Hatályos állapot
Közlönyállapot
2013.06.13. - 2013.06.30.
2013.07.01. - 2013.07.01.
2013.07.02. - 2013.08.31.
2013.09.01. - 2013.09.01.
2013.09.02. - 2014.07.15.
2014.07.16. - 2015.06.11.
2015.06.12. - 2015.08.31.
2015.09.01. - 2015.12.23.
2015.12.24. - 2015.12.31.
2016.01.01. - 2016.04.30.
2016.05.01. - 2016.12.31.
2017.01.01. - 2017.06.30.
2017.07.01. - 2017.12.31.
2018.01.01. - 2018.12.31.
2019.01.01. - 2019.12.31.
2020.01.01. - 2020.06.30.
2020.07.01. - 2020.12.31.
2021.01.01. - 2021.06.30.
2021.07.01. -
Hatályos állapot
KÉRDEZEK
Kérdése van a jogszabállyal kapcsolatban?
Tegye fel szakértőinknek most!
Kérjük, a regisztráció során adja meg telefonszámát, hogy tanácsadóink konzultáció céljából visszahívhassák Önt.
SZÍNEZŐS

2013. évi LXXVII. törvény

a felnőttképzésről

Annak érdekében, hogy a hazánkban élő személyek meg tudjanak felelni a gazdasági, kulturális és technológiai fejlődés kihívásainak, eredményesen kapcsolódhassanak be a munka világába, sikeresek lehessenek életük során, és a felnőttkori tanulás és képzés segítségével az életvitel minősége javulhasson, szükség van a szakmai, a nyelvi és a támogatott képzések szervezettségének növelésére, tartalmuk minőségének és megvalósításuk ellenőrzésének erősítésére. E célkitűzések elérése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. A törvény személyi és tárgyi hatálya

1. §
(1) E törvény hatálya kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre,
b) a tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is részt vevő - az a) pont hatálya alá nem tartozó - személyre,
c) a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságokra, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre,
c) a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézményre,
c) a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményre,
d) a felnőttképzési szakértőkre és felnőttképzési programszakértőkre,
e) a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján megalakított Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára (a továbbiakban: kamara), valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara),
f) a támogatást nyújtóra,
g) a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetre,
h) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre (a továbbiakban: hatóság),
i) az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjára (a továbbiakban: NYAK).
j) az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, c) pontban meghatározott jogalanyoknak
ja) a 17/B. §-ban meghatározott hirdetésre és tájékoztatásra, valamint
jb) a 21. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra
irányuló tevékenységére.
(1) E törvény hatálya - az (1a) bekezdésben foglalt kivétellel - kiterjed
a) a felnőttképzésben részt vevő és a felnőttképzést kiegészítő tevékenységet igénybevevő felnőttre,
b) a tankötelezettsége teljesítése mellett felnőttképzésben is részt vevő - az a) pont hatálya alá nem tartozó - személyre,
c) a felnőttképzési tevékenységet folytató jogi személyekre, egyéni cégekre, egyéni vállalkozókra, a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézményre,
d) a felnőttképzési szakértőkre és felnőttképzési programszakértőkre,
e) a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján megalakított Magyar Kereskedelmi és Iparkamarára (a továbbiakban: kamara), valamint a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamarára (a továbbiakban: agrárkamara),
f) a támogatást nyújtóra,
g) a gyakorlati képzést szervező és a gyakorlati képzést folytató szervezetre,
h) az állami szakképzési és felnőttképzési szervre (a továbbiakban: hatóság),
i) az Oktatási Hivatal Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Központjára (a továbbiakban: NYAK).
j) az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, c) pontban meghatározott jogalanyoknak
ja) a 17/B. §-ban meghatározott hirdetésre és tájékoztatásra, valamint
jb) a 21. § (4) bekezdése szerinti adatszolgáltatásra
irányuló tevékenységére.
(1a) A VIII/A. Fejezet hatálya a felsőoktatási képzés keretében jogász osztatlan szakon okleveles jogász szakképzettséget szerzett személyekre terjed ki.
(2) E törvény alkalmazásában felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak az (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott természetes személyek iskolarendszeren kívüli képzésére irányuló tevékenysége, amely az (5)-(6) bekezdésben foglaltak kivételével
a) a szakképzésről szóló törvény szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,
a) a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: szakképzésről szóló törvény) szerinti, állam által elismert szakképesítés (a továbbiakban: OKJ szerinti szakképesítés) megszerzésére irányuló szakmai képzés,
b) az a) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb szakmai képzés,
c) általános nyelvi képzés és támogatott egyéb nyelvi képzés,
c) támogatott általános nyelvi képzés, támogatott egyéb nyelvi képzés és támogatott kombinált nyelvi képzés,
d) az a)-c) pont hatálya alá nem tartozó, támogatott egyéb képzés
(3) E törvény alkalmazásában - a (2) bekezdésben foglaltakon kívül - felnőttképzési tevékenység az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyoknak a (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti nem támogatott képzési tevékenysége, amennyiben a jogalany a képzést e törvényben foglaltak alapján szervezi.
(4) A felnőttképzés e törvényben nem szabályozott kérdéseiben a szakképzésről szóló törvény, a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell megfelelően alkalmazni.
(5) E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban, a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7)-(8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki
a) a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófa elleni védekezésért, valamint a polgári titkosszolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó, a hivatásos beosztások betöltésére jogosító szakképzések és szakmai képzések körébe tartozó egyéb képzésekre és továbbképzésekre, valamint a vállalkozás keretében végezhető tevékenységek végzésére felkészítő képzések kivételével a kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő képzésekre és továbbképzésekre,
b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, amennyiben az nem minősül a (2)-(3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére,
c) a belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott egyházi intézményre, kivéve, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik,
d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre,
e) az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre,
f) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre,
g) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre,
h) a hatósági jellegű képzésekre,
i) az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében szervezett képzéseire,
j) a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre.
(5) E törvény hatálya - a 23. § (1)-(3) bekezdésében, a 25. §-ban és a 26. § a) és d) pontjában foglaltak kivételével, a (7) és (8) bekezdésben foglalt eltéréssel - nem terjed ki
a) a honvédelemért, a büntetés-végrehajtásért, a rendészetért és a katasztrófák elleni védekezésért, valamint a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok irányításáért felelős miniszter felelősségi körébe tartozó
aa) hivatásos beosztások betöltésére jogosító, egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,
ab) nem hivatásos munkakörök betöltésére jogosító, kényszerintézkedések és kényszerítő eszközök alkalmazására is felkészítő egyéb szakmai képzésekre és továbbképzésekre,
b) az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok képzési tevékenységére, ha az nem minősül a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységnek, továbbá e jogalanyoknak az OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló és az államilag elismert nyelvvizsgára felkészítő képzések befejezését követő vizsgaszervezésre és vizsgáztatásra irányuló tevékenységére,
c) a belső egyházi jogi személyre és a belső egyházi jogi személy által létesített és fenntartott egyházi intézményre, kivéve, ha a szakképzésről szóló törvény, a nemzeti köznevelésről szóló törvény vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozik, és e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységet folytat, vagy az alapítása kizárólag ilyen tevékenység folytatása céljából történik,
d) a közszolgálati tisztviselőkről szóló törvény alapján szervezett képzésre, továbbképzésre,
e) az egészségügyről szóló törvény szerinti ágazati szakmai képzésekre,
f) a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben részt vevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló kormányrendelet alapján szervezett továbbképzésre,
g) a kultúráért felelős miniszter által akkreditált, tanfolyam jellegű szakmai továbbképzésekre,
h) a hatósági jellegű képzésekre,
i) az állami felnőttképzési intézmény jogszabályban meghatározott kötelező állami feladatai ellátásának keretében - a 3. § (1a) bekezdésében foglaltaknak megfelelően - szervezett képzéseire,
j) a Magyar Igazságügyi Akadémia által bírák, igazságügyi alkalmazottak, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az ítélkezési tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre,
k) a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletben, az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben, a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben, továbbá a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képzésekre,
k) a személyes gondoskodást végző személyek továbbképzéséről és a szociális szakvizsgáról szóló miniszteri rendeletben, az egyes szociális szolgáltatásokat végzők képzéséről és vizsgakövetelményeiről szóló miniszteri rendeletben, a hivatásos gondnoki feladatot ellátó személyek képesítési előírásairól szóló miniszteri rendeletben, a jelnyelvi tolmácsok továbbképzéséről szóló miniszteri rendeletben, továbbá a helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló miniszteri rendeletben meghatározott képzésekre,
l) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szerv által az igazságügyi szolgálatok, valamint az igazságszolgáltatásban közreműködő, illetve ahhoz szakmai tevékenységükkel közvetlenül kapcsolódó más személyek részére szervezett jogi tárgyú és az igazságszolgáltatási tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó nem jogi tárgyú szakmai képzésekre.
m) a közbeszerzési tárgyú képzésekre, így különösen a felelős akkreditált közbeszerzési szaktanácsadói tevékenység végzéséhez, illetve az akkreditáció megszerzéséhez szükséges képzésekre.
(6) E törvény hatálya - a 13. § (1)-(2) bekezdésében, a 13. § (3) bekezdés b), c), e)-g) és j) pontjában, a 16. § a) és f) pontjában, a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglaltak kivételével - nem terjed ki a 2. § 2. pontjában meghatározott belső képzésekre azzal, hogy e képzési tevékenységet végzők képzéseiket kötelesek a 12. § b), d)-g) és i) pontjában foglalt tartalmú képzési program alapján végezni.
(6) E törvény hatálya - a 13. § (1)-(2) bekezdésében, a 13. § (3) bekezdés b), c), e)-g) és j) pontjában, a 16. § a) és f) pontjában, a 21. § (4) bekezdésében, valamint a 23. § (1) bekezdésében foglaltak kivételével - nem terjed ki a 2. § 2. pontjában meghatározott belső képzésekre azzal, hogy e képzési tevékenységet végzők képzéseiket kötelesek a 12. § b), d)-g) és i) pontjában foglalt tartalmú képzési program alapján végezni.
(7) Az (5) bekezdés a) és d)-j) pontjában foglalt képzésekről a képzés szabályozásáért felelős miniszter adatot szolgáltat a hatóság részére. Az adatszolgáltatás a képzés megnevezését, valamint a képzés szervezésére jogosult intézmény nevének és székhelyének megjelölését tartalmazza.
(7) Az (5) bekezdés a) és d)-l) pontjában foglalt képzésekről a képzés szabályozásáért felelős miniszter adatot szolgáltat a hatóság részére. Az adatszolgáltatás a képzés megnevezését, valamint a képzés szervezésére jogosult intézmény nevének és székhelyének megjelölését tartalmazza.
(8) A 21. § (4) bekezdését az (5) bekezdés a)-b) és d)-j) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt képzési tevékenységet végzőkre is alkalmazni kell.
(8) A 21. § (4) bekezdését az (5) bekezdés a)-b) és d)-l) pontjában, valamint a (6) bekezdésben foglalt képzési tevékenységet végzőkre is alkalmazni kell.
1. §
(1) E törvényt kell alkalmazni
a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó vagy a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által
aa) - a szakképzésről szóló törvény alapján szervezett - szakképzésre,
ab) szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló - az aa) alpontba nem tartozó - oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint
ab) szervezett célirányos kompetenciakialakításra és kompetencia-fejlesztésre irányuló, szervezetten megvalósuló - a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény és a felsőoktatási intézmény alapfeladatába és az aa) alpontba nem tartozó - oktatásra és képzésre [az aa) és ab) alpont a továbbiakban együtt: felnőttképzési tevékenység], valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.
(1) e törvényt kell alkalmazni
a) a jogi személy, a személyes joga szerint jogképes szervezet, az egyéni vállalkozó, illetve a gazdasági tevékenységet folytató más természetes személy (a továbbiakban együtt: felnőttképző) által célirányosan kompetenciakialakításra vagy -fejlesztésre irányuló és szervezetten megvalósuló - a köznevelési intézmény, a szakképző intézmény, a felsőoktatási intézmény, illetve törvényben meghatározott oktatási és tehetséggondozó intézmény alapfeladatába nem tartozó - oktatás és képzés
aa) üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
ab) - a belső képzés kivételével - ingyenesen és a képzésben részt vevő személyekről a felnőttképző által e törvénnyel összhangban, egyedi azonosításra és annak ellenőrizhetőségére alkalmas módon, bármilyen formában vezetett nyilvántartás mellett, vagy
ac) belső képzésként
történő megszervezésére (a továbbiakban: felnőttképzési tevékenység), valamint
b) a felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra.
(1a) A munkavédelemről szóló törvény és a tűz elleni védekezésről a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló törvény alapján a munkáltató kötelezettségeként előírt oktatásra, képzésre e törvényt nem kell alkalmazni. Nem kell e törvényt alkalmazni az egyházi jogi személy, a vallási egyesület által közvetlenül vagy az általuk fenntartott felnőttképző által a vallási tevékenység folytatásával összefüggésben szervezett oktatásra, képzésre.
(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni.
(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképző által történő megszervezésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát nem szűkítheti.
(2) Jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés felnőttképzési tevékenység keretében történő végzésére e törvényt a jogszabályban meghatározott eltérésekkel kell alkalmazni. Jogszabály a 2/A. § (1) bekezdése szerinti bejelentési kötelezettséget nem zárhatja ki és a 15. § (1) bekezdésében meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség tartalmát nem szűkítheti.
(3) E törvény felnőttképzőre vonatkozó szabályait a szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.

2. ÉRTELMEZŐ RENDELKEZÉSEK

2. §   E törvény alkalmazásában:
1. általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés;
2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdés c) pontjában foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;
2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;
3. bemeneti kompetencia: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia;
4. bemeneti kompetenciamérés: a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek;
5. egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;
6. egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés;
7. elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége;
8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;
9. felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette;
10. felnőttképzést folytató intézmény: az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja;
11. felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul;
12. fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendeletben szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül;
13. gyakorlati képzés: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák, készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja;
14. gyakorlati képzést folytató: az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet ténylegesen megvalósítja;
15. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet, amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is;
16. hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;
17. iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott - tanulói vagy hallgatói jogviszonyban;
18. képzési forma: az egyéni felkészítés, a csoportos képzés és a távoktatás;
19. képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés;
20. kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére;
21. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat;
22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része. A modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;
22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része, amely további tananyagegységekre bontható, és a modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;
23. moduláris rendszer: meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák, képzési szintek közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze;
24. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység;
25. támogatást nyújtó: a 23. § (1) bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt;
26. támogatott képzés: részben vagy egészben központi költségvetési vagy európai uniós forrás terhére megvalósuló képzés;
27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, ahol a résztvevő a képzési idő több mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb mint felében pedig konzultációkon vesz részt. Az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére. A konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik. A távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. általános nyelvi képzés: az Európa Tanács Közös Európai Referenciakeretben ajánlott hatfokozatú rendszer szintjeiben megfogalmazott követelmények teljesítésére irányuló, további kimeneti szintekre osztott nyelvi képzés;
2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;
2. belső képzés: a munkáltató által a saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére, vagy a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett, a 23. § (1) bekezdésében foglalt forrás terhére megvalósuló képzés, amely nem lehet az 1. § (2) bekezdés a) pontjában, valamint a 2. § 1. pontjában meghatározott képzés. A belső képzés szempontjából munkavállaló a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. § (5) bekezdés b) pontjában munkavállalóként meghatározott személy;
3. bemeneti kompetencia: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetencia;
4. bemeneti kompetenciamérés: a bemeneti kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek;
4a. beszállító: az a természetes személy, jogi személy vagy egyéb gazdálkodó szervezet,
a) amely a végtermék gyártási vagy összeszerelési folyamata során alapanyagot szállít, alkatrészt, illetve részegységet fejleszt vagy állít elő, vagy a végtermék gyártási vagy összeszerelési folyamatával szorosan összefüggő szolgáltatást nyújt a végterméket gyártó, vagy annak beszállítói integrátora részére,
b) amely által szállított alapanyag vagy az általa előállított alkatrész vagy nyújtott szolgáltatás nem kerül közvetlen kereskedelmi forgalomba, és
c) amelyet közvetlen vagy a beszállítói integrátoron keresztül közvetett beszállítói - a beszállító minőségbiztosítási és logisztikai rendszerével, a fejlesztésekkel és garanciális tényezőkkel összefüggő jogokat és kötelezettségeket tartalmazó - szerződés köt a végtermék gyártójához;
4b. beszállítói integrátor: az a beszállító, amely közvetlen szerződéses kapcsolatban van a végtermék gyártójával vagy összeszerelőjével és e szerződésben foglaltak alapján integrálja a beszállítási láncban résztvevő további beszállítókat.
5. egyéb képzés: olyan képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;
5. egyéb képzés: a harminc óra képzési időt nem meghaladó időtartamú bármely képzés, vagy olyan, harminc óra képzési időt meghaladó időtartamú képzés, amely az általános műveltség növelését, megnevezhető szakképesítéshez, szakmai végzettséghez vagy nyelvi képzettséghez nem köthető kompetenciák fejlesztését célozza, hozzájárul a felnőtt személyiségének fejlődéséhez, a társadalmi esélyegyenlőség és az állampolgári kompetencia kialakulásához;
5a. egyéb nyelvi képzés: bármely szakterületre kiterjedő szaknyelvi képzés;
6. egyéb szakmai képzés: olyan, államilag el nem ismert szakmai végzettség megszerzésére irányuló képzés, amely valamely foglalkozás, munkakör vagy munkatevékenység végzéséhez szükséges kompetencia megszerzésére, fejlesztésére irányul és nem a 16. pont szerinti hatósági jellegű képzés;
7. elméleti tanóra: a képzésnek a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges elméleti tudás megszerzését biztosító, 45 percet elérő időtartamú egysége;
8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész - nyelvi képzés esetén a teljesített nyelvi képzettségi szint - alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;
8. előzetes tudás mérése: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni;
9. felnőtt: a felnőttképzésben részt vevő természetes személy, aki a nemzeti köznevelésről szóló törvény alapján a tankötelezettségét teljesítette;
10. felnőttképzést folytató intézmény: az 1. § (1) bekezdés c) pontja szerinti jogalany, ha az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésre irányuló tevékenységet e törvény szerint kiadott engedély alapján folytatja;
11. felnőttképzést kiegészítő tevékenység: olyan tevékenység, amely a felnőttképzésben folytatott képzések egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul;
12. fogyatékos felnőtt: a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény 4. § a) pontjában meghatározott, a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló kormányrendeletben szereplő mértékű fogyatékossággal rendelkező személy, amennyiben e törvény alkalmazásában felnőttnek minősül;
13. gyakorlati képzés: a képzés azon része, amely a megszerezni kívánt képesítéshez, kompetenciához szükséges ismeretek gyakorlatban történő alkalmazását, magatartásformák, készségek fejlesztését, elsajátítását biztosítja;
14. gyakorlati képzést folytató: az a szervezet, amely a gyakorlati képzési tevékenységet ténylegesen megvalósítja;
15. gyakorlati képzést szervező: a gyakorlati képzés feltételeinek biztosításáért felelős szervezet, amely lehet a gyakorlati képzés folytatója is;
16. hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az Országos Képzési Jegyzékben (a továbbiakban: OKJ) nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben részt vevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;
17. iskolarendszeren kívüli képzés: olyan képzés, amelynek résztvevői nem állnak a képző intézménnyel - a nemzeti köznevelésről szóló törvényben vagy a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényben meghatározott - tanulói vagy hallgatói jogviszonyban;
17a. képzés megkezdésének időpontja: egyéni felkészítés és csoportos képzés esetén a képzés első kontaktórájának időpontja, folyamatban lévő - a felsorolt képzési formák szerinti - képzésbe bekapcsolódó résztvevő első kontaktórájának időpontja, távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben résztvevő számára történő megküldési időpontja;
18. képzési forma: az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzések esetén egyéni felkészítés, csoportos képzés és távoktatás, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti kontaktórás képzés esetén csoportos képzés és egyéni felkészítés;
19. képzési tevékenység: szervezetten megvalósuló, célirányos kompetenciakialakítás és kompetenciafejlesztés;
19a. kombinált nyelvi képzés: az általános nyelvi képzés és az egyéb nyelvi képzés egyidejű, egy képzésen belüli összekapcsolásával megvalósuló nyelvi képzés;
20. kompetencia: a felnőttképzésben részt vevő személy azon ismereteinek, készségeinek, képességeinek, magatartási, viselkedési jegyeinek összessége, amely által a személy képes lesz egy meghatározott feladat eredményes teljesítésére;
20a. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra;
21. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő felnőtt(ek) és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat;
22. modul: a képzési program olyan képzési tananyagegysége, amely egy logikailag összetartozó ismeretanyagnak önállóan kezelhető, meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel rendelkező, mérhető kimenetű, önállóan is tanítható része, amely további tananyagegységekre bontható, és a modul ismeretanyagának elsajátítását követően a képzésben részt vevő személy képes lesz az ismereteket, készségeket, képességeket, tulajdonságokat meghatározott szinten alkalmazni, illetve további tanulmányai során felhasználni;
23. moduláris rendszer: meghatározott, összekapcsolható egységekből, modulokból álló képzési program, tananyag, amely lehetővé teszi a képzés kimeneti követelményének teljesítéséhez szükséges ismeretek részenkénti elsajátítását, biztosítja a szakmák, képzési szintek közötti átjárhatóságot, az eltérő tudásszintekhez, munkatapasztalatokhoz való alkalmazkodást, a képzések különböző irányú specializálását. A modulok egymáshoz illesztésével, cseréjével különböző moduláris képzési programok, tananyagok állíthatók össze;
23a. nyelvi képzettségi szint: a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott szintje;
23b. nyelvi képzés fajtái: általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés;
23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;
23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb, vagy kombinált nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;
23d. nyelvi képzés típusa: kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;
23a. nyelvi képzettségi szint: a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott szintje;
23b. nyelvi képzés fajtái: általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés;
23c. nyelvi képzés szintje: általános nyelvi képzés esetén a „KER” ajánlott hatfokozatú rendszer szintjei, amelyek további bemeneti és kimeneti követelmények által meghatározott képzési szintekre bonthatók, egyéb nyelvi képzés esetén a nyelvi készségek, képességek és ismeretek felnőttképzési nyelvi programkövetelményben meghatározott, „KER” szintekhez köthető szintjei;
23d. nyelvi képzés típusa: kontaktórás képzés vagy az 1. § (3) bekezdése alapján megvalósuló képzés esetén kontaktórás képzés vagy távoktatás;
24. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység;
25. támogatást nyújtó: a 23. § (1) bekezdésben megjelölt források felett rendelkezni jogosult szervezet, amellyel a támogatott a pénzeszközök képzési célú felhasználására támogatási szerződést köt;
26. támogatott képzés: részben vagy egészben a 23. § (1) bekezdésében szereplő források terhére megvalósuló képzés;
27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében - nyelvi képzés esetén legfeljebb a képzési idő harminc százalékában - egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon - nyelvi képzés esetén a képzési idő legalább hetven százalékában kontaktórákon - vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.
27. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a résztvevő a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a képző intézmény bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a résztvevők az önállóan szerzett ismereteiket pontosítják, illetve elmélyítik; a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti.
2. §   E törvény alkalmazásában:
1. belső képzés: a munkáltató által saját munkavállalói részére saját munkaszervezetén belül, a munkáltató beszállítóinak munkavállalói részére vagy - a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti - partner- vagy kapcsolódó vállalkozások munkavállalói részére nem üzletszerűen szervezett képzés,
1. belső képzés: az olyan oktatás és képzés, amelyet a munkáltató
a) nem üzletszerű gazdasági tevékenység keretében,
b) - a jogszabály alapján szervezett oktatás, képzés kivételével - összesen hat óra időtartamot meghaladó mértékben,
c) a saját, a kis- és középvállalkozásokról, fejlődésük támogatásáról szóló 2004. évi XXXIV. törvény 4. § (2)-(6) bekezdése szerinti partner- vagy kapcsolódó vállalkozás, illetve beszállítójának foglalkoztatottja részére szervez.
2. bemeneti kompetenciamérés: a képzés megkezdéséhez szükséges kompetenciával való rendelkezést igazoló dokumentum hiánya esetén annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező birtokában van-e azoknak a kompetenciáknak, amelyek a képzés megkezdéséhez és annak sikeres elvégzéséhez feltétlenül szükségesek,
3. előzetes tudásmérés: annak felmérése, hogy a képzésre jelentkező dokumentumokkal nem igazolt tanulmányai vagy megszerzett gyakorlati tapasztalatai alapján képes-e a képzés során elsajátítandó tananyagegység követelményeinek teljesítésére, amelynek eredményeként a követelmények megfelelő szintű teljesítése esetén a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel kell menteni,
4. előzetesen megszerzett tudás beszámítása: a képzésre jelentkező - dokumentummal igazolt - tanulmányainak beszámítása, amelynek eredményeként a tananyagegység elsajátítására irányuló képzési rész alól a képzésre jelentkezőt fel lehet menteni,
5. felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatás: olyan tevékenység, amely a felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatás, képzés egyénre szabott kialakításának elősegítésére, a képzés hatékonyságának javítására vagy a munkavállalás elősegítésére irányul,
6. képzés megkezdésének időpontja: a képzés első kontaktórájának időpontja, a folyamatban lévő képzésbe bekapcsolódó képzésben részt vevő személy esetében az első kontaktóra időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyagnak vagy résztananyagnak a képzésben részt vevő személy számára történő megküldésének vagy más módon történő rendelkezésre bocsátásának időpontja,
6a. képzés befejezésének időpontja: a képzési programban meghatározottak szerint a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpont vagy ha a képzési program a képzés elvégzését meghatározott követelményhez köti, annak teljesítésének napja,
6a. képzés befejezésének időpontja: a képzési programban meghatározottak szerint a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpont vagy ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napja,
6a. képzés befejezésének időpontja: a képzés utolsó kontaktórájának időpontja, távoktatás és zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a tananyag vagy résztananyag elsajátítására megállapított utolsó időpont vagy ha a képzés elvégzése meghatározott követelményhez kötött, annak teljesítésének napja,
7. kompetencia: olyan ismeretek, készségek és képességek összessége, amely által a személy egy adott területen képes meghatározott döntésen és a megvalósításon alapuló eredmény elérésére,
7a. komplex felzárkózási képzés: a személyek társadalmi és gazdasági felzárkózásának részeként a kompetenciafejlesztés, illetve a humán szolgáltatásokhoz való hozzáférésének javítása érdekében szervezett képzés, a közfoglalkoztatáshoz és a szociális szövetkezetben történő foglalkoztatáshoz kapcsolódóan szervezett képzés, a szakképzettséggel nem rendelkezők a társadalmi felzárkózását szolgáló és kompetenciáját fejlesztő képzés, valamint az esélyegyenlőségi mentorok és a helyi esélyegyenlőségi programok készítésében résztvevők képzése,
8. kontaktóra: a képzésben részt vevő személyes jelenlétét igénylő tanóra,
9. konzultáció: az elsajátítandó ismeret átadását, megerősítését elősegítő, a képzésben részt vevő személy és az oktató, tutor közötti megbeszélés, amely elektronikus úton is megvalósulhat,
9a. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés: országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével az iparügyekért felelős miniszter által ilyennek minősített képzés,
9a. nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés: országos vagy helyi kiterjedésű, kiemelt jelentőségű munkaerő-piaci cél megvalósítása érdekében szervezett és a Kormány rendeletében meghatározott feltételek alapján a Kormány adott ágazatért felelős tagja véleményének kikérésével az iparügyekért felelős miniszter által ilyennek minősített oktatás, képzés,
10. tananyagegység: a képzési program felépítését adó, önálló tartalommal bíró képzési egység,
11. távoktatás: az oktatásnak az a formája, amelynél a képzésben részt vevő személy a képzési idő több, mint felében egyedül, önállóan, a távoktatási tananyagba épített iránymutatás mellett tanul, a képzési idő kevesebb, mint felében pedig konzultációkon vagy a távoktatás vegyes képzési módszerrel történő megvalósulása (a kontaktórás képzés és a távoktatás módszereinek kombinált alkalmazása) esetén hagyományos tanórákon vesz részt, és az elsajátítási folyamat önálló megvalósításához szükséges tananyaghordozó, felmérő és útmutató anyagokat tartalmazó tanulócsomagot a felnőttképző bocsátja rendelkezésére; a konzultációkon, amelyek a kapcsolattartás bármely formájában - különösen személyes megbeszélés, internet, telefon - megvalósulhatnak, a képzésben részt vevő személy önállóan szerzett ismereteit pontosítják, illetve elmélyítik, a távoktatás minden fázisát infokommunikációs technológiai adathordozók felhasználása is segítheti,
12. zárt rendszerű elektronikus távoktatás: elméleti képzési ismeretanyag oktatását digitális tananyag formájában informatikai hálózaton (internet, intranet) keresztül zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszerrel megvalósító távoktatási forma, ahol az oktató, az oktatásszervező és a képzésben részt vevő személy közös kommunikációs eszköze a számítógép és az informatikai hálózat, továbbá a zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer,
13. zárt rendszerű távoktatási képzésmenedzsment rendszer: a képzésben részt vevő személy képzését tervező, szervező és ellenőrző, a képzéshez szükséges digitális tananyagot valamint kiegészítő ismeretanyagot a képzési program szerint számára eljuttató (webböngészőben megjelenítő), minősített és tanúsított zárt informatikai rendszer, amely a képzésszervezésen túl adatbázisában manipulálhatatlanul rögzíti és értékeli - valamint a regisztrációs és tanulmányi alaprendszer számára közvetíti - a képzésben részt vevő személy képzési programban rögzített előrehaladását, ellenőrző kérdésekre adott válaszait, eredményeit, tevékenységét és végrehajtja - a képzésben részt vevő személy teljesítményének értékelése alapján - a képzési program szerint lehetséges navigációs kéréseit.

II. FEJEZET
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGHEZ KAPCSOLÓDÓ ELJÁRÁS ÉS INTÉZMÉNYRENDSZER

3. A felnőttképzési tevékenység folytatásának engedélyezése

3. A felnőttképzési tevékenység folytatásának bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása

3. A felnőttképzési tevékenység bejelentése, engedélyezése és a felnőttképzők nyilvántartása

2/A. §
(1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.
(2) Ha a felnőttképző
a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy - nem szakképző intézményként - részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy
b) - a belső képzés kivételével - részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést
szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.
(3) Szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet.
(4) Ha jogszabály a képzés megszervezését bejelentéshez vagy engedélyhez köti, az e törvény szerinti bejelentést megtenni, illetve engedély megadása iránti kérelmet benyújtani azon a szerven keresztül kell, amelynél a képzésre vonatkozó bejelentést meg kell tenni, illetve amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti engedély megadása iránti kérelem tárgyában hozott döntést azon a szerven keresztül kell közölni, amely a képzés megszervezésére vonatkozó engedély megadására jogosult. Az e törvény szerinti bejelentés, illetve engedély hiányában a képzés nem szervezhető meg és a képzés megszervezésére engedély nem adható. E bekezdést az adatváltozás és a tevékenység megszüntetésének bejelentésére, valamint a tevékenység folytatásának megtiltására is alkalmazni kell.
2/A. §
(1) Felnőttképzési tevékenység a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelentés alapján végezhető.
(2) Ha a felnőttképző
a) a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai képzést vagy - nem szakképző intézményként - részszakmára felkészítő szakmai oktatást vagy
b) - a belső képzés és jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével - részben vagy egészben az államháztartás terhére nyújtott költségvetési támogatásból vagy európai uniós forrásból megvalósuló oktatást vagy képzést
szervez, e felnőttképzési tevékenységét a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti engedély alapján végezheti.
(3) A felnőttképzési államigazgatási szerv felnőttképzési tevékenységet bejelentés és engedély nélkül, a szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet.
(3) A szakképző intézmény a (2) bekezdés a) pontja szerinti felnőttképzési tevékenységet engedély nélkül is végezhet.
2/B. §
(1) A 2/A. § (2) bekezdése szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására engedély annak adható,
a) aki rendelkezik az általa szervezett felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
a) aki rendelkezik az általa folytatott felnőttképzési tevékenységre vonatkozóan kidolgozott minőségirányítási rendszerrel és ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b) - a költségvetési szervként működő felnőttképző kivételével - aki vagyoni biztosítékkal rendelkezik a Kormány rendeletében meghatározottak szerint,
c) akinek a létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.
(2) Nem kaphat engedélyt az a felnőttképző, akinek a képviseletére jogosult személy más felnőttképzőnél ilyen tisztséget tölt be vagy korábban betöltött, ha annak engedélyét a felnőttképzési államigazgatási szerv - a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(3) A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó ismeretek tartalma nem vizsgálható.
3. §
(1) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok felnőttképzési tevékenységet akkor folytathatnak, ha megfelelnek az e törvény, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feltételeknek. Felnőttképzési tevékenység határozatlan időre szóló engedély (a továbbiakban: engedély) birtokában végezhető. Az engedély célja, hogy a felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét az e törvényben, valamint a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott magasabb minőségi követelményeknek megfelelően végezze.
(1a) Az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezeti rendszerének keretén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére - az oktatókkal kötött megbízási, valamint a képzés gyakorlati részének megvalósítására kötött szerződések kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg.
(2) Az engedély kiadására, módosítására, kiegészítésére irányuló kérelmet vagy az engedély kiegészítésére irányuló bejelentést a hatóságnál kell benyújtani. Az engedélyezési eljárásra egyebekben a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a hatóság az engedély kiadására, módosítására vagy kiegészítésére irányuló kérelemről hatvan napon belül dönt, míg a bejelentés alapján az engedélyt a bejelentést követő tizenöt napon belül kiegészíti. Az engedély kiegészítésének bejelentés alapján történő eseteit az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg.
(3) Az (1)-(2) bekezdésben foglalt rendelkezést a felnőttképzési tevékenységnek a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerinti szabad szolgáltatásnyújtás jogával rendelkező szolgáltató határon átnyúló szolgáltatásnyújtás keretében történő folytatására is alkalmazni kell.
(4) A (2) bekezdésben foglalt kérelem vagy bejelentés benyújtásával egyidejűleg a képző intézmény a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletében meghatározott mértékű igazgatási szolgáltatási díjat köteles fizetni.
(5) Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a (2) bekezdés szerinti kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz.
(5) A tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény esetén a (2) bekezdés szerinti kérelmet és bejelentést az intézmény nyújtja be a hatósághoz.
(6) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok közül - a gazdasági társaságokról szóló törvény, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kivételével - nem kaphat engedélyt az az intézmény, amelynek képviselője olyan más felnőttképzést folytató intézmény képviselője vagy volt képviselője, amely intézmény engedélyét a hatóság - a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(6) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok közül - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet, valamint a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok kivételével - nem kaphat engedélyt az az intézmény, amelynek képviselője olyan más felnőttképzést folytató intézmény képviselője vagy volt képviselője, amely intézmény engedélyét a hatóság - a képviselet időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(7) Nem kaphat engedélyt az a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany, amelynek vezető tisztségviselője olyan gazdasági társaság vezető tisztségviselője vagy volt vezető tisztségviselője, amelynek engedélyét a hatóság - a vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(7) Nem kaphat engedélyt az a Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet, amelynek vezető tisztségviselője olyan Ptk. szerinti gazdasági társaság, egyesülés és szövetkezet vezető tisztségviselője vagy volt vezető tisztségviselője, amelynek engedélyét a hatóság - a vezető tisztség viselésének időtartama alatt elkövetett jogsértés miatt - teljesen visszavonta. Az engedély megszerzésének tilalma a visszavonás időtartamára vonatkozik.
(8) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell az engedély visszavonásával érintett intézmény alapítójának, vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának képviselője - kivéve az állami intézményfenntartó központ képviselőjét - esetében is azzal, hogy a hatóság teljesen visszavonja az engedélyét annak a felnőttképzést folytató intézménynek, amelynek esetében az alapító vagy fenntartó képviselőjének személye az eltiltással érintett időszak alatt változatlan.
(8) A (6) bekezdésben foglalt rendelkezést alkalmazni kell az engedély visszavonásával érintett intézmény alapítójának, vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának képviselője - kivéve a tankerület képviselőjét - esetében is azzal, hogy a hatóság teljesen visszavonja az engedélyét annak a felnőttképzést folytató intézménynek, amelynek esetében az alapító vagy fenntartó képviselőjének személye az eltiltással érintett időszak alatt változatlan.
(9) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok az engedélyezési eljárás, valamint az engedélyezési eljáráshoz kapcsolódó fellebbezési eljárás során kizárólag elektronikus úton kötelesek a hatósággal kapcsolatot tartani.
(9) Az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanyok az engedélyezési eljárás során kizárólag elektronikus úton kötelesek a hatósággal kapcsolatot tartani.
3. §
(1) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg.
(1) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem a felnőttképzési államigazgatási szervnél tehető meg.
(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet.
(2) A bejelentés, illetve az engedély megadására irányuló kérelem benyújtásával, továbbá a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatokban bekövetkezett változások bejelentésével egyidejűleg a felnőttképző igazgatási szolgáltatási díjat fizet. Az e bekezdés szerinti eljárás ingyenes, ha a felnőttképző kizárólag a 2/A. § (2) bekezdés a) pontja alá nem tartozó belső képzést szervez és e felnőttképzési tevékenységét ingyenesen végzi.
(3) A tankerületi központ részeként működő köznevelési intézmény és a szakképzési centrum részeként működő szakképző intézmény esetén a bejelentést, illetve az engedély megadására és módosítására irányuló kérelmet a köznevelési intézmény, illetve a szakképzési centrum nyújtja be a felnőttképzési államigazgatási szervhez.
(4) Az eljárásban elektronikus úton kell kapcsolatot tartani a felnőttképzési államigazgatási szervvel.
4. §
(1) A hatóság - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - szakértői bizottság igénybevételével lefolytatja az engedélyezési eljárást, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdés a)-d) pontja szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit - az engedélyben megjelölt képzési körön belüli - új képzéssel bővíti.
(1) A hatóság szakértői bizottság közreműködését veheti igénybe az engedélyezési eljárás lefolytatásához, amelynek alapján az engedélyt kiadja, módosítja vagy kiegészíti. A hatóság az engedély kiadásával az abban szereplő képzések folytatását az 1. § (2) bekezdése szerinti képzési kör (a továbbiakban: képzési kör) megjelölésével engedélyezi, az engedély módosításával az intézmény engedélyét új képzési körrel bővíti, míg az engedély kiegészítésével az intézmény engedélyében szereplő képzéseit - az engedélyben megjelölt képzési körön belüli - új képzéssel bővíti.
(2) Az (1) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés c) pontjában foglalt képzések folytatására irányuló kérelem elbírálása során kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.
(3) A hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amelynek szakképesítése szerepel az intézmény hatályos alapító okiratában. Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét, ahol a hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást.
(3) A hatóság az engedélyezési eljárást szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le, ha a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet szerinti OM-azonosítóval rendelkező köznevelési intézmény kérelme olyan, az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzés folytatására irányul, amely szakképesítés szakmacsoportjának vagy egyéb szakmai képzés szakmacsoportjának valamely szakképesítése szerepel az intézmény hatályos működési engedélyében. Az e törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendelet állapítja meg azon további esetek körét, ahol a hatóság szakértői bizottság bevonása nélkül folytatja le az engedélyezési eljárást.
(3) Szakértői bizottság közreműködése esetén az engedélyezési, valamint az ellenőrzési eljárásban részt vevő ügyfél köteles
a) a szakértői vizsgálat során nyilatkozattételre jogosult személy jelenlétét biztosítani, továbbá
b) közreműködni a szakértői vizsgálatban, amely során a szakértői bizottság számára biztosítja különösen
ba) az érintett területre, építménybe történő belépést,
bb) adat, irat, tárgy, munkafolyamat megvizsgálását és információk átadását.
4. §
(1) Az engedélyezési eljárásban az e törvény szerinti szakértői bizottság szakértőként járhat el.
(2) A szakértői bizottság tagjait a felnőttképzési szakértők nyilvántartásában szereplő szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.
5. §
(1) A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet az engedéllyel rendelkező képző intézményekről. Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása
a) a felnőttképzést folytató intézmény
aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát,
ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját,
ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját,
ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,
ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját,
af) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak - 3. § (8) bekezdése szerinti - képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
b) az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzési programok szerinti megszerzésének időpontját,
b) az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzések szerinti megszerzésének időpontját,
c) a felnőttképzési tevékenység 1. § (2) bekezdése szerinti besorolását, a képzés pontos megnevezését
ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosítási számával,
ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosító számával, részszakképesítést is tartalmazó szakképesítés esetén a részszakképesítés azonosító számával,
cb) nyelvi képzés esetén a nyelv megjelölésével,
c) a felnőttképzést kiegészítő szolgáltatások megnevezését,
d) a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését,
e) az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(1) A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása
a) a felnőttképzést folytató intézmény
aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát,
ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját,
ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját,
ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,
ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját,
af) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak - 3. § (8) bekezdése szerinti - képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
a) a felnőttképző
aa) megnevezését, cégjegyzékét vagy nyilvántartását vezető bíróság, hatóság vagy szerv megnevezését, cégjegyzékszámát vagy nyilvántartásba-vételi számát, egyéni vállalkozó esetén a vállalkozó nyilvántartását vezető hatóság megnevezését és a nyilvántartásba vétel számát,
ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, valamint a gazdasági társaságokról szóló törvény hatálya alá tartozó jogalanyok esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
ab) székhelyét, a felnőttképzési tevékenység végzésének telephelyét, levelezési címét, telefon és faxszámát, elektronikus levelezési címét, képviselőjének, vagy a Ptk. szerinti jogi személyek esetén vezető tisztségviselőjének nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, képviselői, vezető tisztségviselői jogviszonya kezdetének időpontját,
ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját,
ac) adószámát vagy a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti tankerületi központ által fenntartott köznevelési intézmény OM-azonosítóját,
ac) adószámát, oktatási intézmény esetén oktatási azonosító számát,
ad) adataiban bekövetkezett változást a változás időpontjának megjelölésével,
ae) nyilvántartásba-vételi számát és időpontját,
af) alapítójának vagy köznevelési intézmény érintettsége esetén a köznevelési törvény szerinti fenntartójának megnevezését és annak - 3. § (8) bekezdése szerinti - képviselőjét, alapítója vagy fenntartója képviseleti jogviszonya kezdetének időpontját, nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát,
b) az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzési programok szerinti megszerzésének időpontját,
b) az engedéllyel rendelkező képző intézmény nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzések szerinti megszerzésének időpontját,
b) az engedéllyel rendelkező felnőttképző nyilvántartásba-vételi számából képzett, a képzésekhez tartozó nyilvántartásba vételi számot és az engedély képzések szerinti megszerzésének időpontját,
c) a felnőttképzési tevékenység 1. § (2) bekezdése szerinti besorolását, a képzés pontos megnevezését
ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosítási számával,
ca) OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a szakképesítés azonosító számával, részszakképesítést is tartalmazó szakképesítés esetén a részszakképesítés azonosító számával,
cb) nyelvi képzés esetén a nyelv megjelölésével,
c) a felnőttképzést kiegészítő szolgáltatások megnevezését,
d) a felnőttképzést kiegészítő tevékenység megnevezését,
e) az intézmény nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
e) a felnőttképző nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(1) A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet a felnőttképzőkről. A felnőttképzők nyilvántartása
a) a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben a felnőttképzőre vonatkozóan meghatározott adatokat,
b) a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adatát, tisztségének megjelölését és megbízatása lejártának időpontját, valamint
c) a Kormány rendeletében meghatározott további, személyes adatnak nem minősülő adatokat tartalmazza.
(2) A hatóság elektronikus nyilvántartást vezet azokról az intézményekről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A nyilvántartás a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában szereplő természetes személyazonosító adatokat, valamint aj) alpontjában foglalt adatokat is tartalmazza.
(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv elektronikus nyilvántartást vezet azokról a felnőttképzőkről, amelyeknek engedélye részben vagy egészben visszavonásra került. A felnőttképzők nyilvántartása a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl az (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatokat is tartalmazza.
(3) Az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés a) pont af) alpontjában, b)-e) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartás az (1) bekezdés b) és e) pontjában, valamint a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatok tekintetében közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül.
(4) Az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartása nyilvános, a nyilvántartást a hatóság honlapján közzéteszi.
(4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi.
(4) A felnőttképzők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult személy természetes személyazonosító adata - a családi és utónév kivételével - és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.
(5) A hatóság az (1)-(2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzést folytató intézménynek az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásból történő törlésétől számított öt évig - a felnőttképzést folytató intézmény képviselőjének és alapítója képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig - kezeli, majd az adatokat törli.
(5) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) és (2) bekezdés szerinti nyilvántartásokban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított öt évig - a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő öt évig - kezeli, majd az adatokat törli.
(5) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő személyes adatokat a felnőttképző ellenőrzésével kapcsolatos jogkörének gyakorlása céljából a felnőttképzőnek a felnőttképzők nyilvántartásából történő törlésétől számított ötödik év utolsó napjáig - a felnőttképző képviselője személyének változása esetén a változást követő ötödik év utolsó napjáig - kezeli, majd az adatokat törli.
(6) A felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának részletes szabályait, az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit a Kormány rendeletben határozza meg.
5/A. §   A hatóságnak a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárásban, valamint a felnőttképzést folytató intézmények ellenőrzése során meghozott döntése ellen a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszterhez lehet fellebbezést benyújtani.

4. A felnőttképzési szakértői rendszer

6. §
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag a hatóság vagy a kamara engedélyével rendelkező személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak az ilyen személy igénybevételéhez fűződnek.
(1) Ha e törvény vagy a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály a felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevételét írja elő, vagy az ilyen szakértő igénybevételéhez jogkövetkezményt állapít meg, - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe, valamint a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Felnőttképzési szakterületen felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő igénybevétele esetén - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - szakértőként kizárólag az a személy vehető igénybe és a jogszabályban meghatározott jogkövetkezmények csak annak a szakértőnek az igénybevételéhez fűződnek, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, valamint rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek.
(1) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván végezni, köteles az erre irányuló szándékát a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint a felnőttképzési államigazgatási szerv részére bejelenteni.
(2) Felnőttképzési szakértői tevékenységet - az igazságügyi szakértőkről szóló törvény szerint igazságügyi szakértői tevékenység végzésére jogosult szakértő kivételével - csak az végezhet, aki
a) cselekvőképes,
b) büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt,
b) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel, illetve szakképesítéssel és szakmai gyakorlattal, és
b) rendelkezik a felnőttképzési szakértői tevékenység végzéséhez szükséges szakképzettséggel és szakmai gyakorlattal, és
c) megfelel a Kormány rendeletében meghatározott egyéb feltételeknek.
(2) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását a hatóság, felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatását - a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - a kamara az erre irányuló kérelem benyújtása alapján engedélyezi annak, aki büntetlen előéletű és nem áll a miniszteri rendeletben meghatározott felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, rendelkezik a miniszteri rendeletben meghatározott szakmai képesítéssel és szakmai gyakorlattal, és megfelel az ott meghatározott egyéb feltételeknek. A kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése során a közigazgatási hatósági eljárás általános szabályairól szóló törvény szerinti közigazgatási hatóságként jár el, döntésével szemben bírósági felülvizsgálatnak van helye.
(2) Aki felnőttképzési szakértői tevékenységet kíván folytatni, köteles az erre irányuló szándékát a hatóságnak a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(3) A (2) bekezdés szerinti kérelem benyújtásával egyidejűleg a kérelmező hatósági bizonyítvánnyal igazolja azt a tényt, hogy büntetlen előéletű és nem áll a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt, vagy kéri, hogy e tények fennállására vonatkozó adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a hatóság vagy a kamara részére - a felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenység engedélyezése iránti kérelem elbírálása céljából benyújtott adatigénylése alapján - továbbítsa.
(3) Aki felnőttképzési programszakértői tevékenységet kíván folytatni - a nyelvi programokra irányuló szakértői tevékenység kivételével - köteles az erre irányuló szándékát a kamarának a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvény szerint bejelenteni.
(4) A (2)-(3) bekezdés szerinti bejelentésben meg kell jelölni a bejelentő természetes személyazonosító adatait.
7. §
(1) A hatóság a 6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a 6. § (2) bekezdése szerinti engedéllyel rendelkező, felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - a felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét,
b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c) szakterülete megjelölését,
d) engedélye megadásának időpontját,
e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját,
f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(1) A hatóság a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről, a kamara a felnőttképzési programszakértői tevékenység végzésére jogosult személyekről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - a felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét,
b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c) szakterülete megjelölését,
d) engedélye megadásának időpontját,
e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját,
f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(1) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértőkről elektronikus nyilvántartást vezet, amely a felnőttképzési szakértői tevékenység végzésére jogosult személy természetes személyazonosító adatait, valamint - a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározott adatokon túl - a felnőttképzési szakértő
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény szerint bejelentett és nyilvántartott értesítési címét,
a) lakcímét,
b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a szakértői tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
b) közzétenni kívánt elérhetőségét és a felnőttképzési szakértő tevékenységével összefüggő egyéb adatát, ha hozzájárult annak közzétételéhez,
c) szakterülete megjelölését,
d) engedélye megadásának időpontját,
e) nyilvántartásba vételi számát és időpontját,
f) nyilvántartásból való törlésének időpontját és okát
tartalmazza.
(2) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők (1) bekezdés szerinti nyilvántartása - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A nyilvántartásokból az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.
(2) A felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők (1) bekezdés szerinti nyilvántartása - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A felnőttképzési szakértők nyilvántartásából az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.
(2) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása - a természetes személyazonosító, valamint a lakcím-azonosító adatok kivételével - közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. A felnőttképzési szakértők nyilvántartásából az e törvény szerint nyilvános adatokon felül adat kizárólag a szakértői tevékenység végzésére való jogosultság igazolása céljából szolgáltatható.
(2) A felnőttképzési szakértők nyilvántartása nyilvános, azt a felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési szakértő természetes személyazonosító adata - a családi és utónév kivételével - és lakcíme nem hozható nyilvánosságra.
(2a) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban kezelt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a hatóság és a kamara a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (1) bekezdés a)-f) pontjában foglalt adatait.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a felnőttképzési államigazgatási szerv a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő és a felnőttképzési programszakértő (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatait.
(3) Az (1) bekezdés szerinti nyilvántartásban szereplő adatokból a felnőttképzési államigazgatási szerv a szolgáltatási tevékenység megkezdésének és folytatásának általános szabályairól szóló törvényben meghatározottakon túl honlapján közzéteszi a felnőttképzési szakértő (1) bekezdés a)-f) pontjában meghatározott adatait.
(4) A hatóság és a kamara az adatokat a szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.
(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokat a felnőttképzési szakértőnek a névjegyzékből való kikerülése időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően az adatokat törli. A nyilvántartásban szereplő felnőttképzési szakértők adatait a nyilvántartásból kikerült felnőttképzési szakértők adataitól elkülönítetten kell kezelni.
(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv az adatokat - a felnőttképzési szakértőnek a képzési program előzetes minősítésével kapcsolatos tevékenységének ellenőrzése érdekében - a felnőttképzési szakértőnek a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából való törlése időpontjától számított harmadik év utolsó napjáig kezeli.
8. §
(1) A hatóság és a kamara felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység gyakorlásának időtartama alatt lefolytatott hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő, illetve felnőttképzési programszakértő
a) rendelkezik-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel,
b) tevékenysége megfelel-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak,
c) büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hatóság, valamint a területi kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(1) A felnőttképzési államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy a felnőttképzési szakértő
a) rendelkezik-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel,
a) rendelkezik-e a Kormány rendeletében meghatározott, a tevékenység végzéséhez előírt feltételekkel,
b) tevékenysége megfelel-e az e törvényben, valamint az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletben foglalt előírásoknak,
b) tevékenysége megfelel-e a Kormány rendeletében meghatározott előírásoknak,
c) büntetlen előéletű-e, és nem áll-e a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A hatósági ellenőrzés céljából a hatóság, valamint a területi kamara adatot igényelhet a bűnügyi nyilvántartási rendszerből. Az adatigénylés kizárólag azon adatra irányulhat, hogy a szakértő büntetlen előéletű-e, valamint a felnőttképzési szakterületen szakértői tevékenység folytatását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt áll-e.
(1) A felnőttképzési államigazgatási szerv hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi a felnőttképzési szakértőre és az általa végzett tevékenységre vonatkozóan jogszabályban meghatározott rendelkezések betartását, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv végrehajtható döntésében foglaltak teljesítését.
(1a) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértővel szemben tevékenység végzésétől történő eltiltást egy évnél hosszabb időre nem alkalmazhat.
(2) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásától el kell tiltani és törölni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásból a felnőttképzési szakértőt, ha
a) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával összefüggő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felnőttképzési államigazgatási szerv felhívására az abban meghatározott határidőn belül sem teljesíti, vagy
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának feltételei a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértők nyilvántartásába vételekor nem álltak fenn vagy utóbb megszűntek.
(2) A felnőttképzési szakértői tevékenység folytatását meg kell tiltani és törölni kell a felnőttképzési szakértők nyilvántartásból a felnőttképzési szakértőt, ha
a) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával összefüggő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felnőttképzési államigazgatási szerv felhívására az abban meghatározott határidőn belül sem teljesíti, vagy
a) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával összefüggő, jogszabályban meghatározott kötelezettségét a felnőttképzési államigazgatási szerv felhívására az abban meghatározott határidőn belül önhibájából nem teljesíti, vagy
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának feltételei a felnőttképzési szakértő felnőttképzési szakértők nyilvántartásába vételekor nem álltak fenn vagy utóbb megszűntek.
(3) A felnőttképzési államigazgatási szerv a (2) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően a felnőttképzési szakértőt figyelmeztetheti, aminek keretében a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel.
(3a) Ha a felnőttképzési államigazgatási szerv a szakértői tevékenység folytatását megtiltja és a felnőttképzési szakértőt ezzel egyidejűleg törli a felnőttképzési szakértők nyilvántartásából, a felnőttképzési szakértő a felnőttképzési szakértői tevékenység megtiltásáról rendelkező határozat véglegessé válásától számított három évig felnőttképzési szakértői tevékenység folytatására irányuló bejelentés alapján nem vehető nyilvántartásba.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a hatóság és a kamara a szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(2) Az (1) bekezdés alapján megismert személyes adatokat a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési szakértő nyilvántartásból való törléséről szóló döntés jogerőre emelkedéséig kezeli.
(3) A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem adattartalmát, a kérelemre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg.
(3) A felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, továbbá a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket miniszteri rendelet határozza meg.
9. §
(1) A hatóság felnőttképzési szakértőkkel kapcsolatos feladatai megoldásának támogatása, valamint a felnőttképzést folytató intézmények által alkalmazható minőségbiztosítási rendszerek kialakításának elősegítése céljából legalább négy fő felnőttképzési szakértő, továbbá felnőttképzési programszakértő tagokból álló, hattagú Felnőttképzési Szakértői Bizottságot (a továbbiakban: FSZB) működtet.
(2) Az FSZB a hatóságnak a felnőttképzési szakértőkkel és felnőttképzési programszakértőkkel kapcsolatos feladatai ellátásával összefüggésben javaslattevő, véleményező, tanácsadó testületeként működik.
(3) Az FSZB megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek - a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével - a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e, és javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél. Az FSZB javaslatáról a miniszter dönt.
(4) Az FSZB elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés négyéves időtartamra szól. A miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki.
(4) Az FSZB elnökét és tagjait a miniszter nevezi ki és menti fel. A kinevezés visszavonásig, de legfeljebb négyéves időtartamra érvényes. A miniszter az FSZB elnökét a felnőttképzési szakértők közül nevezi ki.
(5) Az FSZB feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat miniszteri rendelet határozza meg.

III. FEJEZET
A FELNŐTTKÉPZÉS TARTALMI KÖVETELMÉNYEI

5. Az engedély feltételei

5. A felnőttképző működése

10. §
(1) Engedély - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanynak adható, amely
a) rendelkezik
aa) a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal,
ab) a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,
ac) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel,
ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b) tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg,
c) igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik.
(1) Engedély - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - annak az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalanynak adható,
a) amely rendelkezik
aa) a 12. §-ban meghatározott tartalmú, a kérelmében szereplő képzésekhez kidolgozott és felnőttképzési szakértő vagy felnőttképzési programszakértő által előzetesen minősített képzési programmal,
ab) a kérelmében szereplő képzés megvalósításához szükséges, valamint kormányrendeletben meghatározott személyi és tárgyi feltételekkel,
ac) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszerrel,
ad) felnőttképzési információs rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel, és
ae) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszer működtetéséhez szükséges feltételekkel,
b) amely tartalmilag ellenőrizhető, számszerűsíthető minőségcélokat határoz meg,
c) amely igazolja, hogy kormányrendeletben meghatározott vagyoni biztosítékkal rendelkezik, és
d) amelynek létesítő okiratában, működési engedélyében vagy az egyéni vállalkozói nyilvántartásban a tevékenységei között az oktatás vagy képzés szerepel.
(2) Az (1) bekezdés a) pont ac), ae) alpontjában, valamint b) és c) pontjában foglalt feltételeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie.
(3) Felnőttképzési tevékenységet folytató, az államháztartásról szóló törvény szerinti központi költségvetési szervnek az (1) bekezdés c) pontjában foglalt feltételt nem kell teljesítenie.
11. §
(1) A felnőttképzést folytató intézménynek a 10. §-ban foglalt feltételeken túl - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az engedély megadását követő működése során az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) felnőttképzési tevékenységét az engedélyezett képzéseihez kidolgozott képzési programnak megfelelően kell folytatnia,
b) minden felnőttképzésben részt vevő felnőttel a 13. § (3) bekezdésében meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyi adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
c) eleget kell tennie a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségének,
d) gondoskodnia kell az általa meghatározott minőségcélok évente történő felülvizsgálatáról és szükség szerinti módosításáról,
e) a képzések befejezését követően - a támogatott képzések esetén - a támogatást nyújtó bevonásával mérnie kell a képzésben részt vevők elégedettségét,
f) oktatói minősítési rendszert kell működtetnie,
g) az előzetes tudásmérést az 1. § (2) bekezdés a) és c) pontja szerinti támogatott képzések esetén kötelezően, az 1. § (2) bekezdés b) és d) pontjában foglalt képzések esetén a képzésre vonatkozó támogatási szerződés kötelező előírása alapján, egyébként a jelentkező kérésére kell biztosítania,
h) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggő, a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,
i) a képzés támogatója, a képzésre jelentkező vagy a képzésben részt vevő részéről felmerülő igény esetén felnőttképzést kiegészítő tevékenységet kell nyújtania,
j) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a gyakorlati képzést a szakképzésről szóló törvény szerint meghatározott szakmai és vizsgakövetelmények alapján, és a gyakorlati foglalkozás teljesítésének részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint kell szerveznie,
k) felnőttképzési információs rendszert kell működtetnie,
l) ügyfélszolgálati és panaszkezelési rendszert kell működtetnie,
m) a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert kell működtetnie.
(2) Ha a felnőttképzést folytató intézmény nem rendelkezik a gyakorlati képzés folytatásához szükséges - a szakképesítésre irányadó szakmai és vizsgakövetelményeket tartalmazó miniszteri rendeletben meghatározott - feltételekkel, a gyakorlati képzés megvalósítására szerződést köt a gyakorlati képzést folytató szervezettel.
(3) Az (1) bekezdés d), f) és m) pontjában foglalt követelményeket az 1. § (2) bekezdés d) pontja szerinti képzések esetén a felnőttképzést folytató intézménynek nem kell teljesítenie.
(4) A vallási közösség által fenntartott intézmény e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének engedélyezése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
11. §
(1) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége bejelentéshez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek, a 17. § a) és c) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek, a 17. § a) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
b) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek, a 17. § a) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének .
(2) A felnőttképzőnek, ha felnőttképzési tevékenysége engedélyhez kötött, a működése során e Fejezet rendelkezései közül az alábbi követelményeknek kell megfelelnie:
a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett képzésre vonatkozóan
aa) a 12. § szerinti - a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel - kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és
ab) a Kormány rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával kell folytatnia,
ab) a Kormány rendeletében meghatározott feltételek biztosításával kell folytatnia,
a) felnőttképzési tevékenységét az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan
aa) a 12. § szerinti - a felnőttképző által folytatott szakképzés esetén a képzési és kimeneti követelményekre, illetve a programkövetelményekre is figyelemmel - kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programnak megfelelően és
ab) a Kormány rendeletében meghatározott személyi és tárgyi feltételek biztosításával kell folytatnia,
ab) a Kormány rendeletében meghatározott feltételek biztosításával kell folytatnia,
b) a képzésre jelentkező kérésére előzetes tudásmérést kell biztosítania,
c) a képzésben részt vevő személlyel a 12/A-13/B. § szerint felnőttképzési szerződést kell kötnie, valamint gondoskodnia kell a személyes adatok 21. §-ban foglaltaknak megfelelő kezeléséről,
d) a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről, valamint a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésről,
d) a 14. § szerinti minőségirányítási rendszert és annak részeként ügyfélszolgálati, panaszkezelési és oktatói minősítési rendszert kell működtetnie és gondoskodnia kell a minőségirányítási rendszer külső értékeléséről,
e) eleget kell tennie a 17. §-ban meghatározott tájékoztatási kötelezettségének,
f) vezetnie kell a képzés megvalósításával összefüggésben a 16. §-ban meghatározott dokumentumokat,
g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek és jogszabályban meghatározott tartalommal a 21. § (4) bekezdése szerinti statisztikai célú adatszolgáltatásnak.
g) eleget kell tennie a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe a 15. § és a 15/A. § alapján történő adatszolgáltatási kötelezettségnek .
(3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenységét kizárólag saját szervezetén belül végezheti, a felnőttképzési tevékenység végzésére - a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg.
(3) A felnőttképző a felnőttképzési tevékenység végzésére - a képzés személyi és tárgyi feltételei kivételével - más jogalannyal nem állapodhat meg.
11/A. §   A szakképzésről szóló törvény szerinti modulzáró vizsgát a felnőttképzést folytató intézmény szervezi, ha a jelentkező kizárólag az intézményben vett részt az érintett szakképesítés megszerzésére irányuló képzésben. A modulzáró vizsgát minden egyéb esetben a hatóság vagy a szakképzésről szóló törvény 12. § (2) bekezdés b) pontjában meghatározott intézmény szervezi.

6. A képzési program tartalma

12. §
(1) A képzési programnak tartalmaznia kell:
a) a képzés megnevezését és - a képzési program nyilvántartásba vételét követően - a képzés 5. § (1) bekezdés b) pontjában szereplő nyilvántartásba vételi számát,
a) a képzés megnevezését ,
b) a képzés során megszerezhető kompetenciát,
c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit,
c) a képzésbe való bekapcsolódás és részvétel feltételeit, a képzés célját és célcsoportját,
d) a tervezett képzési időt,
e) a képzés egyéni felkészülés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának meghatározását,
e) az 1. § (2) bekezdés a), b) és d) pontja szerinti képzés esetén a képzés egyéni felkészítés, csoportos képzés, távoktatás szerinti formájának, az 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvi képzés esetén a nyelvi képzés típusának, valamint formájának megjelölését,
f) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és gyakorlati óraszámot,
f) a tananyag egységeit, azok célját, tartalmát, terjedelmét és a tananyagegységekhez rendelt elméleti és - ha a tananyagegység tartalmaz gyakorlati képzést - a gyakorlati óraszámot,
f) a képzés tananyagegységeit, azok célját, tartalmát, a tananyagegységekhez óraszámot és a tananyagegység megvalósítása során alkalmazott képzési módszereket és munkaformákat, valamint a kontaktórától eltérő munkaforma alkalmazása esetén, ha az a képzés óraszámába beszámítható, a beszámítható óraszámot is,
g) a maximális csoportlétszámot,
g) - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével - a m- a zárt rendszerű elektronikus távoktatás kivételével - aximális csoportlétszámot,
h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek - az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés esetén a modulzáró vizsgákat is tartalmazó - leírását,
h) a képzésben részt vevő teljesítményét értékelő rendszernek leírását,
i) a képzésről, a képzés egyes tananyagegységeinek elvégzéséről szóló igazolás kiadásának feltételeit,
j) a képzési program végrehajtásához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a képzéshez kapcsolódó egyéb speciális feltételeket és ezek biztosításának módját.
(2) A képzési program
a) az 1. § (2) bekezdés a) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a szakképzésről szóló törvény szerinti szakmai és vizsgakövetelmények és az iskolai rendszerben oktatható szakképesítések esetében a vonatkozó kerettanterv tartalmi követelményei alapján kidolgozott, a modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszerét is bemutató képzési program,
b) az 1. § (2) bekezdés b) és c) pontjában foglalt képzés megvalósítására irányuló kérelem esetén a felnőttképzési szakmai programkövetelmények vagy nyelvi programkövetelmények nyilvántartásában szereplő program alapján kidolgozott képzési program lehet.
(3) A (2) bekezdés a) pontja alapján a képzési program részét képező modulzáró vizsgák szervezésének és dokumentálásának rendszere magában foglalja
a) a modulzáró vizsga
aa) formáját, ütemezését,
ab) lefolytatása során keletkezett és kezelt dokumentumok megnevezését és
ac) tevékenységeinek tartalmát, időtartamát, helyszínét,
b) a modulzáró vizsgán megszerezhető minősítéseket és az egyes minősítésekhez tartozó követelményeket, és
c) a sikertelen teljesítés következményeit.

7. A felnőttképzési szerződés

7. A felnőttképzési jogviszony

12/A. §   A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzéshez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg.
12/A. §   A felnőttképzési jogviszony felnőttképzési szerződés alapján szervezett oktatás és képzés nyújtására irányuló szolgáltatásra, illetve felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódó szolgáltatásra és abban való részvételre a felnőttképző és a képzésben részt vevő személy között létrejött viszony, amelyben a képzés a képzésben részt vevő személy sajátos elfoglaltságához, egyedi életkörülményeihez igazodóan valósul meg.
13. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény és a képzésben részt vevő felnőtt - a polgári jog általános szabályai szerint - felnőttképzési szerződést köt.
(2) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A szerződésen fel kell tüntetni, hogy a szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.
(3) A felnőttképzési szerződésnek tartalmaznia kell:
a) a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő megnevezését, nyilvántartásba vételi számát,
a) a képzésnek az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő megnevezését, nyilvántartásba-vételi számát, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés OKJ számát,
b) a képzési csoport
ba) képzésének év, hónap, nap szerinti kezdési időpontját,
bb) haladásának tananyagegységekre bontott, óraszám és helyszín szerinti ütemezését,
bc) képzése befejezésének tervezett időpontjára vonatkozó adatokat, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását,
c) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölését,
d) a résztvevőnek a képzés során nyújtott teljesítménye ellenőrzésének, értékelésének módját, a vizsgára történő bocsátás feltételeit,
e) az elméleti tanórákról, a gyakorlati képzésről, illetve a konzultációkról való megengedett hiányzás mértékét és ennek túllépése esetén a képzésben részt vevőt érintő következményeket,
f) a gyakorlati képzés helyét, időtartamát, ütemezését, valamint a felnőtt számára a gyakorlati foglalkozással összefüggésben esetlegesen biztosított juttatásokat,
g) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, illetve nyelvi képzés esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
g) a vizsga szervezésének módját, formáját, OKJ szerinti szakképesítés, esetén az előírt vagy javasolt vizsgaszervező intézmény megnevezését,
h) a képzési díj - külön a g) pont szerinti vizsgaszervező intézmény által megjelölt vizsgadíj és az esetlegesen szükséges javítóvizsga díjának - mértékét és fizetésének módját, figyelembe véve az előzetesen megszerzett tudás beszámítását, valamint a képzési díj megfizetésének a képzés megvalósítása teljesítésével arányban álló ütemezését,
i) a képzéshez nyújtott támogatás összegének költségvetési és európai uniós források szerint történő feltüntetését,
j) a képzésben részt vevő felnőtt, illetve a felnőttképzést folytató intézmény szerződésszegésének következményeit.
(4) A felnőttképzést folytató intézmény e törvény 1. § (1) bekezdés b) pontjában megjelölt résztvevőkkel is - a polgári jog általános szabályai szerint - szerződést köt a képzésre vonatkozóan a (2) és (3) bekezdésben foglalt tartalommal. Tanköteles tanulóval OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzésre szerződés nem köthető.
(5) A felnőttképzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseihez kapcsolódó vizsgadíjat csak a vizsgára történő jelentkezéskor kérheti a képzésben részt vevőtől.
(6) A felnőttképzést folytató intézmény a (3) bekezdés h) pontja szerinti képzési díjat egyösszegben köteles meghatározni a felnőttképzési szerződésben, továbbá a felnőttképzési szerződésben feltüntetett képzési díjon felül más jogcímen - kivéve a vizsgadíjat és a javítóvizsga díját - további díjat vagy költséget nem állapíthat meg a képzésben részt vevő terhére.
13. §
(1) A felnőttképző és a képzésben részt vevő személy egymással - a Kormány rendeletében meghatározott tartalommal - felnőttképzési szerződést köt.
(2) A felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló törvénynek az elektronikus úton történő szerződéskötés különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges az elektronikus utat biztosítja. A felnőttképzési szerződésen fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.
(2) A felnőttképzési szerződést az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén írásban kell megkötni. A zárt rendszerű elektronikus távoktatás esetén - ha a felnőttképzési szerződést írásban kell megkötni - a felnőttképzési szerződés megköthető a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (a továbbiakban: Ptk.) az elektronikus úton történő szerződéskötésre vonatkozó különös szabályai szerint is, ha a felnőttképző az ehhez szükséges elektronikus utat biztosítja. Az írásban megkötött felnőttképzési szerződésben fel kell tüntetni, hogy a felnőttképzési szerződés az e törvény alapján megkötött felnőttképzési szerződés.
13/A. §
(1) A felnőttképzési jogviszony a felek erre vonatkozó megállapodása alapján szünetel. A szünetelés alatt egyik felet sem illetik, illetve terhelik a felnőttképzési jogviszonyból fakadó jogok, illetve kötelezettségek.
(2) A felnőttképzési szerződést a képzésben részt vevő személy felmondhatja. A felmondás jogának korlátozása vagy kizárása semmis. A felnőttképzési szerződést bármelyik fél azonnali hatállyal felmondhatja, ha
a) a képzésben részt vevő személy a képzés folytatására egészségileg alkalmatlanná vált,
a) a képzésben részt vevő személy az oktatásban, képzésben való részvételre egészségileg alkalmatlanná vált,
b) a képzésben részt vevő személy fizetési hátralékát a felnőttképző felszólítása ellenére sem teljesíti vagy
c) a képzésben részt vevő személy a kontaktórákról a képzési programban meghatározott időnél igazolatlanul többet mulasztott.
13/B. §
(1) A felnőttképzési jogviszony megszűnésekor - ha arra a képzés elvégzésére tekintettel került sor - a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a képzés követelményeit teljesítő képzésben részt vevő személy részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki.
(1) A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység, a belső képzés és - ha jogszabály a képzés elvégzése igazolásának más módját határozza meg - a jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés kivételével, a felnőttképző a képzés elvégzésének igazolására a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében tanúsítványt állít ki és azt a képzésben részt vevő személy választása szerint elektronikus úton vagy papíralapon a képzésben részt vevő személy rendelkezésére bocsátja. A bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a tanúsítványt a képzésben részt vevő személy kérésére kell kiállítani.
(2) A tanúsítvány, ha a képzéshez jogszabályban meghatározottak szerint vizsga kapcsolódik, a vizsgára jelentkezés feltétele.

8. Minőségbiztosítási rendszer

8. Minőségirányítási rendszer

14. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtet.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény - az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően - kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső értékelését.
14. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfelelő minőségbiztosítási rendszert működtet.
(2) A felnőttképzést folytató intézmény - az (1) bekezdés szerinti minőségbiztosítási rendszernek megfelelően - kétévenként legalább egyszer elvégezteti az intézmény tevékenységének külső értékelését.
14. §   A felnőttképző képzési tevékenysége minőségének folyamatos javítása céljából a Kormány rendeletében meghatározott minőségirányítási rendszert működtet és gondoskodik annak külső értékeléséről.
14/A. §   Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv megállapítja, hogy a hozzá benyújtott minőségbiztosítási rendszerek - a képzést folytató intézmény által kidolgozott vagy működtetett minőségbiztosítási rendszer kivételével - a miniszter rendeletében meghatározott minőségbiztosítási keretrendszernek megfeleltethetők-e, és javaslatot tesz a miniszternek arra, hogy a megfelelőnek ítélt minőségbiztosítási rendszerek közül mely minőségbiztosítási rendszer alkalmazható a felnőttképzési tevékenységet folytató intézményeknél. Az állami szakképzési és felnőttképzési szerv javaslatáról a miniszter dönt.

9. A felnőttképzési információs rendszer, a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

9. A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere, a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

9. A felnőttképző adatszolgáltatási kötelezettsége és a képzés megvalósításával összefüggő dokumentumok

15. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény engedélyezett képzéseinek folytatásáról a hatóság részére
a) a felnőttképzést folytató intézmény megnevezésére, székhelyére, az engedély megszerzésének időpontjára és számára,
b) a képzés megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számára és megnevezésére,
b) a képzés 1. § (2) bekezdés szerinti megnevezésére, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számára és megnevezésére, egyéb szakmai képzés, általános nyelvi képzés, egyéb nyelvi képzés vagy kombinált nyelvi képzés esetén a képzés engedélyezéséhez szükséges felnőttképzési szakmai programkövetelmény vagy a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény nyilvántartásban szereplő azonosítószámára,
c) a képzési csoport
ca) képzésének első képzési napjára,
cb) haladásának napokra, időpontokra és helyszínekre bontott, óraszám szerinti ütemezésére,
cc) képzése befejezésének tervezett időpontjára,
cd) résztvevőinek számára,
d) a képzés elvégzésével megszerezhető dokumentum megjelölésére,
e) a képzésben résztvevők elégedettség-mérésére
vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.
(1a) A felnőttképzést folytató intézmény OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a modulzáró vizsgával összefüggésben a hatóság részére
a) a szakképesítés és a modulok megnevezéséről,
b) a modulzáró vizsga napjáról, kezdő időpontjáról és helyszínéről,
c) a vizsgán részt vevők számáról
elektronikus úton adatokat szolgáltat.
(2) A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.
(2) A felnőttképzést folytató intézménynek adatszolgáltatási kötelezettsége áll fenn az (1) bekezdés c) pontja és az (1a) bekezdés szerinti adataiban bekövetkezett változások esetén is.
(3) A felnőttképzést folytató intézmény
a) az (1) bekezdés a)-d) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első képzési napját megelőző harmadik napig, az (1) bekezdés e) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a képzés befejezését követő negyvenöt napon belül,
a) az (1) bekezdés a)-d) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének legkésőbb a képzés első napján, az (1) bekezdés e) pontjára vonatkozó adatszolgáltatási kötelezettségének a képzés befejezését követő negyvenöt napon belül,
b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének
ba) az (1) bekezdés c) pont ca) és cd) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,
bb) az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpontok bekövetkezéséig
köteles eleget tenni.
b) a (2) bekezdésben foglalt adatszolgáltatási kötelezettségének
ba) az (1) bekezdés c) pont ca) és cd) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az adatváltozás keletkezésével egyidejűleg, de legkésőbb az adatváltozás keletkezésének napján,
bb) az (1) bekezdés c) pont cb) és cc) alpontja szerinti adatokban bekövetkezett változások esetén az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatásban szereplő időpontok bekövetkezéséig
c) az (1a) bekezdésben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének a modulzáró vizsga kezdő napját megelőző harmadik napig
köteles eleget tenni.
(4) A NYAK képző intézményenként, nyelvenként és nyelvi szintenként a hatóság részére
a) a vizsgára jelentkezettek,
b) a vizsgán megjelentek, valamint
c) a sikeresen vizsgázók
létszámára vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.
(4) A NYAK nyelvenként és nyelvi szintenként a hatóság részére
a) a vizsgára jelentkezettek,
b) a vizsgán megjelentek, valamint
c) a sikeresen vizsgázók
létszámára vonatkozó adatokat szolgáltat elektronikus úton.
(5) A NYAK a (4) bekezdésben foglalt adatokat az akkreditált vizsgaközpontoktól érkezett információk alapján szolgáltatja a hatóság részére, minden év december 31-ig a november 30-ig beérkezett adatok alapján.
(6) A hatóság az (1)-(5) bekezdés szerint szolgáltatott adatokról - a 20. § (1)-(2) bekezdésében foglalt ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (7) bekezdésben foglalt célból - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - annak keletkezésétől számított öt évig - kezeli.
(7) A hatóság az (1) bekezdésben foglalt nyilvántartás adataiból, a szakmai vizsgáztatás általános szabályairól és eljárási rendjéről szóló kormányrendelet alapján létrehozott központi számítógépes nyilvántartás adataiból, valamint az (5) bekezdésben szolgáltatott adatokból a támogató, támogatási program, intézmény, területi egység, továbbá az OKJ szerinti szakképesítések, nyelvek és nyelvi szintek, szakmai és egyéb képzések szerinti bontásban és országosan összesítve honlapján évente nyilvánosságra hozza
a) az induló képzési létszámra,
b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára,
c) a képzésből kimaradtak létszámára,
d) a vizsgára bocsátottak létszámára,
e) a vizsgán megjelentek létszámára,
f) a sikeresen vizsgázók létszámára,
g) az OKJ szerinti szakképesítések vizsgái esetén a vizsgázók átlageredményére,
h) a képzésben részt vevők elégedettség-mérésére
vonatkozó adatokat.
(8) Az (1)-(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók.
(9) Az (1)-(5) és (7) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(9) A hatóság a támogató részére - a támogatási szerződés megvalósulásának ellenőrzése céljából - elektronikus hozzáférést biztosít a támogatott képzés (1) és (2) bekezdésben meghatározott adataihoz. A támogató az adatokat a támogatás felhasználásának ellenőrzésére meghatározott időtartamig kezelheti.
(10) A felnőttképzést folytató intézmény és a felnőttképzési tevékenységet folytatni kívánó 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tervezett képzéseiről - a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően - önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a hatóság részére elektronikus úton. A hatóság a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A hatóság a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.
(11) A (10) bekezdés szerinti önkéntes adatszolgáltatás
a) a képzés megnevezését, OKJ szerinti szakképesítés megszerzésére irányuló képzés esetén a szakképesítés azonosító számát és megnevezését,
b) a képzés tervezett első képzési napját, valamint
c) a képzés befejezésének tervezett időpontját
tartalmazza.
15. §
(1) A felnőttképző
a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
aa) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,
ab) a képzésben részt vevő személyek létszámára,
b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
ba) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára, és
bb) a képzési díjra és annak költségviselőjére,
bc) a képzésben részt vevő személyek létszámára, iskolai, korcsoportos és nemek szerinti megoszlására, továbbá - ha a képzés államilag elismert szakképzettségre, illetve szakképesítésre készít fel - a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adataira, lakcímére, elektronikus levelezési címére, valamint adóazonosító jelére és - ha azzal rendelkezik - oktatási azonosító számára,
c) az általa kiállított tanúsítványra
vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni.
(1) A felnőttképző
a) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
aa) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,
ab) - ha a képzésben részt vevő személy előzetesen írásban vagy a Ptk. 6:7. § (3) bekezdése szerinti módon megtett jognyilatkozatában annak továbbítását nem tiltotta meg - a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére,
b) az engedélyhez kötött felnőttképzési tevékenység esetén
ba) a képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,
bb) a képzési díjra és annak költségviselőjére és
bc) a képzésben részt vevő személyek iskolai és nemek szerinti megoszlására, természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, adóazonosító jelére és - ha a képzés államilag elismert szakképzettségre, illetve szakképesítésre készít fel - lakcímére
vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdését, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig kell eleget tenni.
(1) A felnőttképző
a) az oktatás, képzés megnevezésére, jellegére, helyére, óraszámára, első képzési napjára és - a zárt rendszerű elektronikus távoktatás keretében megvalósuló képzés kivételével - befejezésének tervezett időpontjára,
b) a képzésben részt vevő személyek természetes személyazonosító adataira, elektronikus levelezési címére, valamint legmagasabb iskolai végzettségére,
c) a képzési díjra és annak költségviselőjére
vonatkozó adatot szolgáltat a felnőttképzési államigazgatási szerv részére a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek legkésőbb a képzés megkezdésének időpontját, az adatokban bekövetkezett változás esetén legkésőbb az adatváltozás keletkezését követő harmadik munkanapig, belső képzés esetén annak a negyedévnek az utolsó napjáig kell eleget tenni, amelyikbe a belső képzés befejezésének időpontja esik.
(1a) Az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás nem terjed ki a rendvédelmi feladatokat ellátó szervek hivatásos állományának szolgálati jogviszonyáról szóló törvény szerinti rendvédelmi feladatokat ellátó szerv, a Magyar Honvédség, illetve a nemzetbiztonsági szolgálatok által szervezett oktatásra, képzésre és ahhoz kapcsolódóan a képzésben részt vevő személyre, ha annak eltérő kezelése e szervek tevékenységével összefüggésben Magyarország rendvédelmi, honvédelmi vagy nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése céljából szükséges.
(1b) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében kezelt személyes adatok azonosítása, ellenőrzése és pontosítása, valamint a pályakövetési rendszer működtetése céljából a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatainak összevetése útján
a) a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény (a továbbiakban: Nytv.) 9. § (1) bekezdése szerinti nyilvántartást kezelő szerv a képzésben részt vevő személynek
aa) az Nytv. 11. § (1) bekezdés a), d) és e) pontjában meghatározott adatának a központi kormányzati szolgáltatási busz útján történő ellenőrzését biztosítja,
ab) az Nytv. 11. § (1) bekezdés b), c) és h) pontjában meghatározott adatát átadja,
b) az oktatási azonosító számot kiadó oktatási nyilvántartás működéséért felelős szerv a képzésben részt vevő személynek az oktatási nyilvántartásról szóló 2018. évi LXXXIX. törvény 2. § l) pontjában meghatározott adatát átadja
térítésmentesen és elektronikus úton a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere számára.
(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról - a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - az e bekezdésben meghatározott kivétellel - azok keletkezésétől számított ötödik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott vizsgatörzslapok nyilvántartási adatait törli.
(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatszolgáltatás keretében továbbított adatokról, az (1b) bekezdés alapján megismert adatokról és a felnőttképző által kiállított tanúsítványról - a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzés és a pályakövetési rendszer működtetése céljából - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - az e bekezdésben meghatározott kivétellel - azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli. A felnőttképzési államigazgatási szerv a tanúsítványokat tartalmazó központi nyilvántartás adatait azok keletkezésétől számított ötvenedik év utolsó napjáig kezeli, azt követően pedig azokat átadja az illetékes levéltárnak, és az átadott adatokat törli.
(3) Az (1) és (2) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(2) A felnőttképzési államigazgatási szerv az (1) bekezdés szerinti adatokról - a 20. § (1) bekezdése szerinti ellenőrzési jogkörének gyakorlása céljából, valamint a (3) bekezdésben meghatározott célból - elektronikus nyilvántartást vezet, és a nyilvántartás adatait - annak keletkezésétől számított öt évig - kezeli.
(3) A felnőttképzési államigazgatási szerv a honlapján az (1) bekezdés szerinti adatok alapján - képzések szerinti bontásban és országosan összesítve - minden év január 30-áig nyilvánosságra hozza
a) az induló képzési létszámra,
b) a képzésbe időközben bekapcsolódók létszámára,
c) a képzésből kimaradtak létszámára,
d) a képzést befejezők létszámára,
e) a képzésben részt vevő személyek elégedettségmérésére vonatkozó adatokat.
(4) Az (1)-(3) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra - személyazonosításra alkalmatlan módon - átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(5) A felnőttképző a tervezett képzéseiről - a képzés indítását legalább harminc nappal megelőzően - önkéntes adatszolgáltatást teljesíthet a felnőttképzési államigazgatási szerv részére elektronikus úton. A felnőttképzési államigazgatási szerv a beérkezett adatokat a képzés iránt érdeklődők tájékoztatása érdekében a honlapján közzéteszi. A felnőttképzési államigazgatási szerv a határidőn túl beérkezett adatokat nem köteles közzétenni.
15/A. §   A felnőttképző az általa szervezett képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti.
15/A. §   A felnőttképző az általa szervezett oktatásra, képzésre vonatkozóan kidolgozott és felnőttképzési szakértő által előzetesen minősített képzési programját a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe feltölti.
16. §   A felnőttképzést folytató intézménynek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - a hatóság ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - öt évig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,
b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
f) a 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát,
g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.
16. §   A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - nyolc évig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
a) a kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,
b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a személyképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
f) a 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát,
g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.
16. §   A felnőttképzőnek az alábbi dokumentumokat kell vezetnie, nyilvántartania és - a felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzési jogköre gyakorlásának biztosítása érdekében - annak keletkezésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig megőriznie:
a) az elméleti tanórán, gyakorlati foglalkozáson, konzultáción vezetett, a képzésben részt vevő felnőtt által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
a) a kontaktórákon vezetett, a képzésben részt vevő személy által aláírt jelenléti íveket, valamint a képzésben résztvevővel elektronikus úton folytatott szakmai felkészítést, ellenőrzést igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait,
b) a képzésben részt vevő felnőtt 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyi adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a felnőttképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint a képzés megkezdéséhez és folytatásához szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a személyképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
b) a képzésben részt vevő személy 21. § (1) bekezdése alapján kezelt személyes adatait, valamint az oktatás, képzés megkezdéséhez és az abban való részvételhez szükséges feltételeket igazoló eredeti dokumentumokat vagy azoknak a személyképzést folytató intézmény által hitelesített másolatait, továbbá a bemeneti kompetenciamérést és az előzetes tudásmérést igazoló dokumentumokat,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat, valamint a résztvevők hiányzásait dokumentáló haladási naplót,
c) a felnőttképzési szerződést, a képzési programot, a képzésnek a képzési program szerinti megvalósítását igazoló dokumentumokat,
d) a képzésben részt vevő felnőttnek a sikeres vizsga letételét vagy a képzés elvégzését igazoló dokumentumának a kiállító által hitelesített másolatát vagy a felnőttképzést folytató intézmény vizsgaszervezése esetén a bizonyítvány átvételéről szóló elismervény eredeti példányát,
e) a képzés megvalósításához szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítását szolgáló szerződések eredeti példányát,
f) a 21. § (4) bekezdésében előírt statisztikai adatszolgáltatási kötelezettség teljesítését igazoló adatlap eredeti példányát,
g) az oktatók foglalkoztatásával összefüggő dokumentumokat.

10. A felnőttképzést folytató intézmények tájékoztatási kötelezettsége

10. A felnőttképző tájékoztatási kötelezettsége

17. §   A felnőttképzést folytató intézmény köteles
a) az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, valamint a képzéssel kapcsolatos üzleti dokumentumokon folyamatosan használni, arról ügyfeleit tájékoztatni, tevékenységéről közreadott írásos tájékoztatójában, programfüzetében szerepeltetni, és az ügyfelek által jól látható módon kifüggeszteni,
b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, valamint az OKJ szerinti szakképesítések és egyéb szakmai képzések esetén az OKJ-ban szereplő szakmacsoport szerinti szakképesítésért felelős miniszter részére folyamatosan biztosítani.
17. §   A felnőttképző köteles
a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon és a felnőttképzési tevékenysége keretében kiállított számlán és más számviteli bizonylaton feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni,
a) a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő nyilvántartási számát a felnőttképzési tevékenysége gyakorlása során használt képzési dokumentációban, a felnőttképzési tevékenységével kapcsolatos dokumentumokon feltüntetni, továbbá arról ügyfeleit és a képzésben részt vevő személyeket tájékoztatni,
b) a felnőttképzési tevékenységére vonatkozó tájékoztatóhoz, valamint a képzési programhoz való hozzáférést az ügyfelek, a képzésben részt vevő személyek és a felnőttképzésért felelős miniszter részére biztosítani.
c) a bejelentéshez kötött felnőttképzési tevékenység esetén a képzésben részt vevő személyt kifejezetten tájékoztatni a 15. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontja szerinti adatai továbbításának megtiltására vonatkozó lehetőségről.
17/A. §   A felnőttképzést folytató intézménynek úgy kell kialakítania a képzési tevékenységére vonatkozó hirdetéseinek és tájékoztatóinak tartalmát és formáját, hogy a hirdetésekben és tájékoztatókban az engedély alapján folytatott képzései - a képzésekhez tartozó nyilvántartási szám feltüntetésével - elkülönüljenek azoktól a képzésektől, amelyeket nem e törvény hatálya alá tartozó képzésként valósít meg.
17/B. §   Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott bármely vagy az általa meghirdetett OKJ szerinti képzésre vonatkozó engedéllyel nem rendelkezik,
a) hirdetéseiben és tájékoztatóiban nem használhat olyan elnevezést a képzéseire, amely megegyezik bármely OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megnevezésével, amelyre az intézménynek nincs engedélye és
b) hirdetései és írásbeli vagy szóbeli tájékoztatói nem tartalmazhatnak utalást OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére vagy olyan OKJ szerinti szakképesítés megszerzésének lehetőségére, amelyre az intézménynek nincs engedélye.

I-III. FEJEZET

IV. FEJEZET
FELNŐTTKÉPZÉSI SZAKMAI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK, FELNŐTTKÉPZÉSI NYELVI PROGRAMKÖVETELMÉNYEK

18. §
(1) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények célja e törvény 1. § (2) bekezdés b) pontja szerinti képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása.
(2) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a kamara vezeti. A nyilvántartásba vételről, a nyilvántartásba vétel módosításáról, valamint a nyilvántartásból történő törlésről öttagú bizottság dönt, amelybe a felnőttképzési programszakértők közül három tagot a kamara, egy tagot az agrárkamara, egy tagot a szakmai programkövetelményre irányuló javaslat OKJ-ban szereplő szakmacsoportjának megfelelő, a szakmacsoporton belüli szakképesítések többségéért felelős miniszter delegál. A bizottságnak a kamara és az agrárkamara által delegált tagjait és elnökét a miniszter nevezi ki és menti fel.
(3) A bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét a kamara elnöke az agrárkamara elnökének és a miniszternek az egyetértésével állapítja meg. A bizottság elnöke feladatkörében képviseli a testületet. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató szervezetnek, illetve a szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.
(3) A bizottság szervezeti és működési szabályzatát, valamint ügyrendjét a kamara elnöke az agrárkamara elnökének és a miniszternek az egyetértésével állapítja meg. A bizottság elnöke feladatkörében képviseli a testületet. A bizottság tagja nem lehet olyan személy, aki e törvény szerinti felnőttképzési tevékenységet folytató szervezetnek, illetve a szervezet jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységének vezető tisztségviselője, az alapítvány kezelő szervének, szervezetének tagja, tisztségviselője, egyesület ügyintéző vagy képviseleti szervének tagja, felnőttképzési tevékenységet folytató gazdasági társaságnak bármilyen arányban tulajdonosa.
(4) Felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell
a) a szakmai programkövetelmény megnevezését és annak az OKJ-ban szereplő szakmacsoportnak a megjelölését, amelybe a programkövetelmény besorolható, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására és besorolására vonatkozó megjelölését,
b) a szakmai végzettség jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat, az iskolai és a szakmai előképzettséget, az egészségügyi alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot,
c) a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását,
d) a szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát,
e) a szakmai követelmények leírását,
f) a szakmai végzettség jellegétől függően az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát,
g) a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.
(4) Felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell
a) a szakmai programkövetelmény megnevezését és annak az OKJ-ban szereplő szakmacsoportnak a megjelölését, amelybe a programkövetelmény besorolható, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározására és besorolására vonatkozó megjelölését,
b) a szakmai végzettség jellegétől függően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat, az iskolai és a szakmai előképzettséget, az egészségügyi alkalmassági követelményeket, valamint az előírt gyakorlatot,
c) a szakmai végzettséggel ellátható legjellemzőbb tevékenység vagy munkaterület rövid leírását,
d) a szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát,
e) a szakmai követelmények leírását,
f) a szakmai végzettség jellegétől függően az elméleti és gyakorlati képzési idő arányát,
g) a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.
h) a javaslatot benyújtó nyilatkozatát a szakmai végzettség megszerzéséhez szükséges képzési tartalom szabadalmi vagy szerzői jogi oltalmáról vagy annak hiányáról,
i) a modulzáró vizsgával érintett szakmai követelménymodul teljes átvétele esetén a szakmai követelménymodulra vonatkozó, a 12. § (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelő vizsgáztatási szabályokat.
(5) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat elutasítása esetén a javaslatot benyújtó az elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli kifogást nyújthat be a miniszterhez. A miniszter az elutasításról szóló döntés ellen benyújtott kifogás vizsgálatára irányuló eljárás során szakmai állásfoglalást kér a felnőttképzési szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslattal érintett szakképesítésért felelős minisztertől a javaslat nyilvántartásba vételéről. A miniszter a kifogásról - a szakmai állásfoglalás kiadására jogosult miniszter válaszát követő - tíz munkanapon belül dönt, döntése ellen további kifogásnak helye nincs. A miniszter kifogásnak helyt adó döntése esetén a kamara - a miniszter erről szóló értesítése alapján - a felnőttképzési szakmai programkövetelményt nyilvántartásba veszi.
(5) A felnőttképzési szakmai programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslat elutasítása esetén a javaslatot benyújtó az elutasításról szóló értesítés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül az indok megjelölésével írásbeli kifogást nyújthat be a miniszterhez. A miniszter az elutasításról szóló döntés ellen benyújtott kifogás vizsgálatára irányuló eljárás során szakmai állásfoglalást kér a felnőttképzési szakmai programkövetelményre vonatkozó javaslattal érintett szakképesítésért felelős minisztertől a javaslat nyilvántartásba vételéről. A miniszter a kifogásról - a szakmai állásfoglalás kiadására jogosult miniszter válaszát követő - húsz munkanapon belül dönt, döntése ellen további kifogásnak helye nincs. A miniszter kifogásnak helyt adó döntése esetén a kamara - a miniszter erről szóló értesítése alapján - a felnőttképzési szakmai programkövetelményt nyilvántartásba veszi.
(6) A szakmai programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a kamara a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a (4) bekezdésben foglaltakat, valamint a szakmai végzettség azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolásának feltüntetését tartalmazza.
(7) A kamara az OKJ szerinti szakmacsoportos besorolás alapján elkészíti a szakmai végzettségek azonosítóval ellátott szakmacsoportba sorolását, valamint a programkövetelménynek az Európai Képesítési Keretrendszerhez kapcsolódó Magyar Képesítési Keretrendszer szerinti szintjének meghatározását és besorolását. A besorolás szempontjait, a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalmát és formáját a miniszter rendeletben határozza meg.
(8) A felnőttképzési szakmai programkövetelmény nyilvántartásból való törlése vagy módosítása az érintett felnőttképzési szakmai programkövetelmény alapján indított képzéseket nem érinti.
(9) A kamara az (1)-(7) bekezdésben foglalt feladataival járó költségeket a gazdasági kamarákról szóló törvény alapján a közfeladatai ellátására biztosított bevételeiből fedezi.
19. §
(1) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának célja e törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti, általános nyelvi és támogatott egyéb nyelvi képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása.
(1) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásának célja e törvény 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti nyelvi képzésekre vonatkozó egységes követelményrendszer kialakítása.
(2) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények elektronikus nyilvántartását a hatóság vezeti. A hatóság nyilvántartásba vételre irányuló eljárása a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények (3) bekezdésben meghatározott tartalmi elemeinek vizsgálatára irányul.
(3) Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell
a) a nyelv, valamint a nyelvi programkövetelménynek a megszerezhető nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának megfelelő megnevezését,
b) a nyelvi képzés szintjének megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat,
c) a nyelvi képzettségi szint megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát,
d) a nyelvi képzési követelmények leírását a lehetséges tananyagegységek megjelölésével,
e) a nyelvi képzettségi szint megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.
(3) Felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételére vonatkozó javaslatot bármely jogi személy, egyéni cég, egyéni vállalkozó benyújthat - kizárólag elektronikus formában - a nyilvántartást vezető szervhez. A javaslatnak tartalmaznia kell
a) a nyelv, valamint a nyelvi programkövetelménynek a megszerezhető nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának megfelelő megnevezését,
a) a nyelv, valamint a nyelvi programkövetelménynek a megszerezhető nyelvi képzés szintjének, fajtájának, típusának, formájának megfelelő megnevezését,
b) a nyelvi képzés szintjének megfelelően a képzés megkezdéséhez szükséges bemeneti kompetenciákat,
c) a nyelvi képzettségi szint megszerzéséhez szükséges képzés képzési formától függő minimális és maximális óraszámát,
d) a nyelvi képzési követelmények leírását a lehetséges tananyagegységek megjelölésével,
e) a nyelvi képzettségi szint megszerzését igazoló dokumentum kiadásának feltételeit.
(4) A felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartása nyilvános, azt a hatóság a honlapján közzéteszi. A nyilvántartás a (3) bekezdésben foglaltakat, valamint a nyelvi képzettség (5) bekezdés szerinti besorolásának feltüntetését tartalmazza.
(5) A hatóság a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vétele érdekében elkészíti a nyelvi képzettség azonosítóval ellátott besorolását. A besorolás szempontjait, valamint a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét a miniszter rendeletben határozza meg.

V. FEJEZET
AZ ENGEDÉLLYEL RENDELKEZŐ KÉPZŐ INTÉZMÉNYEK ELLENŐRZÉSE, JOGKÖVETKEZMÉNYEK

V. FEJEZET
ELLENŐRZÉS, JOGKÖVETKEZMÉNYEK

20. §
(1) A hatóság ellenőrzi, hogy a felnőttképzést folytató intézmény
a) felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő adatai,
b) felnőttképzési tevékenysége - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - megfelel-e a törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(1) A hatóság ellenőrzi, hogy az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany
a) felnőttképzési tevékenységét engedély birtokában folytatja-e, valamint a valóságnak megfelelnek-e az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásában szereplő adatai,
b) felnőttképzési tevékenysége - a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel - megfelel-e a törvényben és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban meghatározott feltételeknek.
(2) A hatóság (1) bekezdés b) pontja szerinti ellenőrzése nem terjed ki a 10. § (1) bekezdés a) pont ab) alpontjában és a 11. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt követelmények vizsgálatára, ha a felnőttképzést folytató intézmény engedélyében szereplő képzése az ellenőrzés által vizsgált időszak alatt nem indult el.
(3) A vallási közösség által fenntartott intézmény e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő bevonásával ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal - az 1. § (2) bekezdés a)-b) pontja szerinti képzések esetén felnőttképzési programszakértő bevonásával - köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.
(4) A hatóság a felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó jogszabályi előírások megtartását - szakértői bizottság bevonásával - ellenőrzi, és eljár ezek megsértése esetén. A hatóság az ellenőrzést szükség szerint, de kétévenként legalább egy alkalommal, az engedély megszerzését megelőzően képzési tevékenységet nem folytató intézmények esetén az engedély első két évében évente legalább egy alkalommal köteles lefolytatni. A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatgyűjtési Program adatgyűjtéseiről és adatátvételeiről szóló kormányrendelet szerinti adatszolgáltatást (a továbbiakban: OSAP) nem teljesítettek.
(4) A hatóság ellenőrzési tevékenysége során képzési tevékenységet nem folytató intézménynek tekinti azokat az intézményeket, amelyek az engedély megszerzését megelőző két évben az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program kötelező adatszolgáltatásairól szóló kormányrendelet (a továbbiakban: OSAP) szerinti adatszolgáltatást nem teljesítettek.
(4a) A (4) bekezdés szerinti szakértői bizottság tagjait a hatóság által vezetett felnőttképzési szakértői és a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki a hatóság, azzal, hogy az 1. § (2) bekezdés a) és b) pontja szerinti képzések ellenőrzése során felnőttképzési programszakértő, az 1. § (2) bekezdés c) pontjában meghatározott képzések ellenőrzése során felnőttképzési szakértő rendelhető ki. Ha a kamara által vezetett felnőttképzési programszakértői nyilvántartásban nincs olyan szakértő, aki a felnőttképzési szakterülete szerint az engedélyezési eljárás során kirendelhető, vagy a kirendelhető szakértők tekintetében miniszteri rendeletben meghatározott összeférhetetlenség áll fenn, a hatóság a szakértői bizottság tagjait kizárólag a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő szakértők közül rendeli ki.
(5) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál. Ha a felnőttképzést folytató intézmény engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki azzal, hogy ha az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a képzésben résztvevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese.
(5) Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany
a) a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekben a bírság mértéke nem lehet kevesebb a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosánál,
a) a tevékenységét nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a hatóság a kötelező legkisebb munkabér egyhavi összegétől annak tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, a bírság összegét azonban a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő jogszabálysértési esetekre figyelemmel kell megállapítania,
b) engedély nélkül végez képzést, vele szemben a hatóság
ba) az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki,
bb) az 1. § (2) bekezdés b)-d) pontja szerinti képzések esetén a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki, azzal, hogy ha az engedély nélkül folytatott képzés időtartama meghaladja a három hónapot, vagy a képzésben részt vevők száma a száz főt, a bírság mértéke a kötelező legkisebb munkabér havi összegének tízszerese.
(6) Ha az engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény a feltárt jogszabálysértést a hatóság határozata alapján nem szünteti meg, vagy ismételten jogszabálysértést követ el, engedélyét a hatóság egy évre részben vagy teljesen visszavonja és ezzel egyidejűleg a kötelező legkisebb munkabér havi összege ötszörösétől tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. A (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő esetekben engedélyét két évre részben vagy teljesen visszavonja, és ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki.
(6a) Ha az 1. § (1) bekezdés j) pontja szerinti képzést folytató intézmény a 17/B. §-ban meghatározott rendelkezéseket megsérti, a hatóság vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege hússzorosának megfelelő összegű bírságot szab ki.
(6b) A (6) bekezdés alkalmazásában ismételt jogszabálysértésnek minősül, ha a felnőttképzést folytató intézmény a jogszabálysértést megállapító végleges döntésben foglaltakkal megegyező tartalmú jogszabálysértést követ el - a (11) bekezdésben foglalt súlyosabban minősülő eseteket kivéve - a végleges döntéstől számított két éven belül.
(7) Az engedély részbeni visszavonása esetén az intézmény az engedély visszavonását tartalmazó határozatban megjelölt képzéseit nem folytathatja, az engedély teljes visszavonása esetén az engedély visszavonását elrendelő határozatban megjelölt időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat.
(8) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a képzését engedély nélkül jogellenesen, az (5) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a hatóság két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Ha a felnőttképzést folytató intézmény felnőttképzési tevékenységét a megtiltást elrendelő határozat ellenére tovább folytatja, a hatóság öt évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.
(8) Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a képzését engedély nélkül jogellenesen, az (5) bekezdésben foglaltak alapján kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a hatóság két évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összegének nyolcszorosától tízszereséig terjedő összegű bírságot szab ki. Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany felnőttképzési tevékenységét a megtiltást elrendelő határozat ellenére tovább folytatja, a hatóság öt évre megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását, amelynek időtartama alatt az intézmény nem kaphat engedélyt, ezzel egyidejűleg vele szemben a kötelező legkisebb munkabér havi összege tízszeresének megfelelő összegű bírságot szab ki.
(9) Ha a felnőttképzést folytató intézmény a tevékenységét engedély nélkül folytatja, a hatóság bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
(9) Ha az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany a tevékenységét engedély nélkül folytatja, a hatóság bírságot megállapító vagy tevékenységet megtiltó határozata jogerőre emelkedését követő harminc napon belül az intézmény köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség mindenkori jegybanki alapkamat szerinti kamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
(10) A hatóság a (6) és (8) bekezdés szerinti, engedély visszavonását és a felnőttképzési tevékenység megtiltását elrendelő határozatait honlapján közzéteszi.
(11) A felnőttképzést folytató intézmény jogszabálysértő tevékenysége súlyosabban minősül, ha az intézmény:
a) nem köti meg a 13. §-ban meghatározott tartalmú felnőttképzési szerződést, vagy annak feltételei, tartalma nem felel meg a jogszabályban és a képzési programban foglaltaknak,
b) nem rendelkezik a 12. § (1) bekezdésében meghatározott tartalmú képzési programmal,
c) felnőttképzési tevékenységét nem a képzési programnak megfelelően folytatja,
d) a 17. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget,
d) a 17. §-ban és a 17/A. §-ban foglalt tájékoztatási kötelezettségeinek nem tesz eleget,
e) a 15. §-ban foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,
e) a 15. § (1) bekezdés b)-e) pontjában és (1a)-(3) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettségét nem teljesíti,
f) a képzést - a hatóság tájékoztatásának elmulasztása mellett - nem valósítja meg, vagy a képzés megvalósítása a 15. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja szerinti ütemezéshez képest húsz százaléknál nagyobb mértékű elmaradást mutat,
g) a képzés befejezését követő kilencven napon belül nem gondoskodik a képzés záróvizsgájának megvalósításáról,
h) a képzés vagy a képzést lezáró vizsga sikeres befejezését követően és a képzés díjának teljes körű megfizetése ellenére hatvan napot meghaladó késedelemmel adja ki a képzés elvégzését vagy a vizsga sikeres befejezését igazoló dokumentumot,
i) nem biztosít a felnőttképzési szerződésben meghatározott elállási jog érvényesítésére a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben részt vevő számára a képzési program megismerésére, vagy a szerződésben a képzés megkezdését követően biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a képzés teljes összegének havi időarányos részét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát.
i) nem biztosít a képzés megkezdését megelőzően legalább három munkanapot a képzésben részt vevő számára a felnőttképzési szerződésben megállapított elállási jog érvényesítésére, vagy a szerződésben biztosított elállási jog ellenében kikötött bánatpénz mértéke meghaladja a teljes képzési díj egyhavi összegét, de legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér húsz százalékát.
(12) A hatóság az ellenőrzése során a támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról - a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény hatósági ellenőrzésről szóló fejezetében foglaltak alapján - értesíti a támogató szervet a szükséges intézkedések megtétele céljából.
(13) A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések gyakorlati képzési részére vonatkozó ellenőrzési tevékenységét - amennyiben a gyakorlati képzés nem a felnőttképzést folytató intézményben valósul meg - a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése esetén a szakmai kamara, a vidékfejlesztési miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara bevonásával látja el.
(13) A hatóság az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések gyakorlati képzési részére vonatkozó ellenőrzési tevékenységét - amennyiben a gyakorlati képzés nem a felnőttképzést folytató intézményben valósul meg - a gyakorlati képzés helye szerint illetékes területi kamara, szakmai kamara működése esetén a szakmai kamara, az agrárpolitikáért felelős miniszter felelősségébe tartozó szakképesítés megszerzésére felkészítő képzés esetén a területi agrárkamara bevonásával látja el.
(14) A felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezmények további eseteit, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet határozza meg.
20. §
(1) A felnőttképzési államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a felnőttképző felnőttképzési tevékenységét bejelentés alapján, illetve engedély birtokában a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelően végzi, valamint a felnőttképzők nyilvántartásában szereplő adatai a valóságnak megfelelnek. A vallási közösség által fenntartott felnőttképző e törvény hatálya alá tartozó felnőttképzési tevékenységének ellenőrzése során a hittudományokra és kizárólag a hitélet gyakorlására vonatkozó tárgyak, ismeretek tartalma nem vizsgálható.
(2) Az ellenőrzés során szakértői bizottság közreműködésének igénybevétele esetén annak tagjait a felnőttképzési szakértők közül rendeli ki a felnőttképzési államigazgatási szerv.
(3) Ha a felnőttképző
a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki,
a) a felnőttképzési tevékenységet nem a jogszabálynak megfelelően végzi, vele szemben a felnőttképzési államigazgatási szerv a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki,
b) bejelentés, illetve engedély nélkül végez felnőttképzési tevékenységet, a felnőttképzési államigazgatási szerv
ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység folytatását és
ba) megtiltja a felnőttképzési tevékenység végzését és
bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki.
bb) vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki.
(4) A felnőttképzési államigazgatási szerv - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés kivételével - a (3) bekezdés szerinti jogkövetkezmények alkalmazását megelőzően a felnőttképzőt figyelmeztetheti, aminek keretében a jogszerű állapot helyreállítására hívja fel.
(5) Ha a felnőttképző a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a felnőttképzési tevékenység folytatásától a felnőttképzési államigazgatási szerv egy - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két - évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű bírságot szab ki. A felnőttképző a felnőttképzési államigazgatási szerv határozatában meghatározott időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.
(5) Ha a felnőttképző a feltárt jogszabálysértést a felnőttképzési államigazgatási szerv határozata alapján nem szünteti meg vagy ismételten jogszabálysértést követ el, a felnőttképzési tevékenységtől a felnőttképzési államigazgatási szerv egy - a Kormány rendeletében meghatározott súlyosabban minősülő jogszabálysértés esetén két - évre eltiltja és vele szemben a Kormány rendeletében meghatározott mértékű közigazgatási bírságot szab ki. A felnőttképző a felnőttképzési államigazgatási szerv határozatában meghatározott időtartamig felnőttképzési tevékenységet nem folytathat. Ha a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységet az eltiltás és kiszabott közigazgatási bírság ellenére tovább folytatja, a felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképző adószámának törlése iránt intézkedik.
(6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
(6) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenységtől eltiltást elrendelő határozata véglegessé válását követő harminc napon belül a felnőttképző köteles a jogellenes tevékenység időszaka alatt beszedett képzési díj, valamint a képzés kapcsán felmerült igazolt költség jegybanki alapkamat másfélszeresével növelt összegének a díjat és költséget megfizető részére történő visszafizetésére.
(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység folytatásának megtiltását, illetve a felnőttképzési tevékenység folytatásától eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza.
(7) A felnőttképzési államigazgatási szerv a felnőttképzési tevékenység végzésétől történő eltiltás tényét, illetve az eltiltást elrendelő határozatát a honlapján nyilvánosságra hozza. A felnőttképző és a felnőttképző törvényes képviseletére jogosult természetes személy természetes személyazonosító adata - a családi és utónév kivételével - nem hozható nyilvánosságra.
(8) A felnőttképzési államigazgatási szerv az ellenőrzése során az államháztartás terhére nyújtott támogatással összefüggésben tapasztalt jogszabálysértésről, szabálytalanságról értesíti a támogatót a szükséges intézkedések megtétele céljából.
(9) A felnőttképzési államigazgatási szerv nem alkalmazhat közigazgatási szankciót a jogsértő magatartás hatóság tudomására jutásától számított egy év, továbbá az elkövetéstől vagy a jogellenes állapot megszűnésétől számított öt év elteltével.

10/A. A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere

20/A. §
(1) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere az oktatási nyilvántartás szakrendszereként működik, amelyet
a) a felnőttképzési államigazgatási szerv e törvény szerinti nyilvántartások vezetésére, valamint a felnőttképzési államigazgatási szerv hatáskörébe tartozó feladatok ellátására,
b) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci előrejelző rendszereként,
c) a felnőttképző a felnőttképzési tevékenységével összefüggésben jogszabályban meghatározott adatszolgáltatási kötelezettségének teljesítésére
használ.
(2) A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.
(3) A jogszabály alapján szervezett oktatás és képzés ellenőrzését végző hatóság a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszeréhez való közvetlen hozzáférés alapján jogosult az általa folytatott hatósági ellenőrzés és közigazgatási hatósági eljárás során
a) az eljárás résztvevője azonosításához szükséges természetes személyazonosító adatokat és az eljárás eredményes lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges más személyes adatokat, valamint
b) a jogszabály alapján szervezett oktatással és képzéssel és az ahhoz kapcsolódóan kiállított tanúsítvánnyal kapcsolatos adatokat
megismerni.

VI. FEJEZET
STATISZTIKAI CÉLÚ ADATNYILVÁNTARTÁS ÉS ADATSZOLGÁLTATÁS

VI. FEJEZET
A FELNŐTTKÉPZÉSI TEVÉKENYSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ ADATKEZELÉS

11. A felnőttképzést folytató intézményekben kezelt személyes és különleges adatok

11. A felnőttképző adatkezelése

21. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmények az alábbi adatokat tartják nyilván és kezelik: a) a képzésben résztvevő
aa) nevét, születési nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, nemét, állampolgárságát, lakóhelyének és tartózkodási helyének címét, telefonszámát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
ab) szülője, törvényes képviselője nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, telefonszámát az 1. § (1) bekezdés b) pontja szerinti képzésben résztvevő esetén,
b) a képzési jogviszonnyal összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő
ba) iskolai és szakmai végzettségével, nyelvi ismereteivel,
bb) képzésbe történő felvételével,
bc) tanulmányainak értékelésével és minősítésével,
bd) a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia megnevezésével, a vizsga helyével, időpontjával, eredményével
c) a képzésben részt vevő társadalombiztosítási azonosító jelét.
kapcsolatosak,
(2) Az (1) bekezdésben foglalt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.
(2a) Az (1) bekezdésben foglalt adatok a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(3) Az (1) bekezdésben foglalt adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.
(4) A felnőttképzést folytató intézmény tevékenységéről - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
(4) Az iskolarendszeren kívüli képzési tevékenységet folytató, az 1. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott jogalany tevékenységéről - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - az OSAP szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett.
(5) Az OKJ szerinti szakképesítések vizsgáiról, valamint az államilag elismert nyelvvizsgákról a hatóság szolgáltat adatot az OSAP szerint.
(6) A felnőttképzést folytató intézmények az (1) bekezdésben foglalt adatokat a keletkezésüktől számított öt évig tartják nyilván és kezelik.
21. §
(1) A felnőttképző a képzés lebonyolítása érdekében kezeli
a) a képzésben részt vevő személy
aa) természetes személyazonosító adatait,
ab) nemét,
ac) állampolgárságát, nem magyar állampolgár Magyarországon való tartózkodásának jogcímét és a tartózkodásra jogosító okirat, okmány megnevezését és számát,
ad) lakcímét, levelezési címét, elektronikus levelezési címét és telefonszámát,
ae) társadalombiztosítási azonosító jelét,
af) adóazonosító jelét,
a) a képzésben részt vevő személy
aa) természetes személyazonosító adatait és - az oktatási azonosító szám kiadásával összefüggésben - oktatási azonosító számát,
ab) elektronikus levelezési címét és
ac) legmagasabb iskolai végzettségére vonatkozó adatát.
b) a képzéssel összefüggő adatokat, amelyek a képzésben részt vevő személy
ba) végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
ba) legmagasabb iskolai végzettségével, szakképesítésével, szakképzettségével és idegennyelv-ismeretével,
bb) a képzésbe történő belépésével és a képzés elvégzésével, illetve a képzés elvégzése hiányában a képzésből történő kilépésével,
bc) a képzés során történő értékelésével és minősítésével,
bd) a képzéssel összefüggő fizetési kötelezettségeivel és az igénybe vett képzési hitellel kapcsolatosak.
(2) Az (1) bekezdés szerinti adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai célú felhasználásra személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók, továbbá a Központi Statisztikai Hivatal részére statisztikai célra egyedi azonosításra alkalmas módon térítésmentesen átadhatók és felhasználhatók.
(3) Az (1) bekezdés szerinti adatokat államháztartási vagy európai uniós források igénybevételének és felhasználásának ellenőrzése céljából az e támogatásokat ellenőrző szervek számára továbbítani kell.
(4) A felnőttképző felnőttképzési tevékenységéről az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program szerint statisztikai célú adatszolgáltatásra kötelezett, amelyet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszere útján teljesít. Az adatszolgáltatás elmulasztása esetén - a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény 32-34. §-a helyett - kizárólag e törvény alapján a felnőttképzési államigazgatási szerv által szabható ki bírság.
(5) A felnőttképző az (1) bekezdésben meghatározott személyes adatot a felnőttképzési szerződés megkötésétől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.
21/A. §   A képzési hitelt nyújtó szervezet - a Kormány rendeletében meghatározottak szerint - a képzési hitelt felvevő személy természetes személyazonosító adatairól, adóazonosító jeléről, a képzési hitel igénybevételéről, az igényelt hitelösszegről a képzési hitel folyósításának felfüggesztéséről folyamatosan adatot szolgáltat a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerébe. A képzési hitelt nyújtó szervezet a felnőttképzés adatszolgáltatási rendszerében szereplő adatok közül a képzésben részt vevő személy természetes személyazonosító adatait, adóazonosító jelét, valamint a képzés megnevezésére, a képzés megkezdésének időpontjára és a képzés befejezésének időpontjára, a felnőttképzési jogviszony megszűnésének dátumára, a vizsga időpontjára vonatkozó adatot közvetlen hozzáféréssel veszi át.

11/A. Munkaerő-piaci előrejelző rendszer

21/B. §
(1) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a munkaerő-piaci igények előrejelzése céljából munkaerő-piaci előrejelző rendszert működtet.
(2) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetése céljából a Kormány rendeletében meghatározott adatokat, annak adatkezelője személyazonosításra alkalmatlan módon térítésmentesen a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv rendelkezésére bocsátja.
(3) A munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szerv a honlapján rendszeresen közzéteszi a munkaerő-piaci előrejelző rendszerben általa feldolgozott és a munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatos adatokat, információkat.

VII. FEJEZET
A PÁLYAKÖVETÉS

22. §
(1) A felnőttképzést folytató intézmény a támogatott, az 1. § (2) bekezdés a) pontja szerinti képzéseiről a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint jelentés megküldésével szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szervnek. A jelentés a 21. § (1) bekezdés b) pont bd) alpontjában és c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza.
(2) A támogatott OKJ szerinti képzésben részt vevő felnőtt a képzés befejezését követő három éven belül - a pályakövetésről szóló kormányrendeletben meghatározottak szerint - szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére a képzéssel megszerzett szakképesítés vagy egyéb kompetencia hasznosulására vonatkozóan.
(3) Ha a képzésben részt vevő felnőtt az adatszolgáltatás időpontjában vállalkozó vagy önfoglalkoztatóvá vált, közli a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv felé, hogy milyen vállalkozási tevékenységet végez.
(4) Ha a képzésben részt vevő felnőtt foglalkoztatási jogviszonyt létesített, a foglalkoztató szolgáltat adatot a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv részére. Az adatszolgáltatás keretében közölni kell, hogy a felnőttet milyen munkakörben foglalkoztatják vagy milyen tevékenységet lát el.
(5) A pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat kormányrendelet állapítja meg.

VIII. FEJEZET
A FELNŐTTKÉPZÉSI TÁMOGATÁSI RENDSZER

12. A felnőttképzés támogatásának forrásai

23. §
(1) A felnőttképzés támogatásának forrásai:
a) a központi költségvetés,
b) európai uniós források,
c) a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvény szerinti szakképzési hozzájárulásnak a szakképzési hozzájárulásra kötelezett által a saját dolgozói képzésére elszámolható része.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott - amennyiben az nem a felnőttképzést folytató intézmény - a képzés megrendelésekor köteles a támogatás tényét, forrását és a támogatást nyújtó szervezet nevét a felnőttképzést folytató intézménnyel közölni.
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott források terhére támogatás nyújtható annak a nem magyar állampolgárnak, aki
a) a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogát Magyarországon gyakorolja,
b) a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik és bevándorolt, letelepedett, befogadott, hontalan vagy
c) a menedékjogról szóló törvény alapján menekült, oltalmazott vagy menedékes jogállású.
(4) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott, a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül a miniszter rendeletben - a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet.
(5) Az (1) bekezdésben meghatározott forrásokból támogatott képzések közül - az 1. § (5) bekezdésében meghatározott képzések kivételével - a Kormány rendeletben meghatározhatja azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a Kormány rendeletében meghatározott tartalmú, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani.
(6) Az európai uniós források kivételével a központi költségvetésből nyújtott támogatásokat érintő pályázati kiírások kizárólag a hatóság véleményének kikérésével jelentethetők meg. A hatóság az eljárás során azt vizsgálja, hogy a pályázati kiírás tervezete az e törvényben és végrehajtási rendeleteiben foglaltaknak megfelel-e. A pályázati kiírás érvénytelen, ha a pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetének (7) bekezdés szerinti határidőben történő megküldését elmulasztja.
(7) A pályázat kiírója a pályázati kiírás tervezetét - a megjelenés várható időpontját legalább tizenöt nappal megelőzően - a (6) bekezdés szerinti véleményezés érdekében elektronikus úton megküldi a hatóság részére. A hatóság a pályázati kiírás tervezetét a beérkezést követő tíz napon belül véleményezi, véleményét elektronikus úton közli a pályázat kiírójával. A pályázat megjelentethető, ha a hatóság a határidő lejártáig nem közli a véleményét.

13. A felnőttképzés támogatási forrásainak felhasználása

24. §
(1) Az állam a fogyatékos felnőttek képzéséhez a költségvetési törvényben meghatározott mértékű normatív támogatást nyújthat. Ennek keretében a fogyatékos felnőttek számára - a költségvetésben meghatározott előirányzat mértékéig, a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott feltételek és a támogatási igények kielégítésére meghatározott sorrend szerint - díjmentesen biztosítja az 1. § (2) bekezdésében meghatározott képzésekben való részvételt.
(2) Amennyiben a támogatott képzésben részt vevő és ezt követően sikeres vizsgát tevő fogyatékos felnőttek száma nem éri el a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályairól szóló kormányrendeletben meghatározott mértéket, úgy a felnőttképzést folytató intézmény az e kormányrendeletben meghatározottak szerint a támogatás visszafizetésére köteles.
(3) Fogyatékos felnőtt egyidejűleg egy támogatott képzésben vehet részt, és három naptári év alatt legfeljebb két képzéséhez nyújtható felnőttképzési normatív támogatás az (1)-(2) bekezdés alapján.
24. §
(1) Az állam támogatást nyújthat
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére,
a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges engedély megszerzésére,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatásra, képzésre és
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett oktatásra, képzésre,
b) felnőttképzési tevékenység keretében szervezett képzésre,
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére.
c) a felnőttképzők technikai feltételei fejlesztésére és
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzés megszervezésére.
d) a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű képzésre.
(2) A képzésben részt vevő személy a felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan képzési hitelt vehet igénybe.
25. §   A képzésben részt vevő személy az általa megkötött felnőttképzési szerződéshez kapcsolódóan a Kormány rendeletében meghatározottak szerint
a) képzési hitelt, illetve
b) ösztöndíjat
vehet igénybe.
25. §   A Nemzeti Foglalkoztatási Alapból (a továbbiakban: NFA), valamint európai uniós forrásokból felnőtt képzéséhez nyújtható, foglalkoztatás elősegítését célzó képzési támogatás szabályait a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabály tartalmazza.
26. §   Az NFA képzési alaprésze központi keretének felnőttképzési célra fordítható része - a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról szóló törvényben, valamint a felnőttképzési célra nyújtható támogatások részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint - felhasználható
a) az e törvény hatálya alá tartozó, valamint az 1. § (5) bekezdése szerinti képzések támogatására,
b) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély megszerzésére és a felnőttképzést folytató intézmények technikai feltételei fejlesztésének támogatására,
c) a felnőttképzés érdekében végzett fejlesztő tevékenység támogatására,
d) az Európai Unió programjaiban való részvételhez szükséges felnőttképzési célú és az 1. § (5) bekezdése szerinti képzések hazai pénzügyi forrásainak biztosítására.
27. §   A támogatást nyújtó szervezetnek a támogatásról szóló döntésének meghozatalakor figyelembe kell vennie a megyei fejlesztési és képzési bizottságnak az 1. § (2) bekezdés a) pontjában meghatározott képzések tekintetében a támogatható szakképesítésekre vonatkozó, a szakképzésről szóló törvény szerinti javaslatát.

VIII/A. FEJEZET
A JOGI SZAKVIZSGÁRÓL

13/A. Adatkezelés, a Jogi Szakvizsga Rendszer

27/A. §   Az igazságügyért felelős miniszter a szakvizsgára bocsátás feltételeinek igazolása céljából, a jelölt és a vizsgáztató jogainak gyakorlása és kötelezettségeinek teljesítése érdekében, a jogszabályokban meghatározott nyilvántartás vezetése és a vizsgabizonyítványok kiállítása céljából kezeli
a) a jelölt
aa) nevét és születési nevét,
ab) születési helyét és idejét,
ac) anyja nevét,
ad) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
ae) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,
af) a gyakorlati idő teljesítése szempontjából figyelembe vehető munkáltató és munkakör megjelölését,
b) a vizsgáztató
ba) nevét és születési nevét,
bb) születési helyét és idejét,
bc) anyja nevét,
bd) lakcímét, levelezési címét és elektronikus levelezési címét,
be) az oklevelet adó egyetem megnevezését, az oklevél megszerzésének dátumát, és az oklevél sorszámát,
bf) az utolsó munkáltató és az utolsó betöltött munkakör megjelölését,
bg) a számlavezető pénzintézet megnevezését, fizetési számlaszámát,
bh) adószámát,
bi) Társadalombiztosítási Azonosító Jelét.
27/B. §   Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára történő jelentkezés céljára informatikai felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba vételtől számított 8 évig kezeli.
27/B. §   Az igazságügyért felelős miniszter a jogi szakvizsgára történő jelentkezés céljára informatikai felületet üzemeltet, amelyben a 27/A. §-ban meghatározott személyes adatokat a nyilvántartásba vételtől számított nyolcadik év utolsó napjáig kezeli.

13/B. Igazságügyi Akkreditációs Testület

27/C. §
(1) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület az igazságügyért felelős miniszter képzésekkel kapcsolatos tanácsadó szerve.
(2) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter 5 évre nevezi ki.
(2) Az Igazságügyi Akkreditációs Testület tagjait az igazságügyért felelős miniszter öt évre nevezi ki.
27/D. §   A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeltben állapítja meg.
27/D. §   A jogi szakvizsga szervezésével és lebonyolításával összefüggő részletes szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

V. FEJEZET

VI. FEJEZET

VII. FEJEZET

VIII. FEJEZET

IX. FEJEZET
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

14. FELHATALMAZÓ RENDELKEZÉSEK

28. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedélyezési eljárás és követelményrendszer részletes szabályait, a kérelem és bejelentés adattartalmát és benyújtásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, az engedéllyel rendelkező képző intézmények nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartásának esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat,
b) a pályakövetési rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a pályakövetési rendszer működtetéséért felelős szerv feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
c) azokat a képzéseket, amelyeket a legfeljebb harminc tanóra terjedelmű, a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzéssel együtt kell megvalósítani, valamint a digitális írástudás megszerzését szolgáló képzés tartalmát,
d) a felnőttképzési normatív támogatás részletes szabályait.
(2) Felhatalmazást kap a miniszter, hogy rendeletben - az f) pontban foglaltak vonatkozásában a társadalmi felzárkózásért felelős miniszter, valamint a közfoglalkoztatásért felelős miniszter egyetértésével - határozza meg
a) a 3. § (4) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjak körét, mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét,
a) a 3. § (4) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díjak mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint az engedéllyel rendelkező intézmények ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét,
b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló kérelem adattartalmát, a kérelemre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat,
b) a felnőttképzési szakértői és felnőttképzési programszakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát, a bejelentésre és a nyilvántartás vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket, a felnőttképzési szakértők és a felnőttképzési programszakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket, valamint a Felnőttképzési Szakértői Bizottság feladataira és működésére, tagjainak megbízására, felmentésére és díjazására vonatkozó részletes szabályokat,
c) az OKJ-ba tartozó szakképesítések esetén a gyakorlati képzés teljesítésének és ellenőrzésének részletes szabályait,
d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert,
d) a felnőttképzési minőségbiztosítási keretrendszert és a felnőttképzést folytató intézmények külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat,
e) a felnőttképzési szakmai programkövetelmények, valamint a felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásba vételéhez szükséges szakmai végzettségek és nyelvi képzettségek azonosítóval ellátott besorolási szempontjait, a nyilvántartásba vétel követelményeit és eljárási rendjét, valamint a szakmai végzettség megszerzését igazoló dokumentum tartalmát és formáját,
f) azokat a képzéseket, amelyeket a hátrányos helyzetűek képzettségének, kompetenciáinak fejlesztése érdekében szervezett képzések, a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint a szociális szövetkezetekben történő foglalkoztatásra felkészítő képzések közül kizárólag az állami felnőttképzési intézmény végezhet,
g) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy
a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és
b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat rendeletben szabályozza.
28. §
(1) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy
a) a felnőttképzési államigazgatási szervet és
a) a felnőttképzési államigazgatási szervet,
b) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.
b) az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet, rendeletben jelölje ki.
c) a képzési hitelt nyújtó szervet és
d) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervet
(2) Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység személyi és tárgyi feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
a) a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának - személyes adatnak nem minősülő - adattartalmát, és a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának - személyes adatnak nem minősülő - adattartalmát, és a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység folytatásának feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
a) a felnőttképzési tevékenységhez szükséges bejelentés és engedély részletes feltételeit, a bejelentés, illetve az engedély megadása iránti kérelem adattartalmát, benyújtásának és elbírálásának részletes szabályait, a vagyoni biztosíték formáit, mértékét és felhasználásának szabályait, a felnőttképzők nyilvántartásának - személyes adatnak nem minősülő - adattartalmát, és a felnőttképzők nyilvántartásának vezetésére vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a nyilvántartás módosításának és a nyilvántartásból való törlés eseteit, a felnőttképzési szerződés tartalmát, a felnőttképzési tevékenység feltételeit, a felnőttképző dokumentum- és nyilvántartásvezetési kötelezettségének szabályait, a felnőttképzők ellenőrzésére vonatkozó részletes szabályokat, valamint a felnőttképzési tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket,
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait, a felnőttképzési szakértői tevékenységre jogszabályban vagy hatósági határozatban előírt kötelezettségek be nem tartása esetén alkalmazandó jogkövetkezményeket és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,
b) a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes feltételeit, a felnőttképzési szakterületeket, a felnőttképzési szakértői tevékenységre irányuló bejelentés adattartalmát és a bejelentésre vonatkozó részletes eljárási szabályokat, a felnőttképzési szakértők nyilvántartásának adatait és a felnőttképzési szakértők díjazására vonatkozó rendelkezéseket,
c) a felnőttképzési minőségirányítási rendszert és annak külső értékelésére vonatkozó részletes szabályokat,
d) a bemeneti kompetenciamérés lefolytatására és eredményének figyelembevételére, valamint az előzetes tudásmérés lefolytatására, az előzetesen felmért tudásnak a képzés során történő beszámítására vonatkozó szabályokat és azon képzési egységek meghatározásának szabályait, amelyekre a tudásmérés irányul,
e) a képzési hitel igénybevételének feltételeit.
e) a képzési hitel és az ösztöndíj igénybevételének feltételeit,
f) a képzés nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé minősítésének feltételeit, eljárását és módját,
g) a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működésére, az adatszolgáltatás rendjére, továbbá a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működéséért felelős szervnek a munkaerő-piaci előrejelző rendszer működtetésével kapcsolatos feladataira vonatkozó részletes szabályokat,
h) a komplex felzárkózási képzések részletes szabályait, valamint, hogy ezen képzések szervezéséért és a képzések engedélyezéséért, ellenőrzéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.
(3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott bírság befizetésének rendjét.
(3) Felhatalmazást kap a felnőttképzésért felelős miniszter, hogy az adópolitikáért felelős miniszter egyetértésével rendeletben határozza meg a 3. § (2) bekezdése szerinti igazgatási szolgáltatási díj mértékét, beszedésének, kezelésének, nyilvántartásának és felhasználásának szabályait, valamint a felnőttképzők ellenőrzése során kiszabott közigazgatási bírság befizetésének rendjét.
(4) Felhatalmazást kap az igazságügyért felelős miniszter, hogy rendeletben határozza meg
a) a jogi szakvizsga vizsgáztatóira, a joggyakorlati időre, a jogi szakvizsgára történő jelentkezésre, a részvizsgákra, a jogi szakvizsga letételére rendelkezésre álló időre, a vizsgakövetelmények kiadására és a vizsgáztatás rendjére, a vizsgadíj mértékére, a vizsga halasztására és az informatikai rendszer üzemeltetésére, és
b) az Igazságügyi Akkreditációs Testület feladatkörére, összetételére, létszámára és a testület tagjainak kinevezésére vonatkozó részletes szabályokat.
28/A. §   Felhatalmazást kap a Kormány, hogy az igazságügyi szolgálatok jogakadémiája működtetéséért felelős szervet rendeletben jelölje ki.

15. HATÁLYBA LÉPTETŐ RENDELKEZÉSEK

29. §
(1) Ez a törvény - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - 2013. július 1-jén lép hatályba.
(2) Az 1-17. §, a 20-28. §, a 30-37. §, a 38. § (1), (3)-(10) bekezdése és a 39. § a) és b) pontja 2013. szeptember 1-jén lép hatályba.

16. Átmeneti rendelkezések

30. §
(1) A felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény (a továbbiakban: Fktv.) alapján intézmény-akkreditációval rendelkező intézmények - a 31. § (3) bekezdésében foglalt eltéréssel - a felnőttképzést folytató intézmények nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzéseik alapján 2014. augusztus 31-ig, vagy - amennyiben az intézmény akkreditációja korábbi időpontban veszti hatályát - az intézményakkreditáció hatályának lejáratáig, a 2013. január 1-jét követően intézményakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig a 2013. augusztus 31-én hatályos jogszabályi rendelkezések alapján indíthatnak képzést. A képzés indításának a felnőttképzést folytató intézmény által megtartott első képzési nap minősül. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.
(2) A felnőttképzést folytató intézményeknek az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő képzési programjai 2014. augusztus 31-ig, a 2013. január 1-jét követően programakkreditációt szerzett intézmények esetében 2015. március 31-ig megfelelnek az e törvény szerint a felnőttképzési tevékenység folytatásához szükséges engedély kiadásának feltételeként a képzéshez előírt képzési programnak.
(3) A kamara a 18. §-ban, a hatóság a 19. §-ban foglaltaknak megfelelően 2014. március 31-ig megvizsgálja az akkreditált felnőttképzési programok nyilvántartásában 2013. augusztus 31. napján szereplő egyéb szakmai, valamint a nyelvi képzésre irányuló képzési programokat. A hatóság és a kamara vizsgálata annak megállapítására irányul, hogy az akkreditált képzési program - a program tartalmát érintő átalakítás nélkül - a 18-19. § szerinti felnőttképzési szakmai programkövetelmények, felnőttképzési nyelvi programkövetelmények nyilvántartásába való felvételhez felhasználható-e. A kamara és a hatóság a képzési program e törvény rendelkezéseinek megfelelő átalakítására - megjelölve annak szempontjait - a képzési programmal rendelkező intézményt kéri fel. A felkérést az intézmény nem köteles elfogadni.
(4) A hatóság e törvény hatálybalépését követő harminc napon belül átadja a kamarának az akkreditált szakmai programokat a kamara (3) bekezdésben foglalt feladatának elvégzése érdekében.
30. §
(1) E törvénynek a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálybalépésével összefüggő módosító és hatályon kívül helyező rendelkezésekről szóló 2019. évi CXII. törvénnyel (a továbbiakban: Módtv1.) megállapított rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység 2020. szeptember 1-jétől folytatható, a szakképzésről szóló törvény szerinti programkövetelményére vonatkozó javaslat, továbbá e törvénynek a Módtv1.-gyel megállapított rendelkezése szerinti bejelentés és engedély megadása iránti kérelem 2020. július 1-jétől nyújtható be.
(2) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására - a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható.
(2) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a Módtv1. hatálybalépésekor engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény az engedélyben meghatározott felnőttképzési tevékenység folytatására - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig jogosult. Az engedély, a felnőttképzési programkövetelmény és a felnőttképzési nyelvi programkövetelmény módosítására irányuló kérelem 2020. június 30-áig nyújtható be, amelyet e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint kell elbírálni. A Módtv1. hatálybalépésétől e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési tevékenység folytatására vonatkozó új engedély nem adható.
(3) A (2) bekezdéstől eltérően a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti szakmai képzés és vizsgaszervezés folytatására a Módtv1. hatálybalépésekor arra engedéllyel rendelkező felnőttképzést folytató intézmény e törvénynek és végrehajtási rendeleteinek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint, illetve a vizsgaszervezésre a komplex szakmai vizsgáztatás szabályainak a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint a (2) bekezdésben meghatározott határnapig jogosult azzal, hogy az Országos Képzési Jegyzékben 2019. december 31-én szereplő és a felnőttképzési engedélyében meghatározott szakképesítésre, részszakképesítésre irányuló képzés utoljára 2020. december 31-én indítható. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a szakképzési államigazgatási szerv delegálja, a központi kiadású tételsor, a feladatközlő lap, a segédanyag és a javítási-értékelési útmutató elkészítéséről a szakképzési államigazgatási szerv útján a szakképzésért felelős miniszter - a Kormány adott ágazatért felelős tagjának egyetértésével - gondoskodik.
(4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség.
(4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzési szakértő és felnőttképzési programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzési tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség. A felnőttképzési szakértő és a felnőttképzés programszakértő továbbképzési kötelezettségének teljesítésére, a továbbképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsga megszervezésére és lebonyolítására e törvénynek és a végrehajtására kiadott rendeletnek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.
(4) E törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerinti felnőttképzésii szakértő és felnőttképzésii programszakértő ilyen tevékenységét a (2) és (3) bekezdés szerinti felnőttképzésii tevékenységhez kapcsolódóan e törvénynek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezései szerint 2022. december 31-éig végezheti azzal, hogy a Módtv1. hatálybalépése és 2022. december 31. közötti időszakban a nyilvántartásba bejegyzett adatok tekintetében kizárólag azok törlésére van lehetőség. A felnőttképzésii szakértő és a felnőttképzési programszakértő továbbképzési kötelezettségének teljesítésére, a továbbképzés és az ahhoz kapcsolódó vizsga megszervezésére és lebonyolítására e törvénynek és a végrehajtására kiadott rendeletnek a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a felnőttképzési szakértő a továbbképzési kötelezettségének teljesítésére 2022. december 31-éig köteles.
(5) A (2)-(4) bekezdés szerinti tevékenység ellenőrzésére és az ahhoz kapcsolódóan megállapítható jogkövetkezményekre a Módtv1. hatálybalépését megelőző napon hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.
31. §   A felnőttképzés adatszolgáltatási rendszereként a Köznevelési Regisztrációs és Tanulmányi Alaprendszer szakképzési és felnőttképzési modulját kell használni.
31. §
(1) E törvény rendelkezéseit a 2013. augusztus 31. napját követően indult engedélyezési eljárásoknál kell alkalmazni. A 2013. szeptember 1-jén folyamatban levő, a felnőttképzési tevékenység folytatásával és a felnőttképzési tevékenységet folytató intézmények ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben az állami foglalkoztatási szerv, míg a felnőttképzést folytató intézmények és felnőttképzési programok akkreditációjával és ellenőrzésével, valamint a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásával kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el az eljárás megindításának időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.
(2) A felnőttképzést folytató intézmények a 2013. szeptember 1-je előtt indított képzéseiket - a (3) bekezdésben foglalt eltéréssel - az indítás időpontjában hatályos jogszabályi rendelkezések alapján folytathatják le. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységének ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.
(3) A felnőttképzést folytató intézmények a 23. § (1) bekezdés a)-b) pontja szerinti források terhére a 2013. szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv. 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le. A támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézményakkreditációval és a vonatkozó képzésekre programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja - az akkreditációs tanúsítványban szereplő hatálytól függetlenül - a képzések befejezéséig tart. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.
(3) A felnőttképzést folytató intézmények a központi költségvetés, valamint az európai uniós források terhére a 2013. szeptember 1-je előtt létrejött támogatási szerződés alapján végzett képzéseket a képzés megvalósítására a támogatási szerződésben megállapított időtartam végéig az Fktv. 2013. augusztus 31-én hatályos rendelkezései szerint folytathatják le. A támogatási szerződés létrejöttének időpontjában intézményakkreditációval és a vonatkozó képzésekre programakkreditációval rendelkező intézmények akkreditációja - az akkreditációs tanúsítványban szereplő hatálytól függetlenül - a képzések befejezéséig tart. Az e képzéseket végző intézmények felnőttképzési tevékenységével, valamint intézmény-, és programakkreditációjának ellenőrzésével kapcsolatos ügyekben a hatóság jár el a 2013. augusztus 31. napján hatályos jogszabályi rendelkezések alapján.
32. §   A felnőttképzési szakértői nyilvántartásban 2013. augusztus 31. napján szereplő személyek 2014. február 28-ig az e törvény szerinti felnőttképzési szakértői vagy felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhetik azzal, hogy ha a felnőttképzési szakértői tevékenység folytatásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben foglaltak alapján a felnőttképzési szakértő bejelentett szakterülete kizárólag a felnőttképzési programakkreditáció, abban az esetben csak felnőttképzési programszakértői tevékenységet végezhet a megjelölt időpontig. Nyelvi képzésekkel összefüggő felnőttképzési szakértői tevékenységet a felnőttképzési szakértői nyilvántartásban szereplő olyan személy végezhet, aki az érintett nyelvből nyelvtanári végzettséggel rendelkezik.
33. §
(1) Az 1. § (7) bekezdésében foglalt adatszolgáltatási kötelezettséget első alkalommal e törvény hatálybalépését követő 90. napig kell teljesíteni.
(2) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény e törvény 38. § (5) bekezdésével megállapított 81. § (7) bekezdésében foglalt javaslatot első alkalommal e törvény hatálybalépését követő 90. napig kell megtenni.
33/A. §   E törvénynek a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról szóló 2015. évi LXVI. törvénnyel (a továbbiakban: Mód. tv.) megállapított rendelkezéseit - e törvénynek a Mód. tv.-vel megállapított 2. § 2. pontja és 17/B. §-a kivételével - a Mód. tv. hatálybalépésének napján folyamatban lévő képzésekben nem kell alkalmazni.
33/B. §   A felnőttképzést folytató intézmények a 2018. március 31. napjáig esedékes és a Felnőttképzési Szakértői Bizottság által nem elvégeztetett, a 14. § (2) bekezdése szerinti külső értékelést 2018. december 31-ig kötelesek elvégeztetni.

17. Az Európai Unió jogának való megfelelés

34. §
(1) E törvény a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9-11. és 16. cikkének való megfelelést szolgálja.
(2) A törvény tervezetének a belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006. december 12-i 2006/123/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv szerinti bejelentése megtörtént.

18. MÓDOSÍTÓ RENDELKEZÉSEK

35. §
(1) Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 85. § (2) bekezdés b) pontjában a „szervezett és akkreditált” szövegrész helyébe az „engedélyezett és szervezett” szöveg lép.
(2) Az Áfa tv. a következő 285. §-sal egészül ki:
„285. § (1) E törvénynek a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvénnyel módosított 85. § (2) bekezdés b) pontját azokban az esetekben kell először alkalmazni, amelyekben a felnőttképzést folytató intézmények által indított képzések indításának időpontja 2013. szeptember 1. napjára esik vagy azt követi.
(2) A felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény 30. § (2) bekezdése szerinti képzési programok tekintetében e törvény 85. § (2) bekezdés b) pontjának 2013. augusztus 31. napján hatályos rendelkezéseit kell alkalmazni.”
36. §   A gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény 9. § e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[A gazdasági kamarák a gazdaság fejlesztésével összefüggésben]
„e) az országos gazdasági érdek-képviseleti szervezetekkel együttműködve ellátják a szakképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében, valamint a felnőttképzésről szóló törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározott feladataikat, szervezik és végzik a mesterképzést és a mestervizsgáztatást.”
37. §   A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 3. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(4) A felsőoktatási intézmények az alapító okiratukban foglaltak alapján - a felnőttképzésről szóló törvény szerint - vehetnek részt a felnőttképzésben.”
38. §
(1) A szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény (a továbbiakban: Szt.) 2. § 19. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
„19. iskolarendszeren kívüli hatósági jellegű képzés: jogszabályban szabályozott tartalmú és célú olyan, az OKJ-ban nem szereplő képesítés megszerzésére irányuló képzés, amelynek eredményeként dokumentum kiadására kerül sor, és e dokumentum hiányában jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör nem folytatható, nem tölthető be, vagy tevékenység, munkakör a képzést megelőző szakmai szinthez képest magasabb követelményeknek megfelelően folytatható, tölthető be, vagy a dokumentum a képzésben résztvevő számára a képzést megelőző állapothoz képest többletjogosultságot biztosít jogszabályban meghatározott tevékenység, munkakör végzésével, betöltésével összefüggésben;”
(2)
(3) Az Szt. 10. §-a a következő (1a) bekezdéssel egészül ki:
„(1a) Az iskolarendszeren kívüli szakképzésben a szakképzést folytató intézmény biztosítja a modulzáró vizsga vizsgafeladatait a szakmai és vizsgakövetelményekben, valamint a képzési programban foglaltaknak megfelelően.”
(4) Az Szt. 81. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
„(3) A bizottság az (1) bekezdésben meghatározott feladatkörében javaslatot tesz a gazdaság igényeit és a munkaerő-piaci kereslet adatait, valamint az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázásait figyelembe véve a szakképzés fővárosi, megyei szükségleteire. A bizottság javaslatot tesz az adott megyében vagy a fővárosban folytatott szakképzésben indított, állami költségvetési hozzájárulásban részesíthető és a nem támogatott szakképesítésekre (a szakképzés irányaira) és a megyében és a fővárosban indítható szakképesítések keretszámaira (beiskolázási arányaira), valamint az iskolarendszeren kívüli szakmai képzések közül az állam által elismert szakképesítés megszerzésére irányuló szakmai képzések vonatkozásában a felnőttképzésről szóló törvény alapján támogatható szakképesítésekre. A bizottság javaslattételi jogköre nem terjed ki a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által rendeletben meghatározott, munkaerő-piaci relevanciával nem rendelkező művészeti, kulturális, kézműves, hagyományőrző, továbbá a honvédelmi és rendészeti szakképesítésekre.
(4) A szakképzés irányaira és a beiskolázási arányokra vonatkozó javaslatot a bizottság a felnőttoktatást is magába foglaló iskolai rendszerű szakképzésben az állam által elismert szakképesítésekre, és a szakközépiskolák ágazati képzéseire vonatkozóan a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter által meghatározott formai követelményeknek megfelelően teszi meg.”
(5) Az Szt. 81. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
„(7) A bizottság az iskolarendszeren kívüli szakmai képzéseket érintő (3) bekezdés szerinti javaslatát a szakképesítésekre vonatkozó munkaerő-piaci kereslet és a hiány-szakképesítések figyelembevétele alapján, de évente legalább egy alkalommal teszi meg.”
(6) Az Szt. 88. § (3) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[Felhatalmazást kap a Kormány, hogy rendeletben határozza meg:]
„c) a szakmai vizsgaszabályzatot, a komplex szakmai vizsgák szakmai ellenőrzésének általános szabályait, a komplex szakmai vizsgák - személyes adatok körét nem érintő - adatait tartalmazó központi nyilvántartás vezetésének szabályait, valamint a modulzáró vizsgák szervezésének és lebonyolításának részletes szabályait,”
(7) Az Szt. 89. §-a a következő h) ponttal egészül ki:
[Felhatalmazást kap a szakképzésért és felnőttképzésért felelős miniszter, hogy - a b), e), f) és g) pont tekintetében a szakképesítésért felelős miniszter egyetértésével - rendeletben határozza meg]
„h) az e)-g) pont alapján kiadott szakképzési kerettanterv bevezetésének és alkalmazásának szabályait.”
(8) Az Szt.-nek az egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú törvények módosításáról szóló 2012. évi CCXV. törvénnyel megállapított 92. § (36) bekezdése az „indult képzéseket” szövegrész helyett az „indult képzéseket és a 2013/2014-es tanévre 2013. szeptember 1. előtt beiskolázott tanulókat érintő képzéseket” szövegrésszel lép hatályba.
(9) Az Szt. 92/A. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A Kt. és az Szt. szabályai szerint induló szakiskolai képzésben szervezett szintvizsgát az e törvény hatálybalépése előtti szabályok és a képzésre vonatkozó szakmai és vizsgakövetelményben meghatározottak szerint kell megszervezni. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő tanuló a tizedik évfolyamtól az e bekezdésben meghatározott szakmai és vizsgakövetelményben előírt szintvizsga teljesítését megelőzően is részt vehet - tanulószerződés vagy együttműködési megállapodás keretében folyó - gyakorlati képzésben olyan gyakorlati képzőhelyen is, amely nem minősül kizárólag gyakorlati képzési célt szolgáló tanműhelynek. Az e bekezdésben meghatározott szakiskolai képzésben részt vevő kilencedik évfolyamos tanulóra alkalmazni kell a 26. § (1) bekezdésében foglaltakat.”
(10) Az Szt.
a) 81. § (5) bekezdésében az „A bizottság a” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést érintő” szöveg,
b) 81. § (6) bekezdésében az „A bizottság” szövegrész helyébe az „A bizottság a szakképzést érintő” szöveg
38. §
(2) Az Szt. 5. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(5) Kizárólag művészeti szakmacsoportba tartozó szakképzési feladatok, valamint a speciális szakiskolai és a készségfejlesztő speciális szakiskolai feladatok önálló szakképző iskola keretében is elláthatóak. Önálló szakképző iskola keretében láthatóak el a szakközépiskolai feladatok is, amennyiben az iskola az azonos feladatellátási helyen a szakközépiskolai feladatok mellett más, a nemzeti köznevelésről szóló törvény hatálya alá tartozó, nem szakképzési feladatot is ellát, és a köznevelési intézményben a szakközépiskolai tanulólétszám aránya nem haladja meg a huszonöt százalékot. Az e bekezdés szerinti szakképző iskolára a (2)-(4) bekezdésben foglalt létszámfeltételeket figyelmen kívül kell hagyni.”
(3)-(10)

19. HATÁLYON KÍVÜL HELYEZŐ RENDELKEZÉSEK

39. §   Hatályát veszti
a) a felnőttképzésről szóló 2001. évi CI. törvény,
b) az Szt. 4. § (3) bekezdésében az „az állami felnőttképzési intézmény létesítésére, fenntartására és működésére a felnőttképzésről szóló törvény” szövegrész, 74. § (1) bekezdés e)-f) pontja, valamint 87. § (1) bekezdésében a „melléklete” szövegrész,
c) az Szt. 5. § (12) és (13) bekezdése és 92. § (33) bekezdése.
  • A jogszabály 2013. június 13-án jelent meg a Magyar Közlöny 96. számában.
  • hatályba lépett 2013. július 1-jén.
A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. május 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén fog hatályba lépni. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2017. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2017. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. december 24-én lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba. 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lépett hatályba.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lépett hatályba. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba. 2015. június 12-én lépett hatályba.A szövegrész 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2015. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2014. július 16-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba. 2018. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2019. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2019. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2016. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2018. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2021. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2020. július 1-jén lépett hatályba. 2021. július 1-jén fog hatályba lépni.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba. 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. július 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2021. január 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2020. január 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. július 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2015. június 12-én lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szakasz 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A bekezdés 2013. szeptember 1-jén lépett hatályba.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2013. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A bekezdés 2013. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.A szövegrész 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve.A szakasz 2020. január 1-jén lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. szeptember 2-án lett hatályon kívül helyezve. 2013. július 2-án lett hatályon kívül helyezve.