egy évig láthatók el. E rendelkezések alkalmazásában megfelelő feltétel az intézményvezetői megbízáshoz szükséges feltétel. Ilyen megbízás hiányában az intézmény vezetésével kapcsolatos feladatokat a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott helyettesítés rendjében foglaltak szerint kell ellátni.
(2) Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetői megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat a 22. § (2) bekezdésében meghatározottak alkalmazásával.
(2) Új köznevelési intézmény vagy szervezeti és szakmai tekintetben önálló intézményegység, tagintézmény kialakításakor nyilvános pályázat kiírása nélkül, szervezési feladatok ellátására szóló vezetői megbízás adható. A megbízás legfeljebb a tevékenység megkezdését követő évre szólhat.
(3) Az (1) és (2) bekezdésben szabályozott vezetői megbízást a miniszter, az országos, területi nemzetiségi önkormányzat közgyűlése, a települési nemzetiségi önkormányzat, a települési önkormányzat képviselő-testülete, illetve a fenntartó vezetője vagy megbízottja adja. A vezetői megbízáshoz be kell szerezni a helyi nemzetiségi önkormányzat egyetértését, ha a köznevelési intézmény a nemzetiségi nevelés-oktatásban részt vevő intézmény.
25. §
(1) Az intézményvezetői megbízásnál a szakmai gyakorlatba beszámít
a) a tanügy-irányítási munkakörben,
b) a pedagógiai szakszolgálatban és a pedagógiai-szakmai szolgáltatás ellátását nyújtó munkakörben,
c) szakiskolában és szakközépiskolában a nem iskolai gyakorlati képzésben szakoktatói vagy gyakorlati oktatásvezetői munkakörben,
d) művészeti szakiskolában és szakközépiskolában, valamint alapfokú művészeti iskolában a képzés szakirányának megfelelő művészeti pályán
eltöltött idő is, ha a pályázó rendelkezik legalább három év - a 29. § (3) bekezdésében meghatározott - szakmai gyakorlattal.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába foglalkoztatási jogviszony esetén nem számít be a fizetés nélküli szabadság harminc napot meghaladó időtartama, továbbá a jogviszony azon időtartama, amikor a foglalkoztatás nem érte el a teljes munkaidő huszonöt százalékát.
26. §
(1) A nevelési-oktatási intézményben - függetlenül attól, hogy szervezetileg önálló intézményként vagy intézményegységként, illetve tagintézményként működik - biztosítani kell, hogy az alatt az időszak alatt, amelyben a gyermekek, tanulók az intézményben tartózkodnak, a vezetői feladatok ellátása ne maradjon ellátatlanul, ennek érdekében:
a) a nevelési-oktatási intézmény vezetője és helyettesei közül legalább egyiküknek, vagy
b) ha a nevelési-oktatási intézményben a vezetői megbízással rendelkezők létszáma, illetve a vezetők betegsége vagy más okból való távolléte nem teszi lehetővé a vezetői feladatok a) pont szerinti ellátását, a köznevelési intézmény szervezeti és működési szabályzatában meghatározott helyettesítési rendben kijelölt közalkalmazottnak
a nevelési-oktatási intézményben kell tartózkodnia, aki ekként felel a nevelési-oktatási intézmény biztonságos működéséért.
(2) Az (1) bekezdés b) pontja szerinti közalkalmazott, munkavállaló felelőssége, intézkedési jogköre - a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezésének vagy a munkáltató eltérő írásbeli intézkedésének hiányában - az intézmény működésével, a gyermekek, tanulók biztonságának megóvásával összefüggő, azonnali döntést igénylő ügyekre terjed ki.
(3) Az önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény fenntartója, valamint működtetője intézményenként megtervezi és az érintett intézmény vezetőjének elektronikus úton megtekinthetővé teszi azt az összeget, amely adott költségvetési évben az intézmény feladatainak az ellátásához rendelkezésre áll, valamint meghatározza azt az összeget, amely felett az intézmény vezetőjét közvetlen rendelkezési jog illeti meg.
27. §   A 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.
27. §   A 22. § (2) bekezdése, a 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.
27. §   A 26. § (1) és (2) bekezdése kivételével a 10. alcímet az egyházi és a magánintézményekben nem kell alkalmazni, amennyiben a munkáltató mellőzi a pályázatot.

IV. FEJEZET
A KJT. EGYES RENDELKEZÉSEINEK VÉGREHAJTÁSA A KÖZNEVELÉSI INTÉZMÉNYEKBEN

11. A pályázat és a próbaidő kikötésének mellőzése

28. §
(1) Intézményvezetői megbízás esetén az Nkt. 67. § (7) bekezdésében meghatározott feltételek fennállásakor nem kell pályázatot kiírni.
(2) Mellőzhető a pályázat kiírása a köznevelési intézményekben a nem az alapfeladat ellátására irányuló munkakörök esetében. Az alapfeladat ellátására irányuló munkakör az Nkt. 4. § 1. pontjában meghatározott alapfeladat ellátásához kapcsolódó, az Nkt. 3. mellékletében rögzített pedagógus-munkakör, a pedagógiai szakértő, a pedagógiai előadó munkakör.
(3) Mellőzhető a pályázat kiírása abban az esetben, ha a munkakört olyan személlyel kívánják betölteni, akit határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszonyban legalább tíz hónapot foglalkoztattak, feltéve, hogy a korábbi jogviszony megszűnése és az új jogviszony keletkezése között legfeljebb 183 nap telt el.
(3a) Nem kell pályázatot kiírni arra a pedagógus munkakörre, amelyben a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet alapján ösztöndíjas támogatási szerződést kötött pedagógust a végzettsége, szakképzettsége megszerzését követően a támogatási szerződésben, valamint a Klebelsberg Képzési Ösztöndíjról szóló 52/2013. (II. 25.) Korm. rendelet 11. § (1) bekezdése alapján meghatározott feltételek szerint kívánnak alkalmazni.
(4) A megüresedett álláshelyekre a pályázatot a megüresedéstől számított harminc napon belül ki kell írni, ha a pályázati kiírás nem mellőzhető.
29. §
(1) Ha a közalkalmazotti jogviszonyt pedagógus-munkakörre létesítik, nem köthető ki próbaidő annak, akinek
a) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belüli alkalmazására abban a köznevelési intézményben kerül sor, amelyben pedagógusképzést folytató felsőoktatási intézmény hallgatójaként az óvodai gyakorlati foglalkozását, illetve pedagógiai gyakorlatát részben vagy egészben teljesítette, vagy
b) határozatlan idejű kinevezésére abban az intézményben kerül sor, amelyben a kinevezése előtt már határozott időre foglalkoztatták és az előző közalkalmazotti jogviszonya megszűnésétől számítva 183 nap még nem telt el,
feltéve, hogy az a)-b) pontok szerinti foglalkoztatás ideje elérte a négy hónapot.
(2) Nem köthető ki próbaidő annak a részére sem, aki
a) pedagógus-munkakörben eltöltött legalább öt év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, vagy
b) a pedagógiai intézet alaptevékenysége szerinti munkakörben legalább tíz év szakmai gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy kinevezésével egyidejűleg magasabb vezetői megbízást kap.
(3) Próbaidő kikötése szempontjából szakmai gyakorlatként

a) óvodában óvodapedagógus-munkakörben

b) más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint
c) felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben
eltöltött időt kell figyelembe venni.
(3) Intézményvezetői megbízás esetén szakmai gyakorlatként

a) óvodában óvodapedagógus-munkakörben

b) más nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben, valamint
c) felsőfokú oktatási intézményben oktatói munkakörben
eltöltött időt kell figyelembe venni.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 13. § (1) bekezdése szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.
(4) A (3) bekezdés szerinti szakmai gyakorlat időtartamába nem számít be a 6. §-a és 6/A. §-a szerint a szakmai gyakorlatba be nem számítható időtartam.

12. A nevelő-oktató munkát végzők pótszabadságára való jogosultsága és a szabadság kiadásának szabályai

12. A nevelő-oktató munkát, pedagógiai szakszolgálati tevékenységet végzők pótszabadságra való jogosultságának és szabadsága kiadásának szabályai

30. §
(1) Nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus, óvoda- és iskolapszichológus, valamint a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus munkakörben foglalkoztatottak jogosultak az nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra.
(1) A nevelő és oktató munkát végzőket megillető pótszabadságra
a) nevelési-oktatási intézményben az Nkt. 3. mellékletében felsorolt pedagógus,
b) pedagógiai szakszolgálati intézményben a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott pedagógus, valamint
c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász
c) a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök közül a pedagógiai asszisztens, szabadidő-szervező, gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő, pedagógiai felügyelő, gyógypedagógiai asszisztens, pszichopedagógus, gyógytornász
munkakörben foglalkoztatottak jogosultak.
(2) A pedagógust a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott pedagógust, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat a tárgyévi pótszabadsága idejéből kötelező munkavégzésre - legfeljebb tizenöt munkanapra - a következő esetekben lehet igénybe venni:
a) továbbképzés, foglalkoztatást elősegítő képzés,
b) a nevelési-oktatási intézmény működési körébe tartozó nevelés, oktatás,
b) a nevelési-oktatási intézmény tevékenységi körébe tartozó nevelés, oktatás, a pedagógiai szakszolgálati intézmény tevékenységi körébe tartozó pedagógiai szakszolgálati tevékenység,
c) ha a pedagógus szabadságát részben vagy egészben a szorgalmi időben, óvodapedagógus esetében - a június 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszak kivételével - a nevelési évben adják ki.
(3) A pedagógus számára az iskolában az őszi, a téli és a tavaszi szünet munkanapjai tanítás nélküli munkanapok, amelyek idejére a köznevelési intézményben ellátandó feladat is elrendelhető.
(4) A pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.
(4) A nevelési-oktatási intézményekben a pedagógus szabadságát - a tizenhat évesnél fiatalabb gyermek után járó pótszabadság kivételével - elsősorban a nyári szünetben, óvodákban a július 1-jétől augusztus 31-éig tartó időszakban kell kiadni, annak figyelembevételével, hogy a gyermekek óvodai nevelését a teljes óvodai nevelési évben biztosítani kell. Ha a szabadság a nyári szünetben nem adható ki, akkor azt az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben, a szünet munkanapjait meghaladó szabadságnapokat pedig a szorgalmi időben, illetve a nevelési év többi részében kell kiadni.

13. A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak besorolására vonatkozó szabályok

31. §
(1) A köznevelési intézményben nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak esetében az egyes fizetési osztályokba tartozó munkaköröket a 2. melléklet határozza meg.
(2) Műszaki vezető munkakörbe kell besorolni az iskolai tanműhely, tangazdaság, tanüzem, tanerdő vezetését ellátó közalkalmazottat.
(3) Ügyintéző munkakörbe kell besorolni az érdemi döntés-előkészítő feladatot ellátó közalkalmazottat és a szakmai döntés-előkészítést végző közalkalmazottat.
(4) Gazdasági dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó érdemi, gazdasági, műszaki, tervezési, számviteli, belső ellenőrzési feladatot ellátó közalkalmazottat.
(5) Műszaki dolgozó munkakörbe kell besorolni a szakképesítéshez kötött feladatot ellátó közalkalmazottat.
(6) Ügyviteli dolgozó munkakörbe kell besorolni az adminisztratív jellegű munkakörben dolgozó közalkalmazottat.
(7) Kisegítő dolgozó munkakörbe kell besorolni a köznevelési intézmény működtetésével összefüggő, kisegítő jellegű feladatot ellátó közalkalmazottat.
32. §
(1) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és nincs olyan szakképesítés, amely a munkakör betöltésére jogosít, a munkakör ellátásához legalább olyan iskolai végzettségre, képesítésre van szükség, amelyet a Kjt. 61. § (1) bekezdése a fizetési osztályba soroláshoz előír. Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, a közalkalmazottat a legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni a munkakörre megállapított osztályok közül.
(2) Ha jogszabály nem határozza meg a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, és van olyan szakképesítés, amelyik a munkakör ellátására képesít, és
a) a közalkalmazott nem rendelkezik azzal, az (1) bekezdésben foglaltak szerint,
b) a közalkalmazott rendelkezik azzal, a szakképesítése alapján vagy ha az kedvezőbb, az (1) bekezdésben foglaltak szerint
kell besorolni.
(3) Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell.
(3) Az e §-ban foglaltakat a 2. mellékletben felsorolt valamennyi munkakörben alkalmazni kell. Ha a közalkalmazott a „B”-„D” fizetési osztályba került besorolásra, illetménye nem lehet kevesebb a garantált bérminimum összegénél.
(4) Ha e rendelet a munkakörre több fizetési osztályt állapít meg, és
a) külön jogszabály intézménytípusonként meghatározza a munkakör ellátásához szükséges iskolai végzettséget, szakképesítést, szakképzettséget, a közalkalmazottat arra a köznevelési intézménytípusra vonatkozó rendelkezések szerint kell besorolni, amelyikkel közalkalmazotti jogviszonyban áll, vagy
b) külön jogszabály alapján a munkakör több iskolai végzettséggel, képesítéssel ellátható, a közalkalmazottat a munkakör ellátásához szükséges legmagasabb iskolai végzettsége, képesítése alapján kell besorolni.
(5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot.
(5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya az intézményben a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap.
(5) Gyógypedagógiai pótlékra jogosult a nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott is, feltéve, hogy kizárólag sajátos nevelési igényű gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, vagy, ha a munkaköri feladatai ellátásával érintett gyermekek, tanulók közül a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók aránya a nevelési év, tanév első napján eléri a harminchárom százalékot. A pótlék mértéke megállapításának alapja a közalkalmazott besorolásánál figyelembe vett végzettségi szintnek megfelelő illetményalap.
(6) A nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazottnak a következő illetménypótlékok adhatók:
a) felzárkóztatási pótlék annak, aki beilleszkedési, magatartási, tanulási zavarral küzdő gyermekekkel, tanulókkal foglalkozik, valamint
b) különlegesen nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlék annak, aki különlegesen nehéz körülmények között dolgozik.
(6) A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdésében meghatározott feltételek szerint.
(6) A nehéz körülmények között végzett munka utáni pótlékra a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörökben foglalkoztatott közalkalmazott is jogosult a 16. § (8) bekezdés a) pontjában meghatározott feltételek szerint.
32/A. §
(1) A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény - ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak - százhét százaléka.
(1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény - ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak - százhét százaléka.
(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény - amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak - száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.
32/A. §
(1) A pedagógus szakképzettséggel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény - ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak - százhét százaléka.
(1) A pedagógus szakképzettséggel vagy szakképesítéssel nem rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott kinevezésben szereplő illetménye, munkaszerződésben szereplő alapbére nem lehet kevesebb, mint a Kjt. szerinti besorolásukhoz tartozó garantált illetmény - ha az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak - százhét százaléka.
(2) A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény a Kjt. szerinti garantált illetmény - amennyiben az érintett személy a kötelező legkisebb munkabérre vagy garantált bérminimumra jogosult, ez utóbbiak - száztíz százaléka erejéig biztosítja a fedezetet az illetmény, munkabér (1) bekezdésben meghatározott mértéket meghaladó, munkáltatói mérlegelésen alapuló emelésére.

14. A rendkívüli munkavégzés, az ügyelet és a készenlét köznevelési intézményekben történő elrendelésének szabályai

33. §
(1) A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy
b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
(1) Az Mt. 110. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl ügyelet és készenlét rendelhető el
a) a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban, vagy
b) a pedagógiai, nevelési programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához.
(2) Az ügyeletért és a készenlétért a munkavégzésre való rendelkezésre állás és a rendkívüli munka díjazását is magában foglaló átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.
(3) Ha a pedagógus, feltéve, hogy a munkaidő-beosztásból más nem következik - a pedagógiai programban meghatározottak szerint tanulmányi kiránduláson vagy más, a pedagógiai, nevelési programban meghatározott, nem az iskolában, kollégiumban, óvodában szervezett programon vesz részt, munkanapon tizennégy órától másnap reggel hat óráig, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon nulla órától huszonnégy óráig tartó időszakban ügyeletet teljesít. Az ügyelet idejéből huszonkettő órától másnap reggel hat óráig tartó időszakból a ténylegesen munkavégzéssel töltött időt (a továbbiakban: mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet), a reggel hat órától huszonkettő óráig tartó időszaknak pedig a teljes időtartamát (a továbbiakban: nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet) - ha e rendelet másképp nem rendelkezik - be kell számítani a rendkívüli munkavégzés idejébe. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
(4) Ha a kollégiumban foglalkoztatott pedagógus nem tart foglalkozást - és a munkaidő-beosztásából más nem következik - a heti pihenőnapon és munkaszüneti napon a reggel hat órától huszonkét óráig tartó időszakban nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet, továbbá bármely nap a huszonkét órától másnap reggel hat óráig tartó időszakban mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyeletet teljesít. E rendelkezésektől a kollektív szerződés, ennek hiányában a munkáltató a közalkalmazott javára eltérhet.
(5) Készenlét esetén az átalánydíj mértéke az óradíj húsz százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon harminc százaléka. A mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj ötven százaléka, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon hatvan százaléka. A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén az átalánydíj mértéke az óradíj hatvan százaléka, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot, az óradíj száz százaléka, ha nem kap másik pihenőnapot, az óradíj százötven százaléka.
(6) Ha a készenlétet, ügyeletet pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus-munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejét teljesíti, több, eltérő óraszámú munkakörben történő foglalkoztatás esetén az egyes munkakörök kötelező óráinak az átlagát. Ha az ügyeletet, készenlétet - részben vagy egészben - nem pedagógus-munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíját harminc órával számolva kell meghatározni. E rendelkezésektől a közalkalmazott javára a kollektív szerződés, kollektív szerződés hiányában a munkáltató eltérhet.
(7) Nem illeti meg a közalkalmazottat az ügyelet után pihenőidő, ha az ügyeletet kollégiumban, illetve a pedagógiai, nevelési programban előírt tanulmányi kiránduláson vagy más, nem az óvodában, iskolában, kollégiumban szervezett programon teljesíti, továbbá, ha az ügyelet alatt nem kellett munkát végezni.
(8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.
(8) Az e §-ban meghatározott óradíj egy órára eső összege a pedagógus havi illetményének a következőkben meghatározott osztószámmal megállapított hányada. Az osztószámot az érintett beosztott pedagógus munkakörére előírt neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó mértékének 4,33-mal történő szorzata adja.

V. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

15. Hatályba léptető rendelkezés

34. §   Ez a rendelet 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. Vegyes és átmeneti rendelkezések

35. §
(1) A nevelési-oktatási intézményekben
a) alkalmazott vezetők kötelező létszámát a 3. melléklet,
b) foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4. melléklet
határozza meg.
(1) Az óvoda kivételével a nevelési-oktatási intézményekben
a) alkalmazott vezetők kötelező létszámát a 3. melléklet,
a) alkalmazott vezetők, valamint a gyakorlati oktatásvezetők kötelező létszámát a 3. melléklet,
b) foglalkoztatott nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottak körét és finanszírozott létszámát a 4. melléklet
határozza meg.
(2) A nevelési-oktatási intézményben a pedagógus álláshelyek számításának alapja
a) a gyermekek, tanulók finanszírozott heti foglalkoztatási időkerete,
b) az átlag csoport- és osztálylétszám, valamint
c) a neveléssel-oktatással lekötött munkaidő alsó határa.
(3) A köznevelési intézmény közalkalmazottjának, munkavállalójának a fizetési kategóriák - a Kjt. előmeneteli és illetményrendszere hatálya alá tartozók esetében a fizetési fokozatok - közötti várakozási idejét egy évvel csökkenteni kell, ha törvénnyel alapított kitüntetést vagy díjat, vagy miniszter által alapított díjat kapott.
(4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai és a pedagógiai szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.
(4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, valamint a doktori cselekmény alapján szerzett doktori cím. A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai, a pedagógiai és tanácsadó szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.
(4) A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű a munkakör ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozat, vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozat (dr.univ.). A pedagógus-szakvizsgával egyenértékű továbbá a klinikai, a pedagógiai és tanácsadó szakpszichológusi, a fogyatékosság típusának megfelelő szakorvosi, a gyermekgyógyász, a gyermek neurológus, a pszichiáter szakorvos és a szociális szakvizsga.
(5) Az iskolapszichológus kötelező létszámát az iskola tanulólétszáma alapján kell meghatározni oly módon, hogy 500 tanulónként egy, a teljes munkaidő ötven százalékában foglalkoztatott iskolapszichológust kell alkalmazni.
(6) Ha külön jogszabályban meghatározottak szerint az iskolai könyvtár működtetése kötelező, a könyvtáros tanár (tanító) létszámának megállapításánál minden, az ötödik-tizenkettedik évfolyamon a helyi tantervben szereplő könyvtári órát, továbbá a könyvtár nyitva tartásának idejét is figyelembe lehet venni.
(7) A köznevelési intézményben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor nem kell alkalmazni a Kjt. 20. § (2) bekezdés c) pontját.
36. §
(1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(1) A gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseket az e rendelet hatálybalépését követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. Az e rendelet hatálybalépése előtt létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendeletnek (a továbbiakban: Kjt. vhr.) a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A gyakornok kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha jogviszonya e rendelet hatálybalépése előtt keletkezett. Az Mt. hatálya alá tartozó pedagógust két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(2) A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást.
(2) A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus minősítési eljárása során 2013. szeptember 1. és 2018. június 30. között a 3. § (1) bekezdésében meghatározott, a minősítési eljárásra történő jelentkezéshez szükséges szakmai gyakorlat időtartamára vonatkozó szabályt nem kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén Pedagógus I. fokozatba besorolt, több mint nyolc év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus először 2014-ben kezdeményezheti a minősítési eljárást. A saját kezdeményezésre induló minősítési eljárás feltételeként előírt szakmai gyakorlat idejébe, a gyakornoki időben megszerzett szakmai gyakorlat kivételével be kell számítani a 2013. szeptember 1. előtt megszerzett szakmai gyakorlatot is.
(3) A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által kialakított és üzemeltetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §-ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.
(3) A pedagógus-szakvizsgával és tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkező pedagógus 2014. április 30-áig kérelmezheti a Pedagógus II. fokozatba 2015. január 1-jével történő besorolását. A kérelem alapján a besorolás további feltétele, hogy a pedagógus 2014. április 30-áig feltöltse portfólióját a miniszter által kijelölt, az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe. A Pedagógus II. fokozatba be kell sorolni azt, akinek a portfóliója tartalmazza a 8. §-ban foglaltakat. Az eljárást az OH szervezi.
(4) A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(4) A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus legkésőbb 2018. december 31-éig a 3. § szerinti minősítési eljárásban köteles részt venni. Ha erre a megjelölt időpontig nem kerül sor, a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és 2019. január 1-jétől újra Pedagógus I. fokozatba kell besorolni, azzal hogy a munkáltató a Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.
(4) A 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus besorolása minősítési eljárás lefolytatása nélkül véglegessé válik. Az OH az érintettek Pedagógus II. fokozatra irányuló minősítési eljárásra való jelentkezését törli, és őket erről tájékoztatja. Ettől eltérően az a 2015. január 1-jén ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2016. július 1. előtt a 3. § szerinti minősítési eljárásban vett részt, amely sikertelen tanúsítvány kiadásával zárult - feltéve, hogy 2019. december 31-ig nem szerzi meg a Pedagógus II. fokozatba való besoroláshoz szükséges sikeres minősítést - 2020. január 1-jén a Pedagógus II. fokozatba való ideiglenes besorolását elveszti, és ezen időponttól őt Pedagógus I. fokozatba kell visszasorolni. Illetménye megállapításához beleegyezése nem szükséges, de a munkáltató a Pedagógus I. és a Pedagógus II. fokozat alapján a pedagógust megillető illetmény különbözetére visszamenőleg nem tarthat igényt.
(5) A miniszter a pedagógus-előmeneteli rendszer országos bevezetése érdekében pályázati felhívást tesz közzé a Mesterpedagógus fokozatba történő besorolás céljából. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.
(6) Az (5) bekezdés szerinti pályázaton az a pedagógus vehet részt, aki
a) rendelkezik legalább tizenöt év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával,
a) rendelkezik legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal és pedagógus-szakvizsgával,
b) szerepel az Országos szakértői névjegyzéken, vagy az Országos érettségi vizsgaelnöki névjegyzéken vagy a szaktanácsadói névjegyzéken,
b) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint
b) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Eszterházy Károly Egyetem által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint
c) vállalja, hogy részt vesz az OH által szervezett szakértői vagy az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen, valamint
c) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.
c) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 12/A. §-ban, valamint a 17/A. § (1) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.
d) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.
(7) Az (5) bekezdés szerinti felhívás alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben nem tesz eleget a (6) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatoknak. A besorolás visszavonását követően a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.
(7) A pedagógust a (6) bekezdés szerinti sikeres pályázat alapján, a (6) bekezdés b) pontjában meghatározott továbbképzés sikeres elvégzése esetén, miután pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen a jogszabályban meghatározottak szerint jelentkezett és felvételt nyert az Országos szakértői névjegyzékre vagy a szaktanácsadói névjegyzékre, a Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.
(7a) A (7) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, amennyiben önhibájából nem tesz eleget a (6) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a pedagógust a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.
(8) A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy az (5) bekezdés a)-d) pontjában foglalt feltételeknek megfelel. A szakértői feladatokat az e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(8) A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a pedagógus, aki nem rendelkezik a (6) bekezdés a) pontjában előírt tizennégy év szakmai gyakorlattal, de szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken, 2015. december 31-ig részt vehet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(8) A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a pedagógus, aki nem rendelkezik a (6) bekezdés a) pontjában előírt tizennégy év szakmai gyakorlattal, de szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken, 2015. december 31-ig részt vehet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 4. § (5), valamint (7) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(8) A 2015. december 31-éig Pedagógus I. vagy Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus is részt vehet a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vagy a szaktanácsadói feladatok ellátásában, feltéve, hogy a (6) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelel. Az a pedagógus, aki nem rendelkezik a (6) bekezdés a) pontjában előírt tizennégy év szakmai gyakorlattal, de szerepel a szaktanácsadói névjegyzéken, 2015. december 31-ig részt vehet a szaktanácsadói feladatok ellátásában. A szakértői vagy szaktanácsadói feladatokat e bekezdés alapján ellátó pedagógusra is alkalmazni kell a 12/A. §-ban, valamint a 17/A. § (1) és (8) bekezdésében foglaltakat.
(9) Az e rendelet hatálybalépésekor gyakorlati oktatásvezetői, gyakorlati oktatásvezető-helyettesi vezetői megbízással rendelkező közalkalmazott intézményvezető-helyettesi, intézményegység-vezetői, intézményegységvezető-helyettesi, tagintézmény-vezetői, tagintézményvezető-helyettesi megbízást kaphat, amennyiben a 3. mellékletben foglalt feltételek alapján ilyen megbízás az intézményben adható.
(10) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 99/2014. (III. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Módr.) hatálybalépése előtt kikötött gyakornoki idő esetében a minősítő vizsgára vonatkozó - a Módr. 4. §-ával módosított - 10. § (3) bekezdése szerinti adatrögzítést a Módr. hatálybalépését követő harminc napon belül el kell végezni.
(11) A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek az áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének. A pedagógust 2015. évben az 1/A. mellékletben foglaltak szerint kell értékelni.
(11) A 2015. év során megvalósuló minősítő vizsgák és minősítési eljárások esetében az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során a látogatott foglalkozások tapasztalatainak és az összegző értékelésnek az áttekintése, értékelése, valamint az önértékelés megismerése nem képezi részét a pedagógus értékelésének.
(12) 2015. évben az a pedagógus, aki legkésőbb a minősítési eljárásra történő jelentkezés határidejéig tizennégy év szakmai gyakorlatot szerzett és
a) pedagógus-szakvizsgával rendelkezik, kezdeményezheti a Mesterpedagógus;
b) a munkaköre ellátásához szükséges végzettséghez és szakképzettséghez kapcsolódó szakterületen szerzett tudományos fokozattal vagy 1984. szeptember 1-je után szerzett egyetemi tudományos fokozattal (dr.univ.) rendelkezik és rendszeres szakmai publikációs tevékenységet folytat, kezdeményezheti a Kutatótanár
fokozatba történő besoroláshoz szükséges minősítési eljárást.
36/A. §
(1) A 2016. évben - a családpolitikáért felelős miniszter által közzétett pályázat alapján - soron kívüli Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárásban vehet részt a 4. § (1) bekezdésben foglaltaktól, valamint a 10. § (1) bekezdés c) pontja alapján meghatározott, a minősítési tervbe történő felvétel különös feltételeitől eltérően aki
a) 2016. január 1-jén bölcsődében, egységes óvoda-bölcsődében kisgyermeknevelőként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott,
b) legalább tizennégy év szakmai gyakorlattal rendelkezik,
c) pedagógus szakvizsgával rendelkezik,
d) a „Gyakorlatvezető, mentorpedagógus az iskoláskor előtti nevelés és gondozás intézményeiben szakterületen” című 120 kredites továbbképzésen oklevelet szerzett, vagy a 2016. év során oklevelet szerez,
e) vállalja, hogy részt vesz, vagy 2013. szeptember 1-jét követően részt vett az OH által szervezett szakértői vagy az OH, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen,
e) vállalja, hogy részt vesz, vagy 2013. szeptember 1-jét követően részt vett az OH által szervezett szakértői vagy az OH, illetve az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet vagy az Eszterházy Károly Egyetem által szervezett szaktanácsadói továbbképzésen,
f) vállalja, hogy pedagógiai-szakmai ellenőrzés és pedagógusminősítés szakterületen az Országos szakértői névjegyzékre vagy a szaktanácsadói névjegyzékre jelentkezik, továbbá
g) vállalja, hogy külön díjazás nélkül, a központi költségvetés által biztosított költségtérítés terhére a 12/A. §-ban, valamint a 17/A. § (1) és (8) bekezdésében foglalt rendelkezések megfelelő alkalmazásával részt vesz a szakértői, szaktanácsadói feladatok ellátásában.
(2) Az (1) bekezdés szerinti minősítési eljárás során alkalmazandó, a pályázat tartalmára, a portfólióvédésre és a felkészülési tervre vonatkozó részletes szabályokat, valamint a pedagógusértékelési eszközöket a családpolitikáért felelős miniszter által jóváhagyott Útmutató tartalmazza, melyet az OH a honlapján közzétesz. A pályázati eljárást az OH bonyolítja le.
(3) Azt a pályázót, aki a Mesterpedagógus fokozatba lépéshez szükséges minősítési eljárása során „Mesterpedagógus fokozatba lép” minősítést kapott, részt vett az (1) bekezdés e) pont szerinti szakértői vagy szaktanácsadói továbbképzésen, továbbá felvételt nyert az (1) bekezdés f) pont szerinti névjegyzékre, az e feltételek teljesítését követő hónap első napjától Mesterpedagógus fokozatba kell besorolni.
(4) Az e § alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt kisgyermeknevelő besorolását azonnali hatállyal vissza kell vonni, ha önhibájából nem tesz eleget az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek. A besorolás visszavonásakor a kisgyermeknevelőt a Mesterpedagógus fokozatba való besorolást megelőző fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.
37. §   Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program Pedagógusképzés támogatása kiemelt projekt (TÁMOP-3.1.5/12) keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógusok az OH által kiadott tanúsítványt kapnak, amely alapján leghamarabb 2015. január 1-jén az annak megfelelő fokozatba kerülnek besorolásra.
37. §
(1) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.5/12 és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógus a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének a 11. § (11) bekezdése szerinti rögzítését követő harminc napon belül az OH által kiadott tanúsítványt kap, amely alapján a pedagógus
a) gyakornok esetén két év gyakornoki idő leteltével az azt követő év január 1-jén,
b) próbaminősítési eljárásban részt vevő pedagógus esetén az eljárást követő év január 1-jén
a tanúsítványnak megfelelő fokozatba kerül besorolásra.
(1) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.1.5/12 és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítő vizsgán, próbaminősítési eljárásban sikeresen részt vett pedagógus a minősítő vizsga, a minősítési eljárás eredményének a 12/B. § (4) bekezdése szerinti rögzítését követő harminc napon belül az OH által kiadott tanúsítványt kap, amely alapján a pedagógus
a) gyakornok esetén két év gyakornoki idő leteltével az azt követő év január 1-jén,
b) próbaminősítési eljárásban részt vevő pedagógus esetén az eljárást követő év január 1-jén
a tanúsítványnak megfelelő fokozatba kerül besorolásra.
(1a) Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására egy évben kevesebb, mint huszonöt alkalommal kap megbízást, akkor azokon a napokon, amikor a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesítve van, köteles az OH felkérésére
a) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), valamint a minősítő vizsga, minősítési eljárás jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá
b) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadói
feladatokat ellátni.
(1a) Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására egy évben kevesebb, mint huszonöt alkalommal kap megbízást, akkor azokon a napokon, amikor a munkahelyén történő munkavégzés alól mentesítve van, köteles az OH felkérésére
a) az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés (tanfelügyelet), valamint a minősítő vizsga, minősítési eljárás jogszerű és szakszerű lebonyolításának ellenőrzésével kapcsolatos, továbbá
b) azon a szakterületen, amelynek megfelelő pedagógus-továbbképzésben részt vett, szakértői, szaktanácsadói feladatokra felkészítő továbbképzésen előadói
feladatokat ellátni.
(1b) Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a 4. § (5) bekezdésében és az (1a) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a megbízója a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.
(1b) Ha az (1) bekezdés alapján Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus neki felróható okból egy éven belül két alkalommal nem tesz eleget a 17/A. § (6) bekezdésében meghatározott feladatok ellátására vonatkozó felkérésnek, a megbízója a felróható ok megjelölésével értesíti erről a pedagógus munkáltatóját. A munkáltató a pedagógus Mesterpedagógus besorolását azonnali hatállyal visszavonja, ha az értesítésben foglaltakat megalapozottnak találja.
(1c) Az (1b) bekezdés alkalmazásában a pedagógusnak felróható ok minden olyan esemény, körülmény, amelynek bekövetkezése a pedagógus szándékos vagy gondatlan magatartásával áll közvetlen okozati összefüggésben. A besorolás visszavonásakor a pedagógust Pedagógus II. fokozatba és a fizetési kategória megállapításához figyelembe vehető jogviszonyának megfelelő kategóriába kell besorolni.
(1d) Mentesül a Mesterpedagógus az (1a) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a 17/A. § (1) bekezdésében meghatározott feladatok ellátása alól abban az esetben, ha a 2015. évben az (1) bekezdésben meghatározott projekt keretében a 17/A. § (8) bekezdésében szereplő tevékenységhez kapcsolódó Mesterprogram megvalósítását vállalta.
(2) 2014-ben a minősítő vizsga és a minősítési eljárás szervezésével összefüggésben a 10-11. §-ban a kormányhivatal számára meghatározott feladatokat - a kormányhivatalok folyamatos tájékoztatása mellett - az OH látja el az (1) bekezdés szerinti kiemelt projektek keretében.
38. §
(1) 2014. szeptember 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.
(1) 2015. január 1. és 2015. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) 118,9 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 163,3 százaléka alapfokozat esetén,
c) 179,6 százaléka mesterfokozat esetén.
(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,
c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.
(2) 2015. szeptember 1. és 2016. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) 119,3 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 168,9 százaléka alapfokozat esetén,
c) 186,4 százaléka mesterfokozat esetén.
(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a teljes munkaidőre megállapított kötelező legkisebb alapbér (minimálbér) havi összegének
a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,
c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.
(3) 2016. szeptember 1. és 2017. augusztus 31. között az illetményalap a központi költségvetésről szóló törvényben meghatározott vetítési alap
a) 119,6 százaléka középfokú végzettség esetén,
b) 174,5 százaléka alapfokozat esetén,
c) 193,2 százaléka mesterfokozat esetén.
39. §   Az Nkt.-nak és e rendeletnek a közalkalmazottak, munkavállalók illetményének, munkabérének meghatározására vonatkozó rendelkezéseit 2013. szeptember 1-jétől kell alkalmazni.
39/A. §   Ha a pedagógus 2014. április 30-áig kezdeményezte az intézményvezetőnél a 2015. évi minősítési eljárásra történő jelentkezését, de az intézményvezető nem vagy hibásan rögzítette azt az OH által működtetett informatikai támogató rendszerben, akkor a pedagógus az OH részére benyújtott kérelemmel 2014. november 5-éig kérheti a minisztertől a 2015. évi minősítési tervbe való felvételét.
39/B. §
(1) 2015. évben a 4. § (6a) bekezdésében foglaltaktól eltérően a Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógus, aki köznevelési intézményben vezetői vagy magasabb vezetői megbízást kapott vagy ilyen munkakört tölt be, köteles részt venni a 4. § (5) bekezdésében meghatározott feladatok ellátásában.
(2) Az a pedagógus, aki a 2015. évi minősítő vizsgára, minősítési eljárásra jelentkezett, de 2014. november 30-áig nem töltötte fel a portfólióját az OH által működtetett informatikai támogató rendszerbe, az e rendelet hatálybalépését követő harmincadik napig eleget tehet ezen kötelezettségének. Ha a pedagógus e határidőre nem tölti fel portfólióját, az OH - minősítő bizottság kirendelése nélkül - állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt. Ha a portfólió feltöltése nem teljes körűen történt meg, azonban a szakmai önéletrajz, az eredetiségnyilatkozat, - ha szükséges - az intézményvezetői munkáltatói igazolás, a pedagógust foglalkoztató intézmény intézményi környezetének rövid bemutatása, a szakmai életút értékelése, valamint a nevelő-oktató munka alapdokumentumai hiánytalanul feltöltésre kerültek, a minősítő bizottság elnökének felszólítására a portfólióvédést megelőző huszonötödik és huszadik nap között lehetősége van a pedagógusnak a hiányzó dokumentumokat pótolni. Ha ezen dokumentumok bármelyike nem vagy hiányosan kerül feltöltésre, akkor az OH - minősítő bizottság kirendelése nélkül - állapítja meg a minősítő vizsga, a minősítési eljárás sikertelenségét és kiállítja erről a tanúsítványt.
(3) 2018. december 31-éig Pedagógus I. fokozatba besorolt jelentkező esetében, ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás eredménytelen, „Pedagógus I. fokozatban marad” döntést hoz a bizottság, továbbá ilyen tartalmú tanúsítványt állít ki az OH.
(3) 2018. december 31-éig Pedagógus I. fokozatba besorolt jelentkező esetében, a 12/B. § (5) bekezdés c), illetve d) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás sikertelen,
a) de a jelentkező a Pedagógus II. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, „Pedagógus II. fokozatba léphet”,
b) az a) pontban foglalt eset kivételével „Pedagógus I. fokozatban marad”
bejegyzéssel kell a tanúsítványt kiállítani.
(3) 2018. december 31-éig Pedagógus I. fokozatba besorolt jelentkező esetében, a 12/B. § (6) bekezdés c), illetve d) pontjában foglaltaktól eltérően, ha a Mesterpedagógus és a Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárás sikertelen,
a) de a jelentkező a Pedagógus II. fokozatba sorolás feltételeit teljesítette, „Pedagógus II. fokozatba léphet”,
b) az a) pontban foglalt eset kivételével „Pedagógus I. fokozatban marad”
bejegyzéssel kell a tanúsítványt kiállítani.
39/C. §   A nevelési-oktatási intézményben nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottat, aki pedagógus szakképzettséggel és 2015. szeptember 1-jén
a) már legalább két év szakmai gyakorlattal rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába,
b) két évnél kevesebb szakmai gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba
kell besorolni.
39/D. §   A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról szóló 249/2015. (IX. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.1.) a minősítő vizsga, minősítési eljárás megszervezését, lebonyolítását és díjazását szabályozó rendelkezéseit az R.1. hatálybalépésekor folyamatban lévő vizsgák és eljárások esetében is alkalmazni kell, azzal, hogy a R.1. hatálybalépésekor kijelölt minősítő bizottság összetételét nem kell megváltoztatni.
39/E. §
(1) A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatottak tekintetében az e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit a 2015. szeptember 1-jén vagy azt követően ilyen munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni. A 2015. szeptember 1-jét megelőzően ilyen munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek és a Kjt. vhr.-nek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni, azzal, hogyha a közalkalmazott a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott pedagógus szakképzettséggel rendelkező közalkalmazott kérelmére e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni akkor is, ha a jogviszonya 2015. szeptember 1. előtt keletkezett. Ettől eltérően, ha a 2015. szeptember 1-jét megelőzően létesített jogviszonyban, nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott közalkalmazott számára a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor gyakornoki időt nem kötöttek ki, számára 2015. szeptember elsején kell két év gyakornoki időt kikötni és gyakornoki idejére a Kjt. és a Kjt. vhr. gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. hatálya alá tartozó nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott munkavállalót, ha munkaviszonya 2015. szeptember 1-je előtt létesült, két év szakmai gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(2) A pedagógus nehéz körülmények között végzett munkáért járó illetménypótlékra való jogosultságát 2015. szeptember 30-ig felül kell vizsgálni.
(3) Az R.1. hatályba lépését megelőzően „C” vagy „D” fizetési osztályba sorolt könyvtáros a munkakörét továbbra is betöltheti, ha az R.1. hatálybalépését követő egy éven belül megkezdi a munkakör betöltésére jogosító képzettség megszerzésére irányuló képzést. Ellenkező esetben közalkalmazotti jogviszonya 2016. szeptember 1-jén megszűnik. Ezt a feltételt nem kell teljesíteni, ha a könyvtáros a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt az R.1. hatálybalépését követő tíz éven belül betölti.
(4) Az R.1. hatálybalépését megelőzően a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben pedagógus szakképzettséggel rendelkező foglalkoztatott tekintetében ilyen munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszony esetében, annak tartalmát felül kell vizsgálni, hogy megfeleljen az (1) bekezdésben foglalt rendelkezésnek.
39/F. §
(1) Az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba besorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Mesterpedagógus fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Mesterpedagógusi pályázatot készít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a portfólió a 9/B. § (1) bekezdés a)-d) és f)-g) pontjában foglaltakat, valamint intézményvezetői és szakmai ajánlást tartalmazza.
(3) Az (1) bekezdésben megjelölt Mesterpedagógusi pályázat a 9/B. § (4) bekezdés b), valamint e)-g) pontjában meghatározott tartalmi elemekből áll.
(4) Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása - ide nem értve az óvodapszichológus, iskolapszichológus, pszichológus közvetlen pszichológiai foglalkozását - a minősítő bizottság a pedagógus kettő foglalkozását meglátogatja, amelyet szakmai megbeszélés követ.
(5) Az eljárás a portfólió és a Mesterpedagógusi pályázat bemutatásával és védésével zárul.
(6) Ha a Mesterpedagógus fokozatot az (1)-(5) bekezdés alapján megszerzett pedagógus pályázatát nem újítja meg, őt - a 14/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni.
39/G. §
(1) Az a Pedagógus I. vagy 2015. január elsejével ideiglenesen Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, portfóliót és Kutatótanári pályázatot készít.
(2) Az (1) bekezdés szerinti portfólió és pályázat a 39/F. § (2)-(3) bekezdésében foglaltakat tartalmazza.
(3) A Kutatótanár fokozat elérésére irányuló minősítési eljárásban a 39/F. § (4) és (5) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.
(4) Ha a Kutatótanár fokozatot az (1)-(3) bekezdés alapján megszerzett pedagógus pályázatát nem újítja meg, őt - a 14/A. § (1) bekezdésében foglaltaktól eltérően - Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni.
39/H. §
(1) Az a Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, Kutatótanári pályázatot készít, amely a 9/B. § (4) bekezdés a)-b), valamint d)-g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, és intézményvezetői és szakmai ajánlást tartalmazza.
(2) Az eljárás a Kutatótanári pályázat bemutatásával és védésével zárul.
39/H. §
(1) Az a Pedagógus II. fokozatba sorolt pedagógus, aki 2018. június 30. napjáig Kutatótanár fokozat megszerzésére irányuló eljárásban vesz részt, Kutatótanári pályázatot készít, amely a 9/B. § (4) bekezdés a)-b), valamint d)-g) pontjában meghatározott tartalmi elemeket, és intézményvezetői és szakmai ajánlást tartalmazza.
(2) A pályázat elbírálására a 10/G. § (2) és (3) bekezdését kell alkalmazni.
(3) Ha a Kutatótanár fokozatot az (1) és (2) bekezdés alapján megszerzett pedagógus pályázatát a 8. § (5) bekezdésében foglaltak szerint nem újítja meg, őt Pedagógus II. fokozatba kell visszasorolni.
39/I. §   Az a pedagógus, aki a 2015. évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a 2016. évben, a 39/F-39/H. §-ban foglaltak szerinti portfóliót és pályázatot 2016. augusztus 15-ig tölti fel az informatikai rendszerbe.
39/I. §
(1) Annak a pedagógusnak, aki a 2016. évi minősítési terv alapján Mesterpedagógus vagy Kutatótanár fokozatba történő besorolásra irányuló minősítési eljárásban vesz részt a 2016. évben, a 39/F-39/H. §-ban foglaltak szerinti portfólió, pályázat feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést az OH 2016. augusztus 15-ig biztosítja. A feltöltésre legalább negyvenöt nap áll rendelkezésre.
(2) Az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.15. és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Kutatótanári fokozatot szerzett pedagógusra, aki egyben az Új Széchenyi Terv Társadalmi Megújulás Operatív Program TÁMOP-3.15. és TÁMOP-3.1.15. kiemelt projekt keretében próbaminősítési eljáráson Mesterpedagógus fokozatot szerzett és az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzésben, a pedagógusok minősítő vizsgáján vagy minősítési eljárásában szakértőként vesz részt, szaktanácsadói vagy pedagógiai-szakmai szolgáltatási feladatot lát el, alkalmazni kell az ugyanilyen tevékenységet végző Mesterpedagógus fokozatba besorolt pedagógusokra vonatkozó rendelkezéseket, addig amíg az OH számára ezen feladatokat ellátja.
(3) Ha a (2) bekezdésben meghatározott Kutatótanár fokozatba besorolt pedagógus mégis a Kutatóprogramját kívánja megvalósítani, az OH-nak küldött erről szóló írásbeli bejelentésétől számított öt éven belül kell pályázatát megújítania.
39/J. §
(1) Azt a bölcsődében, egységes óvoda-bölcsődében pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt, továbbá a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál örökbefogadási tanácsadóként pedagógus-munkakörben foglalkoztatott személyt (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: érintett személy), aki 2016. január 1-jén
a) legalább két év, a II. fejezet 2. alcíme szerinti szakmai gyakorlattal (e § alkalmazásában a továbbiakban: gyakorlat) rendelkezik, Pedagógus I. fokozatba, továbbá a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, valamint a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába,
b) két évnél kevesebb gyakorlattal rendelkezik, Gyakornok fokozatba
kell besorolni.
(2) Az érintett személy tekintetében az e rendeletnek a gyakornokra, a gyakornoki időre és a minősítő vizsgára vonatkozó rendelkezéseit az egyes gyermekvédelmi és köznevelési tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 418/2015. (XII. 23.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Gykr.) hatálybalépését követően az (1) bekezdés szerinti munkakörre létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetében kell alkalmazni.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti érintett személy a gyakornoki időt a 2016. év során kitölti, gyakornoki idejét a 2. § (2) bekezdéstől eltérően egy évvel, továbbá - amennyiben portfóliójának feltöltésére neki fel nem róható okból 2016. november 30-áig nem került sor - további legfeljebb egy évvel meg kell hosszabbítani. Fel nem róható oknak minősül különösen, ha az érintett személy jogviszonya 2016. november 30-át követően létesül, vagy ha jogviszonya olyan időpontban létesül, hogy az annak létesítésétől számított négy hónapnál rövidebb idő áll rendelkezésére a portfólió elkészítésére és feltöltésére.
(4) A Gykr. hatálybalépése előtt az (1) bekezdés szerinti munkakörre létesített közalkalmazotti jogviszonyok esetében a Kjt.-nek a gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy amennyiben a közalkalmazott a Kjt. gyakornokra és gyakornoki időre vonatkozó rendelkezései alapján „megfelelt” minősítést kap, a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni. Ettől eltérően, ha a Gykr. hatálybalépését megelőzően létesített jogviszonyban, az érintett személy számára a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor gyakornoki időt nem kötöttek ki, részére a Gykr. hatálybalépésekor kell két év gyakornoki időt kikötni és gyakornoki idejére a Kjt. gyakornokra és a gyakornoki időre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. Az Mt. hatálya alá tartozó érintett személyt, ha munkaviszonya a Gykr. hatálybalépése előtt létesült, két év gyakorlat megszerzése után a Pedagógus I. fokozatba kell besorolni.
(5) Az (1) bekezdés a) pontja alapján 2016. január 1-jével Pedagógus I. fokozatba sorolt érintett személy esetében a minősítési eljárásra saját kezdeményezésre történő jelentkezéshez szükséges, a Pedagógus I. fokozatba sorolást követően szerzett legalább hat év szakmai gyakorlatra vonatkozó 3. § (1) bekezdésében meghatározott szabályt 2020. május 1-jéig nem kell alkalmazni, ha a minősítési eljárásra történő jelentkezéskor összesen legalább nyolc év gyakorlattal rendelkezik.
(6) A minősítési eljárásra saját kezdeményezésre történő jelentkezéshez szükséges, a Pedagógus I. fokozatba sorolást követően szerzett legalább hat év szakmai gyakorlatra vonatkozó 3. § (1) bekezdésében meghatározott szabályt 2020. május 1-jéig nem kell alkalmazni az érintett személy tekintetében, ha
a) az (1) bekezdés szerinti munkakörre 2016. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszony alapján kerül Pedagógus I. fokozatba besorolásra,
b) 2016. január 1-jét megelőzően a pedagógus előmeneteli rendszer hatálya alá tartozó munkakört töltött be és annak alapján a pedagógus előmeneteli rendszerbe korábban már besorolásra került, továbbá
c) a minősítési eljárásra történő jelentkezéskor összesen legalább nyolc év gyakorlattal rendelkezik.
(7) Az (5), illetve (6) bekezdés alapján a minősítési eljárásra első ízben 2016. évben lehet jelentkezni.
(8) Az érintett személy tekintetében a minősítési tervbe történő felvétel - 10. § (1) bekezdés c) pontja szerinti - különös feltételeit az e §-ban foglaltak szerint kell meghatározni.
39/K. §   Az a Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ez a rendelkezés alkalmazandó a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.
39/K. §
(1) A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő foglalkoztatott, aki a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 324/2016. (X. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően sikertelen minősítési eljárásban vett részt, az OH-hoz 2016. november 15-éig írásban benyújtott kérelemmel jelentkezhet rendkívüli minősítési eljárásban való részvételre. A jelentkezési határidő jogvesztő. Az OH a portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést 2016. november 20-ától biztosítja, amelytől számított negyvenöt napon belül kell a rendkívüli minősítési eljárásra határidőben jelentkezett pedagógusnak a portfólióját feltölteni. A portfólió feltöltésénél hiánypótlásra nincs lehetőség.
(3) A portfóliót hiánytalanul feltöltő pedagógus számára az OH a rendkívüli minősítési eljáráshoz kapcsolódó óra, foglalkozás látogatást legkésőbb 2017. március 14-éig szervezi meg és sikeres minősítési eljárás esetén a pedagógus részére 2017. április 30-áig kiállítja a tanúsítványt.
(4) Sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust 2017. január 1-jei visszamenőleges hatállyal kell besorolni Pedagógus II. fokozatba.
(5) Ha a portfóliót hiánytalanul feltöltő pedagógus számára a rendkívüli minősítési eljáráshoz kapcsolódó óra, foglalkozás látogatásra a pedagógus önhibáján kívül eső okok miatt nem kerül sor a (3) bekezdésben foglalt határidőig, akkor az OH a minősítési eljárást 2017. június 15-éig megszervezi és sikeres minősítési eljárás esetén kiállítja a tanúsítványt.
(6) A sikeres minősítési eljárás alapján az OH
a) a 2017. április 30-áig tanúsítványt szerzett pedagógus munkáltatóját 2017. április 30-áig,
b) a 2017. június 15-éig tanúsítványt szerzett pedagógus munkáltatóját 2017. június 15-éig
értesíti.
(7) A (2) bekezdés alapján megszervezett rendkívüli minősítési eljárás nem minősül megismételt minősítési eljárásnak, az abban résztvevő pedagógus számára nem jár díjfizetési kötelezettséggel, esetében nem kell alkalmazni a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat.
39/K. §   Az a Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerezéséig hét év, vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ez a rendelkezés alkalmazandó a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.
39/K. §
(1) A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra, kivéve, ha korábban sikertelen minősítési eljárásban vett részt. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.
(1) A Pedagógus I. fokozatba besorolt
a) köznevelési intézményben pedagógus-munkakörben, pedagógiai szakértő, pedagógiai előadó munkakörben,
b) nevelési-oktatási intézményben pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben,
c) a Gyvt. hatálya alá tartozó intézményben pedagógus munkakörben
foglalkoztatott személy, akinek 2016. szeptember 1-jén a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltéséig és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati idő megszerzéséig hét év vagy annál kevesebb ideje van hátra, vagy öregségi nyugdíjra jogosult, 2017. január 1-jén Pedagógus II. fokozatba és a Kjt. alapján közalkalmazotti jogviszonyban töltött időnek minősülő, továbbá a fizetési fokozat megállapításánál beszámítandó idő szerinti kategóriába kerül besorolásra. Ezt a rendelkezést kell alkalmazni a 2017. január 1-jét követően létesített foglalkoztatási jogviszonyok esetén is.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő foglalkoztatott, aki a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításáról, valamint az állami köznevelési közfeladat ellátásában fenntartóként részt vevő szervekről, valamint a Klebelsberg Központról szóló 134/2016. (VI. 10.) Korm. rendelet módosításáról szóló 324/2016. (X. 27.) Korm. rendelet hatálybalépését megelőzően sikertelen minősítési eljárásban vett részt, az OH-hoz 2016. november 15-éig írásban benyújtott kérelemmel jelentkezhet rendkívüli minősítési eljárásban való részvételre. A jelentkezési határidő jogvesztő. Az OH a portfólió feltöltésére szolgáló informatikai hozzáférést 2016. november 20-ától biztosítja, amelytől számított negyvenöt napon belül kell a rendkívüli minősítési eljárásra határidőben jelentkezett pedagógusnak a portfólióját feltölteni. A portfólió feltöltésénél hiánypótlásra nincs lehetőség.
(3) A portfóliót hiánytalanul feltöltő pedagógus számára az OH a rendkívüli minősítési eljáráshoz kapcsolódó óra, foglalkozás látogatást legkésőbb 2017. március 14-éig szervezi meg és sikeres minősítési eljárás esetén a pedagógus részére 2017. április 30-áig kiállítja a tanúsítványt.
(4) Sikeres minősítési eljárás alapján a pedagógust 2017. január 1-jei visszamenőleges hatállyal kell besorolni Pedagógus II. fokozatba.
(5) Ha a portfóliót hiánytalanul feltöltő pedagógus számára a rendkívüli minősítési eljáráshoz kapcsolódó óra, foglalkozás látogatásra a pedagógus önhibáján kívül eső okok miatt nem kerül sor a (3) bekezdésben foglalt határidőig, akkor az OH a minősítési eljárást 2017. június 15-éig megszervezi és sikeres minősítési eljárás esetén kiállítja a tanúsítványt.
(6) A sikeres minősítési eljárás alapján az OH
a) a 2017. április 30-áig tanúsítványt szerzett pedagógus munkáltatóját 2017. április 30-áig,
b) a 2017. június 15-éig tanúsítványt szerzett pedagógus munkáltatóját 2017. június 15-éig
értesíti.
(7) A (2) bekezdés alapján megszervezett rendkívüli minősítési eljárás nem minősül megismételt minősítési eljárásnak, az abban résztvevő pedagógus számára nem jár díjfizetési kötelezettséggel, esetében nem kell alkalmazni a 12. § (2) bekezdésében foglaltakat.
39/L. §
(1) A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet módosításától szóló 235/2016. (VII. 29.) Korm. rendelettel (a továbbiakban: R2.) módosított 6. § (3) bekezdése alapján az R2. hatálybalépése előtt Pedagógus I. fokozatba besorolt pedagógus szakképzettséggel rendelkező nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatott személy nem sorolható vissza Gyakornok fokozatba.
(2) E rendeletnek az R2.-vel megállapított 9. § (2) bekezdésében meghatározott helyi értékelési szabályzatot úgy kell megalkotni, hogy az az R2. hatálybalépésétől számított harmadik hónap első napjával egyidejűleg lépjen hatályba.
39/M. §   E rendeletnek az R2.-vel megállapított rendelkezéseit a folyamatban lévő minősítő vizsgák és minősítési, valamint bírálati eljárások esetében is alkalmazni kell.
39/N. §   E rendeletnek az R2.-vel megállapított 11/A. § (1a) bekezdésében foglalt rendelkezését először a 2018. évben lefolytatott minősítő vizsga, minősítési eljárás esetében kell alkalmazni.
39/O. §   E rendeletnek az egyes oktatási és kulturális tárgyú kormányrendeletek módosításáról szóló 308/2018. (XII. 27.) Korm. rendelettel megállapított 6. § (1a) bekezdését először a 2020. évi minősítési terv összeállításához kapcsolódóan kell alkalmazni.

17. Hatályon kívül helyező rendelkezés

40. §   Hatályát veszti a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben című 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet.

1. MELLÉKLET A 326/2013. (VIII. 30.) KORM. RENDELETHEZ

1. A pedagógus értékelése

A Pedagógus I. és Pedagógus II. fokozat elérésére irányuló minősítő vizsga és minősítési eljárás esetében

  A
Az értékelés elemei
B
%
1. A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése 50
  A portfólióvédés értékelése  
2. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
20
  Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése  
  Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei  
3. Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai 30
  Az országos pedagógiai, szakmai ellenőrzés összegző értékelése  

2. Mesterpedagógus, Kutatótanár

  A
Az értékelés elemei
B
%
  A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése  
  A portfólióvédés értékelése  
1. Szakértői, szaktanácsadói, intézményvezetői tevékenység, tehetséggondozás, felzárkóztatás területén nyújtott tevékenység, pedagógiai-módszertani fejlesztésben való részvétel, akkreditált jó gyakorlat bemutatása a portfólióban 50
  Kutatási-fejlesztési tevékenység bemutatása portfólióban  

2.
Amennyiben a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
20
  Amennyiben a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése  
  Intézményi önértékelés pedagógusra vonatkozó részei  
3. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés során látogatott foglalkozások tapasztalatai 30
  Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés összegző értékelése  
  A B
1 Az értékelés elemei %
2 A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése. 60
3 Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése.
Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése. Ettől eltérően, a Gyvt. hatálya alá tartozó intézmény pedagógusa esetében az értékelés az OH által kidolgozott, a miniszter által jóváhagyott és az OH honlapján közzétettek szerint történik.
40

1/A. MELLÉKLET A 326/2013. (VIII. 30.) KORM. RENDELETHEZ

A Mesterpedagógus és Kutatótanár fokozat elérésére irányuló minősítési eljárás értékelése

1. Az értékelés elemei %
2. A Mesterpedagógus pályázat bemutatása, védése, értékelése: 100
3. A Kutatótanár pályázat hiánytalan benyújtása, formai és szakmai bírálata: 100”

1. A Pedagógus I. fokozatba történő besorolás értékelése 2015. évben

  A B
1 Az értékelés elemei %
2 A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése
A portfólióvédés értékelése
60
3 Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése
40

2. A Pedagógus II. fokozatba történő besorolás értékelése 2015. évben

  A B
1 Az értékelés elemei %
2 A pedagógus teljes szakmai tevékenységét bemutató portfólió értékelése
A portfólióvédés értékelése
60
3 Ha a munkakör részét képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a pedagógus által vezetett foglalkozás értékelése
Ha a munkakör részét nem képezi foglalkozás, tanóra megtartása, a munkakör ellátása során keletkezett dokumentum elemzése
40
 

2. MELLÉKLET A 326/2013. (VIII. 30.) KORM. RENDELETHEZ

Köznevelési intézmények


Munkakör megnevezése
Fizetési osztályok
  A B C D E F G H I J
Nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök
óvodatitkár, iskolatitkár, kollégiumi titkár     * * * *        
dajka * * * *            
gondozónő és takarító * * * *            
laboráns     * * * *        
pedagógiai asszisztens     * * * *        
könyvtáros     * * * *        
szakorvos                 * *
gyermek- és ifjúságvédelmi felügyelő     * * * *        
gyógypedagógiai asszisztens         * *        
szabadidő-szervező         * * * * * *
pszichopedagógus           * * * * *
műszaki vezető     * * * *        
szakmacsoportos képzésben vezető     * * * *        
ápoló     * * * *        
hangszerkarbantartó       *            
úszómester       *            
rendszergazda         * * * *    
gyermek- és ifjúságvédelmi felelős         * * * * * *
szociális munkás       * * * * * * *
Egyéb munkakörök
munkaügyi, személyzeti előadó       * * *        
gazdasági dolgozó     * * * *        
műszaki dolgozó   * * * * *        
oktatástechnikus     * * * *