Hatályos állapot
Közlönyállapot
1952.06.06. - 1952.12.31.
1953.01.01. - 1957.03.11.
1957.03.12. - 1957.09.30.
1957.10.01. - 1960.04.30.
1960.05.01. - 1974.06.30.
1974.07.01. - 1979.06.30.
1979.07.01. - 1981.12.31.
1982.01.01. - 1982.12.31.
1983.01.01. - 1983.12.31.
1984.01.01. - 1987.06.30.
1987.07.01. - 1990.02.28.
1990.03.01. - 1991.07.21.
1991.07.22. - 1992.03.31.
1992.04.01. - 1993.12.31.
1994.01.01. - 1995.07.03.
1995.07.04. - 1997.10.31.
1997.11.01. - 1998.06.30.
1998.07.01. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2005.05.07.
2005.05.08. - 2006.06.30.
2006.07.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.06.30.
2012.07.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.12.31.
2014.01.01. - 2014.03.14.
2014.03.15. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

1952. évi IV. törvény

a házasságról, a családról és a gyámságról

1. §   A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alkotmány 50-52. §-ai alapján, népi demokráciánk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a nők egyenjogúságát, a gyermekek érdekeinek védelmét és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
1. §   A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alkotmány 15., 16. és 62. §-a alapján Népköztársaságunk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
1. §
(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alkotmány 15., 16. és 62. §-a alapján Népköztársaságunk társadalmi rendjének és a szocialista erkölcsi felfogásnak megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányának megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
(1) A házasságról, a családról és a gyámságról szóló törvénynek az a célja, hogy az Alaptörvénynek megfelelően szabályozza és védje a házasság és a család intézményét, biztosítsa a házasságban és a családi életben a házastársak egyenjogúságát, fokozza a gyermekekért való felelősséget és előmozdítsa az ifjúság fejlődését és nevelését.
(2) E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításával kell alkalmazni; a törvényben megállapított jogokkal és kötelességekkel társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni.
(2) E törvény alkalmazása során mindenkor a kiskorú gyermek érdekére figyelemmel, jogait biztosítva kell eljárni.
(3) E törvényt a társadalmi és egyéni érdek összhangjának biztosításával kell alkalmazni; a törvényben megállapított jogokkal és kötelességekkel társadalmi rendeltetésüknek megfelelően kell élni.

ELSŐ RÉSZ
A HÁZASSÁG

I. FEJEZET
A HÁZASSÁGKÖTÉS

1. A házasságkötés alaki kellékei

2. §
(1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlévő házasulók a helyi tanács végrehajtó bizottságának hivatalosan eljáró kiküldöttje (anyakönyvvezető) előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
(1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető vagy a tanács végrehajtó bizottságának hivatalosan eljáró más kiküldöttje előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
(1) Házasság akkor jön létre, ha az együttesen jelenlevő házasulók az anyakönyvvezető előtt személyesen kijelentik, hogy egymással házasságot kötnek.
(2) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a házasságkötést a házassági anyakönyvbe bejegyzi.
(3) A házasságkötés nyilvánosan két tanú jelenlétében, az erre rendelt hivatalos helyiségben történik.
(3) A házasságkötés nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik.
(4) Rendkívüli körülmény esetében a házasság az anyakönyvvezető hivatalos helyiségén kívül is megköthető.
3. §
(1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniök, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind az erre megállapított szabályok szerint igazolniok kell, hogy házasságkötésük törvényes előfeltételei fennállanak.
(1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind az erre megállapított szabályok szerint igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállanak.
(1) A házasságkötést megelőzően a házasulóknak az anyakönyvvezető előtt ki kell jelenteniük, hogy házasságuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, egyszersmind igazolniuk kell, hogy házasságkötésük törvényes feltételei fennállnak. Jogszabály a házasságkötés előtti tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.
(2) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető betegsége esetén a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes előfeltételeinek igazolását pótolja.
(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási (kerületi) hivatal e határidő alól kivételesen indokolt esetben felmentést adhat.
(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal a határidő alól felmentést adhat.
(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő három hónap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal e határidő alól felmentést adhat.
(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, a fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei, városi hivatal e határidő alól felmentést adhat.
(2) A házasságkötést az anyakönyvvezető csak a házasságkötési szándék bejelentését követő harminc nap utáni időpontra tűzheti ki. A jegyző e határidő alól felmentést adhat.
(3) A házasulók valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a házasulók nyilatkozata a házasságkötés összes törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a házasságot a bejelentés után nyomban meg lehet kötni.
4. §
(1) A házasságot az előtt az anyakönyvvezető előtt kell megkötni, akinek működési területén a házasulók bármelyike lakik.
(2) A házasság más anyakönyvvezető előtt is megköthető, ha a házasulók erre irányuló szándékukat az illetékes anyakönyvvezetőnél előzetesen bejelentik.
(3) Ha a Magyarország területén tartózkodó házasulók egyikének sincs Magyarországon lakhelye, a házasságot bármelyik anyakönyvvezető előtt meg lehet kötni.
(3) Ha a Magyar Népköztársaság területén tartózkodó házasulók egyikének sincs a Magyar Népköztársaság területén lakhelye, a házasságot bármelyik anyakönyvvezető előtt meg lehet kötni.

2. Külföldön kötött házasság - Külföldiek házassága

5. §   Ha mindkét házasuló magyar állampolgár, azok külföldön a magyar külképviseleti hatóság előtt is köthetnek házasságot, feltéve, hogy a viszonosság alapján a minisztertanács a külképviseleti hatóságot felhatalmazta az ilyen házasságkötéseknél való közreműködésre. Az ilyen házasságot Magyarországon kötöttnek kell tekinteni.
5. §   Ha mindkét házasuló magyar állampolgár, azok külföldön a magyar külképviseleti hatóság előtt is köthetnek házasságot, feltéve, hogy a viszonosság alapján a Minisztertanács a külképviseleti hatóságot felhatalmazta az ilyen házasságkötéseknél való közreműködésre. Az ilyen házasságot a Magyar Népköztársaság területén kötöttnek kell tekinteni.
6. §
(1) Ha külföldi állampolgár vagy külföldön lakó hontalan, illetőleg kétes vagy vitás állampolgárságú személy kíván Magyarországon házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Az igazságügyminiszter ennek igazolása alól felmentést adhat.
(2) Magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral való házasságkötéséhez a Népköztársaság Elnöki Tanácsának engedélye szükséges.
6. §   Ha a külföldi állampolgár vagy külföldön lakó hontalan személy kíván a Magyar Népköztársaság területén házasságot kötni, igazolnia kell, hogy a házasságkötés a reá irányadó külföldi jog szerint nem ütközik akadályba. Az igazságügyminiszter ennek igazolása alól felmentést adhat.

II. FEJEZET
A HÁZASSÁG ÉRVÉNYTELENSÉGE

1. Érvénytelenségi okok

7. §
(1) Érvénytelen a házasság, ha a házasulók valamelyikének korábbi házassága fennáll.
(1) Érvénytelen a házasság, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll. Érvénytelen a bejegyzett élettársi kapcsolat, ha a felek valamelyikének korábbi házassága vagy bejegyzett élettársi kapcsolata fennáll.
(2) Ha a korábbi házasság megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság érvényessé válik.
(2) Ha a korábbi házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik, vagy azt érvénytelenné nyilvánítják, az újabb házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat érvényessé válik.
8. §
(1) Érvénytelen:
a) az egyenesági rokonok és
b) a testvérek házassága, továbbá
b) testvérek házassága, továbbá
c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával, valamint
c) a testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával,
d) a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága.
d) a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával, valamint
e) az örökbefogadónak az örökbefogadottal kötött házassága.
(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a helyi tanács végrehajtó bizottsága akár a házasságkötés előtt, akár utóbb a házasság fennállása alatt felmentést ad.
(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottságának igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a járási (kerületi) hivatal akár a házasságkötés előtt, akár utóbb a házasság fennállása alatt felmentést ad.
(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a községi tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szerve, a városi, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága igazgatási feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.
(2) A testvérnek testvére vér szerinti leszármazójával és a házastársnak volt házastársa egyenesági rokonával kötött házassága nem érvénytelen, ha a jegyző felmentést ad, akár a házasságkötés előtt, akár utóbb, a házasság fennállása alatt.
9. §
(1) Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott, vagy mint gyermek, teljesen cselekvőképtelen volt.
(1) Érvénytelen annak a házassága, aki a házasság megkötésekor cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt állott.
(2) A gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt gondnokság alá helyezésének megszüntetése után a házasság fennállása alatt helybenhagyja.
(2) A gondnokság alá helyezett házassága érvényessé válik, ha azt a gondnokság alá helyezésének megszüntetése után a házasság fennállása alatt nem támadja meg.
10. §
(1) A korlátoltan cselekvőképes kiskorú házassága érvénytelen, ha azt a gyámhatóság engedélye nélkül kötötte.
(1) Házasságot köthet az a férfi, aki a tizennyolcadik és az a nő, aki a tizenhatodik életévét betöltötte.
(1) Házasságot nagykorú férfi és nő köthet.
(2) A házasság érvényessé válik, ha fennállása alatt a gyámhatóság az engedélyt a nagykorúság korhatárának elérése előtt pótlólag megadja, vagy a házastárs a házasságot a korhatár elérése után helybenhagyja.
(2) A tizennyolcadik életévét be nem töltött férfi és a tizenhatodik életévét be nem töltött nő csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot.
(2) Kiskorú csak a gyámhatóság előzetes engedélyével köthet házasságot.
(3) A gyámhatóság az engedély megadása kérdésében a törvényes képviselő meghallgatása után határoz.
(3) A gyámhatóság a házasságkötésre kivételesen indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló az (1) bekezdésben megjelölt életkornál legfeljebb két évvel fiatalabb.
(3) A gyámhatóság a házasságkötésre indokolt esetben és csak akkor adhat engedélyt, ha a házasuló a tizenhatodik életévét betöltötte.
(4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz.
(5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nélkül, vagy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött.
11. §
(1) Érvénytelen annak házassága, aki a házasság megkötésekor a teljes cselekvőképtelenség állapotában volt, jóllehet ilyen hatályú gondnokság alatt nem állott.
(2) A házasság érvényessé válik, ha az a házastárs, akinek cselekvőképessége hiányzott, cselekvőképessé válása után a házasságot fennállása alatt helybenhagyja.
12. §   Érvénytelen a házasság:
a) ha megkötésénél az anyakönyvvezető nem hivatalos minőségben járt el;
b) ha a házasulók a házasságkötésre irányuló kijelentésük megtételekor nem voltak együttesen jelen.
13. §
(1) Magyar állampolgárnak külföldi állampolgárral a Népköztársaság Elnöki Tanácsának engedélye nélkül kötött házassága érvénytelen.
(2) A házasság érvényessé válik, ha az Elnöki Tanács az engedélyt utóbb, a házasság fennállása alatt megadja.

2. A házasság érvénytelenné nyilvánítása

13. §
(1) A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési perben hozott bírósági ítélet érvénytelennek nyilvánította.
(2) A házasságot érvénytelenné nyilvánító bírósági ítélet mindenkivel szemben hatályos.
(3) Érvénytelenítési pert a házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt csak a házasságkötéstől számított hat hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet indítani, a házasság megszűnése azonban nem akadályozza a már megindított per folytatását.
14. §
(1) A házasságot csak akkor lehet érvénytelennek tekinteni, ha azt érvénytelenítési kereset folytán hozott bírói ítélet érvénytelennek nyilvánította.
(1) Érvénytelenítési per indítására - az alábbi kivételekkel - bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik.
(2) A házasságot érvénytelenné nyilvánító bírói ítélet mindenkivel szemben hatályos.
(2) Ha az a jogosult, aki a pert megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet.
(3) Érvénytelenítési keresetet a házasságkötés alakszerűségeinek meg nem tartása miatt (12. §) csak a házasságkötéstől számított hat hónap alatt és csak a házasság megszűnéséig lehet indítani, a házasság megszűnése azonban nem akadályozza a már megindított per folytatását.
15. §
(1) Érvénytelenítési kereset indítására - az alábbi kivételekkel - bármelyik házastárs, továbbá az ügyész és az is jogosult, akinek a házasság érvénytelenné nyilvánításához jogi érdeke fűződik.
(1) A házasságkötési korhatár elérése, illetőleg a gondnokság megszüntetése után a gyermekkor, a házasságkötési korhatár el nem érése és a gondnokság alatt állás miatt kizárólag az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka fennállott. Ezt a pert a jogosult csak a házasságkötési korhatár elérésétől, illetőleg a gondnokság megszüntetésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg.
(1) A nagykorúság elérése után - házasságkötési engedély hiányában - a kiskorúság miatt, illetőleg a gondnokság megszüntetése után a gondnokság alatt állás miatt kizárólag az a házastárs jogosult érvénytelenítési per indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka fennállott. Ezt a pert a jogosult csak a nagykorúság elérésétől, illetőleg a gondnokság megszüntetésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg.
(2) Ha az a jogosult, aki a keresetet megindította, meghal, a perben helyére bármely másik jogosult beléphet.
(2) Teljes cselekvőképtelenség okából kizárólag az a házastárs indíthat érvénytelenítési pert, aki a házasságkötéskor teljesen cselekvőképtelen állapotban volt. A cselekvőképtelenség megszűnése után ezt a pert hat hónap alatt lehet megindítani attól a naptól számítva, amelyen a házastárs cselekvőképességét visszanyerte. Ha a házastárs cselekvőképességének visszanyerése előtt meghalt, a házastárs halálától számított hat hónap alatt a házasság érvénytelenítése iránt az ügyész indíthat pert.
(3) A nagykorúság korhatárának elérése, illetőleg a gondnokság megszüntetése után a gyermekkor, a kiskorúság és a gondnokság alatt állás (9., 10. §) miatt kizárólag az a házastárs jogosult érvénytelenítési kereset indítására, akinek személyében az érvénytelenség oka fennállott. Ezt a keresetet a jogosult csak a nagykorúság elérésétől, illetőleg a gondnokság megszüntetésétől számított hat hónap alatt indíthatja meg.
(3) Ha az előbbi rendelkezések szerint kizárólagosan jogosult házastárs meghal, az általa megindított perben helyébe bárki beléphet, aki érvénytelenítési per indítására általában jogosult.
(4) Teljes cselekvőképtelenség okából (11. §) kizárólag az a házastárs indíthat érvénytelenítési keresetet, aki a házasságkötéskor teljesen cselekvőképtelen állapotban volt. A cselekvőképtelenség megszűnése után ezt a keresetet hat hónap alatt lehet megindítani attól a naptól számítva, amelyen a házastárs cselekvőképességét visszanyerte.
(5) Ha az előbbi rendelkezések szerint kizárólagosan jogosult házastárs meghal, az általa megindított perben helyére bárki beléphet, aki érvénytelenítési kereset indítására általában jogosult.
16. §   A házasság érvénytelenítése iránt a keresetet a jogosultnak személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulásával maga indíthat keresetet a korlátoltan cselekvőképes jogosult is; ha a jogosult a házastárs, a törvényes képviselő hozzájárulására nincs szükség. Ha a jogosult a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a keresetet nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.
16. §   A házasság érvénytelenítése iránt a pert a jogosultnak személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulásával maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes jogosult is; ha a jogosult a házastárs, a törvényes képviselő hozzájárulására nincs szükség. Ha a jogosult a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, a pert nevében a gyámhatóság hozzájárulásával törvényes képviselője indíthatja meg.

III. FEJEZET
A HÁZASSÁG MEGSZŰNÉSE

1. A házasság megszűnésének esetei

17. §
(1) A házasság megszűnik:
a) az egyik házastárs halálával,
b) bírói felbontással (18-20. §).
b) bírósági felbontással.
(2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírói határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be.
(2) Arra, hogy a házasság a házastárs halála folytán megszűnt, halotti anyakönyvi bejegyzés vagy a bíróságnak a halál tényét megállapító, illetőleg holtnak nyilvánító jogerős határozata alapján lehet hivatkozni. A másik házastárs újabb házasságkötése esetén a korábbi házasságot akkor is megszűntnek kell tekinteni, ha az említett anyakönyvi bejegyzés, illetőleg bírósági határozat hatálya az újabb házasságkötést követően megdől. Nem alkalmazható ez a rendelkezés, ha az újabb házasságkötéskor bármelyik házasuló tudta, hogy a halál nem következett be.

2. A házasság felbontása

18. §
(1) A házasságot komoly és alapos ok esetén bármelyik házastárs kérelmére - az erre megszabott előkészítő eljárás és per lefolytatása után - fel kell bontani.
(1) A házasságot bármelyik házastárs kérelmére - a házassági bontóper lefolytatása után - fel kell bontani, ha a házasélet közöttük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. Erre utal különösen a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása, feltéve, hogy a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és a gyermek közötti érintkezés, továbbá a házastársi tartás, valamint a közös lakás használata kérdésében megegyeztek, egyezségüket a bíróság jóváhagyta, illetőleg e kérdésekben a bíróság a házasság felbontásával együtt - kérelmükre - dönt.
(1) A házasságot a bíróság bármelyik házastárs - illetőleg a házastársak közös - kérelmére felbontja, ha a házaséletük teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott. A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét figyelembe kell venni.
(2) Annak elbírálásánál, hogy a házasság felbontására van-e komoly és alapos ok, a közös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni.
(2) A házasság felbontásánál a közös kiskorú gyermek érdekét is figyelembe kell venni.
(2) A házasélet teljes és helyrehozhatatlan megromlására utal a házastársaknak a házasság felbontására irányuló végleges elhatározáson alapuló, befolyásmentes, egyező akaratnyilvánítása. Véglegesnek lehet tekinteni az elhatározást akkor, ha
a) a házastársak a közös gyermek elhelyezése és tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házastársi tartás, a közös lakás használata, valamint - az ingatlanon fennálló közös tulajdon megszüntetése kivételével - a házastársi közös vagyon megosztása kérdésében megegyeztek és egyezségüket a bíróság jóváhagyta, vagy
b) a házastársak között legalább 3 éve megszakadt az életközösség úgy, hogy külön lakásban élnek és igazolják azt is, hogy a közös gyermek elhelyezését, valamint tartását a gyermek érdekeinek megfelelően rendezték.
(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél vagy gyermekük érdekét súlyosan sérti.
(3) A felek tartós jogviszonyát rendező egyezség megváltoztatását az egyezség jóváhagyásától számított két éven belül a bíróságtól - az egyéb törvényes feltételek megléte esetén is - csak akkor lehet kérni, ha az a felek kiskorú gyermekének érdekét szolgálja, illetve, ha a körülmények változása folytán a megállapodás valamelyik fél érdekét súlyosan sérti.
19. §   A házasság felbontása iránt a házastársnak a keresetet személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat keresetet a korlátoltan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a keresetindításra a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő jogosult.
19. §   A házasság felbontása iránt a házastársnak a pert személyesen kell megindítania. Törvényes képviselőjének hozzájárulása nélkül maga indíthat pert a korlátozottan cselekvőképes házastárs is. Ha azonban a házastárs a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, nevében a per indítására a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő jogosult.
20. §   Bírói felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
20. §   Bírósági felbontás esetében a házasság a felbontást kimondó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
21. §
(1) A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egy sorban köteles.
(1) A házasság felbontása esetén volt házastársától tartást követelhet az, aki arra hibáján kívül rászorul, kivéve, ha arra a házasság fennállása alatt tanúsított magatartása miatt érdemtelenné vált. Tartást csak olyan mértékben lehet követelni, hogy az ne veszélyeztesse a volt házastársnak és annak megélhetését, akinek eltartására a volt házastárs a tartást igénylővel egysorban köteles.
(2) A tartást határozott időtartamra is meg lehet állapítani, ha feltehető, hogy a tartásra jogosult rászorultsága a meghatározott idő elteltével megszűnik.
22. §
(1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírói ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.
(1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.
(2) A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul.
(2) A tartásra való jog megszűnik, ha az arra jogosult újból házasságot köt vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesít, vagy a tartásra magatartása miatt utóbb érdemtelenné válik, valamint akkor is, ha a jogosult a további tartásra nem szorul rá. Az utóbbi esetben azonban a tartásra való jog újból feléled, ha a korábbi jogosult a tartásra ismét rászorul.
(3) Ha a volt házastárs a tartásra a házasság felbontását követő öt év eltelte után válik rászorulttá, volt házastársától csak különös méltánylást érdemlő esetben követelhet tartást.

IV. FEJEZET
A HÁZASTÁRSAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

23. §   A házastársaknak a házasélet ügyeiben egyenlő jogaik és kötelességeik vannak.
23. §
(1) A házastársak jogai és kötelességei egyenlőek: a házasélet ügyeiben közösen kell dönteniük.
(2) A házastársak a személyüket érintő ügyekben önállóan, de a család érdekeit szem előtt tartva döntenek.
24. §   A házastársak hűséggel tartoznak egymásnak és egymást támogatni kötelesek.
25. §
(1) A feleség a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
b) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy
c) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy
d) a férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
(2) A férj a házasságkötés után
a) kizárólag a maga teljes nevét viseli, vagy
b) a felesége családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét.
(3) A férj, illetve a feleség a házasságkötés után házassági névként családi nevüket is összekapcsolhatja, hozzáfűzve a saját utónevét.
(4) A házasulóknak az (1)-(3) bekezdés szerinti névviselésről meg kell egyezniük. Ennek során figyelemmel kell lenni arra, hogy - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - csak az egyik házasuló veheti fel házassági névként a másik családi nevét [(1) bekezdés b)-d) pont, (2) bekezdés b) pont], illetve a házassági név családi nevekből képzett része legfeljebb kéttagú lehet.
(5) A házasulóknak az anyakönyvvezető felhívására a házasságkötés utáni névviselésről nyilatkozniuk kell.
25. §   A házastársak lakásukat egyetértve választják meg. A lakás helyére vonatkozó megállapodástól a másik házastárs beleegyezése nélkül csak alapos okból lehet eltérni.
25. §   A házastársak lakásuk helyét egyetértve választják meg. A lakás helyére vonatkozó megállapodástól a másik házastárs beleegyezése nélkül csak alapos okból lehet eltérni.
26. §
(1) A feleség vagy férje nevét viseli a házassági viszonyra utaló toldással, amelyhez a maga nevét hozzákapcsolhatja, vagy kizárólag a maga nevét. Ha kizárólag a maga nevét kívánja viselni, erre irányuló szándékát a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezetőnek be kell jelentenie.
(1) A feleség a házasságkötés után választása szerint
a) a férje teljes nevét viseli a házasságra utaló toldással, amelyhez a maga teljes nevét hozzákapcsolhatja, vagy
b) a férje családi nevét viseli a házasságra utaló toldással és ehhez a maga teljes nevét hozzákapcsolja, vagy
c) férje családi nevéhez hozzákapcsolja a saját utónevét, vagy
d) kizárólag a maga teljes nevét viseli.
(1) A házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után a házastársak a házasság fennállása alatt viselt nevet viselik tovább. Ha ettől el kívánnak térni, ezt a házasság megszűnése, illetve érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek bejelenthetik. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a volt feleség a házasságra utaló toldással [25. § (1) bekezdés b)-c) pont], ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
(2) Ha a feleség férje nevét viselte, férje halála után választása szerint vagy megtartja férje nevét, vagy az anyakönyvvezetőnek bejelentheti, hogy kizárólag a maga nevét viseli.
(2) Az anyakönyvvezető köteles a menyasszonyt a házasságkötést megelőzően tájékoztatni arról, hogy joga van választani, milyen nevet kíván viselni a házasságkötés után. A menyasszony köteles az anyakönyvvezető felhívására a névviselésről nyilatkozni.
(2) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget a 25. § (1) bekezdés b)-c) pontja szerinti névviseléstől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.
(3) Az a nő, akinek házasságát érvénytelenné nyilvánították vagy felbontották, volt férje nevét csak akkor viselheti, ha azt megelőzőleg is viselte, arra érdemtelenné nem vált és ha erre a bíróság a házasságot érvénytelenítő vagy felbontó ítéletben kérelmére feljogosította.
(3) A házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után a volt feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét viseli tovább is. Ha ettől el kíván térni, ezt a házasság megszűnésétől, illetőleg érvénytelenné nyilvánításától számított hatvan nap alatt jelentheti be az anyakönyvvezetőnek. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a házasságra utaló toldással [(1) bekezdés a) és b) pontja], ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
(3) A házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után a volt feleség a házasság fennállása alatt viselt nevét viseli tovább is. Ha ettől el kíván térni, ezt a házasság megszűnése, illetőleg érvénytelenné nyilvánítása után az anyakönyvvezetőnek egy alkalommal bejelentheti. Ilyen esetben sem viselheti azonban a volt férje nevét a házasságra utaló toldással [(1) bekezdés a) és b) pontja], ha azt a házasság fennállása alatt nem viselte.
(3) Újabb házasságkötés esetén a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással [25. § (1) bekezdés b)-c) pont] nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.
(4) Az előbbi rendelkezéseken alapuló névviseléstől később eltérésnek csak a névváltoztatási ügyekben illetékes hatóság engedélyével lehet helye.
(4) Új házasságkötés esetében a feleség volt férje nevét a házasságra utaló toldással [(1) bekezdés a) és b) pont] nem viselheti, és ez a joga akkor sem éled fel, ha újabb házassága megszűnt.
(5) Az (1)-(3) bekezdés szerint választott név viselésétől eltérést csak a névváltoztatásra jogosult hatóság engedélyezhet.
(6) A bíróság a volt férj kérelmére eltilthatja a volt feleséget az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti név viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.
(6) A bíróság a volt férj - annak halála után az ügyész - kérelmére eltilthatja a volt feleséget az (1) bekezdés a), illetőleg b) pontja szerinti név viselésétől, ha a feleséget szándékos bűncselekmény miatt jogerősen szabadságvesztésre ítélték.
26/A. §
(1) Ha a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló törvény a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat fennállásához, illetve a házasság vagy a bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnéséhez nem állapít meg eltérő jogkövetkezményt, továbbá ha a jogosultság vagy a kötelezettség az özvegyet és az özvegy bejegyzett élettársat megkülönböztetés nélkül megilleti vagy terheli, a családi állapotra vonatkozó nyilatkozat csak olyan formában követelhető meg, hogy a „házas” és „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen.
(2) A családi állapotra vonatkozó adatot tartalmazó nyilvántartásban - az anyakönyvi nyilvántartás, valamint a személyiadat- és lakcímnyilvántartás kivételével - a családi állapotot úgy kell feltüntetni, hogy a „házas” és a „bejegyzett élettárs”, az „özvegy” és az „özvegy bejegyzett élettárs”, illetve az „elvált” és az „elvált bejegyzett élettárs” megjelölés együtt szerepeljen.

2. A házassági vagyonjog

2. A házastársi vagyonközösség

27. §   A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, de nem értve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. (28. §). A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni.
27. §
(1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség fennállása alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azokat a vagyontárgyakat, amelyek valamelyik házastárs különvagyonához tartoznak. A házasságkötés előtt a házastársi vagyonközösséget sem egészben, sem részben nem lehet kizárni.
(1) A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik házastárs különvagyonához tartozik. Közös vagyon a különvagyonnak az a haszna is, amely a házassági életközösség fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelés és fenntartás költségeit. Közös vagyon továbbá a feltalálót, újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj.
(2) A feltalálót, az újítót, a szerzőt és más szellemi alkotást létrehozó személyt a házassági életközösség fennállása alatt megillető esedékes díj a házastársak közös vagyonához tartozik.
(2) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak az egymás közötti vagyoni viszonyaikat - a házassági életközösség tartamára - szerződéssel rendezhetik. A szerződésben e törvény rendelkezéseitől eltérően határozhatják meg, hogy mely vagyon kerül a közös-, illetőleg a különvagyonba.
(3) A szerződés érvényességéhez annak közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba foglalása szükséges. Ez a rendelkezés nem vonatkozik ingó dolgok ajándékozására, ha az ajándék átadása megtörtént, valamint az életközösség megszakadása után a házastársi közös vagyon megosztása tárgyában létrejött megállapodásra.
(4) A házastársak a harmadik személlyel kötött ügyleteik során kötelesek tájékoztatást adni arról, ha a szerződéssel érintett vagyontárgy valamelyikük különvagyonába tartozik.
28. §
(1) A házastárs különvagyonához tartoznak:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgyai,
b) a házasság fennállása alatt valamely kitüntetéssel kapcsolatban kapott, továbbá az öröklési jogcímen szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgyak,
c) azok a vagyontárgyak, amelyek a különvagyon tárgyainak helyébe léptek.
(1) A házastárs különvagyonához tartozik:
a) a házasságkötéskor megvolt vagyontárgy,
b) a házasság fennállása alatt öröklés jogcímén szerzett vagy ajándékba kapott vagyontárgy,
c) a személyes használatra szolgáló és szokásos mértékű, illetőleg mennyiségű vagyontárgy,
d) a különvagyon értékén szerzett vagyontárgy.
(2) A házastársaknak olyan megállapodása, amellyel a vagyonközösségbe tartozó egyes vagyontárgyakat valamelyikük különvagyonába utalnak, harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
(2) Az a különvagyonhoz tartozó tárgy, amely a mindennapi közös életvitelt szolgáló, valamint a szokásos mértékű berendezési és felszerelési tárgy helyébe lép, tizenötévi házassági együttélés után közös vagyonná válik.
(3) A házastársak olyan megállapodása, amellyel a vagyonközösségbe tartozó egyes vagyontárgyakat valamelyikük különvagyonába utalnak, harmadik személyekkel szemben hatálytalan.
29. §
(1) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat rendeltetésük szerint mindegyik házastárs használhatja.
(2) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkentésének elkerülése végett szükségesek.
(2) A vagyonközösséghez tartozó tárgyakat a házastársak közösen jogosultak kezelni. Mindegyik házastárs kívánhatja, hogy a másik járuljon hozzá azokhoz az intézkedésekhez, amelyek a vagyonközösséghez tartozó tárgy fenntartása vagy értékcsökkenésének elkerülése végett szükségesek.
(3) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költségekhez különvagyonukból arányosan hozzájárulni.
(3) A vagyonközösséghez tartozó tárgyak fenntartásával és kezelésével járó költségeket elsősorban a közös vagyonból kell fedezni, ha pedig az erre nem elegendő, a házastársak kötelesek a költséghez különvagyonukból arányosan hozzájárulni.
30. §
(1) A vagyonközösség fennállása alatt csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.
(1) A vagyonközösség fennállása alatt, továbbá a házassági életközösség megszűnésétől a közös vagyon megosztásáig terjedő időben csak a házastársak közös egyetértésével lehet a vagyonközösséghez tartozó tárgyakat elidegeníteni vagy általában olyan vagyonjogi rendelkezést tenni, amely nem a házastársak különvagyonára vonatkozik.
(2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve ha az ügyletkötő harmadik tudott arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a saját személyes használatára szolgáló vagyontárgyra vonatkozólag vagy a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhatik hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
(2) Bármelyik házastársnak a vagyonközösség fennállása alatt kötött, az előbbi rendelkezés alá tartozó visszterhes ügyletét a másik házastárs hozzájárulásával kötött ügyletnek kell tekinteni, kivéve, ha az ügyletkötő harmadik tudott, vagy a körülményekből tudnia kellett arról, hogy a másik házastárs az ügylethez nem járult hozzá. Ha azonban a házastárs az ügyletet a mindennapi élet szükségleteinek fedezése körében kötötte, a másik házastárs csak akkor hivatkozhat hozzájárulásának hiányára, ha az ügylet megkötése ellen az ügyletkötő harmadik személynél előzőleg kifejezetten tiltakozott.
(3) Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső illetőség erejéig áll fenn.
(3) Az előbbi rendelkezések alapján a másik házastárs felelőssége a házastársa által kötött ügyletért harmadik személlyel szemben a közös vagyonból reá eső rész erejéig áll fenn.
(4) Aki a házastársát is terhelő ügyletet annak hozzájárulása nélkül köti meg, köteles házastársának ebből eredő kárát megtéríteni.
(4) A házastárs olyan tartozásáért, amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársat terheli, mind különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső résszel felel.
(5) A házastárs olyan tartozásáért, amely az előbbi rendelkezések szerint nem mindkét házastársat terheli, mind különvagyonával, mind a közös vagyonból reá eső illetőséggel felel.
(5) Az egyik házastárs által a vagyonközösség fennállása alatt kötött ügylethez a másik házastárs részéről megkívánt hozzájárulás nincs alakszerűséghez kötve.
31. §
(1) A vagyonközösség megszüntetését a házassági életközösség fennállása alatt a házastársaknak fontos okból előterjesztett közös kérelmére a bíróság mondhatja ki.
(1) A vagyonközösséget a házassági életközösség fennállása alatt a bíróság fontos okból bármelyik házastárs kérelmére megszüntetheti.
(2) A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását.
(2) A házassági életközösség megszűnésekor a vagyonközösség véget ér, és bármelyik házastárs követelheti a közös vagyon megosztását. Ennek során igényelni lehet a közös vagyonból a különvagyonba, illetőleg a különvagyonból a közös vagyonba történt beruházások, továbbá a kezelési és a fenntartási költségek megtérítését is. Nincs helye megtérítésnek, ha a kiadás a lemondás szándékával történt. A közös életvitel körében elhasznált vagy felélt különvagyon megtérítésének csak különösen indokolt esetben van helye.
(3) A házastársak vagyonilletőségét a házassági életközösség megszűnésekor meglévő közös vagyonból természetben kell kiadni. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetén a bíróság állapítja meg.
(3) A házastársak vagyonrészét a házassági életközösség megszűnésekor meglevő közös vagyonból lehetőleg természetben kell kiadni. Ugyancsak természetben kell kiadni a házassági életközösség megszűnésekor meglevő különvagyont is. Amennyiben ez bármely okból nem lehetséges, vagy számottevő értékcsökkenéssel járna, a megosztás módját vita esetében a bíróság állapítja meg.
(4) A hiányzó közös, illetőleg különvagyon megtérítésének nincs helye, ha a házassági életközösség megszűnésekor nincs közös vagyon és a megtérítésre köteles félnek különvagyona sincs.
(5) A vagyonközösségi igények rendezésénél arra kell törekedni, hogy egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.
(5) A házastársak közötti vagyoni viszonyokra (házassági vagyonjogi szerződés, a házastársi közös vagyon megosztására vonatkozó egyezség, a közös lakás használatában történő megállapodás stb.) a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseit is megfelelően alkalmazni kell. A bíróságnak gondoskodnia kell arról, hogy a vagyoni igények rendezésénél egyik házastárs se jusson méltánytalan vagyoni előnyhöz.
(6) A bíróságnak figyelembe kell vennie a családvédelmi érdekeket is, ha a házasság vagy az életközösség megszűnésekor a volt házastársak közös lakásának használatáról dönt.

3. A házastársak lakáshasználatának rendezése

31/A. §
(1) A házasulók a házasságkötés előtt, valamint a házastársak a házasság felbontása esetére rendezhetik a közös lakás további használatát, így megállapodhatnak abban is, hogy az egyik házastárs a lakást elhelyezési és térítési igény nélkül elhagyja. A megállapodást közokiratba vagy jogi képviselő által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
(2) A házasság felbontása esetén a bíróság csak a kiskorú gyermek lakáshasználati jogára figyelemmel rendezheti a lakás használatát a házastársak megállapodásától eltérően.
31/B. §
(1) Ha a lakásban a házastársak egyikőjük vagy mindkettőjük tulajdonjoga vagy bérleti joga alapján laknak, a házasság felbontása esetén - kérelemre - a bíróság dönt a lakás használata felől.
(2) A házastársak kiskorú gyermekének lakáshasználati jogát - életkörülményeinek megfelelően - általában a volt közös lakásban kell biztosítani, kivéve, ha más állandó lakása van.
(3) Ha a közös lakás valamelyik házastárs különvagyona vagy önálló bérlete, a lakáshasználati jog ezt a házastársat illeti meg. A bíróság a másik házastársat kivételesen, és csak abban az esetben jogosíthatja fel a lakás megosztott vagy kizárólagos használatára, ha a lakáshasználatra jogosult gyermek nála van elhelyezve. Szolgálati lakás esetében azonban a bérlőt a lakás elhagyására nem lehet kötelezni.
(4) A bíróság a házastársak közös tulajdonában vagy közös bérletében levő lakásának használatát megosztja, ha azt a lakás alapterülete, alaprajzi beosztása és helyiségeinek száma lehetővé teszi. Nem osztható meg a lakás használata, ha a házastárs korábbi magatartására figyelemmel a közös használat a másik házastárs vagy a kiskorú gyermek érdekeinek súlyos sérelmével jár.
(5) Ha a lakás használata nem osztható meg, a bíróság közös tulajdonban álló lakás esetében az egyik házastársat az egész lakás kizárólagos használatára jogosítja fel, illetve bérlakás esetében a bérlőtársi jogviszonyt megszünteti, és az egyik házastársat a lakás elhagyására kötelezi.
(6) A bíróság - a házastársak egyikének kérelmére - a bérlőtársi jogviszonyt akkor is megszüntetheti, ha a közös lakást két másik lakásra el lehet cserélni, és a lakáscsere folytán mindkét házastárs megfelelő lakáshoz jut. Ilyen esetben a bíróság meghatározza, hogy melyik lakásba, melyik volt házastárs költözzék. Ilyen kérelemnek akkor is helye van, ha a bíróság a lakás használatáról már egyéb módon döntött. A 18. § (3) bekezdését ilyen kérelemre nem kell alkalmazni.
31/C. §
(1) A lakásból távozó házastárs a lakáshasználati jog ellenértékének rá eső részére jogosult.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete: bérlakás esetén legalább a hasonló tanácsi bérlakásnál a lakásügyi hatóság javára történő lemondás esetén fizetendő térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
(2) A lakáshasználati jog ellenértéke - közös tulajdonban vagy valamelyik házastárs tulajdonában álló lakás esetén - a lakás beköltözhető és lakott forgalmi értékének különbözete. Bérlakás esetén a lakáshasználati jog ellenértéke legalább a hasonló önkormányzati bérlakásra - a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetére - az önkormányzat rendeletében meghatározott pénzbeli térítés mértékének megfelelő összeg, függetlenül attól, hogy a távozó házastárs milyen lakásba költözik.
(3) A távozó házastárs a használati jog ellenértékének arra a részére tarthat igényt, amely őt a visszamaradt volt házastársra és a lakáshasználatra jogosult gyermekek számára figyelemmel, arányosan megilleti. A távozó házastárs igényelheti az értéknövelő - meg nem térült - ráfordítások költségét is, ha a ráfordítás a használati jog ellenértékében nem fejeződik ki. A jogosultnak járó összeg - különös méltánylást érdemlő esetet kivéve - a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet, kivéve, ha a bíróság az egyik házastárs különvagyonában levő lakás vagy szolgálati lakás elhagyására kötelezte a másik házastársat, vagy ha a lakásnak a házasságkötést megelőzően önálló bérlője a lakásban maradó házastárs volt.
(4) Ha a lakásban maradó házastárs az ellenérték megfizetésére nem képes, illetőleg erre a célra felhasználható különvagyona nincsen, vagy egyébként, ha kéri, a házastársi közös vagyon rá eső részét az ellenérték összegével csökkenteni kell.
(5) A használati jog ellenértéke a lakás elhagyásával egyidejűleg esedékes.
31/D. §   Bérlakás esetében, ha valamelyik házastárs a lakást a visszatérés szándéka nélkül elhagyta, a bíróság - a visszamaradt házastárs kérelmére - az eltávozott házastárs bérlőtársi jogviszonyát megszünteti. A házastárs azonban a használati jog ellenértékének rá eső részét igényelheti.
31/E. §   A házastársak lakáshasználatának rendezése során a végrehajtási eljárásra a lakásbérletre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell.

4. A háztartás költségei - Tartás

3. A háztartás költségei - Tartás

32. §
(1) A közös háztartás költségeinek fedezésére elsősorban a házastársak keresménye és egyéb közös vagyona szolgál. Ha a házastársak az életközösség fenntartása mellett külön élnek, megélhetésük költségeit elsősorban szintén ilyen módon kell fedezni.
(2) Ha a közös vagyon a közös háztartás költségét nem fedezi, a házastársak kötelesek ahhoz különvagyonukból is egyenlő mértékben hozzájárulni. Ha csak egyik házastársnak van különvagyona, ő egymaga köteles ebből a közös háztartás költségének kiegészítéséhez szükséges összeget fedezni.
(3) A házastárs köteles a jogosan (25. §) különélő és hibáján kívül rászoruló házastársát különvagyonából is eltartani, amennyiben a közös vagyonból házastársa megélhetésének költségeit nem lehet fedezni és a tartás nem veszélyezteti a saját, valamint annak megélhetését, akinek eltartására házastársával egy sorban köteles. Ez a rendelkezés arra az esetre is irányadó, ha a házastársak között vagyonközösség nincs.
(3) A házastárs köteles a különélő és önhibáján kívül rászoruló házastársát - ha arra nem érdemtelen - különvagyonából is eltartani, amennyiben házastársa megélhetésének költségeit a közös vagyonból nem lehet fedezni, és a tartás nem veszélyezteti a kötelezett saját, valamint annak megélhetését, akinek eltartására házastársával egysorban köteles. Ez a rendelkezés arra az esetre is irányadó, ha a házastársak között vagyonközösség nincs.

4. Vélt házasság vagyonjogi hatásai

5. Vélt házasság vagyonjogi hatásai

33. §
(1) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor mind a két házastárs jóhiszemű volt, a házasságból folyó vagyonjogi hatások ugyanazok, mint érvényes házasság esetében. Az ilyen házasság érvénytelennek nyilvánítása esetén a vagyonjogi követeléseket mindegyik házastárs akként érvényesítheti, mintha a házasságot érvénytelenné nyilvánításának időpontjában a bíróság felbontotta volna.
(2) Ha az érvénytelen házasság megkötésekor csak az egyik házastárs volt jóhiszemű, az előbbi rendelkezéseket csak az ő kívánságára kell alkalmazni.

MÁSODIK RÉSZ
A CSALÁD

V. FEJEZET
A CSALÁDI JOGÁLLÁS

1. Rokonság

34. §
(1) Egyenesági a rokonság azok között, akik közül az egyik a másiktól származik.
(2) Oldalágon rokonok azok, akiknek legalább egy közös felmenő rokonuk van, ők maguk azonban egyeneságon nem rokonok.
35. §
(1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogantatási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(1) A gyermek apjának azt kell tekinteni, akivel az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak legalább egy része alatt házassági kötelékben állott. A házasság érvénytelensége az apaság vélelmét nem érinti.
(2) A vélelmezett fogantatási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. A gyermek érdekében azonban bizonyítani lehet, hogy a gyermek fogantatása a vélelmezett fogantatási idő előtt vagy után történt.
(2) A vélelmezett fogantatási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogantatása a vélelmezett fogantatási idő előtt vagy után történt.
(2) A vélelmezett fogamzási idő a gyermek születésének napjától visszafelé számított száznyolcvankettedik és háromszázadik nap között eltelt idő, mind a két határnap hozzászámításával. Bizonyítani lehet azonban, hogy a gyermek fogamzása a vélelmezett fogamzási idő előtt vagy után történt.
(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől (43. §), a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.
(3) Ha a nő házasságának megszűnése után újból házasságot kötött, az újabb házasságának fennállása alatt született gyermeke apjának akkor is az újabb férjet kell tekinteni, ha a korábbi házasság megszűnése és a gyermek születése közt háromszáz nap nem telt el. Ha azonban ez a vélelem megdől, a gyermek apjának a korábbi férjet kell tekinteni.
(4) Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.
(5) A (4) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.
36. §   Ha az anya a fogantatási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt (35. §) nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni
a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el (37. §), vagy
b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított (38. §), vagy
c) a jelen törvényben meghatározott előfeltételek (39. §) esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött.
36. §   Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állott házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni
a) azt a férfit, aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el, vagy
b) azt, akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított, vagy
c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött.
c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
d) azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.
36. §   Ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem áll házassági kötelékben, és a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartásán alapuló apasági vélelem sem áll fenn, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit,
a) aki a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerte el,
b) akit a bíróság jogerős ítélettel a gyermek apjának nyilvánított,
c) aki - az e törvényben meghatározott feltételek esetén - a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy
d) aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt, és a származás a reprodukciós eljárás következménye.
37. §
(1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.
(2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogantatási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha
a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb, mint a nyilatkozó.
(2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha
a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és
b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.
b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a tizenhatodik életévét betöltött nyilatkozó.
(3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.
(4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
(4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
(5) Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.
(5) Elismerést és hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, konzuli tisztviselőnél, integrált ügyfélszolgálaton kell jegyzőkönyvbe venni vagy közjegyzőnél közjegyzői okiratba foglalni. A hozzájárulást a konzuli tanúsítvány kiállítására felhatalmazott tiszteletbeli konzulnál is meg lehet tenni.
(6) Az elismerés és a hozzájárulás során az érintetteknek nyilatkozniuk kell a gyermek családi nevéről.
38. §
(1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírói úton lehet megállapíttatni.
(1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának, ha a származás művi beavatkozás következménye.
(1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
(2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki
a) az anyával a fogantatási időn belül életközösségre utaló körülmények között huzamosabb ideig együtt élt, vagy
a) az anyával a fogamzási időn belül életközösségre utaló körülmények között huzamosabb ideig együtt élt, vagy
b) az anyával a fogantatási időben huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy
b) az anyával a fogamzási időben huzamosabb időn át nemi viszonyt folytatott, vagy
c) az anyával a fogantatási időben nemileg érintkezett és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
c) az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmények gondos mérlegelése mellett alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
(2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.
(3) Az együttélés vagy a nemi viszony alapján [a), b) pont] az apaságot nem lehet megállapítani, ha a körülmények szerint lehetetlen, hogy a gyermek az említett kapcsolatból származik.
(4) Az apaság bírói megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.
(4) Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.
39. §
(1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt [36. § c) pont], férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha
a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat vagy jogerős bírói ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban;
b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és
c) a férj a házasságkötéskor a gyermekről tudott, ennek ellenére a házasság megkötését megelőzően az anyakönyvvezető előtt nem jelentette ki, hogy a gyermek nem tőle származik.
(1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha
a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy
b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és
c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.
(2) Vita esetén annak bírói megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.
(2) Vita esetén annak bírósági megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.
(2) A férj elismerése akkor hatályos, ha ahhoz az anya, a kiskorú törvényes képviselője, továbbá - ha a gyermek a tizenhatodik életévét betöltötte - a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem él, vagy a nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
(2) A férj elismerése akkor hatályos, ha ahhoz az anya, a kiskorú törvényes képviselője, továbbá - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem él, vagy a nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.
(3) Vita esetén annak bírósági megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.
40. §
(1) A gyermek kérheti annak bírói megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg.
(1) A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg.
(2) Az anyaság bírói megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja.
(2) Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja.
(3) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.
41. §
(1) Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott.
(2) Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismeretes, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Egyébként a gyámhatóság a bejegyzendő személyi adatokat - mások jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg.
(2) Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja
a) az anya családi nevét,
b) az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti.
(3) Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes.
(4) A gyámhatóság az egyéb személyi adatokat - mások jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg.
42. §
(1) A gyermek - szülőinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga nevét viseli (26. §). A házasságban élő szülők valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni.
(1) A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. Házasságban élő szülők gyermeke azonban anyjának családi nevét csak akkor viselheti, ha az anya kizárólag a maga nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi közös gyermekének csak közös családi nevet lehet adni.
(1) A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek - képzelt apának (41. §) anyakönyvi bejegyzése előtt - anyja családi nevét viseli.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe bejegyezték.
(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli.
(3) A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.
(4) Ha a szülők a gyermek nevének kérdésében nem jutnak megegyezésre, a gyámhatóság dönt.
43. §
(1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogantatás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik.
(1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás művi beavatkozás következménye, és az anya férje a beavatkozáshoz nem járult hozzá.
(1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.
(2) Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes előfeltételek hiányában nincs teljes hatálya.
(2) Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya.
(3) A megtámadásra jogosult
a) a gyermek,
b) az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,
c) a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.
(4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni [35. § (3) bek.].
(4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.
(5) Az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel.
(5) Az apaság vélelmét a gyermek nagykorúsága elérésétől, a többi jogosult pedig a gyermek születésétől szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesülés időpontjától számított egy év alatt léphet fel.
(5) Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.
(6) Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye.
(7) Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben - kérelemre - a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére.

2. A családi jogállás megállapítására irányuló perek közös szabályai

2. A családi jogállás megállapítására irányuló keresetek közös szabályai

44. §
(1) Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírói megállapítását keresettel lehet kérni s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A keresetet a jogosultnak személyesen kell megindítania, teljesen cselekvőképtelen jogosult helyett azonban - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel.
(1) Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania, teljesen cselekvőképtelen jogosult helyett azonban - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel.
(1) Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.
(2) A korlátoltan cselekvőképes személy a keresetet csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.
(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.
(3) Cselekvőképtelen jogosult helyett - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel.
(4) Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében - elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.
45. §   A családi jogállás megállapítása iránt indított kereset folytán hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
45. §   A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

VI. FEJEZET
AZ ÖRÖKBEFOGADÁS

1. Az örökbefogadás célja

46. §   Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.
46. §   Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.

2. Az örökbefogadás előfeltételei

2. Az örökbefogadás feltételei

47. §
(1) Örökbefogadó csak teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet.
(1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes nagykorú személy lehet, aki személyisége és körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására. Jogszabály az örökbefogadás előtti felkészítő tanácsadáson való részvételt kötelezővé teheti.
(1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki - a külön jogszabályban meghatározott - örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.
(1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki - a külön jogszabályban meghatározott - örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján - a gyámhatóság örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.
(2) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll.
(2) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.
(2) A gyámhatóság a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.
(3) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.
(3) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet. Külföldi állampolgár örökbefogadását a gyámhatóság csak akkor engedélyezheti, ha a kiskorút honosították.
(3) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.
(3) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.
(4) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó házastársán kívül más nem fogadhatja örökbe.
(4) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt az örökbefogadó életében csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás az újabb örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedésével megszűnik.
(4) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszűnik.
(4) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.
(5) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszűnik.
48. §
(1) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
(2) Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá az örökbefogadandó szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges.
(2) Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges.
(2) Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem vonhatja vissza, és erre őt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követően engedélyezhető.
(3) Nincs szükség
a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírói ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek a szülői felügyelete a gyermek feletti intézeti gyámság miatt szünetel [92. § c) pont];
b) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
c) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha az cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen távol van.
(3) A szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermek képviseletéről, illetőleg az örökbefogadás hatálybalépéséig - szükség esetében - intézeti elhelyezéséről a gyámhatóság gondoskodik. Az eljárás ilyen esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
(3) A gyermek születése után legalább hat hónap elteltével a szülő úgy is adhat hozzájáruló nyilatkozatot, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. Ezt a nyilatkozatot nem lehet visszavonni. A gyermeket a gyámhatóság állami nevelésbe veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik.
(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb kiskorút a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalja, vagy alkalmas más személynél helyezi el [92/A. § (1) bek. d) pont]. A két hónapos életkort betöltött kiskorút a gyámhatóság állami nevelésbe veszi, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik.
(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja a hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek két hónapos korának betöltéséig visszavonhatja. Erre őt figyelmeztetni kell. A nyilatkozatot követően a két hónapnál fiatalabb gyermeket a gyámhivatal elsősorban más személynél, nevelőszülőnél, - vagy ha ez nem lehetséges - gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyezi el. A két hónapos életkort betöltött gyermeket a gyámhivatal tartós nevelésbe veszi, feltéve, hogy a gyermek ideiglenes hatállyal nem helyezhető el a leendő örökbefogadó szülőnél, a szülő felügyeleti joga pedig megszűnik.
(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.
(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhatóság határozata állapítja meg.
(4) Ha a szülő - a (3) bekezdésben nem említett esetben - alapos ok nélkül nem járul hozzá az örökbefogadáshoz, a gyámhatóság a gyermek érdekében pótolhatja a hozzájáruló nyilatkozatot, feltéve, hogy a szülő addigi magatartásából azt lehet megállapítani, hogy a gyermekével szemben fennálló kötelezettségeinek önhibájából tartósan nem tesz eleget.
(4) Nincs szükség
a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll;
b) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
c) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.
(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.
(5) Nincs szükség
a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll, vagy akinek a szülői felügyelete a gyermek feletti intézeti gyámság miatt szünetel;
b) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
c) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha az cselekvőképtelen vagy ismeretlen helyen távol van.
(5) Az örökbefogadási eljárás a (3) bekezdésben, valamint a (4) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
(5) Nincs szükség
a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);
b) annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §);
c) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
c) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik;
d) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.
d) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;
e) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.
(6) Az örökbefogadási eljárás a (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
(6) Az örökbefogadási eljárás a (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.
48/A. §
(1) A gyámhatóság az intézeti nevelésbe vett kiskorút örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat és emiatt az intézeti nevelés nem szüntethető meg. A gyámhatóság az örökbefogadás érdekében ezzel egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja vagy szüneteltetheti.
(1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
(1) A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
(1) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg és a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt a nevelésbe vétel nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt a nevelésbe vételt elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.
(2) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilváníthatja abban az esetben is, ha a szülő tartózkodási helyét az új tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, feltéve, hogy ezen időszak alatt a szülő a gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha
a) a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy
b) a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(2) A gyámhatóság az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha
a) a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy
b) a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(2) A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha szülőjének szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg, és
a) a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy
b) a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.
(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.
(3) A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.
(3) A gyámhatóság a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát szünetelteti.
(4) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.
49. §   Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott előfeltételek fennállása esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti.
49. §   Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti.
49. §
(1) Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.
(1) A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi.
(1) A gyámhatóság - az örökbefogadás céljának megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi.
(2) A gyermek külföldre történő örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.
(2) Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a közérdeket egyébként sérti, illetve, ha akár a felek, akár az eljárásban egyéb módon közreműködő személyek vagy szervezetek részére haszonszerzéssel jár.
(3) A gyermek külföldre történő örökbefogadása - a rokonok, illetve a szülő házastársa által történő örökbefogadás kivételével - csak örökbefogadhatóvá nyilvánított intézeti nevelt, valamint állami nevelt gyermek esetében engedélyezhető, feltéve, hogy a gyermek örökbefogadására belföldön nem került sor, mivel azt nem kezdeményezték, illetve örökbefogadása érdekében tett intézkedések nem vezettek eredményre.
50. §   Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba.
50. §
(1) Az örökbefogadás az engedélyező határozat jogerőre emelkedésével lép hatályba. Ha azonban az örökbefogadó az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - annak engedélyezése esetében - már az örökbefogadó halálával beállnak.
(2) Az a szülő, akinek nyilatkozatát a gyámhatóság pótolta [48. § (4) bek.], jogszabálysértés esetében az örökbefogadást engedélyező jogerős államigazgatási határozatot a bíróság előtt megtámadhatja. A bíróság az ügy érdemében határoz. A határozat megtámadásának joga ebben az esetben az ügyészt is megilleti.

3. Az örökbefogadás joghatásai

51. §
(1) Az örökbefogadott az örökbefogadással az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
(1) Az örökbefogadott az örökbefogadás folytán mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
(1) Az örökbefogadott mind az örökbefogadóval, mind annak rokonaival szemben az örökbefogadó gyermekének jogállásába lép.
(2) Azt, akit mindkét házastárs - akár együttesen, akár külön-külön - örökbefogadott, a házastársak közös gyermekének kell tekinteni (közös gyermekké fogadás). Közös gyermekké fogadás az is, ha egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadja örökbe.
(3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is. Egyébként az örökbefogadás nem hat ki sem az örökbefogadó, sem az örökbefogadott rokonaira.
(3) Az örökbefogadás kihat az örökbefogadott leszármazóira is.
52. §
(1) Az örökbefogadás következtében az örökbefogadott gyermekkel szemben vér szerinti szülőinek szülői felügyelete megszűnik. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek szülői felügyeletét az örökbefogadás nem érinti.
(2) A vér szerinti szülő szülői felügyelete feléled, ha az örökbefogadás megszűnik, vagy az örökbefogadó szülői felügyelete egyéb okból megszűnik vagy szünetel, feltéve, hogy bármelyik esetben a gyermek eltartásáról a vér szerinti szülő gondoskodik.
52. §   Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.
52. §
(1) Az örökbefogadás folytán a vér szerinti családi jogállásból származó szülői felügyeleti és tartási jogok, valamint kötelezettségek megszűnnek. Ha azonban az egyik házastárs a másik házastárs gyermekét fogadta örökbe, ennek a szülőnek a jogait és kötelezettségeit az örökbefogadás nem érinti.
(2) Ha az egyik házastárs a másik házastárs korábbi házasságából származó gyermekét fogadja örökbe, és az a házasság, amelyből a gyermek származik, a házastárs elhalálozása folytán szűnt meg, az elhalt házastárs rokonainak kapcsolattartási jogát az örökbefogadás nem érinti.
53. §
(1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó férjes nő és a házasságra utaló toldással a férje nevét viseli, az örökbefogadott az örökbefogadó férjének családi nevét csak ennek hozzájárulásával viselheti. Ilyen hozzájárulás hiányában az örökbefogadott új családi neve az örökbefogadó leánykori családi neve lesz. Ha azonban az örökbefogadó özvegy nő és meghalt férje nevét viseli, ezt a nevet az örökbefogadott is viselheti.
(1) Az örökbefogadott gyermek az örökbefogadó családi nevét viseli. Ha az örökbefogadó akár a házasságra utaló toldással, akár anélkül férje (volt férje) nevét viseli, az örökbefogadott új családi neve - az örökbefogadó választása szerint - vagy a férje (volt férje) vagy az örökbefogadó leánykori családi neve. Ugyanazon örökbefogadó által örökbefogadott több gyermek csak azonos családi nevet viselhet.
(2) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadóknak az örökbefogadás engedélyezése iránt benyújtott kérvényben nyilatkozniok kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
(2) Egyedülálló által történt örökbefogadás esetében a másik vér szerinti szülőként képzelt személyt kell a gyermek születési anyakönyvébe bejegyezni. A képzelt személy adatait a gyámhatóság - az örökbefogadó meghallgatása után, mások, különösen a gyermek jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg.
(3) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.
(3) Közös gyermekké fogadás esetén az örökbefogadónak az örökbefogadás iránti kérelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az örökbefogadott melyik örökbefogadó nevét viselje. Ha a házastársak a gyermeket nem együtt fogadták örökbe, megegyezésük hiányában a gyermek a korábbi örökbefogadó családi nevét viseli.
(4) Az örökbefogadás családi nevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani.
(4) A gyámhatóság kivételesen megengedheti, hogy az örökbefogadott megtarthassa addigi családi nevét.
(5) A gyámhatóság engedélyezheti az örökbefogadott utónevének a megváltoztatását is. Az utónevet az örökbefogadók határozzák meg. Az örökbefogadott családi nevét és utónevét az örökbefogadás engedélyezésével egyidejűleg kell megállapítani.
(6) Ha a születési anyakönyvbe - az örökbefogadók kifejezett kérésére - az örökbefogadásnak csak a tényét jegyezték be, az örökbefogadó szülők halála vagy ismeretlen helyen való tartózkodása esetén az örökbefogadott törvényes képviselője, illetőleg a nagykorú örökbefogadott bármikor kérheti, hogy az örökbefogadó szülőket vér szerinti szülőkként jegyezzék be.

3/A. A származás megismeréséhez fűződő jog

53/A. §
(1) Az örökbefogadott tájékoztatást kérhet a gyámhivataltól vér szerinti szülőjének adatairól. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(1) Az örökbefogadott e törvényben meghatározottak szerint jogosult származásának megismerésére. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek a kérelmet törvényes képviselője hozzájárulása nélkül is előterjesztheti. Erről az örökbefogadási eljárás során a feleket tájékoztatni kell.
(2) A tájékoztatás megadásához a vér szerinti szülő meghallgatása, továbbá, ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatása is szükséges.
(2) A gyámhatóság a származás megismerése érdekében
a) kérelemre tájékoztatást ad arról, hogy a kérelmezőt örökbefogadták-e, él-e a vér szerinti szülője, és a felderíthető adatok szerint van-e testvére, féltestvére,
b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott kérelmére tájékoztatást adhat a kérelmező vér szerinti szülőjének, testvérének, féltestvérének természetes személyazonosító adatairól.
(3) Nincs szükség sem a vér szerinti szülő, sem az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha cselekvőképtelen, ismeretlen helyen távol van, vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti adatok megadásához a vér szerinti szülő, valamint a testvér, féltestvér meghallgatása szükséges. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadót vagy más törvényes képviselőt is meg kell hallgatni. A kiskorú testvér és féltestvér meghallgatásához törvényes képviselőjének előzetes hozzájárulása szükséges. Ha a vér szerinti szülő cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes, törvényes képviselőjének meghallgatása is szükséges.
(4) A vér szerinti szülő adatairól való tájékoztatást az előző rendelkezésekben meghatározott feltételek esetén sem lehet engedélyezni, ha a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétben áll, különösen, ha a szülő felügyeleti jogát a bíróság a 88. § (1) bekezdésének a) vagy c) pontja alapján szüntette meg.
(4) Nincs szükség a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó vagy más törvényes képviselő meghallgatására, ha ismeretlen helyen távol van vagy meghallgatása elháríthatatlan akadályba ütközik.
(5) A vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér természetes személyazonosító adatai az örökbefogadottal nem közölhetők, ha
a) a vér szerinti szülő, a testvér, a féltestvér, az örökbefogadó, illetve más törvényes képviselő meghallgatása a (4) bekezdésben megjelölt okokból nem volt lehetséges,
b) a vér szerinti szülő, a testvér, illetve a féltestvér úgy nyilatkozik, hogy a természetes személyazonosító adatai nem közölhetők, vagy
c) a vér szerinti szülő felügyeleti jogának a 88. § (1) bekezdés a) vagy c) pontja szerinti megszüntetésére tekintettel az a kiskorú örökbefogadott érdekeivel ellentétes.
(6) Ha a vér szerinti szülő a (2) bekezdés szerinti kérelem előterjesztésének időpontjában már nem él, természetes személyazonosító adatai az örökbefogadott gyermekkel közölhetőek, kivéve, ha korábbi eljárás során már úgy nyilatkozott, hogy adatai közléséhez nem járul hozzá.
(7) A gyámhatóság
a) a tizennegyedik életévét be nem töltött örökbefogadott gyermek törvényes képviselője,
b) a tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek, illetve törvényes képviselője, vagy
c) a nagykorú örökbefogadott
kérelmére - a vér szerinti szülőre vonatkozó természetes személyazonosító adatok közlése nélkül - tájékoztatást ad az örökbefogadott egészsége szempontjából jelentős, a vér szerinti szülőre vonatkozó - az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben meghatározott - egészségügyi adatokról. A tizennegyedik életévét betöltött örökbefogadott gyermek által kérelmezett egészségügyi adatokról a törvényes képviselőt is tájékoztatni kell.
(8) A gyámhatóság a (7) bekezdés szerinti adatokra vonatkozóan az egészségügyi és a hozzá kapcsolódó adatot kezelő szervtől igényelhet adatszolgáltatást, az adatszolgáltatás nem tagadható meg. A gyámhatóság az adatot csak a (7) bekezdésben meghatározott célból, a tájékoztatás megtörténtéig kezelheti, azt követően az adatot meg kell semmisíteni.

4. Az örökbefogadás hatálytalanná válása

54. §   Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírói ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni.
54. §   Az örökbefogadás hatálytalanná válik, ha az örökbefogadó az örökbefogadottat teljes hatályú apai elismerő nyilatkozattal gyermekének ismeri el, vagy ha az örökbefogadót jogerős bírósági ítélet, illetőleg utólagos házasságkötése következtében az örökbefogadott apjának kell tekinteni.
55. §   Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik (54. §), ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóság már eredetileg megtagadta volna.
55. §   Ha az örökbefogadás hatálytalanná válik, ezt úgy kell tekinteni, mintha az örökbefogadás engedélyezését a gyámhatóság már eredetileg megtagadta volna.

5. Az örökbefogadás megszűnése

56. §
(1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja.
(1) Az örökbefogadást a felek kölcsönös kérelme alapján a gyámhatóság felbonthatja. Ha az örökbefogadott még kiskorú, az örökbefogadás csak a kiskorú érdekében bontható fel.
(2) A felbontást csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll és ahhoz a kiskorú életben levő, vér szerinti szülei is hozzájárultak.
(2) Az örökbefogadás felbontását csak akkor lehet engedélyezni, ha az a közérdeket nem sérti, ha pedig az örökbefogadott még kiskorú, ezenfelül csak akkor, ha a felbontás a kiskorú érdekében áll. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja, ha ennek nincs elháríthatatlan akadálya.
(2) Kiskorú örökbefogadott esetén a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit is meghallgatja. Az eljárás során a gyámhatóság az örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.
(3) A kölcsönös kérelem alapján engedélyezett felbontás - ha csak a megegyezés mást nem tartalmaz - az örökbefogadott kiskorú gyermekére is kihat, a nagykorú gyermekre azonban csak akkor, ha a megegyezéshez ez is hozzájárult.
(3) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is.
(3) A felbontás kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira is. Az örökbefogadás felbontása mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza.
(4) Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg.
(4) Az örökbefogadás a felbontás esetében a gyámhatósági határozat jogerőre emelkedésével szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - a felbontás engedélyezése esetében - a kérelem beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
57. §
(1) Az örökbefogadást a bíróság felbonthatja, ha az örökbefogadó vagy az örökbefogadott olyan szándékos magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált.
(1) Az örökbefogadást a bíróság felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált vagy, ha az örökbefogadás célját és társadalmi rendeltetését nem tölti be.
(1) Az örökbefogadást a bíróság egyoldalú kérelemre felbontja, ha akár az örökbefogadó, akár az örökbefogadott olyan magatartást tanúsított, amely miatt az örökbefogadás fenntartása a másik félre elviselhetetlenné vált. Ha az örökbefogadott kiskorú, az örökbefogadás az örökbefogadó kérelmére kivételesen indokolt esetben bontható fel.
(2) Az örökbefogadó vagy az örökbefogadott halála után, valamint a vétkes cselekmény megbocsátása esetében az örökbefogadást bírói úton felbontani nem lehet.
(2) Az örökbefogadó halála után az örökbefogadást annak érdekében is fel lehet bontani, hogy az örökbefogadott vér szerinti családi jogállását visszanyerje.
(3) Az örökbefogadás bírói felbontását a sértett fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat keresetet.
(3) Az örökbefogadás bírósági felbontását bármelyik fél kérheti. Kiskorú örökbefogadott érdekében az örökbefogadás bírósági felbontása iránt a gyámhatóság és az ügyész is indíthat pert. Ha az a fél, aki ellen a pert indítani kellene, nem él, azt a bíróság által kirendelt ügygondnok ellen kell megindítani.
(4) Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg.
(4) Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - felbontás esetében - a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
(4) Az eljárás során a bíróság a kiskorú örökbefogadott vér szerinti szüleit akkor hallgathatja meg, ha a meghallgatásnak nincs elháríthatatlan akadálya.
(5) A felbontó ítélet hatálya az örökbefogadott leszármazóira csak abban az esetben terjed ki, ha az ítélet így rendelkezik.
(5) A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos.
(5) Az örökbefogadás a felbontó ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg. Ha azonban bármelyik fél az eljárás folyamán meghal, az örökbefogadás joghatásai - felbontás esetében - a keresetlevél beadásának napjára visszamenő hatállyal szűnnek meg.
(6) A felbontó ítélet kihat az örökbefogadóra, annak rokonaira, továbbá az örökbefogadottra és annak leszármazóira. Az örökbefogadást felbontó ítélet mindenkivel szemben hatályos. Az örökbefogadás felbontása esetén a vér szerinti szülők szülői felügyeleti joga nem áll vissza.
58. §   Az örökbefogadás megszűnése után az örökbefogadott és azok a leszármazói, akikre a felbontás hatálya kiterjed, az örökbefogadó családi nevét nem viselhetik, kivéve, ha a gyámhatóság, illetőleg a bíróság a megszüntető határozatban másképp rendelkezik.
58. §
(1) Ha az örökbefogadást csak az egyik örökbefogadó kérelmére bontották fel - a gyámhatóság, illetőleg a bíróság eltérő rendelkezése hiányában - az örökbefogadás is csak az ő, illetőleg az ő rokonai vonatkozásában szűnik meg.
(2) Az örökbefogadás felbontása után az örökbefogadott és leszármazói az örökbefogadással felvett családi és utónevet nem viselhetik, kivéve ha a gyámhatóság, illetőleg a bíróság másképp rendelkezik.

6. Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatok

59. §
(1) Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat (48., 53., 56., 57. §) a nyilatkozók - az alábbi kivételekkel - csak személyesen tehetik meg.
(1) Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat - az alábbi kivételekkel - csak személyesen lehet megtenni.
(1) Az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat - az alábbi kivételekkel - csak személyesen lehet megtenni. Személyesen, törvényes képviselője hozzájárulása nélkül teheti meg a jognyilatkozatát a korlátozottan cselekvőképes kiskorú gyermek is.
(2) A cselekvőképtelen fél helyett az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatokat törvényes képviselője teheti meg.
(3) A korlátoltan cselekvőképes félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselője hozzájárulása szükséges.
(3) A korlátozottan cselekvőképes félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselője hozzájárulása szükséges. A gyámhatóság akként is rendelkezhet, hogy a korlátozottan cselekvőképes kiskorú helyett a nyilatkozatokat a törvényes képviselő tegye meg.
(3) A korlátozottan cselekvőképes nagykorú félnek az örökbefogadással kapcsolatos jognyilatkozatához törvényes képviselőjének hozzájárulása szükséges.
(4) Az előbbi rendelkezések alá tartozó esetekben az örökbefogadó az örökbefogadott törvényes képviselőjeként nem járhat el.
(4) Az örökbefogadás felbontásával kapcsolatban az örökbefogadó nem járhat el az örökbefogadott törvényes képviselőjeként.

VII. FEJEZET
A ROKONOK ELTARTÁSA

1. A rokontartás közös szabályai

60. §
(1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben (61-62. §) meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra szorítható házastársa sincs.
(1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa sincs.
(1) Rokonaival szemben, az alábbi rendelkezésekben meghatározott körben, az jogosult tartásra, aki magát eltartani nem tudja és akinek tartásra kötelezhető házastársa vagy bejegyzett élettársa sincs.
(2) Tartásra a munkaképes leszármazó is jogosult, ha erre szükséges tanulmányai folytatása érdekében rászorul.
(3) Nem jogosult tartásra a nagykorú, ha magatartása miatt arra érdemtelenné vált.
(4) A gyermek a szülő érdemtelenségére általában nem hivatkozhat, ha a szülő tartási, gondozási és nevelési kötelességének eleget tett.
61. §
(1) A tartásra jogosultat rokonai közül elsősorban leszármazói kötelesek eltartani.
(2) Amennyiben a tartásra jogosultnak tartásra szorítható leszármazói nincsenek, eltartása felmenő rokonait terheli.
(2) Amennyiben a tartásra jogosultnak tartásra kötelezhető leszármazói nincsenek, eltartása felmenő rokonait terheli.
(3) Az a rokon, amelyik a tartásra jogosulthoz a leszármazás rendjében közelebb áll, a tartás kötelezettségében a távolabbit megelőzi.
(4) Az örökbefogadott gyermeket és leszármazóját az örökbefogadott vér szerinti szülőit megelőzően az örökbefogadó köteles eltartani.
(4) Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes.
(4) Azt a kiskorút, akinek tartásra kötelezhető egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa vagy bejegyzett élettársa és tartásra rászoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes.
(5) Azt a kiskorút, akinek tartásra szorítható egyenesági rokona nincs, nagykorú testvére köteles eltartani; ez a kötelezettség azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt saját maga, házastársa és tartásra szoruló egyenesági rokonai tartásának veszélyeztetése nélkül teljesíteni képes.
62. §
(1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egy sorban terheli.
(1) A házastárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának olyan, tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat egysorban terheli.
(1) A házastárs vagy bejegyzett élettárs köteles háztartásában eltartani a vele együtt élő házastársának vagy bejegyzett élettársának olyan tartásra szoruló kiskorú gyermekét (mostohagyermek), akit házastársa vagy bejegyzett élettársa az ő beleegyezésével hozott a közös háztartásba. A tartási kötelezettség mindkét házastársat, illetve bejegyzett élettársat egy sorban terheli.
(2) A mostohagyermek akkor köteles eltartani tartásra szoruló mostohaszülőjét, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.
(2) A mostohagyermek akkor köteles eltartani tartásra rászoruló mostohaszülőjét, ha a mostohaszülő az ő eltartásáról hosszabb időn át gondoskodott.
63. §
(1) Több egy sorban kötelezett közt a tartási kötelezettség egyenlő arányban oszlik meg; a meghalt leszármazó helyére a tartási kötelezettségben annak leszármazói lépnek. Ezektől a rendelkezésektől el lehet térni, ha a kötelezettek anyagi viszonyaira tekintettel más megosztás mutatkozik méltányosnak.
(1) Több egysorban kötelezett között a tartási kötelezettség a kereseti, jövedelmi, vagyoni viszonyaik és teljesítő képességük arányában oszlik meg.
(2) Annak a tartásra kötelezettnek javára, aki a tartásra jogosultat személyesen gondozza, az ezzel járó munkát és egyéb terhet a tartási kötelezettség megállapításánál figyelembe kell venni.
64. §
(1) Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani,
a rokon a mostohagyermeket és a mostohaszülőt,
a leszármazó a felmenő rokont,
a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi.
(1) Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a mostohagyermek és a mostohaszülő a rokont, a leszármazó a felmenő rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi.
(1) Ha valaki több jogosult eltartására köteles és mindegyiket nem képes eltartani, a gyermek és a szülő a többi rokont, a leszármazó a felmenő rokont, a közelebbi rokon a távolabbit a jogosultságban megelőzi.
(2) A tartásra jogosultság sorrendjében a gyermek a házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált házastárs pedig - egymással egy sorban - a többi rokont megelőzi.
(2) A tartásra jogosultság sorrendjében a gyermek a házastársat és az elvált házastársat, a házastárs és az elvált házastárs pedig - egymással egysorban - a többi rokont megelőzi.
(2) A tartásra jogosultság sorrendjében a gyermek a házastársat, elvált házastársat, bejegyzett élettársat, elvált bejegyzett élettársat, a házastárs és az elvált házastárs, illetve bejegyzett élettárs és elvált bejegyzett élettárs pedig - egymással egysorban - a többi rokont megelőzi.
(3) A bíróság indokolt esetben - kérelemre - a tartásra jogosultság sorrendjét az (1) és (2) bekezdéstől eltérően is megállapíthatja.
65. §   A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségének viselésére is kiterjed.
65. §
(1) A kötelezett a tartás teljesítéseképpen köteles anyagi viszonyaihoz képest a jogosultat mindazzal ellátni, ami annak a megélhetéséhez szükséges. A leszármazó és a testvér eltartása a nevelés és a szükséges taníttatás költségének viselésére is kiterjed.
(2) A tartási kötelezettség kiterjed az öreg koránál fogva vagy egyébként is tehetetlen és gondozásra szoruló rokonnal kapcsolatos gondozás költségeire, illetőleg az azzal kapcsolatos szolgáltatásokra is.
66. §   A tartást a kötelezett - választása szerint - saját háztartásában természetben vagy havonként előre pénzben szolgáltathatja. A jogosult alapos okból követelheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja.
66. §
(1) Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal a saját szükséges tartását veszélyeztetné. E szabály alól a törvény kivételt tehet.
(2) Ha a tartásra köteles ez alól mentesül, a rá eső tartás a vele egy sorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában pedig a sorban utána következő kötelezettekre hárul.
(3) A tartást a kötelezett - választása szerint - saját háztartásában természetben vagy havonként pénzben szolgáltathatja. A jogosult kérheti, hogy a kötelezett a tartást pénzben szolgáltassa. A bíróság a felek viszonyainak figyelembevételével a tartás más módját is meghatározhatja.
67. §
(1) Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné. A szülő azonban a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésükre áll; ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának állagából kitelik, vagy a gyermeknek tartásra szorítható más egyenesági rokona van.
(1) Nem köteles mást eltartani, aki ezáltal saját szükséges tartását veszélyeztetné. A szülő azonban a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésükre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának állagából kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
(1) A kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében a városi - községekre is kiterjedően -, fővárosi kerületi tanács végrehajtó bizottsága szociálpolitikai feladatot ellátó szakigazgatási szerve, illetőleg a megyei városi hivatal és az ügyész is indíthat pert.
(1) A kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében a jegyző és az ügyész is indíthat pert.
(1) A kiskorút illető tartási követelés iránt a kiskorú érdekében a gyámhatóság és az ügyész, a szülőt illető tartási követelés iránt pedig a szülő érdekében a járási (fővárosi kerületi) hivatal és az ügyész is indíthat pert.
(2) Ha az, aki a tartásra egyébként köteles volna, ez alól az előbbi rendelkezés értelmében mentesül, az ő reá eső tartás kötelezettsége a vele egy sorban álló többi kötelezettre (61-63. §), ilyenek hiányában pedig a sorban utána következő kötelezettekre hárul.
(2) Ha a tartásra köteles ez alól mentesül, az ő reá eső tartás a vele egysorban álló kötelezettre, ilyenek hiányában pedig a sorban utána következő kötelezettekre hárul.
(2) Az a tartásra kötelezett rokon, aki a jogosultat saját háztartásában tartja és gondozza, a többi kötelezett ellen saját jogán is pert indíthat.
68. §   Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.
68. §
(1) A tartási követelés hat hónapra visszamenőleg, valamint a jövőre nézve érvényesíthető.
(2) Hat hónapnál régebbi időre tartási követelést csak akkor lehet visszamenőleg érvényesíteni, ha a jogosultat a követelés érvényesítésében mulasztás nem terheli.
69. §
(1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírói ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.
(1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását lehet kérni.
(1) Ha a közös egyetértéssel vagy bírósági ítélettel megállapított rokoni tartás megállapításának alapjául szolgáló körülményekben lényeges változás állott be, a tartás mértékének megváltoztatását vagy a tartás megszüntetését lehet kérni.
(2) A tartás felemelését lehet kérni akkor is, ha a tartást közös egyetértéssel már eredetileg is számbavehetően kisebb összegben állapították meg, mint amennyi a törvény szerint járna.

2. A gyermek tartása

69/A. §
(1) A szülő a saját szükséges tartásának rovására is köteles megosztani kiskorú gyermekével azt, ami közös eltartásukra rendelkezésre áll. Ez a szabály nem irányadó, ha a gyermek tartása vagyonának jövedelméből kitelik, vagy a gyermeknek tartásra kötelezhető más egyenesági rokona van.
(2) A gyermeket gondozó szülő a tartást természetben, a különélő szülő elsősorban pénzben szolgáltatja (gyermektartásdíj).
69/B. §   A gyermektartásdíjról a szülők megegyezésének hiányában a bíróság dönt.
69/C. §
(1) A tartásdíj összegét gyermekenként általában a kötelezett átlagos jövedelmének 15-25%-ában kell megállapítani. A gyermektartásdíj meghatározásánál figyelemmel kell lenni:
a) a gyermek tényleges szükségleteire,
b) mindkét szülő jövedelmi és vagyoni viszonyaira,
c) a szülők háztartásában eltartott más - saját, illetőleg mostoha - gyermekekre,
d) a gyermek saját jövedelmére is.
(2) A kötelezettel szemben érvényesíthető összes tartási igény a jövedelme 50%-át nem haladhatja meg. Ha a szülők két vagy több gyermek tartására kötelesek, a tartásdíjat úgy kell megállapítani, hogy egyik gyermek se kerüljön a másiknál kedvezőtlenebb helyzetbe, különösen akkor, ha nem egy háztartásban nevelkednek.
(3) A tartásdíjat
a) százalékos arányban, vagy
b) határozott összegben, vagy
c) határozott összegben és bizonyos jövedelmek százalékában
kell meghatározni.
(4) A tartásdíj százalékos megállapítása esetében meg kell jelölni a tartásdíj alapösszegét is.
69/D. §
(1) A tartásra kötelezett személy akkor is kötelezhető gyermektartásdíj fizetésére, ha a gyermek az ő háztartásában él ugyan, de tartásáról nem gondoskodik.
(2) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, az apa - amennyiben azt a társadalombiztosítás nem fedezi - köteles megtéríteni az anyának a szüléssel járó költségeket, valamint a külön jogszabályban meghatározott időre szükséges tartást. E követelések az anyát - amennyiben azt a társadalombiztosítás is megtérítené - akkor is megilletik, ha a gyermek halva született.
69/E. §   Ha a tartásdíj behajtása átmenetileg lehetetlen, és a gyermeket gondozó személy nem képes a gyermek részére a szükséges tartást nyújtani, a bíróság a gyermektartásdíjat megelőlegezi. A kötelezett az így előlegezett tartásdíjat köteles a folyósító szervnek megtéríteni.

VIII. FEJEZET
A SZÜLŐI FELÜGYELET ÉS A KISKORÚAKRÓL VALÓ ÁLLAMI GONDOSKODÁS

VIII. FEJEZET
A SZÜLŐI FELÜGYELET

1. A szülői felügyelet általában

70. §   A kiskorú gyermek szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll.
71. §
(1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni.
(1) A szülői felügyeletet a kiskorú gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni. A szülőknek biztosítaniuk kell, hogy az ítélőképessége birtokában lévő gyermekük az őt érintő döntések előkészítése során véleményt nyilváníthasson. A gyermek véleményét - korára, érettségére figyelemmel - tekintetbe kell venni.
(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondviselésének (75-77. §), vagyona kezelésének (78-84. §), valamint törvényes képviseletének (85-88. §) jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek (96. §) és a gyámságból való kizárásnak (100. §) jogát foglalja magában.
(2) A szülői felügyelet a kiskorú gyermek gondozásának, nevelésének, vagyona kezelésének, valamint törvényes képviseletének jogát és kötelességét, továbbá a gyámnevezésnek és a gyámságból való kizárásnak jogát foglalja magában.
(3) Ha a kiskorú gondozása, nevelése, tartása, testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődése bármilyen okból állami gondoskodást tesz szükségessé, erről a gyámhatóság megfelelő intézkedések vagy a kiskorú intézeti elhelyezése útján gondoskodik. Az utóbbi esetben a szülői gondozás szünetel. Ha ezek az intézkedések nem vezetnek eredményre, a gyámhatóság elrendelheti a kiskorú állami gondozásba vételét.
72. §
(1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják.
(1) A szülői felügyeletet a szülők együttesen gyakorolják - ellentétes megállapodásuk hiányában - akkor is, ha már nem élnek együtt.
(2) Ha a gyermek szülői nem élnek együtt és a gyermek valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve. Ha pedig a különélő szülők gyermeke másnál van elhelyezve, megegyezésük hiányában a gyámhatóság jelöli ki azt a szülőt, aki a szülői felügyeletet gyakorolja.
(2) Ha a gyermek szülei nem élnek együtt, és a gyermek a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyiküknél van elhelyezve, a felügyeletet az a szülő gyakorolja, akinél a gyermek el van helyezve.
(2) Ha a házasság felbontása vagy a gyermek elhelyezése iránti perben a gyermeket a szülők megegyezése vagy a bíróság döntése alapján valamelyik szülőnél elhelyezték, a felügyeletet ez a szülő gyakorolja, kivéve, ha a szülők kérelmére a bíróság a gyermekelhelyezéssel egyidejűleg közös szülői felügyeletet rendelt el, illetve a szülőknek a közös szülői felügyeletre vonatkozó egyezségét jóváhagyta.
(3) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben együttesen döntenek, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(3) Ha a közös szülői felügyelet gyakorlása során a szülők már nem tudnak együttműködni, a közös szülői felügyeletet a bíróság bármelyik szülő kérelmére megszünteti, feltéve, hogy a megszüntetés a gyermek fejlődése szempontjából is indokolt.
(4) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá képzési irányának, valamint életpályájának megválasztása.
(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetve a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.
(5) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetőleg ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető egyes szülői felügyeleti jogokat - így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
72/A. §
(1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. A szülők megegyezésének hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosított. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekét veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri.
(2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság a döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és ennek következtében az elhelyezés megváltoztatása a gyermek érdekében áll.
(3) A gyermek elhelyezése, valamint az elhelyezés megváltoztatása iránt a szülő, a gyámhatóság és az ügyész indíthat pert.
(4) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.
72/B. §
(1) A különélő szülők a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a gyermek elhelyezését követően - közös szülői felügyelet hiányában is - együttesen gyakorolják jogaikat, kivéve, ha a különélő szülő felügyeleti jogát a bíróság korlátozta, szüneteltette vagy megszüntette.
(2) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdés: a kiskorú gyermek nevének meghatározása, illetve nevének megváltoztatása, tartózkodási helyének kijelölése, továbbá iskolájának, valamint életpályájának megválasztása.
(3) A gyermekétől különélő szülőt a bíróság feljogosíthatja a vagyonkezelés és a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviselet jogával is, illetve, ha a gyermek érdekei megkívánják, az őt egyébként megillető szülői felügyeleti jogokat - így a gyermek sorsát érintő valamely lényeges kérdésben való döntés jogát - korlátozhatja vagy megvonhatja, illetve egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
73. §   A felügyelet körébe tartozó azokban a kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni, a gyámhatóság dönt, kivéve ha a jelen törvény eltérő rendelkezést tartalmaz (76. §).
73. §   A felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni, a gyámhatóság dönt, kivéve ha e törvény eltérő rendelkezést tartalmaz.
73. §
(1) A felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni, a gyámhatóság dönt, kivéve ha e törvény eltérő rendelkezést tartalmaz.
(1) Ha e törvény másként nem rendelkezik, a szülői felügyelet körébe tartozó olyan kérdésekben, amelyekben a szülői felügyeletet együttesen gyakorló szülők nem tudnak egyetértésre jutni - a lelkiismereti és vallásszabadság körébe tartozó kérdések kivételével -, a gyámhatóság dönt.
(2) Ha a különélő szülők a közösen gyakorolt szülői felügyeleti jog tekintetében nem tudnak megegyezni, a döntés - a tizenhatodik életévét betöltött kiskorú tartózkodási helyének kijelölése [77. § (2) bek.] kivételével - a bíróság hatáskörébe tartozik.
74. §
(1) A gyámhatóság a szülői felügyelettel kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - köteles mindkét szülőt meghallgatni. Szükség esetén meg kell hallgatni a gyermek többi legközelebbi rokonát és magát a kiskorú gyermeket is.
(2) A gyámhatóság a szülői felügyelettel kapcsolatban tett intézkedéseit a jövőre nézve bármikor módosíthatja vagy hatályon kívül helyezheti, ha ez a gyermek érdekében szükséges.
74. §   A bíróságnak és a gyámhatóságnak a szülői felügyelettel, illetve a gyermek elhelyezésével, valamint az elhelyezés megváltoztatásával kapcsolatos eljárása során - elháríthatatlan akadály esetét kivéve - mindkét szülőt meg kell hallgatnia. Indokolt esetben, így akkor is, ha azt a gyermek maga kéri, közvetlenül vagy szakértő útján meg kell hallgatni a gyermeket is. Ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, az elhelyezésére vonatkozó döntés csak egyetértésével hozható, kivéve, ha az általa választott elhelyezés fejlődését veszélyezteti. A bíróság a gyermeknek az elhelyezésével kapcsolatos álláspontjáról a szülők erre vonatkozó egyező nyilatkozata útján is tájékozódhat.

2. Szülői gondviselés

2. A gondozás és nevelés

75. §
(1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, neveljék, testi és szellemi fejlődésében elősegítsék. Arra kell törekedniök, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, népéhez hű, hazáját szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő emberré váljék. Joguk és kötelességük mindent megtenni, ami e célok elérése érdekében szükséges és tartózkodniok kell mindentől, ami azok elérését akadályozza vagy megnehezíti.
(1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, testi, értelmi és erkölcsi fejlődésében elősegítsék. Biztosítani kell a gyermek szocialista szellemben történő nevelését. Ennek során arra kell törekedniük, hogy a gyermek egészséges, művelt, erkölcsös, a szocializmus eszméjéhez hű, hazáját, népét szerető, a szocializmus építésében hasznos munkával közreműködő emberré váljék. Joguk és kötelességük mindent megtenni, ami e célok elérése érdekében szükséges és tartózkodniuk kell mindentől, ami azok elérését akadályozza vagy megnehezíti.
(1) A szülői felügyelet körében a szülők kötelessége, hogy a gyermeket gondozzák, tartsák, a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését elősegítsék.
(2) A gyermek köteles szülei iránt tisztelettel viseltetni, nekik engedelmeskedni és fáradozásaik eredményességét tőle telhetőleg elősegíteni.
76. §
(1) A gyermek elhelyezése kérdésében - a szülők megegyezésének hiányában - a bíróság dönt. Ilyen esetben a hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint apjánál, a leánygyermeket és a hatodik életévét be nem töltött fiúgyermeket pedig rendszerint anyjánál kell elhelyezni. A gyermek érdekében azonban ettől a szabálytól el lehet térni, sőt a gyermeket máshol is el lehet helyezni.
(1) A gyermek elhelyezése kérdésében - a szülők megegyezésének hiányában - a bíróság dönt. A gyermek elhelyezését a szülő kérheti. A kiskorú érdekében a gyámhatóság, illetőleg az ügyész is indíthat pert. A gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha a szülőnél történő elhelyezése a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermek érdekében őt máshol is elhelyezheti.
(1) A gyermek elhelyezéséről a szülők döntenek. Megegyezésük hiányában a bíróság a gyermeket annál a szülőnél helyezi el, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermeket másnál is elhelyezheti, feltéve, hogy ez a személy a nála történő elhelyezést maga is kéri. A gyermek elhelyezése iránt a szülő, a gyámhatóság, illetőleg az ügyész indíthat pert.
(2) A szülői felügyeletre jogosult szülő a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.
(2) A gyermek elhelyezésének megváltoztatását abban az esetben lehet kérni, ha azok a körülmények, amelyekre a bíróság döntését alapította, utóbb lényegesen megváltoztak, és a gyermek fejlődése addigi környezetében már nincs biztosítva.
(3) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha ez fontos okból érdekében áll.
(3) Ha a gyermek elhelyezése érdekében azonnali intézkedésre van szükség, a bíróság soron kívül, ideiglenes intézkedéssel határoz.
(4) A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a belföldön lakó szülő minden olyan nyilatkozatához, amelynek tárgya a gyermek külföldre távozása, illetőleg a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölése.
(4) A szülői felügyeletet gyakorló szülő, illetőleg a gyámhatóság a gyermek kiadását követelheti attól, aki a gyermeket jogtalanul tartja magánál.
77. §   Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a szülői felügyeletet gyakorló szülők határozzák meg. A gyermek részére azt az életpályát kell választani, amely hajlamainak, testi és szellemi képességeinek, valamint egyéb körülményeinek leginkább megfelel.
77. §
(1) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll.
(1) A szülők saját háztartásukban kötelesek gondoskodni a kiskorú gyermekük állandó lakásáról. A gyermek állandó lakásának - ha jogerős ítélet vagy gyámhatósági határozat másként nem rendelkezik - a szülők állandó lakását kell tekinteni, akkor is, ha a gyermek ideiglenesen máshol tartózkodik.
(2) A gyámhatóság jóváhagyása szükséges a belföldön lakó, szülői felügyeletet gyakorló szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához.
(2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülői házat vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási helyet a gyámhatóság engedélyével a szülők beleegyezése nélkül is elhagyhatja, ha az fontos okból érdekében áll.
(3) A szülőnek a gyermek végleges külföldre távozására vonatkozó nyilatkozatához a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

3. A szülők vagyonkezelői joga

78. §
(1) A szülői felügyeletet gyakorló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól.
(1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlamai, testi és értelmi képességei, valamint egyéb körülményei figyelembevételével, a gyermek meghallgatása után a szülői felügyeletet gyakorló szülők közösen választják meg.
(1) Azt, hogy a gyermek milyen életpályára készüljön, a gyermek hajlama, testi és értelmi képessége, valamint az egyéb körülmények figyelembevételével a szülői felügyeletet gyakorló szülők és a gyermek közösen döntik el.
(2) Ha a körülmények szerint a gyermek érdekében előnyösebb, a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelésére az egyik szülőt jelölheti ki. A döntésnél a szülők megállapodását, ha az a gyermek érdekeivel nincs ellentétben, figyelembe kell venni.
(2) A tizenhatodik életévét betöltött gyermek a szülő hozzájárulása nélkül is létesíthet munkaviszonyt vagy szövetkezeti tagsági viszonyt.
(2) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt.
(3) A szülő és a gyermek között az életpálya kijelölésével kapcsolatban felmerült vitában a gyámhatóság dönt.

3. A vagyonkezelés

79. §
(1) A szülői felügyeletet gyakoroló szülők joga és kötelessége, hogy gyermeküknek minden olyan vagyonát kezeljék, amely a törvény szerint nincs kivéve kezelésük alól.
(2) Ha a körülmények szerint a gyermek érdekében előnyösebb, a gyámhatóság a gyermek vagyonának kezelésére az egyik szülőt jelölheti ki. A döntésnél a szülők megállapodását, ha az a gyermek érdekeivel nincs ellentétben, figyelembe kell venni.
79. §
(1) Az a keresmény, amelyet a gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülők kezelése, hanem az ő szabad rendelkezése alá tartozik.
(2) Nem tartozik a szülők kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik.
80. §
(1) Azt a keresményt, amelyet a tizennegyedik életévét betöltött gyermek munkájával maga szerzett, nem a szülők kezelik, hanem ő maga szabadon rendelkezik vele.
(2) Nem tartozik a szülők kezelése alá a kiskorú gyermek olyan vagyona sem, amelyet a gyermek azzal a kikötéssel kapott, hogy azt szülei nem kezelhetik.
80. §
(1) A szülők gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni.
(2) Ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, a gyámhatóság a vagyonkezelést rendszeres felügyelete alá vonhatja, indokolt esetben biztosítékadásra és arra is kötelezheti a szülőket, hogy a vagyonkezelésről éppúgy adjanak számot, mint a gyám.
(3) A szülők gyermekük vagyonáról annak kezelésbevételekor a gyámhatósághoz kimutatást kötelesek előterjeszteni. A gyámhatóság a vagyont hatósági személlyel leltároztathatja.
81. §
(1) A szülők gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti őket a súlyos gondatlanságért való felelősség alól.
(2) A szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek.
81. §
(1) A szülők gyermekük vagyonát biztosítékadás és számadás kötelezettsége nélkül kezelik s a vagyon állagáról is csak a kezelés megszűntekor kötelesek számot adni.
(2) Ha a szülők a gyermek vagyonának kezelése tekintetében kötelességüket nem teljesítik, a gyámhatóság a vagyonkezelést rendszeres felügyelet alá vonhatja, indokolt esetben biztosítékadásra és arra is kötelezheti a szülőket, hogy a vagyonkezelésről éppúgy adjanak számot, mint a gyám.
82. §
(1) A szülők gyermekük vagyonának kezelésében a rendes vagyonkezelés szabályai szerint ugyanazzal a gondossággal kötelesek eljárni, mint saját ügyeikben. Ez azonban nem mentesíti őket a súlyos gondatlanságért való felelősség alól.
(2) A szülők a gyermek pénzét és értéktárgyait, amennyiben azokat a rendes vagyonkezelés szabályai szerint folyó kiadásokra vagy egyéb okból készen tartani nem kell, kötelesek a gyámhatósághoz beszolgáltatni. Ilyen értékekről a szülők a gyámhatóság jóváhagyása nélkül nem rendelkezhetnek.
82. §
(1) A szülők gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani.
(2) Amennyiben a jövedelem a gyermek eltartására nem elegendő és a szülők a tartást a saját tartásuk veszélyeztetése nélkül nem képesek a sajátjukból szolgáltatni, a gyámhatóság megengedheti, hogy a szülők az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát meghatározott részletekben igénybe vegyék.
83. §   A szülők vagyonkezelői joguk megszűntével kötelesek gyermekük vagyonát az állagra vonatkozó számadással együtt a nagykorú gyermeknek vagy pedig annak kiadni, akinek kezelése alá a vagyon kerül.
83. §
(1) A szülők gyermekük jövedelmét a gyermek szükségleteire kötelesek fordítani.
(2) Amennyiben a jövedelem a gyermek eltartására nem elegendő, és a szülők a saját megélhetésük veszélyeztetése nélkül nem képesek a gyermeket eltartani, a gyámhatóság megengedheti, hogy a szülők az eltartás költségeinek fedezésére a gyermek vagyonának állagát meghatározott részletekben igénybe vegyék.
84. §
(1) Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van [79. § (1) bek.], ha szülői háztartásában él, a háztartás költségeihez keresményéből megfelelő mértékben hozzájárulni köteles.
(2) A szülők a gyermek vagyonából követelhetik azoknak a kiadásoknak megtérítését, amelyeket - bár azok a törvény szerint nem őket terhelték - saját vagyonukból a gyermek személyére vagy vagyonára fordítottak, amennyiben azokat a körülményeknél fogva szükségeseknek, illetőleg hasznosaknak tarthatták.
84. §   A szülők vagyonkezelői joguk megszűntével kötelesek gyermekük vagyonát az állagra vonatkozó számadással együtt kiadni a nagykorú gyermeknek vagy pedig annak, akinek kezelése alá a vagyon kerül.

4. A szülő törvényes képviseleti joga és kötelessége

85. §
(1) A szülő felügyeletet gyakorló szülő (72. §) joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje.
(2) A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá (79. §). Az a szülő, akinek vagyonkezelői joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti.
(3) Ha a szülői felügyelet mindkét szülőt együtt illeti [72. § (1) bek.], a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik szülő nevében is gyakorolja.
(4) A gyermek nevében fellépő szülőt a mindennapi életben előforduló kisebb jelentőségű vagyonjogi ügyleteknél jóhiszemű harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülő meghatalmazottjaként is eljár.
85. §   Az a gyermek, akinek szabad rendelkezése alatt álló saját keresménye van, ha a szülői háztartásban él, a háztartás költségeihez keresményéből megfelelő mértékben köteles hozzájárulni.

4. A törvényes képviselet

86. §
(1) A szülői felügyeletet gyakorló szülő joga és kötelessége, hogy kiskorú gyermekét mind személyi, mind vagyoni ügyeiben képviselje.
(2) A szülő képviseleti joga nem terjed ki a gyermek olyan vagyonával kapcsolatos ügyekre, amely vagyon nem tartozik kezelése alá. Az a szülő, akinek vagyonkezelői joga nincs, vagyoni ügyekben gyermekét nem képviselheti.
(3) Ha a szülői felügyelet mindkét szülőt együtt illeti, a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik szülő nevében is gyakorolja.
(3) Ha a szülői felügyelet mindkét szülőt együtt illeti meg, a szülők akár kölcsönösen, akár külön-külön közokiratba vagy teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglalt meghatalmazást adhatnak egymásnak, hogy a gyermek vagyoni ügyeiben a törvényes képviseletet az egyik szülő a másik nevében is gyakorolja.
(4) A gyermek nevében fellépő szülőt a mindennapi életben előforduló kisebb jelentőségű vagyonjogi ügyleteknél jóhiszemű harmadik személyek olyannak tekinthetik, mint aki a másik szülő meghatalmazottjaként is eljár.
86. §
(1) A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása.
(2) A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes képviselet jogát elvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülő a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná.
87. §
(1) A szülő olyan jognyilatkozatot, amely a kiskorúra nézve ellenérték nélkül kötelezettségvállalást vagy jogról ellenérték nélkül való lemondást jelent, kiskorú gyermeke nevében még a gyámhatóság jóváhagyásával sem tehet érvényesen. Ez a szabály a szokásos alkalmi ajándékozást nem zárja ki. Közcélra történő felajánlás pedig érvényes, ha a szülőnek erre irányuló jognyilatkozatát a gyámhatóság jóváhagyja.
(2) A szülő által a kiskorú gyermek nevében tett jognyilatkozatok érvényességéhez - a törvényben külön meghatározott eseteken felül - a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, ha a jognyilatkozat
a) a kiskorú tartására,
b) a kiskorút örökösödési jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre,
c) a szokásos alkalmi ajándékok kivételével ajándék visszautasítására vagy visszaadására,
d) ingatlan elidegenítésére, megterhelésére vagy szerzésére,
e) olyan egyéb jogügyletre vonatkozik, amely ötezer forintot meghaladó értékről rendelkezik.
(3) Bírói egyesség érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása az előbbi rendelkezések alá tartozó esetekben sem szükséges.
87. §
(1) A szülő nem képviselheti gyermekét olyan ügyben, amelyben ő maga vagy házastársa, egyenesági rokona avagy az ő törvényes képviselete alatt álló más személy a gyermekkel szemben ellenérdekű félként szerepel, vagy amelynek tárgya a gyermek családi jogállásának megállapítása. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a gyermek örökbefogadásával kapcsolatos nyilatkozatra, továbbá nem akadályozza, hogy a szülő a nála elhelyezett gyermek tartása iránt a másik szülő ellen indított eljárásban gyermekét képviselje.
(2) A gyámhatóság egyes vagyoni ügyekre vagy az ügyeknek meghatározott csoportjára nézve a szülőtől a törvényes képviselet jogát megvonhatja, ha attól lehet tartani, hogy a szülő a képviseletet nem a gyermek érdekeinek megfelelően gyakorolná.
88. §   A szülő törvényes képviseleti jogára vonatkozó előző rendelkezések alkalmazásában a kiskorú gyermek nevében tett jognyilatkozatnak minősül az is, ha a gyermek által személyesen tett jognyilatkozathoz a szülő előzetes beleegyezését adja, vagy ahhoz utólag hozzájárul.

5. A szülői felügyelet megszüntetése és szünetelése

88. §
(1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet:
a) ha a szülő a felügyelettel a gyermek sérelmére súlyosan visszaél, vagy kötelességeit a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, úgyszintén, ha magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti,
a) ha a szülő felróható magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, értelmi vagy erkölcsi fejlődését súlyosan sérti vagy veszélyezteti,
b) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
b) ha a gyermeket más személynél vagy intézetben helyezték el, s a szülő a nevelést - a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon - felróhatóan akadályozza,
b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy átmeneti nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein az átmeneti nevelés megszüntetése céljából nem változtat,
b) ha a gyermeket más személynél helyezték el, vagy nevelésbe vették és a szülő felróhatóan gyermeke érdekét súlyosan sértő módon nem működik együtt a gyermekét gondozó nevelőszülővel vagy intézménnyel, gyermekével nem tart kapcsolatot, továbbá magatartásán, életvitelén, körülményein a nevelésbe vétel megszüntetése céljából nem változtat,
c) ha a szülőt a bíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt szabadságvesztésre ítélte.
(2) A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő együtt él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekeinek megfelelően ellátni.
(2) A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő életközösségben él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekének megfelelően ellátni.
(3) Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.
(4) Az, aki szülői felügyeletet megszüntető jogerős ítélet hatálya alatt áll, nem fogadhat örökbe, gyámságot nem viselhet, gyermek nála nem helyezhető el és nincs joga arra, hogy gyermekével kapcsolatot tartson.
89. §
(1) A bíróság megszünteti a szülői felügyeletet,
a) ha a szülő a felügyelettel a gyermek sérelmére súlyosan visszaél, vagy kötelességeit a gyermek érdekeit súlyosan sértő módon elhanyagolja, úgyszintén ha magatartásával gyermeke javát, különösen testi jólétét, szellemi vagy erkölcsi fejlődését veszélyezteti,
b) ha a szülőt a büntetőbíróság valamelyik gyermeke személye ellen elkövetett szándékos bűncselekmény miatt börtönbüntetésre ítélte.
(2) A bíróság a szülői felügyeletet abból az okból is megszüntetheti, hogy a szülő együtt él a felügyelettől megfosztott másik szülővel és ezért alaposan tartani lehet attól, hogy a felügyeletet nem fogja a gyermek érdekeinek megfelelően ellátni.
(3) Ha a bíróság a szülői felügyeletet a szülő mindegyik gyermeke tekintetében megszüntette, a megszüntető határozat hatálya kihat a később született gyermekre is.
89. §   A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn, és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna.
90. §   A bíróság a jövőre nézve visszaállítja a szülői felügyeletet, ha az az ok, amely miatt azt megszüntették, már nem áll fenn és nincs egyéb olyan ok sem, amely a megszüntetésre alapul szolgálna.
90. §
(1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt pedig bármelyik szülő indíthat pert. Ezenfelül mindkét esetben perindításra jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is.
(2) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvőképtelen szülő és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthat pert. A cselekvőképességében korlátozott szülő és gyermek a pert törvényes képviselője hozzájárulásával maga indíthatja meg.
(3) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint annak visszaállítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
91. §
(1) A szülői felügyelet megszüntetése iránt a másik szülő, visszaállítása iránt pedig bármelyik szülő indíthat keresetet. Ezenfelül mindkét esetben keresetre jogosult a gyermek, a gyámhatóság és az ügyész is.
(2) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint visszaállítása iránt a teljesen cselekvőképtelen szülő és gyermek helyett a gyámhatóság hozzájárulásával a törvényes képviselő indíthat keresetet. A cselekvőképességében korlátozott szülő és gyermek a keresetet törvényes képviselője hozzájárulásával maga indíthatja meg.
(3) A szülői felügyelet megszüntetése, valamint annak visszaállítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.
91. §   Szünetel a szülői felügyelet, ha
a) a szülő cselekvőképességében korlátozva van, illetőleg gondnokság alá helyezése folytán cselekvőképtelen,
b) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van,
c) a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság alatt áll, vagy
d) a szülő, annak érdekében, hogy gyermekét más család nevelje és gondozza, felügyeleti jogáról a gyámhatóság hozzájárulásával lemond.
91. §
(1) Szünetel a szülői felügyelet,
a) ha a szülő cselekvőképtelen, vagy cselekvőképességében korlátozva van,
b) ha a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy ténylegesen akadályozva van,
c) ha a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el.
d) ha a gyermeket a gyámhatóság intézeti nevelésbe vette.
d) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
d) ha a szülő hathetes életkoránál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához járult hozzá,
e) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult.
e) ha a gyermeket a gyámhivatal átmeneti nevelésbe vette,
e) ha a gyermeket a gyámhatóság átmeneti nevelésbe vette,
e) ha a gyermeket a gyámhatóság nevelésbe vette és a szülő szülői felügyeleti joga nem szűnt meg vagy azt a bíróság nem szüntette meg,
f) ha a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult.
f) ha a gyámhatóság a gyermek családba fogadásához hozzájárult,
g) ha a szülővel szemben a bíróság a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt büntetőeljárási kényszerintézkedésként távoltartást rendelt el, a kényszerintézkedés időtartamáig.
h) ha a szülővel szemben a rendőrség vagy a bíróság a gyermek, illetve a gyermekkel közös háztartásban élő hozzátartozója sérelmére elkövetett, külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt ideiglenes megelőző távoltartó határozatot, megelőző távoltartó határozatot hozott.
(2) A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per megindításától a per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek gyermekét a gyámhatóság ideiglenes hatállyal intézetbe utalta, illetőleg ideiglenesen a különélő másik szülőnél vagy más személynél helyezte el [92/A. § (1) bek. d) pont].
(2) A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek a gyermekét a gyámhivatal ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el.
(2) A szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti per jogerős befejezéséig szünetel a szülői felügyelete annak, akinek a gyermekét a gyámhatóság ideiglenes hatállyal a különélő másik szülőnél, más hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezte el.
(3) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg.
(3) A gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben való döntés kivételével szünetel a szülői felügyelete annak a szülőnek, akinek gyermeke a különélő másik szülőnél van elhelyezve, de szülői felügyeleti jogát a bíróság nem szüntette meg. Nem szünetel a szülői felügyelet, ha a szülők vagy a bíróság a közös szülői felügyeletről döntött.
92. §   Szünetel a szülői felügyelet, ha
a) a szülő cselekvőképességében korlátozva van, illetőleg gondnokság alá helyezése folytán cselekvőképtelen,
b) a szülő ismeretlen helyen távol van, vagy tényleg akadályozva van, vagy
c) a gyermek a különélő másik szülő gondviselése vagy intézeti gyámság (99. §) alatt áll.
92. §
(1) A szülőnek gyermekével érintkezni akkor is joga van, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, illetőleg szünetel. Az érintkezés módját vita esetében a gyámhatóság állapítja meg. A gyámhatóság az érintkezés jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, sőt meg is vonhatja.
(1) A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(1) A gyermeknek joga, hogy különélő szülőjével személyes és közvetlen kapcsolatot tartson fenn. A gyermekétől különélő szülő joga és kötelessége, hogy gyermekével kapcsolatot tartson fenn, vele rendszeresen érintkezzen (a kapcsolattartás joga). A gyermeket nevelő szülő vagy más személy köteles a zavartalan kapcsolattartást biztosítani.
(2) Azt a szülőt, akinek felügyeleti joga szünetel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyámhatóság a gyermek fontosabb ügyeiben való intézkedés előtt köteles meghallgatni, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs.
(2) A szülőnek joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.
(2) A szülőnek - kivéve, ha a gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll - joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.
(2) A szülőnek - kivéve, ha a külön jogszabályban meghatározott ideiglenes megelőző távoltartó határozat, megelőző távoltartó határozat, illetve ha gyermek sérelmére elkövetett cselekmény miatt a büntetőeljárásban elrendelhető távoltartás kényszerintézkedés hatálya alatt áll - joga van gyermekével kapcsolatot tartani akkor is, ha szülői felügyeleti joga szünetel.
(3) Kivételesen indokolt esetben, a kiskorú érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a kiskorút állami nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.
(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga a 48. § (3) bekezdése alapján szűnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhivatal dönt.
(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga a 48. § (3) bekezdése alapján szűnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket tartós nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.
(3) Kivételesen indokolt esetben, a gyermek érdekében azt a szülőt is fel lehet jogosítani a gyermekkel való kapcsolattartásra, akinek a szülői felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, vagy akinek szülői felügyeleti joga a 48. § (3) bekezdése alapján szűnt meg és a gyermek örökbefogadására nem került sor. Erről a szülői felügyeletet megszüntető bíróság vagy - ha a gyermeket nevelésbe vették - a gyámhatóság dönt.
(4) A kapcsolattartásról - a szülők megegyezésének hiányában, illetőleg a szülők és a gyám közötti vita esetében - a gyámhatóság dönt. Ha házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban, a szülők megegyezésének hiányában a kapcsolattartásról a bíróság dönt. A gyámhatóság, illetőleg a házassági vagy gyermekelhelyezési perben a bíróság a felróható magatartást tanúsító szülő kapcsolattartási jogát a gyermek érdekében korlátozhatja vagy megvonhatja, illetőleg e jog gyakorlásának szünetelését rendelheti el.
(5) Ha a kapcsolattartás kérdésében a bíróság döntött, ennek megváltoztatását a határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül csak a bíróságnál lehet kérni.
(6) A kapcsolattartásra vonatkozó bírósági határozat végrehajtásáról a gyámhatóság gondoskodik.

6. A kiskorúkról való állami gondoskodás

92/A. §
(1) Ha a kiskorú testi, értelmi és erkölcsi fejlődése bármilyen okból nincs megfelelően biztosítva, a gyámhatóság - a kiskorú veszélyeztetettségének mértékétől függően - a következő intézkedéseket teheti:
a) elrendeli a szükséges védő- és óvóintézkedéseket;
b) a szülő kérelmére vagy beleegyezésével a kiskorút intézetben helyezi el;
c) a kiskorút intézeti nevelésbe veszi, ha testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését környezete veszélyezteti;
d) azonnali intézkedést igénylő esetben a kiskorút - ideiglenes hatállyal - intézetbe utalja, illetőleg a gyermeket ideiglenesen a különélő másik szülőnél vagy alkalmas más személynél helyezi el, és indokolt esetben pert indít a szülő (szülők) ellen a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránt;
e) a kiskorút állami nevelésbe veszi, feltéve, hogy a szülői felügyeletet a bíróság megszüntette, vagy a gyermeknek egyébként nincs szülői felügyeletet gyakorló szülője, illetőleg gyámja.
(2) Az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézkedések a szülői felügyeletet nem érintik, a c) pont szerinti esetben azonban a gyámhatóság - ha a gyermek érdekeinek megóvása szükségessé teszi - a szülői felügyelet körébe tartozó egyes jogosítványok gyakorlásának szünetelését rendelheti el, és ha ez indokolt, a kiskorú részére gyámot rendel.
(2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott intézkedések a szülői felügyeletet nem érintik; a c) pont szerinti esetben a szülői felügyelet szünetel, a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésről azonban a szülőt meg kell hallgatni.
(3) Az intézeti elhelyezett kiskorú a szülő beleegyezésével, az intézeti nevelésbe vett gyermek ennek hiányában is nevelőszülőnél elhelyezhető.
(4) Ha a bíróság a gyámhatóságnak a szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg a gyermek elhelyezése iránti keresetét elutasítja, az állami gondoskodás más módját kell választani.
(5) Ha a szülők között házassági vagy gyermekelhelyezési per van folyamatban és a kiskorú érdekében állami gondoskodás látszik indokoltnak, a bíróság haladéktalanul megkeresi a gyámhatóságot a szükséges intézkedések megtétele iránt. Ha a szülői felügyelet megszüntetése is indokolt, a bíróság hivatalból dönthet a szülői felügyelet megszüntetéséről.
93. §
(1) A szülőnek gyermekével érintkezni akkor is joga van, ha szülői felügyeleti joga megszűnt, illetőleg szünetel. Az érintkezés módját vita esetében a gyámhatóság állapítja meg. A gyámhatóság az érintkezés jogát a gyermek érdekében korlátozhatja, sőt el is vonhatja.
(2) Azt a szülőt, akinek felügyeleti joga szünetel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő és a gyámhatóság a gyermek fontosabb ügyeiben való intézkedés előtt, ha ennek elháríthatatlan akadálya nincs, köteles meghallgatni.

HARMADIK RÉSZ
A GYÁMSÁG

IX. FEJEZET
GYÁMRENDELÉS

1. A gyámrendelés előfeltételei

1. A gyámrendelés feltételei

93. §   Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
94. §   Az a kiskorú, aki nem áll szülői felügyelet alatt, gyámság alá tartozik.
94. §
(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére - intézeti gyámság esetét kivéve - a gyámhatóság gyámot rendel.
(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhivatal gyámot rendel.
(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére a gyámhatóság gyámot rendel.
(2) A gyámhatóság a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik.
(3) A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.
(3) A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási feladatot ellátó szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.
95. §
(1) A gyámság alá tartozó kiskorú részére - intézeti gyámság (99. §) esetét kivéve - a gyámhatóság gyámot rendel.
(2) A gyámhatóság a gyámrendelés iránt hivatalból intézkedik.
(3) A kiskorú legközelebbi rokonai kötelesek a gyámhatóságnak haladéktalanul bejelenteni, ha a kiskorú részére bármely okból gyám rendelése szükséges. A bíróság, az anyakönyvvezető, a hagyatéki leltározást végző és az egyéb államigazgatási szervek kötelesek a gyámhatósággal közölni a hivatalos eljárásuk során tudomásukra jutott minden olyan esetet, amelyben valamely kiskorú részére gyámot kell rendelni.

2. A gyám kirendelése

95. §
(1) A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyámságot melyik viselje.
(2) A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.
96. §
(1) A gyámság viselése elsősorban azt illeti, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végrendeletben gyámul megnevezett (nevezett gyám). Ha a szülői felügyeletre egyaránt jogosult szülők más-más gyámot neveztek meg, a körülmények figyelembevételével a gyámhatóság határoz afelől, hogy a gyámságot melyik viselje.
(2) A nevezett gyámot csak akkor szabad mellőzni, ha a törvény értelmében (100. §) gyámságot nem viselhet, vagy a gyámság átvételében gátolva van, végül ha kirendelése a kiskorú érdekét veszélyeztetné.
96. §   Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki.
96. §
(1) Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más alkalmas személyt rendel ki.
(2) Azt a személyt,
a) akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [92/A. § (1) bek. d) pont];
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [76. § (1) bek.],
a kiskorú gyámjául kell rendelni.
(2) Azt a személyt,
a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek.],
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta
a gyermek gyámjául kell rendelni.
(2) Azt a személyt,
a) akinél a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
a) akinél a gyámhatóság a gyermeket ideiglenes hatállyal elhelyezte [91. § (2) bek.],
b) akinél a bíróság a gyermeket elhelyezte [72/A. § (1) bek.],
c) aki a gyermeket a gyámhatóság hozzájárulásával családba fogadta
a gyermek gyámjául, családbafogadó gyámjául kell rendelni.
(3) A gyámhatóság családbafogadó gyámként rendeli ki a (2) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott személyt, kivéve, ha a gyermeket ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben helyezték el.
97. §   Nevezett gyám nemlétében a gyámhatóság elsősorban a gyámság ellátására alkalmas rokont, illetőleg a kiskorúval más családi kapcsolatban álló személyt rendel ki gyámul. Ha ilyen alkalmas hozzátartozó nincs, a gyámhatóság más olyan személyt rendel ki, aki a gyámság ellátására az összes körülmények figyelembevételével a legalkalmasabbnak mutatkozik.
97. §
(1) A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel.
(2) Testvérek részére közös gyámot kell rendelni, ettől a szabálytól azonban bármelyik kiskorú érdekében el lehet térni.
(3) A gyámhatóság több kiskorú közös gyámjává az államigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyám) is kirendelheti.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhivatal egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti.
(3) Ha törvény másként nem rendelkezik, a gyámhatóság egy vagy több gyermek gyámjává a közigazgatási szerv részéről erre kijelölt személyt (hivatásos gyámot) is kirendelheti.
98. §
(1) A gyámhatóság rendszerint minden kiskorú részére külön gyámot rendel.
(2) Testvérek részére közös gyámot kell rendelni, ettől a szabálytól azonban bármelyik kiskorú érdekében el lehet térni.
(3) A gyámhatóság több kiskorú közös gyámjává az államigazgatásnak erre hivatott közegét (hivatásos gyám) is kirendelheti.
98. §   Az a kiskorú, aki állami gondozás alatt áll, intézeti gyámság alá tartozik. Ilyen esetben a gyám az intézet vezetője vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese.
98. §
(1) Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit állami nevelésbe vettek, továbbá aki intézetbe van beutalva és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [91. § (2) bek.]. Ilyen esetekben a gyám a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese. Intézeti gyámság alá tartozhat az intézeti nevelésbe vett kiskorú is: ilyenkor gyámjaként az előbbieken kívül annak az intézetnek a vezetője is kirendelhető, ahol a kiskorút elhelyezték. Az intézeti gyám ebben az esetben azokat a szülői felügyeleti jogokat gyakorolja, amelyeknek a szünetelését a gyámhatóság elrendelte.
(1) Intézeti gyámság alá tartozik az a kiskorú, akit intézeti nevelésbe vagy állami nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal intézetbe utaltak és a szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban. [91. § (2) bek.]. Ilyen esetben a gyám a gyermek- és ifjúságvédő intézet vezetője, vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese.
(1) Gyámság alá tartozik az a gyermek, akit átmeneti vagy tartós nevelésbe vettek, továbbá akit ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél vagy gyermekotthonban, illetve más bentlakásos intézményben helyeztek el, és szülője ellen a szülői felügyelet megszüntetése iránt per van folyamatban [91. § (2) bek.].
(2) Ha a kiskorúról hivatásos nevelőszülő gondoskodik, ezt a személyt a gyámhatóság a gyámi teendők egy részével megbízhatja. E teendők tekintetében az intézeti gyám jogai szünetelnek.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhivatal a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas
a) nevelőszülő,
b) gyermekotthon vezetője,
ahol a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a gyámhatóság a gyermek részére gyámot rendel. Gyámul rendelhető a gyámi feladatok ellátására alkalmas
a) nevelőszülő,
b) gyermekotthon vezetője,
ahol a gyámhatóság a gyermeket elhelyezte.
(3) A (2) bekezdés a) és b) pontjai alapján kirendelt gyámra nem alkalmazhatók a 100. § (2) bekezdésének b) és c) pontjában foglaltak.
(4) Ha a gyámhivatal az ideiglenes hatállyal elhelyezett, az átmeneti és tartós nevelésbe vett gyermeket más bentlakásos intézményben helyezte el, vagy ha a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja, továbbá ha a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők, a gyámhivatalnak a gyermek számára - a területi gyermekvédelmi szakszolgálat részéről erre kijelölt - hivatásos gyámot kell kirendelnie.
(4) A gyámhivatalnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha
a) a gyámhivatal az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,
b) a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja,
c) a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők,
d) a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhivatal a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el.
(4) A gyámhatóságnak a gyermek számára hivatásos gyámot kell kirendelnie, ha
a) a gyámhatóság az átmeneti vagy tartós nevelésbe vett gyermeket fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthonában helyezte el,
b) a nevelőszülő a 100. § (3) bekezdése alapján a gyámságot nem vállalja,
c) a 98. § (2) bekezdésében meghatározott személyek gyámul nem rendelhetők,
d) a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyámhatóság a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezte el.
(5) A gyámhivatal a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul történő kirendeléséről az összes körülmények figyelembevételével, a gyermek érdekében dönt.
(5) A gyámhatóság a (2) és (4) bekezdésben meghatározott személyek gyámul történő kirendeléséről az összes körülmények figyelembevételével, a gyermek érdekében dönt.
99. §   Az a kiskorú, aki állami gondozás alatt áll, intézeti gyámság alá tartozik. Ilyen esetben a gyám az intézet vezetője vagy annak igazgatási ügyekben eljáró helyettese.
99. §
(1) Gyám lehet minden nagykorú magyar állampolgár, akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn.
(1) Gyám lehet minden nagykorú személy, akivel szemben e törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn.
(2) Gyámságot nem viselhet az,
a) aki gondnokság alatt áll,
b) aki a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll,
c) akit a szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben kizárt.
d) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
d) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhatóság átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
d) akinek szülői felügyeleti joga azért szünetel, mert gyermekét a gyámhatóság nevelésbe vette,
e) akinek a gyermekét örökbefogadhatónak nyilvánították.
(3) Ha a szülői felügyeletet gyakorló egyik szülő azt a személyt zárja ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett meg, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön.
(4) Érvénytelen annak gyámul kirendelése, aki az előző rendelkezések értelmében gyámságot nem viselhet, illetőleg gyámul nem lett volna kirendelhető.
100. §
(1) Gyám lehet minden nagykorú magyar állampolgár, akivel szemben a törvényben meghatározott kizáró körülmény nem áll fenn.
(2) Gyámságot nem viselhet az, aki
a) gondnokság alatt áll,
b) a szülői felügyeletet megszüntető vagy a közügyektől eltiltó jogerős ítélet hatálya alatt áll.
(2) Nem köteles a gyámságot elvállalni, illetőleg kérelmére a gyámság alól fel kell menteni azt, aki
a) a hatvanadik életévét betöltötte,
b) legalább három kiskorú gyermeknek viseli gondját,
c) más gyermek felett gyámságot gyakorol, vagy
d) betegség, illetőleg egyéb ok miatt a gyámság megfelelő ellátására nem lenne vagy csak nagy nehézségek árán lenne képes.
(3) A szülői felügyelet gyakorlására jogosult szülő a gyámságból közokiratban vagy végrendeletben bárkit kizárhat. A kizárt személyt nem szabad gyámul kirendelni. Ha a szülői felügyeletet gyakorló egyik szülő azt a személyt zárja ki a gyámságból, akit a másik szülő gyámul nevezett meg, a kiskorú gyermek érdekeinek figyelembevételével a gyámhatóság dönti el, hogy melyik rendelkezés érvényesüljön.
(3) Nem köteles a gyámságot elvállalni a nevelőszülő.
(4) Érvénytelen annak gyámul kirendelése, aki az előző rendelkezések értelmében gyámságot nem viselhet, illetőleg gyámul nem lett volna kirendelhető.
101. §
(1) A gyámság viselése állampolgári kötelesség.
(2) Nem köteles a gyámságot elvállalni az, aki
a) hatvanadik életévét betöltötte,
b) legalább három kiskorú gyermeknek viseli gondját,
c) más gyermek felett gyámságot gyakorol, vagy
d) betegség, illetőleg egyéb ok miatt a gyámság megfelelő ellátására nem lenne vagy csak nagy nehézségek árán lenne képes.
(3) A már kirendelt gyámot kérelmére fel kell menteni, ha igazolja, hogy az előbbi rendelkezések szerint a gyámság elvállalása alól mentesülne.

X. FEJEZET
A GYÁMSÁG ELLÁTÁSA

1. A gyám jogai és kötelességei

101. §
(1) A gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
(1) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a gyám a gyámsága alatt állónak gondozója, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
(2) A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik.
102. §
(1) A gyám a gyámsága alatt állónak gondviselője, vagyonának kezelője és törvényes képviselője.
(2) A gyámot a gyámsággal járó jogok és kötelességek, ha a gyámhatóság másként nem rendelkezik, a kirendelő határozat kézbesítését követő naptól kezdve illetik meg, illetőleg terhelik.
102. §   Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is.
103. §   Ha a törvény mást nem rendel, a szülői felügyeletet gyakorló szülő jogaira és kötelességeire vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók a gyám jogaira és kötelességeire is.
103. §
(1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll. Működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor köteles felvilágosítást adni a gyámhatóságnak.
(2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit - az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével - hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A kiskorú részére választott életpálya helyett csak annak beleegyezésével jelölhet ki más életpályát.
(3) A gyám intézkedésével szemben a szülő és nagyszülő, ha pedig ezek nem élnek, a nagykorú testvér, illetőleg a szülő testvére indíthat pert a kiskorú megfelelőbb elhelyezése iránt.
(4) A gyám a vagyonkezelésről - a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában - legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni.
104. §
(1) A gyám működésében a gyámhatóság rendszeres felügyelete és irányítása alatt áll.
(1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet, a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat (tartásdíj, gondozási díj, árvaellátás stb.) azonban az ő kezéhez kell folyósítani.
(2) A gyámhatóság a gyám jogkörét korlátozhatja, intézkedéseit - az elhelyezés tárgyában tett intézkedés kivételével - hivatalból vagy a gyámság alatt álló, illetőleg rokonai kérelmére meg is változtathatja. A gyám által a kiskorú részére választott életpálya helyett a gyámhatóság más életpályát csak a gyámság alatt álló beleegyezésével jelölhet ki.
(3) A gyám intézkedésével szemben a szülők és nagyszülők, ezek nemlétében pedig az oldalrokonok unokatestvérig bezárólag keresetet indíthatnak a kiskorú megfelelőbb elhelyezésének elrendelése iránt.
(4) A gyám a vagyonkezelésről a gyámhatóságnak évenként számot adni köteles. Ha csekély a vagyon, amelyről a gyámnak számot kell adnia, a gyámhatóság az első évi számadás felülvizsgálása után megengedheti, hogy a gyám egy évnél hosszabb, de három évet meg nem haladó időközökben adjon a vagyonkezelésről számot.
(5) A gyám a gyámhatóság felhívására köteles működéséről, különösen a gyámsága alatt álló kiskorú ügyeiről bármikor felvilágosítást adni.
105. §
(1) A gyám működéséért díjazást nem követelhet.
(2) A gyám a kárt, amelyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni.

2. Meghallgatás a gyámhatóság előtt

105. §   A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelemre, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni.
106. §   A gyámhatóság a gyámság alatt álló kiskorú fontosabb ügyeiben határozathozatal előtt köteles a gyámot, a tizenkettedik életévét betöltött kiskorú gyermeket és kérelemre, de szükség esetén hivatalból is, a kiskorú közeli hozzátartozóit meghallgatni.

XI. FEJEZET
A GYÁMSÁGNAK ÉS A GYÁM TISZTSÉGÉNEK MEGSZŰNÉSE

1. Megszűnés

106. §
(1) A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.
(1) A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló meghal, szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.
(2) A gyám tisztsége megszűnik a gyámság megszűnésével, a kiskorú intézeti gyámsága folytán, továbbá, ha a gyámhatóság a gyámot felmenti vagy elmozdítja.
(2) A gyám tisztsége megszűnik:
a) a gyámság megszűnésével,
b) a kiskorú intézeti gyámsága folytán,
b) a gyám gyámhivatal általi felmentésével vagy elmozdításával.
b) a gyám gyámhatóság általi felmentésével vagy elmozdításával.
c) ha a gyám meghal,
d) ha a gyámhatóság a gyámot felmenti vagy elmozdítja.
107. §
(1) A gyámság megszűnik, ha a gyámság alatt álló szülői felügyelet alá kerül, vagy nagykorúságát eléri.
(2) A gyám tisztsége megszűnik, ha:
a) a gyámság megszűnik,
b) a kiskorú intézeti gyámság alá kerül, vagy
c) a gyámhatóság a gyámot gyámi tisztségétől felmenti vagy elmozdítja.
107. §   A gyámhatóság a gyámot tisztségétől felmenti, ha a gyám alkalmatlan, a gyám fontos okból felmentését kéri vagy utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt gyámságot nem viselhet.
107. §
(1) A gyámhatóság a gyámot tisztségétől felmenti, ha a gyám alkalmatlan, a gyám fontos okból felmentését kéri vagy utólag keletkezik olyan akadály, amely miatt gyámságot nem viselhet.
(2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhivatal a tisztségéből akkor is felmenti, ha
a) a gyermeket máshol helyezi el,
b) a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megszűnt.
(2) A 98. § a) vagy b) pontja alapján kirendelt gyámot a gyámhatóság a tisztségéből akkor is felmenti, ha
a) a gyermeket máshol helyezi el,
b) a gyermekotthon vezetőjének vezetői beosztása megszűnt.
108. §   A gyámhatóság a gyámot tisztségétől felmenti, ha
a) utólag derül ki vagy áll elő olyan akadály, amely miatt a gyám a törvény értelmében gyámságot nem viselhet,
b) a gyám működése alapján tisztségének ellátására oly mértékben bizonyult alkalmatlannak, hogy a kiskorú érdekeinek veszélyeztetésétől kell tartani, vagy
c) a felmentést fontos okból maga a gyám kéri.
108. §
(1) Ha a gyám jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagymértékben elhanyagolja, vagy oly súlyos cselekményt követ el, amely miatt a gyámságra méltatlanná válik, a gyámhatóság a gyámot tisztségétől elmozdítja.
(1) Ha a gyám jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja, vagy olyan cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a gyámhivatal a gyámot tisztségéből elmozdítja.
(1) Ha a gyám jogaival visszaél, kötelességét elhanyagolja, vagy olyan cselekményt követ el, amely miatt a feladat ellátására méltatlanná válik, a gyámhatóság a gyámot tisztségéből elmozdítja.
(2) Ha valószínű, hogy a gyámot tisztségétől el kell mozdítani, és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhatóság őt tisztségétől azonnali hatállyal felfüggesztheti.
(2) Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot tisztségéből el kell mozdítani és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhivatal a gyámot e tisztségéből azonnali hatállyal felfüggeszti.
(2) Ha alaposan feltételezhető, hogy a gyámot tisztségéből el kell mozdítani és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhatóság a gyámot e tisztségéből azonnali hatállyal felfüggeszti.
109. §
(1) Ha a gyám jogaival súlyosan visszaél, kötelességeit nagy mértékben elhanyagolja, vagy oly súlyos cselekményt követ el, amely miatt a gyámságra méltatlanná válik, a gyámhatóság a gyámot tisztségétől elmozdítja.
(2) Ha a körülmények szerint valószínűnek mutatkozik, hogy a gyámot tisztétől az előbbi rendelkezés alapján el kell mozdítani és a késedelem veszéllyel jár, a gyámhatóság a gyámot az elmozdítás tárgyában való érdemi határozat előtt azonnali hatállyal felfüggesztheti.

2. Számadás

109. §   A gyám tisztségének megszűnése után köteles a gyámhatóságnak működéséről jelentést, a kezelése alatt volt vagyonról pedig végszámadást előterjeszteni.
110. §   A gyám tisztségének megszűnte után köteles működéséről a gyámhatóságnak jelentést, a kezelése alatt volt vagyonról pedig végszámadást előterjeszteni.
110. §
(1) A gyám és a gyámsága alatt álló között keletkezett vitás követeléseket időszakos vagy végszámadásának elfogadása után is lehet bírósági úton érvényesíteni.
(2) A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az egyévi határidőt a gyám felmentését kimondó vagy az érdekeltet bírósági útra utasító határozat közlésétől, illetőleg a követelés alapjául szolgáló ok felfedezésétől kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint az így számított határidő eltelte előtt el nem évült.
(3) A gyám tiltott cselekményéből származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el.
111. §
(1) A gyám és a gyámsága alatt álló között keletkezett vitás követeléseket időszakos vagy végszámadásának elfogadása után is lehet bírói úton érvényesíteni.
(2) A gyám ellen számadási felelőssége alapján támasztható követelések egy év alatt évülnek el. Az egyévi határidőt a gyám felmentését kimondó vagy az érdekeltet bírói útra utasító határozatnak közlésétől kell számítani. Ha azonban a követelés számadási hibán vagy olyan okon alapul, amely csak az említett határozat közlése után volt felfedezhető, a határidőt a számadási hiba, illetőleg a követelés alapjául szolgáló ok felfedezésétől kell számítani, feltéve, hogy a követelés a rendes elévülés szabályai szerint az így számított határidő eltelte előtt el nem évült.
(3) A gyám tiltott cselekményéből származó kártérítési követelések a rendes elévülési idő alatt évülnek el.

Záró rendelkezés

111. §
(1) Ez a törvény az 1974. évi július hó 1. napján lép hatályba. Egyidejűleg hatályukat vesztik az 1952. évi III. törvény 287. §-ának (2) bekezdése, továbbá 290. §-ának (6) bekezdése, az 1957. évi VI. törvény 3. §-a, valamint az 1952. évi 23. törvényerejű rendelet 7. §-ának még hatályban levő rendelkezései.
(1) Ez a törvény az 1974. évi július hó 1. napján lép hatályba.
(2) E törvény végrehajtásáról a Minisztertanács gondoskodik.
(3) Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a gyermektartásdíj összegére, megállapításának módjára, illetőleg behajtására vonatkozó szabályokat rendelettel megállapítsa.
112. §
(1) Ha a gyermek 2010. január 1-je és 2010. december 31. között született, és az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt nem állt házassági kötelékben, a gyermek apjának kell tekinteni azt a férfit, aki az anyával a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő vagy annak egy része alatt a közjegyző által vezetett Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban élt.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltakat nem lehet alkalmazni, ha az anya a fogamzási idő kezdetétől a gyermek születéséig eltelt idő alatt több férfival élt az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása által igazolt élettársi kapcsolatban.
113. §   Az e törvénynek az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvénnyel megállapított rendelkezéseit az egyes családjogi és cégjogi eljárások egyszerűsítéséről szóló 2012. évi LXXXV. törvény hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.
112. §   E törvény hatálybalépéséről és a szükséges átmeneti szabályok megállapításáról külön történik rendelkezés.
  • A jogszabály 1952. június 6-án jelent meg a Magyar Közlöny 48. számában.
  • hatályba lépett 1953. január 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2014. március 15-én.
A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1984. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1983. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1983. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1983. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1983. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1957. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1984. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1957. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1957. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1957. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1983. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1994. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1994. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1998. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1998. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. április 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1992. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. április 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1992. április 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1957. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1979. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lépett hatályba. 1990. március 1-jén lépett hatályba. 1990. március 1-jén lépett hatályba. 2005. május 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. május 8-án lépett hatályba. 2005. május 8-án lett hatályon kívül helyezve. 2005. május 8-án lépett hatályba. 2005. május 8-án lépett hatályba.A bekezdés 2005. május 8-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. május 8-án lépett hatályba.A szakasz 1990. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1982. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1983. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A szakasz 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A szakasz 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1995. július 4-én lépett hatályba.A szövegrész 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1960. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lépett hatályba. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2006. július 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1995. július 4-én lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1991. július 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1991. július 22-én lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1990. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 1974. július 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lépett hatályba. 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1987. július 1-jén lépett hatályba. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2014. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1997. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1974. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 1987. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 1974. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.