Hatályos állapot
Közlönyállapot
2001.12.24. - 2001.12.31.
2002.01.01. - 2002.12.09.
2002.12.10. - 2002.12.31.
2003.01.01. - 2003.12.31.
2004.01.01. - 2004.04.30.
2004.05.01. - 2005.07.12.
2005.07.13. - 2005.09.30.
2005.10.01. - 2005.10.31.
2005.11.01. - 2006.02.28.
2006.03.01. - 2006.12.31.
2007.01.01. - 2007.06.30.
2007.07.01. - 2007.08.31.
2007.09.01. - 2008.12.31.
2009.01.01. - 2009.06.30.
2009.07.01. - 2009.09.30.
2009.10.01. - 2009.10.31.
2009.11.01. - 2009.11.20.
2009.11.21. - 2009.12.31.
2010.01.01. - 2010.03.14.
2010.03.15. - 2010.12.31.
2011.01.01. - 2011.07.26.
2011.07.27. - 2011.09.01.
2011.09.02. - 2011.12.21.
2011.12.22. - 2011.12.31.
2012.01.01. - 2012.12.31.
2013.01.01. - 2013.05.02.
2013.05.03. - 2013.07.31.
2013.08.01. - 2013.08.31.
2013.09.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2001. évi CI. törvény

a felnőttképzésről

Abból a célból, hogy az Alkotmányban biztosított tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

Abból a célból, hogy a tanuláshoz való jog az állampolgár egész életpályáján érvényesüljön, a felnőttkori tanuláshoz és képzéshez való hozzáférés szabályozott lehetőségei a társadalom minden tagja számára bővüljenek, hogy az állampolgárok meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, hogy eredményesen tudjanak bekapcsolódni a munka világába és sikeresek legyenek életük során, valamint annak érdekében, hogy a felnőttkori tanulás és képzés révén az életvitel minősége javuljon az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §   Az állam - e törvény keretei között - mindenki számára biztosítja a felnőttképzésben való részvételhez való jogot.
2. §
(1) E törvény szabályozza a felnőttképzési, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatási és igazgatási tevékenységet, valamint a felnőttképzés intézmény- és támogatási rendszerét.
(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény (a továbbiakban: Sztv.), a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Ktv.), valamint a felsőoktatásról szóló 2005. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: Ftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(2) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény (a továbbiakban: Sztv.), a nemzeti köznevelésről szóló törvény (a továbbiakban: Nktv.), a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény (a továbbiakban: Nftv.), valamint a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény (a továbbiakban: Szht.) rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
3. §
(1) A törvény hatálya - a (4) bekezdésben foglalt kivételekkel - kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan a
- közoktatási intézményekre,
- szakképző intézményekre,
- felsőoktatási intézményekre,
- közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
- egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira.
- Magyar Köztársaság területén oktatási tevékenységet folytató külföldi szervezetekre, személyekre.
- egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra, továbbá
b) a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni vállalkozókra és egyéb jogalanyokra.
b) a (2) bekezdésben meghatározott tevékenységükkel kapcsolatosan
ba) a közoktatási intézményekre,
bb) a felsőoktatási intézményekre,
bc) a felnőttképzést folytató költségvetési szervekre,
bd) a központi képzőhelyekre,
be) a közhasznú társaságokra, egyesületekre, köztestületekre, alapítványokra, közalapítványokra,
bf) az egyéb jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, valamint ezek felnőttképzési tevékenység folytatására létrehozott társulásaira, továbbá
bg) a Magyar Köztársaság területén felnőttképzési tevékenységet folytató 3/C. § (1)-(3) bekezdés szerinti külföldi szolgáltatókra.
b) a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra.
(1) A törvény hatálya kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő, illetve a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatást igénybe vevő felnőttre,
b) a (2) bekezdésben meghatározott felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység
a) a rendszeresen végzett iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint lehet általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
a) az iskolarendszeren kívüli képzés, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
a) az (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok e törvénynek megfelelő, saját képzési programja alapján megvalósuló iskolarendszeren kívüli olyan képzése, amely célja szerint meghatározott képzettség megszerzésére, kompetencia elsajátítására irányuló általános, nyelvi vagy szakmai képzés, továbbá
b) a felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás.
(3) A (2) bekezdésben foglaltakon túlmenően a törvény IV., V. és VI. része alkalmazásában felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben, felnőtt hallgató részére nyújtott, az Ftv. alapján állami támogatásban nem részesülő, az Ftv. hatálya alá tartozó képzés.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadságról, valamint az egyházakról szóló 1990. évi IV. törvény 13. § szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha
a) az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy
b) az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a lelkiismereti és vallásszabadság jogáról, valamint az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló 2011. évi CCVI. törvény 11. §-a és 12. §-a szerint létrejött jogi személyre, kivéve ha az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
(4) E törvény hatálya nem terjed ki a egyházi jogi személyre, kivéve ha az Sztv., a Ktv. vagy az Ftv. hatálya alá tartozik és felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag felnőttképzési tevékenység folytatása céljából történt.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben szabályozott szakorvosok, szakfogorvosok, szakgyógyszerészek, klinikai szakpszichológusok képzésére (felsőfokú szakirányú szakképzés), továbbképzésére - beleértve más felsőfokú végzettséggel rendelkezők egészségügyi szakirányú szakképzését és továbbképzését is -, valamint
b) az alap- és középfokú egészségügyi szakképesítéssel rendelkezők - külön jogszabály alapján kötelező - továbbképzésére.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdés a)-c) pontjai szerinti egészségügyi ágazati képzésekre.
(5) E törvény hatálya nem terjed ki:
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti egészségügyi ágazati képzésekre, valamint
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, átképzésre.
(5) E törvény hatálya - a 21. § (2) bekezdésében, valamint a (7) és (8) bekezdésben és a 26. §-ban foglaltak kivételével - nem terjed ki:
a) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 115. § (2) bekezdésének a)-c) pontja szerinti egészségügyi ágazati képzésekre,
b) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre, átképzésre, valamint
c) az Sztv. alapján szervezett mesterképzésre és vizsgáztatásra.
3/B. §   A közoktatási intézmény felnőttképzési tevékenységéből származó nyereségének felhasználására a Ktv. 38. §-ának (2) bekezdésében foglalt rendelkezést kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a nyereség a közoktatási intézményben tanulók díjazására nem használható fel.
3/A. §   A 3. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenően a törvény 20. §-a és 27. §-a tekintetében felnőttképzési tevékenységnek minősül a felsőoktatási intézményben a hallgató részére nyújtott, a felsőoktatásról szóló törvény alapján állami támogatásban nem részesülő, a felsőoktatási törvény hatálya alá tartozó képzés.

II. RÉSZ
A FELNŐTTKÉPZÉS IRÁNYÍTÁSA ÉS INTÉZMÉNYRENDSZERE

A felnőttképzés irányítása

4. §
(1) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának;
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek
részletes szabályait.
(1) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának;
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek
(1) A Kormány a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásával, valamint ellenőrzésével kapcsolatos egyes feladatok ellátásáért felelős szervet rendeletben jelöli ki.
(2) A felnőttképzés ágazati irányítását az oktatási miniszter látja el, és e feladata körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait;
b) a felnőttképzések egyes formái esetében a 16. § (2) bekezdésében foglaltakon túlmenő további részletes szabályokat.
(2) A felnőttképzés ágazati irányítását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el, e feladata körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait;
b) az oktatási miniszterrel egyetértésben az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait.
(2) A Kormány a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának;
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek
(2) A Kormány felhatalmazást kap arra, hogy a felnőttképzéssel kapcsolatos feladatai körében rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának, illetve a külföldi szolgáltatók akkreditációja tekintetében az átjárhatóság és a kölcsönös elismerés biztosításának;
b) a felnőttképzési normatív támogatások igénybevételének és a IV. rész szerint támogatott képzést folytató intézménynek az állami támogatással kapcsolatos kötelezettségeinek
c) az intézmény-, vagy programakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás bejelentésének elmulasztása miatt fizetendő bírság mértékét, valamint a bírságfizetési kötelezettség részletes
(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben határozza meg:
a) a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásba vételének részletes szabályait;
b) az akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait;
c) a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait.
(3) A szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) felhatalmazást kap arra, hogy rendeletben határozza meg:
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásának részletes szabályait, a bejelentés részletes szabályait, a felnőttképzési tevékenységet folytatók nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - a 9. § (3) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának a szabályait;
b) az intézmény és program akkreditációs eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, valamint - az államháztartásért felelős miniszterrel egyetértésben - az akkreditációs eljárási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait;
c) az Országos Képzési Jegyzékbe (a továbbiakban: OKJ) tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályait;
d) a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésére vonatkozó szabályokat;
e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyar Köztársaságban akkreditáltként elismerhetőeket, illetve a minősítési rendszerek elemei közül az elfogadhatóakat;
e) az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes államok felnőttképzési minősítési rendszerei közül a Magyarországon akkreditáltként elismerhetőeket, illetve a minősítési rendszerek elemei közül az elfogadhatóakat;
f) az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a szakértői tevékenység bejelentésének és a szakértők nyilvántartásának személyes adatot nem tartalmazó adattartalmát, valamint a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, továbbá a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket.
g) a 20/A. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltak figyelembevételével azon informatikai végzettséggel vagy a megfelelő informatikai kompetenciákkal rendelkezők körét, akik mentesülnek a digitális írástudás elsajátítására irányuló képzési részek alól;
h) a felnőttképzésben résztvevők adatai elektronikus nyilvántartásának részletes szabályait;
i) - az informatikáért felelős miniszterrel és az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben - a 20/A. § (2) bekezdésében meghatározottakon túl a digitális írástudás megszerzéséhez szükséges ismereteket és kompetenciákat, valamint azon felnőttképzési programok körét, amelyek esetében 240 órát meg nem haladó időtartamú képzés esetében is kötelező a digitális írástudás megszerzése.
(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(4) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű, nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszter rendeletében meghatározott szakmai képesítéssel, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(5) Aki a (4) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a miniszternek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(5) Aki a (4) bekezdés szerint szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát állami szakképzési és felnőttképzési szervnek bejelenteni. A bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
(6) A miniszter a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
(6) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakértői tevékenység végzésére jogosult, (5) bekezdés szerinti bejelentést tevő személyekről nyilvántartást vezet, amely tartalmazza a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait. A nyilvántartásból kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat.
4/A. §
(1) A miniszter a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a miniszter adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(1) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi azt is, hogy a szakértő büntetlen előéletű, és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából az állami szakképzési és felnőttképzési szerv adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a miniszter a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat az állami szakképzési és felnőttképzési szerv a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.

Az Országos Felnőttképzési Tanács

A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács

5. §
(1) Az Országos Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: OFkT) az oktatási miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik.
(1) Az Országos Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: OFkT) a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felnőttképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntéselőkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik.
(2) Az OFkT véleményt nyilvánít
a) a felnőttképzést érintő stratégiai kérdésekben,
b) a felnőttképzés-támogatási rendszer elveiről,
c) a felnőttképzést érintő jogszabályok tervezetéről,
d) az akkreditációs eljárás szabályairól és az akkreditáció szakmai követelményrendszeréről.
(3) Az OFkT értékeli a felnőttképzésben részt vett felnőttek, ezen belül különösen a hátrányos helyzetben lévők elhelyezkedési lehetőségeinek tapasztalatait, és javaslatot tesz a szükséges változtatásokra.
5. §   A Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Tanács (a továbbiakban: Tanács) a miniszter felnőttképzéssel és szakképzéssel kapcsolatos feladatainak ellátását segítő, szakmai döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő országos testületeként működik. A Tanács összetételét, feladatait külön jogszabály határozza meg.
6. §
(1) Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint:
a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért, a közművelődés irányításáért, valamint a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért felelős minisztérium képviseletében,
b) négy főt a felnőttképzés különböző területein elismert szakemberek közül,
c) egy főt a munkavállalók, egy főt a munkaadók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői, valamint további egy főt a gazdasági kamarák és egy főt a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői közül.
A tagok névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(1) Az OFkT 13 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 évre az alábbiak szerint:
a) egy-egy főt az oktatás irányításáért, a központi költségvetés tervezéséért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességű személyek képzéséért, a közművelődés irányításáért, valamint az informatikáért és hírközlésért felelős minisztérium képviseletében,
b) négy főt a felnőttképzés különböző területein elismert szakemberek közül,
c) egy főt a munkavállalók, egy főt a munkaadók érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői, valamint további egy főt a gazdasági kamarák és egy főt a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselői közül.
A tagok névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(1) Az OFkT 21 tagból áll. Tagjainak megbízatása kétéves időtartamra szól. Az OFkT a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter felkérése alapján
a) az általa vezetett minisztérium képviselőjéből, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, a nemzeti kulturális örökség minisztere, az oktatási miniszter, a pénzügyminiszter, az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter által a minisztérium képviseletére javasolt egy-egy személyből,
b) a civil szervezetek által javasolt személyből,
c) felnőttképzés területén elismert két szakértőből,
d) az Országos Érdekegyeztető Tanácsban képviselettel rendelkező országos munkavállalói és munkaadói szövetségek három-három képviselőjéből,
e) a gazdasági kamarák képviselőjéből,
f) a felnőttképzést folytató intézmények érdek-képviseleti szervezeteinek képviselőjéből,
g) az iskolarendszerű középfokú szakképzés, illetve a felsőoktatás területén elismert egy-egy szakemberből
áll. A tagok névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni.
(2) Az OFkT elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel.
(2) Az OFkT elnökét - a tagok közül - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel.
(3) Az OFkT ügyrendjét maga állapítja meg.
(4) Az OFkT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról az oktatási miniszter gondoskodik.
(4) Az OFkT működéséhez szükséges feltételek biztosításáról a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter gondoskodik.

Nemzeti Felnőttképzési Intézet

7. §   Az oktatási miniszter
a) a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére,
b) a felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátására,
c) a felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozására és folyamatos fejlesztésére,
d) a felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolására, valamint,
e) a felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítésére,
f) a nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére,
g) a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) titkársági feladatainak ellátására
Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (továbbiakban: NFI) hoz létre.

Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet

7. §
(1) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter Nemzeti Felnőttképzési Intézetet (a továbbiakban: NFI) hoz létre
a) a felnőttképzési tevékenység szakmai, módszertani fejlesztésére,
b) a felnőttképzési fejlesztési feladatok ellátására,
c) a felnőttképzésre vonatkozó szakmai dokumentációk létrehozására és folyamatos fejlesztésére,
d) a felnőttképzési kutatások és felnőttképzési szakmai szolgáltatások országos összehangolására, valamint,
e) a felnőttképzés, a közoktatás, a felsőoktatás, illetve a közművelődés közötti kapcsolat erősítésére,
f) a nemzetközi együttműködés, így az Európai Unió tagországainak felnőttképzési intézményeivel történő együttműködés fejlesztésére,
g) a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú kerete felhasználására kiírt pályázatokkal kapcsolatos szervezési feladatok ellátására.
(2) Az NFI - az (1) bekezdésben foglaltakon túl -
a) ellátja a Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT)
aa) hatáskörébe tartozó akkreditációs ügyek elbírálásának előkészítését,
ab) titkársági feladatait;
b) nyilvántartást vezet az akkreditált intézményekről és programokról.

Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv

7. §   Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.
7. §   Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv ellátja az e törvényben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feladatokat.

A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása

A felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételei

8. §
(1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek.
(1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. E törvény 29. §-ának 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény egyszerűsített nyilvántartásával kapcsolatos eljárás szabályait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendelete határozza meg.
(1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában felsorolt jogalanyok kizárólag akkor jogosultak felnőttképzési tevékenység és a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás megkezdésére, ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szerepelnek. E törvény 29. §-ának 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény egyszerűsített nyilvántartásával kapcsolatos eljárás szabályait a miniszter rendelete határozza meg.
(1) A 3. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek. Aki felnőttképzési tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát bejelenteni az állami foglalkoztatási szervnek. E rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató által határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban szereplő szervezetek, illetve személyek minősülnek (a továbbiakban: felnőttképzést folytató intézmény).
(2) A nyilvántartásba történő bejegyzés kérelemre történik és 4 évig érvényes.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésére jogosult, az (1) bekezdés szerinti bejelentést tevőkről nyilvántartást vezet. A nyilvántartásból kizárólag a felnőttképzési tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható adat. Amennyiben a bejelentés alapján vagy egyéb esetben lefolytatott ellenőrzése alapján az állami foglalkoztatási szerv megtiltja az érintett intézménynek a felnőttképzési tevékenység folytatását, azonban a felnőttképzési intézmény a képzést már megkezdte, az ezzel összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kárért a felnőttképzési intézményt terheli a felelősség.
(3) A felnőttképzési tevékenységet folytató felsőoktatási intézményekre az (1) bekezdésben foglaltakat akkor kell alkalmazni, ha az Ftv. hatálya alá nem tartozó képzési tevékenységet folytatnak.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont (a továbbiakban: OKÉV) vezeti.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter által kijelölt megyei (fővárosi) munkaügyi központok központi szervezeti egységei (a továbbiakban: munkaügyi központ) vezetik. A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét honlapján közzéteszi.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartását az állami foglalkoztatási szerv vezeti. A minisztérium a felnőttképzést folytató intézmények jegyzékét honlapján közzéteszi.
(5) Az OKÉV nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az OKÉV a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
(5) A munkaügyi központ nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. A munkaügyi központ a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
(5) Az állami foglalkoztatási szerv nyilvántartásba veszi a felnőttképzést folytató intézményt, ha a külön jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelel. Az állami foglalkoztatási szerv a nyilvántartásba vételről tanúsítványt ad ki.
(6) A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetve a nyilvántartásból törlő határozattal szemben a kérelmező az Oktatási Minisztériumhoz fordulhat fellebbezéssel. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás szabályairól szóló 1957. évi IV. törvényt (a továbbiakban: Áe.) kell alkalmazni.
(6) A nyilvántartásba vételt megtagadó, illetőleg a nyilvántartásból törlő határozattal szemben a kérelmező a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériumhoz fordulhat fellebbezéssel. A nyilvántartással kapcsolatos eljárásokban az államigazgatási eljárás általános szabályait kell alkalmazni.
(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló 1957. évi IV. törvény (a továbbiakban: Áe.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.
(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ döntése ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.
(6) A nyilvántartással kapcsolatos eljárásban a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Ket.) rendelkezéseit kell alkalmazni.
9. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartása tartalmazza:
a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét,
a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, székhelyét, levelezési címét, vezetőjének nevét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét,
a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezését, cégjegyzékszámát, illetve bírósági nyilvántartásba vételének számát, székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon- és faxszámát, elektronikus levelezési címét, vezetőjének nevét,
b) közoktatási intézmény esetén az OM azonosító számot,
c) a nyilvántartásba vételi számot,
d) a nyilvántartásba vétel időpontját,
e) a beszámolási kötelezettség teljesítésének határidejét [9. § (5)],
f) a tervezett felnőttképzési tevékenységnek a 3. § (2) bekezdés szerinti célját, illetve a tervezett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formáját,
g) nyelvi képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert nyelvvizsga megszerzésére irányul-e, a nyelvvizsga szintjét, a nyelv(ek) megnevezését,
g) nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését, valamint azt, hogy a képzés milyen szintű nyelvtudás megszerzésére irányul,
g) nyelvi képzés esetén a nyelv(ek) megnevezését,
h) az államilag elismert nyelvvizsga szervezésének jogosultságát, az akkreditációs számot,
h) a hatósági jellegű képesítésekre felkészítő képzések, valamint az államilag nem elismert képesítést nyújtó szakmai célú képzés esetén a képzés megnevezését, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés megnevezését és azonosítási számát,
i) szakmai célú képzés esetén azt, hogy a képzés államilag vagy nemzetközileg elismert szakképesítés megszerzésére készít-e fel, a szakképesítés megnevezését,
i) általános képzés esetén a képzés megnevezését,
j) államilag elismert szakképesítések esetében a szakmai vizsgáztatás szervezésre való jogosultságot, a jogosultságot megalapozó jogszabály számát, a szakképesítés megnevezését,
k) az akkreditált felnőttképzési program(ok) megnevezését és azonosítási számát,
l) a nyilvántartásból való törlés és a nyilvántartás felfüggesztésének időpontját és okát.
l) a nyilvántartásból való törlés időpontját és okát.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény köteles a nyilvántartásba vételi számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban (jelenléti ív, haladási napló, bizonyítvány stb.), valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írott tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni.
(3) A nyilvántartásba vételi eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(3) A 8. § (1) bekezdésében foglalt bejelentéssel egyidejűleg a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartási jegyzéke nyilvános, azt évente az OKÉV megjelenteti. A nyilvántartás adatait és a mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból - igazgatási-szolgáltatási díj ellenében - másolatot kérhet.
(4) A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium honlapján negyedévente közzéteszi. Ezzel egyidejűleg a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium a felnőttek szakmai képzését folytató intézményekről, valamint a felnőttek szakmai képzésére vonatkozó adatokról tájékoztatást ad az Oktatási Minisztérium számára. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést készíthet, abból - igazgatási-szolgáltatási díj ellenében - másolatot kérhet.
(4) A felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a nyilvántartásba vétel iránti kérelemhez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - másolatot készíthet.
(4) A felnőttképzést folytató intézmények jegyzéke nyilvános, azt a miniszter az általa vezetett minisztérium (a továbbiakban: minisztérium) honlapján havonta közzéteszi. A nyilvántartás adatait és a bejelentéshez mellékelt okiratokat a nyilvántartás helyén egyébként bárki megtekintheti, azokról feljegyzést, illetve - igazgatási szolgáltatási díj ellenében - másolatot készíthet.
(5) A felnőttképzési intézmény jogszabályban előírt módon nyilvántartásba vételétől számítva kétévenként tevékenységéről beszámolót készít, melyet megküld a nyilvántartást vezető számára.

A felnőttképzési intézmények ellenőrzése

10. §
(1) Az OKÉV ellenőrzi, hogy
a) a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban,
b) tevékenysége megfelel-e a jogszabályi, illetve a tanúsítvány kiadása alapjául szolgáló feltételeknek.
(1) A munkaügyi központ ellenőrzi, hogy
a) a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény szerepel-e a nyilvántartásban,
b) tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek.
(1) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény
a) nyilvántartásba vételi kötelezettségének eleget tett-e, így különösen
aa) szerepel-e a nyilvántartásban,
ab) a valóságnak megfelelnek-e a nyilvántartásban szereplő adatok,
ac) eleget tesz-e a 9. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségének,
ad) fennállnak-e továbbra is a nyilvántartásba vétel feltételei,
ae) eleget tett-e a külön jogszabályban meghatározott beszámolási kötelezettségének,
a) bejelentési kötelezettségének eleget tett-e, így különösen
ab) a valóságnak megfelelnek-e a bejelentésben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatok,
b) felnőttképzési tevékenysége megfelel-e a jogszabályi feltételeknek, így különösen, hogy
ba) rendelkezik-e az e törvénynek megfelelő képzési tervvel, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő képzések esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő képzési programmal, és képzéseit ezeknek megfelelően folytatja-e,
ba) rendelkezik-e képzési programmal, az OKJ-ban szereplő szakképesítések megszerzésére felkészítő képzés esetén a vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményeknek megfelelő tárgyi, személyi feltételekkel, képzési programmal, és képzéseit ennek megfelelően folytatja-e,
bb) rendelkezik-e a képzések - képzési programnak megfelelő - lebonyolításához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel,
bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdés szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,
bc) megkötötte-e a képzésben résztvevőkkel az e törvénynek megfelelő tartalmú felnőttképzési, illetve a 20. § (4) bekezdése szerinti szerződést, és személyi adataik kezelése megfelel-e a 28. §-ban foglaltaknak,
bd) vezeti-e megfelelően a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,
bd) szabályszerűen vezeti-e a képzés megvalósításával összefüggő, a 10/A. §-ban előírt dokumentumokat,
be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatók, valamint a ba) pontban meghatározott dokumentumokhoz való hozzáférést,
be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését,
be) biztosítja-e az intézmény felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatókhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést, továbbá nyilvántartási számának a 9. § (2) bekezdésében meghatározott dokumentumokon történő megjelenítését, valamint a tájékoztatók tartalma összhangban áll-e a kínált képzéseken való részvételhez előírt feltételekkel, az akkreditációban foglaltaknak megfelelően a képzési tartalommal, követelményekkel, a megszerezhető képesítésekkel,
bf) biztosítja-e - a 17. § (2) bekezdés alapján - az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának, illetve folyamatának egyénre szabott alakításában.
bf) biztosítja-e a - 17. § (2) bekezdése alapján - az előzetesen megszerzett tudás mérését, értékelését, és ennek eredményét figyelembe veszi-e a képzés tartalmának és folyamatának egyénre szabott alakításában,
bg) az általa meghirdetett, szervezett, illetve folytatott képzés - a 9. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint - szerepel-e a nyilvántartásban,
bg) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.
bh) OKJ-s képzések esetén a gyakorlati foglalkozást a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint folytatja-e.
(2) A felnőttképzési intézmény köteles az ellenőrzés jogszabályban előírt feltételeit biztosítani.
(2) A munkaügyi központ a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben bírságot szab ki, amelynek összege ötvenezer forinttól ötszázezer forintig terjedhet.
(2) Az állami foglalkoztatási szerv a felnőttképzési tevékenységet nyilvántartásba vétel nélkül folytató intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki, és eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.
(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában szerepel a nyilvántartásban, de korábban a felnőttképzési tevékenységét nyilvántartásba vétel nélkül folytatta, az intézménnyel szemben a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról szóló 316/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet 2. §-ának (1) bekezdésében meghatározott minimálbér nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény az ellenőrzés időpontjában nem szerepel a nyilvántartásban - és így tevékenységét jogellenesen végzi -, az intézményt eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől.
(2) Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a bejelentési kötelezettségét elmulasztotta, felszólítja a bejelentés megtételére, és a felszólítással egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösének megfelelő összegű bírságot szab ki. Amennyiben az állami foglalkoztatási szerv az ellenőrzése során azt állapítja meg, hogy a felnőttképzési intézmény a bejelentési kötelezettségének ismételten nem tett eleget, az e bekezdésben meghatározott összegű minimálbér tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.
(3) Az OKÉV hatósági feladatainak ellátása során a szakképesítésért felelős miniszter által meghatalmazott szakértőt vesz igénybe.
(3) Ha a (2) bekezdés szerinti intézmény továbbra is folytatja felnőttképzési tevékenységét, a bírság ismételt kiszabása mellett a munkaügyi központ az intézményt a képzési tevékenységtől eltiltja.
(3) A (2) bekezdés szerinti intézmény a jogellenes tevékenység észlelésétől számított két évig nyilvántartásra vonatkozó kérelmet nem nyújthat be.
(4) Egyebekben az OKÉV ellenőrzési hatáskörére az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) Az eltiltást kimondó határozatot a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni.
(4) Az eltiltást kimondó határozatot a minisztérium hivatalos lapjában és honlapján közzé kell tenni.
(4) A tevékenységfolytatási tilalmat kimondó határozatot a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben és a miniszter által vezetett minisztérium honlapján közzé kell tenni.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben a munkaügyi központ a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium által vezetett országos szakértői nyilvántartásba felvett szakértő véleményének beszerzését követően húszezer forinttól kettőszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv a minisztérium által vezetett országos szakértői nyilvántartásba felvett szakértő véleményének beszerzését követően húszezer forinttól kettőszázezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv - a Ket. 58. §-a (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott esetben a minisztérium által vezetett országos felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően - a (2) bekezdésben meghatározott Korm. rendelet szerinti havi minimálbér másfélszeresétől hét és félszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre eltiltja a felnőttképzési tevékenységtől és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv - szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően - a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Amennyiben a felnőttképzési intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, illetve ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően látja el, vagy a felnőttképzési tevékenységét az állami foglalkoztatási szerv tiltó határozata ellenére folytatja, vele szemben az állami foglalkoztatási szerv - szükség esetén a 4. § (5) bekezdése szerinti felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő véleményének a beszerzését követően - a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szabhat ki, figyelemmel a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre. Ha a felnőttképzést folytató intézmény bírságolására azért került sor, mert tevékenységét a tiltó határozat ellenére tovább folytatja, az állami foglalkoztatási szerv bírságot megállapító határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díjnak, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költségnek a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére. Ha a felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést az állami foglalkoztatási szerv határozata alapján nem szünteti meg, vagy a felnőttképzési tevékenységet jogellenesen tovább folytatja, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, az állami foglalkoztatási szerv egy évre, a (6) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két évre eltiltja a felnőttképzési tevékenység folytatásától, és az erre vonatkozó határozatát a (4) bekezdés szerint közzéteszi.
(6) A bírság kiszabására vonatkozó szabályokat a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) A bírság kiszabására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(6) Az állami foglalkoztatási szerv a 10. § (1) bekezdésének bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara - külön jogszabályban meghatározottak szerint történő - bevonásával látja el.
(6) A felnőttképzési intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:
a) nem köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,
a) nem, vagy nem e törvény rendelkezései szerint köti meg a 20. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést,
b) nem rendelkezik a 16. § (2) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,
c) a felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja, attól a képzésben részt vevő hozzájárulása nélkül jelentősen eltér,
d) a 9. § (2) bekezdésében foglalt kötelezettségeinek nyolc napon belül nem tesz eleget.
e) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról,
f) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot.
(7) A munkaügyi központ által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA foglalkoztatási alaprészének iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célú keretét illeti meg.
(7) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.
(7) A bírság kiszabására vonatkozó szabályokat a miniszter rendeletben állapítja meg.
(7) Az állami foglalkoztatási szerv a külön jogszabályban meghatározott esetekben a felnőttképzést folytató intézmény tevékenységét felfüggeszti, illetve az intézményt a nyilvántartásból törli.
(7) Az állami foglalkoztatási szerv a jogszabályban meghatározott esetekben a felnőttképzést folytató intézményt a nyilvántartásból törli.
(8) A munkaügyi központ ellenőrzési tevékenységére az Áe. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott határozat ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.
(8) A munkaügyi központ ellenőrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni. A munkaügyi központ által hozott döntés ellen benyújtott fellebbezést a Foglalkoztatási Hivatal bírálja el.
(8) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(8) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.
(8) Az állami foglalkoztatási szerv az (1) bekezdés bh) alpontjában meghatározott ellenőrzési tevékenységét a gyakorlati foglalkozás helye szerint illetékes területi gazdasági kamara - külön jogszabályban meghatározottak szerint történő - bevonásával látja el.
(9) Az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési tevékenységére a Ket. hatósági ellenőrzésre vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.
(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot az MPA lebonyolítási számlájára kell befizetni. A befizetett bírság teljes összege az MPA képzési alaprészét illeti meg.
(9) Az állami foglalkoztatási szerv által kiszabott bírságot a Nemzeti Foglalkoztatási Alap lebonyolítási számlájára kell befizetni.
10/A. §   A felnőttképzési intézménynek a képzésben részt vevő felnőttel megkötött felnőttképzési szerződésben vállalt képzés teljesítésével összefüggésben az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,
b) a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához - a résztvevő oldaláról - szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,
c) a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,
f) a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.
10/A. §   A felnőttképzési intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - az állami foglalkoztatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, illetve konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel esetlegesen elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumot,
b) a képzésben részt vevő felnőtt Fktv. 28. §-a alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához - a résztvevő oldaláról - szükséges feltételek meglétét igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzési intézmény által hitelesített másolatait,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét, illetve a képzés elvégzését igazoló bizonyítványának (oklevél, tanúsítvány, igazolás stb.) annak kiállítója által hitelesített másolatát, illetve a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló (alvállalkozói, megbízási, bérleti stb.) szerződések egy eredeti példányát,
f) a 28. § (2) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát.

A regionális képző központok

A regionális munkaerő-fejlesztő és képző központok

11. §
(1) A felnőttképzési feladatok ellátása érdekében az oktatási miniszter regionális munkaerő-fejlesztő és képző központokat (a továbbiakban: képző központ) működtet.
(1) Az emberi erőforrás fejlesztése országos és regionális feladatainak ellátása érdekében a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter regionális képző központokat (a továbbiakban: képző központ) létesít és működtet. A képző központ szervezeti és működési szabályzatát a miniszter hagyja jóvá.
(2) A képző központ központi költségvetési szerv.
(3) Az oktatási miniszter látja el a képző központok felügyeletét és gyakorolja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott fenntartói jogokat. A képző központ alapszintű működési költségeit az állami költségvetés biztosítja.
(3) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter látja el a képző központok felügyeletét és gyakorolja az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben meghatározott fenntartói jogokat. A képző központ alapszintű működési költségeit az állami költségvetés biztosítja.
(4) A képző központ alapfeladatként
a) ellátja a központi képzési programokban meghatározott rétegek képzését,
b) közreműködik a foglalkoztatást elősegítő képzések lebonyolításában,
b) közreműködik a foglalkoztatást elősegítő, valamint új munkahelyek létrehozását támogató képzések lebonyolításában,
c) ellátja a szakképzési törvényben számára meghatározott feladatokat,
d) részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban,
d) részt vesz felnőttképzési nemzetközi programokban, valamint az európai közösségi forrásokból támogatott, az emberi erőforrás fejlesztését célzó programok előkészítésében és kivitelezésében,
e) felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújthat.
f) a munkaerőpiaci szempontból hátrányos helyzetűek felzárkóztatását szolgáló képzéseket szervez, és részt vesz ilyen programok fejlesztésében,
g) távoktatási hálózatok kiépítésével ellátja a nem formális tanulást folytatni szándékozók szakmai támogatását.
(5) A képző központ a (4) bekezdésben meghatározott feladatain túl regionális tananyagfejlesztő és konzultációs központként is működik.

III. RÉSZ
A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

A felnőttképzést folytató intézmények akkreditációja

12. §
(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat.
(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik akkreditálásukat. Az intézményi akkreditáció célja - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - annak biztosítása, hogy az intézmény az általa meghirdetett felnőttképzési tevékenységet az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.
(2) A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
(2) A Felnőttképzési Akkreditáló Testület (a továbbiakban: FAT) akkreditációs eljárás lefolytatása alapján kiadja az akkreditációs tanúsítványt.
(3) Az akkreditációs eljárás feltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény rendelkezzen a 14. §-ban szereplő szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel, valamint hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal, valamint a 14. §-ban szereplő, a szakmai tanácsadó testület által jóváhagyott éves képzési tervvel rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá, hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson.
(3) Az akkreditációs eljárás alapfeltétele, hogy a felnőttképzést folytató intézmény legalább egy, általa már megvalósított akkreditált képzési programmal rendelkezzen, továbbá hogy a képzés mellett felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatást is nyújtson. Nem kaphat intézményakkreditációt az a felnőttképzést folytató intézmény, amelynek vezető tisztségviselője az intézményakkreditációs kérelem benyújtását megelőző két éven belül olyan felnőttképzési tevékenységet folytató intézmény vezető tisztségviselője volt, amelynek akkreditációját a FAT jogerős határozatával visszavonta.
(4) A felnőttképzést folytató intézmény akkreditációja négy év elteltével érvényét veszti.
(4) A felnőttképzést folytató intézményakkreditációja négy év elteltével érvényét veszti.
(4) A felnőttképzést folytató intézményakkreditációja négy év elteltével hatályát veszti.
(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmét a FAT-hez kell benyújtania.
(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az NFI-hez kell benyújtania.
(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez kell benyújtania.
(5) A felnőttképzést folytató intézménynek az akkreditáció iránti kérelmet az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez kell benyújtania.
(6) Más törvény felhatalmazása alapján az e törvény szerinti intézmény-akkreditációnak tekinthető eljárásban, az abban meghatározott tevékenység folytatására feljogosított felnőttképzést folytató intézmény esetén, a FAT - külön jogszabály keretei között - az e § szerinti eljárás alóli részbeni vagy teljes mentesítéssel adja ki az intézmény-akkreditációra vonatkozó tanúsítványt.
(6) Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált intézmény - a felsőoktatási intézmények kivételével - az intézményakkreditációt bejelenti az NFI-nél. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az intézményakkreditációra vonatkozó tanúsítványt.
(6) Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált intézmény - a felsőoktatási intézmények kivételével - az intézményakkreditációt bejelenti az állami szakképzési és felnőttképzési intézetnél. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja az intézményakkreditációra vonatkozó tanúsítványt.
(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzést, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzést folytató felsőoktatási intézmények - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzék szerinti felsőoktatási intézmények számára - akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül - intézményakkreditációs tanúsítványt ad ki.
(7) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.
(7) Az Oktatási Minisztérium - az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató akkreditált felsőoktatási intézmények jegyzékét megküldi az NFI-nek.
(7) Amennyiben a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtása keretében történő felnőttképzési tevékenységét akkreditáltatni kívánja, az akkreditáció iránti kérelmében a valamely EGT-állam által elismert minősítési rendszer igazolása esetén kizárólag azoknak a követelményeknek való megfelelést szükséges igazolnia, amelyeket az adott állam követelményei nem tartalmaznak.
(8) Az intézményakkreditációra való felkészülés céljából a kormányrendeletben foglaltak szerint - indokolt és kivételes esetben különösen a fogyatékkal élők, a halmozottan hátrányos helyzetű személyek, valamint a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó személyek képzését vállalók részére - feltételes intézményakkreditáció adható ki.
(8) A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le.
(9) Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(9) A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző intézmény intézmény-akkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézmény-akkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(9) A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - szakképző intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(9) Az intézményakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás esetén az intézménynek bejelentési kötelezettsége áll fenn.
(9) A FAT a közoktatási feladatot ellátó - más jogszabályban meghatározott - közoktatási intézmény intézményakkreditációs kérelme esetén egyszerűsített eljárást folytat le. Az egyszerűsített intézményakkreditációs eljárás alapjául szolgáló egyéb esetek körét és az eljárás részletes szabályait kormányrendelet határozza meg.
(10) Az akkreditációs eljárásért a felnőttképzést folytató intézmény külön jogszabályban meghatározott eljárási díjat köteles fizetni.
12/A. §
(1) Ha a felnőttképzést folytató intézmény az intézményakkreditációs tanúsítvány adataiban bekövetkezett változás átvezetését a jogszabályban meghatározott határidőben nem kezdeményezi, vele szemben a FAT bírságot szab ki. A bírság mértékét és a fizetési kötelezettség részletes szabályait kormányrendelet állapítja meg. Amennyiben az intézmény az adatváltozásnak a tanúsítványon való átvezetését a FAT bírságot megállapító határozata ellenére továbbra sem kezdeményezi, a FAT az intézményakkreditációt visszavonja.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezéseket az adatváltozásnak a programakkreditációs tanúsítványon történő átvezetésére is alkalmazni kell.
12/B. §
(1) Az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a támogatott képzéseiről az állami szakképzési és felnőttképzési szervnek kizárólag elektronikus úton
a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számára, intézményakkreditációs lajstromszámára,
b) a képzés megnevezésére,
c) a képzési csoport
ca) képzésének első képzési napjára,
cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,
cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára,
cd) résztvevőinek a támogatott és a nem támogatott személyek szerinti bontásban meghatározott számára,
d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,
e) akkreditált képzési program esetén az akkreditációs lajstromszám feltüntetésére, akkreditált program hiányában e tény megjelölésére
vonatkozó adatokat szolgáltatja.
(2) A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.
(3) A felnőttképzést folytató intézmény
a) az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig,
b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének
ba) az (1) bekezdés ca) és cd) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,
bb) az (1) bekezdés cb) és cc) pontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpont bekövetkezéséig
köteles eleget tenni.
(4) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv az (1)-(2) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról - a FAT 13. § szerinti, az akkreditált felnőttképzést folytató intézményekkel kapcsolatos ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított öt évig kezeli.
(5) Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv - a (3) bekezdésben foglalt cél megvalósulása érdekében - folyamatos hozzáférést biztosít a FAT számára a nyilvántartás adataihoz.

A Felnőttképzési Akkreditáló Testület

13. §
(1) A felnőttképzési tevékenységet végző intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjának elvégzésére az oktatási miniszter létrehozza a FAT-et.
(1) A felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációjáról a FAT a kérelem előterjesztésétől számított 60 napon belül dönt. A FAT határozata ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként az Áe. szabályait kell megfelelően alkalmazni.
(1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről annak az NFI-hez történő megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni.
(1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről annak az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez történő megérkezése napjától számított 60 napon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani. Az akkreditációs eljárásra egyébként a Ket. szabályait kell alkalmazni.
(1) A FAT a felnőttképzést folytató intézmények és a felnőttképzési programok akkreditációja iránti kérelemről közigazgatási hatósági eljárás keretében két hónapon belül dönt. A FAT döntése ellen a miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.
(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az akkreditáció visszavonásáról.
(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén - az erre okot adó körülmény feltárásától számított - egy évig a felnőttképzési intézmény intézmény-akkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel program-akkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.
(2) A FAT ellenőrzi az akkreditált felnőttképzést folytató intézmények felnőttképzési tevékenységét, és az ellenőrzés eredményéhez képest dönt az intézményi, illetve a program akkreditációjának visszavonásáról. Az akkreditáció visszavonása esetén - az erre okot adó körülmény feltárásától számított - egy évig a felnőttképzési intézmény intézményakkreditáció iránti, valamint ugyanazon tartalommal és megnevezéssel programakkreditáció iránti kérelmet nem nyújthat be.
(3) A FAT független szakmai testület.
(4) A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait az oktatási miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességűek, valamint a fogyatékossággal élők beilleszkedéséért felelős miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyek, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül.
(4) A FAT-nak legfeljebb 20 tagja lehet. A FAT tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel 3 éves időtartamra az oktatáspolitikáért, a foglalkoztatáspolitikáért és a megváltozott munkaképességű, valamint a fogyatékossággal élő személyek beilleszkedéséért, továbbá az informatikáért és hírközlésért felelős miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyek, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzést folytató intézmények képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül.
(4) A FAT legfeljebb 17 tagból áll. Tagjait a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel kétéves időtartamra. A FAT a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter, a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter, a gazdasági és közlekedési miniszter, az informatikai és hírközlési miniszter, az oktatási miniszter, az esélyegyenlőségi tárca nélküli miniszter által a minisztérium képviseletére kijelölt személyekből, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselői, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül felkért személyekből áll.
(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter kéri fel - az elnök kivételével - hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül felkért személyekből áll.
(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter nevezi ki - az elnök kivételével - hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül kinevezett személyekből áll. Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, a társadalmi szervezet ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.
(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter nevezi ki - az elnök kivételével - hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint az egyházak, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül kinevezett személyekből áll. Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.
(4) A FAT legfeljebb 15 tagból áll. Tagjait a miniszter nevezi ki - az elnök kivételével - hároméves időtartamra. A FAT a miniszter, valamint a vallási közösségek, a gazdasági kamarák, a munkaadók, a munkavállalók, a helyi önkormányzatok, a felnőttképzési szakmai szervezetek képviselőiből, továbbá a felnőttképzés elismert szakértői közül kinevezett személyekből áll. Nem lehet a FAT tagja, aki e törvény 3. § (1) bekezdés b) pontjában foglalt felnőttképzést folytató szervezetnek, illetve e szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, az egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.
(5) A FAT tagjainak névsorát az Oktatási Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(5) A FAT tagjainak névsorát a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(5) A FAT tagjainak névsorát a minisztérium hivatalos lapjában közzé kell tenni.
(5) A FAT tagjainak névsorát a Magyar Közlöny mellékleteként megjelenő Hivatalos Értesítőben közzé kell tenni.
(6) A FAT elnökét - a tagok közül - az oktatási miniszter kéri fel három éves időtartamra.
(6) A FAT elnökét - a tagok közül - a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter kéri fel három éves időtartamra.
(6) A FAT elnökét - a tagok közül - a miniszter kéri fel négyéves időtartamra.
(6) A FAT elnökét - a tagok közül - a miniszter nevezi ki négyéves időtartamra.
(7) A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja a MAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.
(7) A FAT működése során figyelembe veszi a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság (a továbbiakban: MFAB) határozatait és javaslatait, továbbá biztosítja az MFAB képviselőjének a testületi üléseken tanácskozási joggal történő részvételét.
(8) Az oktatási miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.
(8) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.
(8) A miniszter törvényességi felügyeletet gyakorol a FAT működése felett.
(2a) A FAT ellenőrzi, hogy az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét teljesíti-e, képzéseit az e § szerint szolgáltatott adatokban foglaltaknak megfelelően folytatja-e, valamint, hogy a képzés az ellenőrzés lefolytatásának időpontjában időarányosan megvalósul-e.
(2b) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a 12/B. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti, a képzést nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 12/B. § (1) bekezdés cb) pontjában jelzett óraszám szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat, a FAT vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege nyolcszorosának megfelelő összegű bírságot szab ki. A FAT által kiszabott bírságot postai készpénz-átutalási megbízással vagy banki átutalással kell megfizetni az állami szakképzési és felnőttképzési szerv Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára.
(2c) Ha az akkreditált felnőttképzést folytató intézmény a (2b) bekezdés szerinti jogszabálysértést a FAT bírságot megállapító határozata ellenére ismételten elköveti, a FAT az intézmény akkreditációját visszavonja.
(2d) A FAT a támogatott képzések ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján - értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.
(2e) A FAT az akkreditáció visszavonásának tényét honlapján feltünteti.

Szakmai tanácsadó testület

14. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény szakmai munkájának, a képzés színvonalának folyamatos biztosítása, a felhasználók igényeinek megfelelő minőség biztosítása érdekében szakmai tanácsadó testülete(ke)t hozhat létre.
(2) A szakmai tanácsadó testület legalább 5 főből áll. Tagjai az intézmény oktatói, az intézmény fő képzési profiljának megfelelő szakmai testületek, továbbá a munkaadók képviselői. A felnőttképzést folytató intézménnyel munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló tagok aránya nem haladhatja meg az 1/3-ot.
(2) A szakmai tanácsadó testület legalább 3 főből áll, melynek összetételét a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjának szabályairól szóló kormányrendelet határozza meg.
(3) A szakmai tanácsadó testület feladatai:
a) véleményezi a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét, kétéves beszámolóját, arról állást foglal,
a) jóváhagyja a felnőttképzést folytató intézmény éves képzési tervét és kétéves beszámolóját,
b) közreműködik a felnőttképzést folytató intézmény minőségbiztosítási rendszerének kialakításában,
c) segíti a felnőttképzést folytató intézmény szakmai nyilvánosságának, valamint közönségkapcsolatainak kialakítását.
(4) A szakmai tanácsadó testület ügyrendjét maga határozza meg.

Az éves képzési terv

15. §
(1) Az éves képzési terv tartalmazza a tervezett képzéseket, a képzések célcsoportját, a finanszírozás forrásait, a felnőttképzést folytató intézmény által végzett képzésekhez szükséges személyi-tárgyi feltételek biztosításának módját.
(2) Az éves képzési tervet a képzésben érdekeltek számára hozzáférhetővé kell tenni.
(3) Szakmai tanácsadó testület működése esetén az éves képzési terv teljesüléséről a felnőttképzést folytató intézmény a szakmai tanácsadó testületnek évente köteles beszámolni.

A képzési program tartalma és akkreditációja

16. §
(1) Felnőttképzést csak képzési program alapján lehet folytatni.
(2) A képzési program tartalmazza:
a) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
b) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
c) a tervezett képzési időt,
d) a képzés módszereit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás stb.),
d) a képzés formáit (egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás),
e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét,
e) a tananyag egységeit (moduljait), azok célját, tartalmát, terjedelmét, a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,
f) a maximális csoportlétszámot,
g) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszer leírását,
h) a képzésről, illetve a képzés egyes egységeinek (moduljainak) elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
i) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, ezek biztosításának módját.
(3) A képzési program moduláris felépítésű is lehet.
(3) Az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló, valamint az akkreditált képzési program felépítése moduláris szerkezetű.
17. §
(1) A képzési programnak igazodnia kell a képzésben részt vevő felnőttek eltérő előképzettségéhez és képességeihez.
(2) A képzésre jelentkező felnőtt kérheti tudásszintjének előzetes felmérését, amelyet a felnőttképzést folytató intézmény köteles értékelni és figyelembe venni.
18. §   A felnőttek képzése nyitott képzés, illetve távoktatás formájában is megszervezhető.
19. §
(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását.
(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A program-akkreditáció célja, hogy - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.
(1) A 8. §-ban meghatározott nyilvántartásban szereplő felnőttképzést folytató intézmények külön jogszabályban meghatározott feltételek alapján kérhetik képzési programjaik akkreditálását. A programakkreditáció célja, hogy - a képzésben részt vevő felnőttek és egyéb érintettek érdekében - a képzési program biztosítsa a megszerezni kívánt kompetenciának az akkreditációra vonatkozó külön jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelmények szerint történő elsajátítását.
(2) A FAT akkreditációs eljárás lefolytatása alapján külön jogszabály keretei között megállapítja a program-akkreditáció érvényességének határidejét és kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt.
(2) A programakkreditáció érvényességének időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(2) A programakkreditáció hatályának időtartama legalább 2, legfeljebb 5 év lehet. A FAT a programakkreditáció alapjául szolgáló feltételek fennállása esetén kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(3) Más törvény felhatalmazása alapján akkreditált vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programok esetén külön jogszabályban meghatározottak szerint a képzési programot a FAT-hoz be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT kiadja a program-akkreditációs tanúsítványt.
(3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot - az akkreditált felsőoktatási program kivételével - az NFI-hez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot - az akkreditált felsőoktatási program kivételével - az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot az állami szakképzési és felnőttképzési intézethez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(3) A más törvény felhatalmazása alapján akkreditált, vagy hatósági jogkörben engedélyezett képzési programot az állami szakképzési és felnőttképzési szervhez be kell jelenteni. A bejelentés alapján a FAT az akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül kiadja a programakkreditációs tanúsítványt.
(4) Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(4) Az Oktatási Minisztérium - az Ftv. 7. §-ának (10) bekezdésében foglaltakra tekintettel - az e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységgel összefüggő akkreditált felsőoktatási programok jegyzékét megküldi az NFI-nek.
(5) Az egyházi felnőttképzési intézmények és képzési programjaik akkreditálása során a hittudományokra, illetve kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(6) A felsőoktatási intézmények nyilvántartását vezető szerv a szakirányú továbbképzési programok, illetve az Ftv. 56. §-ának (1) bekezdésében meghatározott költségtérítéses képzési programok - külön jogszabályban meghatározott tartalmú - jegyzékét megküldi a FAT részére. A FAT a jegyzékben feltüntetett képzési programokra vonatkozóan - akkreditációs eljárás lefolytatása nélkül - programakkreditációs tanúsítványt ad ki.

A felnőttképzési szerződés

20. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt.
(1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt felnőttképzési szerződést köt. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján kötött felnőttképzési szerződés.
(2) A felnőttképzési szerződés tartalmazza:
a) a képzéssel megszerezhető képzettséget vagy kompetenciát,
b) a rész vevő teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját,
c) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését,
d) a képzési díj - beleértve a vizsgadíj - mértékét,
e) a részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
f) mindazt, amit jogszabály előír.
(2) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a képzés célját, a képzéssel megszerezhető (szak)képesítést, illetőleg az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)-j) pontjaiban meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdésének f)-i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
a) a képzésre vonatkozóan a 9. § (1) bekezdés f)-i) pontjában meghatározott tartalmú adatokat, továbbá OKJ-s képzés esetén ennek azonosító számát, általános, valamint nem OKJ-ban szereplő képesítés megszerzésére irányuló szakmai célú képzés esetén az elsajátítható ismereteket, kompetenciákat,
b) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben résztvevőt érintő következményeket,
c) az elméleti tanórákról, a gyakorlati foglalkozásokról, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét, és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,
d) a képzés helyét, időtartamát, ütemezését, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
e) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,
e) a gyakorlati foglalkozás helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben keletkezett esetlegesen biztosított juttatásokat,
f) a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
f) a vizsga szervezésének módját, formáját; OKJ szerinti, hatósági, illetve nyelvi képzés esetén a javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
g) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
g) a képzési díj - külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
g) egy összegben - az előzetesen megszerzett tudás beszámításával - a képzési díj, továbbá külön kiemelten a vizsgadíj és az esetlegesen szükséges pótvizsga díjának mértékét, a díjfizetés módját, ütemezését,
h) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
h) állami, illetve európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén
ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására, valamint
h) állami, vagy európai uniós források terhére támogatásban részesülő képzés esetén
ha) a támogatás tényét, megnevezését, a támogatás összegét,
hb) a támogatásban részesülő felnőttképzési intézmény kötelezettségvállalását a 21. § (3) bekezdésének a) pontjában meghatározott feltétel biztosítására,
i) mindazt, amit más kormányrendelet előír.
i) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit,
i) a képzésben részt vevő felnőtt és a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit, így különösen a képzésből való kimaradás esetén megfizetendő díj mértékét, a szolgáltatás díjának késedelmes megfizetése vagy a díjfizetés elmaradásának következményeit,
j) mindazt, amit más kormányrendelet előír.
j) mindazt, amit külön kormányrendelet előír,
j) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, vagy a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket,
k) a felnőttképzési intézmény nyilvántartásba vételének elmaradásával, illetve a tevékenysége folytatásának megtiltásával összefüggésben keletkezett, a szolgáltatás igénybevevőjét ért kár viselésére vonatkozó rendelkezéseket.
k) szerződésszegés esetén a szolgáltatás igénybevevője részére a tájékoztatás lehetőségét a panasztétel, a jogorvoslat tekintetében,
l) mindazt, amit külön kormányrendelet előír.
(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni, és öt évig a felnőttképzést folytató intézmény köteles megőrizni.
(3) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni.
(4) A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény 52. §-a (2) bekezdésében meghatározott képzési szerződést felnőttképzési szerződésként el kell fogadni.
(4) A (2) és (3) bekezdésekben meghatározottak alapján a felnőttképzési intézménynek azon résztvevőkkel is - a polgári jog általános szabályai szerint - szerződést kell kötnie a képzésre vonatkozóan, akik a tankötelezettségük teljesítése, illetve iskolarendszerű képzésben való részvételük mellett felnőttképzésben is részt vesznek. Tanköteles tanulóval államilag elismert szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre felnőttképzési szerződés nem köthető.

Az élethosszig tartó tanulás feltételeinek biztosítása

20/A. §
(1) A digitális írástudás megszerzése minden a 21. § (2)-(3) bekezdés szerinti forrásból támogatott, összességében legalább 240 órát meghaladó időtartamú - ezt nem meghaladó időtartam esetében külön rendeletben meghatározott - felnőttképzési program tartalmának kötelező része, függetlenül attól, hogy általános, nyelvi vagy szakmai képzés valósul-e meg e törvény keretei között.
(1) A 21. § (2)-(3) bekezdés szerinti forrásból támogatott, összességében legalább 240 órát meghaladó időtartamú képzési programot a digitális írástudás megszerzését szolgáló, a (2) bekezdés szerinti képzési modulokat tartalmazó képzési programmal együtt kell megvalósítani. A digitális írástudás képzési programjához szükséges pénzügyi forrást a támogatásban részesülő képzési program terhére kell biztosítani.
(2) A digitális írástudás megszerzéséhez szükséges ismeretek és kompetenciák körét az Európai Számítógép-használói Jogosítvány „Internet és kommunikáció” valamint „Operációs rendszerek” moduljai írják le. Az egyéb szükséges ismeretek és kompetenciák meghatározását, valamint azon felnőttképzési programok körét, amelyek esetében 240 órát meg nem haladó időtartamú képzés esetében is kötelező a digitális írástudás megszerzése, a miniszter az informatikáért felelős miniszterrel, valamint az oktatásért felelős miniszterrel egyetértésben rendeletben határozza meg.
(2) A digitális írástudás megszerzéséhez szükséges ismeretek és kompetenciák körét az Európai Számítógéphasználói Jogosítvány „Internet és kommunikáció”, valamint „Operációs rendszerek” moduljai írják le.

IV. RÉSZ
FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSOK

A támogatások általános szabályai

21. §
(1) A magyar állampolgárságú felnőtt részére nyújtott felnőttképzést az állam az e törvény IV. részében foglalt rendelkezések szerint támogatja.
(1) A felnőttképzést az állam a 22-27. §-okban foglaltak szerint támogatja.
(2) A felnőttképzés támogatásának államháztartási forrásai:
a) a központi költségvetés,
b) a szakképzési hozzájárulásnak a felnőttképzésre elszámolható része,
c) a Munkaerőpiaci Alap (a továbbiakban: MPA) foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei,
c) az MPA foglalkoztatási, fejlesztési és képzési alaprészei,
c) az MPA foglalkoztatási és képzési alaprészei,
c) a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprészei,
d) külön jogszabályban meghatározott adókedvezmények.
(2) A felnőttképzés támogatásának forrásai
a) a központi költségvetés, amelynek részét képezi a Nemzeti Foglalkoztatási Alap (a továbbiakban: NFA) foglalkoztatási és képzési alaprésze,
b) a szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része, valamint
c) az európai uniós források.
(3) A szomszédos államokban élő magyarok számára a 26. § (2)-(4) bekezdésében foglaltak szerint nyújtható támogatás.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely
a) rendelkezik a FAT által kiállított intézményakkreditációs tanúsítvánnyal, és
b) a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott, valamint az európai uniós források terhére - a (4) és (5) bekezdésben meghatározott kivétellel - kizárólag olyan felnőttképzési intézmény támogatható, amely
a) a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, érvényes intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és
a) a támogatás teljes időtartama alatt biztosítja, hogy a FAT által kiállított, hatályos intézményakkreditációs tanúsítvánnyal rendelkezzen, és
b) a külön jogszabályban előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettségét teljesítette.
c) a 28/A. (1) bekezdése szerinti adatszolgáltatását teljesítette.
(4) A 22. § és a 26. § alapján - a fogyatékkal élő felnőttek képzése kivételével - az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén támogatás kizárólag azon felnőttképzést folytató intézmény számára nyújtható, amely vállalja, hogy a képzés befejezését követően a támogatott képzésben részt vevő munkanélküli felnőtt foglalkoztatásáról, illetve foglalkoztatott felnőtt esetén továbbfoglalkoztatásáról gondoskodik.
(4) A 22. § és a 26. § alapján - a fogyatékkal élő felnőttek képzése kivételével - az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén támogatás kizárólag azon felnőttképzést folytató intézmény számára nyújtható, amely vállalja, hogy a képzés befejezését követően a támogatott képzésben részt vevő álláskereső felnőtt foglalkoztatásáról, illetve foglalkoztatott felnőtt esetén továbbfoglalkoztatásáról gondoskodik.
(4) A (3) bekezdés a) pontjában meghatározott feltétel a 29. § 13. pontjában meghatározott belső képzések támogatása esetében nem alkalmazható.
(5) A felnőttképzést folytató intézmény (4) bekezdésben meghatározott kötelezettségének a mértékével, a teljesítés módjával és ellenőrzésével összefüggő részletes szabályokat, valamint a kötelezettség megszegésének jogkövetkezményeit külön jogszabály állapítja meg.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés - külön jogszabályban meghatározottak szerint - részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott feltételt a szakképzési hozzájárulásra kötelezett saját munkavállalói részére a szakképzési hozzájárulás terhére szervezett képzés költségei elszámolása során akkor kell alkalmazni, ha a képzés részben vagy egészben külső képzés formájában valósul meg.
(6) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a - külön jogszabályban meghatározott - rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.
(6) A (2) bekezdésben meghatározott források terhére nyújtott képzési célú támogatások esetében a - külön jogszabályban meghatározott - rész-szakképesítés nem minősül az első, állam által elismert szakképesítésnek.
(7) A (3) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy
c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.
(7) A (2) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja, vagy
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, illetőleg hontalan, vagy
c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült vagy menedékes jogállású.
(8) A (2) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott - amennyiben az nem a felnőttképzést folytató intézmény - a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.

Felnőttképzési normatív támogatás

22. §
(1) Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint a fogyatékos felnőttek képzéséhez.
(1) Az állam a költségvetési törvényben meghatározott mértékű felnőttképzési normatív támogatást nyújt a felnőttképzést folytató intézményben folyó,
a) az első, állam által elismert, az Országos Képzési Jegyzékben szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben részt vevő felnőtt, valamint
b) a fogyatékos felnőtt általános, nyelvi és szakmai képzéséhez.
(1) Az állam a felnőttképzéshez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújt. Ennek keretében a külön jogszabályban meghatározott feltételek szerint teljesen vagy részben díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó,
a) az első, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést a felnőtt számára,
b) az általános, nyelvi és szakmai képzést a fogyatékkal élő felnőtt számára,
c) a második, állam által elismert, az OKJ-ban szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló képzést az 50 év feletti felnőtt számára.
(1) Az állam a fogyatékkal élő felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékkal élők számára - a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a külön jogszabályban meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint - díjmentesen biztosítja a felnőttképzést folytató intézményben folyó, szakmai, nyelvi és általános képzést.
(2) Az oktatási miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározhatja azon felnőttek további körét, akik képzéséhez az állam a költségvetési törvényben meghatározott felnőttképzési normatív támogatást nyújthat.
(2) A foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározhatja azon felnőttek további körét, akik képzéséhez az állam a költségvetési törvényben meghatározott felnőttképzési normatív támogatást nyújthat.
(2) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
(3) Az oktatási miniszter javaslatára a Kormány évente meghatározza az (1)-(2) bekezdés szerint felnőttképzési normatív támogatásban részesíthető felnőttek összlétszámát.
(3) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztériummal a felnőttképzési támogatásról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
(3) Általános, nyelvi, valamint az OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzés esetén a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.
(4) Felnőttképzési normatív támogatásban kizárólag a 12. § szerint akkreditált és - külön jogszabályban meghatározottak szerint - az Oktatási Minisztériummal a felnőttképzés támogatásáról szóló megállapodást megkötött felnőttképzést folytató intézmény részesülhet.
(4) Fogyatékos felnőttek képzése esetén a normatív támogatás igénybevételének - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.
(4) Fogyatékkal élő felnőttek általános, nyelvi, illetve OKJ-ban nem szereplő szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzése esetén - a (3) bekezdésben foglaltakon túl - a normatív támogatás igénybevételének feltétele a felnőttképzést folytató intézmény képzési programjának akkreditálása is.
(4) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékkal élő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
(5) Az (1) bekezdés alapján támogatás nyújtható olyan nem magyar állampolgárnak is, aki Magyarországon bevándorlási vagy letelepedési engedéllyel, illetve az Európai Gazdasági Térségről szóló egyezményben részes tagállam állampolgáraként tartózkodási engedéllyel rendelkezik.
(5) Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)-(4) bekezdés alapján. Az értelmi, halmozottan fogyatékos, autista személyek általános célú képzésére a korlátozás nem vonatkozik.
(5) Fogyatékkal élő felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)-(4) bekezdés alapján. Az értelmi, súlyosan-halmozottan fogyatékos, autista személyek általános célú képzésére a korlátozás nem vonatkozik.
(6) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő felnőttek száma nem éri el a külön jogszabályban meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény a külön jogszabályban meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
23. §
(1) Jogszabályi előírás alapján költségvetési támogatásban részesíthető azon felnőttek képzése, akiknek a továbbképzésére a közfeladatok magasabb szintű ellátása érdekében van szükség.

Foglalkoztatást elősegítő képzések támogatása

24. §
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az MPA terhére támogatásban részesíthető.
(1) A foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (a továbbiakban: Flt.) 14. §-ában meghatározott esetekben és feltételekkel a felnőtt képzése az NFA terhére támogatásban részesíthető.
(2) E paragrafus alapján kizárólag a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézményben tanuló felnőtt képzése részesíthető támogatásban.
(2) Az (1) bekezdés alapján a 12. § szerint akkreditált felnőttképzést folytató intézmény, továbbá a 29. § 13. pontja szerinti belső képzést biztosító intézmény által szervezett képzésben részt vevő felnőtt képzése támogatható.

Saját munkavállaló képzésének támogatása

25. §   A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló 2001. évi LI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja.
25. §   A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló 2003. évi LXXXVI. törvényben meghatározott módon és mértékben támogathatja.
25. §   A munkavállaló felnőtt képzését a munkaadó az Szht.-ban meghatározott módon és mértékben támogathatja.

A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása

A felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatása

26. §   A felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének támogatására az oktatási miniszter - az OFkT véleményének kikérésével - a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények számára a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprésze terhére pályázatot írhat ki, és dönt támogatásukról.
26. §   Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés, valamint a felnőttképzés technikai feltételei fejlesztésének a Munkaerőpiaci Alap fejlesztési és képzési alaprészéből történő támogatását a szakképzési hozzájárulásról és a képzési rendszer fejlesztésének támogatásáról szóló törvény tartalmazza.
26. §   Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített keretéből történő támogatását a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény szabályozza.
26. §
(1) Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzésnek az MPA foglalkoztatási alaprész iskolarendszeren kívüli felnőttképzési célra elkülönített keretéből történő támogatásáról az Flt. 43. § (6)-(8) bekezdése rendelkezik.
(2) A felnőttképzési keret felhasználható a szomszédos államokban élő magyarok képzéseinek, a szomszédos államokban felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények oktatáshoz közvetlenül kapcsolódó technikai feltételei fejlesztésének, illetve a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztőtevékenység támogatására is.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott cél megvalósítása érdekében kizárólag Magyarországon bejegyzett, képzési, képzésfejlesztési célú közalapítvány támogatható.
(4) A (2) bekezdésben meghatározott célra a felnőttképzési keret legfeljebb 5%-a használható fel.
26. §   Az MPA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felhasználható
a) az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,
b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.
26. §
(1) Az MPA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felhasználható
a) az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,
b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.
(1) Az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - külön jogszabályban meghatározottak szerint - felhasználható
a) az e törvény hatálya alá tartozó képzések támogatására,
a) az e törvény hatálya alá tartozó, valamint a 3. § (5) bekezdés szerinti képzések és vizsgáztatás támogatására,
b) a felnőttképzést folytató akkreditált intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d) az Európai Unió felnőttképzési programjaihoz való csatlakozás hazai pénzügyi forrásaihoz.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok támogatására kötött szerződésnek a következőket kell tartalmaznia:
a) a szerződést kötő felek
aa) nevét (cégnevét), önkormányzat vagy önkormányzatok társulása esetén az önkormányzat vagy társulás nevét,
ab) székhelyét, lakcímét,
ac) statisztikai számjelét,
ad) adószámát, adóazonosító jelét,
ae) képviseletére jogosult, illetve a szerződés teljesítésével összefüggésben eljáró személy nevét,
b) a támogatott cégjegyzékszámát vagy egyéni vállalkozói igazolvány számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát,
b) a támogatott cégjegyzékszámát, egyéni vállalkozói nyilvántartási számát vagy bírósági nyilvántartási számát, önkormányzat vagy önkormányzati társulás törzskönyvi nyilvántartási számát, valamint felnőttképzési intézmény esetén akkreditációs számát,
c) a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a bankszámlaszámát és a számlavezető pénzintézetének megnevezését, - önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát - ahova a támogatás összege átutalható,
c) a támogatásban részesülőnek az állami adóhatóságnál bejelentett azt a pénzforgalmi számlaszámát és a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatójának megnevezését, - önkormányzat vagy többcélú kistérségi társulás által fenntartott támogatott esetében a költségvetési elszámolási számlaszámát - ahova a támogatás összege átutalható,
d) a támogatás célját, a felhasználás részletes leírását,
e) a támogatás összegét, folyósításának módját és ütemezését,
f) a támogatott program megkezdésének és befejezésének tervezett időpontját, valamint a támogatás felhasználásáról történő szakmai és pénzügyi elszámolás módját és időpontját,
g) a támogatottnak a támogatás felhasználására és elszámolására vonatkozó kötelezettségeit, feladatait,
h) a támogató szerződéstől való elállásának, illetve felmondásának eseteit,
i) a szerződésszegés, illetve a támogatás nem rendeltetésszerű felhasználásának jogkövetkezményeit,
j) a támogatott nyilatkozatát arról, hogy nincs lejárt határidejű, az államháztartással összefüggő jogszabályok szerinti köztartozása.

Személyi jövedelemadó-kedvezmény

27. §   A személyi jövedelemadóról szóló törvény szabályai szerint a felnőttet, illetve a felnőtt hallgatót a képzésben történő részvétele alapján személyi jövedelemadó-kedvezmény illeti meg.

Statisztikai adatnyilvántartás és -szolgáltatás

28. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Jogszabályban meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.
(1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Törvényben meghatározott kivételtől eltekintve az adatok harmadik személy számára csak az érintett hozzájárulásával adhatók ki.
(1) A felnőttképzést folytató intézmények e törvény mellékletében meghatározott adatokat tartják nyilván, illetve kezelik azokat. Az adatok statisztikai célra, illetve a felnőttképzési intézmény e törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítése érdekében felhasználhatók és személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységéről a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI. törvény előírásai szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
(3) A felnőttképzési intézmények a 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról - külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.
(3) A felnőttképzési intézmények a 21. § (2) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzéseik tekintetében, e törvény melléklete 1. pontjának bd) és ca) alpontjaiban meghatározott adatokról - külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - jelentést szolgáltatnak a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére.
(4) A 21. § (3) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt - feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált - köteles a képzés befejezését követő három éven át - külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.
(4) A 21. § (2) bekezdésében meghatározott források terhére támogatott képzésben részt vevő felnőtt - feltéve, hogy foglalkoztatási jogviszonyt nem létesített vagy önfoglalkoztatóvá vált - köteles a képzés befejezését követő három éven át - külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan adatot szolgáltatni, illetve közölni, hogy milyen vállalkozást végez.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség a foglalkoztatót terheli, amennyiben a felnőtt a képzés befejezését követően foglalkoztatási jogviszonyt létesít. A foglalkoztatónak - külön kormányrendeletben meghatározottak szerint - az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőtt hol állt munkába, milyen munkakörben foglalkoztatják, illetve milyen tevékenységet lát el.

A felnőttképzésben résztvevők adatainak nyilvántartása

28/A. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmények a 21. § (2)-(3) bekezdése szerinti forrásból támogatott felnőttképzésben résztvevőknek az e törvény Melléklete 1. pont a), ba), bd), és c) alpontja szerinti adatait továbbítják az állami szakképzési és felnőttképzési intézet számára, amely ezen adatokat elektronikusan és mások számára hozzá nem férhető módon tartja nyilván.
(2) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet az elektronikusan nyilvántartott adatokat a felnőttképzésben résztvevők által igénybe vett támogatások párhuzamos finanszírozásának elkerülése, a felnőttképzés ellenőrzése, valamint a felnőttképzés rendszerének hatékonyságát elemző vizsgálatok céljából kezeli.
(3) Az állami szakképzési és felnőttképzési intézet a nyilvántartásban lévő adatokat 40 évig kezeli. A nyilvántartott adatok az adatkezelőn és az érintetteken kívüli személyek számára csak személyazonosításra alkalmatlan módon ismerhetők meg.
(4) Az elektronikus nyilvántartás részletes szabályait a miniszter rendeletben határozza meg.

V. RÉSZ
ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

29. §   E törvény alkalmazásában:
1. Intézmény-akkreditáció: a felnőttképzési intézményben folytatott képzési (tananyagfejlesztés, oktatás/képzés, értékelés) és felnőttképzési szolgáltató tevékenységnek, az intézmény irányítási és döntési folyamatok szabályozottságának vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
2. Program-akkreditáció: a képzési célnak való megfelelés (különös tekintettel a munkaerő-piaci szükségességre, az életminőség javítására), a megvalósíthatóság, továbbá a képzés tartalmi elemeinek és a pedagógiai/andragógiai követelményeknek való megfelelés vizsgálata és minőség szempontjából történő hitelesítése.
3. A nyitott képzés vagy távoktatás formájában szervezett felnőttképzés olyan sajátos információ-technológiai és kommunikációs taneszközök, valamint ismeretátadási-tanulási módszerek használatára épül, amely az oktató és a képzésben részt vevő felnőtt interaktív kapcsolatán és az önálló munkán alapuló képzést tesz lehetővé. Időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg.
3. Távoktatás: az oktatásnak az a formája, amely alkalmazása esetén a tananyaggal való megismerkedés, a tananyag elsajátítása és az elsajátított tudásról történő számadás a felnőttképzésben résztvevő önálló tevékenységét igényli. A távoktatás során a tanulás közvetett irányítása valósul meg, amely megköveteli a tananyagok speciális felépítését, az azokhoz való hozzáférés technikájának biztosítását, a tanulási folyamat a felnőttképzésben résztvevő által történő ellenőrzésének lehetőségét. A távoktatás időtartamát, valamint az ismeretátadás és a tanulmányok teljesítése ellenőrzésének formáit a képzésben részt vevő felnőttel kötött felnőttképzési szerződésben a felnőttképzést folytató intézmény határozza meg. A távoktatás megvalósulhat hagyományos levelező oktatás keretében vagy infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználásával.
4. Általános célú képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését célozza, amely hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához.
5. Felnőtt: felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki külön törvényben meghatározottak szerint tankötelezettségét teljesítette.
6. Hátrányos helyzetű felnőtt: olyan felnőtt, akinek valamely szociális, életviteli vagy egyéb okból a képzési lehetőségekhez való hozzáférése állami támogatás nélkül az átlagosnál nehezebben megvalósítható.
7. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudásszint felmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
7. Felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás formái különösen az előzetes tudásszint felmérés, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
8 Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
7. A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul. Formái különösen az előzetesen megszerzett tudás felmérése, a pályaorientációs és -korrekciós tanácsadás, a képzési szükségletek felmérése és a képzési tanácsadás, valamint az elhelyezkedési tanácsadás és az álláskeresési technikák oktatása.
7. A felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatás: olyan szolgáltatás, amely a képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul.
8. Fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott fogyatékos személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
8. Fogyatékkal élő felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a 141/2000. (VIII. 9.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
9. Iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel tanulói vagy hallgatói jogviszonyban.
10. Kompetencia: a felnőttképzésben részt vett személy ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére.
11. Munkanélküli felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
11. Álláskereső felnőtt: az Flt. 58. § (5) bekezdés d) pontjában meghatározott természetes személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül.
12. Rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott képzés, illetve az egy éven belül ismétlődően nyújtott képzés, amennyiben a képzés minimális időtartama 15 óra, és legalább 3 nap.
12. Rendszeresen végzett képzésnek minősül a folyamatosan nyújtott, illetve az egy éven belül ismétlődően biztosított képzés.
12. Elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége.
13. Belső képzésnek minősül a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett képzés, illetve a külön jogszabályok alapján végzett köztisztviselői továbbképzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló az Flt. 58. §-a (5) bekezdésének b) pontjában meghatározott személy.
14. Nem formális tanulásnak minősül a munkahely, a társadalmi és egyéb szervezetek által szervezett olyan rendszerezett oktatás-tanulás, amely oktatási, képzési intézményeken kívül az egyén igényei és kezdeményezése alapján valósul meg, és amely közvetlenül nem kapcsolódik képesítés megszerzését tanúsító okirat megszerzéséhez.
15. Szomszédos államban élő magyar: a szomszédos államokban élő magyarokról szóló 2001. évi LXII. törvény hatálya alá tartozó személy.
15. Gyakorlati foglalkozás: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásának elsajátítását biztosítja.
16. Konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató (tutor) közötti megbeszélés, mely elektronikus formában is megvalósulhat.
17. Modul: Tanítási vagy tananyagegység, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel behatárolt, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni.
18. Moduláris rendszer: Meghatározott, összekapcsolható egységekből (modulokból) álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák közti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze.
19. Szakmai képzés: olyan képzés, amely valamely foglalkozás, munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul.
20. Felnőttképzési tevékenység megkezdése: a 3. § (2) bekezdésében meghatározott tevékenység tényleges megkezdése vagy a felnőttképzési tevékenységnek a felnőttképzési intézmény általi meghirdetése.
21. támogatott képzés: olyan képzés, amely részben vagy egészben a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források terhére valósul meg.
22. támogató szerv: a 21. § (2) bekezdésében megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt.

VI. RÉSZ
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

30. §
(1) E törvény - a (2) bekezdés kivételével - 2002. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 22., 24. §, a 27. §-a és a 28. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén, míg a 23. § (2) bekezdése 2004. január 1-jén lép hatályba.
(2) A 22., 24. §, a 27. §-a és a 28. § (2) bekezdése 2003. január 1-jén lép hatályba.
(3) A felnőttképzést folytató intézmények 2002. július 1-je után kérhetik intézmény és program akkreditációjukat.
(4) Az e törvény hatálybalépését megelőzően az iskolarendszeren kívüli szakképzést folytató intézmények nyilvántartásába vett intézmény bejegyzése a nyilvántartásba vételtől számított két évig e törvény 8. §-ában meghatározott nyilvántartásba vétellel egyenértékűnek minősül.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az 1991. évi IV. törvény 53. §-a.
(5) E törvény hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Flt. 53. §-a.
(6) A munkaügyi központok a szakképzés megkezdésének és folytatásának feltételeiről szóló 45/1999. (XII. 13.) OM rendelet szerinti nyilvántartást 2002. január 31-ig kötelesek az OKÉV részére átadni.
(7) E törvény
a) az Európai Parlament és a Tanács az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén” történő szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a 72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK és a 93/96/EGK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2004/38/EK irányelvének,
b) a Tanács a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelvének,
c) a Tanács a harmadik országok állampolgárainak, illetve a hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jogosultként való elismerésének feltételeiről és az e státusok tartalmára vonatkozó minimumszabályokról szóló 2004/83/EK irányelvének,
d) a Tanács a férfiak és a nők közötti egyenlő bánásmód elvének a munkavállalás, a szakképzés, az előmenetel és a munkakörülmények terén történő végrehajtásáról szóló 76/207/EGK irányelvének
való megfelelést szolgálja.

MELLÉKLET A 2001. ÉVI CI. TÖRVÉNYHEZ

1. E törvény alapján kezelt adatok:
a) a felnőtt neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma;
a) a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén a Magyar Köztársaság területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetőleg okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma;
a) a képzésben résztvevő neve, születési helye és ideje, állampolgársága, lakó- és tartózkodási helyének címe és telefonszáma, nem magyar állampolgár esetén Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat, illetve okmány vagy a tartózkodási jogot igazoló okmány megnevezése, száma;
b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen

- iskolai és szakmai végzettséggel kapcsolatos adatok,

- felvétellel kapcsolatos adatok,

- a felnőtt tanulmányainak értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

- fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

- a többi adat az érintett hozzájárulásával;

b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatok, így különösen a képzésben résztvevő
ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
bb) képzésbe történő felvételével,
bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,
bd) vizsga letételével (a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezése, a vizsga helye, időpontja, eredménye),
be) fegyelmi és kártérítési ügyeivel
kapcsolatos adatok;
c) a felnőtt részére a különböző juttatások (jövedelemadó-kedvezmény, állami támogatás, szociális támogatás, segély stb.) megállapításához jövedelmi és szociális helyzetét igazoló adatok.
A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. Az állam által finanszírozott felnőttképzésben részt vevő felnőtt nevét, születési helyét és idejét tartalmazó adatokat az Oktatási Minisztérium nyilvántartása számára át kell adni.
c) a felnőtt részére a különböző juttatások (jövedelemadó-kedvezmény, állami támogatás, segély stb.) megállapításához a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.
Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a felnőttképzésben részt vevő felnőtt a)-c) pontban kezelt adatait kérelemre a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium rendelkezésére kell bocsátani.
c) a felnőtt részére a különböző juttatások (jövedelemadó-kedvezmény, állami támogatás, segély stb.) megállapításához a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.
Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a felnőttképzésben részt vevő felnőtt a)-c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium rendelkezésére kell bocsátani.
c) állami és európai uniós források terhére támogatott képzések esetén az a)-b) pontban foglaltakon kívül:
ca) a képzésben résztvevő Ktv. szerinti tanulói azonosító száma,
cb) a támogatások, juttatások külön jogszabályban előírt feltételeinek megállapításához szükséges, a jövedelmi, szociális helyzetet igazoló, valamint fogyatékosságra vonatkozó adatok.
2. A többi adat az érintett hozzájárulásával tartható nyilván.
3. Az állami támogatás jogszerű igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából a képzésben résztvevő 1. a)-c) pontban kezelt adatait kérelemre a minisztérium, illetve a külön jogszabály alapján ellenőrzésre feljogosított más szerv részére rendelkezésre kell bocsátani.
  • A jogszabály 2001. december 24-én jelent meg a Magyar Közlöny 153. számában.
  • hatályba lépett 2002. január 1-jén.
  • A jogszabály hatályát vesztette 2013. szeptember 1-jén.
A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2006. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 3-án lépett hatályba. 2013. május 3-án lépett hatályba. 2013. május 3-án lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2011. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. május 3-án lépett hatályba. 2013. május 3-án lépett hatályba. 2013. május 3-án lépett hatályba. 2013. május 3-án lépett hatályba.A szakasz 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2011. szeptember 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2010. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2010. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve. 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lépett hatályba.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2006. március 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. november 21-én lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2011. szeptember 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lépett hatályba.A bekezdés 2011. szeptember 2-án lépett hatályba.A szakasz 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. december 22-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. augusztus 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2009. október 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2010. március 15-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. május 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2002. december 10-én lépett hatályba.A szakasz 2002. december 10-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2005. július 13-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2013. május 3-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. május 3-án lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2012. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2010. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2010. január 1-jén lépett hatályba. 2009. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. november 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2003. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2011. július 27-én lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2005. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2005. november 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2005. november 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba. 2013. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2003. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2012. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2004. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. január 1-jén lépett hatályba. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2009. október 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2007. szeptember 1-jén lépett hatályba.