2004. évi I. törvény

SZÍNEZŐS

a sportról

A Magyar Köztársaság állampolgárait megilleti a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez való alkotmányos jog. A testkultúra az egyetemes kultúra része, az egészségvédelem (a megelőzés és a rekreáció) fontos eszköze, a szabadidő eltöltésének társadalmilag is hasznos módja. A testnevelés és a sport jelentős szerepet tölt be az ifjúság erkölcsi-fizikai nevelésében, a személyiség formálásában.
Az állam feladata ezért, hogy közérdekből segítse elő az állampolgárok testneveléshez és sportoláshoz fűződő joga gyakorlati megvalósulását, és támogassa a civil szervezetek keretében kifejtett, tisztességes és az esélyegyenlőség jegyében is folytatott sporttevékenységet, ideértve a fogyatékosok sportját is. Az állam az ifjúság egészséges fejlődése érdekében biztosítja a közoktatás és felsőoktatás testnevelését és sportját, valamint az intézményen kívüli diáksportot. Az állam a szabadidősport és a diáksport támogatásával is előmozdítja a mozgásgazdag életmód elterjedését, a rendszeres testedzést. Az állam támogatja a versenysportot, sportolóinknak a nemzetközi sportéletben való részvételét, kiemelkedő jelentőséget tulajdonít az olimpiai és a paralimpiai eszmének. Az állam erősíti a sport egyes területein a piaci viszonyok kialakulását, a sporttal összefüggő üzleti vállalkozásokat, biztosítja a testkultúra fejlesztését szolgáló képzés feltételrendszerét. A testnevelés és a sport fejlesztését össze kell hangolni az egészségügyi célkitűzésekkel, a környezet- és természetvédelemmel, valamint a területfejlesztéssel. Az állam feladata, hogy hozzájáruljon a sporttal kapcsolatos önveszélyeztető káros tendenciák (pl. dopping) csökkentéséhez, gondoskodjon a sportrendezvények biztonságáról, a sportolói személyiségvédelemről, a sporthuliganizmussal szembeni fellépésről.
Az Országgyűlés e célok jegyében és az Európai Sport Chartával összhangban a következő törvényt alkotja:

Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy a nemzet közössége a test művelését, a sportot, a nemzet alapértékének, kívánatos célnak tekinti. A nemzet értékei között tartja számon a sport által elért eredményeket, és elismeri a sport egyént és közösséget erősítő értékeit.
Magyarország sportnemzet, amely e törvénnyel is tiszteleg azon tagjai előtt, akik tevékenységükkel dicsőséget, elismerést és megbecsülést szereztek hazánknak. Az e törvényben meghatározott célok megvalósítása biztosítja továbbá azt, hogy Magyarország sportoló nemzetté is váljék.
A sport legelőbb is a lelki egészség alapja, amely hozzátartozik az egészséges nemzet, az egészségét megőrizni akaró polgár értékrendjéhez.
A sport a közjó része. Erősíti a közösség tagjainak egymáshoz tartozását, miként az egyén testi és lelki egészségét.
A sport magába foglalja a nemzet által vallott értékeket, az összetartozás és a versenyzés szellemét, a részvételt és a győzelmet, a teljesítmény elismerését, vagyis a munka becsületét, az önfegyelem és az öngondoskodás fontosságát, az egyén közösségért viselt felelősségét.
Magyarország Országgyűlése kinyilvánítja, hogy minden embernek alapvető joga van a sporthoz, és e jogát az állam biztosítja, függetlenül attól, hogy versenysportról, a szabadidő eltöltéséről, a diák-, egyetemi- főiskolai sportról, a fogyatékkal élők sportjáról vagy az egészség megőrzéséről van szó.
Magyarország Országgyűlése elfogadja az Európai Sport Chartát, és sportról szóló törvényét azzal összhangban az alábbiak szerint alkotja meg.

I. FEJEZET
A SPORTOLÓ JOGÁLLÁSA

Általános szabályok

1. §

(1)	Sportoló az a természetes személy, aki sporttevékenységet végez.

(2)

Sporttevékenységnek minősül a meghatározott szabályok szerint, a szabadidő eltöltéseként kötetlenül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely a fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja.

(3)	Versenyszerűen sportoló (a továbbiakban: versenyző) az a természetes személy, aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken, vagy versenyrendszerben vesz részt. A versenyző vagy amatőr vagy hivatásos sportoló.

(4)	Hivatásos sportoló az a versenyző, aki jövedelemszerzési céllal foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyző amatőr sportolónak minősül.

(5)

Regisztrált szabadidő-sportoló az a sportoló, aki a nemzeti sportinformációs rendszerben mint szabadidő- sportoló - azaz nem versenyzőként sporttevékenységet végző személy - önkéntesen regisztrál. A regisztrált szabadidő-sportoló sporttevékenységével összefüggésben, jogszabályban meghatározott közvetett és közvetlen állami sport célú és egyéb támogatásban, kedvezményben részesíthető.

2. §

(1)	A sportszervezet keretében sporttevékenységet folytató versenyző számára a sportszervezet köteles biztosítani a sportág jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket.

(2)	A versenyző a sportteljesítményéhez, illetve az elért eredményeihez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredményes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását.

(3)	A fogyatékos versenyző felkészülésére és versenyeire az érintett sportszövetségeknek a versenyzők egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelő külön feltételeket kell megállapítaniuk.

(4)

A versenyző köteles:

a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkészülni és versenyezni, aminek keretében tartózkodni különösen:

aa)	a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel - doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer alkalmazásától vagy más, doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartás kifejtésétől,

ab)	a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,

ac)	a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől tartózkodni,

b)	a sportág jellegének megfelelő - külön jogszabályban meghatározott - sportorvosi alkalmassági, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés),

c)	a sportág hazai és nemzetközi versenyszabályzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani,

d)	a sporttevékenység során annak a sportszervezetnek, sportszövetségnek az érdekeit is figyelembe venni, amellyel tagsági, illetve szerződéses viszonyban áll, valamint amelyik a nemzeti válogatott keretbe meghívta.

3. §

(1)

A versenyzőnek - a versenyrendszerben, bajnokságban való részvétel feltételeként - a sportszövetség által a nemzeti sportinformációs rendszerben nyilvántartott, e törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő, a versenyrendszerben vagy versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvánnyal (a továbbiakban: versenyengedély) kell rendelkeznie. Ha a sportszövetség szabályzata másként nem rendelkezik, egy sportágban egy versenyzőnek csak egy versenyengedélye lehet. Ha a versenyengedély kiadásának nincsenek meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei, továbbá ha a versenyző valótlan adat igazolását kéri, a versenyengedély kiadását a sportszövetség megtagadja vagy a versenyengedélyt visszavonja.

(2)	A sportszövetség a szabályzatában meghatározottak szerint lehetővé teheti, hogy az általa, illetve a közreműködésével kiírt vagy szervezett versenyen az amatőr- és a szabadidő-sportoló egy versenyre (mérkőzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedély) részt vegyen.

(3)

A versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó részletes szabályokat a sportszövetség szabályzatban köteles megállapítani. A versenyengedély tartalmazza:

a)	a versenyző képmását, nevét, születési helyét és idejét, anyja nevét,

b)	a versenyrendszer megnevezését,

c)	a versenyengedély hatálya alá tartozó sportág megnevezését,

d)	a versenyengedély érvényességi idejét,

e)	a versenyengedély nyilvántartási számát,

f)	a versenyengedély kiállításának dátumát, valamint

g)	mindazt, amit a sportszövetség a sportág jellegére és nemzetközi szövetségének követelményeire tekintettel szabályzataiban előír.

(4)

A sportszövetség - a 8. § (5) bekezdésében foglaltakra figyelemmel - szabályzatban határozza meg, hogy mennyiben, illetve milyen versenyrendszer vagy verseny esetén írja elő a versenyengedély (rajtengedély) megszerzésének előfeltételéül a versenyző sporttevékenységével összefüggő biztosítását azzal, hogy a 18. életévét be nem töltött versenyző javára a sporttevékenységével összefüggő biztosítás megkötése - az e törvény felhatalmazására kiadott kormányrendeletben meghatározottak szerint - kötelező. A versenyengedély - ha a sportorvoslás szabályairól és a sportegészségügyi hálózatról szóló kormányrendelet kivételt nem tesz - csak a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó dokumentummal (sportorvosi engedély) együtt érvényes. A szövetség szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teheti, hogy a 14. életévét be nem töltött, rajtengedélyt igénylő sportoló háziorvosi igazolással is részt vehessen a szövetség versenyrendszerében szervezett, rajtengedéllyel való induláshoz kötött versenyen (mérkőzésen).

(6)

Ha a sportszövetség erre jogosult szerve a versenyengedély kiadását megtagadja, e határozat kézhezvételétől számított 8 napon belül a kérelmező panaszt nyújthat be a sportszövetség elnökségéhez. Ha a panasznak a benyújtásától számított 15 napon belül az elnökség nem ad helyt, a kérelmező a sportszövetség határozatával szemben, annak kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül keresettel a bírósághoz vagy választottbírósághoz fordulhat. Ez a szabály irányadó a versenyengedély visszavonására, valamint az igazolással, továbbá az átigazolással kapcsolatos jogvitákra is.

(7)	A versenyengedély és a rajtengedély kiadását a sportszövetség a szabályzatában megállapított díj megfizetéséhez kötheti.

(8)

A sportszövetség a versenyengedélyeket amatőr, hivatásos és vegyes versenyrendszerenként, bajnoki osztályonként és nemenként, korcsoportonként, valamint - amennyiben az értelmezhető - szakáganként elkülönítve, a kiadástól számított négy évig tartja nyilván. A sportszövetség köteles gondoskodni arról, hogy a versenyengedély nyilvántartási száma egyértelmű és egységes jelölésű legyen. A versenyengedély kiállítása érdekében kezelt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - az azt igénylő harmadik személynek átadhatók. A sportszövetség jogosult történeti, tudományos célból a sportoló nevét, születési idejét, képmását, állampolgárságát, sportszervezeteit és sporttevékenységével összefüggő statisztikai adatait, valamint a sportág népszerűsítése céljából a sportoló nevét és képmását nyilvánosságra hozni.

(9)	A sportszövetség és sportszervezet köteles gondoskodni a versenyengedélyben feltüntetett, valamint az annak kiállításához felhasznált személyes adatoknak a személyes adatok védelméről szóló törvény szerinti kezeléséről.

4. §

(1)

A versenyző tartózkodni köteles - a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán meghatározott és a nemzeti doppingellenes szervezet által honlapján, hatóanyag szerinti alfabetikus rendben, a hozzá tartozó magyarországi forgalomban levő gyógyszerek neveivel, magyar és angol nyelven, valamint gyógyszernév szerinti alfabetikus rendben közzétett - tiltott teljesítményfokozó szerekre és módszerekre vonatkozó, doppingvétséget vagy büntetőeljárást megalapozó magatartások vagy azok kísérletének elkövetésétől.

(2)

A versenyző köteles alávetni magát a doppingtilalom betartásának ellenőrzésére irányuló vizsgálatnak (a továbbiakban: doppingvizsgálat). A doppingvizsgálat eredményeként megállapított pozitív vizsgálati eredményt vagy a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás tanúsítását, valamint a doppingeljárás eredményeként meghozott jogerős doppingbüntetést az eljárás alá vont versenyző vagy sportszakember nevének és sportágának, továbbá a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer megjelölésével a doppingeljárás befejezésétől számított 3 munkanapon belül a jogerős döntést meghozó doppingbizottság nyilvánosságra hozza.

(3)	A nemzeti doppingellenes szervezet feladatait ellátó szervezet a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes tevékenysége során jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

4/A. §

(1)

Sporttevékenységgel összefüggésben személyes adatok - különös tekintettel az egészségügyi, genetikai és biometrikus adatokra - kezelésére a sportoló egészségének és a sport tisztaságának védelme, a tiltott teljesítményfokozás visszaszorítása, a sportrendezvények biztonsága, a látvány-csapatsport támogatása és az állami sportcélú támogatások nyújtása mint kiemelten fontos közérdekek alapján kerülhet sor. Genetikai adatként a sportolótól származó vizelet-, vér-, haj- vagy nyálminta, vagy a sportoló egyéni genetikai profilját adó más biológiai anyag, valamint azok analízisének eredményét vagy eredményeit magában foglaló adatok kezelése történik.

(2)

A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, doppingvizsgálat lefolytatása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet az adatok versenyző általi közlésétől számított 18 hónapig kezeli a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti nyilvántartott vizsgálati csoportba tartozó versenyző

a)	családi és utónevét,

b)	születési helyét és idejét,

c)	lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát és elektronikus levelezési címét,

d)	kiskorúsága vagy cselekvőképességének korlátozott volta esetén a törvényes képviseletére jogosult személy a)-c) pont szerinti adatait,

e)	sportszervezetének, sportágának, illetve szakágának megjelölését,

f)	fogyatékosságának megjelölését, amennyiben az befolyásolja a mintavétel lefolytatását,

képmását,

h)	doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésreállási helyére vonatkozóan, a nemzetközi követelményeknek megfelelően szolgáltatott adatait, valamint

i)	nemzeti válogatott kerettagságára vonatkozó adatot.

(3)

1.	családi és utónév,

2.	születési hely és idő,

nem,

4.	lakóhely, tartózkodási hely, telefonszám, elektronikus levelezési cím,

5.	állampolgárság,

képmás,

7.	kiskorúság vagy cselekvőképesség korlátozott volta esetén a törvényes képviseletre jogosult személy 1., 2. és 4. pont szerinti adatai,

8.	sportszervezet, sportág, illetve szakág megjelölése,

9.	a doppingellenőrzést megelőző 10 napon belül a sportoló által szedett olyan szerek (így különösen gyógyszerek, táplálékkiegészítők, alkohol) megjelölése és mennyisége, amely a doppingvizsgálat eredményét befolyásolhatja,

10.	versenyengedély, rajtengedély száma, a sportolói jogállás megjelölése,

11.	fogyatékos sportoló esetén a fogyatékosság megjelölése,

12.	a versenyző által, vizsgálat lefolytatása érdekében rendelkezésre állási helyére vonatkozó, nemzetközi követelményeknek megfelelően szolgáltatott adatai,

13.	sportorvosi engedély érvényességi ideje,

14.	sportolótól származó biológiai anyag (vizelet-, vér-, haj-, nyálminta vagy a sportoló egyéni genetikai profilját adó más biológiai anyag),

15.	a minta analízisének eredménye,

16.	a doppingvizsgálat eredményeként kimutatott, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistában szereplő tiltott szer, módszer,

17.	a doppingvétséget megalapozó egyéb magatartás leírása,

18.	a doppingvétség megjelölése és a kiszabott doppingbüntetés.

(4)

a)	a doppingellenőrzéssel érintett sportoló edzőjének és sportorvosának, keretorvosának családi és utónevét,

b)	a sportoló mintavétel során eljáró hivatalos kísérőjének családi és utónevét, születési helyét és idejét,

c)	a vizsgálat során eljáró doppingellenőr családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét, valamint

d)	a doppingeljárásban részt vevő személy családi és utónevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát, elektronikus levelezési címét.

(5)	A nemzeti doppingellenes szervezet a (3) bekezdés 1-17. pontja szerinti, továbbá a (4) bekezdés a)-c) pontja szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől számított tíz évig kezeli, amennyiben doppingvétség elkövetése nem kerül megállapításra.

(6)	Doppingvétség megállapítása esetén a nemzeti doppingellenes szervezet a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat a vizsgálat, illetve az előzetes felülvizsgálati eljárás kezdetétől kezeli, amelynek szükségességét négyévente felülvizsgálja.

(7)

A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti vizsgálat lefolytatása és a tiltólistában szereplő tiltott szer vagy módszer kimutatása, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (2) bekezdés szerinti adatok mellett kezeli a versenyző azon egészségügyi adatait is, amelyek alapján dönt a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti tiltólistán szereplő tiltott szer vagy módszer versenyző által történő, gyógyászati célú alkalmazásának engedélyezéséről.

(8)	A nemzeti doppingellenes szervezet a (7) bekezdés szerinti adatokat az engedélyezésről való döntés időtartama alatt, engedélyezés esetén az engedély kiadásától számított tíz évig kezeli.

(9)

A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter az e törvényben és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben foglalt doppingellenes feladatai ellátása érdekében, az ahhoz szükséges mértékben a (2) bekezdés szerinti adatokat, előzetes felülvizsgálati eljárásban, illetve doppingeljárásban való részvétele során a (3) és (4) bekezdés szerinti adatokat megismerheti. A sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter doppingeljárásban való részvétele során megismerheti a versenyző számára kiadott, (7) bekezdés szerinti engedély tartalmát, ha az a doppingeljárás során értékelésre kerül.

(10)

Doppingvétség megállapítása esetén a sportszövetség, a sportköztestület és a sportpolitikáért felelős miniszter állami sportcélú támogatás nyújtása és folyósítása, valamint a doppingvétség megállapításához fűződő egyéb jogkövetkezmények alkalmazása során kezeli a (3) bekezdés 1., 2., 4., 8. és 18. pontja, valamint a (4) bekezdés a) pontja szerinti adatokat a doppingbüntetés lejártáig vagy - ha az későbbi - az állami sportcélú támogatás folyósításának megszűnését követő tíz évig.

(11)

A doppingtilalom betartásának ellenőrzése, a doppingellenőrzés részét képező eljárások lefolytatása, a doppingeljárásban kiszabott büntetések nyilvántartása érdekében a nemzeti doppingellenes szervezet a (3), (4) és a (7) bekezdés szerinti adatokat harmadik országba továbbíthatja a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti doppingellenes szervezet részére, ha az adattovábbítás a személyes adatok harmadik országba való továbbítására vonatkozó előírásoknak megfelel.

4/B. §

A nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzata kötelező

az országos sportági szakszövetségekre, az országos sportági szövetségekre és a fogyatékosok országos sportszövetségeire, a Magyar Olimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MOB), a Magyar Paralimpiai Bizottságra (a továbbiakban: MPB), a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVeSZ), a Sport Állandó Választottbíróságra, valamint a versenyszerű sportban részt vevő sportszervezetekre,

b)	a magyar állampolgár, valamint állampolgárságra tekintet nélkül a Magyarországon tartózkodó, sportszervezettel jogviszonyban álló sportolóra, sportszakemberre és a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet szerinti egyéb közreműködőre, valamint

c)	a sportszövetségek versenyrendszerében szervezett versenyekre, valamint a versenyrendszeren kívül szervezett sportrendezvényekre.

Az amatőr sportolókra vonatkozó rendelkezések

5. §

(1)

Amatőr sportoló sportegyesület keretében tagként, illetve ha a sportszövetség vonatkozó szabályzata másként nem rendelkezik - a (4) bekezdésben meghatározottakra is figyelemmel - sportszerződés alapján, sportvállalkozás és az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány keretében pedig - amennyiben az ilyen alapítvány nem minősül egyúttal az e törvényben meghatározott sportiskolának is - sportszerződés alapján sportolhat. Köznevelési típusú sportiskola tanulója tanulói jogviszonya alapján is amatőr sportolónak minősülhet. A tanulói jogviszony szünetelése az amatőr sportoló versenyengedélyének érvényességét nem érinti.

(2)	A sportszerződésben a sportszervezet és az amatőr sportoló megállapodnak a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködésük feltételeiről. A sportszerződésre a Polgári Törvénykönyv megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezéseit az e törvényben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A sportszerződést írásba kell foglalni. A sportszerződés csak határozott időre, kiskorú amatőr sportoló esetén legfeljebb 1 évre, nagykorú amatőr sportoló esetén legfeljebb 3 évre köthető. A sportszerződés - a sportszövetség vonatkozó szabályzatában meghatározottak szerint - egy versenyrendszer (bajnokság) időtartamára is köthető. A sportszerződés időtartama alatt annak lejártát követő időtartamra sportszerződés érvényesen nem köthető.

(4)	A 18. életévét még be nem töltött sportolóval kötött sportszerződés csak a sportoló törvényes képviselőjének előzetes írásbeli beleegyezésével válik érvényessé.

(5)

Az amatőr sportoló sporttevékenységéért attól a sportszervezettől, amellyel az (1) bekezdés szerint tagsági, szerződéses vagy tanulói jogviszonyban áll, valamint más természetes és jogi személytől díjazásban nem részesülhet. Ha a sportszövetség szabályzata a sportág jellegére és a nemzetközi szövetség követelményeire tekintettel másként nem rendelkezik, nem minősül ilyen díjazásnak,

a)	az amatőr sportoló felkészüléssel és versenyzéssel összefüggő indokolt és igazolt költségeinek megtérítése, az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás, valamint a Gerevich Aladár-sportösztöndíjrendszer keretében kapott támogatás,

b)	a kiemelkedő sportteljesítményért nyújtott eredményességi elismerés (pénzbeli elismerés, érem, ajándéktárgy stb.).

(6)	A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatőr sportoló milyen feltételekkel vehet részt hazai, illetve nemzetközi pénzdíjas versenyen, továbbá hivatásos, vegyes (nyílt) és amatőr versenyrendszerben.

(7)	A tagsági viszony, a sportszerződés vagy a tanulói jogviszony létrejöttével az amatőr sportoló játékjogának használatát e jogviszony fennállásának időtartamára - figyelemmel a 7. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakra - sportszervezetének ingyenesen átengedi.

6. §

(1)

Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik. A versenyengedélyt az amatőr sportoló

a)	sportegyesület tagjaként vagy

b)	a sportegyesülettel, a sportvállalkozással, a jogi személy nonprofit gazdasági társaságként működő sportiskolával, az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvánnyal szerződéses jogviszonyban álló személyként vagy

c)	a köznevelési típusú sportiskolával tanulói jogviszonyban álló személyként

kapja meg.

(2)

A versenyengedély iránti kérelmet az amatőr sportoló

a)	a sportszervezetén vagy

b)	azon az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványon keresztül, amellyel szerződéses jogviszonyban áll vagy

c)	az iskolaként működő sportiskola tanulójaként, azon az oktatási intézményen keresztül, amellyel tanulói jogviszonyban áll vagy

d)	a jogi személy nonprofit gazdasági társaságként működő sportiskola sportolójaként azon a nonprofit gazdasági társaságon keresztül, amellyel szerződéses jogviszonyban áll

nyújthatja be a sportszövetséghez.

7. §

(1)

Ha az amatőr sportoló sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átadó sportszervezet) előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezethez (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: átvevő sportszervezet). Az ideiglenes átigazolással (jelen § alkalmazásában a továbbiakban: kölcsönadás) vagy a végleges átigazolással az amatőr sportoló játékjogának használatát az átvevő sportszervezet szerzi meg. Az átadó sportszervezet - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a hozzájárulás megadását költségtérítés fizetéséhez kötheti. A költségtérítés az amatőr sportoló kinevelésének ellenértéke, amely az adózás szempontjából szolgáltatásnyújtásnak minősül.

(2)	A költségtérítés mértékét és fizetésének feltételeit a sportszövetség szabályzatban határozhatja meg, ennek hiányában a költségtérítés mértékére és fizetésének feltételeire az átadó és az átvevő sportszervezet egymás közötti megállapodása az irányadó.

(3)

Ha az amatőr sportoló tagsági viszony alapján sportol, e jogviszony fennállásának időtartama alatt a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül átigazolhat másik sportszervezethez, az átadó sportszervezet azonban - amennyiben azt a sportszövetség, szabályzatában foglaltak szerint lehetővé teszi - a játékjog használati jogának átruházásáért az (1) bekezdés szerinti költségtérítésre tarthat igényt.

(4)	Az amatőr sportoló csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti.

(5)	18. életévét be nem töltött amatőr sportoló sporttevékenységével, igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerződések kereskedelmi ügynök közvetítésével nem köthetők, az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

A hivatásos sportolókra vonatkozó rendelkezések

8. §

(1)	A hivatásos sportoló a sportszervezettel kötött munkaszerződés vagy megbízási szerződés alapján fejti ki sporttevékenységét, feltéve, hogy a megbízási díj a számvitelről szóló törvény alapján bérköltségként kerül kifizetésre.

A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

(2)

A hivatásos sportoló sporttevékenységgel összefüggő munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvéről szóló törvényt (a továbbiakban: Mt.) az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni:

a)	a munkaszerződés csak határozott időtartamra köthető,

b)	próbaidő nem köthető ki,

a hivatásos sportoló munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. Munkaidőkeret alkalmazása esetén a felek eltérő megállapodása hiányában a pihenőnap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadható. A munkaidő legfeljebb hathavi keretben is meghatározható a munkaszerződésben szereplő napi munkaidő alapulvételével,

a hivatásos sportoló csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthet sporttevékenységgel össze nem függő további munkavégzésre irányuló jogviszonyt. Sporttevékenység folytatására sportágában - ide nem értve a nemzeti válogatott keretben megbízási szerződéssel történő szereplést - további munkavégzésre irányuló jogviszonyt nem létesíthet, más sportágban való sporttevékenységre vonatkozó további munkavégzésre irányuló jogviszony létesítéséhez a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulása szükséges,

a hivatásos sportolónak a nemzeti válogatott keretben történő szereplésére - ha az nem megbízási szerződés alapján történik - az Mt. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azzal, hogy a munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatáshoz a hivatásos sportoló előzetes hozzájárulása szükséges. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás összes időtartama egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet,

a hivatásos sportoló csak a játékjog használati jogának ideiglenes átadása esetén foglalkoztatható a munkaszerződéstől eltérően más sportszervezetnél. A munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás időtartama ebben az esetben egy naptári éven belül 44 munkanapnál vagy háromszázötvenkét óránál hosszabb is lehet.

(3)	A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelező tartalmi elemeken túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenőidőre, a szabadság kiadására, valamint a munka díjazására vonatkozó megállapodást.

(4)	Semmis az a szerződés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít.

(5)

A hivatásos sportolónak a munkaviszony vagy megbízási jogviszony keretében kifejtett sporttevékenysége során történt balesete üzemi balesetnek minősül. A munkáltató vagy a megbízó köteles a hivatásos sportoló javára élet- és sportbaleset-biztosítást kötni. A válogatott keretben eltöltött időszak alatti biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos részletes szabályokat - figyelemmel a 3. § (4) bekezdésére - a sportszövetség határozza meg.

(6)

Ha a köztartozás fennállása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben (bajnokságban), vagy abból utóbb kizárják, ez a munkáltató, a megbízó súlyos szerződésszegésének minősül, és ezért a munkaviszonyt, a megbízási jogviszonyt a sportoló azonnali hatályú felmondással is megszüntetheti. A felmondás után a sportoló - függetlenül az esetleges átigazolási időszaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt a szabályt kell megfelelően alkalmazni a sportszerződéssel rendelkező amatőr sportolókra is.

9. §

(1)	A hivatásos sportolónak hivatásos sportolói versenyengedéllyel kell rendelkeznie. A versenyengedélyt a sportszövetség a hivatásos sportoló kérelmére adja ki.

(2)	Hivatásos versenyengedély csak hivatásos sportolói munkaszerződéssel vagy hivatásos sportolói megbízási szerződéssel rendelkező versenyző részére állítható ki.

(3)

A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kötött munkaszerződésben vagy megbízási szerződésben a jogviszony fennállásának időtartamára ruházza át a sportszervezetre. A játékjog használatának sportszervezet részére való biztosítása a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezetnek a sportszövetség részére - a sportszövetség szabályzatában megállapított módon - be kell jelentenie. A sportszövetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használatáért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben vagy a megbízási szerződésben megállapított külön ellenértékre tarthat igényt.

(4)	A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés időtartamának lejártával, illetve a munkaszerződés vagy a megbízási szerződés jogszerű megszűnése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis.

(5)	Semmis az a szerződés, amely a játékjog mint személyhez fűződő vagyoni értékű jog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjogára is irányadó.

10. §

(1)

A munkaszerződés vagy a megbízási szerződés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerző sportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárulásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruházhatja (átigazolás). A hozzájárulás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igényt.

(2)

Az (1) bekezdés szerinti ideiglenes átigazolás a hivatásos sportoló munkaszerződését vagy megbízási szerződését nem érinti, azt a 8. § (2) bekezdés g) pontja figyelembevételével az Mt. szerinti munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatásnak kell tekinteni. Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést vagy megbízási szerződést kell kötni.

(3)

A játékjog használatának (1) bekezdés szerinti ideiglenes vagy végleges átruházásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igényt, amelynek mértékét a két sportszervezet közötti megállapodás határozza meg. E megállapodást írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.

11. §

(1)

A hivatásos sportoló igazolásával, illetve átigazolásával kapcsolatos közvetítői jutalék, a (3) bekezdés szerint a sportszövetségnek fizetendő hozzájárulások, a 37/D. § (2) bekezdés szerinti költségtérítés, valamint a 37/D. § (4) bekezdés szerinti nevelési hozzájárulás kivételével semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen átruházó sportszervezeten kívül másnak biztosít részesedést a játékjog használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből.

(3)

A játékjog használati jogának sportoló általi átruházása esetén az igazoló sportszervezet az igazolásért az általa a sportolónak fizetett ellenérték; valamint a használati jog sportszervezetek közötti ideiglenes vagy végleges átruházása esetén a sportszervezetek közötti megállapodásban megjelölt sportszervezet - ha a megállapodásban külön nem került megjelölésre, akkor az átvevő sportszervezet - az átigazolásért fizetett ellenérték:

a)	egy százalékának megfelelő összeget köteles a sportszövetségnek befizetni, valamint

b)	négy százaléknak megfelelő összeget köteles az utánpótlás-nevelést támogató sportszövetségi alapba befizetni.

A sportszakember jogállása

11/A. §

(1)

A sportszakember - a 77. § p) pontjára figyelemmel - az a természetes személy, aki a sportoló felkészítésével és versenyeztetésével, vagy egyébként a sportoló sporttevékenysége gyakorlásának biztosításával kapcsolatban - közvetlenül vagy közvetett módon - munkaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony alapján sportszakmai tevékenységet végez.

(2)

A sportszakember - a felek erre vonatkozó kifejezett megállapodása alapján a szakmai tevékenységét ingyenesen kifejtő sportszakember kivételével - a sportszakmai tevékenysége ellenértékeként, a szakmai tevékenységéhez és az általa felkészített sportoló vagy csapat által elért eredményekhez igazodó mértékben díjazásra jogosult. A sportszakember ezen kívül igényelheti a sportszervezetétől vagy - amennyiben a sportszakembert a sportszövetség foglalkoztatja - a sportszövetségétől az eredményes szakmai tevékenységhez szükséges képzési, továbbképzési lehetőség biztosítását. A sportszakember köteles részt venni a sportszövetség által - a sport területén képesítéshez kötött tevékenységek gyakorlásának szabályairól rendelkező kormányrendeletben meghatározottak szerint - szervezett kötelező továbbképzésben.

(3)

A sportszakember szakmai tevékenységét a tisztességes játék (fair play) elvei szerint köteles végezni, aminek keretében tartózkodni köteles különösen:

a)	a - 4. §-ban foglaltakra is figyelemmel - doppingvétséget vagy büntetőjogi felelősségre vonást megalapozó magatartások elkövetésétől,

b)	a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolásától, a fogadási csalástól,

c)	a verseny, mérkőzés biztonságos megrendezését veszélyeztető, a nézők viselkedését a sportrendezvény rendjének fenntartása szempontjából hátrányosan befolyásoló viselkedéstől.

A sportfegyelmi felelősség

12. §

(1)	A sportszövetségsportfegyelmi eljárást folytat le a versenyzővel, illetve a sportszakemberrel szemben, ha a sportszövetség verseny-, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási, illetve egyéb szabályzataiban foglalt kötelezettségeit vétkesen megszegi.

(4)

A versenyzőre, illetve a sportszakemberre sportfegyelmi büntetésként:

a)	szóbeli figyelmeztetés,

b)	írásbeli megrovás,

c)	sportszövetség által adott kedvezmények legfeljebb egy év időtartamra történő megvonása (csökkentése),

d)	pénzbüntetés

szabható ki.

(5)

A versenyzőre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül:

a)	a sportszövetség versenyrendszerében szervezett, vagy a sportszövetség, sportszervezet versenynaptárában egyébként szereplő versenyen, és sportszervezet, sportszövetség által szervezett edzésen, edzőtáborban való részvételtől történő - akár végleges időtartamú - eltiltás,

b)	az igazolási (nyilvántartási) és az átigazolási, valamint a doppingellenes szabályok megsértése esetén az ideiglenes vagy végleges átigazolásból legfeljebb két évre történő kizárás

fegyelmi büntetés is kiszabható.

(6)	A sportszakemberre a (4) bekezdésben foglaltakon kívül a sportszakmai tevékenységtől - akár végleges időtartamú - eltiltás büntetés is kiszabható.

(7)

A pénzbüntetés mértéke a hivatásos sportoló sporttevékenységből, illetve a sportszakember szakmai tevékenységből származó éves nettó átlagjövedelmének tizenkét havi összegét nem haladhatja meg. Amatőr sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerződés alapján tevékenykedő sportszakemberre pénzbüntetés nem szabható ki. A pénzbüntetés a (4) bekezdés c) pontjában, illetve az (5)-(6) bekezdésben meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is kiszabható, egyébként a fegyelmi büntetések együttesen nem alkalmazhatók.

13. §

(1)	Sportfegyelmi eljárást kell lefolytatni a sportszervezettel szemben, ha a sportszövetség alapszabályában, illetve más szabályzataiban meghatározott előírásokat megszegi.

(2)	A sportszövetség a sportfegyelmi eljárást tagjaival, illetve az általa kiírt vagy szervezett versenyen (versenyrendszerben) részt vevő sportszervezettel szemben folytathatja le.

Sportszervezetre sportfegyelmi büntetésként:
szabható ki.

(3)

Sportszervezetre - a sportág jellegére figyelemmel - sportfegyelmi büntetésként:

a)	írásbeli figyelmeztetés,

b)	a sportszövetség által adható juttatások csökkentése (megvonása),

c)	a rendezői létszám felemelésére kötelezés,

d)	sportszövetségi ellenőr fogadására és eljárási költségeinek viselésére kötelezés,

e)	a sportrendezvény nézők nélkül, zárt sportlétesítményben történő megtartásának előírása vagy szektor lezárásának elrendelése, mindkettő legfeljebb tizenkét havi időtartamra,

f)	a pályaválasztási jog legfeljebb tizenkét hónapra történő megvonása,

g)	a mérkőzés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása,

h)	büntetőpontok megállapítása,

i)	nemzetközi sportrendezvényen történő részvételtől eltiltás, legfeljebb kétévi időtartamra,

j)	sportoló igazolásához (átigazolásához) való jog megvonása, legfeljebb kétévi időtartamra,

k)	a versenyrendszer alacsonyabb osztályába sorolás, abban az esetben, ha az adott versenyrendszerben (hivatásos, vegyes, amatőr) van alacsonyabb osztály,

l)	meghatározott számú versenyből vagy a - hivatásos, vegyes vagy amatőr - versenyrendszerből, bajnokság egészéből történő - akár végleges időtartamú - kizárás,

m)	a sportszövetségi eljárás költségeinek viselésére kötelezés,

n)	a sportszövetségből kizárás legfeljebb egy évre,

o)	legfeljebb ötvenmillió forint pénzbüntetés

p)	névre szóló jegyértékesítés alkalmazására kötelezés

szabható ki.

(4)

A pénzbüntetés a (3) bekezdés b)-m) és p) pontjában meghatározott fegyelmi büntetésekkel együtt is alkalmazható. A c), d), m) és p) pontban meghatározott büntetések egymással és bármely más büntetéssel együtt is alkalmazhatók. A g) és h) pontban megállapított büntetések egymással és az i), illetve j) pontban meghatározott büntetésekkel együtt is alkalmazhatók.

14. §

(1)

A sportfegyelmi eljárást első fokon a sportszövetség sportfegyelmi bizottsága, vagy a sportszövetség sportfegyelmi szabályzata alapján a sportszövetség területi szervezeti egységének vagy tagozatának sportfegyelmi bizottsága, másodfokon a sportszövetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség vagy fellebbviteli bizottság) folytatja le. A másodfokon hozott határozat a kézbesítésével végrehajtható. A sportszövetség versenyein történő részvételtől és a sportszakmai tevékenységtől való eltiltás fegyelmi büntetést az első fokú fegyelmi bizottság a másodfokú határozat meghozataláig azonnal végrehajthatóvá nyilváníthatja.

(2)

A sportszövetség által a versenyzővel szemben a 12. § (4) bekezdés d) pontja és (5) bekezdése alapján, a sportszakemberre a 12. § (4) bekezdés d) pontja és (6) bekezdése alapján, továbbá a sportszervezetre a 13. § (3) bekezdés b), e), f), i)-l), n) és o) pontja alapján kiszabott másodfokú fegyelmi büntetéssel szemben a határozat kézbesítésétől számított 30 napos jogvesztő határidővel az érintett keresettel bírósághoz vagy választottbírósághoz fordulhat.

(3)

A sportfegyelmi felelősségre, a sportfegyelmi eljárásra és a sportfegyelmi büntetésekre vonatkozó részletes szabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A sportszövetségnek - e törvény és a külön jogszabály alapján - sportfegyelmi szabályzatban kell meghatároznia a sportszövetség sportfegyelmi eljárásának részletes szabályait.

II. FEJEZET
A SPORTSZERVEZETEK JOGÁLLÁSA

A sportszervezetek típusai

15. §

(1)	Sportszervezetek a sportegyesületek, a sportvállalkozások, a sportiskolák, valamint az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítványok.

(2)

A sportszervezetekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell:

a)	a nemzeti válogatott sportolók, illetve válogatott csapatok (keretek) működése kapcsán a nemzeti válogatottakat működtető sportszövetségekre,

b)	a fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén működő azon sportszövetségekre, amelyek keretében sportolók közvetlenül - a sportszövetség alapszabályában biztosított lehetőség alapján - sporttevékenységet fejtenek ki,

15/A. §

(1)	A sportakadémia olimpiai sportágban működő olyan sportszervezet, amely a sportakadémiai minősítés megszerzéséről és a sportakadémia működéséről szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelel és az erre vonatkozó igazolással rendelkezik.

(2)

A sportakadémia sportágspecifikus, kiemelkedően magas színvonalú utánpótlás-nevelési, képzési, sporttudományos, sportegészségügyi, infrastrukturális és sportmenedzsment feltételeket és szolgáltatásokat biztosít, gondoskodik a tehetségkiválasztásról, -gondozásról és -fejlesztésről. A sportakadémia megteremti a versenyzők magas szintű sportszakmai felkészítésének, versenyeztetésének feltételeit, továbbá szervezi a sportolók sporttevékenységgel összefüggő és tanulmányi kötelezettségeinek teljesítését segítő körülmények rendelkezésre állását.

(3)	A sportakadémia állami sportcélú támogatásban részesíthető.

A sportegyesület

16. §

(1)

Sportegyesület - az e törvényben megállapított eltérésekkel - az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Civil tv.) és a Polgári Törvénykönyv szabályai szerint működő olyan egyesület, amelynek alaptevékenysége a sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése.

(2)

A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a versenysport, a tehetséggondozás, az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport műhelye. Sportegyesület - az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek teljesülése esetén - közvetlenül is részesíthető állami támogatásban. A sportszakmai szempontból kiemelt, utánpótlás-nevelési, illetve felnőtt korosztályok felkészítését több sportágban egyaránt végző - az állami sportcélú támogatásokról szóló kormányrendeletben meghatározott feltételeknek megfelelő - sportegyesülettel - ideértve az egyesületi jellegű sportiskolát is - kiemelt sportegyesületként (egyesületi jellegű sportiskolaként) a sportpolitikáért felelős miniszter olimpiai, paralimpiai, siketlimpiai ciklusokra szóló megállapodást köthet.

(3)	Az egyesületekről vezetett bírósági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.

17. §

(1)

Sportegyesület:

a)	közgyűlését (küldöttgyűlését) évente legalább egyszer össze kell hívni, amelyen meg kell tárgyalnia éves pénzügyi tervét, illetve az előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló törvény rendelkezései szerint készített beszámolót,

sporttal össze nem függő tevékenységet, valamint sporttevékenységével összefüggő kereskedelmi tevékenységet (ideértve a sportegyesület vagyoni értékű jogainak hasznosítását is) csak kiegészítő tevékenységként folytathat. A sportlétesítmények használata, illetve működtetése - e rendelkezés alkalmazásában - a sportegyesület alaptevékenységének minősül.

(2)	A sportegyesület a szakosztályát, illetve más szervezeti egységét alapszabályában foglalt felhatalmazás alapján közgyűlési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja.

(3)

A jogi személlyé nyilvánított szakosztály, illetve más szervezeti egység:

a)	a jogi személyiségét a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéssel szerzi meg,

b)	nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a bíróság külön alszámon tartja nyilván.

(4)	A sportegyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a szakosztály jogi személyisége is megszűnik. A jogi személy szakosztály kötelezettségeiért a sportegyesület kezesi felelősséggel tartozik.

(5)	A sportegyesület alapszabálya vagy a jogvitában érintett személyek megállapodása a tagsági jogviszonyból, továbbá a sportegyesület vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra választottbíróság eljárását kötheti ki.

(6)	A sportegyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani.

(7)

A sportegyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportegyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy a sportegyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

A sportvállalkozás

18. §

(1)

Sportvállalkozásnak minősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvántartásról, a cégnyilvánosságról és a bírósági cégeljárásról szóló törvény alapján a cégjegyzékbe bejegyzett tevékenysége sporttevékenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban.

(2)	Sportvállalkozás korlátolt felelősségű társasági, illetve részvénytársasági formában alapítható, illetve működhet a gazdasági társaságokról szóló törvény szabályai szerint.

(3)	A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhasznú társaság keretében is szervezhető.

III. FEJEZET
AZ ORSZÁGOS SPORTÁGI SZAKSZÖVETSÉGEK ÉS MÁS SPORTSZÖVETSÉGEK

A sportszövetségek típusai

19. §

(1)

A sportszövetségek meghatározott sporttevékenységek körében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltatásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkező, a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv alapján - az e törvényben foglalt eltérésekkel - különös formában működő egyesületek.

(2)	Az országos sportági szakszövetségekre és a nemzetközi sportszövetségekre a sportszövetségekre vonatkozó rendelkezéseket az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.

(3)

A sportszövetségek típusai a (2) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel:

a)	országos sportági szakszövetségek,

b)	sportági szövetségek,

c)	szabadidősport szövetségek,

d)	fogyatékosok sportszövetségei,

e)	diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei,

f)	nemzetközi sportszövetségek.

(4)	A sportszövetség sportszövetségi jellegét és típusát a bírósági nyilvántartásban fel kell tüntetni.

(5)

A sportszövetségre megfelelően alkalmazni kell a Cstv. szabályait. Csőd- vagy felszámolási eljárás lefolytatása esetén a sportszövetség bírósági nyilvántartási adatai között be kell jegyezni a csőd- vagy felszámolási eljárás kezdő időpontját és befejezését, a felszámoló, felszámolóbiztos nevét, székhelyét és levelezési címét.

(6)

A sportszövetségnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a sportpolitikáért felelős miniszter igazolja, hogy a sportszövetség az állami sportcélú támogatás felhasználásával e törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt vagy azt, hogy a sportszövetség állami sportcélú támogatásban nem részesült.

(7a)	A sportszövetség bírósági nyilvántartás szerint képviseletre jogosult vezető tisztségviselői nem minősülnek a Civil tv. 53/A. §-a alkalmazásában kötelezettnek.

(8)

Az országos sportági szakszövetségeket megillető, valamint terhelő jogokra és kötelezettségekre vonatkozó szabályokat megfelelően alkalmazni kell az olimpiai események vonatkozásában az olimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: olimpiai csapat) működése kapcsán a MOB-ra, a paralimpiai játékok vonatkozásában a paralimpiai nemzeti válogatott keretek (a továbbiakban: paralimpiai csapat) működése kapcsán az MPB-re, valamint a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége Világjátékai és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének Világjátékai vonatkozásában a nemzeti válogatott keretek működése kapcsán a Nemzeti Versenysport Szövetségre (a továbbiakban: NVESZ).

19/A. §

(1)

Az országos sportági szakszövetség a sportoló sporttevékenysége feltételeinek és a sportág rendeltetésszerű működésének biztosítása, a sportág versenyrendszerének és versenyeinek szervezése, a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében, valamint a 19. § (8) bekezdés szerinti esetben a MOB, az MPB, valamint az NVESZ a nemzeti válogatott keretek működtetése és a sportolók nemzetközi sporteseményeken való részvétele érdekében az e törvényben és a végrehajtására kiadott, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban meghatározott feladatai végrehajtásához kezeli a sportoló 3. § (3) bekezdés a)-f) pontja szerinti adatait.

(2)

Az országos sportági szakszövetség és az (1) bekezdés szerinti sportköztestület a sportoló egészségének védelme érdekében, a 3. § (4) bekezdése végrehajtásához kezeli a sportoló sportegészségügyi ellenőrzésének adatait tartalmazó sportorvosi engedély vagy a 3. § (4) bekezdés szerinti háziorvosi igazolás tartalmát.

(3)	Az országos sportági szakszövetség az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat a versenyengedély nyilvántartásának időtartama alatt, valamint a rajtengedély kiadásától számított négy évig kezeli.

(4)	Az (1) bekezdés szerinti sportköztestület az (1) és (2) bekezdés szerinti adatokat azok megismerésétől számított 5 évig kezeli.

Az országos sportági szakszövetség

20. §

(1)

Az országos sportági szakszövetség (a továbbiakban: szakszövetség) olyan sportszövetség, amely sportágában kizárólagos jelleggel az e törvényben, valamint más jogszabályokban meghatározott feladatokat lát el és e törvényben megállapított különleges jogosítványokat gyakorol. A szakszövetség jogi személy.

(2)

A szakszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet a sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek hozhatnak létre. A sportág versenyrendszerében részt vevő sportszervezetek tagként való felvétele a szakszövetségbe nem tagadható meg, ha azok a szakszövetség alapszabályát magukra nézve kötelezőnek fogadják el.

(3)	A szakszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszövetség működhet. A szakszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(4)

Szakszövetség csak olyan sportágban hozható létre:

a)	amely a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportág, vagy

b)	amelyben a sportág nemzetközi szövetségét felvették a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségébe (Global Association of International Sports Federations, a továbbiakban: GAISF).

(5)

Szakszövetségnek a (4) bekezdésben foglaltakon túlmenően csak olyan sportszövetség minősülhet,

a)	amelynek legalább tíz, az adott sportágban tevékenykedő sportszervezet a tagja,

b)	amely legalább három éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet,

c)	amelynek versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő, sportági versenyengedéllyel rendelkező sportoló vesz részt, és

d)	amely - ha nem a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által elismert sportágban működik - a (4) bekezdés b) pontja szerinti sportági nemzetközi szövetség tagja.

21. §

(1)	A szakszövetséget a Fővárosi Törvényszék hatáskörrel és kizárólagos illetékességgel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba.

(2)	A szakszövetség jogosult elnevezésében a „magyar” megjelölés, továbbá Magyarország címerének és zászlajának használatára. A szakszövetség a Civil tv. szabályai alapján közhasznú szervezetnek minősíthető.

22. §

(1)

A szakszövetség alapvető feladata:

a)	szabályzatok kiadásával biztosítani a sportág rendeltetésszerű és a nemzetközi sportszövetsége szabályzatainak megfelelő működését,

a sportág nemzetközi szabályaival összhangban kialakítani a sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit (pl. megrendezni az országos bajnokságot, a magyar kupát stb.), meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkőzéseken való részvételét,

c)	részt venni a sportág nemzetközi szövetségének munkájában, szervezni a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban,

d)	működtetni a nemzeti válogatott kereteket, elősegíteni a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,

e)	meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióit (ideértve az utánpótlás-nevelés fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvalósításáról,

f)	képviselni a sportág érdekeit az állami szervek, a sportköztestületek, a többi sportszövetség, más egyesületek, szövetségek előtt, valamint a nemzetközi sportéletben,

g)	az alapszabályában meghatározott módon szolgáltatásokat nyújtani tagjainak, közreműködni a tagok közötti viták rendezésében, elősegíteni a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,

h)	meghatározni a sportág utánpótlás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak végrehajtásáról.

i)	a 23. § (1) bekezdés d) pontja szerinti szabályzatában meghatározottak alapján ellenőrizni az adott sportág versenyrendszerében szervezett, vagy versenynaptárában egyébként szereplő sportrendezvények biztonságos lebonyolítását.

j)	nyertes pályázat esetén a kiemelt nemzetközi sportrendezvények magyarországi megrendezésével összefüggő állami feladatok ellátásában való közreműködés.

(2)

A szakszövetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetközi szövetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott feladatokat. Ennek keretében különösen:

a)	gondoskodik a sportágában a versenyzők nyilvántartásáról, igazolásáról, átigazolásáról,

b)	megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külföldi, valamint a külföldi versenyzők Magyarországon történő versenyzéséhez,

c)	a versenyszabályzatot, illetve a sportág egyéb szabályzatait megszegő versenyzőkkel, sportszakemberekkel és sportszervezetekkel szemben az e törvényben és a külön jogszabályban meghatározottak szerint sportfegyelmi jogkört gyakorol,

d)	érvényesíti a doppingtilalmat,

e)	meghatározza a sportlétesítmények használatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági követelményeket.

a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban: Tao.) 4. § 41. pontja szerinti látvány-csapatsportban működő szakszövetség az a)-e) pontban meghatározott feladatok mellett

fa)

a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén dönt a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás feltételét képező sportfejlesztési program, valamint a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti sportfejlesztési program jóváhagyásáról,

fb)	a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet kérelme esetén igazolja a támogatások igénybevételére vonatkozó jogosultságot, valamint kiállítja az adókedvezményekre jogosító, a Tao. 22/C. §-a szerinti támogatási igazolást,

fc)

a Tao. 22/C. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. (9a) bekezdés szerinti esetet - kezdeményezi a sportpolitikáért felelős miniszternél a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára történő bejegyeztetését az ingatlan-nyilvántartásba,

fd)	az fa) és fb) alpontban meghatározott feladatai ellátása során kapcsolatot tart a sportpolitikáért felelős miniszterrel, ennek keretében a kérelem elbírálását követő 8 napon belül tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert az általa kiadott támogatási igazolásokról,

fe)

a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b)-d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - ellenőrzi a Tao. 4. § 44. pontjában és 22/C. §-ában meghatározott támogatás rendeltetésszerű felhasználását, a támogatással megvalósuló beruházásokkal érintett sportcélú ingatlanok és a támogatásból megvalósuló tárgyi eszköz felújítások sportcélú hasznosításának fenntartását,

ff)

az fe) alpontban meghatározott feladata ellátása során a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - dönt az elszámolás elfogadásáról, részbeni elfogadásáról vagy elutasításáról, a Tao. 22/C. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - összesítő elszámolást készít az ellenőrzés eredményéről az ellenőrzést követő 8 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére,

fg)	a látvány-csapatsportok támogatásával összefüggő adatszolgáltatási tevékenységet végez,

fh)	ellátja a Tao. 24/A. § (20) bekezdésében meghatározott igazolás kiállításával összefüggő feladatokat,

fi)

a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - kötelezi a támogatott szervezetet a Tao. 4. § 44. pontja, a 22/C. §-a és 24/A. §-a szerinti támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerinti kamata állam részére történő befizetésére, ha a támogatás felhasználásának ellenőrzése során ennek szükségességét megállapítja,

fj)

kezdeményezi az adók módjára behajtandó köztartozásnak minősülő, szabálytalanul igénybe vett és be nem fizetett támogatás, valamint annak a látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint megnövelt összege és kamata behajtását, ha az fi) alpont szerinti kötelezés ellenére a támogatott szervezet a támogatást és annak kamatát nem fizeti be az állam részére,

fk)

a Tao. 22/C. § (1) bekezdés b) és d) pontjában meghatározott támogatás igénybevételére jogosult szervezet vonatkozásában - kivéve a Tao. 22/C. § (9a) bekezdés szerinti esetet - intézkedik a Tao. 22/C. § (6) bekezdés a) és d) pontjában meghatározott jelzálogjognak az állam javára az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetésére vonatkozó kérelem benyújtásáról,

fl)	8 napon belül tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert az általa lezárt elszámolásokról,

fm)	kapcsolatot tart az állami adóhatósággal, a Tao. szerint nyújtott támogatás ellenőrzésére jogosult más szervekkel, valamint az 51. § (2) bekezdés g) pontjában meghatározott jogkörében eljáró sportpolitikáért felelős miniszterrel,

g)	sportágában elláthatja a sportág fogyatékosok sportjával összefüggő feladatait, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni,

h)	sportágában elláthat szabadidős sporttevékenységgel összefüggő feladatokat is, amit az állami sportcélú támogatás elosztásáról szóló döntés során figyelembe kell venni.

i)	stratégiai jellegű feladatai körében meghatározza a versenyzők minősítési szintjeit.

(3)	A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontjában meghatározott feladatok ellátása során közigazgatási hatósági hatáskört gyakorol.

(3a)

A szakszövetség gazdálkodásával összefüggő, az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény szerinti közérdekű vagy közérdekből nyilvános adatok megismerésére vonatkozó igények a nem állami, nem önkormányzati támogatások tekintetében összesített adattartalom szolgáltatásával is teljesíthetőek.

(3b)	A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség gondoskodik a sportágában a játékosügynökök és játékosügynökségek tekintetében az V/A. Fejezet szerinti feladatok ellátásáról.

(4)	A látvány-csapatsportban működő szakszövetség által a (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja szerinti közigazgatási hatósági eljárásban hozott döntés ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek helye nincs.

(5)	A (2) bekezdés f) pont fa) és fb) alpontja alapján végzett közigazgatási hatósági eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatások igénybevételéért jogszabályban meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat kell fizetni.

(6)

A sportág céljainak elérése érdekében - összhangban a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakkal - a szakszövetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve - e törvény 36-37. §-ában meghatározott módon - a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával, valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását is.

(7)

A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott feladat ellátása során a kérelem beérkezésétől számított 150 napon belül, ha a kérelem ingatlanfejlesztésre irányuló tárgyi eszköz beruházásra, felújításra irányul, 180 napon belül hoz döntést. A látvány-csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló 107/2011. (VI. 30.) Korm. rendeletben (a továbbiakban: a látvány- csapatsport támogatását biztosító támogatási igazolás kiállításáról, felhasználásáról, a támogatás elszámolásának és ellenőrzésének, valamint visszafizetésének szabályairól szóló kormányrendelet) meghatározott sportfejlesztési program módosítására, illetve meghosszabbítására irányuló kérelem elbírálására nyitva álló ügyintézési határidő 90 nap.

(8)	A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pont fa) alpontjában meghatározott eljárását felfüggesztheti.

(9)	A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott jogkörében eljárva javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a látvány-csapatsport támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerének (benchmark-rendszer) követelményeire.

(10)

A látvány-csapatsport támogatásának felhasználása, valamint a felhasználás ellenőrzése érdekében a látvány- csapatsportban működő szakszövetség a (2) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatai ellátása során kezeli a látvány-csapatsport támogatási rendszerben résztvevő vagy a látvány-csapatsport támogatással érintett természetes személy következő adatait:

1.	családi és utónév,

2.	születési hely és idő,

nem,

4.	állampolgárság,

5.	lakóhely, tartózkodási hely, elektronikus levelezési cím, telefonszám,

6.	sportszervezet, sportág, illetve szakág megjelölése,

7.	versenyengedély száma,

8.	a sportszakember munkaviszonyára vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyára vonatkozó adatok,

9.	a sportszakember végzettségével, képesítésével kapcsolatos adatok,

10.	a támogatás szabályszerű felhasználásának alátámasztása érdekében szükséges egyéb adatok.

(11)	A látvány-csapatsportban működő szakszövetség a (10) bekezdés szerinti adatokat a Tao. szerinti igazolás vagy támogatási igazolás kiállításától számított 10 évig kezeli.

23. §

(1)

A sportág rendeltetésszerű működése érdekében - a külön jogszabályokban előírt más szabályzatok mellett - a szakszövetség az alábbi sporttevékenységgel összefüggő szabályzatokat köteles megalkotni:

a)	versenyszabályzat,

b)	igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, amely tartalmazza a versenyzők sporttevékenységére és érdekvédelmére vonatkozó szakmai előírásokat is,

c)	sportfegyelmi szabályzat.

d)	a sportrendezvény biztonságos lebonyolításával kapcsolatos előírásokat tartalmazó szabályzat.

e)	doppingszabályzat, amelyben elfogadja a nemzeti doppingellenes szervezetnek a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott követelményeknek megfelelő szabályzatát,

gazdálkodási, pénzügyi szabályzat, amely tartalmazza az állami sportcélú támogatások e törvénynek, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályoknak és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletnek megfelelő felhasználására vonatkozó előírásokat is,

g)	a sportszakemberek képesítési követelményeit és feladatait tartalmazó szabályzat.

h)	etikai és gyermekvédelmi szabályzat,

i)	sportegészségügyi szabályzat, amely tartalmazza különösen a sportsérülések megelőzésére, a sportegészségügyi ellátás biztosítására és a sportbiztosításra vonatkozó sportági előírásokat is.

(2)	Amennyiben a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, úgy a versenyszabályzatban külön rendelkeznie kell a hivatásos vagy a vegyes bajnokságban részt vevő sportszervezetekkel, illetve sportolókkal szemben támasztott követelményekről.

(3)	A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelően a sportolók élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszeréről.

(4)	A szakszövetség - a 36-37. §-ban foglaltakra figyelemmel - szabályzatban rendelkezhet a sportági sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosításáról.

(5)	A szakszövetség szabályzataiban köteles a környezet- és természetvédelmi, valamint a közbiztonsági követelményeket, amennyiben pedig a sporttevékenységben állatok is részt vesznek, az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvényben foglalt előírásokat is érvényesíteni.

(6)

A küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak szakszövetségei kötelesek a 18 év alatti sportolók egészségének és testi épségének védelme érdekében a sportrendezvény-szervezés feltételeit és a versenyrendszerben vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen vagy szervezett edzésen alkalmazandó sport-, illetve védőfelszerelések, továbbá a 18 éven aluliak versenyein kötelező orvosi jelenlét követelményét és annak részletes szabályait versenyszabályzatban rögzíteni.

(7)

A versenyen, mérkőzésen jelen lévő, a szakszövetség képviseletében - a versenyszabályzatban foglaltak alapján - eljáró sportszakember megtiltja annak a sportolónak a küzdősportok és a kontakt harcművészeti ágak versenyrendszerében vagy a szakszövetség versenynaptárában egyébként szereplő versenyen való részvételét, aki nem tesz eleget a szakszövetség versenyszabályzatának a (6) bekezdésben előírt sport-, illetve védőfelszerelések használatára vonatkozó szabályainak.

(8)	A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség a játékosügynöki tevékenységre szabályzatot alkot.

24. §

(1)

A szakszövetség szervezeti felépítésére a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásait a következő eltérésekkel kell alkalmazni:

a)	a szakszövetség legfelsőbb szerve a tagok képviselőiből álló közgyűlés, a szakszövetség alapszabályának rendelkezése alapján a közgyűlés hatáskörét küldöttgyűlés is gyakorolhatja, a küldöttek számát és a küldöttválasztás módját az alapszabályban kell megállapítani;

b)	amennyiben ezt az alapszabály lehetővé teszi, egy tagszervezet több képviselőt, illetve küldöttet is küldhet a közgyűlésre, illetve a küldöttgyűlésre;

a közgyűlést (küldöttgyűlést) a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének (elnökségének) évente legalább egyszer össze kell hívnia, amelyen meg kell tárgyalni az elnökség szakmai, illetve az Sztv. szerinti pénzügyi beszámolóját, valamint a tárgyévre vonatkozó szakmai és pénzügyi tervét és amennyiben a szakszövetség közhasznú szervezet, úgy közhasznúsági jelentését is;

a szakszövetség közgyűlésének (küldöttgyűlésének) legalább három tagból álló ellenőrző testületet kell választania a szakszövetség gazdálkodásának ellenőrzésére, ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) működtet, az ellenőrző testület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia, a közgyűlés (küldöttgyűlés) a pénzügyi beszámolóról az ellenőrző testület, illetve a könyvvizsgáló írásos jelentése hiányában döntést nem hozhat.

(2)

A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály megállapítása, illetve módosítása,

b)	a sportág stratégiai fejlesztési koncepcióinak elfogadása,

c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, a közhasznúsági jelentés, valamint a tárgyévi pénzügyi és szakmai terv elfogadása,

d)	a szakszövetség elnökének, az elnökség többi tagjának, az ellenőrző testület elnökének és tagjainak megválasztása, illetve visszahívása,

e)	a szakszövetség más szakszövetségekkel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása,

f)	a szakszövetség szervezeti egységei jogi személlyé nyilvánítása,

h)	a szakszövetség önkéntes feloszlásának kimondása, rendelkezés a fennmaradó vagyonról,

i)	a szakszövetség 28. § szerinti sportági szövetséggé való átalakulása,

j)	mindaz, amit e törvény, más jogszabály, illetve az alapszabály a közgyűlés (küldöttgyűlés) kizárólagos hatáskörébe utal.

(3)

A közgyűlés (küldöttgyűlés) akkor határozatképes, ha a tagok képviselőinek (küldötteknek) több mint a fele jelen van. A közgyűlés (küldöttgyűlés) - ha az alapszabály másként nem rendelkezik - a jelenlévő képviselők (küldöttek) több mint felének szavazatával (egyszerű szótöbbséggel) és nyílt szavazással hoz határozatokat.

(4)

A közgyűlés elnökké, elnökségi taggá, illetve az ellenőrző testület elnökévé és tagjává olyan személyt is megválaszthat, aki az alapszabály felhatalmazása, a szakszövetség közgyűlésének határozata vagy szerződés alapján a szakszövetség képviseletére jogosult személy. A szakszövetség az alapszabályában határozza meg a további tisztségviselők megválasztásával kapcsolatos előírásokat.

(5)	Az elnökség és az ellenőrző testület elnöke, illetve tagjai megbízatásának időtartama legfeljebb öt év lehet. Ezek a tisztségviselők újraválaszthatók, de a közgyűlés (küldöttgyűlés) által megbízatásuk lejárta előtt is visszahívhatók.

25. §

(1)

A szakszövetség közgyűlése (küldöttgyűlése) alapszabályának felhatalmazása alapján a szakszövetség egyes szervezeti egységeit - például tagozatait, területi szervezeteit, szakágait - jogi személyiséggel ruházhatja fel. A jogi személy szervezeti egység vezetésének és működésének rendjét a szakszövetség állapítja meg. A jogi személy szervezeti egység kötelezettségeiért a szakszövetség kezesi felelősséggel tartozik.

(2)	Ha a szakszövetség hivatásos bajnokságot rendez, hivatásos tagozatot hozhat létre, és azt jogi személlyé nyilváníthatja. A hivatásos tagozatban a szakszövetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatásos bajnokságban.

(3)

Amennyiben a szakszövetség területi szervezeti egységeket hoz létre és ezeket jogi személynek nyilvánítja, a szakszövetség közgyűlése:

a)	engedélyezheti a területre utaló (pl. „vármegyei szövetség”) elnevezés használatát a szervezeti egység részére,

b)	a területi szervezet részére olyan vezetési-szervezeti rendet állapíthat meg, mely szerint a szakszövetség adott területen székhellyel rendelkező tagjai gyűlésükön maguk választhatják meg a szervezeti egység vezetőit,

c)	a területi szervezet illetékességi területén székhellyel rendelkező tagjai tagdíját a területi szervezet rendelkezésére bocsáthatja, és ezáltal is biztosíthatja a szervezeti egység önálló gazdálkodásának lehetőségét,

d)	lehetővé teheti, hogy a területi szervezetek saját nevükben szponzorálási szerződéseket, illetve a helyi (települési, területi) önkormányzatokkal támogatási szerződéseket kössenek, és az ebből származó bevételekkel maguk rendelkezzenek,

e)	lehetővé teheti, hogy más szakszövetségek (sportszövetségek) területi szervezeti egységeivel területi jellegű egyesületeket hozzanak létre.

(4)	A területi szervezeti egységekre megállapított szabályokat megfelelően alkalmazni kell a szakszövetség jogi személy szervezeti egységgé nyilvánított tagozataira, testületeire és szakágaira is.

(5)

A szakszövetség jogi személlyé nyilvánított szervezeti egysége:

a)	a jogi személyiségét a Fővárosi Törvényszék nyilvántartásába történő bejegyzéssel szerzi meg,

b)	nevét, székhelyét, képviselőjének nevét és lakóhelyét a Fővárosi Törvényszék külön alszámon tartja nyilván.

(6)

A szakszövetség alapszabályának felhatalmazása alapján a tagsági jogviszonyból, továbbá a szakszövetség vagy önálló jogi személy szervezeti egységei és a tagok egymás közötti jogviszonyából eredő jogvitákra választottbíróság eljárása az alapszabályban - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül - is kiköthető.

26. §

(1)	A szakszövetség elsősorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai értékesítéséből származó bevételekből, valamint központi költségvetési, önkormányzati, köztestületi, közalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik.

(2)	A szakszövetség csak olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott, és e korlátozott felelősségének mértéke nem haladja meg a társaságba általa bevitt vagyon mértékét.

(3)	A nemzeti válogatott keretekkel kapcsolatos költségek, illetve - a 8. § (5) bekezdésére is figyelemmel - a kártérítési felelősség a szakszövetséget terhelik, ugyanakkor megilletik a nemzeti válogatott keretek működéséből származó bevételek is.

27. §

(1)	A szakszövetség működése felett a törvényességi ellenőrzést az ügyészség gyakorolja.

(2)

Az ügyész keresete alapján a bíróság akkor is felfüggesztheti a szakszövetség ügyintéző-képviselő szervének tevékenységét, és a tevékenység irányítására felügyelő biztost rendelhet ki, ha a szakszövetség számviteli jogszabályok szerinti eredménye egymást követő két évben negatív, és kötelezettségei legalább ötven százalékkal meghaladják saját vagyonának mértékét. Ha a rendeltetésszerű gazdálkodás nem állítható helyre, a felügyelő biztos javaslatot tesz az ügyésznek a szakszövetség bírósági feloszlatásának kezdeményezésére.

(3)	A szakszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyont a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium fizetési számlájára kell befizetni, és azt az utánpótlás- nevelés központi költségvetési támogatására kell fordítani.

A sportági szövetségek

28. §

(1)

A sportági szövetség a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásai alapján - az e törvényben meghatározott eltérésekkel - működő szövetség, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Sportági szövetség országos jelleggel is működhet. Egy sportágban csak egy országos sportági szövetség működhet.

(2)

A szakszövetségnek az e törvényben és a külön jogszabályokban meghatározott feladatait az országos sportági szövetség akkor láthatja el, ha nem felel meg a 20. § (4)-(5) bekezdésében meghatározott feltételeknek és:

a)	sportágában szakszövetség nem működik, továbbá

b)	sportágában legalább három földrészről, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szakszövetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer működik,

c)	a b) pont szerinti sportági szakszövetség tagja,

d)	legalább a sportágában tevékenykedő tíz sportszervezet taggal rendelkezik, és versenyrendszerében rendszeresen legalább száz - versenyengedéllyel rendelkező - versenyző vesz részt,

e)	legalább három éve folyamatosan országos jellegű versenyrendszert működtet,

f)	szerepel az illetékes bíróság egyesületi nyilvántartásában, és alapszabályán kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban megállapított, a szakszövetségek részére kötelezővé tett szabályzatokkal.

(3)	Az országos sportági szövetséget megfelelően megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.

(5)	Az országos sportági szövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(6)	Ha a sportági szövetség a (2) bekezdésben meghatározott feltételeknek megfelelő országos sportági szövetség, ezt a bírósági nyilvántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.

(7)	Az országos sportági szövetség megszűnése esetén a 27. § (3) bekezdését megfelelően alkalmazni kell.

A szabadidősport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei

29. §

(1)	A szabadidősport szövetségek nem feltétlenül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. Szabadidős sporttevékenységnek minősül a hagyományos magyar sportok ápolását célzó sporttevékenység is.

(2)	A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint sérülés-specifikusan szerveződő, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek.

(3)	A fogyatékosok országos sportszövetségeit megilletik és terhelik a szakszövetségekre e törvényben és más jogszabályokban meghatározott jogok és kötelezettségek.

A diák- és az egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei

30. §

(1)

A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei a diák- és egyetemi-főiskolai sport versenyeinek (a továbbiakban együtt: diáksportverseny) szervezésére, illetve az abban való közreműködésre létrehozott sportszövetségek. A diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetsége országos jelleggel is működhet.

(2)	Az országos diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei által, illetve közreműködésükkel szervezett diáksportversenyeken résztvevő sportoló a tanulói, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minősül függetlenül attól, hogy versenyző vagy szabadidős sportoló.

(3)	A diáksportversenyek elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szövetség versenyrendszerében szervezett versenyektől.

(4)	A diáksportversenyeket a diák- és egyetemi-főiskolai sport sportszövetségei önállóan - az adott sportág szövetségével egyeztetve - írják ki.

A nemzetközi sportszövetség

30/A. §

(1a)	A nemzetközi sportszövetség jogi személy. A nemzetközi sportszövetség a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül.

(1)

A nemzetközi sportszövetség olyan sportszövetség, amely sportágában nemzetközi szinten az e törvényben, valamint jogszabályban meghatározott sportszakmai feladatokat lát el, és amely

a)	a Nemzetközi Olimpiai Bizottság által sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként elismert sportszövetség,

b)	a GAISF tagjának minősül,

c)	GAISF megfigyelői státusszal rendelkezik,

d)	az a)-c) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége,

e)	a Nemzetközi Olimpiai Bizottság szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a nemzetközi sportszövetség sportágának hivatalos nemzetközi szövetségeként történő elismeréséről dönt,

f)	a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség tagként történő elismeréséről dönt,

g)	a GAISF szándéknyilatkozatával rendelkezik arról, hogy a szándéknyilatkozat kiadását követő 180 napon belül a sportszövetség megfigyelői státuszáról dönt, vagy

h)	az e)-g) pont szerinti sportszövetség kontinentális sportszövetsége.

(2)

A nemzetközi sportszövetség feladat- és hatáskörében különösen:

a)	biztosítja szabályzatok kiadásával a sportág nemzetközi szintű megfelelő működését,

b)	kialakítja és szervezi a sportág szabályaival összhangban a sportág nemzetközi versenyeit, meghatározza a sportág nemzetközi versenynaptárát,

c)	szervezi a sportág részvételét a nemzetközi sportkapcsolatokban, ideértve a megfelelő kapcsolat kialakítását és fenntartását a Nemzetközi Olimpiai Bizottsággal, a GAISF-fal, más nemzetközi sportszövetségekkel, egyéb nemzetközi szervezetekkel,

d)	elősegíti a sportágához tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken,

e)	szolgáltatásokat nyújt tagjainak a létesítő okiratában és szabályzataiban meghatározott módon, közreműködik a tagok közötti viták rendezésében, elősegíti a sportágában működő sportszakemberek képzését és továbbképzését,

f)	elősegíti a sportág színvonalának fejlesztését és előmozdítja nemzetközi elismertségét,

g)	gondoskodik a sportág edzésmódszereinek, a sportággal kapcsolatban folytatott szakmai tevékenységek folyamatos fejlesztéséről és színvonalának javításáról.

(3)

A nemzetközi sportszövetség nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezet, amelyet az egyes államoknak és nemzeteknek az adott sportágban működő szövetségei hoznak létre. Az egyes államok és nemzetek adott sportágban működő szövetségei mellett a nemzetközi sportszövetség tagjai lehetnek az adott sportágban tevékenykedő kontinentális sportági szövetségek is.

(4)

A nemzetközi sportszövetségre - amennyiben e törvény eltérően nem rendelkezik - a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. A nemzetközi sportszövetségre e törvény rendelkezései közül a 19. § (1)-(7a) bekezdésének, 35. §-ának, valamint a jelen alcímének rendelkezései alkalmazandók. A nemzetközi sportszövetség közvetlenül is részesíthető állami támogatásban.

(5)	A nemzetközi sportszövetség működésének e törvényben meghatározottakon túli szabályait a nemzetközi sportszövetség létesítő okirata tartalmazza.

(6)	Nemzetközi sportszövetségként csak az (1) bekezdés szerinti szervezet vehető nyilvántartásba.

(7)

A nemzetközi sportversenyek és sportrendezvények szervezése, kiírása és lebonyolítása, továbbá azok televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal történő közvetítése, rögzítése és ezek kereskedelmi célú hasznosításának - beleértve a reklám- és marketingjogokat is - engedélyezése a nemzetközi sportszövetséget megillető vagyoni értékű jogot képez, amelynek hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetséget illeti meg. E vagyoni értékű jogok hasznosítása és az azokhoz kapcsolódó kereskedelmi szerződések megkötése a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában meghatározott cél szerint tevékenységnek minősülnek.

(8)	Nemzetközi sportszövetségként nyilvántartásba nem vett, Magyarországon székhellyel rendelkező szervezet elnevezésében, megjelenésében, létesítő okiratában nem keltheti azt a látszatot, hogy nemzetközi sportszövetségként működik.

30/B. §

(1)

A nemzetközi sportszövetség kérelmeit az erre a célra rendszeresített űrlapon terjeszti elő. A nemzetközi sportszövetséget a Fővárosi Törvényszék veszi nyilvántartásba. A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére irányuló bírósági eljárásra a civil szervezetek nyilvántartásba vételére vonatkozó általános szabályokat az e törvényben meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni, azzal, hogy a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló 2011. évi CLXXXI. törvény 63. §-a szerinti adatokat és okiratokat nem kell bejelenteni, illetve csatolni, és a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratát kizárólag a képviselőknek kell aláírnia, a tagok aláírása nem szükséges.

(2)

A nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételére a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter együttes támogató nyilatkozata (a továbbiakban: miniszteri támogató nyilatkozat) alapján kerülhet sor. A miniszteri támogató nyilatkozatot mellékelni kell a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez. A bíróság a nyilvántartásba vételi eljárásban a miniszteri támogató nyilatkozat meglétét vizsgálja a (3) bekezdésben foglaltakra figyelemmel.

(3)

A miniszteri támogató nyilatkozatot a nemzetközi sportszövetség kérelmének kézhezvételétől számított 30 napon belül kell kiállítani vagy nyilatkozni a kérelem elutasításáról. A 30 nap eredménytelen eltelte esetén a miniszteri támogató nyilatkozatot megadottnak kell tekinteni. A kérelem formai követelményeit és a benyújtás módját, valamint a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására irányuló eljárás részletes szabályait a Kormány rendelete tartalmazza.

30/C. §

(1)

A nemzetközi sportszövetség alapítása történhet

a)	nemzetközi sportszövetség alapításával az egyesület alapítására vonatkozó szabályok szerint, az e törvényben meghatározott eltérésekkel (a továbbiakban: eredeti alapítás), vagy

b)	más állam joga alapján nyilvántartásba vett és jogszerűen működő nemzetközi sportszövetség (a továbbiakban: külföldi szövetség) székhelyének Magyarországra történő áthelyezésével (a továbbiakban: jogutódlásos alapítás).

(2)

eredeti alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell

a)	a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozatot, vagy

b)	a 30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozatot.

(3)

Amennyiben a miniszteri támogató nyilatkozat kiadására a 30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat alapján került sor, a nemzetközi sportszövetség köteles az elismerő nyilatkozatot a nyilvántartásba vételtől számított 180 napon belül a sportpolitikáért felelős miniszter részére megküldeni. Amennyiben a határidő eredménytelenül telik el, a sportpolitikáért felelős miniszter köteles erről a körülményről a bíróságot haladéktalanul tájékoztatni. A bíróság a tájékoztatás átvételét követően elrendeli a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásból való törlését.

(4)

eredeti alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter és a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

a)	a 30/A. § (2) és (3) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést, valamint

a 30/A. § (1) bekezdés

ba)	a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat meglétét, vagy

bb)	e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét

vizsgálja.

(5)	Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség a külföldi szövetség általános jogutódja.

(6)	Jogutódlásos alapítás esetén a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vételének időpontjában a jogelőd külföldi szövetség tagsági jogviszonnyal rendelkező tagjait kell nyilvántartott tagnak tekinteni.

(7)

Jogutódlásos alapítás esetén a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása iránti kérelemhez az alábbi dokumentumokat kell csatolni:

külföldi szövetséget nyilvántartásba vevő állam illetékes bírósága vagy hatósága által kiállított igazolás a külföldi szövetség jogerős nyilvántartásba vételéről, valamint a külföldi szövetség nyilvántartásba vett törvényes képviselőinek és vezető tisztségviselőinek személyéről és képviseleti jogosultságuk terjedelméről, továbbá - amennyiben rendelkezik felügyeleti szervvel - a felügyeleti szerv nyilvántartásba vett tagjairól,

a külföldi szövetség képviselőjének teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a külföldi szövetséget nyilvántartásba vevő államban a külföldi szövetség a székhelyének Magyarországra való áthelyezéséhez és a külföldi szövetség nyilvántartásból való törléséhez a nyilvántartásba vevő állam joga szerinti, továbbá a létesítő okiratában vagy egyéb szabályzatában foglalt valamennyi szükséges intézkedést megtette,

c)	a külföldi szövetség képviselőjének teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalt nyilatkozata arról, hogy a b) pontban foglaltak teljesítése a külföldi szövetség saját nemzeti joga alapján nem eredményezte a külföldi szövetség jogutód nélküli megszűnését.

(8)

Jogutódlásos alapítás esetén a kiemelt nemzetközi sport- és sportdiplomáciai események rendezéséért felelős miniszter, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter a miniszteri támogató nyilatkozat kiadása során

a)	a 30/A. § (1) bekezdés a)-d) pontja szerinti státuszra vonatkozó elismerő nyilatkozat, vagy a 30/A. § (1) bekezdés e)-h) pontja szerinti szándéknyilatkozat meglétét, valamint

b)	a 30/A. § (2), (3) és (7) bekezdésében foglaltaknak való megfelelést vizsgálja.

30/D. §

(1)

A nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata nélkül is - kiköthető választottbírósági eljárás az alábbi ügyekben:

a)	a nemzetközi sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a nemzetközi sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban,

b)	a nemzetközi sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban.

(2)	A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata az (1) bekezdésben meghatározott jogvitákra magyar vagy nemzetközi választottbíróságot - különösen ideértve a CAS eljárását - egyaránt kiköthet, valamint meghatározhatja a jogviták elbírálása során alkalmazandó anyagi és eljárási jogot.

30/E. §

(1)

A nyilvántartásba vétel iránti kérelem elbírálása során a bíróság a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratával összefüggésben azt vizsgálja, hogy az tartalmaz-e olyan rendelkezést, amely a közrendbe ütközik, vagy amelynek alkalmazása nyilvánvalóan és súlyosan sértené a magyar jogrendszer alapvető értékeit és alkotmányos elveit.

(2)

A nemzetközi sportszövetség létesítő okirata eltérhet a Civil tv. és a Polgári Törvénykönyv előírásaitól különösen az alábbiak szerint:

a)	a nemzetközi sportszövetség legfőbb szervének elnevezését és összetételét, a legfőbb szerv működésének módját, valamint a döntéshozatal rendjét a nemzetközi sportszövetség létesítő okiratában szabadon meghatározhatja;

b)	a nemzetközi sportszövetség nem köteles felügyeleti szervet vagy felügyelőbizottságot létrehozni;

c)	a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben foglalt határozatképességgel kapcsolatos követelményektől;

d)	a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben meghatározott, határozathozatalhoz szükséges részvételi arányra vonatkozó követelményektől;

e)	a nemzetközi sportszövetség jogutód nélküli megszűnése esetén a létesítő okirat eltérhet a Polgári Törvénykönyvben, valamint a Civil tv.-ben meghatározott, a vagyon felosztására vonatkozó előírásoktól.

(3)

Jogutódlásos alapítás esetén, amennyiben a létesítő okirat hivatalos nyelve nem magyar, nem szükséges magyar nyelvű létesítő okiratot készíteni, azonban a nemzetközi sportszövetség nyilvántartásba vétele iránti kérelemhez mellékelni kell a létesítő okirat hiteles magyar nyelvű fordítását. A létesítő okiratnak legkésőbb a bíróság általi nyilvántartásba vétel időpontjában - az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően - jogutódlásos alapítás esetén is meg kell felelnie legalább az alábbi feltételeknek:

a)	a létesítő okiratban a nemzetközi sportszövetség székhelyeként magyarországi székhelyet kell feltüntetni,

b)	a nemzetközi sportszövetség működésére a magyar jog irányadó.

(4)	A létesítő okirat megfelel a (3) bekezdésben meghatározott feltételeknek, ha a nemzetközi sportszövetség igazolja, hogy a létesítő okiratát a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelően a bírósági nyilvántartásba vételtől függő hatállyal módosította.

IV. FEJEZET
A SPORT VERSENYRENDSZERE

31. §

(1)

A sportszövetség:

amatőr,

b)	hivatásos,

c)	vegyes (nyílt)

versenyrendszert működtethet (bajnokságot írhat ki).

(2)

Amatőr versenyrendszerben (bajnokságban) az amatőr sportolók és sportegyesületek mellett hivatásos sportolók, sportszervezetok csak a sportszövetség versenyszabályzatában megállapított feltételek mellett vehetnek részt. E feltételek keretében a sportszövetség korlátozhatja a sportszervezet által foglalkoztatható hivatásos sportolók számát.

32. §

(1)	Versenyrendszerben csak az a sportszervezet vehet részt, amelynek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása.

(2)	Azt, hogy a sportszervezetnek nincs kilencven napnál régebben lejárt köztartozása, a sportszervezetnek a versenyrendszerbe (bajnokságba) való nevezéskor, illetve ha a versenyrendszer versenyeire versenyenként kell nevezni, az évenkénti első nevezésekor kell igazolnia.

(3)

A kilencven napnál régebben lejárt köztartozás nélkül történő működésnek a versenyrendszer (bajnokság) egész időtartama alatt fenn kell állnia. Ha ilyen köztartozás fennállása a versenyrendszer (bajnokság) közben kerül megállapításra, a sportszervezetet a versenyrendszerből (bajnokságból) - fegyelmi eljáráson kívül - ki kell zárni. A kizárt sportszervezettel jogviszonyban álló sportolók egyéni sportágakban a versenyrendszer (bajnokság) kizárás előtti versenyein elért eredményeit a kizárás nem érinti.

(4)	Az állami adóhatóság a sportszövetség írásbeli kérelmére, annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül tájékoztatást köteles nyújtani a sportszövetség versenyrendszerében (bajnokságában) részt vevő sportszervezetek köztartozásairól. A köztartozás ténye és mértéke közérdekű adatnak minősül.

33. §

(1)

Nem vehet részt a versenyrendszerben (nem nevezhet a bajnokságba) a 32. § (1) bekezdésében foglalt eseten túlmenően:

a)	az a sportvállalkozás, sportegyesület, sportszövetség, amellyel szemben a bíróság elrendelte a sportszervezet felszámolását, továbbá amely sportszervezet végelszámolás vagy kényszer-végelszámolás alatt áll,

b)	az a sportegyesület, sportszövetség, amely elhatározta feloszlását,

c)	az a sportvállalkozás, amelynél végelszámolási eljárás indult.

(2)

A versenyrendszerben (bajnokságban) való indulás (nevezés) joga nem ruházható át, az erre irányuló szerződés semmis. E rendelkezés alól kivételt képez, ha:

a)	a sportegyesület vagy az utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány versenyrendszerben (bajnokságban) való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot erre a társaságra ruházza át,

b)	a sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerbe (bajnokságba) kerül, köztartozása nincs, és az indulási (nevezési) jogát a tagjaként működő sportegyesületre ruházza át,

a sportvállalkozás azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) több bajnoki osztályában rendelkezik indulási (nevezési) joggal, köztartozása nincs, és az alacsonyabb bajnoki osztályban meglévő indulási (nevezési) jogát átruházza a vele jogviszonyban lévő sportszervezetnek vagy a sportszervezet által erre a célra alapított sportvállalkozásnak,

az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozásnak olyan sportegyesület vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány is tagja, amely a sportvállalkozásba tagként belépése és az indulás (nevezés) jogának sportvállalkozásra történő átruházása előtt maga rendelkezett az azonos versenyrendszer (bajnokság) azonos bajnoki osztályában az indulási (nevezési) joggal, a sportvállalkozásnak lejárt köztartozása nincs, és a sportvállalkozás legfőbb szerve határozatával az indulási (nevezési) jogot az indulás (nevezés) jogával korábban rendelkező sportegyesület vagy utánpótlás-nevelés fejlesztését végző alapítvány tagra a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával átruházza.

az indulási (nevezési) joggal rendelkező sportvállalkozás az azonos sportszövetség által kiírt és szervezett versenyrendszer (bajnokság) azonos vagy magasabb bajnoki osztályában való részvétel céljából gazdasági társaságot alapít (vagy abban tagként részt vesz), és az indulási (nevezési) jogot a sportszövetség elnöksége előzetes jóváhagyásával erre a társaságra ruházza át és az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportvállalkozásoknak lejárt köztartozása nincs.

(2a)	Az országos sportági szakszövetség elnöksége a (2) bekezdés d) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és az országos sportági szakszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek.

(2b)

A sportszövetség elnöksége a (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházás előzetes jóváhagyását megtagadja, ha az átruházás feltételei nem felelnek meg a jogszabályi előírásoknak és a sportszövetség szabályzatában meghatározott feltételeknek. A sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy az indulási (nevezési) jog (2) bekezdés e) pontja szerinti átruházása az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy az indulási (nevezési) jog átruházásával érintett sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. A sportszövetség elnökségének az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat.

(3)	Ha a sportszervezet általános jogutóddal szűnik meg, az indulási jog az általános jogutódra átszáll. Ha a sportszervezet általános jogutód nélkül szűnik meg, az indulási jog megszűnik.

(4)

Ha a sportszervezet székhelyét, telephelyét, illetve nevét megváltoztatja és a változás a sportszervezet indulási jogát érinti, a sportszövetség szabályzatában megjelölt szerve hivatalból vagy kérelemre megvizsgálhatja, hogy a változás az indulási jog joggal való visszaélést megvalósító átruházására irányul-e. A vizsgálat eredménye alapján a sportszövetség elnöksége az eset összes körülményei mérlegelése alapján dönt arról, hogy a változást végrehajtó sportszervezet részt vehet-e a versenyrendszerben. Az elnökségnek az indulás jogát megtagadó határozatával szemben az érintett sportszervezet a határozat kézbesítésétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül keresettel bírósághoz, illetve választottbírósághoz fordulhat.

34. §

(1)	A sportszövetségnek a versenyszabályzatában a hivatásos, illetve a vegyes (nyílt) versenyrendszerben (bajnokságban) részt vevő sportszervezetek számára azonos pénzügyi, adminisztratív, technikai és szakmai követelményeket kell megállapítania.

(2)

A sportszövetség a hivatásos, illetve vegyes versenyrendszerre (bajnokságra) vonatkozó szabályzatában:

előírhatja a nevezés leadásával egyidejűleg meghatározott összegű óvadék letételét. Az óvadékot a sportszövetségnek kamatozó külön számlán kell kezelnie, és azt a bajnokság befejezésekor a kamatokkal együtt a bajnokság befejezésétől számított nyolc napon belül vissza kell fizetnie a sportszervezetnek. Ha a sportszervezet a bajnokságot nem fejezi be, az óvadék és a kamat arányos része a sportszövetséget illeti,

b)	a sportlétesítmény technikai színvonalával, illetve a sportesemény rendezésével kapcsolatban az amatőr bajnoksághoz képest többletkövetelményeket állapíthat meg,

c)	meghatározhatja a sportszervezet által kötelezően foglalkoztatandó hivatásos sportolók, továbbá a sportszervezet által az utánpótlás (tartalék) bajnokság(ok)ban indítandó csapatok, illetve versenyzők számát,

d)	előírhatja a sportszervezet előző évi pénzügyi beszámolójának, illetve tárgyévi pénzügyi tervének a sportszövetséghez történő benyújtását,

előírhatja, hogy a sportszervezet köteles a sportszövetség könyvvizsgálójának betekintést biztosítani a sportszervezet könyveibe, illetve köteles felhatalmazást adnia az adóhatóság és a számláját vezető pénzforgalmi szolgáltató számára, hogy a sportszervezet köztartozásairól és pénzügyi forgalmáról - annak kérelmére - a sportszövetség könyvvizsgálóját tájékoztassa.

(3)

A sportszövetség hivatásos, illetve vegyes (nyílt) versenyrendszerére vonatkozó szabályzatában meghatározhatja a hivatásos sportoló részére a sportszervezet részéről fizethető munkabér vagy megbízási díj és egyéb juttatások együttes alsó és felső határát, továbbá a részére fizethető igazolási, valamint átigazolási juttatások legalacsonyabb és legmagasabb mértékét, és a sportszervezet adott sportágban tevékenykedő összes hivatásos sportolója részére fizethető valamennyi juttatás alsó és felső határát.

(4)	A sportszövetség a hivatásos sportolók érdekképviseletét ellátó szakszervezettel kollektív szerződést köthet.

V. FEJEZET
KERESKEDELMI SZERZŐDÉSEK

35. §

(1)

Szponzorálási szerződésben a szponzor arra vállal kötelezettséget, hogy pénz- vagy természetbeni szolgáltatás útján támogatja a szponzorált sportoló, sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület sporttevékenységét, a szponzorált pedig lehetővé teszi, hogy sporttevékenységét a szponzor marketingtevékenysége során felhasználja.

(2)	A szponzorálás során a sporttevékenységet egészségre ártalmas életmóddal vagy szolgáltatással, illetve egészségre ártalmas más tevékenységgel, valamint környezetveszélyeztető és -károsító magatartással összefüggésben tilos megjeleníteni.

(3)

Arculat-átviteli szerződés alapján a felhasználó marketingtevékenysége keretében ellenérték fejében a sportoló nevét, képmását, továbbá a sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület nevét, jelvényét, illetve a sporttevékenységgel összefüggő más eszmei javakat használ fel hirdetőtáblákon, dísz- és ajándéktárgyakon, ruházaton, más tárgyakon, valamint elektronikus úton a fogyasztói döntések befolyásolása céljából.

(4)	Arculat-átviteli szerződést a felhasználó sportolóval, sportszövetséggel, sportvállalkozással vagy sportköztestülettel köthet.

(5)

A sportoló nevét, illetve képmását arculat-átviteli szerződés keretében - amennyiben a szerződést sportszervezet, sportszövetség vagy sportköztestület köti a felhasználóval - csak a sportoló előzetes írásbeli hozzájárulása alapján lehet felhasználni, az ezzel ellentétes megállapodás semmis. Ez a szabály irányadó a sportoló nevét vagy képmását érintő reklám- vagy egyéb szerződésekre is.

36. §

(1)

A sporttevékenység, illetve a sportversenyek (mérkőzések) televíziós, rádiós, valamint egyéb elektronikus-digitális technikákkal (pl. internet) történő közvetítésének, rögzítésének és ezek kereskedelmi célú hasznosításának - beleértve a reklám és marketingjogokat is - engedélyezése, továbbá a versenyrendszer kiírása, szervezése, lebonyolítása vagyoni értékű jogot képez.

(2)	A közvetítések engedélyezésének vagyoni értékű jogaival kapcsolatos szabályokat megfelelően alkalmazni kell a sporttevékenységgel kapcsolatos más vagyoni értékű jogokra is.

(3)	A vagyoni értékű jogok gazdasági társaság törzs(alap)tőkéjébe nem pénzbeli hozzájárulásként nem vihetők be, és mellékszolgáltatásnak sem minősülhetnek. E vagyoni értékű jogok ügynöki vagy bizományosi szerződésen keresztül is hasznosíthatók.

(4)	A sporttevékenységével összefüggő vagyoni értékű jogok a sportolót vagy a versenyzővel fennálló tagsági, illetve szerződéses viszony alapján a sportszervezetet illetik meg.

(5)

A válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszer (bajnokság) kiírásával, szervezésével, lebonyolításával - ideértve a válogatott keretek mérkőzéseivel (versenyeivel), valamint a versenyrendszerben (bajnokságban) szervezett versenyekkel, mérkőzésekkel kapcsolatos online fogadások engedélyezésével - kapcsolatos vagyoni értékű jogok - a (6) és (7) bekezdésben foglalt kivétellel - a sportszövetséget illetik meg.

(6)	Az olimpiai csapattal és az olimpiai eseményekkel összefüggő, a 38. § (3) bekezdés f) pontjában meghatározott vagyoni értékű jogok Magyarország területén történő hasznosítása a MOB-ot illeti meg.

(7)	A paralimpiai csapattal összefüggő, a 46/A. § (3) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott vagyoni értékű jogok Magyarország területén történő hasznosítása az MPB-t illeti meg.

37. §

(1)

A sportszövetség jogosult az általa kiírt és szervezett versenyrendszerre nézve szabályzatban úgy rendelkezni, hogy tagjai 36. § szerinti egyes vagyoni értékű jogait hasznosításra meghatározott időre magához vonja. Ebben az esetben a felhasználóval az értékesítésre irányuló szerződést a sportszövetség köti meg.

(2)

A vagyoni értékű jogok elvonásáért a 36. § (4) bekezdésében megjelölt jogosultak részére a sportszövetségnek előre meghatározott és a közvetítési jog piaci értékével arányos ellenértéket kell fizetnie. Az ellenérték megállapítása és az értékesítési szerződés megkötése előtt a sportszövetségnek ki kell kérnie az érintett sportszervezetek álláspontját. Ezt követően az ellenértéket a szövetségi szabályzatban meghatározott módon úgy kell megállapítani, hogy az a sportág sajátosságainak megfelelően arányosan vegye figyelembe:

a)	a közvetítések számát, továbbá nézettségét,

b)	a sportszervezet által elért versenyeredményt,

c)	a sportszövetség többi tagjával való együttműködés (szolidaritás) elvét, ideértve az amatőrök és az utánpótlásnevelés támogatását is,

d)	a sportág stratégiai fejlesztési koncepciójában foglaltakat.

(3)

A sportszövetség a sportszövetség elnökségének választása szerint a sportszervezeteket illető vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenértékből csak az alábbiak szerinti egyik módszer alapján megállapított összeget vonhatja el maga számára:

a)	azt az összeget, amely a sportszövetségnek a közvetítésekkel kapcsolatos szervezési költségeit fedezi vagy

b)	a vagyoni értékű jogok hasznosításából származó ellenérték legfeljebb öt százalékáig terjedő költségátalányt.

(4)	Ha a verseny (sportrendezvény) nem képezi a sportszövetségverseny rendszerének részét, a szervező a versenykiírásban úgy rendelkezhet, hogy a versennyel kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítását magának tartja fenn.

V/A. FEJEZET
A JÁTÉKOSÜGYNÖKI TEVÉKENYSÉG

37/A. §

E törvény alkalmazásában

játékosügynöki tevékenység: a hivatásos sportoló vagy a sportszervezet megbízása alapján és képviseletében végzett közreműködői tevékenység a hivatásos sportoló játékjoga használatának sportszervezet általi megszerzése, illetve a hivatásos sportoló és a sportszervezet közötti, sporttevékenység végzésére irányuló szerződés megkötése érdekében,

b)	játékosügynök: olyan sportszakember, aki játékosügynöki tevékenységet folytat, és a játékosügynökséggel munkaviszonyban, tagsági vagy egyéb jogviszonyban áll,

játékosügynökség: olyan a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló 2009. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Szolgtv.) 2. § m) pontja szerinti szolgáltató, amely játékosügynöki tevékenységet folytat, ideértve a Szolgtv. 2. § e) pontja szerint játékosügynöki tevékenységet folytató szolgáltatót is.

37/B. §

(1)

A látvány-csapatsport sportágban kizárólag olyan játékosügynök, illetve játékosügynökség folytathat játékosügynöki tevékenységet, aki vagy amely

a)	a játékosügynöki tevékenység folytatását a Szolgtv. rendelkezéseinek megfelelően bejelentette,

b)	a miniszteri rendeletben meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, és

c)	megfelel az e törvényben meghatározott feltételeknek.

(2)

A játékosügynöki tevékenység folytatása tekintetében a Szolgtv. szerinti, a szolgáltatás felügyeletét ellátó hatóság az adott sportágban működő országos sportági szakszövetség. Ha a játékosügynöki tevékenységet a játékosügynök, illetve a játékosügynökség több, (1) bekezdés szerinti sportágban kívánja folytatni, a játékosügynöki tevékenységet minden érintett országos sportági szakszövetség részére be kell jelenteni.

(3)

Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökként az folytathat, aki

a)	büntetlen előéletű és nem áll foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, és

b)	nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(4)

Játékosügynöki tevékenységet játékosügynökségként az a vállalkozás folytathat, amely

a)	nem áll csőd-, felszámolási, végelszámolási, kényszertörlési vagy megszüntetési eljárás alatt, adószáma felfüggesztésre nem került és köztartozása nincsen, és

b)	nem áll játékosügynöki tevékenységtől eltiltás hatálya alatt.

(5)	Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynök esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza a bejelentő természetes személyazonosító adatait.

(6)

Az (1) bekezdés a) pontja szerinti bejelentés a játékosügynökség esetében a Szolgtv.-ben foglaltakon túlmenően tartalmazza

a)	- egyéni vállalkozó esetében - az egyéni vállalkozók nyilvántartásába történő felvétel napját,

b)	- egyéni vállalkozó esetében - az egyéni vállalkozó statisztikai számjelét és nyilvántartási számát,

c)	az adószámát, a cégjegyzékszámát, és

d)	a képviseleti jog gyakorlására jogosult személy természetes személyazonosító adatait, lakóhelyét, tartózkodási helyét.

(7)

Az a játékosügynök, aki egyéni cégként vagy egyéni vállalkozóként folytat játékosügynöki tevékenységet, és játékosügynökségként a nyilvántartásba vételért az igazgatási szolgáltatási díjat megfizette, a játékosügynökként történő bejelentés esetén igazgatási szolgáltatási díj megfizetésére nem köteles.

37/C. §

(1)	A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség sportágában ellenőrzi a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályok betartását, és eljár e szabályok megsértése esetén.

(2)

A 37/B. § (2) bekezdése szerinti országos sportági szakszövetség a Szolgtv.-ben meghatározott esetkörökön túl a játékosügynökkel és a játékosügynökséggel szemben - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény szerint -

a)	közigazgatási bírság,

b)	tevékenység végzésétől történő eltiltás

szankciót alkalmazhat, ha a játékosügynöki tevékenység megkezdésére és folytatására, a játékosügynök és a játékosügynökség működésére vonatkozó szabályokat megsérti.

(3)	A közigazgatási bírság az országos sportági szakszövetség bevételét képezi.

37/D. §

(1)

A látvány-csapatsportban működő országos sportági szakszövetség - ha azt a nemzetközi szövetség szabályzata nem tiltja − egyszemélyes nonprofit gazdasági társaság formájában játékosügynökséget alapíthat. A játékosügynökség e tevékenységéért közvetítői jutalékra jogosult, amelyet köteles az alaptevékenységével összefüggő feladatok ellátására, az utánpótlás-nevelés támogatására, valamint a (4) bekezdésben meghatározott célra fordítani.

(2)

a)	a látvány-csapatsport sportágban működik országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökség,

b)	az országos sportági szakszövetség sportágába tartozó, a 28. életévét be nem töltött, kormányrendeletben meghatározott sportszakmai teljesítményt elért hivatásos sportoló igazolására, átigazolására kerül sor, és

c)	a b) pont szerinti igazolásra, átigazolásra nem az a) pont szerinti játékosügynökség közreműködésével kerül sor,

az országos sportági szakszövetség - kormányrendeletben meghatározott eljárásrend és mérték szerint - költségtérítésre tarthat igényt a b) pont szerinti igazolásban, átigazolásban közreműködő játékosügynökségtől. Az országos sportági szakszövetség a költségtérítés összegét az utánpótlás-nevelés támogatására, valamint a (4) bekezdésben meghatározott célra köteles fordítani.

(3)	Semmis minden olyan megállapodás, amely a hivatásos sportoló igazolásáért, valamint átigazolásáért fizetett ellenérték meghatározott részét az országos sportági szakszövetség által a (2) bekezdés alapján megállapított költségtérítésre figyelemmel állapítja meg.

(4)

A hivatásos sportoló neveléséhez való hozzájárulásként

a)	az országos sportági szakszövetség által alapított játékosügynökség az (1) bekezdés alapján megfizetett közvetítői jutaléknak,

b)	az országos sportági szakszövetség a (2) bekezdés alapján megfizetett költségtérítésnek

kormányrendeletben meghatározott részét köteles a hivatásos sportoló törvényes képviselőjének vagy, ha a hivatásos sportoló nagykorú, az általa megnevezett szülőnek, örökbefogadó-, mostoha- vagy nevelőszülőnek megfizetni.

VI. FEJEZET
A SPORT CIVIL IGAZGATÁSI ÉS ÉRDEKKÉPVISELETI RENDSZERE

A Magyar Olimpiai Bizottság

A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:

A MOB feladatai a fogyatékosok sportja területén - az (5) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel - elsősorban:

A MOB feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:

38. §

(1)

A MOB a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (a továbbiakban: NOB) által kizárólagos nemzeti olimpiai bizottságként elismert, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő - e törvényben meghatározott -, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. A MOB-ot a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván.

(2)	A MOB működésének részletes szabályait a NOB alapszabályának és egyéb szabályzatainak (különösen az Olimpiai Chartának), valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3)

A MOB feladatai az olimpiai mozgalom területén elsősorban:

a)	végrehajtja a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,

b)	a szakszövetségekkel együttműködve elősegíti a versenyzők olimpiai eseményekre való felkészülését, részvételét,

c)	fejleszti az olimpiai mozgalmat,

d)	ápolja az olimpiai eszmét,

e)	az olimpiai mozgalom érdekében védi az olimpiai jelképeket, szimbólumokat,

kizárólagos jogokat gyakorol - a NOB előírásaival összhangban - az alábbi területeken:

fa)	a sportágak és a sportolók nevezése és sportszakemberek akkreditálása az olimpiai eseményekre,

fb)

a NOB szabályzataiban meghatározott olimpiai tulajdonelemeknek - különösen az olimpiai szimbólumnak, zászlónak, jelmondatnak, lángnak, fáklyának az „olimpia” és „olimpiai” elnevezésnek -, valamint azok bármely nyelvű fordításának bármilyen módon és formában történő megjelenítése, felhasználása, illetve ezek mások általi bármilyen módon és formában történő megjelenítésének, felhasználásának engedélyezése, valamint az ezzel kapcsolatos vagyoni jogok gyakorlása, illetve az ezekkel való rendelkezés. Az olimpiai tulajdonelemek megjelenítésének tekintendők az olimpiai tulajdonelemekhez hasonló, azokkal összevethető, azokra közvetett, de egyértelműen azonosítható formában utaló megjelenítések,

fc)	az olimpiai csapattagság feltételeinek, a csapattagok jogainak és kötelezettségeinek meghatározása, valamint az olimpiai csapattal összefüggő vagyoni értékű jogok hasznosítása,

fd)	az olimpiai csapat olimpiai eseményeken való részvételének előkészítésével, szervezésével és lebonyolításával kapcsolatos vagyoni értékű jogok hasznosítása,

g)	jóváhagyja a sportszövetségek éves olimpiai felkészülési programját és nyomon követi annak megvalósítását,

h)	elfogadja a sportszövetségek olimpiai felkészülési programjáról készített szakmai beszámolót,

i)	ellátja az olimpiai pályázattal összefüggésben, a NOB alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti olimpiai bizottságok részére megállapított feladatokat.

(4)

A MOB feladatai az utánpótlás-nevelés területén elsősorban:

a)	szakmai javaslatot tesz a magyar sport utánpótlás-nevelési koncepciójára, valamint az utánpótlás-nevelés szakmai programjaira,

b)	sportszakmai javaslatot tesz a tehetséggondozó, élutánpótlás-nevelő programokra és a sportiskolai programra, egyeztet a programokban szereplő országos sportági szakszövetségekkel és sportiskolákkal.

A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

39. §

A MOB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

a)	javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysport stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,

b)	figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciók megvalósítását,

c)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,

az olimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, felvilágosító kampánnyal és más eszközökkel támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen,

e)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sportolóvá válás gondozásának módszertanára a kiválasztástól a nemzetközi szintű teljesítményig,

f)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére (benchmark-rendszer) és követelményeire,

g)	négyéves ciklusokban megtervezi az olimpiai felkészülés rendszerét és szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sport világesemények támogatására,

h)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember- továbbképzési feladataik ellátását,

i)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

j)	közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,

k)	a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

40. §

A MOB sportigazgatási feladatai elsősorban:

javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő jogszabálytervezeteket,

b)	biztosítja a Sport Állandó Választottbíróság működési feltételeit.

A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - a következők:

41. §

A MOB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:

az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által a MOB részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére a 39. § b) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,

b)	javaslatot tesz az olimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,

c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,

d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,

e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,

részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében

fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,

fb)	elszámol a 46. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,

g)	az 58. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint részt vesz a Gerevich Aladár-sportösztöndíj működtetésében,

h)	ellátja a nyugdíjas olimpiai és világbajnoki érmes sportolók, azok özvegyei, valamint a kiemelkedő sporteredmények elérésében közreműködő nyugdíjas sportszakemberek erkölcsi és anyagi megbecsülését, gondozza a sporttémájú művészeti pályázati programokat.

A Nemzeti Sportszövetség:

42. §

(1)

A MOB tagjai

azok a büntetlen előéletű magyar állampolgárok, valamint az olimpiai sportágak azon képviselői, akik elismerik és magukénak vallják az olimpiai eszmét, készek elősegíteni a MOB működését, akiket a MOB alapszabályában felsorolt szervek és szervezetek képviselőiként taggá delegálnak, illetve akik a MOB alapszabályában foglaltak szerint személyes jogosultság alapján válnak tagokká

b)	- a MOB alapszabályának elfogadása esetén - alanyi jogon az olimpiai sportágak országos sportági szakszövetségei.

(2)	A MOB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MOB-főtitkár) tartja nyilván.

(3)	A MOB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján a MOB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja a MOB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4)	A MOB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően a MOB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5)

a)	MOB tagja a tagság fennállása alatt a MOB elnökének felhívására,

b)	MOB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, a MOB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, a MOB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7)	Ha a MOB tagja, illetve a MOB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8)

A MOB-főtitkár

a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,

c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a MOB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig

kezeli.

43. §

(1)

A MOB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben a MOB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani az olimpiai sportágak szakszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia a MOB tagjai létszámának felét. A MOB alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. A MOB közgyűlésének részletes összetételét a MOB alapszabálya határozza meg.

(2)

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,

b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,

d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,

e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3)	A MOB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)

A MOB-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). A MOB elnökségének tagjai: az elnök, valamint a MOB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. A MOB elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

A Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége:

44. §

(1)

A MOB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2)	A felügyelőbizottság - a MOB közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3)

A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és a MOB költségvetéséről nem dönthet. A MOB alapszabálya határozza meg a MOB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben a MOB irataiba betekinthet, a MOB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4)

Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, a MOB valamely testületének döntését vagy egyébként a MOB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6)	A MOB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7)	A MOB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 43. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

45. §

A MOB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46. §

(1)	Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja a MOB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2)	A MOB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

A magyar paralimpiai bizottság

46/A. §

(1)

Az MPB a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság által kizárólagos nemzeti paralimpiai bizottságként elismert, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő - e törvényben meghatározott -, országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az MPB-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az MPB jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2)	Az MPB működésének részletes szabályait a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság szabályainak, valamint e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3)

Az MPB feladatai a paralimpiai mozgalom területén elsősorban:

a)	a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként végrehajtja a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti paralimpiai bizottságok és tagszervezetei részére megállapított célkitűzéseket és feladatokat,

b)	a szakszövetségekkel, sportszövetségekkel együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli paralimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,

c)	fejleszti a paralimpiai mozgalmat,

d)	a paralimpiai mozgalom érdekében védi a paralimpiai játékok jelképeit,

a paralimpiai mozgalom eszményének jegyében segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen,

a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság magyarországi tagszervezeteként - a Nemzetközi Paralimpiai Bizottság előírásaival összhangban -:

fa)	nevezi a sportágakat és a sportolókat a paralimpiai játékokra,

fb)	engedélyezi a paralimpiai jelkép, zászló, jelvény, jelmondat, himnusz kereskedelmi vagy egyéb célú használatát, hasznosítását, valamint gyakorolja az ezzel kapcsolatos vagyoni jogokat, és rendelkezik ezekkel.

(3a)	A paralimpiai csapattal összefüggő, a (3) bekezdés f) pont fb) alpontjában meghatározott vagyoni értékű jogok az MPB-t illetik meg.

(4)

Az MPB feladatai a fogyatékosok sportja területén elsősorban:

a)	a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága hazai tagszervezetével együttműködve elősegíti a sportolók nyári és téli siketlimpiai játékokra, és egyéb nemzetközi versenyekre történő felkészülését, illetve részvételét,

b)	felügyeli a Nemzetközi Speciális Olimpia, a Szervátültetettek Világjátékainak Szövetsége, a Siketek Nemzetközi Sportbizottsága alapszabályában és egyéb szabályzataiban a nemzeti speciális világjáték szervezetek részére megállapított célkitűzések és feladatok végrehajtását,

c)	az érintett sportszövetségekkel együttműködve elősegíti és koordinálja a magyar sportolók speciális világjátékokon való részvételét,

d)	elősegíti a nem paralimpiai versenyekhez illeszkedő, nemzetközi versenyrendszerrel rendelkező, fogyatékos sportszövetségek hazai sportrendezvényeinek megrendezését,

e)	részt vesz a fogyatékosok nemzetközi sportszervezeteinek tevékenységében,

f)	közreműködik az olimpiai központok, és más sportcélú ingatlanok fogyatékosok sportjának speciális igényeit szolgáló fejlesztésében és szakmai tevékenységének kidolgozásában,

g)	közös és integrált sportrendezvényeket, verseny- és szabadidősport programokat szervez a különböző fogyatékosságú, valamint nem sérült emberek számára, fejleszti a fogyatékosok sportjának egyes területeit,

h)	a fogyatékosok diák- és szabadidősportja területén népszerűsíti a fogyatékosok sportját, aminek keretén belül a fogyatékosok diák- és szabadidősportjával foglalkozó sportszervezetek programjainak megvalósításával szélesíti a sport tömegbázisát,

i)	részt vesz a fogyatékosok szabadidősportjának nemzetközi együttműködésében.

(5)

Az MPB stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

a)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a fogyatékosok sportjával kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi a fogyatékosok sportjával kapcsolatos jogszabály-tervezeteket,

b)	javaslatot tesz a fogyatékosok sportja stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,

c)	figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciókban a fogyatékosok sportját érintő integráció megvalósulását,

d)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,

e)	a fogyatékosok sportjában javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére (benchmark-rendszer) és követelményeire,

f)	négyéves ciklusokban megtervezi a paralimpiai és siketlimpiai játékokra és a speciális világjátékokra történő felkészülés irányait, és javaslatot tesz a támogatásuk rendszerére, valamint szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sport világesemények támogatására,

g)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember- továbbképzési feladataik ellátását,

h)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai és sportegészségügyi feladatok ellátásában,

i)	közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,

j)	a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

(6)

Az MPB feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:

az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által az MPB részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére az (5) bekezdés c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,

b)	javaslatot tesz a paralimpiai mozgalommal kapcsolatos szervezett versenysporttal és a fogyatékosok verseny-, diák- és hallgatói sportjával, valamint szabadidősportjával összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,

c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,

d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,

e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,

részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében

fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,

fb)	elszámol a 46/F. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással,

g)	az 58. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint részt vesz a Gerevich Aladár-sportösztöndíj működtetésében.

46/B. §

(1)

Az MPB tagjai - az MPB alapszabályának elfogadása esetén -

a)	alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Paralimpia, illetve a Siketlimpia programjában,

b)	alanyi jogon a fogyatékosok országos sportszövetségei,

azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek

ca)	tevékenységi köre kiterjed a fogyatékossággal élők versenysportjára, vagy

cb)	integrált versenyrendszert működtetnek, vagy

cc)	versenyrendszerében fogyatékos sportolók is részt vesznek,

d)	a fogyatékosok sportjának működését segítő más személyek, amennyiben az alapszabály így rendelkezik.

(2)	Az MPB tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: MPB-főtitkár) tartja nyilván.

(3)	Az MPB leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az MPB tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az MPB-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4)	Az MPB elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az MPB-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5)

a)	MPB tagja a tagság fennállása alatt az MPB elnökének felhívására,

b)	MPB elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az MPB főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6)	Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az MPB a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7)	Ha az MPB tagja, illetve az MPB elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8)

Az MPB-főtitkár

a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,

c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az MPB-tag tagsági viszonyának megszűnéséig kezeli.

46/C. §

(1)

Az MPB legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A közgyűlésben az MPB alapszabályában rögzített számú helyet kell biztosítani a paralimpia programján szereplő sportágak országos sportági szakszövetségei, országos sportági szövetségei és a fogyatékosok országos sportszövetségei által jelölt személyeknek azzal, hogy számuknak meg kell haladnia az MPB tagjai létszámának felét. Az MPB alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. Az MPB közgyűlésének részletes összetételét az MPB alapszabálya határozza meg.

(2)

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,

b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,

d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,

e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3)	Az MPB közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)

Az MPB ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). Az MPB elnökségének tagjai: az elnök, valamint az MPB alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az MPB elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/D. §

(1)

Az MPB működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2)	A felügyelőbizottság - az MPB közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3)

A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és az MPB költségvetéséről nem dönthet. Az MPB alapszabálya határozza meg az MPB közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az MPB irataiba betekinthet, az MPB tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4)

Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az MPB valamely testületének döntését vagy egyébként az MPB érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6)	Az MPB elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7)	Az MPB gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/C. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/E. §

Az MPB működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/F. §

(1)	Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja az MPB közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2)	Az MPB az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Nemzeti Versenysport Szövetség

46/G. §

(1)

Az NVESZ a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában működő - e törvényben meghatározott - országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NVESZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az NVESZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2)	Az NVESZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3)

Az NVESZ feladatai a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjának területén elsősorban:

a)	szervezi a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékain és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetségének (GAISF) Világjátékain való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,

b)	részt vesz a nem kormányzati nemzetközi sportszervezetek, különösen az Európai Nem Kormányzati Sportszervezetek Szövetségének (ENGSO) tevékenységében, amely feladatkört nem kizárólag a nem olimpiai sportágakkal összefüggésben gyakorolja,

segíti az érintett ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen.

(4)

Az NVESZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

a)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával kapcsolatos jogszabály-tervezeteket,

b)	javaslatot tesz a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportja stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,

c)	figyelemmel kíséri a sportszövetségek által elkészített sportági stratégiai fejlesztési koncepciókban a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportját érintő integráció megvalósulását,

d)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,

e)	a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjában javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszternek a támogatási rendszerek minőségbiztosítási rendszerére (benchmark-rendszer) és követelményeire,

f)	megtervezi a világjátékokra történő felkészülés irányait, és javaslatot tesz a támogatásuk rendszerére, valamint szakmai javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a sport világesemények támogatására,

g)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember- továbbképzési feladataik ellátását,

h)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

i)	közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,

j)	a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

(5)

Az NVESZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:

az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által az NVESZ részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére a (4) bekezdés c) pontja szerinti sportági stratégiai fejlesztési koncepciók figyelembevételével,

b)	javaslatot tesz a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjával összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,

c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,

d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,

e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,

részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében

fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,

fb)	elszámol a 46/L. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással.

46/H. §

(1)

Az NVESZ tagjai - az NVESZ alapszabályának elfogadása esetén -

a)	alanyi jogon azok a szakszövetségek és országos sportági szövetségek, amelyek sportága szerepel a Világjátékok Nemzetközi Szövetsége (IWGA) Világjátékainak és a Nemzetközi Sportszövetségek Szövetsége (GAISF) Világjátékainak programján,

b)	a nem olimpiai sportágakban működő - a) pont hatálya alá nem tartozó - sportszövetségek,

c)	a nem olimpiai sportágak szervezett versenysportjának működését segítő más személyek, amennyiben az alapszabály így rendelkezik.

(2)	Az NVESZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: NVESZ-főtitkár) tartja nyilván.

(3)	Az NVESZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az NVESZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NVESZ-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4)	Az NVESZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az NVESZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5)

a)	NVESZ tagja a tagság fennállása alatt az NVESZ elnökének felhívására,

b)	NVESZ elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az NVESZ főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6)	Ha az NVESZ tagja, illetve az NVESZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az NVESZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7)	Ha az NVESZ tagja, illetve az NVESZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8)

Az NVESZ-főtitkár

a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVESZ-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVESZ elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,

c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NVESZ-tag tagsági viszonyának megszűnéséig kezeli.

46/I. §

(1)

Az NVESZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Az NVESZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. Az NVESZ közgyűlésének részletes összetételét az NVESZ alapszabálya határozza meg.

(2)

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,

b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,

d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,

e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3)	Az NVESZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)

Az NVESZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). Az NVESZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NVESZ alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az NVESZ elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/J. §

(1)

Az NVESZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2)	A felügyelőbizottság - az NVESZ közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3)

A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. § (2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és az NVESZ költségvetéséről nem dönthet. Az NVESZ alapszabálya határozza meg az NVESZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NVESZ irataiba betekinthet, az NVESZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4)

Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az NVESZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NVESZ érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6)	Az NVESZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7)	Az NVESZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/I. § (2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/K. §

Az NVESZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/L. §

(1)	Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja az NVESZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2)	Az NVESZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség

46/M. §

(1)

A Nemzeti Diák, Hallgatói és Szabadidősport Szövetség (a továbbiakban: NDHSZ) a diák-hallgatói és a szabadidősportban működő - e törvényben meghatározott - országos közfeladatokat ellátó köztestület, amely a Civil tv. szerinti nyilvántartásba vétel nélkül közhasznú szervezetnek minősül. Az NDHSZ-t a Fővárosi Törvényszék tartja nyilván. Az NDHSZ jogosult Magyarország címerének és zászlajának használatára.

(2)	Az NDHSZ működésének részletes szabályait e törvény és a külön jogszabályok rendelkezéseinek figyelembevételével a közgyűlés által elfogadott alapszabály határozza meg.

(3)

Az NDHSZ feladatai a diák-hallgatói sport területén elsősorban:

a sportszövetségi integrált működés keretében a diák- és egyetemi-főiskolai sport országos sportszövetségével együttműködik a sportszövetségek és a diák- és egyetemi-főiskolai sportszövetségek, valamint a diák- és egyetemi- főiskolai sport területén működő sportszervezetek közötti szakmai feladatok összehangolt ellátásában,

b)	szakmai javaslatot tesz a sportolói kettős karrier programok bevezetésére és működtetésére;

c)	a diák- és egyetemi-főiskolai sport országos sportszövetségével együttműködve elősegíti a versenyzők diák- és egyetemi-főiskolai sport kiemelkedő nemzetközi sporteseményeire való felkészülését, illetve részvételét.

(4)

Az NDHSZ feladatai a szabadidősport területén elsősorban:

a)	szabadidősportot népszerűsítő tevékenységet végez,

b)	közreműködik az integrált szabadidősportos feladatokban,

c)	részt vesz a szabadidősporttal kapcsolatos nemzetközi együttműködésben,

segíti az ifjúság testi, erkölcsi és kulturális nevelését, támogatja a tisztességes játék (fair play) szellemében való versenyzést, fellép a sportmozgalomra ható káros jelenségek (különösen a tiltott teljesítményfokozás, valamint a verseny, mérkőzés eredményének tiltott eszközökkel, módszerekkel történő befolyásolása és a fogadási csalás) ellen.

(5)

Az NDHSZ stratégiai jellegű feladatai elsősorban:

a)	javaslatot tesz a sportpolitikáért felelős miniszter részére a diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos kormányzati intézkedések, szabályozási koncepciók megtételére, véleményezi a diák-hallgatói és a szabadidősporttal kapcsolatos jogszabály-tervezeteket,

b)	javaslatot tesz a diák-hallgatói és a szabadidősport stratégiai fejlesztési céljaira és irányaira, és ezek meghatározásában együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel,

c)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel és a további sportköztestületekkel a sport stratégiai fejlesztési céljainak meghatározásában és megvalósításában,

d)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sportszakemberek képzési, továbbképzési, valamint foglalkoztatási céljait szolgáló programok meghatározásában, segíti a sportszövetségek kötelező sportszakember- továbbképzési feladatainak ellátását,

e)	együttműködik a sportpolitikáért felelős miniszterrel a sporttudomány fejlesztésével összefüggő szakmai feladatok ellátásában,

f)	közreműködik a korszerű edzésmódszerek kidolgozásában, alkalmazásában, és segíti a hatékony módszerek és eljárások széleskörű terjesztését,

g)	a doppingellenes tevékenységről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint közreműködik a doppingellenes tevékenységgel összefüggő sportszakmai feladatok ellátásában.

(6)

Az NDHSZ feladatai a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetési fejezetéből származó, a diák-hallgatói és a szabadidősporttal összefüggő állami sportcélú támogatások tervezésével, elosztásával, felhasználásával, elszámolásával és ellenőrzésével kapcsolatos - az e törvényben és az állami sportcélú támogatások felhasználásáról és elosztásáról szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - a következők:

az államháztartásért felelős miniszter által meghatározott, a sportpolitikáért felelős miniszter által az NDHSZ részére megadott határidőben a központi költségvetési támogatások elosztásának irányaira és arányaira vonatkozó javaslatot küld a sportpolitikáért felelős miniszter részére az (5) bekezdés c) pontja szerinti, a sport stratégiai fejlesztési céljainak figyelembevételével,

b)	javaslatot tesz a diák-hallgatói és a szabadidősporttal összefüggő állami sportcélú támogatások felosztási elveire,

c)	dönt a részére rendelkezésre bocsátott állami sportcélú támogatások felhasználásáról és folyósítja a támogatásokat,

d)	koordinálja és folyamatosan nyomon követi a rendelkezésére bocsátott állami sportcélú támogatás felhasználását,

e)	szakmailag véleményezi az éves támogatási programok megvalósításának folyamatában (az adminisztratív célú támogatások kivételével) benyújtott negyedéves szakmai előrehaladási jelentéseket és azok eredményéről tájékoztatja a sportpolitikáért felelős minisztert,

részt vesz a részére juttatott állami sportcélú támogatás felhasználásával kapcsolatos elszámolási feladatokban, ennek keretében

fa)	elszámoltatja a kedvezményezettet a továbbadott állami sportcélú támogatásról,

fb)	elszámol a 46/R. § (1) bekezdésében meghatározott állami sportcélú támogatással.

(7)

Az NDHSZ feladatai az egyetemi versenysport területén elsősorban:

a Nemzetközi Egyetemi Sportszövetség (a továbbiakban: FISU) által kizárólagos nemzeti egyetemi sportszövetségként elismert Magyar Egyetemi − Főiskolai Sportszövetségen (a továbbiakban: MEFS) keresztül részt vesz a nemzetközi egyetemi sportszervezetek tevékenységében, szervezi a FISU egyetemi világjátékain (Universiade) és egyetemi világbajnokságain, valamint az Európai Egyetemi Sportszövetség (a továbbiakban: EUSA)
európai egyetemi játékain és európai egyetemek bajnokságain való magyar részvételt és az arra való felkészülés szakmai feladatait,

b)	a MEFS-en keresztül, az érintett sportszövetségekkel együttműködve szervezi a FISU és az EUSA hazai eseményeit, továbbá a Magyar Egyetemi - Főiskolai Országos Bajnokságokat.

46/N. §

(1)

Az NDHSZ tagjai - az NDHSZ alapszabályának elfogadása esetén -

a)	a diák- és hallgatói sport területén országos jelleggel működő sportszövetségek,

b)	a szabadidősport területén országos jelleggel működő sportszövetségek, valamint

c)	a diák-hallgatói, valamint a szabadidősport működését segítő más személyek, amennyiben az alapszabály így rendelkezik.

(2)	Az NDHSZ tagjait a főtitkár vagy az azzal azonos jogállású tisztségviselő (a továbbiakban együtt: NDHSZ-főtitkár) tartja nyilván.

(3)	Az NDHSZ leendő tagja tagfelvételi kérelmének, illetve a személyes jogosultság alapján az NDHSZ tagjává váló személy a tagfelvételre irányuló nyilatkozatának benyújtásával egyidejűleg hatósági bizonyítvánnyal igazolja az NDHSZ-főtitkár részére azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(4)	Az NDHSZ elnökségi tagjának jelölt személy az elnökségi taggá választását megelőzően az NDHSZ-főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(5)

a)	NDHSZ tagja a tagság fennállása alatt az NDHSZ elnökének felhívására,

b)	NDHSZ elnökségi tagja az elnökségi megbízatásának időtartama alatt a közgyűlés írásbeli - a mulasztás jogkövetkezményeinek ismertetését tartalmazó - felhívására

a felhívástól számított tizenöt munkanapon belül, vagy ha e határidőn belül a felhívott személyén kívül álló ok miatt nem lehetséges, az ok megszűnését követően haladéktalanul, az NDHSZ főtitkár részére hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű.

(6)	Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja igazolja, hogy büntetlen előéletű, az NDHSZ a bűnügyi nyilvántartó szerv által az igazolás céljából kiállított hatósági bizonyítvány kiadása iránti eljárásért megfizetett igazgatási szolgáltatási díjat részére megtéríti.

(7)	Ha az NDHSZ tagja, illetve az NDHSZ elnökségi tagja büntetett előéletűvé válik, vagy az (5) bekezdésben meghatározott igazolási kötelezettségének a teljesítését elmulasztja, tagsági jogviszonya, illetve elnökségi tagsági megbízatása megszűnik.

(8)

Az NDHSZ-főtitkár

a)	a (3) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ-tagságról meghozott döntés időpontjáig,

b)	a (4) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ elnökségi tagságról meghozott döntés időpontjáig,

c)	az (5) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az NDHSZ-tag tagsági viszonyának megszűnéséig kezeli.

46/O. §

(1)

Az NDHSZ legfelsőbb szerve a közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. Az NDHSZ alapszabálya lehetővé teheti, hogy - az arányosság elvének betartásával - egy tag több képviselőt is küldjön - tagsági jogokkal - a közgyűlésbe. Az NDHSZ közgyűlésének részletes összetételét az NDHSZ alapszabálya határozza meg.

(2)

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:

a)	az alapszabály megállapítása és módosítása,

b)	az elnök, valamint az elnökség többi tagjának, a felügyelő szerv (felügyelőbizottság) elnökének és választott tagjainak megválasztása és visszahívása,

c)	az előző évre vonatkozó szakmai és pénzügyi beszámoló, valamint a tárgyévi költségvetés (pénzügyi és szakmai terv) elfogadása,

d)	az ügyintéző és képviseleti szerv (elnökség) éves beszámolójának elfogadása,

e)	döntés minden olyan ügyben, amelyet az alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

(3)	Az NDHSZ közgyűlésén a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselője, valamint a felügyelőbizottság elnöke tanácskozási joggal vehetnek részt.

(4)

Az NDHSZ-ügyintéző és képviseleti szerve a tagok által ilyen célból - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül választott testület (elnökség). Az NDHSZ elnökségének tagjai: az elnök, valamint az NDHSZ alapszabályában meghatározott további személyek és szervezetek képviselői. Az elnökség tagja büntetlen előéletű magyar állampolgár lehet. Az NDHSZ elnökségének tagja nem lehet politikai felsővezető.

(5)	Az elnökség ülésére - tanácskozási joggal - meg kell hívni a felügyelőbizottság tagjait, valamint a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium képviselőjét.

46/P. §

(1)

Az NDHSZ működését és gazdálkodását felügyelőbizottság ellenőrzi. A felügyelőbizottság elnökét és két tagját a közgyűlés választja meg és hívja vissza, egy tagját a sportpolitikáért felelős miniszter, egy tagját pedig az Országgyűlés sportért felelős bizottsága nevezi ki és hívja vissza. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása öt évre szól.

(2)	A felügyelőbizottság - az NDHSZ közgyűlése által elfogadott - éves ellenőrzési munkaterv alapján látja el feladatát.

(3)

A felügyelőbizottság írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O. § (2) bekezdés c)-d) pontjai szerinti beszámolókról és az NDHSZ költségvetéséről nem dönthet. Az NDHSZ alapszabálya határozza meg az NDHSZ közgyűlése és elnöksége elé kizárólag a felügyelőbizottság előzetes véleménye alapján terjesztendő további ügyek körét. A felügyelőbizottság feladatkörében eljárva, azzal összefüggésben az NDHSZ irataiba betekinthet, az NDHSZ tagjától és tisztségviselőjétől felvilágosítást kérhet.

(4)

Ha a felügyelőbizottság a feladatai ellátása során jogszabályt, az alapszabályt, az NDHSZ valamely testületének döntését vagy egyébként az NDHSZ érdekeit sértő körülményt észlel, az arra jogosult számára intézkedési javaslatot tesz, illetve jogosult - jogszabály vagy az alapszabály megsértése esetén köteles - a napirend megjelölésével a közgyűlés összehívását kezdeményezni.

(5)	A felügyelőbizottság - az alapszabály vonatkozó rendelkezéseire figyelemmel - maga állapítja meg működésének részletes szabályait, amit a közgyűlés hagy jóvá.

(6)	Az NDHSZ elnökségének tagjai és azok Polgári Törvénykönyv szerinti hozzátartozói nem lehetnek a felügyelőbizottság tagjai. Az alapszabály az összeférhetetlenség további eseteit is megállapíthatja, valamint rendelkezik az összeférhetetlenségi ok felmerülése esetén követendő eljárásról.

(7)	Az NDHSZ gazdálkodását a felügyelőbizottság mellett az elnökség által megbízott könyvvizsgáló is ellenőrzi. A könyvvizsgáló írásbeli jelentése hiányában a közgyűlés a 46/O. § (2) bekezdés c) és d) pontjai szerinti beszámolókról és költségvetésről nem dönthet.

46/Q. §

Az NDHSZ működése felett az ügyészség az ügyészségről szóló törvény rendelkezései szerint ellenőrzést gyakorol.

46/R. §

(1)	Az állam - a (2) bekezdésben meghatározottak szerint - évente biztosítja az NDHSZ közfeladat ellátással összefüggő működési kiadásait.

(2)	Az NDHSZ az állami támogatás mellett a tagdíjból és a tagok által nyújtott más hozzájárulásokból, szponzori és egyéb bevételekből gazdálkodik.

A Sport Állandó Választottbíróság

47. §

(1)

A Sport Állandó Választottbíróság az e törvényben megállapított eltérésekkel a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezései szerint jár el - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata alapján egyezség létrehozására törekedve - az alábbi sporttal kapcsolatos ügyekben:

a)	a sportszövetségek és tagjaik, illetve a tagok egymás közötti - a sportszövetségekhez kötődő tevékenységük körében keletkezett - sporttal kapcsolatos jogvitákban,

b)	a sportszövetségek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban,

c)	a sportszervezetek, illetve a sportolók és a sportszakemberek közötti sporttal kapcsolatos jogvitákban,

d)	a MOB, valamint a tagjai közötti, sporttal kapcsolatos jogvitákban.

(1a)	A Sport Állandó Választottbíróság a doppingellenes tevékenység szabályairól szóló kormányrendelet, valamint a 4/B. § szerinti szabályzat szerint működteti a dopping fellebbviteli bizottságot, amely lefolytatja a másodfokú doppingeljárást.

(2)

A Sport Állandó Választottbíróság az érintett sportoló, sportszakember, sportszervezet, valamint sportszövetség kérelmére eljárhat a versenyengedély kiadására és visszavonására vonatkozó, igazolási és átigazolási, továbbá sportfegyelmi, valamint az indulási joggal kapcsolatos ügyekben is, ha ezekben a 3. § (6) bekezdése, a 14. § (2) bekezdése, illetve a 33. § (4) bekezdése alapján bírósági eljárásnak van helye.

(3)	A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben a választottbíráskodásról szóló törvény rendelkezéseit abban az esetben kell alkalmazni, ha e törvény - a felek kölcsönös alávetési nyilatkozata kivételével - eltérően nem rendelkezik.

(4)	Az (1) bekezdésben meghatározott ügyekben a Sport Állandó Választottbíróság a választottbírósági tanács (egyesbíró) megválasztásától számított 30 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül az ügyet döntéshozatallal befejezni.

(5)

A (2) bekezdésben meghatározott ügyekben az eljáró választottbírót vagy a háromtagú tanácsot a Sport Állandó Választottbíróság elnökének a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül ki kell jelölnie. A Sport Állandó Választottbíróság a választottbíró vagy a választottbírói tanács kijelölésétől számított 15 napon belül köteles tárgyalást tartani, és a tárgyalás befejezésétől számított 15 napon belül:

a)	a kérelemnek helyt adva a sportszövetség határozatát, vagy hatályon kívül helyezni (új eljárásra való utasítással vagy anélkül), vagy megváltoztatni, illetve

b)	a kérelmet elutasítani.

(6)	A Sport Állandó Választottbíróság a MOB keretén belül működik. Elnökét és legalább tizenöt tagját a MOB elnöksége négy évre választja meg a jogi szakvizsgával és legalább öt év joggyakorlattal rendelkező, a sport területén tapasztalatokkal rendelkező jogászok közül.

(7)	A Sport Állandó Választottbíróság eljárási szabályzatát maga állapítja meg. A szabályzat hatálybalépéséhez a MOB elnökének előzetes jóváhagyása szükséges.

(8)	A választottbíráskodásról szóló törvénytől eltérően sportszervezetek jogvitáiban a Sport Állandó Választottbíróságot és a svájci székhelyű Court of Arbitration for Sport választottbírósági intézményt kivéve állandó vagy eseti választottbíróság nem járhat el.